Az európai környezetvédelmi jogrendszerének felépítése 1

EURÓPAI UNIÓ KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA Az európai környezetvédelmi jogrendszerének felépítése 1. 2. rész. 3. fejezet

© Prof. Guy Turchany

1

Az európai környezetvédelmi jogrendszerének kialakulása . Az CE - EU környezetjogi fejlődése 1960 és 2000-között


2

Az európai környezetvédelmi jogrendszerének szintetikus áttekintése. I.

Bevezetés

II. Általános rendelkezések III. Fenntartható fejlődés IV. Klímaváltozás V. Hulladékgazdálkodás VI. Levegő szennyezés VII.Vízvédelem és vízgazdálkodás VIII.Természet- és biológiai sokféleség védelem IX. Talajvédelem X. Vegyi anyagok XI. Polgárvédelem XII.Zajvédelem XIII.Nemzetközi együttműködés XIV.Munka anyag „Jobb jogalkotás a környezetvédelmi stratégiában” (COM 2005/466 finál)


3

I. Bevezetés Az E.U. környezetvédelmi céljai Az 1972-benn, Stockholmban tartott környezetvédelmi konferencia foglalkozott először a környezetvédelemmel és akcióprogram kidolgozását határozták el. Az Egységes Európai Szerződés ezután már magában foglalta az Európai Unió céljai között a környezetvédelmet, megteremtve a jogalapot a további intézkedésekhez. Most csak három nagy elvet emelünk ki : A környezeti kár költségeit a kár okozójának kell viselnie. Különbözőértelmezésekben a szennyező-fizet elv jelentheti a hatályos környezeti normák betartásának költségeit, illetve a szennyezés által okozott károk (externális költségek) megtérítését. Az Európai Unió az elvet egyenlőre csak lazább értelmezésében alkalmazza, mert még nincsenek olyan eszközök (például szigorú környezeti felelőség, vagy környezetvédelmi adók), melyek alapján a szennyezőt az externális költségek megfizetésére kötelezhetné. Az úgynevezett integrációs alapelv az Amszterdami Szerződés 3c Cikkelyében került megfogalmazásra. " A környezetvédelmi szempontok integrációja az Európai Unió szakpolitikáiba a holisztikus környezetpolitikához vezető első lépés, és mint olyan, a sikeres környezetpolitika alapfeltétele. „A szubszidiaritás elve szerint az Európai Unió csak akkor cselekszik, ha a problémát hatékonyabban tudja kezelni, mint a tagállamok, a régiók, vagy a helyi hatóságok. A szubszidiaritás elve nem egyszerűen egy, a tevékenységek optimális szintjét (helyi, regionális, nemzeti, európai, vagy nemzetközi) meghatározó eszköz. Hatékony környezetvédelem csak a különbözőpolitikai szintek (európai, nemzeti, regionális, helyi) szereplőnek együttműködésével valósítható meg. © Prof. Guy Turchany

4

II. Általános rendelkezések Akció programok 6. Környezetvédelmi akció program 5. Környezetvédelmi akció program A környezetvédelmi politika alapelvei Környezetvédelmi felelősség Az elővigyázatosság elve. Környezetvédelmi eszközrendszer Környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek kedvezményben való részesítése Pénzügyi támogatások : LIFE Környezet - egészségügyi stratégiák Integrált termékpolitika IPP Környezetvédelmi megállapodások Közös környezetvédelmi adók, illetékek a közös piacon Európai Környezetvédelmi Ügynökség Öko-címke (Eco-Label) Környezeti szempontok integrálása az európai szabványokban (EN) Rendelet a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről. © Prof. Guy Turchany

5

Előzetes Környezetvédelmi Hatásvizsgálat EIE Tervek és programok előzetes környezetvédelmi értékelése Környezetvédelmi felügyeletek : minimális elvárások Állami támogatások környezetvédelmi célokra Az Európai Befektetési Bank eszközei Európai nyilvántartás a szennyezés kibocsátásokról és transzferekről Tudományos Bizottságok a környezetvédelem, a fogyasztók és a közegészségügy védelmében Az Európai Közösség jogrendszerének alkalmazása és ellenőrzése Aarhusi egyezmény a polgárok környezeti információhoz és részvételhez való jogáról, és jogérvényesítési lehetőségeiről Az Aarhusi egyezmény alkalmazása az Európai közösség intézmény rendszerében. Az igazságszolgáltatáshoz való jog A környezetet érő súlyos szabálysértésekről A környezet védelme a büntető jogon keresztül A tagországokban környezetvédelmi felügyeletek lebonyolítása (19961997 / 1998-1999 / 2000 -2001 / 2002 / 2003 / 2004 )


6

A környezetvédelmi politika integrációja A környezetvédelem integrálása a fejlődő országok szintjén A környezeti problémák szemelőt tartása a közösség együttműködési politikáiban A környezetvédelem integrálása a közös piac keretében A fenntartható fejlődés propagálása a vállalkozások körében A környezetvédelem integrálása a halászati politikában Fenntartható stratégia a halgazdaságban A környezetvédelmi dimenzióinak integrálása a várospolitikában Környezetbarát városi stratégia A környezetvédelem integrálása a gazdaságpolitikában A környezetvédelem integrálása a közlekedéspolitikában A környezetvédelem integrálása a légi közlekedési tervezésben A tengerpartok integrált menedzsmentje.


