KÖZLEM ÉN YEK
AZ 1996. ÉVI MIKROCENZUS C Z IB U L K A Z O L T Á N
A K özponti Statisztikai H ivatal az 1995. évi L X X X V I. törvény alapján 1996. április 1-jei eszm ei időponttal a népesség és a lakásállom ány két sz ázalék ára kiterjedően kis n é p szám lálást, m ik ro c en z u st hajtott v ég re. A statisztikai felvételek történetében ez volt a ne gyedik hasonló je lle g g e l, céllal és m ódszerrel v égrehajtott m ikrocenzus. M ikrocenzus tartását a hatvanas é v ek eleje óta jav aso lja az E N S Z statisztikai szervezete tag o rszág a inak. H a zán k b an 1963-ban és 1968-ban egyszázalékos, 1973-ban és 1984-ben k étszáza lékos m intanagysággal k erült sor m ik ro cen zu sra. A m ikrocenzus term észetesen nem helyettesítheti a teljes k örű népszám lálást, de — a m inta nagyságától ffiggő területi m élységig és fogalm i részletességgel — bem utathatja a legutóbbi népszám lálás óta b ekövetkezett azon v áltozásokat, am elyekről a folyam atos statisztikai adatgyűjtések nem rendelkeznek info rm áció v al, illetve rávilágíthat a társadalm i, a g azdasági változások, a d em ográfiai folyam atok, a foglalkozási, a háztartási és család v iszo n y o k , a lakáskörülm é nyek változásainak a népesség eg észé re vagy egyes n ép réteg ek re gyak o ro lt összetett h atásaira.
A m ikro cen zu s tö rvén yi alapja A m ag y a ro rsz ág i m odern népszám lálások végrehajtását m indig törvény vagy tö rv én y erejű rendelet szab ály o zta. A h atv a n as-n y o lc v a n as évtizedekben lebonyolított m ikrocenzusok törv én y i alap ját a K özponti Statisztikai H ivatal elnökének rendelete képezte. Az 1990 óta m egalkotott törvények közül a statisztikáról szóló 1993. X L V I. törvény szabályozta a K SH elnökének adatgyűjtés-elrendelési jo g k ö ré t, a szem élyes adatok védelm éről és a k ö z érd e k ű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi L X III. törvény pedig a csak törv én y i e lren d elés alapján gyűjthető adatok körét. E törvények szem előtt tartásával — az eddigi felvételi elvekhez igazodó, tem atikájában a korábbi m agyar g yak o rlato t és a n em zetközi ajánlásokat is figyelem be vevő — kötelező adatszolgáltatásra épülő nép szám lálás vagy m ikrocenzus csak törvény alapján hajtható v é g re. E tö rv é nyekkel ö sszh a n g b an alkotta m eg az O rszágyűlés a népesség egy része szem élyi, családi és lakásviszonyainak 1996. évi összeírásáró l szóló 1995. évi L X X X V I. törvényt. A törvény m eg h atáro zza az 1996. évi m ikrocenzus eszm ei időpontját (1996. m árcius 31. és 1996. április 1. közötti éjfél); a felvételi időszakot (április 1. és április 21. közötti időszak); az ö ssze írás kö rét (a lakások, a m ag y ar állam polgárok és a M a g y a ro rszá g o n b e v ándorlási, tartó zk o d á si engedéllyel rendelkező, illetőleg a m enekültként elism ert külföldi állam polgárok m atem atikai m ódszerrel kiválaszott két százaléka); a m ikrocenzus tém aköreit; végreh ajtó jáu l a K özponti Statisztikai H ivatalt jelö li ki; illetve intézkedik az adatok ke ze lé sé rő l. A törvény értelm ében a v életlenszerűen kiválasztott adatszolgáltatók kötelesek a való ság n ak m egfelelő adatokat a törvényben m eg h atáro zo tt határidőben m egadni.
