„AZ ÉV AKADÁLYMENTES ÉPÜLETE 2009” építészeti nívódíj pályázat Összefoglaló Előzmények Az épített környezet akadálymentesítésére irányuló kormányzati intézkedéseket első ízben 1989. szeptemberében sürgette határozottan kerekes-székes tüntetők népes csoportja, az akkori Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium Dohány utcai épülete előtt. Abban az időben az építésügyi tárca megbízására már készültek tanulmányok, és egy tervezési segédlet is e témában. Ennek megfelelően, az Országos Építésügyi Szabályzat soron következő módosításával megjelent néhány olyan új követelmény is, amely lényegében az akadálymentes környezet irányába ható óvatos kezdeményezésként értékelhető. A 90-es évek elején lezajló gazdasági-társadalmi változások sodrában azonban ezek a kezdeményezések háttérbe szorultak. Az akadálymentesség témája végső soron az Európai Unióhoz való csatlakozásunk –illetve, az erre történő felkészülésünk - során került újra napirendre, egyrészt az épített környezet, másrészt az esélyegyenlőség tárgykörének jogi újra-szabályozása keretében. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) például megállapította az akadálymentesség követelményét a közhasználatú épületekre vonatkozóan. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) számos új követelményt állapított meg az épített környezet fizikai akadálymentesítése érdekében. Az OTÉK 2008. évi módosításával az akadálymentességre vonatkozó követelmények tovább bővültek és differenciálódtak. A jogszabályi alapok tehát adottak, ami fontos körülmény. Az akadálymentesítés azonban olyan komplex feladat, amelynek nem lehet minden egyes részletét, megoldását jogszabályokból levezetni. 2001-ben tervezési segédlet készült az akadálymentesítés elősegítésére, az építésügyet felügyelő akkori tárca megbízásából. Ugyanebben az évben valósult meg első ízben „Az év akadálymentes épülete” építészeti nívódíj-pályázat is, amelynek célja volt az e területen elért eredmények feltárása és népszerűsítése, egyben a valós problémák megismerése. A lebonyolítás során a Bíráló Bizottságban résztvevő érintett minisztériumok, szakmai és érdekképviseleti szervezetek képviselői együtt értékelik benyújtott dokumentációkat, tekintik meg a helyszíneket, és ennek során alaposan megismerhetik egymás sajátos szempontjait, elvárásait. Az együttműködésnek ez a gyakorlatias formája mindenképpen tanulságos, és közvetett módon, de hatással van a vonatkozó jogi szabályozás korszerűsítésére is. Az akadálymentesítés eredményeinek és tanulságainak értékelése mellett indokolt megjegyezni, hogy az elmúlt évtizedben szinte minden igény és elvárás csak az építési, létesítési tevékenységre összpontosult. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban az épületfenntartásüzemeltetés, a szolgáltatás-szervezés és a fogyatékos személyek lehetséges mértékű rehabilitációjának fontossága mintha háttérbe szorult volna. Holott könnyen belátható, hogy mindezek magas színvonalú biztosításával is elősegíthető lenne a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés, esetenként egyszerűsíthetők lennének az építési megoldások, 1
míg ezek alacsony színvonala jelentősen rontja a mégoly jól megépített épület használati értékét, akadálymentességét is.
