HU
Az Európai Tanács 2010-ben
2011. JANUÁR
Az Európai Tanács 2010-ben
2011. JANUÁR
A kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette. www.european-council.europa.eu Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2011 ISBN 978-92-824-2810-8 doi:10.2860/696 © Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett. Printed in Belgium A kiadvány környezetbarát papír felhasználásával készült.
Tartalomjegyzék
Az Európai Tanács 2010-ben Az Európai Tanács elnökének tájékoztatója Egy asztalnál az Unió vezetői
5
Az euróövezet stabilitásának megőrzése
6
Munkahelyteremtés és növekedésélénkítés
9
Az Unió helyének meghatározása a világban
11
Közös munka
14
Előretekintés
19
Az Európai Tanács következtetései és az állam-, illetve kormányfők nyilatkozatai
21
3
Európai Tanács, 2010. október
4
Egy asztalnál az Unió vezetői Több mint egy éve léptem hivatalba az Európai Tanács első állandó elnökeként. Ez az intézmény az Unió legfőbb vezetőit ülteti egy asztalhoz: a 27 állam-, illetve kormányfőt, a Bizottság elnökét és az Európai Tanács elnökét. Stratégiai szervről van szó, mely jogalkotási feladatokat nem végez. Az intézmény keretében közösen állapítjuk meg a politikai prioritásokat, kijelöljük az Unió stratégiai pályáját, és válsághelyzetben felelős döntéseket hozunk. Ez a kiadvány, mely Az Európai Tanács 2010-ben címet viseli, a 2010-ben folytatott tevékenységeinkről szól. 2010 eseményekben gazdag év volt: elsősorban az euróövezet stabilitásával, gazdaságaink állapotával és az Európai Uniónak a világon belüli szerepével foglalkoztunk. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az Európai Tanács hivatalosan is teljes jogú intézménnyé vált. Állandó elnököt is kapott, akinek a megbízatása két és fél évre szól, és egyszer megújítható. Az új struktúra célja, hogy az Unió munkája koherensebbé és folytonosabbá váljon. Az első év tapasztalatai alapján ez az elgondolás helyesnek bizonyult. Találkozóinkon csak a vezetők és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő vesz részt, ami lehetőséget ad a nyílt és élénk vitára. Mivel harmincnál nem többen ülünk az asztalnál, szinte szemtől szemben tudunk beszélni egymással. A találkozók előtt gyakran véleménycserét tartunk az Európai Parlament elnökével, és olykor az Európai Központi Bank elnöke is meghívást kap az ülésünkre. Lassan egészen jól megismerjük egymást. 2010 folyamán hat új kollégát üdvözölhettünk a körünkben, miután az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Finnországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Hollandiában kormányváltásra került sor. Ezek a találkozók nélkülözhetetlenek az európai állam-, illetve kormányfők közötti kapcsolatépítéshez, elvégre a vezetők csak úgy tudják kijelölni a közös irányt, ha bíznak egymásban. 2010-ben az Európai Tanács hat alkalommal ülésezett, egyszer nem hivatalos, ötször pedig hivatalos keretek közt, először február 11-én, utoljára pedig december 16–17-én. Emellett az euróövezet állam-, illetve kormányfői is tartottak két ülést, amelyeken én elnököltem, az egyiket a márciusi Európai Tanáccsal egy időben, a másikat külön találkozóként, májusban. Soha nem felejtem az első ülést, amelyet vezettem. A helyszín nem a szokásos tanácsi épület volt, hanem a Solvay Könyvtár: odakint hóesés, bent bátor döntések. A Szerződés négy kötelező ülést ír elő, de az évenkénti ülésszám változó: 2009-ben hat, 2008-ban pedig hét ülésre került sor. Mivel ritka, de jelentős politikai súlyú eseményekről van szó, e találkozók a közvélemény élénk figyelmét élvezik, és érzékelhetővé teszik a 27-ek Uniójának jelenlétét. Ugyanezen okokból körültekintő előkészítésre van szükség, amelyben rengeteg ember és intézmény vesz részt Brüsszelben és a többi fővárosban egyaránt. Az Általános Ügyek Tanácsának kiemelten fontos a szerepe, mivel itt összegződnek a különféle miniszteri üléseken elért eredmények. Az elnök feladata az Európai Tanács ülésének előkészítése, levezetése és irányítása, a tagok közötti konszenzus elősegítése és annak biztosítása, hogy az általunk hozott döntéseket később a gyakorlatba is átültessék. Az Európai Tanács elnökének a harmadik országokkal való kapcsolatokban is van szerepe, az Unió képviseletében a Bizottság elnökével együtt lép fel. Bár az intézmény jogalkotási feladatokat nem lát el, elismert az európai tanácsi következtetéseknek és az állam-, illetve kormányfők nyilatkozatainak a politikai súlya. Akár egy hosszú küzdelemmel meghódított hegycsúcsról, az európai tanácsi csúcstalálkozó alkalmával is hirtelen új távlatok tárulhatnak elénk: az ülés egy folyamat vége és új kezdet is egyben.
5
Az euróövezet stabilitásának megőrzése
A 2010-es évet nagymértékben meghatározták az euróövezetben jelentkező államadósság-válságok: a téma valamennyi ülésünk napirendjén szerepelt. Bár a közös pénznemet csak tizenhat, illetve Észtország 2011. január 1-jei csatlakozásával tizenhét tagállam használja, mind a 27 tagállam maradéktalanul meg van győződve arról, hogy az euróövezet stabilitása az Unió egészének alapvető érdeke. A májusban, októberben és decemberben hozott döntéseink az euró létrehozása óta a gazdasági és monetáris unió legnagyobb szabású reformját jelentik. Az euróövezeten belül jelentkező államadósságválságok váratlan fordulatot hoztak abban a globális pénzügyi és gazdasági válságfolyamatban, mely 2007 augusztusában kezdődött, és a Lehman Brothers csődjével nemzetközi mélypontot ért el. Bár az egész Európát érintő dekonjunktúra kockázata hamar megszűnt, mivel a határozott és összehangolt beavatkozások eredményeként a legtöbb tagállam egy éven belül visszatért a növekedés pályájára, 2009 végén a görög kormány finanszírozási problémáival új veszélyre derült fény. Az Európai Tanács 2010. februári ülésén megállapodtunk abban az elvben, hogy szükség esetén lépéseket teszünk a teljes euróövezet stabilitásának szavatolása és Görögország megsegítése érdekében. Márciusban a lehetséges támogatás főbb jellemzőit illetően is dűlőre jutottunk. Görög partnerünk csak április végén kért először támogatást – mivel döntéshozatali folyamataink állítólag hosszadalmasak, talán érdemes emlékeztetni az események sorrendjére. Ezt követően felgyorsultak a történések. Május 2-án a pénzügyminiszterek megállapodásra jutottak, amelyet május 7-én az állam-, illetve kormányfők is jóváhagytak. Ez egy 110 milliárd eurós biztonsági hitelcsomag rendelkezésre bocsátását jelentette, ebből 80 milliárdot az EU, 30 milliárdot pedig a Nemzetközi Valutaalap biztosított. A csomag és a görög kormány által hozott kemény megszorítási intézkedések segítségével sikerült stabilizálni Görögország helyzetét. 6
Sorsdöntő vacsora Május első hetére felgyorsultak az események. Világos volt, hogy az egy országra vonatkozó ad hoc döntésen túlmutató, rendszerszintű mechanizmusra van szükség. Egyetlen tagállam problémája ugyanis hirtelen a teljes euróövezet problémájává nőtt, és a globális fellendülést is veszélyeztette. Ezért vált váratlanul sorsdöntővé a tizenhat állam-, illetve kormányfő május 7-i rendkívüli csúcstalálkozója, melyet a görög csomag elfogadására és a további teendők átgondolására hívtunk össze. Talán éppen ezek a sorsdöntő vacsorák jelentik az Unió sikerének zálogát. Az euróövezet országainak tizenhat vezetője éjfél után végül megállapodott abban, hogy „minden lehetséges eszközzel” megóvják az euró stabilitását. Ezek nem csupán üres szavak voltak. Mindössze 48 óra kellett ahhoz, hogy az Európai Bizottság az állam-, illetve kormányfők kérésére javaslatot tegyen, és a pénzügyminiszterek megállapodjanak egy ad hoc válságkezelési mechanizmusban, amely feltételekhez kötött kölcsönök rendszerének formájában valósult meg, 750 milliárd eurós felső korláttal. A rendszer 2013 közepéig marad érvényben. Több tagállam azonnali rendkívüli költségvetési intézkedéseket és gazdasági reformokat jelentett be. A piaci zavarok elkerülése érdekében az Európai Központi Bank működésének történetében először kötvényeket vásárolt a másodpiacokon. A közös fellépés bebizonyította, hogy az Unió cselekvőképessége kétségen felül áll. Ahogyan a május 25-i beszédemben is említettem, a tavaszi válság során a hajunknál fogva húztuk ki magunkat a bajból. Egy ilyen helyzetben ez nem volt kis teljesítmény! Mindannyiunk számára világossá vált azonban, hogy a jövőre nézve is le kell vonnunk a megfelelő tanulságokat: egyrészt azért, hogy lehetőség szerint megelőzzük az ehhez hasonló válságok kialakulását, másrészt azért, hogy felkészültebben tudjuk
kezelni őket. 2010 második felében ez a kettős cél volt az Európai Tanács legfőbb célkitűzése. Megtettük, amit meg kellett tennünk. Az Európai Tanács már a márciusi ülésén felállította a gazdasági kormányzási munkacsoportot, mely azt a feladatot kapta, hogy az év végéig vonja le a válság tanulságait, és terjesszen elő javaslatokat. Felkértek, hogy az Európai Tanács elnökeként én töltsem be a munkacsoport elnöki tisztét, szorosan együttműködve a Bizottsággal, a tagállamok képviselőivel, az Európai Központi Bankkal és az eurócsoport elnökével. A Bizottság közreműködése kulcsfontosságúnak bizonyult. Májusban a feladat sürgőssé válásával felgyorsítottuk a munkacsoportban a munkát. Ennek köszönhető, hogy a munkacsoport júniusban, illetve szeptemberben be tudott számolni eredményeiről az Európai Tanácsnak. Örvendetesnek tartom, hogy az Európai Tanács már október 28–29-i ülésén el tudta fogadni a munkacsoport végleges jelentését. Ez óriási előrelépést jelentett.
Közös kötelesség A válságmegelőzés szempontjából két intézkedés bír különös jelentőséggel. Az egyik a Stabilitási és Növekedési Paktum megerősítése, ami lényegesen fokozza majd a költségvetési felelősséget. A szankciók előbb életbe lépnek, progresszívek lesznek, a mérlegelendő tényezők száma nő (az éves deficit mellett figyelembe kell venni az államadósságot is), és egyszerűsödik a szankciók kiszabását illető döntéshozatal is az úgynevezett fordított többségi szavazásnak köszönhetően (melynek értelmében a bizottsági javaslat elfogadottnak minősül, hacsak a tagállamok minősített többsége ellene nem szavaz). A másik intézkedés a makrogazdasági felügyelet új formájának kialakítása, melynek köszönhetően jobban figyelemmel kísérhetők lesznek a tagállami gazdaságok, azok versenyképessége, az ingatlanbuborékok
kockázata és más kockázati tényezők. Ha szükséges, közbe fogunk lépni, és orvosolni fogjuk a problémákat. Az ajánlások jogszabályokba való átültetése a szokásos eljárásoknak megfelelően, a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament részvételével, de a szokásosnál gyorsabb ütemben halad majd annak érdekében, hogy az új felügyeleti rendszer 2011 nyarára felálljon. Ez közös kötelességünk. A harmadik fontos döntés, mely a csoport munkáján alapul, a válságkezelő képességünket érinti. Az Európai Tanács októberben úgy döntött, hogy állandó válságkezelési mechanizmust hoz létre az euróövezet egésze pénzügyi stabilitásának megóvására. A májusban elfogadott mechanizmus ugyanis ideiglenes jellegű. Az év utolsó találkozóján megállapodtunk abban is, hogy pontosan mi legyen a szövege a Szerződés kismértékű, a cél megvalósításához szükséges módosításának, amely megteremti a mechanizmus szilárd jogi alapját. Az Európai Tanács a mechanizmusnak a pénzügyminiszterek által elfogadott általános jellemzőit is jóváhagyta. Mindezeken felül 2010 decemberében az euróövezet tizenhat állam-, illetve kormányfője és az Európai Unió intézményei ismételten kifejezték elkötelezettségüket amellett, hogy minden szükséges lépést megtegyenek az euróövezet egésze stabilitásának biztosítása érdekében. Az államadósság-válság során ismét beigazolódott, hogy nehéz időkben válnak láthatóvá azok a láthatatlan és gyakran alábecsült erők, amelyek az Uniót összetartják. Az Európai Tanács tagjai a nemzeti parlamentekben teljes mellszélességgel kiálltak a közösen hozott döntésük mellett. A Lisszaboni Szerződésben foglalt felelősségi és szolidaritási elv szerint jártunk el, az uniós polgárok érdekében. Újfent bebizonyosodott, hogy az Unió tagjait szoros politikai kötelékek fűzik egymáshoz.
7
Dalia Grybauskaitė, Angela Merkel, Iveta Radičová, Mari Kiviniemi, Catherine Ashton
8
Munkahelyteremtés és növekedésélénkítés
Számos rövid távú probléma azért merül fel, mert a hosszú távú strukturális reformok nem kapnak elegendő figyelmet. Eközben más gazdasági nagyhatalmak jelentős előnyre tesznek szert a versenyképesség, a kutatás és a munkaerő képzettsége terén. Az európai foglalkoztatás és gazdasági növekedés forog kockán. Ezért döntött úgy az Európai Tanács, hogy márciusi és júniusi ülését az Európa 2020 elnevezésű, ambiciózus tízéves foglalkoztatási és növekedési stratégia kidolgozásának szenteli.
–
a nők és a férfiak foglalkoztatási rátája,
–
a kutatási és fejlesztési beruházások szintje,
–
a globális felmelegedés kockázatának enyhítését célzó törekvések,
–
oktatási szintek, egyrészt a lemorzsolódók számának csökkentése, másrészt az egyetemi diplomához jutók számának növelése tekintetében,
A munkahelyeken szerte Európában érzékelhető a nemzetközi verseny izgalma és szorítása: ez a globalizáció kihívása. A finn falvaktól az olasz városokig idősotthonok épülnek az óvodák helyén: ez a demográfiai kihívás. A kontinens déli részén, Spanyolországban az elsivatagosodás fenyeget, olvadnak az északi tundrák és az alpesi gleccserek: ez az éghajlatváltozás kihívása.
–
a szegénységben, illetve a kirekesztettségben élők számának csökkentése.
Bármilyen gazdasági stratégiáról is legyen szó, annak meg kell birkóznia e hármas kihívással. Az Európa 2020 stratégia igen átfogó jellegű, kitér a tagállami strukturális reformokra, a gazdaságpolitikai koordináció fokozására és a makrogazdasági felügyeletre egyaránt. A végcél a fenntartható növekedés és foglalkoztatás megvalósítása a fenntartható közpénzügyek biztosítása mellett. A vonatkozó szakpolitikák megvalósítása túlnyomórészt tagállami feladat. Fontos ugyanakkor, hogy legyen közös stratégiánk, és egységes legyen a szemléletünk, többek között a csoportnyomás fokozása és a politikai eltökéltség erősítése érdekében. Az Európai Tanács júniusban elfogadta ezt az európai stratégiát. Öt reális és számszerűsíthető, 2020-ra elérendő, az Európai Unió egészére vonatkozó kiemelt célkitűzést határoztunk meg az alábbiak vonatkozásában:
Valós kötelezettségvállalás Minden kormány javaslatot nyújt majd be arról, hogy az adott tagállam miként kíván hozzájárulni az öt uniós szintű cél megvalósításához. Meghatározzák majd a növekedés akadályait és ezek felszámolásának módját is. A regionális és helyi hatóságok, a gazdálkodó szervezetek, a szakszervezetek és a civil szervezetek szoros bevonásával minden bizonnyal fokozódni fog a szerep- és felelősségvállalás. A papíron vállalt célok helyét tehát átveszi a valós kötelezettségvállalás. E kérdések megvitatásához fontos fórumnak bizonyult az Európai Tanács márciusi, illetve októberi ülésével egy időben tartott szociális csúcstalálkozó. Gazdaságaink ellenálló képességének további fokozása érdekében az Európai Tanács – a pénzügyi válság tanulságait levonva – határozott lendületet adott annak az ambiciózus reformnak is, amely a pénzügyi rendszer felügyeletét és szabályozását célozza. Ennek keretében létrejött az Európai Rendszerkockázati Testület és három új európai felügyeleti hatóság, amelyek 2011. január 1-jén megkezdték működésüket. 2010 júniusában megállapodtunk abban, hogy
9
a tagállamoknak be kell vezetniük a pénzügyi intézményekre kivetendő adók rendszerét, melynek célja, hogy ezek az intézmények méltányos módon részt vállaljanak azon költségek viselésében, amelyek a pénzügyi ágazat rendszerszintű kockázatainak korlátozásához szükségesek. Ezen a találkozón hoztuk meg azt a döntést is, hogy az átláthatóság fokozása érdekében nyilvánossá kell tenni a főbb európai bankok már folyamatban levő stressztesztjeinek eredményeit. A világ fő gazdaságai minden eddiginél nagyobb mértékben függnek egymástól. Továbbra is több olyan, az európai gazdaságot érintő probléma van, amely az egész világ figyelmét igényli. Ilyenek például a pénzügyi fenntarthatóságot övező kockázatok, a munkanélküliség magas szintje, az alapanyagok árának ingadozása és a makrogazdasági egyensúlyhiányok. E kihívások kezelése érdekében az Európai Tanács nagy gonddal
10
készítette el az uniós álláspontot a júniusi torontói, illetve a novemberi szöuli G20-találkozóra.
Zöld növekedés A fenntartható fejlődést célzó uniós stratégiának szintén fontos eleme az éghajlatváltozás elleni küzdelem, amelyet a közvélemény is igen jelentős kérdésnek tart. A Cancúnban decemberben tartott ENSZ-konferenciát megelőzően az Európai Tanács ambiciózus és konstruktív álláspontot fogalmazott meg, amely hozzájárult a konferencia sikeréhez. Ezenkívül ösztönöztük az olyan regionális kezdeményezéseket, amelyek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a zöld növekedés előmozdítására irányulnak. Sok mindent kell tennünk ugyanakkor az Unión belül is, nevezetesen zöld munkahelyeket kell létrehoznunk, és el kell indítanunk a zöld növekedést.
