Az Európai Bíróság ítélete az uniós irányelvek horizontális közvetlen hatályának elismeréséről magánfelek közötti jogvitákban*

JeMa hallgatói különszám 2011

5BSLØ
*[BCFM
«HOFT Az Európai Bíróság ítélete az uniós irányelvek horizontális közvetlen hatályának elismeréséről magánfelek közötti jogvitákban* Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása a nemzeti jog ellenében Hivatalos hivatkozás:
$
T[
,àDàLEFWFDJàHZCFO

KBOVÈS
ÏO
IP[PUU
ÓUÏMFU
<&#)5

*
P> Tárgyszavak: ÏMFULPSPO
BMBQVMØ
IÈUSÈOZPT
NFHLàMÚOCÚ[UFUÏT
UJMBMNB
t
FMTǮCCTÏH
FMWF
t
GFMNPOEÈTJ
JEǮ
t
IPSJ[POUÈMJT
LÚ[WFUMFO
IBUÈMZ
t
JSÈOZFMWFL
LÚ[WFUMFO
IBUÈMZB
t
OÏNFU
NVOLBKPH Értelmezett jogszabályhelyek: &,
UBOÈDTJ
JSÈOZFMW
B
GPHMBMLP[UBUÈT
ÏT
B
NVOLBWÏH[ÏT
TPSÈO
BMLBMNB[PUU
FHZFOMǮ
CÈOÈTNØE
ÈMUBMÈOPT
LFSFUFJOFL
MÏUSFIP[ÈTÈSØM

QSFBNCVMVNCFLF[EÏT


ÏT

DJLL
t
#àSHFSMJDIFT
(FTFU[CVDI
#(#
OÏNFU
QPMHÈSJ
UÚSWÏOZLÚOZW

 
f
ÏT

f
 o 
CFLF[EÏT

1. Az ügy ténybeli háttere és az alapeljárás 2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések 3. Az irányelvek közvetlen hatályának kérdése 4. A főtanácsnoki indítvány 5. Az ítélet 5.1 Az első kérdésre adott válasz 5.2 A második kérdésre adott válasz 5.3 A döntés ratio decidendije 6. Az érvelés kritikája 7. Az ítélet jelentősége

1. Az ügy ténybeli háttere és az alapeljárás "
,àDàLEFWFDJàHZ
FHZ
OÏNFU
ÈMMBNQPMHÈS
4FEB
,àDàLEFWFDJ
ÏT
LPSÈCCJ
NVOLÈMUBUØKB
B
4XFEFY
(NC)

$P
,(
NBHÈOWÈMMBMBU
UFIÈU
LÏU
NBHÈOGÏM
LÚ[ÚUU
[BKMPUU
4FEB
,àDàLEFWFDJ

GFCSVÈS
ÏO
T[àMFUFUU
ÏT
UJ[FOOZPMD
ÏWFT
LPSB
ØUB
ÈMMU
B
4XFEFY
BMLBMNB[ÈTÈCBO
"
DÏH

EFDFNCFS
ÏO
LFMU
MFWFMÏCFO
o
B
OÏNFU
UÚSWÏOZCFO
NFHIBUÈSP[PUU
GFMNPOEÈTJ
JEǮ
BMLBMNB[ÈTÈWBM
o
GFMNPOEPUU
FNMÓUFUU
NVOLBWÈMMBMØKÈOBL A német jog alapján a felmondási időt úgy kell számítani, IPHZ
B
NVOLBWÈMMBMØ

ÏMFUÏWF
FMǮUU
MFUÚMUÚUU
T[PMHÈMBUJ
JEFKÏU
öHZFMNFO
LÓWàM
LFMM
IBHZOJ
¶HZ
IÈSPN
ÏW
NVOLBWJT[POZ
VUÈO
egy hónap, tíz év munkaviszony után pedig négy hónap a felNPOEÈTJ
JEǮ
&OOFL
NFHGFMFMǮFO
B
NVOLÈMUBUØ
LJ[ÈSØMBH
B
IÈSPNÏWFT
NVOLBWJT[POZU
WFUUF
öHZFMFNCF
B
GFMNPOEÈTJ
JEǮ
számításának alapjául szolgáló időtartamként, és egy hónap felmondási időt állapított meg, jóllehet Kücükdeveci kisaszT[POZ
WBMØKÈCBO
NÈS
UÓ[
ÏWF
ÈMMU
B
4XFEFY
BMLBMNB[ÈTÈCBO Kücükdeveci az Arbeitsgericht Mönchengladbach
NÚODIFOHMBECBDIJ
NVOLBàHZJ
CÓSØTÈH
FMǮUU
NFHUÈNBEUB
B
GFMmondást, arra hivatkozva, hogy a munkáltató által kiszámíUPUU
GFMNPOEÈTJ
JEǮ
OFN
GFMFM
NFH
UÓ[ÏWFT
NVOLBWJT[POZÈOBL
,àDàLEFWFDJ
ÈMMÈTQPOUKB
T[FSJOU
CÈS
B
#(#

f

CFLF[EÏTF
LJNPOEKB
IPHZ
B

ÏMFUÏW
CFUÚMUÏTF
FMǮUUJ
NVOLBWJT[POZ
B
GFMNPOEÈTJ
JEǮ
T[ÈNÓUÈTB
TPSÈO
OFN
WFIFUǮ
öHZFMFNCF 1 ez a rendelkezés ellentétes az uniós joggal, és életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést valósít meg, ezért a nemzeUJ
T[BCÈMZPL
BMLBMNB[ÈTÈUØM
FM
LFMM
UFLJOUFOJ
.JVUÈO
B[
Arbeitsgericht Mönchengladbach
B
LFSFTFUOFL
IFMZU
BEPUU
B
4XFEFY


a Landesarbeitsgericht Düsseldorf
EàTTFMEPSö
UBSUPNÈOZJ
NVOLBàHZJ
CÓSØTÈH
NJOU
NÈTPEGPLÞ
CÓSØTÈH
FMǮUU
NFHGFMMFCCF[UF
F[U
B
IBUÈSP[BUPU
"
NÈTPEGPLPO
FMKÈSØ
CÓSØTÈH
NFHÈMMBQÓUPUUB
IPHZ
B
&,
JSÈOZFMW
ÈUàMUFUÏTÏSF
NFHIBUÈSP[PUU
IBUÈSJEǮ
B
NVOLBWÈMMBMØWBM
LÚ[ÚMU
GFMNPOEÈT
OBQKÈO
MFKÈSU
"
CÓSØTÈH
ÈMMÈTQPOUKB
T[FSJOU
B
#(#

fB
ÏMFULPSPO
BMBQVMØ
LÚ[WFUMFO
hátrányos megkülönböztetést tartalmaz, aminek alkotmányellenes jellegéről ugyan nincs meggyőződve, de az uniós joggal WBMØ
ÚTT[FFHZF[UFUIFUǮTÏHF
LÏUTÏHFLFU
WFU
GFM
5PWÈCCÈ
NFHállapítást nyert, hogy a nemzeti rendelkezés egyértelmű, és a jelen esetben nem értelmezhető az említett irányelvvel összeFHZF[UFUIFUǮ
NØEPO
"
GFMWÈ[PMU
LÚSàMNÏOZFL
JTNFSFUÏCFO
a bíróság úgy döntött, hogy eljárását felfüggeszti, és előzetes EÚOUÏTIP[BUBM
DÏMKÈCØM
B[
&V#IP[
GPSEVM

2. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi akUVT
ÏSWÏOZFTTÏHÏSF
WPOBULP[Ø
LÏSEÏTU
UFSKFTT[FOFL
B[
&V#
FMÏ
A bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, az a OFN[FUJ
CÓSØTÈH
GFMBEBUB
B[
&V#
IBUÈSP[BUB
OZPNÈO
&
IBUÈSP[BU
a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat JT
LÚUJ2 A jelen ügyben a Landesarbeitsgericht Düsseldorf két kérEÏTU
UFSKFT[UFUU
B[
&V#
FMÏ
FMǮ[FUFT
EÚOUÏTIP[BUBM
DÏMKÈCØM 
"[
FMǮUFSKFT[UFUU
FMTǮ
LÏSEÏT
UVMBKEPOLÏQQFO
LÏU
LÏSEÏTU
GPHMBM
NBHÈCBO



4[BLNBJ
MFLUPS
+","#
"OESÈT 

#(#

f

CFL
v"
NVOLÈMUBUØ
SÏT[ÏSǮM
UÚSUÏOǮ
GFMNPOEÈT
FTFUÏO
B
GFMmondási idő az adott üzemben vagy vállalkozásnál munkaviszonyban tölUÚUU
LÏU
ÏW
VUÈO
B
OBQUÈSJ
IØOBQ
WÏHÏJH
UBSUØ
FHZ
IØOBQ

UÓ[
ÏW
VUÈO
B
OBQUÈSJ
IØOBQ
WÏHÏJH
UBSUØ
OÏHZ
IØOBQ

"
NVOLBWJT[POZCBO
UÚMUÚUU
JEǮ
T[ÈNÓUÈTÈOÈM
B
NVOLBWÈMMBMØ
ÈMUBM
B

ÏMFUÏWÏOFL
CFUÚMUÏTF
FMǮUU
NVOLBWJT[POZCBO
UÚMUÚUU
JEǮ
OFN
WFIFUǮ
öHZFMFNCFw 

"[
&V#

T[
TBKUØLÚ[MFNÏOZF
-VYFNCPVSH

KBOVÈS
 
curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2010-01/cp100004hu.pdf.

