Korabeli vasútállomás Kemecsén

KEMECSEI LOKÁLPATRIÓTÁK LAPJA

Kemecsei Helytörténeti Krónika MEGJELENIK NEGYEDÉVENTE

2006. II. évfolyam 2. szám

Korabeli vasútállomás Kemecsén

Tartalomból Vasutas emlékek és képek a 19.-20. század fordulójából * Vasút történet * Krasznay Gábor (1821- 1890) 1848/49-es honvédszázados, Nyíregyháza polgármestere (1873-1890)

Kemecsei

2.

Helytörténeti Krónika

2006. 2. szám

Vasutas emlékek és képek a 19.-20. század fordulójából Kemecse város fejlődésének több fontos eleme közül egyik legkiemelkedőbb az 1872-ben átadott NyíregyházaKemecse-Kisvárda-Ungvár vasútvonal. Felgyorsult az iparosodás, a kereskedelem, a mezőgazdasági árutermelés és áruszállítás. Munkahelyek létesültek, nőtt a foglalkoztatás. „A Magyar Közlekedésügy Monográfia” 1867-től 1934-ig dolgozza fel az államvasutak, a folyamhajózás, a légi közlekedés történetét. E korszakos jelentőségű monográfia lapjain találhatjuk a következő kemecsei vasutasok fotóit és pályafutásuk rövid leírását, mely napjainkra történelmi emlékké vált. Bacsó Pál, mozdonyfelvigyázó, Kemecse. 1846-ban Debrecenben született, 1872ben lépett a MÁV kötelékébe. Szolnokon, Kassán, Hatvanban, Budapesten teljesített szolgálatot. Kinevezték főmozdonyvezetőnek, majd 1888-ban Kassán m. felvigyázónak. Ugyanitt a fűtőház vezetője volt. 1906-ban ment nyugdíjba, 1915-ben Debrecenben halt meg. Özvegye Schmidt Antónia. Gyermekei: Pál főmérnök, Gyula főintéző és Irma tanítónő. Badó Antal, ny. pályamester, Kemecse. 1879-ben Eszényben született, iskoláit Ungváron végezte. Három évi katonai szolgálat után Munkácson lett p. felvigy. Gyakornok, Tiszalökön nevezték ki p. felvigyázónak. Szomotoron, Bátyun, Kemecsén működött 1933-ig, ekkor nyugdíjazták. Neje Szabó Eszter, fiuk Antal pénzügyőri felvigyázó.

Csuka Miklós, ny. pályaőr, Kemecse. 1893-ban Bujon született, korán a MÁV kötelékébe került. 1915-1918-ig részt az I. világháború orosz harcaiban. A háború után kinevezték pályaőrnek és legutóbb Nyíregyházán teljesített szolgálatot. 1930-ban ment nyugdíjba. Neje Nyilas Zsófia, gyermekei Eszter, Piroska, Irén, Miklós és Erzsébet.

Demjén Pál, ny. pályaőr, Kemecse. 1894-ben Kemecsén született. 1911-ben került a vasút szolgálatába. 1923-ban nevezték ki pályaőrnek és több helyen teljesített szolgálatot. Részt vett az I. világháborúban, mint szakaszvezető szerelt le. 1930-ba vonult nyugdíjba. Neje Szokolay Jolán. Négy gyermekük volt János, Ferenc, Irma és Piroska.

Bán András, ny. váltókezelő Kemecse. 1863-ban Bujon született. Korán a MÁV kötelékébe lépett Tokajon, innen Gilvácsra majd Kemecsére helyezték át. Váltókezelőnek kinevezve 1924-ig teljesített itt szolgálatot. Neje Barócsi Mária, gyermekei András és Mária. Adalékok Kemecse történetéhez

Juhász Ferenc, ny. pályaőr, Kemecse. 1882-ben Kemecsén született, a katonai szolgálata után lépett a MÁV kötelékébe. 1934-ig megszakítás nélkül dolgozott. Neje Márkus Eszter. Gyermekei: Mária, Ferenc, József, Péter Gyula és Lajos.

Kemecsei

3.