A mikrocenzus tematikája A m ag y a ro rsz ág i m ikrocenzusok vizsgálati tem atikája a hagyom ányos népszám lálási tem atikától ném ileg e lté r. E z eg y részt abból adódik, hogy bizonyos inform ációk a m inta nagyságból adó d ó an kevésbé vagy csak igen nagy hibával érték elh ető k , vagy m ert a v izsgált sokaság területi m egoszlása nem hom ogén, e zé rt egyes hagyom ányos népszám iá-
KÖZLEMÉNYEK
167
lási kérdéseket ki kell hagyni a vizsgálati körből, m ásrészt abból, hogy a m ikrocenzusok felvételi tem atikáját a népszám lálásokéhoz képest ki lehet bővíteni olyan kérdésekkel is, am elyek m intavételes felvétellel is m egbízhatóan vizsgálhatók, u g y an ak k o r a népszám lá lásban való szerepeltetésük a felvételi és a feldolgozási költségeket jele n tő sen m egem el nék. H agyom ány a m ag y ar m ikrocenzusoknál, hogy a népszám lálási jelleg ű , annál esetleg ném ileg bővebb felvételi tem atikához — a m ikrocenzusba bevont so k aság , népesség vagy lakásállom ány e g észé t vagy egy részét érintően — kiegészítő vizsgálatok is kapcsolódnak. Ilyen volt pl. 1984-ben a népesség egészségi állapotának az összeírtak oldaláról történő vizsgálata, azaz vélem ényük m egism erése az egészségi állapotukról, a nők h ázasság - és term ékenység-történetének , g yerm eknevelési, gyerm ekelhelyezési szokásainak vizsgálata, illetve az időskorúak helyzetének felm érése az alapfelvételt kiegészítő kérd ések , k é rd ő ívek segítségével. A z 1996. évi m ikrocenzus felvételi tem atikájában a törvényi szabályozásnak m egfele lően — k érdőíven elkülönítve, és a külön kérdőíven m egjelölve az adatszolgáltatás jelleg é t — kötelezően m egválaszolandó és önkéntes adatszolgáltatáson alapuló kérdések szerepeltek. A kötelező kérdések a m ikrocenzus! elrendelő tö rvényben m eghatározott tém akörökből kerültek ki, a m ikrocenzus önkéntes válaszadáson alapuló tém ái az ezévi o rszág o s statisztikai adatgyűjtési pro g ram b an szerepeltek. A m ikrocenzus alapfelvételének tem atikája az E N S Z 1990-es e urópai népszám lálási alap p ro g ram jára épült, u g y anakkor igazodott a több m int százéves m últra visszatekintő m agyar népszám lálások hagyom ányos felvételi p rogram jához, illetve a m ai kor követel m ényeihez, a társadalm i és tudom ányos élet elvárásaihoz. Az adatgyűjtés a szem élyek vonatkozásában kiterjedt a családi és utónév, családi álla pot, családi állás felvételére. A családi és utónév sem a népszám lálások, sem a m ik ro cen zusok esetében nem kerül feldolgozásra, csak a feldolgozást segíti. A név, a családi állapot és a családi állás a segítségével lehet m egállapítani a társadalom legkisebb közösségeinek, a háztartásoknak és a családoknak az összetételét, a többi szem élyi és la kásinform ációval kom binálva e közösségek életkörülm ényeit értékelni. A nem és a születési idő alapvető dem ográfiai ism érv. A népesség önkéntes vagy kén y szerű m o zg á sá ra . a belső és a nem zetközi m igrációra a születési hely, az 1990. évi és a jelenlegi lakóhely, valam int a tartózkodási hely (ez utóbbi két lakcím et nevezték k o rábban állandó és ideiglenes lakásnak) segítségével lehet következtetni. A term ékenységi adatok (az élveszületett gyerm ekek szám a) a többi d em ográfiai is m érvvel együttesen értékelve további tám pontot adhat a jelenlegi súlyos népességfogyás okainak feltárásához. E tém a vizsgálatát segítik a házasságtörténettel és az élettársi kapcsolattal foglalkozó kérdések is. M a gyarországon m ég ma is jellem ző en h ázasságban fogannak és születnek m eg a g yerm ekek. A z élettársi kapcsolatban élők term ék en y ség e, de különösen az adott kapcsolatban született