HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 461 végleges
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK A 2003. évi csatlakozási szerződésben a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések felülvizsgálata
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK A 2003. évi csatlakozási szerződésben a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések felülvizsgálata A Bizottság e jelentést a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány (a 2003. évi csatlakozási okmány) alapján terjeszti a Tanács elé. Az okmány a tíz új tagállamból hétben átmeneti időszakot állapít meg a külföldiek termőföldszerzésére, de azt is előírta, hogy „a csatlakozástól számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. E célból a Bizottság jelentést terjeszt a Tanács elé.” Az átmeneti intézkedésekről és azok hatásáról szóló bizottsági jelentést megelőzte a Bizottság megbízásából egy tanácsadó által az érintett országok agrárágazatának helyzetéről készített tanulmány1. 1.
A Bizottság jelentésének jogalapja A 2003. évi csatlakozási okmány alapján a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia (a továbbiakban a hét új tagállam) külön-külön átmeneti időszakot kapott arra, hogy fenntartsa azokat a hatályban lévő jogszabályait, amelyek a termőföld- és az erdőterület-szerzést korlátozzák2, eltérve az EK-Szerződés 56. cikkében rögzített tőkemozgás szabadságától. Az okmány 24. cikkének értelmében ezeket az átmeneti intézkedéseket az V., VI., VIII., IX., X., XII., illetve a XIV. melléklet sorolja fel. A mellékleteknek a szabad mozgásáról szóló fejezetei előírják, hogy „a csatlakozástól számított harmadik évben a fenti átmeneti rendelkezések általános felülvizsgálatára kerül sor. E célból a Bizottság jelentést terjeszt a Tanács elé. A Tanács a Bizottság javaslatára egyhangúlag dönthet az átmeneti időszak lerövidítéséről vagy lezárásáról […].”
2.
Átmeneti szabályok A tőke szabad mozgása a közösségi jog által biztosított egyik alapvető szabadság. Beletartoznak az ingatlanbefektetések is3, függetlenül a hét új tagállamban a
1
2
3
HU
Centre for European Policy Studies (az Európai Politikai Tanulmányok Központja): „Review of the Transitional Restrictions Maintained by New Member States on the Acquisition of Agricultural Real estate” (Az új tagállamokban a mezőgazdasági földingatlanok szerzésére vonatkozó átmeneti korlátozások felülvizsgálata) (http://ec.europa.eu/internal_market/capital/reports). A tanulmány csak a termőföld- és az erdőterület-szerzésről szól. A felülvizsgálat nem vonatkozik a Ciprus, a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország számára a másodlagos lakóhely tekintetében engedélyezett 5 éves átmeneti intézkedésekre. Lásd a Szerződés 67. cikkének végrehajtásáról szóló, 1988. június 24-i 88/361/EGK tanácsi irányelv I. mellékletében megállapított tőkemozgások nómenklatúráját (HL L 178., 5. o.). Bár ezt az irányelvet a Maastrichti Szerződés hatályon kívül helyezte, az Európai Bíróság a nómenklatúrát irányadónak ismeri el.
2
HU
külföldiek termőföldvásárlására megállapított átmeneti időszaktól. Az átmeneti időszakra vonatkozó igényt és az azt biztosító intézkedéseket leginkább az indokolhatja, hogy a hét új tagállamban az egységes piac bevezetése és a közös agrárpolitika rendszerébe való átmenet nyomán védeni kell a mezőgazdasági tevékenységek társadalmi-gazdasági feltételeit. Az intézkedések célja különösen az volt, hogy a föld ára és a jövedelmek között kezdetben meglévő, a többi uniós tagállamhoz képesti hatalmas különbségek miatt az agrárágazatra gyakorolt átmeneti hatással kapcsolatos aggályokat eloszlassa. Az átmeneti eltérések célja volt továbbá az is, hogy egyes országokban megkönnyítsék a privatizációs folyamatot és a gazdálkodók mezőgazdasági termőfölddel való kárpótlását. A korlátozások határideje arra tekintettel lett megállapítva, hogy csökkenjen az ágazatot érintő külföldi befektetések elhúzódó korlátozása – amelyről azt gondolták, hogy az elkövetkezendő években fékezheti a termelékenységet és a versenyképességet – által a hét új tagállam mezőgazdaságának fejlődésére gyakorolt negatív hatás. Az átmeneti idő Lengyelország esetében 12, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia esetében pedig hét év. 3.