Molnár Bertalan, ny. kocsirendező, Kemecse. 1887ben Csapon született. 1906-ban lépett a MÁV kötelékébe. Csapon s. raktárnok, majd kocsifelíró lett. 1920-ban Csapról menekülnie kellett, Nyíregyházán mint kocsirendező nyert beosztást. 1922-ben baleset érte, jobb lábát tőből elvesztette és nyugdíjba ment. Neje Nagy Julianna, fia Sándor tanító. Nagy Antal ny. váltókezelő Kemecse. 1898-ban Hajdúnánáson született. Fiatalon került a MÁV kötelékébe. Katonai szolgálatának ideje kivételével 1930-ig teljesített szolgálatot. Neje Pásztor Zsuzsanna, fia Antal. Nyeste Gyula, ny. pályaőr Kemecse. 1879-ben Batyun született. Korán a MÁV szolgálatába lépett, ahol szakvizsgái letétele után kinevezték pályaőrnek. 1925-ben Nyíregyházán ment nyugdíjba. Neje Baraté Karolina. Gyermeke: Gyula Papp Béla, ny. távírász, Kemecse. 1868-ban született, előbb a postánál működött, majd a vasút kötelékébe lépett át. Kiskapuson, Debrecenben, Ungváron, Nyíregyházán, Bánrévén és Mezőlaborczon teljesített szolgálatot. 1912-ben ment nyugdíjba. Neje Bodó Erzsébet. Perényi István, ny. üz. altiszt, Kemecse. 1880-ban született Kemecsén. 1903-ban Munkácson lépett a MÁV szolgálatába. 1904-ben mozgóőr lett Frigyesfalván, 1909-ben kinevezték pályaőrnek Komoróban. 1934-ben ment nyugdíjba. Neje Katona Erzsébet.

2006. 2. szám Szabó A. Imre, ny. vonatkísérő, Kemecse. 1889ben született Kemecsén, három évi katonai szolgálata után lépett Nagydoboson a MÁV kötelékébe. Ungvárra helyezték át smint vonatkísérő 1919-ig teljesített szolgálatot. Ekkor Ungvárról menekülnie kellett, majd nyugdíjazták. Neje Mester Mária Ilona. Gyermekei: Imre, Irén, Gusztáv. II. Szabó Imre, ny. váltókezelő, Kemecse. 1863-ban született Kemecsén. 1884-1887 között katonai szolgálatot teljesített. Utána a MÁV-nál lett váltókezelő és ebben a beosztásban több helyen dolgozott. 1920-ban ment nyugdíjba. Neje Pásztor Zsófia. Gyermekei: Imre és Jusztina férjezett Szilágyi Péterné.

Tamás András, váltókezelő Kemecse. 1882-ben Kemecsén született, és katonai szolgálata után Kemecsén lépett a vasút szolgálatába. 1924-ben való nyugdíjaztatásáig teljesített felettesei teljes megelégedésére szolgálatot. Hosszú ideig a római katolikus egyház gondnoka volt, a katolikus iskola felépítése az ő nevéhez fűződött. 1935-ben hunyt el, özvegye Szakács Mária. Tamás Ferenc, ny. v. fékező, Kemecse. 1886-ban született Kemecsén, három évi katonai szolgálat után a vocsi telepen kezdte meg vasúti szolgálatát mint v. fékező. 1919-ben kiutasították, Nyíregyházán kapott beosztást. 1924-ben nyugdíjba ment. A római katolikus egyház gondnoka. Neje Burkus Erzsébet.

Adalékok Kemecse történetéhez

Kemecsei

4.


Udvarhelyi Babustyák Antal, ny. pályaőr Kemecse. 1884-ben Kemecsén született. Fiatalon jutott a vasút szolgálatához, ahol a szakvizsga után kinevezték pályaőrnek. Nyíregyházán és Sóstóhegyen teljesített szolgálatot. 1931-ben ment nyugdíjba. Tizenegy napon át a románok fogva tartották. Neje Udvari Borbála.

2006. 2. szám Udvarhelyi István, ny. váltókezelő Kemecse. 1891-ben Kemecsén született. 1908-ban lépett a MÁV szolgálatóba. 1916-ban nevezték ki váltókezelőnek. 1926-ban ment nyugdíjba. Részt vett az I. világháborúban. Községi képviselőtestületi tag volt, 1926 óta községi esküdt. Neje Pásztor Zsófia.

