Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2009

Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2009 EGYEZTETÉSI VÁLTOZAT 2009. 09. 08.

Készítette: Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás, Prominent Bt.

Ibrány, 2009.

AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Egyeztetési változat

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ............................................................................................................................................... 9 1. A munka háttere .............................................................................................................................. 9 2. A területfejlesztési koncepció felépítése, kidolgozása .................................................................... 9 II. A Tervezés módszertana ................................................................................................................ 11 1. A tervezést meghatározó általános alapelvek............................................................................... 11 2. A tervezés során alkalmazott módszerek...................................................................................... 12 3. A koncepció felépítése, logikája .................................................................................................... 12 4. Tervezési keretek áttekintése........................................................................................................ 13 4.1. Korábbi kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzése.............................................. 13 4.1.1. Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Fejlesztési Koncepciója (2006) .................................. 13 4.1.2. A Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Terve 20082013 évre................................................................................................................................... 16 4.1.3. Az Ibrány – Nagyhalászi Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (2006)18 4.1.4. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (2008) .......................................................................... 19 4.2. Korábbi kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzéséből levonható következtetések ....................................................................................................................................................... 21 III. Stratégiai helyzetfeltárás ............................................................................................................... 22 1. Település- és térszerkezet ............................................................................................................ 22 1.1. Elhelyezkedés ........................................................................................................................ 22 1.2. A kistérség településstruktúrája ............................................................................................. 23 2. Demográfia .................................................................................................................................... 24 2.1. Népesség korösszetétele, öregedési index............................................................................ 24 2.2. Vándorlás, természetes szaporodás ...................................................................................... 25 2.3. Etnikai összetétel.................................................................................................................... 26 3. Munkaerőpiac ................................................................................................................................ 27 3.1. Aktivitás, foglalkoztatottak ...................................................................................................... 27 3.2. Munkanélküliség..................................................................................................................... 29 4. Helyi társadalom............................................................................................................................ 29 4.1. Életminőség, jövedelmi viszonyok.......................................................................................... 29 4.2. Szociális támogatások............................................................................................................ 32 4.3. Szociális és egészségügyi infrastruktúra ............................................................................... 33 4.3.1. Szociális infrastruktúra .................................................................................................... 33 4.3.2. Az egészségügy intézményei .......................................................................................... 33 4.4. Civil szervezetek..................................................................................................................... 34 5. Oktatás, képzés............................................................................................................................. 35 5.1. Népesség iskolai végzettsége ................................................................................................ 35 5.2. Oktatási intézmények, szakok ................................................................................................ 37 5.2.1. Óvodák ............................................................................................................................ 37

Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

2



5.2.2. Általános iskolák.............................................................................................................. 38 5.2.3. Középiskolák ................................................................................................................... 40 6. Gazdasági szerkezet ..................................................................................................................... 40 6.1. Agrárgazdaság ....................................................................................................................... 42 6.1.1. Mezőgazdaság ................................................................................................................ 42 6.1.2. Állattenyésztés ................................................................................................................ 44 6.1.3. Feldolgozóipar ................................................................................................................. 45 6.2. Ipar, építőipar ......................................................................................................................... 47 6.3. Szolgáltatások ........................................................................................................................ 51 6.3.1. Idegenforgalom................................................................................................................ 53 6.3.2. Kereskedelem.................................................................................................................. 55 7. Vállalkozási környezet elemzése .................................................................................................. 55 7.1. Vállalkozási szerkezet ............................................................................................................ 55 7.2. K+F, innováció........................................................................................................................ 58 8. Műszaki infrastruktúra ................................................................................................................... 58 8.1. Közlekedés ............................................................................................................................. 58 8.2. Telekommunikáció.................................................................................................................. 59 8.3. Ivóvíz és szennyvíz ................................................................................................................ 59 8.4. Energiaellátás ......................................................................................................................... 60 9. Környezeti állapot .......................................................................................................................... 60 9.1. Vízrajz, talaj, domborzat, éghajlat .......................................................................................... 60 9.2. Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................. 62 10. Kistérségi együttműködés ........................................................................................................... 63 IV. A kistérség településeinek helyzetelemzése .............................................................................. 64 1. BALSA ........................................................................................................................................... 64 1.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők................................................................................................... 64 1.2. Történelmi emlékek ................................................................................................................ 64 1.3. Építészeti, kulturális emlékek ................................................................................................. 65 1.4. Közigazgatás .......................................................................................................................... 65 1.5. Demográfiai jellemzők ............................................................................................................ 65 1.6. Lakossági szolgáltatások........................................................................................................ 66 1.7. Fizikai infrastruktúra ............................................................................................................... 66 1.8. Gazdaság ............................................................................................................................... 67 1.9. Fejlesztési tervek .................................................................................................................... 67 2. BESZTEREC ................................................................................................................................. 69 2.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők................................................................................................... 69 2.2. Történelmi emlékek ................................................................................................................ 69 2.3. Építészeti, kulturális értékek................................................................................................... 69 2.4. Közigazgatás .......................................................................................................................... 70 2.5. Demográfiai jellemzők ............................................................................................................ 70


3



2.6. Lakossági szolgáltatások........................................................................................................ 71 2.7. Fizikai infrastruktúra ............................................................................................................... 71 2.8. Gazdaság ............................................................................................................................... 71 2.9. Fejlesztési tervek .................................................................................................................... 72 3. BUJ ................................................................................................................................................ 73 3.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők................................................................................................... 73 3.2. Történelmi emlékek ................................................................................................................ 73 3.3. Építészeti, kulturális értékek................................................................................................... 73 3.4. Közigazgatás .......................................................................................................................... 75 3.5. Demográfiai jellemzők ............................................................................................................ 75 3.6. Lakossági szolgáltatások........................................................................................................ 75 3.7. Fizikai infrastruktúra ............................................................................................................... 76 3.8. Gazdaság ............................................................................................................................... 76 3.9. Fejlesztési tervek .................................................................................................................... 77 4. DEMECSER .................................................................................................................................. 78 4.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők................................................................................................... 78 4.2. Történelmi emlékek ................................................................................................................ 78 4.3. Építészeti, kulturális értékek................................................................................................... 79 4.4. Közigazgatás .......................................................................................................................... 80 4.5. Demográfiai jellemzők ............................................................................................................ 80 4.6. Lakossági szolgáltatások........................................................................................................ 80 4.7. Fizikai infrastruktúra ............................................................................................................... 81 4.8. Gazdaság ............................................................................................................................... 81 4.9. Fejlesztési tervek .................................................................................................................... 82 5. GÁVAVENCSELLŐ ....................................................................................................................... 84 5.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők................................................................................................... 84 5.2. Történelem ............................................................................................................................. 84 5.3. Építészeti, kulturális emlékek ................................................................................................. 85 5.4. Közigazgatás .......................................................................................................................... 87 5.5. Demográfiai jellemzők ............................................................................................................ 87 5.6. Lakossági szolgáltatások........................................................................................................ 88 5.7. Fizikai infrastruktúra ............................................................................................................... 89 5.8. Gazdaság ............................................................................................................................... 89 5.9. Fejlesztési tervek .................................................................................................................... 89 6. GÉGÉNY ....................................................................................................................................... 91 6.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők................................................................................................... 91 6.2. Történelem ............................................................................................................................. 91 6.3. Építészeti, kulturális emlékek ................................................................................................. 92 6.4. Közigazgatás .......................................................................................................................... 92 6.5. Demográfiai jellemzők ............................................................................................................ 93


4



6.6. Lakossági szolgáltatások........................................................................................................ 93 6.7. Fizikai infrastruktúra ............................................................................................................... 94 6.8. Gazdaság ............................................................................................................................... 94 6.9. Fejlesztési tervek .................................................................................................................... 94 7. IBRÁNY ......................................................................................................................................... 97 7.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők................................................................................................... 97 7.2. Történelem ............................................................................................................................. 97 7.3. Építészeti, kulturális értékek................................................................................................... 98 7.4. Közigazgatás ........................................................................................................................ 100 7.5. Demográfiai jellemzők .......................................................................................................... 101 7.6. Lakossági szolgáltatások...................................................................................................... 101 7.7. Fizikai infrastruktúra ............................................................................................................. 102 7.8. Gazdaság ............................................................................................................................. 102 7.9. Fejlesztési tervek .................................................................................................................. 103 8. KEMECSE ................................................................................................................................... 105 8.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők................................................................................................. 105 8.2. Történelem ........................................................................................................................... 105 8.3. Építészeti, kulturális emlékek ............................................................................................... 106 8.4. Közigazgatás ........................................................................................................................ 107 8.5. Demográfiai jellemzők .......................................................................................................... 108 8.6. Lakossági szolgáltatások...................................................................................................... 108 8.7. Fizikai infrastruktúra ............................................................................................................. 109 8.8. Gazdaság ............................................................................................................................. 109 8.9. Fejlesztési tervek .................................................................................................................. 110 9. KÉK.............................................................................................................................................. 112 9.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők................................................................................................. 112 9.2. Történelem ........................................................................................................................... 112 9.3. Építészeti, kulturális értékek................................................................................................. 112 9.4. Közigazgatás ........................................................................................................................ 113 9.5. Demográfiai jellemzők .......................................................................................................... 114 9.6. Lakossági szolgáltatások...................................................................................................... 114 9.7. Fizikai infrastruktúra ............................................................................................................. 115 9.8. Gazdaság ............................................................................................................................. 115 9.9. Fejlesztési tervek .................................................................................................................. 115 10. NAGYHALÁSZ .......................................................................................................................... 117 10.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők............................................................................................... 117 10.2. Történelem ......................................................................................................................... 117 10.3. Építészeti, kulturális értékek............................................................................................... 118 10.4. Közigazgatás ...................................................................................................................... 119 10.5. Demográfiai jellemzők ........................................................................................................ 119


5



10.6. Lakossági szolgáltatások.................................................................................................... 119 10.7. Fizikai infrastruktúra ........................................................................................................... 120 10.8. Gazdaság ........................................................................................................................... 121 10.9. Fejlesztési tervek................................................................................................................ 121 11. NYÍRBOGDÁNY ........................................................................................................................ 123 11.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők............................................................................................... 123 11.2. Történelem ......................................................................................................................... 123 11.3. Építészeti és kulturális értékek ........................................................................................... 124 11.4. Közigazgatás ...................................................................................................................... 124 11.5. Demográfiai jellemzők ........................................................................................................ 124 11.6. Lakossági szolgáltatások.................................................................................................... 125 11.7. Fizikai infrastruktúra ........................................................................................................... 126 11.8. Gazdaság ........................................................................................................................... 126 11.9. Fejlesztési tervek................................................................................................................ 126 12. PASZAB .................................................................................................................................... 128 12.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők............................................................................................... 128 12.2. Történelem ......................................................................................................................... 128 12.3. Építészeti, kulturális értékek............................................................................................... 128 12.4. Közigazgatás ...................................................................................................................... 129 12.5. Demográfiai jellemzők ........................................................................................................ 129 12.6. Lakossági szolgáltatások.................................................................................................... 130 12.7. Fizikai infrastruktúra ........................................................................................................... 130 12.8. Gazdaság ........................................................................................................................... 131 12.9. Fejlesztési tervek................................................................................................................ 131 13. SZÉKELY .................................................................................................................................. 133 13.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők............................................................................................... 133 13.2. Történelem ......................................................................................................................... 133 13.3. Építészeti, kulturális értékek............................................................................................... 133 13.4. Közigazgatás ...................................................................................................................... 134 13.5. Demográfiai jellemzők ........................................................................................................ 134 13.6. Lakossági szolgáltatások.................................................................................................... 135 13.7. Fizikai infrastruktúra ........................................................................................................... 136 13.8. Gazdaság ........................................................................................................................... 136 13.9. Fejlesztési tervek................................................................................................................ 136 14. TISZABERCEL .......................................................................................................................... 138 14.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők............................................................................................... 138 14.2. Történelem ......................................................................................................................... 138 14.3. Építészeti, kulturális emlékek ............................................................................................. 138 14.4. Közigazgatás ...................................................................................................................... 139 14.5. Demográfiai jellemzők ........................................................................................................ 140


6



14.6. Lakossági szolgáltatások.................................................................................................... 140 14.7. Fizikai infrastruktúra ........................................................................................................... 141 14.8. Gazdaság ........................................................................................................................... 141 14.9. Fejlesztési tervek................................................................................................................ 142 15. TISZARÁD ................................................................................................................................. 144 15.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők............................................................................................... 144 15.2. Történelem ......................................................................................................................... 144 15.3. Építészeti, kulturális értékek............................................................................................... 144 15.4. Közigazgatás ...................................................................................................................... 145 15.5. Demográfiai jellemzők ........................................................................................................ 145 15.6. Lakossági szolgáltatások.................................................................................................... 145 15.7. Fizikai infrastruktúra ........................................................................................................... 146 15.8. Gazdaság ........................................................................................................................... 146 15.9. Fejlesztési tervek................................................................................................................ 147 16. TISZATELEK ............................................................................................................................. 149 16.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők............................................................................................... 149 16.2. Történelem ......................................................................................................................... 149 16.3. Építészeti, kulturális emlékek ............................................................................................. 149 16.4. Közigazgatás ...................................................................................................................... 149 16.5. Demográfiai jellemzők ........................................................................................................ 150 16.6. Lakossági szolgáltatások.................................................................................................... 150 16.7. Fizikai infrastruktúra ........................................................................................................... 151 16.8. Gazdaság ........................................................................................................................... 151 16.9. Fejlesztési tervek................................................................................................................ 152 17. VASMEGYER............................................................................................................................ 153 17.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők............................................................................................... 153 17.2. Történelem ......................................................................................................................... 153 17.3. Építészeti, kulturális értékek............................................................................................... 153 17.4. Közigazgatás ...................................................................................................................... 154 17.5. Demográfiai jellemzők ........................................................................................................ 154 17.6. Lakossági szolgáltatások.................................................................................................... 155 17.7. Fizikai infrastruktúra ........................................................................................................... 155 17.8. Gazdaság ........................................................................................................................... 156 17.9. Fejlesztési tervek................................................................................................................ 156 V. SWOT elemzés .............................................................................................................................. 158 1. A SWOT analízis ......................................................................................................................... 158 2. Stratégiai következtetések........................................................................................................... 159 VI. A Kistérség stratégiája ................................................................................................................ 161 1. Fejlesztési célrendszer ................................................................................................................ 161 1.1. Jövőkép és misszió .............................................................................................................. 161


7



1.2. Stratégiai célok ..................................................................................................................... 163 1.3. Fejlesztési prioritások ........................................................................................................... 163 1.3.1. Gazdaságfejlesztés ....................................................................................................... 165 1.3.2. Közlekedésfejlesztés ..................................................................................................... 168 1.3.3. Társadalmi megújutás ................................................................................................... 169 1.3.4. Környezeti és energetikai fejlesztések .......................................................................... 179 1.3.5. Turisztika potenciál javítása .......................................................................................... 183 1.3.6. Közszolgáltatások fejlesztése ....................................................................................... 184 VII. Mellékletek ................................................................................................................................... 185 1.1. Ábrajegyzék .......................................................................................................................... 185 1.2. Táblázatok jegyzéke............................................................................................................. 185


8



BEVEZETÉS 1. A MUNKA HÁTTERE A Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be az ÁROP 1.1.5/C konstrukcióra, melynek egyik fontos eleme a 2006-ban készült „Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Fejlesztési Koncepciója” c. dokumentum aktualizálása és bővítése. A Területfejlesztési tervdokumentum aktualizálásának célja az Ibrány-Nagyhalászi kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer felülvizsgálata, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztések reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és programok az Ibrány-Nagyhalászi kistérség valamennyi (17) településére kiterjednek.

2. A TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE, KIDOLGOZÁSA A „18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről” meghatározza a területfejlesztési koncepciók, stratégiai és operatív programok, részletes tartalmi követelményeit. A tervdokumentum aktualizálás a fenti rendeletben előírtaknak megfelelően történik, a kistérségi szintnek megfelelő részletezettséggel: A Területfejlesztési Koncepcióban elemzésre kerül az Ibrány-Nagyhalászi kistérség jelenlegi helyzete, külső környezete, a vonatkozó jogszabályok és tervdokumentumok figyelembe vétele mellett. A koncepció készítése során a kistérségben felmerülő problémák és szükségletek beazonosítása a cél, mivel ezek alapján kerülhet megfogalmazásra a kistérség fejlesztési stratégiája, jövőképe és céljai. A koncepcióhoz a program megalapozottsága érdekében szükséges egy részletes stratégiai helyzetelemzés készítése a kistérségről és az ide tartozó településekről. A helyzetelemzésben a legfontosabb erőforrások, gazdasági és társadalmi jellemzők bemutatása mellett elemzésre kerülnek a kistérségre ható külső környezeti tényezők is. Az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehetőségek. A helyzetelemzés elkészítése során kiemelt szempont annak meghatározása, hogy mely ágazatok és földrajzi területek jelentenek kitörési lehetőséget a kistérség települései számára. Szintén a külső környezet elemzése során mutatjuk be a kistérség szereplőinek a fejlesztéssel kapcsolatos elvárásait és igényeit. Bemutatásra kerülnek a fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi szabályozási feltételek és követelmények (jogszabályok áttekintése), tervezési keretek (országos, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzése). A helyzetelemzés elkészítésével feltárt következtetéseket rendszerezi táblázatos formában a részletes SWOT analízis, mely hatékony eszköz annak feltárásában, hogy a vizsgált kistérség erősségei és gyengeségei milyen mértékben mutatnak összefüggést a feltárt lehetőségekkel és veszélyekkel. Az analízis segítségével arra kell választ kapnunk, hogy a térség erősségei ténylegesen kitörési lehetőségeket jelentenek-e, illetve, hogy a gyengeségek milyen mértékben veszélyeztetik a terület jövőbeli fejlődését, az itt élők életminőségének javítását. A helyzetfeltárás és a SWOT analízis következtetései körvonalazzák a megvalósítandó kistérségi fejlesztési stratégiát. A kistérség jelenlegi helyzetét bemutató helyzetfeltárás és SWOT analízis, valamint a kívánatos, jövőbeli állapotot feltüntető jövőkép ismeretében láthatóvá válik a jelenlegi helyzet és a kívánatos állapot közötti különbség, melynek áthidalására kidolgozásra kerül a Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

9



megfelelő stratégia, majd ezt követően megtörténik a megvalósítás kereteinek és a várható hatásoknak a bemutatása.


10



II. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA A kistérség komplex fejlesztési területfejlesztési koncepciójának kialakítása a fejlesztési tervek hagyományos, széles körben elfogadott és elismert módszertanát követi. A tematika a helyzetelemzés, illetve a kistérségi fejlesztési igények és szükségletek; közép- és hosszú távú célok; valamint beavatkozási területek, illetve komplex projektek hármas egységére épül. Az alkalmazott módszertan segítségével a kistérség települései olyan szakmai tanulmány birtokába jutnak, mely egyfajta iránytűként szolgál a fejlesztési irányok, a megvalósítási feltételek, illetve a konkrét lépések, tevékenységek meghatározásához.

1. A TERVEZÉST MEGHATÁROZÓ ÁLTALÁNOS ALAPELVEK A fejlesztési programok készítése során alkalmazott módszertani alapelvek az alábbiak:

Reális időtáv meghatározása A program időtávja többszörös elvárást kell teljesítsen: egyrészt fel kell vázolnia a kistérség fejlesztésének fő irányait középtávon, másrészt pedig keretet kell biztosítania a konkrét, rövidtávon megvalósítandó fejlesztési beavatkozások számára. Ez alapján az alábbi két időszak különíthető el a 2013-ig tartó időszakban:

2010. december 31-ig tart az első időszak, amely az Operatív Programok akcióterveinek jelenlegi (2009-2010) programozási időszaka (rövid táv).

2013. december 31-ig, a jelenlegi Európai Uniós programozási és költségvetési időszak végéig (2007-2013) tart a második időszak (közép táv).

A középtávon meghatározott célok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kistérség érvényesíteni tudja érdekeit a következő, 2011-2013-as programozási periódusra készülő akciótervek kidolgozása során.

Gazdaságfejlesztési orientáció A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása szükséges új munkahelyek teremtéséhez, a kistérség népességmegtartó képességének javításához. A versenyképes gazdaság által biztosított munkahelyek, jövedelmek és adók képezik az alapot a társadalmi, kulturális és környezeti feltételek javításához. A programban a gazdaság mellett elemzésre kerülnek társadalmi, szociális és környezeti folyamatok, problémák is.

Primer és szekunder információk összhangja A programkidolgozás során a hatékonyság biztosítása érdekében a lehető legnagyobb mértékben kívánunk támaszkodni szekunder információkra (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok), ugyanakkor azonban az elérhető szekunder információk, adatok primer információkkal való kiegészítése szintén indokolt. A primer információgyűjtés, személyes interjúk és szakmai egyeztetések keretében történik.

Az érintettek bevonása – széles körű egyeztetés A programkidolgozás során jelentős hangsúlyt fektetünk arra, hogy az érintettek, a kistérség önkormányzatainak, kisebbségi önkormányzatainak, vállalkozásainak és civil szervezetinek képviselői befolyásolhassák a tervezési dokumentum tartalmát, megjeleníthessék elképzeléseiket. Ezt szolgálja a programozást kísérő egyeztetési és társadalmasítási folyamat.

Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont, hogy a


11



kistérségi program célrendszere épüljön a korábbi, 2005-ben kidolgozott területfejlesztési koncepcióra és illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerülnek a különböző szintű országos, regionális, megyei és kistérségi- fejlesztési koncepciók, programok.

A Európai Uniós beazonosítása

Alapok

forrásainak

felhasználására

alkalmas

projektek

A projektek kialakítása során törekszünk az Európai Uniós Alapok elvárásainak, támogatási területeinek figyelembe vételére. Ennek megfelelően kiemelten fontos a projektek illeszkedése az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv céljaihoz és prioritásaihoz.

Gyakorlatorientált megközelítés A program elkészítése során az elméleti megfelelőség és a gyakorlati alkalmazhatóság egyszerre kerül figyelembevételre; törekszünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható prioritásokkal rendelkezik, és alkalmas a forrásszerzésre.

2. A TERVEZÉS SORÁN ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Az alapelvek gyakorlati alkalmazását támasztják alá a fejlesztési dokumentumokban nyomon követhető módszerek. A fejlesztések idősíkja 8-10 év, melyhez a meghatározó tényezők feltárása szükséges. A helyzetfeltáráshoz, illetve az abból levonható következtetések megalapozásához az alábbi konkrét módszereket alkalmaztuk: -

Nemzetközi, országos, megyei és kistérségi szintű háttéranyagok: koncepciók, tervek, a Mátészalkai kistérséghez való kapcsolódási pontjaik, koherenciájuk;

-

Gazdasági és társadalmi adatbázisok elemzése;

-

Primer információk összegyűjtése személyes interjúk és kérdőívek segítségével;

-

Szakmai workshopok rendezése a kistérség szereplőinek bevonásával, annak érdekében, hogy számszerűsíthető adatok hiányában is releváns információ álljon rendelkezésre az adott területre vonatkozóan;

-

SWOT analízis összeállítása: a kistérséget befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló, közgazdasági alapon nyugvó értékelése és rendszerezése.

3. A KONCEPCIÓ FELÉPÍTÉSE, LOGIKÁJA A bevezetésben felvázolt, „a fejlesztési koncepció és program felépítése, a koncepció kidolgozása” című fejezettel összhangban a koncepció struktúrája három szakaszra bontható: 1) Az első szakasz a bevezetést, a tervezés során alkalmazott módszertani elemeket, a kistérség külső környezetének stratégiai szemléletű elemzését foglalja magába, valamint összefoglalja a kistérség szereplőinek elvárásait és igényeit a fejlesztésekről, s átfogó képet ad a fejlesztések jogszabályi és tervezési kereteiről. A kistérség külső környezetét hierarchikusan, a régió – megye – szomszédos kistérségek viszonylatában mutatja be, felvonultatva az Ibrány-Nagyhalászi kistérséget is érintő gazdasági, társadalmi, demográfiai jellemzőket, azok kistérségre gyakorolt hatását. 2) A fejlesztési koncepció második szakasza a helyzetfeltárást tartalmazza. A stratégia kialakítását megalapozó tényezőkre koncentrálva jellemzi a kistérség település- és térszerkezetét, demográfiai, munkaerőpiaci és társadalmi viszonyait, az oktatás és


12



képzés színvonalát. Választ keres arra, hogy mennyiben befolyásolja a kistérség fejlettségi szintjét a jelenlegi gazdasági szerkezet, a műszaki és környezetvédelmi infrastruktúra. Az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehetőségek. A helyzetelemzés elkészítése során kiemelt szempont annak meghatározása, hogy mely ágazatok és földrajzi területek jelentenek kitörési lehetőséget a kistérség települései számára. Az ágazati jellegű tagolás a kistérséget alkotó települések közötti együttműködés jellemzésével zárul. 3) A koncepció harmadik szakasza a kistérség stratégiai szemléletű helyzetfeltárásra épülő SWOT- elemzésnek, stratégiai következtetéseknek, és a kistérség számára felvázolható lehetséges stratégiai, és fejlesztési célrendszernek ad helyt. A SWOT analízisben összevetett erősségek és lehetőségek, valamint gyengeségek és veszélyek alapján körvonalazódik a fejlesztés stratégiája: melyek azok az adottságok, amelyek kitörési pontot jelentenek, s melyek a gyengeségek, amelyek ellensúlyozhatják, akadályozhatják a fejlődést. Ennek alapján építhető fel az a hierarchikus lépések sorozatából álló célrendszer, mely megadja a kistérség számára a kívánt jövőbeli állapothoz vezető elérési útvonalat. A stratégia meghatározása után megtörténik a megvalósítás feltételeinek elemzése, illetve a koncepció megvalósítása során fellépő gazdasági, társadalmi, környezeti hatások felsorakoztatása.

4. TERVEZÉSI KERETEK ÁTTEKINTÉSE 4.1. Korábbi kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzése 4.1.1. Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Fejlesztési Koncepciója (2006) A Területfejlesztési Koncepció alapját a kistérség 2000-ben elkészült Fejlesztési Koncepciója jelentette, melyet a kistérség 2006-ban aktualizált. A koncepcióban a kistérség vezetése széleskörű konzultációra alapozva megfogalmazta a kistérség hosszú távú célját: „Az életminőség folyamatos javítása az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben.” A helyzetfeltárásra és a SWOT-analízisre alapozva, valamint a készítés során felmerült helyi igényekre építve, az elérhető finanszírozási források figyelembe vételével határozta meg a lehetséges fejlesztési prioritásokat. A hosszú távú cél elérésének érdekében a koncepció az alábbi prioritásokat fogalmazta meg: 1. Gazdaságfejlesztés

-

Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése

-

Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködésének segítése, alap- és emeltszintű tanácsadás

-

Az információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítése

-

Infokommunikációs (IKT) technológia és szolgáltatások fejlesztése

-

Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfejlesztési tanácsadás igénybevétele

-

K+F és innovációs tevékenység kistérségen belüli elterjedésének ösztönzése

-

A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) jövedelemtermelő képességének erősítése


13


-


Mezőgazdasági fejlesztések elősegítése

2. Közlekedésfejlesztés

-

Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési

infrastruktúra fejlesztése

-

Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése

-

A Bodrogköz és a Rétköz idegenforgalmát kiszolgáló infrastruktúra kialakítása keretében Balsa és Kenézlő között volt Tisza-híd újjáépítése.

3. Társadalmi megújítás

-

-

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése o

Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése

o

Nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése

Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése o

Az egészségügy struktúraváltását lehetővé tévő ellátási formák fejlesztése

o

Korszerű egészségügyi rendszer háttérfeltételeinek kialakítása, fejlesztése a prevenció, rehabilitáció és a lakosságközeli alapellátás területén

-

Szociális infrastruktúra fejlesztése

-

Közösségi és rekreációs intézmények infrastrukturális fejlesztése

-

Foglalkoztathatóság javítása, fejlesztése

-

o

Kistérségi szintű foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatás feltételeinek kiépítése

o

Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és piacképes szakképzés beindítása

o

A fiatalok munkába állásának segítése

o

Az idősebb korosztályok foglalkoztatásának elősegítése

o

A romák munkaerő-piaci részvételének növelése

o

Megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása

o

Nők és férfiak egyenlő esélyekkel a munkaerőpiacon

o

Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások

Az alkalmazkodóképesség javítása o

A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés

o

Átfogó kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési programok

o

A hátrányos helyzetűekre irányuló képzési programok

o

A pályaorientációs, pályatanácsadási szolgáltatások fejlesztése

o

Munkahelyi képzések

o

A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése

o

Munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság

o

A partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között, a társadalmi párbeszéd intézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése a vállalkozások


14



társadalmi felelősségvállalásának fokozása

-

o

Civil szervezetek kapacitásainak megerősítése, a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásuk segítése

o

Átlátható munkaerőpiac

A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek o o

-

A kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben. A közoktatási intézmények művelődési, szociális, egészségnevelési és szabadidős szolgáltató szerepének erősítése, az oktatási és kulturális intézmények együttműködésének erősítése

o

Tanulási lehetőségek bővítése, ösztönzése

új

tanulási

formák

elterjesztésének

o

Átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése

o

A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók továbbképzése

o

A közoktatás hatékonyságát segítő területi együttműködések támogatása

o

A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetőségeik bővítése

o

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása

o

A kiemelkedően tehetséges hallgatók tehetségét támogató és fejlesztő, tehetséggondozó programok elterjesztése

Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése o

Kistérségi szintű gyermek és ifjúsági programok

o

Szociális szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása, szakemberek készségfejlesztése

o

Helyi közösségek erősítése, felkészítés az aktív állampolgárságra

o

A diszkrimináció elleni küzdelem

o

A kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erősítése érdekében

o

Az aktivitás növelésének elősegítését az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése

o

Egészségre nevelő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági szűrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek megelőzési programjai)

o

Az ellátórendszer hatékony működéséhez szükséges programok

o

A fogyasztók és ellátottak védelmének megerősítése a civil szolgáltatások és érdekvédelem, ill. a hatósági és jogvédő munka támogatásával

o

A társadalom programokkal

biztonságérzetének

fokozása

közösségi

bűnmegelőzési

4. Környezeti és energetikai fejlesztések

-

Egészséges, tiszta települések o

Hulladékgazdálkodás


15


-

-

o

Szennyvízkezelés

o

Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés

o

Vízbázis-védelem és ivóvízminőség – javítás

o

Településfejlesztés

Vizeink jó kezelése o

Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása

o

Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása

Természeti értékeink jó kezelése o

Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése

o

Vonalas létesítmények természet és tájromboló (károsító) hatásának mérséklését szolgáló beruházások

o

Az erdei iskola hálózat fejlesztése

-

A megújuló energiahordozó – felhasználás növelése

-

Hatékony energiafelhasználás

-


o

Önkormányzati és nem önkormányzati energiafelhasználásának a korszerűsítése

tulajdonú

középületek

o

Vállalkozói területeken megvalósítandó energetikai korszerűsítések (ipar, energiaipar, szolgáltatások)

Vízgazdálkodás, belvízvédelem

5. Turisztika potenciál javítása

-

A kistérség turisztikai fejlesztése

-

Versenyképes turisztikai termék-és attrakciófejlesztés

-

A turizmus fogadási feltételeinek javítása

-

Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása

-

Falumegújítás

-

A kulturális és épített örökség megőrzése

6. Közszolgáltatások fejlesztése

-

E-közigazgatás kiépítése

-

Igazgatási társulás bővítése, végrehajtó szolgálat létrehozásának elősegítése

4.1.2. A Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2013 évre A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89/A §-a (5) értelmében önálló intézkedési tervet készített, amely tartalmazza, hogy:


16


-


a kistérség önkormányzatai a kötelező feladataikat milyen módon látják el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kívánnak a helyi önkormányzatok ellátni, az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket.

A feladat-ellátási terv mindenekelőtt a közoktatás hatékonyságának növelését szolgálja. Ennek érdekében elengedhetetlen a szoros együttműködés a települési önkormányzatok között. A kistérségi feladat-ellátási terv meghatározza a fejlesztési prioritásokat és a szervezetitartalmi változások olyan keretét, amely orientálja az óvodákat és iskolákat, és a hatékonyabb nevelés-oktatás felé mutat. A feladat-ellátási terv a minőségi megújulás teendőinek programba foglalását jelenti. A Közoktatási Intézkedési Terv Stratégiai céljai: -

A 2008/2013-as tervezési időszakra a közoktatási feladat-ellátás többségére vonatkozóan azt a reális célt tűzzük magunk elé, hogy először a jelen intézkedési terv helyzet-elemzéséből kiindulva tovább folytassuk a közoktatási intézményrendszer működését érintő változtatások szakmai előkészítését.

-

A Közép- Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulása az Oktatási és Kulturális Minisztérium

közoktatás-fejlesztési

stratégiai

célkitűzéseivel

és

a

közoktatást

meghatározó jogszabályokkal összhangban olyan folyamatok elindítását, illetve megerősítését tartja szükségesnek, amelyek elősegítik a kistérségben a közoktatási közszolgáltatások hatékonyságának növelését, minőségközpontú fejlesztését és irányítását. -

A kistérség kötelező és vállalt feladatainak maradéktalan, színvonalas ellátása, kiszámíthatóság,

tervezhetőség

biztosítása

az

Európai

Uniós

tendenciáknak

megfelelően. -

Biztonságos, jogszerű, szakszerű, és költség-hatékonyan működő közoktatási intézmény-rendszer működtetése a Közép- Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás területén, mely folyamatos párbeszéden és konszenzusteremtésen alapul, valamint érdemi partnerségre épül.

-

A kistérség önkormányzatai saját és a Társulás által fenntartott intézményekkel biztosítják a tanulói továbbhaladást az alapfokú (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás és művészetoktatás) nevelést és oktatást.

-

Az Ibrány- Nagyhalászi Kistérségen belül a mikrotérségek szerepének növelése és továbbfejlesztése.

Igény

esetén

az

intézmények


kistérségi

fenntartása

és 17



üzemeltetése. -

a következő tanévre egységesen a csoportok (osztályok) számának szinten tartása a cél:

Ezt a következő eszközökkel kívánjuk elérni: 1)

Korszerű pedagógiai felkészültséggel kívánjuk a partnereink elvárásait figyelembe vevő, minőségi nevelő-fejlesztő munkát végezni

2)

Szakmai szolgáltatásokkal (továbbképzések, konferenciák, műhelymunkák stb.) hozzájárulni a pedagógusok tudásának fejlesztéséhez

3)

Szülőkkel való együttműködés további erősítése

4)

Sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, összehangolt, színvonalas szakszolgálati nevelő-oktató munka

5)

Tárgyi feltételeinket (új intézmény építése- elavult épület kiváltása, a meglévő korszerűtlen épületek felújítása, korszerűsítése, eszközfejlesztés) lehetőségek szerint korszerűsítjük

-

A közoktatási feladatok ellátása (a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása és a tehetséggondozás területén egyaránt) szorosan kapcsolódik a népjóléti igazgatáshoz, a közművelődési rendszerhez, valamint a kulturális tevékenyéghez épp úgy, mint a sporthoz. Ezért fenn kell tartani az együttműködést ezekkel az ágazatokkal annak érdekében, hogy ne keletkezzenek párhuzamosságok, a különböző rendszerek erősítsék egymást, illetve a meglévő infrastruktúra gazdaságosan legyen kihasználva.

4.1.3. Az Ibrány – Nagyhalászi Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója (2006) A

szociális

szolgáltatások

fejlesztéséhez

és

korszerűsítéséhez

kapcsolódó

szolgáltatástervezési koncepció egy „alapkoncepció”, az 1993. évi III. tv. 92.§. (3.) bek. kötelezővé tette a legalább 2000 lakosú települési önkormányzatoknak, hogy az elkészítéséről gondoskodjon, amelyhez szervesen kapcsolódni kell a 2005-ben évben a Megyei Önkormányzat által készített szakmai programoknak.


18



A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció stratégiai céljai: Szociális, gyermekjóléti ellátások, szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének kistérségi szintű fejlesztése, javítása.

-

-

Szociális alapszolgáltatási feladatok fejlesztése o

Házi segítségnyújtás fejlesztése

o

Családsegítés biztosítása, fejlesztése

o

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása fejlesztése

o

Közösségi ellátások biztosítása, fejlesztése

o

Támogató szolgálat

o

Nappali ellátás

Szakosított ellátások fejlesztése o

Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás biztosítása

o

Tartós bentlakást nyújtó ellátás fejlesztése

-

Gyermekjóléti ellátás fejlesztése

-

A többcélú kistérségi társulások gyermekvédelmi ellátási feladatainak (helyettes szülői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona) fejlesztése, kiépítése.

-

A kistérség valamennyi településén a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátások, szolgáltatások kiépítése/fejlesztése, az életminőség javítása, a szociális biztonság növelése.

-

A szociális, gyermekjóléti alapszolgáltatásokban dolgozók szakmai felkészült-ségének növelése.

-

A többszörös hátrányokkal küzdők kirekesztődésének megelőzése, az esélyegyen-lőség növelését, a társadalmi integrációt szolgáló programok indítása

-

Szociális infrastruktúra fejlesztése

-

Szociális gazdaság, megállapodások

-

Az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása

-

A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása

-

Egészségre nevelő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági szűrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek) megelőzési programjainak támogatása

-

Szociális intézmények közötti tapasztalatcsere gyakoribb megszervezése

innovatív

és

helyi

foglalkoztatási

kezdeményezések

és

4.1.4. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (2008) Az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága 2007. szeptember 19-én hagyta jóvá a 2007-2013-as időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. Az ÚMVP intézkedésein keresztül mintegy 1300 milliárd forintnak megfelelő támogatás hívható le, jórészt az agrárium versenyképességét javító, illetve a természeti és a vidéki épített környezet értékeinek megőrzését célzó beruházásokra. Az ÚMVP intézkedésein keresztül elérhető források hatékony felhasználásának érdekében jött létre a kistérség települései két Helyi Vidékfejlesztési Közösséghez csatlakoztak, Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

19



amelyek 2008-ban készítették el a térségek Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját. Az alábbiakban ezek alapvető céljait és fejlesztési prioritásait mutatjuk be. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Közép-Nyírségért és Rétközért HK A stratégia alapvető célja: A Közép-Nyírségért és Rétközért Helyi Közösség célja a XXI. század elvárásainak megfelelően a hozzáadott érték növelése az agrárgazdaság fejlesztésében, a vállalkozói tevékenységben, a vonzó vidéki élettér kialakításában és a partnerségi kapcsolatok új dimenzióinak megteremtésében. A megvalósuló beruházásoknál kiemelt prioritást élveznek az új munkahelyek létrehozása, a korszerű és környezetkímélő technológiák alkalmazása, a fenntartható fejlődés biztosítása, a hosszútávú és gazdaságos működtetés feltételeinek a megteremtése valamint a hátrányos helyzetű lakosság helyzetének javítása. A kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben • • • • • •

VIDÉKI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA , FALUMEGÚJÍTÁS, FALUFEJLESZTÉS HELYI VÁLLAKOZÓK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSE TÉRSÉGI KAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSE FENNTARTHATÓ TURIZMUS-FEJLESZTÉS HELYI HUMÁN-ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE FENNTARTHATÓ ÉS ÚJSZERŰ MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tiszatér HK A stratégia alapvető célja: A TISZATÉR HELYI KÖZÖSSÉG alapvető célja, hogy megteremtse, az "ide jönni", "itt aludni", "itt költeni" hármas alappillér infrastrukturális hátterét. Nemzetközileg és országosan legyen a térségünk ismertebb, vonzóbb. Az ide érkező turistákat fogadja pozitív szemléletű lakosság és szívesen akarjanak térségünkben megszállni turisták ezrei. A TISZATÉR Helyi Közösség általános fejlesztési célkitűzései A térség népességének helyben-tartása az életkörülmények, életszínvonal javítása révén • A térség gazdasági versenyképességének erősítése • A térség természeti környezetének, valamint építészeti és kulturális örökségének védelme, megújítása A TISZATÉR Helyi Közösség sajátos fejlesztési célkitűzései •

• • • • • • • • • •

Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek teremtése Kisebbségi problémák differenciált kezelése A tiszamente földrajzi, társadalmi periféria-helyzetének oldása A térség gazdasági stabilitásainak megteremtése A helyi gazdaság diverzifikálása Innovációs készség fokozása, partneri együttműködések ösztönzése A sajátos Tisza-menti és pusztai tájmegóvás és tájrehabilitáció Település megújítás és a hagyományos épített környezet védelme A környezetvédelemhez szükséges infrastruktúrák fejlesztése Kulturális örökség megőrzése, ápolása


20



A kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben: • • • •

Szolgáltató turizmus fejlesztése a TISZATÉR térségben Vendégváró települések fejlesztése a TISZATÉR térségben Kenyéradó gazdaság fejlesztése a TISZATÉR térségben Az ezerarcú TISZA térség humán erőforrásának fejlesztése és társadalmi tőkéjének erősítése

4.2. Korábbi kistérségi területfejlesztési dokumentumok elemzéséből levonható következtetések

Az előző fejezetben bemutatott korábbi kistérségi fejlesztési dokumentumok – a készítési körülményeik és célterületük sokszínűségéből adódóan – meglehetősen heterogének, azonban a kistérség legfőbb problémái és az azokra adható lehetséges válaszok viszonylag jól körülhatárolhatóak a vizsgált kistérségi dokumentumok alapján. A fentiek alapján a kistérség legszükségesebb fejlesztési irányai az alábbiak lehetnek: •

A gazdaság fejlesztése elsősorban a mezőgazdaság és a turizmus fejlesztésén keresztül

•

A foglalkoztatás bővítése

•

Az oktatás fejlesztése

•

A humán infrastruktúrák fejlesztése

•

Befektetés-ösztönzés


21



III. STRATÉGIAI HELYZETFELTÁRÁS 1. TELEPÜLÉS- ÉS TÉRSZERKEZET 1.1. Elhelyezkedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északnyugati szegletében található az Ibrány-Nagyhalászi kistérség, amely 17 települést foglal magába. Területe 521 km2, a megye 8,7%-át teszi ki. A megye speciális geopolitikai helyzete a háromhatár- mentiségből adódik: Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos. 1997-ben az Északkelet-Magyarországi Fejlesztési Régió, 1999-ben az Észak-alföldi Régió tagja lett Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékkel együtt. A határokon túlnyúló kapcsolódási pontot a Kárpátok Eurorégió jelenti. A kistérség északról Borsod-Abaúj-Zemplén megyével, illetve a Kisvárdai kistérséggel határos, míg nyugatról a Tiszavasvári, délről Nyíregyházi keletről pedig a Baktalórántházai kistérség határolja. 1. ábra: Magyarország kistérségei a 2007. évi CVII. törvény alapján

Forrás: TEIR

Ibrány, a térség központja, Budapesttől 269, Nyíregyházától 24 km-re fekszik. Közúton a kistérség Budapestről alapvetően kétféle úton közelíthető meg:


22


-


A 4-es úton Szolnok, Debrecen, Nyíregyházán keresztül. Az M3-as autópályán, Nyíregyházáig, majd onnan alsóbbrendű úton keresztül.

Ez utóbbi a rövidebb, az utazási idő kb. 3-3, 5 óra forgalomtól és időjárástól függően. A kistérség a megyeszékhelyről közúton kb. fél óra alatt érhető el.

1.2. A kistérség településstruktúrája Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség az ország 47 leghátrányosabb kistérségeinek egyike, azonban nem tartozik a komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé. A térségben 13 község (Balsa, Beszterec, Buj, Gávavencsellő, Gégény, Kék, Nyírbogdány, Paszab, Székely, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek, Vasmegyer) és 4 város (Demecser, Ibrány, Kemecse és Nagyhalász) található. Állandónépessége meghaladja a 46 ezret, mely a megyei 7,9%-a. A kistérségben legnagyobb arányban közepes lélekszámú községek találhatók, a legkisebb települések Tiszarád és Balsa, ahol a lakosság száma nem éri el az ezer főt sem. A négy, viszonylag kis lélekszámú városban él a térség lakosságának közel fele: Demecserben 4,5 ezer, Ibrányban közel 7,1 ezer, Kemecsén 5,1 ezer, míg Nagyhalászban csaknem 6 ezer fő. 2. ábra: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség települései

Forrás: TEIR (https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=kister_info_07&rq_proc=alap&kell_vissza=I&xterkod=4511)

A települések népesség szerinti megoszlását, azaz a településstruktúrát vizsgálva azt találjuk, hogy a kistérségben az 1000-1999, a 2000-4999 és az 5000-9999 fő népességű települések aránya lényegesen magasabb, mint a megyei szint esetében. Szintén megállapítható, hogy a város jogállású települések aránya lényegesen magasabb a kistérségben, mint a megyében. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

23



1. táblázat: A települések száma népességnagyság szerint, 2007 A települések száma népességnagyság szerint (db)

IbrányNagyhalászi kistérség (db) IbrányNagyhalászi kistérség (%) SzabolcsSzatmár-Bereg megye (db) SzabolcsSzatmár-Bereg megye (%)

Település

Ebből város

- 199

200 -499

500999

10001999

20004999

50009999

1000049999

5000099999

100000-

17

4

0

0

2

7

6

2

0

0

0

23,5%

0,0%

0,0%

11,8%

41,2%

35,3%

11,8%

0,0%

0,0%

0,0%

24

8

29

61

60

55

9

6

0

1

10,5%

3,5%

12,7%

26,6%

26,2%

24,0%

3,9%

2,6%

0,0%

0,4%

229

Forrás: KSH T-Star adatbázis, alapján saját számítás

2. DEMOGRÁFIA Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a harmadik legnépesebb megye Pest, és Borsod-AbaújZemplén megye után. A megye lakónépessége 2007-ban 571.018 fő volt, amely az elmúlt 10 év adatai szerint folyamatos népességfogyás eredménye. Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség területe 521 km2, amely a megye területének 8,78%-a. Az álladó népesség 2007-ben 46482 fő volt, amely a megyei lakónépesség 7,9%-át tette ki. Az egy km2-re jutó lakosságszám a megyeihez viszonyítva (96 fő/km2) alacsonyabb, csupán 87 fő/km2, ami a megyei átlag 90%-a. A kis települések ritkábban lakottak, Balsa és Tiszatelek népsűrűsége a megye átlag felét sem éri el. A négy város népsűrűsége meghaladja a megyei átlagot.

2.1. Népesség korösszetétele, öregedési index A kistérség településeinek kormegoszlását a következő táblázat mutatja. A fiatal lakosság aránya Beszterec, Demecser, Gégény, Ibrány, Kék, Kemecse, Nagyhalász, Nyírbogdány, Pazsab, Székely, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek és Vasmegyer településeken magasabb. A kistérség helyzetét jól szemlélteti az öregedési index, amely a 100 gyerekkorúra jutó időskorúak arányát jelzi. A táblázatból megállapítható, hogy néhány település esetében kiugróan magas az öregedési index (Balsa: 210,28, Buj:117,47, Gávavencsellő: 131,64), amely ezeknél a településeknél a lakosság elöregedésére hívja fel a figyelmet.


24


Település Balsa


2. táblázat: A népesség korösszetétele, 2007 0-14 év 15-59 év 60 év között között felett 12,5% 61,3% 26,3%

Öregedési index 210,28

Beszterec

21,6%

62,3%

16,0%

74,29

Buj

16,4%

64,3%

19,3%

117,47

Demecser

19,8%

65,6%

14,6%

73,54

Gávavencsellő

17,2%

60,1%

22,7%

131,64

Gégény

20,0%

64,6%

15,5%

77,46

Ibrány

20,4%

63,3%

16,2%

79,45

Kék

19,9%

63,4%

16,7%

84,03

Kemecse

19,8%

64,3%

15,9%

80,14

Nagyhalász

17,9%

65,5%

16,6%

92,96

Nyírbogdány

18,8%

63,3%

17,9%

95,04

Paszab

24,1%

61,1%

14,8%

61,61

Székely

20,1%

64,1%

15,7%

78,08

Tiszabercel

20,6%

59,4%

20,0%

97,07

Tiszarád

27,6%

58,1%

14,3%

51,79

Tiszatelek

18,4%

63,4%

18,2%

98,97

Vasmegyer Ibrány-Nagyhalászi kistérség Összesen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Összesen

21,0% 19,4%

63,9% 63,4%

15,1% 17,2%

72,14 88,58

18,0%

64,7%

17,3%

95,95


2.2. Vándorlás, természetes szaporodás Magyarországon sajnos nem természetes szaporodásról, hanem természetes fogyásról beszélhetünk, azaz a halálozások száma meghaladja a születések számát. Ez igaz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére is, és méginkább igaz az Ibrány-Nagyhalászi kistérségre. A fogyás mértéke 1000 lakosra vetítve 1,8‰ kistérségi szinten 2007-ben, szemben a megyei 1,4‰-es értékkel. A népesség természetes szaporodása a kistérségen belül csupán néhány településre jellemző 2007-ben: Kemecse (2,0‰), Paszab (3,8‰), Székely (3,7‰), Vasmegyer (1,8‰). Beszterecen és Tiszarádon stagnál a népesség. Arányaiban a legnagyobb természetes fogyás (10‰-nél magasabb): Balsa esetében. A népesség számának alakulását a születések és a halálozások száma mellett még a belföldi vándorlás szabja meg, ami jelentősen árnyalhatja az előbbi képet. A természetes fogyást felmutató települések nagyon gyakran a vándorlás célterületei (pl. öregedő népességű városias területek), így ellensúlyozzák a természetes népességfogyást, míg a magasabb természetes szaporodással bíró térségekre nagyon gyakran a fiatal népesség kiáramlása jellemző. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az utóbbi kategóriába tartozik, 2007-ben az elvándorlás 4,9‰ volt. A kistérség ebben a tekintetben is rosszabb mutatóval rendelkezik, az elvándorlás mértéke 5,3‰, amely 2000-2007 évek átlagát tekintve emelkedést jelez. Pozitív vándorlási különbözettel rendelkezik Balsa, Buj, Ibrány, Tiszarád, Tiszatelek és Vasmegyer, míg jelentős, 10‰-nél magasabb az elvándorlás Gávavencsellő, Kék, Kemecse, Nagyhalász, Paszab és Tiszabercel települések esetében. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

25



3. táblázat: Népmozgalom, 2007 Élveszületések száma (fő)

Balsa

Halálozások száma (fő)

Természetes szaporodás / fogyás (fő)

Természetes szaporodás / fogyás (‰)

Állandó odavándorlások száma (eset)

Állandó elvándorlások száma (eset)

Vándorlási különbözet (eset)

Vándorlási különbözet (‰)

7

16

-9

-10,5

29

24

5

5,8

Beszterec

17

17

0

0,0

23

27

-4

-3,7

Buj

23

38

-15

-6,3

76

75

1

0,4

Demecser

43

46

-3

-0,7

82

119

-37

-8,3

Gávavencsellő

36

59

-23

-6,2

83

144

-61

-16,5

Gégény

19

34

-15

-7,4

39

40

-1

-0,5

Ibrány

80

85

-5

-0,7

178

155

23

3,3

Kék

18

33

-15

-7,5

33

84

-51

-25,6

Kemecse

71

61

10

2,0

100

151

-51

-10,4

Nagyhalász

68

70

-2

-0,3

110

180

-70

-12,1

Nyírbogdány

42

46

-4

-1,3

70

80

-10

-3,3

Paszab

16

11

5

3,8

26

41

-15

-11,3

Székely

12

8

4

3,7

26

33

-7

-6,6

Tiszabercel

27

32

-5

-2,5

40

60

-20

-10,1

Tiszarád

11

11

0

0,0

61

51

10

16,6

Tiszatelek

17

24

-7

-4,6

46

35

11

7,2

Vasmegyer Ibrány-Nagyhalá-szi kistérség Összesen Szabolcs-SzatmárBereg megye Összesen

28

25

3

1,8

96

60

36

21,1

535

616

-81

-1,8

1 118

1 359

-241

-5,3

6 246

7 028

-782

-1,4

13 164

15 937

-2 773

-4,9


2.3. Etnikai összetétel A Sz.-Sz.-B. Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. által 2004. évben végzett önkormányzati kérdőíves felmérés szerint a kistérségben 14,1% a romák becsült aránya, ami közelíti a megyei átlagot (14,8%). A térségben a legnagyobb arányban Tiszarád (35%), Paszab (33%) és Székely (24%) településeken élnek, míg egyáltalán nincs roma lakos Tiszateleken.


26



3. ábra: A roma lakosság becsült százalékos aránya a kistérségben, 2004

Kistérség összesen Megyei összesen

Vasmegyer

Tiszatelek

Tiszarád

Tiszabercel

Székely

Paszab

Nyírbogdány

Nagyhalász

Kék

Kemecse

Ibrány

Gégény

Gávavencsellő

Demecser

Buj

Beszterec

Balsa

40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0

Forrás: Sz.-Sz.-B. Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. kérdőíves felmérése, 2004

3. MUNKAERŐPIAC 3.1. Aktivitás, foglalkoztatottak Egy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, az aktív népesség száma, összetétele. Ezen mutatók nem csak a jelen állapotról adnak tájékoztatást, hanem – mivel bizonyos elemek csak lassan változnak, illetve változtathatók meg – a térség jövőbeli fejlődési pályájára is hatással vannak. Fenntartható gazdasági növekedés nem lehetséges megfelelő számú és képzettségű munkavállaló nélkül. A népesség gazdasági aktivitását a foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes arányával lehet mérni. Utóbbi csoport a gazdaságilag aktív népesség, azaz akik munkaerő-kínálatukkal megjelennek a munkaerőpiacon. A népesség gazdasági aktivitás szerinti vizsgálata során a foglalkoztatottakon és a munkanélkülieken túl a statisztikai adatgyűjtés módszertana további két kategóriát definiál. Inaktív keresőknek minősülnek a nyugdíjból, GYES-ből, GYED-ből, a vagyonuk kamataiból, vagy pl. az ingatlanjuk bérbeadásból élők. Ide tartoznak azok a munkanélküli-ellátásban részesülők is, akik nem keresnek munkát. Az eltartottak csoportját a tanulók, az egyetemi hallgatók, a háztartásbeliek alkotják A gazdaságilag aktív népesség (ami a foglalkoztatottak és a munkanélküliek összege) és a foglalkoztatottak számát a KSH munkaerő felmérése a 15-64 éves korú népességhez viszonyítja. Az így kapott két mutató az aktivitási ráta és a foglalkoztatottsági ráta. Az alábbi táblázat alapján lehetőség van a megye kistérségei közötti összehasonlításra. Látható, hogy a megye kistérségei között az Ibrány-Nagyhalászi kistérség a foglalkoztatottsági ráta tekintetében a hatodik legmagasabb értékkel bír, míg az aktivitási rátát alapján a 9. helyen áll a Baktalórántházai, Nagykállói és Nyírbátori térséget megelőzve.


27



4. táblázat: A foglalkoztatottsági és az aktivitási ráta a megye kistérségeiben, 2008 Foglalkoztatottsági ráta Aktivitási ráta Baktalórántházai 35,5 46,7 Csengeri 43,3 56,7 Fehérgyarmati 41,6 54,0 Kisvárdai 47,7 56,7 Ibrány-Nagyhalászi 42,2 51,3 Mátészalkai 41,4 52,4 Nagykállói 40,9 48,7 Nyírbátori 39,4 49,4 Nyíregyházai 54,2 58,2 Tiszavasvári 48,6 55,9 Vásárosnaményi 40,6 52,7 Záhonyi 49,7 59,9 SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 46,6* 54,1* ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 50,2* 56,4* Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja, 2008. (* csak 2007-es adatok állnak rendelkezésre)

Az összehasonlításokból látszik, hogy mind a megyei, mind kistérségi értékek igen kedvezőtlennek tekinthetők: Alacsony foglalkoztatottsági és aktivitási ráta jellemző szinte az egész megyére. (Az adatok „időtállóságával” kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a foglalkoztatottsági ráta időben nehezebben változik, mint az aktivitási ráta, hiszen a munkanélküliség csökkenése ott rögtön megjelenik.) A népesség gazdasági aktivitását nemek szerinti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy nagy területi különbségek e tekintetben nincsenek a kistérségek között. 5. táblázat: A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás és nemek szerint SzabolcsSzatmár-Bereg megye kistérségeiben Férfiak Nők Foglalk.

Mknélk.

Inaktív k.

Eltartott

Foglalk.

Mknélk.

Inaktív k.

Eltartott

Baktalórántházai

25,5

10,0

31,4

33,1

17,4

4,5

44,1

34,0

Csengeri

24,3

11,7

36,0

28,0

18,7

4,6

46,9

29,7

Fehérgyarmati

25,1

11,0

34,4

29,5

19,8

4,6

45,9

29,7

Ibrány-Nagyhalászi

28,8

8,8

29,5

33,0

20,3

3,9

43,2

32,7

Kisvárdai

32,8

7,5

27,0

32,8

24,0

3,6

40,6

31,8

Mátészalkai

26,0

8,8

32,2

32,9

21,9

3,9

43,4

30,8

Nagykállói

29,0

8,9

29,4

32,7

19,6

4,4

41,7

34,3

Nyírbátori

24,1

10,2

31,7

33,9

20,1

4,2

43,4

32,3

Nyíregyházai

40,5

5,6

22,5

31,4

31,4

3,7

34,2

30,6

Tiszavasvári

30,9

8,6

28,3

32,2

22,5

4,1

42,5

30,9

Vásárosnaményi

24,9

11,0

34,3

29,9

19,1

5,3

45,7

29,9

SZABOLCSSZATMÁR-BEREG ÉSZAK-ALFÖLDI

30,9

8,4

28,7

32,0

23,5

4,1

41,0

31,5

34,4

7,7

27,4

30,6

26,0

4,0

39,6

30,3

41,3

5,3

25,5

28,0

31,6

3,0

38,7

26,7

RÉGIÓ

MAGYARORSZÁG

Forrás: Népszámlálás, 2001, Területi adatok – Szabolcs-Szatmár-Bereg


28



Általános tendencia, hogy a férfiaknak a foglalkoztatás esetében 4-10%-kal, míg a munkanélküliség esetében 2-7%-kal magasabb a részesedési arányuk, mint a nőknek. A nők aránya viszont az inaktív keresők (GYES, GYED, illetve az időskori nőtöbblet következtében a nyugdíjasok) körében lényegesen (11-14%-kal) magasabb, mint a férfiak ugyanezen részesedése. Az eltartottak körében nagyjából azonos a férfiak és a nők aránya, hol az egyik, hol a másik nem aránya magasabb kistérségenként.

3.2. Munkanélküliség Az elmúlt években a mezőgazdasági vállalkozások számának csökkenésével, gyümölcstermelés kedvezőtlenebb körülményeinek hatására a foglalkoztatottak száma is csökkent, míg az építőiparban növekedés volt tapasztalható. A települések nagy részén az önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek a legjelentősebb foglalkoztatók. A kistérségben a munkanélküliségi ráta kis mértékű, 2003-ban történt csökkenéstől eltekintve minden évben fokozatosan növekedik, 2008-ban elérte a 17,81%-ot. Ezzel párhuzamosan azonban a foglalkoztatási ráta tekintetében csökkenő, míg az aktivitási ráta tekintetében növekvő tendencia figyelhető meg. 6. táblázat: A népesség aktivitása, 2004-2008 MunkanélküFoglalkoztatot-tak Inaktívak Foglalkoztaliek száma száma tási ráta száma 1377 13287 14995 44.8%

2004

Munkanélküliségi ráta 9.39 %

Aktivitási ráta

2005

10.23 %

1527

13395

14737

45.2%

50.3%

2006

13.31 %

2058

13399

14678

44.5%

51.3%

2007

15.24 %

2340

13016

14779

43.2%

51%

2008

17.81 %

2758

12730

14674

42.2%

51.3%

49.4%

Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja, 2008.

A KSH adatai szerint 2007-ben a munkavállalási korú népesség 14,1%-a volt regisztrált álláskereső, a tartós munkanélküliek aránya 8,4%. Mindkét mutató meghaladja az egyébként is kedvezőtlen megyei átlagot, amely a térség foglakoztatási struktúrájának és munkaerőpiacának kedvezőtlen helyzetét jelzi.