A jelentés célkitűzései A Bizottság célkitűzése az volt, hogy az átmeneti intézkedések és hatásaik felülvizsgálatával készüljön egy jelentés arról, hogy előre lehet-e hozni az átmeneti intézkedések megszüntetésének időpontját. Tekintettel az átmeneti eltérések mögött húzódó okokra, a Bizottság annak megvizsgálásáról döntött, hogy a későbbi fejlemények csökkentették-e annyira az eredeti aggályokat a hét új tagállamban , hogy az eltérés a határidő előtt megszüntető legyen. Ennek része volt a csatlakozási tárgyalások óta bekövetkezett fejlemények felmérése és elemzése, valamint azok összehasonlítása a „régi” tagállamok helyzetével és az ott bekövetkezett fejleményekkel.
4.
Módszertani megközelítés A földtulajdonra vonatkozó korlátozások jelenlegi és jövőbeli hatásainak megismeréséhez a tanulmány két kérdésre összpontosított: továbbra is jelentősek-e a hét új tagállamban azok az aggályok, hogy a külföldiek tömegesen juthatnak földhöz, illetve a külföldi tulajdonra vonatkozó korlátozások milyen mértékben befolyásolták a hét új tagállamban a földtulajdonváltás és a földparcellázás hatékonyságát, valamint a termelékenység növekedését. A felmérés a következő fő kérdésekre összpontosított: a hét új tagállam átmeneti korlátozásainak összehasonlító elemzése; a termőföldpiacot és a földügyleteket befolyásoló egyéb tényezők; termőföldpiacok fejlődése az utóbbi években, különösen a földárak és a bérleti díjak tekintetében, valamint közeledésük az EU 15-ökpiacaihoz; és a mezőgazdasági teljesítmény kulcsmutatóinak elemzése a hét új tagállamban, összehasonlítva az EU 15-ökkel.
5.
Az EU-tagság után három évvel kialakult helyzet áttekintése A mezőgazdasági földingatlanok külföldiek általi megszerzésére vonatkozó törvényi korlátozások a hét új tagállamban A hét új tagállamban különböző módszereket alakítottak ki a mezőgazdasági földingatlanok külföldiek általi megszerzésére. E módszerek elsősorban a „külföldiek” fogalmának meghatározására, illetve azokra a feltételekre vonatkoznak,
HU
3
HU
amelyeket a külföldieknek teljesíteniük kell ahhoz, mezőgazdasági földingatlant szerezhessenek (I. melléklet).
hogy
(kivételesen)
A külföldiek fogalmának meghatározása tekintetében Magyarország az egyetlen olyan ország, amely nem teszi lehetővé, hogy cégek termőföldet szerezzenek (ez nem diszkriminatív korlátozás). A (kivételes) tulajdonszerzés feltételeit illetően mind a hét új tagállamban lehetővé teszik külföldiek termőföldszerzését, ha helyben lakóhellyel rendelkeznek és a szóban forgó földet legalább három éve művelik. A Cseh Köztársaság és Litvánia még ennél is továbbment, általánosan lehetővé téve ezen személyek termőföldszerzését. Észtország, Litvánia és Szlovákia a belföldi illetőségű, külföldiek többségi tulajdonában lévő vállalatok számára teszi lehetővé a tulajdonszerzést. Emellett Észtországban a 10 hektárnál kisebb, Lengyelországban pedig (a határövezetek kivételével) az 1 hektárnál kisebb földterületek teljes mentességet élveznek a korlátozás alól. Végezetül Magyarország a nagyon kicsi (legfeljebb 6 000 m2-es) földterületek és a belterjes állattenyésztéshez szükséges gazdasági épületek alatti ingatlanok tulajdonszerzését engedi meg. A legfontosabb, hogy a hét új tagállamban sehol sem korlátozzák a termőföld külföldiek általi bérletét. A különbségekből látható, hogy a külföldiek tulajdonszerzésére nincs érvényben teljes és szigorú tilalom, ezért azt nem lehet az átmeneti célkitűzések eléréséhez lényegesnek tekinteni. A hét új tagállam közötti ezen különbségekre tekintettel érdemes megnézni, hogy a külföldiek