Vasút történet James Watt a gőzgép feltalálója méltán viseli az „emberiség jótevője” jelzőt. Közel két évszázadnyi gondolata napjainkra nemzeti sorskérdéssé vált. „Az ország utitérképe, jólétének képmása” Az első magyar próbavasút valóban elég korán létesült. 1827. augusztus 20.-án helyezték üzembe az első magyar lóvontatta vasutat, amely Kőbányáról Pestre, a hatvani vámsorompóig vezetett, speciális szerkezetű, lebegő vasút volt. A fél évig üzemelő vasút gazdaságilag csődöt mondott. 1828-ban lebontották, anyagát értékesítették. A kudarc nem törte le a vállalkozó szellemet. Az 1832-36-os országgyűlés gróf Széchenyi István felbecsülhetetlen érdemei révén a vasútépítést támogatta. Az „Első Magyar pozsony - nagyszombati vasút” Társaság 1839 tavaszán építési engedélyt kapott. Az egész vonalat 1846. június 3-ára készítették el és november 1-jére készült el a vonal meghosszabbítása Szegedig. A pozsony – nagyszombati lóvasúttal lezárult az első szakasz, a többi már mind gőzüzemű pályára épült ki.1846. július 15.-én István főherceg nádor és családja jelenlétében nyitották meg a pest – váci 33, 6 km hosszú szakaszt. E napon közlekedett az első nyilvános vasúti vonat Magyarországon. Az 1867-es „Kiegyezés” az alkotmányos államrend helyreállítása óriási ütemű vasútfejlesztést is eredményezett. Gróf Mikó Imre közlekedési miniszter már 1867-ben bemutatta az országgyűlésnek vasúthálózati tervezetét. A 4760 km hosszúra tervezett 25 vasútvonal egyike az 1870 XXVIII. törvénycikkel engedélyezett Magyar Északkeleti Vasút Nyíregyháza – Ungvár között. Kemecse életében is sorsdöntő változást hozott az 1872-73ban már meg is épült vasútvonal. Az építés körülményei, a vasútállomás épületei, környezete, az őrházak leírása teljes részletességgel szerepel Kozma Sándor Kemecse című monográfiája 136-139 lapjain. A Helytörténeti Múzeumnak ajándékozott épülettörténeti szempontból is értékes és eddig még nem publikált fényképet közlünk és ajánljuk az utókor figyelmébe a kezdő oldalon. Az 1960-61 korszerűsítés és bővítés után lebontásra került a műemléképület. A vasúti állomás Kemecse életében a mezőgazdasági és részben építőanyag körzeti átrakó szerepe miatt volt kiemelkedő fontosságú. A régebbi magyar – orosz árukapcsolatokban a 19. század második felétől a nyers kőolaj behozatalának három fő forrása volt. Galícia, Románia és az oroszországi Baku. Bakuból a kőolaj a Fekete-tengeren a Fiumei - kikötőbe érkezett, Galíciából pedig az ország keleti részét látták el. Erre létesült kőolaj finomító pl. Csapon, a Felvidék több pontján, Kelet – Magyarországon pedig Kemecsén. A kemecsei petróleum finomító közlekedési szempontból a mai Tüzép helyén igen jó helyen volt. Technológiája végül is korszerűtlenné vált, az I. világháborúban leégett, 1940-ben lebontották. A gyár története megérdemli a későbbi részletes elemzést és helytörténeti kutatást. Végül a vasútállomás történetéhez egy igen izgalmas tényről tájékoztatott Kemecse neves szülötte dr. Bálint József ny. államtitkár úr. A Szovjet – Információs Iroda 1944 őszén kelt napi jelentésében szerepel Kemecse és Demecser vasútállomásainak elfoglalásának terve. A napi jelentés orosz fénymásolatát dr. Bálint József felajánlotta a Helytörténeti Múzeumnak. A németországi Wehrmacht hasonló „figyelmességet” fordított vasútállomásunkra.


Kemecsei

5.