Az Unió helyének meghatározása a világban
Az uniós állam-, illetve kormányfők fontos szerepet töltenek be a külkapcsolatok terén azáltal, hogy közösen meghatározzák a stratégiai érdekeket és a prioritásokat, valamint stratégiai iránymutatást nyújtanak a „közös külés biztonságpolitikára és az Unió külső tevékenységének egyéb területeire” (EU-Szerződés) vonatkozóan. Van mire építenünk. Az Európai Unió jelentős kereskedelmi hatalom, a világon ő nyújtja a legtöbb fejlesztési támogatást, környezetében stabilizáló szerepet tölt be, és az elmúlt években több polgári és katonai válságkezelési missziót indított. Összefogva azonban még többet tehetünk azért, hogy ezt a pénzügyi és gazdasági erőt politikai befolyásra váltsuk. Az Európai Tanács szeptemberi ülését éppen ezért a külpolitikának, és különösen az Unió globális stratégiai partnerségeinek szentelte. A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő által végzett munka alapján decemberben tovább folytattuk a stratégiai gondolkodást, ezúttal az Egyesült Államokra, Oroszországra és Kínára összpontosítva.
hozzájárulva ezzel egy európai diplomáciai kultúra fokozatos kialakulásához. Az eredményes fellépéshez nem elég csupán egységes álláspontot képviselnünk, hanem közös üzeneteket is kell közvetítenünk. A szeptemberi megbeszélések során a résztvevők abban is egyetértettek, hogy a globális partnereinkkel ápolt kapcsolatok terén kölcsönösségre és a közös érdekek meghatározására kell törekednünk. Van néhány olyan adu a kezünkben, amelyeket csak együttesen tudunk kijátszani, például a piaci nyitás vagy a vízumrendszer vonzóbbá tétele.
Kölcsönös előnyök Az Unió és fő partnerei között tartott kétoldalú találkozóknak jót tett az Európai Tanács nagyobb mértékű részvétele. Annak köszönhetően, hogy ezen a szinten javult az előkészítés, és hogy a Bizottság elnöke és jómagam megállapodtunk abban, hogy a különböző
Az Európai Tanács a legmagasabb szintű szereplők mindegyikének bevonásával elő tudja segíteni a tagállami diplomáciai szolgálatok és a közös uniós külügyi szolgálat közötti szinergiákat,
A kalóztámadások elleni uniós Atalanta művelet 11
nemzetközi találkozókon miként kívánjuk képviselni az Uniót, lehetővé vált, hogy valóban a huszonhét tagállam nevében szólaljunk fel és hallgassuk meg a többi felet. Bár még csupán a folyamat elején vagyunk, az ősszel tartott kétoldalú találkozókon már látható volt a különbség. Október 6-án stratégiai partnerséget hoztunk létre Dél-Koreával nem sokkal azután, hogy fontos kereskedelmi megállapodást kötöttünk ezzel az országgal. A november 20-án tartott EU–USAcsúcstalálkozón Barack Obama elnökkel ismét hangsúlyoztuk a transzatlanti kapcsolat fontosságát, és új utakat nyitottunk a növekedéssel, a foglalkoztatással és a biztonsággal kapcsolatos együttműködéshez. Ezenkívül áttörésként értékelhető a Dimitrij Medvegyev elnökkel tartott december 7-i találkozón létrejött, Oroszország WTO-tagságáról szóló megállapodás, amely minden bizonnyal hozzájárul majd az ország modernizációjához, ami az Uniónak is stratégiai érdeke. Az Ukrajnával tartott csúcstalálkozón örömmel üdvözöltük az ország előrelépését a vízumliberalizáció és egy leendő társulási megállapodás felé. A december 10-i EU–India-csúcstalálkozón jó esély mutatkozott arra, hogy a közeljövőben ambiciózus és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi megállapodást kössünk az országgal. Még a látszólag kevesebb eredménnyel zárult október eleji EU–Kína-csúcs is hasznosnak bizonyult, mivel megmutatkozott a két fél eltökéltsége a viszonosság és a kölcsönös előnyök iránt. Szintén részt vettem a november 19–20-án Lisszabonban tartott NATO-csúcstalálkozón, ahol kiemelték az EU–NATO-kapcsolatok fontosságát, valamint az EBESZ december elején Astanában tartott csúcstalálkozóján. Az év során több olyan, jelentős hatású esemény is történt, amellyel foglalkoznunk kellett. Az Európai Tanács júniusi ülésén a 27 tagállam között megállapodás 12
született azokról a szankciókról, amelyek célja, hogy Irán nukleáris programja kizárólag polgári célokat szolgáljon. Európa alapvető stratégiai érdeke, hogy eloszoljanak az aggályok e program jellegével kapcsolatban. Az általunk elfogadott szankciók növelték az ENSZ BThatározat hatását. Mindez nem volt könnyű, ám jelentős eredményeket hozott. Döntésünk a többi nagy gazdaságot is arra késztette, hogy kövessék példánkat, ezáltal ösztönözve Iránt arra, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. A szeptemberi ülés alkalmával, egy hónappal a Pakisztánt sújtó pusztító áradásokat követően, úgy döntöttünk, hogy minden lehetséges támogatást megadunk az országnak. Az Unió azzal, hogy fokozta az uniós piacokra jutás lehetőségét, több támogatást és nagyobb volumenű kereskedelmet tud biztosítani az ország számára. Szintén szeptemberben az Európai Tanács megbeszélést folytatott az Unió keleti és déli szomszédaival fennálló kapcsolatokról, a közeljövőben pedig az Unió és a Nyugat-Balkán közötti kapcsolatokkal foglalkozik majd. 2010-ben én magam is kétszer ellátogattam ebbe a régióba. Az év folyamán megerősítettük a NyugatBalkán európai perspektíváját, többek között azáltal, hogy decemberi ülésünkön Montenegrót tagjelölt országgá nyilvánítottuk. Ezenkívül 2010-ben négy alkalommal találkoztam Ukrajna elnökével, többek között a novemberi csúcson is. Ami északnyugati szomszédainkat illeti, Izland bejelentette uniós csatlakozási szándékát, a júniusi Európai Tanács pedig azt a fontos döntést hozta, hogy az Unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat az országgal. Összességében tehát 2010-ben az Európai Tanács a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új politikai és diplomáciai eszközöknek is köszönhetően megmutatta, hogy kész hathatósan fellépni a külkapcsolatok terén.
Csúcstalálkozók harmadik országokkal 13
Közös munka
2010 első felében Spanyolország volt az EU Tanácsának soros elnöke
A Lisszaboni Szerződés megújította az Európai Unió intézményrendszerét. A Bizottság továbbra is központi szerepet tölt be mint a jogszabályok kezdeményezője és a Szerződések őre. A Parlament ugyanakkor a Tanács egyenrangú partnerévé vált a jogalkotás terén, teljes körűen betöltve ezáltal a polgárok képviselőjének szerepét. Az Európai Tanácsnak, amely stratégiai iránymutatásait korábban a hivatalos intézményi rendszeren kívülről nyújtotta, meg kellett találnia új helyét a Lisszaboni Szerződés szabta keretek között. 2009. december 1-jét követően azzal a feladattal néztünk szembe, hogy két évig csak papíron létező rendelkezések alapján egy ténylegesen működő szervet kellett létrehoznunk. Ehhez időre van szükség. Az új feladatok felvétele, az új szokások kialakítása és egyes részletek kikristályosítása alapos figyelmet igényel. A Szerződés szövege ugyanis, bármily részletes legyen 14
is, nem képes valamennyi szempontot és eshetőséget szabályozni. Az intézményünk és a többi uniós intézmény közötti kapcsolatok fő elemeit a Szerződés határozza meg. Az a tény például, hogy a Bizottság elnöke is az Európai Tanács tagja, igen fontos kapcsolatot teremt e két intézmény között, azaz az európai fővárosokból érkező kezdeményezések és a brüsszeli intézmények elképzelései és szakértelme között. A Szerződés továbbá úgy rendelkezik, hogy az Európai Parlament elnökét fel lehet hívni arra, hogy felszólaljon az Európai Tanácsban, valamint hogy az Európai Tanács elnökének az Európai Tanács minden ülését követően jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek. Ez 2010-ben több élénk vitát is eredményezett. Ami az Európai Tanács egyes tagjait illeti, a tagállami gyakorlatoktól függően ők is jelentést tesznek saját parlamentjeiknek.
2010 második felében Belgium volt az EU Tanácsának soros elnöke
Mindez megteremti tevékenységeink elengedhetetlen demokratikus legitimitását. Intézményünk tehát egy olyan közös szőttesként is felfogható, amelyben az összefonódó intézményi szálak összekapcsolják a tagállami és az európai politikákat. A sikerhez mindig szükség van arra, hogy a főbb szereplők között jó személyes kapcsolat alakuljon ki. Éppen ezért megbízatásom első napjától kezdve arra törekedtem, hogy nem hivatalos és strukturált kapcsolatokat alakítsak ki a Bizottsággal és annak elnökével, José Manuel Barrosóval, Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel, valamint az Európai Parlamenttel és annak elnökével, Jerzy Buzekkel. Szintén örömömre szolgált, hogy együtt dolgozhattam a 2010. évi soros elnökségekkel, az első félévben José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnökkel, aki elősegítette az új rendszerbe való
átmenetet, a második félévben pedig Yves Leterme belga miniszterelnökkel. Az egyrészt az intézmények közötti, másrészt a tagállamok és az intézmények közötti együttműködés, tisztelet és felelősségmegosztás szellemében a Lisszaboni Szerződés megvalósíthatja azt, amire hivatott: egy olyan eszköz lehet, amelynek köszönhetően az Európai Unió jobban meg tudja védeni az európai polgárok biztonságát és jólétét. Ezt azok a fontos döntések is alátámasztják, amelyeket a pénzügyi unió terén 2010-ben el tudtunk fogadni. Mindazonáltal bizonyos brüsszeli körökben azt hangoztatják, hogy az Európai Tanács új szerepe következtében az uniós intézmények rovására nőtt a tagállami kormányok befolyása, és ezáltal csökkent az uniós döntések hatékonysága és demokratikus legitimitása. Ez több okból is vitatható. Az Európai Tanács ugyanis 27 demokratikus felhatalmazással 15
Az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság elnökével
rendelkező állam-, illetve kormányfőből áll, és ma már a hivatalos intézményi keret szerves részét képezi, azaz rá is vonatkozik a fékek és egyensúlyok rendszere. Emellett az európai szakpolitikákat és jogszabályokat ma már elsősorban az ún. közösségi módszerrel fogadják el, és ez a jövőben is így lesz. Ez a különböző változatokban létező módszer azonban csak azokon a területeken alkalmazható, ahol az Unió hatáskörrel rendelkezik, a tagállami hatáskörbe tartozó területeken nem. Márpedig olykor ez utóbbi területeken is elengedhetetlen az európai szintű koordináció, ahogyan arra a gazdasági és pénzügyi válság is egyértelműen rámutatott.
Az európai szellem A fentiek fényében tehát gyakran nem a közösségi és a kormányközi módszer között kell választanunk, hanem egy összehangolt európai álláspont és a semmi között. Az Európai Tanács pedig, amely egyesíti
a tagállamok erejét és közös intézményeink erényeit, hatékonyan képes hozzájárulni az összehangolt európai álláspontok kialakításához, szorosan együttműködve az Unió valamennyi intézményével, és szem előtt tartva, hogy a tagállamok nem kívülálló felek, hanem saját alkotóelemei. Az Európai Unióban gyakran kerül szembe az „egy” és a „sok”, az „egész” és a „részek”. Ez a feszültség része az identitásunknak. Az európai szellem abban mutatkozik meg, hogy újabb és újabb utakat találunk e feszültség kezelésére. Erről szól maga a politika is. Ezt a közös munkamódszert nevezte Angela Merkel német kancellár „uniós módszernek” tavaly novemberi beszédében, amelyet a bruges-i College of Europe felsőoktatási intézményben tartott. A Lisszaboni Szerződés szellemében az Unió valamennyi energiáját és képességét mozgósítanunk kell. Csak így tudjuk majd sikeresen kezelni mindazokat a kihívásokat, amelyekkel 2011-ben és azt követően szembe kell néznünk.
Az Európai Tanács elnöke az Európai Parlamentben
16
Az Európai Tanács tagjai nemzeti parlamentjükben
17
Európai Tanács, 2010. december
18
Előretekintés
Az Európai Tanács 2011-ben azzal kezdi meg munkáját, hogy áttekinti a gazdaság növekedési kilátásait. Február 4-én vitát tartunk az innováció és az energiaügy egymáshoz kapcsolódó témáiról, amelyek napjaink fő társadalmi kihívásait is érintik, így például a vonzó munkahelyeknek, az aktív időskornak, a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságnak és az energiaellátás biztonságának a kérdését. A márciusi ülésen első alkalommal értékeljük azokat az eredményeket, amelyeket az egyes tagállamok a növekedést és a foglalkoztatást célzó EU 2020 stratégia végrehajtása terén értek el. Ezenkívül stratégiai iránymutatást nyújtunk a gazdaságpolitikákkal kapcsolatban is, azt követően, hogy 2010-ben döntés született a makrogazdasági felügyelet új rendszerének bevezetéséről. Érdeklődéssel várom, hogy együtt dolgozhassak Magyarország és Lengyelország miniszterelnökével, amely országok 2011 első, illetve második félévében látják el a Miniszterek Tanácsának soros elnökségét. Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, folytatni fogjuk a stratégiai párbeszédet globális partnereinkkel, építve a közelmúltban szerzett tapasztalatokra, valamint arra, hogy az Európai Külügyi Szolgálat immár teljes körűen betölti a szerepét. Ebben az évben fontos kérdés lesz, hogy a globális hatalmi súlypontnak
a feltörekvő gazdaságok felé történő elmozdulása hasonló elmozdulással jár-e majd együtt a globális felelősségvállalás terén is. Európa csak akkor lehet erős, ha egységesek vagyunk. A külkapcsolatok terén, ahol fontos szerepe van a földrajzi és történelmi adottságoknak, bizalomra – és ennélfogva időre – van szükség ahhoz, hogy a 27 tagállam együttesen tudjon előrelépni. A geopolitikában azonban, csakúgy mint általában az életben, a türelem rózsát teremhet. Éppen ezért a következő évek fő feladata egy közös irány kijelölése. Bár hosszú távú gazdasági menetrendet és általános stratégiai irányt is meghatározhatunk, nem láthatjuk előre a konkrét eseményeket. Az Európai Uniónak ezért 2011-ben minden bizonnyal – a belső és a külső ügyekben egyaránt – meg kell mutatnia, hogy a lisszaboni kereteknek köszönhetően megerősödött az az alapvető politikai képességünk, hogy megküzdjünk a váratlan helyzetekkel. Az Európai Tanács készen áll erre a feladatra.
Herman Van Rompuy
19
Az Európai Tanács következtetései és az állam-, illetve kormányfők nyilatkozatai Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek nyilatkozata 2010. február 11.
23
Az euróövezet állam-, illetve kormányfőinek nyilatkozata 2010. március 25.
24
Európai Tanács, 2010. március 25–26.
25
Az euróövezet állam-, illetve kormányfőinek nyilatkozata 2010. május 7.
29
Európai Tanács, 2010. június 17.
30
Európai Tanács, 2010. szeptember 16.
35
Európai Tanács, 2010. október 28–29.
40
Európai Tanács, 2010. december 16–17.
42
21
Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek nyilatkozata 2010. február 11. Az euróövezet valamennyi tagjának az elfogadott szabályokkal összhangban álló, stabil nemzeti szakpolitikákat kell folytatnia. Az euróövezet tagjai közös felelősséget viselnek az övezet gazdasági és pénzügyi stabilitásáért. Ezzel összefüggésben teljes mértékben támogatjuk a görög kormány erőfeszítéseit és az arra vonatkozó elkötelezettségét, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen, és adott esetben további intézkedéseket fogadjon el annak biztosítására, hogy teljesüljenek a stabilitási programban 2010-re és az azt követő évekre kitűzött ambiciózus célok. Felhívjuk a görög kormányt, hogy mindezen intézkedéseket szigorúan és határozottan hajtsa végre annak érdekében, hogy 2010-ben ténylegesen 4 százalékponttal csökkentse a költségvetési hiányt.
Felkérjük az Ecofin Tanácsot, hogy február 16-i ülésén fogadja el a Bizottság javaslatán és a Görögország által meghirdetett további intézkedéseken alapuló, Görögországnak szóló ajánlásokat. A Bizottság az EKB-val együtt szorosan nyomon fogja követni az ajánlások végrehajtását, és az IMF szakértelmére támaszkodva javaslatot fog tenni a szükséges további intézkedésekre. Az első értékelésre márciusban kerül sor. Az euróövezet tagállamai szükség esetén határozott és összehangolt intézkedéseket fognak hozni az euróövezet egészének pénzügyi stabilitása érdekében. A görög kormány nem kért pénzügyi támogatást.
23
Az euróövezet állam-, illetve kormányfőinek nyilatkozata 2010. március 25. Újólag megerősítjük, hogy az euróövezet valamennyi tagjának – a megállapodott szabályokkal összhangban – stabil nemzeti szakpolitikákat kell folytatnia, és tudatában kell lennie az övezet gazdasági és pénzügyi stabilitása tekintetében rá háruló felelősségének. Teljes mértékben támogatjuk a görög kormány erőfeszítéseit, és üdvözöljük a március 3-án bejelentett további intézkedéseket, amelyek elegendőek a 2010. évi költségvetési célkitűzések teljesítésének bebiztosítására. Elismerjük, hogy a görög hatóságok fellépése ambiciózus és határozott volt, aminek lehetővé kell tennie, hogy Görögország visszanyerje a piacok maradéktalan bizalmát. A Görögország által tett konszolidációs intézkedések fontos hozzájárulást jelentenek a költségvetési fenntarthatóság és a piaci bizalom fokozásához. A görög kormány nem kért pénzügyi támogatást. Ennek megfelelően a mai napon nem született döntés az alább vázolt mechanizmus aktiválásáról. Ezzel összefüggésben az euróövezet tagállamai újólag megerősítik, hogy – amennyiben szükséges – készen állnak egy határozott és összehangolt fellépésre annak érdekében, hogy a február 11-i döntésnek megfelelően megóvják az euróövezet pénzügyi stabilitását. A Nemzetközi Valutaalap által nyújtandó jelentős és többségében európai finanszírozást tartalmazó csomag részeként az euróövezet tagállamai készek részt venni összehangolt kétoldalú hitelfolyósításokban. A Nemzetközi Valutaalap által nyújtandó finanszírozást kiegészítő ezen mechanizmust végső – különösen a piaci finanszírozás elégtelensége esetén alkalmazandó – eszköznek kell tekinteni. Az euróövezet tagállamai – szigorú feltételekhez kötötten, valamint az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank általi értékelés alapján – egyhangúlag döntenének a kétoldalú hitelfolyósításokkal kapcsolatos kifizetésekről. Az euróövezet tagállamaitól az EKB-ben lévő tőkerészesedésüknek megfelelő szerepvállalást várunk. E mechanizmus célja nem az lesz, hogy átlagos euróövezeti kamaton nyújtson finanszírozást, hanem az, hogy olyan ösztönzőket
24
állapítson meg, amelyek a kockázatnak megfelelő árképzés révén támogatják a piaci finanszírozáshoz való mihamarabbi visszatérést. A kamatok nem lesznek kedvezményesek, azaz nem tartalmaznak támogatást. Az e mechanizmus keretében hozott döntések maradéktalanul összhangban lesznek a Szerződéssel és a tagállami jogszabályokkal. Újólag megerősítjük az olyan szakpolitikák végrehajtása iránti elkötelezettségünket, amelyek célja, hogy a munkahelyteremtés és a társadalmi kohézió elősegítése érdekében helyreálljon az erőteljes, fenntartható és szilárd növekedés. Kötelezettséget vállalunk továbbá arra, hogy Európában előmozdítjuk a gazdasági politikák fokozott összehangolását. Úgy véljük, hogy az Európai Tanácsnak javítania kell az Európai Unió gazdasági irányítását, és azt javasoljuk, hogy fokozza a gazdasági koordináció terén és az Európai Unió növekedést célzó stratégiájának meghatározásában betöltött szerepét. A jelenlegi helyzetben a meglévő keretek megerősítésére és kiegészítésére van szükség annak érdekében, hogy az euróövezetben biztosított legyen a költségvetés fenntarthatósága, és javuljon a válság idején történő cselekvőképesség. A jövőre nézve fokozni kell a gazdasági és a költségvetési kockázatok, valamint az ezek megelőzését célzó eszközök felügyeletét, ideértve a túlzott hiány esetén követendő eljárást is. Ezenfelül a válságrendezés terén olyan szilárd keretrendszerre van szükség, amely tiszteletben tartja a tagállamok saját költségvetési felelősségének elvét. Arra kérjük az Európai Tanács elnökét, hogy a Bizottsággal együttműködésben hozzon létre egy, a tagállamok, a soros elnökség és az EKB képviselőiből álló munkacsoportot, azzal a céllal, hogy az ez év vége előtt nyújtsa be a Tanácsnak a fenti cél eléréséhez szükséges intézkedéseket, feltárva a jogi keretek megerősítésének valamennyi lehetőségét.
