Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 19. (OR. en) 15694/16
DROIPEN 224 COPEN 397 JAI 1101 FEDŐLAP Küldi:
az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
Az átvétel dátuma: Címzett:
2016. december 16.
Biz. dok. sz.:
COM(2016) 872 final
Tárgy:
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011 december 13-i 2011/93/EU irányelv 25. cikkében említett intézkedések végrehajtásának értékeléséről
Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a COM(2016) 872 final számú dokumentumot.
Melléklet: COM(2016) 872 final
15694/16 DG D 2B
HU
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2016.12.16. COM(2016) 872 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011 december 13-i 2011/93/EU irányelv 25. cikkében említett intézkedések végrehajtásának értékeléséről
HU
HU
Tartalom 1.
BEVEZETÉS............................................................................................................... 3 1.1. A 25. cikk célkitűzései és hatóköre ................................................................... 3 1.2. E jelentés célja és módszertana ......................................................................... 6
2.
ÁTÜLTETŐ INTÉZKEDÉSEK ................................................................................. 7 2.1. Eltávolítás (25. cikk (1) bekezdés) .................................................................... 7 2.1.1.
A tagállam területén tárolt tartalom ..................................................... 7
2.1.2.
A tagállam területén kívül tárolt tartalom ........................................... 9
2.2. Blokkolás (25. cikk (2) bekezdés) .................................................................. 10 3.
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK ........................................... 13
2
1.
BEVEZETÉS
Az interneten drámai mértékben terjed a gyermekek szexuális zaklatása, mivel: •
az internet megkönnyíti a gyermekpornográfia megosztását olyan különféle terjesztési csatornákat kínálva, mint például a világháló, a fájlcserélő hálózatok, a közösségi média, az elektronikus hirdetőtáblák, a hírcsoportok, az internetes chatfórumok és fényképmegosztási platformok. A világszerte hasonlóan gondolkodó személyekkel való kapcsolattartás – ami a komoly kereslet és a kölcsönös támogatás forrása – szintén elősegíti a megosztást;
•
az internet pedig olyan technikai eszközöket és biztonsági intézkedéseket nyújt, amelyek megkönnyíthetik a névtelenséget 1;
•
a gyermekpornográfia iránti erőteljes kereslet következtében továbbra is fennáll a kockázata, hogy a gyermekek áldozattá válnak, miközben a névtelenség akadályozhatja a szóban forgó bűncselekmények felderítését és büntetőeljárás alá vonását; valamint
•
az új gyermekpornográfia valutává válik. A fórumokhoz való hozzáférés megszerzése és megtartása érdekében a résztvevőknek rendszeresen új gyermekpornográf anyagokat kell felölteniük, ami ösztönzi a gyermekek szexuális zaklatását.
A gyermekek online szexuális zaklatása olyan aljas bűncselekmény, ami hosszú távú következményekkel jár az áldozatokra nézve. Nem csak akkor okoznak sérülést, amikor film- vagy fényképfelvételeket készítenek a zaklatásról, hanem minden alkalommal, amikor közzéteszik, terjesztik és megtekintik a képeket és a videofelvételeket. Az áldozatok számára további szenvedést jelent és komoly trauma forrása, amikor felfedezik, hogy a zaklatásukról készült képeket és videofelvételeket feltöltötték az internetre, és akár olyanokkal is találkozhatnak, akik látták a felvételeket. Jelek szerint a gyermekpornográfia áldozatainak átlagos életkora folyamatosan csökken: az internetes forróvonal-szolgáltatók nemzetközi szövetsége (INHOPE) 2 szerint az INHOPE-forróvonalakon 2014 óta fogadott bejelentésekben szereplő áldozatok mintegy 70 %-a tűnik prepubertás korúnak 3. Az Internet Watch Foundation (IWF) 2015-ben hasonló adatokat tett közzé, hozzátéve, hogy a jelek szerint az áldozatok 3 %-a két éves vagy annál fiatalabb, és a képek harmada ábrázol megerőszakolt vagy szexuálisan kínzott gyermekeket 4. 1.1. A 25. cikk célkitűzései és hatóköre Az irányelv 5 25. cikkének fő célja a gyermekpornográfia hozzáférhetőségének felszámolása 6. Első alkalommal az irányelvvel vezettek be ilyen intézkedéseket, ugyanis azok nem szerepeltek a szakterület fő jogalkotási aktusában, vagyis • 1
az irányelv által felváltott kerethatározatban 7;
pl. az Onion útvonalválasztó (www.torproject.org). http://www.inhope.org/ 3 http://www.inhope.org/tns/resources/statistics-and-infographics/statistics-and-infographics-2014.aspx 4 https://www.iwf.org.uk/accountability/annual-reports/2015-annual-report 5 2011/93/EU irányelv (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről. Az irányelv 25. cikke a „gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő weboldalak elleni intézkedésekre” terjed ki. 6 Az irányelv 2. cikkének c) pontjában szereplő meghatározás szerint. 3 2
•
a gyermekek szexuális kizsákmányolással és szexuális zaklatással szembeni védelméről szóló 2007. évi Európa tanácsi egyezményben, amelyből az irányelv más területeken ösztönzést merített; vagy
•
az Interneten megjelenő gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló tanácsi határozatban 8, amely az egyik első olyan uniós szintű jogi eszköz volt, amely a gyermekpornográfiát tárgyalta.