5BSLØ
*[BCFM
«HOFT
"[
&VSØQBJ
#ÓSØTÈH
ÓUÏMFUF
B[
VOJØT
JSÈOZFMWFL
IPSJ[POUÈMJT

LÚ[WFUMFO
IBUÈMZÈOBL
FMJTNFSÏTÏSǮM
NBHÈOGFMFL
LÚ[ÚUUJ
KPHWJUÈLCBO

33

JeMa hallgatói különszám 2011

B
&HZSÏT[U
TÏSUJF
B[
ÏMFULPSPO
BMBQVMØ
IÈUSÈOZPT
NFHLàMÚOCÚ[UFUÏT
LÚ[ÚTTÏHJ
KPHJ
UJMBMNÈU
B[
&,
FMTǮEMFHFT
KPHÈU
WBHZ
B
&,
UBOÈDTJ
JSÈOZFMWFU
B[
PMZBO
OFN[FUJ
UÚSWÏOZJ
T[Bbályozás, amely szerint a munkáltató által betartandó felmondási idő a munkaviszony időtartamának növekedésével fokozatosan meghosszabbodik, azonban ebből a szempontból a NVOLBWÈMMBMØ

ÏMFUÏWÏOFL
CFUÚMUÏTF
FMǮUU
NVOLBWJT[POZCBO
UÚMUÚUU
JEǮT[BL
OFN
WFIFUǮ
öHZFMFNCF 3
*UU
UVMBKEPOLÏQQFO
B
bíróság arra kíván választ kapni, hogy az alapügyben szóban forgóhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a GFMNPOEÈTJ
JEǮ
T[ÈNÓUÈTB
TPSÈO
B
NVOLBWÈMMBMØ
ÈMUBM
B

ÏMFUévének betöltése előtt munkaviszonyban töltött időszak nem WFIFUǮ
öHZFMFNCF
NFHWBMØTÓUF
B[
VOJØT
KPHHBM
LàMÚOÚTFO
B[
FMTǮEMFHFT
KPHHBM
WBHZ
B
&,
JSÈOZFMWWFM
FMMFOUÏUFT
ÏMFULPSPO
BMBQVMØ
FMUÏSǮ
CÈOÈTNØEPU C
.ÈTSÏT[U
B
CFBEWÈOZCBO
FMǮBEPUUBLCØM
LÚWFULF[Ǯen azt kérdezi a tagállami bíróság, hogy a német szabályo[ÈTU
JHB[PMIBUKBF
B[
B
UÏOZ
IPHZ
B
öBUBM
NVOLBWÈMMBMØLLBM
LÚzölt felmondás esetében azért kell csak az alap felmondási időt tiszteletben tartani, mert az egyfelől lehetővé teszi, hogy a munkáltatók rugalmasan kezeljék személyi állományukat, ami hosszabb felmondási idők alkalmazásával nem lenne lehetséHFT
NÈTGFMǮM
QFEJH
B[ÏSU
NFSU
B
öBUBM
NVOLBWÈMMBMØLUØM
ÏTT[Frűen nagyobb személyes és szakmai mobilitás várható el, mint B[
JEǮTFCC
NVOLBWÈMMBMØLUØM4 A kérdést előterjesztő bíróság ezért azt a kérdést fogalmazza meg, hogy milyen következtetéseket kell levonnia a nemzeti bíróságnak az e rendelkezésnek az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma kö[ÚTTÏHJ
KFMFOMFH
VOJØT
KPHJ
BMBQFMWÏWFM
GFOOÈMMØ
FTFUMFHFT
ÚT[T[FFHZF[UFUIFUFUMFOTÏHÏCǮM 
"
NÈTPEJL
LÏSEÏTU
GFMUÏUFMFTFO
GPHBMNB[UB
NFH
B
OÏNFU
CÓSØTÈH
NFHWÈMBT[PMÈTÈOBL
T[àLTÏHFTTÏHÏU
BUUØM
UFUUF
GàHHǮWÏ
IPHZ
NJLÏOU
ÓUÏMJ
NFH
B[
&V#
B[
FMTǮ
LÏSEÏTCFO
NFHGPHBMNB[PUU
QSPCMÏNBLÚSÚLFU Amennyiben az első kérdés első alkérdésére igenlő, a másodikra pedig nemleges a válasz, akkor köteles-e a tagállami bíróság a magánszemélyek közötti jogvitában eltekinteni a közösségi joggal kifejezetten ellentétes törvényi szabályozás BMLBMNB[ÈTÈUØM
5PWÈCCÈ
B
OPSNB
IBUÈMZB
BMÈ
UBSUP[Ø
T[FNÏlyeknek a hatályos nemzeti törvények alkalmazásába vetett bizalmát oly módon kell-e tekintetbe vennie, hogy az alkalmazIBUBUMBOTÈH
KPHIBUÈTB
DTBL
BLLPS
ÈMM
CF
IB
B[
&V#
B
LJGPHÈTPMU
vagy azzal lényegében egyező szabályozás tárgyában határo[BUPU
IP[PUU
&[FO
B
QPOUPO
UVMBKEPOLÏQQFO
B[
&6
KPHÈU
NFHillető elsőbbség elvével kapcsolatos kérdést fogalmazott meg B
UBHÈMMBNJ
CÓSØTÈH A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben azt hangsúlyozza, hogy a német alkotmány kötelezi a nemzeti bíróságokat a IBUÈMZPT
UÚSWÏOZJ
SFOEFMLF[ÏTFL
BMLBMNB[ÈTÈSB
,ÏUTÏHFTOFL
tartja, hogy a Mangold-ügyben hozott ítéletet5 úgy lehetne értelmezni, hogy a nemzeti bíróságok jogot kaptak kizárni az elsődleges közösségi jog átvételekor az azzal ellentétes nemzeti T[BCÈMZPL
BMLBMNB[ÈTÈU
"[
JMZFO
IFMZ[FU
BOOBL
WFT[ÏMZÏU
IPSdozná ugyanis magában, hogy eltérő lenne a tagállami bíróságok ítélkezési gyakorlata, ha dönthetnének arról, hogy alkalmazzanak-e egy nemzeti jogszabályt aszerint, hogy azt az

34

elsődleges közösségi joggal ellentétesnek vagy azzal összeFHZF[UFUIFUǮOFL
UBSUKÈL &[FL
B
NFHGPOUPMÈTPL
BSSB
LÏT[UFUUÏL
B
LÏSEÏTU
FMǮUFSKFT[UǮ
CÓSØTÈHPU
IPHZ
B[
&V#IP[
GPSEVMKBOBL
BOOBL
UJT[UÈ[ÈTÈra, hogy a hivatkozott Mangold-ügyben hozott ítéletében azt akarta-e kizárni a bíróság, hogy a nemzeti bíróságok a belső jog alapján kötelesek legyenek előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni, mielőtt megállapítják, hogy valamely belső törvényi rendelkezés az elsődleges közösségi jogba ütközése NJBUU
OFN
BMLBMNB[IBUØ
"
UBHÈMMBNJ
CÓSØTÈH
CFBEWÈOZÈCBO
LJfejezésre juttatja, hogy az elsődleges joggal ellentétes nemzeti jog alkalmazhatatlanságára vonatkozó feltétel a norma hatálya alá tartozó személyeknek a hatályos törvények alkalmazásába WFUFUU
KPHPT
CJ[BMNÈU
SFOEÓUIFUJ
NFH
,àMÚOÚTFO
B[U
B[
FTFUFU
érti ez alatt, ha kérdésessé válik, hogy ezek a törvények összeFHZF[UFUIFUǮL
B
LÚ[ÚTTÏHJ
KPH
BMBQFMWFJWFM

