AZ EURÓPAI UNIÓS INTERNETES JOGOK KÓDEXE
Az európai digitális menetrend
KIEGÉSZÍTŐ KIKÖTÉS Sem az Európai Bizottság, sem pedig a Bizottság nevében eljáró más személy nem vállal felelősséget az itt szereplő információk további felhasználásáért. Európai Unió Kiadóhivatala - Luxemburg ISBN 978-92-79-26526-6 doi:10.2759/90255 © Európai Bizottság 2012 A sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett.
AZ EURÓPAI UNIÓS INTERNETES JOGOK KÓDEXE
A kódex bemutatása Ez a kódex az európai uniós jogban megállapított azon alapvető jogokat és elveket foglalja össze, amelyek az internetes hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáféréskor és azok használatakor védi a polgárokat. E jogok és elvek nem mindig ragadhatók meg könnyen, mert nem csak a digitális környezetre vonatkoznak, és az elektronikus hírközlés, az e-kereskedelem és a fogyasztóvédelem területén különböző irányelvekben, rendeletekben és egyezményekben szétszórtan lelhetők fel. Ezenkívül ezekre a jogokra és elvekre sok esetben minimális szintű harmonizáció vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a tagállamok túlmehetnek az uniós jog által előírt minimumszabályokon. Következésképpen elképzelhető, hogy bizonyos tagállamok az uniós irányelvek nemzeti jogba való átültetésekor ezen irányelveknél magasabb szintű védelmet írnak elő. Ez történt például bizonyos fogyasztóvédelmi jogszabályok esetében is. Bár e jogok többsége önmagában nem új, adott esetben sok internetes fogyasztó a jogi keretrendszer összetettsége miatt nincs tisztában velük. Ez a kódex pontosan ezért született: célja, hogy a polgárokkal megismertesse az internethez való csatlakozásukkor, a világháló használatakor, valamint az internetes vásárlásokkor és az internetes szolgáltatások igénybevételekor őket megillető minimumjogokat, illetve az uniós jog által elismert, rájuk vonatkozó elveket. Ez a kódex nem hoz létre új jogokat, hanem a meglévő jogokkal és elvekkel foglalkozik. A kódex önmagában nem végrehajtható, az abban leírt jogok és elvek azonban az azokat előíró jogi aktus alapján végrehajthatók.
2
Tartalomjegyzék I. SZAKASZ: Az internetes szolgáltatásokhoz való hozzáféréskor vagy az azok használatakor Önt megillető jogok és alkalmazandó elvek 1. fejezet: Az elektronikus hírközlő szolgáltatásokhoz való hozzáférés
hálózatokhoz
és
elektronikus
hírközlési
2. fejezet: Az Ön által kiválasztott szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz való hozzáférés 3. fejezet: Megkülönböztetésmentesség az internetes szolgáltatásokhoz való hozzáféréskor 4. fejezet: A magánélet védelme, a személyes adatok védelme és biztonság
II. SZAKASZ: Áruk vagy szolgáltatások interneten keresztül történő vásárlása esetén az Önt megillető jogok és alkalmazandó elvek
5. fejezet: Tájékoztatás az interneten keresztül történő szerződéskötést megelőzően 6. fejezet: A szerződéssel kapcsolatos időbeni, egyértelmű és teljes körű tájékoztatás 7. fejezet: Tisztességes szerződési feltételek 8. fejezet: Tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni védelem 9. fejezet: Hibátlan és kellő időben történő áruszállítás és szolgáltatásnyújtás 10. fejezet: Szerződéstől való elállás
III. SZAKASZ:
Vita esetén az Önt védő jogok és elvek
11. fejezet: Az igazságszolgáltatáshoz való jog és a jogviták rendezése
3
1. SZAKASZ Az internetes szolgáltatásokhoz való hozzáféréskor vagy használatakor Önt megillető jogok és alkalmazandó elvek
1. fejezet: Az elektronikus hírközlő szolgáltatásokhoz való hozzáférés1
(1)
hálózatokhoz
és
elektronikus
az
azok
hírközlési
Az EU-ban mindenki számára biztosítani kell a megfelelő minőségű, megfizethető árú elektronikus hírközlési szolgáltatások minimális készletéhez való hozzáférést. Ezt nevezik az „egyetemes szolgáltatás” elvének. Az internethez való hozzáférési jogok tekintetében a nyilvános hírközlő hálózathoz történő helyhez kötött csatlakozás iránti minden ésszerű igényt legalább egy üzemeltetőnek ki kell elégítenie. A létrejött csatlakozásnak képesnek kell lennie a hanghívások, a telefaxhívások és a funkcionális internet-hozzáféréshez elegendő adatátviteli sebességgel történő más adatkommunikációs formák támogatására és beszédalapú telefonszolgáltatások nyújtására. Ez vonatkozik a fogyatékkal élő végfelhasználókra is, akiknek a fogyasztók többsége számára biztosítottal egyenértékű hozzáféréssel és választási lehetőséggel kell rendelkezniük.2
1
Kulcsszavak: egyetemes szolgáltatás, egyenértékű hozzáférés a fogyatékkal élő végfelhasználók részére.