7

III.

Fenntartható fejlődés

Általános keret Bevezetés Egy évvel a Fenntartható Fejlődés világtalálkozója után Világ a partnerség a fenntartható fejlődés érdekében Stratégia a fenntartható fejlődés megvalósítására A környezeti politika átvizsgálása 2003 - 2004 A fenntartható fejlődés eszközrendszere Stratégia a fenntartható energia fogyasztás érdekében Stratégia a hulladékok csökkentésére és újra hasznosítására Akció terv a tiszta technológiák fejlesztésére Keretprogram az innovációra és a versenyképesség növelésére Környezeti mutatók (indikátorok) A környezetvédelmi politika integrációja Stratégia a környezetvédelem integrálására az Unió minden politikájában A környezet érdekeinek figyelembevétele a közösség energia politikájában. Néhány csapásvonal a fenntartható mezőgazdaság irányában


8

IV. Klímaváltozás Általános politikai keretek Klíma stratégia Az európai klímaprogram végrehajtása (2000 - 2001) Kyotoi egyezmény Kyotoi jegyzőkönyv a klímaváltozásról Kyotót követő közösségi stratégia Üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése Az üvegházhatású kibocsátások mechanizmusa Üvegházhatású gázok kereskedelmének megszervezése Fluor alapú gázok kibocsátásának csökkentése. Légi közlekedés és klímaváltozás Koppenhágai konferencia


9

V. Hulladékgazdálkodás Általános keretek Hulladéklerakás Keretirányelv a hulladékokkal kapcsolatban Stratégia a hulladék megelőzésről és újrafelhasználásról Hulladékkezelési jogrendszer létrehozása Hulladékgazdálkodási statisztikák Az újrahasznosítási technikák versenyképességének növelése A határokon átkelő hulladékok megfigyelése és ellenőrzése Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés (IPPC) Sajátos hulladékok Csomagoló anyagok és hulladékaik Hulladékgazdálkodás a kitermelő és bánya iparban A PCB-k és PCI-k megsemmisítése Akkumulátorok és elemek eliminálása Használt olajak eltávolítása Használt gépjárművek újrahasznosítása, értékesítése Felhagyott offshort gáz és nyersolaj berendezések


10

Szennyvíz iszapok felhasználása a mezőgazdaságban A PVC környezeti problémái Elektromos és elektronikus hulladékok kezelése Titán dioxidok megsemmisítése, megfigyelése és ellenőrzése. Környezetszennyezés megelőzési programok Hulladékégetés Hulladékégetés Veszélyes hulladékégetés Hulladékégetésre használatos berendezések Új hulladékégetők Veszélyes hulladékok Veszélyes hulladék gazdálkodás és ellenőrzés Bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok határon átmenő ellenőrzéséről Nemzetközi együttműködés a hulladék kezelés szintjén. 2010 február 24.-én három veszélyes hulladékkal foglalkozó egyezményt egy igazgatóság keretében vonték össze : Bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok határon átmenő ellenőrzéséről Rotterdami egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó, előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról. Stockholmi egyezmény a hosszan maradandó organikus vegyi anyagokról (POP Polluants organiques persistants) © Prof. Guy Turchany

11

VI. Levegő szennyezés Levegő minőség. Tematikus stratégia a levegő minőségéről Gazdálkodás a környezet légkörének minőségével A levegőminőségével kapcsolatos információ cserék Tiszta levegő Európának program (CAFE) Környezet és közlekedés Légszennyező anyagok Nitrát oxidok, részecskék és más szennyező anyagok a levegőben Nemzeti határértékek néhány levegőszennyező anyaggal kapcsolatban Nitrogén dioxid Az ózon pajzsra ártalmas vegyi anyagok Ólom A CFC-k megsemmisítése (Halogénezett szénhidrogének

Kloroform, Freon-12 (difluor-diklórmetán), Szén-tetraklorid (tetraklórmetán), Ccl 4, Etil-klorid (klóretán), Vinilklorid (klóretén), Triklóretilén (1,1,2 triklóretén), Tetrafluoretilén (1,1,2,2-tetrafluoretén) )

Megegyezés a határokon nagy távolságban átnyúló levegőszennyezésekről Megegyezés a nehéz fémekről Stockholmi egyezmény a hosszan maradandó organikus vegyi anyagokról (POP Polluants organiques persistants A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok. (aldrine, chlordane, dieldrine, endrine, heptachlore, hexachlorobenzène, mirex, toxaphène polychlorobiphényles (PCB) ) © Prof. Guy Turchany