ténylegesen milyen mértékben tudtak mezőgazdasági termőföldet vásárolni. A hivatalos statisztikák szerint a termőföldtulajdonon belül a külföldiek részesedése meglehetősen kicsi. Magyarországon például 2005-ben és 2006-ban az összes termőföldügyleten belül a külföldiek részvételi aránya a 0,2%-ot sem érte el. A hét új tagállam közül Lettországban a legmagasabb az arány, de ugyanebben a referenciaidőszakban itt sem haladja meg a 2%-ot. A felmérésben részt vevő belföldi földszakértők hangsúlyozták azonban, hogy a hivatalos statisztikák valószínűleg alábecsülik a ténylegesen külföldi tulajdonban lévő termőföld nagyságát, mert nem veszik figyelembe a helyi közvetítők által vagy a hatóságoknál be nem jegyzett, nem hivatalos szerződésekkel bonyolított ügyleteket. Tulajdoni korlátozások és a földpiacok A külföldi tulajdonra vonatkozó korlátozások hatását fontos a földpiacok működésének tágabb szempontjából elemezni. A hét új tagállammal összefüggésben emlékeztetnünk kell arra, hogy a korlátozások nem érintik a termőföld bérletét. A földügyleteket befolyásoló egyéb intézményi tényezők közé tartoznak a tőkepiaci korlátok és hiányosságok. Továbbra is jelentős szerepet játszanak a földpiaci tranzakciós költségek és a rendezetlen tulajdoni viszonyok, amelyek komolyan befolyásolják a földek felparcellázását. A bizonytalan tulajdoni viszonyokkal és különösen a befejezetlen privatizációval kapcsolatos problémák az adásvételi és a bérleti piacra is kihatnak – bár eltérő módon és különböző mértékben –: ezek az adásvételi árak és a bérleti díjak alakulását befolyásoló legfontosabb tényezők. Külföldi befektetések A külföldiek mezőgazdasági befektetései hosszú távon rendszerint jelentős hatással vannak a szükséges tőke és know-how biztosítására, a földpiacok működésére és a mezőgazdasági termelékenységre. A hét új tagállamban összesen mintegy 1hét0
HU
4
HU
milliárd eurós (2004. évi) közvetlen külföldi befektetésállományból idáig 1 milliárd EUR-nál kevesebb jutott az agrárágazatnak. Ez még így is jelentős tőkebeáramlás, figyelembe véve az érvényben lévő átmeneti korlátozásokat. Rávilágít arra, hogy a „nem hivatalosan” külföldi tulajdonban lévő termőföld aránya már meghaladja a hivatalos statisztikákban mértet, de azt is mutatja, hogy a befektetések a cégek tulajdonát képező gazdaságokba és az azokkal kapcsolatos bérletre irányulnak. Ezeknek a – még mindig korlátozott – beruházásoknak az agrárágazatra gyakorolt közvetlen (horizontális) hatásaihoz hozzávehetjük az élelmiszeripar jelenleg összesen mintegy 9 milliárd EUR összegű befektetéseinek (valószínűleg) jóval nagyobb közvetett, (vertikálisan) továbbgyűrűző hatásait. Mindezek megkönnyítik az átmenet folyamatát az agrárágazatban. Az EU-csatlakozás hatása a hét új tagállam földpiacára Az EU-csatlakozásnak közvetett hatása is volt a hét új tagállam agrárpiacára. Ösztönözte a korábbi 15 tagállamból eredő közvetlen beruházásokat, ami fokozta a fentiekben említett hatásokat. Azzal, hogy ösztönözte a pénzügyi ágazat reformját és elősegítette az EU 15-ök pénzügyi intézményeinek növekvő jelenlétét, javította a hitel- és biztosítási lehetőségeket, ezáltal csökkentette a hatékonyabb földpiacok előtt álló akadályokat. Végül, de nem utolsósorban, a közös agrárpolitika (KAP) révén erőteljesen növekedett a hét új tagállam mezőgazdasági termelőinek támogatása. Míg a hét új tagállam mezőgazdasági termelői az EU 15-ök gazdaságai rendelkezésére álló támogatásoknak csak egy részére jogosultak, ezek a támogatások a hét új tagállam agrárjövedelmének még így is jelentős