gyerm ekek m utatószám a alatta m arad a házasok m utatóinak. E zé rt az élettársi kapcsolatok szám ának növekedése - am ennyiben az ilyen kapcsolatban élők gyerm ekvállalási szokásai nem változnak — a népesség további fogyásával já rh a t, annak ellenére, hogy az utóbbi években növekedett a h ázassá gon kívül született g yerm ekek aránya. N apjainkban a társadalom átstruktúrálódása, a társadalm i rétegek közötti távolság nö vek ed ése, a foglalkoztatás problém ái a képzés, átképzés, továbbképzés kérdéseit is fókuszba állítják. A fiatalok körében m ind a m agasabb k épzettséget szerzők a rán y a , m ind a leszakadók, a koruknak m egfelelőnél alacsonyabb iskolai v égzettséget szerző k hányada növekszik. E z az egyes társadalm i rétegek közötti különbség növekedését okozhatja m ind kulturális, m ind anyagi vonatkozásban. A felnőttek k örében az esti és a levelező tagozatos képzésben résztvevők arán y a csökken ugyan, de a m u n kahelyszerzéssel vagy a m unkahely m egtartásával összefüggő képzést, átképzést, oktatást választók aránya fokozatosan em elkedik. E rétegek helyzetének vizsgálatát segítette elő az a k é rd ésc so p o rt, am ely az iskolába já rá st, o ktatásban való részvételt tudakolta. A m eg szerzett végzettség,
168
KÖZLEMÉNYEK
az iskolázottság szintén alapvető d em ográfiai ism érv. K érdezése nem csak az E N S Z ajánlásában sz e re p e l, hanem a m ag y ar n épszám lálásoknak is hagyom ányos kérdése. A népesség g azdasági aktivitási összetételét 1990-ig az erre irányuló k érdéssel állapí tották m eg a népszám lálások és a m ikro cen zu so k . Az élet változása és a nyugat-európai gyakorlathoz való igazodás sz ü k sé g essé teszi a kérdés árnyaltabb m egközelítését. Az 1996. évi m ikrocenzus so rá n az ö ssze írt szem ély több választ is m egjelölhetett a rra a k é rd ésre , hogy m iből biztosítja m egélhetését. A z egyéni foglalkozás v izsgálatára is két kérdés állt re n d elk ez é sre, azaz a tem atikában nem csak a főfoglalkozás, hanem a m ásodik foglalkozás kérd ezése is szerepelt. A m unkáltatói szféra átalakulása a m unkavállalási korú népesség és a gazdaságilag aktívak m unkáltatói, m unkahelyi ad ataib an is m érhető. A kérdések nem csak a m unkál tatók g azdasági ág szerinti m egoszlását tudakolták, hanem választ k erestek a rra is, hogy m ilyen hatással van a foglalk o ztatásra a m unkáltatói szféra privatizációja, a külföldi tőke jelen léte, a m ultinacionális sze rv e z etek m egjelenése, új m unkáltatói szervezeti form ák kialakulása és m űködése. A m unkahely településének kérdezésével a m unkavégzéssel összefüggő n é p esség m o zg áso k , napi és időszaki ingázások aránya és változása m érhető. A jelen leg nem dolgozó m unkavállalási korúak esetében a m ikrocenzus m egkísérelt képet alkotni a rró l, hogy m ennyi ideje k eresn ek m unkát, m ilyen társadalm i, szociális tá m ogatásban részesü ln ek , m ilyen esélyeket látnak az elhelyezkedésükre. E kérdéssel kapcsolatban is a többi inform ációval való együttes értékelés a nehéz helyzetben lévők életkörülm ényeinek feh ér foltjait tárhatja fel. A lakások esetéb en d öntően a tulajdonviszonyok, illetve a lakások felszereltsége v ál tozott m eg; a lakások szám a a korábbi évtizedekhez képest lényegesen kevésbé n öveke dett: különösen a váro so k b an em elkedett a nem lakás (iroda, rendelő vagy egyéb tevékenység) céljára igénybe vett lakások szám a, am ely általában nem já rt a lakás jelleg én ek m egváltoztatásával. A z elm últ évek infrastrukturális b eruházásai a lakások viz es gázellátását változtatták m eg jele n tő sen . A vízellátás esetében a hálózati vízellátásba bekapcsolódó lakások szám