Az Ifjúságért Egyesület által működtetett Családok Átmeneti Otthonai szakmai beszámolója a 2014 évi működésről I. Intézmény: székhely – Pécs, Major u. 2., telephelyek: Mária u. 1., Lánc u. 2. II. Intézmény: Pécs, Debreceni Márton u. 22. I.
A Családok Átmeneti Otthonainak működése és számszerűsített eredményei
A Családok Átmeneti Otthonai (I.-II. Intézmény) 40 + 25 fő gyermek és felnőtt együttes lakhatását biztosítják. A törvényi hátteret az 1997.évi XXXI. Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény, és az ehhez kapcsolódó jogszabályok, végrehajtási rendeletek, különösen a 15/1998.(IV.30.) számú, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló NM rendelet előírásai képezik. A családokat létszámtól, valamint élethelyzettől, önállóságtól és fejlesztési igénytől függően szobákban, vagy lakásokban (Lánc u, Mária u.) helyezzük el. A lakóegységek mosógéppel, televízióval, alapvető konyhai kellékekkel, igény szerint kisággyal felszereltek. A házakat lakóink takarítják napi forgásban beosztás szerint. Az intézményi jogviszony 12 hónap, ami indokolt esetben, a kliens kérelmére, a team javaslatára, ügyvezető elnöki döntés alapján 6 hónappal, illetve szükség szerint a tanítási év végéig meghosszabbítható. Az intézményben megszakítás nélküli munkarendben dolgozó szociális munkások és szociális asszisztensek állnak a kliensek rendelkezésére. Ebben az évben a „Nő az esély!” TÁMOP-5.3.1-B-1-11/1 projektjének köszönhetően szakképzett(kisgyermek gondozó és nevelő) roma nőkkel gazdagodott a stábunk. Az intézmény segítséget nyújt a szülő(k)nek a gyermeke(ik) gondozásához, illetve segíti a szülőt a gyermekének megfelelő napközbeni ellátáshoz való hozzájutásban. A Családok Átmeneti Otthona a fentiekben foglaltak mellett – közvetve - pszichológiai, jogi, - közvetlenül - szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt a családi krízis következtében, illetve bántalmazás, fenyegetés, szociális krízis miatt bekerülő családok számára. Az intézményekben folyó segítségnyújtás célja, hogy olyan átfogó, reszocializációs folyamatot biztosítsunk, mely hosszú távon képessé teszi az ügyfeleket önfenntartásra, problémáik megoldására, gyermekeik fizikai, mentális és emocionális igényeinek kielégítése mellett. Ez elsődlegesen magába foglalja: - a rendszeres jövedelemhez (munkajövedelem) való jutás lehetőségét, - az igénybe vehető ellátásokhoz/támogatásokhoz jutás elősegítését, - a segítőkkel közösen kidolgozott stratégiák gyakorlását, - illetve az általános normák elsajátításának felajánlását, melyek lehetővé teszik a családnak a társadalomba való visszailleszkedését.