részét teszik ki. Javítják a hét új tagállam mezőgazdasági termelőinek társadalmi helyzetét, a jobb hitellehetőségekkel együtt pedig éppen jókor teremtenek ösztönzést és lehetőségeket a hazai befektetők számára termőföldszerzésre, ami máris erőteljes növekedést idézett elő az agrárjövedelmekben, a földügyletekben és a földárakban. A hét új tagállam változó földpiaca E piacokon jóval több földet bérelnek4, mint amennyit eladnak. Lettország és Lengyelország kivételével mindegyik új tagállamban bérbe adják a termőföld több mint felét, ez az arány pedig jóval magasabb, mint az EU 15-ök átlaga. Ezzel szemben Lettországban és Lengyelországban a bérlet aránya az EU 15-ök átlaga alatt marad. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi években a földértékesítési piacot erősen befolyásolták a földprivatizációs programok keretében folyó állami értékesítések. Főleg a Cseh Köztársaságban, de Lengyelországban és Litvániában is ez a helyzet. Észtországban és Lettországban a privatizáció jórészt befejeződött, és bár Magyarországon és Szlovákiában állami földeket a jövőben is privatizálhatnak még, ez a földértékesítési piacot jelenleg nem befolyásolja jelentős mértékben.
4
HU
Különösen jelentős a földbérlet Szlovákiában, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Észtországban és Litvániában, ahol a gazdaságok által bérbe vett összes mezőgazdasági földterület aránya több mint 50%. Lettországban ez 24%, Lengyelországban pedig 22%. 2003 és 2005 között az összes földhasználaton belül a földbérlet aránya minden országban csökkent egy kicsit (1–4%-kal), Magyarország kivételével, ahol 3%-kal nőtt.
5
HU
A tanulmány a földeladásokra és a bérleti díjakra vonatkozó árstatisztikák beszerzésénél nemzeti forrásokat használt fel. Ahol lehetett, a Bizottság felhasználta továbbá az EUROSTAT adatait is. A statisztikai mérés területét jelenleg is bővítik, és az adatok minőségét javítják, az eredményekre még várni kell. Amennyire jelenleg felmérhető, a Cseh Köztársaság és Szlovákia kivételével a 2000–2006 közötti időszakban a nemzeti valutában mért és inflációval korrigált földeladási árak minden országban jelentős mértékben emelkedtek (II. melléklet). Az átlagos növekedés a lengyelországi évi mintegy 10% és a lettországi évi csaknem 60% között mozgott. Fontos, hogy az áremelkedés jelentős része a csatlakozás éve körül következett be. A Cseh Köztársaságban és Szlovákiában az árak 2001 után valójában csökkentek. Ebben az időben a Cseh Köztársaságban a még állami földek privatizációja miatt jelentős növekedés volt az állami eladásokban. Úgy látszik, hogy a bérleti díjak összességében nem emelkedtek jobban a földáraknál, bár az egyes országokban eltérő tendenciákat lehetett megfigyelni (II. melléklet). Lengyelországban a 2000–2006 közötti időszak elejétől tapasztalható áremelkedés a végül visszájára fordult. Összességében azonban a bérleti díjak átlagosan mintegy évi 4%-kal emelkedtek. A többi országban az áremelkedés stabilabbnak bizonyult, a magyarországi évi mintegy 6% és a litvániai évi több mint 20% között mozgott. Mégis, figyelemmel arra, hogy a külföldiek előtt a bérleti piac nyitva, a földértékesítési piac viszont jórészt zárva volt, megjegyzendő, hogy a bérleti díjak növekedése összességében viszonylag mérsékelt maradt. Az időszak végén a hét új tagállam árszintje még mindig jelentősen különbözik (III. melléklet). A közös valutában számított földeladási árak 2005/2006-ban Észtországban és Litvániában voltak a legalacsonyabbak, nem haladták meg a 800 EUR-t hektáronként. Ennél jóval magasabb volt