HU
HU
HU
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
Brüsszel, 16.12.2008 COM(2008) 870 végleges
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a balti-tengeri tőkehal-halászatban alkalmazott vonóhálók szelektivitásáról
HU
HU
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a balti-tengeri tőkehal-halászatban alkalmazott vonóhálók szelektivitásáról
1.
CÉL ÉS BEVEZETÉS
A Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló 2187/2005/EK tanácsi rendelet 7. cikke felkéri a Bizottságot, hogy „(…) a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság javaslatára (…) értékelést (…)” nyújtson be a Tanácsnak „(…) az olyan aktív halászfelszerelések zsákjának szelektivitásáról, amelyek esetében a tőkehal a célfaj.”. A 7. cikk hatálya szerint ez csak a vonóhálóval történő halászat során alkalmazott halászeszközöket érinti. Az értékelés a vonóhálóra, a dán kerítőhálóra és az olyan hozzájuk hasonló halászeszközökre vonatkozik, amelyek szembősége ≥ 105mm és „Bacoma” típusú szelektáló ablakkal vagy T90-es zsákvéggel vannak ellátva (az utóbbi esetében a zsákvégnél és a hosszabbítóelemnél a szemek 90°-kal vannak elfordítva), mivel a balti-tengeri tőkehal-halászatban ezt a két szelektáló rendszert alkalmazzák. A fent említett rendelet melléklete részletesen ismerteti mindkét halászeszköz-tartozékot. Az értékelést a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) végezte1. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságot (HTMGB)2 felkérték, hogy ismertesse véleményét az értékelésről. Ez a jelentés az ICES és a HTMGB tanácsainak összefoglalását, valamint a T90-es zsákvég és a „Bacoma” típusú szelektáló ablak szelektivitásának összehasonlítását nyújtja. Tartalmazza továbbá a fokozott szelektivitás indoklását, néhány kezdeti ajánlást a megvalósítás módjára vonatkozóan, és bemutatja a jövőbeni feladatokat is. 2.
AZ ICES ÉS A HTMGB KÖVETKEZTETÉSEI ÉS AJÁNLÁSAI
Az ICES azt a következtetést vonta le, hogy mind a „Bacoma”, mind a T90-es típus valóban szelektív eszköz, és visszatartja az olyan méretű halakat (L50 = az ilyen hosszúságú halak 50%-át a hálóban tartja), amely megegyezik a tőkehalra vonatkozó 38 cm-es jelenlegi legkisebb kirakodási mérettel. A két halászeszköz szelektivitása közötti eltérésre nincs egyértelmű bizonyíték. Az ICES további megjegyzései a két halászeszköz előnyeivel és hátrányaival foglalkoznak, praktikusságuk, a halak minősége vagy az üzemanyag hatékonysága szempontjából. Az ICES további tanulmányok és elemzések készítését is ajánlja. A HTMGB támogatja az ICES megállapításait, és azt a következtetést vonta le, hogy a rendelkezésre álló információk alapján nem lehet azt a kérdést megválaszolni, hogy a „Bacoma” és a T90-es típusú vonóhálók hasonló szelektivitási tulajdonságokkal 1 2
HU
ICES, 8,3,3,3 (2007). Az ICES válasza az EU-nak a balti-tengeren tőkehal-halászatban használt aktív halászfelszerelések szelektivitására vonatkozóan. HTMGB (2008) A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma: A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság tanácsai a balti-tengeren tőkehal-halászatban használt aktív halászfelszerelések szelektivitására vonatkozóan.
2
HU
rendelkeznek-e vagy sem. A HTMGB azt is megjegyezte, hogy „a tőkehal vonóhálóval történő halászatának jelenlegi halászati lehetőségei megengedik a méreten aluli tőkehal halászatát. Ez a balti-tengeri tőkehal-állományok nem optimális kezeléséhez vezet. A fiatal halak pusztulásának csökkenésével járó, javuló halászati lehetőségek nem csupán magasabb hozamokat biztosítanak, hanem a keleti tőkehal-állomány felújulásához is hozzájárulnak. Ezért a HTMGB azt ajánlja, hogy vizsgálják meg, milyen intézkedésekkel lehet javítani a balti-tengeri tőkehalhalászati lehetőségeken.” 3.
AZ ÉRTÉKELÉS RÉSZLETES ELEMZÉSE
3.1.