12

Földi gépjárművek Minden gépjárműre vonatkozó előírások : Könnyű gépjárművekből keletkező légszennyezések Nehéz gépjárművekből keletkező légszennyezések Néhány folyékony üzemanyag kéntartalma A dízel olaj minőségével kapcsolatos előírások Közúti gépjárművek : Az új gépjárművek CO2 kibocsátásáról Az új gépjárművek üzemanyag felhasználásáról A nehéz gépjárművek okozta környezeti hatások Nem közúti gépjárművek : Nem közúti gépjárművek légszennyezése Mezőgazdasági és erdőgazdasági gépekből keletkező légszennyezések Más közlekedési eszközök Légi közlekedés és klímaváltozás Stratégia a tengeri hajózásból keletkező szennyezések csökkentésére Hajtóanyagok kéntartalmáról Ipar Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés (IPPC) Nagy égető berendezések Az iparból származó organikus vegyi anyagokról

13

VII. Vízvédelem és vízgazdálkodás Általános keretek AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000. október 23-i 2000/60/EK IRÁNYELVE az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén. A víz szempontjából elsőbbséget élvező anyagok A fenntartható vízgazdálkodáshoz elengedhetetlen használó - fizet díjszabás Vizek sajátos használata Ivóvizek Minőség és ellenőrzés Ellenőrzési módszerek és analízis Fürdővizek Lakossági szennyvizek Haltenyésztési vizek Tengeri szennyezések Stratégia a tengeri környezet javítására Balesetek által keletkezett tengeri szennyezések Kőolaj által okozott tengeri szennyezések Európa vizeiben Hajók által okozott tengeri szennyezések megelőzése Hajózás által okozott szennyezések és azok büntetőjogi következményei POP - k hajón való szállításának tilalma

14

Vízvédelem és vízgazdálkodás folytatás Egyezmény a szénhidrogén alapú tartáj hajókról Regionális megállapodások Barcelonai egyezmény a Földközi tenger védelméről Helsinki egyezmény a Balti tenger védelméről OSPAR egyezmény az Észak-keleti Óceán védelméről Tengeri biztonság Kontinentális vizek Helsinki egyezmény határon átnyúló vizek védelméről és használatáról Rajna egyezmény Duna - Fekete tenger egyezmény Anyag kibocsátások Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés (IPPC) Földalatti vizek védelme Mosószerek címkézése és biológiai - lebomlásának elősegítése Maradandó organikus vegyi anyagok ( POP ) Nitrát rendelet Higany rendelet Más veszélyes anyagok : a vízi közegek védelme Más veszélyes anyagok : földalatti vizek védelme © Prof. Guy Turchany

15

VIII. Természet- és biológiai sokféleség védelem 1 Biológiai - sokféleség Cselekvési programok : természeti források védelme, mezőgazdaság, halgazdaság, fejlődő országok támogatása, nemzetközi kapcsolatok Berni egyezmény a vadvilág védelméről Natura 2000 az élőhelyek védelméről Riói egyezmény a biológiai sokféleség védelméről Stratégia a természeti források fenntartható használatáról 2 Állat és növény világ Egyezmény néhány vadállat és növény védelméről Canberrai egyezmény a Délsarki vidék védelméről A vad madarak megóvása Bonni egyezmény a vándormadarak védelméről Egyezmény a vadállatok birtokban tartásáról Laboratóriumi állatok védelme Tengeri élővilág Szabvány kegyetlenség nélküli állati csapdákról Szerződés az Alpok védelméről


16

Természet- és biológiai sokféleség védelem folytatás 3 Erdők Uniós erdő stratégia Forest Focus program Fenntartható tropikus erdőgazdálkodás Fenntartható erdőgazdálkodás a fejlődő országokban Erdő és fenntarthatóság 4 Genetikailag manipulált organizmusok (GMO) Bevezetés GMO - k GMO - k zárt területen való használata A genetikailag manipulált organizmusok terjesztése (GMOsorompó) A határon átnyúló forgalma Új táplálékok és táplálékadalékok A GMO-k nyomon követési lehetőségei, nyomon követése és címkézés Genetikailag manipulált organizmusokból készült állati eledelek


17

IX. Talaj védelem 1 Általános keret Talajvédelmi stratégia Integrált szennyezés megelőzés és csökkentés (IPPC irányelv) Szerződés az Alpok védelméről

X. Vegyi anyagok 1 Veszélyes anyagok és készítmények Rendelet a vegyi anyagok nyilvántartásáról (REACH) Fehér könyv a vegyi anyagokkal kapcsolatos stratégia kialakításáról Vegyi anyagok kereskedelme és használata Vegyi anyagok osztályokba osztása és címkézése Veszélyes anyagok Veszélyes készítmények Tisztító szerek Rotterdami egyezmény néhány veszélyes vegyi anyag és készítmény, valamint növény védőszer kereskedelméről Közösségi stratégia a endokrinokat zavaró szubsztanciákról Stratégia a higanyok használatáról az unióban © Prof. Guy Turchany