4. HELYI TÁRSADALOM 4.1. Életminőség, jövedelmi viszonyok A kistérség népességének jövedelmi viszonyai lényegesen rosszabbak az országos átlagnál. Ennek fő oka a népesség alacsonyabb gazdasági aktivitása. A régióban jóval kevesebb az a dinamikus hazai vállalkozás, amely magasabb jövedelmet tudna biztosítani több alkalmazottjának is, másrészt hiányoznak azok a multinacionális nagyvállalatok, amelyek a hazai átlagnál magasabb bérszínvonalukkal emelik a jövedelmi átlagot. A megyében elsősorban a megyeszékhely és környéke emelkedik ki relatíve magasabb jövedelmekkel. A leszakadás elsősorban a kisfalvakra, periférikus helyzetű falvakra és a roma népesség által legnagyobb arányban lakott településekre jellemző. Az életminőség egyik eleme a jövedelem, a kereseti lehetőségek, de ugyanilyen fontos tényezők a települések társadalmi, szociális környezete, az elérhető egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások.


29



A jövedelmekre, átlagkeresetre vonatkozó adatok települési szinten nem állnak rendelkezésre, így a megyei kitekintés után kistérségi összehasonlítás következik. A havi bruttó átlagkeresetek nagyságát tekintve a megyék rangsorában Szabolcs-Szatmár-Bereg az utolsó előtti, 18. helyen áll, átlagosan 141.007 Ft a havi bruttó kereset a megyében. Ez a legmagasabb megyei értéknek (Fejér) 81%-a, és jócskán elmarad a Budapest nélkül számolt országos átlagtól is (annak 89%-a), míg a budapesti átlagkeresetek értékének mindössze 60%-a. Noha arányaiban nincsenek olyan nagy különbségek a megyék között, nem szabad elfelejteni, hogy a mutató csak az alkalmazásban állók jövedelmével számol, nem veszi figyelembe a munkanélkülieket vagy a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőket. Így a mutató csak az egyes térségek gazdasági szerkezetéből, illetve a földrajzi fekvésből adódó, fizetésekben meglévő egyenlőtlenségeket mutatja. 4. ábra: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, és az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága (Ft.), 2007 250 000 200 000

Ft

150 000 100 000 50 000

Ö ss ze se n

-A lf ö ld Dé l

Kö zé pM

ag ya ro rs zá Kö g zé pD un án Ny tú ug l at -D un án tú l Dé l-D És un za án ktú M l ag Sz ya ab ro ol rs cs zá -S g za tm ár -B er eg És za kAl fö ld

0

Havi bruttó átlagkereset, 2007 2007

Havi szja alapot képező jövedelem, Ft/adófizető

Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, 2007.

Egy térség valós jövedelmi helyzetét jobban jelzi az egy főre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem nagysága. A fenti ábrán látható, hogy itt valóban sokkal inkább kirajzolódnak a valós jövedelmi különbségek: Szabolcs-Szatmár-Bereg itt a 17. helyet foglalja el a megyék között, ráadásul nem sokkal előzve csak meg az utolsó előtti és utolsó helyen álló Bács-Kiskun és Békés megyéket. Az előbbi mutató alkalmas a megyén belüli, kistérségi szintű vizsgálatra is. Az alábbi ábrából leolvasható, hogy a megyén belül az Ibrány-Nagyhalászi kistérség a nyolcadik helyen van, a Nyíregyházai, a Záhonyi, Kisvárdai, a Tiszavasvári, Mátészalkai,Nyírbátori és a Vásárosnaményi kistérségek után, a sort a Csengeri és a Baktalórántházai kistérség zárja. A térség gyenge jövedelmi helyzetét jelzi, hogy az Ibrány-Nagyhalászi kistérség értéke (105 eFt/hó/adófizető) elmarad mind a megyei, mind az országos átlagtól. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

30



Még rosszabb a kép, ha az adófizetők havi SZJA alapot képező jövedelmét a térség állandó lakosainak számához viszonyítjuk. Láthatóvá válik hogy ha csupán a munkabér jelenten bevételi forrást, akkor a térség lakossága mélyen a létminimum alatti egy főre eső bevételből lenne kénytelen megélni. Természetesen ez az összehasonlítás ily módon figyelmen kívül hagyja a nyugdíjakat és egyéb bevételi forrásokat, ezért csak jelzés értékű lehet. Érdemes azonban megfigyelni, hogy a legfejlettebb Nyíregyházai kistérséghez viszonyítva az IbrányNagyhalászi kistérségben keletkező egy adózóra jutó jövedelem 74,4%-ot tesz ki, míg egy állandó lakosra jutó jövedelem tekintetében mindössze 56,25%-ot ér el. A térség leszakadása a falvakra, és a roma népesség által legnagyobb arányban lakott településekre méginkább jellemző. 5. ábra: Az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem megoszlása kistérségi szinten, 2007 160 141

140 121

120 eFt/hó

100

99

99

103

105

115

135 118

113 103

113

80 64

60 40

47 33

33

34

36

39

37

37

42

37

46

20

Ba kt al ór án th áz ai Cs en Fe ge hé ri Ib rg rá ya ny rm –N at i ag yh al ás zi Ki sv ár da M i át és za lk ai Na gy ká lló i Ny í rb át Ny or i íre gy há za Ti i sz av Vá as sá vá ro ri sn am én yi Zá ho ny i

0

Személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem a lakónépességre, 1000 Ft/fő/hó Személyi jövedelemadó alapját képező jövedelem, 1000 Ft/adófizető/hó

Forrás: Területi statisztikai évkönyv, 2007, KSH alapján saját szerkesztés

Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség társadalmának életminőségét alapvetően befolyásolja, hogy a lakosság közül hány fő rendelkezik legális jövedelemmel, illetve milyen volumenű jövedelemmel rendelkeznek az adózók. A kistérségben jóval kevesebb a legális jövedelemmel rendelkezők száma, mint a régióban, vagy országosan. Az alacsony számú adózó jövedelme nagysága tekintetében is elmarad ezektől az értékektől. Mindez az jelenti, hogy a lakosságszámhoz mérten a kistérség jóval kevesebb jövedelemmel rendelkezik mint az országos átlag. Az alacsony jövedelem, alacsonyabb életszínvonal miatt a szociális gondoskodásra mind a regionális, mind az országos átlagnál nagyobb az igény. Míg 2001, 2006 között regionálisan és országosan is hozzávetőlegesen 2/3-ával emelkedett a rendszeres szociális segélyben részesülők száma, addig a kistérségben átlagosan több mint kétszeresére emelkedett.


31

AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 7. táblázat: Jövedelmi viszonyok, 2007 egy adófizetőre jutó SZJAalapot képező jövedelem 2007 (Ft)

Ibrány-Nagyhalászi kistérség ÉA régió Magyarország


rendszeres szociális segélyben részesülők évi átlagos száma ezer lakosra 52 37 19

1 264 923 1 501 388 1 757 931

szgk. száma ezer lakosra

211 252 300

A kistérségen belüli jövedelmi viszonyok megítéléséhez olyan mutatókat is fel lehet és kell használni, melyek nem ennyire egyértelműek, forintban nem számszerűsíthetők. Az életminőséget, illetve annak anyagi tényezőit áttételesen jelzi a lakosság tulajdonában lévő nagy értékű, tartós fogyasztási cikkek mennyisége, értéke is. Ezek közül leginkább az 1000 főre vetített személygépkocsi-állomány a lakosság életminőségének fő indikátora. Ez a mutató szintén alátámasztja a kistérség elmaradottságát. 2007-ben az ezer lakosra jutó gépkocsi állomány 211 volt a kistérségben, ami jelentősen elmarad mind a megyei (252), mind pedig az országos (300) értéktől. Mindazonáltal azt is meg kell jegyezni, hogy kizárólag ez alapján megítélni a jövedelmi helyzet változását igen csalóka, hiszen számos egyéb tényező (az autóipar prosperitása, kedvezményes hitelek lehetősége) is befolyásolja a mutató változásait.

4.2. Szociális támogatások Az önkormányzatok által adható támogatások a hátrányos helyzetben lévő emberek számára kiemelten fontosak, hiszen sok esetben ez az egyetlen bevételi forrásuk. A településen lévő, támogatásban részesülő népcsoport aránya, illetve az, hogy egy önkormányzat milyen összeget költ ilyen célokra, jól jelzi egyrészt a település lakóinak átlagos jövedelmi helyzetét, másrészt pedig a település költségvetésének korlátait is. A rendszeres szociális segélyben részesítettek körébe tartozókra a tartós munkanélküliség jellemző. Arányuk a kistérségen belül Paszab (131‰), Nagyhalász (74‰), és Tiszarád (68‰) esetében a legmagasabb, jelentősen meghaladják 52,47‰-es kistérségi átlagot. Az alábbi ábrából egyértelműen látható, hogy a térség foglalkoztatási problémákkal szembesül, az aktív korú lakosság jelentős hányada nem képes munkát találni. 6. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 1000 lakosra 140

fő/1000 lakos

120 100 80 60 40

Paszab

Nagyhalász

Balsa

Tiszarád

Kék

Tiszabercel

IbrányNagyhalászi

Gávavencsellő

Ibrány

Kemecse

Buj

Székely

Vasmegyer

Nyírbogdány

Beszterec

Gégény

Tiszatelek

0

Demecser

20

Forrás: T-STAR adatbázis, 2007. alapján saját számítások


32



Az önkormányzat által nyújtott, rászorultságtól függő egyéb (pénzbeni és természetbeni) támogatási esetek száma szintén a településen lakók jövedelmi helyzetéről ad képet. Olyan elemek, támogatások tartoznak ide, mint például rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, temetési segély, lakbértámogatás (pénzbeliek), méltányossági közgyógyellátás, tankönyvsegély (természetbeni). Az önkormányzatok egészségügyi és szociális célú kiadásainak számottevő részét elviszi a szociális támogatásban részesülők számára folyósított segélyek, ily módon a legtöbb esetben nincs lehetőségük az intézményhálózat és az ellátás színvonalának fejlesztésére.

4.3. Szociális és egészségügyi infrastruktúra 4.3.1. Szociális infrastruktúra Magyarországon a lakosság egészségi, és szociális helyzete Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyében rendelkezik a legkedvezőtlenebb mutatókkal. A Kistérség szociális intézményi hálózata nem minden esetben van felkészülve a többszörösen hátrányos helyzetű, egyre romló egészségi állapotú, elöregedő lakosság ellátására. Kiépítettsége esetenként elmarad az elvártaktól. A szociális ellátást döntően az önkormányzatok végzik, akik mellett az egyházakra és egyéb karitatív, non-profit szervezetekre is számíthat a lakosság, szerepük azonban jelenleg még mérsékelt. A gazdaság gyengébb teljesítménye miatt a jövedelmek szerényebbek, mely a nagyfokú eltartási kötelezettség mellett igen kedvezőtlen körülményeket eredményez. A gyermekvédelmi alapellátási formák közül a gyermekjóléti szolgáltatás valamennyi településen biztosított. A gyermekjóléti feladatokat a kistérséghez tartozó települések közül jelenleg Balsa, Beszterec, Buj, Gégény, Kék, Paszab, Tiszabercel, Tiszarád, Tiszatelek Község, Gávavencsellő Nagyközség, Ibrány, Demecser, Kemecse, Nagyhalász Város, intézményi társulásos formában látja el. A családsegítő, családvédelmi feladatok ellátása a kistérséghez tartozó települések közül jelenleg Ibrány, Paszab, Tiszabercel, Buj, Gávavencsellő, Balsa, Beszterec, Demecser, Gégény, Kék, Kemecse, Nagyhalász, Tiszarád, Tiszatelek településeken intézményi társulásos formában működik. Az idős korúak szociális intézményekben történő ellátása a kistérségen belül jelenleg elfogadható módon biztosított. Ez alól kivételt képez a bentlakásos otthoni ellátási forma, az itt jelentkező igények kielégítésére jelenleg több településen folynak beruházások, beruházási előkészületek. Nagyhalászban jelenleg épül egy 50 férőhelyes idősek otthona– és tervezés illetve előkészítés alatt áll Gávavencsellőn egy 150 férőhelyes otthon kialakítása. Hosszútávon hasonló intézmények építését tervezi Buj, Demecser, Gégény település is. A Kemecse, Szent I. u. 37. sz. alatti Szociális Otthont, jelenlegi maximális kihasználtsága, valamint a hatályos jogszabályoknak való megfelelése miatt az Önkormányzat 50 férőhelyesre kívánja bővíteni, mely beruházáshoz jogerős és végrehajtó építési engedéllyel rendelkezik. A szociális alapellátás esetén feltárt hiányosságok közt szerepel az intézmények felszereltségének gyengesége, eszköz- és járműállomány elavultsága, egyes helyeken maguknak az intézményeknek kisebb-nagyobb, a működést veszélyeztető hiányosságai vannak. Ezek közül a legkritikusabb a helyzet Bujon, Vasmegyeren, Nyírbogdányban és Balsán. 4.3.2. Az egészségügy intézményei A kistérség 17 településén az egészségügyi alapellátási feladatok a következőképpen valósulnak meg:


33



-

Mindegyik település tekintetében megoldott a háziorvosi ellátás. Egyes kistelepüléseken más településekkel együttesen közös praxisjoggal rendelkező háziorvos által biztosított az egészségügyi alapellátás. Önálló praxisjoggal rendelkező házi gyermekorvos azonban csak 5 településen (Demecser, Ibrány, Kemecse, Nagyhalász és Nyírbogdány) dolgozik, 12 településen pedig nincs önálló gyermekorvosi körzet.

-

Fogászati rendelő 9 településen (Buj, Demecser, Gávavencsellő, Ibrány, Kék, Kemecse, Nagyhalász, Nyírbogdány és Tiszabercel) működik, amelyeknek ellátási körzete az egész kistérség területére kiterjed.

-

Az orvosi ügyeleti ellátás a kistérség egész területét lefedő, 4 mikrotársulás által működtetett központi orvosi ügyelet formájában biztosított. A kistérségen belül működtetett központi orvosi ügyletei rendszer kialakítását nagymértékben segítette a Közép-Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás által megpályázott a kistérségi társulások létrejöttét elősegítő 2004. évi Ösztönző támogatás elnyerése, amely az ügyleti ellátáshoz szükséges jármű, valamint a feladatellátáshoz indokolt gép- és eszközbeszerzésre irányult.

-

Az iskola-egészségügyi ellátás Tiszabercel kivételével minden településen megoldott, foglalkozás-egészségügyi ellátás 9 településen (Beszterec, Buj, Gávavencsellő, Gégény, Ibrány, Kemecse, Nagyhalász, Székely és Vasmegyer) működik.

-

Védőnői feladatellátás minden településre kiterjed és megoldott, gyógyszertár pedig Tiszarád kivételével mindenütt üzemel.

-

A fekvőbeteg ellátást a megyeszékhelyen működő Jósa András Kórház keretein belül működik.

-

Az egészségügyi struktúraváltáshoz igazodó járóbeteg szakellátás biztosítása jelenleg a kistérség keretein belül hiányként jelentkezik. Az térségen belül OEPfinanszírozott járóbeteg szakellátás nem működik. Egyes szakellátási formákat jelentős önkormányzati saját erő felhasználásával biztosítják az egyes önkormányzatok (labor-fizikoterápia, nőgyógyászat stb.). Jelenleg a szintén a megyeszékhelyen található Jósa András keretein belül működő járóbeteg szakellátó nyújt ellátást kistérség településeinek.

-

Kemecse Városban járóbeteg szakellátást biztosít az önkormányzat a Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei Jósa András Kórházzal együttesen a kistérség több településén élő lakosság részére, így az Egészségügyi Központban nőgyógyászati szakellátás és terhesgondozás működik.

-

Betegszállítást és mentést az Ibrányban és Kemecsén működő mentőállomás nyújtja a kistérség lakosai számára. A sürgősségi betegszállítás feltételei azonban hiányoznak a kistérségen belül.

Az e területen feltárt hiányosságok közt szerepel az intézmények felszereltségének gyengesége, az eszköz - és járműállomány elavultsága. Az egészségügyi alapellátásoknak helyt adó épületek elavultak, esetükben a működést veszélyeztető hiányosságok mutatkoznak. Az eredményesebb munkavégzéshez szükséges átalakítások, felújítások, a már meglévő intézmények rekonstrukciója által kínálnak megoldást. Ezek a problémák jellemzőek Buj, Nyírbogdány, Tiszabercel, Székely, Tiszatelek, Paszab és Beszterec Községekre.

4.4. Civil szervezetek A civil szervezetek fontos szerepet töltenek be egy fejlett társadalom életében, olyan


34



feladatokat vállalnak fel, melyekre az őket életre hívó közösségekben szükség van, s melyeket sem állami, sem önkormányzati szereplők, sem gazdasági szervezetek nem képesek vagy nem szándékoznak ellátni. A civil aktivitás (a civil szervezetek száma, és elsősorban az általuk megvalósított projektek száma, hordereje, érintettjei) magas szintje arra utal, hogy az adott terület lakossága aktívan befolyásolni kívánja saját életkörülményeinek alakulását, közvetlen környezetének fejlődését. A kistérségben működő civil szervezetek közül csak néhány folytat jelentős munkát, jellemzően alacsony az önszerveződés mértéke. A legtöbb településen csak a legalapvetőbb területekre korlátozódik a civil aktivitás. A legjellemzőbb civil szervezetek a nyugdíjas klubok, és az ifjúsági klubok, melyek szinte valamennyi településen működnek. Több településen működik alapítvány az általános iskola diákjainak támogatására, valamint teleház önállóan vagy valamelyik önkormányzati intézmény keretei között. A szabadidő kulturált eltöltését horgász- és sportegyesületek segítik, kiemelkedő szervezőerőt jelentenek a polgárőrségek, amelyek a közbiztonság javításában, megőrzésében játszanak fontos szerepet.

5. OKTATÁS, KÉPZÉS 5.1. Népesség iskolai végzettsége A kistérségben a 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettsége elmarad az országos viszonylatban is gyenge megyei átlagtól. A 8 általánost nem végzettek aránya (30,8%) több mint 4 százalékponttal magasabb a megyeinél (26,4%). A középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya 12% a megyei 17%-kal szemben. A megyei aránynak közel fele csak a diplomával rendelkezők aránya a térségben.

8. táblázat: 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2001

Település

8. általánosnál alacsonyabb

Az általános iskola 8. évfolyama

Középiskolai érettségi

Főiskola, egyetem

8. általánosnál alacsonyabb

fő

Az általános iskola 8. évfolyama

Középiskolai érettségi

Főiskola, egyetem

megoszlás, %

Balsa

279

452

86

46

32,3

52,4

10,0

5,3

Beszterec

371

584

42

7

37,0

58,2

4,2

0,7

Buj

742

1 187

275

66

32,7

52,3

12,1

2,9

Demecser

1 089

2 169

592

154

27,2

54,2

14,8

3,8

Gávavencsellő

1 162

1 761

513

162

32,3

48,9

14,3

4,5

495

1 060

224

37

27,3

58,4

12,3

2,0

Ibrány

1 814

3 225

798

226

29,9

53,2

13,2

3,7

Kemecse

1 302

2 387

573

174

29,4

53,8

12,9

3,9

619

987

143

34

34,7

55,4

8,0

1,9

1 643

2 854

676

159

30,8

53,5

12,7

3,0

756

1 461

388

85

28,1

54,3

14,4

3,2

Gégény

Kék Nagyhalász Nyírbogdány


35



Paszab

436

583

81

16

39,1

52,2

7,3

1,4

Székely

332

516

109

20

34,0

52,8

11,2

2,0

Tiszabercel

621

1 004

216

77

32,4

52,3

11,3

4,0

Tiszarád

168

252

32

6

36,7

55,0

7,0

1,3

Tiszatelek

435

767

144

31

31,6

55,7

10,5

2,3

Vasmegyer

408

909

106

27

28,1

62,7

7,3

1,9

12 672

22 158

4 998

1 327

30,8

53,8

12,1

3,2

140 075

266 378

9 050

33 346

26,4

50,3

17,0

6,3

Kistérség összesen Megye összesen

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001 (Területi adatok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

A népesség legmagasabb iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy Paszab és Tiszarád településeken magasabb az általános iskola első osztályát sem végzettek aránya a 10 éves és idősebb népességen belül (2,4 és 1,9%). Az általános iskolát végzettek aránya a 15 évnél idősebb népességen belül Gégény községben meghaladja a megyei átlagot, szintén magas ez az arány Demecser, Nyírbogdány és Vasmegyer településeken. Legalacsonyabb arányú Balsán és Kéken, ahol a megyei arány 90 százalékát érik el. A 18 éves és idősebb népességből az érettségivel rendelkezők aránya a kistérségben közel 10 százalékponttal marad el a megyei aránytól. Legmagasabb az érettségizettek aránya Demecserben és Gávavencsellőn, legalacsonyabb Beszterecen. A diplomával rendelkezők aránya a térségben csupán fele a megyei átlagnak, legtöbb Balsán és Gávavencsellőn, legkevesebb Beszterecen és Tiszarádon, ahol még a két százalékot sem éri el. 9. táblázat: A népesség legmagasabb iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában, 2001 Település Az általános Legalább az Legalább Egyetemi, iskola első általános középiskolai főiskolai évfolyamát iskola 8. érettségivel oklevéllel sem végezte el évfolyamát rendelkezik rendelkezik (10–X éves) elvégezte (15– (18–X éves) (25–X éves) X éves)

Balsa

0,2

74,3

17,2

6,2

Beszterec

0,2

75,1

6,2

0,9

Buj

2,0

76,4

18,0

3,7

Demecser

1,1

83,7

22,8

5,1

Gávavencsellő

0,7

76,1

22,0

5,7

Gégény

1,5

85,4

18,1

2,9

Ibrány

1,1

80,6

20,5

5,0

Kemecse

1,0

82,0

20,9

5,3

Kék

1,8

75,0

12,1

2,6

Nagyhalász

1,3

79,5

19,3

3,9


36



Nyírbogdány

1,0

82,4

21,5

4,2

Paszab

2,4

71,3

10,9

2,0

Székely

1,7

75,9

16,2

2,8

Tiszabercel

1,2

75,3

19,2

5,3

Tiszarád

1,9

75,5

10,5

1,9

Tiszatelek

0,9

77,7

15,2

3,0

Vasmegyer

1,2

83,7

11,4

2,3

1,18

79,4

18,8

4,3

1,2

83,8

28,3

8,3

Kistérség összesen Megye összesen Forrás: KSH, Népszámlálás 2001

5.2. Oktatási intézmények, szakok Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség az oktatási-nevelési intézmények számát tekintve jól ellátott, ez alól kivételt képeznek a bölcsődék, melyek jelenleg csak a kistérség 3 településén (Buj, Ibrány és Kemecse) működnek, részben önkormányzati fenntartású intézményként, részben pedig feladatellátási megállapodás keretein belül egyéb szervezetek bevonásával. Kihasználtságuk 100%-os. Annak következtében, hogy a bölcsődei ellátás nem tartozik az önkormányzati alapfeladatok közé, az intézményhálózat bővítése a helyi igényekhez igazodva magántőke bevonásával lehetséges. Mind a 17 település rendelkezik alapfokú oktatási intézménnyel. Az intézmények között, azonban az infrastruktúra tekintetében jelentős színvonalbeli különbségek tapasztalhatóak. Fokozottan igaz ez a kistelepülések intézményeire. Egyes településeken az utóbbi években történt intézményfejlesztésre irányuló beruházások elvégzése mellett számos településen szükség van az elvárt európai uniós feltételeknek megfelelően intézmények átfogó felújítására, akadálymentesítésére, valamint ezek eszközállományának cseréjére, modernizációjára.

5.2.1. Óvodák Az elmúlt évek mutatószámait figyelembe véve a Kistérségben működő óvodákban a gyermeklétszámra a stagnálás jellemző. Az óvodák nagyrésze ennek ellenére 100%-os vagy efölötti kihasználtsággal működik. Mind szakmapolitikai, mind pedig lakossági és kistérségi érdek, hogy az óvodai ellátás az adott településen biztosított legyen. A közoktatás terén az óvodák esetében a több évre prognosztizált létszám és kihasználtsági adatok minden település tekintetében lehetővé teszi az önálló intézmény fenntartását és működtetését. Az óvoda épülete több településen más célra épült. Később átalakított, leromlott állapotú épületekben működnek jelenleg az intézmények. Ezen belül komoly problémának tekinthető a biztonságos, az európai uniós követelményeknek, és az építészeti kialakításra vonatkozó előírásoknak megfelelő óvodai környezet megteremtése és ezzel együtt az épületek akadálymentesítése, amely jelenleg szinte egy településen sem biztosított. A fentiekkel kapcsolatos problémák leginkább az alábbi településekre jellemzőek: -

A Nagyhalászban működő 2 óvoda közül a Vasvári Pál 2. szám alatti óvodaépület; a Nyírbogdányban található, a 60-as években épült gyártelepi óvoda; a tiszarádi, a tiszatelki, a paszabi, a tiszaberceli óvoda; valamint a Gávavencsellőn működő mindkét óvodaépület leromlott állapotú, teljes egészében felújításra szorulnak.

-

Az intézmények felújítását, és ezzel együtt bővítését indokolja az épületek állapotán túl, kihasználtságuk alakulása is. Ez igaz az Ibrányban működő 2. számú óvoda -ahol 4


37



csoport kerül elhelyezésre-, a Demecserben működő óvoda esetében. -

A jelenlegi balsai óvodaépület gazdaságosan nem újítható fel, ezen probléma az intézményi társulás miatt felszabaduló általános iskola épületének felújításával, az óvodát is magába foglaló, többfunkciós intézmény kialakításával jelentheti a megoldást.

-

Kéken a jelenleg meglévő intézmény továbbfejlesztése jelentheti a fent említett követelményeknek történő megfelelés megoldását.

-

Kemecse Város Önkormányzata évek óta súlyos problémákkal küzd a részben önálló intézményként funkcionáló Napköziotthonos Óvoda működtetésében, fenntartásában. Jelenleg a Napköziotthonos Óvoda – mely a kistérség legnagyobb kihasználtsággal működő Óvodája- két épületben működik, melyek korábban családi házként, pártházként funkcionáltak, az épületek több, mint 70 éve épültek. Ebből kifolyólag a hatályos jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek nem felelnek meg, az épületek felújítása gazdaságtalan, bővítésükre nincs lehetőség. A felsorolt okok miatt szükségszerű – a 2004. június 30-ig iskolaként funkcionáló – Kossuth utcai épületünk átalakításával és bővítésével megoldani az óvodai férőhelyek bővítését és a jogszabályi előírásoknak megfelelő tárgyi feltételek biztosítását. A Város a beruházáshoz jogerős és végrehajtható építési engedéllyel rendelkezik. 7. ábra: Óvodai kihasználtság, 2004-2006

160 140 120 100 80 60 40 20 0 Vasmegyer

Tiszatelek

Tiszarád

Tiszabercel

Székely

Paszab

Nyírbogdány

Nagyhalász

Kemecse

Kék

Ibrány

Gégény

Gávavencsellő

Demecser

Buj

Beszterec

2004 2005 2006

Balsa

%

Óvodai kihasználtság 2004-2006

Forrás: KÖZÉP- SZABOLCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008-2013 ÉVRE

5.2.2. Általános iskolák A Közép- Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás területén az elmúlt évek során két intézményfenntartó társulás jött létre. A Nagyhalász-Tiszarádi intézményfenntartó társulás tekintetében a társulás az egész általános iskolai oktatásra kiterjed. A Tiszarádon található iskolában 1-4 évfolyamosok oktatása folyik, és az iskola, mint községi tagintézmény működik. A Gávavencsellő-Balsa intézményfenntartó Társulás szakmai –módszertani központját a gávavencsellői általános iskola képezi. A 2007/2008-as tanévtől kezdve a balsai 1-4 évfolyammal működő iskola szintén községi tagintézményként funkcionál. Ha a Kistérség településeinek iskoláit a kihasználtság oldaláról vizsgáljuk meg – figyelembe véve a demográfiai adatokat is – megállapíthatjuk, hogy az elkövetkezendő években kétirányú működési megoldás várható. A kistelepülések (Tiszarád, Balsa, Székely) esetében


38



vagy a már létrejött intézményfenntartó társulásokhoz való csatlakozás, vagy új intézményfenntartó társulások létrehozása jelenthet kiutat. Ezen társulások esetén a befogadó településeken meg kell teremteni a magas színvonalú feladatellátás feltételeit, valamint a községi tagintézmények működőképes infrastruktúráját. A másik irány a megfelelő kihasználtsággal működő iskolák korszerűsítése, felújítása, akadálymentesítése, melynek eredményeként hosszútávon biztosítható válna a feladatellátás minősége. Az Ibrány- Nagyhalászi Kistérség alapfokú oktatási célú épületállományának zöme rossz műszaki állapotú. Az épületek közel 50 %-a teljes vagy részleges felújításra, fejlesztésre szorul. Különösen igaz ez a Beszterecen működő, a 60-as években épült intézményre; és a buji általános iskola 70-es években épült szárnyára; valamint a tiszaberceli, és gégényi iskola- az elmúlt század közepén épült - régi épületrészeire. A Kék Községben működő általános iskola kettős gonddal küzd. Egyrészt a helyhiány, másrészt az épület tetőszerkezetének elavultsága miatti folyamatos beázási problémák teszik indokolttá az épület felújításának, korszerűsítésének szükségességét. A Demecseri Oktatási Centrum épületrészei több szakaszban épültek. Mostanra a 60-as években épült rész felújítása halaszthatatlanná vált. Ibrányban a bázisintézményi státusszal rendelkező általános iskola tekintetében a szakmai ellátás komplexitása és magas színvonala következtében a folyamatosan növekvő gyermeklétszám miatt szükségessé válik az iskolai tantermek számának növelése, az 1980as években épült Ady utcai épületszárny teljes rekonstrukciója, és az egyik – az 1920-as években épült – szárnyának lebontása. A közoktatási intézmények szerves részeként funkcionálnak az intézményen belül működő konyhák és azok éttermi részei, melyek a közoktatáshoz fűződő étkeztetéseken túl, a szociális célú étkeztetésben is meghatározó szerepet kapnak. Kihasználtságuk az elmúlt években folyamatosan nőtt. Ennek oka egyrészt a közoktatással kapcsolatos étkeztetést érintő szabályozások változása (ingyenes étkeztetés lehetősége), másrészt a szociális ellátást igénybe vevők egyre bővülő száma. Számos településen gondot jelent, és ezáltal a fejlesztést méginkább indokolttá teszi, hogy a meglévő konyhák a kapacitási gondok mellett nem felelnek meg a HACCP előírásainak. A fentiek indokolják, hogy több településen kikerülhetetlen az oktatási intézmények éttermi és konyhai épületrészeinek bővítése, fejlesztése, berendezéseinek korszerűsítése. Ezen probléma megoldása Balsán, Tiszabercelen, Ibrányban, Kemecsén a legsürgetősebb. A közoktatási intézmények megfelelő infrastrukturális feltételeinek biztosításának szerves részét képezi a testnevelési órák és közösségi sportok elengedhetetlen színtereinek, az iskolai tornatermek meglétének és megfelelő állapotának a biztosítása. Ezen a téren a legnagyobb lemaradása Gégény Községnek van, hiszen itt egyáltalán nem található tornaterem. Jelenleg a Művelődési Ház közösségi helyiségei szolgálnak az iskolai sportfoglalkozások tereinek biztosítására Kemecse Városának a régi, elavult, korszerűtlen és az igények kielégítésére alkalmatlan épület rekonstrukcióját szükséges megoldania.


39



8. ábra: Az általános iskolák gyermeklétszáma, 2004-2006

1000 800 600 400 200 0

2004 2005

K K ék em N ag ecse y N hal yí rb ász og dá n Pa y sz S z ab Ti ék e l sz ab y er Ti cel sz T i ar á d sz at V e lek as m eg ye r

2006

Bu D G eme j áv c av se r en cs el G lő ég én y Ib rá ny

Ba Be lsa sz te re c

%

Gyermeklétszám 2004-2006 (Általános iskola)

Forrás: KÖZÉP- SZABOLCSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2008-2013 ÉVRE

5.2.3. Középiskolák A kistérségben 13 középiskola található, melyből 3 gimnázium, 3 szakközépiskola, 3 szakiskola és 4 felnőttképzéssel foglalkozó középiskola. A kistérségben Nagyhalász településen található 1-1 gimnázium, szakközépiskola és szakiskola. Demecserben és Ibrányban pedig 1-1 gimnázium és szakközépiskola. Felnőttképzéssel foglalkozó gimnázium még Gávavencselőn, Kemecsén, Vasmegyerben és Kéken található. Szakiskolával Kék települése szintén rendelkezik, illetve még Tiszabercelen található. Kiemelendő a középiskolák közül az ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, a nagyhalászi Kölcsey Ferenc Gimnázium. Kollégiummal egyébként az előbb említett ibrányi iskola rendelkezik, illetve még Tiszabercelben a szakiskolához kapcsolódóan található. 2007-ben a kistérségben a középiskolai osztályok száma a nappali oktatásban 24 volt. Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt 454 fő, a szakközépiskolai tanulók száma, szintén a nappali oktatásban 243 fő, szakiskolákban 318 fő. Érdemes még megemlíteni a középiskolai felnőttoktatásban tanulók számát, mely 353 fő volt 2007-ben.

6. GAZDASÁGI SZERKEZET Egy térség gazdasági szerkezetének elemzése során az egyes ágazatok szerepét, főbb mutatóit vizsgáljuk. Az ágazati struktúra vizsgálata azért fontos, mert szorosan összefügg a gazdasági-társadalmi fejlettséggel, ugyanis a mezőgazdaság részarányának növekedésével párhuzamosan a gazdaság GDP mutatóval mért összteljesítménye romlik. A statisztikai adatgyűjtés módszertani sajátosságai miatt kistérségi és települési szinten nem állnak rendelkezésre adatok az egyes ágazatok által előállított hozzáadott értékről, ezért a gazdaság szerkezetére vonatkozóan a vállalkozások, illetve a foglalkoztatottak ágazatok közötti megoszlásából tudunk következtetéseket levonni.


40



Mezőgazdálkodás és erdőgazdálkodás

Ipar, építőipar

IbrányNagyhalászi Sz-Sz-B megye

Vasmegyer

Tiszatelek

Tiszarád

Tiszabercel

Székely

Paszab

Nyírbogdány

Nagyhalász

Kemecse

Kék

Ibrány

Gégény

Demecser

Buj

Beszterec

Balsa

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Gávavencsellő

9. ábra: A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (%), 2001

Szolgáltatási jellegű ágazatok

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. (Területi adatok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), T-Star adatbázis, KSH adatok alapján saját szerkesztés;

Az ábrából kiderül, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya a megyében (5,9 %) kissé meghaladja az országos átlagot, de az eltérés nem jelentős. Ez nagyrészt összefügg a megye kedvezőtlen mezőgazdasági adottságaival, a feldolgozó kapacitások jelentős leépülésével. Ezzel szemben a kistérség gazdaságában igen fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság, az összes foglalkoztatott közel 7,6%-a dolgozott a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ágazatokban 2001-ben, az ágazat súlya az országos értéknél közel 30%-al magasabb. A mezőgazdaság kiugróan fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban Balsán, Demecserben, Gávavencsellőn és Tiszatelken. Az ipari tevékenység részaránya (42,1%) mind a megyei, mind a regionális, mind az országos szintet meghaladja. Ez a kistérség ipari jellegének köszönhető. A megyében csak a tiszavasvári kistérség előzi meg ipari foglalkoztatottság szempontjából. Település szinten Beszterec, Kék, Paszab és Vasmegyer emelkedik ki. A szolgáltató ágazatokban foglalkoztatottak aránya az előzőekből kifolyólag alacsonyabb a megyei és országos értékektől. Itt fordított helyzet alakult ki, így csak a tiszavasvári kistérséget tudja megelőzni a megyén belül a szolgáltatási szférában foglalkoztatottak szerint. A településeken megfigyelhető magasabb értékek döntően nem a települési szolgáltató szféra fejlettségének, hanem a térségre jellemző alacsony vállalkozás-sűrűségből származó torzításnak köszönhető. Demecser egyértelmű domináns szerepet tölt be a szolgáltató szektorban. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a kistérség központjában és néhány településen működő ipari vállalkozások fontos szerepet töltenek be a térség foglalkoztatásában, de a kisebb települések fejletlenségéből kifolyólag a mezőgazdaság is meghatározó a foglalkoztatásban. A térség jelenlegi gazdasági szerkezete nagymértékben köszönhető a szocialista ipar-telepítési politikának. A működő vállalkozások ágazati megoszlásának vizsgálata a fentiekhez hasonló eredményekhez vezet. Kiderül, hogy a mezőgazdasági tevékenység részaránya (21,3 %) meghaladja a megyei átlagot (18%). Az ipari tevékenység súlya (20,9 %) jelentősen magasabb a megyei értéknél (13,5 %). A szolgáltató szektor vállalkozásai igen jelentős lemaradást mutatnak, különösen alacsony az arányuk a működő vállalkozások körében (57,7 %, megyei átlag: 68,6 %). Összességében a kistérségről elmondható, hogy nem történt meg a gazdasági szerkezetváltás. Az alacsony jövedelmet biztosító mezőgazdasági ágazatban működő Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

41



vállalkozások részaránya továbbra is magas, a tercier szektor térhódítása pedig várat magára. Az ipari tevékenység a kistérség ipari hagyományainak megfelelően és a KSH adatokra alapozott mutatók szerint fontos szerepet tölt be, azonban fontos a szektor minőségi mutatóinak vizsgálata, a vállalkozások profiljának, tényleges versenyképességének elemzése. A továbbiakban a három ágazat részletes vizsgálatára kerül sor az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben.

6.1. Agrárgazdaság Az Észak-Alföldi Régió Magyarország mezőgazdaságának fejlesztése szempontjából stratégiai terület, hiszen mindhárom megyéje agrárjellegű, minek köszönhetően jelentős termelési hagyományok és tapasztalat halmozódott fel a térségben. Ugyanakkor a Régió egészében, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is történtek változások az elmúlt évtizedben: csökkent a termőterület, de jelentősen növekedett az erdősültség. Az ágazatban bekövetkezett változások az állattenyésztést érintették leginkább, jelentősen csökkent a szarvasmarha-állomány, a sertésállomány, valamint a juhállomány. Ennek ellenére a Régió az ország állattenyésztésében továbbra is jelentős szerepet játszik. Az Észak-Alföldön jelentős a mezőgazdasági feldolgozóipari alap-, illetve nyersanyagtermelő bázis, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a feldolgozó kapacitás az 1990 előtti időszak alapanyag-termelő bázisára alapozottan épült ki. A megyében az 1980-as évtized második felében a hangsúly a zöldség-gyümölcs feldolgozók, szeszfőzdék, hűtőüzemek, almalé-, illetve sűrítőüzemek létesítésére helyeződött. A megye élelmiszeripari ágazatában legnagyobb számban üdítő- és szeszesitalgyártó üzemek, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, konzervipari és mélyhűtött termékeket előállító cégek, tejfeldolgozó, húsipari és sütőipari üzemek működnek. A települési önkormányzatok körében végzett információgyűjtés során kiderült, hogy a mezőgazdaság az országosan is jellemző problémákkal küzd, jelentős kapacitások épültek le, a háztáji tevékenység visszaszorult. A kistelepüléseken fokozottan jellemző, hogy a gazdasági depresszió, a tőkeszegénység miatt az állatállomány jelentősen lecsökkent, a korábbi méretekhez képest elenyésző az állatállomány. Ezzel a megtermelt takarmánynövények helyi piaca is jelentős mértékben eltűnt. Állattenyésztést gazdaságos méretben a még működő néhány sertés- és szarvasmarhatelep végzi. 6.1.1. Mezőgazdaság A mezőgazdasági terület a szántó, szántóként használt kert, konyhakert, szőlő, gyümölcsös, gyep együttes területe. A művelési ágak szerinti megoszlásból következtetni lehet a térség mezőgazdasági termelésének jellemzőire.


42



10. ábra: A termőterület művelési ágak szerinti megoszlása (%)

Szántó

Ország

Konyhakert Gyümölcsös

É-Alföldi Régió

Szőlő Gyep

Sz-Sz-B Megye

Erdő Kistérség összesen 0%

Nádas Halastó 20%

40%

60%

80%

100%

Forrás: ÁMÖ 2000, Földhasználat Magyarországon a 2000. évben, KSH alapján saját szerkesztés

A földek jelentősen nagyobb hányadát hasznosítják szántóként a kistérségben, mint az a megyére jellemző, de az értékek meghaladják a regionális és az országos értékeket is. A szántóterületek legmagasabb aránya Nagyhalászban, Gégényben és Bujban figyelhető meg, ahol több mint 80 százalék feletti a szántók aránya. Ezzel párhuzamosan megfigyelhető az erdőterületek alacsony aránya, a kistérségben a földeknek alig 20%-át borítja erdő, mely a regionális értékekkel egyenértékű, de a megyei erdősültségi érték már megelőzi a kistérségi arányt. Településenként Kemecse és Székely emelkedik ki, több mint 50%-os erdősültségi aránnyal. A következő háttértábla a termőföld minőségének általánosan elfogadott mértékegységben megadott értékeit tartalmazza a kistérség egyes településein. Az aranykorona-érték definíció szerint egy adott földterület tiszta jövedelme. Ma az aranykorona érték jelentősen kisebb lehet a valós termőképességtől, mert 1945 után és 1971-ben politikai illetve gazdasági okok miatt aranykorona revíziókkal leértékelések történtek. A szántóterületek jó minősége 10-35 AK között mozog. Az adatokból jól látható, hogy az Ibrány- Nagyhalászi kistérség településein a földek aranykorona-értéke a megadott értékintervallumon belül helyezkednek el, de annak alsóbb szintje felé közelítve. 11 és 21 között találhatók az értékek, jellemzően 12-17 között alakul. Mivel a kistérség döntően alacsonyabb termőképességű talajokkal rendelkezik, indokolt az erdők kiterjedésének növelése. A következő ábráról leolvasható, hogy az alacsonyabb termőképességű földekkel rendelkező települések külterületének is jelentős részét használják szántóként, holott a kedvezőtlen adottságok miatt nem gazdaságos a termelés. Sok esetben a földek 70-80%-a szántóként kerül hasznosításra, míg a földek átlagos aranykorona értéke a 13-t sem éri el. Például Vasmegyer esetében, ahol a szántók aranykorona értéke 12, mégis területeinek 78%-át szántóként hasznosítják. Viszont ellen példaként felhozható Balsa, mely esetében 20 AK értékről beszélhetünk, itt 65,6% a szántóként bevont területek aránya. A kistérség településeiről elmondható, hogy magas a szántók aránya. Legmagasabb az érték Nagyhalászban (85%) és Gégényben (84,1%) Összességében a térségben a szántóföldi művelés adottságai középszintűnek mondhatóak.


43



11. ábra: A szántóként művelt földek aránya és a szántók átlagos aranykorona értéke a kistérség településein, 2000 Szántók aránya

25

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

20 15 10 5

D Kék em ec se Ib r rá Be n sz y N t ere ag yh c a Ti lá s sz z at el ek G áv av B en uj cs el lő Ba ls a

N yí rb og Va dá s m ny eg y Ti er sz ar á Sz d ék e G ly ég Ti s z ény ab er ce Pa l sz Ke a b m ec se

0

Szántók aránya %-ban

Szántók átlagos AK értéke


A foglalkoztatottak aránya terén a Népszámlálási adatok a mezőgazdasági foglalkoztatás megyei átlagot valamivel meghaladó mértékét jelzik, míg az ipari és építőipari foglalkoztatás jelentősen magasabb arányt képviselt a nagytérségi átlagoktól. Az elmúlt években a mezőgazdasági vállalkozások számának csökkenésével, gyümölcstermelés kedvezőtlenebb körülményeinek hatására a foglalkoztatottak száma is csökkent, míg az építőiparban növekedés volt tapasztalható. 6.1.2. Állattenyésztés Az állattenyésztést tekintve a 2000-es Mezőgazdasági összeírás óta eltelt időben az állomány feltehetően változáson ment át, de érdemes megvizsgálni az állatállomány szerkezetének alakulását településenként. A kistérségben az elmúlt években jelentősen visszaszorult az állattartás, a jelenlegi állomány már csak töredéke a korábbinak. Jelentősebb szarvasmarha-állomány Ibrányban (1349) és Kemecsén (1128) van. Ez döntően a két településen működő szarvasmarha-telepeknek köszönhető. 200 fölött található Vasmegyer, Gávavencsellő, Nyírbogdány és Buj települések állománya.


44



12. ábra: Az állatállomány nagysága (db) a kistérségi településeken, 2000

De B u áv me j c av s en er cs e G l lő ég én Ib y rá ny K e Ké k Na me c gy se Ny h a írb lás og z dá Pa ny sz Sz ab Ti ék sz el ab y e Ti rce l sz Ti ará sz d Va ate sm lek eg ye r G

B Be als sz a te re c

18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0

Szarvasmarha

Sertés

Juh

Tyúkfélék


A sertésállomány Tiszabercelben (13026) kiemelkedően magas, jelentős állománnyal rendelkezik még Balsa (2007), Gávavencsellő (1944), Ibrány (1587), Buj (1265) és Nagyhalász (1259). A juhtenyésztés arányaiban alacsony a térségben, de meg kell említeni Beszterec (2785), Gégény (2703) juh állományát és még Demecser, Nyírbogdány, Ibrány és Kék településeken található 1000 juhot meghaladó állatállomány. Ellenben a tyúkfélék tenyésztése igen jelentős a kistérségben. Az értékek sajnos csak a 2000. évre állnak rendelkezésre, azóta valószínűleg jelentős változások történtek, mivel a régió egyik legjelentősebb integrátora, a Hajdú-Bét Rt. csődbe ment. Mindenesetre az adatok alapján Demecser és Ibrány a térség jelentősebb baromfitenyésztési központja, összesen mintegy 15375 és 14376 tyúkféle élt 2000-ben a településeken. Ezen kívül Székely, Nagyhalász, Gávavencsellő, Beszterec és Nyírbogdány rendelkezik 10000 egyedet meghaladó állatállománnyal. Bár a 2000. évben elvégzett felmérés adatai mára természetesen módosultak, az adatokból számos következtetést lehet levonni. Az agrárium termelési szerkezetére az elaprózott kisbirtokok, és az egyéni gazdaságok nagy száma jellemző. 6.1.3. Feldolgozóipar A kistérségben összesen 551 regisztrált (kistérségi székhelyű) mezőgazdasági vállalat, melyből 54 volt a kistérségi székhellyel. A vállalkozások közül 4 mezőgazdasági szövetkezet működött 2008-ben, két ibrányi, egy nagyhalászi és egy vasmegyeri. Végezetül a KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével át lehet tekinteni a kistérségben működő mezőgazdasági társas vállalkozások részletesebb jellemzőit. Sajnos az adatbázisban a központi telephelynél szerepelnek egyes vállalkozások, így nem rajzol tényleges képet a valóságról, de azért így is szembetűnő következtetések vonhatók le a vállalkozások adataiból. 10. táblázat: A mezőgazdaságban működő társas vállalkozások száma TEÁOR kategóriák szerint KATEGÓRIA Gabonaféle (kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Zöldség, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztés Almatermésű, csonthéjas termesztése, szőlőtermesztés és


VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA 15 4 7

45

AZ IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA citrusféle termesztése Tejhasznú szarvasmarha és egyéb szarvasmarha tenyésztése Egyéb állatok tenyésztése Vegyes gazdálkodás Növénytermelési szolgáltatás Édesvízi halászat Édesvízihal-gazdálkodás Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység Erdészeti szolgáltatás


4 2 1 10 1 3 3 4

Forrás: CÉG-KÓD-TÁR 2008/2, a KSH céginformációs adattára alapján saját számítások

Az adatok szerint a kistérségben, 2008-ban 54 kistérségi székhellyel rendelkező vállalkozás működött a fenti gazdasági ágakban. A legtöbb (15) vállalkozás a gabonaféle (kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos magtermesztéssel foglalkozott, ezt követték a növénytermelési szolgáltatásban (10) foglakozók. A vállalkozásoknak települési koncentrációja nem figyelhető meg, 8-8 vállalkozás működik Nyírbogdányban és Tiszabercelen, 7 Nagyhalászon, 6-6 Demecserben és Gávavencsellőn, 5 Ibrányban, 4 pedig Kemecsén. Tehát a vállalkozások 81,5%-a ezen a 7 településen működik. Vállakozási forma alapján 28 Kft, 20 Bt, 2 erdőbirtokos társulat, 4 mezőgazdasági szövetkezet és 1 egyéb szövetkezet működött a kistérségben. Figyelemre méltó, hogy a kistérségben nem működött részvénytársaság formában egyetlen vállalkozás sem. A szervezeti formáknak megfelelően ezeknek a vállalkozásoknak a munkahelyteremtő képessége alacsony, többségük 0-5 főt foglalkoztatott. Mindössze 6 vállalkozás rendelkezett 5-9 alkalmazottal, 1 foglalkoztatott 10-19 és 4 vállalkozás foglalkoztatott 20-49 főt, és két vállalkozás, amely ennél magasabb foglalkoztatással működött. A vállalkozások viszonylag kedvező árbevétellel rendelkeztek 2008-ban, az 54 vállalkozásból 2 vállalkozás árbevétele tehető 20 és 51 millió forint közé, 7 vállalkozás rendelkezett 51-300millió forint közötti bevétellel és 2-2 vállalkozás 301-500 és 501-700 millió Ft közötti árbevétellel. Kiemelendő a Farmtej Állattenyésztő és Tejtermelő Kft., mely több mint 700 millió forintos bevétellel rendelkezett és egyben a legnagyobb feldolgozóipari vállalat volt 2008-ban. A szektor társas vállalatairól összefoglalóan elmondható, hogy döntően alacsony tőkeerejű, kevés főt foglalkoztató vállalkozások, így a munkanélküliség csökkentéséhez alig tudnak hozzájárulni, a kistérség fejlődése csupán ezen vállalkozásokra alapozva nem biztosítható. A kistérségről készült korábbi elemzések is megerősítik azt a képet, hogy a kistérség mezőgazdaságára az elaprózott termelési szerkezet, a gazdasági szereplők alacsony versenyképessége jellemző. A mezőgazdasági vállalkozások többsége kényszervállalkozó, eszközhiányosak, gazdálkodásuk egyensúlya törékeny. A fenti adatok is arra utalnak, hogy az átalakult szövetkezetek, illetve néhány Kft. gazdálkodása látszik a legstabilabbnak. A kisebb Kft-k, Bt-k munkája gyakran szezonális. Az ágazat visszaesésének külső okai az exportlehetőségek beszűkülése, a szervezetlen termékkereskedelem és felvásárlás, kistérségen belüli oka a hiányzó beszerzési és értékesítési önszerveződések, az átalakult mezőgazdasági üzemek foglalkoztató-képességének alacsony szintje, valamint a földhasználók megfelelő szakmai ismereteinek hiánya miatt fellépő hozamcsökkenés, minőségromlás. Ugyanakkor a viszonylag gyenge adottságok ellenére az ágazat fontos szerepet tölt be a helyi társadalmi-gazdasági környezetben: egyrészt ahogy azt korábban láttuk, továbbra is szerepet tölt be a foglalkoztatásban, másrészt pedig olcsó élelmiszert kínál a lakosságnak és az idelátogatóknak. Mindenképpen szükséges tehát a mezőgazdasági fejlesztések átgondolt, térségi adottságoknak és szükségleteknek megfelelő kialakítása.


46



6.2. Ipar, építőipar Az Észak-Alföldi Régió iparszerkezete a sajátos természeti adottságok és a térség viszonylag lassabb fejlődésének következménye. Jellemző a feldolgozóipar, azon belül is a kevésbé korszerűnek és versenyképesnek tekintett szakágazatok túlsúlya: magas az élelmiszer, ital és dohánytermékek, a textília, ruházat és bőrtermék gyártásának, valamint a vegyiparnak a jelenléte, ugyanakkor a bányászat és energiaipar, a kohászat és fémfeldolgozás, illetve a gépipar súlya alacsonyabb. Az egyes iparágak jelentősége tekintetében a megyében a feldolgozóipari ágazatok a dominánsak. Elsősorban az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek gyártása, a textília és ruházati- és bőrtermékek gyártása, fa- és papírtermék gyártása, nyomdaipar, valamint a gépipar a meghatározó. A vegyipar korábbi magas értéke a Tiszavasváriban működő, de azóta már bezárt gyógyszergyárnak volt köszönhető. Az Ibrány- Nagyhalászi Kistérség foglalkoztatottainak 42,1%-a az ipar, építőipar területén dolgozik. Településekre lebontva a foglalkoztatottak 35,7%-a Ibrányban és Nagyhalászban dolgozik. A regisztrált ipari és építőipari vállalkozások az ibrány-nagyhalászi kistérségben mindösszesen 541, melyet egyedül csak a nyíregyházai és a mátészalkai kistérségek előznek meg a megyén belül. Az 541 vállalkozás 24,4%-a működött Ibrányban, 17,6%-a Nagyhalászon. A továbbiakban a KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével át lehet tekinteni a kistérségben működő ipari társas vállalkozások részletesebb jellemzőit, illetve a 2008ban nyilvántartott értékeket. 11. táblázat: Az ipar, építőipari társas vállalkozások száma tevékenységcsoportok szerint KATEGÓRIA

VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA

Bányászat 0 Élelmiszer feldolgozás 22 Fa-, papíripar, nyomdászat 15 Textília, ruházat és bőrtermék gyártás 9 Vegyipar, építőanyag gyártása 11 Fémszerkezet gyártás, fém visszanyerése hulladékból 23 Gépgyártás, műszeripar 6 Bútoripar 1 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 3 Épületbontás, földmunka 14 Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, további építési munkák 64 Építőipari szerelő, befejező tevékenységek 38 Összesen 206 Forrás: CÉG-KÓD-TÁR 2008/2, a KSH céginformációs adattára alapján saját számítások

Az összes kistérségi székhelyű, társas vállalkozások tevékenységi körét vizsgálva, már első látásra is szembetűnő az építőipar, és az ahhoz kapcsolódó különböző építési, szaképítési és szerelési tevékenységek dominanciája. Jelentős még az élelmiszeripari feldolgozás aránya, 22 vállalkozás dolgozik ezen a területen, főbb tevékenységük: húsfeldolgozás, gyümölcsfeldolgozás; kenyér, friss tésztaféle-gyártása; szőlőbor termelés, illetve még a fémszerkezet gyártás, fém visszanyerés hulladékból, mely ágban 23 vállalat működik. A következő ábrán jól látható az ipari vállalkozások tevékenység-csoportonkénti megoszlása:


47



13. ábra: Az ipar, építőipari társas vállalkozások megoszlása tevékenységcsoportok szerint

19%

0%

11%

7% 4%

5% 11%

32% 7%

3%

1% 0%

Bányászat Élelmiszer feldolgozás Fa-, papíripar, nyomdászat Textília, ruházat és bőrtermék gyártás Vegyipar, építőanyag gyártása Fémszerkezet gyártás, fém visszanyerése hulladékból Gépgyártás, műszeripar Bútoripar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Épületbontás, földmunka Épület, híd, alagút, közmű, vezeték építése, további építési munkák Építőipari szerelő, befejező tevékenységek

Forrás: CÉG-KÓD-TÁR 2008/2, a KSH céginformációs adattára alapján saját számítások

Az élelmiszeripar területén működő vállalkozások méretét, árbevételét tekintve fontos szerepet töltenek be a térség életében. A 22 vállalkozás árbevétel szerinti megoszlása kiegyenlített: 2008-ban 10 cég rendelkezett 50 millió forintot meghaladó árbevétellel, ebből kettő 301-500 millió forint közötti bevétellel rendelkezett. A foglalkoztatottak számát tekintve hasonló képet kapunk: A vállalkozások 36,4%-a foglalkoztatott 10 főnél többet. A vállalkozások nem képesek felszívni a térség mezőgazdasági terményeit maradéktalanul, sok esetben maguk állítják elő a termeléshez szükséges alapanyagokat, vagy a térségen kívülről, esetleg importból fedezik szükségletüket. Az adatok alapján a legjelentősebb élelmiszeripari vállalkozások a térségben a következők: •

Gávavencsellői Sütőipari Kft. Fő profilja: kenyér és friss pékáru gyártása. 50-99 fő dolgozik a vállalatnál, bevétele pedig 301-500 millió közé tehető.

•

A szintén gávavencsellői Frigo-Hasso Sütő- és Tésztaipari Termelő és Kereskedelmi Kft., fő tevékenysége a tésztafélék gyártása. Árbevétele hasonlóan az előző vállaltéhoz, szintén 301 és 500 millió közötti volt 2008-ban, foglalkoztatottainak száma pedig 50 és 99 fő között.

•

Hasso Fruct Gyümölcsfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. Székhelye Gávavencsellő, melynek foglalkoztatottsága az előzőekéhez hasonló, bevétele viszont 51 és 300 millió forint közé tehető. Fő profilja: egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás és tartósítás.

•

A nyírbogdányi Bogdánypék Kft-nek a kenyér és friss pékáru gyártása a tevékenységi köre. Bevétele az előzőéhez hasonló, foglalkoztatottsága, már kevesebb (20-49 fő).

•

A Demecseri Sütőüzem Termelő és Kereskedelmi Kft., mind profilban, mind árbevételben a Bogdánypék Kft-hez hasonlít. Dolgozóinak létszáma, azonban csak 10-19 fő közötti.

•

A Perec Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. székhelye Kemecsén található, melynek fő profilja szintén a kenyér, friss pékáru gyártása. 10 és 19 fő közötti a létszám, bevétele


48



51-300 millió Ft. közé tehető. •

A Székely- Hús Termelő és Szolgáltató Kft. Foglalkoztatottainak száma és árbevétele az előzőéhez hasonló. Fő tevékenysége a baromfihús feldolgozása, tartósítása. Székhelye Székely.

A térség 16 társas vállalkozása, az összes vállalkozás 7,8%-a tevékenykedik a fa-, papíripar, nyomdászat és az ehhez kapcsolódó bútoripar területén. Legkiemelkedőbb vállalatai pedig a következők: •

Árbevételben egyedül csak a gávavencsellői Dovos Doboz és Szerkezetgyártó Kft., mely eléri a 300 millió forintot. Fő profilja a papír csomagolóeszköz gyártása, dolgozóinak száma 10-19 fő közé tehető.

•

Létszámban pedig egyedül a gégényi Lametta 2000 Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., mely 50 és 99 fő közé tehető. Profilja az egyéb papír-, és kartontermékek gyártása, bevétele 21-50 millió forint közötti volt 2008-ban.

•

Árbevétele az előzőéhez hasonló a besztereci Best-Fabrikett Tüzelő Előállító és Kereskedő Bt-nek. Fő tevékenysége a fűrészáru gyártás, foglalkoztatottainak száma 20-49 fő közötti.

•

Fűrészáru gyártással foglalkozik az ibrányi Tóth és Fia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is. Bevétele 51 és 300 millió Ft., létszáma 10-19 fő közötti volt 2008-ban.

A hagyományos könnyűipari (textilipar, különböző ruházat gyártás, bőripar, cipőipar, stb) vállalkozások többsége már bezárt, 2008-ban mindössze 9 vállalkozás működött ebben az iparágban, melyek közül a jelentősebbek a következők: •

A demecseri Macofil Textilipari Zrt., mely textilszálak fonásával foglalkozik. Az egyik legnagyobb foglalkoztató (300-499 fő) és az egyik legnagyobb árbevételével rendelkezik a térségben (1001-2500 millió Ft).

•

A Nagyhalászi Zsákgyár Kft. hasonlóan nagy foglalkoztató a térségben (100-149 fő). Árbevételben azonban szintén alulmarad az előbb említettnél, 301-500 millió Ft. Fő tevékenysége a textilszövés.

•

Meg kell említeni a gávavencsellői T-Team Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Bt-t, mely lábbeligyártással foglalkozik. Bevétele 51 és 300 millió Ft. közé tehető, foglalkoztatottainak száma 50 és 99 fő közötti.

•

Hasonló bevétellel rendelkezik a Székelyi Cipőkellékgyártó Kft., mely szintén a lábbeligyártással foglalkozik, viszont foglalkoztatottainak száma, mindössze 20-49 fő közé tehető.