A 25. cikk az irányelv számos olyan rendelkezésének egyike, amely a másodlagos viktimizáció megelőzésének elősegítésére és mérséklésére irányul. E rendelkezések – a bűncselekmények büntetőeljárása alá vonására és az áldozatok védelmére vonatkozó előírásokkal együtt – annak az átfogó megközelítésnek a részét képezik, amelyre szükség van a gyermekek szexuális zaklatása, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia hatékony leküzdéséhez. A 25. cikk a következőképpen szól 9: (1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön üzemeltetett weboldalak azonnali eltávolításának biztosítására, valamint törekednek a területükön kívül üzemeltetett hasonló weboldalak eltávolítására. (2) A tagállamok intézkedéseket tehetnek a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön található internetfelhasználókat célzó weboldalakhoz való hozzáférés meggátolására. Ezen intézkedéseket átlátható eljárások keretében kell meghatározni, és megfelelő biztosítékokat kell nyújtaniuk, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a korlátozás arra korlátozódjon, ami szükséges és arányos, valamint hogy a felhasználókat tájékoztassák a korlátozás okáról. E biztosítékoknak a bírósági jogorvoslat lehetőségét is magukban kell foglalniuk. Az irányelv ezért:
arra kötelezi a tagállamokat, hogy azonnal távolítsák el a területükön üzemeltetett weboldalakon található, gyermekpornográfiát tartalmazó anyagokat;
arra kötelezi őket, hogy törekedjenek a máshol üzemeltetett weboldalakon található ilyen anyagok eltávolításának biztosítására; valamint
számos biztosíték mellett lehetőséget nyújt arra, hogy a területükön belül meggátolják a felhasználók gyermekpornográfiához való hozzáférését.
Fontos megjegyezni, hogy a 25. cikk „intézkedéseket” említ, ami nem feltétlenül jelent jogalkotást. Amint az irányelv (47) preambulumbekezdése leszögezi: „...A tagállamok által ezen irányelvvel összhangban a gyermekpornográfiát tartalmazó weboldalak eltávolítására vagy adott esetben blokkolására hozott intézkedések különböző fajta, például jogalkotási, nem jogalkotási, bírósági vagy 7
A Tanács 2004/68/IB kerethatározata (2003. december 22.) a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről. 8
A Tanács 2000/375/IB határozata (2000. május 29.) az Interneten megjelenő gyermekpornográfia elleni küzdelemről. 9 Lásd még az irányelv (46) és (47) preambulumbekezdését, amelyek a 25. cikkben említett intézkedésekre vonatkoznak. 4
egyéb állami intézkedéseken alapulhatnak. Ebben az összefüggésben ezen irányelv nem érinti az internetes ipar által a szolgáltatásaival való visszaélések megelőzésére tett önkéntes intézkedéseket, vagy az ilyen intézkedések tagállami támogatását...” Tehát úgy tekinthető, hogy a nem jogalkotási aktusok megfelelően átültetik az irányelvet, ha lehetővé teszik a 25. cikkben meghatározott eredmények gyakorlati megvalósítását. A magánszektor, így az iparág és a civil társadalom, valamint a hatóságok (köztük a bűnüldöző hatóságok) és az igazságszolgáltatás közötti együttműködés alapvető fontosságú a 25. cikk szerinti intézkedések végrehajtásához, továbbá a gyermekpornográfia online terjesztése elleni hatékony küzdelemhez.