Lengyelországban (1 927 EUR/hektár5), valamint a Cseh Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban (1 625 EUR/hektár, illetve 1 017 EUR/hektár). Lettországban volt a legmagasabb az árszínvonal, hektáronként 3 591 EUR. Az árszintbeli különbségeket azonban részben a statisztikai hibákból származnak, mivel az árkalkuláció alapja országonként még mindig változó. A bérleti díjak itt is eltérő szerkezetűek. A számadatokat közlő országok közül (2005-ben) Szlovákiában volt a legalacsonyabb az árszint, hektáronként 18 EUR, Magyarországon pedig a legmagasabb (67 EUR/hektár6). A Cseh Köztársaság, Litvánia és Lengyelország a hektáronkénti 32, 33, illetve 41 EURral a középmezőnyben volt7. Az árak és emelkedésük szerkezete arra enged következtetni, hogy az agrárpiacok alakulását a külföldiek előtt való nyitottságon kívül még mindig jelentős mértékben befolyásolják egyéb intézményi tényezők, úgymint a tőkepiaci megszorítások és hiányosságok, a földpiacok tranzakciós költségei és a bizonytalan tulajdonviszonyok, illetve a befejezetlen privatizáció. Ezenkívül a bérleti díjak viszonylag visszafogott
5
6 7
HU
A „Review of the Transitional Restrictions Maintained by New Member States on the Acquisition of Agricultural Real estate” (Az új tagállamokban a mezőgazdasági földingatlanok szerzésre vonatkozó átmeneti korlátozások felülvizsgálata) című tanulmányból származó 2005. évi termőföldár-adatok. Az EUROSTAT 2005-ből rendelkezésre álló 2 049 EUR/hektáros adatai csak a művelés alá vontföldre vonatkoznak. 2006. évi adatok. 2005-ben 63 EUR/hektár. 2006. évi adatok. 2005-ben 32, 22, illetve 35 EUR.
6
HU
növekedéséből úgy tűnik, hogy a külföldiek jelenléte miatti áremelkedés kockázata kezelhető. Az árak emelkedésének eredményeként időközben fokozatosan csökken az új és a régi tagállamok földeladási árai közötti különbség (III. melléklet), bár a folyamat még messze nem ért véget. Hasznos lehet a Kelet-Németországgal való összehasonlítás, mivel ebben a régióban a hét új tagállaméhoz nagyon hasonló átmenet játszódott le, de velük ellentétben határait a 90-es évek eleje óta megnyitották az EU előtt. E régióval összehasonlítva Lengyelország az árszínvonal felét érte el, a Cseh Köztársaság, Magyarország és a Szlovák Köztársaság valamivel ez alatt van. Csak Lettország közelíti meg a kelet-német szintet, árai a szomszédos Svédország áraihoz közelítenek (lásd azonban a kalkulációs különbségekre vonatkozó korábbi megjegyzést). Ismételten hangsúlyozandó, hogy a bérleti piacok külföldiek előtt való nyitottságára tekintettel meglepő, hogy a bérleti díjak felzárkózása általában nem markánsabb, mint a földeladási áraké. Az agrárágazat társadalmi-gazdasági szerkezete A hét új tagállam agrárágazatában évek óta folyó, egyre hatékonyabb földhasználatot és termelést eredményező átalakulásnak máris figyelemre méltó eredményei vannak, mindenek előtt a terméshozamokat illetően, de egyre inkább a munkaerő termelékenységében is. A gabona (búza) termelésében például a hét új közép-európai tagállam már az EU 15-ök terméshozamának 60%-a (Lengyelország) és 90%-a (Cseh Köztársaság) közötti eredményeket ért el. A Balti-országok még mindig le vannak maradva. A tejtermelésben már mind a hét új tagállam megközelíti az EU 15-ök átlagos hozamát. Nem ilyen kedvező a helyzet a termelékenységet illetően. Bár például a munkaerő termelékenységben (alkalmazottanként előállított bruttó érték) az elmúlt években csökkent a lemaradás, még mindig hatalmas különbségek vannak a hét új tagállam között, illetve őket az EU 15-ökhöz hasonlítva is. 6.