3. Az irányelvek közvetlen hatályának kérdése Amikor egy uniós szabályra egy magánfél a tagállam, valamint a tagállami szerv ellen alapíthat igényt, akkor az uniós szabályok WFSUJLÈMJT
LÚ[WFUMFO
IBUÈMZÈSØM
CFT[ÏMàOL
"CCBO
B[
FTFUCFO
IB
egy magánfél egy másik magánféllel szemben alapíthat igényt, BLLPS
B[
VOJØT
T[BCÈMZ
IPSJ[POUÈMJT
LÚ[WFUMFO
IBUÈMZÈSØM
WBO
T[Ø6 "[
&V#
F[U
NFHFMǮ[Ǯ
ÓUÏMLF[ÏTJ
HZBLPSMBUB
TPSÈO
LJOZJMBULP[UBUUB
hogy az irányelvek csak kivételesen bírnak közvetlen hatállyal a UBHÈMMBNPL
CFMTǮ
KPHÈCBO
BNJOFL
LÏU
BMBQWFUǮ
GFMUÏUFMF
WBO
B[
irányelv rendelkezéseinek világosaknak és feltétel nélkülieknek kell lenniük, valamint az átültetést igénylő, de a nem vagy nem megfelelően átültetett irányelv csak állami szervekkel szemben IÓWIBUØ
GÚM
5FIÈU
IBUÈMZVLBU
UFLJOUWF
LJ[ÈSØMBH
WFSUJLÈMJT
LÚ[WFUMFO
IBUÈMMZBM
CÓSOBL
&
GFMUÏUFMFL
B
.BSTIBMM'PTUFS%PSJEPLUSÓOB7 BMBQKÈO
LFSàMUFL
NFHÈMMBQÓUÈTSB
"
EPLUSÓOB
ÏSUFMNÏCFO
LJ[ÈSU
az irányelvek horizontális közvetlen hatálya, ahogy az a MarsIBMMàHZCFO
IP[PUU
ÓUÏMFUCFO
T[FSFQFM8 Az irányelv nem bírhat



¶UÏMFU

QPOU 

¶UÏMFU

QPOU 

"
$
T[
.BOHPMEàHZCFO

OPWFNCFS
ÏO
IP[PUU
ÓUÏMFUCFO
<&#)5

*
P>
B[
&V#
FMJTNFSUF
B[
ÏMFULPSPO
BMBQVMØ
IÈUSÈOZPT
NFHLàMÚOCÚ[UFUÏT
UJMBMNÈOBL
FMWÏU
BNFMZ
NB
NÈS
B[
&6
ÈMUBMÈOPT
FMWF
"[
FMWFU
B
&,
JSÈOZFMW
QPOUPTÓUKB
6

#-65."/
-ÈT[MØ
Az Európai Unió joga a gyakorlatban
#VEBQFTU
)7(0SBD

o



-ÈTE
#-65."/

MK
o


v"NJ
QFEJH
B[
ÏSJOUFUU
ÏSWFU
JMMFUJ
BNFMZ
T[FSJOU
B[
JSÈOZFMWSF
NBHÈOT[FNÏMZMZFM
T[FNCFO
OFN
MFIFU
IJWBULP[OJ
IBOHTÞMZP[OJ
LFMM
IPHZ
B
4[FS[ǮEÏT


DJLLF
T[FSJOU
WBMBNFMZ
JSÈOZFMW
LÏOZT[FSÓUǮ
KFMMFHF
BNFlyen az a lehetőség alapul, hogy egy nemzeti bíróság előtt hivatkozni lehesTFO
SÈ
DTBL
xWBMBNFMZ
DÓN[FUU
UBHÈMMBNj
UFLJOUFUÏCFO
ÈMM
GFOO
&CCǮM
B[
LÚWFUkezik, hogy az irányelv önmagától nem hozhat létre kötelezettséget valamely magánszemélyre nézve és így egy irányelv rendelkezésére, mint olyanra, OFN
MFIFU
JMZFO
T[FNÏMMZFM
T[FNCFO
IJWBULP[OJw
$
T[
.BSTIBMMàHZCFO

GFCSVÈS
ÈO
IP[PUU
ÓUÏMFU
<&#)5


P>

QPOU

5BSLØ
*[BCFM
«HOFT
"[
&VSØQBJ
#ÓSØTÈH
ÓUÏMFUF
B[
VOJØT
JSÈOZFMWFL
IPSJ[POUÈMJT

LÚ[WFUMFO
IBUÈMZÈOBL
FMJTNFSÏTÏSǮM
NBHÈOGFMFL
LÚ[ÚUUJ
KPHWJUÈLCBO

JeMa hallgatói különszám 2011

közvetlen hatállyal a belső jogban olyan esetekben, amikor nem állami szervre vagy annak az ellenőrzése alatt álló szervre irányuló kötelezettséget állapít meg, tehát az irányelvből követke[Ǯ
LÚUFMF[FUUTÏH
OFN
IÈSVMIBU
NBHÈOGÏMSF "
'BDDJOJ
%PSJ-àHZCFO
NPOEKB
LJ
B[
&V#
IPHZ
B[
JSÈOZFMvek átültetésének elmulasztása nem vezethet ahhoz, hogy egy UBHÈMMBN
FMǮOZIÚ[
KVTTPO
B
LÚ[ÚTTÏHJ
KPH
öHZFMNFO
LÓWàM
IBHZÈTB
LÚWFULF[UÏCFO9
&MGPHBEIBUBUMBO
MFOOF
IB
FHZ
UBHÈMMBN
kötelezettségeinek nem teljesítésére hivatkozna annak érdekében, hogy a magánszemélyeket megfossza az irányelvben fogMBMU
KPHPL
OZÞKUPUUB
LFEWF[NÏOZFLUǮM
"[
ÓUÏMFU

QPOUKB
ÏStelmében az ítélkezési gyakorlatnak a magánszemélyek közötti WJT[POZPL
UFSàMFUÏSF
WBMØ
LJUFSKFT[UÏTF
B
,Ú[ÚTTÏH
KFMFOMFH
&6
arra vonatkozó hatáskörének elismerését jelentené, hogy magánszemélyeket terhelő kötelezettségeket határozzon meg közvetlen hatállyal, holott e hatáskörrel csak azokon a területeLFO
SFOEFMLF[JL
BNFMZFLFO
SFOEFMFUFLFU
GPHBMNB[
NFH
5VMBKdonképpen itt húzódik az a határvonal, amely az irányelvi renEFMLF[ÏTFL
LÚ[WFUMFO
IBUÈMZÈOBL
IBUÈSU
T[BC10 'JHZFMFNSF
NÏMUØ
IPHZ
B[
&V#
LPSÈCCBO
LÚWFULF[FUFTFO
ahhoz tartotta magát, hogy az irányelvek horizontális közvetlen hatálya kizárt, azonban a Kücükdeveci-ügyben hozott ítélet és indokolása részletes vizsgálata során látni fogjuk a későbbiekben, hogy napjainkra részben felpuhult a bíróságnak ez az ÈMMÈTQPOUKB

don kedvezőtlenebb bánásmódban részesíti azokat az elboDTÈUPUU
NVOLBWÈMMBMØLBU
BLJL
B

ÏMFUÏWàL
FMǮUU
LF[EUÏL
NFH
munkáltatójuknál a munkaviszonyukat, azokhoz képest, akik FOOÏM
LÏTǮCC
ÈMMUBL
NVOLÈCB
&[FO
LÓWàM
F[
B[
JOUÏ[LFEÏT
IÈUSÈOZPT
IFMZ[FUCF
IP[[B
B
öBUBM
NVOLBWÈMMBMØLBU
B[
JEǮTFCC
NVOLBWÈMMBMØLIP[
LÏQFTU
NJWFM
B[
FMǮCCJFL
o
BNJOU
B[U
,àDàLEFWFDJ
FTFUF
JT
QÏMEÈ[[B
o
QPUFODJÈMJTBO
LJ[ÈSIBUØL
B
NVOLBWJszonyban töltött idő növekedésével fokozatosan hosszabbodó GFMNPOEÈTJ
JEǮWFM
CJ[UPTÓUPUU
WÏEFMNJ
NFDIBOJ[NVTCØM14 A főtanácsnok indítványában kifejtettek alapján egyértelmű, hogy a rövid felmondási idő szükségszerűen hátrányosan hat B
öBUBM
NVOLBWÈMMBMØL
ÈMMÈTLFSFTÏTÏSF
"
GFMNPOEÈTJ
JEǮ
NFHIPTT[BCCPEÈTJ
SFOET[FSÏOFL
B