Szelektivitás
A szelektivitásra vonatkozó következtetések egy, az ICES3 által korábban végzett elemzésen alapulnak, mivel a szelektivitásról, és különösen a „Bacomá”-ról mostanában nem készültek tanulmányok. Az ICES azonban figyelembe vette két minapi szelektivitásról szóló és főként a T90-nel foglalkozó, lengyel, illetve német tanulmány előzetes eredményeit4. Az ICES következtetései szerint mind a „Bacoma” szelektáló ablakok, mind a T90 zsákvégek 38-40 cm-es L50 szelektivitási együtthatót biztosítanak, ami megfelel a tőkehal 38 cm-es legkisebb kirakodási méretének. A T90 esetében a német és lengyel adatok előzetes elemzése ~ 41cm-es L50 szelektivitási együtthatóról, valamint 4,8 cm-től 6,5 cm-ig terjedő szelektálási tartományról szól. Összességében a kétféle halászeszköz szelektivitása között nem volt észlelhető eltérés, de mindazonáltal ez nem zárható ki. 3.1.1.
A zsákvég kerületén számolt szemek számának szerepe
Az ICES által korábban készített elemzés a T90-es zsákvégekre vonatkozóan régi adatokat használt. Az adatok többsége olyan kísérletekből származik, ahol a használt zsákvégek kerületén a szemek száma a jelenleg legális maximum 50-et meghaladja. Egy Dániában nemrég végzett modellezési elemzés5 és más tudományos jelentések azonban kimutatták, hogy a zsákvég kerülete jelentős hatással van a szelektivitásra attól függetlenül, hogy a zsákvéget szabványos rombuszalakú vagy T90-es hálószemekkel alakították ki. A zsákvég kerületén a hálószemek számának csökkentése számottevően fokozta a szelektivitást. Ezért elképzelhető, hogy a T90-es zsákvégnek a korábbi elemzésben meghatározott szelektivitása
3
4
5
HU
ICES (2004) Az ICES-FAO halászati technológiai és halmagatartási munkacsoportjának (HTHM) jelentése, 2004. április 20-23., Gdynia, Lengyelország. ICES CM 2004/B:05.189 o.; ICES (2005) Az ICES-FAO halászati technológiai és halmagatartási munkacsoportjának (HTHM) jelentése, 2005. április 18-22., Róma, Olaszország. ICES CM 2005/B:04.283 o. Moderhak W., 2007. Selectivity in trawl fisheries for cod – assessment of the selectivity on cod of active gears for which cod is recognised as target species according to Article 7 of Council Regulation (EC) No 2187/2005 (A vonóhálók szelektivitása tőkehal-halászat esetén – értékelés a 2187/2005/EK tanácsi rendelet 7. cikke szerint az olyan aktív halászfelszerelések zsákjának szelektivitásáról, amelyek esetében a tőkehal a célfaj). Lengyelország közleménye az Európai Bizottságnak. 2007. augusztus 16. Wienbeck H., 2007. 579 A „Solea” halászati kutatóhajó 2007/9/7-2007/9/28-ról szóló útijelentése. Institute for Fishery Technology & Fishery Economics (Halászati Technológiai és Halászati Ökonómiai Intézet), Hamburg, Németország. Előkészületben. Herrmann B., Priour D., és Krag L.A., 2007. Simulation-based study of the combined effect on cod-end size selection of turning meshes by 90° and reducing the number of meshes in the circumference for round fish (Modellezésen alapuló tanulmány, amely kerek halak esetében a hálószemek 90°-kal történő elforgatásának és a kerületen a hálószem szám csökkentésének kombinált hatását vizsgálta a zsákvégek méret szelektivitására). Halászati kutatás 84 (2007) 222-232.
3
HU
(nagyobb számú hálószemmel) alulbecsli a T90-es jelenlegi szelektivitását. A T90-esre vonatkozóan Lengyelországban és Németországban nemrég végzett tanulmányok is alátámasztják ezt az elméletet, amint az a fentiekben megállapításra került. 3.1.2.
A fogásmennyiségek és a fogások összetételének szerepe
A fogásmennyiségek és a fogások összetételei befolyásolhatják a „Bacoma”, illetve a T90-es halászeszközök szelektivitását. Megfigyelőktől és halászoktól is érkeztek jelzések, miszerint a jelenlegi „Bacoma” szelektáló ablak aránylag jól működik, amikor a fogás hálókivetésenként hozzávetőlegesen kisebb mint két tonna. Ha a fogások nagyobbak, és kiváltképpen ha a legkisebb kirakodási méret körüli tőkehalak vannak túlsúlyban, a „Bacoma” méret szelektálási tulajdonságainak eredménye nem kielégítővé válik. Ez megfelel a korábbi tanulmányoknak és a „Bacoma” szelektáló ablak méretével függ össze. A T90-es esetében, a zsákvégekre vonatkozó tanulmányok kimutatták, hogy a szelektivitás nem annyira a fogás méretétől, hanem inkább a fogás összetételétől függ. Magas lepényhal koncentráció a zsákvégben csökkenti a háló tőkehalra vonatkozó szelektív tulajdonságát. Az ICES ezért kiegészítő technikai intézkedéseket ajánl, mint például a magas lepényhal vagy méreten aluli tőkehal koncentrációjú területeken a valós idejű területlezárások lehetőségének fontolóra vételét. 3.1.3.
