Az EU-csatlakozás hatásai a magyarországi befektetési alapkezelôi iparágra

Az EU-csatlakozás hatásai a magyarországi befektetési alapkezelôi iparágra

2003 július

1

Bevezetô 2003. tavaszán a Befektetési Alapkezelôk Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) közös projektet indított a PricewaterhouseCoopers-szel (PwC). A projekt célja e közös tanulmány (Fehér Könyv) elkészítése és kiadása volt Magyarország közelgô EU-csatlakozásának hatásairól a magyarországi befektetési szektorra. A felmérés 17 magyar (BAMOSZ-tag) és jelentôsebb nemzetközi alapkezelôkkel folytatott, kérdôíven alapuló interjúkra épült. E tanulmány szerzôi ezúton fejezik ki köszönetüket mindazon cégeknek és magánszemélyeknek, akik részt vettek ebben a folyamatban és megosztották e témával kapcsolatos véleményüket. A résztvevô társaságok névsora a tanulmányhoz csatolt mellékletben található. Az interjúkat az iparágra és az EU-csatlakozás következményeire vonatkozó kutatással egészítettük ki, feldolgozva a PwC e témában önállóan vagy partnereivel közösen végzett tanulmányainak idevonatkozó tapasztalatait. A felmérés fô fejezetei a következôk: • A pénzügyi szolgáltatások és a befektetés kezelô iparág fejlôdése Magyarországon, • A magyar befektetés kezelô iparág jelene, • Az EU-csatlakozás hatásai, • A magyar befektetés kezelô iparág jövôje. A befektetési alapkezelô tevékenység Magyarországon egy fiatal, ám dinamikusan fejlôdô üzletág. Kétségtelen, hogy az EU-csatlakozás mérföldkövet jelent az iparág fejlôdésében és jelentôs kihívásokat hoz a szakma számára. Vajon a csatlakozás lehetôségeket teremt és fellendíti a helyi alapkezelôi tevékenységet? Vagy épp ellenkezôleg, a magyar befektetési piacon a külföldi alapkezelôk és termékeik diktálnak majd a helyi tevékenységeket pusztán az ügyfélkapcsolat menedzsment területére korlátozva? Esetleg összetettebb problémával állunk szemben, amelynek megközelítése is összetettebb szemléletet igényel? Meglehet, hogy e tanulmány nem ad választ minden felmerülô kérdésre. De kísérletet tesz rá, hogy a kérdéskört megfelelô környezetbe helyezze és összefoglalja a piacon jelenlévô álláspontokat. Lesznek, akik nem értenek majd egyet következtetéseinkkel. Mégis, amennyiben sikerül a figyelmet ráirányítani a felmerülô problémákra és hozzájárulunk a magyarországi befektetési alapkezelés jövôjérôl folytatott párbeszédhez, a tanulmány elérte célját.

Dariusz NOWAK Üzlettárs PricewaterhouseCoopers

FATÉR Gyula

BALÁZS Árpád

Elnök

Vezetô menedzser

BAMOSZ

PricewaterhouseCoopers

HOLTZER Péter

Markus SCHWAMBORN

Elnökség tagja

Vezetô tanácsadó

BAMOSZ

PricewaterhouseCoopers

A PricewaterhouseCoopers és a Bamosz közös tanulmánya

2

Tartalomjegyzék 1.

A tôkepiac és a befektetési alapkezelôi tevékenység fejlôdése Magyarországon

5

1.1

Magyarországi tôkepiac

5

1.2

A befektetési alapkezelô tevékenység fejlôdése Magyarországon

6

2

A magyar befektetési alapkezelôi tevékenység jelene

8

2.1

Szabályozási környezet – belföldi termék belföldi befektetési alapkezelôtôl

8

2.2

Befektetési alapok – általában belföldi, kötvény jellegû befektetési alapok magánszemélyeknek

8

2.3

Piaci szereplôk

9

2.4

Alapkezelési értéklánc

11

2.5

A magyarországi alapkezelôi értéklánc bevételi formái

12

2.5.1

Magyarországi átlagos díjak

13

2.5.2

Az EU-ban alkalmazott díjak

13

2.5.3

A magyar és EU-díjstruktúra különbségeinek elemzése

14

3

Az EU-csatlakozás következményei

15

3.1

Jogharmonizáció a pán-európai forgalmazásba való bekapcsolódás és kiegyensúlyozott piac megteremtése érdekében

