Az Európai Unió politikai intézményrendszere Javasolt feldolgozási idő: 50 perc
1. feladat A feladat az Európai Unió intézményeire vonatkozik. Az alábbi linkeken található információkból gyűjtsd ki a táblázatban szereplő intézményekre vonatkozó adatokat! Az EU intézményei és egyéb szervei Intézményrendszer Segítségül a leckében részletesen tárgyalt, négy kiemelkedő szerepű intézmény adatait megadtuk. A többi intézményre vonatkozó adatok kitöltése rád vár. feladatkör Európai Parlament
•
megvitatja és elfogadja az Európai Unió Tanácsával együtt az europai jogszabályokat és a költségvetést
tagok •
• ellenőrzi a
Európai Unió Tanácsa
•
•
•
1/10
többi uniós intézményt, különösen a bizottságot uniós jogsza- • bályok elfogadása az EU éves költségveté• sének jóváhagyása az uniós tagállamok átfo-
ülések helye
az uniós választópolgárok által ötévente közvetlenül, nagyjából a népesség arányában megválasztott képviselők
•
az egyes uniós országok miniszterei állandó tagjai nincsenek
•
•
Brüsszel és Strasbourg a Parlament Főtitkársága Luxembourgban van
Brüsszel és Luxembourg
ülések ideje • folyamatosan
•
a feladatok által megkívánt sűrűséggel
döntéshozatal módja • többségi szavazással, de az igazi viták a parlamenti bizottságokban zajlanak
•
A tanács és a Parlament együtt dönt a bizottság által javasolt új uniós jog-
•
•
•
Bizottság
•
•
•
•
2/10
gó gazdaságpolitikájának összehangolása az EU és más országok között létrejövő megállapodások aláírása az EU kül- és védelmi politikájának kidolgozása a tagállami bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés összehangolása új jogszabályokra vonatkozó javaslatok benyújtása a Parlamentnek és a tanácsnak az EU költségvetésének irányítása és a finanszírozás elosztása az uniós jogszabályok végrehajtása (a bírósággal együtt) az EU nemzetközi képviselete, például az EU és más országok közötti
•
•
•
a biztoso• kat a tagállamok nevezik ki minden biztos az elnök által meghatározott szakpolitikai területért felel
Brüsszel és Luxembourg
•
folyamatosan
•
szabályokról általában minősített többséggel hozza meg a döntéseket
a javaslatokat a 28 biztos közül legalább 14nek el kell fogadnia
Európai Tanács
Európai Bíróság
Számvevőszék
3/10
•
megállapodásokra vonatkozó tárgyalások lebonyolítása általános szakpolitikai irányvonal és prioritások meghatározása
•
az egyes uniós tagállamok állam-, illetve kormányfői, a bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke
•
Brüsszel
•
félé• vente kétszer, kivéve a rendkívüli eseteket
általában konszenzussal, de egyes esetekben egyhangúan vagy minősített többséggel
Európai Központi Bank Kormányzótanácsa
Európai Beruházási Bank Kormányzótanácsa
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
4/10
nincs adat a forrásokban
Régiók Bizottsága
2. feladat A feladat az Európai Unió jövőjével kapcsolatos. A források és saját ismereteid segítségével gyűjtsd össze az átszervezés melletti és elleni érveket! Törekedj arra, hogy írj 3–5 érvet mindkét megközelítéshez! „A tagállamokkal közös unióról van szó, nem pedig a tagállamokkal szembeni unióról. A globalizáció korában a megosztott szuverenitás több hatalmat jelent, nem kevesebbet.” (José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, 2012) „Az európai integráció eddigi története során mindig a kisebb-nagyobb krízisek voltak a legfontosabb politikai és intézményi változások előidézői. Az EU gazdasági és politikai bajai az elmúlt években egyre erősebbé váltak és azokat az illetékes intézmények szándék híján nem kezelték. Középtávon Európa-szerte fel kell készülni arra, hogy a következő évtized gazdasági növekedése lassú lesz. Az eurózónában mutatkozó gazdaságpolitikai, társadalmi és politikai aszinkron jelenségek, ha komoly integrációs irányváltás nem történik, erősödni fognak. Hosszú távon az európai jóléti állam a jelen formájában nem fenntartható; már csak ezért is ésszerű az európai erőforrások összevonása, az egységesebb európai politikai és geopolitikai fellépés. De az egységesülést nem az ésszerűség, hanem a gazdasági kényszer fogja előidézni. 5/10