Legkisebb kirakodási méret
Mindkét féle halászeszköz – a „Bacoma” és a T90-es egyaránt – a tőkehal 38 cm-es legkisebb kirakodási méretének megfelelő L50 értéket biztosít. Jelenleg mind a „Bacoma”, mind a T90-es esetében az L25 érték (az eszköz az ilyen hosszúságú halak 25%-át a hálóban tartja) megfelel a tőkehalpéldányok körülbelül 35-38 cmes hosszának, ami egy szelektívebb gazdálkodási célkitűzést jelentene. 3.1.4.
Visszadobás
Az ICES balti-tengeri halászterületeket értékelő munkacsoportja (BTHÉM) becsléseket szolgáltat a nyugat- és kelet-balti-tengeri tőkehal-állományok összes halászterületén visszadobott tőkehalak mennyiségéről. A legfrissebb jelentésük6 szerint a visszadobás 2005ben évi 1600 tonnáról évi több mint 4000 tonnára nőtt 2006-ban és 2007-ben. Az ICES úgy véli, hogy a visszadobott tőkehalak számában történt növekedés valószínűsíthető oka a 2003. és 2005. évi új egyedek megnövekedett száma, amely egyedek a halászható állomány részévé váltak, de még éppen csak a legkisebb kirakodási méret felett vannak. A balti-tengeri tőkehal visszadobási arányát jelenleg a fogás súlya alapján 10%-ra becsülik. A fokozottabb szelektivitás csökkentené ezt a százalékot, és az állományok jobb megújulásához, illetve magasabb hozamokhoz vezetne.
6
HU
ICES CM 2008 / ACOM : 06.
4
HU
3.2.
További szempontok
3.2.1.
Elfogadottság a halászok körében
Az összes rendelkezésre álló információ alapján egyértelmű kettősség tűnik ki a tagállamok halászeszközökkel kapcsolatos preferenciáit illetően: – a dán és svéd halászok egyértelműen a „Bacoma” szelektáló ablak használatát részesítik előnyben; – a többi tagállam halászai pedig, különösen a lengyelek és a németek, a T90-es zsákvéget tartják a vonzóbb alternatívának. Úgy tűnik, hogy egyik választási lehetőség sem tökéletes a fogások optimalizálása vagy a visszadobott halak minimalizálása szempontjából, de mindkettő jobban elfogadható lehetőség a halászok számára, mint a hálószemek méretének egyszerű növelése. 3.2.2.
A halászeszközökhöz rögzített tartozékok
A 2187/2005/EK tanácsi rendelet 5. cikkében több olyan halászeszközökhöz rögzíthető legális tartozékot ismertetnek, amelyek káros hatással lehetnek a szelektivitásra, vagy a hálószemnyílások korlátozása érdekében jogellenes módon is felszerelhetőek. A szelektivitásra hatással lehet az alsó kopásvédők, a nagy, zsákkötélhez rögzített „életmentő” úszók, belső terelőhálók, valamint a körpántok használata, attól függően, hogy hogyan szerelték fel őket. Így azt, hogy ezek a tartozékok folyamatosan szükségesek a teherbírás szempontjából, illetve biztonsági okokból, a szelektivitásra való kedvezőtlen hatásukkal szemben ellensúlyozni kell. 3.3.
Az ICES és a HTMGB által ajánlott nyomon követő tanulmányok
Az ICES és a HTMGB tanulmányok készítését ajánlja, hogy bővíteni lehessen az ismereteket a „Bacoma” szelektáló ablakról és a T90-es zsákvégről, illetve, hogy a köztük lévő különbségeket tisztázni lehessen. A javasolt tanulmányok listája a következő: • strukturált kísérletek, amelyeket kifejezetten a T90-es zsákvég és a „Bacoma” szelektáló ablak szelektivitásának összehasonlítására, valamint a fonalvastagság, a zsákvég kerület és a hálószem méretek hatásának értékelésére terveztek; • tanulmányok a szelektivitásra vonatkozóan, növekvő fogás méretekkel és a fogások egyre sokfélébb összetételével, mind „Bacoma”, mind T90-es zsákvégek esetében; • kiegészítő technikai intézkedések lehetőségének vizsgálata, mint például valós idejű vagy területi lezárások a Balti-tengeren; • a kijátszás potenciális hatásának szabályszerű felülvizsgálata a tagállamok információi alapján; • a megengedhető halászeszköz-tartozékokkal, például kapásvédőkkel, „életmentő” úszókkal, stb. kapcsolatos jelenlegi szabályozás felülvizsgálata, annak érdekében, hogy megállapításra kerüljön, továbbra is szükség van-e a használatukra.