Vegyiparban és az építőanyag gyártásában, mindösszesen csak a vállalatok 5%-a tevékenykedik. 11 vállalaton belül, 6 rendelkezik 20 millió forint feletti bevétellel, viszont foglalkoztatás szempontjából nem olyan jelentősek. Érdemes megemlíteni, hogy a 11 vállalatból 4-nek a székhelye Nyírbogdányban, 3-nak Gégényben és 2-nek Gávavencsellőn van. •

A kistérség legnagyobb bevételével rendelkező nyírbogdányi Bogdány Petrol Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., mely gyógyszeralapanyag gyártással foglalkozik. Árbevétele 2501 és 4000 millió Ft. volt 2008-ban, foglalkoztatottainak száma pedig 20 és 49 fő közötti.

•

Egyéb vegyi termékek gyártásával foglalkozik a szintén nyírbogdányi Bomul Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Mindösszesen csak 2 főt foglalkoztat, viszont bevétele 1001-2500 millió Ft. közötti volt 2008-ban.

•

A gávavencsellői Nyír-Márvány Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kőmegmunkálással foglalkozik. Bevétele az előzőéhez hasonló, itt viszont már a


49



foglalkoztatás 20-49 fő közöttire tehető. Magas a fémszerkezetek gyártásával foglalkozó vállalatoknak a száma. 23 vállalat működik ebben a csoportban, amely az összes vállalat 11%-át jelenti. Azonban elmondható, hogy a vállalatok nem túl jelentősek sem foglalkoztatásban, sem árbevételben. Két vállalatot azért érdemes megemlíteni, melyek a következők: •

Metropolfém Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A tiszatelki vállalat a fémszerkezetgyártással foglalkozik. Bevétele 1001-2500 millió forint, viszont dolgozóinak száma csak 5-9 fő közötti volt.

•

Hasonló profillal foglalkozik az ibrányi Kulcsár-Baranyi Ipari és Kereskedelmi Kft. Bevétele alulmarad az előbb említettnél, de így is jelentősnek mondható (501-700 millió Ft.), viszont foglalkoztatás szempontjából kiemelkedik a fémszerkezet gyártás területén: 50-99 fő közötti.

A gépgyártás, műszeripar részesedése rendkívül alacsony, mindössze 6 vállalkozás, az össze társas vállalkozás 3%-a működik ebben az ágazatban. Ez szintén alátámasztja a térség korszerűtlen termelési szerkezetét, a modern ágazatok hiányát. •

IMTEF Ipari és Mezőgazdasági Termékeket Előállító és Forgalmazó Szövetkezet. Ibrányban székel a vállalat, mely közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártásával foglalkozik. Mind árbevételben, mind foglalkoztatásban kiemelkedő a kistérségben. Bevétele 1001-2500 millió Ft., alkalmazottai 200-249 fő közötti volt 2008-ban. Gazdasági formáját tekintve mezőgazdasági szövetkezetek közé sorolható.

Az építőipari vállalkozások többsége kisméretű, 89 vállalkozás árbevétele az 50 millió Ft-ot sem éri el, 8 vállalkozás árbevétele alakult 51 és 300 millió Ft között, azonban ez az építőipari értékekhez képest alacsonynak tekinthető. 300 millió forintot meghaladó árbevétellel pedig mindössze 3 vállalkozás rendelkezik. A vállalkozások által foglalkoztatottak számát vizsgálva hasonló eredményre jutunk, a vállalkozások 71,6%-a öt főnél kevesebb főt foglalkoztatott, és mindössze 6 vállalkozás foglalkoztatott 10-nél több főt. Az adatok szerint az ágazat legjelentősebb vállalkozásai a kistérségben a következők: •

Az ibrányi NYÍR-KTL Szolgáltató Kft., mely lakó- és nem lakó épületek építésével foglalkozik, bevétele jelentősnek mondható, 501 és 700 millió forint közötti, viszont létszáma csak 3-4 főre tehető.

•

Hasonló tevékenységi körrel rendelkezik a demecseri Sávalap Út- és Közműépítő Kft. Itt a foglalkoztatottság már 20-49 fő közöttire volt tehető, bevétele pedig 301 és 500 millió Ft. volt 2008-ban.

•

A MARK-ÉP Marketing és Építőipari Bt., mely egyéb befejező építéssel foglalkozik. Szintén 301-500 millió forint közötti bevétellel rendelkezik, foglalkoztatottainak száma azonban csak 5-9 fő közötti.

•

Illetve még foglalkoztatás szempontjából meg kell említeni a Nyírség- Mélyépítő Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-t, mely vállalat lakó- és nem lakóépületek építésével foglalkozik. Székhelye Ibrányban található, bevétele 20 millió Ft-ot sem éri el, viszont 20-49 fő közötti a foglalkoztatottsága.

Az ágazatok megoszlását tekintve az építőipari vállalkozások túlsúlya mellett a hagyományos ágazatok (faipar, könnyűipar) a jellemzőek, a gépipar, műszeripar terén is működnek kisebb cégek. Ezáltal a térségben jelen lévő nagyvállalatok nem képesek stabil beszállítói kört kialakítani a térség vállalkozásai között, kénytelenek a tevékenységeket vagy maguk elvégezni, vagy az ország más részéből származó beszállítót keresni. Ezáltal a cégek a foglalkoztatásban betöltött vezető szerepük mellett csak részben képesek a helyi gazdasági életet dinamizálni. A térség másik sajátossága az élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozások magas száma (legalábbis a megye többi kistérségéhez viszonyítva). A kistérség korlátozott Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

50



mezőgazdasági potenciáljára építve működik több élelmiszeripari cég. Bár a feldolgozó kapacitások ma már csak töredékét teszik ki a korábbi méreteknek, még mindig jelentős szerepet töltenek be a térség foglalkoztatási helyzetében, és persze a helyi mezőgazdasági termények egy részének is piacot jelentenek. A vállalkozások többsége hagyományos terméket állít elő, újfajta, innovatív termékek előállítására eddig csak néhány példa akad, azonban az agrártermelés diverzifikációjával, a tájjellegű termények előállításával új termékek is kialakíthatók a jövőben.

6.3. Szolgáltatások A fejlettebb gazdaságok növekedési pályája azt mutatja, hogy a gazdasági gyarapodás és a modernizáció motorja egyre meghatározóbb mértékben a szolgáltató szektor. Ezért is elengedhetetlen a szolgáltató szektor (különösen a kereskedelem, üzleti szolgáltatások és az információs-kommunikációs szolgáltatások) gyors ütemű fejlesztése hazánkban és az Észak-Alföldi Régióban is. Az Észak-Alföld gazdaságának strukturális sajátosságai miatt a szolgáltató szektor viszonylag gyengén fejlődött a kilencvenes években. Ugyanakkor az évtized második felétől kedvező folyamatok is beindultak, nőtt a szolgáltatók száma, s fokozottabbá vált a differenciálódás. A szolgáltatások köre nem túlságosan kiterjedt a térségben, az alapvető lakossági szolgáltatások azonban szinte minden településen megtalálhatóak (fodrász, autószerelő, festő-mázoló stb.). Néhány személyi szolgáltatás (kozmetika, testedzés stb.) azonban nem vehető igénybe minden településen, bár a lakosság feltehetően igényli ezeket a szolgáltatásokat. A KSH adatgyűjtése szerint a szolgáltató szektorban, 2008-ban 1492 vállalkozás működött, mely a kistérség városai között úgy oszlik meg, hogy 253 Ibrányban, 216 Kemecsén, 186 Demecserben és 176 Nagyhalászon található. A kistérségben a szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások (57,7%) és a szolgáltatásokban foglalkoztatottak száma a megyei átlagnál is alacsonyabb, 2007-ben 50,3% volt, mely egyedül csak a tiszavasvári kistérséget tudta megelőzni. A településeken a lakosság ellátását biztosító tevékenységek részben lakosság arányosan oszlanak meg. A kis lélekszámú településeken a szolgáltatások szintje igen alacsony, a kistérség városainak szerepe azonban a szolgáltató szektorban is kiemelkedő. Az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma (12 db) némiképp elmaradást mutat a megyei átlaghoz képest (17 db), de az élelmiszerboltok aránya (34,4%) meghaladja a megyei átlagot (30,4%), ami valószínűleg a lakosság mérsékeltebb anyagi viszonyait jelzi. A továbbiakban a KSH Cégkódtár adatbázisának segítségével tekintjük át a kistérség szolgáltató szektorában működő társas vállalkozások részletesebb jellemzőit, illetve a 2008-ban nyilvántartott értékeket. Az adatbázis alapján 2008-ban 357 társas vállalkozás működött a szolgáltatási ágakban a kistérségben. Az ágazat vállalkozásai döntően kisméretűek, a kereskedelmi vállalkozások 64,2%-a 20 millió alatti árbevétellel rendelkezik, ugyanakkor az ágazat jellegéből kifolyólag 11 vállalkozás árbevétele haladta meg a 300 millió forintot. Azonban a vállalkozás munkahelyteremtő képessége alacsony, a vállalkozások 82,1%-a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatott, és 74,5%-uk öt főnél kevesebbet. Árbevétel és a foglalkoztatottak létszáma alapján az alábbi kereskedelmi vállalkozások a legjelentősebbek: •

Legnagyobb bevétellel a demecseri Nyírfruct Termelői és Értékesítő Szövetkezet rendelkezett (701-1000 millió Ft), azonban létszáma mindösszesen csak 2 fő volt. Fő profilja egyébként a zöldség- és gyümölcs nagykereskedés.

•

Az ibrányi BLA-DOM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a legnagyobb foglalkoztató a szolgáltató szektoron belül (300-499 fő), azonban árbevétele alacsonyabb, 51 és 300 millió forint közötti. Fő tevékenysége az általános épülettakarítás.

•

A tiszaberceli Trans-Tour 90 Közlekedési Kft., melynek alaptevékenysége az egyéb


51



szárazföldi szállítás. Árbevétele 301-500 millió Ft közötti, dolgozóinak száma pedig 20-49 fő. •

Közúti áruszállítással foglalkozik a buji Fortis-Trans Nemzetközi Fuvarozási és Kereskedelmi Kft., melynek mind bevétele, mind foglalkoztatottsága az előzőéhez hasonló.

•

Ugyanez a bevétel és létszám mondható el a Demecser és Vidéke ÁFÉSZ-ról, melynek természetesen Demecserben van a székhelye, gazdasági formája pedig, az egyéb szövetkezetekhez sorolható.

•

Foglalkoztatás szempontjából két besztereci vállalatot meg kell említeni. Mindkettőnél 50 és 99 fő közötti a foglalkoztatottság, árbevétele pedig 21-50 millió Ft. A Homokszem Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ruházati kiskereskedelemmel foglalkozik.

•

A Poór és Poór Kereskedelmi és Szolgáltató Bt, pedig egyéb szórakoztatás és szabadidős tevékenységgel.

A gazdaság fejlesztése szempontjából katalizátor szerep betöltésére képes inkubátorház illetve ipari park nem található a kistérségben, de több helyen is vannak ipari, kereskedelmi területek, illetve Ibrányba ipari parkot, Kemecsébe pedig egy agrár ipari parkot terveznek megvalósítani. Az üzleti, ipari háttér-infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges tőke jelenleg nem áll rendelkezésre a térségben. Ennek oka a helyi vállalkozók tőkeszegénysége, valamint a külföldi tőke alacsony szintű részvétele a térség gazdaságában. Csekély mértékű az esetleg e területre visszaforgatható adóbevétel is. A gazdasági, pénzügyi szolgáltatások köre szerény a kistérségben. A 17 település közül mindössze 13-ban működik pénzintézet, postahivatal nem működik Beszterecen, Székelyen, Paszabon, Tiszarádon és Tiszatelken. Viszont Beszterecen fiókposta, Tiszatelken, Székelyen és Paszabon postamesterségek működnek. A térségben működő pénzintézetek a következők: • Magyarország Volksbank: Ibrány • OTP Bank Rt.: Kemecse • Ibrány és Vidéke Takarékszövetkezet: Buj, Ibrány, Paszab, Kemecse, Tiszabercel, Vasmegyer •

Nagyhalász és Vidéke Takarékszövetkezet: Nagyhalász

•

Tiszavasvári Takarékszövetkezet: Buj, Demecser, Nagyhalász, Nyírbogdány, Ibrány, Kék, Kemecse, Tiszabercel, Tiszatelek, Vasmegyer

•

Rakamaz és vidéke Takarékszövetkezet: Balsa, Gávavencsellő

A szolgáltató szektor vállalkozásait összességében áttekintve az ágazat alacsony fejlettsége, korlátozott munkahely-teremtési képessége látható. A vállalkozások 64,1%-a kisméretű cég, 20 millió forintnál kevesebb árbevétellel rendelkezik. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a vállalkozások 52,1%-a 0-5 főt foglalkoztat, és 22,7%-a nem rendelkezik egyetlenalkalmazottal sem. A társasági formákat tekintve a vállalkozások 46,8%-a betéti társaság, 48,5%-a korlátozott felelősségű társaság formájában működik, egyetlen részvénytársaság működik. A kis tőkével létrehozható Bt-k nagy súlya néhány kivételtől eltekintve arra utalnak, hogy ebben a térségi ágazatban is jelentős azon cégek száma, melyek korlátozott forrásokkal és alacsony munkahely-teremtő képességgel rendelkeznek. Összességében elmondható, hogy a szektorban nincs olyan erős városi központúság, az összes társas szolgáltató vállalkozás 55,2%-a működik a városokban. Községek közül érdemes kiemelni Gávavencsellőt és Nyírbogdányt. Néhány jelentősebb szervezet mellett Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

52



számos kisvállalkozás is működik a térségben. A profil vegyes, a lakossági alapszolgáltatásoktól a gazdasági jellegű szolgáltatásokig terjed.

6.3.1. Idegenforgalom Az Észak-Alföldi Régió legnépszerűbb idegenforgalmi célállomásai a megyeszékhelyek, illetve Hajdúszoboszló kistérsége. Ugyanakkor a nagyobb városokon kívül több kisebb település is jó idegenforgalmi potenciállal rendelkezik, különösen azok, melyek valamilyen természeti vonzerő közelében (pl. Tisza-mente) helyezkednek el, vagy amelyeken történelmi-néprajzi értékek találhatóak. Szükséges lenne azonban a települések, kistérségek, egyedi kínálatának versenyképes ajánlattá formálása, és szervezett kiajánlása. A szolgáltatáscsomagok kialakítása mellett fontos az ismertség növelése és a megfelelően képzett szakembergárda biztosítása, melyhez a régióban működő oktatási, szakképzési intézmények megfelelő hátteret jelenthetnek. Az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben nincs hagyománya a turizmusnak, az infrastruktúra többnyire kiépítetlen, a szolgáltatások, szálláshelyek száma alacsony. Mindezek mellett az információ hiánya is fontos probléma, sok esetben nem jelzi semmi a településre érkező látogatóknak a kulturális és természeti értékeket, nincsen egy egységes, közösen kiajánlott turisztikai kínálat a térség látnivalóiról. A turisztikai szektor fejletlenségében közrejátszik az is, hogy a kistérség kiépített vonzerői önmagukban nem képviselnek jelentős vonzerőt, viszont a Tisza, mint jelentős természeti értéket mindenképpen ki lehetne használni. A Tisza folyó és holtágai, a Lónyai csatorna sok lehetőséget kínál az itt élők számára, hiszen a folyó szépsége és meglévő természeti adottságai lehetővé teszik a horgászturizmus fejlesztését, a falusi turizmus erősödését. A Tisza felső folyása mind a mai napig hordoz valamit a hol széles ártereket, hol meredek, löszös magas-partokat kialakító folyó hangulatából. A folyópartokat füzesek, illetve fűz-nyár puhafa ligeterdők követik. A ligeterdők állatvilága igen gazdag. A kétéltűfajok sokaságán túl erdei-, mocsári-, kecskebéka, zöld levelibéka, pettyes gőte él igen nagy számban -, szembetűnő a madárvilág sokszínűsége. A védett terület meredek folyó menti partfalaiban több ezres partifecske-telepek találhatók. A kistérségben többféle lehetősége van a horgászoknak, hiszen az élő Tiszán kívül több magántó is rendelkezésre áll. A külföldi és belföldi vadászok egyre többen keresik fel ezt az apróvadban és őzben gazdag területet. Említést érdemel Gávavencsellő határában lévő Tisza-szakasz és ártér, mely természetvédelmi terület. A folyóvölgyek, mint ökológiai folyosók és természetvédelmi törzsterületek kiemelt helyen szerepelnek a nemzetközi természetvédelmi programokban, például a Pán-Európai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiában, a Természetvédelmi Világszövetség „River Corridors” programjában, illetve Magyarországon a területfejlesztés területén is kiemelkedő szerepe van a Tisza Programnak. A Gávavencsellő-TiszabercelTiszatelekig húzódó vaskos töltések határolta hullámtér egy ritka, kiveszőfélben lévő madárfajnak, a nagy fülemülének egyik utolsó menedéke. Ezért is értékes ez az ártéri terület, melynek természetvédelmi feladatait a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága látja el. Gávavencsellő külterülete vadakban is bővelkedik, így a vadászatot kedvelők rendszeresen felkeresik. A Tisza partja kiváló üdülési és sportolási lehetőségeket nyújt, kellemes folyami homokkal borított parti szakaszai vannak, amelyek kiváló lehetőséget adnak a fürdésre. Jelenleg kissé szennyezett, vagy tűrhetően szennyezett kategóriába sorolható a folyó. A kereskedelmi szálláshelyek száma messze alulmarad a megyei átlagtól. Igénybe vehető a kistérségben 3 db panzió (Ibrány, Nyírbogdány, Tiszatelek) és a magán szálláshely szolgáltatás, de se turistaszálló, se kemping, se ifjúsági szálló nem található a térségben. 1-1 kemping és ifjúsági szálló működött Ibrányban, de 2005-re mindkettő megszűnt. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

53



A 2007. évben 62 férőhely a kereskedelmi szálláshelyeken illetve 116 db férőhely várta a vendégeket a magánszálláshelyeken. Mind a kereskedelmi férőhely, mind eltöltött vendégéjszakákban, illetve a külföldi vendégek számában csak a nagykállói kistérséget tudta megelőzni a megyén belül. Átlagos tartózkodási időszakban is csak a baktalórántházait és a záhonyi térségeket előzte meg. 12. táblázat: Az idegenforgalom főbb jellemzői 2007. évben

Megnevezés Összes kereskedelmi férőhely száma, db Vendégéjszakák száma, fő Ebből külföldi, fő Átlagos tartózkodási idő, éjszaka

Kistérségi 62 1465 12 1,4

Megyei 10.705 270.796 67.233 2,2

Forrás: T-Star adatbázis 2007, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2007, KSH

A turisztikai potenciált a térségben természeti adottságok mellett kulturális értékek is gazdagítják. A térség épített műemlékei közül kiemelkedik a tiszaberceli Bessenyei György emlékház, a nagyhalászi Csuha-Kállay-kúria és a barokk református temploma, a Paszabi Szőttes Ház és XVII századi barokk stílusban épített református temploma. Ibrány román eredetű, de gótikus stílusban átépített református temploma az 1200-as évekből való. A múlt és a jelen emlékeinek megőrzésére a városban két kiállítóhely is található. Az Ibrányi Galéria a városi könyvtárban, míg a helytörténeti gyűjtemény önálló épületben van. A térség településeinek egyediségéhez hozzájárulnak a templomok, a parkokban kihelyezett szobrok, totemek, műemlékek, ezért ezek megtekintésére mindenképpen érdemes időt szakítani. A kistérség minden települése igyekszik vendégcsalogató programokkal is kedveskedni az ide látogatóknak. Jó néhány már nemzetközi hírnévre is szert tett az elmúlt évek során. Ezek a rendezvények a helyi jellegzetességekre, hagyományokra épülnek, melyek a szórakoztatáson kívül igyekeznek bemutatni a térségben élők szokásait, gasztronómiai különlegességeit és betekintést engednek az emberek mindennapjaiba is. A tiszaberceliek 1999 óta kifejezetten családokra, munkahelyi kollektívákra szabva szervezik a maguk hallé főző versenyét. A megyei lovas élet legnagyobb és legnívósabb eseményévé nőtte ki magát a Berceli Pünkösdi Lovas nap, mely egy évtizede öregbíti Tiszabercel hírnevét. Illetve Tiszabercel esetében még a Rétköz Kulturális és Turisztikai Napokat, és a Gátszínházi Napot kell megemlíteni. Minden év szeptemberében megrendezésre kerül a Demecseri Káposztásnapok rendezvénysorozata, mely érdekes programokkal, főzőversennyel várja az ide látogatókat. Az elmúlt évben 6. alkalommal rendezték meg Gávavencsellőn a hagyományőrző Krumplifesztivált. A rendezvény évről évre egyre több látogatót vonz a településre. Bujban rendezik meg a Lecsófőző versenyt, Paszabban a Szőttes Napokat, Beszterecben pedig az Őszikék népzenei fesztivált és versenyt. Demecseren kívül a többi város is büszkélkedik programokkal. Kemecsében a Tavaszzáró Rendezvényt, Ibrányban Lovasnapot és Kistérségi Napokat, míg Nagyhalászban Rétközi Napokat és Vásárt, Lovas Napot és a NagyHalász- Fesztivált rendeznek. Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek még jelentősek. Mindezek alapján következtetésként levonható, hogy a turizmus potenciálja a kistérségben jelenleg nem kihasznált, az adottságok és látnivalók felújítása, kialakítása és közös szervezett kiajánlása révén életképes turisztikai termékek alakíthatók ki, melyek fontos jövedelem-kiegészítési lehetőséget jelenhetnek a vidéki lakosság számára. Elsősorban a természeti és kulturális értékekre alapozható fenntartható idegenforgalom, ezek a térség lovas- és vadászhagyományaival jó alapot képeznek az aktív turizmus fejlődéséhez. A szálláshelyek száma és a vendégforgalom jelenleg a kistérségi turisztikai szektor fejletlenségét támasztják alá. Az idegenforgalom fejlesztése multiplikátor hatással bírhat a mezőgazdaság irányába is, Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

54



ugyanis a vendégek kiszolgálása helyi, jó minőségű termékekkel jelentős bevételi forrása lehet a turisztikailag vonzó térségekben termelő gazdálkodóknak. Mindehhez azonban szükséges lenne az idegenforgalmi szolgáltatók és a gazdálkodók szorosabb együttműködésére is. 6.3.2. Kereskedelem Az Észak-Alföldi régióban jelentős a kereskedelmi tevékenység, azonban a szektor strukturális aránytalanságoktól szenved, hiszen a vállalkozások nagy hányadát fedi le, de azok jövedelemtermelő képessége alacsony, jelentős részük kényszerből létrehozott mikrovállalkozás. Működnek azonban a régióban nagyobb tőkeerővel bíró, tartós fogyasztási cikkeket forgalmazó szervezetek is, jelentős forgalomnövekedést tudtak felmutatni az utóbbi években. A kereskedelemben országszerte jellemző folyamat továbbá a nemzetközi szereplők fokozott és agresszív terjeszkedése, mint például a Penny Market, mely szeretne nyitni egy üzletet Nagyhalászban. Ezen versenytársak megjelenése egy erős koncentrációs folyamatot indított el hazánkban. Pozitív fejlemény azonban a kereskedelemben a vertikális szerveződések elterjedése a hazai vállalkozók körében (pl. CBA, Coop-hálózat). A legtöbb kiskereskedelmi üzlet Ibrányban (97) és Nagyhalászban (85) működik. Egyedül Tiszarád és Balsa települések, ahol nem éri el a tízet a kiskereskedelmi üzletek száma. Az üzleteket üzlettípus szerint vizsgálva elmondható, hogy élelmiszerjellegű üzletek, áruházak minden településen működnek, azonban a speciális szaküzletek többsége a városokban koncentrálódik. Az 1000 lakosra jutó üzletek száma a térség valamennyi településén az országos átlag (16,2) alatt van, egyedül a buji (14,8) és a nagyhalászi (14,8), mely megközelíti. Előfordul olyan település is, ahol a 10 üzletet sem ér el 1000 lakosra átszámítva. Ilyen például Tiszatelek (6,6), Vasmegyer (8,2) és Paszab (8,3). A települések többségén 10-12 üzlet jut ezer lakosra, ami az országos értéknek alig haladja meg a kétharmadát. Ez szintén alátámasztja a szolgáltató szektor fejletlenségét a kistérségben.

7. VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET ELEMZÉSE 7.1. Vállalkozási szerkezet A térség területén inkább a mezőgazdasági és ipari jelleg dominál. A kistérség főbb vállalkozásai a városokban működnek. Az ipar foglalkoztatási szerepe a többi kistérséghez viszonyítva jelentős. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból 42,1%, amely jelentősen meghaladja a megyei átlagot (32,4%) és a kistérségek között a Tiszavasvári kistérség után a második helyet foglalja el. A térségben az ágazatok többsége megtalálható, a kistérségre leginkább a mezőgazdaságiipari jelleg illik. Az alábbi táblázat a működő vállalkozások jogi forma szerinti megoszlását vizsgálja. Kiderül, hogy a nagyobb tőkeerővel bíró részvénytársaságok aránya hasonló a nagytérségi átlagokhoz, de a korlátolt felelősségű társaságok aránya lényegesen alacsonyabb. A térségben meghatározó szerepet töltenek be az egyéni vállalkozások: arányuk a kistérségben 72,9%, míg országosan csak 59,3%. Az egyéni vállalkozások magas aránya a vállalkozási szerkezet sérülékenységét jelzi, valószínűleg ezek közül sok a kényszervállalkozás, az igen kis forgalmat bonyolító vállalkozás. Jellemzően kisméretű szervezeteket takar még általában a betéti társaságok köre; ezek aránya azonban elmarad a nagytérségi átlagoktól. A mezőgazdaság vállalatok túlsúlya miatt a szövetkezetek aránya lényegesen nagyobb az országos átlagnál.


55



13. táblázat: Működő vállalkozások százalékos megoszlása jogi forma szerint, 2007 Ebből Korlátolt felelősségű Szövetkezet társaság 13,2 1,0 IBRÁNY-NAGYHALÁSZI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG 14,3 0,2 MEGYE 15,9 0,3 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ORSZÁG ÖSSZESEN

21,7

0,2

Betéti társaság

Egyéni vállalkozás

Részvénytársaság

12,7

72,9

0,2

16,8

68,5

0,2

16,5

67,1

0,3

18,4

59,3

0,4

*Átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén Forrás: T-Star adatbázis 2007, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2007, KSH

A vállalkozások működési formája és munkahely-teremtő képességük között általánosságban nézve szoros a kapcsolat: a jogi személyiségű szervezetek több főt foglalkoztatnak, mint a jogi személyiséggel nem rendelkezők. Ennek megfelelően az egyéni vállalkozások és bt-k döntő többségének csak néhány alkalmazottja van, míg a szövetkezetek, Kft-k, és különösen az Rt-k meghatározó hányada 20 főnél többet foglalkoztat. Az előbb bemutatott kistérségi megoszlás arra enged következtetni, hogy a térségben működő vállalkozások nagy részének csekély a munkahelyteremtő képessége. Az egyéni vállalkozások és a betéti társaságok együttes arány a kistérségben 85,6% szemben az országos 78,7%-kal. Vagyis azok a szervezeti formák vannak nagyobb arányban, melyek alapítása viszonylag alacsonyabb alapítótőkét igényel. Ez pedig azt sejteti, hogy a térségben alapvetően tőkeszegények a vállalkozások, jelentős lehet a kényszervállalkozások aránya. Az, hogy a térségre a kisvállalkozások dominanciája jellemző, illetve, hogy a szolgáltató-szektorban a kereskedelmi tevékenység a domináns, szintén ezt a feltételezést erősíti – a kényszervállalkozások jelenléte ugyanis éppen a kereskedelem-javítás területén a legjellemzőbb. A vállalkozások aránya a szolgáltatások területén a legmagasabb (57,74%), az iparban és az építőiparban 20,93%, a mezőgazdaságban 21,32% regisztrált vállalkozás működik. Ez szerkezetében jelentősen eltér a megyei aránytól, ahol a mezőgazdasági cégek mindössze 17,96%-os arányt képviselnek, míg a szolgáltatásban működők a vállalkozások több mint 2/3-át teszik ki. A térségben a vállalkozások elterjedtsége, lakossághoz mért száma megyei viszonylatban átlagosnak nevezhető. A vállalkozások számát tekintve 2007-ben 2584 regisztrált vállalkozás található a kistérségben. Ezer lakosra 57 működő vállalkozás jut, amely jelentősen elmarad a megyei átlagtól, ahol 91 vállalkozás jut 1000 lakosra. 14. táblázat: Az Ibrány- Nagyhalászi kistérség vállalkozási szerkezete, 2007. Település Regisztrált Ebből vállalkozás korlátolt betéti egyéni felelősségű társaság vállalkozás társaság Balsa 62 4 6 52 Beszterec 32 6 5 21 Buj 52 20 24 115 Demecser 161 35 36 195 Gávavencsellő 271 39 34 170 Gégény 245 10 6 50 Ibrány 66 64 48 340 Kék 456 7 6 58 Kemecse 72 37 47 233


56



Nagyhalász 319 39 38 261 Nyírbogdány 347 28 36 130 Paszab 49 5 9 35 Székely 53 6 5 42 Tiszabercel 95 11 16 66 Tiszarád 18 3 15 Tiszatelek 76 18 7 50 Vasmegyer 65 8 4 51 Forrás: T-Star adatbázis 2007, KSH, Területi statisztikai évkönyv 2007, KSH

A hagyományosan termelő iparágak képviselője viszonylag kevés a kistérségben. Az ipari jellegű vállalkozások többsége inkább a szolgáltató jellegű kisipari tevékenységet végző iparosok közé tartozik. Az agrár-jellegű vállalkozások száma jóval magasabb a megyei átlagnál, foglalkoztatási szerepük azonban közel azonos a megyei értékekkel. Ezek többsége kisbirtokos, egyéni gazdálkodó, akik a térség gazdasági potenciáljában viszonylag kis szerepet tudnak játszani. A társas vállalkozások hasonló alapú vizsgálata már némileg „elemezhetőbb” képet mutat, noha a „0 és ismeretlen számú főt foglalkoztató” vállalkozások kistérség szinten mintegy 34,5%-os részesedést mondhatnak magukénak. Ettől eltekintve a kistérségben dominálnak a 10 fő alatti létszámmal működő társas vállalkozások. Az alábbi ábra településszinten jeleníti meg a társas vállalkozások létszám szerinti megoszlását, mely alapján egyértelműen látható, hogy mely településeken találhatók nagyobb vállalkozások. A következő táblázat tartalmazza a kistérség jelentősebb vállalkozásait. 15. táblázat: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség legjelentősebb vállalkozásai, 2009 Név

Település

TEÁOR

Árbevételkategória (millió Ft.)

Létszámkategória

Bogdány Petrol Termelő és Szolgáltató Kft.

Nyírbogdány

Gyógyszeralapanyag gyártása

2501-4000

20-49 fő

Macofil Textilipari Zrt.

Demecser

Textilszálak fonása

1001-2500

300-499 fő

IMTEF Ipari és Mezőgazdasági Terméket Előállító és Forgalmazó Szövetkezet

Ibrány

Jármű, járműalkatrész gyártása

1001-2500

200-249 fő

Nyír-Márvány Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Gávavencsellő

Kőmegmunkálás

1001-2500

20-49 fő

Metropolfém Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Tiszatelek

Fémszerkezetgyártás

1001-2500

5-9 fő

Bomul Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Nyírbogdány

Egyéb vegyi termékek gyártása

1001-2500

2 fő

Farmtej Állattenyésztő és Tejtermelő Kft.

Kemecse

Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése

701-1000

50-99 fő

Nyírfruct Termelői és Értékesítő Kft.

Demecser

Zöldség- és gyümölcs nagykereskedelem

701-1000

2 fő

BLA-DOM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Ibrány

Általános épülettakarítás

51-300

300-499 fő

Nagyhalászi Zsákgyár Kft.

Nagyhalász

Textilszövés

301-500

100-149 fő

Ibránytej Állattenyésztő és Tejtermelő Kft.

Kemecse

Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése

501-700

50-99 fő

Kulcsár-Baranyi Ipari és Kereskedelmi Kft.

Ibrány

Fémszerkezetgyártás

501-700

50-99 fő

Gávavencsellői Sütőüzem Kft.

Gávavencsellő

Kenyér és friss pékáru

301-500

50-99 fő


57



gyártása Frigo-Hasso Sütő- és Tésztaipari Termelő és Kereskedelmi Kft.

Gávavencsellő

Tésztafélék gyártása

301-500

50-99 fő

Agro-Halász Növénytermesztési Kft.

Nagyhalász

Gabonaféle (kivéve rizs) hüvelyes növény, olajos mag termesztése

501-700

20-49 fő

NYÍR-KTL Szolgáltató Kft.

Ibrány

Lakó- és nem lakó épületek építése

501-700

3-4 fő

200 főnél több foglalkoztatottal rendelkező cégek csak Ibrányban és Demecserben találhatóak; a Malcofil Textilipari Zrt., a BLA-DOM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és az IMTEF Ipari és Mezőgazdasági Termékeket Előállító és Forgalmazó Szövetkezet. A KSH adatbázisában kizárólag a települések székhelye alapján szerepelnek a vállalkozások, így például olyan vállaltokra vonatkozóan, melyek megtalálhatóak a térség településein, de székhelyük nem a kistérség településeire van bejegyezve, nem állnak rendelkezésre a fenti információk.

7.2. K+F, innováció A gazdaság szempontjából is lényeges tudományos, K+F tevékenységek az Észak-Alföldi régióban Debrecenben koncentrálónak, a kistérségben gyakorlatilag teljesen hiányzik az ilyen jellegű fejlesztői tevékenység.

8. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA 8.1. Közlekedés A közlekedési infrastruktúra megfelelő kiépítése a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából is egyaránt húzóerőt jelenthet. Jelenleg a megyei és országos átlagtól is jelentős a kistérség elmaradása. 16. táblázat: A kistérség településeinek külső elérhetősége átlagosan (2007.) Desztináció Budapest

Közúti utazási idő 162 perc

Nyíregyháza

32 perc

Ibrány

18 perc

Autópálya csomópont (Polgár)

65 perc

Osztrák határ

255 perc

Az M3-as autópálya Nyíregyházáig történt kiépítésnek hatására az elmúlt évtől a kistérségből gyorsforgalmi csomópontokat 30 perc alatt lehet elérni. Települések közül leginkább Nyírbogdány és Székely fekvése kedvező a gyorsforgalmi utak szempontjából, ugyanis a 4-es számú főút mellett találhatóak. Viszont Tiszatelek és Gávavencsellő ebből a szempontból periférás településeknek tekinthetőek. A településeken a burkolt utak aránya viszonylag magas, bár településenként eltérő. Csupán 50% Vasmegyeren és 60% Tiszarádon, azonban több településen is (Beszterec, Kemecse, Kék, Paszab és Tiszatelek) 100%. Európai uniós forrásból, az Észak-Alföldi Operatív Program keretében újul meg a Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

58



Nyíregyháza-Dombrád összekötő út két szakasza, több mint 15 kilométer hosszúságban. Az Észak-Alföldi régióban összesen 21, ebből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 12 projekt keretében újulnak meg idén a négy és öt számjegyű utak. A Nyíregyháza-Dombrád összekötő út (3834-es út) a Nyíregyházára irányuló egyik fő forgalmi irányt szolgálja ki: egyrészt a városhoz tartozó Sóstófürdő üdülőövezet és Sóstóhegy kertvárosi rész lakossági forgalmát, másrészt a megye északi régiójának Nyíregyháza és az M3-as autópálya felé irányuló tranzitforgalmát. Az elmúlt évek megnövekedett járműforgalma szükségessé tette a burkolat teherbírásának és állapotának javítását. Ez a két, összesen 15,3 kilométer hosszú útszakasz az európai igényeknek megfelelő szolgáltatási szintet képviselő úthálózat részévé válik, jelentős mértékben javítva a térségi összeköttetést. A beavatkozás keretében kiszélesítik az útszakaszokat, kiemelt szegélyeket építenek, megerősítik az aszfaltburkolatot, kitisztítják az árkokat és átereszeket, kijavítják és szabványosítják az autóbuszmegállókat, és végül természetesen a padkákat is rendbe teszik. Tömegközlekedési eszközökkel a kistérség települései viszonylag jól megközelíthetőek. Helyközi autóbuszjárat minden települést érint, a járatsűrűség hétköznapokon 1,5 és 3 óra, hétvégén 2 és 5 óra között változik. Ibrányból például napi 16 járat indul Nyíregyházára átlag 50 perces menetidővel. De a települések közötti járat sűrűség is jónak mondható. Vasúton néhány kivételével (Balsa, Beszterec, Székely, Tiszarád és Vasmegyer) szintén minden település elérhető. A járatsűrűség hétköznapokon és hétvégén is 1 és 4 óra között változik. A kistérséget Budapest- Debrecen- Nyíregyháza- Záhony vasútvonal érinti. Így például Kemecséből 17 perc, Demecserből pedig 27 perc alatt el lehet jutni Nyíregyházára, napi 18 közvetlen járattal. Illetve keskeny nyomtávú vonal is működik a kistérségen belül (Nyíregyháza- Kótaj- Buj- Paszab- Tiszabercel- Gávavencsellő és a Nyíregyháza- Kótaj- BujIbrány- Nagyhalász- Dombrád), a vonal azonban nem villamosított, a vonatok ritkán közlekednek, a vasúti kocsik korszerűtlenek, leromlott állapotúak. Ugyanez igaz a vasúti sínek minőségére is, aminek "köszönhetően" a megyeszékhely és Ibrány közötti 35 km-es szakaszt a vonat 80 perc alatt teszi meg. Közvetlen járat mindösszesen csak 6 van egy nap. Tovább rontja a térségben lakók helyzetét, hogy a munkacélú ingázás visszaszorulásával párhuzamosan a MÁV és a Volán számos járatot megszüntetett vagy ritkított. A rossz megközelíthetőség nem pusztán a helyi lakosok életében jelent kényelmetlenségeket, hanem a térség gazdasági lehetőségeit is alapjában érinti. A kerékpárút-kiépítettség tekintetében már sokkal kedvezőtlenebb a helyzet, csupán két településen (Ibrányban és Nagyhalászban) találunk kerékpárutat.

8.2. Telekommunikáció A kistérségben az alapvető telekommunikációs infrastruktúra minden településen elérhető, rendelkezésre áll. A kihasználtság, a rácsatlakozási arány nagy mértékben a lakosság jövedelmi helyzetének, illetve a települések gazdaságának, továbbá az elérhető technológiák fejlettségének és alkalmazhatóságának függvénye. Az ezer lakosra jutó telefon fővonalak száma 2007-ben 179 volt a kistérségben. Ez a szám alapvetően stagnáló tendenciát mutat az elmúlt évekhez képest. A kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások aránya csupán 13,6% volt a kistérségben 2007-ben, ami a megyei átlagnak alig a felét éri el, viszont a kábeltelevízió által nyújtott szolgáltatásokhoz ennél jóval többen férnek hozzá, mivel a településeken hasonló tartalmú műholdas szolgáltatások is elérhetőek.

8.3. Ivóvíz és szennyvíz A Közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2007-ben 88,8 százalék volt a kistérségben, ami a régiós átlag alatt van, sőt a kistérségek közül csak a csengerit tudja megelőzni. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza 2007-ben


59



860 m volt, ami a kistérségek összehasonlításában messze a legkedvezőbb mutató, a megyei átlagot is jelentősen meghaladja. A kistérségben a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2007-ben 58,9 százalék volt, ami a 2001-es adatokhoz képest óriási nagy előrelépés. Ez az arány 7,8 százalékponttal magasabb a megyeinél, 1,7 %-kal a régiósnál azonban 10,9 százalékponttal alacsonyabb az országos átlagnál. A szennyvízkezelés terén a hálózat kiépítése mellett a tisztító kapacitások hiánya is jelentős gondot és terhet jelent. 17. táblázat: Lakásállomány, ivóvízellátás (2001, 2007)

Lakásállomány (db)

Közüzemi ívóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)

2001. végén

2007. végén

15.835

16.247

82,4

88,8

588.805

611.934

91,6

94,6

4.077.410

4.270.497

92,9

94,7

IbrányNagyhalászi kt. Észak-alföldi régió Magyarország

2001.

2007.

Forrás: KSH, 2001, 2007 18. táblázat: Csatornázottság és gázellátás (2001, 2007) Közcsatornahálózatba Háztartási gázfogyasztók bekapcsolt lakások aránya (%) aránya (%) 2001.

2007.

2001.

2007.

IbrányNagyhalászi kt.

27,8

58,9

60,6

72,2

Észak-alföldi régió

35,3

57,2

65,0

73,2

Magyarország

53,5

69,7

71,1

76,3

Forrás: KSH, 2001, 2007

8.4. Energiaellátás A vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások aránya 2007-ben 72,2 százalék volt, amely a megyei átlaggal azonos, és a régiós átlagtól is csupán 1, míg az országos átlagtól 4,1%kal marad el. Az egy háztartási fogyasztóra jutó évi fogyasztás a vezetékes gázellátásból 1358 m³ volt a kistérségben. Ezzel a záhonyi kistérséget nem tudta csak megelőzni. Évi villamos energiafogyasztás egy háztartási fogyasztóra 2595 kWh volt 2007-ben, mellyel szintén a megyei átlag (2294) felett van, megelőzni csak a záhonyi, a nagykállói és a baktalórántházai kistérségeket nem tudta.

9. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT 9.1. Vízrajz, talaj, domborzat, éghajlat Az Ibrány- Nagyhalászi Kistérség legnagyobb része a Rétközben helyezkedik el, délebbi kisebb része pedig a Középső-Nyírség löszös és futóhomokos területeihez tartozik. A Felső-Tisza-vidék az új pleisztocénig a Nyírséggel megközelítően azonos magasságban


60



(körülbelül 125–145 méter a tengerszint felett) helyezkedett el, az Alföld északkeleti részének folyói a hordalékkúpon áttörve érkeztek meg a Körösök medencéjébe. A rétközi részen főképpen a Tapoly, az Ondava, a Laborc és az Ung munkája volt jelentős. A hordalékkúpot építő folyók a pleisztocén (jégkorszak) folyamán a Rétköz nagyobb részében, döntően keleten és délen száz-százötven méter vastag folyami üledéket halmoztak fel. Rétköz pleisztocén végi felszínének kialakításában a folyóvíz mellett a széleróziónak is jelentős szerepe volt. Az élő és elhagyott folyómedrek között felhalmozott folyami hordalékanyagot a pleisztocén kori erős északias szelek megbontották, jelentős mennyiségű homokot fújtak ki belőle, ennek következtében változatos homokformák alakultak ki. A jégkorszak végén az Alföld északkeleti részén végbemenő szerkezeti mozgások hatására olyan változások kezdődtek el, amelyek a domborzat és a vízhálózat jelentékeny átalakulásához vezettek. A tektonikus mozgások következtében a Felső-Tisza-vidék kistájai, így a Rétköz is süllyedni kezdett. A Tisza ebben az időben a Nyírség délkeleti részén északkelet–délnyugati irányban haladt az Ér völgyén keresztül a Körösök vidékén át Szeged felé. A süllyedés olyan tekintélyes mértéket öltött a Felső-Tisza-vidék területén, hogy a Tisza nem a magasan maradt Ér-völgy felé folyt, hanem az új lejtésviszonyoknak megfelelően északnyugatnak, Záhony irányába fordult. A Tisza északkelet–délnyugati futásirányát ugyancsak a fiatal bodrogközi, rétközi süllyedék határozta meg, amelyen keresztül a tokaji kapun való áttörés után megnyílt az út az Alföld belseje felé. A tektonikus mozgások a Rétköz felszínét mintegy tizenöt-huszonöt méterrel szállították lejjebb. Ettől kezdve a mélyebbre került részek a kedvezőtlen lefolyási viszonyok miatt elvizenyősödtek, megindult itt a lápképződés. A Tiszának a Bodrogközben, Rétközben való megjelenése a korábbi vízhálózat teljes átalakulását eredményezte. A Nyírségen átfutó folyókat (Tapoly, Ondava, Laborc, Ung) a Bodrogközben kanyargó Tisza magához kapcsolta. Oldalozó eróziójával pusztította a pleisztocén végi felszínt, nagy területeket borítva be saját üledékével. A Tisza medre kevésbé volt állandó, gyakori feltöltődése miatt szeszélyesen változtatta futásirányát, erről az elhagyott folyómedrek tanúskodnak. Jól megfigyelhetőek észak–déli irányú ősi mederszakaszok Beszterec és Nagyhalász határában. A medrét szeszélyesen változtató Tisza a mai helyét csak a holocén (jelenkor) végén, körülbelül 5000–2500 éve foglalta el. Árvizeivel évről évre hatalmas víztömeget juttatott a Rétköz területére, s ezt csak gyarapították a Nyírség északi részéről ide folyó belvizek. Az így vízgyűjtő medencévé alakult Rétköznek csaknem hetven-hetvenöt százaléka elmocsarasodott, elláposodott. A süllyedésen kívül a Rétköz láposodását az is gyarapította, hogy a Tisza mellé fokozatosan épülő folyóhát megakadályozta az áradások után a vizek visszafolyását a mederbe. Ennek következményeképpen az ismétlődő áradások, a rossz lefolyási viszonyok csak növelték, állandósították a vízzel borított területeket. Elöntések alól csak a homokszigetek mentesültek, ezeken telepedett meg az ember ősidők óta. A szabályozás eredményeként a folyó új hossza 962 km lett, született 136 km új, épített meder, valamint kialakítottak 589 km holtágat. A kistérség állóvizei is a tiszai holtágakból alakultak ki. Azonban a rétközi területek teljes ármentesítéséhez szükség volt a Nyírség felől érkező vizek szabályozására is. A Berkesztől Gávavencsellőig, 44,6 km hosszan, Nyírbogdányon is keresztül húzódó Lónyai-csatorna megépítésével fokozatosan eltűnt a Nyírség ősi tó-, láp- és mocsárvilága. A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157 000 km2, vízállása erősen ingadozó, így az árvízvédelem a Rétközben kiemelt jelentőségű feladat, a felső szakasz jellegű folyók heves vízjárásúak, az érkező árvizek nagy vízhozamúak, a védekezés összehangolt, hatékony munkát igényel. A kistérség a megye egyik leginkább belvíz-veszélyeztetettebb területe. A Rétköz éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, a napsütéses órák száma 20002050. A Rétköz hőmérsékletének alakításában a sugárzási viszonyoknak és a légáramlatoknak van meghatározó szerepük. A tengerszint feletti magasság elhanyagolható,


61



mivel számottevő magasságkülönbségek nincsenek. A hőmérséklet évi menete lényegében ugyanolyan, mint általában az Alföldön. Legmagasabb a havi középhőmérséklet júliusban (+20,5 Celsius-fok), a legalacsonyabb januárban (–3,5 Celsius-fok), az évi középhőmérséklet pedig 9,8 Celsius-fok. A Rétköz szeles vidék, igen alacsony a szélcsendes napok aránya. A leggyakoribb az ÉK-i és a DNy-i szél. A Rétközben az évi csapadékmennyiség sokévi átlaga 550–600 milliméter között váltakozik. A csapadék éven belüli eloszlása nagyjából hasonló képet mutat hazánk területének legnagyobb részével. Rétközben jellemző a humuszos öntéstalaj, mely a Tisza mentén széles sávban, a folyó öntésképződményein alakult ki az árvízmentesítés és a belvízrendezés után állandósult növényi fedettség mellett. Közepesen humuszosodott. Rendszeres talajműveléssel, talajerőutánpótlással rajta a legtöbb növény termesztése kedvező eredménnyel jár. A lápos réti talaj a homokhátak közötti mélyedésekben, elhagyott folyómedrekben kisebb-nagyobb foltokban fordul elő. De előfordulnak rozsdabarna és kovárványos barna eredőtalajok is. A vízszabályozási munkálatok kezdetéig a természetes növényzet eredeti jellemvonását megőrizte. De a fokozódó emberi beavatkozás következtében az ősi erdős sztyepp vegetáció csak töredékeiben maradt az utókorra. A barna erdőtalajokon helyenként még előfordulnak a homokpusztai gyepek: a magyar csenkesz, hüvelyes csenkesz, csillagpázsit, fedél rozsnok, magyar kökörcsin. Napjainkban összefüggő erdőt többnyire a Tisza hullámterében, valamint a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas homoktalajon találunk. A hullámtér fő fafajtái a fűz, nyár és a tölgy. Gyakoriak még a mézgás éger, mezei juhar, veres gyűrű, fekete bodza, szeder. A homoktalajokon telepített erdőket az akác, a nyár, a fekete fenyő alkotja. Állatvilága – az ökológiai feltételek megváltozása miatt – már nem olyan gazdag faj- és egyedszámban, mint amilyen a korábbi évszázadokban volt. A ligeterdők állatvilága azonban gazdagnak mondható. A kétéltűfajok sokaságán túl –erdei, mocsári és kecskebéka, zöld levelibéka, pettyes gőte él igen nagy számban -, szembetűnő a madárvilág sokszínűsége. A védett terület meredek folyó menti partfalaiban több ezres partifecsketelepek találhatók. A Tisza halállománya (csuka, harcsa, ponty, kecsege, dévér, keszeg, kárász, compó, sügér, fogas-süllő, kősüllő, kövi és vágó csík) mellett a szarvas, őz, vaddisznó, nyúl, fogoly, fácán érdemel említést. A nyírségi homokhát jellemző talajtakarója a barna erdőtalaj, a humuszos erdőtalaj és a réti talaj. A terület jellegzetes fája volt a nyírfa. Az ember fokozatosan meghódította, és művelés alá fogta a tájat, előidézve ezzel a növény-és állatvilág átalakulását is. Ma a kultúrnövényzet, a szántóföldek, gyümölcsösök és kertgazdaságok jellemzik a tájat, e képet néhány legelő és kaszáló színesíti. A vadon élő fák közül elsősorban a fűzfa, a kökény és a bodza maradt meg, míg a vadon élő növények emlékét a legszívósabban a gyomok őrzik, ilyen a muhar, a vadrepce és rengeteg más fűféle. Ma a telepített erdőkben, amelyek faállománya elsősorban akác és nyárfa, valamint a mezőkön, kanálisok partján bújnak meg a vadak, mint pl. a róka, vadmacska, görény, őz, mezei nyúl, fácán. A madárvilág is elég változatos: évente visszatérő vendégünk a fehér gólya és a füsti fecske, de felfedezhető a széncinege, veréb, rigó, búbos banka, seregély, holló és a szárcsa is.

9.2. Hulladékgazdálkodás Rendszeres hulladékgyűjtésben 2007-ben a lakások aránya 92,6 százaléka vett részt, amely a megyei (91,4%) és a régiós átlagot (90,9%) is meghaladja. A környezeti állapot megőrzéséhez nagymértékben hozzájárul majd a megyei hulladéklerakó program megvalósítása. A program hatására várhatóan felszámolhatóvá és rekultiválhatóvá válnak a települési hulladéklerakó helyek. A települések környezetminőségének javítása érdekében elengedhetetlen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, a folyékony és szilárd hulladék korszerű kezelés feltételeinek megteremtése. Minden település önkormányzata biztosít valamilyen megoldást a hulladék elhelyezésére, de


62



ennek ellenére számos illegális lerakó is található a térségben. A hulladék elhelyezési környezeti szabályok szigorodása miatt egyes településeken bezárták a korábbi hulladéklerakókat, megkezdődött a területek rekultivációs felmérése. SzabolcsSzatmár-Bereg megye Települési Szilárdhulladék Gazdálkodási programjának megvalósításával a megye, így a kistérség valamennyi települése bekapcsolódik egy egységes hulladékgyűjtési- és elhelyezési hálózatba.

10. KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A Közép - Szabolcsi Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 28-án jött létre, mely a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény rendelkezéseinek megfelelően 2005. január 12.-től a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személlyé alakult át, amely feladatainak ellátása érdekében önálló munkaszervezetet működtet. A többcélú társulás célja, hogy -

szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének,

-

önkormányzati feladat-közszolgáltatási rendszer, térségi összehangolása fejlesztése,

-

egyes ágazati feladatok közös szervezése, összehangolása,

-

térségi intézményrendszer feladatellátásának összehangolása, fejlesztése,

-

a térség területének összehangolt fejlesztése, a feladatellátás forrásrendezésének koordinációja,

-

területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása,

-

a társulás a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait is ellátja.

A körzetközponti település és annak természetes vonzáskörzetében lévő önkormányzatok közt sokrétű és tartalmas együttműködések alakultak ki, pl. pedagógiai szakszolgálatok, intézményfenntartó társulások, gyermekjóléti szolgálatok, központi orvosi ügyeletek stb. A kistérségi együttműködés a lakossággal, civil szervezetekkel, intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel, a közügyek szervezése terén kiépített kapcsolatokkal alkot egészet. A közigazgatási szolgáltatások terén kiépültek a körzetközponti államigazgatási hatáskörellátás intézményes formái, és jelen vannak egyes tárcák megbízottjai is, úgymint a falugazdászok, a kistérségi megbízottak, a vidékfejlesztési menedzserek és a kistérségi tanácsadók. A kistérségek önkormányzatainak együttműködése a magyar közigazgatás egyik fő szegmense. Ezért sem mellékes az, hogy elősegítsük kooperációs fejlődését, melyben nagy segítséget nyújtanak a kistérségi irodában dolgozó szakemberek: a vidékfejlesztési menedzserek, a kistérségi tanácsadók. Eredménynek tekinthető a központi orvosi ügyelet kialakítása: az ügyelet hatékonyabb ellátása, valamint az önkormányzatok ezen feladatok ellátásához kapcsolódó költségeinek jelentős csökkentése céljából a kistérség települései a központi ügyeletet társulásos formában látják el, 4 mikrotérségi központtal (Kemecse, Demecser, Nagyhalász, Ibrány), melynek következtében az orvosi ellátás megoldottnak tekinthető. A társulás a Belügyminisztérium többcélú kistérségi társulások 2004. évi ösztönző támogatására kiírt pályázatán nyert összegből a következő fejlesztések történtek: a közoktatási szakszolgálat számára személygépkocsi vásárlás, gyógytestnevelési eszközök beszerzése, a Gávavencsellő-Balsa intézményfenntartó társulás számára iskolabusz beszerzése, az orvosi ügyeleti központok számára terepjárók, valamint bútor- és orvosi gép-műszer beszerzése. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

63



IV. A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK HELYZETELEMZÉSE 1. BALSA 1.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Balsa község Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 45 km távolságra, a Tisza partján található. A 39-es útról Rakamaznál leágazó alsórendű úton közelíthető meg. A település végállomását jelenti a Nyíregyháza-Balsa keskeny nyomközű vasútvonalnak. A Tiszán való átkelést komp biztosítja. Éghajlata mérsékelten száraz, az évi napsütéses órák száma 1950, a középhőmérséklet 9,79,9 0C, a csapadék megközelíti az 570-590 mm-t. Az uralkodó szélirány északi, északkeleti és délnyugati. Elenyésző erdős területtel rendelkezik, amit akác, nemes nyár és egyéb lágy lombúak alkotnak. A nyílt társulások között megjelennek a különböző homokpusztagyepek, homokpusztarétek, homoki legelők. A jellegzetes lágyszárúak közé tartoznak a csenkeszfélék és az élesmosófű. Talaját löszös üledéken képződött homokos vályog mechanikai összetételű, csernozjom és kovárványos barna erdőtalajok, helyenként réti talajok, a folyó árterében nyers öntéstalajok alkotják.

1.2. Történelmi emlékek A község nevével a XIII. század végén találkozhattunk először. Eredetéről pontos adatot nem tudunk, többféle változatát is számon tartják. Az egyik megközelítésben a „Bulcsú” vezér nevéből származtatják a község nevét (ezt azzal támasztják alá, hogy Árpád fejedelem valószínűleg a „Véresszájú zászlótartó” Bulsunak adományozta Balsát), míg mások a „Balás” névvel való kapcsolatot tartják hitelesnek (Balás + sa képző). A település a kora középkorban valószínűleg a szabolcsi vár birtoka volt. A közeli Halász (ma Nagyhalász) birtokkal együtt a XIII. század közepén V. István vagy IV. László adományából több, volt szabolcsi várjobbágy kapta meg, akik 1921-ben egy részét a SzenteMágócs nembeli Belus comesnek és a csicseri Orosz család ősének adták el. A régi oklevelekben mint átkelő és vámhely van említve, a közeli Tisza révén vámszedési jog is megillette. Belus comes leszármazottai, az Olasz család a XIV. század folyamán is birtokosok maradtak. A XV. században hosszabb-rövidebb ideig birtokosai között találjuk a közös őstől származó Bacskai, Báthori és Csarnavodai család egyes tagjait és a Bán családot. 1411-ben a falu részbirokosai között szerepelt a Petneházi és a Semsey család, a XVI. században a Báthori és Semsey családok mellett a Szakolyi, Kutassy családok és Dobó István gyermekei birtokolták. 1671-ben már I. Rákóczi György a földesúr, 1618-ban Rákóczi Györgynek 11, Szakolyi Györgynek 1, a Semsey testvéreknek 5, Melith Péternek 1 jobbágya volt. 1686-ban hajdúvárosként említik. A későbbi évtizedek folyamán birokosai teljesen kicserélődtek, 1707-ben a csicseri Ormos, Petneházy és Ibrányi családok osztoztak benne. A falu 1675 után puszta lett, lakói a Tisza bal partjára költöztek át a török-tatár és német hadak zaklatásai elől. Rákóczi Júlia férje, Aspremont gróf kezdte benépesíteni; 1720-ban 13 jobbágyháztartása volt. 1773-ban 73 féltelkes jobbágy, 20 házas és 7 házatlan zsellér lakott itt. A királyi kincstártól 1834-ben a gr. Dessewffy és a gr. Szentmiklóssy család vette meg, s a jobbágyfelszabadítás idején is ők voltak a földesurai, a Dessewffy család egészen 1944-ig. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

64



1850-ben 1.148 lakosa volt, 1870-ben 215 háza, 1.378 lakosa, határa 3.387 kat.hold, 1910ben 262 házában 1.643 lakos élt. Az 1930-as összeírás szerint területe 3.329 kat. hold, lélekszáma 1.658, lakóházainak száma 359; „2 lélek” kivételével valamennyien magyar anyanyelvűek. Vallásuk szerint 455 római katolikus, 727 görög katolikus, 427 református, 3 evangélikus, 2 görögkeleti és 44 izraelita.

1.3. Építészeti, kulturális emlékek Balsa jellegét illetően eredetileg kétutcás, szalagtelkes település. Az új betelepítésekkel a falu halmazos szerkezetűvé vált. Építkezésére mind a szerény kétosztatú házak, mind a többosztatú nagygazdaházak jellemzőek voltak. A hagyományos építkezés emlékei az utóbbi évtizedekben eltünedeztek. Református templom: a falunak a XVII. század végi összeírás szerint kálvinista kőtemploma volt. Az 1756. évi jelentés szerint a faluban templom és mellette fa harangláb állott. 1826-36 között épült a következő templom, melyhez 36 méter magas kőtornyot is építettek. 1836-ban és 1868-ban tűzvész pusztította el a templomot, s leégett a parókia is az anyakönyvekkel és iratokkal együtt. A kőfalak megmaradtak, s 1885-re helyreállították a belső terű barokk templomot. Ez kisebb-nagyobb javításokkal fennállott 1944. november 2-ig, amikor a II. világháborúban a tornyot felrobbantották. Az erősen megrongált templomot mai formájában 1951-ben építették újjá a helybeli lelkipásztor, Körtvélyessy László tervei alapján. Görög katolikus templom: A faluba az 1720-as kincstári betelepítéssel „rutének” költöztek be. Első fatemplomuk 1734-ben épült. 1776-ban a kincstár a tokaji uradalomhoz tartozó balsai görög katolikus plébániatemplom építésére 2000 Ft-ot engedélyezett. 1778-ban a templom építése befejeződött, tornyát Tallher József tervei szerint építették fel. Az I. világháború alatt kismértékben megsérült, majd a II. világháború végén tornyát felrobbantották. Anyakönyve 1813-tól van. A templom jellege: az utcasornál beljebb, azzal párhuzamosan elhelyezkedő, szabadon álló, egyhajós, homlokzati tornyos, barokk falusi templom.