2
A 2009/136/EK irányelvvel módosított, az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Egyetemes szolgáltatási irányelv) 1., 3. és 23a. cikke. 4
2. fejezet: Az Ön által kiválasztott szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz való hozzáférés3 (1) Az EU-ban mindenki számára biztosítani kell, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül hozzáférjen az információkhoz és terjeszthesse azokat, valamint hogy használhassa az általa választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat. Ezzel összefüggésben tiszteletben kell tartani a természetes személyeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény és a közösségi jog általános elvei által garantált alapvető jogait és szabadságait. Ezért a szolgáltatásokhoz és alkalmazásokhoz történő hozzáférést vagy az azok használatát érintő minden olyan intézkedést, amely alkalmas lehet ezen alapvető jogok vagy szabadságok korlátozására, a tagállamok csak abban az esetben alkalmazhatnak, ha az megfelelő, arányos és szükséges egy demokratikus társadalomban4. (2) Az elektronikus hírközlés területén a szabályozó hatóságoknak elő kell segíteniük, hogy az EU-ban mindenki hozzáférjen az információkhoz és terjeszthesse azokat, valamint hogy használhassa az általa választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat. Ezt nevezik az „internet nyitott és semleges jellege” elvének5. Az internet nyitottságának megőrzésével kapcsolatos problémák felmerülése esetén ezek a szabályozó hatóságok a szolgáltatás minőségével kapcsolatban minimumkövetelményeket határozhatnak meg. A szolgáltatásminőség romlásának és a hálózati adatforgalom akadályozásának vagy lelassulásának megelőzése érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a szolgáltatás minőségével kapcsolatban minimumkövetelményeket határozhassanak meg a nyilvános hírközlő hálózatokat működtető vállalkozással vagy vállalkozásokkal szemben6. (3) Minden fogyatékkal élő fogyasztó részére biztosítani kell, hogy a fogyasztók többsége által elérhető e-kommunikációs szolgáltatók és szolgáltatások közül választhasson7. Javasolt, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatók a hallási és látási fogyatékkal élők számára fokozatosan tegyék hozzáférhetővé programjaikat, például filmeket,
3
Kulcsszavak: alapvető jogok, az internethez való szabad hozzáférés, az internet nyitott és semleges jellege, a szolgáltatások minőségével kapcsolatos minimumkövetelmények, egyenértékű választék biztosítása a fogyatékkal élő végfelhasználók részére, fokozatos hozzáférés a hallási és látási fogyatékkal élők számára, a kiskorúak védelme, a faj, a nemi hovatartozás, a vallás vagy az állampolgárság alapján történő gyűlöletre uszítás elleni védelem.
4
A 2009/140/EK irányelvvel és az 544/2009/EK rendelettel módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv) 1. cikkének (3a) bekezdése.
5
A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 8. cikke (4) bekezdésének g) pontja.
6
A 2002/22/EK irányelv (Egyetemes szolgáltatási irányelv) 22. cikkének (3) bekezdése.
7
A 2002/22/EK irányelv (Egyetemes szolgáltatási irányelv) 22. cikke. 5
sporteseményeket, vígjátékokat, dokumentumfilmeket, gyermekműsorokat, illetve eredeti drámákat, valamint a kereskedelmi közleményeket8. Ez a kötelezettség a szolgáltatás típusától és a teljesítési platformtól független, amennyiben ez utóbbi elektronikus kommunikációs hálózatokon nyugszik, ezért az interneten beszerzett audiovizuális médiaszolgáltatásokra is kiterjed. (4) A kiskorúak védelmet élveznek azokkal az audiovizuális médiaprogramokkal és kereskedelmi közleményekkel szemben, amelyek károsíthatják fizikai, értelmi és erkölcsi fejlődésüket. Ilyen tartalmak az EU-ban interneten keresztül csak kifejezett kérésre, és csak oly módon tehetők elérhetővé, amely biztosítja, hogy a kiskorúak rendes körülmények között nem láthatják vagy hallhatják az ilyen szolgáltatásokat9. (5) Az audiovizuális médiaszolgáltatásokban tilos a faj, a nemi hovatartozás, a vallás vagy az állampolgárság alapján történő gyűlöletkeltés. A kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az interneten keresztül biztosított audiovizuális médiaprogramok, illetve kereskedelmi közlemények ne tartalmazzanak ilyen gyűlöletkeltést10.
8
A tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010. március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 7. cikke.
9
A 2010/13/EU irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 12. cikke.
10
A 2010/13/EU irányelv (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) 6. cikke. 6
3. fejezet: Megkülönböztetésmentesség hozzáféréskor11
az
internetes
szolgáltatásokhoz
való
(1) A kereskedőknek azon fogyasztók részére, akik egy másik tagállamban internetes szolgáltatásokat 12 kívánnak igénybe venni, a hozzáférés feltételeire vonatkozó nyilvános információkhoz hozzáférést kell biztosítaniuk. (2) A fogyasztók internetes szolgáltatásokhoz való hozzáférése nem tagadható meg annak alapján, hogy mely tagállamban van a lakóhelyük, kivéve, ha az elutasítás objektív kritériumok alapján indokolt13. Lehetőség szerint a kereskedők a széles körű nyilvánosság számára rendelkezésre bocsátott információk útján tájékoztatják a fogyasztókat arról, hogy bizonyos területeken mi indokolja a szolgáltatás biztosításának elmaradását. Amennyiben ez nem lehetséges, a kereskedők a fogyasztó kérésére biztosítják ezt a tájékoztatást. (3) Ha a fogyasztók internetes szolgáltatásokhoz próbálnak hozzáférni, a szolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozóan a szolgáltatók a fogyasztókra nem alkalmazhatnak kedvezőtlenebb feltételeket annak alapján, hogy lakóhelyük melyik tagállamban található, kivéve, ha az eltérés objektív kritériumok alapján indokolt 14 . A fogyasztó kérésére a kereskedőknek minden erőfeszítést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a fogyasztókat tájékoztassák az eltérő bánásmód indoklásáról.