Következtetések a) A hét új tagállam csatlakozási tárgyalásain felmerült aggályok – különösen az, hogy milyen hatással lesznek a földáraknak és a jövedelmeknek az új és a régi tagállamokbeli szintje közötti hatalmas különbségek az agrárágazatra – fontosak, de nem szoríthatják háttérbe azokaz az alapvető problémákat, amelyek bizonyos fokig még mindig hátráltatják a mezőgazdaságnak a hét új tagállamban a termelékenység és a jövedelmek növeléséhez szükséges strukturális reformját. A hét új tagállamban a mezőgazdasági földek piacai intézményi tényezőktől, úgymint a befejezetlen privatizációtól, a bizonytalan tulajdonosi és társtulajdonosi viszonyoktól, valamint a körülményes és drága földátruházási eljárásoktól függenek. b) Úgy tűnik a hét új tagállam mezőgazdasága megrázkódtatás nélkül alkalmazkodott a külföldiek földbérletben megnyilvánuló erőteljes jelenlétéhez, sőt úgy tűnik, hogy ez a jelenlét még segíti is a fenti intézményi korlátok feloldását. Új technológiák bevezetésével és a termeléshez nélkülözhetetlen tőke biztosításával pozitív hatással lehet a mezőgazdasági reformra. Ezenkívül a hét új tagállam némelyikében elősegítheti, hogy a szétszórtan elhelyezkedő kis földek bizonytalan jogcímű tulajdonosai kikerüljenek a nagygazdaságok monopolhelyzetben lévő
HU
7
HU
jelenlegi tulajdonosainak szorításából, ami akadályozza a földárak piaci alapúvá válását és a földeknek a nagyobb és összefüggő parcellák létrehozására irányuló újraelosztását. c) A Bizottság tanulmánya bebizonyította, hogy a hét új tagállam és az EU 15-ök között a jövedelem és földárak terén lévő különbségek az utóbbi években csökkentek. Az árak még mindig messze vannak a teljes felzárkózástól, de ez nem is várható el, és az eltérések megszüntetéséhez szükséges feltételnek sem tekinthető. A EU 15-ökön belül is van egy észrevehető, de kisebb árkülönbség, bár magasabb átlagos árszínvonalon. A különösen a külföldiek tulajdonszerzését terhelő tranzakciós költségek az EU 15-ökben is fontos, bár kisebb szerepet játszhatnak. A bérleti díjaknak a hét új tagállambeli eddigi alakulásából az látszik, hogy a földeladási árak sokkszerűnek egyáltalán nem minősíthető fokozatos közeledése az EU 15-ök árszínvonala felé folytatódhat, ha a hét új tagállamban ugyanannyira megnyitják a földpiacot, mint az EU 15-ökben. d) A mezőgazdasági termelés társadalmi-gazdasági feltételei javultak és ez a pozitív tendencia várhatóan folytatódni fog. Továbbra is nagy azonban a különbség a hét új tagállam és az EU 15-ök termelékenysége között. Ez arra világít rá, hogy a hét új tagállam hatóságainak további erőfeszítéseket kell tenniük a földhasználat és a mezőgazdasági termelés racionalizálási folyamatát késleltető intézményi tényezők megszüntetésére. A külföldiek jelenleg bérletben és esetenként földtulajdonban megnyilvánuló agrárágazatbeli jelenléte már most és várhatóan a jövőben is előmozdítja ezt a folyamatot. e) A 2003. évi csatlakozási okmányban a jelentés elkészítésére megállapított határidő miatt a tanulmányozott időszak szükségképpen túl rövid8 ahhoz, hogy több gyakorlati tapasztalattal rendelkezzünk arról, hogy a csatlakozás milyen hatással volt a külföldiek termőföldszerzésére. Mégis, a Bizottság tanulmánya azt mutatja, hogy a hét új tagállamnak jól, az ágazat fejlesztésének támogatására kell kihasználnia az átmeneti időszak hátralévő részét, felkészülve annak elkerülhetetlen végére. Ezzel összefüggésben a hét új tagállam hatóságai megvizsgálhatnák a külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó korlátozások egy szűkebb körű, ideiglenes enyhítését a mezőgazdasági reformokat elősegítő módon. Meg lehet fontolni például a következő, a hét új tagállam közül néhányban részben már végrehajtott kisebb reformok bevezetését: –