ÏMFUÏWIF[
LÚUÏTF
WÏMFNÏOZF
T[FSJOU
OFN
TFHÓUJ
FMǮ
B
öBUBM
NVOLBWÈMMBMØL
T[BLNBJ
CFJMMFT[kedését és nem is egyeztethető össze a hivatkozott irányelvvel, tehát különbséget kell tenni a munkaviszonyban töltött idő növekedésével fokozatosan hosszabbodó felmondási időre és az ebben való részesülés feltételéül megállapított 25 éves korIBUÈSSB
WPOBULP[Ø
JOUÏ[LFEÏT
LÚ[ÚUU
"
OÏNFU
T[BCÈMZP[ÈT
UVlajdonképpen arra irányul, hogy egy munkavállalói csoportot o
KFMFO
FTFUCFO
B
öBUBMPLBU
o
LJ[ÈSKPO
B
GFMNPOEÈTJ
WÏEFMFNSF
WPOBULP[Ø
T[BCÈMZP[ÈTCØM15 A főtanácsnok indítványában ÞHZ
WÏMJ
B
CÓSØTÈHOBL
B[U
LFMM
NFHÈMMBQÓUBOJB
IPHZ
B
 &,
JSÈOZFMWWFM
FMMFOUÏUFT
B[
B[
BMBQFMKÈSÈTCBO
T[FSFQMǮ
OFN[Fti szabályozás, amely a felmondási idő számításánál általánoTBO
öHZFMNFO
LÓWàM
IBHZKB
B

ÏMFUÏW
CFUÚMUÏTÏU
NFHFMǮ[ǮFO
NVOLBWJT[POZCBO
UÚMUÚUU
JEǮU 4. A főtanácsnoki indítvány A tekintetben, hogy a tagállam, mielőtt figyelmen kívül hagyná a közösségi joggal ellentétes nemzeti szabályt, köte:WFT
#PU
GǮUBOÈDTOPL
B[
FMǮ[FUFT
EÚOUÏT
JSÈOU
FMǮUFSKFT[UFUU
MFTF
FMǮ[FUFT
EÚOUÏTÏSU
GPMZBNPEOJ
B[
&V#IP[
BSSB
KVUPUU
LÏSEÏTFL
SÏT[MFUFT
WJ[THÈMBUÈU
GPMZUBUUB
MF
JOEÓUWÈOZÈCBO hogy már korábban állást foglalt ebben a kérdésben a testüA tagállami bíróság által feltett első kérdésben foglalt prob- MFU
"[
BT
4JNNFOUIBMàHZCFO16 hozott ítélet óta ugyanlémakörök tekintetében először azt vizsgálta, hogy mely kö- is egyértelmű, hogy a nemzeti bíróság mint a közösségi jogot [ÚTTÏHJ
KFMFOMFH
VOJØT
KPHJ
OPSNB
MFIFU
SFMFWÈOT
B
LÏSEÏTFL
alkalmazó általános bíróság köteles a közösségi jogot teljes terNFHWÈMBT[PMÈTB
T[FNQPOUKÈCØM
.FHÓUÏMÏTF
T[FSJOU
B
 jedelmében alkalmazni és védeni az általa az egyéneknek biz&,
JSÈOZFMW
NJOǮTàM
IJWBULP[ÈTJ
OPSNÈOBL
BOOBL
NFHÈMMBQÓUÈ- UPTÓUPUU
KPHPLBU
B[[BM
IPHZ
NJOEFO
PMZBO
SFOEFMLF[ÏTU
öHZFMsakor, hogy fennáll-e az életkoron alapuló hátrányos megkü- NFO
LÓWàM
IBHZ
BNFMZ
FMMFOUÏUFT
B
LÚ[ÚTTÏHJ
KPHHBM17
5FIÈU
B
MÚOCÚ[UFUÏT
"
IJWBULP[PUU
JSÈOZFMW
QSFBNCVMVNÈCØM
UBSUBMNÈ- közösségi jog érvényesülésének nem feltétele az, hogy előból és rendeltetéséből következik, hogy célja olyan általános keret létrehozása, amely a foglalkoztatás és a munkavégzés során egyenlő bánásmódot biztosít mindenki számára azáltal,


$
T[
'BDDJOJ
%PSJàHZCFO

KÞMJVT
ÏO
IP[PUU
ÓUÏMFU
<&#)5

*
P>

QPOU hogy megfelelő védelmet nyújt többek között az életkoron 

-ÈTE
#-65."/

MK
 BMBQVMØ
IÈUSÈOZPT
NFHLàMÚOCÚ[UFUÏTTFM
T[FNCFO11 "
T[ØCBO
GPSHØ
OFN[FUJ
T[BCÈMZP[ÈT
B
&,
JSÈOZFMW
11 Yves #05
GǮUBOÈDTOPL
JOEÓUWÈOZB
B
$
T[
àHZCFO

KÞMJVT


QPOU IBUÈMZB
BMÈ
UBSUP[JL
"

DJLL

CFLF[EÏT
c) pontjának értelméCFO
B[
JSÈOZFMWFU
vNJOEFO
T[FNÏMZSF
BMLBMNB[OJ
LFMM
NJOE
B
12 #05
GǮUBOÈDTOPL
JOEÓUWÈOZB

MK

QPOU LÚ[
NJOE
B
NBHÈOT[GÏSB
WPOBULP[ÈTÈCBO

B
LÚWFULF[ǮLSF


"
&,
JSÈOZFMW

DJLL

CFL
ÏT

CFL
a)
QPOUKB
ÏSUFMNÏCFO
vLÚ[vetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy máUFLJOUFUUFM

BMLBMNB[ÈTJ
ÏT
NVOLBLÚSàMNÏOZFL
CFMFÏSUWF
sikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog réB[
FMCPDTÈUÈTU
ÏT
B
EÓKB[ÈTUw
.JWFM
B
#(#

fB
B[
FMCPDTÈUÈT
T[FTàMOJ
FHZ
IBTPOMØ
IFMZ[FUCFO
B[

DJLLCFO
IJWBULP[PUU
PLPL
CÈSNFMZJLF
körülményeire vonatkozó egyik feltételre irányul, ezen irányelv BMBQKÈOw IBUÈMZB
BMÈ
UBSUP[Ø
SFOEFMLF[ÏTOFL
LFMM
UFLJOUFOJ12 "
GǮUBOÈDTOPL
ÈMMÈTQPOUKB
T[FSJOU
NJWFM
B
#(#
B
GFMNPOEÈ- 14 #05
GǮUBOÈDTOPL
JOEÓUWÈOZB

MK

QPOU si idő számítása szempontjából kizárja a munkavállaló által a 15 #05
GǮUBOÈDTOPL
JOEÓUWÈOZB