EURÓPAI TANÁCS – 2010. MÁRCIUS 25–26. KÖVETKEZTETÉSEK Az Európai Tanács megvitatta az Európai Unió foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégiáját. Megállapodott annak főbb elemeiről, a megvalósítására irányadó kiemelt célkitűzéseket és az eddiginél jobb nyomon követésére vonatkozó intézkedéseket is beleértve. Az állam-, illetve kormányfők ezen túlmenően véleménycserét tartottak a versenyképességről, ami az európai növekedési kilátások kritikus fontosságú vetületét jelenti, és megtárgyalták a következő G20-csúcstalálkozó előkészületeinek állását. Az éghajlatváltozást illetően az Európai Tanács egyetértett abban, hogy új lendületet kell vinni a tárgyalási folyamatba, és felvázolta a következő lépéseket.
I.
EURÓPA 2020: A FOGLALKOZTATÁST ÉS NÖVEKEDÉST CÉLZÓ ÚJ EURÓPAI STRATÉGIA
1.
Az elmúlt két évben az 1930-as évek óta tapasztalt legsúlyosabb világszintű gazdasági válsággal kellett szembenéznünk. A válság jelentősen visszavetette a 2000 óta elért eredményeket. Jelenleg túlzott eladósodással, lassú strukturális növekedéssel és magas munkanélküliséggel kell szembenéznünk. A gazdasági helyzet javul, ugyanakkor az élénkülés még mindig gyenge.
2.
A makrogazdasági stabilitás helyreállítása, valamint az államháztartás fenntarthatóvá tétele a növekedés és foglalkoztatás előfeltétele. A 2009. decemberi megállapodásnak megfelelően a válság elleni küzdelem céljából elfogadott rendkívüli támogatási intézkedéseknek a gazdasági fellendülés teljes megszilárdulását követő megszüntetése fontos szerepet fog játszani e tekintetben.
3.
A szerkezeti reformok döntő fontosságúak a hosszú és fenntartható fellendüléshez és szociális modelljeink fenntarthatóságának megőrzéséhez. Munkahelyek és a szociális jólét forognak kockán. Ha nem cselekszünk, Európa jelentősége csökkenni fog. Az Európai Tanács feladata, hogy irányt mutasson.
4.
Az EU-nak a gazdaságpolitikák jobb összehangolásán alapuló, új stratégiára van szüksége, hogy nagyobb növekedést és foglalkoztatást tudjon biztosítani. Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményt és a Tanács keretében tartott megbeszéléseket követően az Európai Tanács megállapodott a hivatalosan júniusban elfogadandó új stratégia alábbi elemeiről.
5.
Az európai versenyképesség, termelékenység, növekedési potenciál és gazdasági konvergencia növelése érdekében célzottabbá kell tennünk erőfeszítéseinket:
a)
Az új stratégia az alábbi kiemelt területekre fog összpontosítani, ahol intézkedésre van szükség: tudás és innováció, fenntarthatóbb gazdaság, magas foglalkoztatottsági szint és társadalmi befogadás.
b)
Az Európai Tanács az alábbi – a tagállamok és az Unió intézkedéseit irányító – közös kiemelt célokról állapodott meg:
– a 20–64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátáját 75%-ra emelni, többek között a fiatalok, az idősebb munkavállalók és az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén, – a kutatás és fejlesztés feltételeinek javítása, különösen azt célozva, hogy e területen a köz- és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke a GDP 3%-a legyen; a Bizottság kidolgoz majd egy olyan mutatót, amely tükrözi a K + F- és az innovációs intenzitást, – az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990es szinthez képest 20%-kal való csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra való növelése a teljes energiafogyasztásra vetítve, és az energiahatékonyság 20%-kal történő növelése érdekében tett lépések; az EU vállalja, hogy határozatot hoz arról, hogy a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodáshoz való feltételes felajánlásaként 2020-ra az 1990-es szintekhez képest 30%-os csökkentést tűz ki elérendő célként, feltéve, hogy más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak a kibocsátás hasonló mértékű csökkentésére, és ahhoz a fejlődő országok is megfelelő mértékben hozzájárulnak felelősségeik és képességeik szerint, – a képzettségi szint javítása, különösen törekedve a korai iskolaelhagyás arányának csökkentésére és növelve a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányát; az Európai Tanács – a Bizottság javaslatának figyelembevételével – 2010 júniusában számszerűsíti majd e célkitűzéseket, – a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén. A megfelelő mutatók létrehozása további munkát igényel. Az Európai Tanács a 2010. júniusi ülésén vissza fog térni erre a kérdésre. Ezek a célok azokat a főbb területeket fogják át, amelyeken gyors erőfeszítésekre van szükség. A célok kapcsolódnak egymáshoz, és kölcsönösen erősítik is egymást. Elősegítik a stratégia végrehajtásában elért eredmények felmérését. Míg egyes célok megjelennek az uniós jogszabályokban, mások nem szabályozási jellegűek, és nem járnak együtt tehermegosztással, hanem a nemzeti és az uniós szintű
25
beszéléseket. 2010 októberében a kutatást és a fejlesztést vitatja meg, különös tekintettel arra, hogy a jelenlegi kihívások fényében hogyan lehet fokozni Európa innovációs potenciálját. 2011 elején az energiapolitikával foglalkozik majd, ideértve azt is, hogy e politika hogyan tudja a legjobban támogatni a hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást és a biztonságosabb ellátást.
fellépések ötvözése révén követendő közös célkitűzést jelentenek. c)
d)
Az új stratégia foglalkozni fog a növekedést gátló legfontosabb, nemzeti és uniós szintű szűk keresztmetszetekkel, ideértve a belső piac működésével és az infrastruktúrával kapcsolatos problémákat is.
e)
A tagállamok nemzeti reformprogramokat készítenek, amelyek részletesen tartalmazzák az új stratégia végrehajtása érdekében meghozandó intézkedéseket, különös figyelemmel a nemzeti célkitűzések teljesítésére irányuló erőfeszítésekre, valamint a nemzeti szintű növekedést gátló szűk keresztmetszetek megszüntetését célzó intézkedésekre.
f)
A Bizottság kidolgozza és a Tanács elé terjeszti azon fellépésekre vonatkozó javaslatait, amelyeket uniós szinten – különösen a kiemelt kezdeményezések révén – kell megvalósítani.
g)
A stratégiát valamennyi közös szakpolitikának – többek között a közös mezőgazdasági politikának és a kohéziós politikának is – támogatnia kell majd. Egy fenntartható, termelékeny és versenyképes mezőgazdasági ágazat – tekintettel a vidéki területek növekedési és foglalkoztatási potenciáljára – jelentős mértékben járul majd hozzá a stratégiához, biztosítva ugyanakkor a tisztességes versenyt. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az új stratégia sikeréhez való hozzájárulás érdekében fontos a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása, valamint az infrastruktúra fejlesztése.
h)
A stratégia erős külső dimenzióval fog rendelkezni annak biztosítása érdekében, hogy az uniós eszközök és szakpolitikák – világszerte nyitott és tisztességes piacokon való részvétel révén – előmozdítsák érdekeinket és a globális színtéren betöltött szerepünket.
6.
A hatékony nyomon követési mechanizmusok kulcsfontosságúak a stratégia sikeres végrehajtása szempontjából.
a)
A Bizottság által végzett nyomon követésre és a Tanács munkájára építve az Európai Tanács évente egyszer átfogó értékelést készít a stratégia megvalósítása tekintetében uniós, illetve tagállami szinten elért eredményekről. A termelékenység javulása az egyik alapvető fejlődési mutató. A makrogazdasági, a strukturális és a versenyképesség terén elért eredmények vizsgálatára az általános pénzügyi stabilitás értékelésével egy időben kerül majd sor az Európai Rendszerkockázati Testülettől érkező információk alapján.
b)
26
A kiemelt célok fényében a tagállamok kitűzik nemzeti céljaikat, figyelembe véve saját kiindulási helyzetüket és nemzeti körülményeiket. Mindezt saját döntéshozatali eljárásaiknak megfelelően, a Bizottsággal párbeszédet folytatva valósítják meg annak érdekében, hogy biztosítva legyen a kiemelt uniós célokkal való koherencia ellenőrzése. A Tanács 2010 júniusáig megvizsgálja az említett párbeszédek eredményeit.
Az Európai Tanács rendszeresen tart majd a gazdasági fejleményekkel és a stratégia fő prioritásaival foglalkozó meg-
c)
Az átfogó gazdaságpolitikai koordinációt a Szerződés (EUMSz.) 121. cikkében előírt eszközök jobb felhasználása révén megerősítik.
d)
Az euróövezet előtt álló kihívások kezelése érdekében megerősítik az euróövezet szintjén történő koordinációt. A Bizottság 2010 júniusáig javaslatokat terjeszt be e tekintetben, felhasználva a Szerződés (EUMSz.) 136. cikke által nyújtott új gazdasági koordinációs eszközöket.
e)
Az EU-nak összpontosítania kell a versenyképesség sürgető kihívásaira, valamint a fizetési mérlegek helyzetével kapcsolatos fejleményekre is. Az Európai Tanács 2010 júniusában vissza fog térni erre a kérdésre.
f)
A nemzeti reformprogramokról, illetve a stabilitási és konvergenciaprogramokról való jelentéstételnek és azok értékelésének az ütemezését jobban össze kell hangolni, hogy javítani lehessen a tagállamoknak nyújtott szakpolitikai tanácsadás átfogó összhangját. Ezeket az eszközöket azonban egymástól egyértelműen elkülönítve kezelik majd. A Stabilitási és Növekedési Paktum integritását teljes mértékben tiszteletben fogják tartani, ahogyan a Paktum végrehajtását felügyelő Ecofin Tanács külön feladatkörét is.
g)
A tagállamok és a Bizottság közötti szoros párbeszéd hozzá fog járulni a felügyelet minőségének javításához és a legjobb gyakorlatok cseréjének előmozdításához. Ez magában foglalhatja azt is, hogy a bizottsági és a tagállami szakértők együtt vizsgálják meg a helyzetet.
h)
A nemzeti statisztikai hivatalok által rendelkezésre bocsátott statisztikai adatok minőségének, megbízhatóságának és időszerűségének biztosítása döntő fontosságú a hiteles és hatékony nyomon követés biztosításához. Gyors döntésre van szükség az e területre vonatkozó bizottsági javaslatokról.
i)
Szoros együttműködést kell folytatni az Európai Parlamenttel és más uniós intézményekkel. A stratégiában való szerepvállalás növelése érdekében be kell vonni a nemzeti parlamenteket, a szociális partnereket, a régiókat és más érdekelt feleket is.
7.
Az Európai Tanács arra kéri az Európai Tanács elnökét, hogy a Bizottsággal együttműködésben hozzon létre egy, a tagállamok, a soros elnökség és az EKB képviselőiből álló munkacsoportot, azzal a céllal, hogy az ez év vége előtt nyújtsa be a Tanácsnak a jobb válságrendezési keret és a nagyobb költségvetési fegyelem megvalósítására vonatkozó cél eléréséhez szükséges intézkedéseket, feltárva a jogi keretek megerősítésének valamennyi lehetőségét.
8.
Gyors eredményekre van szükség a pénzügyi szabályozás és felügyelet megerősítésével kapcsolatban az Unión és az olyan nemzetközi fórumokon belül, mint a G20-csoport, globális szinten biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket. Különösen szükség van az előrehaladásra az olyan kérdésekben, mint a tőkekövetelmények, a rendszerszempontból jelentős intézmények, a válságkezelési finanszírozási eszközök, a származékos piacok átláthatóságának növelése és konkrét intézkedések megfontolása a szuverén nemteljesítési csereügyletek tekintetében, valamint a pénzügyi szolgáltatási ágazatban fizetett prémiumokra vonatkozó, nemzetközileg elfogadott elvek átültetése. A Bizottság rövidesen jelentést fog benyújtani a finanszírozás olyan lehetséges innovatív forrásairól, mint például a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó.
9.
Ehhez arra van szükség, hogy az EU-n belül gyors eredmények szülessenek a fenti kérdések mindegyikében. Az új európai felügyeleti kerettel kapcsolatos munkát időben be kell fejezni ahhoz, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület és a három európai felügyeleti hatóság 2011 elején megkezdhesse működését.
10.
A Tanács és a Bizottság az e kérdésekkel kapcsolatos eredményekről 2010 júniusában, a torontói csúcstalálkozó előtt beszámol majd az Európai Tanácsnak.
II.
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: ERŐFESZÍTÉSEINK ÁTCSOPORTOSÍTÁSA KOPPENHÁGA UTÁN
11.
A globális és átfogó jogi megállapodás továbbra is az egyetlen hatékony módja az elfogadott cél teljesítésének, azaz annak, hogy globális szinten az átlaghőmérséklet-növekedés ne haladja meg a 2 °C-ot az iparosodás előtti szintekhez képest. A Tanács 2010. március 15–16-i következtetései alapján, valamint a Bizottság 2010. március 9-i közleményének tudomásulvétele mellett új lendületet kell vinni a nemzetközi tárgyalási folyamatba.
12.
A Koppenhágai Megállapodásra építve fokozatos megközelítést kell alkalmazni, és azt a gyakorlatban is mielőbb meg kell valósítani:
a)
Első lépésként a következő, bonni megbeszélésen meg kell határozni a tárgyalások folytatásának menetrendjét. Arra kell összpontosítani, hogy a Koppenhágai Megállapodás politikai iránymutatásait beépítsük a különböző tárgyalási szövegekbe.
b)
13.
A Cancúnban tartandó COP-16 konferencián legalább olyan konkrét döntéseket kell hozni, amelyek a Koppenhágai Megállapodást az ENSZ tárgyalási folyamatának részévé teszik, és foglalkoznak a fennmaradó hiányosságokkal, többek között az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az erdőgazdálkodás, a technológia és a nyomon követés, a jelentéstétel és az ellenőrzés tekintetében. Az EU készen áll arra, hogy szerepet vállaljon e folyamatban:
a)
Az EU és tagállamai teljesítik az arra vonatkozó kötelezettségüket, hogy a 2010–2012-es időszakban évi 2,4 milliárd EUR-t bocsássanak rendelkezésre gyorsfinanszírozás céljából, a többi kulcsfontosságú szereplő hozzájárulásaival együtt, a Koppenhágai Megállapodás végrehajtásának keretében. E vállalás gyors végrehajtása döntő fontosságú. Az EU e célból konzultációkat fog kezdeni a gyorsfinanszírozás egyes konkrét területeken való megvalósításának gyakorlati módjairól. Az EU és tagállamai az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) 2010. május/júniusi ülésén ismertetik kötelezettségvállalásaik teljesítésének aktuális helyzetét, és Cancúnban, majd azt követően évente összehangolt végrehajtási jelentéseket nyújtanak be.
b)
Az EU és más fejlett országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2020-ig együttesen évente 100 milliárd USD-t mozgósítanak annak érdekében, hogy támogassák a fejlődő országokat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A hoszszabb távú pénzügyi hozzájárulásokat a fejlődő országok által az éghajlatváltozás enyhítése érdekében hozott érdemi és átlátható intézkedések, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló globális ráfordítás általános egyenlegével összefüggésben kell kezelni.
c)
Az Európai Tanács továbbra is szilárdan elkötelezett az UNFCCC-folyamat mellett. Támogatja az UNFCCC hatékonyabbá tételére irányuló erőfeszítéseket. Mivel a cancúni konferenciáig már nincs sok idő hátra, e folyamatot hatékonyan egészíthetnék ki és támogathatnák a más keretek között, meghatározott kérdésekről tartott megbeszélések.
d)
Az EU megerősíti a harmadik országok felé tett lépéseket azáltal, hogy valamennyi regionális és kétoldalú megbeszélésen – többek közt a csúcstalálkozók szintjén – és a G20-hoz hasonló fórumokon is foglalkozni fog az éghajlatváltozással. Az elnökség és a Bizottság aktív konzultációt fog kezdeni a többi partnerrel, és rövid időn belül beszámol erről a Tanácsnak.
e)
Meg kell vizsgálni a többek közt az iparosodott partnerekkel való együttműködési lehetőségeket az olyan területeken, mint a zöld technológiák és normák, valamint az ellenőrzési technikák. Sürgősen meg kell határozni a feltörekvő országokkal közös érdekeket olyan ügyekben, amelyek segítséget jelenthetnek az éghajlatváltozásról folytatott megbeszélések során.
14.
Sürgető szükség van a biológiai sokféleség csökkenésével, valamint az ökoszisztémák pusztulásával kapcsolatban megfigyelhető tendenciák megfordítására. Az Európai Tanács elkötelezett a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hosszú távú, 2050-ig szóló elképzelés, valamint a 2010. március 15-i tanácsi következtetésekben meghatározott, 2020-ra vonatkozó célkitűzés megvalósítása mellett.
15.
Az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy 2010 szeptemberében összehívja az Európai Tanácsnak a külügyminiszterek részvételével tartandó rendkívüli ülését annak
27
megvitatása céljából, hogy globális kérdésekben az Unió hogyan tud jobban együttműködni stratégiai partnereivel.
a későbbiekben megvitatja azokat; a tagállamok saját szintjükön – szorosan együttműködve a Bizottsággal – ugyanezt elvégzik majd. Az Európai Tanács 2010. júniusi ülésén számba veszi ezt a munkát, hogy azt a nemzeti reformprogramok elkészítése során figyelembe lehessen venni.