ának növekedésével az egészséges ivóvízzel és a folyó m elegvízzel ellátott lakásokban élők szám a em elkedett, a gázellátás terén viszont inkább az ellátottsági szint változott m eg. A vezetékes gázt használók arán y a növekedett, ami együtt já rt a ko ráb b an PB g ázp alack o t használó háztartások arán y án ak csökkenésével. T ovább csökkentette a g ázp alack o t h asználók arányát a vezetékes gázellátásba be nem kapcsolt településeken vagy telep ü lésrészek en a tartályos gázellátás terjedése. A vezetékes v ízhálózat n ö v ek ed ése sajnos nem já rt együtt a c sato rn ah áló zat kiépítésé vel. illetve a szenn y v ízelh ely ezés egy éb környezetkím élő m egoldásainak elterjedésével. A lakossági, h áztartási szem ét e lh e ly ez ése, kezelése szintén napjaink súlyos problém ája. A m ikrocenzus enn ek a k é rd ésn e k a vizsgálatát a szervezett szem ételszállításba bevont lakások szám ának kim utatásával segítheti. A lakások telefonnal való ellátottsága újabb szolgáltató szervezetek bekapcsolódásával fokozatosan em elkedik. A telefonnal való ellátottság kérdezése nem csak az ilyen lakások arán y án ak nö v ek ed ését m utatja be. h anem azt is, hogy m ilyen társadalm i rétegek jutottak hozzá e szolgáltatáshoz. V égül a tágabb lakókörnyezet, az épület jelleg é n ek , nagyságá nak, valam int a lakóövezet jelleg é n ek kérd ezésév el fejeződik be a lakás és lakói kö rü lm é nyeinek feltárása. A m ikrocenzussal egyidőben — a kiválasztott cím ek egy részében — a jöv ed elm i vi szonyokat, a lakosság anyagi helyzetét és utazási szokásait tudakoló önkéntes ad atszolgál tatáson alapuló lakossági vizsg álato k , kiegészítő felvételek végrehajtására is so r került. A lakások egyn eg y ed éb en a 14 év es és idősebb szem élyeknek a jöv ed elm i viszonyaikra vonatkozó k é rd ése k e t is feltettek, a m inta m ásik negyedében a háztartás eg észére vonatkozóan anyagi helyzetet felm érő kérdőívet töltöttek ki, egy h arm adik negyedben pedig a lakásban lakók egy éven belüli utazásait tudakolták. A jöv ed elm i felvétel so rá n v álaszt kértek a háztartás nettó havi átlagos jö v ed elm ére; kérték a család vélem ényét a rró l, hogy változott-e, és m ilyen irányban anyagi helyzetük;
KÖZLEMÉNYEK
169
a 14 éves és idősebb szem élyektől részletesen kérték az elm últ évi jö v ed elm eik elszá m o lását; illetve a h áztartás egészéhez kapcsolódó rendszeres jö v ed e lm e k et és kiad áso k at (m int pl. a családi pótlék, adott, illetve kapott gyerm ektartás összege). A z anyagi hely zet vizsgálatában a h áztartás tulajdonában, h asználatában lévő ingatla nokat (m ezőgazdasági földterület, lakás, ház, h á zré sz , üdülőingatlan); a tartott háziállatok szám át fajtánként; a szem ély- és teherg ép járm ű v ek et; illetve a háztartás tulajdonában, h asználatában lévő üzletek, m űhelyek, irodák szám át m érték fel. A z utazási szokások vizsgálatához az évi szabadság felhasználását k érd ezték , felm ér ték, hogy a háztartás tagjai h á n y sz o r, és m ilyen típusú utazásban vettek részt, illetve a m ennyiben nem utaztak, annak vélem ényük szerin t mi volt az oka: illetve m eg k érd ezték ő ket utazási terveikről is. A kiegészítő felvételek — m int arról m ár szó volt — az önkéntes adatszolgáltatások kö ré b e tartoztak, v ég reh ajtásu k ra az 1996. évi o rszág o s statisztikai adatgyűjtési p ro g ram k e retéb e n került so r. A m ikrocenzusból és a kiegészítő felvételekből sz árm azó adatok együttes értékelése m ind a hagyom ányos népszám lálási inform ációkat, m ind az önkéntes felvételből szárm azó adatokat gazd ag ab b á teszik, a népesség egészén ek helyzetéről árnyaltabb kép alkotható.