A gyermekpornográfia online hozzáférhetőségének felszámolásában az alábbi felek vesznek részt:
10 11
•
az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltatók (a továbbiakban: ISSP-szolgáltatók), beleértve a csatlakozás, tárhely vagy online platform szolgáltatókat. Mivel a bűnözők az ISSPszolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokkal és infrastruktúrával élnek vissza, utóbbiak megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy együttműködjenek a 25. cikk végrehajtásában. Például a tárhelyszolgáltatók végső soron eltávolíthatják a szervereiken tárolt anyagokat, a csatlakozást biztosító szolgáltatók, így az internetszolgáltatók pedig meg tudják gátolni a hozzáférést;
•
Az internetfelhasználók, akik esetleg (szándékosan vagy véletlenül) online gyermekpornográfiára bukkannak, – ha rendelkezésre áll az ehhez szükséges technológia – pl. a weboldalon vagy a böngészőben elérhető „visszaélés bejelentése” gombra kattintva közvetlenül az ISSP-szolgáltatónak tehetnek arról bejelentést. A felhasználók egy civil társadalmi szervezet által e célból működtetett forróvonalon vagy a felelős bűnüldöző hatóságoknak is bejelentést tehetnek;
•
az általában egy NGO vagy az ISSP-szolgáltatók, illetve médiavállalatok szövetsége által e célból működtetett forróvonalak, amelyek lehetővé teszik, hogy azok a felhasználók is névtelen bejelentést tegyenek, akik nem szívesen tennének feljelentést a rendőrségen és nem tudnak vagy nem kívánnak közvetlenül az ISSP-szolgáltatónak bejelentést tenni. Az egyik országban érkezett bejelentés sokszor egy másik országban tevékenykedő szolgáltató által tárolt anyagra utal, amelynek eltávolítása nemzetközi együttműködést igényel, amit az INHOPE segít elő;
•
a bűnüldöző hatóságok, amelyek munkáját a forróvonalakról továbbított és közvetlenül az internetfelhasználóktól érkező bejelentések segítik. A hatóságok Európában (közvetlenül, valamint az Europol és az Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ útján) 10 és világszerte (az Interpol révén) 11 egymással is megosztják a bejelentéseket; valamint
•
az igazságszolgáltatás, amely a tagállamokban gondoskodik a jogalkalmazásról. Egyes országokban az anyagok eltávolításához vagy a
https://www.europol.europa.eu/hu/about-europol http://www.interpol.int/Crime-areas/Crimes-against-children/Crimes-against-children 5
hozzáférés meggátolásához bírósági végzés szükséges. Az Eurojust 12 a tagállamok közötti, büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés összehangolását segíti elő. 1.2. E jelentés célja és módszertana Az irányelv 27. cikke arra kötelezi a tagállamokat 13, hogy léptessék hatályba és közöljék a Bizottsággal azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2013. december 18-ig megfeleljenek. E jelentés az irányelv 28. cikkének (2) bekezdése szerinti követelményt teljesíti, amely szerint a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli az irányelv 25. cikkében említett intézkedések végrehajtását 14. A jelentés célja, hogy tömör, mégis informatív áttekintést adjon a tagállamok által tett főbb átültetési intézkedésekről. Az átültetés határidejéig mindössze 12 tagállam értesítette a Bizottságot arról, hogy befejezték az irányelv átültetését. A Bizottság ezért a többi tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indított a nemzeti jogba való átültetési intézkedések közlésének elmulasztása miatt az alábbiak szerint: BE, BG, IE, EL, ES, IT, CY, LT, HU, MT, NL, PT, RO, SI és az UK 15. 2016. december 8-ig az összes említett kötelezettségszegési eljárás lezárult. A nemzeti jogba való átültetési intézkedések késedelmes elfogadása és közlése késleltette a Bizottság elemzését és az átültetési jelentések közzétételét. Az e jelentésben szereplő helyzetismertetés és elemzés a tagállamok által 2016. november 1-jéig közölt információkon alapul. Az e határidőt követően beérkezett közléseket nem vettük figyelembe. Az e jelentésben azonosított problémákon túl lehetnek további átültetési nehézségek és a Bizottságnak be nem jelentett egyéb rendelkezések, valamint további jogalkotási és nem jogalkotási fejlemények. Ezért e jelentés nem akadályozza meg, hogy a Bizottság tovább értékeljen egyes rendelkezéseket annak érdekében, hogy folyamatos támogatást nyújtson a tagállamoknak a 25. cikk átültetése és végrehajtása során.
12
http://www.eurojust.europa.eu/Pages/languages/hu.aspx E pont és a következő pontok alkalmazásában „tagállam” vagy az „összes tagállam”: az irányelv által kötelezett tagállamok (vagyis Dánia kivételével az összes uniós tagállam). A Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vett részt az irányelv elfogadásában, és az irányelv rá nem alkalmazandó. A 2004/68/IB tanácsi kerethatározat azonban továbbra is alkalmazandó Dániára és kötelező erejű rá nézve. Az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke szerint mindkét tagállam részt vett az irányelv elfogadásában, és az kötelező rájuk nézve. 14 A 28. cikk (1) bekezdésének megfelelően, az e jelentéssel együtt közzétett külön jelentésben (COM(2016) 871) értékeltük, hogy a tagállamok milyen mértékben tették meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányelvnek megfeleljenek. 13
15
E dokumentumban az alábbi szabályok szerint rövidítjük a tagállamok elnevezését: http://publications.europa.eu/code/hu/hu-370100.htm 6
2.