— Az Európai Tanács kinevezte Vítor Constânciót az EKB alelnökévé. Jóváhagyta továbbá a belső biztonsági stratégiát.
— MELLÉKLET
c)
Az e következtetések 5. pontjának c) alpontja szerinti nemzeti célkitűzéseket időben be kell nyújtani ahhoz, hogy a nemzeti reformprogramok elkészítése során figyelembe lehessen őket venni.
d)
Az új stratégia első évében a tagállamok 2010 őszén benyújtják nemzeti reformprogramjaikat, amelyek részletesen tartalmazzák az új stratégia végrehajtása érdekében általuk meghozandó intézkedéseket. Ezen intézkedéseket teljes körűen támogatni kell a releváns uniós eszközök – például az EBB-csoporttal együttműködésben biztosított innovatív finanszírozási eszközök – mozgósításával, ezáltal is ösztönözve a reformokat.
e)
A Bizottság 2010 októberéig benyújtja azokra az uniós szintű intézkedésekre vonatkozó javaslatait, amelyek az új stratégiának – különösen a kiemelt kezdeményezések révén történő – végrehajtásához szükségesek.
f)
A tagállamoknak nyújtott szakpolitikai tanácsadás átfogó összhangjának javítása érdekében a Tanács tökéletesíti a folyamatok ütemezésének összehangolását.
A FOGLALKOZTATÁST ÉS NÖVEKEDÉST CÉLZÓ ÚJ EURÓPAI STRATÉGIA TOVÁBBI LÉPÉSEK a)
b)
28
A Bizottság, figyelembe véve a kiemelt uniós célokat, a Szerződésnek megfelelően hamarosan benyújtja a koncentráltabb, integrált – többek között foglalkoztatási és átfogó gazdaságpolitikai – iránymutatásokra vonatkozó javaslatait. Az iránymutatásokat a Tanács megvitatja, hogy a foglalkoztatási iránymutatásokról az Európai Parlamenttel és más intézményekkel folytatott konzultációt követően az Európai Tanács 2010. júniusi ülésén jóváhagyhassa azokat. Az uniós szintű növekedést gátló főbb szűk keresztmetszetek feltérképezését jelenleg végzi a Bizottság, a Tanács pedig
Az euróövezet állam-, illetve kormányfőinek nyilatkozata 2010. május 7. 1.
A Görögországot támogató csomag végrehajtása
Februárban és márciusban elköteleztük magunkat amellett, hogy határozott és összehangolt intézkedéseket hozzunk a pénzügyi stabilitás védelmében az euróövezet egészében. A görög kormány április 23-i kérése, valamint az eurócsoport által május 2-án elért megállapodás alapján 80 milliárd eurót bocsátunk Görögország rendelkezésére a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen biztosított, 110 milliárd eurós közös csomag részeként. Görögország az első részletet az elkövetkező napokban, május 19-e előtt fogja megkapni. A görög kormány által elfogadott program ambiciózus és reális. A program foglalkozik a súlyos költségvetési egyensúlyhiánnyal, versenyképesebbé fogja tenni a gazdaságot, és meg fogja teremteni az erőteljes és fenntarthatóbb növekedés és munkahelyteremtés alapját. A görög miniszterelnök ismételten megerősítette a görög kormány teljes elkötelezettségét ezen létfontosságú reformok maradéktalan végrehajtása mellett. Az általunk hozott döntések tükrözik a felelősségnek és a szolidaritásnak a Lisszaboni Szerződésben lefektetett elveit, melyek a monetáris unió alapkövei.
2.
Másodszor, teljes mértékben támogatjuk az EKB azon fellépését, mely az euróövezet stabilitásának biztosítását célozza.
–
Harmadszor, figyelemmel a kivételes körülményekre, a Bizottság európai stabilizációs mechanizmusra fog javaslatot tenni Európa pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében. A javaslatot döntéshozatal céljából rendkívüli Ecofin-ülés elé terjesztik, melyet a spanyol elnökség e hét vasárnapjára, május 9-re hív össze.
3.
A gazdasági irányítás megerősítése
Úgy határoztunk, hogy megerősítjük az euróövezet irányítását. Az Európai Tanács elnöke által vezetett munkacsoport keretében készen állunk az alábbiakra: –
a gazdasági felügyelet és a szakpolitikai koordináció kiterjesztése és megerősítése az euróövezetben, többek között az adósságszintekre és a versenyképesség alakulására fordított nagyobb figyelem révén,
–
az euróövezetbe tartozó tagállamok felügyeletére vonatkozó szabályok és eljárások megerősítése, többek között a Stabilitási és Növekedési Paktum megerősítése, valamint hatékonyabb szankciók által,
–
a válságkezelés terén egy olyan robusztus keretrendszer kialakítása, amely tiszteletben tartja a tagállamok saját költségvetési felelősségének elvét.
A jelenlegi válságra adott válasz
A jelenlegi válság idején megerősítjük az euróövezet stabilitásának, egységének és integritásának a biztosítása iránti elkötelezettségünket. Az euróövezet valamennyi intézménye (Tanács, Bizottság, EKB), valamint az euróövezet valamennyi tagállama megállapodik abban, hogy az euróövezet stabilitásának biztosítása érdekében a rendelkezésre álló eszközök teljes körét felhasználják. A mai napon megállapodtunk az alábbiakról: –
–
Először is, az államháztartási konszolidáció mindannyiunk számára kiemelt feladat, és meg fogunk tenni minden szükséges intézkedést ez évi, illetve az elkövetkező évekre kitűzött költségvetési céljaink teljesítésére a túlzott hiány esetén követendő eljárással összhangban. Mindannyian készen állunk – országaink helyzetétől függően – a konszolidáció felgyorsításához és az államháztartás fenntarthatóságának biztosításához szükséges intézkedések meghozatalára. A helyzetet a Bizottság által készítendő értékelés alapján az Ecofin Tanács legkésőbb június vége előtt újra áttekinti. Felkértük a Bizottságot és a Tanácsot, hogy szigorúan tartassák be a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján a tagállamoknak címzett ajánlásokat.
Az Európai Tanács elnöke úgy döntött, hogy felgyorsítja a munkacsoport munkáját. A Bizottság a jövő héten, május 12-én terjeszti elő javaslatait.
4.
A pénzügyi piacok szabályozása és a spekuláció elleni küzdelem
Végezetül egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi piaci nyugtalanság rávilágít arra, hogy gyors előrelépésre van szükség a pénzügyi piacok szabályozása és felügyelete terén. A származékos piacok átláthatóságának és felügyeletének növelése, valamint a hitelminősítő intézetek szerepének kérdése az EU legfőbb prioritásai közé tartoznak. Megállapodtunk továbbá a pénzügyi ágazatbeli válságkezelésre és -rendezésre irányuló munka fokozásáról, valamint a pénzügyi ágazatnak a válság költségeihez való méltányos és számottevő hozzájárulásáról is. Fel kell gyorsítani az annak felmérésére irányuló munkát is, hogy a közelmúltbeli, szuverén adósok ellen irányuló spekuláció fényében szükség van-e további lépésekre. Az Európai Tanács elnöke ezért az Európai Tanács júniusi ülésén megbeszélést kíván folytatni e kérdésekről, szükség esetén a Bizottság javaslatai alapján.
29
EURÓPAI TANÁCS – 2010. JÚNIUS 17. KÖVETKEZTETÉSEK Az EU egységesen és határozottan lépett fel a pénzügyi világválsággal szemben, és megtette a gazdasági és monetáris unió stabilitásának biztosításához szükséges lépéseket. Ennek keretében májusban megállapodás született a Görögországnak nyújtandó támogatási csomagról, valamint az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmusról és eszközről, mely utóbbit júniusban véglegesítették. Mindezzel egy sokkal erőteljesebb gazdasági irányítás alapjait fektetjük le. Továbbra is elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy meghozzunk minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy gazdaságainkat ismét fenntartható és munkahelyteremtő növekedési pályára állítsuk. E célból a mai napon: − elfogadjuk a foglalkoztatást és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó új stratégiánkat, az Európa 2020 stratégiát. E stratégia koherens keretet biztosít az Unió számára valamennyi eszközének és szakpolitikájának mozgósításához, a tagállamok számára pedig a fellépések fokozott koordinálásához. Elő fogja segíteni a strukturális reformok végrehajtását. A hangsúlyt most a végrehajtásra kell helyezni, ehhez iránymutatást nyújtunk, és figyelemmel kísérjük e folyamatot. Az elkövetkező hónapokban további megbeszéléseket folytatunk majd arról, hogy a szakpolitikák miként mozgósíthatók az EU növekedési potenciáljának felszabadítása érdekében; e megbeszéléseket az innovációs és energiapolitikával kezdjük; − újólag megerősítjük kollektív elkötelezettségünket a költségvetési fenntarthatóság biztosítása iránt, többek között – amennyiben indokolt – a költségvetési konszolidációra irányuló tervek felgyorsításával; − megerősítjük kötelezettségvállalásunkat aziránt, hogy a pénzügyi piacok szabályozása és felügyelete terén mutatkozó hiányosságok felszámolásával – mind uniós szinten, mind pedig a G20-ak szintjén – biztosítjuk a pénzügyi stabilitást. Egyetértünk abban, hogy sürgősen előbbre kell lépni a fő jogalkotási intézkedésekkel annak érdekében, hogy az új felügyeleti szervek a jövő év elejétől megkezdhessék munkájukat, továbbá hogy a torontói csúcstalálkozóra az EU számára ambiciózus álláspontot kell kialakítanunk; − maradéktalanul egyetértünk abban, hogy sürgősen szükség van gazdaságpolitikáink összehangolásának megerősítésére. Megállapodunk az első iránymutatásokról a Stabilitási és Növekedési Paktummal és a költségvetési felügyelettel, valamint a kiterjedtebb makrogazdasági felügyelettel kapcsolatban. Várakozással tekintünk a munkacsoport októberi végső jelentése elé.
I.
A FOGLALKOZTATÁST ÉS NÖVEKEDÉST CÉLZÓ ÚJ EURÓPAI STRATÉGIA
a költségvetési, mind a nem költségvetési kockázatokat. A közelmúltban több tagállam is megerősítette és előre ütemezte a költségvetési konszolidációt. Valamennyi tagállam készen áll arra, hogy – amennyiben szükséges – a költségvetési konszolidáció felgyorsítása érdekében további intézkedést hozzon. Elsőbbséget kell biztosítani az elsősorban a kiadások visszafogására összpontosító, a növekedést elősegítő költségvetési konszolidációs stratégiáknak. A költségvetési kiigazítás hosszú távú megkönnyítéséhez elsődleges fontosságú a növekedési potenciál erősítése.
Az Európa 2020 stratégia véglegesítése és végrehajtása 1.
2.
30
Az Európai Tanács a mai napon véglegesítette az Európai Unió foglalkoztatást és intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó új stratégiáját. A stratégia a versenyképesség, a termelékenység, a növekedési potenciál, a társadalmi kohézió és a gazdasági konvergencia ösztönzésével segítséget fog nyújtani Európa számára ahhoz, hogy uniós és nemzetközi szinten is megerősödve lábaljon ki a válságból. Az új stratégia válasz arra a kihívásra, amelyet a szakpolitikáknak a válságkezelésről a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítását, valamint az államháztartás fenntarthatóságának biztosítását – többek között a nyugdíj-biztosítási rendszerek reformja révén – szolgáló közép- és hosszú távú reformok bevezetésére történő átállítása jelent. A tagállamok elkötelezettek a költségvetési fenntarthatóság biztosítása, valamint a költségvetési célok késedelem nélküli teljesítése iránt. A költségvetési konszolidációt továbbra is eltérő ütemben valósítják meg, figyelembe véve mind
3.
Az Európai Tanács megerősíti az öt kiemelt uniós célt (lásd az I. mellékletet), amelyek a tagállamok és az Unió fellépéseinek alapját képező közös célokat alkotják majd a következő területeken: a foglalkoztatás előmozdítása, az innováció, a kutatás és fejlesztés feltételeinek javítása, az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos céljaink megvalósítása, a képzettségi szint javítása, továbbá a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén. Megállapodik az oktatással és a társadalmi befogadással/a szegénységgel kapcsolatos konkrét mutatók meghatározásáról, a Tanács által elfogadottak szerint. Politikai jóváhagyását adja az integrált gazdaság-
és foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokhoz, amelyek hivatalos elfogadására az Európai Parlamentnek a foglalkoztatáspolitikai iránymutatásokra vonatkozó véleményét követően kerül sor. Továbbra is az iránymutatások képezik majd az alapját a Tanács által a tagállamoknak címzett minden országspecifikus ajánlásnak. Ezeknek az ajánlásoknak tökéletes összhangban kell lenniük a Szerződések megfelelő rendelkezéseivel és az uniós szabályokkal, továbbá nem módosíthatják a tagállami hatásköröket, például az olyan területeken, mint az oktatás. 4.
5.
6.
7.
A tagállamok most e szakpolitikai prioritásoknak a saját szintjükön történő végrehajtására kell, hogy törekedjenek. A Bizottsággal szoros párbeszédben, a kiindulási helyzetüket és a nemzeti körülményeiket figyelembe véve, valamint a saját döntéshozatali eljárásaiknak megfelelően rövid időn belül véglegesíteniük kell nemzeti célkitűzéseiket. Azonosítaniuk kell a növekedést gátló, főbb szűk keresztmetszeteket is, és nemzeti reformprogramjaikban jelezniük kell, hogyan szándékoznak ezeket megoldani. A kiemelt célok megvalósításában elért eredményeket rendszeresen át kell tekinteni. A stratégiát minden közös szakpolitikának támogatnia kell, többek között a közös agrárpolitikának és a kohéziós politikának. A fenntartható, hatékony és versenyképes agrárágazat jelentős mértékben fog hozzájárulni az új stratégiához, a vidéki térségekben rejlő növekedési és foglalkoztatási potenciál miatt, a tisztességes verseny biztosítása mellett. Az Európai Tanács hangsúlyozza a gazdasági, társadalmi és területi kohézió ösztönzésének, valamint az infrastruktúra fejlesztésének a fontosságát az új stratégia sikere szempontjából. Teljes mértékben ki kell aknázni a stratégia külső dimenzióját, különösen a Bizottság által év végére benyújtandó kereskedelmi stratégián keresztül. Törekedni kell a növekedést gátló legfontosabb szűk keresztmetszetek kezelésére, ideértve a belső piac működésével és az infrastruktúrával kapcsolatos uniós szintű problémákat, valamint a közös energiapolitika és egy új, ambiciózus iparpolitika szükségességét is. Mindenekelőtt az európai egységes piacnak kell – átfogó kezdeményezések révén – új szakaszba lépnie. Az Európai Tanács üdvözli a Mario Monti által benyújtott, az egységes piacot célzó új stratégiáról szóló jelentést és a Bizottság azon szándékát, hogy ennek alapján konkrét javaslatokat nyújtson be. Az Európai Tanács 2010 decemberében vissza fog térni erre a kérdésre. Az európai digitális menetrendre vonatkozó, első kiemelt kezdeményezés Bizottság általi beterjesztését követően az Európai Tanács jóváhagyja egy konkrét javaslatokon alapuló, ambiciózus cselekvési terv kidolgozását, és minden intézményt felszólít arra, hogy vegyen részt annak maradéktalan végrehajtásában, beleértve a teljes mértékben működő digitális egységes piac megteremtését 2015-ig. A Bizottság felkérést kap, hogy készítsen jelentést a 2011 végéig elért eredményekről.
8.
Az Európai Tanács várakozással tekint a többi kiemelt kezdeményezésnek az év vége előtti beterjesztése elé. A gazdasági irányítás erősítése
9.
A válság rávilágított gazdasági irányításunk egyértelmű, elsősorban a költségvetési és a kiterjedtebb makrogazdasági felügyelet területén mutatkozó gyengeségeire. A gazdaságpolitikai koordináció megerősítése ezért alapvető és sürgős prioritás.
10.
Az Európai Tanács üdvözli a gazdasági irányítással foglalkozó munkacsoport elnökének az elért eredményekről szóló jelentését, és elfogadja az iránymutatások első csoportját.
11.
A költségvetési fegyelemre vonatkozó alábbi szabályokat teljes mértékben végre kell hajtani. A szabályok szigorítását illetően az Európai Tanács az alábbi célokban állapodik meg:
a)
meg kell erősíteni a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós és kiigazító ágát is a középtávú célkitűzés megvalósításához vezető konszolidációs pályához fűződő szankciók révén; ezeket egy koherens és progresszív rendszer kialakítása érdekében felül kell majd vizsgálni, egyenlő feltételeket biztosítva a tagállamok körében. Megfelelően figyelembe fogják venni az euróövezeti tagállamok sajátos helyzetét, illetve az egyes tagállamoknak a Szerződések szerinti kötelezettségeit teljes mértékben tiszteletben fogják tartani;
b)
a költségvetési felügyeletben a Stabilitási és Növekedési Paktumban eredetileg foglaltaknak megfelelően jóval meghatározóbb szerepet kell kapniuk az adósságszinteknek, e szintek alakulásának és az általános fenntarthatóságnak;
c)
2011-től kezdődően – az „európai félév” keretében – tavasszal a következő évekre szóló stabilitási és konvergenciaprogramokat kell benyújtani a Bizottsághoz, figyelembe véve a tagállami költségvetési eljárásokat;
d)
biztosítani kell, hogy valamennyi tagállam rendelkezzen a Stabilitási és Növekedési Paktummal összhangban lévő nemzeti költségvetési szabályokkal és középtávú költségvetési keretekkel, amelyek hatásait a Bizottságnak és a Tanácsnak kell értékelnie;
e)
biztosítani kell a statisztikai adatok minőségét, amely alapvető fontosságú a hatékony és eredményes költségvetési politika és költségvetési felügyelet szempontjából; a statisztikai hivataloknak az adatszolgáltatás tekintetében teljesen függetlennek kell lenniük.
12.
A makrogazdasági felügyeletet illetően az alábbi célokban állapodik meg:
a)
eredménytáblát kell kidolgozni a versenyképesség alakulásának és kiegyensúlyozatlanságának megfelelőbb értékelése, valamint a nem fenntartható és veszélyes tendenciák korai észlelésének lehetővé tétele érdekében;
b)
hatékony felügyeleti keretet kell kialakítani, amely tükrözi az euróövezet tagállamainak sajátos helyzetét.
31
13.
Az Európai Tanács felkéri a munkacsoportot és a Bizottságot, hogy mihamarabb fejlessze tovább és léptesse életbe ezeket az iránymutatásokat. Várakozással tekint a munkacsoportnak az Európai Tanács 2010. októberi ülésére benyújtandó, teljes megbízatására kiterjedő végső jelentése elé.
II.
A G20-AK TORONTÓI CSÚCSTALÁLKOZÓJA
17.