11
Kulcsszavak: a lakóhely alapján történő megkülönböztetésmentesség, az internetes szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés az EU egész területén, egyenlő bánásmód az internetes környezetben.
12
Ez az elv csak a szolgáltatásokra vonatkozik (az árukra nem).
13
A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (a szolgáltatási irányelv) 20. cikke (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó iránymutatás megállapítására irányuló bizottsági szolgálati munkadokumentum. Ez az iránymutatás tisztázza, hogy az eseti értékeléseket hogyan kell elvégezni annak megállapítása érdekében, hogy egy adott esetben az eltérő bánásmód objektív kritériumok alapján indokolt-e. (http://ec.europa.eu/internal_market/services/docs/servicesdir/implementation/report/SWD_2012_146_en.pdf).
14
Lásd a 13. lábjegyzetet (http://ec.europa.eu/internal_market/services/docs/servicesdir/implementation/report/SWD_2012_146_en.pdf). 7
4. fejezet: A magánélet védelme, a személyes adatok védelme és biztonság15 (1) A személyes adatok védelme alapvető jog, amelyet a Lisszaboni Szerződés is rögzít. Az Európai Unió Alapjogi Chartája előírja, hogy „Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez. Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni”16. Mindenkinek joga van személyes adatainak megfelelő védelméhez 17 . A személyes adatok feldolgozásának szükségesnek, tisztességesnek, jogszerűnek és arányosnak kell lennie. Az egyének által közvetlenül vagy közvetve rendelkezésre bocsátott adatok csak arra a célra használhatók fel, amelyre eredetileg szánták azokat. Ezek az adatok továbbá nem továbbíthatók válogatás nélkül olyan jogalanyok részére, amelyeket az egyén nem kívánt bevonni. Ezek a jogok állampolgárságtól vagy lakóhelytől függetlenül mindenkit megilletnek. Faji vagy etnikai hovatartozásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szakszervezeti tagságra vonatkozó személyes adatok, valamint egészségi állapotra vagy szexuális életre vonatkozó adatok feldolgozása kizárólag az egyén kifejezett beleegyezésével megengedett, amennyiben a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik18. (2) Az egyéneknek joguk van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak azoktól a személyektől és vállalkozásoktól, amelyek adatállományaikban, például honlapokon, adatbázisokban, szolgáltatóknál stb. („adatkezelők”) bizonyos személyes adataikat tárolják, valamint joguk van ahhoz, hogy kijavítsák vagy töröljék ezeket az adatokat, amennyiben azok hiányosak vagy pontatlanok. •
Az adatkezelők kötelesek tájékoztatni a fogyasztókat, amennyiben személyes adatokat gyűjtenek róluk;
•
Az egyéneknek joguk van ahhoz, hogy ismerjék az adatkezelő nevét, az adatfeldolgozás célját, valamint azt, hogy az adatokat esetlegesen kiknek továbbítják;
•
Az egyéneknek joguk van megtudni az adatkezelőtől, hogy feldolgoz-e rájuk vonatkozó személyes adatokat;
•
Az egyéneknek joguk van ahhoz, hogy a rájuk vonatkozó adatokról érthető formában másolatot kapjanak;
•
Az egyéneknek joguk van ahhoz, hogy az adatok törlését vagy zárolását kérjék, ha azok hiányosak, pontatlanok vagy megszerzésük nem jogszerűen történt. Az egyéneknek joguk van ahhoz, hogy kifogást emeljenek személyes adataik feldolgozása ellen.
15
Kulcsszavak: a magánélet védelme, adatvédelem, biztonság, személyes adat.
16
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikke. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikke.
17
A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. és 12. cikke.
18
A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke. 8
(3) Az egyéneknek joguk van ahhoz, hogy ne terjedhessen ki rájuk olyan döntés hatálya, amely rájuk nézve jogi hatással járna, vagy őket jelentős mértékben érintené, és amely kizárólag automatizált feldolgozáson alapul, és amelynek célja a rájuk vonatkozó egyes olyan személyes szempontok kiértékelése, mint például a munkahelyi teljesítmény, a hitelképesség, a megbízhatóság, az életvitel stb.19 (4) Ezek a jogok az internetre is vonatkoznak, valamint ebben az esetben az egyének a következő jogokkal is rendelkeznek20: •
teljes körű tájékoztatást kell kapniuk és hozzájárulásukat kell adniuk, ha valamely honlap végberendezésükben adatokat tárol vagy onnan adatokat nyer ki, vagy ha követni akarja, amikor az interneten böngésznek;
•
internetes kommunikációjukat, például az e-maileket titkosan kell kezelni;
•
értesítést kell kapniuk, ha az internetszolgáltatójuknál lévő adataik titkossága sérül, például elvesznek vagy ellopják azokat, és magánéletük védelmét ez várhatóan hátrányosan érinti;
•
ne kapjanak nem kívánt kereskedelmi közleményeket, más néven kéretlen leveleket (spam), kivéve, ha ehhez hozzájárultak.