1.4. Közigazgatás A község a XVII. században földesúri hajdútelepülés volt, ezáltal kiesett a vármegye hatósági illetékessége alól. A szatmári béke (1711) után e földesúri hajdútelepülések elvesztették kiváltságaikat, s újból a vármegye igazgatása alá kerültek. 1860-ban a Dadai járás, 1870-től a Dadai felső járáshoz tartozott – székhelye Gáva – egészen a járás megszűntéig, 1949-ig. 1950-től a Nyíregyházi járás községe. 1971-1990-ig nagyközségi közös tanács társközsége (Gávavencsellő székhellyel). 1983-tól Nyíregyháza város városkörnyezetéhez tartozott, 1990-től ismét önálló közigazgatású. Az 1995-ös közigazgatási beosztás szerinti rangja: község. Kistérségi besorolása: •

Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004);

•

Ibrány-Nagyhalászi (2004-től).

1.5. Demográfiai jellemzők Balsa község területe 22,51 km2, népsűrűsége 38,2 fő/km2. A település lakónépessége az 1970-es évektől jelentősen fogy. 2007-ben a lakónépessége 860 fő volt, 438 nő (51%) és 422 férfi (49%).


65



2007-ben a település lakosságának 16%-a fiatalkorú (0-17 éves), 58%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 26%-a időskorú (legalább 60 éves). A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 7 fő (0,8%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezett 272 fő (31,5%), 8 osztállyal pedig 269 fő (31,1%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 183 fő (21,2%), míg érettségivel 81 fő, (9,3%), egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 5 fő (0,5%), oklevéllel 46 fő (5,3%). 19. táblázat: Balsa település lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2000

2004

2007

Lakónépesség

1329

1182

972

929

918

860

(Forrás: KSH)

1.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények Balsán csak óvoda szolgálja a gyermekek nevelését. Bölcsőde és általános iskola nem működik a településen. Az 50 férőhelyes óvodát már évek óta csak részben népesítik be az óvodáskorúak, 2007. évben pl. a beírt 32 gyermekkel 2 óvodapedagógus foglalkozott, kihasználtsága 64 %-os. Általános iskoláját 2007-re megszüntették. Egyébként a kistérség települési közül egyedül Balsán nem működik általános iskola. A településen nincs középiskola, a diákok főként Tokaj intézményeibe járnak. Felnőttképzésre sincs helyben lehetőség, a legközelebbi település ebben a tekintetben Rakamaz. Egészségügyi és szociális intézmények A község háziorvosi székhely, gyógyszertárat nem tart fenn. Jelenleg csak fiókpatika működik itt. A védőnői szolgálat nincs a településen és időskorúak otthona sem működik a településen. Az önkormányzat megítélése szerint valós igény van idősek klubjának kialakítására, valamint fogorvosi ellátásra. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 9 kiskereskedelmi üzlet található, ebből 4 élelmiszerjellegű üzlet, továbbá 1 üzemanyagtöltő állomás, 1 ruházati, 1 festék, barkács, építési anyagok, vasáru szaküzlet és 2 egyéb üzlet. Az 5 vendéglátóhely közül 3 étterem, cukrászda; 2 pedig bár, borozó besorolású. Művelődési ház és könyvtár található a településen. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik a község. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehető igénybe.

1.7. Fizikai infrastruktúra Balsán 434 lakás található. 2007-ben egy lakást építettek. A lakások 89%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, gázzal 70%-uk ellátott, villany a lakások 99%-ban van, illetve 63%-a van rákötve a szennyvízcsatorna rendszerre. A lakások 37%ába be van vezetve a vonalas telefon. Az ezer lakosra jutó személyautók száma 192. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

66



A burkolt utak aránya 70%-os. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon 14, hétvégén napi 5 busz szállítja az utasokat. A vasút is érinti a települést, hétköznapokon 5, hétvégén napi 3 vonat közlekedik.

1.8. Gazdaság A településen 2007-ben 82 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 16,6 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 57%-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 25,1%, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban 23,6% dolgozott. A település legfontosabb termelési ágai a növénytermesztés, virág- és zöldségkertészet és brolyler csirke hízlalás. Balsán 62 vállalkozás működik, ebből 52 egyéni vállalkozás, 6 betéti társaság és 4 korlátolt felelősségű társaság. Legnagyobb foglalkoztatók a településen: -

Baromfi-Coop Rt.;

-

Balsai Broyler Kft.;

-

Faragó Kertészet;

-

Rohodi Hús Kft.

1.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: általános iskola – eszközbeszerzés - Egészségügyi és szociális intézmények: - idősek ellátása: idősek klubjának létrehozása - háziorvosi szolgálat: orvosi rendelő és szolgálati lakás építése - fogorvosi szolgálat: fogorvosi rendelő kialakítása Lakossági szolgáltatások: - Turisztika: - szálláshelybővítés - camping és a horgászturizmus infrastruktúrájának kiépítése - ifjúsági, sport és szórakoztató központ létesítése a Tisza mellett - a vízi sportok fejlesztése Infrastruktúra: - aszfaltozás, új útburkolat, illetve járda kialakítása - gázvezeték kiépítése a révátkelő helyhez - optikai kábel kiépítése a telefonhálózat fejlesztéséhez - az Internet-hozzáférhetőség hiányának megoldása


67



- a kerékpárút teljes kiépítése Gazdaság: - a kertészet fejlesztése - piac kialakítása


68



2. BESZTEREC

2.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Beszterec a Rétközben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 28 km távolságra található település. Alsórendű úton érhető el, a legközelebbi vasútállomás a Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomközű vasútvonalon, a szomszédos Tiszatelken található. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi napsütéses órák száma 1920-1940, a középhőmérséklet 9,5-9,6 0 C, a csapadék 580-600 mm. Az uralkodó szélirány az északi, valamint a délnyugati. A településtől északra folyik a Belfő-csatorna. Elenyésző erdős területén nemes nyárakkal és akáccal találkozhatunk. Nyílt társulásaira semlyék, a lágyszárú fajok között a mocsári pajzsika, réti füzény és a mocsári galaj jellemző. Talaja öntésagyagokon kialakult réti és telkesített síkláp talajok.

2.2. Történelmi emlékek A község 1290 és 1300 között Biztich, majd egy 1332-ben kelt pápai tizedjegyzékben Bethech néven szerepel. A település északi részében, a Várszigeten állt ősi eredetű földvára, amelynek a két gyűrűjét elválasztó sánca az 1968-69. évi ásatások szerint XI. századi. Ekkor került felszínre a Megváltóról elnevezett, XII századi, kéttornyos monostorának nyugati része is. A monostor templomának gazdag aranyozással díszített szentvíztartóját a Nemzeti Múzeum őrzi. A település neve szláv eredetű helynév, ami sebes folyású vizet jelent, a szláv BYSTR = gyors, sebes, átlátszó, melléknév származékából ered, a szerbhorvát Bistrac, a lengyel Bystrzek földrajzi nevéhez hasonlóan. A falu eredetileg a Hont-Pázmán nemzetség birtokában volt, monostora felett is e nembeliek gyakorolták a patronátusi jogot. 1287-ben hűtlenség miatt IV. László elkobozta földjeiket és a Kállay családnak adományozta. A Kállayak ennek az adománybirtoknak még 1725-ben is birtokosai voltak. A falu többi részének tulajdonjogáért számos köznemes pereskedett: Váradi István, Jakcsy Boldizsár, Zay Ferenc, Ibrányi Ferenc, Korpády János, Csomaközy András. A VIII. században a Kállayak mellett végül a Kércsy és a Vay család szerzett tulajdonrészt. 1772-ben a településnek 4 új földbirtoka lett, akik 9 úrbéres jobbággyal bírtak. 1848-ban a lakosság létszáma 470 fő volt.

2.3. Építészeti, kulturális értékek A falu a középkorban már lakott volt, az észak-dél irányú, homokdomb gerincére települt, amelyen két házsor húzódott. Szalagtelkes szerkezetű lett a település. A telkek két részre tagolódtak: az udvaron állnak a lakóházak, azzal szemben vagy mögötte az istálló, lentebb a gazdasági épületek. A lejtős udvarokat kapuval ellátott kerítés választja el a kerttől, ott, ahol a domb véget ér és a termőtalaj kezdődik. A református templom Árpád-kori alapítású. A korabeli pápai tizedjegyzék tanúsága szerint Besterec néven fizette a papi tizedet. A kis románkori templom a XVII. századtól protestáns templomként funkcionált. A Nyíregyházi Múzeum munkatársai 1940-ben tárták fel a régi templom alapjait. A leletekből kiderült, hogy az épületnek nem volt tornya. Mennyezete lapos volt és égszínkékre festett. Harangját Wierd György eperjesi mester készítette 1632-ben. A templom előtt 1872-ig harangtorony állt, ekkor építették hozzá a fa huszártornyot. A torony bádog gúla-sisakján olvasható a bővítés és az átalakítás időpontja: 1896.


69



Az utcasornál beljebb álló, körülkerítetlen, eklektikus mai templom a középkori alapok felhasználásával készült. Homlokzati tornyos, keletelt falusi templom. A község történelmi nevezetessége volt az a váromladék, amely a huszita időkben oly fontos szerepet töltött be, s amelyről báró Kemény Zsigmond is megemlékezett „Kemény idők” című történelmi regényében. A várat körülvevő árkok a XX. század első évtizedeiben még láthatóak voltak.

2.4. Közigazgatás A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs vármegye (vm.), Dadai járás 1870: Szabolcs vm., Dada felső járás 1876-1900: Szabolcs vm., Bogdányi járás kisközség 1914-1945: Szabolcs vm., Nyírbogdányi járás, Kéki körjegyzőség 1950: Sz-Sz. megye, Nyíregyháza városkörnyéke, Vasmegyer k.k.t. 1971-1983: Sz-Sz. megye, Nyíregyházi járás, Vasmegyer k.k.t. társközsége 1984-1989: Sz-Sz. megye, Nyíregyháza városkörnyéke, Vasmegyer k.k.t. 1990: Sz-Sz-B. megye, község Kistérségi besorolás: Nyíregyháza-Újfehértói: 1994-2004 Ibrány-Nagyhalászi: 2004-től

2.5. Demográfiai jellemzők Beszterec község területe 11,59 km2, népsűrűsége 92,15 fő/km2. A település lakónépessége az 1970-es évektől 1990-ig fogyott, a 2001. évben kisebb növekedés volt tapasztalható, de 2004-ben a lakónépessége már újból kevesebb lett. 2007-ben az 1.068 lakos közül 545 nő (51%) és 523 férfi (49%) volt. A település lakosságának 27 %-a fiatalkorú (0-17 éves), 57%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 16%-a időskorú (legalább 60 éves). A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 20 fő (1,9%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezett 351 fő (34,9%), 8 osztállyal pedig 399 fő (39,74%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 185 fő (18,42 %), míg érettségivel 41 fő, (4,08%), egyetemet, illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 1 fő (0,09 %), oklevéllel 7 fő (0,6%). 20. táblázat: Beszterec település lakónépességének alakulása (1970-2007) Év 1970 1980 1990 2001 2004 2007 Lakónépesség

1.414

1.186

1.059

1.129

1,094

1.068

(Forrás: KSH)


70



2.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények A gyermekek alapfokú oktatása-nevelése biztosított a község határán belül. Bölcsőde nem működik és az önkormányzat megítélése szerint nincs is rá szükség. A település 60 férőhelyes óvodájába 2007-ben két csoportban 51 gyermek járt 5 óvodapedagógus felügyelete mellett. A 2005. évi kérdőíves felmérés szerint az önkormányzat véleménye alapján a kihasználtság lecsökkent 85 %-ra. Számítógép van az óvodában. A település általános iskolája alsó és felső tagozattal működik, 8 osztályban közel 138 gyermek tanul, közülük az első évfolyamosok száma 17 fő. Napközis ellátást 20-an vesznek igénybe. Az iskolában 19 főállású pedagógus dolgozik, az iskola rendelkezik könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 35 számítógéppel. A településen nincs középiskola, a diákok főként Nyíregyháza és Ibrány intézményeiben tanulnak. Helyben nincs lehetőség felnőttképzésre, ebben a tekintetben a legközelebbi települések Nagyhalász és Vasmegyer. Egészségügyi és szociális intézmények A településen egy háziorvos és egy ápolónő gondoskodik a betegekről, házi gyermekorvos és fogorvos nincs, viszont az önkormányzat megítélése szerint valós igény van fogorvosi ellátásra. Védőnői feladatokat egy fő lát el, gyógyszertár nem, csak fiókgyógyszertár működik. Időskorúak otthona nincs a településen. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 11 kiskereskedelmi üzlet található, melyből 6 élelmiszer jellegű üzlet, emellett egyéb üzletek működnek itt. A három vendéglátóhely mind a 3 bár, borozó besorolású. Művelődési ház, könyvtár, Internet pont és teleház található a településen. A lakosság a fiókpostai szolgáltatást tudja helyben igénybe venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik a község. Beszterecen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehető igénybe.

2.7. Fizikai infrastruktúra A községben 380 lakás található. 2007-ben 3 új lakás épült és egyet bontottak le. A lakások 84,7%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel és villannyal, gázzal 59%-uk ellátott, viszont szennyvízcsatorna hálózat nincs a településen. Vezetékes telefon a lakások 31,8%ában vehető igénybe. Beszterec vasúton nem közelíthető meg, a távolsági autóbusz jelenti a tömegközlekedés lehetőségét. Hétköznapokon 3 óránként, hétvégén 5 óránként közlekednek a buszok. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 165.

2.8. Gazdaság A településen 2007-ben 130 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 20,1 %-a. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

71



A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait megállapítható, hogy az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya a legmagasabb (53,5%), ezt követik a szolgáltatások (40,7%), míg a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban mindössze a foglalkoztatottak 5,8%a dolgozik. A település főbb termelési ágai a mezőgazdaság és a feldolgozóipar. A működő vállalkozások száma 32, ebből 6 kft., 5 bt. és 21 egyéni vállalkozás. Közülük a legnagyobb foglalkoztatók: -

Juhász Jánosné egyéni vállalkozó;

-

Poór és Poór Bt.;

-

Homokszem Kft.;

-

Best- Fabrikett Bt.

2.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda épületében zárt előtér kialakítása, illetve kültéri játékok beszerzése - iskola: eszközbeszerzés és épület-felújítás (nyílászáró csere, fűtés korszerűsítése) - Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi és védőnői szolgálat: épület-felújítás és eszközbeszerzés Lakossági szolgáltatások - Turisztika: a földvár körül arborétum létesítése - Egyéb: bankautomata létesítése Infrastruktúra - útfelújítás - buszmegállók kiépítése - a gázhálózat 100%-os kiépítése - a vezetékes ivóvíz régi csöveinek cseréje - a szennyvízhálózat teljes kiépítése - a kerékpárút kiépítése Gazdaság - a vállalkozások idecsalogatása - munkahelyteremtés


72



3. BUJ 3.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Buj a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északra, mintegy 24 km távolságra található. Viszonylag jól megközelíthető alsórendű úton és keskeny nyomközű vasúton egyaránt. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. A napsütéses órák száma évente 1950-2000, a középhőmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 560-590 mm. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A falu határában folyik a Lónyai főcsatorna, mely a Tiszába torkollik. Erdőtársulásainak nagy részét akácosok és nemes nyárak alkotják. Elenyésző területen találkozhatunk tölggyel és lágy lombúakkal is. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemző, de megtalálható a hamuvirág és a réti angyalka is. Talaja kovárványos barna erdőtalaj, lápos réti, helyenként alföldi mészlepedékes csernozjom.

3.2. Történelmi emlékek A falu neve először (Buly-Buli) 1327-ben tűnt fel, amikor Olaszi János, a későbbi boldogkői várnagy (Abaúj megye) itteni részét Simon fia Pálnak és Miklós fia Demeternek átadta. A birtoklási viszonyokból, részben pedig a határába beolvadt, foglalkozástjelző (Solymos, Szántótelek, Kovácsi) helynevekből ítélve azokkal együtt várispánsági birtok lehetett. A XVI. században a birtokos Buji család köznemesi állapota is ezt a feltevést erősíti meg. A család tagjai a nemesi megye tisztségviselői között gyakran szerepeltek. A település határába beolvadt Pethlend falut a XIV. század elején, 1425-ben a Balog-Semjén nembeli Kállay család egyes tagjai szerezték meg, de még ebben az évben a Báthori család is kapott belőle. 1463-ban nagy része már a Kállayaké. A Buji család a XVI. század végéig fenntartotta birtokjogát. 1629-ben Puha Ferenc 33 arany és 18 tallér ellenében lekötötte a Nagykállóban lakó Megyeri Gábornak, valamint örököseinek. A XVII. században a Szakolyi család szerezte meg egy részét. 1639-ben Szakolyi Péternek 200 Ft-ot érő kúriája állt itt. A XVIII. század elején Bessenyei Zsigmond kuruc ezredesnek is volt néhány jobbágya a helységben. 1720-ban mégis csak 20 lakott jobbágytelek volt a faluban, ekkor teljesen rutén lakosság élt itt. A XVIII. század közepén egy telekkel bírt az Ibrányi família, a Laskai-kúria pedig a falunak Paszab felől való részén helyezkedett el. 1772-ben földesurai: Krajnik Sándor 25, Kerekes Ferenc 4, Héczey András és Vay Mihály 1-1 telkesjobbággyal. Balázs Mihálynak 4, Ormos Györgynek, Ibrányi Károlynak és Molnár Jánosnak 1-1 zsellére volt. A jobbágyfelszabadítás táján tipikus nemesi közbirtokossági falu, 25 fölesúrral, de csak a Krajnik és az Ibrányi családok voltak jelentősebbek. Lakóinak száma ebben az időben 1.728 főt tett ki. 1870-ben 363 háza és 2.300 lakója volt 5.461 holdnyi határán. 1900-ban 415 házában 2.514 lélek lakott. Az 1930-as összeírás szerint lakosainak száma 3.483, lakóházaié 940. Anyanyelvük szerint valamennyien magyarok. Felekezetileg: 1.220 fő római katolikus, 1.277 görög katolikus, 104 izraelita és egyéb vallású.

3.3. Építészeti, kulturális értékek A település jellegét illetően többutcás, szalagtelkes, rétközi nagyközség. A falu szerkezetét az ÉK-DNY irányú Fő utca és az azzal párhuzamosan nyugatra fekvő Posta utca szabja meg. A falu északi részét Felvégnek, a déli részét Alvégnek nevezik. A falu határának déli Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

73



része a Nyírséghez tartozik, ezért a földművelés a Lónyai-csatorna megépítése (1882) előtt is jelentős volt. A századforduló óta több utcát is nyitottak. Az aránylag keskeny telkeken a lakóházak az utcára merőlegesen épültek oly módon, hogy a ház mögé került az istálló (esetleg a házzal egy fedél alatt), lejjebb a tyúkól és a disznóól. A népi építészeti lakóházak háromosztatúak, esetleg hozzátartozott egy kamra is. A falazat döngölt földből vagy villából rakott sárból készült. A házak általában oldaltornácosak. A szobában csonkakúpszerű búbos kemence állt, amelyet a szabadkéményes konyhából fűtöttek. A házak korábban nádtetősek voltak, a ’30-as évektől a nádat cserép váltotta fel. A gazdasági épületekre jellemző, hogy az istálló vert falú, nyeregtetős, cserépfedeles épület, amely három részre (lóistálló, tehénistálló, kocsiszín) tagolódott. Az istálló mögött alakították ki a tyúkólat és a disznóólat. Régebben sok helyütt csűr is volt. A dohánypajta (hodály) szerkezete akácfából készült, deszka-falazattal. A népi építésű épületek közül említésre érdemesek a Rákóczi út 27. és 31. szám alatti lakóházak. Református templom: 1580 körül épült az első református templom, amely a gávai út felső részén áll. Ez a régi templom 1720 körül leégett, utána fatemplomot építettek. Már az előző templom mellett is állott harangláb, de 1771-ben új fatornyot állítottak a templom mellé. A fatemplom 1773-ban leégett, így szükségessé vált egy maradandó kőtemplom építése. 1802-26 között készült el a nyugati homlokzat előtti torony. 1875-76-ban magasították a falait, ekkor nyerte el a templom mai formáját, s készültek el a padjai. A négyszintes, fapillérekkel tagolt, eklektikus jellegű órapárkányos toronyklasszicizáló stílusú, magassága 28 méter. 320 ülőhelye van. Acélharangját Bochumban készítették. Anyakönyve 1773-ból maradt. A késő barokk stílusú templom műemlék jellegű. Felszerelései: kenyérosztó tányér 1844-ből, bécsi mesterjeggyel ellátott; ezüst és ón kelyhek a XVIII. És XIX. századból; boros kancsó 1804-ből, úrasztali kendő az 1700 körüli időkből. Római katolikus templom: a községben élő latin szertartású katolikusok 1817-ig a görög katolikusok templomát használták, plébánosuk Tiszabercelről jár át misézni. Miután a régi görög katolikus templomot lebontották és az újban nem engedélyezték a római katolikus oltár felépítését, saját római katolikus kápolna építése vált szükségessé, mely 1826-ban készült el Kornis József földesúr és Fischer érsek költségén, szilárd anyagból, fatoronnyal. E kápolna helyén épült fel 1901-ben a Kornis család kriptáját is tartalmazó mai templom. Plébániája 1929-ben lett önálló, anyakönyve 1928-tól van. A templom késő eklektikus stílusú, egyhajós homlokzat előtti toronnyal, félköríves záródású szentéllyel. Berendezései közül a főoltár a régi nyíregyházi római katolikus templomból származik, aminek lebontásakor került mai helyére; klasszicista oltárépítmény, a XIX. század első feléből. A mellékoltár valószínűleg a régi kápolna főoltára volt, XVIII. század végi késő barokk munka. A szószék a XIX. század első feléből való. Görög katolikus templom: az 1720-as faluösszeírás szerint a lakosság teljes egészében „rutén”. Az 1744-es ungvári conssriptio az egyházat ősi alapításúnak mondja, az ugyanebből az évből származó birtokösszeírás szerint a faluban orosz templom és pópa volt. 1817-ben az új templom költségére Krájnyik Sándor földesúr földeket és réteket adott. A római katolikusokkal közös használatban lévő templomot még abban az évben lebontották és az új templomot 1825-ben szentelték fel. Anyakönyve 1872-től van. A templom utcasorban álló egyhajós, homlokzati tornyos, egyszerű klasszicizáló falusi templom. Berendezései közül az ikonosztáz 1817-ben készült klasszicizáló stílusban. 1851-ben és 1914-ben renoválták, majd 1974-ben az egészet (szakszerűtlenül) restaurálták. A szószék klasszicista stílusú, az 1820 körüli időkből való. A húsvéti gyertyatartók szintén klasszicista stílusúak, fából készültek az 1820-as évek körül. Irodalomtörténeti érdekesség, hogy az Ibrányból Buj felé vezető úton, a 15-ös kilométerkőnél állt valaha a „Törik-szakad csárda”, amely egyik színhelye Jókai Mór „Egy magyar nábob” című regényének.


74



3.4. Közigazgatás Közigazgatásilag 1860-tól a Dadai felső járáshoz tartozott, 1950-től a Nyíregyházi járás községe lett. 1983-ban Nyíregyháza városkörnyék községe, 1989. február 1-jétől Nyíregyháza megyei város és környéke önálló tanácsú községe. Az 1995-ös közigazgatási rangja szerint község. Kistérségi besorolása: •

Nyíregyháza-Újfehértói (1994-2004)

•

Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

3.5. Demográfiai jellemzők Buj község területe 32,76 km2, népsűrűsége 72,16 fő/km2. A településen lakók száma az 1970-es évektől jelentősen fogy. 2007-ben a lakónépessége 2.364 fő volt, ebből 1.244 nő (53%) és 1.120 férfi (47%). A település lakosságának 21%-a fiatal korú (0-17 éves), 60%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 19%-a idős korú (legalább 60 éves) volt 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 72 fő (3,17%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezett 670 fő (29,5 %), 8 osztállyal pedig 747 fő (32,9%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 440 fő (19,38 %), míg érettségivel 256 fő (11,27 %), egyetemet, illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 19 fő (0,83 %), oklevéllel 66 fő (2,9 %). 21. táblázat: Buj község lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

3.114

2.852

2.531

2.479

2.429

2.364

(Forrás: KSH)

3.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények Bujon bölcsőde, óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A községi 20 férőhelyes bölcsődében 31 a beírt gyermekek száma, akikkel 5 bölcsődei gondozó foglalkozik, közülük 4 fő szakképzett. A 85 férőhelyes óvodában 2007. évben a beírt 76 gyermekkel 3 csoportban 6 óvodapedagógus foglalkozott, kihasználtsága 90%. Számítógép van az óvodában. Általános iskola működik a településen alsó és felső tagozattal, 12 osztályban összesen 221 diák tanult (közülük 31 első évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 140 fő. Az általános iskolában 21 főállású pedagógus dolgozik. Az általános iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 31 számítógéppel. A településen nincs középiskola, a diákok főként Nyíregyháza, Ibrány és Tiszabercel intézményeiben tanulnak.


75



Helyben nincs lehetőség felnőttképzésre, a legközelebbi település ebben a tekintetben Nyíregyháza. Egészségügyi és szociális intézmények A községben egyetlen háziorvos látja el a betegeket, házi gyermekorvos nincs. A védőnői szolgálat egy védőnő foglalkoztatásával működik. A településen egy gyógyszertár található. A 30 férőhelyes nappali ellátást nyújtó idősek klubjában 2007-ben 30 fő ellátását biztosították. Idősek bentlakásos otthona, házi gyermekorvosi, illetve fogorvosi szolgálat nem működik a településen, de az önkormányzat megítélése szerint valós igény van ezekre a szolgáltatásokra. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 35 kiskereskedelmi üzlet található, ebből 1 gépjármű üzemanyagtöltő állomás, 3 használtcikk szaküzlet, 2 gépjármű alkatrész szaküzlet, 12 élelmiszerjellegű üzlet, továbbá 2 vegyiparcikk jellegű, 2 ruházati szaküzlet, 2 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 2 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet, 8 pedig egyéb üzlet. A 13 vendéglátóhely közül 6 étterem, cukrászda, 6 bár, borozó besorolású, egy pedig munkahelyi vendéglátóhely. A településen művelődési ház, könyvtár és Internet pont található. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik a község. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehető igénybe.

3.7. Fizikai infrastruktúra A megyeszékhelytől északra, Ibrány város vonzáskörzetében lévő településen 977 lakás van. A 2007. évben 7 lakást építettek és hetet bontottak le. A település környezeti állapota az átlagosnál modernizáltabb, módosabb. Házainak 88,3%ában van vezetékes víz, 70%-ában hálózati gáz, villany, 66%-ában szennyvíz, 46,3%-ában vonalas telefon. Kábeltelevízió is működik a településen, a bekapcsolt lakások száma 256. A burkolt utak aránya 70%. A község vonaton, távolsági autóbuszon egyaránt elérhető. A helyközi buszjárat hétköznapokon óránként, hétvégén 3 óránként közlekedik. A vasút is érinti a települést, hétköznapokon 3 óránként, hétvégén 4 óránként közlekednek a vonatok. 1000 lakosra 190 személygépkocsi jut.

3.8. Gazdaság A településen 2007-ben 210 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes lakosság (18-59 évesek) 14,6%-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 61%-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 33%, ugyanakkor igen alacsony a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban foglalkoztatottaké, csupán 6%. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

76



A településen ennek ellenére a fő termelési ágnak a mezőgazdaságot tekintik. Bujon 161 vállalkozás működik, ebből 115 egyéni vállalkozás, 24 betéti társaság, 20 korlátolt felelősségű társaság, kettő pedig szövetkezet. Főbb foglalkoztatók. -

Kotesz Coop Egyéni Cég;

-

Bódvai Kft.;

-

Fortis-Trans Kft.

3.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - bölcsőde és óvoda: az épületek teljes körű felújítása - általános iskola: eszközbeszerzése

az

általános

iskola

épületének

felújítása

és

- Egészségügyi és szociális intézmények: - idősek ellátása: idősek bentlakásos otthonának építése - háziorvosi szolgálat: saját beruházásban rendelő építése - fogorvosi ellátás: 2006-ban valósul meg - védőnői szolgáltatás: a védőnői épület teljes körű felújítása Lakossági szolgáltatások - Turisztika: Tisza Szövetsége létrehozása - Egyéb: autószerelő, gumis, kőműves foglalkoztatása a településen Infrastruktúra: - minden belterületi út portalanítása


77



4. DEMECSER

4.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Demecser a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 25 km távolságra található település. A 4-es főútról Székelynél leágazó alsórendű úton érhető el. A települést átszeli a Budapest-Záhony vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950 alatti, a középhőmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék mennyisége 600 mm körül alakul évente. Leggyakrabban ÉK-i, DNY-i szél fúj. A város határában folyik a Lónyaifőcsatorna, mely a Tiszába torkollik. Erdőtársulásait főleg akácfák és nemes nyárak alkotják. Kisebb részt borítanak a tölgyesek, valamint a hazai nyárak és egyéb lágy lombúak. A nyílt társulások közül jellemző a homokpuszta-rét, de megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja kovárványos barna erdőtalaj, réti csernozjom, helyenként lápos réti talaj.

4.2. Történelmi emlékek A Rétköz és a Nyírség érintkező vonalán, a homokhátság peremén álló város legrégebbi része a mai református templom környéke, a Felvég. Neve puszta személynévi eredetű. A kora középkorban a mai Szabolcs megye északkeleti részére is kiterjedő borsovai várispánság területén feküdt. A község 1268-ban a szomszédos Kék határjárása során tűnt fel, ekkor Kárászi Sándor bán birtoka, akinek fia, László 1333-ban 400 márkáért Kékkel együtt Magyar Pál gimesi várnagynak eladta halastavaival együtt. 1339-ben már állt a Szent György vértanú tiszteletére kőből épült templom. Magyar Pál felesége 1361-ben a Merse nevű halastavat (Paptava) a Szent György-egyház részére adományozta. A települést a XV. század elején királyi adományként ónodi Czudar Péter bán kapta meg, több más, határába beolvadt birtokkal együtt. 1460-ban már mezőváros, jelentékeny hely volt, rendszeres vásárokkal. A XV. század végén nagyobb részét a Várdai és a Kállay család bírta, mindkettő földesura maradt a következő században is. 1556-ban 32 tizedfizető háztartása alapján 160-165 lakosa lehetett. 1588-ban 93 jobbágyán Várdai Mihály és Miklós, Serédy Gáspár, Zokoly Miklós, Palaricz György, Horváth Mihály, Alaghy István és Ferenc osztozkodtak; ezek a családok kivétel nélkül a Várdai családdal való rokoni kapcsolat révén lettek itt birtokosok. A Várdai család férfitagjának kihalása után, 1611-ben Demecsert Várdai Katalin férje, bedegi Nyáry Pál és István fia kapta, akik a kisvárdai uradalom örököseiként voltak birtokosai. A XVII. század közepén Lónyai István szintén rokonság címén, nádori ítélettel nyert egy részt az egykori Várdai birokból, ezt fia 1655-ben tovább adta Barkóczy Lászlónak. Az 1720. évi összeírás szerint 14 lakott jobbágytelke volt, emellett 2 száraz és 3 vízimalom működött itt. A XVIII. században a régebbi birtokosok mellett újak tűntek fel; br. Vandernath Gerhard és Jósa István. Az 1774. évi úrbérrendezés idején 29 jobbágycsalád élt 13 telken. Földesurai: gr. Barkóczy János, gr. Klobntzky István, Melczer Pál. Sághy Mihály, Jósa Miklós István, Lónyay Zsigmond és a Jármy családok. A jobbágyfelszabadítás idejére ezek közül csak a Jósa és a Barkóczy család maradt meg. Időközben mások is jutottak itt kisebb-nagyobb birtokrészhez (a pazonyi Elek, Szabó, Győry, Csepei Zoltán, Vay és Répássy családok). Lakossága ekkor 839 lélek volt, szántója 244 kat.hold, a többi rét és halászó hely. A XVIII. század óta a lakosok és a földesurak fő Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

78



jövedelmi forrása a salétromfőzés volt. 1870-ben 200 házában 1.358 lakos élt, 6.467 kat.hold határon, 1900-ban 226 házát 2.021 lélek lakta. Az 1930-as összeírás szerint lakóinak száma 3.729 fő, 6 német és 2 egyéb kivételével valamennyien magyar anyanyelvűek. Lakóházainak száma 538 db. A falu határában lévő középkori eredetű helyek közül Borsova, Laktelek és Málcsikszeg ma is azonosítható, élő helynevek.

4.3. Építészeti, kulturális értékek A rétközi kisváros többutcás, szalagtelkes település. Északnyugati részét Felvégnek, délkeleti részét Alvégnek nevezik. Korábban a határ fele víz alatt állt; 1882-ben lecsapolták, a hajdani rétek, tavak helyét felszántották, s ezen káposztát, dohányt, krumplit, cukorrépát, napraforgót termesztettek. Demecser lett a rétközi káposztatermesztés központja, mivel a vasútépítés után évtizedekig csak ennek a községnek volt rakodóállomása. Az I. világháború idején savanyú káposztát gyártó üzemet és keményítőgyárat létesítettek a községben. Demecser mezőváros jellegű település, melynek képe az 1920-as években teljesen megváltozott. A mezőgazdasági és ipari fejlődésnek köszönhetően a múlt századi lakóházakat lebontották és újakat építettek helyükbe. A református templom környéke, a Felvég a mai községnek a legrégebbi része. 1333-ban, az akkor még Keménydemecsernek nevezett faluban már állott a Szent György vértanú tiszteletére szentelt templom, s az ugyanezen időbeli pápai tizedjegyzékek László nevű papját, egy későbbi oklevél Gergely nevű papját említi. A XV. században ónodi Czudar Péter lett a birtokos, a falu ekkor nagy fejlődésnek indult, mezőváros és vásártartó hely lett. A XVI. században népe, s természetesen vele együtt a templom is reformátussá vált. Nem ismertek az ebben az időben fennálló templom méretei, de nyugat felé 1550-1600 között bővítették. Ebből az időből valók a kettős tagolású támpillérek. Későbbi katolikus összeírások is említik (1696-1779) a reformátusoknak ezt a templomát. 1768-ban egy fatorony állt a templom előtt, s ez évben nagyobb külső és belső munkákat is végeztek rajta. 1770-ben a tetőt zsindelyezték, 1771-ben épült a torony. Az épület az 1820-as évek során nyerte el mai alakját. Az 1592-ből való harangot 1884-ben, az 1821. évit pedig 1859-ben öntötték át. A református egyház anyakönyve (1768-1819) a templom irattárában található. A templom jellege: egyszerű, téglából épült, keletelt, téglány alakú teremtemplom, déli homlokzata közepéhez épített négyszögű toronnyal. 400 ülőhely van benne. A templom műemlék jellegű. Felszerelései közül az úrasztali pohár, a kenyérosztó tányér, a boros kanna a XVI-XVII. századból valók. Római katolikus templom: az 1828-i kánoni vizsgálat szerint a szilárd anyagból készült, fatornyú templomot 1796-ban építették síkmennyezettel és fakarzattal. A plébániát 1813-ban létesítették, a plébániaház 1821-ben épült. A jelenlegi plébániatemplomot 1895-ben, eklektikus stílusban emelték. Volt Elek-kúria: a századforduló idején eklektikus stílusban átépített korábbi udvarház, boltozott pincékkel, homlokzatának közepén háromtengelyes, nyitott rizalittal. A volt bölcsőde szintén az Elek-család egyik kastélya volt. Népi építészeti emlék viszonylag kevés maradt fenn. A lecsapolás előtt általában karóvázas, rásfalas, három- vagy négyosztatú házak épültek, nádtetővel, az utca felé csonkakonttyal, deszkaoromfallal. A konyha hátsó részén szabadkémény állt. A helyiségek mennyezete deszka mestergerendával és földpadozatosak. A gazdasági épületeknél gyakori, hogy az istálló ólra és szekérszínre tagolódik. Sok helyütt található a terménytárolás célját szolgáló kamra, alatta pincével. A léces tengerigóré az istálló mögé vagy az udvar végébe került, az utcával párhuzamos fekvésben.


79



Az építészeti emlékek közé tartozik a volt Keményítőgyár területén lévő víztorony és a volt TSZ-irodaház is.

4.4. Közigazgatás Közigazgatásilag Demecser 1860-tól a Dadai járáshoz tartozott. 1870-től a Dadai felső járás, majd a XX. század elején a Bogdányi járás nagyközsége, 1920-tól a Nyírbogdányi járás, 1950-től a Kemecsei (eddig Nyírbogdányi) járás települése. 1983-ban Nyíregyháza város városkörnyéki községe, nagyközségi közös tanács székhelye lett, Kék és Székely településekkel. 1988. febr.1-től – a nagyközségi közös tanács tagjaként – közvetlen megyei irányítás alá került. 1989. júl.1-jétől Nyíregyháza megyei város és környéke községe, 1990től önálló. 1995-től közigazgatási rangja: nagyközség. 2001-től: város. Kistérségi besorolása: •

Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004);

•


4.5. Demográfiai jellemzők Demecser területe 36,99 km2, népsűrűsége 120,03 fő/km2. A település lakónépessége 2007ben 4.440 fő volt, 2.310 nő (52%) és 2.130 (férfi (48%). A település lakosságának 24%-a fiatalkorú (0-17 éves), 61%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 15%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 100 fő (2,49%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezett 989 fő (24,7 %), 8 osztállyal pedig 1.319 fő (32,9%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 850 fő (21,22 %), míg érettségivel 549 fő, (13,71 %), egyetemet, illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 43 fő (1,07 %), oklevéllel 154 fő (3,8 %).

22. táblázat: Demecser lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

4.517

4.638

4.366

4.487

4.525

4.440

(Forrás: KSH)

4.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények Demecserben egy 200 férőhelyes óvoda működik, ahol 2007-ben 8 csoportban 184 gyermek járt 17 óvodapedagógus felügyelete mellett, kihasználtsága majdnem100%-os. Az óvoda számítógéppel rendelkezik. Általános iskola működik a településen alsó és felső tagozattal, 26 osztályban 583 tanuló tanult (közülük 85 első évfolyamos, 15 pedig gyógypedagógiai oktatásban részesült) 2007ben. A napközis tanulók száma 353. Az általános iskolában 47 főállású pedagógus dolgozik. Az általános iskola alapfokú művészeti oktatási intézményként is ellátja feladatait. Szervezeti Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

80



rendszerén belül pedagógiai szakszolgálat működik. A település gimnáziumában, illetve szakközépiskolájában 2007-ben 12 osztályban 338 tanulóval 24 főállású pedagógus foglalkozott. Az oktatási intézmények rendelkeznek iskolai könyvtárral, 69 db számítógéppel és Internet hozzáféréssel is. A gimnázium intézményében felnőttképzés is folyik. Egészségügyi és szociális intézmények A településen 2 háziorvos, 1 gyermekorvos és 3 körzeti ápolónő, védőnői szolgálat 2 védőnő foglalkoztatásával látja el feladatait. Demecserben egy gyógyszertár is működik. Egy nappali ellátást nyújtó idősek klubja működik 20 férőhellyel a településen, amelyben 2007-ben 13 fő ellátását biztosították. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó idősek otthona nincs a településen, viszont az önkormányzat megítélése szerint valós igény van rá. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 57 kiskereskedelmi üzlet található, ebből 1 üzemanyagtöltő állomás, 2 használtcikk szaküzlet, 3 gépjármű alkatrész szaküzlet, 16 élelmiszerjellegű üzlet, továbbá 2 vegyiparcikk jellegű. Mindezek mellett 2 zöldség-gyümölcs üzlet, 2 húskészítmény szaküzlet, 1 palackozott italok szaküzlete, 1 dohányáru üzlet, 9 ruházati szaküzlet, 1 bútor-, háztartásicikk szaküzlet, 2 elektromos háztartási cikk szaküzlet, 3 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet és 14 egyéb üzlet áll rendelkezésre. A nagykereskedelmi raktárak száma 4. 20 vendéglátóhely működik a településen, amelyek közül 6 étterem, cukrászda, 12 bár, borozó besorolású, kettő pedig munkahelyi vendéglátóhely. Művelődési ház, könyvtár, Internet pont található a településen. A város kulturális eseményeinek lebonyolításában nagy szerepet vállal az Erkel Ferenc Művelődési Ház. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni és bankautomatával is rendelkezik a település. Kereskedelmi szálláshely nem vehető igénybe, viszont az önkormányzat tudomása szerint a település rendelkezik magánszálláshellyel.

4.7. Fizikai infrastruktúra Demecserben 1522 lakás található. 2007-ben az épített lakások száma 10, míg a megszűnt lakások száma egy volt. A lakások 95,2%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 78,5 %-a gázzal, villannyal, 37,3%-a telefonnal és 78%-a szennyvízzel. Az ezer lakosra jutó személyautók száma 199. A burkolt utak aránya 75%. A település rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon 2 óránként közlekednek a buszok. Hétvégén nem megoldott a buszközlekedés. A vasút is érinti a települést, hétköznapokon és hétvégén egyaránt óránként közlekedik a vonat.

4.8. Gazdaság A településen 2007-ben 361 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes lakosság (18-59 évesek) 13,2%-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 57%-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 40%, Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

81



ugyanakkor igen alacsony a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban foglalkoztatottaké, csupán 3%. A település fő termelési ága a mezőgazdaság. Demecserben 271 vállalkozás működik, ebből 192 egyéni vállalkozás, 36 betéti társaság, 35 korlátolt felelősségű társaság, a többi pedig szövetkezet vagy részvénytársaság. Főbb foglalkozatók: -

MACOFIL Kft (IKR kirendeltsége)

-

IKR

-

Nyírség-Hasso Kft.

-

ÁFÉSZ

-

KOR-AN Kft.

-

Sávalap Kft.

4.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés: - Oktatás: - óvoda: az óvoda épületének bővítése - általános iskola: az általános iskola épületének bővítése csoportszobával és eszközbeszerzés; az oktatási központ és sportcsarnok bővítése - középiskola: a gimnázium és a szakközépiskola épületének felújítása és bővítése -felnőttképzés: esti gimnázium megvalósítása a középiskolában - Egészségügyi és szociális intézmények: - idősek ellátása: fejlesztés saját erőből (épület-felújítás, eszközbeszerzés), bentlakásos idősek otthona létrehozása - orvosi ügyelet: épület-felújítás, eszközbeszerzés Lakossági szolgáltatások - Turisztika: szálláshely-bővítés Infrastruktúra - teleház kialakítása - az utak folyamatos burkolása - a városközpont rehabilitációja


82



Gazdaság - bio etanol gyár létrehozása, amely 10 ezer tonna kukoricát tudna feldolgozni - élelmiszeripari feldolgozóüzem létesítése - kistérségi szinten kerékpárút építése - piacépítés


83



5. GÁVAVENCSELLŐ 5.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Gávavencsellő a Nyugat – Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 40 km távolságra található település. Alsórendű úton közelíthető meg. A települést átszeli a Nyíregyháza-Balsa keskeny nyomközű vasútvonal. Éghajlata mérsékelten száraz. Az évi napsütéses órák száma 1950, a középhőmérséklet 9,6-9,8 0C, a csapadék megközelíti a 600 mm-t. Az uralkodó szélirányok: É-i, ÉK-i és DNY-i. A településtől északra folyik a Tisza, valamint a Lónyai – főcsatorna is, ami a Tiszába torkollik. Erdőtársulásaira a nemes és a hazai nyár, valamint az akác jellemző. Kisebb területet foglalnak el a tölgyesek és az éger, fűz, nyírerdők. A nyílt társulások között megjelennek a különböző homokpuszta-gyepek, homokpuszta-rétek, homoki legelők; legjellegzetesebb lágyszárúak a csenkeszfélék és az élesmosófű. Talaja kovárványos barna erdőtalajból, réti csernozjomból, réti talajokból, helyenként nyers öntéstalajokból áll.

5.2. Történelem Gávavencsellő település 1971-ben jött létre az egykor két szomszédos falvak: Gáva és Vencsellő egyesülésével, mely községek története az államalapítás utáni időkre vezethető vissza. Gáva története Nevének eredete kétes, vagy a káva közszóból, vagy pedig személynévből származik. A megye egyik legrégibb települése, valószínűleg az I. István által alapított szabolcsi várispánság birtoka volt. A várispánságok felbomlása korában a várnépek előkelőbb rétegekhez tartozó várjobbágy birtokaként 1245-ben a Gutkeled nembeli István comes királyi adományként kapta. A falu másik részét, amely két kun vitéz birtoka volt, azok halála után, mint pusztát 1296-ban III. Endre adományából Olivér fia István comes, szatmári ispán szerezte meg. 1380-ban már egy Gávai nevű család is birtokolta a Gutkeled nemzetségből származó és a Nagykálló melletti Butka-birtokról elnevezett Butkai, más néven Varsányi család mellett. A XVI. század utolsó harmadában az egri hős, Dobó István utódai mellett a Gávai és a Csűri családok voltak a számottevőbb birtokosai. 1588-ban 80 jobbágycsalád élt itt, tehát jelentős hely lehetett. A XVII. század első évtizedeiben a Nagy – és Kisgávából álló falu birokosai: a régiek mellett a Mezőssy, a Liptay, a Gecző, a Loránttfy, valamint a közeli Bercelen birtokos Bessenyei családok. A XVII. század végi zavarok között elnéptelenedett, 1686-ban a Rákóczi részt pusztaként írták össze. 1720-ban összesen 8 jobbágyháztartás volt itt. A Rákócziak részbirtokát Kőrössy György, I. Rákóczi Ferenc udvarmestere kapta meg, ez 1733-ban halála után a kincstárra szállott; emellett a gr. Teleki és Bessenyei családoké, illetve 10 részbirtokosé volt a falu. 1773-ban 10 fél jobbágytelken 23 telkes jobbágy, 7 házas és 9 házatlan zsellér lakott, a jobbágyfelszabadítás idején népessége 1.784 lélek. Az egykori falu helyét ekkor már ismerték Pusztafalu néven. 1870-ben 282 házában 2.162 lakos ( határa 5.931 kat.hold), 1910-ben 445 házában 2.787 lélek élt. Az 1930-as összeírás szerint területe 5.933 kat. hold, a község lakóinak száma 3.217. Valamennyi itt élő magyar anyanyelvű, közülük 1.387 római katolikus, 621 görög katolikus, 1001 református, 23 evangélikus, 1 unitárius és 187 izraelita vallású. A közoktatásügy szolgálatában állt a községi kisdedóvó, 2 római katolikus, 1 görög katolikus, 1 református elemi továbbképző. Lakosainak fő foglalkozása a földművelés és az ipar volt. Vencsellő története Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

84



A falu elnevezése magyar névadásra vezethető vissza (Vecelin lovag). A XI.-XII. században keletkezett község egyike a legrégebbi szabolcsi településeknek. 1067 körül az Aba nembeli Péter comes a Százdi Apátságnak adományozta 5, név szerint felsorolt halastóval, 7 ekényimintegy ezer hold-földdel és 6 mansió szabados szolgáló néppel. Később a szabolcsi várispánságé lett és 1293-ban, mint majdnem néptelen helyet a Szente-Mágocs nembeli Beke Istvánnak adományozták. 1321-ben Lóránd fia Tamás birtoka volt, 1355-ben a Gutkeled nembeli Rakamazi és Báthori család tagjai osztozkodtak rajta. A XV. század végén és a XVI. század elején a Báthori család mellett egy részét Ruszkai Dobó István (Ferenc fia és Krisztina leánya), más részét a Szakolyi és a Semsey család birtokolta, de a Rákócziaknak is volt részbirtoka. 1588-ban 29 jobbágyával Radóczay András volt a legnagyobb földesura. 1618-ban csak Bessenyei Boldizsárt mondják földesurának, akinek 23 jobbágyháza volt, a XVII. század végére a Rákócziak szerezték meg a legnagyobb részét. 1693-ban Aspremont Gobert gróf rendelkezett vele. A Rákóczi-szabadságharc alatt elnéptelenedett, 1720-ban csupán 4 jobbágy élt itt, csak az 1730-as évek elején kezdte a kincstár benépesíteni, mint kamarai birtokot. Az 1772-ben felvett urbárium szerint a telepesek nagyrészt magyarok voltak. A XVIII. század végén az egész falut a Dessewffy család vette meg, s ők telepítették az Újvencsellőn lakó németeket, akik azonban két-három emberöltő alatt elmagyarosodtak. A faluban 1850-ben 2478-an laktak. 1870-ben határa 4.513 kat.holdat tett ki, 286 lakóházzal és 2.465 lakossal. 1910-ben 384 házban 3.051 lakos élt. Az 1930-as összeírás szerint területe 5.682 kat.hold, lakossága 3.426 fő 690 házban. Két fő kivételével mind magyar anyanyelvűek. Vallási megoszlásuk: 2.488 római katolikus, 418 görög katolikus, 456 református, 3 evangélikus, 58 izraelita, 1 egyéb. A községben 3 római katolikus, 1 görög katolikus, 1 református és 1 magán általános továbbképző működött. Lakosainak fő foglalkozása az őstermelés volt.

5.3. Építészeti, kulturális emlékek Mindkét községrész a Nyírségben található, határuk egy része azonban a Rétközben terül el. A két községrész már a XX. század elején egybeépült. A település honfoglaláskori régészeti emléke egy női sírból származó csizmaveret(ek). Lelőhelye: Gáva – Szincsepart. A lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban található. Gáva eredetileg szalagtelkes, NY-K irányú, egyutcás utifalu. Az 1880-as években még 9 szárazmalma és 1 vízimalma volt. A Fő utcából a Tisza felé ágazó un. szugban (Lónyai út) halászok laktak. A múlt század elejétől népesedett be a Fő utcától délre, azzal párhuzamosan a Petőfi utca, amely Balsát Nagyhalásszal összekötő út része. Vencsellő a középkorban a mai falu északi részén, a református templom körül terült el. Az ősi falumag szerkezetet a Lónyay csatorna ásásakor bolygatták meg. Vencsellőre 1785-ben németeket telepítettek, akik a falu déli részén telepedtek meg. Ugyanakkor a falu északi része is növekedett. A német betelepítés után a község régi, északi részét Óvencsellőnek vagy Magyarfalunak, az új déli részét pedig Újvencsellőnek vagy Németfalunak nevezték. A Dessewffy kastély a magyar és a német falurész között helyezkedik el. Gávai református templom: A XIII. században már álló középkori templomot a XVI. század közepétől a reformátusok vették használatba. A XVII. századvégi összeírás szerint – valószínűleg az új településen – fatemploma volt a falunak. Az anyakönyv szerint 1746-ban épült új kőtemplom, vélhetőleg a régi templom anyagának a felhasználásával, mely azonban nem sokáig állt fenn. 1804-1816 között új téglatemplom épült, amelyet a II. világháború végén a németek felrobbantottak. A torony egészen romba dőlt, s megsemmisült az 1848ban Kassán készített nyolcváltozatú orgona is. Nehéz körülmények között épült újjá 1948-49ben, majd tovább építették 1958-ban. A templomban 300 ülőhely van. Felszerelései közül említésre érdemes az aranyozott ezüst kehely az 1500 körüli időkből, illetve az ón kanna és úrasztal kendő a XVIII. század végéből. Az 1887-ben porosz márványból készült úrasztal Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

85



sértetlenül megmaradt az előző templom berendezései közül. A XVIII. században Gáva katolikus lakosságának csak kápolnája volt. A jelenlegi plébániatemplom 1898-ban épült. A II. világháború végén a németek ennek tornyát felrobbantották, de 1948-ban teljesen újjáépült. Anyakönyve 1863-tól maradt fenn. Berendezései és felszerelései közül említésre érdemes a Szentháromság oltár a XVIII. századból és egy aranyozott ezüst kehely az 1700-as évekből. Történelmi emlékhelyként tartják számon Rakovszky Sámuel gávai születésű 1848-as honvéd ezredes sírhelyét a gávai részen fekvő régi temetőben. Rakovszky Komárom várának védelmében tanúsított hősiességéért kapta a kitüntető ezredesi rangot és a vitézségi érdemérmet Klapkától. Ugyanitt egy másik sírkő alatt a fiatalon elhunyt Soldos Borbála, Tompa Mihály feleségének rokona nyugszik. A síremlék négy oldalára a költő 26 soros emlékversét vésték. A közelmúlt irodalomtörténeti kutatásainak eredményeképpen irányult a figyelem Bessenyei Anna (1767-1859) költőnőre, aki a költő Bessenyei György unokahúga volt, s az 1800-as években Gáván élt és alkotott. Itt szerkesztette az 1815-ben Sárospatakon kiadott verseskötetét is „Bessenyei Anna versei” címmel. A gávai költőnő irodalmi és szellemi hagyatékát ápolandó került sor 1997 novemberében Bessenyei Anna márvány emléktáblájának felavatására, mely a gávai református parókia falán helyeztetett el. A történelmi adatok szerint Vencsellőn a XVI. század közepétől református egyház működik. A XVII. század végén kőtemplomot írtak össze. 1769-ben az egyház segélyt kért a zsinattól, hogy templomát kijavítsa. A jelenlegi templomot 1820-ban építették, tornyát 1867-ben emelték. 1868-ban a templom a parókiával, az összes iratokkal együtt leégett; 1869-71-ben állították helyre. 1893-ban újravakolták és renoválták. 1919-ben a románok felégették a falut, akkor ismét sok irat semmisült meg, de a templomban nem esett kár. 1944. okt.31-én a II. világháborúban a németek felrobbantották a tornyot, kidőlt a templom északi oldalfala, megsérült a harang, az orgona, de a tetőszerkezet és a mennyezet épen maradt. A háború után, 1947-ben történt meg a helyreállítás ill. a torony építése. Anyakönyve 1869-től van. A templomban 300 ülőhely van. Felszerelései közül említést érdemel egy ón kanna, mely az 1730-as évekből való. 1793-ban a görög katolikus templom építésére 785 Ft-ot szavaztak meg. Alapjait lerakták, a háborús idők miatt azonban az építkezés csak később fejeződött be. A II. világháború végén a tornyát a németek felrobbantották. Mai tornyát 1946-47-ben nem eredeti helyére, a templom főhomlokzatához, hanem mellé építették, a hajó rossz állapota miatt. Jellege: késő barokk stílusú templom. A faluba 1785-86-ban telepítettek a Fekete-erdőből és Lotaringiából katolikus vallású német jobbágyokat, akik számára 1786-ban katolikus plébániát is alapítottak. 1828 júliusában letették a templom alapkövét, melyet végül 1834-ben szentelték fel. 1912-ben a régi torony ledőlt, utána csak csonka torony állt. 1921-ben az egész templomot átépítették. 1944-ben a homlokzati részt a németek felrobbantották, mai homlokzati része 1945 után keletkezett. A mellette álló modern harangláb 1974-ben készült el. Anyakönyve 1869-től maradt fenn. Jellege: utcasornál beljebb álló, egyhajós, klasszicista eredetű templom. Berendezései közül figyelemre méltó a főoltár, a mellékoltár és a szószék. A r.k. plébániaházat Dessewffy Ágoston építtette 1826-ban. Többször átalakították. Fésűs beépítésű utcasorban, szabadon álló, földszintes, klasszicista épület, ötoszlopos utcai tornáccal. Berendezései küzül festményei – melyek valószínűleg a kastélyból származnak – XVII. századi észak-olasz festők munkái. A volt Dessewffy kastélyt a Dessewffy család építette. Magja egy a XVIII. század második felében épült barokk kastély, amely mellé egy másik kastélyt emeltek klasszicista stílusban a XIX. század elején. A két épületet 1898-ban összeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették. 1944-ben kápolnájának tornyát felrobbantották, bal oldalszárnyát és udvari oszlopcsarnokát lebontották. A kétharmad részben megmaradt romos épületet 1950-ben alakították át. Kápolnájának berendezése a római katolikus


86



templomba került. Parkja évszázados fákkal védett történelmi kert. Az irodalomban több szerző utal arra a helyi hagyományra, hogy Vencsellő északi részén állt Lórántffy Zsuzsanna várkastélya; az épület elpusztult. Tartozott hozzá egy szalmával fedett cselédház és ez szárazmalom is. Irodalomtörténeti érdekességként említhető Tompa Mihálynak Vencsellőhöz fűződő népregéje: „ A két íjász”-ban Vencsellő és a Tisza – túlparti Kenézlő nép-etimológiáját meséli egy leánykérés és egy német ill. magyar vitéz közötti párviadal históriájába ágyazva. Népi építészetére jellemző, hogy az egyesített település népessége három csoportból (nemes, zsellér, telepes) alakult ki. Az eltérések az egyes falurészek népi építészetében máig is fellelhetők. Lakóházai korábban favázas sövényfalak, a múlt század közepétől vert falúak voltak. A házak általában háromosztatúak, a társadalmi hovatartozást csupán a méretek és az oldaltornácok mutatják. A német telepesek utódai a múlt század második felében építették a többosztatú, oldaltornácos, hátul kontyolt, az utca felé háromablakos, nagyméretű házakat, melyekhez rendszerint istálló is tartozott. A gazdasági épületek közül a német telepesek és a magyar nagygazdák portáira jellemző az udvar végén lévő csűr. A porták jellegzetes épülete még a magtár, amelyet a lakóházzal szemközt, az utcához közel helyeztek el. A disznóólak is nagyméretűek, többfiókosak, rendszerint beépített etetővályúval készülnek. A II. világháború áldozatainak ill. a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltaknak két helyen állítottak emléket a községben.

5.4. Közigazgatás Közigazgatásilag Gáva és Vencsellő, mint szomszéd községek mindig ugyanazon közigazgatási területhez tartoztak. 1860-tól a Dadai járás, 1870-től a Dadai felső járás nagyközségei. 1873-tól a Dadai felső járás járási székhelye Gáva, egészen e járás megszűntéig, 1949-ig. 1950-től a Nyíregyházi járás települései. 1971-ben egyesítették a két községet Gávavencsellő néven. 1983-tól Nyíregyháza városkörnyék nagyközsége, nagyközségi közös tanács székhelye, hozzátartozik a szomszédos Balsa, mely 1990-től önálló. Az 1995-ös közigazgatási besorolás szerinti rangja nagyközség. Kistérségi besorolása: •

Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004)

•


5.5. Demográfiai jellemzők Az Ibrány-Nagyhalász kistérségben lévő település területe 66,83 km2, népsűrűsége 55,15 fő/km2. Lélekszáma a népszámlálási adatok szerint folyamatosan csökken. Az 1990-es adatokban jelentkezik Balsa község önállóvá válása, a drasztikus csökkenés ennek tudható be. 2007-ben a lakónépessége 3.686 fő volt, 1974 nő (54%) és 1712 férfi (46%). A település lakosságának 22%-a fiatalkorú (0-17 éves), 56%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 22%-a időskorú (legalább 60 éves). A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 72 fő(2,0%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 1090 fő (30,3 %), 8 osztállyal pedig 982 fő (27,3 %). Középiskolát végzett érettségi nélkül 779 fő (21,65 %), míg érettségivel 486 fő, (13,34 %) Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

87



egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 33 fő (0,91 %), oklevéllel 162 fő (4,5 %). 23. táblázat: Gávavencsellő lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

5.673

5.045

4.226

3.934

3.849

3.849

(Forrás: KSH)

5.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények Gávavencsellőn óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. Bölcsőde nincs a településen és az önkormányzat megítélése szerint nincs is rá szükség. A településen két óvoda működik 126 férőhellyel. 2007-ben 6 csoportban 149 gyermek járt 13 óvodapedagógus felügyelete mellett, kihasználtságuk 118%-os. Számítógép nincs az óvodában. Általános iskola működik a településen alsó és felső tagozattal, 2007-ben 17 osztályban összesen 405 tanuló tanult (közülük 50 első évfolyamos). A napközis tanulók száma 154 fő, a főállású pedagógusoké 33. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 25 db számítógéppel. A településen nincs középiskola, a diákok többsége Nyíregyháza és Tokaj intézményeibe jár. Felnőttképzésre sincs lehetőség a településen, a legközelebbi település ebben a tekintetben Rakamaz. Az önkormányzat megítélése szerint valós igény lenne mindkettőre. Egészségügyi és szociális intézmények A településen két háziorvos látja el a betegeket, két ápolónővel, házi gyermekorvos nincs. A védőnői szolgálat két védőnő foglalkoztatásával látja el a feladatait. Egy gyógyszertár található a településen. Egy 20 férőhelyes időskorúak bentlakásos otthona működik a településen, a gondozottak száma 2007-ben 23 fő volt, az itt foglalkoztatott ápolók, gondozók száma 7 fő. A településen nem volt étkeztetésre és házi segítségnyújtásra szociális támogatás. A településen nem működik házi gyermekorvosi szolgálat, bár az önkormányzat véleménye alapján valós igény van rá. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen a kiskereskedelmi üzletek száma 39, ezek túlnyomó része élelmiszer jellegű üzlet (16) és további 1 üzemanyagtöltő állomás, 5 használtcikk üzlet, 1 gépjármű alkatrész szaküzlet, 2 vegyiparcikk jellegű üzlet, 1 hús-, húskészítmény üzlet, 1 textilszaküzlet, 5 ruházati üzlet, 1 cipő-, bőráruszaküzlet, 1 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet és 4 egyéb üzlet. 19 vendéglátóhely található a településen, amelyek közül 7 étterem, cukrászda, 11 bár, borozó, egy pedig munkahelyi étkeztető besorolásba tartozik. A nagyközségben postahivatal és bankautomata is működik. Művelődési ház, könyvtár és Internet pont található a településen. Falusi szálláshely 10 férőhellyel, magán szálláshely szintén 10 férőhellyel vehető igénybe.