18

Vegyi anyagok folytatás 2 Biokémiai termékek és növényvédő szerek Stratégia a növényvédő szerek hosszú távú használatáról Biokémiai termékek 3 Műtrágya Közösségi rendszer a műtrágyákkal kapcsolatban 4 Kockázat szabályozás Kockázat elemzés és hárítás Kémiai anyagokat érintő nagyobb ipari balesetek Harc a biológiai terrorizmus ellen Vegyi anyagokkal készítendő kísérletek A jó kísérleti gyakorlatok alkalmazása A jó laboratóriumi gyakorlat ellenőrzése Munkavédelem a vegyiparban 5 Szennyező anyagok és hulladékok Egyezmény a határon átmenő légszennyezésekről Stockholmi egyezmény a maradandó organikus vegyi anyagok ( POP ) Bázeli egyezmény Közösségi stratégia a dioxinnal kapcsolatban PCB-k (poliklórozott bifenil) és PCT-k (PolyChloroTerphényle ) meg semmisítése © Prof. Guy Turchany

19

XI. Polgárvédelem 1 Általános keret Együttműködési mechanizmusok a polgárvédelemben Közösségi együttműködés, programok és gyakorlatok 1998-1999 és 2000-2006 A civil védelem finanszírozása 2007-2013 Megelőző riasztások a balesetek elkerülése végett Jelentések az előkészületekről 2002 2 Környezeti balesetek Nagyobb környezeti balesetek veszélyes anyagok vagy készítmények belekeveredésével Határon átmenő ipari balesetek hatásai Balesetekből eredő tengeri szennyezések A Közösségi reagálás árvíz esetén Egy Közösségi árvíz menedzsment felé


20

XII. Zajvédelem 1 Általános keretek A zaj értékelése és a zaj elleni védekezés Zöld könyv a zaj elleni védekezésről 2 Sajátos zaj források Gépjárművek Motorkerékpárok Háztartási gépek Építményeken kívüli felszerelések és gépek Repülőtéri zaj menedzsment

XIII. Nemzetközi együttműködés 1 Bővítési stratégiák Bővítés Horvátország Törökország Balkán Nemzetközi együttműködés más Államokkal Nemzetközi szerződések © Prof. Guy Turchany

21

XIV. Munkaanyag „Jobb jogalkotás a környezetvédelmi stratégiában” (COM 2005/466 finál) 28.9.2005 1 Stratégiai témák, áttekintés Általános stratégiák 6. Környezetvédelmi keretprogram Fenntartható fejlődés stratégiája Tematikus megközelítések 2 Témák szerint vizsgálandó kérdések és stratégiák Légszennyezés Tengeri környezetet érintő integrált problémák Természeti forrásokkal való gazdálkodás Hulladék megelőzési és újrahasznosítás Növényvédő szerekkel kapcsolatos Városi környezettel kapcsolatos


22

5. Környezetvédelmi akció program Közlekedés

Mezőgazdaság

Idegenforgalom

Integrált harc a szennyezések ellen Üzemeltetési licencek Kibocsátási állomány jegyzékei Környezeti auditok Termékdíjak Környezetbarát és tiszta technikák.

Szennyezés csökkentés: Kiválasztott célok, CO2, SO2, Nox Gazdasági és adóügyi ösztönzések Az atomhulla-dékok biztos megsemmisítése

Környezetbarátabb járművek és üzemanyagok a kibocsátások szintjén Gazdasági és adóügyi ösztönzések Szigorúbb technikai ellenőrzés Üzemanyag párolgás csökkentése

Fenntartható idegenforgalom, területfejlesztés és infrastruktúra Ivóvízellátás Fürdővíz Hulladékgazdaság Fenntartható mobilitás

Hulladékcsökkentés jobb kezelés Hulladékleltár Gazdasági és adóügyi ösztönzések Letétbehelye-zett csomagolás Magasköve-telményű hul-ladék kezelés Civil/büntető-jogi felelősség

Megújuló energiák értékesítése. K és F a következő forrásokra biomassza Szélenergia Apály és dagály energia felhasználás Napenergia Vízenergia géothermikus energia

Infrastrukturális racionalizálás Hálózatok tervezése Közlekedési modellek közötti választás Torlódások és dugók megszüntetése Kapcsolatok

Fenntartható mezőgazdaság Külterjes gazdálkodás Vegyi anyagok használatának csökkentése Szerves mezőgazdaság Fogyasztók tájékoztatása Gazdaságii és adóügyi ösztönzések Erdők értékelése Rendszeres újrafásítás Erdőtüzek elleni védelem Fenntartható fakitermelés

Környezetbarát termékek Ökocimke Termék szabványok Fogyasztók tájékoztatása Adóügyi intézkedések