19
A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikke.
20
A 2006/24/EK irányelvvel és a 2009/136/EK irányelvvel módosított, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) 4., 5. és 13. cikke. 9
II. SZAKASZ Áruk vagy szolgáltatások interneten keresztül történő vásárlása esetén az Önt megillető jogok és alkalmazandó elvek
5. fejezet: Tájékoztatás az interneten keresztül történő szerződéskötést megelőzően21 (1) Az EU-ban minden fogyasztónak joga van ahhoz, hogy az internetes vásárlás előtt az áruról vagy a szolgáltatásról a kereskedőtől egyértelmű, pontos és érthető, alapvető tájékoztatást kapjon. Ennek a tájékoztatásnak ki kell térnie a termék lényeges tulajdonságaira, az adókat is tartalmazó árra, a szállítási költségekre, a fizetésre, a szállításra, illetve a teljesítésre vonatkozó rendelkezésekre, a kereskedő azonosító adataira és földrajzi címére, az elállási vagy törlési jog fennállására (azon termékek esetében, amelyeknél van ilyen jog), az ajánlat, illetve az ár érvényességének időtartamára, valamint adott esetben a szerződés minimális időtartamára 22 . A kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni közlések útján kötött szerződések kivételével ennek a tájékoztatásnak tartalmaznia kell a szerződéskötéshez szükséges különböző technikai lépéseket; információt arról, hogy a szerződést iktatják-e, és hozzáférhető lesz-e; a beviteli hibák azonosításának és kijavításának technikai eszközeit és a szerződéskötés lehetséges nyelveit23. Ha a fogyasztó megrendelését interneten keresztül teszi meg, joga van ahhoz, hogy indokolatlan késedelem nélkül és elektronikus úton visszaigazolást kapjon megrendelése átvételéről24. (2) A távollévők között kötött szerződés vagy ajánlat vonatkozásában tett kötelezettségvállalás előtti, megfelelő időben történő alapvető tájékoztatáshoz való jog a pénzügyi szolgáltatásokra, többek között a banki, hitel-, biztosítási, magánnyugdíjpénztári, befektetési vagy fizetéssel kapcsolatos szolgáltatásokra is vonatkozik. A tájékoztatásnak egyértelműnek és átfogónak kell lennie, valamint részletes információkat kell tartalmaznia a szállítóról és a pénzügyi szolgáltatás fő jellemzőiről, például az adókat is tartalmazó árról, a fizetésre és a teljesítésre vonatkozó rendelkezésekről. A szállítóknak a fogyasztókat szerződéses jogaikról, például a szerződéstől való elálláshoz vagy a szerződés lejárat előtt felmondásához való jogról, valamint a probléma esetén lehetséges intézkedésről is tájékoztatniuk kell.
21
Kulcsszavak: a szerződéskötést megelőző tájékoztatás, az internetes vásárlást megelőző tájékoztatás, távollévők között kötött szerződés megkötését megelőző tájékoztatás, interneten keresztül történő szerződéskötés esetén tájékoztatás a pénzügyi szolgáltatásokról, megtévesztő összehasonlító reklám.
22
A távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke. ** 2014. június 13-tól ezen irányelv helyébe a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv lép, amely megváltoztatja a szerződést megelőző tájékoztatásra vonatkozó előírásokat.
23
A belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) 10. cikke.
24
Az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv 11. cikke. 10
Pénzügyi szolgáltatások esetén gyakorlati okokból a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatóval folytatott telefonbeszélgetés során, valamint kérésükre, a szerződés interneten keresztül történő megkötése esetén esetlegesen korlátozott mennyiségű információt kaphatnak. Ebben az esetben a teljes információt közvetlenül a szerződéskötést követően közlik25.