88



5.7. Fizikai infrastruktúra Gávavencsellőn 1662 lakás található. 2007-ben az épített lakások száma 2 volt. A lakások 92,6%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel és villannyal, 69,7%-a vezetékes gázzal. A szennyvízcsatorna hálózatra bekötött aránya 41,6%. Vezetékes telefonnal a lakások 48%a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 215. A település rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon 3 óránként, hétvégén pedig csak napi 2 autóbusz közlekedik. A vasút is érinti a települést, hétköznap 3 óránként, hétvégén 5 óránként közlekednek a vonatok.

5.8. Gazdaság A településen 2007-ben 316 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 14,3 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 44,9 %-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 40,4%, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban 14,7% dolgozik. A település főbb termelési ágai a mezőgazdaság és az állattenyésztés, valamint az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar. Gávavencsellőn 2007-ben 245 vállalkozás működött, ebből 170 egyéni vállalkozás, 39 Kft., 34 Bt. és 2 szövetkezet. Nagyobb foglalkoztatók: -

Frigo-Hasso Kft.

-

Gávavencsellői Sütőüzem Kft.

-

T-Team Bt.

-

Hasso Fruct Kft.

-

Nyír-Márvány Kft.

-

Baromfi Coop Rt

-

Márton Sándorné egyéni vállalkozó

5.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: új központi óvoda építése, vagy ha ez nem kivitelezhető, akkor a két jelenlegi óvodaépület teljes felújítása, korszerűsítése az elkövetkezendő 3 évben - általános iskola: 4 új tanterem, valamint a szükséges kiszolgáló helyiségek Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

89


(mosdók, szertárak) építése; az épület nyílászáróinak korszerűsítése, cseréje


tetőszerkezetének,

valamint

- középiskola: a felmerült igények alapján szükség lenne egy szakképző intézmény létrehozására, amelyet a jelenleg működő általános iskola épületébe integrálva szeretnének megoldani - felnőttképzés: a jelenlegi eseti, időszakos jelleggel előforduló képzéseket rendszeresíteni szeretnék, folyamatos képzési rendszert kialakítva - Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi szolgálat: az orvosi rendelő épületének felújítása - gyermekorvosi szolgálat: gyermekorvosi szolgálat kialakítása - fogorvosi szolgálat: a rendelő épületének felújítása - védőnői szolgálat:.a berendezés, illetve az informatikai háttér korszerűsítése - orvosi ügyelet: kistérségen belül az ügyeleti rendszer továbbfejlesztése - idősek ellátása: az egyre növekvő igények kielégítésére egy új intézmény kialakítása Lakossági szolgáltatások - Turisztika: - tiszai hajókikötő építése - turizmussal foglalkozó munkatárs foglalkoztatása - szálláshely-bővítés - Egyéb: mosodai szolgáltatás kialakítása a városban Infrastruktúra - valamennyi belterületi út szilárd burkolattal történő ellátása, valamint a meglévő, rossz állapotban lévő kátyús utak felújítása - a szabványnak megfelelő buszmegállók és buszöblök kialakítása - a Rétközi Kisvasút turisztikai célú fejlesztéséhez szükséges beruházások megvalósítása - a villany és a vezetékes ivóvíz hálózatának felújítása - a gáz és a telefon 100%-os kiépítettségének megvalósítása - a szennyvízhálózat bővítése, illetve a településen kívüli, korszerű szennyvíztelep építése - kábel tv hálózat, illetve egy új szélessávú Internet kialakítása Gazdaság - mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos feldolgozóipar létesítése


90



6. GÉGÉNY 6.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Gégény a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 30 km távolságra található település. A 4-es főútról Székelynél leágazó alsórendű úton közelíthető meg. Területét átszeli a Nyíregyháza-Záhony közötti vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950 alatti, a középhőmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 600 mm. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A falu határában folyik a Lónyai főcsatorna, mely a Tiszába torkollik. Erdőtársulásait akácosok és nemes nyárak alkotják, kisebb területeken találkozhatunk éger, fűz, nyár-csoportosulásokkal. A nyílt társulások közül a homokpuszta – rét jellemző, de megtalálható a hamuvirág és a réti angyalka is. Talaja homok fizikai féleségű kovárványos barna erdőtalaj, réti csernozjom, valamint lecsapolt telkes és síkláp talajokból áll.

6.2. Történelem Neve ismeretlen eredetű, talán egy Gégény személynévből való (melyre azonban nincs adatunk), ez pedig a gége köznév-ny kicsinyítőképzős származéka lehet. Egy 1406-ban kelt oklevélbe foglalt adománylevél szerint IV. László a Gégényben lakó Mikust, Jánost és Herceg fia Bácsot szabolcsi várjobbágyai küzül kiemelve nemesekké tette, Belgégény és Külgégény birtokokat adományozva nekik. A falu tehát a szabolcsi vár birtoka volt, az adományos családok utódait – bár rokonságuk nem bizonyítható – Gégényieknek nevezték. Az említett oklevélben az eredeti adományosok negyedik és ötödik ízbeli fiú- és leányági utódai osztozkodtak. Az egyik falut (Belgégény) a XIV. sz. végétől Egyházasgégénynek hívták. Az oklevelek szerint a két falu a XIV. század elején orsós település volt, a belgégényi templom az észak felé vezető utca közepén állott. A mai felszínen látható törmelék tehát a két falu helyét jelzi. A XIV. század közepén – nyilván házasság révén – több, közeli faluról elnevezett kisnemesi család (Lővei, Megyeri, Vajai, Sényői stb.) is birtokjogot formált hozzá. A XV. században a Várdai családbeli Miklós, Simon és Mátyás a Gégényi család egyik özvegyétől vétel útján jutott gégényi birtokhoz. A Váradi család 1611-ig – míg fiúágon ki nem halt – itteni birtokát megtartotta, az osztozkodáskor a két falu felét bedegi Nyári Pál kapta meg. Másik felén a XV-XVI. században a Megyery, a Petneházy, az Ibrányi és a Nyakas család osztozott. 1556-ban 8 dézsmafizető háztartás volt, mintegy 40-45 lakossal. 1588-ban az Ibrányiaknak 15, a Nyakas testvéreknek 6, Megyery Boldizsárnak 7 jobbágya élt itt. A XVI. század végén a falu még két különálló település, ekkoriban már Külgégényt hívták Egyházasgégénynek. A Megyery és Nyakas család része ebben a faluban volt. 1618-ban hat földesura (Nyakas, Balogh, Litterati, Anarcsi, Vay és egy olvashatatlan nevű) 36 jobbágyházzal rendelkezett. Négy év múlva Nyakas György egyházasgégényi birtokát a demecseriek pusztaként használták. A XVIII. század elejére ugyancsak pusztává lett a Megyeryek birtokrésze. A falu életfolytonosságát az egykori Külgégény tartotta fenn. 1720-ban 4 telkesjobbágy és zsellércsalád lakta. Az 1772. évi úrbéri összeírás szerint földesurai csepei Zoltán Pál, Jósa Miklós, Bégány György, Jármy Imre és Désy József voltak, 17 telkesjobbágy és 1 házas zsellér lakott itt. A jobbágyfelszabadítás idejére a korábbi földesurak közül csak a Jósa és a Jármy családok maradtak meg, mellettük több birtokos (Mezőssy Tamás, Vay Ábrahám és a Borbély család) kisebb részekkel rendelkezett. Lakóinak száma ekkor 491 főt tett ki. 1870-ben 112 háza, 740 lakosa volt 4.518 kat. hold határán, 1910-ben 200 háza és 1.500 lakosa. Az 1930-as összeírás szerint területe 4.081 kat.hold, lakóházainak száma 370, lakóinak száma 2.096 fő, mind magyar anyanyelvű. Vallás szerint:491 fő római katolikus, 181 Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

91



görög katolikus, 1.288 református, 27 evangélikus, 1 görög keleti, 103 izraelita, 3 egyéb. Iskolái: 1 községi és 1 református elemi népiskola és 1 református általános továbbképző. Lakóinak fő foglalkozása a földművelés volt. A terület törpe-és kisbirtokokból állt. Az i. világháborúban 26 gégényi halt hősi halált.

6.3. Építészeti, kulturális emlékek A település jellegét illetően Gégény régi jobbágyfalu a Rétközben. É-D-i irányú, eredetileg egyutcás, tömbtelkes község. Az északi falurészt (ahol a módosabb gazdálkodók laktak) Nagygégénynek, a középső részt Kisgégénynek, s a déli részt, mely a lecsapolás (1882) után népesedett be, Újgégénynek nevezik. Mivel a falu határának több mint kétharmad része víz alatt állt, a lakosság zöme a rétből élt, vagyis gyűjtögetéssel, halászattal, nádvágással foglalkozott. A telkeken a lakóházak úgy épültek, hogy az udvari hosszú homlokzat mindig dél felé néz. A ház folytatásaként többnyire ahhoz hozzáépítve találjuk az istállót és a színt, hátrább, vagy az istállóval szemközti oldalon a tyúkólat és a disznóólat. A lecsapolásig (1882) rakott sárfalas vagy sárral tapasztott nádfalas, szoba-konyhás, kisméretű házak épültek nádazott fedéssel, egyszerű, szarufás tetőszerkezettel, az utca felé csonkakontyos kiképzéssel. A szoba, mely mestergerendás, sárral tapasztott mennyezetes, földpadozatos, mindig az utca felé néz. A szobában a századfordulóig kemence volt, melyet a konyhából náddal fűtöttek. Miután a konyhát lepadlásolták, a kemence helyére vas takaréktűzhely került. Sok helyen, főleg az 1920-as években, a házat újabb két helyiséggel megtoldották. A házakat fehérre meszelték, a lábazatot barnára festették. A módosabb gazdálkodók házai egyrészt nagyobbak voltak, másrészt több helyiséggel épültek. Erre jellemző, hogy az istálló, mely ólra és színre tagolódott, a lakóháztól általában nagyobb épület volt; padlását szénatárolásra használták. A portáról nem hiányozhatott a disznóól és tyúkól sem. Mivel itt a századforduló óta sokan foglalkoztak dohánytermesztéssel, az udvar végén sok helyen találunk dohánypajtát is. A népi építészeti szempontból említésre érdemes lakóházak: Dombrádi u.11. szám alatti (1890 körül), a Petőfi út 6.sz. (1850 körül) és a Petőfi út 10. szám (1850 körül). Az említett lakóházakat mára már átalakították vagy egy-egy – a hagyomány szempontjából értékes részét – lebontották. A falu középkori temploma az északkeleti határban levő, ún. Templomhegy nevű őshalmon állt. A falu neve mint Egyházasgégény is előfordult (Belgégény), ahol 1344-ben a Szent Kereszt tiszteletére épült kőegyház állott. Külgégényben, a falu másik részén is állt 1400-ban templom, melynek védőszentje Szt. Márton. A XVI. században a falu külgégényi részét nevezték Egyházasgégénynek, ami arra enged következtetni, hogy a Keresztnek szentelt templom ekkor már nem állhatott. Az 1603. évi források szerint ekkor már református anyaegyház működött, ezt a felvetést a ma is meglévő XVII. századi felszerelési tárgyak (pl. az 1696-ból való harang) is megerősítik. Az 1809-i debreceni összeírás nem szól a templom épületéről, csupán a felszerelésekre utal. Az egyhajós, saroktámpilléres, nyugati homlokzatú téglatemplomot 1904-ben bontották le. Egykorú fényképét a református lelkészlak őrzi. A mai templom a XX. század elején épült eklektikus stílusban, teljesen új berendezéssel.

6.4. Közigazgatás Közigazgatásilag 1860-ban a Dadai járáshoz, 1870-ben a Dadai felső járáshoz tartozott. Az 1876. évi közigazgatási rendezés során a Bogdányi járáshoz került. A XX. század elején szintén a Bogdányi járás, 1914-től a Nyírbogdányi járás községe, körjegyzőség. 1945 után a Kemecsei (eddig Nyírbogdányi) járáshoz tartozó nagyközség. 1971-től 1983-ig a Kisvárdai járás községe. 1989-től Kisvárda városkörnyéki község, önálló


92



tanáccsal. 1989. júl.1-től közvetlen megyei irányítású község, 1990-től önálló. Az 1995. évi közigazgatási beosztás szerinti rangja: község. Kistérségi besorolása: •


•


6.5. Demográfiai jellemzők Gégény község területe 23,44 km2, népsűrűsége 86,09 fő/km2. A település lakónépessége 2007-ben 2.018 fő volt, 1.039 nő (51%) és 979 (férfi (49%). A település lakosságának 26 %-a fiatalkorú (0-17 éves), 59 %-a felnőtt korú (18-59 éves) és 15 %-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 49 fő(2,69%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 446 fő (24,5 %), 8 osztállyal pedig 688 fő (37,9%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 372 fő (20,48 %), míg érettségivel 209 fő, (11,50 %) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 15 fő (0,82 %), oklevéllel 37 fő (2,0 %). 24. táblázat: Gégény lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

2.167

2.085

1.964

2.036

2.081

2.081

(Forrás: KSH)

6.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények Gégényben óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. Bölcsőde nem működik a településen és az önkormányzat megítélése szerint nincs is rá igény. A 105 férőhelyes óvodában, 2007-ben, 5 csoportban 97 gyermek járt 11 óvodapedagógus felügyelete mellett, kihasználtsága 93%-os volt. Számítógép van az óvodában. Általános iskola szintén működik a településen alsó és felső tagozattal, 16 osztályban összesen 279 tanuló tanult, közülük 25 első évfolyamos a 2007. évben. A napközis tanulók száma 65. Az iskolában 25 pedagógus oktatja a tanulókat. Az általános iskola rendelkezik könyvtárral, valamint 14 db számítógéppel. A Gárdonyi Géza Általános Iskola 2005-ben a Sulinet program keretében Internet hozzáféréshez jutott Középiskola nincs a településen, a diákok főként Nyíregyháza, Kisvárda és Demecser intézményeit veszik igénybe. A felnőtt oktatás helyben szintén nem megoldott, a legközelebbi település ebben a tekintetben Demecser. Egészségügyi és szociális ellátás A településen egyetlen háziorvos látja el a betegeket egy ápolónővel, házi gyermekorvos nincs. A védőnői szolgálat egy védőnő foglalkoztatásával látja el a feladatait. Egyetlen gyógyszertár található a településen. Az orvosi ügyelet demecseri központtal megoldott.


93



A szociális alapszolgáltatás keretében nem volt személy akit támogattak a településen 2006ban. A településen nincs háziorvosi és fogorvosi szolgálat, továbbá időskorúak otthona, de az önkormányzat véleménye alapján mindháromra van valós igény. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 28 kiskereskedelmi üzlet található, ebből 3 használtcikk szaküzlet, 1 gépjármű alkatrész szaküzlet, 8 élelmiszerjellegű üzlet, továbbá 1 vegyiparcikk jellegű, 2 ruházati szaküzlet, 1 vasáru-, festék-, üveg, 2 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet 10 pedig egyéb üzlet. 12 vendéglátóhely működik a településen, amelyek közül 4 étterem, cukrászda, 6 bár, borozó és 2 munkahelyi étkeztető besorolású. Művelődési ház, könyvtár és Internet pont található a településen. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik a község. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehető igénybe.

6.7. Fizikai infrastruktúra Gégényben 728 lakás található. 2007-ben az épített lakások száma 11, míg lakás nem szűnt meg. A KSH adatai szerint a lakások 92%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 72,8 %-a vezetékes gázzal, 70%-a közcsatorna-rendszerrel, 35,2%-a vezetékes telefonnal és villannyal. A burkolt utak aránya 80%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal és a vasúti közlekedés is megoldott. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 201.

6.8. Gazdaság A településen 2007-ben 176 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes lakosság (18-59 évesek) 14,3 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 52%-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 42%, ugyanakkor igen alacsony a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban foglalkoztatottaké, csupán 6%. Gégényben 66 vállalkozás működik, ebből 50 egyéni vállalkozás, 6 betéti társaság, 10 korlátolt felelősségű társaság. A településen a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, de kiemelkedik a Lametta 2000 Kft. is (50-99 fő).

6.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda tornaszobájának és eszközeinek korszerűsítése; taneszköz Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

94



beszerzés - általános iskola: az iskola régi szárnyának rekonstrukciója (fűtés, nyílászáró, burkolás); tornaterem és orvosi szoba kialakítása - Egészségügyi és szociális intézmények: - bentlakásos idősek otthonának építése - háziorvosi szolgálat: egészségház építése, bútorzat és orvosi műszer beszerzése - fogorvosi szolgálat: fogorvosi rendelő épületének átalakítása, eszköz és bútorbeszerzés - védőnői szolgálat: egészségház megépítése - orvosi ügyelet: demecseri központtal orvosi ügyelet kialakítása Lakossági szolgáltatások - szolgáltatóház építése - a kultúrház felújítása - a temetőkerítés elkészítése, a ravatalozók korszerűsítése - parkosítás, terek kialakítása - szeméttelep létesítése, a szemétszállítás problémájának megoldása a külterületeken - a hangos bemondó rendszer bővítése Infrastruktúra - tornaterem építése (a rendezvények és sportesemények lebonyolítására) - a külterületeken az összekötő út szélesítése - a földutak aszfalt burkolattal való ellátása, járda építése - a csapadék- és belvízelvezető hálózat kiépítése - a szennyvíz tisztítótelep bővítése, csatornahálózat fejlesztése és a tanyákon a hálózat kiépítése - buszmegállók és buszvárók létesítése - a villanyhálózat kiépítése a tanyákon Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

95



- az ivóvíz hálózat jelentős korszerűsítése, felújítása - a szélessávú Internet és a kábel tv hálózatának kiépítése - a hulladéklerakó rekultivációja - a kerékpárút kiépítése


96



7. IBRÁNY

7.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Ibrány a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északra, mintegy 25 km távolságra található város. Alsórendű úton közelíthető meg, nyugat-kelet irányból a 3821-es, délről észak felé a 3823-as számú közlekedési úton; területén áthalad a Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomközű vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1.950-2.000, a középhőmérséklet 9,5-9,6 0C, a vegetációs időszakban 16,6-16,8 0C. A csapadék évi mennyisége 550 mm. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A várostól északra található a Tisza, mely kedvelt üdülőhely a fiatalok körében. A város határában folyik az Ibrányi-csatorna, mely a Belfő-csatornába torkollik. A felszíne kis reliefű, enyhén hullámos síkság. A területet borító üledékek fiatal korúak, a pleisztocén legvégéhez tartoznak. Erdőtársulásainak a felét nemes nyárak alkotják. Jelentős területet borítanak az egyéb lágy lombúak, mint az éger, fűz és a nyár, valamint az akácosok. Találkozhatunk tölggyel, hazai nyárakkal és kőris, szil, juhar társulásokkal is. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemző, de megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja glaciális homokfelszínen képződött, gyenge termékenységű kovárványos barna erdőtalaj, valamint réti öntéstalaj és réti talaj. Nyaralás, üdülés és idegenforgalom szempontjából meghatározó a Tisza-part és a folyó két holtága: a Hatvankor és az Apátszeg. A két holtág és ezzel együtt az ártéri terület nagy része természetvédelem alá esik. Védett értékei közé sorolható a lila meztelen csiga, az egerésző ölyv, az óriás fülemüle és a nagy fehér kócsag.

7.2. Történelem A teleülés kialakulását történeti és régészeti feltárások egyaránt több mint 700 évre becsülik. Az írásos emlékek mellett a vidék korábbi lakott voltára utalnak a régészeti emlékek és feltárások. A határában lévő homokdombok gazdag lelőhelyei az őskori ember emlékeinek (obszidiánból pattintott nyílhegyek, rézcsákányok). A népvándorlás korából is vannak tárgyi bizonyítékok; avar, gepida és szarmata agyagedények. Ugyancsak népvándorlás kori emlék a településtől DNY-ra, mintegy 10 kilométernyire található Fekete halom, az egyik legnagyobb és legépebb kurgán hazánkban. A 13 méter magas, 20 ezer köbméter tömegű mesterséges domb időszámításunk után 247-ben készült el, s egy gót fejedelem, Kniva földi maradványait rejti. Ibrány a honfoglalás korában is lakott hely volt, s ezt gazdag – jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban található – régészeti leletek igazolják. A településtől délre, közel Kótaj határához, az ún. Erbó halomnál 1985-90 között 269 honfoglalás kori sírt tártak fel a megyei múzeum munkatársai. A település neve személynévi eredetű: Ibrahim=Ibrány. Az okleveles adatok aránylag későn, a XIII. század végén említik először, amikor IV. László birtokosát, Albert fia Sebestyént – mivel hadjárataiban vonakodott részt venni – megfosztotta Ibran nevű birtokától, s azt Marcellus fia Severides (Selfridus) comesnek adományozta. Az új birtokos a falu másik felét – amelyet Miklóstól kobozott el a király – is megkapta és vele együtt a Kozmatelke nevű földet is. Ezt az adománylevelet László 1286-ban újból megerősítette. A XIV. században birtokosa az Ibrányi család, tagjai a Pécz nemzetségből származóknak vallották magukat, s perben álltak a Balog-Semjén nembeliekkel, akiknek Nemél és Apáti birtokait, valamint a Tiszaköz nevű erdejét erőszakosan Ibrányhoz csatolták. 1324-ben


97



Egyházasibrány néven emlegetik. A per ellenére az említett birokok továbbra is a BalogSemjén nembelieké maradtak. A vita 1327-ben és 1368-ban ismét felújult a Zochtava, Zochferteje nevű, Tiszába ömlő halastóért a két család között. Zsigmond az Ibrányi család minden birtokát elkobozta ugyan, ennek ellenére – mivel később visszaadta – a névadó falu továbbra is az övék maradt. A XIV. században az Ibrányi család fiú ága kihalt, utolsó férfi tagjait az iratok 1435-ben említik. Leánytestvérüket Vay István vette el, aki bizonyos birtokrészeket kapott itt. Később ez a család nevezte magát Ibrányinak, de vajai előnévvel. Ez idő tájban a birtok egy része a királyi ficusra szállott. Az egyik szigeten vár, ill. kastély épült, ami 1463-ban már állott. Jelentős hely lehetett, mert 1461-ben csak Szokoly Péter birtokrésze 26 porta után dózott. Ettől az időtől két birtokosa volt, az említett vajai Ibrányiak és a Szokolyak. Ibrányi Miklós és Szokoly Boldizsár 1553-ban a Szántóhalma és Szentpétertelke nevű határrészek felett pereskedtek, sőt az előbbiért a két család utódai még 200 év múlva is pert indítottak. A falu a XVI. században is jelentős nagyságú, 1556-ban 32 tizedfizető háztartása alapján 210-230 lakosa lehetett. Földesurai 1558-ban Ibrányi Pál, Ferenc és Miklós voltak, hármójuk 66 jobbágy fölött rendelkezett. Ibrányi Miklós kúriája a Barátszigeten állott. A Szokoly – örökség a család utolsó nőtagjával, Erzsébettel brebiri Melith Pálra szállott. Ennek ellenére 1618-ban csak Ibrányi Lászlót említik birokosként, akinek 35 jobbágya volt. Nőági öröklés, hozomány címén mások is részbirtokosok lettek itt (Jármy, Paksy), de a legnagyobb részt 1848-ig az Ibrányiak, 1849-1944 között pedig az Ibrányiak és a Lónyayak bírták. 1720-ban 23 jobbágylakó élt itt. 1775-ben Ibrányi Károlynak és Miklósnak 18 jobbágytelken 23 telkes jobbágya, 1 házas és 1 házatlan zsellére volt. A jobbágyfelszabadítás idején 1885 lélek lakott benne. 1870-ben 403 háza, 2.278 lakosa volt, területe 10.645 kat.hold, 1910-ben 515 házban 4.658 lélek élt. Az I. világháborúban 149-en haltak hősi halált és 60 ember megrokkant. Az 1930-as összeírás szerint területe 10.580 kat. holdat tett ki, lakóinak száma 6.028, a lakóházaké 1.033. Vallási megoszlás: 1.827 római katolikus, 470 görög katolikus, 3.434 református, 4 római katolikus, 1 községi és 1 uradalmi elemi népiskola, valamint 1 községi óvoda. Lakóinak főfoglalkozása a földművelés volt, de sokan éltek iparból, kereskedelemből és közszolgálatból is. A földbirtok megoszlása: 1 nagybirtok, 6 középbirtok, néhány kisbirtok és 454 törpebirtok. A település további történetének, valamint az itt élők életmódjának alakulásában jelentős volt az 1880-as években végrehajtott Tisza-szabályozás. A Bel és a Lónyay főcsatorna megépítése következtében a vízivilág adta vadászat, halászat helyébe döntően a földművelés és az állattenyésztés lépett. A föld azonban csak néhány földesúr és bérlő kezében koncentrálódott, s a lakosság túlnyomó többsége zsellér volt. A földtulajdon hiánya és a nagy szegénység miatt Ibrányban már a múlt század második felében erős agrárszocialista mozgalmak bontakoztak ki. 1919-ben, a megyében elsőként Ibrányban osztottak földet. 1945 tavaszán szintén az elsők között indult meg a földosztás. Az ibrányi demokratikus pártok összefogásának köszönhetően 1945. július 22-én Ibrányban alakult meg az ország első Népi Szövetkezete, az FMSZ (Földművesszövetkezet) elődje. 1949 után – miként szerte az országban – Ibrányban is sorra alakultak a termelőszövetkezeti csoportok, majd 1951-ben a Kisipari Termelőszövetkezet (KTSZ) is létrejött. Az 1970-es évektől némi ipari tevékenység is meghonosodott.

7.3. Építészeti, kulturális értékek A XV. században épült várkastély a mai városhatár nyugati részén, a belterülettől északnyugatra, a Kis-Tisza mellett, egykor vízzel körülvett szigeten állott, 2,5-3 kat. holdnyi, négyszög alakú, zárt udvarú kő-és téglaépítmény volt, az udvar közepén kúttal. A faluból csak fahídon és csónakkal lehetett megközelíteni. Az 1850-es években széthordott kastély Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

98



első okleveles említése 1463-ból való, amikor is a Szokolyaké volt a falu. II. Ulászló idején építették. A XVI. század utolsó és a XVII. század első évtizedében a benne tanyázó hajdúk miatt a megye állandó veszedelme volt. A kastély a török időkben menedékül szolgált a környékbeli lakosoknak. Nagyvárad eleste után a török portyázásai és a hódoltság megakadályozására Barkóczy István felső-magyarországi főkapitány 1662-ben királyi adományt is kapott rá azzal a feltétellel, hogy királyi végvárként megerősíti. A megye és az Ibrányiak több ízben tiltakoztak birtokjoguk megsértése ellen. Wesselényi Ferenc nádor írásban ígérte meg, hogy Ibrányi Ferenc örökösei Barkóczy halála után visszakapják. A Rákóczi-szabadságharc alatt már nem volt jelentősége, azután pedig várjellege meg is szűnt. Az adatokból úgy tűnik, hogy a XV. század végén épült várkastélyt a XVII. században többször átépítették, javították, s a XVIII. század második feléig lakták. Kápolnája a XIX. század második feléig fennállt, amikor a kastély területén már csak gazdasági épületek voltak. Az 1850-es években a kastély épületeinek anyagát széthordták, és az amúgy is rossz állapotban lévő kápolnát is valószínűleg ugyanekkor megszüntették. A falu határába több középkori – később pusztává lett – település olvadt be. Ilyenek: Apáti, Csur, Esztár, Filep és Szentpéterlelke. Apátit, amely a Balog-Semjén nembeli Kállai Egyed fia Iván birtoka volt, a Tiszaköz nevű erdővel az adományos Pécz nembeli Lukács mester 1329-ben csatolta Ibrányhoz. A XIV. században kápolna állott rajta. Csur a legújabb időkig élő helynév volt, helyét a mai falutól nyugatra kell keresni. Csűrdombja néven ma is ismerik. Esztár Csurtól nyugatra, a buji határ mentén volt; a helynév a XIX. században még élt, ma is ismerik Esztárka formában. Filepet a Kállay család 1427-es évi birtokfelsorolásában említették, ma élő helynévként már nem ismerik; vélhetőleg Szentpéterlelke környékén lehetett. Szentpéterlelke Csur és Esztár között, a mai faluhatár nyugati oldalán feküdt. Szentpéter néven 1364-ben a Balog-Semjén nemzetség Semjéni ága szerezte meg; 1851ben Telekpuszta néven került fel a kataszteri térképre. Ibrány, jellegét illetően, nagyhatárú, sok tanyával rendelkező rétközi, halmazos szerkezetű, egybeltelkes település. A falu (U alakú láncolatban) az egymáshoz közel fekvő, főleg DNYÉK irányú, hosszúkás homokdombokra épült. A falut tavak, rétek vették körül. A dombokat hidakkal, mesterséges gátakkal kötötték össze. A lecsapolás után alakították ki a DNY-ÉK irányú Fő utcát (Árpád u.), amelyhez számtalan kis utca, zsákutca csatlakozik. Az utcahálózat kialakítására csak 1918 után kerülhetett sor. Korábban utcanevek nem voltak, az egyes falurészeket a legutóbbi időkig is a dombok neve szerint különböztették meg (Avassa, Bábota, Dergita, Ganácska, Kapolyhely, Kastélykert, Kiserdő, Kistóka, Kójidomb, Major, Sáradomb, Szálkadomb, Szőlőhalomalja, Templomszeg, Zovány és Zsána). A falu három nagyobb részre tagolódik: a Hősök terétől (Fő tértől) északra fekvő részt felvégnek, a délre eső részt Alvégnek, a falutól nyugatra, a XIX. század elején benépesült Kiserdő dombot pedig Kisibránynak nevezik. A faluhoz 1914-ig csak egy tanya (a falutól délnyugatra fekvő Bodzás tanya) tartozott, a többi – főleg uradalmi – tanyát (pl. Csurtanya, Feketehalom-tanya, Hatvanor, Jalapár, Kormond-tanya, Pogány-sziget) ezután telepítették be. A kisméretű tégla és szalagtelkeken a lakóházak szabálytalan fekvésűek, csak az utcahálózat kialakulása után épültek sorosan. A kertek a vizek levonulása után megnyúltak. A porta legnagyobb épülete az istálló volt, amely az udvar végében, az utcával párhuzamosan épült. A ház mögött a szín és a disznóól helyezkedett el. Ha szükség volt rá, az istálló mögötti kertben földólat (burgyét) építettek. Népi építészetére jellemző, hogy a múlt században épült lakóházai szoba-konyhásak voltak, melyekhez legfeljebb egy kamra csatlakozott. A falak rakott sárból készültek. A födémgerendákra hasított akácfát és napraforgószárat (górét) fektettek, melyet felülről és alulról egyaránt sárral letapasztották. A mestergerenda ritka, a helyiségek földpadozatosak. A konyhában szabadkémény állt, amely alól fűtötték a szobabeli kemencét. A nyeregtetőt, amely az utca felől kissé csapott volt, náddal fedték. Sajátos, hogy a legegyszerűbb házak is oldaltornácosak. A lakóházak zömmel úgy épültek, hogy a bejárati konyhaajtó dél felé néz. A gazdasági épületek közül az istálló falazata vályogból készült. A vaskos mestergerendákat és a szarufákat tölgyfából faragták. Az istálló három részből: lóistállóból, tehénistállóból és Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

99



kocsiszínből állt, padlásterét szénatárolásra használták. A disznóól és tyúkól minden portán megtalálható. A népi építésű lakóházak közül említést érdemel a Fürst S.u.57.sz. alatti (épült 1920-ban) és a Szabolcs u.66.sz. alatti (1910). A műemlékek közül a következőket kell bemutatni: Református templom: a legkorábbi írásos adatunk 1322-ből való, amikor a Pécz nemzetség Róbert Károlytól megkapta a falut és azt „Egyházos-Ibrán”-nak említette az oklevél. A pápai tizedjegyzék Szt. György-templomról tesz említést és megőrizte Nicolaus nevű papjának nevét is. Az 1936-ban talált alapfal a mai templomtól mintegy 200 méterre keletre, dombos helyen áll, 50 cm mélyen a felszíntől. Az épület keletelt, hossza kívül mérve 18,10 méter, szélessége 9 méter. Keleti vége köríves, de csak a körív által bekerített 2 méter mély terület képezi a szentélyt. A szentély közepén téglaszélességű szelelő nyílás vezetett le lejtősen az épület, illetve a 3 méter átmérőjű bolthajtás alá, mely végigvonul az épület alatt kelet-nyugati irányban. A szentélyben 2x2 méter méretű emelvény (oltár) jól kivehető volt. A hajó északi és déli fala a nyugati toldástól eltekintve román kori. A jelenlegi szentélyt 1500 körül alakították át késő gótikus stílusban, s ez által alakult ki a mai teremtemplom. A templom a XVI. században protestáns lett. 1771-ben a templom állapotának vizsgálatára kiküldött megállapította, hogy a boltozat és a falak állapota veszélyezteti a benne tartózkodókat, ezért a templom sürgős javításra szorul. 1815-ben a régi templom keleti részét, 1836-ban a templom nyugati mennyezetét, 1837-ben az ablakait megújították. A kőtornyot 1843-44-ben építették, 1858-ban újrafedték. 1894-ben a templom alapját 80 cm-rel feltöltötték és a keleti ajtót befalazták. A kriptába az anyakönyv szerint 1809—ig temettek (anyakönyv 1757-től van). Az anyakönyv szerint a szószék 1815-ben készült, az úrasztalt 1837-ben készíttetették. Középkori freskóit 1883 előtt még látni lehetett. A tiszaeszlári per idején a Nyíregyházáról kiruccanó Mikszáth Kálmánt már meszelt falak fogadták. A templomban 500 ülőhely van. Az átalakított gótikus templom műemlék jellegű. Felszerelései közül említést érdemel a XVII. század első feléből származó kehely, a keresztelőkancsó a XVIII. századból, réz tányér 1823-ból, 2 db ón kanna a XVIII. század végéről, ill. 1720-ból és úrasztali terítő a XVIII. századból. 270 kg-os harangját Budapesten készítették 1923-ban, a 102 kg-osat ismeretlen helyen öntötték 1786-ban. Római katolikus templom: A ma már elenyészett kastélyban 1772-től házikápolna működött, amely 1808-ban plébánia lett. A templom a XIX. század közepéig a kastélyban maradt. 1876-ban a faluban épült új templom. Anyakönyv 1722-ből, egyéb iratai 1825-től vannak. Berendezései közül a főoltár, a szobrok, keresztelőkút, padok, sekrestye-berendezés a XVIII. századból valók. Az aranyozott ezüst monstrancia szép, barokk munka. Harangja 1827-ből való. A Bleuer-kúria a XIX. század első felében épült klasszicista stílusban. A század végén átépítették. A századfordulón Bleuer Mór tulajdona volt, ma általános iskola és napközi otthon. A Földosztó emlékmű, Borbás Tibor 1983-ban felállított, hármas tagolású kompozíciója azoknak az ibrányiaknak állít emléket, akik 1919-ben, a megyében először osztottak földet. Az Ibrányi Galéria a művelődési ház két termében található, neves mai magyar képzőművészek alkotásaiból álló, 1985-ben megnyílt kiállítás. A Helytörténeti gyűjtemény az Árpád u.4.sz. alatti – a Városházával szemközti - házban található, neves mai magyar képzőművészek alkotásaiból álló, 1985-ben megnyílt kiállítás. A Helytörténeti gyűjtemény az Árpád u. 4.sz. alatti – a Városházával szemközti – házban található; Ibrányról gyűjtött gazdag anyaga feltétlenül figyelemre méltó.

7.4. Közigazgatás Közigazgatásilag Ibránytelek pusztával együtt 1860-ban a Dadai járáshoz tartozott, 1870-től


100



a Dadai közép járáshoz. A XX. század elején a Dadai alsó járás községe, az I. világháború után a Dadai felső járás községe, járási székhelye Gáva, körjegyzősége Kenézlőn volt. 1924-től ismét a Dadai felső járás települése, a hozzátartozó hat tanyával. 1949-től a Nyíregyházi járás községe, 1973-ban nagyközségi rangot kapott. 1983-tól Nyíregyháza város városkörnyéki nagyközsége. 1993-ban várossá nyilvánították. Kistérségi besorolása: •


•


7.5. Demográfiai jellemzők Ibrány területe 60,48 km2, népsűrűsége 115,39 fő/km2. A Tisza folyó szabályozását követően és a Lónyai csatorna megépítése után lényegesen növekedett a mezőgazdaságilag művelhető terület és ezzel együtt gyarapodott a településen lakók száma is. Ibrány lakónépessége az elmúlt 100 évben megduplázódott. A lakónépesség folyamatos növekedése 1960-ig tartott, majd 1990-ig az elvándorlások következtében mérsékelten csökkent, majd ismét gyarapodott. 2007-ben a lakónépesség 6.979 fő volt, 3.634 nő (52%) és 3.345 férfi (48%). A település lakosságának 25%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 16%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007. évben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 160 fő (2,63%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 1654 fő (27,28 %), 8 osztállyal pedig 1736 fő (28,6%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 1489 fő (24,55 %), míg érettségivel 737 fő, (12,15 %) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 61 fő (1,0 %), oklevéllel 226 fő (3,72%). 25. táblázat: Ibrány lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

6.609

6.696

6.393

6.787

6.937

6.937

7.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények Ibrányban 225 férőhellyel három óvoda működik, amelybe rendszeresen több gyermeket iratnak be a szülők, kihasználtsága 125%-os volt 2007-ben, amikor is 10 csoportban 282 gyermek járt 21 óvodapedagógus felügyelete mellett. Az óvoda számítógéppel rendelkezik. Az általános és művészeti iskola alsó és felső tagozatán 35 osztályban 816 tanuló tanult (közülük 91 első évfolyamos), 2007-ben. A napközis tanulók száma 172. Az általános iskolában 53 főállású pedagógus dolgozik. A városban az alapfokú képzésen kívül középfokú oktatás is folyik. A gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók száma 2007-ben 359 fő volt (gimnáziumi tanuló 224 fő, szakközépiskolai tanuló 135 fő). A diákok oktatását 22 pedagógus végezte. A naponta bejáró tanulók létszáma 135 fő, a kollégiumban lakók száma pedig 82 fő. Az oktatási intézmények rendelkeznek iskolai könyvtárral, 107 db számítógéppel és Internet Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

101



hozzáféréssel is. A városban a felnőttképzés is megoldott. Egészségügyi, szociális ellátás Az egészségügyi alapellátás igen magas szinten megoldott a településen. 3 háziorvos, 2 gyermekorvos és 4 körzeti ápolónő látja el a betegeket, fogorvosi rendelés is biztosított. A védőnői szolgálat 4 védőnő foglalkoztatásával látja el feladatait. A gyógyító munkát és a megelőzést jól felszerelt kislabor és fiziotherápia javítja, amit hetenként ismétlődő szakrendelések (nőgyógyászati, hasi ultrahang, belgyógyászati, sebészeti) egészítenek ki. A városban egy gyógyszertár működik. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó idősek otthona van a településen, 50 férőhellyel, amelyben 2007-ben 50 fő ellátását biztosították, 10 fő ápolóval, illetve gondozóval. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen 2007. évben összesen 97 kiskereskedelmi üzlet volt, ebből 2 gépjármű üzemanyagtöltő állomás, 8 használtcikk szaküzlet, 3 gépjármű alkatrész szaküzlet, 28 élelmiszerjellegű üzlet, továbbá 7 vegyiparcikk jellegű, 2 zöldség-gyümölcs üzlet, 3 húskészítmény szaküzlet, 1 dohányáru-szaküzlet, 7 ruházati szaküzlet, 2 elektromos háztartási cikk szaküzlet, 4 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 4 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet, 25 pedig egyéb üzlet. 43 vendéglátóhely működik a településen, amelyek közül 23 étterem, cukrászda, 18 bár, borozó és 2 munkahelyi étkeztető besorolású. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni. A város bankautomatával is rendelkezik. A településen művelődési ház, könyvtár, teleház és Internet pont található, továbbá benzinkút. A városban ifjúsági szállás már nem működik, 1 panzió 30 férőhellyel viszont igen.

7.7. Fizikai infrastruktúra Ibrányban 2348 lakás található. 2007-ben az épített lakások száma 24, míg a megszűnt lakások száma 2. A lakások 94%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, villannyal és 49,1%-a vezetékes telefonnal. A vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya 78,8 %. A közcsatorna-hálózatba bekötött lakások száma 1746, arányuk 74,4%. A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 823. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 238. A burkolt utak aránya 90%. A helyközi közlekedést autóbusz és kisvasút biztosítja (VOLÁN, MÁV).

7.8. Gazdaság A településen 2007-ben 646 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes lakosság (18-59 évesek) 15,5 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 49 %-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 45 %, Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

102



ugyanakkor igen alacsony a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban foglalkoztatottaké, csupán 6 %. A település fő termelési ága a vasipar és a gyümölcs-termesztés. Ibrány városban 2007 évben 456 vállalkozás működött, ebből 340 egyéni vállalkozás, 48 betéti társaság, 64 korlátolt felelősségű társaság, 1 részvénytársaság, 3 pedig szövetkezet. Főbb foglalkoztatók a településen: -

IMTEF Szövetkezet

-

Bla-Dom Kft.

-

Ibránytej Kft.

-

Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet

-

Nyírség Mélyépítő Kft.

-

Struktúra Kft.

-

Kulcsár-Baranyi Kft.

-

Tóth és Fia Kft.

-

Mark-Ép Bt.

-

Lamonti Kft.

7.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: játszóudvar kialakítása, parkolóhely kialakítása az óvoda közelében, konyhakorszerűsítés - általános iskola: az általános iskola épületének rekonstrukciója, illetve bővítése (nyílászáró csere, hőszigetelés, új tantermek kialakítása a tetőtérben; játszóudvar kialakítása; kötelező taneszköz beszerzése; a HACCP bevezetése a konyhában - középiskola: a gimnázium épületének korszerűsítése (bővítése és felújítása), akadálymentesítése - Egészségügyi és szociális intézmények: - idősek bentlakásos otthona: bővítése folyamatban van, melyet a Református Egyház üzemeltet feladat-ellátási szerződés keretén belül - orvosi ügyelet: az orvosi ügyelet beruházása jelenleg folyamatban van - védőnői szolgálat: a védőnői épület bővítése Infrastruktúra - a városon belül az aszfaltozott utak arányának teljeskörűvé tétele (elérje a 100%-ot) - járda építése - kerékpárút kiépítése Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

103



- a kistérségi települések és Ibrány város között a rendszeres közlekedés hatékonyabbá tétele - a vezetékes gáz hálózatának fejlesztése a József Attila és a Szabadság utcákban 2006ban Gazdaság - az alternatív energiatermelés megvalósítása - a vasipari termékek felületvédelme


104



8. KEMECSE

8.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Kemecse a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 15 km távolságra található település. Alsórendű úton közelíthető meg. Területét átszeli a Budapest-Záhony vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950-2000, a középhőmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 550 mm. Leggyakrabban az ÉK-i szél fúj. A község határában folyik a Kállai-, valamint a Sényői – főfolyás, mely a település határában lévő Lónyai – főcsatornába torkollik. Erdőtársulásait főleg akác és nemes nyár fafajok alkotják. Kisebb területeket borítanak a tölgy- és fenyőerdők. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemző, de megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja humuszos homok és kovárványos barna erdőtalaj.

8.2. Történelem A régészeti leletek szerint a település területe a kőkorszak óta lakott. Sok bronzkori maradvány került elő az ásatások során, sőt egy népvándorlás kori szkíta hamuveder is. Az avar kori sírok feltárása során indás díszítésű állatviadalt ábrázoló övcsatot találtak. Az első település Kis Kemecse néven épült egy nádassal körülvett szigeten, majd áttelepült a mai helyére, az egykori Borsova és Szabolcs megyék közös határvonalára. Írásban először 1222-ben tűnt fel a Váradi Regestrumban egy Farkas nevű személy elleni perben Kemeche alakban. A feltehetően személynév (Keme) eredetű községnév felbukkan a regestrumokban, Kemeche alakban 1290-ben, majd a pápai tizedjegyzékben (1333). A török időkben sokat szenvedett a falu, sok kemecsei esett el a mohácsi csatában is. 1599ben tatárok, kozákok és császári csapatok dúlták fel. Birtokai többször cseréltek gazdát, sokszor volt kisnemesi családoké, közöttük még a XVII. században is a Kemecsey família volt a legnagyobb birtokos. 1290-ben az örökös nélkül elhunyt Farkas földjét IV. László király a Balog-Semjén nembeli Mihály fiainak (Nagysemjéni) Ivánnak és Pálnak adományozta, akiket valószínűleg sohasem iktattak e birtokukba. A XIV. század közepén az egyik Kállay leány hozományaként a később e helynévről nevét vevő Kemecsei család alapítója, Mihály szerezte meg. Ettől kezdve csupa kisnemesi család a földesura, nagyobb részét mindig a Kemecseiek bírták. 1588-ban a négy Kemecseinek 9 jobbágya, Petri Tamásnak 2, Kéresi (Kércsy) Miklósnak 3, Hany Erzsébetnek szintén 3 jobbágya volt. 1618-ban még mindig a Kemecsei család a legnagyobb birtokos 44 jobbággyal, a többieknek (Elek, Keresi, Lónyay, Hany) együtt is csak 23 jobbágyuk volt. A Kemecsei család az 1647. évi osztozkodás révén fából készült és boltozott pincéjű udvarházzal is rendelkezett a faluban. 1673-ban I. Lipót hajdúkat telepített a községbe, feltehetően a Wesselényi összeesküvésben részt vett Kércsy János birtokára. Kércsy János egyébként 1691-93 között megyei alispáni tisztet viselt. 1674. augusztus 3-án Kemecsén tartottak megyegyűlést. A XVIII. században a Kemecsei család kihalt, nőági örökösödés és királyi adomány címen 1772-ben 16 földesúr osztozkodott 33 jobbágy, 3 házas és 2 házatlan zsellér telkén. A legnagyobb birtokosok ekkor Csepeli Zoltán Pál és Niczky József voltak. A jobbágyfelszabadítás idején összesen 25 földesura volt, lakóinak száma 1923 fő. A Kemecsei, Megyeri és Kércsy családba való házassággal kerültek a községbe a Marusi Olasz, Bodó Kárándy, Kriston, Répássy stb. családok. 1831-ben kolerajárvány pusztított a községben, s 1834 októberében ezen a vidéken szokatlan erősségű földrengés volt.


105



Az 1848/49-es szabadságharcban a községből sokan vettek részt. Répássy Mihály tábornok hadtestparancsnok honvédelmi miniszter is volt, Mikecz Tamás főhadnagy, majd őrnagy a Szabolcsi 48. honvéd zászlóalj parancsnokaként több magas rangú kitüntetésben részesült. A szabadságharc bukása után hazatért honvédtisztek vetették meg az alapját a községben a műkedvelő színjátszásnak, az iskolák államosításáig működő Polgári Dalegyletnek. 1870-ben 433 háza volt 2.002 lakossal, határa 6.735 kat.hold. 1910-ben 653 házban 3.353 lélek élt. Az 1930-as összeírás szerint területe 6.770 kat.hold, 741 házában 4.317-en laktak, hét német kivételével mind magyar anyanyelvűek. Vallási megoszlásuk szerint: 1.357 római katolikus, 367 görög katolikus, 2.124 református, 102 evangélikus, 367 izraelita. Római katolikus, református és izraelita temploma volt a községnek. Iskolái: 1 községi, 1 római katolikus, 1 református elemi népiskola, 1 községi gazda továbbképző, 1 községi iparostanonc-iskola. Lakóinak fő foglalkozása a földművelés és az ipar, valamint a kereskedelem, közlekedés és közszolgálat. Két gőzmalom is működött a faluban. Gazdasága a múlt század végén indult fejlődésnek, ebben jelentős szerepe volt Haas Ignácnak, akinek uradalma kastélyból, gazdasági épületekből, kertségből állt, de állattartása is számottevő volt. 1888-ban épült fel a gőzmalom, majd a szeszgyár és az olajütő. A galíciai kőolaj feldolgozására a századfordulón létesült Petróleum-finomító Gyár az I. világháború alatt leégett, 1940-ben pedig lebontották. A vasúti forgalom 1872-ben indult meg, s Kemecse hamarosan a környék szállítási, kereskedelmi csomópontja lett. A századfordulón, a polgárosodás jegyében további fejlődés tapasztalható. 1909-ben új iskola épült, 1924-ben megkezdődött az ipartanonc oktatás, 1927-ben gazdasági ismétlőiskola szerveződött. A gazdakör 1905-től 1961-ig működött, s itt volt a járási ipartestület székhelye is. 1906 után megalakult a Gazdakör, könyvtára is működött, de volt népkönyvtár és iparosok könyvtára is. Az I. világháborúnak 92 hősi halottja volt a községből. A II. világháború áldozatainak emlékművén 181 név van felsorolva, mert utólag nem lehetett megállapítani az elhurcolt zsidó családok halottait.

8.3. Építészeti, kulturális emlékek Kemecse településszerkezete a Nyírség településeire jellemző többutcás, szalagtelkes. A kisváros vázát az É-D irányú, kanyargós három utca adja: a középső a Fő utca (Móricz Zs.u.), a felső végén a központi fő térrel, keleti oldalon az Árpád utca, amelyből keletre ágazik a Nemesvég (Bajcsy-Zsilinszky u.), nyugati oldalon pedig a Rózsa F. utca, amelyből délkeletre ágazik ki a Rákóczi utca. Szembetűnő a laza településszerkezet, mivel a kedvezőtlen vízügyi helyzet miatt általában nagy tömbök alakultak ki. Az utcák nyomvonala a magasabban fekvő gerinceket követi. A kertek végei vizes rétekre nyúlnak. A telkek soros beépítésűek; a lakóház mögött van az istálló, hátrább a tengerigóré, majd a szín vagy fészer. A házzal szemközt szőlőlugas, esetleg nyári konyha kamrával és pincével. Népi építészetének jellegzetes lakóházai három-vagy négyosztatúak, oldaltornácosak. A falazat korábban vert falból, a századfordulótól vályogból készült. A konyhát boltív választja ketté. A szabadkémény aljából fűtötték az utcai szobában elhelyezett csonkakúpszerű (búbos) kemencét. A helyiségek földpadozatosak. A falakat kívül-belül fehérre meszelték, kívül szürke lábazattal. A múlt századi körtornácos, kétmenetes nemesi házaknak, amelyek Kemecse népi építészetére jellemzőek voltak, hírmondójuk sem maradt. A gazdasági épületek közül az istálló vert-vagy vályogfalas, nádfedeles, nyeregtetős épület, amely ólra és színre tagolódik. A disznóól deszkafalas, tengericsutka-fedeles építmény, kis karámmal. Sok helyütt deszkafalas, cseréptetős fáskamrát is találunk. A léces falazatú tengeriól minden portán megtalálható. A népi építésű lakóházak közül említést érdemel. Az Árpád utca 2.sz. alatti lakóház (épült 1870 körül) és a Bajcsy-Zsilinszky út 11. számú kisnemesi lakóház (épült 1900 körül); az 1950-es években a házat átalakították, és három lakásra osztották. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

106



A település református templomának papja az 1332-35. évi pápai tizedjegyzék szerint Péter, majd 1359-ben Lőrinc volt. A lakosság a XVI. században a templommal együtt reformátussá lett; ezt a templomot 1696-ban összeírták és 1700-ban, mint a kálvinisták kőtemplomát említették. A jelenlegi templom építése előtt a régi templomot teljesen lebontották, hogy anyagát az újba beépíthessék. 1804-ben kezdték el az építést, és 1809 körül fejezték be a nyugati bejárat kőkeretén található évszám tanúsága szerint. Berendezése és szószéke klasszicizáló stílusban készült, 580 ülőhelyes. A késő barokk stílusú templom műemlék jellegű. Felszerelései közül a kenyérosztó tál 1685-ből, az ón kanna 1751-ből, az ón tál a XIX. század eleji időkből, az úrasztali terítő az 1852-es évekből valók. Római katolikus templom: 1785-ben csak egy szoba szolgált kápolnaként. 1809-től szorgalmazták a helyiek az új templom építését. 1819-ben Czvenger József egri kőművesmester készítette el a tervet; az építés 1821-től 1824-ig tartott. A fatorony 1829-ből való, Uher Mátyás nyíregyházi kőműves munkája. 1830-ban készült Egerben az István királyt ábrázoló főoltárkép. A téglatornyot 1873-ban Bodnár Imre építész tervezte. A templom jellegét tekintve homlokzati tornyos, késő barokk építmény, két csehsüveg-boltozattal, fedett hajóval és félköríves szentéllyel, hozzá csatlakozó sekrestyével. Berendezései közül említésre érdemes a keresztelőkút, mely vörös márvány talpazaton álló, 1860 körüli sárgaréz felépítmény, továbbá egy késő barokk, fából gazdagon faragott Madonna-szobor a XVIII. század végi időkből. A város műemlékei között tartják számon Mikecz Júlia síremlékét, mely a Móricz Zsigmond út 56. számú ház előtt állt; a kettős talpazaton álló obeliszk 1846-ból való, a nyíregyházai Jósa András Múzeumba szállították. Itt kell szólni a volt Nicky-kúriáról is (Béke tér 2.), melyet 1763-ban épített Genovein (Genovai) János debreceni kőművesmester, a debreceni református kistemplom építője; később erősen átépítették. Emeletes épület, homlokzata 2+1+2 tengelyes. Városképi jelentőségű, védettséggel bír a késő romantikus stílusú Haastanyai magtár, amely műemlék. Kemecse neves szülöttei: Megyery Géza felsőházi tag; Niczky József volt alispán; Kriston Endre címzetes püspök, az egri székes főkáptalan nagyprépostja, az országgyűlés Felsőházának tagja 1941-1944 között; Répássy Mihály 1848-49-es honvédtábornok, ideiglenes hadügyminiszter; Méreiné Juhász Margit költőnő, tudományos kutató, irodalomtörténész; Mikecz Tamás ’48-as honvédőrnagy, a 48. zászlóalj parancsnoka; Krasznay Péter ’48-as honvéd hadnagy.

8.4. Közigazgatás Közigazgatásilag Kemecse 1860-ban – az 1849 előtti közigazgatási beosztás visszaállításával – a Dadai járáshoz tartozott, 1870-ben a Dadai felső járáshoz. Az 1876. évi törvényhatósági területrendezés során Kemecse a Bogdányi szolgabírói járás, s a szolgabíró lakhelyétől függő járási székhelye lett, melyhez 21 nagy-és kisközség tartozott. A XX. század elejétől 1941-ig szintén a Bogdányi járás járási székhelye volt. 1950-től már Kemecsei járás néven járási székhely. 1983-tól a járások megszűntével Nyíregyháza városkörnyékének nagyközsége lett. 1988. júl. 1-jétől a rendszerváltásig közvetlen megyei irányítás alá kerül. Kemecse közigazgatási rangja 1988. február 1-jétől nagyközség lett, 2005. július 1-jei hatállyal pedig elnyerte a városi címet. Kistérségi besorolása: •


•



107



8.5. Demográfiai jellemzők Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lévő Kemecse területe 38,94 km2, népsűrűsége 125,83 fő/km2. A kistérség harmadik legnagyobb lakosságszámú települése, 2007-ben a lakónépessége 4,900 fő volt, 2.552 nő (52%) és 2.348 férfi (48%). A település lakosságának 24%-a fiatalkorú (0-17 éves), 60%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 16%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 111 fő (2,5%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 1191 fő (26,81%), 8 osztállyal pedig 1367 fő (30,81%). Középiskolát végzett érettségi nélkül 1020 fő (22,99), míg érettségivel 517 fő, (11,6%) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 56 fő (1,26%), oklevéllel 174 fő (3,92%). 26. táblázat: Kemecse lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

4.380

4.529

4.536

4.944

5.052

4.900

(Forrás: KSH)

8.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények A településen egy 30 férőhelyes bölcsőde működik, ahol a beírt gyermekek száma 36, őket 6 gondozónő látja el. Kemecsén két óvoda és egy általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A 120 férőhelyes óvodában 2007. évben a beírt 151 gyermekkel 11 óvodapedagógus foglalkozott. Az óvoda 3 db számítógéppel rendelkezik. Általános iskola működik a településen alsó és felső tagozattal, 22 osztályban összesen 475 tanuló tanult (közülük 69 első évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 201 fő. Az általános iskolában 37 főállású pedagógus dolgozik. Az oktatási intézmény rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 34 számítógéppel. 2005. októberében a Megyei Közgyűlés és Kemecse Önkormányzata között létrejött megállapodás alapján megyei fenntartású felnőtt képzés indult 2006. szeptemberében, amely az Ibrányi Gimnázium kihelyezett tagozata lesz (1 osztály, 25 fő), jelenleg 23 fő tanul a kihelyezett iskolában. Egészségügyi és szociális intézmények Az orvosi ellátást két háziorvos, gyermekorvos, valamint fogorvos nyújtja. A szakorvosok a háziorvosi rendelőben 4,2 ezer ember ellátásáról gondoskodnak. A gyermekorvoshoz tartozók száma 1,2 ezer. Rendszeres – heti 2 alkalommal – nőgyógyászati szakrendelést is tartanak a városban, emellett magánrendelés keretében heti 1 alkalommal fül-orr-gégészeti szakrendelést, havi 1 alkalommal komputeres szemvizsgálati szakrendelést is igénybe vehetnek a polgárok. Kemecse központtal – asszisztenssel, gépkocsival és sofőrrel – központi ügyelet is működik, amely 4 település tízezer lakosát látja el. Sportorvosi szakrendelés működik, valamint mentőállomás, amely 14 településre kiterjedően negyvenezer lakost lát el. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

108



A védőnői szolgálat három védőnő foglalkoztatásával dolgozik. Két gyógyszertár működik a településen. Idősek klubja nem, de időskorúak bentlakásos otthona van a településen, 30 férőhellyel, 31 gondozottal. A településen csak étkezésben 48 fő, csak házi segítségben 7 fő, étkezésben és házi segítségnyújtásban 4 fő részesül. Az idősek otthonában foglalkoztatottak közül az ápolók, gondozók száma 7 fő. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 65 kiskereskedelmi üzlet található, ebből 1 gépjármű üzemanyagtöltő állomás, 3 használtcikk üzlet, 2 gépjármű alkatrész szaküzlet, 18 élelmiszerjellegű üzlet, továbbá 6 vegyiparcikk jellegű, 1 zöldség-gyümölcs, 3 hús-, húskészítmények üzlet, 2 kenyér-, pékáru és édességszaküzlet, 1 palackozott ital szaküzlet, 1 egyéb, nem kiemelt élelmiszert forgalmazó üzlet, 7 ruházati szaküzlet, 1 cipő-, bőráruszaküzlet, 1 bútor-, háztartási cikk üzlet, 2 elektromos háztartásicikk üzlet, 5 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru üzlet és 5 egyéb üzlet. 15 vendéglátóhely működik a településen, amelyek közül 9 étterem, cukrászda, 5 bár, borozó besorolású, 1 pedig munkahelyi vendéglátóhely. A lakosok a postai szolgáltatást helyben igénybe tudják venni. A városban található Internet pont, teleház, bankautomata és művelődési ház. A magánszálláshely vehető igénybe a Körmendi-tanyán. Kereskedelmi szálláshely nincs a városban.