„Az év akadálymentes épülete 2009” építészeti nívódíj-pályázat eredményei és tanulságai A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya - a VÁTI Nonprofit Kft. közreműködésével – 2 év szünet után – 2009-ben nyolcadik alkalommal hirdette meg ezt a pályázatot. A meghirdetett határidőre tíz pályamű érkezett be, melyek közül négy új épület, illetve épületrész, hat pedig átalakítás, átépítés, utólagos akadálymentesítés. A nívódíj-pályázat Bíráló Bizottsága a pályázati dokumentációk tanulmányozása alapján megállapította, hogy a pályázat meghirdetése összességében eredményes volt, egyúttal nyolc épületet választott ki helyszíni megtekintésre. A korábbi évek gyakorlatával összhangban, a bírálati szempontok a következők voltak: Az épület és főbejáratának akadálymentes megközelítése, beleértve a parkolás lehetőségét is. A járda-szint és az épület földszintje közti szintkülönbség áthidalásának módja. Az épületbe való akadálytalan bejutás, a bejárati ajtó nyithatósága, küszöbmentessége, szélfogó mérete. Az épületen belüli előterek, közlekedők, helyiségek és ajtók megfelelő méretei. Az akadálymentes mosdó-WC helyiség kialakítása megfelelő számban, mérettel és felszereltséggel, a biztonsági szempontokra is figyelemmel. Többszintes épületen belül a szintek közti közlekedés lehetősége személyfelvonóval. Az épületen belüli tájékozódás biztosítása a fogyatékos emberek eltérő igényeinek figyelembevételével. Az előzőekben felsorolt általános követelményeken túl, az egyes részlet-megoldások, továbbá az épület használata, fenntartása, illetve üzemeltetésének módja is az értékelés tárgyát képezték. A helyszínen szerzett tapasztalatok alapján a Bíráló Bizottság az alábbi általános megállapításokat fogalmazta meg: Az akadálymentességre vonatkozó jogszabályi követelmények alapvetően valamennyi épületnél teljesültek. Ezzel együtt azonban, a legtöbb helyen az egyes részletmegoldásokat, vagy éppen a megoldások komplexitását illetően kisebbnagyobb hiányosságok voltak tapasztalhatók. Az akadálymentes parkolók helyének biztosítása és megjelölése mellett fontos követelmény a parkolótól a bejáratig vezető útszakasz akadálymentessége is. A járdaszint és a bejárat közötti szintkülönbség áthidalására épített rámpák geometriai kialakítása minden esetben megfelelő volt, míg ez a korlátokra, fogódzkodási lehetőségekre csak részben érvényes. Amennyiben az adott helyszínen nincs elég hely, illetve a járdaszint és a bejárat közötti szintkülönbség túlságosan nagy rámpa létesítéséhez, akkor a szintkülönbség akadálymentes áthidalására legjobb megoldás a felvonó. A korlátfelvonó nem teljes értékű megoldás, mert önállóan nem használható, működésbe hozása körülményes és időigényes, mindezek mellett nem nyújt kellő biztonságérzetet a kerekes-székes mozgáskorlátozottak számára. A bejáratoknál legjobb megoldás az automata működésű ajtó, de mélyen üvegezett megoldásnál a láthatóság érdekében megfelelő jeleket kell alkalmazni. Több helyen gondoltak erre, de nem mindenütt. 2
Egyértelmű tapasztalat, hogy a legjobb, legteljesebb akadálymentesítési megoldások a tervezők és a szolgáltatók szakértelmén, elkötelezettségén és jó együttműködésén alapultak. Az előzőekkel szemben, az egyébként megfelelő építészeti-műszaki megoldások hatását is lerontották a fenntartás-üzemeltetés hiányosságai, például a mellékhelyiségek nem kielégítő takarítása, vagy a vízöblítő berendezések üzemképtelensége. A legtöbb hiba vagy hiányosság – a méretek megfelelősége mellett - a WC-mosdó helyiségek felszereltségénél volt tapasztalható. A legtöbb helyen nem megfelelő WCcsészét és ülőkét alkalmaztak; a konzolos WC-csészék nem jó ülőmagasságban, többnyire alacsonyan voltak felszerelve. A kapaszkodók több helyen nem voltak jól, vagy jó helyre rögzítve, esetenként a cső átmérője kicsi volt a megfelelő használathoz. Több helyen a mosdó fölött nem volt tükör, vagy túl magasra volt helyezve. Előfordult, hogy a vészjelzőt a WC-berendezéstől elérhetetlen távolságban szerelték fel. A helyszínek többségénél hiányoznak az adott szolgáltatáshoz elvárható, legegyszerűbb tájékoztató megoldások, eszközök, az info-kommunikációs akadálymentesítés szándéka még nyomokban sem fedezhető fel. Esetenként közvetlen összefüggés volt felfedezhető az akadálymentesítésre fordítható anyagi források bősége vagy szűkössége és az alkalmazott építészetiműszaki megoldások színvonala, teljessége között. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy a szűkös anyagi lehetőségekhez képest célszerűen, illetve komplex módon oldották meg az akadálymentesítést. A pályázatok mezőnyéből határozottan kiemelkedett az egyik intézményfejlesztés, amelynek keretében a fogyatékos személyek teljes körének igényeit figyelembe vették, ennek megfelelően a fizikai akadálymentesítés mellett info-kommunikációs megoldásokat is alkalmaztak, továbbá a szolgáltatás-szervezés körében sokoldalúan biztosították az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit.