a külföldiek által korlátozás nélkül megvásárolható maximális földterület növelése: Észtországhoz hasonlóan meg lehetne vizsgálni például egy 10 hektáros korlát lehetőségét;
–
a mezőgazdasági ingatlant bérlő külföldiek számára annak lehetővé tétele, hogy korlátozás nélkül tulajdonjogot szerezzenek a gazdasági épületeken és az azok alapját képező területen. A Bizottság megállapítása:
8
HU
A jelentés elfogadásának időpontjában rendelkezésre álló statisztikai adatok néhány tagállam vonatkozásában csak 2006-ra vonatkoznak. Az „új” és a „régi” tagállamok közötti összehasonlítás céljából a legátfogóbb földáradatok csak 2004-re és 2005-re vonatkozóan állnak rendelkezésre.
8
HU
A termőföldszerzésre vonatkozó átmeneti intézkedések félidős felülvizsgálatakor a hét új tagállamban tapasztalt helyzet alapján a Bizottság nem von le az intézkedések határidő előtti megszüntetésére vonatkozó következtetést.
HU
9
HU
I. MELLÉKLET: A termőföldszerzésre vonatkozó törvényi korlátozások a hét új tagállamban
A korlátozás ellenére uniós polgárok vásárolhatnak-e termőföldet?
Cseh Köztársaság
Észtország
Magyarország
Lettország
Litvánia
Lengyelország
Szlovákia
Igen,
10 hektárnál kisebb földterületek esetében:
Igen,
Igen,
Igen,
Igen,
• ha házastársa magyar állampolgár
• ha legalább 3 éve az országban tartózkodik és gazdálkodik, akkor megvásárolhat ja az általa bérelt földterületet
• ha házastársa litván állampolgár
Nem határövezetben található 1 hektárnál kisebb földterületek esetében:
• ha házastársa cseh állampolgár • ha legalább 3 éve az országban tartózkodik és gazdálkodik, akkor az országban bármilyen parcellát megvásárolhat
Igen. További feltételt nem kell teljesíteni. 10 hektárnál nagyobb földterületek esetében: Igen, • ha házastársa észt állampolgár • ha legalább 3 éve az országban tartózkodik és gazdálkodik, akkor megvásárolhatja az általa bérelt földterületet
• ha legalább 3 éve az országban tartózkodik és gazdálkodik, akkor megvásárolhatj a az általa bérelt területet.
• ha házastársa lett állampolgár, de csak társtulajdonos lehet
• ha legalább 3 éve az országban tartózkodik és gazdálkodik, akkor az országban bármilyen parcellát megvásárolh at
Igen, • ha legalább öt éve Lengyelországban él • ha házastársa lengyel állampolgár • Egyéb földterületek esetében: • ha házastársa lengyel állampolgár
• ha házastársa szlovák állampolgár • ha legalább 3 éve az országban tartózkodik és gazdálkodik, akkor megvásárolhatj a az általa bérelt földterületet
• ha legalább 3 éve az országban tartózkodik és gazdálkodik, akkor megvásárolhatja az általa bérelt földterületet
Jogi személyek vásárolhatnak-e termőföldet?
Igen
Igen
Nem
Igen
Igen
Igen
Igen
Az országban bejegyzett, de külföldiek
Igen, ha a részvények kevesebb mint fele
Igen
Nem
Igen, ha a részvények kevesebb mint
Igen
Igen, ha a részvények kevesebb mint fele van külföldiek tulajdonában
Igen
HU
10
HU
tulajdonában lévő jogi személyek vásárolhatnak-e termőföldet?