25
A fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikke. 11
6. fejezet: A szerződéssel kapcsolatos időbeni, egyértelmű és teljes körű tájékoztatás26 (1) Az EU-ban az interneten keresztül szerződést kötő fogyasztónak joga van ahhoz, hogy egyszerűen, közvetlenül és folyamatosan hozzáférjen legalább a szolgáltató nevéhez és földrajzi címéhez, az elektronikus levelezési címhez vagy honlap címéhez, a cégjegyzékhez, ahová a szolgáltatót bejegyezték, és a cégbejegyzés számához, a szakmai címhez és ahhoz a szakmai testülethez, amelynél a szolgáltató be van jegyezve, adott esetben a héára vonatkozó adatokhoz és bármely más adathoz, amely lehetővé teszi a szolgáltatóval való gyors és eredményes kapcsolattartást 27 . Az internetes fogyasztó számára hozzáférést kell továbbá biztosítani a szolgáltatóra vonatkozó magatartási kódexhez, valamint a szerződési feltételekhez és általános feltételekhez oly módon, amely lehetővé teszi számára, hogy tárolja és előhívja (kinyomtassa) azokat. Ez a jog nem alkalmazható azokra a szerződésekre, amelyeket kizárólag elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni közlések útján kötöttek28. (2) Minden fogyasztónak joga van ahhoz, hogy az áruk vagy szolgáltatások megrendelését követően írásban vagy tartós adathordozón, például e-mailben visszaigazolást kapjon a szerződés legfontosabb elemeiről. Ezeket az információkat legkésőbb az áruszállítás időpontjában, vagy szolgáltatások esetében a teljesítés során megfelelő időben kell közölni. A kereskedőnek azonban a már korábban közölt információkat nem kell megismételnie. A visszaigazolásnak minden esetben tartalmaznia kell, hogy a fogyasztó milyen feltételekkel és hogyan állhat el a szerződéstől, tartalmaznia kell azt a címet, ahová a fogyasztó benyújthatja kifogásait, továbbá tájékoztatást az értékesítés utáni szolgáltatásokra és a szavatossági, illetve jótállási jogokra vonatkozóan, valamint a szerződés felbontásának feltételeit, ha tartama az egy évet meghaladja vagy határozatlan időre szól29. (3) A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szerződés megkötését követően az internetes fogyasztóknak joguk van ahhoz, hogy időben, még mielőtt kötelezettséget vállalnának a távollévők között kötött szerződés vonatkozásában, részletes tájékoztatást kapjanak a szerződés feltételeiről, például a szolgáltatás jellemzőiről, az árról, valamint a fizetésre és a teljesítésre vonatkozó rendelkezésekről. A szállítóknak a fogyasztókat szerződéses jogaikról, a szerződéstől való elállás vagy a szerződés korábbi felmondásának módjáról, a fennálló értékesítés utáni szolgáltatásokról és a szavatossági, illetve jótállási jogokról, valamint a probléma esetén lehetséges intézkedésekről is tájékoztatniuk kell30. (4) Az elektronikus hírközlési szolgáltatások, köztük az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások előfizetőinek joguk van ahhoz, hogy a szolgáltatótól 26
Kulcsszavak: alapvető információk, a szerződéssel kapcsolatos részletes tájékoztatás, a tájékoztatáshoz való jog.
27
Az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv 5. cikke, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv 5. cikke.
28
Az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv 10. cikke.
29
A távollévők között megvalósuló értékesítésről szóló 1997/7/EK irányelv 5. cikke.
30
A fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló, 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke. 12
információkat kapjanak például az alkalmazandó árakról, díjszabásokról és díjakról, beleértve a díjszabási lehetőségeket és díjcsomagokat, a nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés és azok használatának feltételeit és a szolgáltatás minőségét. Ezenkívül a fogyatékkal élő előfizetőket rendszeresen tájékoztatni kell a számukra kifejlesztett termékekről és szolgáltatásokról31. (5) Az internetes fizetési műveletek végrehajtása előtt minden fogyasztónak joga van ahhoz, hogy a fizetéssel kapcsolatos minden részletes információt megkapjon, különösen a szolgáltatás feltételei tekintetében, beleértve a fizetési műveletért felelős pénzforgalmi szolgáltatóra vonatkozó információt; a pénzforgalmi szolgáltatás jellemzőit és a feldolgozási időt; a fizetési művelettel kapcsolatos díjakra és a visszatérítéshez való jogokra vonatkozó információt; a kereskedő által alkalmazott járulékos díjakra és árengedményekre vonatkozó információt. A fogyasztónak minden egyes fizetési műveletet követően visszaigazolást kell kapnia, amelynek tartalmaznia kell legalább a vásárlás összegét, a fizetési művelet időpontját és az alkalmazott díjak lebontását32.
31
Az egyetemes szolgáltatásokról szóló 2002/22/EK irányelv 10., 21. és 22. cikke.
32
A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 37., 38., 42., 46. és 47. cikke. 13
7. fejezet: Tisztességes szerződési feltételek33 (1)
Az EU-ban, a digitális környezetet is beleértve, minden fogyasztó védelmet élvez a kereskedők által alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltételekkel szemben, amelyek jelentős egyenlőtlenséget idéznek elő a fogyasztó kárára. Amennyiben a szerződés ilyen feltételeket tartalmaz, azok nem kötik a fogyasztót, bár maga a szerződés általában továbbra is érvényes. Tisztességtelen feltételek különösen a következők34: – azok a szerződési feltételek, amelyeknek a megismerésére a szerződés megkötése előtt a fogyasztónak tényleges lehetősége nem volt, amelyek azonban kötelezik a fogyasztót; – azok a szerződési feltételek, amelyek kizárják vagy gátolják a fogyasztó jogainak érvényesítését peres eljárás kezdeményezése vonatkozásában, vagy más jogorvoslati lehetőség igénybevételében (például arra kötelezve a fogyasztót, hogy csak döntőbírósághoz fordulhat); – azok a szerződési feltételek, amelyek automatikusan meghosszabbítanak egy határozott időre kötött szerződést, míg ha a fogyasztó nem kívánja meghosszabbítani a szerződést, e szándékának kifejezésre juttatásához a szerződés lejáratához képest túlzottan korai határidőt szabnak meg; – azok a szerződési feltételek, amelyek jelentős áremelést tesznek lehetővé anélkül, hogy jogot biztosítanának a fogyasztó számára a szerződés felmondására.