A 2009-ben meghirdetett „Az év akadálymentes épülete 2009” fődíjban, és 1.500.000 Ft díjazásban részesült:
Veszprém Veszprém Megyei Földhivatal 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9. építtető: tervező: kivitelező:
Veszprém Megyei Földhivatal Schweighoffer Gabriella Polip 2001 Kft., Várpalota
A Veszprém Megyei Földhivatal komplex akadálymentesítését a MEH ÚMFT operatív programjai keretében kiírt pályázatok közül TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Op.Prg.) pályázaton elnyert forrásból valósították meg. Az intézményfelújítás mind a fizikai, mind az info-kommunikációs akadálymentesítést tűzte ki célul, és példaértékűen valósította meg. A meglévő épület környezeti adottságai igen kedvezőtlenek, a körülötte lévő szabad terület igen szűkös, nem éri el a szabályosnak tekinthető mértéket. Az épület szerkezeti adottságai sem kedveztek egy közhasználatú épületnél elvárható, viszonylag szabad téralakításnak. 3
Mindebből következően az akadálymentesítés lehetőségei is korlátozottak voltak. Ezeket a nyilvánvaló hátrányokat a tervező építész és a Földhivatal vezetősége a jó megoldás iránti elkötelezettséggel, példamutató együttműködéssel, eredményesen ellensúlyozta. A korlátozott lehetőségek ellenére biztosítottak a fogyatékkal élők részére parkolóhelyeket közterületen, valamint közvetlenül a bejárat közelében is. Új felvonót alakítottak ki a bejárat mellett úgy, hogy az a járdaszintről a földszintre való akadálymentes feljutást is lehetővé tegye. Az épületen belül a szolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést teljes körűen biztosították. A komplexitás jegyében, a vakok és gyengénlátók tájékozódását burkolati vezetősávok, pontírással is feliratozott, valamint hangosinformációt nyújtó ügyfélhívó, tapintható térkép és hangos térkép, térdszabad kialakítású pultok szolgálják. Fogyatékkal élők részére egy ügyfélfogadó szoba is létesült, ahol a fogyatékos személy és kísérője, vagy jeltolmács is ügyében eljárhat, és a megfelelő, zavarmentes ügyintézés biztosítható. Az ügyféltérben gyermeksarok kialakítására is sor került. Az intézmény gondoskodott honlapjának akadálymentesítéséről is. A kiemelkedő színvonalú szolgáltatás-szervezéssel az alkalmazott építészeti-műszaki megoldások maximálisan összhangban vannak. A Veszprém Megyei Földhivatal felújítása minta értékű, komplex akadálymentesítés, amely a szolgáltatáshoz való maximális hozzáférést teszi lehetővé.
Díjazásban részesültek (projektenként 500.000 Ft):
Taksony Óvoda és Szociális Szolgáltató Központ 2335 Taksony, Szent Anna tér 1. építtető: tervező: kivitelező:
Taksony Nagyközség Önkormányzata Medek Gyula Taksony Településüzemeltető Közhasznú Nonprofit Kft.
