Az európai felvilágosodás pedagógiai gondolkodóinak mûvei, és korabeli magyar fordításaik
A magyar neveléstudomány fejlõdéstörténetének kutatásában a kapcsolattörténet vizsgálata mindeddig nem kapott nagy hangsúlyt. Pedig igen érdekes kérdés az, hogy a külföldi pedagógiai elméletek és reformmozgalmak mennyiben éreztették hatásukat hazánkban, illetve hogy az európai nevelési elvek és eszmények hogyan módosultak magyar földön. E téren még nagyon sok a kutatásra és feldolgozásra feladat, ezért itt csak vázlatosan tekinthetjük át az európai felvilágosodás pedagógiai eszméinek a magyar nevelés elméletére gyakorolt hatását. Magyarországon az angol és francia felvilágosodás pedagógiai eszméi kevésbé éreztették hatásukat, inkább a német hatások érvényesültek fokozottabban. Ez nem meglepõ, hiszen geopolitikai helyzetünk és történelmi múltunk indokolja az osztrák és német kulturális hatások erõteljesebb jelenlétét. Mint az elõzõekbõl láttuk, az európai felvilágosodás pedagógiai elmélkedõinek mûvei jelen voltak a magyarországi gyûjteményekben eredeti nyelveken és német fordításban. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy a korszak pedagógiaelméleti irodalmából a korabeli szerzõk mit tartottak érdemesnek arra, hogy magyarra fordítsák, vagy eredeti nyelven, esetleg latin fordításban de magyar közönségnek terjesszék a bennük rejlõ felvilágosult gondolatokat. Locke Gondolatok a nevelésrõl címû mûvét gróf Székely Ádám fordította magyarra 1771ben, de nem az eredeti mû, hanem Coste francia munkája alapján1. Érdekes, hogy a korai francia felvilágosodás íróinak pedagógiai mûvei csak jóval késõbb láttak napvilágot magyarul. Például Fenelon nagyhatású mûve a leányok nevelésérõl (Traité de l` education des filles, 1687.) csak 1842-ben jelent meg magyarul báró Barkóczy László székesfehérvári püspök fordításában. A hazai katolikus iskolaügyre nagy hatást gyakorolt a Felbiger-féle reform. A széles körben bevezetett un. “normamódszer” körül hazánkban - fõként a sajtó hasábjain - évekig vita dúlt. Mivel a felvilágosodás idõszakában a protestáns magyar ifjak fõként a németországi egyetemeket látogatták, természetes, hogy a német felvilágosodás íróinak pedagógiai mûvei
1
A gyermekek nevelésérõl, mellyet Lock János Egy Ángliai nagy Tudományú Philosophuas és Orvos Doktor Ángliai Nyelven írt, a londriumi Királyi Tudósok társaságából való Coste nevû tudós Frantzia Frantzia nyelven adott ki, most pedig nemzetéhez és Hazájához való szeretetbõl frantzia nyelvbõl magyarra fordított B.J.G. Sz.Á. Kolozsvár, 1771.
kerültek hazánkban az érdeklõdés középpontjába. Különösen a német filantropizmus eszméi voltak népszerûek. Berzeviczy Gergely 1786-ban fordult meg Basedow Filantropiumában, és naplójában, leveleiben nagy elismeréssel írt a látottakról. A filantropiumokhoz hasonló nevelõintézetet hazánkban ugyan nem alapítottak, de azt tudjuk, hogy Herepei János az 1800-as évek elején Basedow elvei szerint nevelte id. Szász Károlyt, a Nagyenyedi Református Kollégium késõbbi neves tanárát. Más német filantropista hatások azonban kimutathatóak. Salzmann Schnepfenthalban 1784-ben alapított intézetét számos magyar kereste fel. (1786 és 1849 között összesen 366 magyar látogató fordult meg az intézetben.)2 Igaz Simon 1797-ben lefordította Salzmann Okosdi Sebestyén címû mûvét, majd pár évvel késõbb, 1803-ban jelent meg az Erkölcsi kezdõkönyv Berzsi Mihály fordításában, Pozsonyban. Eöri Fülöp Gábor 1806-ban Kassán jelentette
meg A mennyország itt e fölön címû Salzmann mûvet magyarul. Többször
lefordították a Rákkönyvecskét és a Hangyakönyvecskét is. Salzmann és munkatársainak mûveire számos elõfizetõ akadt Magyarországon. Például Tessedik Sámuel 32 példányban rendelte
meg
Salzmann
Christliche
Hauspostille
címû,
1792-94-ben
megjelent
beszédgyûjteményét, Gutsmuts Gymnasztikájára pedig többek között elõfizetett Rumi Károly György és Genersich Keresztély. Talán még nagyobb népszerûségnek örvendtek hazánkban a másik neves német filantropista pedagógus, Campe munkái. Erkölcsi könyvecske címû mûvét elõször Kováts Ferenc fordította le, de a fordítás kéziratban maradt.3 A mû magyarul nyomtatásban 1789-ben jelent meg elõször Komáromban, Földi Ferenc fordításában. Ugyanez a könyv új kiadásban 1790-ben Nagyszombatban, 1794-ben pedig
Nagyszebenben is megjelent. Campe
Psychologiáját többen is lefordították. Elõbb a Bárány Péter (1791), majd a Nagy Sándor féle fordítás jelent meg. (1794). Andrád Sámuel fordította magyarra Campe: Atyai tanáts leányom számára címû munkáját, a megjelenés, 1789 után négy évvel de ez a fordítás – nem tudjuk mi okból - kéziratban maradt.4 A mû magyarul csak 1842-ben jelent meg Steinacker Gusztáv átdolgozásában.5 Számos fordítás készült Campe ifjúság számára írott munkáiból is.