8.7. Fizikai infrastruktúra Kemecsén a KSH adati szerint 1.662 lakás található, 2007-ben az épített lakások száma 12 volt. A lakások 90,9 %-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 72%-a gázzal, villannyal és Internet hozzáférhetőséggel. Közcsatorna hálózatba a lakások 63,2%-a van bekötve. Vezetékes telefonnal a lakások 42,2%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 229. A burkolt utak aránya 100%-os. A település rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznaponként 21 db, hétvégén 9 db busz szállítja az utasokat. A vasút is érinti a települést, hétköznaponként 13 db, hétvégén 11 db vonat közlekedik.

8.8. Gazdaság A településen 2007-ben 434 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 14,3 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 58 %-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 33%, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 9 % dolgozik. A település főbb termelési ágai a mezőgazdaság (gyümölcsösök – alma, meggy); tej-és tejtermékek feldolgozása. Kemecsén 319 vállalkozás működik, ebből 233 egyéni vállalkozás, 47 betéti társaság és 37 korlátolt felelősségű társaság. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

109



Legnagyobb foglalkoztatók: -

Farmtej Kft

-

Zöld Bárók Kft

-

Kerekegyházi Erdőgazdálkodási és szolgáltató Kft

-

Tedej Rt. Kemecsei Telepe

-

Szabolcs Halászati Kft

-

Perec Bt

-

Takács- Plusz Ker Kft

-

Keleti Térség Kft

-

West Union Impex Kft

-

Kemecse Nagyközség Önkormányzata és közintézményei (rendőrség)

-

Magyar Posta

-

MÁV Rt

Egyéni vállalkozók

8.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda épületének felújítása és eszközbeszerzése; az udvari játszóeszközök felújítása - általános iskola: a használaton kívüli iskola épületének felújítása; tornacsarnok építése; a meglévő általános iskola épületének bővítése 4 tanteremmel és egy zárt aulával; játszótér kialakítása - felnőttképzés: 2006. szeptember 1-től az általános iskolában felnőttképzés - Egészségügyi és szociális intézmények: - idősek ellátása: a meglévő bentlakásos otthon bővítése 50 férőhelyre, illetve a konyha bővítése, parkoló kialakítása -

háziorvosi

szolgálat:

folyamatban

van

az

Egészségház

felújítása

(nyílászárók cseréje) és akadálymentesítése, illetve a szolgálati lakások felújítása


110



- Központi ügyelet építése a mentőállomás épülete mellé - Mentőállomás bővítése felújítása

Infrastruktúra - autóbuszvárók kialakítása - a kemecsei állomás InterCity megállóhellyé minősítése - a szennyvízhálózat bővítése - a kábel tv hálózatának kiépítése -kerékpárút kialakítása Gazdaság - ipari park építése - logisztikai központ kialakítása


111



9. KÉK

9.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Kék a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 25 km távolságra található település. Alsórendű úton közelíthető meg, a települést érinti a Budapest-Záhony vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950 alatt van, a középhőmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 600 mm. Leggyakrabban az ÉK-i szél fúj. A község határában folyik az Orozdi-csatorna, mely a Belfő-csatornába torkollik. Erdőtársulásait akácosok és nemes nyárak jellemzik. Kisebb területeket borítanak az éger, fűz és nyírerdők. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemző, de megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja löszös homok és kovárványos barna erdőtalaj, kis terülten előfordul jó termékenységű réti csernozjom talaj is.

9.2. Történelem A község első okleveles említésével 1268-ban találkozunk. Eszerint földjét, mint várbirtokot V. István és IV. László adományaként Karászi Sándor szörényi bán kapta a borsovai vár jobbágyaival együtt. Neve a kék színnévből származik, amely eredetileg bizonyára a természetes tájra vonatkozott. A szomszédos Nyírbogdány határában Kékkas és Kéklő nevek is vannak. 1333-ban Sándor bán unokája, Karászi László Demecserrel együtt Magyar Pál gyimesi várnagynak adta el. Magyar Pál özvegyének a halála után a birtok visszaszállt a királyra. 1391-ben Battyáni János Ónodi Czudar János és György pereltek miatta, azonban 1416-ban új adomány címén Czudar Pétert iktatták be birtokába. A XV.-XVI. században több földesura volt, akik hosszabb-rövidebb ideig birtokolták. 1772-ben 13 telkes jobbágyának és házas zsellérének kilenc földesura: Csicseri, Ormos, Lónyay, Megyery, Fejér, Kövy, Bossányi, Tahy és Vay családok; a jobbágyfelszabadulás idejére a Vay és a Fejér családok kivételével ezek már teljesen kicserélődtek. 1850-ben 728 lélek lakott a faluban. 1870-ben 3.807 kat.holdnyi határán 133 házban 945 lélek, 1910-ben 151 házában 1.011 lélek lakott. Az 1930-as összeírás szerint területe 3.772 kat.holdat tett ki, 327 házában 1.886-an laktak, valamennyien magyar anyanyelvűek: vallás szerint 352 fő római katolikus, 133 görög katolikus, 1.311 református, 11 evangélikus és 68 izraelita. Tanügyét 1 református elemi népiskola és református általános továbbképző látta el. Lakóinak fő foglalkozása földművelés, az állattenyésztés és az ipar volt. A birtokok jobbára törpe – és kisbirtokokra oszlottak. Az I. világháború hősi halottainak száma – az 1998-ban felállított emlékmű szerint – 37 fő. A II. világháborúban 35-en estek el, a holocaust áldozatainak száma 45.

9.3. Építészeti, kulturális értékek A község jellegét illetően szalagtelkes település. A XIX. század elején egyetlen utcából állt, mely az É-D irányú homokdomb gerincén húzódott. Korábban hadászati szempontból is jelentős volt, mivel Kemecse felől Kéken át vezetett az út a besztereci földvárhoz.1772-ben még útmenti, egyházsoros település, az utca szélvédett nyugati oldalán sorakoztak a házak, a keleti oldalon csupán a templom állt. Akkoriban a falut fonott sövénykerítés vette körül, nádasok, rétek ölelték át, melyeket tavaszonként a Tisza árja újított fel. Mivel a telkek végei a vízben ültek, az új házak csakis az utcafrontra kerülhettek, ezáltal a telkek hosszában Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

112



aprózódtak. A déli falurész, az Alvég és az ettől nyugatra eső Porgolát benépesülése a múlt század elején kezdődött el. Az ármentesítés után ezeknek az udvaroknak a bejáróját már az alacsonyabban lévő helyekre is áttolták, de még részben be is kerítették. Így zsákutcákat csináltak, ezeknek aztán a kisszoros nevet adták. E zegzugos, halmazos szerkezetű falurészen az utcahálózat kiépítése csak az utóbbi évtizedekben kezdődött. Egy másik, de a falutól távolabbi települési rész az Új utca (Újkék, Ady E.u.), mely a Lónyai csatorna hídjánál kezdődik. Itt először 1918-ban osztottak házhelyeket. 1918 után a következő falubővítésre a 1945-ös házhelyosztáskor került sor (Dózsa, Hunyadi, Rákóczi utcák és az Ady utca egy része). Az egyutcás faluból mára „11 utcás” lett. A régi faluban a soros elrendezésű telek északi oldalán állt a szerény lakóház, előtte 3-4 méteres kiskerttel, szőlőlugassal. A ház mögött, külön épületként emelkedett az aránylag nagyméretű istálló, mögötte, esetleg hozzáragasztva kapott helyet a fészer, végül a széna – és szalmakazal. A házzal szemközti oldalra került néhány szilvafa, a nyári konyha, a tengerigóré, a kút, a tüzelő, a disznóól, végül a trágyadomb. Az udvart a kerttől sövénykerítés választja el. Kék népi építészetére jellemző, hogy lakóházai a lecsapolásig – 1882-ig – többnyire villával rakott sárfalból, a vizesebb részeken karóvázas földfallal készültek. Az épületeket náddal, gyékénnyel fedték. A századfordulótól vályogot és cserepet használtak. A házak általában háromosztatúak, földpadozatosak. A tetőzet elől kontyos, hátul oromfalas, az utóbbi helyen padlásfeljáróval. A tehetősebbek, különösen az 1920-as években a házat L alakúvá alakították át, amennyiben ezt a telek szélessége megengedte. A régi házak általában oldaltornácosak. Gazdasági épületek: a lecsapolásig a megélhetés fő forrása az állattenyésztés volt, ezért az istálló építésére igen nagy gondot fordítottak. Falazatát vályogból készítették, s ezek általában háromosztatú (kocsiszín, lóistálló, tehénistálló), nyeregtetős, nádfedeles épületek voltak. A simára tapasztott padlást szemtárolásra használták. A portáról nem hiányozhatott a tengerigóré és a disznóól. Az udvar végén vagy a kert elején krumplivermet ástak. A népi építészet hagyományai közül említésre méltóak: Kölcsey u.52. sz. alatti istálló (épült 1910 körül, 1976-ban lebontották és 1927 előtti állapotának megfelelően a Sóstói Múzeumfaluban helyreállították), Lenin u. 58.sz. alatti lakóház (épült 1900 körül). Jellegzetes kisnemesi lakóház boglyakemencével a nemrég helyreállított „Kékház” (Kölcsey u. 11.), helytörténeti gyűjteménnyel. 1333-ban Magyar Pál gyimesi várkapitány vásárolta meg a falut, s az oklevél szerint itt kő-, ill. téglaalapon fatemplom állott. 1700. febr. 18-án Telekessi István egri püspök, Kollonich Lipót prímáshoz küldött jelentésében említette, hogy egyházmegyéjében, Kéken, fatemplom volt a reformátusok birtokában. A jelenlegi templomot 1828-ban építették téglából, keletnyugati tengelyben, nyugati homlokzat előtti 26 méter magas tornyával együtt. A tornyon lévő zászló évszáma (1871) a templom felújításának évszámát jelenti; ekkor készültek el padjai és deszkamennyezete is, melyet 1907—ben javítottak. A 12x22 m belsőben 380 ülőhely van. Felszerelései közül a cápás pohár, ón kanna, úrasztali terítő a XVII-XVIII. századi időkből valók. A késő barokk stílusú templom műemlék. A katolikus templomokat 1995-ben szentelték fel.

9.4. Közigazgatás Közigazgatásilag 1860-tól a Dadai járás, 1870-től a Dadai felső járás községe. 1876-tól a Bogdányi járáshoz tartozott, 1914-től körjegyzőségi székhely, Beszterec községgel. 1920-tól a Nyírbogdányi járás nagyközsége. 1950-től a kemecsei (volt Nyírbogdányi) járáshoz


113



sorolták, 1983-tól Nyíregyháza város városkörnyéki községe lett, nagyközségi közös tanács tagja; tanácsának székhelye Demecser. 1977. április 1-jétől a nagyközségi közös tanács tagja lett, 1988. febr. 1-től közvetlen megyei irányítás alá került a nagyközségi közös tanács tagjaként, 1989. július 1-től pedig Nyíregyháza megyei város és környéke községe. 1990-től önálló. 1995-ös közigazgatási rangja szerint község. Kistérségi besorolása: •


•


9.5. Demográfiai jellemzők Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lévő Kék község területe 22,05 km2, népsűrűsége 90,25 fő/km2. 2007-ben a lakónépessége 1.990 fő volt, 1.013 nő (51%) és 977 férfi (49%). A település lakosságának 24%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 17%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 49 fő (2,74%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 570 fő (31,96), 8 osztállyal pedig 594 fő (33,31). Középiskolát végzett érettségi nélkül 393 fő (22,04), míg érettségivel 135 fő, (7,57%) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 8 fő (0,4%), oklevéllel 34 fő (1,9%). 27. táblázat: Kék lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

2.228

2.085

1.963

1.997

2.078

1.990

(Forrás: KSH)

9.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények Kéken óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A 75 férőhelyes óvodában 2007. évben a beírt 91 gyermekkel 6 óvodapedagógus foglalkozott, kihasználtsága 121%-os volt. Az óvoda rendelkezik számítógéppel. Általános iskola működik a településen alsó és felső tagozattal, 11 osztályban összesen 225 tanuló tanult (közülük 30 első évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 82 fő. Az általános iskolában 20 főállású pedagógus foglalkozott. A településen működő szakiskolában, 7 osztályban 156 tanulót oktat 10 pedagógus. Az oktatási intézmények rendelkeznek iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 50 számítógéppel. A felnőttképzés megoldott a településen, 24-2n tanultak felnőttoktatásban 2007-ben. Egészségügyi és szociális intézmények A község háziorvosi székhely, bölcsődét, gyógyszertárat azonban nem tartanak fenn. Jelenleg csak fiókpatika működik. A védőnői szolgálat egy védőnő foglalkoztatásával látja el feladatait. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

114



Házi gyermekorvosi szolgálat nem működik a településen, bár az önkormányzat megítélése szerint valós igény lenne rá. Időskorúak otthona nincs a településen, a gondozás étkezésre szorítkozik, 2007 évben 7 fő volt a támogatottak száma. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 24 kiskereskedelmi üzlet található, ebből 1 üzemanyagtöltő állomás, 13 élelmiszerjellegű üzlet, továbbá 1 vegyiparcikk jellegű, 1 ruházati,1 bútor-, háztartáscikk, 1 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet és 6 egyéb üzlet (2007-ben). 10 vendéglátóhely működik a településen, amelyek közül 5 étterem, cukrászda, 4 bár, borozó besorolású, 1 pedig munkahelyi vendéglátóhely. Művelődési ház, könyvtár, teleház és Internet pont van a településen. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehető igénybe.

9.7. Fizikai infrastruktúra Kék településen 669 lakás található, 2007-ben egyet építettek. A lakások 95,5%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, gázzal 77,3%-uk ellátott, villany a lakások 100%-ban van, illetve 71,5%-uk van rákötve a szennyvízcsatorna rendszerre. Vezetékes telefonnal a lakások 38,1%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 172. A burkolt utak aránya 100%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal és a vasút is érinti a települést.

9.8. Gazdaság A településen 2007-ben 212 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 17,6%-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 44 %-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 52%, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 4 % dolgozik. Ennek ellenére a település fő termelési ága mezőgazdaság. Kéken 72 vállalkozás működik, ebből 58 egyéni vállalkozás, 6 betéti társaság és 7 korlátolt felelősségű társaság. A településen a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, illetve meg kell említeni a FiRehab Kft-t (50-99 fő).

9.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés


115



- Oktatás: - óvoda: új óvoda építése - általános iskola: az általános iskola épületének bővítése, korszerűsítése (emeletráépítéssel tanterem bővítés, fűtéskorszerűsítés); számítástechnikai, híradástechnikai (rendezvény-hangosítás) eszközök, továbbá taneszközök sportszerek, berendezési tárgyak (bútorok) beszerzése - középiskola (szakiskola): a szakiskola épületének felújítása, kollégium építése, sportudvar kialakítása, taneszköz beszerzése, informatikai eszközbeszerzés, dísznövénystúdió kialakítása; géptároló szín építése, érettségit adó képzés beindítása - Egészségügyi és szociális intézmények: - idősek ellátása: napközi otthon, majd bentlakásos idősek otthona építése - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat épületének felújítása - fogorvosi szolgálat: a fogorvosi szolgálat épületének felújítása - védőnői szolgálat: a védőnői szolgálat épületének felújítása - orvosi ügyelet: lassan beindul Demecser várossal közösen szervezett orvosi ügyelet - gyógyszertár: a gyógyszertár épületének felújítása, korszerűsítése, állandó gyógyszertár kialakítása Lakossági szolgáltatások - Turisztika: kereskedelmi szálláshely építése - Egyéb: - sportolási lehetőség biztosítása - cukrászda és étterem építése - bankautomata létesítése Infrastruktúra - benzinkút létesítése - útburkolat javítása - az autóbusz járatok gyakoribbá tétele, illetve közvetlen járat indítása a megyeszékhelyre - a gáz-, ivóvíz- és szennyvízhálózat kiterjesztése a hiányzó területekre - az Internet sávszélességének bővítése - településközpont kialakítása - a belvízelvezetés megoldása


116



10. NAGYHALÁSZ 10.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Nagyhalász a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északra, mintegy 17 km távolságra található város. Alsórendű úton közelíthető meg, területét átszeli a Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomközű vasútvonal. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950-2000, az évi középhőmérséklet 9,5-9,6 0C, a vegetációs időszaké 16,6-16,8 0C. a csapadék éves összege 550 mm körüli. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj, az átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s értéket. A város határában folyik az Ibrányi csatorna és a Nagyhalász-Pátrohai csatorna, amely a Belfő-csatornába torkollik. A településtől délre találjuk a Nagyhalászi-halastavat. Területe félig kötött futóhomokkal, lösszel és löszös homokkal fedett hordalékkúp-síkság, amely enyhén lejt észak felé. A felszíneket borító üledékek fiatal korúak, a pleisztocén legvégéhez kapcsolhatók. A talajvíz kémia jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s. km2 közötti. A nagyszámú artézi kutak mélysége nem éri el a 100 m-t, vízhozam pedig a 100 l/p-et. A város területén 32 0C hőmérsékletű nátrium kloridos és hidrogénkarbonátos, nagy sótartalmú hévizet találtak. Erdőinek jelentős hányadát nemes nyárak és akácosok alkotják. Kisebb területeken találkozhatunk tölgy, kőris-szil-juhar, valamint éger és fűz társulásokkal. A nyílt társulások küzül a homokpuszta-rét jellemző, azonban megtalálható a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja glaciális homokfelszínen képződött kovárványos barna erdőtalaj, emellett löszös üledéken homokos vályog fizikai féleségű, jó vízgazdálkodású réti csernozjom talajok is előfordulnak.

10.2. Történelem A megye egyik legrégebbi települése. A rétből kiemelkedő homokdombokra épült község 1993-ban kapott városi rangot. A településen a XX. század elején még fellelhetők voltak a Százdi apátság romjai, melyeket a nép puszta-templomként tartott számon. A település határában gyakorta végzett régészeti ásatásokat dr. Jósa András; a leleteket a Jósa András Múzeum őrzi. A település neve a HALAZ névalakban jelent meg először. A Halász helynév a magyar HALÁSZ köznévből származik. Földje eredetileg királyi birtok volt, lakói pedig a király halászai. A későbbi Nagyhalász, Belhalász és Monostorhalász nevek már abban az időben keletkeztek, amikor a falu magánföldesúri tulajdonba került és a fenti helynevek a falu (határ) egy-egy részére vonatkoztak. A falu az Árpád-korban a Szabolcsi vár birtoka volt. 1245-ben IV. Béla a tatárok pusztítása nyomán elnéptelenedett földet a Gut-Keled nemzetségnek adományozta. 1291-ben a későbbi Csicseri család ősei vették meg Balsával együtt. A XIV. század közepén a Paksi család őse kapta meg királyi adományként, de fiaitól 1404-ben Zsigmond elkobozta, és Csapi Andrásnak adományozta. 1454-ben a Czudarak tulajdona, majd a bélteki Drágfiaké. Ám a XVI. században ismét a Paksiak birtokolták, mellettük Perényi Ferenc és Gábor, majd a század végén a Bay család szerzett benne tulajdonrészt. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, de 1566-ban már Szabolcs egyik legnépesebb helye volt, mintegy 400-500 lakosával. A Paksi birtokok a XVII. sz. ’60-as éveiben a Barkóczy, a Nyakas és Jármy családokra szálltak. Az 1674-ben kelt írott források Szunyogh István birtokaként tartják számon. Az 1700-as években sokféle címen tulajdonjogot szerzett földesurak teljes évsorát az 1774-ban


117



kelt urbárium tartalmazza; tanúsága szerint a XVIII. sz. jelentős birtokosai: Elek, Lónyay, Kornis, Vay, Cuha és Dessewffy családok. A többi kisnemesnek csupán egy - két jobbágya vagy zsellére volt. A jobbágyfelszabadítás idején 14 földesúr osztozott a területén, de csak kettőnek a nevét ismerjük (Kornis és Csuha).

10.3. Építészeti, kulturális értékek A település jellege: A rétközi falu eredetileg kétutcás, szalagtelkes volt, É-D irányú kanyargós főutcával. A középkorban itt élt halászok az árvízmentes dombokra építették földbevájt kunyhóikat. A dombokat mesterséges gátakkal kötötték össze. Ezek határozták meg azután a Fő út vonalát, amelynek felső, nyugatra hajló részét a XVIII. századra már beépítették. A lecsapolás előtt a falut víz vette körül, szárazon csupán Nyíregyháza és Kemecse felől lehetett megközelíteni. A lakosság évszázadokon át halászatból, nádvágásból és állattartásból élt. A gyékényből kosarat fontak, ponyvát szőttek. A nád egy részét eladták, a többit a házak és ólak befedésére használták fel vagy tüzelőként szolgált. A keskeny telkeket szorosan beépítették az északi hosszanti oldalon. Az utcai szoba előtt kert volt, a ház mögé került az istálló és a disznóól. A faluhoz tartozó tanyák: Homok-tanya, Mága-sor, Kecskés és Poklonos. Az utóbbi években rohamosan épülő település mára várossá fejlődött. Református templom: az 1332-1335. évi pápai tizedjegyzék megemlíti Mihály nevű plébánosát. Az egyház temploma 1604-ben romokban állt, de alighanem újjáépítették és az 1696. évi canonica visitatio ezt a fatemplomot jegyezte fel. A középkori templom idővel ismét romos lett. Maradványait 1981-82-ben tárták fel. 1779-ben a reformátusoknak ismét volt nyerstéglából épült temploma, közelében állt egy fatorony, benne két haranggal. 1783-ban Csuha Tamás földbirtokos kérte a romokban heverő középkori pusztatemplom felújítását. Végül II. József engedélyezte, hogy a régi templom romjait elhordva emeljenek új templomot. Az építést Bertonicsek Leopold nyíregyházi kőműves mester, az ácsmunkát Orosz András nagykállói ácsmester készítette. Az épületet 1791-ben szentelték fel. Az 1833ban elkészült torony ma is úgy áll vakolatlanul, ahogy fehér faragott, fehér köveit eredetileg felrakták. A későbarokk templom a falu közepén található az utcával párhuzamosan, téglalap alaprajzú toronnyal, eklektikus déli bővítménnyel. Az 1800-as években többször felújították és bővítették. Legkorábbi anyakönyve 1781-ben kezdődik. Egykor gazdag felszerelése volt, még a XX. század elején is 43 értékes textíliáját írták össze. Katolikus templom: Nagyhalász a középkorban monostorhely volt. Plébániatemplomát Nagyboldogasszony tiszteletére emelték. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, majd 1723-ban az írásos források szerint ismét volt katolikus plébániatemploma, papfölddel és plébániaházzal. A XVIII. században a templomot a reformátusok használták. A katolikus hívek a napkori plébániához, majd 1804 körül az ibrányihoz tartoztak. Még ebben az évben, Fuchs érsek és a helyi közbirtokosok költségén, Csuha Sándor birtokos földjén felépítettek egy nyilvános kápolnát, melyet 1808-ban felszenteltek. Alig egy évtized után a plébánia összedőlt, ugyanis vizes területen épült. Újjáépítésére nem lévén pénz, a plébánia székhelyét áttették Kemecsére. 1873-ban a kápolna fatornya is ledőlt, az életveszélyes épületet lezárták. 1887-88-ban Krakker Mátyás építette az új, mai katolikus templomot. Az egyházmegyei hatóság 1936. április 14-én kiadott dekrétumában a nagyhalászi fiókegyházat leválasztotta a kemecsei plébániáról és ismét plébániai rangra emelte. 1888-ban Nagyhalász katolikus templomát plébánia-templommá nyilvánította. „E házban született 1794.X.23-án Csuha Antal az 1848-49-es szabadságharc honvédtábornoka..” – adja hírül egy emléktábla a nagyhalászi Csuha – Kállay kúria falán. A ház a XVIII. század végén épült, majd 1830 körül klasszicista stílusban varázsolták újjá. A műemlék jellegű épület 1995 óta védett, s napjainkban ismét felújításra szorul, melynek munkálatait már megkezdte az önkormányzat. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

118



10.4. Közigazgatás A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs vármegye, Dadai járás (Nagy-Halász) 1870: szabolcs vm., Dadai felső járás (Halász) 1876: Szabolcs vm., Bogdányi járás XX. sz. elje: Szabolcs vm., Bogdányi járás, nagyközség (Nagy-Halász) 1914-1945: Szabolcs vm., Nyírbogdányi járás nagyközség (Nagyhalász) 1950: Szabolcs-Szatmár megye, Kemecsei járás 1971-1983: Sz-sz. megye, Nyíregyházi járás, önálló községi tanács 1984: Sz-Sz.megye, Nyíregyháza városkörnyéke, önálló tanácsú község 1989: Nagyhalász n.k.k.t. 1990: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye n.n.k.k.t. 1993: Sz-Sz-B. megye, város Kistérségi besorolása: •


•


10.5. Demográfiai jellemzők Nagyhalász területe 44,31 km2 , népsűrűsége 130,22 fő/km2. 2007-ben a lakónépessége 5.770 fő volt, 2.997 nő (51%) és 2.00 férfi (49%). A település lakosságának 23%-a fiatalkorú (0-17 éves), 61%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 16%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 140 fő (2,6%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 1503 fő (28,2 %), 8 osztállyal pedig 1649 fő ( 30,92 %). Középiskolát végzett érettségi nélkül 1.205 fő (22,59 %), míg érettségivel 626 fő, (11,74 %) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 50 fő (0,93 %), oklevéllel 159 fő (3,0 %). 28. táblázat: Nagyhalász lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

6.101

6.077

5.922

5.865

5.897

5.770

(Forrás: KSH)

10.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

119



Nagyhalászban két óvoda működik 200 férőhellyel. 2007-ben 8 csoportban 203 gyermek járt 17 óvodapedagógus felügyelete mellett. Számítógép nincs az óvodában. Általános iskola működik a településen alsó és felső tagozattal, 2007-ben 25 osztályban összesen 584 tanuló tanult (közülük 59 első évfolyamos). A napközis tanulók száma 117 fő. A főállású pedagógusok száma 48 fő. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral. Gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai felnőttoktatás is működik a településen, ahol 2007. évben a középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma 212 fő volt. A számítógéppel ellátott intézmények száma 3, Internet hozzáféréssel két intézmény rendelkezik, a számítógépek száma 87 db. Egészségügyi és szociális intézmények A településen két háziorvos, egy gyermekorvos és 2 ápolónő látja el a lakosságot. A betöltött védőnői álláshelyek száma 3. A városban egy gyógyszertár működik. Nagyhalászban a 30 férőhelyes időskorúak otthonában a gondozottak száma 2007-ben 30 fő volt, az itt foglalkoztatott ápolók, gondozók száma 11fő. A településen 43 fő azoknak a száma, akik csak étkezésben részesültek, 18 fő csak házi segítségnyújtásban részesült, míg az étkezésben és házi segítségnyújtásban részesülők száma 7 fő. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen 2007-ben a kiskereskedelmi üzletek száma 85, ezek túlnyomó része élelmiszer jellegű üzlet (25) és további 1 üzemanyagtöltő állomás, 8 használtcikk üzlet, 2 gépjármű alkatrész szaküzlet, 1 motorkerékpár szaküzlet, 4 vegyiparcikk jellegű üzlet, 3 hús-, húskészítmény üzlet, 1 egyéb nem kiemelt élelmiszert forgalmazó szaküzlet, 1 palackozott italok szaküzlet, 13 ruházati üzlet, 2 bútorüzlet, 7 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet és 22 egyéb üzlet. 27 vendéglátóhely található a településen, amelyek közül 13 étterem, cukrászda, 14 pedig bárok-borozók besorolásba tartozik. Művelődési ház, könyvtár, Internet pont található a településen. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni és bankautomata is található a településen. Sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehető igénybe.

10.7. Fizikai infrastruktúra Nagyhalászban 1954 lakás található. 2007-ben a megszűnt (lebontott) lakások száma 8, az épített lakások száma pedig 20 volt, ami kedvező jelenség. A lakások 88,1%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, gázzal 76,1%-uk ellátott, villany a lakások 100%-ban van, illetve a szennyvízcsatorna hálózatra bekötött lakások aránya 66,9%. Vezetékes telefonnal a lakások 48,1%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 233. A burkolt utak aránya a település belterületén 80%. A 20 kilométerre fekvő megyeszékhellyel rendszeres autóbusz közlekedés köti össze a várost, ahol 18 kiépített autóbusz megállóhely található. Hétköznaponként óránként, hétvégén 3 óránként közlekednek az autóbuszok. Aki akar, vonattal is utazhat, ugyanis itt Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

120



halad át a Nyíregyháza-Dombrád közötti keskeny nyomtávú vasútvonal. A kisvasút megtartása és fejlesztése érdekében hozták létre a Nyírvidéki Térközi Kisvasúti és Turisztikai Társulást, melynek Nagyhalász is tagja.

10.8. Gazdaság A településen 2007-ben 620 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 17,1 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 45,2 %-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya ennél kissé magasabb (48,4 %), a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban 6,3% dolgozik. A település főbb termelési ágai a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szórakoztatóipar. A városban 2007-ben 347 vállalkozás működött, ebből 261 egyéni vállalkozás, 39 Kft., 38 Bt. 7 szövetkezet, 1 mezőgazdasági szövetkezet és 1 részvénytársaság működött. Legnagyobb foglalkoztatók a településen: -

Zsákgyár Kft

-

Agrohalász Kft

-

Halász-Coop Kft

-

Önkormányzat

-

CONFECION IHAR Kft

10.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás, nevelés: - bölcsőde: a régi bölcsőde épületének felújítása, melyet újra tudnának használni - óvoda: az óvoda épületének teljes felújítása (tető-, ajtó- és ablakcsere, fűtés korszerűsítése, szigetelés, bútorzat cseréje) - középiskola: az új középiskola bővítése - Egészségügyi és szociális intézmények: - idősek ellátása: új, 50 férőhelyes, bentlakásos otthon építése - háziorvosi szolgálat: vállalkozó háziorvosok - gyermekorvosi szolgálat: a gyermekorvosi szolgálat épületének felújítása (tetőcsere, szigetelés, ajtó és ablak csere) - védőnői szolgálat: a védőnői szolgálat épületének felújítása (tető felújítás, nyílászáró csere, szigetelés, burkolás és festés) - orvosi ügyelet: új épület az orvosi ügyelet számára mentőállomással


121



Lakossági szolgáltatások - Turisztika: termálfürdő kialakítása Ibrány várossal közösen - Egyéb: közösségi ház és sportcsarnok építése Infrastruktúra - a szélessávú Internet és a kábel tv hálózatának kiépítése - a földutak megszüntetése aszfaltozással, az úthálózat fejlesztése - kerékpárút építése - buszpályaudvar létesítése - az ipari területeken a villamos infrastruktúra biztosítása - gázgerinc kialakítása - az ivóvíz és szennyvíz hálózatának 100%-os kiépítése Gazdaság - ipari park létrehozása a megfelelő infrastruktúrával


122



11. NYÍRBOGDÁNY

11.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Nyírbogdány a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 18 km távolságra található település. Közúton jól megközelíthető a 4-es főúton. Nyírbogdány – Gyártelep elérhető a Budapest – Záhony közötti vasútvonalon is. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950 alatti, a középhőmérséklet 9,59,6 0C, a csapadék 600 mm. Leggyakrabban az ÉK-i szél fúj. A község határában folyik a Kállai-, valamint a Sényői főfolyás, mely a Lónyai főcsatornába torkollik. Erdőtársulásait az akác és nemes nyár fafajok jellemzik. Kisebb területet foglalnak el a tölgyesek és a fenyőerdők. A nyílt társulások közül a homokpuszta – rét a legjellemzőbb, azonban találkozhatunk hamuvirággal és réti angyalkával is. Talaja kovárványos barna erdőtalaj, homok, valamint réti talaj.

11.2. Történelem A háromezer lakosú nyírségi község a középkorban mezőváros volt. Első ízben 1220 körül említi nevét a Váradi Registrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt. Neve a Bogdán személynévből alakult magyar névadással. A személynév a szláv Bogdán (=Isten ajándéka), a görög Theodoros átvétele volt, s minden bizonnyal magyar ember viselte. 1324-ben Bogdánteleke néven szerepel az első oklevelekben. Ettől az időtől számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként. A Bogdányiak tulajdonlása a XVIII. századig tartott, mellettük sokan mások rendelkeztek résztulajdonnal, így az Apagyi család is. 1566-ban Szabolcs egyik legjelentékenyebb települése volt. A XVI. század végén a 44 jobbágyháztartáson 5 földesúr osztozott, ebből 3 Bogdányi családbéli volt. 1607-től az akkori megyei alispán, Bogdányi János közbenjárására évente 6 alkalommal országos vásár tartására szerzett jogot a falu. Ez nagyban hozzájárult fejlődéséhez. A Bogdányi család tagjai, elsősorban György és János részt vettek a megye vezetésében (alispán, ecsedi várkapitány). Ők lettek a templom és az iskola patrónusai, temetkezési helyük a templomban volt. A XVII. században a Jármy, az Orosz és a Bay családok szereztek részbirtokokat Bogdányban, melyeket 1945-ig meg is tartottak. A XVIII. században a jelentékeny Bogdányi birtok feldarabolódott. Legnagyobb részét gróf Barkóczy János kapta meg, a fennmaradó rész a faluban egymással rokon nemesi családok birtokába került. A falu mai határába három egykori falu olvadt be. Egyik a középkori telepítésű, de később elnéptelenedett Gecsetelke, melynek első írásos említése 1362-ből való. Többet tudunk a községhatár északi részébe beleolvadt Hene középkori történetéről. Helyét ma egy Telek nevű puszta őrzi. A harmadik terület a mai bogdányi határ északi részén különálló Szolnok volt; első említése a XIII. század elejéről maradt fenn. A 16. században még 60 lakosa volt. A három középkori település a török időkben kipusztult és a XVII. században már lakatlan terület volt.


123



11.3. Építészeti és kulturális értékek A település jellegét tekintve eredetileg É-D irányú, szalagtelkes, egyutcás falu volt, ami a középrészen térszerűen kiszélesedett. A XVIII. századtól a település központjából újabb és újabb utcák nyíltak, így a XX. század elejére már halmazos alaprajzot mutatott. Északi részét Felvégnek, a délit Alvégnek nevezték. A telkek keskenyek, soros beépítésűek. A lakóház mögött helyezték el az istállót, a színt, a disznóólat és a tyúkólat. A falutól északra épített gyártelep (Petróleumfinomító üzem) mellett új lakótelep létesült. A református templom téglából épült, késő barokk teremtemplom, homlokzati toronnyal. Írásos említése 1696-ban és 1700-ban datálódik. Harangja Szolnokról, a közeli elpusztult középkori falu templomából való. Egy 1779-ben kelt kánoni vizsgálat tanúsítja, hogy a templom a reformáció elterjedése előtt a katolikusok tulajdona volt. Ezt bizonyítja építésének módja és az oltárok helye is. 1796-ban, az átépítés idején tárták fel azt a kriptát, amely a Bogdányi család temetkezési helyéül szolgált. A templom jelenlegi formáját 1796-1800 között nyerte el. Az orgonakarzatot 1839-ben készítette Pásztor János nyíregyházi asztalos, az orgona Komornyik József kassai orgonakészítő munkája. A templom berendezése késő barokk, csupán a szószék klasszicista. Az egykori Szalánczy – kastély a múlt század végén épült (1873). Donga – boltozatos, az egész épület hosszában pince húzódik. Jelenleg a termelőszövetkezet használatában van. Nyírbogdányt az irodalomtörténet is számon tartja. Kazinczy Ferenc – amikor fogsága idején Munkácsra szállították – 1800. augusztus 14-én itt találkozott édesanyjával. 1857. június 23a is jelentős nap a község történetében: Balásházy Jánosnak, a neves mezőgazdásznak felhívására Nyírbogdányban ekkor született kezdeményezés a Magyar Tudományos Akadémia felépítésére; a jelenlevők 400 forintot ajánlottak fel.

11.4. Közigazgatás A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs v.m., Dadai járás (Bogdány) 1870-1875: Szabolcs v.m., Dadai felső járás 1876-1900: Szabolcs v.m., Bogdányi járás a XX. század elejétől nagyközség 1914-1945: Szabolcs v.m., Nyírbogdányi járás, nagyközség 1950: Sz-sz. megye, Kemecsei járás, nagyközség 1971-1983: Sz-Sz. megye, Nyíregyházi járás, önálló községi tanács 1984: Sz-Sz. megye, Nyíregyháza városkörnyéke, önálló tanácsú község 1990: Sz.-Sz.-B. megye, község. Kistérségi besorolása: •


•


11.5. Demográfiai jellemzők Az Ibrány-Nagyhalász kistérségben lévő település területe 35,03 km2, népsűrűsége 86,29 fő/km2. Lélekszáma a népszámlálási adatok szerint kisebb eltérésekkel állandó.


124



2007-ben a lakónépessége 3.023 fő volt, 1.566 nő (52%) és 1.457 férfi (48%). A település lakosságának 23%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 18%-a időskorú (legalább 60 éves). A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 58 fő(2,1%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 698 fő (25,9 %), 8 osztállyal pedig 838 fő (31,1 %). Középiskolát végzett érettségi nélkül 623 fő (23,15 %), míg érettségivel 363 fő, (13,49 %) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 25 fő (0,92 %), oklevéllel 85 fő (3,15 %). 29. táblázat: Nyírbogdány lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990.

2001

2000

2007

Lakónépesség

2.942

2.903

2.834

2.974

3.074

3.023

(Forrás: KSH)

11.6. Lakossági szolgáltatások

Oktatási, nevelési intézmények A község nem rendelkezik bölcsődével, bár az önkormányzat megítélése szerint valós igény van rá. A településen egy óvoda működik 26 férőhellyel. 2007-ben, 5 csoportban 122 gyermek járt 11 óvodapedagógus felügyelete mellett, kihasználtsága 470%-os volt. Számítógép van az óvodában. Általános iskola működik a településen alsó és felső tagozattal, 2007-ben 16 osztályban összesen 281 tanuló tanult (közülük 32 első évfolyamos). A napközis tanulók száma 91 fő. A főállású pedagógusok száma 26 fő. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 42 db számítógéppel. A településen nincs középiskola és a felnőttképzés sem megoldott, bár az önkormányzat megítélése szerint erre is valós igény van. Egészségügyi és szociális intézmények A településen nincs háziorvos és nincs házi gyermekorvossem. A védőnői szolgálat két védőnő foglalkoztatásával látja el a feladatait. Egy gyógyszertár található a településen. Két idősek nappali intézménye és egy időskorúak otthona is működik a településen, továbbá egy tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító intézmény is található a településen, amelyben, 2007-ben 50 fő ellátását biztosították, az ápolóinak és a gondozóinak a létszáma pedig 6fő volt 2007-ben. A csak étkezésben részesülők száma 73 fő, míg csak házi segítségnyújtásban 12 fő részesül. Étkezésben és házi segítségnyújtásban 6 főt részesítettek. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen a kiskereskedelmi üzletek száma 37, ezek túlnyomó része élelmiszer jellegű üzlet (16) és további 2 üzemanyagtöltő állomás, 2 használtcikk üzlet, 1 gépjármű alkatrész Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

125



szaküzlet, 3 vegyiparcikk jellegű üzlet, 4 ruházati üzlet, 1 ruházati szaküzlet, 2 festék-, vasáru szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet és 5 egyéb üzlet. 11 vendéglátóhely található a településen, amelyek közül 5 étterem, cukrászda, 4 pedig bárok-borozók besorolásba tartozik. A munkahelyi vendéglátóhelyek száma 2. Művelődési ház, könyvtár és Internet pont található a településen. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik a község. Egy 12 férőhelyes panzió áll a vendégek rendelkezésére.

11.7. Fizikai infrastruktúra Nyírbogdányban 1042 lakás található. 2007-ben a megszűnt (lebontott) lakás nem volt, az épített lakások száma pedig 11. A lakások 81,7%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 82,5%-a gázzal, villannyal, 48,3%-a vezetékes telefonnal. A szennyvízcsatorna hálózatra bekötött lakások aránya 76,6%. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 233. A burkolt utak aránya 95% a településen. A településen és a települések között a közlekedési lehetőségek jók. A község rendelkezik helyközi buszjárattal. Nyíregyháza vonaton és a 4. sz. főútvonalon 15-20 percen belül elérhető.

11.8. Gazdaság A településen a munkanélküliség jóval alacsonyabb a kistérség többi településéhez viszonyítva, 2007-ben 194 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 10,6 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 53,2%-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 40,2% a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban 6,6% dolgozik. A település fő termelési ága a mezőgazdaság, valaMINT A VEGYIPAR. Nyírbogdányban 2007-ben 197 vállalkozás működött, ebből 130 egyéni vállalkozás, 28 kft., 33 bt. Legnagyobb foglalkoztatók: - Bogdány Petrol Kft. - Bogdánypék Kft. - Önkormányzat

11.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: óvodaépítés Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

126



- általános iskola: az általános iskola régi szárnyának rekonstrukciója, újjáépítése - középiskola: a szakiskolai képzés újraindítása - Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat felszereléseinek és berendezéseinek korszerűsítése - védőnői szolgálat: a védőnői szolgálat épületének felújítása, átalakítása és korszerűsítése Lakossági szolgáltatások - Turizmus: a Jóléti-tó környékének turisztikai célú fejlesztése - Egyéb: a sportlétesítmények felújítása, új sportcsarnok, illetve tornaszoba építése Infrastruktúra - az ipari park infrastruktúrájának fejlesztése - aszfaltburkolt utak építése - a szélessávú Internet hálózatának kiépítése


127



12. PASZAB 12.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Paszab a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától É-ra, mintegy 29 km távolságra, a Tisza partján található település. Alsórendű úton és a Nyíregyháza-Balsát összekötő keskenynyomközű vasúton érhető el. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1.950-2.000, a középhőmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 550 mm. Leggyakrabban ÉK-i, DNY-i szél fúj. A néhány hektáros erdőt nemes és hazai nyárak, valamint lágy lombúak alkotják. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemző, azonban találkozhatunk hamuvirággal és réti angyalkával is. Talaja réti talajokból, fiatal öntéstalajokból és réti csernozjomból áll.

12.2. Történelem A ma közel 1300 lelkes rétközi község nevével a tatárjárás idején találkozhatunk „BeelPaszab” formában. 1261-ben a Káta nemzetség birtokában volt, majd 1284-ben már osztoztak területén a család tagjai. Kül- és Belpaszabnak nevezték. A XIV. század közepén a Tomaj nembeli Bánffy család birtokolta. 1455-ben került a Zokolyak kezébe és nagyobb részét még a XVI. században is bírták. Részüket 1604-ben Zokoly Erzsébet kezével együtt Melith Péter kapta meg. Ez a tulajdonrész később a Rákócziaké lett, akik Kőrössy György kamarásnak adták. Halála után a királyi kincstárra szállt. A falu másik része Petneházy Zsigmond tulajdona volt, majd lányai révén az Ibrányi, Uray és Ormos családoké lett. A XVIII. században már nyolc földbirtokos osztozott a falu területén: a Nyiczki, Ibrányi, Pribék, Kereky, Laskay, Vay és Csoma családok, valamint a jászói prépostság. A jobbágyfelszabadítás után újabb tulajdonosai is lettek az említett földbirtokosok örökösei mellett. A középkorban a falu határába tartozott Bénye, ami a szabolcsi vár földje volt, valamint Terebes néven említett földterület. Mindkét helynév élt még a XIX. században is.

12.3. Építészeti, kulturális értékek A település jellege: tiszamenti, szalagtelkes, eredetileg egyutcás falu. Központja a fő utca, amelynek északkeleti közepén nyílik a Rákóczi utca. A település északi része kicsi, görbe utcákból álló, halmazos szerkezetű; Felvégnek nevezik, melyet a nagy Ér választ el a déli Alvégtől. Református templom: Egyes források szerint 1597-től volt református egyház a faluban. 1702-ig anyaegyházként működött, majd 1702-1790 között Tiszabercel filiája volt. 1790-ben vált ismét önálló egyházzá a parókia iratai alapján. A régi templom már a XVIII. század végén nagyon rossz állapotban volt. 1792-ben kezdték meg a téglatemplom építését. Az 1808. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint 1795-ben épült fel, fa harangtoronnyal. 1810-1830 között készült el mai tornya. 1899-ben renoválták. A templom a falu közepén áll. Egyhajós, íves szentéllyel, homlokzat előtti toronnyal. A toronybejárat felett 1851-es évszám található, fölötte 1889-ből származó felirat van Bessenyei címerrel. Paszabi szövőház: A falu elsősorban népművészetéről ismert. A mára világszerte ismert és keresett paszabi szőttes a helyi hagyományok és más vidékek mintakincsének ötvözetéből jött létre. A szőttesek első készítőinek Turi Sándor igazgató-tanító adott helyet a tanítói lakás egyik helyiségében. 1940-ben a Budapesten rendezett kiállításon ismerte meg a


128



nagyközönség a szép népi textíliákat. Megismertetésében Turi Sándor mellett nagy szerepe volt Ortutay Gyulának. Az 1957. évi világkiállításon aratta a paszabi szőttes legnagyobb sikerét. A Szövőház ma múzeumként megtekinthető. Ortutay Gyula 1931 után gyakran ellátogatott Paszabra. Ő szólaltatta meg első ízben Lacza Mihály helybeli népi mesemondót, aki 1953-ban nagy értékű meseanyagáért megkapta a Népművészet Mestere címet.

12.4. Közigazgatás A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs vm., Dadai járás 1870: Szabolcs vm., Dadai közép járás 1876: Szabolcs vm., Dadai felső járás 1914-1945: Szabolcs vm., Dadai felső járás, nagyközség 1950: Sz-Sz.megye, Nyíregyházi járás, nagyközség 1971-1983: Sz-Sz.megye, Nyíregyházi járás, Tiszabercel kkt társközsége 1984-1989: Sz-Sz. megye, Nyíregyháza városkörnyéke, Tiszabercel-Paszab kkt 1990: Sz-Sz-B. megye, község Kistérségi besorolása: •


•


12.5. Demográfiai jellemzők Az Ibrány-Nagyhalász kistérségben lévő település területe 12,96 km2, népsűrűsége 102,16 fő/km2. Lélekszáma a népszámlálási adatok szerint az 1970-es évek óta gyakorlatilag stagnál. (Ld.: 1. táblázat) 2007-ben a lakónépessége 1.324 fő volt, 658 nő (49,7%) és 666 férfi (50,3%). A település lakosságának 29%-a fiatalkorú (0-17 éves), 56%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 15%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 40 fő (3,6%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 396 fő (35,5 %), 8 osztállyal pedig 421 fő (37,7 %). Középiskolát végzett érettségi nélkül 162 fő (14,51 %), míg érettségivel 76 fő, (16,81 %) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 5 fő (0,44 %), oklevéllel 16 fő (1,4 %). 30. táblázat: Paszab lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

1.251

1.279

1.214

1.297

1.301

1.324

(Forrás: KSH)


129



12.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények A településen egy óvoda működik 50 férőhellyel. 2007-ben 2 csoportban 45 gyermek járt 3 óvodapedagógus felügyelete mellett. Számítógép nincs az óvodában. Általános iskola működik a településen alsó és felső tagozattal, 2007-ben, 9 osztályban összesen 172 tanuló tanult (közülük 20 első évfolyamos). A napközis tanulók száma 32 fő. A főállású pedagógusok száma 16 fő. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 7 db számítógéppel. A település nem rendelkezik középiskolával, a diákok főként Ibrány, Nyíregyháza, Tiszabercel és Tokaj intézményeibe járnak. A felnőttképzés sem megoldott a községben, a legközelebbi település e tekintetben Nyíregyháza. Egészségügyi és szociális intézmények A településen egy háziorvos látja el a betegeket, házi gyermekorvos nincs. A védőnői szolgálat egy védőnő foglalkoztatásával látja el a feladatait. Egy fiókgyógyszertár található a településen. Időskorúak otthona és idősek klubja nem működik a településen. Az önkormányzat szerint valós igény lenne rájuk. A csak étkezésben részesülők száma 4 fő, étkezésben és házi gondozásban 9 fő részesül. Házi gyermekorvosi szolgálat és fogorvosi szolgálat nincs a településen, bár az önkormányzat véleménye alapján erre is valós igény van. Egyéb lakossági szolgáltatások Paszabon a kiskereskedelmi üzletek száma 11, ebből 6 élelmiszer jellegű üzlet, 1 palackozott ital szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet és 3 egyéb üzlet. 4 vendéglátóhely található a településen melyek mindegyike a bár-borozók besorolásba tartozik. A községben művelődési ház, könyvtár és Internet pont található. A településen postamesterség működik, bankautomatával nem rendelkezik a község. Falusi szálláshely, magán szálláshely nincs a településen.

12.7. Fizikai infrastruktúra A községben 430 lakás található. 2007-ben az épített lakások száma 4 volt, ugyanakkor 2 lakás szűnt meg. A lakások 75,3%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, villannyal és 25,6%-a vezetékes telefonnal. A vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya 47,9%. A szennyvízcsatorna hálózatra bekötött lakások száma szintén 48,4%. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 84. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 128. A burkolt utak aránya a községen belül 100%. A település közlekedési szempontból jól megközelíthető. Az autóbuszok hétköznapokon 2 Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

130



óránként, hétvégén 3 óránként szállítják az utasokat. A keskeny nyomközű kisvasút hétköznapokon és hétvégén is 3 óránként közlekedik.

12.8. Gazdaság A településen 2007-ben 240 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 31,8 %-a, kiugróan magasabb a kistérség többi településéhez viszonyítva. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 45,5 %-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 52,2 % a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 2,2 % dolgozik. Paszabon 2007-ben 49 vállalkozás működött, ebből 35 egyéni vállalkozás 5 Kft., és 9 Bt. Nagyobb foglalkoztató a településen az önkormányzaton kívül nem található.

12.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: teljes körű épület-felújítás és bővítés; a konyha kapacitásának bővítése, illetve konyhai eszközök beszerzése - általános iskola: tornaszoba építése; számítógép-állomány cseréje, taneszköz beszerzése - Egészségügyi és szociális intézmények: - idősek ellátása: nappali idősek klubjának kialakítása - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat épületének teljes körű rekonstrukciója, orvosi eszközök és műszerek beszerzése - védőnői szolgálat: a védőnői szolgálat épületének teljes körű rekonstrukciója; bútorzat csere; eszköz- és műszerbeszerzés; Lakossági szolgáltatások - Turisztika: - Paszabi Népművészeti Ház létrehozása


131



- a kézműipar fejlesztése Infrastruktúra - a rossz állapotú utak felújítása


132



13. SZÉKELY

13.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Székely a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 25 km távolságra található település. A 4-e főúton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Nyíregyháza-Záhony vasútvonalon Demecserben található. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950 alatti, a középhőmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 600 mm körüli. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A településtől DK-re található az Őzei-víztároló. Erdőit akácosok és nemes nyárak jellemzik. A nyílt társulások küzül a homokpuszta-rét a legjellemzőbb, azonban találkozhatunk hamuvirággal és réti angyalkával is. Talaját humuszos homok és kovárványos barna erdőtalaj, kis részben lápos réti és réti csernozjom talajok jellemzik.

13.2. Történelem Minden valószínűség szerint a megye egyik legrégebbi települése. Neve a székely népnév, az egykori gyepűvédő őrség lakóhelye emlékét őrzi, tehát XI. századi eredetű. A község lakosai a honfoglalás körüli időkből származtatják településüket, úgy tartják, hogy a székelyek alapították a falut és adtak neki nevet. Valóban ősrégi község Székely, története a XIII. század végétől az oklevelekben is nyomon követhető. Keletkezése ennél jóval korábbi, hiszen a névadó székelyeket már a XI. század végén Erdélybe telepítették át. Első lakói nagy valószínűséggel a király hatalmi szervezetéhez tartozó jobbágyok, milesek voltak; itt éltüket magyarázza az a körülmény, hogy a közelben húzódott a gyepű, attól délre pedig az ősi, nemzetségi birtokok terültek el. A községre vonatkozó első adat 1284-ből való: villa Zekul. 1316-ban a Hont-Pázmány nemzetség – Bánki Lökös fiai – kapták királyi adományul, akik részben a Semjéniekkel kötött házassági kapcsolatok révén a XIV. század elejétől tényleges urai lettek a helységnek. 1423ban a Bánki család részét a Balog-Semjén nembeli Nagysemjényi István szerezte meg. A Kállay család birtoklását Zsigmond király 1427-ben kelt adománylevele erősítette meg. A XVI. században már birtokosai a Lőveyek, a Bancsaiak és a csepei Zoltán család is. 1588ban az említett négy birtokosnak összesen 21 jobbágya élt a faluban. 1670-ben Serédy Benedek tulajdona volt, a következő időkben a falu népe is megfogyatkozott és birtokosai is eltűntek belőle. 1772-ben Zoltán Pál kezén találjuk a falut 366 lakossal; a Zoltán család leszármazottai egészen e század elejéig földbirtokosok a faluban. Az 1930-as összeírás szerint a község területe 2.794 kat.holdat tett ki; 185 lakóházában 1.151 ember élt, valamennyien magyar anyagnyelvűek.

13.3. Építészeti, kulturális értékek Székely község jellegét illetően mai formájában alapvetően keresztutcás utifalu. Központjában nagy parkkal övezett kastély, a volt Orosz kastély és középkori református templom található. A település utcái előkertes beépítésűek, de az útkorrekció jóvoltából egy – egy ház az útvonalra került. Szalagtelkei szinte kivétel nélkül tisztasoros beépítésűek. Viszonylag keskeny és általában rendkívül mély (belső kerítésekkel részekre osztott) parasztudvaraira a tagolt épületelrendezés a jellemző. A település kataszteri térképe 1870-ben készült.


133



A református templom félköríves szentélyéről ítélve minden bizonnyal még az Árpád korban épült. Egy 1324-ben kelt oklevél szerint Szent Mihály tiszteletére szentelték. A XIII-XIV. században épített templomot többször átépítették, újonnan zsindelyezték 1806ban. A templom mellett álló kis fatornyot 1807-ben emelték, magassága 15 méter. A templom kelet-nyugati tengelyű, a nyugati támpillérekkel megerősített oldalfalán nyílik a gótikus bejárat, felette fülke látható. A belső térben a XVIII. századi, népies, festett, sokszögű barokk szószék érdemel figyelmet. A homlokzatból kiemelkedő fazsindellyel fedett torony szintén barokk stílusú; az ülőhelyek száma 220. Felszerelései: kenyérosztó tányér 1777-ből, kehely szintén 1777-ből, ónból készült kanna 1715-ből. A középkori eredetű templom műemlék jellegű. Orosz kastély: építési idejéről nincs pontos évszám, azonban bizonyos, hogy a XVIII. század második felében már állt. A Zoltán család későbbi leszármazottai közül legutoljára csicseri Orosz Sándor földbirtokosé volt a kastély. Az épület copf stílusú, egyemeletes, manzárdtetős, középrizalitja fugás díszítéssel és szegmentívvel ellátott, oldalhomlokzatán 44 alak látható. A kastély eredetileg 12 szobásnak épült. A II. világháborúban súlyosan megsérült, az Országos Műemléki Felügyelőség 1960-ban állítatta helyre. Megmaradt parkja természetvédelem alatt álló terület. Népi építészeti jellegzetességgel bíró épületei szinte kivétel nélkül háromosztatúak. A régebbi karóvázas, sárfalú házak általában egy, a viszonylag újabbak (vert vagy rakott sárfallal) két szobai ablakkal néznek az utcára. A gazdasági épületek közül egyedül a nagyméretű, s a lakóházhoz hasonló szerkezettel épülő istállók érdemelnek figyelmet.

13.4. Közigazgatás Közigazgatásilag 1860-tól (Őze pusztával együtt) a Dadai járáshoz, 1870-től (Őze tanyával) a Kisvárdai járáshoz tartozott. 1876-tól a Bogdányi járás, 1920-tól a Nyírbogdányi járás községe, a Nyírtéti körjegyzőséghez sorolva. 1950-től a Kemecsei (volt Nyírbogdányi) járásban szerepelt, 1983-tól Nyíregyháza városkörnyéki községe, nagyközségi közös tanács tagja, székhelye Demecser. 1988. febr.1-ével közvetlen megyei irányítás alá került, nagyközségi közös tanács tagjaként. 1989. júl.1-étől Nyíregyháza megyei város és környéke községe, 1990-től önálló. Az 1995-ös közigazgatási beosztás szerint rangja: község. Kistérségi besorolása: •


•


13.5. Demográfiai jellemzők Az Ibrány-Nagyhalász kistérségben lévő település területe 16,08 km2, népsűrűsége 66,42 fő/km2. Lélekszáma a népszámlálási adatok szerint stagnáló. (Ld: 1. táblázat) 2007-ben a lakónépessége 1.068 fő volt, 523 nő (49%) és 545 férfi (51%). A település lakosságának 25%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 16%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 27 fő (2,8%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 305 fő (32,1 %), 8 osztállyal pedig 332 fő (33,9 %). Középiskolát végzett érettségi nélkül 184 fő (18,83 %), míg érettségivel 101 fő, (10,33 %) Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

134



egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 8 fő (0,81 %), oklevéllel 20 fő (2,04%). 31. táblázat: Székely lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

1.162

1.179

1.043

1.087

1.112

1.068

(Forrás: KSH)


Oktatási, nevelési intézmények A településen egy óvoda működik 50 férőhellyel. 2007-ben, 2 csoportban 44 gyermek járt 3 óvodapedagógus felügyelete mellett. A 2005. évi kérdőíves felmérés szerint az önkormányzat véleménye alapján a kihasználtság lecsökkent 74%-ra. Számítógép van az óvodában. Általános iskola működik a településen alsó és felső tagozattal, 2007-ben, 4 osztályban összesen 38 tanuló tanult (köztük nem volt első évfolyamos). A napközisek száma pedig 26 fő volt. A főállású pedagógusok száma 7. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 12 db számítógéppel. A településen nincs középiskola, a diákok főként Baktalórántháza, Nyíregyháza és Demecser intézményeibe járnak. A felnőttképzés sem megoldott a községben, a legközelebbi település ebben a tekintetben Demecser. Egészségügyi és szociális intézmények A településen egy háziorvos látja el a betegeket, házi gyermekorvos és fogorvosi szolgálat nincs, bár az önkormányzat véleménye alapján valós igény van rá. A védőnői szolgálat egy védőnő foglalkoztatásával látja el a feladatait. Egy fiókgyógyszertár található a településen. Időskorúak otthona, idősek klubja nem működik a településen, bár az önkormányzat véleménye alapján szintén valós igény van rá. A csak étkezésben részesülők száma 2006ban 13 fő volt, csak házi segítségnyújtásban 8 fő, étkezési és házi segítségnyújtásban részesülők száma pedig 6 fő volt. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen a kiskereskedelmi üzletek száma 14, ezek túlnyomó része élelmiszer jellegű üzlet (5) és további 1 használtcikk üzlet, 1 hús-, húskészítmény üzlet, 1 ruházati üzlet, 1 palackozott ital szaküzlet, 1 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, és 3 egyéb üzlet. 6 vendéglátóhely található a településen, amelyek közül 4 étterem, cukrászda, 2 pedig bárok-borozók besorolásba tartozik. Művelődési ház és könyvtár található a településen, azonban teleház és Internet pont nem. A településen postamesterség működik, bankautomatával nem rendelkezik a község. Falusi szálláshely, magánszálláshely nincs a településen.


135



13.7. Fizikai infrastruktúra A községben 360 lakás található. 2007-ben 1 lakás szűnt meg, az épített lakások száma is 1 volt. A lakások 76,9%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel és 55,8%-a vezetékes gázzal, villany a lakások 100%-ban van, illetve a 58,1%-a van rákötve a szennyvízcsatorna rendszerre. Telefonnal a lakások szintén 40,3%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 196. A burkolt utak aránya a községen belül 80%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznaponként 2 óránként szállítják az utasokat, hétvégén viszont csak napi 2 járat közlekedik.