ÁTÜLTETŐ INTÉZKEDÉSEK
2.1.
Eltávolítás (25. cikk (1) bekezdés)
2.1.1. A tagállam területén tárolt tartalom A tagállamok az alábbi kétféle típusú intézkedést fogadták el a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy azt terjesztő, a területükön üzemeltetett weboldalak azonnali eltávolításának biztosítására: a 2000/31/EK irányelven 16 (e-kereskedelemről szóló irányelv) alapuló intézkedések, valamint a nemzeti büntetőjogon alapuló intézkedések. 1. Az e-kereskedelemről szóló irányelven alapuló intézkedések: Az e-kereskedelemről szóló irányelv meghatározza a pusztán egyszerű továbbításból, gyorsítótárolóban való rögzítésből és tárhelyszolgáltatásból álló internetes szolgáltatásokat közvetítők felelősségének korlátait. Mindenekelőtt a tárhelyszolgáltató nem vonható felelősségre, ha 17: a. nincs tudomása a továbbított vagy tárolt információkról, és nem gyakorol ellenőrzést azok felett, valamint b.
a jogellenes tevékenységről való tudomásszerzést követően haladéktalanul intézkedik az érintett információ eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről.
E rendelkezések képezik az alapját a jogellenes tartalmakra vonatkozó értesítésieltávolítási eljárások kidolgozásának. A gyermekpornográfia tekintetében ezek az eljárások az érdekelt felek által működtetett olyan mechanizmusok formájában öltenek testet, amelyek célja a hálózaton tárolt jogellenes információk azonosítása és a gyors eltávolítás elősegítése. A tagállamok az értesítési-eltávolítási eljárásokat nemzeti forróvonalak útján hajtották végre, amelyeken keresztül az internetfelhasználók bejelenthetik az általuk az interneten talált gyermekpornográfiát. Az INHOPE a forróvonalak ernyőszervezete, amely jelenleg 45 ország – köztük az összes uniós tagállam – 51 forróvonalát képviseli, és az Európai Bizottság Biztonságosabb internet programjától 18, 2014 óta pedig az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretéből 19 részesül támogatásban. A forróvonalak egyetértési megállapodásokat kötöttek a megfelelő nemzeti bűnüldöző hatóságokkal, amelyekben meghatározták az internetfelhasználók bejelentéseinek kezelésére vonatkozó eljárásokat. A különböző műveleti eljárások a tagállamokban tárolt tartalom esetében általában a következő közös intézkedésekre terjednek ki: 1)
A tárolási hely azonosítása. A forróvonal bejelentést kap egy internetfelhasználótól egy esetlegesen gyermekpornográfiát tartalmazó webcímről (URL), és megállapítja, hogy melyik országban tárolják az anyagot. Egyes esetekben a forróvonal az INHOPE hálózat
16
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv). Az utolsó végrehajtási jelentést 2012-ben http://ec.europa.eu/internal_market/etették közzé: commerce/docs/communication2012/SEC2011_1641_en.pdf 17 Az e-kereskedelemről szóló irányelv 14. cikke. 18 https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/safer-internet-better-internet-kids 19 https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/connecting-europe-facility 7
egy másik tagjától kap bejelentést, amely már megállapította, hogy a tárolás helye a kérdéses forróvonal országában található. 2)
Tartalomelemzés. Ha az anyagot az országban tárolják, a forróvonal megállapítja, hogy korábban tettek-e bejelentést az URL-ről. Ha igen, eltávolítja a bejelentést. Ellenkező esetben a forróvonal elemzi az URL-en található képeket és videofelvételeket, és megállapítja, hogy azok ismertek és jogellenesek-e az adott országban.