I.1. Az Intézmények célcsoportja A Családok Átmeneti Otthona fő célkitűzése, hogy a lakhatási krízisbe került családok – ideértve a gyermekeiket egyedül nevelő egyszülős családokat, válsághelyzetben lévő bántalmazott szülőt és gyermekét, valamint más törvényes képviselő, - gyám is -, és gyermekek részére átmeneti elhelyezést és gondozást biztosítson. További cél a gyermekek családban történő nevelésének elősegítése, a családból történő kiemelés megelőzése azon családok esetében, akiknél az átmeneti elhelyezés hiányában a gyermekeket el kellene választani családjuktól. I.2. Bekerülési feltételek A felvételi beszélgetésre telefonon vagy személyesen lehet időpontot egyeztetni. Pécs területéről fogadunk rászoruló családokat. Az első interjúra kérjük a meglévő jövedelemigazolások és orvosi papírok(tüdőszűrő eredmény, kezelendő betegségek zárójelentései, leletek) bemutatását, továbbá a delegáló szakembertől egy támogató/összefoglaló levelet. A családoknak vállalniuk kell az együttműködést a szociális munkással, a kapcsolattartást az illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal, a havi térítési díj fizetését. Az ügyfeleknek kiköltözéskor megállapítható „lakhatási támogatás”, melynek számolási alapját, a befizetett térítési díj képezi. Szakmai döntés eredménye, hogy a befizetett összeg maximum 30%-át felhasználhatja a költözéskor, továbblépéskor felmerülő(kaució, szállítás…) költségek fedezésére. A várólistára került családok havonta frissítik a felvételi kérelmüket akár telefonon, akár személyesen. Az ellátás igénybevétele önkéntes, az otthontalanná vált szülő, törvényes képviselő kérelmére történik (elhelyezési kérelem). A felvételi beszélgetés alapján a szociális munkásokból, szociális asszisztensekből álló team dönt a bekerülést illetően, indokolt esetben újabb beszélgetésre, ill. esetkonferenciára hívjuk be a családtagokat és az érintett szakembereket, intézményeket, melynek célja, hogy az ellátás biztosításáról való döntést megelőzően – azt elősegítendő – a családdal kapcsolatosan minél több információ álljon rendelkezésre. Családszerkezet alakulása 2014-ben a beköltöző családok tekintetében I. Intézmény II. Intézmény 10 7 Egy szülős családok 8 17 Két szülős családok Várandós egy szülős 2 1 családok Várandós két szülős 1 családok
2014-ben a szolgáltatást újonnan igénybevevő családok beköltözésének körülményei (delegáló intézmény neve típusa, egyéb).
I.
Intézmény
II.
Intézmény
Gyermekjóléti Szolgálat
Jelzőrendszer egyéb szereplői
Saját kérésre
4 család
2 család
5 család
7 család
2 család
3 család
Krízis (lélektani, szociális)
1 család
Problémák típusa, bekerülés oka (halmozott adatok) Lakhatás megszűnése Elégtelen lakhatási körülmények Bántalmazás Veszélyeztetés Párkapcsolati nehézségek Családi és társas kapcsolatok hiánya Krízis (lélektani, szociális)
I. Intézmény 5 család 5 család 2 család 2 család 1 család 2 család 2 család
II. Intézmény 6 család 6 család 2 család 6 család 5 család 6 család 2 család
A felvett ügyfelek többsége a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat közvetítésével érkezett. Szintén nagy százalékban jöttek családból (az ottani lakhatási körülmények nem tették lehetővé a további tartózkodást) és bérleményből, de előfordult, hogy a közvetlen beköltözés előtt közterületen és sufniban laktak.
A szolgáltatást igénybe vevők létszáma és megoszlása 2014-ben (I.-II. Intézményekben):
Össz.: 134 fő
Gyermek
Felnőtt
68 fő
66 fő
Védelembe vett gyermekek száma (I. Intézmény)
Védelembe vett gyermekek száma (II. Intézmény)
5 fő
19 fő
A jövedelmi adatok a beköltözéskor: Munkaviszonyból: 7 fő
A jövedelmi adatok 2014. XII. 31.: Munkaviszonyból: 27 fő
Gyermekgondozási támogatások: 33 fő Önk. által folyósított ell.: 6 fő
Gyermekgondozási támogatások: 36 fő Önk. által folyósított ell.: 11 fő
Nyugdíjszerű ellátások: 4 fő Ellátás nélküli: 6 fő
Nyugdíjszerű ellátások: 4 fő Ellátás nélküli: 0 fő
II.
Az intézmények működésének alapelvei:
II.1. Prevenció Prevenció alatt a primér, szekunder, tercier megelőzést is értjük. A primér prevenciót elsődlegesen közvetlenül a gyerekekre használjuk. A CSÁO a prevenció egyéb, proaktívabb formáit is igényli. A lakhatási körülmények javítása, a tartós munkanélküliség következményeinek, ill. a munkaerőpiacra való visszalépés nehézségeinek figyelembevétele, az esélyteremtés, „helyzetbe hozás”, érdekérvényesítés elősegítése is a prevenció körébe sorolható. Tehát, a másodlagos és harmadlagos prevenciót a családokra és környezetükre értjük.