13.8. Gazdaság A településen 2007-ben 103 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 15,9 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 45,0%-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 46,6% a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban 8,4% dolgozik. A település főbb termelési ága a mezőgazdaság, állattenyésztés és a dohánytermesztés. Székelyben 2007-ben 53 vállalkozás működött, ebből 42 egyéni vállalkozás, 6 kft., 5 pedig betéti társaság. A legnagyobb foglalkoztatók a településen: - Önkormányzat - Master Good - Székely-Cipőkellék Kft - Baromfi Coop Rt

13.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda konyhájának felújítása, illetve tornaszoba kialakítása - általános iskola: az általános iskolában tornaterem építése - Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat épületének felújítása és átalakítása, a rendeltetésmód változtatása - védőnői szolgálat: a védőnői szolgálat épületének felújítása és átalakítása - gyógyszertár: a gyógyszertár épületének felújítása és átalakítása Lakossági szolgáltatások Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

136



- fodrász és cipész szolgáltatás megszervezése a községen belül - bankautomata létesítése Infrastruktúra - kiemelt fejlesztés az orvosi rendelő épületének felújítása és átalakítása - a József Attila és az Arany János utcák kiépítése - a kábel tv és az Internet hálózatának kiépítése


137



14. TISZABERCEL

14.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Tiszabercel a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északra, mintegy 32 km távolságra, a Tisza partján található település. Alsórendű úton és a Nyíregyháza-Balsát összekötő keskeny nyomközű vasúton érhető el. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. A napsütéses órák száma évente 1950-2000, az évi középhőmérséklet 9,5-9,6 0 C, a csapadék 550 mm. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A településhez tartozó ártér tájvédelmi körzethez tartozik. Erdőtársulásainak jelentős részét hazai és nemes nyárak, valamint lágy lombúak alkotják. Kisebb területeken találkozhatunk akácosokkal is. Talaját réti talajok és nyers öntéstalajok jellemzik.

14.2. Történelem A helynév aránylag késő, a XIV. század elején tűnik fel az írásos forrásokban. A település neve: törzs ill. népnévi eredetű falunév. A neves kutató, Győrffy György véleménye szerint a dukátusi területen (Nógrád, Szabolcs) idegen nyelven neveztek „bercelnek” egy bolgár néptöredéket, amely a magyarsághoz csatlakozott. A Tisza előtag földrajzi fekvésére utal. A falut 1335-ben a Bogát-Radvány nembeli Izsépi János nővérének adta hozományul, akit Olasz János boldogkői várnagy vett feleségül. Az Olasz család leszármazottai a XIX. század elejéig birtokosok voltak a faluban. A XV. században az Olasz család az Izsépi utódokkal osztozott a tulajdonon. Az Olasz család részét Egyházasbercelnek, az Izsépi részt Istvánfia Bercelnek nevezték. Mellettük királyi adományként tulajdonrészt szerzett Berczeli Jakab is. A XVI. sz. elején a Berczeli család mellett a Bessenyei család is birtokos lett, később más köznemesi családok szintén szereztek benne résztulajdont, majd 1578-tól Dobó Ferencnek is voltak itt jobbágyai. 1616-ban Lórántffy Zsuzsanna édesapja szerzett némi tulajdont Bercelen, melyet II. Rákóczi György kamarásának, Kőrössy Györgynek adományozott. Ezt a részt a szatmári béke után a kincstár lefoglalta. A XVIII. században legnagyobb tulajdonos a jászói konvent volt 22 jobbággyal, mellettük a Bessenyei család 9 jobbággyal és zsellérrel. Ezen túl a faluhatár használatára közbirtokosság jött létre, amely a XIX. század közepéig fennállott. A jobbágyfelszabadítás idején a falunak 1.505 lakója volt. A település határában két telek is állott egykor: Ajaktelek a Gut-Keled nembeli Báthori Berek birtoka volt, míg Jánostelek alapító tulajdonosa, Olasz János nevét viselte.

14.3. Építészeti, kulturális emlékek Tiszabercel többutcás, szalagtelkes falu. A település magja az É-D irányú, egymással párhuzamos Fő és Templom utca. A XIX. sz. közepéig jobbágyfalu volt, nagyrészt a Bessenyeiek birtokában. A lakosság napszámos munkával, halászattal, fuvarozással, vesszőfonással kereste kenyerét. Szálláshelye volt a román és rutén tutajos kereskedőknek is a település. A XVIII. sz. végén két vízimalom, majd a múlt század végére 4-5 szárazmalom működött itt. A Tisza védőgátjainak megépítése után (1858, 1880) a faluban felgyorsult az építkezés. Az új telepítésű házakat rendszertelenül építették a száraz kiemeltebb helyekre, ezáltal egy halmazos településszerkezet jött létre. A telkek kétsoros beépítésűek. Református templom: a templomot említő legkorábbi oklevél 1336-ból származik. A


138



kőtemplom építésének ideje 1430. ill. más forrás szerint 1441. Az épületet a XVI. századtól használják a reformátusok. 1634-ben restaurálták, ekkor került homlokzatára egy latin felirat, amelynek fordítása így hangzik: „Renováltatta Bessenyei Boldizsár és a templomnak 1638ban egy 170 kilós harangot öntetett Eperjesen.” Régi ábrázolások szerint a templom egyhajós volt, déli oldalán a hajón két, a szentélyen egy kis, félköríves középkori ablakkal. A gótikus templomot 1944-ben a németek felrobbantották, helyére 1947-ben új épületet emeltek. A berendezés 4 barokk padja és az úrasztal a régi templomból való. Az egyház egykori nagyértékű kegyszereinek egyike, az 1645-ben készült úrasztal-pohár a Bessenyei kör tulajdonába került. A templom kertjében három XVIII. századi szarkofág áll és három befalazott kriptát is találtak. Ezek régi temetőre utalnak. Az egyház anyakönyve szerint 1706tól a múlt század közepéig temettek ide egyházi személyeket és földesurakat. Római katolikus templom: a falu későközépkorban épült temploma a XVII. században a reformátusok tulajdonába került. A XVIII. században nem is volt a településen katolikus templom. A század végén Olasz Lajos berceli kegyúr Abaúj megyéből katolikus jobbágyokat telepített be és 1788-ban udvarházában rendezett be kápolnát. 1797-ben megkapta a nyilvános kápolnaépítés jogát, 1802-ben vályogból felépítette a paplakot, templomként a saját kápolnája szolgált. 1828-ban különálló templom építését kezdeményezte, de az építkezéshez a vallásalap nem adott támogatást; végül a hívek teremtették meg a templomépítés költségét; 1913-14-ben elkészült Simon Elek gávai építész tervei alapján. 1944-ben a visszavonuló német katonaság a templomot felrobbantotta. Ezek után istentiszteleti helyként a helyi kultúrház szolgált; a felújítás költségeit végül a kultúrház eladásából fedezte az egyház. Bessenyei György szülőháza: A község legmagasabb pontján áll, messziről kiemelkedik fazsindelyes fedése. Az eredeti udvarházat 1630 körül építette Bessenyei István. Ennek az épületnek a helyén áll a mai kúria, amely fésűs beépítésű, előkertes, szabadon álló, földszintes, barokk eredetű épület. E házban született 1747-ben Bessenyei György költő, a magyar felvilágosodás vezéralakja, a magyar nemzeti művelődéspolitika első kidolgozója. Itt volt gyermek, majd 1782-85 között itt gazdálkodott. Életútját az emlékház kiállítása mutatja be. Ugyancsak e ház szülötte a költő bátyja, Bessenyei Sándor költő és műfordító, aki Milton Elveszett paradicsomát fordította le és adta ki 1796-ban. A költő nagyapja, Bessenyei Zsigmond kuruc ezredes is e ház lakója volt. Az épület falán látható emléktáblát Vietorisz József nyíregyházi tanár versével a költő halálának 100. évfordulóján a Bessenyei kör állítatta. Római katolikus plébánia, volt Olasz-kúria. Az Olasz földbirtokos család építette a XVIII. sz. közepén. Itt működött Olasz Lajos magánkápolnája. A XIX.-XX. században az épületet többször átalakították. Utcasorban szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes sarokház. Szivattyútelep: az ipari műemlék a település érdekes látnivalója. 1896-ban építették, zsilipje alacsony vízállásnál vizet vezetett a Tiszába, míg magas vízállás esetén vizet emelt át a folyóba. A létesítmény 75 éven át működött üzemzavar nélkül.

14.4. Közigazgatás A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs vármegye, Dadai járás (Berczel) 1870: Szabolcs vármegye, Dadai közép járás (Bercel) 1876-1914: Szabolcs vármegye, Dadai felső járás (Berczel) 1914-1945:Szabolcs vármegye, Dadai felső járás, nagyközség (1924-Tiszabercel) 1950:Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyházi járás, nagyközség


139



1971-1983: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyházi járás, k.k.t.székhelye 1984-1989: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyháza városkörnyéke, k.k.t. székhelye 1990:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, község Kistérségi besorolása: •


•


14.5. Demográfiai jellemzők Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lévő Tiszabercel község területe 30,91 km2, népsűrűsége 63,89 fő/km2. A település lakónépessége az 1970-es évektől jelentősen fogy. (Ld: 1. táblázat) 2007-ben a lakónépessége 1975 fő volt, 1042 nő (53%) és 933 férfi (47%). A település lakosságának 25%-a fiatalkorú (0-17 éves), 55%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 20%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 46 fő (2,39%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 575 fő (29,97), 8 osztállyal pedig 552 fő (28,77). Középiskolát végzett érettségi nélkül 452 fő (23,56%), míg érettségivel 199 fő, (10,37%) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 17 fő (0,9%), oklevéllel 77 fő (4,01%). 32. táblázat: Tiszabercel lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

2.429

2.430

2.207

2.136

2.005

1.975

(Forrás: KSH)


Oktatási, nevelési intézmények Tiszabercelen óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A 90 férőhelyes óvodában 2007. évben a beírt 70 gyermekkel 5 óvodapedagógus foglalkozott. Az óvoda nem rendelkezik számítógéppel. Általános iskola működik a településen alsó és felső tagozattal, 12 osztályban összesen 215 tanuló tanult (közülük 39 első évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 102 fő. Az általános iskolában 25 főállású pedagógus foglalkozott. A településen működő mezőgazdasági szakiskolában, 8 osztályban 162 tanulót oktat 23 pedagógus. Az intézmény kollégiummal is rendelkezik, ahol 26 tanuló lakik. Az oktatási intézmények rendelkeznek iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 50 számítógéppel. Felnőttképzésre helyben nincs lehetőség, a legközelebbi település ebben tekintetben Ibrány.


140



Egészségügyi és szociális intézmények A község háziorvosi székhely, bölcsődét, gyógyszertárat azonban nem tartanak fenn. Jelenleg csak fiókpatika működik. A védőnői szolgálat egy védőnő foglalkoztatásával látja el feladatait. Egy 25 férőhelyes nappali ellátást nyújtó idősek klubja működik, ahol 2007-ben 40 fő ellátását biztosították. Az önkormányzat megítélése szerint valós igény van idősek klubjának kialakítására, valamint fogorvosi ellátásra. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 22 kiskereskedelmi üzlet található, ebből 3 használtcikk szaküzlet, 8 élelmiszerjellegű üzlet, továbbá 1 vegyiparcikk jellegű, 1 hús-, húskészítmény üzlet, 1 palackozott ital szaküzlet, 1 ruházati, 1 bútor-, háztartásicikk üzlet és 1 könyv-, újság-, papíráru üzlet és 5 egyéb üzlet. 10 vendéglátóhely működik a településen, melyek közül 9 étterem, cukrászda besorolásúak, 1 pedig munkahelyi étekztető. A településen található művelődési ház és könyvtár. A községben teleház és Internet pont is működik. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, viszont bankautomatával nem rendelkezik. A településen 2 falusi szálláshely és 2 magánszálláshely áll a vendégek rendelkezésére 10, illetve 14 -14 férőhellyel.

14.7. Fizikai infrastruktúra Tiszabercel településen 754 lakás található, 2007-ben egyet építettek, kettő pedig megszűnt. A lakások 76,9%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 67,6%-a vezetékes gázzal és villannyal. A szennyvízcsatorna hálózatra a lakások szintén 62,2%-a van rákapcsolva. Vezetékes telefonnal a lakások 45,2%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 192. A kábeltelevíziós hálózat ki van építve a településen, a hálózatra rákapcsolt lakások száma 207. A burkolt utak aránya 90%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon óránként, hétvégén pedig 3 óránként szállítják az utasokat. A vasút is érinti a települést hétköznapokon és hétvégén egyaránt 3 óránként közlekednek.

14.8. Gazdaság A településen 2007-ben 223 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 20,3 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 61 %-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 28%, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 11 % dolgozik. Tiszabercelen 95 vállalkozás működik, ebből 66 egyéni vállalkozás, 1 szövetkezet, 16 betéti társaság és 11 korlátolt felelősségű társaság. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

141



Főbb foglalkozatók: -

Arany Parmen Bt.

-

Trans-Tour 90 Kft.

-

Mezőgazdasági szakmunkásképző

-

Önkormányzat

14.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda épületének teljes felújítása, ebédlő építése és tornaszoba kialakítása - általános iskola: az iskola épületének bővítése, felújítása; a napközi otthonban étkező építése - felnőtt képzés: OKJ-s tanfolyamok szervezése, képzés beindítása - Egészségügyi és szociális intézmények: - idősek ellátása: a nappali ellátást nyújtó idősek klubjában az akadálymentesítés megoldása, illetve csoportszoba kialakítása; egy 20 férőhelyes bentlakásos idősek otthonának építése - háziorvos: a háziorvosi szolgálat épületének belső felújítása, illetve a váróterem bővítése - fogorvosi szolgálat: a fogorvosi szolgálat működtetéséhez teljes eszközbeszerzés

Lakossági szolgáltatások - Turizmus: - a falusi turizmus fejlesztése érdekében szálláshelyek, éttermek építése - a jóléti park továbbépítése - csónakázó- és horgásztó kialakítása - Egyéb: - bankautomata létesítése - művelődési ház építése - mozi építése - cukrászda kialakítása


142



Infrastruktúra - benzinkút létesítse - az utak felújítása, illetve szélesítése - a meglévő buszmegállók felújítása, újak létesítése; leállósávok kialakítása - a villanyhálózat faoszlopainak cseréje betonoszlopokra - kerékpárút építése

Gazdaság - könnyűipari munkahelyek teremtése - feldolgozóüzem létesítése


143



15. TISZARÁD

15.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Tiszarád a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától északi irányban mintegy 25 km távolságra található település. Alsórendű úton érhető el. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1950-2000, a középhőmérséklet 9,59,60C, a csapadék 550 mm körüli. Leggyakrabban az ÉK-i, DNY-i szél fúj. A településtől délre található a Rádi-tó. Erdőtársulásait főként nemes nyárak és akácosok alkotják. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét a legjellemzőbb, de megtalálható itt a hamuvirág, a réti angyalka is. Talaja réti talaj, valamint lecsapolt és telkes síkláp talajok.

15.2. Történelem A település már az avar-korban lakott volt. Szabolcs vármegye első királyi ispánja, Vencelin lovag, majd utána fia, Rád lett az ispán. A német lovagok kettős udvarhelye Szabolcs és Rád volt. A település neve személynévből keletkezett, magyar névadással. A személynév a szláv eredetű Radislav – Raroslav becézett, csonkított változata; néhányan a szláv Hrad (= vár) nyelvi maradványának is vélik. A források szerint 1337-ben kisnemesi birtokosától, Mártontól evették bírság fejében és a területet a Kállayak kapták. A falu következő három évszázados történetéről nem maradt ránk írásos emlék. A Kállay család levéltárában 1445-re vonatkozó adat szerint a település a Kemecsei családhoz tartozott. A XVI. században már a Rády család tulajdonában volt. 1556ban 4 dézsmafizető jobbágy élt itt, majd 1588-ban Rády Ferenc 7 jobbágyát tartották nyilván. A XVII. században a Rády és a vele rokon Laskay család osztozott tulajdonjogán. A XVIII. századról ismét nem maradtak fenn dokumentumok, de a jobbágyfelszabadítás előtt a Laskayak birtokolták; mellettük 3 bentlakos nemes családnak volt a faluban tulajdonrésze. Fényes Elek adatai szerint 1851-ben határának csak egyhatod része volt művelhető, főleg nemesek lakták, csupán 12 jobbágyát tartottak számon.

15.3. Építészeti, kulturális értékek Tiszarád a Rétköz legkisebb községe, szalagtelkes, É-D irányú, egyutcás település; a Fő utca (mai Kossuth út) közepén orsószerűen kiszélesedik. A falu 1882-ben történt lecsapolása előtt csak Kemecse felől volt szárazon megközelíthető. A Tisza akkoriban minden évben elöntötte, olykor kétszer is. A termőföld kevés volt, a lakosok emiatt elsősorban halászattal, vadászattal, nád- és gyékényvágással foglalkoztak. Lakóházainak udvari, hosszú homlokzata dél felé néz attól függetlenül, hogy a főút melyik oldalára épült. A lakóház mögé került az istálló a színnel, mögötte a disznóól. Az istállóval szemben alakították ki a tyúkólat és a tengerigórét. Református templom: Az 1696. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint a faluban kisméretű fatemplom állt. A helyi néphagyomány huszita templomnak nevezik, a templom körüli régi temetőt pedig csehek temetőjének tartja. A templomot Laskay Miklós építette a XVII. században; téglalap alaprajzú építmény volt, cínteremmel és különálló haranggal. Az épületet többször felújították, majd 1926-ban lebontották. A helyére épült 1927-ben a mai templom, új berendezéssel. Harangja 1777-ben készült. Az egyház XVI. századból való kettős serlege, amely a református egyházi kiállításon is szerepelt, elveszett.


144



15.4. Közigazgatás A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs vármegye, Dadai járás (Rád) 1870: Szabolcs vármegye, Dadai felső járás 1876-1920: Szabolcs vm., Bogdányi járás A XX.sz. elején: kisközség, 1898-tól a község neve Tiszarád 1920-1945: Szabolcs vm., Nyírbogdányi járás, Vasmegyeri körjegyzőség 1950: Szabolcs-Szatmár megye, Kemecsei járás, Vasmegyeri körj. 1971-1983: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyházi járás , Vasmegyer k.k.t. társközsége 1984: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyháza városkörnyéke, Vasmegyer k.k.t. 1991: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, község Kistérségi besorolása: •


•


15.5. Demográfiai jellemzők Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lévő Tiszarád község területe 9,23 km2, népsűrűsége 65,33 fő/km2. 2007-ben a lakónépessége 603 fő volt, 294 nő (49%) és 309 férfi (51%). A település lakosságának 35%-a fiatalkorú (0-17 éves), 51%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 14%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 23 fő (5,02%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 145 fő (31,65), 8 osztállyal pedig 179 fő (39,08). Középiskolát végzett érettségi nélkül 73 fő (15,93%), míg érettségivel 30 fő, (6,55%) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 2 fő (0,43%), oklevéllel 6 fő (1,31%). 33. táblázat: Tiszarád lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

656

614

532

526

608

603

(Forrás: KSH)

15.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények Tiszarádon óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A 20 férőhelyes óvodában 2007. évben a beírt 25 gyermekkel 1 óvodapedagógus foglalkozott. Az óvoda nem rendelkezik számítógéppel.


145



Általános iskola alsó tagozata működik a településen, a felső tagozatos gyermekek Nagyhalászban tanulnak. 2007-ben, 2 osztályban összesen 24 tanuló tanult (közülük 5 első évfolyamos). A napközis tanulók száma 19 fő. Az általános iskolában 3 főállású pedagógus foglalkozott. Az általános iskola nem rendelkezik számítógéppel. A településen nincs középiskola, a diákok Ibrány és Nyíregyháza intézményeibe járnak. Felnőttképzésre sincs helyben lehetőség, a legközelebbi település ebben a tekintetben Nagyhalász. Egészségügyi és szociális intézmények A községben háziorvos, házi gyermekorvos, védőnő nem működik, más településről járnak át a hét meghatározott napjain, gyógyszertár nincs a településen. Időskorúak otthona, idősek klubja szintén nincs a településen, bár az önkormányzat megítélése szerint valós igény van rá. Egyéb lakossági szolgáltatások Tiszarádon összesen 6 kiskereskedelmi üzlet található, ebből 3 élelmiszerjellegű üzlet, továbbá 1 könyv-, újság-, papíráru szaküzlet, 1 pedig vasáru-, festék-, üveg szaküzlet. A községben 2 étterem, cukrászda található. Művelődési ház nem található a községben, viszont könyvtár igen. A postai szolgáltatást a lakosság mobilposta keretén belül veheti igénybe. Bankautomatával sem rendelkezik a község. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehető igénybe.

15.7. Fizikai infrastruktúra Tiszarád településen 205 lakás található, 2007-ben nem szűnt meg, de 7 új lakás épült. A lakások 79,5%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 45,9%-a gázzal és villannyal. A szennyvízcsatorna és Internet hálózat nincs kiépítve. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 128. A burkolt utak aránya 60%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon óránként, hétvégén 3 óránként közlekednek az autóbuszok. A vasút nem érinti a községet.

15.8. Gazdaság A településen 2007-ben 66 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 21,2%-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 50 %-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 42%, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 8 % dolgozik. A községben 18 vállalkozás működik, ebből 15 egyéni vállalkozás és 3 kft. Az önkormányzaton kívül nagyobb foglalkoztató nem található a településen.


146



15.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: az óvoda épületének felújítása, bővítése (melegítő konyha kialakítása); a mozgáskorlátozottakat segítő épület átalakítása, vizesblokk kiépítése - általános iskola: az általános iskola épületének felújítása, bővítése, átalakítása; orvosi szoba kialakítása; mozgáskorlátozottak számára feljáró és WC kialakítása; tornaszoba építése - felnőttképzés: a kisebbség és a hátrányos helyzetűek számára esti iskola és felzárkóztató programok megszervezése - Egészségügyi és szociális intézmények: - idősek ellátása: idősek otthonának létesítése egy régi, meglévő ház átalakításával - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat épületében mozgáskorlátozott WC kialakítása, illetve a bejárat kiépítése; gyermekszakrendeléshez bútor-, illetve eszközbeszerzés - védőnői szolgálat: a védőnői szolgálat részére bútor- és eszközbeszerzés - gyógyszertár: mobil gyógyszertár kialakítása Lakossági szolgáltatások - Turizmus: - tájmúzeum kialakítása - magánszálláshelyek kialakítása - turizmussal foglalkozó munkatárs alkalmazása az önkormányzatnál - Egyéb: - sportolási lehetőség biztosítása - mozi építése Infrastruktúra - a meglévő utak teljes felújítása - az autóbusz menetrend változtatása - a villany- és ivóvízhálózat teljes körű felújítása - szennyvízhálózat kiépítése - a szélessávú Internet hálózatának kiépítése - kerékpárút kiépítése - a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése Gazdaság - növényfeldolgozó üzemek létrehozása (zöldség, gyógynövény) - gyógynövény-és zöldségtermesztés, feldolgozása és értékesítése, ezáltal Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

147



munkahelyteremtés, - képzések beindítása


148



16. TISZATELEK

16.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Tiszatelek a Rétközben, Nyíregyházától mintegy 30 km távolságra, a Tisza partján található település. Alsórendű úton és a Nyíregyháza-Dombrád keskeny nyomközű vasútvonalon érhető el. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az évi napsütéses órák szám 1920-1940, az évi középhőmérséklet 9,5-9,6 0C, a csapadék 580-600 mm. Uralkodó szélirány az északi és a délnyugati. A település határában folyik a Belfő-csatorna, ami a Tiszába torkollik. A Tisza mentén lévő erdők természetvédelmi körzethez tartoznak. Erdőtársulásainak a felét nem és hazai nyárak alkotják, kisebb területeket borítanak a lágy lombúak és a tölgyesek. Nyílt társulásai közül a zsombéksások, mocsárrétek, semlyék gyakoriak, a lágyszárú fajok között a mocsári pajzsika és a réti füzény jellemző. Talaja réti öntéstalajokból áll.

16.2. Történelem Az 1952-ben alakult Tiszamenti község neve első ízben 1335-ben tűnik fel Nogtheluk néven a bogdányi nemesek és a Péc nembeli Ibrányiak között folyó per során. A helynév eredeti, Nagytelek alakjában a telek szónak valószínűleg megművelt föld volt a jelentése. A mai Tiszatelek község nevében a telek szó a történelmi elnevezésből maradt meg, míg a Tisza jelző földrajzi fekvésére utal. A középkorban a település területének egyik része Nyírbogdány, más része nagyhalász rétközi részére esett. A XVI. századi írásos emlékek tanúsága szerint a nevüket e területről nyerő kisnemesek birtokolták. 1694-ben gróf Bercsényi Lászlónak és Zsuzsannának volt a faluban 10 jobbágytelke, de pusztaságként, népesség nélkül. A következő századokban, Nagyhalász határában majorságok jöttek létre. 1954-ben 16 major egyesítésével hozták létre a községet.

16.3. Építészeti, kulturális emlékek A település jellege: a falu a K-NY irányú, Nagyhalászt Dombráddal összekötő országút mentén levő tanyák összeépítéséből alakult. Ez a magyarázata a főút 16 km-nyi hosszúságának. 1945 előtt lakói a helyi uradalmakban, majorságokban dolgoztak. A falu református egyházközössége 1947-ben állított egy haranglábat az itt élő hívek összetartozásának erősítésére. 1949. augusztus 21-re elkészült az imaház is. Sajnos a település népi építészetének nincs fellelhető emléke. Egy zsúpfedeles, zsindelyes építmény (galambház) áll helyreállítva a Sóstói Szabadtéri Múzeumban.

16.4. Közigazgatás A közigazgatási besorolás alakulása: 1971-1983: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyházi járás, önálló községi tanács 1984-1989: Szabolcs-Szatmár megye, Nyíregyháza városkörnyéke, Nagyhalász társközsége


149



1989: Szabolcs-Szatmár társközsége

Nagyhalász

megye,

Nyíregyháza

városkörnyéke,

n.k.k.t.

1990: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, község Kistérségi besorolása: Nyíregyháza – Újfehértói (1994-2004) Ibrány-Nagyhalászi (2004-től)

16.5. Demográfiai jellemzők Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lévő Tiszatelek község területe 33,78 km2, népsűrűsége 45,2 fő/km2. A település lakónépessége az 1970-es évektől jelentősen fogy. 2007-ben a lakónépessége 1527 fő volt, 763 nő (50%) és 764 férfi (50%). A település lakosságának 23%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 18%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 31 fő (2,25%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 404 fő (29,33), 8 osztállyal pedig 462 fő (33,55). Középiskolát végzett érettségi nélkül 305 fő (22,14%), míg érettségivel 134 fő, (9,73%) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 10 fő (0,72%), oklevéllel 31 fő (2,25%). 34. táblázat: Tiszatelek lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

1.913

1.708

1.501

1.492

1.501

1.527

(Forrás: KSH)

16.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények Tiszateleken óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A két óvodában 50 férőhelyen 2007. évben a beírt 57 gyermekkel 4 óvodapedagógus foglalkozott. Az óvoda nem rendelkezik számítógéppel. Általános iskola működik a településen, alsó és felső tagozattal 8 osztályban összesen 166 tanuló tanult (közülük 14 első évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 29 fő. Az általános iskolában 13 főállású pedagógus foglalkozott. Az iskola rendelkezik iskolai könyvtárral, 22 számítógéppel és Internet hozzáféréssel is. A település nem rendelkezik középiskolával, a diákok Dombrád és Ibrány intézményeibe járnak. Felnőttképzésre sincs lehetőség helyben, a legközelebbi település ebben a tekintetben Nagyhalász.


150



Egészségügyi és szociális intézmények A község háziorvosi székhely, gyógyszertár működik a településen. A védőnői szolgálat egy védőnő foglalkoztatásával látja el feladatait. Idősek otthona, idősek klubja nem működik a községben. A gondozás csupán étkezésre szorítkozik, 2006. évben 37 fő részesült ebben. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 10 kiskereskedelmi üzlet található, ebből 6 élelmiszerjellegű üzlet, továbbá 2dohányáru üzlet és 2 egyéb üzlet. 9 vendéglátóhely működik a településen, amelyek közül 8 étterem, cukrászda, 1 pedig bár, borozó besorolású. Művelődési ház és könyvtár található a településen. Bár teleház nem működik a községben, de Internet pont segítségével megoldott az internetezés. A településen postamesterség működik, bankautomatával nem rendelkezik. A településen 1 panzió működik 20 férőhellyel.

16.7. Fizikai infrastruktúra Tiszatelek településen 540 lakás található, 2007-ben hármat építettek és három is szűnt meg. A lakások 79,8%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 61,9%-a gázzal, villannyal. Közcsatorna hálózat nincs kiépítve. Telefon a lakások 41,9%-ban található. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 198. A burkolt utak aránya 100%. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon 3 óránként, hétvégén 4 óránként közlekednek a buszok. A vasút is érinti a települést, hétköznapokon és hétvégén egyaránt 4 óránként közlekednek.

16.8. Gazdaság A településen 2007-ben 114 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 12,2 %-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 42 %-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 42%, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 16 % dolgozik. A település fő termelési ága a mezőgazdaság. Tiszatelken 76 vállalkozás működik, ebből 50 egyéni vállalkozás, 7 betéti társaság, 18 korlátolt felelősségű társaság és egy szövetkezet. Az önkormányzaton kívül még a Szabolcs Rehab Kft. található a településen, mint nagyobb foglalkozató.


151



16.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés - Oktatás: - óvoda: eszközbeszerzés, épület-felújítás - általános iskola: az általános iskola épületének felújítása, eszközbeszerzés - Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat berendezési tárgyainak, illetve műszereinek cseréje - gyermekorvosi szolgálat: a gyermekorvosi szolgálat épületének felújítása, eszközbeszerzés - fogorvosi szolgálat: a fogorvosi szolgálat orvosi eszközeinek cseréje - védőnői szolgálat: a védőnői szolgálat egészségügyi gép-műszereinek, illetve számítástechnikai eszközeinek cseréje - orvosi ügyelet: az orvosi ügyelet ellátásához orvosi gépműszer beszerzés - gyógyszertár: az épület bővítése Lakossági szolgáltatások - bankautomata létesítése Infrastruktúra - útfelújítás, jobb minőségi utak kiépítése - buszmegállók kialakítása - a csatornahálózat kiépítése szennyvíztisztító teleppel egyetemben - a szélessávú Internet kiépítése - benzinkút létesítése Gazdaság - külföldi tőkeerős vállalkozások iránti igény


152



17. VASMEGYER

17.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők Vasmegyer a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától mintegy 20 km távolságra található település. Alsórendű utakon érhető el. A legközelebbi vasútállomás a Budapest-Záhony útvonalon Kemecsén található. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1.950-2.000, a középhőmérséklet 9,5-9,60C, a csapadék 550 mm. Leggyakrabban ÉK-i, DNY-i szél fúj. A településtől északra folyik a Nagyhalász-Pátroha csatorna. Erdőtársulásait gyertyános, kocsányos tölgyesek, fűz és nyírlápok alkotják. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét jellemző, azonban találkozhatunk hamuvirággal és réti angyalkával is. Talaja: réti talaj, kovárványos barna erdőtalaj, valamint telkes síkláp talajok.

17.2. Történelem Ősrégi település a Rétközben. A hely korai keletkezése ellenére csak a XIV.sz. századtól maradtak fenn írásos emlékek. A határába beolvadt Apáti területén a régészek római pénzeket találtak. A település neve a legrégibb magyar helynévtípusba tartozik, törzsnévi eredetű. A honfoglalók központi törzséből, „megyer” törzsből került egy töredék erre a vidékre, az ő emléküket őrzi a falu neve. A név VAS-elemének erős, a vas erejével vetélkedő jelentése volt, így valószínűleg a korai középkori vasfeldolgozásra utaló földrajzi nevek közé sorolható. A település hosszú ideig királyi birtok volt. 1373-ban a Megyeri család tulajdonába került (e nemesi család kései leszármazottai a mai napig lakják). 1385-ben a Csaholy család kapta meg I. Lajos leányától, Mária királynőtől az utód nélkül kihalt Vas Miklós tulajdonát. A XIV. század végén a Kállay család is vásárolt itt birtokrészt. Ennek ellenére fő birokosai a XV.-XVI. században mindvégig a Megyeriek leszármazottai voltak, egyéb birtokosai csak hozományként részesültek földjéből. A XVII. században a Megyeri család egyik ága kihalt, így a terület a másik ág leányági leszármazottainak, a Jármiaknak a birtokába került, akik még 1848-ban uralták. A XIX. században a nagybirtokosok a föld művelésére az ország más részeiből telepítettek át cselédséget. 1880-ban 847 lakosa volt a falunak. Lichmann Mór 3000 kat. hold birtoka az egyik legmodernebbnek számított Magyarországon a század elején: volt villany, vízvezeték, gazdasági vasút. A szeszgyár, a szárító és konzervüzem az 1940-es években épült.

17.3. Építészeti, kulturális értékek A tömbtelekes település É-Ny irányba, homokhátra épült. A homokhát gerincén húzódik a Fő utca (ma Kossuth út), amelynek felső, nyugati végéből ágazik ki a Rádi (Petőfi utca). A község Felvégre és Alvégre, Almegyerre-Felmegyerre különül. A terület 1882. évi lecsapolása, majd a II. világháború után több utcát nyitottak. A lecsapolás előtt Vasmegyert csak Kemecse felől lehetett megközelíteni szárazon, a többi irányból csónakkal volt elérhető. A régi tömbtelkeken a lakóházak az utcával párhuzamosan épültek oly módon, hogy a pitvarajtó az utcára nyílt. A mai református templom elődjéről kevés adat maradt az utókorra. A falu középkori egyháztörténetéről szólva Borovszky Samu kőegyházat említ 1483-ból. A XVII. sz. végén Megyernél egy kőtemplomot tartottak számon, mindkettő kálvinista volt. Az 1744-es faluösszeírás szerint a község katolikus temploma puszta. 1784-ben a lakosság kérte, hogy romladozó fatemplomát felújíthassa. A jelenlegi templomot 1838-ban építették, tornya 1882-ben készült el. A templom a falu közepén áll szabadon. Egyhajós, zászlóján Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

153



1882-es évszám olvasható; anyakönyve 1778-tól íródott.

17.4. Közigazgatás A közigazgatási besorolás alakulása: 1860: Szabolcs vm., Dadai járás (Vas-Megyer) 1870: Szabolcs vm., Dadai felső járás (Vasmegyer) 1876: Szabolcs vm., Bogdányi járás (Megyer-Vas) A XX. század elejétől: Szabolcs vm., Bogdányi járás, körjegyzőségi székhely 1914: Szabolcs vm., Nyírbogdányi járás, körjegyzőségi székhely (Vasmegyer) 1950: Sz.-Sz. megye, Kemecsei járás, körjegyzőség, kisközség 1971-1983: Sz-Sz. megye, Nyíregyházi járás, k.k.t.székhelye 1984: Sz-Sz. megye, Nyíregyháza városkörnyéke, k.k.t. székhelye 1990: Sz-Sz-B. megye, község Kistérségi besorolása: •


•


17.5. Demográfiai jellemzők Az Ibrány-Nagyhalász statisztikai kistérségben lévő Vasmegyer község területe 22,73 km2, népsűrűsége 75,23 fő/km2. 2007-ben a lakónépessége 1.710 fő volt, 864 nő (50,5%) és 846 férfi (49,5%). A település lakosságának 26%-a fiatalkorú (0-17 éves), 59%-a felnőtt korú (18-59 éves) és 15%-a időskorú (legalább 60 éves) 2007-ben. A 7 éves és idősebb lakosság körében a 2001. évi népszámlálási adatok alapján az iskolai végzettségeket vizsgálva megállapítható, hogy 43 fő (2,96%) az általános iskola első évfolyamát sem végezte el, 1-7 osztállyal rendelkezik 365 fő (25,17), 8 osztállyal pedig 557 fő (38,41). Középiskolát végzett érettségi nélkül 352 fő (24,27%), míg érettségivel 100 fő, (6,89%) egyetemet illetve főiskolát végzett oklevél nélkül 6 fő (0,4%), oklevéllel 27 fő (1,9%). 35. táblázat: Vasmegyer lakónépességének alakulása (1970-2007)

Év

1970

1980

1990

2001

2004

2007

Lakónépesség

1.576

1.541

1.513

1.610

1.673

1.710

(Forrás: KSH)


154



17.6. Lakossági szolgáltatások Oktatási, nevelési intézmények Vasmegyeren óvoda és általános iskola szolgálja a gyermekek nevelését. A 75 férőhelyes óvodában 2007. évben a beírt 76 gyermekkel 4 óvodapedagógus foglalkozott. Az óvoda nem rendelkezik számítógéppel. Általános iskola működik a településen alsó és felső tagozattal, 8 osztályban összesen 192 tanuló tanult (közülük 25 első évfolyamos) 2007-ben. A napközis tanulók száma 89 fő. Az általános iskolában 19 főállású pedagógus foglalkozott. Az oktatási intézmény rendelkezik iskolai könyvtárral, Internet hozzáféréssel és 29 számítógéppel. A település nem rendelkezik középiskolával, a diákok főként Ibrány és Nyíregyháza intézményeibe járnak. Viszont 2007-től gimnáziumi felnőttoktatás indult a településen, 26 tanulóval. Egészségügyi és szociális intézmények A község háziorvosi székhely, egy orvos és egy ápolónő látja el a betegeket. A védőnői szolgálat egy védőnő foglalkoztatásával látja el feladatait. Viszont gyógyszertár nem működik a településen. Az orvosi ügyelet Kemecse központtal megoldott. Fogorvosi szolgálat nem vehető igénybe a településen, bár az önkormányzat megítélése szerint valós igény van rá. Időskorúak otthona van a településen, 19 férőhellyel, 19 gondozottal. Az idősek klubjában 25 férőhelyen szintén 25 az ellátottak száma. Csak étkezésben 17 fő, csak házi segítségnyújtásban 1 fő, étkezésben és házi segítségnyújtásban 9 fő részesül. Az idősek otthonában foglalkoztatottak közül az ápolók, gondozók száma 5 fő. Egyéb lakossági szolgáltatások A településen összesen 14 kiskereskedelmi üzlet található, ebből 2 használtcikk üzlet, 6 élelmiszerjellegű üzlet, továbbá 1 vegyiparcikk jellegű, 1 ruházati szaküzlet, 1 vasáru-, festék-, üveg szaküzlet, 1 könyv-, újság-, papíráru üzlet és 2 egyéb üzlet. 7 vendéglátóhely működik a településen, amelyek közül 5 étterem, cukrászda, 2 pedig bár, borozó besorolású. Művelődési ház és könyvtár található a településen. Sem teleház, sem Internet pont nem található a községben. A lakosság a postai szolgáltatást helyben igénybe tudja venni, bankautomatával viszont nem rendelkezik. A településen sem kereskedelmi, sem magánszálláshely nem vehető igénybe.

17.7. Fizikai infrastruktúra Vasmegyeren 580 lakás található, 2007-ben nem szűnt meg lakás, viszont 15 lakást építettek, ami igen kedvezőnek mondható. A lakások 89,1%-a rendelkezik vezetékes ivóvízzel, 65,2%-a gázzal és villannyal. Közcsatorna hálózat nincs a településen kiépítve. Telefonnal a lakások 41,9%-a rendelkezik. Az 1000 lakosra jutó személyautók száma 198. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

155



A burkolt utak aránya 50%-os. A község rendelkezik helyközi buszjárattal, hétköznapokon óránként, hétvégén 2 óránként közlekednek az autóbuszok. A vasút nem érinti a települést.

17.8. Gazdaság A településen 2007-ben 129 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván (KSH T-Star 2007), ami a munkaképes korú lakosság (18-59 évesek) 12,8%-a. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az összevont nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kistérség foglalkoztatottjait, kitűnik, hogy a szolgáltatási jellegű ágazatban dolgozik a foglalkoztatottak 40 %-a. Az ipar, építőipar nemzetgazdasági ágazat súlya 52%, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágazatban mindössze 8 % dolgozik. A település fő termelési ága a mezőgazdaság. Vasmegyeren 65 vállalkozás működik, ebből 51 egyéni vállalkozás, 4 betéti társaság, 8 korlátolt felelősségű társaság és 1 mezőgazdasági szövetkezet. Főbb foglalkozatók: -

Penta – Frost Kft.

-

Union-Pack Kft.

-

Nyírség Hasso Kft

-

Rádi Szövetkezet

-

Önkormányzat

17.9. Fejlesztési tervek Humánerőforrás-fejlesztés 1.1. Oktatás: - óvoda: az óvoda épületének felújítása - általános iskola: az általános iskola épületének felújítása 1.2. Egészségügyi és szociális intézmények: - háziorvosi szolgálat: a háziorvosi szolgálat épületének felújítása, rekonstrukciója, illetve egy új központ építése - gyermekorvosi szolgálat: a gyermekorvosi szolgálat épületének felújítása, illetve egy új központ építése - fogorvosi szolgálat: új központ építése - védőnői szolgálat: a védőnői szolgálat épületének felújítása, eszközbeszerzés, illetve egy új központ építése Lakossági szolgáltatások - bankautomata létesítése


156



Infrastruktúra - teleház létesítése - útfelújítás, illetve aszfaltozás - a buszmegállók korszerűsítése - az ivóvíz-hálózat cseréje - a szennyvíz-hálózat kiépítése - a kábel tv és a szélessávú Internet hálózatának kiépítése - kerékpárút kiépítése Gazdaság - a meglévő hűtőház feldolgozási tárolókapacitási szintjének növelése


157



V. SWOT ELEMZÉS 1. A SWOT ANALÍZIS Erősségek

Gyengeségek

• a megyeszékhely közelsége • kedvező földrajzi fekvés • tiszta, ipari károsító tényezőktől mentes, vizekben gazdag természeti környezet, természeti értékek; • felszíni és rétegvizekben való gazdagság, az öntözési lehetőségek szinte korlátlanok; • a kistérség földrajzi elhelyezkedése • kedvező a kelet-nyugati együttműködések szempontjából; • néhány agrárterméknek országos hírű termelési tapasztalata és hagyománya van; • egyedi tájtermékek; • a táj és a környezet idegenforgalmi vonzereje, fejleszthetősége • nagy termelési tapasztalat és hagyomány az agrárágazatban • fejleszthető élelmiszer-feldolgozó kapacitások megléte • a mezőgazdasági területek viszonylag magas aranykorona-értéke, termőképessége • a kérődző állatok tartásának természeti feltételei adottak; • jó talajadottságok, nagy mennyiségű gyepes terület; • a vonalas infrastruktúra hálózatok többsége jól kiépített; • a képezhető (átképezhető) munkaerő-állomány potenciálisan rendelkezésre áll; • nagy értéket képviselő szellemi, tárgyi, kulturális örökség; • kiemelkedők a kulturális, építészeti, népi hagyományok; • a lakosság lokálpatriotizmusa, áldozat-vállalása rendkívül magas; • szociális szolgáltatások alkalmasak a kiszélesítésre; • az oktatási intézményekkel való megfelelő ellátottság • nagyszámú termelésbe bevonható, képezhető munkaerő

• természeti katasztrófák (árvíz, belvíz) által veszélyeztetett térség; • elöregedő népesség; • kiemelkedően magas munkanélküliség; • az általános képzettségi szint alacsony, a magasan képzett szakemberek elvándorlása jellemző a kistérségre; • magas a gyenge minőségű (alacsony AK értékű) földterületek aránya; • a mezőgazdasági termelésnek alacsony a jövedelemtermelő képessége; • a mezőgazdasági termékek értékesítésének nem megfelelő a szervezettsége; • alacsony a gazdasági fejlettség szintje; • a lakosság egészségi állapota az országosnál rosszabb, morális szintje alacsony; • nem megfelelően kiépített ár- és belvízvédelmet szolgáló létesítmények; • magas a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum aránya; • a társadalmi önszerveződés szintje alacsony; • telekommunikációs hálózatok hiányosak; • oktatási és egészségügyi alapellátás infrastruktúráinak színvonala nem megfelelő, felszereltsége hiányos; • hiányos szennyvízhálózat és tisztító kapacitás; • a közösségi létesítmények állapota leromlott; • a turisztikai infrastruktúra nem megfelelően kiépített; • egységes térségi marketing hiánya;


158


Lehetőségek


Veszélyek

• kiemelt kormányzati törekvés a vidék és a mezőgazdaság hatékony fejlesztése; • növekednek a mezőgazdaság fejlesztésére, a vidékfejlesztésre és a környezetvédelemre rendelkezésre álló EU források; • növekszik a minőségi egyedi termékek, tájtermékek iránti kereslet; • az M3-as autópálya közelsége középtávon javít a kistérség megközelíthetőségén; • határon átnyúló kapcsolatok erősödése; • növekszik az igény a vidéki turizmus iránt; • növekvő igény a biotermékek iránt; • a roma etnikum felzárkózása megindult; • jelentős támogatások a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatásának segítésére; • Közösségi célokra hasznosítható ingatlanállomány;

• gyakori bel- és árvíz problémák; • folyamatos elöregedés; • a halmozottan hátrányos helyzetű rétegek szociális válsága mélyül; • a képzett fiatalok elvándorlása; • munkaerő-piacról kiszorulók számának növekedése; • a mezőgazdasági termelés hatékonysága és versenyképessége tovább romlik, növekszik a műveletlen területek aránya; • a termelői összefogás hiánya miatt, a termelők kiszolgáltatottsága nő; • a turisták térségben töltött tartózkodási ideje rövid; • kistérség nagy része jelenleg elszigetelt (Tisza, határ); • felnőttképzési programok motiváló hatása csökken; • hátrányos helyzetű családokon belüli munkavállalási példa csökken – kirekesztődés;

2. STRATÉGIAI KÖVETKEZTETÉSEK Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség legfontosabb kihívásai A helyzetelemzés alapján azonosíthatóvá váltak a kistérség azon tényezői, amelyek jelentős befolyással bírnak a térség társadalmi-gazdasági felzárkóztatásának megteremtésében. A kistérség kulcsproblémáinak kezelésének, illetve a stratégiai előnyt jelentő tényezőinek kihasználásának a térség fejlesztésére irányuló akciók kiemelt területeit kell képezniük. A legfontosabb kihívások a következőképpen foglalhatók össze:

Elvándorlás – kiemelten a képzett fiataloké - és a népesség elöregedésének megállítása

Hátrányos helyzetűek biztosítása

A közoktatás infrastruktúrájának és humánerőforrásának fejlesztése

Az egészségügyi és a szociális ellátás infrastrukturális feltételeinek fejlesztése

Üzleti infrastruktúra kialakítása és fejlesztése

Feldolgozóipar fejlesztése

Turisztikai értékek hasznosításának fejlesztése

Ár- és belvízvédelem fejlesztése

felzárkózásának,

integrációjának,

esélyegyenlőségének

Lehetséges kitörési pontok A térség gazdasági-társadalmi fejlesztésének kihívásai mellet azonosíthatók olyan tényezők is, amelyek hosszú távon a fejlesztések alapját képezhetik, vagy dinamizáló hatást tudnak kifejteni a térség felzárkózásában. Az egyik ilyen kitörési pont, jelentős gazdasági és logisztikai fejlesztések körvonalazódnak a közeli Kisvárdai és Záhonyi térségben, amelyekkel meg kell teremteni a kapcsolódás lehetőségét (beszállítói hálózatok, logisztika, stb.). A hazai és nemzetközi elérhetőség javulása, a nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódás Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

159



mellett a térség turisztikai ágazatára is kedvező hatást gyakorolhat. A fejlődéshez elengedhetetlen a megfelelő infrastrukturális feltételek, illetve szervezeti háttér és együttműködés kialakítása is. A gazdaság fejlődése társulva a helyi igényekre épülő közösségi infrastruktúra és szolgáltatási háttér fejlesztésével jelentősen növelheti a kistérség lakosainak életminőségét, pozitív demográfiai és társadalmi folyamatokat indíthat el.


160



VI. A KISTÉRSÉG STRATÉGIÁJA Az elkészült SWOT analízis tanulmányozását követően meghatározásra kerültek azok a lehetséges stratégiai fejlesztési irányok, amelyek az erősségek kiaknázását támogatják, illetve segítenek elkerülni a gyengeségekből eredő kedvezőtlen következményeket.

1. FEJLESZTÉSI CÉLRENDSZER 1.1. Jövőkép és misszió A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt állapot elérését célozza a koncepció. A kistérség megfogalmazta hosszú távú a fejlődését megalapozó stratégiai irányvonalakat és célrendszert, ezáltal elősegítve a kistérség gazdasági fejlődését, felzárkózását, melynek kiindulópontja a jövőkép:

„Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség versenyképes, a természeti-környezeti adottságokra épülő, a fenntartható módon fejlődő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet és magas jövedelmet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak aránya magas és a munkanélküliség alacsony. A hátrányos helyzetű lakosok széleskörű segítséget kapnak nehézségeik megoldásához. A térség településeinek jó elérhetősége lehetővé teszi a helyi és a kistérségbe települő vállalkozások versenyképességének növekedését, ami biztosítja a kistérségben élők magas szintű életminőségét. A kistérség mezőgazdasága a helyi adottságokra, hagyományokra és a környezeti lehetőségekre alapozva versenyképes termékeket állít elő miközben fontos szerep jut az alternatív mezőgazdasági tevékenységeknek is. Az iparban a vállalkozások szoros együttműködésben dolgoznak mind egymással, mind a térség többi kisvállalkozásával, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek. A szolgáltatói szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára.

A jövőkép hangsúlyozza, hogy a kistérség diverzifikált gazdasági szerkezettel rendelkezik, és a térségben működő vállalkozások képesek elegendő számú munkalehetőséget biztosítani a lakosság számára. A kistérség mezőgazdasága alternatív, helyi termékeket állít elő, igazodik a helyi sajátosságokhoz. Az ipar területén működő vállalkozások széles együttműködésben dolgoznak, kiterjedt beszállítói hálózattal rendelkeznek a kistérségen belül. A szolgáltató szektorban rejlő lehetőségek is hasznosításra kerülnek, az ágazat számos ága biztosít megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet a lakosság számára. A jövőkép a minőségi élet jövedelmi feltételei mellett kiemeli a különféle közösségi infrastruktúrák biztosításának fontosságát. A hiányzó kommunális, közlekedési, árvízvédelmi infrastruktúrák mellett a lakosok minőségi környezeti iránti igénye, a rendezett településkép, a szabadidő kulturált és változatos eltöltésének lehetőségei is igen fontos szerepet játszanak az életminőség alakulásában, tovább javítják a települések lakosságmegtartó képességét.


161



A jövőkép alapján a kistérség missziója, általános célkitűzése az alábbiakban fogalmazható meg: „Az életminőség javítása, és a gazdaság fejlesztése a térség népességmegtartó képességének erősítése érdekében.” A misszió a fejlesztés alapcélja, a későbbiekben kijelölt stratégiai célok, prioritások mindmind a misszióban foglaltak elérését célozzák. Egy átfogó kistérségi koncepciónak a fő célja, mint azt a misszió is megfogalmazza a megfelelő életminőség biztosítása a kistérség lakosai számára. Fontos hangsúlyozni, hogy az életminőség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak hosszú távon hozhat eredményeket. A misszió kiemeli, hogy a fejlesztések végrehajtásának eredményeként keletkező előnyökből és lehetőségekből a kistérség valamennyi településének részesednie kell, törekedve a kistérségi különbségek mérséklésére. Az életminőség javításának egyik központi feltétele a megfelelő számú és minőségű munkahely biztosítása, a kistérség gazdasági szerkezetének diverzifikációja valamint külső források, befektetések térségbe vonzása szükséges. A jelenlegi gazdasági szerkezet egy fejletlen és erősen ellentmondásos struktúra, a gazdasági átalakulás közbenső állapotában megrekedt állapotot tükröz. A kistérség mezőgazdasága döntően önellátásra és jövedelemkiegészítésre rendezkedett be, az árutermelő mezőgazdaság feltételei nem adottak. Problémát jelent, hogy a mezőgazdaságban nem jelentenek meg az alternatív tevékenységek (biogazdálkodás, agrár-környezetvédelem, falusi turizmus), melyek a hagyományos termékeknél magasabb jövedelmi szintet biztosíthatnának a termelőknek. Gondot jelent az is, hogy a térségben működő szervezetek (vendéglátó-ipari, élelmiszeripari, feldolgozóipari vállalkozás) számára nem áll minden esetben rendelkezésre helyi alapanyag, így azokat a térségen kívülről kell beszerezniük. A kistérség szolgáltatató szektora rendkívül fejleten, az ágazat alacsony részesedése magas foglalkoztatási és növekedési potenciált hordoz magában. Az idegenforgalmi szolgáltatások összehangolásának hiánya szembeötlő, így a kistérség idegenforgalmi potenciálját nem képes kellő mértékben hasznosítani. A turizmus jellegéből fakadóan fontos jövedelemkiegészítő lehet a vidéki településeken. A kistérségben működő nagyobb vállalatok és a kisméretű, alacsony tőkeerejű KKV-k önmagukban nem képesek elegendő munkahelyet létrehozni a lakosság részére, ezért szükség van a térségen kívüli befektetésekre is a munkalehetőségek bővítéséhez. Ehhez megfelelő minőségű üzleti infrastruktúrákra és szolgáltatásokra van szükség. A kistérségben a foglalkoztatottsági és aktivitási ráta rendkívül alacsony, a társadalom széles rétegei szorultak ki a munkaerőpiacról. Továbbá a munkaerőpiaci szempontból aktív lakosok körében is igen magas munkanélküliség figyelhető meg. Mindezek érdekében szükség van egyrészt az aktív lakosság piacképes ismeretekkel, szakmákkal való felruházására, másrészt az inaktív, a munkaerőpiacról kivonult lakosok munkaerőpiaci reintegrációjának segítésére. Ennek során fejleszteni kell az alap és középfokú oktatás, szakképzés intézményeit, az oktatott szakmákat, képzési, átképzési és továbbképzési programokat kell szervezni, és speciális tanácsadással, szolgáltatásokkal kell támogatni a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci reintegrációját. Az életminőség másik alapfeltétele a társadalmi és természeti környezet minősége, ezek egy része alapvető feltétele a vállalkozások versenyképes működésének, másrészt a mindennapi élet létesítményei elengedhetetlenek egy település, kistérség vonzóvá tételéhez. A biztonságos élet megteremtéséhez szükséges infrastruktúra kiépítése nem hozzájárul a kistérség tényleges fejlődéséhez, a hiányosságok pótlása pusztán az alapot jelenti a későbbi fejlődéshez. A megfelelő infrastruktúra (árvízvédelem, szennyvíz, ivóvíz, közlekedés, stb.) a


162



modern társadalom alapját képezi, ezek hiányában a települések lakosságmegtartó képessége csökken. Ezek biztosítása tehát a stratégia megvalósításának egyik alapját jelenti. Azonban az életminőség szempontjából meghatározó magának a társadalmi környezetnek a minősége is, az alapokon felül szükség van minőségi tényezőkre is. Ilyen például a településkép, a rendezett közterek látványa, a települési zöldfelületek és parkok megléte, de ide tartoznak a településeken kívüli erdők, természeti területek, melyek az ember érintetlen természet iránti igényét elégítik ki. Szükség van rekreációs lehetőségekre, a szabadidő (kulturális élet, sportolási lehetőségek, rendezvények, stb.) kulturált eltöltésének biztosítására. Ugyanakkor rendkívül fontos magának a közösségnek az összetartása, valamint a közösség által nyújtott szolgáltatásoknak az elérhetősége és minősége. A szociális ellátás, az alapfokú oktatási intézmények megléte szükségesek a megfelelő életfeltételek biztosításához.

1.2. Stratégiai célok A jövőképben és a misszióban foglaltak alapján, a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével az alapján két stratégiai cél képezhető le. A kialakított stratégiai célok a következők: 1. Versenyképes gazdasági környezet kialakítása és foglalkoztatási lehetőségek bővítése 2. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása

1.3. Fejlesztési prioritások A felvázolt stratégiai célok megvalósítása hat prioritás köré szerveződik. A prioritások sorrendje nem jelent fontossági sorrendet, azok megvalósítása az egymással való szoros kapcsolatok miatt párhuzamosan szükséges. A fejlesztési prioritások az alábbiak: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztések 5. Turisztika potenciál javítása 6. Közszolgáltatások fejlesztése


163


Egyeztetési változat 14. ábra: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség fejlesztési célrendszere

Hosszú távú cél

Az életminőség javítása, és a gazdaság fejlesztése a térség népességmegtartó képességének erősítése érdekében.

Stratégiai célok

Fejlesztési prioritások

2. Versenyképes gazdasági környezet kialakítása és foglalkoztatási lehetőségek bővítése

1. Gazdaságfejlesztés

3. Társadalmi megújulás

I.1. Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése

III.1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése III.2 Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése

I. 2. Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának növelése, együttműködésének segítése, alap- és emeltszintű tanácsadás

III.3 Szociális infrastruktúra fejlesztése

I. 3. Az információs társa-dalom és a modern üzleti környezet erősítése

III.5. Foglalkoztathatóság javítása, fejlesztése

I. 4 Infokommuni-kációs szolgáltatások fejlesztése

Fejlesztési programok

2. Közlekedésfejlesztés

(IKT) techno-lógia és

I 5. Vállalati humánerőforrás-fejlesztés és üzleti, piacfej-lesztési tanácsadás igénybe-vétele

1. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása

4. Környezeti és energetikai fejlesztések

III.4 Közösségi és rekreációs intézmények infrastrukturális fejlesztése

III.6. Az alkalmazkodóképesség javítása III.7. A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

5. Turisztika javítása

potenciál

6. Közszolgáltatások fejlesztése

V.1 A kistérség turisztikai fejlesztése V. 2. Versenyképes turisztikai termék-és attrakciófejlesztés V.3. A turizmus fogadási feltételeinek javítása V.4. Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása V.5. Falumegújítás V.6 A kulturális és épített örökség megőrzése

III.8. Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése

I. 6. K+F és innovációs tevékenység kistérségen belüli elterjedésének ösztönzése I. 7. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) jövedelemtermelő képességének erősítése

Fejlesztési programok

II.1. Regionális és helyi jelentőségű közúti közle-kedési infrastruktúra fej-lesztése

IV.1.Egészséges, tiszta települések

VI.1.

IV.2 Vizeink jó kezelése

E-közigazgatás kiépítése

II. 2. Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése

IV.3.Természeti értékeink jó kezelése

VI.2.Igazgatási társulás bővítése, létrehozásának elősegítése

II. 3. A Bodrogköz és a Rétköz idegenforgalmát kiszolgáló infrastruktúra kialakítása keretében Balsa és Kenézlő között volt Tisza-híd újjáépítése.

IV.5 Hatékony energiafelhasználás


IV.4 A megújuló energiahordozó – felhasználás növelése IV.6.Vízgazdálkodás, belvízvédelem

164

végrehajtó

szolgálat



1.3.1. Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztés átfogó célja a térség gazdaságának hosszú távon fenntartható növelése, a fizikai és a humán tőke minőségének a javítása, valamint a kistérség mikro-, kis-, és középvállalkozásai működési hatékonyságának javítása, az alacsony gazdasági aktivitás növelése. A kistérség népességmegtartó erejének növelése, az élhető környezet kialakítása elképzelhetetlen a gazdaság fejlesztése nélkül. A kistérségben működő kis- és középvállalkozások többsége alacsony tőkeerővel rendelkezik, ebből fakadóan a pályázati lehetőségeknél is hátrányba kerülnek a tőkeerős vállalkozásokkal szemben. A kistérségbe kevés tőkeerős befektető érkezik, hiszen nem állnak rendelkezésre megfelelő infrastruktúrával ellátott ipari területek. A kistérség mezőgazdasági jellegű, kevés az ipari üzem. A mezőgazdasági termékek feldolgozására és tárolására nem megfelelő a jelenlegi kapacitás. A kistérség gazdaságának fejlődése érdekében az alábbi specifikus célokat jelöltük ki. I. 1. Kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése A prioritás célja a kistérségi és helyi jelentőségű ipari területeken a korszerű termelési kapacitások kiépítésének és betelepülésének elősegítése, amely hozzájárul az elmaradott területeken történő munkahelyteremtéshez. A másik fontos cél a már meglévő ipari területtel rendelkező települések befektetési, illetve üzleti szolgáltatási struktúrájának fejlesztése. A kistérség jelenlegi területén található ipari területeken meglévő infrastruktúra nem képes hatékonyan kielégíteni az új betelepülők szolgáltatási igényeit, szükségleteit, ezért a területek fejlesztése elengedhetetlenné vált. Továbbá az ipari területek nagy része alacsony beépítettséggel működik, infrastrukturális ellátottságuk és szolgáltatási színvonaluk nem eléggé vonzó a működő tőke számára. Az egyes települések eltérő jellegéhez, adottságához igazodóan eltérő mértékű, de jelentős további fejlesztések szükségesek még ahhoz, hogy korszerű, sokfajta minőségi szolgáltatásra képes telephellyé váljanak. A gazdasági aktivitás és a tőkebeáramlás javítása érdekében támogatni kell a kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek infrastrukturális ellátottságának és versenyképes szolgáltatási színvonalának növeléséhez kapcsolódó fejlesztéseket, a kapcsolódó befektetés-ösztönzési és marketing tevékenységet, valamint az ipari parkok kialakítását. Ezáltal ösztönzi szükséges az innovatív és korszerű termelést folytató vállalkozások letelepedését a kistérségben és a településeken, erősítve ezzel a térség tőkevonzó és tőkemegtartó képességét. I. 2. Helyi gazdasági szereplők működési hatékonyságának együttműködésének segítése, alap- és emeltszintű tanácsadás

növelése,

A prioritás célja az induló vállalkozások száma növekedésének és a vállalkozások megerősödésének az elősegítése, a vállalkozói aktivitás növelése, valamint a vállalkozások működési hatékonyságának javítása az együttműködések elmélyítésével A kistérségre jellemző, hogy az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma jelentősen elmarad az országos értékektől. Az alacsony vállalkozói aktivitás mellett problémát jelent, hogy a kisés középvállalkozások nem rendelkeznek megfelelő vezetési, pénzügyi, műszaki és technológiai erővel. Ez az intézkedés a vállalkozási aktivitás növelése, a kezdő vállalkozások megerősödése érdekében tartalmazza a kapcsolódó üzleti szolgáltatások (inkubáció, tanácsadások, képzések) támogatását, melyek a vállalkozások hatékony működését segítik elő.