3)
A tárhelyszolgáltató tájékoztatása. A forróvonal továbbítja a bejelentést és az elemzést a nemzeti bűnügyi hatóságoknak. Az egyetértési megállapodástól függően ezt követően a tárhelyszolgáltatót:
értesíti a forróvonal, miután a bűnüldöző hatóság elfogadta, hogy az anyag eltávolítható, gondoskodva arról, hogy ez nem sérti a folyamatban lévő nyomozást (AT, CZ, DE (eco és FSM forróvonalak), FR, HU, LU, LV, NL, PL, PT, RO, SE és UK). Az egyes tagállamok forróvonala és bűnüldöző hatósága által elfogadott eljárásoktól függően változik, hogy mennyi idő telik el a között, amikor a forróvonal először tájékoztatja a bűnüldöző hatóságot, és aközött, amikor a forróvonal kapcsolatba lép a tartalomszolgáltatóval. Mindenesetre, amennyiben ezt a körülmények szükségessé teszik, a bűnüldöző hatóság úgy is dönthet, hogy (a forróvonal helyett vagy mellett) a tartalomszolgáltatót tájékoztatja.
értesíti kizárólag a bűnüldöző hatóság. BG, DE (Jugendschutz forróvonal), EE, EL, FI, MT, SI és SK területén a bűnüldöző hatóság kommunikál a tartalomszolgáltatóval, míg a forróvonal ellenőrzi, hogy tartalmat ténylegesen eltávolították. CY és HR területén bírósági végzés szükséges ahhoz, hogy az anyag eltávolítását kérjék. A bírósági végzés beszerzéséig minkét országban ideiglenesen meggátolják a weboldalhoz való hozzáférést.
A tartalomszolgáltató azt követően, hogy tudomására jutott, hogy jogellenes anyag található a szerverein, felelősségre vonható, ha nem távolítja el azt a nemzeti végrehajtási jogi aktusoknak megfelelően. A felelősség megállapításának egyetlen korlátját a tagállamok által végrehajtott e-kereskedelemről szóló irányelven (lásd fent) alapuló felelősség alóli mentesség jelenti. E jelentés megszövegezésekor BE, ES és IT kivételével a legtöbb tagállam rendelkezett olyan forróvonallal, amely képes értékelni a bejelentett tartalmat az értesítési-eltávolítási eljárások végrehajtása céljából: •
BE nemrég adott értesítést az elfogadott jogszabályról, amely lehetővé teszi, hogy az országban INHOPE forróvonal működjön, és a fent ismertetett általános eljárásnak megfelelően kezelje a bejelentéseket. E jelentés megszövegezésekor a belga rendőrség és igazságszolgáltatás tárgyalásokat folytatott az egyetértési megállapodásról és a működési protokollokról.
•
ES esetében a helyzet közelebbi vizsgálatot tesz szükségessé a forróvonal helyzete tekintetében.
•
jogszabály
IT két INHOPE forróvonallal rendelkezik, azonban a hatályos nem teszi lehetővé számukra, hogy ellenőrizzék az 8
internetfelhasználóktól vagy más forróvonalaktól kapott bejelentések tartalmát. Ezért egyszerűen továbbítják a bejelentéseket a bűnüldöző hatóságnak (az Online Gyermekpornográfia Elleni Küzdelem Nemzeti Központja, CNCPO) anélkül, hogy ellenőriznék annak tartalmát. 2. Büntetőjogon alapuló intézkedések A tagállamok a büntetőjogi rendelkezések két olyan típusáról adtak értesítést, amelyek szintén lehetővé teszik a területükön tárolt jogellenes tartalom eltávolítását: a. a büntetőeljárás szempontjából lényeges eszközök, pl. a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközök lefoglalását lehetővé tévő általános rendelkezések: AT, CZ, HU, IT, LU, NL, SE és SK; valamint b. a gyermekpornográfia eltávolítására vonatkozó különös rendelkezések: CY, EE, EL, ES, SE és UK (Gibraltár). CZ, EL, HU és UK (Gibraltár) jogszabályai kifejezetten utalnak az azonnali eltávolítás követelményére: „haladéktalanul” (CZ), „azonnal végrehajtandó” (EL), „12 órán belül” (HU) vagy „azonnali eltávolítás” (UK (Gibraltár)). Más tagállamok a fent ismertetett értesítési-eltávolítási eljárások révén ültetik át ezt a követelményt, ami ahhoz vezethet, hogy csak kiegészítő jelleggel alkalmazzák a büntetőjogi csatornákat olyan esetek kezelésére, amikor az értékesítési-eltávolítási mechanizmusok nehézségekbe ütköznek (pl. a tartalomszolgáltató együttműködésének hiánya miatt) vagy amennyiben az anyag folyamatban lévő nyomozáshoz kapcsolódik. Azokban a tagállamokban, amelyek nem rendelkeznek működő értékesítésieltávolítási mechanizmusokkal, vagy a büntetőjog nem ír elő azonnali eltávolítást, további információkra van szükség a szóban forgó követelmény átültetése céljából meghozott intézkedésekről. 2.1.2. A tagállam területén kívül tárolt tartalom BE, ES és IT kivételével az összes tagállam átültette ezt a rendelkezéstegy teljesen működőképes forróvonal (vagyis az anyag értékelésére feljogosított forróvonal), valamint a területükön kívül tárolt tartalom eltávolítására irányuló, alábbi működési eljárás révén: 1)
amint a bejelentést fogadó forróvonal üzemeltetői megállapítják, hogy a tárhely a tagállamon kívül található, ellenőrzik, hogy működik-e INHOPE forróvonal a tárhely szerinti országban:
2)
ha a tárhely szerinti ország rendelkezik INHOPE forróvonallal, a bejelentést az INHOPE belső információcserére szolgáló rendszere útján elküldik annak, hogy az adott forróvonal az országban tárolt tartalomra vonatkozó nemzeti eljárásnak megfelelően feldolgozhassa a bejelentést;
3)
ha a tárhely szerinti ország nem rendelkezik INHOPE forróvonallal, a jelentést elküldik a bejelentés helye szerinti ország bűnüldöző hatóságának, amely általában az Europol vagy az Interpol útján továbbítja azt a tárhely szerinti ország bűnüldöző hatóságának.