II.2. Rendszerszemlélet Az emberi viselkedés rendszerszemléletű megközelítésének egyik alapvető gondolata, hogy minden család vagy közösség rá jellemző, sajátosan kialakult interakciós mintázattal rendelkezik. Ezek az interakciós minták szabályozzák hol tudatosan, hol erre vonatkozó tudás nélkül a család vagy közösség tagjainak viselkedését. Az emberi viselkedés — akár tüneti, akár nem — szerves része az interperszonális kapcsolatok működésének, amely csak a kapcsolatokon keresztül válik érthetővé. Az emberi kapcsolatok a cirkuláris oksági gondolkodással közelíthetők meg a legadekvátabban.(holisztikus szemlélet)
II.3. Területiség elve A területiség elve a közösségi házak szempontjából azért lényeges, mert az ott dolgozó szakembereknek működési struktúrájukat a közösség földrajzi, kulturális és szubkulturális jellegének ismeretében kell, hogy kialakítsák. Törekedniük érdemes a települési szomszédsági kapcsolatok kialakítására, családi szálak (származás) kötődési területének elemzésére. II.4. Önkéntesség elve Az önkéntesség elve azt jelenti, hogy a szolgáltatások igénybevétele a klienseink számára nem kötelező, a programokon a részvétel saját elhatározásból történik. Ez az alapelv azért fontos számunkra, mert a napi munka kapcsán nagy erőket és sok időt kell mozgósítanunk a motivációra. Ugyanakkor ennek az elvnek köszönhetően a kliens az első pillanattól érzi, hogy felelőssége van a velünk való együttműködésben, részese és alkotója a problémák megoldásának, végső soron a saját életének. II.5. Empowerment: A képessé tétel úgy is definiálható, mint azok az eszközök (módszerek), melyek segítségével az egyének, a csoportok és/vagy a közösségek átveszik az irányítást saját életük felett, elérik saját céljaikat, ezáltal válnak képessé önmaguk és mások életkörülményeinek javítása érdekében munkálkodni.”Adams, Robert: Social Work and Empowement. London, 2003, Palgrave Macmillan, p. 8.
5
III.
A szakmai munka alapelvei
Előítélet mentességre törekvés: bár világos, hogy előítéleteinket nem lehetséges teljesen kizárni a segítő folyamatban, törekednünk kell a munkánkban arra, hogy véleményeinket, döntéseinket tényekre és ne előítéletekre alapozzuk,
emberi méltóság tiszteletben tartása,
másság elfogadása, tolerancia,
mások akaratának tiszteletben tartása fontos működési alapelv, akkor is, ha ez időnként nehezíti a segítő folyamatot,
segítségnyújtás a megfelelő emberi élethez,
életminőség legalább szinten tartása,
tisztesség,
szaktudás,
titoktartás,
ha nem tudok segíteni, legalább ne ártsak (a beavatkozás felelőssége miatt fontos).
IV.
Az intézményben folyó szakmai munka
Elsődleges célunk, hogy a beköltöző családokat lakásproblémáik tartós rendezéséhez szükséges „önerő” (kapcsolati-, pénzügyi-, belső erőforrások és készségek) előteremtésére motiváljuk, és rendszeres tájékoztatást nyújtsunk arról, hogy milyen állami, önkormányzati támogatásokat,
hiteleket,
ill.
más
egyéb
külső
forrásokat
vehetnek
igénybe
a
lakásproblémájuk rendezése érdekében, továbbá folyamatosan figyelemmel kísérjük a pályázati felhívásokat. A tájékoztatás és az információk nyújtása mellett fontos az ügyfelekkel folytatott mentálhigiénés tevékenység, mely záloga lehet a hajléktalan létből való kikerülésnek, hiszen olyan motivációs elemeket ébreszthet, amelyek az egyéneket, családokat a társadalmi és gazdasági önállóság megteremtésének irányába terelhetik: ösztönözhet a takarékosságra, az önerő vállalására anyagiakban is, előkészíti az intézményi ellátásban élőket az intézményes ellátási formákból való kikerülésre. Az Átmeneti Otthonban az egyéni esetkezelést, családokkal végzett szociális munkát, a csoportokkal végzett szociális munkát, és a közösségi szociális munkát szociális munkásokból és szociális asszisztensekből álló team végzi.