2006. 2. szám

Krasznay Gábor (1821-1890) 1848/49-es honvédszázados Nyíregyháza polgármestere (1873 – 1890) „Professzor Úr! Nyíregyháza életéből ki az a személyiség, akit javasol részletesebb helytörténeti kutatásra, akit Ön szerint is nagyobb elismerés illetne meg?” - A kemecsei Krasznay Gábor, Nyíregyháza legendás hírű polgármestere. Helytörténeti Akadémia, Nyíregyháza 2004 Krasznay Péter, az 1848-as honvédhadnagy, későbbi kemecsei főszolgabíró életútja napjainkra részletesen feldolgozott. Naplóját kiadta a Néprajzi Múzeum, domborműve van az iskolában, korabeli festménye a Múzeumban, sírhelye a régi katolikus temetőben. Emléke ott él Kemecse ünnepnapjaiban, hétköznapi küzdelmeiben. A szeretett, példaképül választott és sikeres életutat magáénak tudható testvérnek Krasznay Gábornak állítunk emléket e jelen elemzéssel, rövid életrajzi bemutatással.

Család, gyermekkor

lánytestvére kezébe került, mely kiegészült a halászi és kevés besztereci, dombrádi földrészekkel. Az időközben nyugdíjba vonuló apa és a családi örökség birtokosaként fellépő anya – a Krasznay család – 1839 októberében Ökörítófülpösről Kemecsére költöznek. Az anyai ágon kemecsei család véglegesen és teljes egészében kemecseivé vált. A Krasznay családot bő gyermekáldás kísérte. Bár több gyermek nem érte meg a felnőtt kort, példás, törődő, gondoskodó családi éltben nevelkedtek. Családtörténeti szempontból is forrás értékűek a gyermekek adatai: 1. Pál, Károly

(1814 – 1814)

2. Julianna, Zsuzsanna

(1816 – 1834)

3. Mihály, Pál

(1817 – 1819)

4. Katalin férje Kriston Ignácz

(1819 – 1868)

5. Gábor, Imre

(1821 – 1890)

6. Ádám, János (1823 – 1894) 1848-as honvéd, felesége Úray Johanna

Az igen szigorú nevelést biztosító, erős katolikus hitet sugárzó apa Krasznay Ferenc táblai bíró 1780-ben született, 1846-ban halt meg 66 éves korában.

7. Mária, Josefa férje Mikecz Károly

született 1826,

8. Therézia

(1828 – 1844)

Krasznay Ferenc szülei korán meghaltak, Debrecen város korabeli főbírája Messzena János gondnokságában nevelkedett öccsével, Józseffel együtt. Jogot tanult, 1809-ben Szatmár megye tiszti ügyészévé választották. 1813. május 27.-én Kaplonyban kötött házasságot a kemecsei Marusi Olasz Erzsébettel. Az 1797-ben született Marusi Olasz Erzsébet régi kemecsei nemesi család tagja ekkor 16 éves volt.

9. Ferenc, Péter, Pál (1830 – 1914) 1848-as honvédhadnagy, későbbi főszolgabíró

1816-ban a debreceni Tiszántúli kerület királyi tábla tiszti ügyészévé választják, ahonnan 1838-ban 58 évesen ment nyugdíjba. Az édesanya testvére Marusi Olasz Mihály, ki Szabolcs-megye házi főpénztárnoka volt, 1836-ban 48 évesen elhunyt. Az anyai ágon örökölt kemecsei bírtok így

10. Valéria, Erzsébet

(1833 – 1833)

11. Elíz, Erzsébet, Julianna (1834 – 1899) férje Borbély Gáspár 1848-as honvédhadnagy A gyermek majd ifjú kor legendái, történetei közül csak néhányat emeltünk ki Krasznay Gábor életéből. Találóak ezek, mint egy az egész életút jelzőkövei. 1833-ban az akkor 12 éves debreceni gimnáziumi diák Gábor a 10 éves Ádám öccsével a nyári vakációban az asztalosuk által készített kis fakerekű talicskán a 3 éves Péter öccsüket kocsikáztatták. A Szamos árterületén, hogy a fa kerék ne nyikorogjon a vízbe húzták. A 3 éves kis Péter kiesett és majdnem a vízbe fulladt.


Kemecsei

6.