(2)
A fogyasztónak joga van ahhoz, hogy a szerződési feltételek írásban szerepeljenek, és ezek a feltételek világosak és érthetőek legyenek, és ez az interneten kötött szerződésekre is vonatkozik. Ha egy feltétel értelme kétséges, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó35.
(3)
Az elektronikus hírközlési szolgáltatások előfizetőinek az internet-hozzáférést szolgáltató társaságokkal kötött szerződések esetében minimális általános szerződési feltételekhez van joguk. Az előfizetőknek joguk van továbbá ahhoz, hogy előzetesen megfelelő tájékoztatást kapjanak arról, ha a szolgáltató módosítani kívánja a szerződést, és joguk van a szerződés hátrányos következmény nélküli felmondására, ha nem fogadják el az új feltételeket; az internet-csatlakozásra vonatkozóan lehetőségük van arra, hogy legfeljebb 12 hónapra szóló szerződést kössenek, és 24 hónapnál hosszabb kezdeti időszakra szóló szerződés megkötésére nem kötelezhetők36.
(4)
Az árukért és szolgáltatásokért az interneten keresztül történő fizetés esetén a fizetési műveletekre ugyanaz az euróban számított díj vonatkozik, függetlenül attól, hogy a kereskedő székhelye a fogyasztó országában vagy egy másik európai uniós
33
A tisztességtelen általános szerződési feltételekkel szembeni védelem, minimális általános szerződési feltételek, a lakóhelytől független, egységes díjak.
34
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 3. cikke és melléklete.
35
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv 5. cikke.
36
Az egyetemes szolgáltatásról szóló 2002/22/EK irányelv 20., 21. és 30. cikke. 14
tagállamban található-e. Ez az euróátutalásokra és -beszedésekre, valamint a hitelkártyával történő fizetésekre egyaránt vonatkozik37.
37
A Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke. 15
8. fejezet: Tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni védelem38 (1)
Minden fogyasztónak, köztük a digitális fogyasztónak is joga van ahhoz, hogy panasszal éljen a nemzeti bűnüldöző hatóságoknál 39 vagy bírósághoz forduljon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató uniós kereskedővel szemben. Az internetes vásárlást követően például a fogyasztókkal szemben nem alkalmazható súlyos vagy aránytalan, nem szerződéses akadály (például nagy mennyiségű formanyomtatvány kitöltésére vagy egy olyan, meghatározott telefonszám felhívására vonatkozó kötelezettség, amely esetében senki sem válaszol a hívásra) annak érdekében, hogy megakadályozható legyen, hogy a fogyasztók felmondják a szerződést, vagy hogy egy másik terméket vagy kereskedőt válasszanak40.
(2)
Tilos a fogyasztók megtévesztése vagy velük szemben agresszív értékesítési gyakorlat alkalmazása, és ez a digitális környezetre is vonatkozik. Az uniós kereskedők állításainak szavahihetőnek, egyértelműnek, pontosnak és igazoltnak kell lenniük, ami lehetővé teszi, hogy a fogyasztók tájékozottan és tudatosan tudjanak választani 41 . Az összehasonlító reklámnak az azonos szükségleteket kielégítő vagy azonos rendeltetésű árukat és szolgáltatásokat kell összehasonlítania, és azok jelentős, lényeges, ellenőrizhető és jellemző tulajdonságait kell összehasonlítania42. Példák a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra:
(3)
–
a kereskedő nem hívhat fel termékek adott áron való megvásárlására egy másik termék eladásösztönzésének a szándékával (bait-and switch reklám), ha azután azokra nem fogad el megrendeléseket vagy azokat nem szállítja le ésszerű időn belül;
–
a kereskedő nem írhatja le a terméket „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlat elfogadásának és a termék szállításának, illetve szállíttatásának elkerülhetetlen költségén felül bármit is fizetnie kell43;
–
a fogyasztó nem kérhető arra, hogy fizessen a kereskedő által szállított termékekért, illetve hogy szolgáltassa vissza azokat („nem kért értékesítés”).
Termékek, köztük pénzügyi szolgáltatások interneten keresztül történő vásárlása esetén a fogyasztók védelmet élveznek azokkal a tisztességtelen értékesítési
38
Kulcsszavak: tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, aránytalan akadály, megtévesztő értékesítés, agresszív gyakorlatok, visszaélésszerű értékesítési gyakorlatok.
39
Az illetékes hatóságok listája a következő http://ec.europa.eu/consumers/empowerment/cons_networks_en.htm.
40
A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke.
41
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv 6–9. cikke.
42
A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke.
43
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv I. melléklete. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó példák. 16
linken
hozzáférhető:
gyakorlatokkal szemben, amelyek arra törekszenek, hogy olyan dolog megvásárlására szólítsák fel őket, amelyet nem kértek. Védelmet élveznek továbbá más gyakorlatokkal, például a kéretlen telefonhívásokkal és e-mailekkel szemben is44.
44
A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. melléklete. 17
9. fejezet: Hibátlan és kellő időben történő áruszállítás és szolgáltatásnyújtás45 (1)
Az EU-ban a fogyasztóknak a kereskedőtől interneten keresztül megrendelt árukat vagy szolgáltatásokat 30 napon belül meg kell kapniuk, kivéve, ha az eladóval eltérő megállapodás született. Ha az árut vagy szolgáltatást e határidőn belül nem szállították le, a fogyasztó visszatérítésre jogosult46.