165



A vállalkozások számának növelésén és megerősítésén túl kiemelten fókuszál a mikro, kisés középvállalkozások részvételével kialakítandó vállalati együttműködések tagjai által megvalósított beruházások előkészítésére és megvalósítására. Az intézkedés másik fő célja a mikro-, kis és középvállalkozások piaci pozíciójának, versenyképességének, növekedésének és túlélési esélyeinek javítása a sikeres működéshez és fejlődéshez szükséges ismeretek elterjesztése, tanácsadás biztosítása révén. A kis- és középvállalati szektor alacsony hatékonyságának és termelékenységének egyik fő oka, hogy a vállalkozások jelentős része nem tud megfelelni az EU által támasztott követelményeknek, kevéssé vesznek igénybe üzleti tanácsadást és szolgáltatásokat, nincsenek együttműködésre alkalmas partnerei. Nem elég a korszerű termelési technológia és műszaki háttér, szükséges a megfelelő menedzsment és marketing szemlélet. Az alapszintű tanácsadás mellett szükséges és kiemelten fontos a vállalat-specifikus emeltszintű tanácsadás és szolgáltatás támogatása a vállalkozások fejlődése és piaci pozíciójuk erősítése érdekében. Az intézkedés keretében a vállalkozások támogatást kapnak az üzleti fejlődésük érdekében igénybe vett specifikus üzleti szolgáltatásokhoz. I. 3. Az információs társadalom és a modern üzleti környezet erősítése A vállalkozásbarát üzleti környezet elsősorban a tartós növekedési tényezők érvényesülésének előfeltételeként határozható meg. Az üzleti szolgáltatások a vállalati működés csaknem minden területét lefedik, így igénybe vételük lehetősége nélkülözhetetlen lehet az egyes szűk keresztmetszetekkel, információ hiánnyal vagy más problémával szembesülő vállalkozások számára. A fizikai tőke minősége növekedési tényező összetevője a megfelelő színvonalú gazdasági infrastruktúra rendelkezésre állása, melynek része a gyors elérhetőség, az infokommunikációs hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés csakúgy, mint a megfelelő színvonalú telephely megléte. A vállalkozások hatékony működéséhez, a termelékenység növeléséhez szükséges üzleti szolgáltatások a vállalati működés valamennyi folyamatát fejleszthetik vagy átvehetik. Térségen belül nagyon fontos a vállalkozói és menedzsment tanácsadás, a helyben vagy elektronikus úton elérhető információ, valamint a gazdaság hálózatosodását elősegítő szolgáltatások biztosítása Az üzleti környezet fejlesztése az üzleti szolgáltatások kínálatának fejlesztéséhez járul hozzá az ipari parkok, logisztikai központok, inkubátorházak, pénzügyi szolgáltatások terén tapasztalható piaci hiányosságok orvoslása révén. I. 4 Infokommunikációs (IKT) technológia és szolgáltatások fejlesztése Az infokommunikációs technológiák megfelelő színvonalú rendelkezésre állását és használatát a növekedési elméletek többsége a fizikai tőke minőségének – K+F és innováció mellett – a legfontosabb összetevőjeként határozza meg, ami nélkülözhetetlen a célul kitűzött tudásalapú gazdaság megteremtéséhez. Az IKT termékek és szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése, a gazdasági szereplők belső és külső kapcsolati folyamatai (tájékoztatás, ügyfélkapcsolat menedzsment, értékesítés, beszerzés) informatizáltságának emelése közvetlenül növeli az IKT felhasználást. A felhasználás növekedése ugyanakkor a felhasználói igények minőségi fejlődésének ösztönzésén keresztül hozzájárul az információs társadalom erősödéséhez. A prioritás célja, hogy a kistérségen belül elősegítsük az IKT eszközök használatának elterjedését.


166


I.5. Vállalati igénybevétele

humánerőforrás-fejlesztés

és

üzleti,


piacfejlesztési

tanácsadás

A humán tőke minősége a feltárt hosszú távú növekedési tényezők legfontosabbika, hiszen magas és növekvő színvonala előfeltétele a tudásalapú gazdaság megteremtésének, a magas hozzáadott értékű tevékenységek széleskörű terjesztésének és hozzájárul az életminőség javításához. A prioritás célja, hogy kistérségi szinten képzések, tanfolyamok indításával hozzájáruljunk a vállalati humánerőforrás fejlesztéséhez. A humán tőke minőségi összetevői közül a vállalkozások számára közvetlenül növekedési korlátot jelentőket kell fejleszteni. Így a magas hozzáadott értékű beruházások megfelelő kiaknázásához szükséges képzettséget és szaktudást, a foglalkoztatottak között alacsony arányban birtokolt kulcskompetenciákat (idegen nyelv tudás, külpiaci ismeretek, digitális írástudás), és a vállalkozói aktivitás mellett a vállalkozások fejlődéséhez, külpiacra lépéséhez is nélkülözhetetlen a vállalkozói kézségeket és ismereteket. A hazai és az EU egységes piacán való eredményes szereplésre a növekedési potenciállal rendelkező hazai vállalkozásoknak lehet esélye, ha működési hatékonyságuk, IKT használatuk és emberi erőforrásaik fejlesztése mellett segítséget kapnak tevékenységükhöz. I. 6. K+F és innovációs tevékenység kistérségen belüli elterjedésének ösztönzése A kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás szintjének és színvonalának emeléséhez, a létező kutatási eredmények hatékonyabb hasznosításához a K+F tevékenységek és tudástermékek kínálatát, keresletét kistérségi szinten szükséges fejleszteni. A K+F eredmények keresletének ösztönzése elsősorban a hasznosítási problémák feloldásán azaz a vállalati K+F kiadások megtérülésének elősegítésén, ezzel a kiadások szintjének növelésén keresztül valósulhat meg. A K+F kínálat fejlesztéséhez a megfelelő humán erőforrás biztosításán és foglalkoztatás erősítésén túl kistérségi szinten a K+F infrastrukturális hátterének fejlesztése szükséges. A kutatási és innovációs piac hatékonyságának fejlesztéséhez elengedhetetlen a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának és minőségének fejlesztése. A megfelelő piaci környezet biztosításához kapcsolódik a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés javítása. Egyik legfontosabb a kkv-k fokozottabb bekapcsolása részben a kutatási hálózatokba, illetve az eredmények hasznosításába (piacra vezetés). Mindezek erősítik az előbb említett vállalkozások versenyképességét. I. 7. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) jövedelemtermelő képességének erősítése A vállalkozások életpályáján megfigyelhetők olyan akadályok, amelyek leküzdése a fennálló piaci viszonyok között legtöbbjüknek nehézséget okoz. Az első piaci kudarcot enyhítő legfontosabb eszköz a hitelképes, de nem bankképes mikro- és kisvállalkozásoknak a mikrofinanszírozási forrásokhoz való hozzáférése, elősegítése, mivel ezeket a vállalkozásokat a jellemzően kisösszegű hiteligényre eső, arányaiban magasabb fix költségek, illetve az információszerzési nehézségek miatt a bankok nem tudják finanszírozni. Kistérségi szinten fontos ösztönözni a beszállítóvá válást, az internetes megjelenést, és az elektronikus kiskereskedelmi rendszer bevezetését. Ezek szükségessé teszik a szabványok alkalmazását, minőségbiztosítási, környezetirányítási vagy más rendszerek bevezetését. Kiemelten fontos a környezetvédelmi technológiaváltás, az anyagtakarékos és energiahatékony, valamint a környezetterhelést csökkentő technológiák alkalmazása is. Ugyanakkor szükség lehet szervezetfejlesztési és folyamatmenedzsment szolgáltatások Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

167



igénybevételére, vállalatirányítási rendszerek bevezetésére. I. 8 Mezőgazdasági fejlesztések elősegítése A gazdaságfejlesztés során törekedni kell a mezőgazdasági fejlesztésekre , különös tekintettel az alábbi területekre: -

a kertészeti ágazat fejlesztésére

-

birtokrendezés, birtokkoncentrációra

-

konstruktúra javítás elősegítésére

-

innovatív

technológiák

felhasználásának

és

az

innováció

fejlesztésének,

alkalmazásának a megkönnyítésére a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari versenyképesség érdekében -

megújuló energiaforrásokra alapozott termelői rendszerek elterjesztésére

-

a mezőgazdaságban használt technológia színvonalának növelésére, azaz a technológia fejlesztésére

-

az állattenyésztés esetében az állattartó telepek átalakítására

-

az élelmiszer feldolgozás esetében az élelmiszeripari integrációk és a technológiai színvonal folyamatos fejlesztésére, valamint a környezetvédelmi szempontok fokozott figyelembevételére

-

környezetkímélő gazdálkodási módszerek elterjesztésére

-

a termelésre kevésbé alkalmas mezőgazdasági területek erdősítésére, az erdők környezeti állapotának fenntartására

-

a tudásalapú vidéki társadalom megteremtésére

-

vidéki vállalkozásfejlesztésre

-

az állatjóléti előírásoknak való megfelelésnek.

1.3.2. Közlekedésfejlesztés II.1. Regionális fejlesztése

és

helyi

jelentőségű

közúti

közlekedési

infrastruktúra

Az intézkedés fő célként határozza meg a rossz minőségű utak felújítását kül- és belterületen, a kistérségi központ, mikroközpontok és a megyeszékhely és szomszédos megye településeinek gyorsabb és biztonságosabb megközelíthetőségének érdekében történő útfelújításokat, útépítéseket valamint az önkormányzati törzsvagyonba tartozó belterületi utak és hidak építését, felújítását, mezőgazdasági jellegű utak építését, körforgalmak, csomópontok kialakítását. Ezen túl a munkahelyek elérését segítő és a lakosság mobilitási igényeit kiszolgáló, valamint turisztikai célú kerékpárutak építését, valamint a biztonságos gyalogosforgalom feltételeinek biztosítása érdekében eszközölt járdaépítéseket.


168



II. 2. Integrált közösségi közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése A prioritás célja, hogy elősegítse a lakosság szolgáltatásokhoz történő hozzájutását a közlekedési rendszerek kialakításával. A térségi alapon szervezett közösségi közlekedés hozzájárul a térségi alapon szervezett közszolgáltatások és a munkahelyek könnyebb elérhetőségéhez, a népesség mobilizálhatóságához, valamint egyúttal a közlekedés okozta környezetterhelés csökkentéséhez. A közlekedési rendszerek összehangolása, integrált fejlesztése az ingázók százai számára nyújt egészségesebb, kényelmesebb, racionálisabb lehetőséget, valamint javítja az érintett térségek életminőségét, környezeti állapotát, és elérhetőségét. II. 3. A Bodrogköz és a Rétköz idegenforgalmát kiszolgáló infrastruktúra kialakítása keretében Balsa és Kenézlő között volt Tisza-híd újjáépítése A prioritás célja, hogy elősegítse a lakosság és a turisták közlekedését egy új Tisza-híd építésével. 1.3.3. Társadalmi megújutás III.1. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés támogatást nyújt a tehetséggondozás infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez, a közoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztéséhez. A fejlesztéseknek törekedniük kell az esélyegyenlőség biztosítására egyrészről az eszközök használatának való hozzáférés terén, megteremtve ezzel az integrált oktatás feltételeit. III.1.1 Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése Az „intelligens” iskola nem más, mint a helyi közösségi, kulturális és közművelődési élet szervezésének a központja. Az iskola alkalmas az egyéni ütem szerinti önálló tanulásra, a csoportmunkára, a csoportban való együttműködés és a különböző csoportszerepek kipróbálására, együttműködéseket lehetővé tevő kísérletek elvégzésére. Ezen prioritás fő célja: a pedagógiai, módszertani reformot támogató kistérségi infrastruktúra fejlesztése, az oktatás információs rendszereinek fejlesztése III.1.2 Nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése Meg kell oldani a kistérségi óvodák infrastrukturális fejlesztését, új óvodák létesítését, oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését, létesítését, funkcióbővítés támogatását, a tehetséggondozás intézményeinek infrastrukturális feltételeinek fejlesztését, a szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javítását és kapcsolódó akadálymentesítését. III.2 Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés fő célja a lakosság fizikális és mentális egészségi állapotának javítása. Az intézkedés támogatja a korszerű egészségügyi rendszer háttérfeltételinek kialakítását,


169



fejlesztését a prevenció, a rehabilitáció és a lakosságközeli alapellátás és járóbeteg szakellátás területén, továbbá a sürgősségi betegellátás színvonalának javítását is szolgálja, a kistérségben meglévő mentőállomások bővítésének, átépítésének, felújításának megvalósításával.

III.2.1 Az egészségügy struktúraváltását lehetővé tévő ellátási formák fejlesztése Egynapos sebészeti központok létrehozása, fejlesztése melynek célja, hogy a kistérségi feladatok körében az általános valamint speciális diagnosztikai szolgáltatásokat, szűréseket és szakrendeléseket, egynapos sebészeti és kúraszerű ellátások biztosítása. Kistérségi járóbeteg szakellátó központok kialakítása, fejlesztése, a szükségleteknek megfelelően különböző szolgáltatások biztosítására. Otthonápolás feltételeinek a megteremtése, mely hozzájárul az életminőség növekedéséhez és a költséghatékony ellátási struktúra kialakításához. Kistérségi szűrés, diagnosztika fejlesztése az elektronikus szolgáltatások és elektronikus kommunikációt biztosító információrendszerének kialakításával valósítható meg.

egészségügyi intézményközi

A kistérségi sürgősségi ellátás fejlesztése az elavult és korszerűtlen intézményi eszközökkel történő ellátások integrálásával és modernizációjával növelhető a területi különbségeket kiküszöbölő esélyegyenlőség a magas színvonalú ellátások vonatkozásában. III.2.2 Korszerű egészségügyi rendszer háttérfeltételeinek kialakítása, fejlesztése a prevenció, rehabilitáció és a lakosságközeli alapellátás területén Ezen prioritás fő céljai közé tartozik, a kistérségi alapon szervezett, lakosságközeli egészségügyi alapellátás intézményrendszernek a fejlesztése, a kórházi ellátási területen kívül eső térségek járóbeteg szakellátásának infrastrukturális fejlesztése, prevencióhoz kapcsolódó intézményfejlesztés: komplex betegségmegelőző központos infrastruktúrájának megteremtése és fejlesztése, rehabilitációhoz kapcsolódó intézményfejlesztés, szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javítása, ehhez kapcsolódó akadálymentesítés. III.3 Szociális infrastruktúra fejlesztése Fontos cél, hogy adottak legyenek a kistérségben a szociális és gyermekvédelmi ellátás megfelelő feltételei. Alap, nappali, gyermekvédelmi és szociális intézmények állapotjavítása, bővítése, építése, rekonstrukciója, az elhelyezési feltételek, technikai eszközök, gépek, berendezések modernizálása, hiányzó kialakítása; családközeli, otthonközeli szociális szolgáltatások fejlesztése; bölcsődék infrastuktúrális fejlesztése, új bölcsődék építése, létesítése; falugondnoki és tanyagondnoki ellátórendszer fejlesztése, közszolgáltatások elérhetőségének a javítása a kistelepüléseken; bentlakásos intézmények modernizációja; szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javítása, és a hozzá kapcsolódó akadálymentesítés.


170



III.4 Közösségi és rekreációs intézmények infrastrukturális fejlesztése A prioritás céljai: a rekreációs, sport, szabadidős és más közösségi szolgáltatásokkal kapcsolatos infrastruktúrafejlesztés és környezetük attraktivitásának növelése, kapcsolódó szolgáltatások támogatása; teleházak, közösségi terek és információs pontok (sportcsarnok építése, művelődési házak építése, közművelődési intézmények, közösségi és ifjúsági házak, civil házak, klubok, közösségi Internet elérési pontok, szabadidő központok építése, rendezvény csarnok építése stb. ) kialakítása, fejlesztése elsősorban funkciójukat veszetett épületek hasznosításával; kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában; szolgáltatásokhoz történő hozzáférés javítása. Kiemelten kezelendő továbbá az új hivatalok építésének kérdése, megvalósítva ezáltal az ügyfélbarát, szolgáltató jellegű közigazgatás alapfeltételeit. III.5. Foglalkoztathatóság javítása, fejlesztése A gazdasági aktivitás nem növelhető a munkanélküli és az inaktív emberek munkavállaláshoz szükséges tudásának és készségeinek fejlesztése, azaz foglalkoztathatóságának javítása nélkül. Ez a prioritás azokat a szolgáltatásokat és eszközöket támogatja, amelyek a kistérségi foglalkoztathatóság javítására irányulnak, ösztönzik és segítik az álláskeresést, a munkaerőpiacra való beilleszkedést vagy visszatérést. A fő cél, hogy minél több munkanélküli és inaktív ember kapjon lehetőséget az újrakezdésre képzés, átképzés, szakmai gyakorlat, munkahely vagy más foglalkoztatási intézkedés formájában. III.5.1. Kistérségi szintű foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatás feltételeinek kiépítése A kistérség egyik legsúlyosabb problémája a munkanélküliség, ami a gazdaság gyenge teljesítőképessége mellett a potenciális munkaerő képzetlenségére is visszavezethető. A foglalkoztatási gondok enyhítésének egyik lehetséges módozata lehet az álláslehetőségek, és képzési lehetőségek elérhetőségével kapcsolatos megfelelő tájékoztatás feltételeinek kiépítése. III.5.2. Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és piacképes szakképzés beindítása A tartós munkanélkülivé válás megelőzése és a munkaerő-piaci aktivitás megőrzése érdekében a munkanélküliség korai szakaszában a munkanélküliek minél nagyobb hányadának kell felajánlani egy újrakezdési lehetőséget, vagy foglalkoztathatóság javítását célzó szolgáltatást és aktív támogatást. A piacképes szakképzés beindítását mindenek előtt egy átfogó, a kistérségi szintű munkaerő igényekhez és a térség munkaerő-piaci keresletének igényeihez szorosan igazodó felmérés előzné meg, amelynek során pontos képet kapnánk a keresett szakképesítések köréről. A szakképzések az igények pontos ismeretében kerülnének beindításra. III.5.3. A fiatalok munkába állásának segítése A fiatalok munkába állásának segítéséhez nélkülözhetetlen, hogy erősödjenek az oktatásszakképzés és a munka világa közötti kapcsolatok, elősegítve ezáltal az iskolarendszer és a szakképzés különböző szintjeiről kilépő fiatalok számára a munkaerő-piacra való belépést. A képzés szerkezetének átalakítása, a Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

171



pályaválasztás rendszerének fejlesztése mellett az aktív munkaerő-piaci politikák rendszerén belül is szükség van olyan szolgáltatásokra, amelyek a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését segítik. A kistérségi szintű szakképzés palettájának összeállítása során figyelembe kell venni az önkormányzatok, illetve a vállalkozások által megvalósítandó fejlesztések munkaerőigényét is. III.5.4. Az idősebb korosztályok foglalkoztatásának elősegítése Ahhoz, hogy az idősebbek ténylegesen megőrizzék aktivitásukat, illetve visszatérjenek a munkaerőpiacra olyan kistérségi szintű célzott programokra is szükség van, amelyek egyfelől ösztönzik és segítik a szakismeretek és egyéb készségek megújítását és elsajátítását, másfelől növelik a munkáltatók érdekeltségét az idősebb munkavállalók foglalkoztatására. III.5.5. A romák munkaerő-piaci részvételének növelése A kistérségben 14,1% a romák becsült aránya, ami közelíti a megyei átlagot (14,8%). Ebből adódóan kiemelt figyelmet kell fordítani a roma népesség munkaerő-piaci kiszorítottságának orvoslására. A romák munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgáló intézkedések megalapozása érdekében szükség van rendszeres, célzott adatfelvételekre, a roma népesség társadalmi-gazdasági helyzetének vizsgálatára, továbbá antidiszkriminációs szolgáltatásokra. III.5.6. Megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek foglalkoztatása Továbbra is támogatni kell a kistérségben a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását végző vállalkozások letelepedését megfelelő helyiség biztosításával és alacsony bérleti díj alkalmazásával, valamint tevékenységük folytatásához szükséges működési engedély kiadását gyors és hatékony ügyintézéssel kell elősegíteni. Növelni kell a megváltozott munkaképességű emberek részvételét a munkaerő-piaci szolgáltatásokban, amelyeket javuló minőségben a kistérségben elérhetővé kell tenni. III.5.7. Nők és férfiak egyenlő esélyekkel a munkaerőpiacon A nők és férfiak esélyegyenlősége tekintetében kettős megközelítést kell alkalmazni. Egyrészt horizontális szempont, azaz minden intézkedés tekintetében vizsgálni kell, és figyelembe kell venni. Másrészt szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek közvetlenül a nők és férfiak esélyegyenlőségének előmozdítására irányulnak. Szükség van a nők munkaerő-piaci re-integrációját segítő komplex foglalkoztatási programok kistérségi szintű megvalósítására, az alacsony iskolai végzettségű, gyermekgondozás miatt inaktív nők felnőttképzésben való részvételének támogatására, a család és a munkavégzés összehangolását segítő foglalkoztatási formák, „családbarát” munkahelyi gyakorlatok kistérségen belüli elterjesztésére. III.5.8. Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások A szociális gazdaság és a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

172



egyszerre teremt foglalkoztatási lehetőséget hátrányos helyzetű emberek számára és ad lehetőséget szolgáltatáshiányos területeken és térségekben az ellátottság és hozzáférés javítására. Tekintettel a munkaerő-piac jelentős területi különbségeire, fontos a kistérségi szereplők összefogásának támogatása kistérségi foglalkoztatási stratégiák, foglalkoztatási megállapodások kidolgozásának, a kistérségi szereplők összefogásának és erőforrások mozgósítása érdekében. III.6. Az alkalmazkodóképesség javítása III.6.1.A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés A képzés csak akkor vezet eredményre, ha maga a képzés is képes igazodni a folyamatos változásokhoz, és azokat a naprakész ismereteket adja át, amire a gazdaság, a vállalatok igényt tartanak. Ezen prioritáson belül erősíteni szükséges az érdekeltséget a minőségi és a gazdaság tényleges igényeinek megfelelő képzés-kínálat kialakítására. Támogatni kell a szak- és felnőttképzésben oktatók szakmai, munkahelyi tapasztalatszerzését és a továbbképzését. A tanulási lehetőségek bővítése érdekében támogatni kell az új tanulási formák elterjesztését, beleértve a távoktatás különböző formáit is. A képzés lehetőségeinek hozzáférhetővé tétele mellett a képzés iránti kereslet növelésére, a tanulás ösztönzésére is szükség van. Növelni kell a szakképzés presztízsét, társadalmi megítélését, ezáltal is ösztönözve a fiatalokat a szakképzésben való részvételre. III.6.2. Átfogó kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési programok Kistérségi szinten részt kell venni az olyan átfogó tanulási programok indításában, amelyek nemtől, kortól, lakóhelytől és élethelyzettől függetlenül mindenki számára nyitva állnak, és amelyek lehetővé teszik a munkaerő-piaci részvételhez, a jobb munkavégzéshez szükséges szakmai és személyes kompetenciák megszerzését. E kompetenciákon belül is kiemelten fejleszteni kell az informatikai írástudás, nyelvtudás kompetenciáit, valamint a szociális és életviteli kompetenciákat és vállalkozói ismereteket. III.6.3.A hátrányos helyzetűekre irányuló képzési programok Kistérségi szinten olyan célzott programokkal kell elősegíteni a hátrányos helyzetűek - köztük az alacsony iskolai végzettségűek, idősebb korosztályok, megváltozott munkaképességű személyek, gyermeküket otthonnevelő (vagy más hozzátartozó otthoni ápolását végző) személyek képzését, olyan szolgáltatásokat kapcsolva a képzéshez,(különböző tréningekkel) amelyek ténylegesen lehetővé teszik számukra a részvételt. III.6.4. A pályaorientációs, pályatanácsadási szolgáltatások fejlesztése A kistérségen belül működő pedagógiai szakszolgálatokon belül olyan egységes pályaorientációs, tanácsadási hálózatot kell kialakítani, amely segíti a tudatos pályaválasztást a fiatalok és a pályát módosító felnőttek esetében egyaránt. Mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a képzési lehetőségekre vonatkozó információkat Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

173



III.6.5. Munkahelyi képzések A vállalatok versenyképességét és általában a szervezetek hatékonyságát döntően befolyásolja, hogy munkavállalóiknak lehetőségük van-e a tudásuk és készségeik folyamatos fejlesztésére. Ezért fontos, hogy a munkáltatók a munkavállalók képzését megtérülő befektetésnek tekintsék. Kistérségi szinten a munkahelyi képzést, a technológiaváltáshoz való alkalmazkodást, a vállalkozói és a vállalatirányítással összefüggő készségek és tudás fejlesztését kell ösztönözni, támogatni. III.6.6. A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése A szerkezetváltás a vállalatoknak vagy akár egész ágazatoknak a gazdasági környezethez való alkalmazkodását jelenti, amely egyszersmind szükségessé teszi az érintett ágazatok és/vagy vállalatok munkavállalóinak a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodását is. E folyamat kezelése többrétű feladat, amely a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika szereplőinek, valamint a szociális partnereknek a közreműködését egyaránt szükségessé teszi. Kistérségi szinten támogatni kell a szerkezetváltási folyamatokhoz kapcsolódó kistérségi munkaerőpiaci programokat, a köz- és a versenyszférában létszámleépítéssel érintett ágazatok dolgozóinak átképzését, speciális, kihelyezett foglalkoztatási szolgáltatások, tanácsadás biztosítását. A szerkezetváltási folyamatokra való felkészülés segítése érdekében fejlesztjük a kistérségi munkaerő piaci előrejelzéseket a gazdaság szereplőivel együttműködésben. III.6.7. Munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság Támogatni kell a nem hagyományos foglalkoztatási formák, ( távmunka, részmunka) elterjesztését, amennyiben az hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. Fontos feladat a munkahelyi környezetben végzett munkáltató és a munkavállaló bevonásával történő munkabiztonsággal és egészséggel kapcsolatos ismeret és tudatosság megerősítése, munkahelyi egészségfejlesztési és baleset megelőzési programok szervezése, melynek eredményeként megelőzhetővé válik a munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedésekből eredő keresőképtelenség és rokkantság. III. 6.8. A partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között, a társadalmi párbeszéd intézményeinek és mechanizmusainak fejlesztése a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának fokozása A partnerség erősítése keretében külön figyelmet kell fordítani a munkáltatók és munkavállalók közös kezdeményezéseinek támogatására, a civil szervezetek partnerségi folyamatokban való részvételének, érdekképviseleti szerepének, illetve a kistérségi oktatási és foglalkoztatási-szociális intézmények együttműködésének erősítésére. III. 6.9. Civil szervezetek kapacitásainak megerősítése, a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásuk segítése A civil szervezetek kistérségen belüli szolgáltatói szerepének erősítése érdekében támogatni kell a szakmai kapacitásaik fejlesztését, az akkreditációra való felkészülésüket, helyi beágyazódásukat és együttműködésüket (tanácsadás,


174



képzések, kutatások, hálózatosodás, partnerségi intézmények, stb.). III. 6. 10. Átlátható munkaerőpiac Fontos feladat az átlátható munkaerőpiaccal kapcsolatos társadalmi szemléletváltás elősegítése, a munkavállalói tudatosság növelése, széles körű figyelemfelhívás és tájékoztatás révén. III.7. A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek Fő cél: Az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése és az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése. III.7.1. A kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben.

módszerek

Olyan pedagógiai módszerek, programok kidolgozása szükséges, melyek az idegennyelv-tudáshoz, a digitális írástudáshoz, a vállalkozói, életviteli, valamit a gépjármű-vezetési készségfejlesztéshez kapcsolódnak és a lakosság érdekeit szolgálja., a helyi igényeknek megfelelően. Ennek megfelelően fontos a pedagógiai kultúra korszerűsítése új eszközök (pl. IKT) használatának széleskörű megismertetésével és elterjesztésével. III.7.2. A közoktatási intézmények művelődési, szociális, egészségnevelési és szabadidős szolgáltató szerepének erősítése, az oktatási és kulturális intézmények együttműködésének erősítése Kiemelt szerepe van az oktatási célú épületek művelődési-közösségi terekként történő fokozott hasznosításának. Az oktatási intézményeknek (az óvodáktól a középiskolákig) a helyi-regionális kulturális és sport kommunikációs hálózatokba történő aktív bekapcsolása kiemelt figyelmet érdemel. Az oktatási és kulturális funkciókat ellátó intézmények integrált működésének ösztönzése, tevékenységi körük bővítése fontos feladat, különös figyelemmel a gyermek- és ifjúsági programokra. III.7.3. Tanulási ösztönzése

lehetőségek bővítése,

új

tanulási

formák

elterjesztésének

Fontos feladat az IKT használatának elterjesztése a kistérségen belül az oktatásban, szakképzésben (on-line és off-line alapú tanfolyamok), tananyag digitalizálás, valamint a távoktatásban használható tananyagok és értékelési rendszerek kifejlesztése, különös tekintettel az e-learning lehetőségeinek kihasználására. III.7.4. Átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése E művelet egyik fontos célja az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítása, többek között a tanuló, a pedagógus, az intézmény szintjén létrehozandó mérési, értékelési és minőségbiztosítás rendszer kialakításával, amely alapjául szolgál az elért eredmények, teljesítmények objektív összehasonlítására. Ibrány-Nagyhalászi Kistérség, Prominent Bt., 2009

175



III.7.5. A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók továbbképzése Az oktatás és nevelés hatékonyságának, eredményességének javítása az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciájának fejlesztése, korszerűsítése módszeres befektetéseket igényel az oktatási ágazat humán erőforrásaiba. Kiemelkedő fontossága van a közoktatásban dolgozó pedagógusok szakmai fejlődése erőteljes ösztönzésének és támogatásának Az új követelményekhez való gyors alkalmazkodáshoz, valamint az oktatás színvonalának emeléséhez, az oktatási szolgáltatások széleskörű bevezetéséhez kiterjedt és intenzív kistérségi szintű továbbképzési részvételre van szükség. Fel kell térképezni a helyi innovációkat, hatékony megoldásokat, módszereket, „jó gyakorlatokat” és integrálni kell a kistérségi szintű pedagógusképzés rendszerébe III.7.6. A közoktatás hatékonyságát segítő területi együttműködések támogatása E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttműködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erőforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra. Fontos feladat az oktatás kistérségi, helyi és intézményi irányítása hatékonyságának növelése, az e területeken foglalkoztatott szakemberek felkészültségének javítása képzésekkel Kiemelt cél oktatási társulások, hálózatok, általános művelődési központok fejlesztése, létrehozásuk és bővítésük támogatása, kiemelt tekintettel azokra a társulásokra, amelyek létrehozásában a szegregáció felszámolásának szándéka meghatározó szerepet játszik. III.7.7. A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetőségeik bővítése A halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók iskolai sikeressége érdekében elsődleges cél az iskolai szegregáció visszaszorítása, valamint a lemorzsolódás csökkentése. Ennek érdekében kistérségi szintű célprogramokra van szükség. E célprogramok egyrészt (az óvodáztatás kiterjesztésétől az egyetemi ösztönzőkig) közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzetű diákokra irányulnak, másrészt az oktatási rendszerben meglévő esélyegyenlőtlenség és szegregáció csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására. Fontos a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának kiterjesztését szolgáló a helyi viszonyok maximális figyelembevételével történő kistérségi programok működtetése, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférését támogató programok működtetése III.7.8. A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása A prioritás célja a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadó oktatásának, iskolai integrációjának támogatása, képzésüknek a kistérségi iskolarendszeren belüli megoldása, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolarendszeren belüli oktatásának, iskolai integrálását segítő pedagógia fejlesztéseknek és azok gyakorlati megvalósításának segítése.


176



III.7.9. A kiemelkedően tehetséges hallgatók tehetségét támogató és fejlesztő, tehetséggondozó programok elterjesztése A prioritás a képességfejlesztést, az önismeretet, a kreativitást, gondolkodást erősítő és fejlesztő tevékenységek tervezését és kistérségi szintű megvalósitását foglalja magába. III.8. Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése Az intézkedés célja a szegénységben élők arányának csökkentése, a társadalmi hátrányok újratermelődésének megelőzése, a helyi közösségek és civil szervezetek létrejöttének támogatása, kapacitásainak megerősítése, a bizalom és az állampolgári részvétel fokozása, az egészségi állapot és munkavégző képesség javítása. III.8.1. Kistérségi szintű gyermek és ifjúsági programok A kistérségben helyben elérhető szolgáltatásokat és programokat (az egyéni és társas kompetenciákat fejlesztő, oktatási rendszeren kívüli tevékenységek; az egészségtudatos magatartás kialakulását, és a devianciák csökkentését, a társadalmi kirekesztődés megakadályozását célzó fejlesztő tevékenységek; bűnmegelőzési programok; a tehetséges fiatalok képességeinek kibontakozását segítő programok civil szervezetek bevonásával; a fiatalok sikeres életkezdését segítő programok, tanácsadás támogatása) kell kialakítani, a gyermekszegénység csökkentése valamint annak érdekében, hogy a felnövekvő generációk a társadalom felelős, aktív tagjává váljanak. III.8.2 Szociális szolgáltatások minőségének szakemberek készségfejlesztése

és

hozzáférhetőségének

javítása,

A szolgáltatások közül elsődlegesen a helyi szükségletekre válaszoló, innovatív szociális és gyermekjóléti ellátásokat kell fejleszteni, amelyek elősegítik a családtagok gondozását végző nők visszatérését a munkaerő-piacra, illetve hozzájárulnak az álláskereső, munkanélküli, inaktív emberek munkaerő piaci integrációjához, az integrált szociális és munkaügyi rendszerhez kapcsolódó szociális szolgáltatások kiépítéséhez, megerősítéséhez. A család és a munkahely összeegyeztetése szempontjából szintén fontos a fogyatékossággal élő, idős, illetve egyéb okból rászoruló családtagok gondozására irányuló, a rászoruló otthonában nyújtott szolgáltatások fejlesztése. A foglalkoztatás szempontjából hasznos a gyermekintézmények, a gyermekek napközbeni ellátását biztosító hálózat fejlesztése (beleértve az alternatív napközbeni ellátásokat is), rugalmasságuk növelése. III.8.3 Helyi közösségek erősítése, felkészítés az aktív állampolgárságra A prioritás fő céljai közé tartoznak, település és településrész rehabilitációk megalapozására és támogatására, valamint a helyi nyilvánosság és helyi közélet fejlesztésére irányuló tevékenységek.


177



III.8.4 A diszkrimináció elleni küzdelem Cél a hátrányos helyzetű (pl: mentális betegséggel élők, fogyatékossággal élők), illetve a periférikus társadalmi csoportok (különösen a romák) sztereotípiákkal övezett megjelenítődésének árnyalása, egy reálisabb kép kialakítása a formális, informális közösségekben, szervezetekben megjelenő másság-kép javítása, a többségitől eltérő kultúra és értékek megismertetése az emberekkel, különösen a roma emberekre vonatkoztatva. Szükséges a diszkrimináció ellenes küzdelemben résztvevő érintettek (önkormányzati, stb.) szakemberek képzése, is, illetve a célzott kutatások, adatgyűjtések, oktatási segédanyagok kidolgozása. III.8.5 A kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erősítése érdekében A kulturális értékek megismerése érdekében nyitottabbá kell tenni a kulturális intézményrendszert, javítani kell működésének hatékonyságát, szélesebbé kell tenni az információkhoz való hozzáférést. A prioritás fő céljai: a kistérségi közművelődési intézmények szociokulturális szolgáltatásainak fejlesztése, a nemzeti és egyetemes kultúra értékei IKT alapú hozzáférésének biztosítása mindenki számára, kistérségi kulturális értékek, programok kulturális hungaricumok, kiemelkedő megismertetésének támogatása, könyvtári szolgáltatások fejlesztése. III.8.6 Az aktivitás növelésének elősegítését az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése A prioritással elérni kívánt hatás a kistérségben élők egészségi állapotának javítása és az egészségtudatosság növelése, erősítése. Ennek érdekében kistérségi egészségfejlesztési programokat kell végrehajtani (egészségfejlesztési alapismeretek beépítése a kistérségi képzésekbe), a szükséges tananyagfejlesztéssel kiegészítve. III.8.7 Egészségre nevelő, szemléletformáló- és életmódprogramok (lakossági szűrőprogramok és kampányok, szenvedélybetegségek megelőzési programjai) A magyar lakosság egészségi állapota javítása érdekében az egészségügy reformjához kapcsolódóan az egészségre nevelő, szemléletformáló és életmódprogramok jelentenek kitörési lehetőséget. Számos egészségfejlesztési tevékenység csak a célcsoportok közösségeinek bevonásával, és valamennyi érintett szakterület által közösen kialakított szintérprogramok kialakításával, az emberek közvetlen megszólításával és tájékoztatásával képes hatékonyan célt elérni III.8.8 Az ellátórendszer hatékony működéséhez szükséges programok A munkavállalóknak nyújtott konkrét foglalkoztatási, képzési és támogatási szolgáltatások kialakítása az egészségügyi ágazatban kiemelt jelentőséggel bír. Az ágazati humánerőforrás fejlesztésének ezen kívül meg kell felelnie a technológia fejlődésével járó kihívásoknak, valamint a tudásintenzív ipar és szolgáltatások munkaerő-szükségletének. Mindezeknek köszönhetően felgyorsul az egészségügyi ellátórendszer átalakításához szükséges ismeretek és szemlélet megszerzése.


178



III.8.9 A fogyasztók és ellátottak védelmének megerősítése a civil szolgáltatások és érdekvédelem, ill. a hatósági és jogvédő munka támogatásával A fogyasztók szempontjából elengedhetetlen a nyilvánosság szerepének erősítése, a tudatosság előmozdítása, a kistérségi fogyasztóvédelmi oktatás bevezetése, valamint a civil szervezetek megerősítése, hogy intenzív szerepet vállalhassanak a jogorvoslati és érdekképviseleti struktúrák kialakításában, a hatékony lakossági tájékoztatásban. III.8.10 A társadalom biztonságérzetének fokozása közösségi bűnmegelőzési programokkal A közösségi bűnmegelőzés hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez, a piac biztonságos működéséhez. A gyermek- és fiatalkori bűnözés megelőzése: a kisközösségi családi, iskolai- szintéren csökkenteni kell a kallódó fiatalok csoportjait, kistérségi iskolai bűnmegelőzési programok, valamint az iskolából kimaradt csellengő fiatalok megelőzési programjai segítségével javítani kell a gyermekek szocializációs esélyeit, erősíteni kell a generációk közötti szolidaritást, valamint bővíteni kell a gyermek- és fiatalkorúakkal foglalkozó szakemberek ismereteit konfliktuskezelési, drogprevenciós, jogismereti képzések keretében.

1.3.4. Környezeti és energetikai fejlesztések IV.1 Egészséges, tiszta települések IV. 1.1 Hulladékgazdálkodás Összhangban a hatályos jogszabályok előírásaival és a lakosság egészségvédelme érdekében az országban mindenütt közel azonos színvonalú, hulladékgazdálkodási feltételeket kell létrehozni. A meglévő illegális hulladéklerakók rekultivációja, monitoring rendszer kialakítása. A hulladék hasznosítása terén alternatív energia forrásként való újrahasznosításának kidolgozása. A prioritás fő céljai: hulladékkeletkezés megelőzése, a keletkezett hulladék hasznosításának elősegítése, a megyei szilárdhulladék-programban való részvétel elősegítése. IV.1.2 Szennyvízkezelés A prioritás célja szennyvízgyűjtő és - kezelő rendszerek, létesítmények - beleértve folyékony hulladékkezelő műtárgyakat is - építése, a meglévő szennyvíztisztítók és szennyvízgyűjtő rendszerek bővítése illetve korszerűsítése, a szennyvíziszapkezelés, hasznosítás fejlesztése. IV.1.3 Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztés A prioritás fő céljai: zaj- és levegőszennyezés csökkentése a kistérségben (települési/ kistérségi zajvédelmi rendszerek, zajvédő erdősávok kialakítása; levegőszennyezés-védelmi rendszerek fejlesztése, porvédő erdősávok kialakítása), kistérségi közmunkaprogramok szervezése a hátrányos helyzetű (tartósan munkanélküliek, cigányok stb.) lakosság számára.


179



IV.1.4 Vízbázis-védelem és ivóvízminőség – javítás Biztosítani kell a lakosság megfelelő, az előírásokat kielégítő, egészséges ivóvízzel történő ellátását, vízminőség javító programok végrehajtásával. Ivóvízhálózatok cseréje, bővítése, új kutak építése, a meglévők javítása. IV.1.5 Településfejlesztés A prioritás fő célja: -

a kistérség településeinek revitalizációja, leromlott vagy leszakadó városrészek integrált megújítása;

-

barnamezős területek közcélú újrahasznosítása;

-

funkcióváltásuk infrastrukturális fejlesztése;

-

integrált kistérségi településfejlesztési stratégiák elkészítése;

-

a kistérségi települések tárgyi, építészeti, műemléki és régészeti értékeinek feltárása, értékmegőrző felújítása, fejlesztése, (új) funkcióval történő felruházása;

-

az épületek felújítása kiszolgálására;

-

a településrészek infrastrukturális hálózatainak korszerűsítése (pl.: vonalas infrastruktúra korszerűsítése, belterületi utak pormentesítése, burkolattal ellátása, komplex utcafejlesztés, forgalomcsillapítás, belterületi csapadékvíz-elvezetés stb.);

-

közlekedési fejlesztések (városi elkerülők, gyalogos zónák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek, parkolók stb.);

-

védelmi infrastruktúra térségi alapú fejlesztése (pl. polgárőrség fejlesztése, biztonságtechnikai rendszerek, térfigyelő rendszerek kialakítása a közterületeken, helyi bűnmegelőzési stratégiák és cselekvési tervek elkészítése)

-

a város és településközpontok fejlesztése, azok kialakítása;

-

a településeken a lakófelületek kialakítása és komplex infrastruktúrával való ellátása

-

a településeken belül a minél-nagyobb zöldterületek kialakítása, azon belül közösségi terek, parkok létesítése (pl: emlékművek állítása);

-

a temetők, ravatalozók, emlékparkok, kegyeleti helyek építése és feltételeinek javítása, infrastrukturális feltételeinek megteremtése, javítása (temetők belterületi útjainak építése, javítása; kerítések építése, javítása; belső parkosítása; közművesítése)

-

parkolók létesítése, felújítása;

-

a falumegújítás és vidéki örökség megőrzése;

-

falvak megújítása, kulturális és rekreációs lehetőségek bővítése;

-

integrált kistelepülési szolgáltató terek kialakítása.

a

gazdasági,


szociális,

közösségi

tevékenységek

180



IV.2 Vizeink jó kezelése IV.2.1 Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása Célja, az árvízi kockázatok csökkentése, a kistérségi árvízvédelmi rendszerek fejlesztése. A kockázatcsökkentés esetünkben egy adott súlyosságú árvízi esemény valószínűségének csökkentését, ezáltal az ezekhez tartozó, az emberi egészségben, a környezetben és a gazdasági tevékenységben okozott károk valószínűségének csökkentését jelenti. IV.2.2 Vizeink mennyiségi és minőségi védelme, a vizek további szennyezésének megakadályozása Az ivóvízbázis védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése az ivóvíztermelés céljára kiépített vízművek környezetében, vagy a jövőben emberi fogyasztásra szánt vízbázisok területén, ivóvízbázis védelmi műveletek végrehajtásával, a kistérségi hulladékok káros hatása elleni védelem erősítésével, a kistérségi hulladékok által kifejtett káros hatások csökkentésével. IV.3 Természeti értékeink jó kezelése IV.3.1 Közösségi jelentőségű és védett természeti értékek valamint területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése A védett állat és növényfajok, életközösségek, élőhelyek és élettelen természeti értékek védelme érdekében szükséges a kistérségben az élőhelyek megőrzése, helyreállítása és fejlesztése. IV.3.2 Vonalas létesítmények természet mérséklését szolgáló beruházások

és

tájromboló

(károsító)

hatásának

A kistérségi mesterséges hálózatok közutak, vasút, vízelvezető csatornák, elektromos vezetékek súlyos természetvédelmi problémát jelentenek, sok esetben akadályozzák az állatfajok szabad vándorlását, mozgását, állományaik fennmaradását. A prioritás fő céljai: az elektromos vezetékek természetbarát kialakítása, átalakítása, biztonságosabbá tétele (madárvédelmi, tájvédelmi stb. célból), a közlekedési infrastruktúra (út, vasút) természetbarát átalakítása, vízelvezető csatornarendszer (és kapcsolódó műtárgyak) természetbarát átalakítása IV.3.3 Az erdei iskola hálózat fejlesztése Az oktatás és a szemléletformálás a természetvédelem fontos stratégiai kérdése, amely az erdei iskolák intézményrendszerén keresztül jelentős szerepet játszik az ágazati politikában.


181



IV.4 A megújuló energiahordozó – felhasználás növelése Kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az energiahordozó forrásszerkezet befolyásolása: a hagyományos energiaforrásoktól a megújuló energiaforrások felé történő elmozdulás elősegítése. Ezzel egyidejűleg fontos feladat az energiatakarékosságot és a hatékony energiafelhasználást szolgáló kistérségi eszközrendszer kialakítása a termelési és a fogyasztói szférában egyaránt. Hulladék felhasználás szempontjából fontos terület a nagy tömegben keletkező használt sütőolaj, illetve állati zsiradék energetikai és/ vagy biomotor hajtóanyag alapanyagként történő hasznosítása. A növényi eredetű és hulladék alapú, valamint az állattartó telepeken keletkező trágyából és a szennyvíztisztító telepeken képződő szennyvíz iszapból előállított biogáz hasznosítása hulladék kezelés és energiatermelés szempontjából is előnyös, hő és villamos energia termelésre is felhasználható. A hazai geotermikus potenciál kihasználására épülő, hőenergia ellátásra létesítendő üzemek támogatása is indokolt. A megtermelt hőenergia a kistérségi lakossági, intézményi, termelői igények kielégítésére fordítható. A geotermikus energia felhasználásának támogatásánál kiemelten kell kezelni azokat a technológiákat, amelyek a felszínalatti vizek helyben tartását, illetve visszasajtolását biztosítják, így használt vizek nem kerülnek felszíni befogadókba, és nem károsítják a felszíni befogadók vízminőségét magas só és hőtartalmuk révén. A legkorszerűbb fűtési és hűtési célú hőszivattyús rendszerek csökkentik a fosszilis energiahordozó felhasználást a megtérülési ráta javulása mellett, és lakóingatlanok, ipari és mezőgazdasági felhasználók számára használhatóak. Napenergiát hasznosító rendszerek telepítésével részben vagy egészben biztosítható a fogyasztók saját energiafelhasználása. A napelemek a villamosenergia, a napkollektoros rendszerek működtetése pedig a melegvíz és fűtési hőenergia előállítására fordított fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentését segítik elő. A szélenergiával történő villamosenergia termelés. Az alternatív energia hasznosítás módja és alkalmas területek feltérképezése már a kistérségben megtörtént. Több település is rendelkezik ilyen irányú tervekkel, melyek a rendezési tervbe is beépítésre kerültek. Nem elhanyagolható az alternatív energia források hasznosítására történő befektető keresés, ösztönzés. A közvilágítás energiatakarékos, megújuló energiaforrásokra alapozva alakítható át. IV.5 Hatékony energiafelhasználás IV.5.1 Önkormányzati és nem önkormányzati energiafelhasználásának a korszerűsítése

tulajdonú

középületek

El kell érni a különböző önkormányzati intézmények, épületek energiafelhasználásának, valamint az önkormányzatok költségvetését terhelő közvilágítási energiafelhasználás csökkentését. IV.5.2 Vállalkozói területeken megvalósítandó energetikai korszerűsítések (ipar, energiaipar, szolgáltatások) Fontos cél a kistérségi vállalkozói réteg energiafelhasználásának fő megtakarítási technológiái: ipari termelés energiatechnológiai korszerűsítése, meleg és hideg technológiák hőszigetelésének javítása, vállalkozói épületek fűtésének és melegvízellátásának, valamint világításának a korszerűsítése.


182



IV.6. Vízgazdálkodás, belvízvédelem Kiemelten fontos célkitűzés a települések belvízrendezési gondjainak a megoldása, mind külterületen, mind pedig belterületen egyaránt.

1.3.5. Turisztika potenciál javítása V.1 A kistérség turisztikai fejlesztése A turizmus a kistérség fejlesztése szempontjából stratégiai fontosságú ágazatnak minősül. A kistérség kiemelkedő turisztikai adottságaira alapozott, összehangolt fejlesztések gazdaságélénkítő hatása, más ágazatokba tovagyűrűző kedvező hatása eredményeként a kistérség hátrányos helyzetű területeinek felzárkózása, versenyképességének növelése is lehetővé válik. A Kistérség természeti, turisztikai adottságai az egészségturizmus (gyógy- és termálturizmus, wellness), ökoturizmus és az aktív turizmus (kiemelten a vízi-, horgász- és lovas –turizmus), az örökség- és rendezvényturizmus, valamint a falusi turizmus kiemelt fejlesztéséhez kínálnak kedvező alapot. V. 2. Versenyképes turisztikai termék-és attrakciófejlesztés A Közép-Szabolcsi kistérség turisztikai vonzerőkben gazdag, de ezek jelentős része csak helyi és regionális vonzáskörrel rendelkezik, és kevés a komplex turisztikai termék. Jelenleg is számos látogatót vonzanak a kiemelkedő vonzerővel rendelkező települések ugyanakkor a kistérség egyéb településein lévő turisztikai vonzerő kihasználtsága egyenetlen, számos helyen a lehetőségekhez képest rendkívül alacsony. Fontos feladat kistérségi szinten az egészségturizmus feltételrendszerének fejlesztése, valamint komplex turisztikai, egészségmegőrző és fenntartó termékek kialakítása, gyógy- és wellness turizmus megteremtése, természeti és környezeti értékekre alapozott turizmusfejlesztés, kulturális és örökségturizmus fejlesztése, konferencia-, üzleti- és rendezvényturizmus feltételének javítása stb. V.3. A turizmus fogadási feltételeinek javítása A prioritás kiemelt célja a kereskedelmi szállásférőhelyek mennyiségi és minőségi bővítése, a szálláshelyek szolgáltatásainak bővítése, működésük hatékonyságának javítása. A térségben egyik legjelentősebb probléma a szálláshelyek hiánya és a tartózkodási idő rövidsége. A kistérség versenyképes turizmusának fejlesztése érdekében szükséges a meglévő turisztikai termékek komplex fejlesztése ill. újak kialakítása, amelynek alapvető feltétele a turisztikai infrastruktúra, a meglévő fogadási feltételek javítása, a vonzerőkhöz kapcsolódó turisztikai fogadókészség, szálláshelyek korszerűsítése, szolgáltatásainak bővítése, új, kiemelt célcsoportokhoz kapcsolódó szálláshelyek kialakítása. A turisztikai attrakció fejlesztése szükségessé teszi a térségben a szálláshelyek és az ott nyújtott szolgáltatások fejlődését, illetve fejlesztését. Kiemelkedően fontos a turisztikához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése.


183



V.4. Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása A intézkedés célja a turizmus intézményrendszerének összehangolt fejlesztése, a kistérség turisztikai szereplői együttműködésének kialakítása, valamint a turisztikai kereslethez igazodó, megfelelő szakképzettséggel rendelkező turisztikai szakemberek számának növelése a kistérségben. A turizmus fejlesztése elképzelhetetlen az érintett területen foglalkoztatott humánerőforrás fejlesztése nélkül, ezért az intézkedés keretében a hiányzó turisztikai ismeretek iskolarendszerű valamint iskolarendszeren kívüli képzési formában történő oktatása is célt. V.5. Falumegújítás A falumegújítás és a vidéki örökség megőrzése kiemelt fontossággal bír, és erős kapcsolatban van a tradíciók megőrzésével. A falvak megújítása a kulturális és rekreációs lehetőségek bővítése a vidéki közösségek revitalizációjának eszköze és vonzó környezetet teremt, amely javítja a vidéki életminőséget. V.6 A kulturális és épített örökség megőrzése A vidéki térségek jelentős része gazdag kulturális értékekben, hagyományokban, és igen sokszínű kulturális és épített örökséggel rendelkezik. A kulturális örökség mint helyi erőforrás, a táji és térségi egyediség hordozója, ezért fontos szerepet játszik a kistérség fejlesztési irányainak meghatározásában. A különleges, egyedi adottságokra épülő helyi kezdeményezések nemcsak a térségi kötődés erősödéséhez és az értékvédelemhez, de a turisztikai potenciál növeléséhez is hozzájárulnak.

1.3.6. Közszolgáltatások fejlesztése VI.1. E-közigazgatás kiépítése Az e-közigazgatás kistérségi szintű kiépítésének segítségével a kistérségben élők gyorsabban, kényelmesebben intézhetnék hivatali ügyeiket (formanyomtatványokat tölthetnének le, elektronikusan nyújthatnák be igénylőlapjaikat), a rendszer segítségével nyomon követhetnék hol tartanak az ügyintézésben. A polgármesteri hivatal dolgozói szintén a rendszer segítségével többet foglalkozhatnának egy-egy üggyel, illetve letisztultabb lenne az ügyintézés. Lehetővé válna a helyi adók online bevallása, valamint az ügyintézéshez szükséges dokumentumok letöltése, valamint a vállalkozók minden ügytípust elektronikus úton intézhetnek, és az elkészült határozatokat elektronikusan aláírt dokumentum formájában is kézhez vehetnék. Az e-közigazgatás kiépítéséhez szükséges a tárgyi feltételek bővítése, beleértve a számítástechnikai hálózat fejlesztését is. VI. 2

Igazgatási társulás bővítése, végrehajtó szolgálat létrehozásának elősegítése

Igazgatási társulás további bővítése, a kormányzat elképzeléseihez igazodó végrehajtó szolgálat kistérségi szinten történő kialakítása


184



VII. MELLÉKLETEK 1.1. Ábrajegyzék 1. ábra: Magyarország kistérségei a 2007. évi CVII. törvény alapján ................................................... 22 2. ábra: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség települései ........................................................................... 23 3. ábra: A roma lakosság becsült százalékos aránya a kistérségben, 2004 ........................................ 27 4. ábra: Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, és az egy főre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem nagysága (Ft.), 2007 .................................................................................... 30 5. ábra: Az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem megoszlása kistérségi szinten, 2007 .......... 31 6. ábra: Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma 1000 lakosra .......................... 32 7. ábra: Óvodai kihasználtság, 2004-2006............................................................................................ 38 8. ábra: Az általános iskolák gyermeklétszáma, 2004-2006 ................................................................. 40 9. ábra: A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (%), 2001 ............................. 41 10. ábra: A termőterület művelési ágak szerinti megoszlása (%) ......................................................... 43 11. ábra: A szántóként művelt földek aránya és a szántók átlagos aranykorona értéke a kistérség településein, 2000 ................................................................................................................................. 44 12. ábra: Az állatállomány nagysága (db) a kistérségi településeken, 2000 ........................................ 45 13. ábra: Az ipar, építőipari társas vállalkozások megoszlása tevékenységcsoportok szerint............. 48 14. ábra: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség fejlesztési célrendszere ................................................... 164

1.2. Táblázatok jegyzéke 1. táblázat: A települések száma népességnagyság szerint, 2007 ...................................................... 24 2. táblázat: A népesség korösszetétele, 2007....................................................................................... 25 3. táblázat: Népmozgalom, 2007........................................................................................................... 26 4. táblázat: A foglalkoztatottsági és az aktivitási ráta a megye kistérségeiben, 2008 .......................... 28 5. táblázat: A teljes népesség megoszlása gazdasági aktivitás és nemek szerint Szabolcs-SzatmárBereg megye kistérségeiben ................................................................................................................. 28 6. táblázat: A népesség aktivitása, 2004-2008...................................................................................... 29 7. táblázat: Jövedelmi viszonyok, 2007................................................................................................. 32 8. táblázat: 7 éves és idősebb népesség legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 2001 ... 35 9. táblázat: A népesség legmagasabb iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában, 2001.. 36 10. táblázat: A mezőgazdaságban működő társas vállalkozások száma TEÁOR kategóriák szerint .. 45 11. táblázat: Az ipar, építőipari társas vállalkozások száma tevékenységcsoportok szerint ................ 47 12. táblázat: Az idegenforgalom főbb jellemzői 2007. évben................................................................ 54 13. táblázat: Működő vállalkozások százalékos megoszlása jogi forma szerint, 2007......................... 56 14. táblázat: Az Ibrány- Nagyhalászi kistérség vállalkozási szerkezete, 2007. .................................... 56 15. táblázat: Az Ibrány-Nagyhalászi kistérség legjelentősebb vállalkozásai, 2009 .............................. 57 16. táblázat: A kistérség településeinek külső elérhetősége átlagosan (2007.) ................................... 58


185



17. táblázat: Lakásállomány, ivóvízellátás (2001, 2007)....................................................................... 60 18. táblázat: Csatornázottság és gázellátás (2001, 2007) .................................................................... 60 19. táblázat: Balsa település lakónépességének alakulása (1970-2007) ............................................. 66 20. táblázat: Beszterec település lakónépességének alakulása (1970-2007) ...................................... 70 21. táblázat: Buj község lakónépességének alakulása (1970-2007) .................................................... 75 22. táblázat: Demecser lakónépességének alakulása (1970-2007) ..................................................... 80 23. táblázat: Gávavencsellő lakónépességének alakulása (1970-2007) .............................................. 88 24. táblázat: Gégény lakónépességének alakulása (1970-2007) ......................................................... 93 25. táblázat: Ibrány lakónépességének alakulása (1970-2007).......................................................... 101 26. táblázat: Kemecse lakónépességének alakulása (1970-2007)..................................................... 108 27. táblázat: Kék lakónépességének alakulása (1970-2007).............................................................. 114 28. táblázat: Nagyhalász lakónépességének alakulása (1970-2007) ................................................. 119 29. táblázat: Nyírbogdány lakónépességének alakulása (1970-2007) ............................................... 125 30. táblázat: Paszab lakónépességének alakulása (1970-2007)........................................................ 129 31. táblázat: Székely lakónépességének alakulása (1970-2007) ....................................................... 135 32. táblázat: Tiszabercel lakónépességének alakulása (1970-2007) ................................................. 140 33. táblázat: Tiszarád lakónépességének alakulása (1970-2007) ...................................................... 145 34. táblázat: Tiszatelek lakónépességének alakulása (1970-2007) ................................................... 150 35. táblázat: Vasmegyer lakónépességének alakulása (1970-2007) ................................................. 154


186

Az Ibrány-Nagyhalászi Kistérség Fejlesztési Koncepciója 2009

Recommend Documents