Az Unió válságra adott válaszát továbbra is globális szinten kell koordinálni, így biztosítandó, hogy az intézkedések nemzetközi szinten összhangban legyenek. A versenyképesség ösztönzésére, az államháztartások konszolidálására és a pénzügyi szektor reformjára irányuló intézkedései révén a hasonló nemzetközi fellépésekkel kapcsolatban határozott álláspontokat tud majd képviselni a G20-ak közelgő csúcstalálkozóján. Az EU-nak azon erőfeszítések élén kell állnia, amelyek a pénzügyi intézmények által fizetendő adók rendszerének bevezetését célzó, globális megközelítés kialakítására irányulnak annak érdekében, hogy az egyenlő versenyfeltételek az egész világon fennmaradjanak, és ezt az álláspontját határozottan védeni fogja a G20-partnerek körében. Ezzel kapcsolatban alaposan meg kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni a pénzügyi tranzakciókra kivetendő globális adó bevezetésére vonatkozó elképzelést. A torontói csúcstalálkozóra tekintettel az Európai Tanács megerősíti a Tanács által elfogadott iránymutatásokat, amelyeket tartalmaz a busani miniszteri találkozóra készített mandátumtervezet is. Mivel a rendkívüli költségvetési ösztönző intézkedések leépítésével való késlekedés az államháztartások fenntarthatóságára nézve jelentős kockázatokkal járna, a G20-aknak összehangolt és differenciált exitstratégiáról kellene megállapodniuk az államháztartások fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Minden jelentősebb gazdaságnak ki kell vennie a részét az erős, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedésre irányuló, elfogadott célkitűzés megvalósításából. A G20-aknak újólag meg kell erősíteniük a pénzügyi rendszer reformja melletti elkötelezettségüket, valamint mihamarabb következetes és összehangolt módon eredményeket kell elérniük a Pittsburghben elfogadott összes intézkedés terén annak érdekében, hogy – többek között a jobb minőségű további tőkére és az újabb likviditási tartalékokra vonatkozó követelmények révén – megnőjön a pénzügyi rendszerünk ellenálló képessége és átláthatósága. Az IMF-kvótákat az IMF-fel kapcsolatos irányítási kérdések szélesebb körű csomagjának részeként kellene felülvizsgálni, és e felülvizsgálatnak a Pittsburghben és Isztambulban jóváhagyott valamennyi elemre ki kellene terjednie, és egységes és átfogó csomagként 2010 novemberéig be kellene fejeződnie.
A pénzügyi szolgáltatások szabályozása 14.
15.
Az Európai Tanács különösen:
a)
felkéri a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy késedelem nélkül fogadja el a pénzügyi felügyeletről szóló jogalkotási javaslatokat annak érdekében, hogy az Európai Rendszerkockázati Testület és a három európai felügyeleti hatóság 2011 elején megkezdhesse működését;
b)
arra szólít fel, hogy még a nyár előtt szülessen megállapodás az alternatív befektetési alapok kezelőire irányuló jogalkotási javaslatról, és hogy történjen meg a hitelminősítő intézetek európai uniós felügyeletének javításáról szóló bizottsági javaslat gyors vizsgálata;
c)
várakozással tekint a származékos piacokról szóló, a Bizottság által bejelentett javaslatok, és különösen a rövidre eladással (beleértve a fedezetlen rövidre eladást is) és a nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos megfelelő intézkedések elé.
16.
Az Európai Tanács egyetért azzal, hogy a tagállamoknak be kell vezetniük a pénzügyi intézmények által fizetendő adók rendszerét a méltányos tehermegosztás biztosítása érdekében, illetve azért, hogy ösztönzőket nyújtson a rendszerszintű kockázat korlátozásához.1 Az adókat hiteles szanálási keretrendszer részeként kell megállapítani. További sürgős munkára van szükség az adók főbb jellemzőivel kapcsolatban, illetve körültekintően fel kell mérni az egyenlő versenyfeltételek kérdését és a különböző szabályozási intézkedések kumulatív hatását. Az Európai Tanács felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy haladjanak előre e feladattal, és 2010 októberében tegyenek jelentést.
1
32
Az európai pénzügyi rendszer rendezettségének és stabilitásának helyreállításához szükséges reformokat sürgősen végre kell hajtani. Biztosítani kell a banki ágazat ellenálló képességét és átláthatóságát. Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy legkésőbb július második felében közzéteszik a bankfelügyelők által jelenleg végzett stressztesztelés eredményeit. Az elkövetkező néhány hónap során elérendő eredmények kulcsfontosságúak. „A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért” címmel 2010. június 2-án elfogadott bizottsági közlemény megadja az ennek érdekében beindítandó és még 2011 vége előtt lezárandó kezdeményezések átfogó jegyzékét. Az Uniónak bizonyítania kell, hogy eltökélt szándéka egy biztonságosabb, rendezettebb, átláthatóbb és felelősségteljesebb pénzügyi rendszer kialakítása.
A Cseh Köztársaság fenntartja arra vonatkozó jogát, hogy ne vezesse be ezeket az intézkedéseket.
18.
III.
MILLENNIUMI FEJLESZTÉSI CÉLOK
19.
Az ENSZ millenniumi fejlesztési célokkal foglalkozó, közelgő magas szintű plenáris ülése egyedülálló lehetőséget nyújt a globális szegénység, éhezés és egyenlőtlenség megszüntetését célzó közös törekvéseink és a fejlődő országokkal fennálló e célú partnerségek megerősítéséhez. A Tanács által június 14-én elfogadott következtetések ezen ülésre vonatkozóan határozott álláspontot fogalmaznak meg az Európai Unió számára. Az Európai Unió továbbra is elkötelezetten támogatja a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő globális
20.
megvalósítását. A célok megvalósíthatók, amennyiben valamennyi partner határozott politikai elköteleződést mutat, végrehajtja a szükséges szakpolitikai változtatásokat és konkrét intézkedéseket hoz. Az Európai Unió felkéri a magas szintű plenáris ülést, hogy állapodjon meg olyan konkrét intézkedésekről, amelyek célja a fejlődő országok általi felelősségvállalás fokozása, az erőfeszítések célzottabbá tétele, a szakpolitikák hatásainak növelése, több és kiszámíthatóbb fejlesztésfinanszírozás mozgósítása – beleértve az innovatív finanszírozási forrásokat is –, valamint a fejlesztési források hatékonyabb felhasználása. Az Európai Tanács újólag megerősíti kötelezettségvállalását a fejlesztési támogatásra vonatkozó, a 2005. júniusi következtetéseiben 2015-ig meghatározott célértékek elérése iránt. Az Európai Tanács megállapodik abban, hogy a Tanács által benyújtandó jelentés alapján évente megvizsgálja ezt a kérdést.
IV.
ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
21.
Az Európai Tanács nyugtázza „Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-ot meghaladó mérséklésére irányuló lehetőségek elemzése és a kibocsátásáthelyezés kockázatának vizsgálata” című bizottsági közleményt. A június 11-i tanácsi következtetésekkel összhangban a Bizottság – az egyes tagállamokban jelentkező következményekre is kiterjedően – további elemzéseket fog elvégezni, a Tanács pedig folytatni fogja a közleményben felvetett kérdések vizsgálatát. Az Ecofin-jelentésben szereplőknek megfelelően az EU és tagállamai előrelépéseket tettek a 2010-re vonatkozó gyorsfinanszírozási kötelezettségvállalásaik végrehajtásában, és a cancúni konferencián összehangolt módon jelentést fognak tenni az elért eredményekről. Az Európai Tanács ősszel, a cancúni konferencia előtt visszatér az éghajlatváltozás kérdésére.
arra, hogy a tárgyalások azt fogják célozni, hogy Izland teljes körűen elfogadja az uniós vívmányokat, és biztosítsa e vívmányok maradéktalan végrehajtását és érvényre juttatását, továbbá hogy figyelembe vegye meglévő kötelezettségeit, így például az EGT-megállapodás alapján az EFTA Felügyeleti Hatósága által megjelölt kötelezettségeket, valamint a bizottsági véleményben megállapított – többek között a pénzügyi szolgáltatások területét érintő – egyéb hiányosságokat. Az Európai Tanács üdvözli, hogy Izland elkötelezett amellett, hogy e kérdésekre megoldást keressen, és azon meggyőződésének ad hangot, hogy Izland aktív erőfeszítéseket fog tenni a fennálló összes kérdés megoldása érdekében. Az Európai Tanács megerősíti, hogy a tárgyalások Izland saját érdemein fognak alapulni, és hogy a tárgyalások üteme többek között a fenti szempontokat figyelembe vevő tárgyalási keretben megállapított követelmények teljesítésében az Izland által elért előrehaladástól függ majd. 26.
Az Európai Tanács elismerését fejezi ki Észtországnak a stabil gazdasági és pénzügyi politikán alapuló, eddig elért konvergenciáért, és üdvözli azt a tényt, hogy Észtország a Szerződésben meghatározott valamennyi konvergenciakritériumot teljesítette. Üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy Észtország 2011. január 1-jétől bevezesse az eurót.
27.
Az Európai Tanács következtetéseket fogad el Iránról (II. melléklet).
28.
Az Európai Tanács, megerősítve korábbi – 2008. decemberi és 2009. júniusi – következtetéseit, valamint az Európai Parlamentben a jelenlegi 2009–2014-es megbízatási időszak végéig 18 képviselői hely létrehozására irányuló átmeneti intézkedések megvizsgálásáról szóló 2009. decemberi határozata alapján, elfogadja az ezen intézkedések elfogadásához szükséges eljárás lefolytatásáról szóló határozatot (EUCO 11/10).
V.
EGYÉB KÉRDÉSEK
22.
Az Európai Tanács elismerését fejezi ki a Bölcsek Tanácsa által elvégzett munkával kapcsolatban. A csoport „Európa 2030 projekt – Erőpróbák és lehetőségek” című jelentése hasznos alapot nyújt majd az Európai Unió jövőbeli munkájához.
I.
A FOGLALKOZTATÁST ÉS NÖVEKEDÉST CÉLZÓ ÚJ EURÓPAI STRATÉGIA KIEMELT UNIÓS CÉLOK
23.
Az Európai Tanács üdvözli az Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktum végrehajtása terén elért eredményeket, és jóváhagyja a Tanács június 3–4-i következtetéseit.
–
24.
Az Európai Tanács üdvözli az Izland európai uniós tagsága iránti kérelméről szóló bizottsági véleményt és a csatlakozási tárgyalások megnyitására vonatkozó ajánlást. Azt követően, hogy az Európai Tanács e vélemény és a megújított bővítési konszenzusról szóló 2006. decemberi következtetések alapján megvizsgálta a kérelmet, megállapítja, hogy Izland teljesíti az 1993-as koppenhágai Európai Tanács által meghatározott politikai kritériumokat, és úgy határoz, hogy meg kell nyitni a csatlakozási tárgyalásokat.
törekvés a 20–64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75%-ra emelésére, többek között a fiatalok, az idősebb munkavállalók és az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén,
–
a kutatás és fejlesztés feltételeinek javítása, különösen azt célozva, hogy e területen a köz- és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke a GDP 3%-a legyen; a Bizottság kidolgoz majd egy olyan mutatót, amely tükrözi a K+F- és az innovációs intenzitást,
–
az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20%-kal való csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra való növelése a tel-
25.
Az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy fogadja el az általános tárgyalási keretet. Az Európai Tanács emlékeztet
MELLÉKLETEK
33
jes energiafogyasztásra vetítve, és az energiahatékonyság 20%-kal történő növelése érdekében tett lépések; az EU vállalja, hogy határozatot hoz arról, hogy a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodáshoz való feltételes felajánlásaként 2020-ra az 1990-es szintekhez képest 30%-os csökkentést tűz ki elérendő célként, feltéve, hogy más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak a kibocsátás hasonló mértékű csökkentésére, és ahhoz a fejlődő országok is megfelelő mértékben hozzájárulnak felelősségeik és képességeik szerint, –
a képzettségi szint javítása, különösen törekedve a korai iskolaelhagyás arányának kevesebb mint 10%-ra való csökkentésére, és legalább 40%-ra növelve a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező 30–34 éves korúak arányát2,
–
a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén, legalább 20 millió embert emelve ki a szegénységi küszöb és a kirekesztődés általi fenyegetettségből3.
II.
NYILATKOZAT IRÁNRÓL
1.
Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy egyre aggasztóbbnak tartja Irán nukleáris programját, és üdvözli az ENSZ BT 1929. sz. határozatának elfogadását, amely új korlátozó intézkedéseket vezet be Iránnal szemben.
2.
Az Európai Tanács üdvözli a Brazília és Törökország által a közelmúltban annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy előrelépés történjen a teheráni kutatóreaktorra vonatkozó megállapodással kapcsolatban, amelyet a NAÜ 2009 októberében javasolt Iránnak. Bizalomépítő intézkedésként lehetne értékelni, ha sikerül kielégítő megállapodást kötni Iránnal a teheráni kutatóreaktorra vonatkozóan. Az Európai Tanács azonban hangsúlyozza, hogy a megállapodás nem érintené az iráni nukleáris kérdés lényegét. Az Európai Tanács felszólítja Iránt, hogy kezdjen tárgyalásokat nukleáris programjáról.
3.
2
3
34
Az Európai Tanács újólag megerősíti Iránnak az atomsorompó-szerződés által meghatározott jogait és kötelességeit. Az Európai Tanács rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy Irán nem élt azzal a számos kínálkozó lehetőséggel, melyek révén eloszlathatta volna a nemzetközi közösségnek az iráni nukleáris program jellegével kapcsolatos aggályait. Ezeket
Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy az oktatás területén számszerűsített célokat határozzanak és valósítsanak meg. Ezt a népességet a szegénységi küszöb alatt élők és a kirekesztődéssel fenyegetett személyek számával határozzák meg három mutató szerint (a szegénységi küszöb alatt élők, az anyagi nélkülözésben élők és az aktív kereső nélküli háztartásban élők), ami lehetővé teszi, hogy a tagállamok a legmegfelelőbb mutatók alapján határozzák meg nemzeti célszámaikat, figyelembe véve nemzeti körülményeiket és prioritásaikat.
az aggályokat tovább mélyítette Iránnak a 20%-os szintre történő urándúsításra vonatkozó döntése, amely ellentétes az ENSZ BT és a NAÜ Kormányzótanácsa hatályban lévő határozataival. Ezzel kapcsolatban az Európai Tanács tudomásul veszi a NAÜ legutóbbi, május 31-i jelentését. 4.
Ilyen körülmények között elkerülhetetlenné vált az új korlátozó intézkedések alkalmazása. Emlékeztetve 2009. december 11-i nyilatkozatára, illetve a Külügyek Tanácsa által azt követően elvégzett munkára, az Európai Tanács felkéri a Külügyek Tanácsát, hogy soron következő ülésén fogadja el az 1929. sz. ENSZ BT-határozatban foglalt intézkedéseket végrehajtó intézkedéseket. Ezzel tárgyalásos úton elősegítené a nukleáris programot és rakétaprogramot támogató érzékeny technológiák Irán általi fejlesztésével kapcsolatban továbbra is élő aggályok eloszlatását. Ezen végrehajtó intézkedéseknek elsősorban a kereskedelem területeire – különösen a kettős felhasználású termékekre – kell irányulniuk, és az alábbiakra vonatkozó további korlátozásokat kell célozniuk: kereskedelmi biztosítás; a pénzügyi szektor (ideértve további iráni bankok eszközeinek befagyasztását és a banki és biztosítási tevékenységek korlátozását); az iráni szállítási ágazat (különösen az Iszlám Köztársaság Tengerhajózási Társasága [Islamic Republic of Iran Shipping Line, IRISL], illetve annak leányvállalatai és a légi szállítás); a földgáz- és kőolajipar kulcsfontosságú szektorai (az e területekkel – különösen a kőolaj-finomítással, a cseppfolyósítással és az LNG technológiával – kapcsolatos új beruházásokra, a technikai segítségnyújtásra és a technológiák, felszerelések és szolgáltatások transzferjeire vonatkozó tilalommal); valamint új vízumtilalmi intézkedéseket és további pénzeszközök – különösen az Iszlám Forradalmi Gárda (Islamic Revolutionary Guard Corps, IRGC) pénzeszközeinek – befagyasztását kell tartalmazniuk.
5.
Az Európai Tanács ismételten megerősíti, hogy az Európai Unió arra törekszik, hogy az iráni nukleáris program kérdésével kapcsolatban diplomáciai megoldás szülessen. Az Európai Tanács felszólítja Iránt, hogy tegyen bizonyságot arról, hogy megvan benne az akarat a nemzetközi közösség bizalmának elnyerésére, illetve a készség, hogy reagáljon a tárgyalások újrakezdésére vonatkozó felkérésre, továbbá megerősíti, hogy az Iránnak 2008 júniusában tett javaslatok még mindig érvényesek.
6.
Most az iráni nukleáris program és más közös érdekű kérdések komoly megvitatására van szükség. Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője készen áll, hogy mindezzel kapcsolatban újrakezdje a tárgyalásokat.
EURÓPAI TANÁCS – 2010. SZEPTEMBER 16. KÖVETKEZTETÉSEK Az Európai Tanács megvitatta, hogy miként lehetne új lendületet adni az Unió külkapcsolatainak, teljes mértékben kihasználva a Lisszaboni Szerződés kínálta lehetőségeket. Egyetértett abban, hogy Európának határozottabban, valamint a viszonosság szellemében és a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával kell képviselnie az érdekeit és az értékeit. Első lépésként általános iránymutatásokat fogalmazott meg az elkövetkező hetek és hónapok több fontos eseményére vonatkozóan. Határozott továbbá több olyan konkrét intézkedésről is, melyek célja az uniós külpolitika hatékonyságának általánosabb javítása. Az Európai Tanács számba vette a gazdasági irányítási munkacsoportban elért eredményeket is.
I.
A STRATÉGIAI PARTNEREKKEL FENNÁLLÓ KAPCSOLATOK
fel, az intézményi szereplők közötti koordináció fokozására, a vonatkozó eszközök és szakpolitikák mindegyikének jobb integrálására, valamint a harmadik országokkal tartott csúcstalálkozók hatékonyabbá tételére is, amint ezt az I. melléklet részletesebben meghatározza.
Változó világ: kihívás az EU számára 1.
Európa sok kihívással néz szembe gyorsan változó világunkban, amelyek mindegyike összehangolt nemzetközi válaszlépéseket tesz szükségessé. A közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi válság drámai módon nyilvánvalóvá tette, hogy az európaiak jóléte, biztonsága és életminősége mekkora mértékben függ a külső fejleményektől. A nemzetközi környezet lényeges új vonása továbbá a saját világnézetüket és érdekeiket képviselő új szereplők megjelenése.
2.