15

3.1.1

Termékek

15

3.1.2

Befektetési alapkezelôi tevékenység, engedélyezés

15

3.2

Az EU-csatlakozással járó fellendülés

16

3.3

Az euró-konvergencia

18

4

A magyar befektetési alapkezelô tevékenység jövôje

20

4.1

Nemzetközi összehasonlítás

20

4.2

Piaci szereplôk – az üzleti stratégia fokozatos változása

20

4.2.1

Belföldi befektetési alapkezelôk

21

4.2.2

Külföldi befektetési alapkezelôk

21

4.3

Befektetési alapok – fenyegetést jelentenek-e majd a külföldi befektetési alapok?

22

4.4

Változások az értékesítési módszerekben – megnyitják-e az értékesítési csatornákat harmadik feleknek?

4.5

23

Változások a befektetési alapkezelési értékláncban – hogyan és hol érdemes versenyezni a befektetési alapkezelési értékláncban?

24

4.5.1

Termékfejlesztés – a jelenlegi piaci szereplôk jelentôs változások elôtt állnak; csökkenô jelentôség

24

4.5.2

Letétkezelés és termékadminisztráció – másodlagos funkcióvá válás, csökkenô jelentôség

25

4.5.3

Ügyfélszámlák kezelése és forgalmazás – az EU-csatlakozásból és az euró-konvergenciából adódó eszközgyûjtési lehetôség, növekvô jelentôség

25

4.6

Értékesítési és jövedelmezôségi kérdések – nyereségesek maradnak-e a befektetési alapkezelôk?

25

4.7

A szakma jövôje – mit tartogat a jövô az alapkezelôi szakma képviselôi számára?

26

5

Következtetések

27

6

Függelék – A felmérésben résztvevô alapkezelô társaságok listája

28


3

Vezetôi összefoglaló Az 1990-es évek folyamán Magyarországon végbement a pénzügyi szolgáltatási szektor legtöbb társaságát érintô privatizáció és egy alaposan szabályozott, az OECD és a BIS követelményeknek megfelelô iparág kialakítása. A külföldi tulajdonlás szerepe megnôtt és alapvetôvé vált a jelentôs piaci szereplôk tekintetében. A piacok ugyancsak erôsen koncentrálódtak és eljutottak a konszolidáció szakaszába. A befektetési alapkezelési tevékenység sem volt e tekintetben kivétel, hiszen – többek között – az alapkezelô társaságokat is jellemzôen bankok és biztosítók hozták létre. A befektetési alapokban kezelt vagyon összege különösen az 1990-es évek második felében növekedett túlnyomórészt a kötvény jellegû alapokba áramló pénzeknek köszönhetôen. A befektetési jegyek forgalmazása alapvetôen a banki hálózatokon keresztül történik, ami elônyös helyzetbe hozza a bankok által alapított és az anyabanki hálózathoz hozzáférô alapkezelôket. Tíz év növekedés után a magyar befektetési alapkezelôi iparág válaszúthoz érkezett. E tanulmány az iparág jövôje szempontjából legfontosabbnak tekintett tényezôket teszi vizsgálat tárgyává. Az EU-csatlakozás elôször is meg fogja változtatni az alapkezelôk tevékenységének jelenlegi környezetét. Az alapvetô változások között elsô az egységes szabályozási környezet kialakulása, amely korlátlan hozzáférést biztosít az EU-termékek számára a magyarországi piachoz, illetve a magyar termékek számára az európai piachoz. Ez alapján a külföldön bejegyzett befektetési alapok megjelenhetnek majd a magyar piacon, illetve magyar alapokat is értékesíteni lehet az EU tagállamaiban. A Magyarországon banki leányvállalattal rendelkezô külföldi alapkezelôk, illetve pénzügyi csoportok nyertesként kerülnek ki ebbôl a folyamatból, hiszen pozíciójuknál fogva képesek lesznek a piaci szegmensek nemzetközi szinten történô elérésére és arra, hogy hatékonyan értékesítsék meglévô és új külföldi befektetési alapjaik teljes skáláját Magyarországon a csoport értékesítési hálózatán keresztül. Az EU-kompatibilis Európai alapokat külföldön értékesíteni szándékozó hazai alapkezelôk számára a termékek kialakítása és a megfelelô értékesítési csatornák biztosítása egyaránt feladat. Másodsorban, gazdasági fellendülés valószínûsíthetô, amennyiben Magyarország a közös piachoz való korlátlan hozzáférésnek köszönhetôen jobban ki tudja használni komparatív elônyeit, ami átlagon felüli GDP növekedést és vagyon felhalmozást eredményez. A vagyonnövekedést kihasználni képes alapkezelôk számára ez mindenképpen jó hír. Számukra további lehetôséget jelent Magyarország három-pillérû nyugdíjrendszerének mûködése is, amelynek második pillére – a kötelezô nyugdíjpénztárak mûködése – az alapokban kezelt vagyon folyamatos gyarapodását eredményezi. Amennyiben ez együtt járna a hosszúlejáratú megtakarítási termékekre vonatkozó adókedvezmények – nyugdíjpénztári és egyes életbiztosítási befektetésekhez hasonló – befektetési alapokra való kiterjesztésével, úgy az további lendületet biztosítana a kezelt vagyon növekedéséhez. Az Európai Monetáris Unióhoz (EMU) való majdani, 2008-ra várt, csatlakozás ugyancsak jelentôs változásokat hoz az alapkezelôi tevékenység feltételrendszerében. A csatlakozást megelôzô konvergencia szakaszban Magyarországnak teljesítenie kell az úgynevezett Maastricht-i Kritériumokat. Ennek eredményeképpen a kamatlábak a jelenlegi szint alá csökkenek az euró bevezetése elôtt. Az euró megjelenése egyben megszûnteti a devizaárfolyam-kockázatot. Ezzel párhuzamosan a forint-alapú értékpapírok speciális piaca megszûnik komoly kihívást jelentve az alapkezelôi szakma számára. A nemzetközi banki vagy biztosítói hálózathoz tartozó magyarországi befektetési alapkezelôk mûködésüket tekintve erôteljesebben integrálódnak majd az anyavállalati csoportba; a továbbiakban ezen társaságokat „külföldi befektetési