Energiahasználat csökkentés Gazdaságii és adóügyi ösztönzések Fogyasztók tájékoztatása és képzése Szabályozási eszközök Önkéntes megállapodások

Vezetési technikák fejlesztése és javítása Tájékoztatás és képzés Gazdaságii és adóügyi ösztönzések Multimodális közlekedés Forgalomirányítás

Mezőgazdasági fejlesztések A termőföldek felhasználásának ellenőrzése Falusi turizmus Belső folyóvízi halászat

A fogyasztók választási lehetőségének növelése A választási lehetőségek növelése Jobb felvilágosítás Az idegenforgalmi időszakok jobb felosztása


Vízpartok és a természeti vagy emberi kincsek védelme Sivatagosodás Kulturális hagyatékok Erdőtüzek Festői táj sétányok

Források

Energia

Magatartás

Ipar

Ágazati stratégiák

1.Táblázat: Az EU környezetvédelmi politikája 5. Cselekvési programjának felépítése és fő elemei

23

2.Táblázat: Az EU környezetvédelmi politikája 5. Cselekvési programjának céljai különböző gazdasági ágazatokban : Közlekedés Intézkedések a) Infrastruktúra

Szereplők

Területfejlesztés

Környezeti hatásvizsgálat

TA

Infrastrukturális befektetések : városi közlekedés, átszállási és átrakodási állomások, vasúti közleke dés javítása és fejlesztése, áruszállítás, folyami és tengeri hajózás

Strukturális alap

TA+EU

Közlekedési illetékek és fizetési eszközök

ÖK

K&F

IPAR + UE

b) járművek és üzem- Járművek technológiai fejlesztése és javítása : anyagok zaj és kipufogógáz, üzemanyag fogyasztás, teljesít mény, hatékonyság, megsemmisítés Üzemanyag összeállítása és fogyasztás : szubsztitúció és bioüzemanyag

c) a fogyasztók magatartása

Eszközök

Vezetők oktatása a gépkocsik racionális használa tára A tömegközlekedés javítása, komfort, gyorsaság, sűrűség Meggyőzni a gépkocsi tulajdonosokat arról, hogy városban ne használják gépkocsijukat Adózási és gazdasági ösztönzések Egymásráható infrastrukturális kapcsolatok kidol gozása

Előírások Technikai ellenőrzés Alkatrészek újrafelhasználása

EU+TA ÖK.+EU IPAR

Adózási ösztönzések

TA+EU

Tömegkommunikációs eszközök, sebességkorlátozás és más fizikai kényszerek

TA+NG O+TA

Befektetések és területfejlesztés Magas parkolási díjak Együttes gépkocsi használat ösztönzése gazdasági előnyökkel Telefon-konferencia stb...

TA+EU + Köz. TA + Tár. Autóipar Közösség

Rövidítések : EU Europai Unió, TA tagországok, NGO civil szervezetek, ÖK önkormányzatok, MS kutatóintézetek, NGO civil szervezetek, Köz Közlekedésügyi intézmények, Tár. Társadalom © Prof. Guy Turchany

24

3.Táblázat: Az EU környezetvédelmi politikája 5. Cselekvési programjának alapszabályozásai és intézkedési terve. Célok 1. ADAT BÁZISOK KÉPZŐDÉSÉNEK FEJLESZTÉSE

Intézkedések

Eszközök

Alapul szolgáló adatok javítása

Környezetvédelmi mutatók kidolgozása

A változások minőségének renszeres értékelése

2. TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS TECHNIKAI FEJLESZTÉS

A környezettel és energiai tudományos, kutatásokra és fejlesztésekre fordítandó befektetések jelentős növelése Sajátos tematikus programok (pl. : kevés széndiokszidot kibo-csájtó technikák, biomasszák, más megújúló energiaiforrások) Széleskörü biotechnológiai programok, többek között a mezőgazdasági paraziták elleni védekezésben Széleskörű programok a tiszta technikák, és hulladék újrafelhasználási tervek előmozdítására

3.TERÜLETFEJLESZT Integrális társadalmi - gazdasági ÉS ÉS ÁGAZATI fejlődési tervek TERVEZÉS

Egyesített statisztikai programok kidolgozása Nemzeti környezetvédelmi statisztika Regionális környezetvédelmi statisztika Fejlődési irányok és hajlamok mutatóinak kidolgozása Közösségi és nemzeti jelentések a környezet állapotáról Környezeti állományvizsgálat közzététele

új kutatási programok

és

fejlesztési

Határid ők 1991 1995

Szerepl ők TA + EU MS TA

1995

TA-EU

1995 19972000

EU Vállala tok EU Vállala tok +TA EU

19921996

1993 folyama tossan 1995 folyama tossan 1992 folyama tossan 1998 folyama tossan

Egyesített régionális fejlesztési tervek Egyesitett közlekedésfejlesztési és gazdálkodási tervek