Guido Westerwelle német külügyminiszter vezetésével több, mint fél évvel ezelőtt egy munkacsoport alakult tizenegy külügyminiszter részvételével. A német politikus felkérte Spanyolország, Portugália, a Benelux államok, Franciaország és Ausztria, valamint két nem eurózóna-tagország – Dánia és Lengyelország – külügyminiszterét is az együttműködésre. A „Zukunftgruppe” néven elhíresült csoport feladata volt, hogy megvizsgálja, milyen módon lehetne megújítani az Európai Uniót, mi szükséges egy későbbi politika unió kialakításához. A csoport az utóbbi fél évben öt találkozót tartott, a munkát a német sajtóban ismertetett jelentéssel zárták le. A dokumentum központi állítása, hogy a válságot „több Európával” lehet eredményesen kezelni, ezért újabb nemzetállami hatásköröket kell közösségi szintre helyezni, vagyis erősíteni kell az Európai Bizottság pozícióját. Az elképzelés szerint Brüsszelnek mindenekelőtt a tagállami költségvetés ellenőrzéséhez, illetve a deficitre és az államadósságra vonatkozó szabályok ellen vétő országokkal szembeni fellépéshez kell nagyobb befolyást biztosítani, és szélesebb körű felhatalmazást kell adni a bizottságnak az unió alapértékeit megsértő tagországok fegyelmezéséhez is. Mindez egybevág Merkel korábbi javaslatával. A jogkörök bővítésével egyidejűleg bővíteni kellene az Európai Parlament demokratikus ellenőrzési jogkörét is. Westerwelle szerint ez a jogkörbővítés egy második kamara felállítását tenné szükségessé, amelyben az euróövezeti tagállamok képviselői dolgoznának, de részt vehetnének a munkában nem euróövezeti tagállamok képviselői is. Az újabb válságok hatékonyabb kezelése érdekében az ESM (Európai Stabilitási Mechanizmus) rendszerét, egy, az IMF stabilizációs rendszeréhez hasonlóan kell fejleszteni. A német külügyminiszter szerint nem várható el egyetlen szegényebb tagállamtól sem, hogy lemondjon a neki járó segítségekről, hiszen az Európai Unió a világ leggazdagabb régiója. A történelmi (és európai) tanulság az, hogy a regionális integrációk távolról sem örök életűek, de gyakran a rosszul becsontosodott integráció átmeneti felbomlása a kulcsa a hosszú távú fennmaradást garantáló átalakulásnak. Nagy-Britannia mostani búcsúja az élcsapattól csupán az egyik fontos alapfeltétele volt a szükséges átalakulásnak. Azonban mára nyilvánvaló,
6/10
hogy az euróövezet sem képezheti egy hosszú távon stabil európai integráció alapját. Az EU lényeges átalakulását, esetleges széthullását minden bizonnyal még átéljük, a kérdés azonban az, hogy mi lesz utána? Egy modernizált, ellenállóbb, versenyképesebb Európai Unió vagy egy darabjaira és csoportokra hullott torzó marad nekünk? Európa mélyülő integrációját, egy Európai Egyesült Államok létrehozását már évek óta sokan szorgalmazták, ezt a meglévő gondolatot karolta fel Merkel és Barroso is, de alapvetően azzal az indokkal, hogy Európa ne veszítse el nemzetközi gazdasági és geopolitikai súlyát. 2012-ben már másról van szó: úgy tűnik, mindez már a puszta túléléshez kell – de abban nyilvánvalóan csak a tagországok egy része vehet majd részt.” (forrás: http://kitekinto.hu/europa/2012/11/28/45/4/#.Ulqxi1OaZ24)
Az EU és a nagyvilág – gazdasági helyzet
37 100
26 300 25 200
12 600
10 800 12 000 5 800
5 200
4 200
EU
Kína
India
Japán Oroszország USA
Bruttó hazai termék (GDP) milliárd euróban, 2011-ban
7/10
2 600
1 300
1 200
EU
Kína
India
Japán Oroszország USA
Egy főre jutó bruttó hazai termék vásárlóerő-paritáson mérve, 2011-ban
Mire költi az EU a pénzt?
Az EU teljes költségvetése 2013-ben: 150,9 milliárd euró = a GDP 1,13%-a
Európai uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése 1% Az EU mint globális szereplő (beleértve a fejlődő országok támogatását) 6%
Természeti erőforrások: mezőgazdaság, környezetvédelem 40%
Az Európai Unió megerősödését jelenti az átszervezés:
1
8/10
Igazgatási és egyéb költségek 6%
Fenntartható növekedés: munkahelyteremtés, versenyképesség, regionális fejlesztés 47%
Az Európai Unió gyengülését, végső esetben a szétesését jelenti az átszervezés:
2
3
4
9/10
5
10/10