MK

QPOU 
ÏMFUÏWÏOFL
CFUÚMUÏTF
FMǮUU
NVOLBWJT[POZCBO
UÚMUÚUU
JEǮU
B[


$
T[
4JNNFOUIBMàHZCFO

NÈSDJVT
ÏO
IP[PUU
ÓUÏMFU
<&#)5


P> irányelv értelmében életkoron alapuló eltérő bánásmódot vaMØTÓU
NFH13
"
#(#

f

CFLF[EÏTF
VHZBOJT
LÚ[WFUMFO
NØ- 

-ÈTE
#05
GǮUBOÈDTOPL
JOEÓUWÈOZB

MK

QPOU

5BSLØ
*[BCFM
«HOFT
"[
&VSØQBJ
#ÓSØTÈH
ÓUÏMFUF
B[
VOJØT
JSÈOZFMWFL
IPSJ[POUÈMJT

LÚ[WFUMFO
IBUÈMZÈOBL
FMJTNFSÏTÏSǮM
NBHÈOGFMFL
LÚ[ÚUUJ
KPHWJUÈLCBO

35

JeMa hallgatói különszám 2011

zőleg előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtsanak be az &V#IP[ Az arra irányuló kérdést, hogy egy tagállam által nem vagy rosszul átültetett irányelvre lehet-e magánszemélyek közötti KPHWJUÈCBO
IJWBULP[OJ
B[
&V#
UÚCC
Ó[CFO
FHZÏSUFMNǻFO
NFHWÈMBT[PMUB
"
UFTUàMFU
ÈMMBOEØ
ÓUÏMLF[ÏTJ
HZBLPSMBUB
T[FSJOU
WBMBmely irányelv önmagában nem keletkeztethet magánszemélyekre vonatkozó kötelezettséget, következésképpen arra nem JT
MFIFU
NBHÈOT[FNÏMZFLLFM
T[FNCFO
IJWBULP[OJ
"
CÓSØTÈH
szerint ebből következően valamely irányelv olyan rendelkezésére, amely magánszemélyeket jogosít vagy rájuk kötelezettséget ró, kizárólag magánszemélyek egymás közötti jogvitájában önmagában még akkor sem lehet hivatkozni, ha az máskülönCFO
FHZÏSUFMNǻ
QPOUPT
ÏT
GFMUÏUFM
OÏMLàMJ
"[
&V#
ÓHZ
FMVUBTÓUKB
azt a lépést, amely az irányelvek és a rendeletek egyenlővé téUFMÏU
ÏT
B
,Ú[ÚTTÏH
&6
BSSB
WPOBULP[Ø
IBUÈTLÚSÏOFL
FMJTNFrését jelentené, hogy magánszemélyeket terhelő kötelezettségeket határozzon meg közvetlen hatállyal, holott e hatáskörrel csupán azokon a területeken rendelkezik, amelyeken rendeleUFLFU
GPHBEIBU
FM18
&[
B[
ÈMMÈTQPOU
UFLJOUFUUFM
WBO
B[
JSÈOZFMW
TBjátos jellegére, amely meghatározásánál fogva csak a címzett tagállamokra vonatkozóan keletkeztethet kötelezettségeket, és csak nemzeti átültető intézkedések révén róhat kötelezettTÏHFU
NBHÈOT[FNÏMZFLSF A horizontális közvetlen hatály hiányát ellensúlyozó ténye[ǮLÏOU
B[
&V#
PMZBO
LÚUFMF[FUUTÏHFU
SØ
B
UBHÈMMBNJ
CÓSØTÈHSB
hogy saját nemzeti jogát úgy értelmezze, hogy a szóban forgó irányelv eredményének eléréséhez a lehető legteljesebb mérUÏLJH
öHZFMFNCF
WFHZF
BOOBL
T[ÚWFHÏU
ÏT
DÏMKÈU
B[
ÞO
LÚ[vetett hatály vagy más néven értelmezési kötelezettség elWF 19
5PWÈCCÈ
B
UBHÈMMBNJ
LÈSUÏSÓUÏTJ
GFMFMǮTTÏH
FMWF
BMBQKÈO
B
közösségi jog arra kötelezi a tagállamokat, hogy megtérítsék a magánszemélyeknek az irányelv átültetésének elmaradásával PLP[PUU
LÈSPLBU
GFMUÏWF
IPHZ
FOOFL
B
GFMUÏUFMFJ
GFOOÈMMOBL
&SSF
azonban csak abban az esetben van lehetőség, ha az irányelv DÏMKB
B
NBHÈOT[FNÏMZFL
KPHPLLBM
UÚSUÏOǮ
GFMSVIÈ[ÈTB
5FIÈU
B
nemzeti bíróság a magánszemélyek közötti jogviták megoldása során így csak az irányelvvel ellentétes rendelkezésektől NFHUJT[UÓUPUU
OFN[FUJ
KPHPU
BMLBMNB[[B20 Végkövetkeztetésként a főtanácsnok azt indítványozta, hogy a közösségi joggal ellentétes hátrányos megkülönböztetések elleni hatékony küzdelem jegyében olyan megLÚ[FMÓUÏTU
LÚWFTTFO
B[
&V#
BNFMZ
FHZÏCLÏOU
OFN
ÈMM
T[ÚHFT
ellentétben az irányelvek horizontális közvetlen hatályának hiÈOZÈSB
WPOBULP[Ø
IBHZPNÈOZPT
ÓUÏMLF[ÏTJ
HZBLPSMBUÈWBM
TFN
&[
B[
ÈMMÈTQPOU
BCCBO
ÈMM
IPHZ
B[
FHZFOMǮTÏHSF
ÏT
B
IÈUSÈOZPT
megkülönböztetés tilalmára vonatkozó általános elv érvényesülésének elősegítése érdekében elfogadott irányelvek nem T[ǻLÓUIFUJL
MF
F[FLOFL
B[
FMWFLOFL
B[
BMLBMNB[ÈTJ
LÚSÏU
"
CÓSØTÈHOBL
F[ÏSU
o
DTBLÞHZ
NJOU
BIPHZBO
B[U
B
LÚ[ÚTTÏHJ
KPH
ÈMUBMÈOPT
FMWÏWFM
LBQDTPMBUCBO
UFUUF
o
FM
LFMM
JTNFSOJF
IPHZ
B
hátrányos megkülönböztetésekkel szembeni küzdelemre vonatkozó irányelvekre hivatkozni lehet a magánszemélyek közötti jogvitákban annak érdekében, hogy el lehessen tekinteni B[
JSÈOZFMWWFM
FMMFOUÏUFT
OFN[FUJ
T[BCÈMZP[ÈT
BMLBMNB[ÈTÈUØM21 &OOFL
ÏSUFMNÏCFO
NÈS
B
GǮUBOÈDTOPLJ
JOEÓUWÈOZ
JT
FMǮWFUÓUJ
B


36

horizontális közvetlen hatály elvének alkalmazhatóságát a jeMFO
àHZCFO

5. Az ítélet 5.1 Az első kérdésre adott válasz "[
&V#
ÞHZ
ÓUÏMUF
NFH
B[
FMTǮ
LÏSEÏTU
IPHZ
B
OÏNFU
T[BCÈMZhoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy B
GFMNPOEÈTJ
JEǮ
T[ÈNÓUÈTÈOÈM
B
NVOLBWÈMMBMØ
ÈMUBM
B

ÏMFUévének betöltése előtt munkaviszonyban töltött idő nem veIFUǮ
öHZFMFNCF
TÏSUJ
B[
ÏMFULPSPO
BMBQVMØ
IÈUSÈOZPT
NFHLàMÚOCÚ[UFUÏT
UJMBMNÈOBL
FMWÏU22
"
KPHFMWFU
NBHB
B[
&6
"MBQKPHJ
,BSUB

DJLL

CFLF[EÏTF
JT
WÏEFMFNCFO
SÏT[FTÓUJ
vUJMPT
NJOEFO
NFHLàMÚOCÚ[UFUÏT
ÓHZ
LàMÚOÚTFO
B

LPS

BMBQKÈO
UÚSUÏOǮ
NFHLàMÚOCÚ[UFUÏTw23 "[
FMW
TÏSFMNÏOFL
JHB[PMÈTBLÏOU
B[
&V#
IJWBULP[JL
B[
JSÈOZFMW

DJLL

CFLF[EÏT
a) pontjára, amely kimondja, hogy akkor áll fenn közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül haTPOMØ
IFMZ[FUCFO
B[
JSÈOZFMW

DJLLÏCFO
IJWBULP[PUU
PLPL
CÈSNFMZJLF
BMBQKÈO
"
CÓSØTÈH
ÈMMÈTQPOUKB
T[FSJOU
B
OFN[FUJ
T[BCÈlyozás tehát eltérő bánásmódot alakít ki az azonos időtartamú munkaviszonnyal rendelkező személyek között annak alapján, hogy milyen életkortól kezdve álltak a vállalkozás alkalmazásáCBO
"
OFN[FUJ
T[BCÈMZP[ÈT
B[U
B
IFMZ[FUFU
FSFENÏOZF[UF
IPHZ
LÏU
NVOLBWÈMMBMØ
LÚ[àM
BLJL
NJOELFUUFO

ÏW
NVOLBWJT[POOZBM
rendelkeznek, az, aki 18 éves kora óta áll a cég alkalmazásában, öthónapos felmondási időre, míg aki 25 éves korától áll alkalNB[ÈTCBO
IÏUIBWJ
GFMNPOEÈTJ
JEǮSF
KPHPTVMU
&[FOLÓWàM
o
BIPHZBO
B
GǮUBOÈDTOPL
JOEÓUWÈOZÈOBL

QPOUKÈCBO
SÈNVUBUPUU
o
az alapügyben érintett nemzeti szabályozás általános jelleggel IÈUSÈOZPT
IFMZ[FUCF
IP[[B
B
öBUBM
NVOLBWÈMMBMØLBU
B[
JEǮTFCC
NVOLBWÈMMBMØLLBM
T[FNCFO
NJWFM
B[
FMǮCCJFL
BIPHZBO
B[U
B[
àHZ
GFMQFSFTÏOFL
IFMZ[FUF
JT
T[FNMÏMUFUJ
B
WÈMMBMLP[ÈTOÈM
GFOOálló többéves munkaviszonyuk ellenére sem részesülhetnek a munkaviszony hosszával összefüggésben növekvő felmondási idő előnyéből, jóllehet azt a hasonló munkaviszonnyal rendelLF[Ǯ
JEǮTFCC
NVOLBWÈMMBMØL
ÏMWF[IFUJL24 "[
&V#
NFHWJ[THÈMUB
B
UBHÈMMBNJ
CÓSØTÈHOBL
B[U
B[
ÈMMÓUÈTÈU
IPHZ
#(#

f

CFLF[EÏT
NÈTPEJL
BMCFLF[EÏTF
B
KPHBMLPUØ




-ÈTE
#05
GǮUBOÈDTOPL
JOEÓUWÈOZB

MK

QPOU 

$o$
T[
1GFJòFS
ÏT
UÈSTBJ
FHZFTÓUFUU
àHZFLCFO

PLUØCFS
ÏO
IP[PUU
ÓUÏMFU
<&#)5

*
P>

QPOU 

-ÈTE
#05
GǮUBOÈDTOPL
JOEÓUWÈOZB

MK

QPOU 

-ÈTE
#05
GǮUBOÈDTOPL
JOEÓUWÈOZB

MK

QPOU 

"
#(#

fÈOBL
NFHGFMFMǮ
NØEPTÓUÈTB
B
UBOVMNÈOZ
ÓSÈTÈOBL
JEFKÏO
TFN
történt meg, annak ellenére, hogy az ítélet elvi éllel kimondja a német szaCÈMZP[ÈT
KPHFMMFOFTTÏHÏU