Jóllehet a forróvonalak közbeiktatásával zajló eljárások általában hasonló mintát követnek, vannak bizonyos sajátosságok attól függően, hogy milyen megállapodás született a forróvonal és a bűnüldöző hatóság között. Például egyes forróvonalak (pl. DE, LT és LV területén) figyelmeztetik a külföldi tartalomszolgáltatót, ha bizonyos idő elteltével sem történt intézkedés. Vannak olyan forróvonalak (pl. AT, CZ, DE, FR, LU, MT területén), amelyek tájékoztatják országuk bűnüldöző hatóságát, amikor külföldi forróvonal számára továbbítanak egy bejelentést, mások viszont (pl. HU, NL, PL, SE és az UK területén) ezt általában nem teszik meg. Végezetül, ha nincs INHOPE forróvonal 9
a tárhely szerinti országban, bizonyos forróvonalak (pl. EE, LU és az UK területén) kapcsolatba lépnek az INHOPE-tól eltérő forróvonalakkal, amennyiben vannak ilyenek az adott országban. Azok a tagállamok, amelyek nem rendelkeznek teljes mértékben működőképes forróvonallal (BE, ES és IT területén) úgy ültetik át ezt a rendelkezést, hogy általában az Europol vagy az Interpol útján megszervezik az információcserét a bejelentés helye, valamint az anyag tárolási helye szerinti ország bűnüldöző hatóságai között. Ebben az esetben további információra van szükség a rendelkezés e mechanizmus révén történő átültetéséről, különösen olyan esetek tekintetében, amikor a külföldön üzemeltetett weboldalak nem kapcsolódnak semmiféle büntetőeljáráshoz az adott tagállamban, és kölcsönös jogsegély iránti kérelem tárgyát sem képezik. Ami a forróvonalak révén történő eltávolítás gyorsaságát és eredményességét illeti, az adatok szerint az európai forróvonalak által feldolgozott gyermekpornográf anyagok 93 %-át, valamint a világ forróvonalai által feldolgozott ilyen anyagok 91 %-át 72 órán belül eltávolítják a nyilvánosság számára hozzáférhető internetről. 20 2.2. Blokkolás (25. cikk (2) bekezdés) A tagállamok mintegy fele (BG, CY, CZ, EL, ES, FI, FR, HU, IE, IT, MT, PT, SE és az UK) döntött a 25. cikk (2) bekezdése szerinti, a hozzáférést meggátoló opcionális intézkedések alkalmazása mellett. Az intézkedések sokszínűsége az irányelv (47) preambulumbekezdésének megfogalmazását tükrözi (jogalkotási, nem jogalkotási, bírósági vagy egyéb, többek között az internetes ipar által tett önkéntes intézkedések). Az intézkedések egyrészt aszerint sorolhatók be, hogy bírósági végzésre van-e szükség a weboldal blokkolásához. Bírósági végzés: • szükséges EL, ES és HU esetében; • nem kötelező o CY, FR, IT és PT esetében, ahol az internetszolgáltatókat a törvény kötelezi arra, hogy teljesítsék a hatóságoknak (azaz a bűnüldöző hatóságoknak vagy a nemzeti szabályozó szervnek) az oldal blokkolása iránti felszólítását; valamint o BG, CZ, IE, FI, MT, SE, és az UK esetében, ahol a törvény kifejezetten nem írja elő a hatósági felszólítás teljesítését, hanem önként kell ezt megtenni. A blokkolási intézkedések végrehajtása során általában felhasználják a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy terjesztő weboldalak feketelistáit. A feketelistákat általában nemzeti hatóságok (azaz a bűnüldöző hatóság vagy a szabályozó szerv) készítik, és továbbítják az internetszolgáltatóknak. Egyes tagállamok (EL, HU, IT, FI és FR) értesítést adtak az ezen eljárást szabályozó jogszabályról. BG az Interpol legrosszabb weboldalakra vonatkozó listáját („Worst of List”) 21, az UK pedig az Internet Watch Foundation (IWF) URL-listáját használja 22. CZ esetében az internetszolgáltatók önszabályozási alapon szintén használják az IWF listáját. 20
http://www.inhope.org/Libraries/Statistics_Infographics_2014/INHOPE_stats_infographics_for_2014.sfl b.ashx 21 https://www.interpol.int/Crime-areas/Crimes-against-children/Access-blocking/The-INTERPOL%22Worst-of%22-list 22 https://www.iwf.org.uk/members/member-policies/url-list/blocking-faqs#WhatistheIWFURLlist 10