Taksony Önkormányzata új településközpont kialakítása és a hiányos alapellátás javítása érdekében tervpályázatot hirdetett a Szent Anna téri ingatlan területére. Ennek eredményeképpen valósult meg a 10 csoportos Német Nemzetiségi Óvodát, fogyatékosok 20 fős foglalkoztatóját, gyermekorvosi rendelőt és védőnői szolgálatot befoglaló építészetileg színvonalas komplexum. Az egyes funkciók elkülönülten, de mégis jól szervezett belső összeköttetéssel áttekinthető, tiszta rendszert eredményeznek. Az épületegyüttes alapvetően földszintes kialakítású, a fő funkciók a földszinten, a kiszolgáló helyiségek, nevelőtestületi terem és gépészet emeleti szintre kerültek. A tér felől a homlokzat középülethez illő egységes képet alkot, a játszóudvar felőli oldalon a gyermekek világához, léptékrendjéhez igazodó kisebb elemekre tagolódik, így jól kezeli a nagy férőhelyszám miatt más esetben „tömeg” érzését. A tágas, és a jó természetes megvilágítású belső terek, a galériával kiegészített foglalkoztató egységek, az alacsony parapet-magasság következetes alkalmazása az épület barátságos, pozitív kisugárzását erősítik. Ezáltal a pszichoszociális akadálymentesség hatása érvényesül. Bár az épület akadálymentes megvalósítása csupán a fizikai akadálymenteséget célozta meg, abban kifogástalan. Az intézmény jól betölti rendeltetését, amiben – a tervező építész mellett - nagy érdeme van a példás hivatástudattal rendelkező vezetőnek és az óvónőknek. 4
Rétság Polgármesteri Hivatal 2651 Rétság, Rákóczi út 20. építtető: tervező: kivitelező:
Rétság Város Önkormányzata Kramlik Kornélia Ré-Bau Bt., Rétság
A Polgármesteri Hivatal épületének komplex akadálymentesítése ÉMOP forrásból valósult meg. A tervdokumentáció a polgármesteri hivatal komplex akadálymentesítésére vonatkozik, azonban a tervezett műszaki megoldással valamennyi közhasználatú funkció fizikai akadálymentesítését biztosítani kívánták. Így a földszint a gépkocsi-parkoló felől szintben megközelíthető, itt helyezkednek el a nagyobb közönségforgalmat vonzó funkciók, mint az okmányiroda, a szociális osztály és a házasságkötő terem, valamint az ÁNTSZ, Tűzoltóság, Kisebbségi iroda intézményei. Az emeleti szintre kerültek a polgármesteri hivatal, a kistérségi iroda, a polgárvédelem, a földhivatal helyiségei. A szintek közötti akadálymentes közlekedést emelőlap biztosítja. Ennek teherbírása korlátozott, és használatához kezelő személy szükséges, azonban a célnak megfelel. A Polgármesteri Hivatalban gondoltak az infokommunikációs akadálymentesítésre is: tapintható térkép, padlóburkolati vezetősáv és kontrasztos színhasználat segíti a vakok, illetve gyengénlátók tájékozódását; a nagyothallók mobil hangerősítő berendezést vehetnek igénybe az ügyintézéshez. A rétsági Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése jó példa arra, hogyan lehet korlátozott anyagiak mellett is megfelelő, komplex megoldásokat eredményesen megvalósítani.
Elismerésben részesültek (Elismerő oklevél):
Ajka Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont 8401 Ajka, Szabadság tér 13. építtető: tervező: kivitelező:
Ajka Város Önkormányzata Németh Márta (MERÉSZ Kht.) VEMÉV-SZER Kft.
A Városi Könyvtár és Szabadidőközpont akadálymentesítését részleges rekonstrukció keretében valósította meg Ajka Város Önkormányzata. Az átalakítás során az új főbejárat az épület súlypontjába került, amelyhez előnyösen mellvédfal mögé rejtett rámpán lehet kerekesszékkel feljutni. A fogadótérből elérhetővé vált minden funkció: az Információs Központ és Büfé, terasszal, mozi terem, előtér-dohányzóval, szabadtéri színpad, és az akadálymentes WC-mosdó helyiség. Az épülethez a belső udvarban önálló szerkezetként hozzáadott felvonó 5
esztétikailag kedvező, az átalakítással nem érintett emeleti funkciókat is könnyen elérhetővé teszi. Így a felnőtt és gyermekkönyvtárat, irodákat, és klubhelyiségeket is. Az intézményben kellően tágas belső tereket alakítottak ki, a hangsúlyos színeket ideálisan alkalmazták, a megfelelő kontraszt képzésével elősegítették a funkciók könnyű megtalálhatóságát. S bár komplex akadálymentesítés nem teljesült, az épület fizikai akadálymentesítése mindezekkel lényegében megvalósult. Az intézmény vonzereje, befogadó jellege erősödött, mert lehetővé teszi, hogy a fogyatékos emberek az eddigieknél jobban bekapcsolódjanak a városi közéletbe, közművelődésbe.