Az Európai Uniónak valódi globális szereplővé kell válnia, és készen kell állnia arra, hogy kivegye a részét a világ biztonságáért vállalt felelősségből, valamint arra, hogy vezető szerepet töltsön be a közös kihívásokra adandó együttes válaszlépések meghatározásában. Az erős gazdaság és belső kohézió megerősíti az Unió arra vonatkozó képességét, hogy befolyást gyakoroljon a világra. Az Unió építhet a valódi multilateralizmusba – különösen az ENSZ szerepébe –, az egyetemes értékekbe és a nyitott világgazdaságba vetett határozott meggyőződésére, valamint a rendelkezésére álló egyedülálló eszköztárra. Az Unió továbbra is a rászoruló országok legjelentősebb adományozója, az első számú kereskedelmi hatalom a világon, emellett pedig válságkezelési eszközökkel támogatott közös biztonság- és védelempolitikát alakított ki, melynek további erősítésére van szükség. Fontos stabilizáló szerepet játszik továbbá a vele szomszédos országok tekintetében. Az Unió biztosította a nyugat-balkáni régió stabilitását, különösen az e régió számára kínált európai perspektíva révén; az Európai Tanács egy későbbi ülésén vissza fog térni erre a kérdésre.
3.
Az Európai Unió és tagállamai – a Lisszaboni Szerződésnek megfelelően és az európai biztonsági stratégiával összhangban – még inkább stratégiai módon lépnek majd fel, hogy Európa valódi súlya nemzetközi szinten elismerést nyerhessen. Ehhez arra van szükség, hogy az EU pontosan meghatározza az adott pillanatban fennálló stratégiai érdekeit és céljait, és alaposan átgondolja, hogy mely eszközök alkalmasak azok határozottabb képviseletére. Az Európai Tanács – a Szerződések rendelkezéseinek megfelelően – az uniós és a nemzeti szint közötti szinergiák javítására szólít
4.
Az Európai Uniónak a világ kulcsszereplőivel fennálló stratégiai partnerségei az európai célok és érdekek megvalósításának hasznos eszközéül szolgálnak. Ez azonban csak akkor fog működni, ha e partnerségek olyan kétirányú utak, amelyek a kölcsönös érdekeken és előnyökön, valamint annak elismerésén alapulnak, hogy minden szereplőnek egyaránt vannak jogai és kötelességei. A feltörekvő gazdaságok teljes körű részvétele a nemzetközi rendszerben lehetővé kell, hogy tegye az abban rejlő előnyök kiegyensúlyozott megoszlását és a kapcsolódó felelősségek egyforma arányban történő viselését. Ezzel összefüggésben döntő fontosságú cél a stratégiai partnerekkel folytatott kereskedelem bővítése, mely elősegítené a gazdaság fellendítését és a munkahelyteremtést. Konkrét lépéseket kell tennünk ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodások megkötése, az európai vállalatok piacra jutásának nagyobb mértékű biztosítása, valamint a fő kereskedelmi partnerekkel való szabályozási együttműködés elmélyítése felé. Iránymutatás a soron következő rendezvényekhez
5.
Az Európai Unió az elkövetkező hetekben több fontos nemzetközi találkozót fog tartani. Az Európai Tanács a mai napon meghatározza az ezen találkozókra vonatkozó első iránymutatásait. A jövőben rendszeresen megvitatja majd a külkapcsolatokat annak érdekében, hogy a legfontosabb rendezvények előtt stratégiai iránymutatásokat nyújtson, különösen abból a célból, hogy a céljainkra és az azok elérését szolgáló eszközökre vonatkozó kulcsfontosságú üzeneteket fogalmazzon meg. Ehhez az Európai Tanácsnak világos stratégiai iránymutatást kell nyújtania, melyet a főképviselőnek és a Tanácsnak a lehető legjobban kell előkészítenie.
6.
Októberben csúcstalálkozóra kerül sor Kínával és a Koreai Köztársasággal, valamint ekkor rendezik az Ázsia–Európa találkozót (ASEM) is, amelyet az év folyamán később az Indiával tartandó csúcstalálkozó fog követni. E találkozók jó alkalmat teremtenek a kapcsolatok ápolására a világ nagyon dinamikus részén lévő kulcspartnerekkel. A napirenden olyan
35
kérdések fognak szerepelni, mint az egyes felek által a gazdasági válságból való fenntartható kilábalásban és a közös kihívások globális megoldásainak keresésében játszott szerep. Konkrét lépésekre van szükség az Európa és Ázsia közötti együttműködés kulcsfontosságú területein, így az éghajlatváltozás terén folytatott együttműködés, többek között a kibocsátások hatékony és ellenőrizhető csökkentésének az előmozdítása, valamint a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság terén; a sürgető biztonsági kérdéseket, például a proliferáció, a terrorizmus, a kiberbiztonság és a kalózkodás kérdését illetően; a regionális – például az Iránnal és Észak-Koreával kapcsolatos –, valamint globális kérdésekre – például a migrációra, az energiára és a nyersanyagokhoz való hozzáférésre – vonatkozóan folytatott együttműködést érintően; a fejlesztési politikák terén folytatott kooperáció, továbbá a jó kormányzás, a munkaügyi előírások és az emberi jogok előmozdítása, valamint az emberek közötti kapcsolatok fejlesztése tekintetében. Az Európai Uniónak – mindenekelőtt az EU–Kína-csúcstalálkozó fényében – aktívan kell érvényesítenie stratégiai érdekeit, beleértve a kétoldalú kereskedelem ösztönzését, a termékek és szolgáltatások piacra jutásának elősegítését és a befektetési feltételek javítását; a szellemitulajdon-jogok védelmét és a közbeszerzési piacok megnyitását; az exporttámogatások terén tanúsított nagyobb fegyelmet; továbbá az árfolyam-politikákról folytatott párbeszédet. 7.
Az elkövetkező hónapok során több olyan fontos külkapcsolati kérdés fel fog merülni, amellyel az Európai Tanácsnak foglalkoznia kell.
a.
A szöuli G20-csúcstalálkozó lehetővé fogja tenni az általános gazdasági fellendülés, valamint a G20-csoport tagjai által vállalt kötelezettségek áttekintését. Az Unió számára lehetővé teszi nevezetesen annak hangsúlyozását, hogy fenn kell tartani a pénzügyi reform terén tapasztalható határozott lendületet; e tekintetben a pénzügyi felügyelettel kapcsolatos csomagról szóló, az Európai Parlament és a Tanács között frissen létrejött megállapodás, valamint a szabályozási keret reformjának 2011 végéig történő befejezése is erősíti az EU pozícióját. A csúcstalálkozónak továbbá egyértelmű jelzést kell adnia a tekintetben is, hogy szükség van a WTO/DDA-tárgyalások lezárására és az erőteljes, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedést szolgáló keret megvalósítására. Az Európai Tanács 2010. októberi ülésén meg fogja vitatni a szöuli találkozó előkészítésének részleteit, továbbá meg fogja határozni az uniós álláspontot. A G8- és a G20-csoport továbbra is fontos fóruma marad számos előttünk álló kihívásra globális szinten hozandó intézkedés meghatározásának, amelyben az Uniónak koordinált álláspontot képviselve, aktívan kell részt vennie. Az Európai Tanács ezért üdvözli azt, hogy erre a célra a 2011ben soron következő francia elnökség teljes mértékben fel kívánja használni a G20- és a G8-csoport kereteit.
b.
36
A közös értékrenden alapuló transzatlanti kapcsolat a nemzetközi rendszer központi elemét képezi. A jelenlegi körül-
mények között új lendületet kell adni e kapcsolatnak, és ismét mérlegelni kell, hogyan lehetne a felek erősségeire és sajátos jellemzőire épülő igazi partnerséget kialakítani. Az Obama elnök részvételével tartandó novemberi csúcstalálkozó erre remek lehetőséget nyújt, ezért gondosan elő kell készíteni. Az Európai Tanács 2010. októberi ülésén megállapodik majd azokról a fő politikai üzenetekről, melyekkel az Unió képviselői e fontos csúcstalálkozóhoz hozzájárulnak. A transzatlanti partnerségnek – egymás kölcsönös érdekeire és hozzájárulásaira kellő tekintettel – a gazdasági kapcsolatainkban rejlő lehetséges előnyök maximalizálására, a főbb nemzetközi kérdések terén való szorosabb együttműködésre, valamint a globális gazdasági és biztonsági kihívások összehangoltabb kezelésére kell összpontosítania. Ezzel kapcsolatban a főképviselő felkérést kap arra, hogy terjesszen elő az EU és a NATO között a válságkezelés terén való együttműködés további erősítésére vonatkozó elképzeléseket, amelyek megfelelnek az ENSZ Alapokmányának és az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak. Ezt a kölcsönös megerősítés szellemében és a döntéshozatali autonómia tiszteletben tartása mellett kell elvégezni, az EU által a NATO részére 2010 februárjában elküldött, konkrét intézkedésekre vonatkozó ajánlások nyomán. c.
Az Európai Tanács októberi ülésén át fogja tekinteni a cancúni éghajlat-változási konferencia előkészítését, és meg fog állapodni az EU által képviselendő álláspontról. Cancúnnak az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi tárgyalások terén fontos lépcsőfoknak kell lennie, ahol megállapodást kell elérni a résztvevők mindegyike által teljesítendő konkrétumok tekintetében a lendület megadása, valamint annak érdekében, hogy továbbra is lehetséges legyen egy ambiciózus és végérvényes megállapodás elérése.
d.
Az európai szomszédságpolitika végrehajtásának a közeljövőben esedékes átgondolása lehetőséget teremt az Unió számára, hogy – a keleti partnerségen keresztül – a keleti szomszédaival, valamint a déli szomszédaival is elmélyítse kapcsolatait. A keleti partnerség keretében indított projektek zökkenőmentes végrehajtása az uniós értékek kiterjesztését jelenti, és előmozdítja az érintett országoknak az Unióhoz jogi, gazdasági és társadalmi szempontból való közelítését. Az Unió a Mediterrán Térségért második csúcstalálkozója megfelelő időben adódó lehetőséget biztosít az euromediterrán együttműködés megerősítésére, valamint a közel-keleti békefolyamatban részt vevő felek közötti közvetlen tárgyalások folytatásának az ösztönzésére.
e.
Az EU–Afrika-kapcsolatok az utóbbi években új lendületet kaptak. A 2010. szeptember 28-i EU–Dél-Afrika-csúcstalálkozónak és a 2010. november 29–30-i EU–Afrika-csúcstalálkozónak a kapcsolatok további elmélyítését kell céloznia. Az EU – az afrikai országokkal partnerségben – továbbra is a gazdasági fejlődés, a jó kormányzás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság megvalósítására fog törekedni az EU–Afrika közös stratégia keretében.
f.
g.
Az ENSZ-közgyűlésnek a millenniumi fejlesztési célokról szóló magas szintű plenáris ülését szeptember 20–22-én tartják New Yorkban. Az Európai Unió határozottan elkötelezett a millenniumi fejlesztési célok 2015-ig történő, globális szintű, a nemzetközi közösségbeli partnerekkel együttműködésben történő megvalósításának elősegítése mellett. Az Ukrajnával novemberben, Oroszországgal pedig decemberben sorra kerülő csúcstalálkozók során arra kell törekedni, hogy a felek számára kölcsönös előnyöket képviselő területeken elmélyítsék az együttműködést annak érdekében, hogy stabilabbá és kiszámíthatóbbá váljanak a kapcsolatok e két fontos országgal, illetve hogy előmozdítsák az emberi jogok kérdését.
II.
A GAZDASÁGI IRÁNYÍTÁSI MUNKACSOPORT
10.
A gazdasági irányítási munkacsoport elnökének időközi jelentése alapján az Európai Tanács üdvözli az eddigi jelentős eredményeket, amelyeket különösen az európai szemeszter, a nem fenntartható versenyképességbeli eltérések és egyensúlyhiányok ellenőrzését és kellő időben történő kiigazítását célzó új makrogazdasági felügyeleti keret kidolgozása, valamint a nemzeti fiskális keretek erősítése terén sikerült elérni.
11.
Az Európai Tanács kiemeli az európai gazdasági irányítás reformjával kapcsolatban eddig végzett lendületes munka folytatásának szükségességét, és várakozással tekint az elé, hogy 2010. októberi ülésére a munkacsoport benyújtsa végső, az Európai Tanácstól 2010. márciusában kapott felhatalmazás minden aspektusát lefedő jelentését, amely a jogalkotási munkának irányt adó átfogó intézkedéscsomagot is magában foglal majd.
Az Ukrajnával megrendezendő csúcstalálkozó várhatóan mindenekelőtt előrelépésekhez fog vezetni a társulási megállapodásról folytatott tárgyalásokban, beleértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást is, valamint nyomatékot fog adni annak a fontos szerepnek, amelyet az Európai Unió az e fontos szomszédja által végrehajtott gazdasági és demokratikus reformokban játszik. Az Oroszországgal tartandó csúcstalálkozó lehetőséget biztosít majd az Oroszországgal folytatott együttműködés fokozására és mindenekelőtt modernizációs programjának megvitatására. Erősíteni kell az együttműködést a gazdasági kérdésekben, például az energia, a beruházás és az innováció, a biztonságot érintő kérdések – beleértve az állandósult konfliktusokat is –, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén, illetve a környezetvédelmi kérdéseket, többek között az éghajlatváltozást illetően.
MELLÉKLETEK I.
AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLSŐ POLITIKÁJÁNAK JAVÍTÁSÁT CÉLZÓ BELSŐ MEGÁLLAPODÁSOK
a)
Az európai uniós külső politika működésének általánosabb javítását célzó konkrét intézkedéseket illetően az Európai Tanács egy olyan, integráltabb megközelítést sürget, amely biztosítja, hogy – a Szerződések rendelkezéseinek megfelelően – valamennyi vonatkozó uniós és nemzeti eszközt és szakpolitikát teljes mértékben és koherens módon igénybe vegyenek az Európai Unió stratégiai érdekeinek támogatására. A csúcstalálkozók és egyéb nemzetközi rendezvények előkészítése során teljes mértékben figyelembe kell venni az éghajlatváltozás, az energiapolitika, a kereskedelem, a fejlesztés, valamint a bel- és igazságügy – többek között a migráció és a vízumpolitika – kérdésének a partneri, illetve multilaterális kapcsolatokban betöltött jelentőségét. E tekintetben az Európai Uniónak folytatnia kell a belső és külső politikái közötti összhang és komplementaritás erősítését. Tovább kell fejleszteni azt a gyakorlatot, hogy jóval a csúcstalálkozók előtt irányadó vitákra kerül sor, különös hangsúlyt helyezve a prioritások és a konkrét feladatok meghatározására.
b)
Szinergiákat kell kialakítani az Európai Unió külkapcsolatai és a tagállamok harmadik országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatai között annak érdekében, hogy – adott esetben – az Európai Unió, illetve a tagállamok szintjén végzett munka kölcsönösen kiegészítse és erősítse egymást. Aktívabb és rendszeresebb információcserét és konzultációt kell folytatni az egyes szinteken lezajlott fejleményekről, melynek alapját az EU és a tagállamok által a fő stratégiai partnerekkel tartott csúcstalálkozók aktuális menetrendjének kell képeznie.
Az Európai Tanács októberi ülésén visszatér az Európai Unió által ezeken a csúcstalálkozókon megfogalmazandó kulcsfontosságú üzenetekre annak érdekében, hogy biztosítsa a sikeres kimenetelt. h.
A latin-amerikai és karibi partnerekkel ez évben tartott eredményes csúcstalálkozóra építve az EU elkötelezett amellett, hogy az előttünk álló globális kihívások kezelése céljából továbbra is szorosan együttműködjön a régió országaival.
8.
Pakisztán fejlődése és stabilitása stratégiai jelentőségű az Európai Unió számára. A pusztító árvizeket követően az Európai Unió és tagállamai fokozták a két- és többoldalú humanitárius segítségnyújtást. Az Európai Tanács nyilatkozatot fogadott el Pakisztánról (II. melléklet).
9.
Az Európai unió továbbra is tevékeny szerepet fog játszani többek között a kvartett révén az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti tárgyalások sikerének elősegítésében és biztosításában. Az Európai Tanács nyilatkozatot fogadott el a közel-keleti békefolyamatról (III. melléklet).
37
c)
Szoros és rendszeres együttműködésre van szükség az Európai Unió külkapcsolatainak meghatározásában és végrehajtásában érintett különböző intézményi szereplők mindegyike között annak biztosítása érdekében, hogy az EU-t képviselők egységes álláspontot közvetíthessenek az Unió stratégiai érdekeinek és céljainak teljes skáláját illetően.
d)
Jelentős előrelépés történt a többoldalú csúcstalálkozók európai uniós szintű előkészítése terén, különösen azon gyakorlati megállapodásoknak köszönhetően, amelyek az EU-nak a G8 és a G20 struktúrákban való képviseletére vonatkozóan az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke között jöttek létre. Az Európai Tanács felkéri az elnököket, hogy folytassák az azt célzó munkát, hogy javuljon az Európai Unió elképzeléseinek az ilyen fórumokon való közvetítése.
e)
f)
38
Az Európai Uniónak világos képet kell alkotnia az egyes partnerállamokkal fennálló kapcsolatok vonatkozásában felmerülő konkrét kérdésekről. Ki kell alakítani az idővel elérendő célokat tartalmazó középtávú tervezést, úgy, hogy az egyes csúcstalálkozók két-három kulcskérdésre összpontosítsanak. Az Európai Tanács ezért felkéri a főképviselőt, hogy a Bizottsággal és a Külügyek Tanácsával egyeztetve valamennyi stratégiai partner tekintetében értékelje a kapcsolatok jövőjét, és határozza meg az Európai Unió érdekeit, valamint az azok érvényesítését támogató lehetséges eszközöket. A főképviselő felkérést kap arra, hogy az e munkával kapcsolatban elért eredményekről szóló első jelentését az Európai Tanács 2010. decemberi ülésére készítse el. Ebben az összefüggésben át kell gondolni a csúcstalálkozók gyakoriságának, formájának és eredményeinek a kérdését, és a csúcstalálkozóknak nagyobb mértékben kell az uniós célok megvalósítását szolgálniuk. Az Európai Tanács felkéri elnökét, hogy a Bizottság elnökével és a főképviselővel együttműködve tegye meg a szükséges kezdeményezéseket a folyamat javítására. Az Európai Külügyi Szolgálat kulcsfontosságú eszköz lesz az Európai Unió külső politikájának megszilárdítását célzó erőfeszítések támogatásában. Az EKSZ a főképviselő felügyelete alatt segíti majd az Európai Tanácsot, a Tanácsot és a Bizottságot az Európai Unió külső fellépésének mint egésznek a koherenciájához szükséges átfogó stratégiai áttekintés és koordináció tekintetében.
II.
NYILATKOZAT PAKISZTÁNRÓL
1.