(2)
A fogyasztók ingyenes javítást vagy cserét kérhetnek, ha az általuk kapott áruk hibásak vagy nem felelnek meg az általuk megrendeltnek. A kereskedőnek az árut ésszerű határidőn belül, a fogyasztót érő korlátozott kényelmetlenséggel kell kijavítania vagy kicserélnie. Ha a kereskedő az árut ésszerű határidőn belül nem javítja ki vagy nem cseréli ki, a fogyasztók ehelyett visszatérítést vagy árcsökkentést kérhetnek. A jogszabályok szerinti jótállás időtartama az áruszállítástól számított legalább két év, de hat hónap elteltével a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba már a szállítás időpontjában fennállt. A szállítástól számított hat hónapon belül az a feltételezés, hogy a hiba már a szállítás időpontjában is fennállt, kivéve, ha az eladó bizonyítani tudja ennek ellenkezőjét47. Ha a gyártó vagy az eladó olyan kereskedelmi jótállást vagy szavatosságot nyújt, amely egy bizonyos időn belüli ingyenes javítást vagy cserét ígér, az internetes fogyasztó is fordulhat az ilyen jótállást kínáló gyártóhoz vagy eladóhoz.
(3)
Az EU-ban a fogyasztóknak joguk van ahhoz, hogy internetes fizetési műveleteiket a pénzforgalmi szolgáltató szigorú korlátok között kezelje. Általában a művelet összegét a kedvezményezett számláján legkésőbb a következő munkanapon jóvá kell írni. Ez alól kivételt képeznek a beszedések (amelyeket a megállapodás szerinti napon hajtanak végre) és a papíralapon kezdeményezett kifizetések (a feldolgozáshoz szükséges további egy nap)48.
(4)
Nem engedélyezett fizetési művelet (például a fizető féltől független, a kereskedő vagy a bank által elkövetett tévedés vagy csalás kísérlete) esetében a fizető félnek joga van ahhoz, hogy a pénzforgalmi szolgáltató haladéktalanul megtérítse részére a fizetési művelet teljes összegét49.
45
Kulcsszavak: áruk/szolgáltatások átvétele; javítás vagy csere; visszatérítés; árcsökkentés.
46
A távollévők között megvalósuló értékesítésről szóló 97/7/EK irányelv 7. cikke. 2014. június 13-tól ezen irányelv helyébe a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv lép.
47
A fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. és 5. cikke.
48
A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 69. cikke.
49
A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelv 60. cikke. 18
10. fejezet: Szerződéstől való elállás50 (1)
Az EU-ban a fogyasztóknak legalább hét napjuk van arra, hogy a kereskedőtől interneten megrendelt árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban meggondolják magukat. Az áruk esetében az elállási idő a szállítás időpontjával, szolgáltatások esetében általában attól az időponttól kezdődik, amikor az internetes megrendelést feladták. A fogyasztók így szankció és indoklás nélkül elállhatnak a szerződéstől. A kifizetett összegek visszatérítését a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 napon belül teljesíteni kell. A fogyasztótól ebben az esetben csak az áruk visszaküldésének közvetlen költségei követelhetők51. Pénzügyi szolgáltatások interneten keresztül történő vásárlása esetén a fogyasztók 14 naptári napon belül, szankció és indokolás nélkül elállhatnak a szerződéstől52.
50
Kulcsszavak: elállás; a döntés megváltoztatása szankció nélkül; visszatérítés; az áruk visszaküldése.
51
A távollévők között megvalósuló értékesítésről szóló 97/7/EK irányelv 6. cikke. 2014. június 13-tól ezen irányelv helyébe a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv lép, amely kibővíti, tisztázza és harmonizálja a fogyasztónak a szerződéstől való elállási jogát. Ez a jog nem alkalmazható: ha a szolgáltatás nyújtása a fogyasztó beleegyezésével az elállási jog gyakorlására vonatkozó hét munkanap tartamú időszak vége előtt megkezdődött; szállást nyújtó, szállítási, étkeztetési vagy szabadidős szolgáltatások esetében, kivéve, ha e szolgáltatás időpontja vagy időszaka nyitott és nem meghatározott; illetve áruk szállítására vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződések esetében, ha az ár a szállító által nem befolyásolható módon a pénzpiaci kamatok ingadozásaitól függ; személyre szabott áruk esetében; gyorsan romló vagy rövid szavatossági idejű áruk szállítása esetében; hangvagy képfelvételek, illetve számítástechnikai szoftver szállítására vonatkozó szerződések esetében, ha e termékek csomagolását a fogyasztó felbontotta; hírlapok, folyóiratok és magazinok szállítására vonatkozó szerződések esetében.