Debrecen Postás Üdülő 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 66. építtető: tervező: kivitelező:
Magyar Posta Zrt. Bakonyi Attila (KORMORÁN KKT.) HUNÉP Universal Zrt.
Az üdülőépület akadálymentesítését teljes rekonstrukció keretében oldották meg. A feladat az épület rossz építészeti-műszaki adottságai miatt nem volt egyszerű, a főbejárat szintje csaknem egy teljes szintmagassággal emelkedik a járdaszint fölé, így a szintkülönbség áthidalására korlátfelvonót alkalmaztak, amely a kerekesszéket használók számára nem kedvelt megoldás. A kellően tágas előtér és közlekedő terek, a megfelelő méretű felvonó, a kialakított akadálymentes lakosztály, megfelelő fürdőszobával és berendezéssel, valamint az alagsori rekreációs részleg megvalósítása mind a fizikai akadálymentes elérhetőséget és használatot biztosítja. Kiemelkedő a minőségi anyaghasználat, az akadálymentes illemhelyek normál illemhelyekkel azonos designnal, esztétikai minőségben történő kialakítása. S bár info-kommunikációs akadálymentesítés nem történt, tekintettel arra, hogy Magyarországon még mindig nagyon kevés az akadálymentes szállodai férőhely, a debreceni Postás Üdülőben alkalmazott megoldások elismerést érdemelnek.
6
„Az év akadálymentes épülete 2009” építészeti nívódíj pályázat Bíráló Bizottsága az NFGM felkérésére az alábbi tagokból állt: Fegyverneky Sándor, a Bíráló Bizottság elnöke Az NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság Építésügyi és Építészeti Főosztályának vezetője, országos főépítész.
Zsilinszky Gyula Az NFGM TeSzÁt Építésügyi és Építészeti Főosztályának delegáltja, 2001-től az épített környezet akadálymentesítésének témafelelőse. 2007-től társszerző az épített környezet akadálymentesítéséről szóló tervezési és oktatási segédleteknek.
Cholnoky Péter A Magyar Mérnöki Kamara delegáltja, okleveles építőmérnök, A PI-HUN Mérnöki Iroda Kft. ügyvezetője.
Dr. Gadó Pál A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSz) delegáltja, jelenleg az elnökség tagja, tiszteletbeli alelnök.
Dr. Juhász Péter A Szociális és Munkaügyi Minisztérium delegáltja, vezető-tanácsos, akadálymentesítési referens.
Kató László A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége delegáltja, a MEOSz főmunkatársa, végül rehabilitációs szakmérnök. A bizottság munkájához kerekes székesként gyakorlati tapasztalataival nagyban hozzájárul.
Németh Krisztina Az NFGM Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárságának delegáltja, idegenforgalmi közgazdász, kerekes székesként nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkezik.
Pandula András A Magyar Építész Kamara delegáltja, a SzIE Ybl Miklós Építéstudományi Karának adjunktusa, az akadálymentes építészet témakörében szakcikkeket publikál, több szakmai kiadvány, tervezési segédlet szerzője.
Pappné Herperger Ildikó Az Egészségügyi Minisztérium delegáltja, építészmérnök, építész-szakmai vonatkozású feladatai között szerepel a tárca felügyelete alá tartozó intézmények meglévő épületei akadálymentesítettségének felmérésére.
Dr. Polinszky Tibor A Magyar Építész Kamara delegáltja, Bp., XXI., Csepel főépítésze.
7