"[
&6
"MBQKPHJ
,BSUÈKB
B
-JTT[BCPOJ
4[FS[ǮEÏT
IBUÈMZCBMÏQÏTF
ØUB
VHZBOPMZBO
KPHJ
LÚUǮFSǮWFM
CÓS
NJOU
B
4[FS[ǮEÏTFL
UFIÈU
UJMUKB
B[
ÏMFULPS
BMBQKÈO
UÚSUÏOǮ
IÈUSÈOZPT
NFHLàMÚOCÚ[UFUÏTU 

¶UÏMFU

QPOU

5BSLØ
*[BCFM
«HOFT
"[
&VSØQBJ
#ÓSØTÈH
ÓUÏMFUF
B[
VOJØT
JSÈOZFMWFL
IPSJ[POUÈMJT

LÚ[WFUMFO
IBUÈMZÈOBL
FMJTNFSÏTÏSǮM
NBHÈOGFMFL
LÚ[ÚUUJ
KPHWJUÈLCBO

JeMa hallgatói különszám 2011

B[PO
NFHÓUÏMÏTÏU
UàLSÚ[J
IPHZ
B
öBUBM
NVOLBWÈMMBMØL
ÈMUBMÈCBO
könnyebben és gyorsabban reagálnak munkahelyük elvesztésére és ezért tőlük nagyobb rugalmasság várható el, valamint B
öBUBM
NVOLBWÈMMBMØL
FTFUÏCFO
BMLBMNB[PUU
SÚWJEFCC
GFMNPOdási idő megkönnyíti az utóbbiak alkalmazását, és ezzel növeMJ
B
T[FNÏMZ[FUJ
HB[EÈMLPEÈT
SVHBMNBTTÈHÈU25
&CCFO
B
LÚSCFO
LPOLSÏUBO
B[U
LFMMFUU
HØSDTǮ
BMÈ
WFOOJF
B[
&V#OBL
IPHZ
WBjon a nemzeti jogalkotó által elérni kívánt jogpolitikai céloknak megfelelő eszköze-e a német szabály, mennyiben felel meg a T[àLTÏHFTTÏH
ÏT
BSÈOZPTTÈH
LÚWFUFMNÏOZÏOFL
"[
&V#
o
CÈS
emlékeztet arra, hogy a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel bírnak a szociál- és foglalkoztatáspolitika területén kitűzött célok elérésére alkalmas intézkedések megválasztása tekinteUÏCFO
o
BSSB
B[
ÈMMÈTQPOUSB
IFMZF[LFEJL
IPHZ
B
T[ØCBO
GPSHØ
nemzeti szabályozás nem megfelelő az említett cél elérésére, mivel az valamennyi olyan munkavállalóra alkalmazandó, aki 25 éves kora előtt vált a vállalkozás munkavállalójává, függetlenül attól, hogy mennyi idősek a munkáltatói felmondás időQPOUKÈCBO .JOEFO
ÏSUÏLFMU
T[FNQPOUPU
ÚTT[FTTÏHÏCFO
öHZFMFNCF
WÏWF
B[
&V#
NFHÈMMBQÓUPUUB
B[
ÏMFULPSPO
BMBQVMØ
IÈUSÈOZPT
NFHkülönböztetés tilalmának sérelmét, és elutasította annak igazolhatóságát, hogy a szabályozás összhangban áll a tagállami jogalkotás mérlegelési jogkörébe tartozó szociál- és foglalkozUBUÈTQPMJUJLBJ
JOEPLPLLBM
5FIÈU
B[
FMTǮ
LÏSEÏT
FMTǮ
BMLÏSEÏTÏre igenlő, míg a második alkérdésére nemleges választ adott B
CÓSØTÈH

5.3 A döntés ratio decidendije A döntés mögött álló jogelv a következőképpen határozható NFH
B
&,
JSÈOZFMW
DTBL
QPOUPTÓUKB
EF
OFN
NPOEKB
ki a foglalkoztatás és munkavégzés során betartandó egyenMǮ
CÈOÈTNØE
FMWÏU
"[
ÏMFULPSPO
BMBQVMØ
IÈUSÈOZPT
NFHLàMÚOCÚ[UFUÏT
UJMBMNB
B[
&6
KPHÈOBL
ÈMUBMÈOPT
KPHFMWF
BNFMZ
IP[zájárul az egyenlő bánásmód megtartásához egy konkrét UFSàMFUFO
"[
&V#
ÈMMBOEØ
ÓUÏMLF[ÏTJ
HZBLPSMBUB
T[FSJOU
WBMBNFMZ
irányelv önmagában nem keletkeztet magánszemélyekre vonatkozó kötelezettséget, következésképpen arra nem is lehet NBHÈOT[FNÏMZFLLFM
T[FNCFO
IJWBULP[OJ30
*MZFO
LÚSàMNÏOZFL
között a nemzeti bíróság feladata, hogy gondoskodjon az igazságszolgáltatás keretei között a jogi védelemről, amely a magánfeleket az uniós jog alapján megilleti, és biztosítsa ennek hatékony érvényesülését, eltekintve a nemzeti szabályoktól, BNFOOZJCFO
T[àLTÏHFT

6. Az érvelés kritikája

A Kücükdeveci-ügyben hozott ítélet alapján egyértelművé és WJMÈHPTTÈ
WÈMU
IPHZ
B
IPSJ[POUÈMJT
LÚ[WFUMFO
IBUÈMZ
FMWF
B[
&6
jogának nem az a területe, amely a tiszta érthetőségéről neWF[FUFT
"[
&V#
ÓUÏMLF[ÏTF
TPSÈO
LJBMBLVMØ
FTFUKPH
LJUFSKFT[tő jellegű értelmezése, jelen esetben a Kücükdeveci-ítélet az, ami alkalmas lehet arra, hogy precedens jelleggel megteremtse annak a lehetőségét, hogy a később felmerülő jogviták so5.2 A második kérdésre adott válasz rán a magánszemélyek egymással szemben is igényt alapíthassanak egy uniós normára, jelen esetben egy át nem ültetett "
NÈTPEJL
LÏSEÏT
NFHWÈMBT[PMÈTB
TPSÈO
B[
&V#
B
GǮUBOÈDTOP- irányelvre, amely számukra közvetlen kötelezettséget nem keki indítvánnyal összhangban arra mutatott rá, hogy a közössé- MFULF[UFUIFU HJ
VOJØT
KPH
ÏSWÏOZFTàMÏTÏOFL
OFN
GFMUÏUFMF
B[
IPHZ
FMǮ[F"[
ÓUÏMFU
WJMÈHPTTÈ
UFT[J
IPHZ
B
LÏTǮCCJFLCFO
B[
&V#
OFN
tes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtsanak be a bírósághoz, UBSUKB
GFOO
T[JHPSÞBO
B[U
B[
FMLÏQ[FMÏTÏU
o
BNFMZFU
LJGFKF[ÏTtehát azt a tagállamnak mindenképpen biztosítania kell a jog- re juttatott a már hivatkozott Marshall- ÏT
'BDDJOJ
%PSJàHZBMBOZPL
KPHPT
CJ[BMNÈOBL
WÏEFMNF
ÏSEFLÏCFO26 A nemzeti bí- CFO
o
IPHZ
B
IPSJ[POUÈMJT
LÚ[WFUMFO
IBUÈMZ
LJ[ÈSU
B
NBHÈOT[Fróságok feladata a magánszemélyekre vonatkozó uniós ren- NÏMZFL
WPOBULP[ÈTÈCBO
&OOFL
LJNPOEÈTB
T[àLTÏHT[FSǻFO
B[U
delkezések bírói védelmének és hatékony érvényesülésének eredményezte, hogy a vertikális és horizontális közvetlen haCJ[UPTÓUÈTB
5ÚCCFL
LÚ[ÚUU
F[
GFMUÏUMFOàM
ÏSWÏOZFTÓUFOEǮ
B[
VOJ- tály közötti különbség homályossá vált, elhatárolása nem egyós jog elsőbbségére tekintettel, melynek értelmében az uniós ÏSUFMNǻ
,PSÈCCBO
TFN
WPMU
LÚOOZǻ
GFMBEBU
B
LÚ[WFUMFO
IBUÈMZ
OPSNB
GFMàMÓSKB
B
WFMF
FMMFOUÏUCFO
ÈMMØ
OFN[FUJ
T[BCÈMZU e két aspektusa között meghúznunk a határvonalat, amit to"[
ÓUÏMFU
WJ[THÈMBUB
TPSÈO
B[
&V#
B
WÈSBLP[ÈTPLLBM
FMMFO- vább nehezített, hogy az ítélkezési gyakorlat nem várt fordutétben olyan megállapítást tett logikai érvelésének eredmé- MBUPU
WFUU
B
,àDàLEFWFDJÓUÏMFU
JOEPLPMÈTÈWBM
"[
ÓUÏMLF[ÏTJ
HZBOZFLÏOU
BNFMZ
FMMFOUÏUFT
LPSÈCCJ
ÓUÏMLF[ÏTJ
HZBLPSMBUÈWBM
"[
LPSMBU
JMZFO
JSÈOZÞ
WÈMUP[ÈTB
WBMBNJOU
B[
&V#
ÈMUBM
BMLBMNB[PUU
uralkodó álláspont az volt, hogy a magánszemélyek közöt- KØMMFIFU
vNFTUFSTÏHFTw
ÏSWFMÏTJ
UFDIOJLB
JT
IP[[ÈKÈSVM
BIIP[
ti jogvitákban valamely irányelv önmagában nem keletkeztet IPHZ
B[
&6
KPHB
ÚTT[FUFUU
KPHUFSàMFUUÏ
ÏSFUU
OBQKBJOLSB
"
,àmagánszemélyekre vonatkozó kötelezettséget, következésképpen arra nem is lehet magánszemélyekkel szemben hivatLP[OJ27
5FIÈU
B
OFN[FUJ
CÓSØTÈHOBL
B[
VOJØT
KPH
IBUÈMZB
BMÈ
UBS- 