52
A fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK irányelv 6. cikke. Ez a jog nem alkalmazható olyan pénzügyi szolgáltatásokra, amelyek ára a pénzpiac olyan ingadozásaitól függ, amelyekre a szolgáltató nincs befolyással; olyan utazási és csomagbiztosítási kötvényekre, vagy hasonló rövid lejáratú biztosítási kötvényekre, amelyek futamideje nem éri el az egy hónapot; olyan szerződésekre, amelyeket a fogyasztó kifejezett kérelmére mindkét fél teljes mértékben teljesített, mielőtt a fogyasztó elállási jogát gyakorolná. 19
III. SZAKASZ Vita esetén az Önt védő jogok és elvek
11. fejezet: Az igazságszolgáltatáshoz és a jogviták rendezéséhez való hozzáférés53 (1) Mindenkinek, akinek az európai jog által biztosított jogait és szabadságait megsértették, joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz. Az Európai Unió Alapjogi Chartája előírja, hogy „mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz; joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja; és mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget a tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez. Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van”54. Ez az internetes szolgáltatásokhoz csatlakozó és azokat használó fogyasztókra is vonatkozik. Az uniós internetes fogyasztóknak joguk van ahhoz, hogy a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos ügyekben a lakóhelyük szerinti bíróságnál indítsanak eljárást és indíthassanak ellenük eljárást, ha a kereskedő a fogyasztó lakóhelyének tagállamában folytat kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet, vagy ilyen tevékenysége az említett tagállamra irányul55. Ebben az esetben az internetes fogyasztók a lakóhely szerinti ország jogszabályainak védelmét élvezhetik. A felek a választási szabadság alapján más jogot is alkalmazhatnak, amennyiben az a lakóhely szerinti ország jogával azonos szintű védelmet nyújt a fogyasztónak56. (2) A fogyasztóknak lehetőségük van továbbá arra, hogy az internetes művelettel kapcsolatos jogvitát peren kívül, alternatív vitarendezési szervek közreműködésével rendezzék, amennyiben vannak ilyen szervek57. 53
Kulcsszavak: lakóhely szerinti ítélőszék, bíróság előtti jogorvoslat, alkalmazandó jogszabályok, alternatív vitarendezési rendszerek, peren kívüli jogorvoslat, határokon átnyúló közvetítés, kis értékű követelésekre vonatkozó eljárás.
54
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke.
55
A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 16. cikke.
56
A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) szóló, 2008. június 17-i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke.
57
A Bizottság az alternatív vitarendezésről szóló irányelvre irányuló javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy az egységes piacon az áruk értékesítéséből és a szolgáltatások nyújtásából eredően a kereskedők és a fogyasztók között felmerülő, a szerződéssel kapcsolatos vita esetére alternatív vitarendezési szervek álljanak rendelkezésre: http://ec.europa.eu/consumers/redress_cons/adr_policy_work_en.htm. A digitális menetrenddel összefüggésben uniós szintű internetes vitarendezési platform jön létre, amelyhez a fogyasztók és a kereskedők az interneten keresztül közvetlenül hozzáférhetnek annak érdekében, hogy egy alternatív vitarendezési szerv közreműködésével segítséget kapjanak az internetes műveletekből eredő szerződéses viták rendezéséhez: http://ec.europa.eu/consumers/redress_cons/adr_policy_work_en.htm. 20
Különösen a fizetési műveletekkel kapcsolatos jogviták rendezése esetén az internetes fogyasztók minden tagállamban rendelkezésre álló, meghatározott, peren kívüli jogorvoslati eljárásokhoz férhetnek hozzá58. Az elektronikus hírközlő hálózatok működtetésével és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatókkal folytatott, a szerződési feltételekkel és a szerződés teljesítésével kapcsolatos rendezetlen jogviták rendezésére átlátható, megkülönböztetéstől mentes, egyszerű és olcsó peren kívüli eljárások álljanak a fogyasztók rendelkezésére59. (3) Határokon átnyúló ügyekben javasolt, hogy a fogyasztók vegyék igénybe a közvetítést, amely bizalmas és biztosítja, hogy a felek kérhetik, hogy vitarendezési megállapodásukat nyilvánítsák végrehajthatónak. Ha a közvetítéssel történő vitarendezésre irányuló kísérlet sikertelen, az elévülési időszak lejárata nem akadályozza meg a fogyasztót abban, hogy bírósági eljárást kezdeményezzen60. (4) Határokon átnyúló ügyekben az uniós internetes fogyasztók alkalmazhatják a kis értékű követelések európai eljárását61. A hagyományos bírósági eljárásokkal szemben ez egy gyors és költséghatékony alternatíva. Polgári és kereskedelmi ügyekben, többek között internetes műveletek esetében legfeljebb 2000 euróig terjedő követelések esetén alkalmazható. Az eljárást a felperes formanyomtatványok használatával indíthatja el62.
58
A pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2007/64/EK irányelv 80. és 83. cikke.
59
Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Egyetemes szolgáltatási irányelv) 34. cikke.
60
Az Európai Parlament és a Tanács 2008. május 21-i 2008/52/EK irányelve a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól.
61
Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 861/2007/EK rendelete a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről.
62
http://ec.europa.eu/justice_home/judicialatlascivil/html/sc_filling_en.htm. Az ítéletet 30 napon belül meg kell hozni, és a bíróság határozata a többi tagállamban közvetlenül végrehajtható. A felek ügyüket ügyvédi képviselet igénybevétele nélkül, maguk képviselhetik. 21
European Commission Code Of EU Online Rights Luxemburg: Európai Unió Kiadóhivatala 2012 — 24 pp. — 21 x 29.7 cm ISBN 978-92-79-26526-6 doi:10.2759/90255
KK-31-12-155-HU-N
doi:10.2759/90255