A m ikro cen zu s m intája A m ikrocenzus m intanagyságát, azaz hogy a népesség és a lakásállom ány hány sz á za lékára terjedjen ki a felvétel, a vizsgálni kívánt ism érvek területi h om ogenitása, a m intavétel m ódszere, az elv árt területi tagoltság, az adatok ag gregáltsági szintjének m élysége, az értékeléshez szükséges részletezettsége stb. alapján lehet m eg h atáro zn i. A m agyarországi m ik ro cen zu so k a hatvanas években egy-, azt követően kétszázalékos m intanagyságúak voltak. A szám ítások szerin t a kétszázalékos m intanagyságtól a népszám lálási k é rd ése k túlnyom ó része esetéb en m egfelelő m élységű, a területi tagolt ság o t illetően pedig legalább m egyei re p rezen táció t biztosító adatok várh ató k . N éhány h a gyom ányos n épszám lálási kérdést, am elyek e gyébként napjainkban is rendkívül fontos k é rd ése k , m int például a nem zetiség, a m ikrocenzus vizsgálati tem atikájában nem célsz erű szerepeltetni. E nnek oka, hogy a teljes sokaság nagy részétől eltérő c so p o rtb a tartozók egy-egy tájegységre töm örülnek, azaz az adott ism érv szerinti területi eloszlás hom ogenitása csak jó v al nagyobb m intanagysággal volna biztosítható. A z 1996. évi m ikrocenzus a népesség és a lakásállom ány két százalékát érin tette. E n nek m egfelelően véletlenszerűen m integy n yolcvanezer lakást és az abban, valam int intézeti h áztartásban élő kb. k é tszázezer szem élyt kellett kiválasztani. A m intába került valam ennyi cím en ki kellett tölteni a kötelező kérdéseket tartalm azó lakás- és szem élyi kérd ő ív ek et, illetve a m intavételkor m eg kellett h atározni, hogy m elyik cím ek en és m elyik kiegészítő felvétel k érdőívéhez kell k érn i a lakók h o zzájárulását. A z alapfelvétel és a kapcsolódó felvételek m intája röviden összefoglalva a következők szerint alakul ki: A m ikrocenzus m intája négy 0,5 százalékos alm intából állt: a) am elyben csak az a lapkérdőívek (lakáskérdőív és szem élyi kérdőív) kerü ltek kitöl tésre; és h áro m m ásik, am elyekben az alapkérdőívei m ellett b) a jö vedelm i kérdőív; c) az anyagi hely zet kérdőíve; illetve d) az utazási szokások kérd ő ív e kitöltéséhez is kérni kellett a lakosság e g y ü tt m űködését. A m intavétel a következő alapsokaságokból történt: 1. az 1990. évi népszám lálás cím anyagából a lakások és a lakott egyéb lak ó e g y sé gek; 2. az 1990— 1995 között épített lakások; 3. az 1995. szep tem b er 1-jén lakott intézeti háztartások.