Az Európai Tanács döbbenettel szemléli a pusztító erejű pakisztáni áradások hatását, amelyek jelenleg is egész közösségeket tesznek tönkre és emberek megélhetését lehetetlenítik el az ország teljes területén. A katasztrófa mértéke egyedülálló Pakisztán történetében. A humanitárius szükségletek és az amúgy is sérülékeny helyzetben lévő gazdaságot sújtó terhek hatalmasak. A katasztrófa súlyossága azonnali és mélyreható válaszlépéseket tesz
szükségessé, tekintettel arra, hogy Pakisztán fejlődése, biztonsága és stabilitása stratégiai fontosságú a régióban. A múlt év júniusában tartott legutóbbi EU–Pakisztáncsúcstalálkozó nyomán az Európai Tanács ismételten kijelenti, hogy szándékában áll megerősíteni a politikai kérdésekben folytatott együttműködést. A stabil, demokratikus és virágzó Pakisztán kulcsfontosságú olyan globális kérdések szempontjából, mint a terrorizmus elleni fellépés, a nonproliferáció és a kábítószerek elleni küzdelem. A jó kormányzásnak is elsődleges szerepe lesz az ország gyors újjáépítésének biztosításában. 2.
Az Európai Tanács emlékeztet az EU (a tagállamok és a Bizottság) közelmúltbéli erőfeszítéseire, amelyet a katasztrófára adott válaszlépések terén tett, mindenekelőtt az általa nyújtott jelentős humanitárius segítségre. Elismeri a Pakisztán számára a helyzet azonnali enyhítését célzó további támogatás, illetve a helyreállítást és az újjáépítést célzó hosszú távú segítség nyújtásának fontosságát.
3.
E célból az Európai Tanács úgy határoz, hogy felhatalmazza a minisztereket, hogy sürgősen állapodjanak meg egy rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket tartalmazó átfogó csomagról, amely hozzá fog járulni Pakisztán helyreállításának és jövőbeli fejlődésének alátámasztásához. Ennek a csomagnak további jelentős humanitárius és fejlesztési támogatást, valamint a gazdaságélénkítés és növekedés szempontjából létfontosságú ambiciózus kereskedelmi intézkedéseket kell tartalmaznia. E tekintetben az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy szilárdan elkötelezett amellett, hogy kizárólag Pakisztán számára nagyobb hozzáférést biztosítson az uniós piacokhoz a Pakisztánból érkező kulcsfontosságú importtermékekre kivetett terheknek a WTO szabályainak megfelelő, azonnali és időszakos csökkentése révén, amelyet a lehető leghamarabb végre kell hajtani, valamint kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben Pakisztán teljesíti a szükséges kritériumokat, 2014-re jogosulttá válik a GSP+ rendszerben való részvételre. A Bizottság felkérést kap, hogy a WTO-partnerekkel közösen vizsgálja meg ennek lehetőségeit, és az európai uniós iparágak érdekeit figyelembe véve októberben nyújtsa be véglegesített javaslatát.
III.
TERVEZET – NYILATKOZAT A KÖZEL-KELETI BÉKEFOLYAMATRÓL
Az Európai Unió határozottan üdvözli az Izrael és a Palesztin Hatóság közötti közvetlen tárgyalások megkezdését, amelyet 2010. szeptember 2-án Washingtonban jelentettek be, továbbá elismerését fejezi ki az izraeli és a palesztin erőfeszítések, valamint az Egyesült Államok, a kvartett és az arab partnerek erőfeszítései iránt. A felek azon elhatározása, hogy érdemi párbeszédet indítsanak, fontos lépést jelent a régió igazságos, tartós és átfogó békéje irányában. A közel-keleti békefolyamatról szóló 2009. decemberi tanácsi következtetésekre emlékeztetve az Európai Unió hangsúlyozza, hogy ezeknek a végleges jogállással kapcsolatos kérdésekre vonat-
kozó tárgyalásoknak kétállamos megoldáshoz kell vezetniük, ahol Izrael és egy független, demokratikus, egységes és életképes palesztin állam békében és biztonságban él egymás mellett. Ennek összefüggésében az Európai Unió elengedhetetlennek tartja, hogy mindkét fél nyugalmat és mérsékletet tanúsítson, és tartózkodjon az olyan cselekedetektől, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a tárgyalások kimenetelét. Mindkét felet felszólítja arra, hogy tartsa be a korábbi kötelezettségvállalásait, és törekedjen olyan körülmények kialakítására, amelyek sikerhez vezethetnek. Az Európai Unió emlékeztet arra, hogy a nemzetközi jog értelmében a telepek jogellenesnek minősülnek, és az Izrael által elrendelt moratórium meghosszabbítására szólít fel. Ismételten felszólít minden erőszakos cselekmény, különösen a rakétatámadások és terrortámadások teljes beszüntetésére. Az Európai Unió – a kvartettbeli partnerekkel és az arab partnerekkel együtt – minden erőfeszítést megtesz, hogy támogassa az Egyesült Államok irányította, a sikeres tárgyalások érdekében folytatott munkát, hogy azok egy éven belül keretmegállapodáshoz vezessenek, ami az izraeli és a palesztin nép, a régióban élő népek és a nemzetközi közösség közös érdeke. Az Európai Unió a palesztin nép első számú adományozója, valamint mindkét félnek és azok szomszédainak kulcsfontosságú politikai és gazdasági partnere. E tekintetben hangsúlyozza, hogy az Európai Unió továbbra is tevékenyen részt vesz – többek között a kvartetten keresztül –
a tárgyalások sikeres kimenetelének támogatásában, és felkéri a főképviselőt, hogy továbbra is biztosítsa az Unió teljes körű szerepvállalását az erre irányuló folyamatos munkában. Az Európai Unió hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a kvartett továbbra is lényeges szerepet töltsön be a békefolyamatban. Kiemeli továbbá a palesztin államépítés folytatásának alapvető fontosságát, amelyet az Európai Unió továbbra is aktívan támogat, többek között a Fayyad-terv végrehajtása révén. A Gázáról szóló 2010. júniusi tanácsi következtetésekre emlékeztetve az Európai Unió hangsúlyozza továbbá, hogy a fenntartható békéhez hosszú távú megoldást kell találni Gáza helyzetére vonatkozóan. Üdvözli az izraeli kormány által bejelentett közelmúltbeli intézkedéseket, amelyeket fontos előrelépésnek tekint. Az intézkedések teljes körű végrehajtására és kiegészítő intézkedések megtételére szólít fel annak érdekében, hogy alapvető politikaváltás valósuljon meg, amely a helyreállítást és a gazdasági fellendülést lehetővé teszi Gázában. Az EU felajánlotta segítségét e cél elérése érdekében. Az Európai Unió egy olyan megoldásra szólít fel, amely figyelembe veszi az Izrael biztonságával kapcsolatos jogos aggodalmakat. Az EU emlékeztet arra, hogy a közel-keleti békének átfogónak kell lennie, és ismételten hangsúlyozza az Izrael és Szíria, valamint Izrael és Libanon közötti tárgyalások fontosságát.
39
EURÓPAI TANÁCS – 2010. OKTÓBER 28–29. KÖVETKEZTETÉSEK Az európai gazdasági kormányzásban alapvető változásra van szükség a közelmúltbeli gazdasági válság által feltárt kihívások kezelése érdekében. Az Európai Tanács e célból jóváhagyta a gazdasági kormányzási munkacsoport jelentését. A jelentés ajánlásainak végrehajtása jelentős előrelépést jelent majd a gazdasági és monetáris unió gazdasági pillérének megerősítésében, mivel növeli a költségvetési fegyelmet, kiterjeszti a gazdasági felügyeletet, és elmélyíti az együttműködést. A jelentés ezenkívül meghatározza azokat az irányadó elveket, amelyek mentén haladva robusztus válságkezelési keret alakítható ki, és az intézmények megerősíthetők. Az Európai Tanács megállapodott a munkacsoport jelentését követő intézkedésekre irányuló lépésekről. Emellett 2010. szeptember 16-i megbeszéléseit folytatva véleményt cserélt a szöuli G20-csúcstalálkozóra, az éghajlatváltozással foglalkozó cancúni konferenciára, valamint az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Ukrajnával, Indiával és Afrikával tartandó csúcstalálkozókra való felkészülés jegyében.
I.
A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁSI MUNKACSOPORT
1.
Az Európai Tanács jóváhagyja a gazdasági kormányzási munkacsoport jelentését. A jelentésben szereplő ajánlások végrehajtása lehetővé teszi számunkra a költségvetési fegyelem növelését, a gazdasági felügyelet kiterjesztését, az együttműködés elmélyítését, valamint egy robusztus válságkezelési keret létrehozását és az intézmények megerősítését. Az Európai Tanács gyorsított eljárást tart szükségesnek a másodlagos jog elfogadását illetően, amely az ajánlások nagy részének végrehajtásához szükséges. A cél az, hogy a Tanács és az Európai Parlament 2011 nyaráig megállapodást érjen el a Bizottság jogalkotási javaslatairól, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a munkacsoport jelentése nem terjed ki az e javaslatokban tárgyalt valamennyi kérdésre, illetve a javaslatok sem tartalmazzák a jelentés valamenynyi elemét. Így lehetővé válik az új felügyeleti intézkedések mielőbbi hatékony végrehajtása. Mindez a gazdasági és monetáris unió gazdasági pillérének jelentős megerősítését és a bizalom növekedését fogja eredményezni, és így hozzájárul a fenntartható növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és a versenyképességhez.
Az Európai Tanács üdvözli, hogy a Bizottság – az Európai Tanács elnökével szoros konzultációt folytatva – előkészítő munkát kíván végezni, amelynek során meghatározza egy új mechanizmus általános jellemzőit, azaz a magánszektor szerepét, az IMF szerepét, valamint azt a nagyon szigorú feltételrendszert, amely szerint a programoknak működniük kell. Az Európai Tanács decemberi ülésén visszatér e kérdésekre, és végleges döntést hoz mind a válságrendezési kerettel kapcsolatos elképzelésről, mind pedig a Szerződések korlátozott mértékű módosításáról annak érdekében, hogy az esetleges módosítást a tagállamok legkésőbb 2013 közepéig megerősíthessék. Az Európai Tanács elnöke ezt követően a tagállamokkal konzultálva meg kívánja vizsgálni a gazdasági és monetáris unióval kapcsolatos eljárások során alkalmazott döntéshozatalban az euróövezet tagállamai számára biztosított részvételi jog kérdését azon esetekre vonatkozóan, amikor tartós veszély fenyegeti az euróövezet egészének stabilitását. 3.
Az állam- és kormányfők hangsúlyozták annak alapvető fontosságát, hogy a költségvetési fegyelem európai unióbeli szigorításával párhuzamosan az Európai Unió költségvetésében és a következő többéves pénzügyi keretben tükröződjenek azok a tagállami konszolidációs törekvések is, amelyek a hiány és az államadósság fenntarthatóbb pályára állítását célozzák. Az Európai Tanács – a különböző intézmények szerepének és az európai célkitűzések teljesítésének tiszteletben tartásával – a következő ülésén megvitatja, hogy az európai szintű kiadások miként járulhatnak hozzá ezekhez az erőfeszítésekhez.
II.
A SZÖULI G20-CSÚCSTALÁLKOZÓ
4.
A világgazdaság kilábalóban van a válságból. Mindazonáltal több olyan kérdés maradt, amely globális szinten folyamatos figyelmet igényel, például a pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok, a pénzügyi ágazat helyreállításának befejezetlensége, a magas munkanélküliség, a globális nyersanyagárak ingadozása, valamint az újra megjelenő
Az Európai Tanács felkéri a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel az azzal kapcsolatos munkát, hogy a nyugdíjreform hatását miként veszik figyelembe a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtása során, továbbá hogy erről decemberben tegyen jelentést az Európai Tanácsnak. Elismerve a rendszerszintű nyugdíjreformok fontosságát, egyenlő feltételeket kell biztosítani a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében. 2.
40
A munkacsoport jelentésének fényében, valamint a kiegyensúlyozott és fenntartható növekedés érdekében az állam- és kormányfők egyetértenek abban, hogy az euróövezet egésze pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében a tagállamoknak állandó válságrendezési keretet kell létrehozniuk, és felkérik az Európai Tanács elnökét, hogy folytasson megbeszéléseket az Európai Tanács tagjaival az ehhez szükséges, korlátozott mértékű szerződésmódosításról, nem érintve az EUMSz. 125. cikkét („no bail-out”, azaz „nincs mentőöv” rendelkezés).
globális makrogazdasági egyensúlyhiány. Az Európai Tanács megerősítette a Tanács által elfogadott iránymutatásokat, és megvitatta azokat a prioritásokat, amelyeket az EU képviselői és a G20-ak közé tartozó uniós tagállamok előtérbe helyeznek majd a szöuli csúcstalálkozón. Fontos, hogy a csúcstalálkozó az erőteljes, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedést szolgáló keretben elfogadott intézkedések tényleges és kellő időben történő végrehajtásának zászlóvivője legyen, különösen a költségvetési konszolidációs terveket, a pénzügyi szabályozási reformot, a társadalmi kohéziót, a munkahelyteremtést és a további strukturális reformok szükségességét illetően. A globális növekedési egyensúly helyreállításának kérdése is különös figyelmet igényel. Az Európai Unió várakozással tekint az elé, hogy a G20-csúcstalálkozón megerősítsék a bázeli megállapodást, amely jelentős lépés a globális pénzügyi stabilitás megszilárdításában. Az Európai Unió hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a piacok nyitottságát, lendületet kell adni a dohai tárgyalásoknak, valamint egy növekedésorientált fejlesztési menetrendet kell elfogadni. Hangsúlyozza továbbá, hogy kerülni kell a protekcionizmus minden formáját, valamint tartózkodni kell az árfolyam-manipulációktól, amelyek rövid távú versenyelőny megszerzésére irányulnak. 5.
6.
A G20-ak 2010. október 23-i miniszteri szintű találkozóján a Nemzetközi Valutaalap reformjára vonatkozóan elért megállapodás elősegíti, hogy növekedjen az IMF tevékenységének hatékonysága, hitelessége és legitimitása, valamint lehetővé teszi az IMF számára, hogy betöltse szerepét a nemzetközi monetáris és pénzügyi rendszer működésének támogatásában. A kvótareformot, valamint tágabb értelemben az irányítási reformokat együttesen, egyetlen átfogó csomagban, ugyanazon az időkereten belül kell elfogadni. További munkára van szükség a pénzügyi intézmények által fizetendő adókkal kapcsolatban, nemzetközi és uniós szinten egyaránt. Ahogyan azt a Tanács jelentése is megállapítja, a kettős adóztatás elkerülése érdekében az érvényben lévő különböző adórendszerek további összehangolására van szükség. A Tanács felkérést kap, hogy e tekintetben 2010 decemberében tegyen jelentést az Európai Tanácsnak. Ezenkívül meg kell vizsgálni a pénzügyi ágazat megadóztatásának különböző lehetőségeit, illetve az adóparadicsomok és az adócsalás megakadályozását célzó bevált gyakorlatokat.
III.
A CANCÚNI ÉGHAJLAT-VÁLTOZÁSI KONFERENCIA
7.
Egyre sürgetőbb, hogy eredményeket érjünk el az éghajlatváltozás kezelésében. Ezért fontos, hogy a cancúni konferencia jelentős, a Kiotói Jegyzőkönyvre építő köztes lépést eredményezzen, és megteremtse egy globális, átfogó, jogilag kötelező, a Koppenhágai Megállapodásban foglalt politikai iránymutatást is felhasználó keret alapjait. Alapvető fontosságú, hogy az Európai Unió és tagállamai továbbra is konstruktív szerepet töltsenek be, és egységesen lépjenek fel. Az
Európai Tanács jóváhagyja a cancúni konferencia előkészítéséről szóló, 2010. október 14-i tanácsi következtetéseket, és megerősíti: az Európai Unió kész mérlegelni a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási időszak lehetőségét is, amennyiben az említett következtetésekben megállapított feltételek teljesülnek. Az Európai Unió átfogó és átlátható jelentést fog benyújtani a gyorsfinanszírozással kapcsolatos kötelezettségvállalása teljesítéséről Cancúnban, majd azt követően évente, továbbá hangsúlyozni fogja annak fontosságát, hogy tovább növekedjen az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásának átláthatósága. A cancúni konferencia után újból értékelni fogja a helyzetet, többek között megvizsgálja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20%-ot meghaladó csökkentésére irányuló lehetőségeket annak érdekében, hogy kész legyen reagálni az éghajlatváltozásról szóló, folyamatban lévő nemzetközi tárgyalásokon. A Tanács felkérést kap, hogy 2011 tavaszáig tegyen jelentést a kérdésről. Az EU – nemzetközi megállapodásra való törekvésével párhuzamosan – egy sokrétűbb megközelítést is alkalmaz majd, amelynek keretében együttműködésre törekszik a kulcsfontosságú partnerekkel azokon a kölcsönös érdekeket szolgáló területeken, amelyek hozzájárulhatnak a partnerországok kibocsátásainak csökkentéséhez. Ezzel összefüggésben az EU ösztönzi az éghajlatváltozás kezelését és a zöld növekedést célzó regionális kezdeményezéseket, mint például az éghajlatváltozással kapcsolatos mediterrán kezdeményezést.
IV.
CSÚCSTALÁLKOZÓK HARMADIK ORSZÁGOKKAL
8.
Az Európai Tanács 2010. szeptemberi következtetéseivel összhangban megvitatta azokat a fő politikai üzeneteket, amelyeknek az Európai Tanács elnöke és a Bizottság elnöke az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Ukrajnával, Indiával és Afrikával tartandó csúcstalálkozók során a szószólója lesz.
— Az Európai Tanács alkalmával szociális csúcstalálkozót is tartottak, amelynek a középpontjában – az (EPSCO) Tanács 2010. október 21-i ülése által elfogadott következtetésekre tekintettel – a gazdasági kormányzás kérdése állt, alapul véve a munkacsoport végső jelentését.
—
41
EURÓPAI TANÁCS – 2010. DECEMBER 16–17. KÖVETKEZTETÉSEK A válság során mindvégig határozott lépéseket tettünk a pénzügyi stabilitás megőrzése és a fenntartható növekedéshez való visszatérés érdekében. Továbbra is ekként cselekszünk, így az Európai Unió és az euróövezet a válságból való kilábalást követően erősebb lesz, mint volt. A növekedési kilátások javulnak, az európai gazdaság alapjai pedig stabilak. Az ez évben bevezetett, stabilitást célzó ideiglenes eszközök hasznosnak bizonyultak, ám a válság kapcsán bebizonyosodott, hogy nem lehetünk elbizakodottak. Ezért a mai napon arról állapodtunk meg, hogy a Szerződés kismértékű módosításával létrehozunk egy olyan állandó mechanizmust, amelynek célja, hogy az euróövezet egészének pénzügyi stabilitását megóvja. Szándékunk szerint a módosítás 2013. január 1-jén lép majd hatályba. Megerősítettük továbbá elkötelezettségünket azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági és monetáris unió gazdasági pillérének megerősítése érdekében a gazdasági kormányzásra vonatkozó jogalkotási javaslatokról 2011. június végéig megállapodást érjünk el, és folytassuk az Európa 2020 stratégia megvalósítását.
I.
GAZDASÁGPOLITIKA
1.