1993 folyama tossan

Vállala tok +MS TA + EU Vállala tok +MS TA + EU Vállala tok +ÖK+M S TA + EU Vállala tok +ÖK+M S TA + EU Régiók+ ÖK + TA+EU Régiók+ ÖK + TA+EU

25

Célok 4. MINDEN KÖLTSÉG FIGYELEMBEVÉTELE a) könyvelési értékek meghatározása b) adó rendszereken keresztüli ösztönzések c) Más ösztönzési rendszerek d) Állami segélyek e) Más gazdasági ösztönzések

5. A KÖZÖNSÉG OKTATÁSA ÉS TÁJÉKOZTATÁSA

Intézkedések

Eszközök

Határi dők

A környezeti erőforrások és értékek meghatározása Megújítható erőforrások indikátorainak kidolgozása

Előírások az "adatbázisok fejlesztésére" A környezeti erőforrások értékének bevonása a GDP-be (bruttó hazai termék) Hivatalos táblázatok a GDP és környezeti viszonyokról A nemzetközi programokban az externális költségek bevonásának kidolgozása és alkalmazása A közösségi államok orientációja Párhuzamos könyvelés a vállalatoknál A tagállamok, ipari vállalatok, és szakegyesületek konzultációja EU utasítások

1993

EU

1999

Szakbiz. + könyvelők+ EU

A gazdaság kulcs indikátorainak megváltoztatása Költség / haszon elemzés Új környezetvédelmi könyvelés mechanizmusainak megteremtése A környezeti szempontoknak világos kimutatása a vállalati könyvelésben Eszközök

1992 1992 1993 2000 1992 2000

A nagyközönség általános tájékozottságának javítása A fogyasztók jobb felvilágosítása A környezetvédelmi tematika bevonása az oktatásba az óvodától a középiskoláig

Jelentés a pillanatnyi helyzetről, javítási előterjesztések Oktatási programok és irányok elfogadása Kézikönyvek és didaktikus anyagok előkészítése

6)TECHNIKAI ÉS SZAK OKTATÁS

A környezetvédelmi tematika megfelelő mértékben való oktatása

7. GAZDASÁGI TÁMOGATÁSI MECHANIZMUSOK

A környezetvédelmi szempontok beépítése a segély és kölcsönprogramokba Új kohéziós alap

1993 1995

Szereplők

EU, Ipar & szak biz. EU + TA EU, Ipar & szak biz. Szakbiz. + könyvelők+ EU, Ipar

TA+Ped. int. +EU EU Vállalkozók

1998

Pedagógiai int

Jelentés minden szektor pillanatnyi helyzetér ől

Folyam atosan

TA+Ped. int. +EU

A környezeti kihatásoknak számontartása ár garancia helyett jövedelem garancia

Folyam atosan

EU+TA+ Régiók+ÖK+ MS+ Vállalkozók


26

6. Környezetvédelmi akció program

4.Táblázat: 6. Cselekvési programjának (2001 – 2010) felépítése és fő elemei. A program 2005-benn újraértékelve lesz. Célok I. Az új cselekvési program keretei és kontextusa

Intézkedések / leírás

Eszközök / cselekvési tervek

 Szilárd alapokra építeni

. Mezőgazdasági, közlekedési, energia felhasználási atitüdök megváltoztatása. Európai Közösségi stratégia a fenntartható fejlődés megvalósítására. A stratégia magában foglalja a társadalmat, környezetet és a gazdaságot. Erőfeszítések a klímaváltozás csökkentésére. A biodiverzitás és a természet védelme. Környezetvédelem és egészségügy. A természeti források fenntartható kezelése. Fenntartható hulladékkezelés.

 Hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez

II. A Környezetvédelmi célok stratégiai megközelítése. (5 stratégiai irány)

 A program természete  A hatályban lévő

környezet-védelmi jog végrehajtásának tökéletesítése

 A környezetvédelmi

politika jobb integrálása a más uniós politikákba.

 A piaci szereplők

buzdítása a jobb környezeti gyakorlatra

 A polgárok bevonása a folyamatban és buzdítása vásárlási attitűdök megváltoztatásában.

 A környezetvédelem

integrálása a vidék- és település-fejlesztési programokba.