170
KÖZLEMÉNYEK
A z 1996. évi m ikrocenzus vég reh ajtásáh o z a m agánlakások tekintetében rétegzett a rá nyos lakásm intát használtak. A m intavétel m ódszere többlépcsős volt. A z első lépcsőben a m intába k erült településeket, a m ásodikban a szám lálókörzeteket, a harm ad ik b an az ö ssze írásra k erülő lakásokat (lakóegységeket) h atározták m eg. A településm inta a települések népesség-nagyságcsoportja szem pontjából két ré szre bom lott: — m inden olyan település szerepel a m intában, am elynek az 1995. ja n u á r 1-jei lak ó n ép esség e legalább 15 000 fő. E zek a települések ö n reprezentálók, azaz települé senkén t a lakásállom ány két százalékával vesznek részt az adatfelvételben: — a 15 000 főnél kisebb településekből célzott m intavétel alapján első lépésben a K özponti Statisztikai H ivatal kism intás lakossági felvételeiben, az E L A R ad atfel vételekben érintett települések kerültek a m intába (nem kerülhettek azonban a m intába azok a települések, am elyeknek a cím anyaga az E L A R felvételek so rán olyan m értékben elhasználódott, hogy nem volt elegendő szabad cím a m ik ro cenzus végrehajtásához). A m ásodik lépésben a n épesség-nagyságcsoportok fig y e lem bevételével került kieg észítésre a 15 000 főnéi kisebb települések m intajegy z ék e. A m intába kerülő települések m egyénként reprezentálták az adott népességn a g y ság cso p ö rtb a tartozó településeket, azaz településenként eltérő en , de álta lában a lakásállom ányuk két százalékát m eghaladó m értékben vettek részt az ö sszeírásb an . A szám láló k ö rzetek kiválasztásának az 1990. évi lakásm inta szem pontjából van je le n tősége. E lsődleges szem pont volt a településen belüli hom ogenitás, valam int a bel- és kül területi arán y o k biztosítása. A kiválasztás so rán figyelem be kellett venni, hogy a m intába kerü lt E L A R településeken a korábbi felvételeknél m ár kim erült szám lálókörzetek ne kerüljenek a m intába. A szám lálókörzetek darabszám át annak figyelem bevételével h atáro zták m eg, hogy az 1000 főnél kisebb településeken k ö rzetenként 12, az ennél nagyobbakon körzeten k én t 8 lakás m intába kerülésével a népesség-nagyságcsoport szerinti reprezentáció biztosított legyen. A lakásm inta k ét részből állt. K ialakítása a következők szerint történt: — az 1990. évi lakások kiválasztására a szám lálókörzeti cím anyagból kerül so r. A m intába kerülő lakcím ek k iválasztását szám ítógéppel végezték el. A kiválasztott lakcím eken m egjelölésre k erült az is, hogy a cím a m ikrocenzus m elyik ré szm in tájába tartozik: . — az 1990— 1995 között épült lakásokat reprezentáló m inta kiválasztása szám ító géppel m eghatározott algoritm us alapján a lakásépítési jelentésekből történt. A m intába k erült településekről b e érk e ze tt lakásépítési jelentéseket építési idő szerin t so rb a ren d e z té k , és településenként az algoritm us által m eghatározott lépésközt b e tartva választották ki az ö ssze írásra kerülő lakásokat. A z algoritm us egyben azt is m eg h atáro zta, hogy az új építésű lakásban kiegészítő felvételre so r kerül-e.
A z a d a tfelvétel előkészítése A népszám lálások és a m ikrocenzusok szám lálóbiztosi kikérdezésen alapuló ad atfelv é telek, az 1996. évi m ikrocenzus adatfelvételét is így szervezték m eg. A z adatfelvétel g y a korlati v é g reh a jtá sá t a KSH területi igazgatóságai szervezték. A szám lálóbiztosok jele n tő s része E L A R ö sszeíró volt, m ellettük döntő hányadban főiskolai és egyetem i hallgatókat, valam int ö nkorm ányzati dolgozókat bíztak m eg a felvétel végrehajtásával. Az összeírási időszakban a szám lálóbiztosok k örében B udapest kivételével szám ottevő c se ré lő d ésre, fluktuációra nem került so r. A szám lálóbiztosok cseréjére a m egyékben e lsősorban egészségügyi vagy családi okok m iatt, B udapesten pedig — általában a felülvizsgáló jelz é se alapján — a m unka nem m egfelelő ütem ezése m iatt került so r. A szám lálóbiztosok
KÖZLEMÉNYEK
171
szakm ai előkészítését, felkészültségét igazolja, hogy a m unka m inősége vagy k apcsolat terem tő készség h ián y a m iatt egyetlen szám lálóbiztos lecserélésére sem volt szükség. A z ö sszeírási any ag felülvizsgálatára, valam int a szám lálóbiztosokkal való k apcsolat tartásra az igazgatóságok általában belső m unkatársakat bíztak m eg. E m ellett az igazgató ságok nagy részében — csa k ú g y , m int a korábbi népszám lálások, m ik ro cen zu so k so rán — területfelelősi h áló zato t is szerv eztek .