4

alapkezelôknek” nevezzük. A magyar pénzügyi csoport leányvállalataként mûködô alapkezelôkre, mint „hazai befektetési alapkezelôkre” utalunk. A fentiek következtében a hazai alapkezelôk erôsödô versennyel szembesülnek, miközben a magyar befektetôk több pénzzel gazdálkodhatnak. A magyar befektetési alapok között a kezelt vagyon szempontjából legfontosabb kamatozó jellegû (kötvény és pénzpiaci) alapok vonzereje csökken a részvényalapokhoz viszonyítva és a devizaárfolyam-kockázat megszûnésével a külföldön bejegyzett befektetési alapok hátránya is eltûnik. Az erôsen koncentrált magyar befektetési piac fôszereplôi különbözô pozíciókban várják ezeket a kihívásokat. Szinte mindegyik befektetési alapkezelôt bank vagy biztosító alapított, így ezek egy pénzügyi szolgáltató csoport tagjai. Az anyavállalati csoport hálózata fontos értékesítési csatornaként szolgálja az alapkezelôket egy olyan piacon, ahol az úgynevezett ”nyílt architektúra” szinte alig létezik. Egyetlen, a piacon domináló csoport, az OTP kivételével szinte minden Magyarországon mûködô jelentôs bank és biztosító társaság külföldi tulajdonban van. Mivel a külföldi tulajdonban lévô befektetési alapkezelôk termékeinek értékesítése a tulajdonos cégcsoport ellenôrzése alatt áll, a hálózatban értékesített termékekrôl való döntés is nagyrészt az anyavállalatok kezében van – Magyarországon kívül. Míg a külföldi tulajdonú, az anyavállalat szervezetével szorosabban integrálódó alapkezelôk elônyt élvezhetnek az EU-csatlakozás hatására az anyavállalati csoport meglévô kapacitásait és a termékfejlesztés és termékpaletta lehetôségeit kihasználva, az OTP és más hazai, magyar tulajdonban lévô alapkezelôk új alapok – elsôsorban részvény alapok – létrehozására kényszerülnek, amennyiben hasonló termékstruktúrával kívánnak megjelenni. A csatlakozás után kialakuló erôteljesebb versenyben az alapkezelôi tevékenység hatékonysága és jövedelmezôsége nagymértékben függ majd a kezelt vagyon nagyságrendjétôl. Ezen területen a Magyarországon mûködô alapkezelôk elmaradnak külföldi versenytársaiktól. A hazai alapkezelôk ereje elsôsorban az értékesítésben rejlik. A magyarországi piacon még jelen nem lévô, de ezen a gyorsan növekvô területen értékesíteni kívánó külföldi alapkezelôk használni kényszerülhetnek ezt a disztribúciós erôt. A piac képének alakulása tehát a hazai szereplôk reakciójától függ: létrehoznak-e új befektetési alapokat és javítják-e mûködési hatékonyságukat a versenyhelyzettel szembesülve, míg az értékesítési csatornákat továbbra is elzárják harmadik felektôl, vagy nem kívánnak versenyezni a termékfejlesztés terén, hanem megnyitják az értékesítési csatornákat, hogy a külföldi csoportok versenyébôl származó elônyöket kihasználják. Esetleg egyszerre próbálják a termékfejlesztést folytatni miközben az értékesítést is nyitottá teszik.