Program LIFE, EMAS és Öko-label. A TA jogharmonizációjának hatékonyabb ellenőrzése. A retinenseknek ellen eljárás indítása az Európai Bíróság elött. Az Aarhus-i szerződés - a társadalmi információról és részvételről ratifikációja. Harc a környezeti bűncselekmények ellen. Információ csere a TA jogharmonizációjának és bevezetésének « jó gyakorlatáról ». A kívánalmaknak megfelelően új mechanizmusok létrahozása a környezetvédelmi elvárások jobb integrálására az Európai Komisszió munkájába. Elősegíteni a fenntartható stratégia jobb és hatékonyabb integrálását az uniós politikába. Elősegítetni az EMAS szélesebb körű bevezetését, buzdítani minél több vállalkozót ellenőrzött környezeti jelentések kibocsátására. Jutalmazási rendszer bevezetése a vállalatok jó környezeti teljesítményének értékelésére. Az integrált termékpolitikák és tiszta termelés uniós kezdeményezése. Az európai öko-cimkézés hatékonyságának értékelése és fejlesztése. Az unió zöldközbeszerzési politikájának hatékonyságának növelése. Információ csere TA közötti « jó beszerzési gyakorlatok »-ról. Megegyezés a pénzügyi szereplőkkel, hogy megjelenjen az évi vállalati jelentésekben a vállalat környezeti teljesítménye is. A fenntarthatóság elvének megjelentetése az Európai Befektetési Bank kölcsönpolitikájában. Jogalkotás a környezeti felelősségről. Elősegíteni a polgárok jobb és megbízhatóbb információval való ellátását. Fenntartható indikátorok « kits » kidolgozása önkormányzatok és régiók részére A helyi fenntartható mutatók közvélemény elé tárása. Felkelteni a figyelmet a helyi természetvédelmi feladatok integrálására a fejlesztési és rendezési tervekbe. Az európai környezeti indexszámok megfelelő kidolgozása és jogi bevezetése. © Prof. Guy Turchany

27

Célok


II. A Környezetvédelmi célok stratégiai megközelítése.



III A klímaváltozás folyamatának csökkentése

 Célok és

A környezetvédelem integrálása a vidék- és településfejlesztési programokba. előirányzatok

 Politikai

megközelítés

IV. Természet és biodiverzitás. Megvédeni az egyedülálló értékeket.

 Célok és

előirányzatok

Eszközök / cselekvési tervek Hálózatok létrahozása a helyi fenn-tartható stratégiák és « jó gyakorlatok » terjesztésére. Gondoskodni arról, hogy a kohéziós-politika és finanszírozási rendszere figyelembe vegye a helyi fenntarthatósági (pl. Local Agenda 21) törekvéseket. Nagyobb források biztosítása a regionális-agrárkörnyezeti politika megvalósítására a közösségi agrártámogatási rendszeren keresztül. Fenntartható turizmus hálózatának kialakítása. Az üvegházhatású gázok olyan mérték ű csökkentése, hogy ne befolyásolja a klímát. Az üvegházhatású gázok 2020-ra 20-40%kal való csökkentése az 1990 évi szinthez képest. Szennyezési kóták (CO2) csereüzletének unión belüli megszervezése. A TA energiakötődésű támogatásainak átvizsgálása . Energiák adók bevezetése. Megújuló energiák támogatása. Energia megtakarítások ösztönzése. Megegyezés az ipari szereplőkkel. A légi közlekedésből származó üvegházhatású gázok csökkentése. Kutatás fejlesztés az üvegházhatás kezelésére. Szigorúbb feltételek a közösség regionális- és kohéziós-alapjainak beruházási politikájához. Regionális modellezések fejlesztése. A Kyoto-i szerződés ratifikációja. A természeti rendszerek védelme és ahol célszerű rehabilitációja. Meggátolni a biodiverzitás további elszegényedését. A talajok védelme. A Natura 2000 hálózat befejezése. Program LIFE

 Politikai

megközelítés



Politikai megközelítés



Cselekvési tervek

Közösségi stratégia a biodiverzitás megőrzésére. Közösségi jogalkotás a vizek védelmére. Jobb egyensúly a mezőgazdaság és a környezetvédelem között. Integrált tengerpart gazdálkodás. Jobb koordináció a UE és a TA között természeti vagy ipari katasztrófák esetén. Ipari balesetek megelőzése. Növénnyel és álatok jobb védelme az ionizáló sugárzások ellen. Tematikus stratégia a talajok védelmére. Tájvédelem és rehabilitáció integrálása a regionális- és mezőgazdasági politikába. Fenntartható erdőgazdaság. A természet integrálása a különböző közösségi politikákba. Új stratégia a tengeri közegek védelmére. Tengerpartok gazdálkodási stratégájának megvalósítása. Az OGM (genetikailag megváltoztatott organizmusok) jobb ellenőrzése és figyelemelkísérése. Információs modellek létrehozása. A biodiverzitással kapcsolatos kutatások támogatása


28

Célok V. Környezet és egészség.


 Célok és előirányzatok

 Politikai megközelítés

Eszközök / cselekvési tervek Információs rendszer létrehozása a problémák gyors kezelésére. Az EPER (emissziók és szennyezők európai regisztrációja) és PRTR (a kibocsátások és transzferek regisztere). Új rendszer felépítése a meglévő és jövendő vegyi anyagok tesztelésére és nyilvántartására. Rendszer kidolgozása a vegyi anyagok hatásának meghatározására. A veszélyes anyagok újraminősítése. Az ipari információk ne csak az egészségügyi információkat tartalmazzák hanem a környezeti hatásokat is. Illeszteni a vegyi anyagokkal való gazdálkodást a célokhoz. Joggyakorlat kidolgozása a peszticidek használatában. Átdolgozni a közösség 91/414/CCE rendeletét a növény védőszerek piaci forgalmáról és engedélyezéséről. A peszticidek alkalmazásából keletkező kockázatok minimalizálása. Ellenőrzések megerősítése és a veszélyes hatóanyagok felváltása. Növény védőszer helyett integrált harc a károkozók ellen.