A tagállamoktól kapott információk alapján általában nem volt megállapítható, hogy hány weboldal szerepel a letiltási listákon, vagy mennyi kísérletet blokkoltak. Az irányelv előírja, hogy a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy terjesztő weboldalakhoz való hozzáférés meggátolására tett intézkedéseket átlátható eljárások keretében kell meghatározni, és megfelelő biztosítékokat kell nyújtani. A (47) preambulumbekezdés a következőképpen szól: Függetlenül attól, hogy milyen alapja lesz az intézkedésnek vagy módszernek, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az megfelelő szintű jogbiztonságot és kiszámíthatóságot nyújtson a felhasználóknak és a szolgáltatóknak. A gyermekek zaklatását ábrázoló tartalom eltávolítása és letiltása céljából egyaránt a hatóságok közötti együttműködés megvalósítására és erősítésére van szükség, kiváltképpen a munkafeladatok megkettőződésének elkerülése érdekében, és azért hogy a lehető legteljesebb körűek legyenek a gyermekpornográfiát tartalmazó weboldalakra vonatozó tagállami listák. Az ilyen fejlesztések során figyelembe kell venni a végfelhasználók érdekeit és meg kell felelni a hatályos jogi és bírósági eljárásoknak, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek és az Európai Unió Alapjogi Chartájának. A 25. cikk (2) bekezdése konkrétan a következő követelményeket említi: 1. átláthatóságot biztosító eljárások; 2. a szükségesre és arányosra korlátozódás; 3. a felhasználók tájékoztatása a korlátozás okairól; valamint 4. a jogorvoslat lehetősége. Azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy átültetik ezt a rendelkezést, ennek folyamán sokféle átláthatósági eljárást és biztosítékot építettek be: •
EL esetében a Görög Távközlési és Posta Bizottság értesíti az internetcsatlakozást biztosító szolgáltatókat az illetékes hatóságok végzéseiről, valamint ösztönzi a tartalom azonnali letiltását és a felhasználók számára történő vonatkozó tájékoztatás-nyújtást. A weboldal tulajdonosa kéthónapos időszakon belül fellebbezhet a végzéssel szemben;
•
ES esetében a büntetőeljárás folyamán a bíró biztosítási intézkedésként elrendelheti a gyermekpornográfiát tartalmazó weboldal bezárását. Ez az intézkedés megtámadható. A szolgáltató köteles megadni a szükséges tájékoztatást a szolgáltatás igénybevevői számára;
•
FI esetében a rendőrség állapíthatja meg, vezetheti és frissítheti a gyermekpornográf oldalak listáját. Ha egy weboldalt letiltanak, a rendőrségnek a letiltás okait ismertető nyilatkozatot kell kiadnia, amelyet az oldalhoz való hozzáférés meggátolásakor minden alkalommal meg kell jeleníteni. A közigazgatási bírósághoz lehet fellebbezést benyújtani a rendőrség azon határozataival szemben, amelyek egy oldalt felvesznek a letiltási listára;
•
FR esetében az internetszolgáltatóknak 24 órán belül meg kell gátolniuk az érintett internetcímekhez való hozzáférést. A weboldalak listáját az informatikával és szabadságjogokkal foglalkozó nemzeti bizottság egy megfelelő képesítéssel rendelkező tagja vizsgálja felül. Azokat a felhasználókat, akik olyan szolgáltatást kísérelnek meg igénybe venni, amelyhez a hozzáférést megtagadták, átirányítják a Belügyminisztérium tájékoztató weboldalára, amely ismerteti a hozzáférés megtagadásának okait és a közigazgatási bíróság előtt rendelkezésre álló jogorvoslati eljárásokat; 11
•
HU esetében a hozzáférés ideiglenesen vagy állandóan megtagadható. A kérelmeket az Igazságügyi Minisztérium fogadja, és adott esetben benyújtják azokat a Fővárosi Bírósághoz. A hozzáférés meggátolása a csatlakozást biztosító internetszolgáltató kötelezettsége. Az eljárás átláthatósága biztosított, mivel a bíróság határozatát közzététel útján kézbesítik, és így az hozzáférhető a nagyközönség számára. Az állandó letiltással szemben bírósági jogorvoslat áll rendelkezésre;