P ropagandatevékenység, az ö nkorm ányzatok és a lakosság hozzáállása A lakossági felvételek sik eres végrehajtásának egyik feltétele, hogy az adatszolgáltatói kör m egfelelően tájékozott legyen az adatfelvétel céljáról, m ó d sz eré rő l, v á rh ató időpont já ró l, a gyűjtött adatok k ö ré rő l, valam int az adatok k ezeléséről. E k é rd ése k e t központi sajtótájékoztatón ism ertették az újságírókkal. A központi sajtótájékoztató rév én nagy nyilvánosságot kapott a m ikrocenzus célja, az alapfelvétel kötelező és a kiegészítő felvételek önkéntes je lle g e , am i az igazgatóságok jelzései alapján jó té k o n y a n befolyásolta az adatszolgáltatói k é szség et. E z t csak fokozta, hogy a sajtótájékoztatón elhangzott: a kötelező felvétel m eg tag ad ása szankcionálással is já rh a t. A szám lálóbiztosok általános tapasztalata, hogy m ind az alapfelvétel, m ind a kiegészítő k érdőívek esetében a z idősebb korúak, valam int a k ö zép réteg b e tartozók adatszolgáltatói k észsége a legjobb, viszonylag legtöbb p roblém át az iskolai végzettséggel nem rendelkezők, a felsőfokú iskolai végzett ségűek, valam int a jó m ó d ú a k ö ssze írása jelentett. A m ikrocenzus ö ssze írási ideje alatt a KSH történetében első ízben, k ísérletképpen üzem eltetett ingyenesen hívható telefonvonal, úgynevezett zöld szám is segítette a lakosság bizalm ának m eg n y erését. A zöld szám fogadtatása kedvező volt. A szám o t hívók vártnál kisebb hán y ad a tájékozódott a szám lálóbiztos szem élyéről és a m intába kerülés tényéről, az érd ek lő d ő k jele n tő s része a felvétel céljáról, az adatok kezelésérő l kért bővebb inform ációt. T öbb érd ek lő d ő is volt, aki hallott a m ikrocenzusról, és a rró l kért felvilágosítást, hogy lakcím e szerepei-e a m intában, szám íthat-e a szám lálóbiztos é rk ez ésére . N éhány esetben a szám on jelen tk ező k jelezték , hogy m egtalálták a szám láló biztos h átrahagyott értesítését, k érték az ö sszeírás időpontjának egyeztetését. A m ik ro cen zu st elren d elő törvény sem az előkészítésben, sem az adatfelvétel v é g re hajtásában nem h atáro zo tt m eg önkorm ányzati feladatot. A m intába b e k erü lt települések önkorm ányzatai ettől függetlenül segítőkészen tám ogatták a m ikrocenzus v é g reh ajtását. A területi igazgatóságok az előkészítés időszakában felvették az érintett ö nkorm ányzatokkal a kapcsolatot, akiktől segítséget kaptak a szám lálóbiztosok szerv e z éséh e z és a lakosság tájékoztatásához is, valam int általában segítséget nyújtottak a p roblém ás esetek m egoldá sához. A m ikrocenzus alap felv ételére a törvény értelm ében kötelező volt az ad atszolgáltatás. E nnek ellenére sz ó rv án y o san előfordultak adatm egtagadások. K ilenc m eg y éb en nem volt adatm egtagadás m iatti m eghiúsulás, további kilenc m egyében a tényleges m egtagadók szám a összesen 50 volt. B udapest és Pest m egye területén volt a legproblém ásabb az adatfelvétel, am it az is je le z , hogy a m egtagadók szám a Pest m egyében m eghaladja a 100-at, B udapesten pedig a 600-at. A z igazgatóságok az egyes m egtagadási esetek b en a m egtagadás o kait m érleg elv e, a helyi viszonyok ism eretében dönthettek a szabálysértési feljelentésről. Á ltalában n em csak a szám lálóbiztos, felülvizsgáló vagy az igazgatósági felelős vélem ényét vették figyelem be, hanem a helyi önkorm ányzattal is konzultáltak a feljelentés m egtétele előtt. G yakori volt, hogy a korábbi adatm egtagadó az ö n k o rm án y zat felszólítására adatot szolgáltatott, így esetükben feljelentésre nem k e rü lt so r. N éhány esetben az igazgatóság — általában az ö nkorm ányzat ja v a slatá ra — kezd em én y ezte a szabálysértési e ljárás lefolytatását, ezek nagyobb része sik eres ö ssze írással, illetve az é rintett állam polgárok szóbeli figyelm eztetésével zárult.