 Vegyi állomány, egy nem mérgező környezetért

Kutatások támogatása. Adó- és támogatási rendszer kidolgozása a peszticidek csökkentésére. Rotterdam-i egyezmény ratifikálása. A nitrát rendelet teljes mértékű megvalósítása.

 Növény védőszerek

A fürdővíz rendelet felülvizsgálása. A vízben történő veszélyes anyagok kibocsátásának megakadályozása. A víz keretirány elv integrálása az uniós politikákba, valamint az agrár és támogatási intézkedésekbe.

 Fenntartható

A TA által bevezetendő EK rendeletek ellenőrzése.

vízgazdálkodás

 Levegőszennyezés

 Zajvédelem

A levegőminőségi indikátorok és a nyilvánosság informálásának javítása. Tematikus stratégia kidolgozása az elsőbbségek meghatározásában, a szabványok és határértékek áttekintésében, az adatgyűjtési rendszerbe. Kutatások az épületek belső légminőségéről és azok egészségre való hatásáról, közösségi stratégia kidolgozása a területen. A Komisszió által kidolgozott zajvédelem elfogadása, bevezetése. © Prof. Guy Turchany

29

Célok VI Természeti forrásokkal és hulladékokkal való fenntartható gazdálkodás.

Intézkedések / leírás 

 VII Az Európai Unió a világpolitikába



Természeti forrásokkal való hatékony gazdálkodás.

Hulladékgazdálk odás Az unió bővítése felé

 Segíteni a

VIII A társadalmi részvételre és szilárd tudományos alapokra alapozott politikai döntések.



nemzetközi problémák megoldásában Törvényes szabályozás

 Információval

kell rendelkezni a politika kialakításához és értékeléséhe

 Az EU

környezetpolitiká jának alapelvei.

Eszközök / cselekvési tervek Tematikus stratégia a természeti forrásokkal való gazdálkodásról. Hatékony politika kidolgozása a források takarékos kezelésére. Kutatás, fejlesztés forrás csökkent ő termékek és szolgáltatások kidolgozására. Jó gyakorlatok terjesztése. Adó- és támogatási rendszerek harmonizációja. IPP integrált termékpolitika. A víztisztító üzemi iszap rendelet átvizsgálása. Ajánlások az építkezési hulladékok kezelésére. Törvénykezés a biológiailag degradálható anyagokról. Újrafelhasználási stratégiák kidolgozása : háttéripar, szelektív gyűjtés, piac kialakítása. Fenntartható fejlődés elősegítése. Tömegközlekedés fejlesztése. Együttműködés a nem kormányzati szervezetekkel és vállalatokkal. Erős kapcsolatok a jó környezet-politika érdekében az euro-meditéráné régióval. Fenntartható fejlődési stratégia a nemzetközi kapcsolatokba. A nemzetközi kormányzás erősítése. Jó környezetvédelmi gyakorlat megvalósítása a külföldi beruházásoknál. Az új uniós politikai és tervezési stratégia megkönnyíti az érdekelt felekkel való kommunikációt. Az EK továbbra is anyagi segítséget fog nyújtani a nem kormányzati szervezeteknek (NGO.-k). Az EK évente két tanulmányt készít a környezeti tudomány állásáról és a szükségletekről és fórumokat fog létesíteni az érdekelt felekkel való információ cserére. Az EK buzdítani fogja a TA környezeti és fenntartható kutatásaik fejlesztésére. Az EK vigyáz arra, hogy továbbra is előkellő helyet foglaljon, a kutatási keret programokban, a környezet és a fenntartható fejlődés. Környezeti indikátorok kidolgozása és naprakészen tartása. Jelentéselkészítése az indikátorokról és a környezet állapotáról. Jelentéskészítés a gazdaság minden szektorában az elért eredményekről. Indikátorok kialakítása és alkalmazása az egészségügyben (epidemiológia), a károk költségeinek mérésére, és adatbázisok tervezése a károk becslésére. A környezeti információs rendszerek átvilágítása egy jobb és biztosabb környezeti információs rendszer ki-alakításának érdekében. Az EK elősegíti a térinformatikai rendszerek kialakítását. Elővigyázatosság elve, környezet szennyezés megelőzése, a szennyező - fizet, az ingráció elve (minden politikának figyelembe kell venni a környezet érdekeit), a helyettesítés elve (a veszélyes anyagok helyettesítése), a bizonyíték a szennyező terhére elv.


30

Az európai környezetvédelmi jogrendszerének felépítése 1

Recommend Documents