•
IT esetében az Online Gyermekpornográfia Elleni Küzdelem Nemzeti Központja eljuttatja az internetszolgáltatókhoz a gyermekpornográf weboldalak listáját, és azokhoz való hozzáférést az utóbbiak szűrőeszközök és kapcsolódó technológia alkalmazásával akadályozzák meg. A blokkolt weboldalak helyén letiltási oldal jelenik meg, amely megjelöli a letiltás okait; valamint
•
UK (Anglia/Wales, Észak-Írország és Skócia) esetében az ilyen weboldalak blokkolására vonatkozó intézkedéseket az IWF révén hozzák meg, amely a tartalom letiltására vagy szűrésére vonatkozó ajánlásokat megfogalmazó magán önszabályozási szervként működik. Létezik egy fellebbezési eljárás, amely révén a kérdéses tartalommal jogos kapcsolatban álló vagy érdekelt bármely személy vitathatja az értékelés helyességét. UK (Gibraltár) esetében a Gibraltári Szabályozó Hatóság – az internetszolgáltatókkal együttműködve – meggátolhatja a hozzáférést azokhoz a weboldalakhoz, amelyek gyermekpornográfiát tartalmaznak vagy terjesztenek gibraltári felhasználók számára. Ezen intézkedéseknek, átláthatónak és indokoltnak kell lenniük, valamint a feltétlenül szükséges és arányos mértékűre kell korlátozódniuk.
BG, CY, CZ, IE, MT, PT és SE esetében a blokkolási intézkedésekre vonatkozó biztosítékokkal kapcsolatban nyújtott információk nem voltak alkalmasak következtetések levonására, és további vizsgálatot igényelnek.
12
3.
KÖVETKEZTETÉSEK ÉS KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK
A Bizottság elismeri, hogy a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tettek az irányelv 25. cikkének átültetésére. Ugyanakkor további lehetőségek kínálkoznak a rendelkezésben rejlő potenciál maradéktalan kihasználására annak révén, hogy minden tagállamban folytatják az annak teljes körű és helyes végrehajtására irányuló munkát. Az előttünk álló legfontosabb feladatok közé tartozik a tagállamok területén található gyermekpornográfia haladéktalan eltávolítása, továbbá az, hogy megfelelő biztosítékok álljanak rendelkezésre, amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy intézkedéseket hoznak az internetfelhasználók gyermekpornográfiát tartalmazó weboldalakhoz való hozzáférésének meggátolására. Ezért a Bizottság jelenleg nem tervezi, hogy javasolja a 25. cikk módosítását vagy egy kiegészítő jogszabályt kidolgozását. Erőfeszítéseinek középpontjában inkább annak biztosítása fog állni, hogy a cikk tagállamok általi teljes körű átültetése és végrehajtása jóvoltából a gyermekek annak teljes hozzáadott értékét élvezhessék. Mindemellett az online platformokról szóló közelmúltbeli közleményében 23 a Bizottság hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani és fejleszteni kell a több érdekelt fél bevonásával zajló eljárásokat, amelyek során közös megoldást igyekeznek találni arra, hogy miként lehet önkéntes alapon felderíteni a jogellenes online anyagokat, és ezek elejét venni. A Bizottság emellett kötelezettséget vállalt a bejelentési és intézkedési eljárások szükségességének felülvizsgálatára. A Bizottság továbbra is támogatást nyújt a tagállamoknak a kielégítő szintű átültetéshez és végrehajtáshoz. Ez kiterjed annak figyelemmel kísérésére, hogy a nemzeti intézkedések megfelelnek-e a cikk vonatkozó rendelkezéseinek, valamint a bevált módszerek cseréjének elősegítésére. A Bizottság szükség esetén kötelezettségszegési eljárások keretében érvényesíti a Szerződéseken alapuló végrehajtási hatáskörét.
23
Az „Online platformok és a digitális egységes piac – Lehetőség és kihívás Európa számára” című közlemény (COM(2016) 288), 2016. május 25. 13