172
KÖZLEMÉNYEK
A fe lv é te li id ő sza k ered m én yein ek ö sszefoglaló értékelése Az adatfelvétel 74 668 lakásban és 305 intézeti háztartásban összesen 204 868 sz e m élyre terjed t ki. A kiválasztott lakásokban 18 120 h áztartás és az azo k b an élő 35 808 felnőtt szem ély jö v ed e lm i viszonyait vizsgálhatju k, az anyagi hely zet kérd ő ív ét 17 711 lakásban, az utazási szokásokét pedig 17 023 lakásban élőkről lehet feldolgozni. M ind az alapfelvétel, m ind a kapcsolódó felvételek esetében a kiválasztott teljes cím állom ánnyal el kellett szám olni, azaz a felvétel m eghiúsulása esetén az azonosító adato k at és a m eghiú sulás okát rögzíteni kellett. A központi feldolgozásra kerülő állom ányok tehát nem csak a sik eres felvétel ad atait tartalm azzák, hanem elszám olnak a teljes kiválasztott cím anyaggal is. így lehetőség van az önkéntes v álaszadáson alapuló lakossági felvételeket .elutasító háztartáso k v izsg álatára, illetve első alkalom m al kaphatunk pontos és részletes képet a felvételekben való k ö zrem ű k ö d ést m egtagadók dem ográfiai, iskolázottsági, foglalkozási stb. jellem ző in ek elem zésére is. U g y a n ak k o r szám olni kell azzal, hogy a kötelező és az önkéntes felvételek összekapcsolása m iatt a m eghiúsulások egy része a „ h am is” válaszok ban, „elh allg atá so k b a n ” csapódik le.
A g yű jtö tt inform ációk kezelése, elem zések elvégzése, az eredm ények k ö zzé tétele A kitöltött kérd ő ív ek adatait a KSH területi igazgatóságain szám ítógépre vitték. A szám ítógépes állom ányok egyedi ad ato k at tartalm aznak ugyan, de az egyedi azonosításra alkalm as inform ációk nem k e rülnek a szám ítógépre. A nevet és a lakcím et is tartalm azó k érdőívek az adatrö g zítés befejezését és a rögzített adatok ellenőrzését követően — a n rk ro c e n z u st e lrendelő törvény értelm éb en — a KSH L evéltár kezelésébe kerülnek, m eg ő rzésü k rő l, az adatokhoz való h o zzáférés szabályairól a levéltári törvény intézkedik. A szem élyes adatoktól m egfosztott, szám ítógépes adathordozón táro lt inform ációk fel d olgozása au g u sztu s elején kezdődött m eg. E lső lépés a m inta k o rrek ció ján ak , m ajd a telje sk ö rű síté sn e k az elvégzése. .A teljeskörűsítés elvégzése után m egkezdődött az adatok előkészítése az é rték elésre: további logikai ellenőrzések és autom atikus javítások elvégzése, rek o rd k ieg észítések , szá rm a zé k o s állom ányok (háztartásállom ány, családállo m ány) előállítása: az elem zések elvégzése és az inform ációk közzététele. A m ikrocenzus alapfelvételének p rim e r feldolgozását követően a legfontosabb inform ációk m ég 1996-ban publikálásra kerü ln ek . E zt követően kerül so r a kiegészítő felvételek adatainak közzé tételére, illetve tervezik a m ikrocenzus részletes inform ációinak tem atikus kiadványokban való m egjelentetését is. A tervek között szerepel a m ikrocenzus adatállom ányaihoz szám ítógépes hálózaton való hozzáférés biztosítása, illetve az állom ányok közzététele CD R O M -on is. E zekkel a lehetőségekkel biztosítja a jö v ő b en a KSH az egyedi felhasználók ré szé re a sz e k u n d e r feldolgozások e lv ég zésén ek feltételeit.
T árg y szó : M ikrocenzus
THE 1996 MICROCENSUS