2006. 2. szám

Szerencsére egy felnőtt férfi épp ott a lovát itatta, a gyereket kimentette a vízből, lóháton hazavitte. Még hetekig ápolni kellett a haláltól megmentett gyermeket. Gábor, Ádám, Péter fiúi, testvéri összetartozásuk végleg összefonódott, mely végigkísérte életük során. Gábor mint idősebb tanultabb testvér vitte aztán 1843. október 1-jén Lőcsére a gimnázium 5. osztályába Péter testvérét.

hogy itt volt a legerősebb az összetartás, bajtársiasság, a szabolcsi szellemiség. Elsősorban kitűnő szellemű és jellemű tisztikarának volt köszönhető, mely tisztikar szinte teljes egészében szabolcsi maradt.

1846-ban édesapjuk halálakor is Gábor segédkezett. Édesanyjuk, ki ekkor 50 éves volt, jó egészségnek örvendett. Bár a férj, az apa végelgyengülésben, természetes halállal halt meg a tragédia a családot megviselte. A szigorú atya a végrendeletében Katalin leányát kizárta az örökségből. Az okok összetettek voltak. Mivel Katalint a dajka kicsi korában elejtette, a hátán, a mellén púpok keletkeztek. Az apa ezért tiltotta a házasságtól. A vőlegény Kriston Ignác szerette és feleségül is vette az egyébként jó alakú egészséges, kedves lányt. Az újabb gond, hogy Kriston Ignác református volt. A házából is kitiltotta a fiatalokat. Kriston Ignác áttért a katolikus vallásra, minden születendő gyermeket katolikus hitben ígérte keresztelni és felnevelni. A legnagyobb hiba, hogy a Répásy János ellen folytatott zálogváltási perben Kriston Ignác a Répásy család mellett tanúskodott, és ezzel a földbirtoklási per hosszú évekre elhúzódott. Kriston Ignác édesanyja egyébként Répásy Rozália volt Répásy József testvére. Az ezen okokból a Katalin testvért kitagadó végrendeletet Krasznay Gábor és öccse Péter megsemmisítették anélkül, hogy a többi testvér vagy az édesanya tudtak volna róla. Gábor így indokolta öccsének e döntést „A testvéri szeretet úgy hozván magával!”

Perczel Miklós őrnagy 1848. december 30.–1849. január

Dicsőséges forradalom és szabadságharc Az 1848-as forradalom Kállóban megyei jegyzői beosztásban éri Krasznay Gábort. Kálló a megyeszékhely a központja a 48-as szabolcsi események kezdetének. 1848. szeptember 10.-én Kállóban alakult meg a híres – neves nagy emlékű 48. honvédzászlóalj, melyben már a kezdetekkor főhadnagyként esküt tesz Krasznay Gábor. A szabadságharcot tisztességgel, becsülettel, hősiesen végigharcolta, végig küzdötte az utolsó pillanatig. Kedves Gyula hadtörténész a 48. honvédzászlóalj teljes történetét kutatói alapossággal, hadtörténészi szakszerűséggel dolgozta fel. Legfeltűnőbb sajátosságának a 48. honvédzászlóaljnak azt tartotta,

Zászlóaljparancsnokok: Patay István őrnagy 1848. december 30.

Rakovszky Sámuel őrnagy 1849. február 2.–július 4. Mikecz Tamás őrnagy 1849. július 4. Századparancsnokok: Apagyi György

Böszörményi László

Hunyadi Ferenc

Uray József

Vay Károly

Krasznay Gábor

Horváth Pál

Szomjasy István

Kralovánszky Gyula

Kállay Ferenc

Aranyosi János Ahol olyan hadnagyok voltak csak Kemecséről mint: Kriston Dénes 1849. február 13.-ig, majd Répásy Mihály tábornok segédtisztje lesz, végül százados. Bodó Alajos 1849. február 13.-ig, főhadnagyként segédtiszt lett a zászlóaljban, később átvezényelték és százados lett. Krasznay Péter 1849. június 21.-től, addig zászlóalj törzstiszt. 1849. január 1-jén kerül Perczel Mór seregéhez, Gábor testvéréhez a 48. honvédzászlóaljhoz. Krasznay Gábor és öccse Péter Dráva – parton való végleges találkozása könnyes találkozó volt. Örömmel tudták értesíteni levélben az aggódó édesanyjukat, egy zászlóaljban vannak, most már naponta együtt lesznek. Harmadik szabadságharcos testvérükről Ádámról is jó hírt halottak a Délvidékről. Külön öröm volt az újbóli találkozás a kemecsei barátokkal Mikecz Tamás, Kriston Dénes főhadnagyokkal. Mezőtúrra érkezve Krasznay Gábor Gyöngyösy nevű református lelkésznél volt elszállásolva, kit még régebbről, Nyírbogdányból ismert, mikor az ott volt lelkész.