6
Heti rendszerességgel esetmegbeszéléseket tartunk, havonta csoportos szupervízión vesz részt a stáb.
Mind a két találkozásnak céljaként fogalmaztuk meg a szakmai munka
hatékonyabbá tételét. A kliensekkel folyó közös munkának egyik fontos és jól bevált szelete az „ értékelők”, melyet a segítő kapcsolat különböző állomásain folytatunk. Az egyesület központi irodájában a kliens lehetőséget kap, hogy a szakmai stáb előtt bemutassa családját, problémáját, a segítők is megvitathatják nézeteiket, majd közösen megfogalmazzák a további lépéseket, célokat. Ezekre a megbeszélésekre meghívjuk a családot körülvevő szakembereket is.
V.
Az intézményből való kikerülés
Az ellátás megszűnik: a jogszabályban meghatározott idejű elhelyezési – ill. a meghosszabbított – időtartam leltével, a jogosultsági feltételek megszűnésével, a törvényes képviselő(k) kezdeményezésére, a házirend szabályainak többszöri, súlyos megsértése esetén, ill., ha az ellátottak olyan életvitelt folytatnak, mely az intézmény működésével összeegyeztethetetlen, ha az ellátás feltételei már nem állnak fenn. Megszűnés oka 2014-ben Rendelkezésre álló időtartam leteltével Jogosultsági feltételek megszűnésével Házirend súlyos megsértése miatti szerződésbontás Megoldódott/ stabil élethelyzet Átgondolatlan, gyors döntés, idő előtti kiköltözés
I. Intézmény
II. Intézmény
1 család
5 család
2 család
1 család
1 család 6 család
4 család
3 család
3 család
Kiköltözés körülményei (hova) I. Intézmény Albérlet 5 család Önkormányzati bérlakás 3 család Rokonokhoz 4 család Más intézménybe 3 család Külföldi munkalehetőség
7
(halmozott adatok) II. Intézmény 2 család 1 család 4 család 4 család 2 család
VI.
Intézményi kapcsolatok
Először a klienst delegáló szervezettel, annak munkatársával vesszük fel a kapcsolatot. A lakcím szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálattal, az intézmények (óvoda, iskola) gyermekvédelmi felelőseivel, szükség szerint az illetékes gyámhatósággal rendszeres a kapcsolattartás. Pécs M.J. Város Polgármesteri Hivatalának Népjóléti Irodáival is állandó kapcsolatban állunk, hiszen lakóink itt intézhetik ügyeiket (pl.: segély). A területi védőnővel, gyermek – és felnőtt háziorvossal kifejezetten jó az együttműködés. A védőnő rendszeresen látogatja a kisgyermekes családokat. A jelzőrendszer más szereplőivel is kapcsolatban vagyunk. A Támasz- Alapítvány látókörébe került utcán élő, veszélyeztetett várandós nőket irányítja hozzánk. A Bázis-addiktológiai szolgálatához irányíthatjuk szenvedélybeteg ügyfeleinket, illetve terápiából kikerülő, családját, életét újraépítő talpraállót fogadunk tőlük. Mindkét szervezettel aktív, hatékony szakmai kapcsolatban vagyunk. A munkerőpiaci fejlesztés is az esetkezelés fontos része. A Munkaügyi Központ helyi kirendeltségéhez is és a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Nonprofit Kft – hez is rendszeresen irányítjuk álláskereső klienseinket. Személyi és tárgyi feltételek A team tagjai: 2 fő szakmai vezető, 4 fő szociális munkás, 7 fő szociális asszisztens. Szakmai továbbképzések: Munkatársaink eleget téve továbbképzési kötelességüknek, a Támop-5.4.10-12/1-2012-0001 projektjének keretében különböző tanfolyamokon vettek részt. Az Egyesület ez év szeptemberében ünnepelte 25. születésnapját a Zsolnay Kulturális Negyedben. Családi programokkal, meghívott vendégekkel, más civil szervezetekkel együtt tettük emlékezetessé és széppé ezt a napot.
Pécs, 2015. január 14.
Sándor Andrea ügyvezető elnök
8