Az Európai Tanács üdvözölte az elnöke által benyújtott, a 2010. október 28–29-i ülésen elfogadott következtetéseket követő intézkedésekről szóló jelentést. Megállapodott abban, hogy a Szerződést módosítani kell abból a célból, hogy az egész euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében az euróövezet tagállamai egy állandó válságkezelési mechanizmust hozzanak létre (európai stabilitási mechanizmus). E mechanizmus a 2013 júniusáig hatályban maradó európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) helyébe lép. Mivel a mechanizmus létrehozásának célja az euróövezet egésze pénzügyi stabilitásának megőrzése, az Európai Tanács egyetértett abban, hogy e célokra a 122. cikk (2) bekezdését már nem kell alkalmazni. Az állam-, illetve kormányfők ezért megállapodtak abban, hogy e rendelkezés nem használandó ilyen célokra.
2.
3.
42
Az Európai Tanács megállapodott az EUMSz. módosításáról szóló határozattervezet szövegéről is, amely az I. mellékletben található. Úgy határozott, hogy haladéktalanul elindítja az EUSz. 48. cikkének (6) bekezdésében megállapított egyszerűsített felülvizsgálati eljárást. Az érintett intézményekkel folytatott konzultációt időben le kell zárni ahhoz, hogy a határozatot 2011 márciusában hivatalosan el lehessen fogadni, a tagállami jóváhagyási eljárások 2013 végéig befejeződhessenek, és a határozat 2013. január 1-jén hatályba léphessen. Az Európai Tanács felszólította továbbá az euróövezet pénzügyminisztereit és a Bizottságot, hogy 2011 márciusáig fejezzék be az eurócsoport 2010. november 28-i, az Európai Tanács által jóváhagyott nyilatkozatában (II. melléklet) meghatározott főbb jellemzőket egyesítő jövőbeli mechanizmust létrehozó kormányközi megállapodással kapcsolatos munkát. A mechanizmust az euróövezet egészének stabilitására kockázatot jelentő helyzetben, az euróövezet tagállamainak közös megállapodásával lehet majd életbe léptetni.
4.
Ha úgy kívánják, e munkában azon tagállamok is részt vehetnek, amelyek pénzneme nem az euró. E tagállamok ad hoc alapon dönthetnek a mechanizmus keretében végzett tevékenységekben való részvételükről.
5.
Annak érdekében, hogy e javaslatok 2011 júniusában elfogadásra kerülhessenek, az Európai Tanács a gazdasági kormányzást érintő hat jogalkotási javaslattal kapcsolatos, a gazdasági kormányzási munkacsoport októberben jóváhagyott ajánlásaira épülő munka felgyorsítására szólított fel, az ambiciózus célokat folyamatosan szem előtt tartva. Üdvözölte a rendszerszintű nyugdíjreformnak a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében történő kezeléséről szóló tanácsi jelentést, és arra szólított fel, hogy az átdolgozott Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásának részletes leírásában kifejezésre jussanak e jelentés megállapításai.
6.
Emlékeztetve a 2010. októberi következtetéseire, az Európai Tanács kijelentette, hogy érdeklődéssel várja, hogy a Bizottság 2011 júniusáig előterjessze az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatait, és felkérte az intézményeket, hogy működjenek együtt a pénzügyi keret időben történő elfogadásának lehetővé tétele céljából.
7.
A foglalkoztatást és a növekedést célzó új Európa 2020 stratégia továbbra is irányt mutat az Uniónak és a tagállamoknak a válságkezelő intézkedések meghozatalában és a strukturális reformok végrehajtásának előmozdításában. Az Európai Tanács üdvözölte a stratégia elindítása óta elért, az elnökség jelentésében foglalt eredményeket.
8.
Az Európai Tanács üdvözölte az euróövezet állam-, illetve kormányfői és az uniós intézmények által tett nyilatkozatot (III. melléklet).
II.
EGYÉB KÉRDÉSEK
9.
Az Európai Tanács üdvözölte a főképviselőnek az elért eredményekről szóló első jelentését, amely az Európai Unió és stratégiai partnerei közötti kapcsolatokat tárgyalja. Ennek alapján az Európai Tanács felkérte a főképviselőt, hogy a Bizottsággal és a Külügyek Tanácsával szorosan együtt-
működve, az Európai Tanács 2010. szeptemberi következtetéseivel összhangban folytassa a munkát oly módon, hogy meghatározza a közös európai érdekeket és az azok érvényesítését előmozdító valamennyi lehetséges tényezőt. Az Európai Tanács évente felméri az elért eredményeket, és szükség esetén iránymutatásokat fogalmaz meg. Az EKSZ tevékenységének megkezdése és koordináló szerepe kiváló lehetőséget biztosít a munka felgyorsítására. 10.
Az Európai Tanács jóváhagyta a Tanácsnak a bővítésről szóló, 2010. december 14-i következtetéseit, és megállapodott Montenegró tagjelölt országgá nyilvánításáról.
11.
Az Európai Tanács elítélte az elefántcsontparti elnökválasztás második fordulóját követő zavargásokat, különösen a december 16-án a polgárok ellen alkalmazott erőszakot. Határozottan felszólított minden felet a mértékletességre. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság kifejezte készségét aziránt, hogy bíróság elé állítsa az erőszakos cselekményekért felelős személyeket. Felszólított minden elefántcsontparti polgári és katonai vezetőt arra, hogy – amennyiben ezt még nem tették meg – ismerjék el a demokratikusan megválasztott elnök, Alassane Ouattara fennhatóságát. Megerősítette az EU határozott szándékát arra, hogy célzott korlátozó intézkedéseket hozzon azon személyekkel szemben, akik továbbra is akadályozzák az elefántcsontparti szuverén népakarat tiszteletben tartását.
12.
[tekintettel az Európai Bizottság véleményére2,] [az Európai Központi Bank véleményének kézhezvételét követően3,] mivel: (1)
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz.) 48. cikkének (6) bekezdése értelmében az Európai Tanács az Európai Parlamenttel, a Bizottsággal és egyes esetekben az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően egyhangúlag határozhat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) harmadik részében foglalt rendelkezések egészben vagy részben történő módosításáról. Az ilyen határozat nem növelheti a Szerződések értelmében az Unióra ruházott hatásköröket, és csak azt követően léphet hatályba, hogy a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyják.
(2)
Az Európai Tanács 2010. október 28–29-i ülésén az állam-, illetve kormányfők megállapodtak abban, hogy a tagállamoknak az euróövezet egésze pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében állandó válságmechanizmust kell létrehozniuk, és felkérték az Európai Tanács elnökét, hogy kezdjen konzultációkat az Európai Tanács tagjaival az ehhez szükséges, korlátozott mértékű szerződésváltoztatásról.
(3)
A belga kormány 2010. december 16-án az EUSz. 48. cikke (6) bekezdése első albekezdésének megfelelően javaslatot nyújtott be az EUMSz. 136. cikkének egy bekezdés hozzáadásával történő felülvizsgálatára, amelynek értelmében azon tagállamok, amelyek hivatalos pénzneme az euró, feltétlenül szükséges esetben működésbe hozható stabilizációs mechanizmust hozhatnak létre az euróövezet egésze pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében, és amely kimondja, hogy a mechanizmus keretében igényelt pénzügyi segítségnyújtásra szigorú feltételek fognak vonatkozni. Az Európai Tanács ezzel egy időben következtetéseket fogadott el a jövőbeni stabilitási mechanizmusról ((1)–(4) bekezdés).
(4)
A stabilitási mechanizmus fogja nyújtani az euróövezet egészének pénzügyi stabilitását érintő, a 2010-ben tapasztaltakhoz hasonló kockázatok kezeléséhez szükséges eszközt, és ezáltal elősegíti az Unió gazdasági és pénzügyi stabilitásának megőrzését. Az Európai Tanács 2010. december 16–17-i ülésén egyetértett abban, hogy mivel a mechanizmus létrehozásának célja az euróövezet egésze pénzügyi stabilitásának megőrzése volt, az EUMSz. 122. cikkének (2) bekezdését a továbbiakban nem kell alkalmazni e célokra. Az állam-, illetve kormányfők ezért megállapodtak abban, hogy az nem használandó ilyen célokra.
(5)
Az Európai Tanács 2010. december 16-án úgy határozott, hogy az EUSz. 48. cikke (6) bekezdésének második albekezdésével összhangban a javaslatról konzultációt foly-
2 3
A …-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A …-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
Az Európai Tanács üdvözölte a Cancúnban tartott COP-16 keretében elért eredményeket, amelyek fontos előrelépést jelentenek a globális átlaghőmérséklet-növekedés 2 °C alatt tartására vonatkozóan elfogadott cél teljesítésére irányuló világszintű erőfeszítések tekintetében, továbbá megelégedéssel vette tudomásul az általa márciusban elfogadott stratégia sikeres végrehajtását.
MELLÉKLETEK I.
TERVEZET AZ EURÓPAI TANÁCS HATÁROZATA
(…) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkének módosításáról azon tagállamok stabilizációs mechanizmusa tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euró AZ EURÓPAI TANÁCS, tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 48. cikke (6) bekezdésére, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkének felülvizsgálatára vonatkozó javaslatra, amelyet a belga kormány 2010. december 16-án nyújtott be az Európai Tanácsnak, [tekintettel az Európai Parlament véleményére1,]
1
A …-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
43
(6)
tat az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal. Az Európai Tanács úgy határozott, hogy az Európai Központi Bankkal is konzultál. [Az Európai Parlament, a Bizottság, illetve az Európai Központi Bank […dátumok…]-án/-én véleményt fogadott el a javaslatról.]
mechanizmussal (EFSM) és a Nemzetközi Valutaalappal együtt gyors és hatékony likviditási támogatást nyújtson, mégpedig az érintett tagállam által végrehajtandó olyan, szigorú gazdasági és költségvetési politikai kiigazításokat tartalmazó programok alapján, amelyek biztosítják az államadósság fenntarthatóságát.
A módosítás az EUMSz. harmadik részében foglalt rendelkezést érinti, és nem növeli a Szerződések értelmében az Unióra ruházott hatásköröket,
Az Európai Tanács október 28–29-én megállapodott arról, hogy az egész euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében állandó válságkezelési mechanizmust kell létrehozni. Az eurócsoport miniszterei egyetértettek abban, hogy ez az európai stabilizációs mechanizmus (ESM) az európai pénzügyi stabilitási eszközön (EFSF) alapuljon, és a jelenlegi EFSF szabályai szerint működve, szigorú feltételrendszer mellett biztosítson pénzügyi segítségnyújtási csomagokat az euróövezet tagállamainak.
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikke az alábbi bekezdéssel egészül ki: „(3)
Azon tagállamok, amelyek hivatalos pénzneme az euró, feltétlenül szükséges esetben működésbe hozható stabilizációs mechanizmust hozhatnak létre az euróövezet egésze pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében. A mechanizmus keretében igényelt pénzügyi segítségnyújtásra szigorú feltételek fognak vonatkozni.” 2. cikk
A tagállamok haladéktalanul értesítik a Tanács főtitkárát az e határozat alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadására vonatkozó eljárások lezárultáról. Ez a határozat 2013. január 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy az első bekezdésben említett valamennyi értesítés megérkezik, illetve ezek hiányában az első bekezdésben említett értesítések közül az utolsó értesítés kézhezvételét követő hónap első napján. 3. cikk Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Kelt, az Európai Tanács részéről az elnök
II.
A JÖVŐBELI MECHANIZMUS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI AZ EURÓCSOPORT 2010. NOVEMBER 28-I NYILATKOZATA
„A közelmúltbeli események alapján bebizonyosodott, hogy az egy tagállamban jelentkező pénzügyi nehézségek különböző közvetítő csatornákon keresztül gyorsan az egész EU makropénzügyi stabilitását fenyegethetik. Különösen igaz ez az euróövezetre, amelyben a gazdaságok – és különösen a pénzügyi ágazatok – szorosan összefonódnak. Az euróövezet tagállamai a jelenlegi válság során végig bizonyították, hogy szükség esetén készek határozott és koordinált intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy megóvják az egész euróövezet pénzügyi stabilitását, és a növekedést ismét fenntartható pályára állítsák. Többek között létrehozták az európai pénzügyi stabilitási eszközt (EFSF), amelynek célja, hogy az európai pénzügyi stabilizációs
44
Az ESM kiegészíti majd a megerősített gazdaságirányítás új keretét, és célja a hatékony és szigorú gazdasági felügyelet megteremtése, amely a megelőzésre összpontosít, és lényegesen csökkenti a későbbi válságok előfordulásának valószínűségét. A szabályok aszerint módosulnak majd, hogy eseti alapon lehetővé tegyék – az IMF politikáival teljes mértékben összhangban – a magánszektorbeli hitelezők részvételét. Minden esetben azonban, az adófizetők pénzének védelme, valamint annak érdekében, hogy a magánhitelezők számára egyértelműen jelezzék, hogy követeléseik a közszféra követeléseihez képest hátrébb soroltak, az ESMhitelek elsőbbségi hitelnek minősülnek, és a kielégítési sorrendben közvetlenül az IMF-hitelek után következnek. Euróövezeti tagállamnak szigorú gazdasági és költségvetési kiigazításokat tartalmazó program alapján, valamint az államadósság fenntarthatóságának – az Európai Bizottság és az IMF által, az EKB közreműködésével végzett – alapos elemzését követően nyújtható támogatás. Az eurócsoport miniszterei a fentiek alapján egyhangúlag döntenek a támogatás megadásáról. Azon országok esetében, amelyek az államadósság fenntarthatóságának a Bizottság és az IMF által, az EKB közreműködésével végzett alapos elemzése alapján fizetőképesnek bizonyulnak, a magánszektorbeli hitelezőket ösztönöznék arra, hogy kitettségüket a nemzetközi szabályok szerint és az IMF gyakorlatával teljes mértékben összhangban tartsák fenn. Amennyiben egy ország előre nem látható módon fizetésképtelenné válna, e tagállamnak az államadósság fenntarthatóságának helyreállítása érdekében, az IMF gyakorlatával összhangban tárgyalásokat kell folytatnia magánszektorbeli hitelezőivel egy átfogó szerkezetátalakítási tervről. Amennyiben az államadósság fenntarthatósága ilyen intézkedésekkel biztosítható, az ESM likviditási támogatást nyújthat. A folyamat megkönnyítése érdekében és a piaci likviditás megőrzése céljából 2013 júniusától kezdődően minden új euróövezeti államkötvény kibocsátási feltételei egy egységesített, azonos szövegű kollektív cselekvési záradékot fognak tartalmazni. Ezek a záradékok megfelelnének a kollektív cselekvési záradékokról szóló G10-jelentést követően az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok jogrendszerében általánossá vált záradékoknak, továbbá tartalmaznának egy olyan összevonási záradékot is, amely lehetővé tenné azt, hogy a tárgyalások során az egy adott tagállam által kibocsátott minden hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt együtte-
sen kezeljék. Ezáltal a hitelezők minősített többséggel határozatot fogadhatnának el, amely jogilag kötelező erővel módosítaná a fizetési feltételeket (adósságmoratórium, futamidő meghosszabbítása, kamatcsökkentés és/vagy értékcsökkentés) abban az esetben, ha az adós fizetésképtelen. A tagállamok középtávon az új kötvénykibocsátásaik során a futamidők meghosszabbítására törekszenek, hogy elkerüljék a refinanszírozási torlódásokat. A Bizottság az EKB-val együttműködve 2016-ban értékeli majd e keret általános hatékonyságát.
b)
a költségvetési felelősségviselés fenntartása: mindannyian elkötelezettek vagyunk a költségvetési politikai ajánlások szigorú végrehajtása, a 2010-re és 2011-re kitűzött költségvetési célok maradéktalan tiszteletben tartása, továbbá a túlzott hiánynak a megállapított határidőkön belüli korrekciója iránt;
c)
a növekedés fokozása a strukturális reformok felgyorsítása révén: határozott szándékunk a strukturális reformok felgyorsítása a növekedés fokozása érdekében;
d)
a Stabilitási és Növekedési Paktum megerősítése és a makrogazdasági felügyelet új keretének bevezetése 2011 nyarától;
e)
megfelelő pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az állandó mechanizmus hatálybalépéséig az EFSF-en keresztül: felhívjuk a figyelmet arra, hogy nagyon kis pénzösszeget vettek igénybe az EFSF-ből az ír program támogatására;
f)
a pénzügyi rendszer további erősítése mind a szabályozás, mind a felügyeleti keret terkintetében, valamint új stressztesztek elvégzése a bankszektorban;
g)
az EKB intézkedései iránti teljes körű támogatás kinyilvánítása: támogatjuk azt, hogy az EKB független felelősséget visel az árstabilitás biztosítása és az inflációs várakozások határozott lehorgonyzása tekintetében, amivel hozzájárul az euróövezet pénzügyi stabilitásához. Elkötelezettek vagyunk az eurórendszer központi bankjai pénzügyi függetlenségének biztosítása iránt.
Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a magánszektor részvételére a fenti feltételekkel csak 2013 közepétől kerülhet sor. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke jelezte, hogy a Szerződés kismértékű módosítására vonatkozó javaslata, amelyet az Európai Tanács következő ülésén fog előterjeszteni, tükrözi majd a mai döntést.”
III.
AZ EURÓÖVEZET ÁLLAM-, ILLETVE KORMÁNYFŐINEK ÉS AZ UNIÓS INTÉZMÉNYEKNEK A NYILATKOZATA
Az euróövezet állam-, illetve kormányfői, valamint az uniós intézmények – az alábbiakban foglaltak szerint – egyértelművé tették, hogy készen állnak arra, hogy minden szükségeset megtegyenek az euróövezet egésze stabilitásának biztosítása érdekében. Az euró ma az európai integráció központi alkotóeleme, és a jövőben is az marad. A vezetők elsősorban a következő területeken sürgettek határozott intézkedéseket: a)
a meglévő programok maradéktalan végrehajtása: üdvözöljük a görög program és az Írország tekintetében elfogadott kiigazítási program végrehajtása terén elért hatalmas előrelépést, ideértve a 2011. évi költségvetés elfogadását;
A felmerülő kihívások átfogó kezelése céljából e stratégia elemei új gazdasági kormányzásunk részeként a soron következő hónapok során továbbfejlesztésre kerülnek.
45
Fotók: © Európai Unió 17. oldal 1. Photo: G. Seibold 2. © Administraţia prezidenţială/autor Sorin Lupsa 3. Gabinete do Primeiro – Ministro 4. © Copyright RVD / foto: Richard van Elferen 5. Creative Commons (Some rights reserved) 6. © Grzegorz Rogiński/Chancellery of the Prime Minister 7. © 2009 SIP / Charles Caratini, tous droits réservés 8. Courtesy of the office of the Prime Minister 9. © UK Parliament
46
A Tanács Főtitkársága Az Európai Tanács 2010-ben Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala 2011 – 46 oldal – 21,0 ⫻ 29,7 cm ISBN 978-92-824-2810-8 doi:10.2860/696
QC-30-10-507-HU-C
Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 22816111 www.european-council.europa.eu
doi:10.2860/696 ISBN 978-92-824-2810-8