HU
5
HU
4.
A BIZOTTSÁG KÖVETKEZTETÉSEI
A Bizottság azon a véleményen van, hogy bár a balti-tengeri vonóhálóval történő tőkehalhalászat esetében a visszadobási arányok viszonylag alacsonyak, van még lehetőség a szelektivitás fokozására és más intézkedések meghozatalára a visszadobások csökkentése érdekében. Figyelemmel a HTMGB azon ajánlására, hogy „vizsgálják meg, milyen intézkedésekkel lehet a balti-tengeri tőkehal-halászati lehetőségeken javítani”, a Bizottság fel kívánja tárni a balti-tengeri vonóhálóval történő tőkehal-halászat szelektivitásának fokozására adódó lehetőségeket, és el kívánja kerülni a visszadobásokat. A Bizottság a kelet-balti-tengeri tőkehal-állomány jelenlegi kedvező alakulásában arra lát lehetőséget, hogy a szelektivitást a balti-tengeri halászati ágazatot érintő súlyos gazdasági veszteségek nélkül fokozzák. Az elsősorban egy-egy faj halászatára szakosodott halászattal jellemezhető, félig zárt Balti-tenger alkalmas jelöltje lehet egy teljes mértékben felvállalt ökoszisztéma megközelítésű gazdálkodásnak is, jelentősen csökkenő visszadobási szinttel mind a kereskedelmi, mind a nem kereskedelmi fajok esetében. Az ilyen megközelítés középés hosszú távú hatásai a nagyobb fogási kvóták és az ökológiailag, illetve gazdaságilag egészségesebb halászati területek lehetnek. A minap a Bizottság elnyerte a balti-tengeri regionális tanácsadó bizottság7,8 támogatását a visszadobások csökkentésére és a szelektivitás javítására a Balti-tengeren. A Bizottság felismerte, hogy e megközelítésnél sok intézkedés lehetséges, köztük a „Bacoma” szelektáló ablakok kibővítése, a hálószem méretek növelése a T90-es esetében, a hálószem méretek növelése a „Bacoma” szelektáló ablakok esetében, általában nagyobb hálószem méretek, kisebb hálószem szám a zsákvég kerületén, a fiatal tőkehalak elkerülésére irányuló kísérleti programok, valós idejű lezárások, stb. A Bizottság üdvözli a tagállamoktól és a balti-tengeri regionális tanácsadó bizottságtól ebben az összefüggésben érkező további kezdeményezéseket, és megbeszéléseket fog szervezni a tagállamokkal és a balti-tengeri tanácsadó bizottsággal olyan kísérleti projektek megtárgyalására, amelyek a különböző intézkedéseket értékelik. A Bizottság a visszadobások csökkentése és a jobb szelektivitás vonatkozásában a kísérleti projektek eredményeit megvizsgálja, majd célkitűzéseket és esetleg új szabályozási intézkedéseket ajánl, amennyiben és amikor azokat szükségesnek tartja. A Bizottság ebben az összefüggésben ki kívánja emelni, hogy az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-i 1198/2006/EK tanácsi rendelet több rendelkezést ír elő, amelyeket a szelektivitás fokozásának céljából a tagállamok felhasználhatnak. Néhány példa: halászeszközök váltogatása, támogatás a nem kereskedelmi fajokra gyakorolt hatást csökkentő felszerelésekre, kisebb hajók támogatása az egyes halászati területekhez való hozzáférésük ellenőrzése és az azzal való gazdálkodás javítása érdekében, valamint támogatás kollektív akciókra, mint például kísérleti projektekre. A Bizottság ezért felhívja a tagállamokat, hogy a balti-tengeri tőkehal-halászatban a szelektivitás javítása érdekében a kísérleti projektek ösztönzését szolgáló meglévő eszközöket vegyék igénybe.
7 8
HU
Balti-tengeri regionális tanácsadó bizottság (2008) Ajánlások 2009-re a balti-tengeri halfajok halászatára. Balti-tengeri regionális tanácsadó bizottság (2008) Észrevételek a Bizottság visszadobásokról szóló konzultációs dokumentumával kapcsolatban.
6
HU