HU
van külföldiek tulajdonában
fele van külföldiek tulajdonában
11
HU
II. MELLÉKLET: A termőföld ára a hét új tagállamban 2000 és 2006 között Hektáronként, nemzeti valutában, 2005. évi árakon számolva Adásvétel
2000 Cseh (CZK)
Köztársaság
2001
61134
Észtország (EEK)*
2003
2004
2005
2006
48976
50501
50601
48279
45118
3850
Lettország (LAT) Litvánia (LTL)
2002
1139
1185
4985 370
383
733
1602
2346
1663
1398
1439
1851
2441
174
196
[373]**
Magyarország (1000HUF)* Lengyelország (PLN)*** Szlovák (SKK)
Köztársaság
Bérlet Cseh (CZK)*
Köztársaság
7255
5476
5649
5375
6088
6776
8244
9171
50672
47113
45438
41781
38908
37850
36303
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
599
716
762
788
867
960
940
35
44
47
49
60
77
110
12837
12780
14851
14871
15720
17101
104
101
122
200
141
164
368
462
479
562
684
Észtország (EEK) Lettország (LAT) Litvánia (LTL) Magyarország (HUF) Lengyelország (PLN)* Szlovák (SKK)*
Köztársaság
132
Források: eltérő megjelölés hiányában az EUROSTAT. Az EUROSTAT adatai az EUROSTAT jelenlegi árai alapján számolva, 2005. évi árakban vannak megadva. * A „Review of the Transitional Restrictions Maintained by New Member States on the Acquisition of Agricultural Real estate” (Az új tagállamokban a termőföldszerzésére vonatkozó átmeneti korlátozások felülvizsgálata) című tanulmányban szereplő adatokéval megegyező nemzeti forrásból származó adatok. ** A művelés alá vont földekre vonatkozó 2006. évi FADN-adatok. *** A művelés alá vont földekre vonatkozó EUROSTAT-adatok.
HU
12
HU
III. MELLÉKLET: A termőföld ára a hét új tagállamban és az EU 15-ök egyes államaiban 2000 és 2006 között Jelenlegi euróértéken, hektáronként számolva ELADÁSOK Cseh Köztársaság
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
1556
1403
1528
1522
1561
1621
1625
Észtország*
218
Lettország Litvánia
294
321
297 546
526
1031
2301
3591
468
390
406
536
734
676
742
[1550] **
Magyarország* Lengyelország***
464
1194
1415
1307
1308
1465
2049
2385
895
878
888
912
946
981
1017
10330
12211
12920
14669
15995
18787
22791
9081
9427
9465
9184
9233
8692
8909
16830
17246
16966
16489
16035
Kelet-Németország*
3631
3811
4014
3831
3944
Franciaország*
4913
5384
5778
6079
6567
35713
37150
40150
34160
31432
30235
31290
1989
1988
2019
2126
2455
3351
3706
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
15
20
24
24
27
32
32
9
12
13
14
17
22
33
41
45
53
57
63
67
26
25
26
43
35
41
7
9
10
14
18
346
368
391
399
397
Szlovák Köztársaság
Dánia Németország Nyugat-Németország*
Hollandia Svédország
Bérleti díjak Cseh Köztársaság* Észtország Lettország Litvánia Magyarország Lengyelország*
29
Szlovák Köztársaság*
Dánia
328
Németország
164
174
Nyugat-Németország*
225
261
Kelet-Németország*
104
116
456
176
Franciaország*
124
123
124
123
122
Hollandia
405
443
445
445
447
462
466
Svédország
107
104
108
110
110
108
110
Források: eltérő megjelölés hiányában az EUROSTAT * A „Review of the Transitional Restrictions Maintained by New Member States on the Acquisition of Agricultural Real estate” (Az új tagállamokban a termőföldszerzésre vonatkozó átmeneti korlátozások felülvizsgálata) című tanulmányban szereplő adatokéval megegyező nemzeti forrásból származó adatok. **) A művelés alá vont földekre vonatkozó 2006. évi FADN-adatok.
HU
13
HU
***) A művelés alá vont földekre vonatkozó EUROSTAT-adatok.
HU
14
HU