2
Szelényi Ödön: Schnepfenthal és Magyarország. Magyar Paedagógia, 1929. 179-191. Kováts Ferenc: Erköltsi oktatások. (Campe, J. H.-ból) 1780. Autogr. 158 f. MTAK Ms. 21. 4 Campé, J.H.: Atyai tanáts leányom számára. ford. Andrád Sámuel. É.n. 640.f. MTAK RUI 4-r. 63. A mû fordításához 1793-ban kezdett hozzá Andrád Sámuel. Errõl tudósított a Magyar Merkurius címû lap 1793. december 13.-i száma. 5 Steinacker Gusztáv: Nõi hivatás és társadalomtan. Vezérfonal korunk érettebb növendékei és leányai számára. Pest, 1842. 3
Meg kell emlékeznünk az e korból származó magyar szerzõk által írt német vagy latin nyelvû elméleti pedagógiai munkákról is, amelyek szûk körben ugyan, de mégis közvetítették a felvilágosodás pedagógiai eszméit fõként a Felvidék iskolavárosaiban. Elsõként Fábri Gergelyt kell megemlíteni, aki Eperjesen mûködött iskolarektorként és aki 1773-ban Bécsben megjelent latin nyelvû pedagógiaeélméleti munkájában (Considerationes rei scholasticae ad publicum juventutis patriae emolumentum in meliusvertendae. Viennae 1773.) fõként Basedowra támaszkodik, de ismeri Gessnert, Ernestit és Rollint is. Genersich János Késmárk gimnáziumának tanáraként mûködött. Nagy hatással volt rá a filantropista Trapp, akinek 1780-ban Berlinben megjelent fõmûve (Versuch einer Pädagogik) alapgondolatait, valamint Gedike és Abbt nézeteit felhasználja az 1792-ben Bécsben megjelent Beiträge zur Schulpädagogik címû mûvében. 6 Fennmaradt az 1812-bõl származó latin nyelvû kézirata, (Ars Paedagogica)7 melynek alapján a nevelés elméletét oktatta a késmárki gimnázium lelkésznek, tanárnak készülõ nagydiákjainak. A mû egyértelmûen tükrözi Campe hatását, de az is kitûnik belõle, hogy a szerzõ jól ismerte Locke és Rousseau munkáit is. Szintén németül adta közre 1809-ben elméleti pedagógiai munkáját Kriebel János kislomnici evangélikus lelkész. (Ansichten des jetzigen Erziehung der Jugend nebst Vorschlägen solche zu verbessern von einem Ungenannten. Leutschau, 1809.) Õ fõként Pestalozzi nyomdokain halad, de a német filantropisták, fõleg Campe gondolatai is tükrözõdnek a mûben. Szeberényi János, a késõbbi evangélikus szuperintendens latin nyelven publikálta 1810-ben Pozsonyban kezdõ tanároknak készült pedagógiai mûvét. (De praccipuis capitibus primae educationis per paedagogos horumque munera. Posonii. 1810.) Értékes tanácsokat ad Campe, Salzmann, Niemeyer és Pestalozzi nyomán a 6-10 éves korú gyermekekkel foglalkozó magánnevelõknek és népiskolai tanítóknak. Népszerû volt Magyarországon Niemeyer német pedagógus is, Francke dédunokája. Nagy összefoglaló mûve, az 1796-ban Halleban megjelent Grundsätze der Erziehung und des Unterrichts für Eltern und Schulmänner (A nevelés és oktatás alapjai szülõk és oktatók számára) hatott hazánkban is. A mûvet Ürményi József már 1812-ben ajánlotta a magyar pedagógusoknak. Fordítása Ángyán János tollából két kötetben jelent meg jelent meg Pesten.8
6
A mûvet ismerteti: Fehér Katalin: Genersich János német nyelvû pedagógiai mûve 1792-bõl. = Magyar Könyvszemle. 1994. 339-341. 7 Ars Paedagogica. Johannis Genersy anno 1812. Caesareopoli. idézi Szelényi Ödön: Egy régi magyar pedagógus. = Magyar Paedagógia 1915. 305-330. 8 Nevelés és tanítástudomány. A szülék, a házi és oskolai tanítók számára az ausztriai oskolák állapotját is szem elõtt tartván a 6. kiad. szerént kidolgozta Chimani Leopold, és a magyar nevendékek szükségéhez alkalmaztatta Ángyán János. I-II. Pest, 1822-1833.