Kemecsei

7.


Nem kértek szabadságot, mert „A lapokban olvashattuk, hogy a szinte közel eső Debreczen folytonosan tele van faczér honvédtisztekkel, kik a tábori élet kényelmetlenségeit kikerüljék, kiket aztán csatakerülő gyászvitézeknek tekintettünk, hogy nehogy ilyenekül tekintessünk.” Perczel Mór Központi Mozgó Seregének, majd az ebből létrejött II. Hadtest kötelékébe tartozó Krasznay Gábor karrierje töretlen, feltétlen bizalmát élvezi Rakovszky Sámuel zászlóalj parancsnokának, majd a helyébe lépő szintén kemecsei Mikecz Tamásnak. A 48. honvédzászlóalj haditettei a legjobbak közé emelte. Répásy Mihály tábornok parancsnoksága alá is tartoztak, mely nagy büszkeséggel töltötte el a tábornok lelkét. Beszámolóiban mindig a legnagyobb elismeréssel szól a szabolcsi zászlóaljról. 1849. június 1.-jén Krasznay Gábort századparancsnokká nevezték ki. A zászlóalj harcai során július 2.-án az ácsi csatában a vállán megsebesült. A szabadságharc vége Komáromban, a vár védelmében éri. 1849. október 2.-án, a vár feladása a szabadságharc végleges bukása után saját kocsijával tért haza Komáromból Érsekújvár, Léva, Losonc, Fülek, Miskolc útvonalon. Saját kocsiján hozta haza a gávai Rakovszky Sámuel ezredest, volt zászlóalj parancsnokát. A katonái által hősiesen imádott Rakovszky Sámuel ezredes a derekára csavarva mentette meg a 48. zászlóalj zászlaját és Krasznay Gábor úgy hozta haza Kemecsére. Innen öccse Péter vitte Baktára Dégenfeld bárónőnek a zászlót adományozó zászlóanyának az életükkel és vérükkel őrzött és védett zászlót.

Hűség és magány 1849 novemberétől az önkényuralom idején hivatalt nem vállalt Nyíregyházán ügyvédi munkát végzett. Rendszeresen találkozott bajtársaival, gyakran meglátogatta Gáván élő parancsnokát a hősként tisztelt ezredest. Mivel az „öreg” szerény körülmények között élt, szűkös anyagiakkal a rövid látogatások után egyre gyakrabban fordult meg egy 12 és 8 éves kislányát egyedül nevelő, tőle a 29 éves ügyvédtől 5-6 évvel idősebb gávai özvegynél. Az özveggyel a találkozások végleg megszakadtak, Krasznay Gábor nem is nősült meg soha. Nyíregyházán ügyvédi irodát vezetett, aktívan részt vett a város közéletében, iskolaszék elnöke, Polgári Olvasó Egylet elnöke.