¶UÏMFU

QPOU tozó olyan nemzeti rendelkezés esetén, amelyet a közösségi 

¶UÏMFU

QPOU joggal összeegyeztethetetlennek ítél, e rendelkezés alkalmazá- 

-ÈTE
$
T[
.BSTIBMMÓUÏMFU

MK és $
T[
'BDDJOJ
%PSJÓUÏMFU

MK  TÈUØM
FM
LFMM
UFLJOUFOJF28 "[
&V#
ÏSWFMÏTÏCFO
BSSB
B
LÚWFULF[UFUÏTSF
KVU
IPHZ
OFN


¶UÏMFU

QPOU
feltétlenül az irányelvi rendelkezés, hanem az uniós jog alap- 29 7«3/":
&SOǮ
o
1"11
.ØOJLB
Az Európai Unió joga
#VEBQFTU
$PNQMFY

o elvének közvetlen hatályáról van szó, ami további kérdéseket 

¶UÏMFU

QPOU WFU
GFM29

5BSLØ
*[BCFM
«HOFT
"[
&VSØQBJ
#ÓSØTÈH
ÓUÏMFUF
B[
VOJØT
JSÈOZFMWFL
IPSJ[POUÈMJT

LÚ[WFUMFO
IBUÈMZÈOBL
FMJTNFSÏTÏSǮM
NBHÈOGFMFL
LÚ[ÚUUJ
KPHWJUÈLCBO

37

JeMa hallgatói különszám 2011

cükdeveci-ügyben hozott ítélet további bonyolult kérdésekhez vezet, különösen az általános jogelvek státusza és azok haUÈTB
UFLJOUFUÏCFO A Kücükdeveci-ítélet kiváltképp két szempontból probleNBUJLVT
&HZSÏT[U
B[[BM
IPHZ
B[
&V#
MFIFUǮWÏ
UFT[J
IPHZ
NBgánfelek az irányelvekre hivatkozva igényt alapítsanak, egy PMZBO
FMFNFU
JLUBU
CF
B[
&6
KPHÈCB
BNFMZUǮM
LPSÈCCBO
LBUFHPSJLVTBO
FM[ÈSLØ[PUU
&[
PMZBO
LÏSEÏTFLFU
WFU
GFM
NJOU
B
KPHCJ[UPOTÈH
FMWÏOFL
TÏSFMNF
IJT[FO
B[
&V#
NÈS
OFN
LÓWÈOKB
LÚWFUOJ
B
LPSÈCCJ
ÓUÏMLF[ÏTJ
HZBLPSMBUPU
.ÈTSÏT[U
öHZFMFNSF
NÏMUØ
IPHZ
B[
&V#
F[[FM
B[
ÓUÏMFUUFM
ÞHZ
UǻOJL
FMJTNFSUF
B[
&6
ÈMUBM
alkotott irányelvek alkalmasak arra, hogy bennünk általános KPHFMWFL
LFSàMKFOFL
NFHGPHBMNB[ÈTSB31 Az általános jogelvek LJTFHÓUǮ
GVOLDJØU
UÚMUFOFL
CF
FHZGFMǮM
TFHÓUJL
B[
KPHÏSUFMNFzést, másfelől hozzájárulnak a speciális szabályok alkalmazásáIP[
,Ú[WFUMFO
BMLBMNB[ÈTVLLPS
B
KPHBMLBMNB[ÈT
LFSFUFJ
KPCCBO
elmosódnak, különösen, amikor a jogelvek kihatnak a magánfelek közötti jogviták eredményére,32 bár nem kifejezetten ez[FM
B
NFHGPHBMNB[ÈTTBM
ÏM
B
CÓSØTÈH
/FN
FHZÏSUFMNǻ
VHZBOis, hogy az irányelv közvetlen hatályáról van szó, vagy valamely BMBQFMWJ
SFOEFMLF[ÏT
GFMFM
NFH
B
LÚ[WFUMFO
IBUÈMZ
GFMUÏUFMFJOFL
&OOFL
B[ÏSU
WBO
KFMFOUǮTÏHF
NFSU
IB
B[
BMBQFMWFU
QPOUPTÓUKB
B[
JSÈOZFMW
BLLPS
FCCǮM
FHZ
ÞKBCC
LÏSEÏT
LÚWFULF[JL
)B
OFN
ÈMM
NFH
B[
BMBQFMW
ÚONBHÈCBO
BLLPS
o
BIPHZBO
B[
ÓUÏMFU
JT
SÈNVUBU
o
NBHÈU
B[
JSÈOZFMWFU
LFMM
ÏSWÏOZFTÓUFOJ
B
NBHÈOGFMFL
LÚ[ÚUU
GFMNFSàMǮ
KPHWJUÈCBO33 "[
ÓUÏMFU
ÏSWFMÏTÏOFL
MPHJLÈKB
FMMFOUÏUCFO
ÈMM
B[
&V#
 FT
1BMBDJPT
EF
MB
7JMMBàHZCFO34 hozott ítéletével,35 amelyben B
CÓSØTÈH
NÈT
LÚWFULF[UFUÏTSF
KVUPUU
B
&,
JSÈOZFMW
ÏSUFMNF[ÏTF
TPSÈO
"[
&V#
FLLPS
OFN
PQFSÈMU
B
IPSJ[POUÈMJT
LÚ[vetlen hatály alkalmazhatóságával, jóllehet hasonló tényállás képezte az ügy alapját, mint a Kücükdeveci-ügyben, amelyben viszont konkrétan magának az irányelvnek a felhívhatósága kéQF[UF
B
WJ[THÈMØEÈT
MÏOZFHJ
FMFNÏU A Kücükdeveci-ügyben hozott ítéletet megelőzően nem MFUU
WPMOB
IFMZF
B
&,
JSÈOZFMW
BMLBMNB[ÈTÈOBL
NFSU
volt egy olyan szilárd alapelve a közösségi jognak, amelynek értelmében az irányelvek nem bírnak horizontális közvetlen IBUÈMMZBM
"[POCBO
B
KFMFO
ÓUÏMFUCFO
B[
&V#
FHZ
NFHMFIFUǮTFO
váratlan döntést hozott, mert az irányelv ebben az esetben a LÚ[ÚTTÏHJ
KPH
ÈMUBMÈOPT
KPHFMWFJU
JNQMFNFOUÈMUB
&[[FM
B
LÚ[vetlen hatály elve utat adott az elsőbbség elvének és azoknak a jogoknak, amelyek horizontális közvetlen hatálya elismerést OZFSU
&NJBUU
BSSB
MFIFU
LÚWFULF[UFUOJ
IPHZ
NJOEFO
BMBQWFUǮ
KPH
KFMFO
FTFUCFO
B[
FHZFOMǮ
CÈOÈTNØE
FMWF
ÈMUBMÈOPT
KPHelvek védelmét élvezi, ami megkérdőjelezi az irányelv szükséHFTTÏHÏU36 "
,àDàLEFWFDJàHZCFO
B[
&V#
FEEJHJ
ÓUÏMLF[ÏTJ
HZBLPSMBtától eltérően elfogadhatóvá nyilvánította, hogy egy magánfél egy másik magánféllel szemben igényt alapítson egy olyan uniós irányelvre, amelyet nem ültettek át a nemzeti jogba a tagÈMMBN
NVMBT[UÈTB
NJBUU
"
CÓSØTÈH
MÈUIBUØBO
NJOEFO
FHZFT
FTFtet, amely előzetes döntéshozatal céljából elé kerül, más-más szempontok alapján mérlegel, ami ugyanakkor ellentmondást szül, hiszen sok más esetben viszont korábbi ítéleteire alapítva IP[[B
NFH
EÚOUÏTÏU
&[
LÏUTÏHFLFU
ÏCSFT[UIFU
B
KPHCJ[UPOTÈH