Georg Fridrich Sailer
népiskolai módszertankönyvét, mely elméleti pedagógiai
fejtegetéseket is tartalmaz, a Jénában tanult evangélikus esperes Szakonyi József dolgozta át magyarra Oskolai vezér címmel 1792-ben, Zolikofer Moralische Erziehung címû munkáját pedig Sándor József fordította magyarra 1796-ban. Egyetemünk elsõ pedagógia professzora, Krobot János elõadásait saját latin nyelvû neveléstana alapján tartotta 1814 és 1825 között. Az elõadások során a professzor ismertette Kant, Rousseau pedagógiai nézeteit, sõt az elõadásokon szóba került Pestalozzi neve is. 9 A Krobot Jánost követõ tanárok a Habsburg –birodalom egyetemein használatos német nyelvû munka – Vizenz Eduard Milde: Lehrbuch der allgemeinen Erziehungskunde zum Gebrauch öffentlicher Vorlesungen I-II. Wien 1811-13. (Az általános neveléstan tankönyve nyilvános elõadások céljaira) alapján tanították a pedagógiát. A pesti bölcsészkar tanrendjei egészen 1848-ig Milde könyvét nevezik meg, melynek alapján az elõadásokat tartani kellett. Az 1822. évi pozsonyi zsinat elrendelte, hogy az ország valamennyi papnevelõ intézetében ezt a mûvet kell használni a pedagógia oktatása során. Milde volt az elsõ katolikus pedagógus, aki pszichológiai alapozású, részben Kant filozófiáját is figyelemre méltató pedagógiát írt. Külön kell szólni Pestalozzi magyarországi hatásáról. Pestalozzi legnagyobb hatású mûve a Hogyan tanítja Gertrúd gyermekeit 1801-ben már kapható volt Pesten is. A Lénárd és Gertrúd új kiadásának pedig az 1810-es évek végén 30 elõfizetõje volt Pesten. Sajátos paradoxon, hogy Pestakozzi, “a nép nevelõje” nálunk elõször az arisztokraták körében vált ismertté. 1808-ban Brunszvik Teréz és nõvére Jozefin kereste fel Pestalozzi intézetét, majd Vay Miklós báró - fiai leendõ nevelõjét - Váradi Szabó Jánost küldte Yverdonba 1810-11ben, hogy ott sajátítsa el a nevelés és oktatás mûvészetét. A Teleki családnál nevelõsködõ Tompa Ádám is két alkalommal fordult meg Pestalozzinál. 1817-ben jelent meg Váradi Szabó János Pestalozzi szellemében írott mûve, “A hazabeli kisebb oskoláknak jobb lábra állításokról.” 1817-ben Pestalozzi munkatársa Egger a Vay családnál mûködött nevelõként, sõt Váradi Szabó és Egger közremûködött a pesti evangélikus iskola átszervezésében, ahol Schedius Lajosnak a pesti evangélikus iskolák felügyelõjének ösztönzésére Pestalozzi módszertani elveit kívánták érvényesíteni. 1816-17-ben zajlott le az elsõ pedagógiai sajtóvita Magyarországon, éppen Pestalozzi nevelési elveivel kapcsolatban. 1822-ben Sárospatakon 9
Ferenc 1814. december 4.-én nevezte ki Krobot Jánost az újonan alapított " cathedra paedagogiae sublimoris " a felsõbb neveléstan tanszék tanárává. A professzor elõadásait latin nyelven tartotta heti négy órában.Az elõadásokat a teológiai fakult s harmadéves növendékeinek kötelezõ volt hallgatni, de résztvehettek az elõadásokon azok a bölcsészkari hallgatók is, akik a tanári hivatást választották. Krobot János neveléstudományi elõadásainak anyaga kéziratban maradt fenn. A latin nyelvû kötet címe:" Scientia educationis". ( Egyetemi Könyvtár Kézirattár, jelzete: F. 53.)
Nyíry István, a kollégium professzora számtankönyvének elõszavában ismertette Pestalozzi módszerét és tette közzé szemléltetõ tábláit. 1835-ben megjelent az Anyák Könyve Pesten, német nyelven. 1846-ban, Pestalozzi születésének századi évfordulóján a Nevelési Emléklapok hasábjain megjelent az elsõ összefoglaló tanulmány magyar nyelven Pestalozzi pedagógiai munkásságáról Váradi Szabó János tollából. (Pestalozzi methodusának magyar nyelven való leírása.)