2006. 2. szám A békítő-építő Krasznay Az 1870-es évek alapjaiban minőségi változásokat eredményeztek Nyíregyháza közéletében. Az 1871. XVIII. és a XXXI. törvény megalapozta Nyíregyháza megyeszékhellyé válásának lehetőségét. Az 1871. XVIII törvény megváltoztatta a rendezett tanácsú városok képviselő-testületének összetételét. A szokásos módon választható egyik fél mellé a másik felet a legtöbb adót fizető lakosok sorrendje alakította ki. Jelentősen megnőtt a városi polgárság és az értelmiség szerepe a város közéletében, és az önkormányzatában is. A XXXI. törvény az országosan felállítandó törvényszékek közül Szabolcsban nem a Kállóba, a megyeszékhelybe helyezte, hanem Nyíregyházára telepítette. A Kiegyezés után 1873. január 9-10.-én Bónis Barnabás elnöklete mellett Krasznay Gábort egyhangúan Nyíregyháza polgármesterévé választották. Az év eleji tisztújításon a közbizalom az 52 éves helybeli ügyvéd Krasznay Gábor személyében találta meg az új helyzetnek is megfelelő alkalmas polgármestert. Margócsy József elemzése szerint ez a döntés azért is figyelemre méltó, mert a túlnyomó részt protestáns lakosságú város bizalma a római katolikus egyházhoz tartozó személyben fedezte fel a nehéz időkben szükséges városi vezetőt. Főjegyző Jurányi Hugó, főkapitány Kralovánszky Gyula árvaszéki ülnök Sáry Pál, Enyingi Lajos, tanácsnok Bencs László és Vad András, aljegyző Czupra Endre, számvevő Galánffy Dániel, adószámvevő Oltványi Endre, tiszti ügyész Kralovánszky Mór, tiszti gyám Zajácz József, házi pénztárnok Joszka János, adópénztárnok Krajnyák György, levéltárnok Kmethy István, pénztári ellenőr Mikecz József, alkapitány Kovács Károly, városi alorvos Takács Alajos, főorvos Meskó Pál lett. 1873. március 16.-án meg is kezdődött a kis református templom bontása, az új alapkőletétele Révész Bálint református püspök jelenlétében történt. Lukács Ödön a kortárs történetíró, aki 1886-ban adta ki Nyíregyháza története című értékes monográfiáját a szilárd jellem, a szerénység, az önzetlen jóakarat, a tapintat jellemvonásait emelte ki Krasznay Gábor legfőbb tulajdonságaiként. Találóan, hisz polgármesterségének nehéz feladata volt a megyével folytatott tárgyalások eredményes vezetése, a város és a megye érdekeinek összehangolása. Polgármestersége alatt lett 1876-ben megyeszékhely Nyíregyháza.


Kemecsei Helytörténeti Krónika

8.

2006. 2. szám

Krasznay Gábor a nyíregyházi városháza olajfestményén (részlet) 1876-ban ő vette át a mai formájában látható, emeletessé átépített Városházát, és adta át egy részét a mai Megyeháza felépítéséig a megyei hivatalok számára. 1876. december 7.-én elhunyt Deák Ferenc temetésén ő képviselte Nyíregyháza városát. Polgármestersége idején a város lendületesen fejlődött. Az ő idején épült a Honvédlaktanya, a Törvényszék épülete és a Fegyház, a mai református templom, a Közvágóhíd. 1886-ban a Városi Gőz- és Kádfürdő, a Közraktár (a volt Vasvill Depó), 1884-ben a Népkert – park a vasútállomás mellett. Ekkor épül a mátészalkai vasútvonal, izraelita templom, a GUSZEV helyén a Huszárlaktanya. Az utcákat ekkor kövezték. E nagy jelentőségű fejlődés sajnos nem ment súrlódás, sértődés, színvonaltalan intrika nélkül. Margócsy József elemzése szerint Krasznay mindig megtalálta a szükséges hangot, a higgadt vezetési stílus jellemezte, mindig a város érdeke, békéje vezérelte. A Szabolcsmegyei Honvédegylet elnöke is volt Krasznay Gábor, akinek utódjául az egyesület élére id. Krúdy Gyula 48-as honvéd századost választották meg. Az elnöki székben igen neves személyek voltak: Kállay Emmánuel alispán, Rakovszky Sámuel honvéd ezredes, Elek Ferenc honvéd alezredes, Krasznay Gábor honvéd százados. Krúdy Gyula 48-as honvéd százados elnöki tisztét haláláig, 1913-ig töltötte be. Maga az egyesület az I. világháború zűrzavarában enyészett el. 1885 nyarán szélhüdés érte Krasznay Gábort. Bencs László első tanácsnok Májerszky Béla főjegyző és az ügyszerető vezető munkatársak a város érdekében kellő pontossággal intézkedtek a beteg polgármester helyett. Polgármesterségének utolsó éveiben betegsége idején Bencs László volt a helyettese, aki igen aktív szervező, nagy tudású vezető volt, akit Krasznay Gábor 1890. szeptember 30.-i halála után egyhangúan polgármesterré is választottak. Felelős szerkesztő: Lucza János E-mail: [email protected] Letölthető: www.kemecse.hu Technikai szerkesztő: Lucza Viktor Kiadja: Helytörténeti Gyűjtemény, Kemecse Nyomdai munka: Sz-Sz-B Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet nyomdája

Korabeli vasútállomás Kemecsén

Recommend Documents