38

GFMUÏUMFO
ÏSWÏOZFTàMÏTF
JSÈOU
B[
&V#
LJT[ÈNÓUIBUØ
ÏT
LÚWFULF[Ftes ítélkezésében bizakodó jogalanyokban, legyenek azok tagÈMMBNPL
UBHÈMMBN
JSÈOZÓUÈTB
BMBUU
ÈMMØ
T[FSWFL
FHZ
ÞO
LÚ[UFT
LBUFHØSJB
ÈMMBNJ
WÈMMBMBUPL
WBHZ
UFSNÏT[FUFT
T[FNÏMZFL37

7. Az ítélet jelentősége &HZSÏT[U
àEWÚ[MFOEǮ
IPHZ
B[
&V#
JTNÏU
NFHFSǮTÓUFUUF
B
.BOgold-ítéletben kimondott, az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét és a nemzeti bíróság szeSFQÏU
FOOFL
B[
FMWOFL
B[
BMLBMNB[ÈTÈWBM
LBQDTPMBUCBO
o
FCCFO
ÈMM
B[
ÓUÏMFU
JHB[J
KFMFOUǮTÏHF
,JGFKF[ÏTSF
KVU
B
CÓSØTÈH
B[PO
UÚSFLWÏTF
IPHZ
B[
&6
NJOEFO
ÈMMBNQPMHÈSB
ÏSWÏOZFTÓUIFTTF
KPgait, még abban az esetben is, ha a tagállam elmulasztja átàMUFUOJ
B[
VOJØT
OPSNÈU
5ÚCC
ÓUÏMFUCFO
LJGFKF[ÏTU
OZFSU
IPHZ
a tagállam mulasztására hivatkozva nem vonhatja meg a jogalanyoktól azt a lehetőséget, hogy jogaikat a lehető legteljeTFCC
NÏSUÏLCFO
HZBLPSPMIBTTÈL
)B
B
UBHÈMMBN
NVMBT[UÈTB
LÚvetkeztében a jogalanyt károk érik, akkor azt köteles a tagállam PSWPTPMOJ
ÏT
NFHUÏSÓUFOJ Az irányelveknek a Kücükdeveci-ítéletben elismert horizontális közvetlen hatálya megteremti a jogalanyok számára azt a lehetőséget, hogy védelemben részesülhessenek a nemzeti jog igazságtalanságaival szemben, akár a magánfelek egyNÈT
LÚ[ÚUUJ
KPHWJT[POZBJLCBO
JT
&[
B[U
FSFENÏOZF[J
IPHZ
B
WÏEFMFNCFO
SÏT[FTÓUFUU
NBHÈOGÏM
B[
BEPUU
àHZCFO
4FEB
,àDàLEFWFDJ
NÈT
NBHÈOGFMFLLFM
T[FNCFO
SÏT[FTàM
WÏEFMFNCFO
tehát más magánfelek jogai szenvednek sérelmet, nevezeteTFO
B
OFN[FUJ
KPHCB
WFUFUU
CJ[BMNVL
SFOEàMIFU
NFH
)B
MPHJkusan átgondoljuk az esetet, akkor egyértelművé válik, hogy az irányelv magánfelek közötti felhívhatósága egyes magánfelekSF
OÏ[WF
IÈUSÈOZPT
ÏT
LÚ[WFUMFO
LÚUFMF[FUUTÏHFU
ÈMMBQÓU
NFH
&[
ellentmond annak a követelménynek, amely kimondja, hogy az irányelv nem keletkeztethet olyan kötelezettséget, amely IÈUSÈOZPT
MFOOF38

31 #KPSO
("6-
ū
-JTB.BSJF
,0&)-&3
v,VDVLEFWFDJ
%FS
#FHJOO
EFS
+BHE
BVG
&OUTDIBEJHVOHw Betriebs-Berater

o 32 Filippo '0/5"/&--*
v4PNF
SFøFDUJPOT
PO
UIF
DIPJDFT
PG
UIF
&VSPQFBO
$PVSU
PG
+VTUJDF
JO
UIF
,àDàLEFWFDJ
QSFMJNJOBSZ
SVMJOHw Perspectives on Federalism

o 33 7«3/":ū1"11

MK
 

$
T[
1BMBDJPT
EF
MB
7JMMBàHZCFO

PLUØCFS
ÈO
IP[PUU
ÓUÏMFU
<&#)5

*
P> 35 Vera ,3;&.*/4,*
The Kücükdeveci Judgment. A Horizontal Direct Effect for Directives?
--.
&VSPQFBO
-BX
6OJWFSTJUZ of -FJEFO
 
media.leidenuniv.nl/ legacy/vk-krzeminski.pdf. 

5JNPUIZ
30&4
„Case C-555/07. Seda Kücükdeveci
W
4XFEFY
(NC)

$P
,(w
Columbia Journal of European Law

www.mendeley.com/research/case-c55507-seda-kckdeveci-v-swedex-gmbh-co-kg/#page-1. 

-ÈTE
#-65."/

MK
 

1BVM
$3"*(
ū
Gráinne %&
#Á3$"
EU Law. Text, Cases, and Materials
0YGPSE
0YGPSE
6OJWFSTJUZ
1SFTT

o

5BSLØ
*[BCFM
«HOFT
"[
&VSØQBJ
#ÓSØTÈH
ÓUÏMFUF
B[
VOJØT
JSÈOZFMWFL
IPSJ[POUÈMJT

LÚ[WFUMFO
IBUÈMZÈOBL
FMJTNFSÏTÏSǮM
NBHÈOGFMFL
LÚ[ÚUUJ
KPHWJUÈLCBO

JeMa hallgatói különszám 2011

"[
&V#OBL
JNNÈS
B[U
LFMM
FMEÚOUFOJF
IPHZ
GFOO
LÓWÈOKBF
tikális és horizontális aspektusának elhatárolását ingoványos tartani ugyanezt a megközelítést azokban az esetekben, ame- UBMBKSB
WF[FUUF MZFL
B
&,
JSÈOZFMW
ÈUàMUFUÏTÏSF
OZJUWB
ÈMMØ
IBUÈSJEǮ
MFjártát követően keletkeztek,39 valamint állást kell foglalnia a Tarkó Izabel Ágnes OFHZFEÏWFT
KPHIBMMHBUØ
t
%FCSFDFOJ
&HZFUFN
hivatkozott irányelv és az uniós jog alapelvének viszonya tekin«MMBNÏT
+PHUVEPNÈOZJ
,BS
t
UBSLPJ[BCFMM!HNBJMDPN UFUÏCFO ²SEFLMǮEÏTTFM
WÈSKVL
B[
&V#
KÚWǮCFOJ
ÓUÏMLF[ÏTJ
HZBLPSMBtát, hogy vajon milyen irányt fog követni, hiszen a Kücükdeveci-ügyben hozott ítélettel a közvetlen hatály megítélését, ver- 

-ÈTE
#05
GǮUBOÈDTOPL
JOEÓUWÈOZB

MK

QPOU

5BSLØ
*[BCFM
«HOFT
"[
&VSØQBJ
#ÓSØTÈH
ÓUÏMFUF
B[
VOJØT
JSÈOZFMWFL
IPSJ[POUÈMJT

LÚ[WFUMFO
IBUÈMZÈOBL
FMJTNFSÏTÏSǮM
NBHÈOGFMFL
LÚ[ÚUUJ
KPHWJUÈLCBO

39

HIRDETÉS

40