5

1 A tôkepiac és a befektetési alapkezelôi tevékenység fejlôdése Magyarországon 1.1 Magyarországi tôkepiac A Budapesti Értéktôzsde (BÉT) 1990. június 21-én nyitotta meg újra kapuit, a nyolcvanas évek végén bekövetkezô politikai és gazdasági változások eredményeképpen. Jelenlegi (2003. júniusi) piaci tôkésítettsége mintegy 10 000 milliárd Ft (40 milliárd euró), körülbelül a GDP 59%-a. A BÉT 1999. júniusában az Európai Tôzsdék Szövetsége társult tagjává vált, majd 2001. októberében a korábbi társult tagból teljes jogú taggá lépett elô a WFE-ben, a Nemzetközi Értéktôzsdék Szövetségében (Federation of European Stock Exchanges – FESE). A pénzügyi szolgáltatások iparága a ’90-es évek elsô felében, a magyarországi gazdasági reformok kezdetén átstrukturálódott és végbement a privatizáció folyamata. Ez a folyamat az OECD és a BIS követelményeihez hangolt új szabályozási rezsimmel kiegészülve jelentôs elôrelépést hozott az eszközminôség és tôkemegfelelés területén. 2000 óta a pénzügyi szolgáltatási szektor teljes felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el, amely három felügyeleti szerv összevonásával jött létre (bank és tôkepiac, biztosító, nyugdíjpénztárak). A PSZÁF az Értékpapír Bizottságok Nemzetközi Szervezetének (International Organization of Securities Commissions – IOSCO) is tagja lett. A pénzügyi szolgáltatási ágazatot tekintve, a bankszektorban elsôként ment végbe az átalakítás és a magánosítás, amelynek több mint 90%-a mára már privatizált. A magyar bankszektort erôs koncentráltság jellemzi, teljes eszközállományának több mint 60%-át öt bank adja (OTP Bank Rt., K&H Bank Rt. – KBC, MKB Rt. – Bayerische Landesbank, CIB Bank Rt. – Intesa BCI és HVB Rt. – HVB). A bankszektort a biztosítási ágazat fejlôdése követte. A biztosítási piac koncentráltsága – a bankvilágéhoz hasonlóan – szintén magas, és elsôsorban nemzetközi biztosítócsoportok uralják (Allianz, Generali, ING, Aegon). Ugyanakkor, az OTP a biztosítók között is erôs pozícióval rendelkezik. Magyarország 1994-ben állította fel háromszintû nyugdíjrendszerének harmadik, majd 1998-ban annak második pillérét. Az önkéntes és magán nyugdíjpénztáraknál elhelyezett megtakarítások fokozatosan nôttek, és 2002. december 31-én a lakossági megtakarítások mintegy 9%-át tették ki. A magyar tôkepiac fokozatos fejlôdése és a nyugdíjreform elôsegítette a befektetési alapkezelôi tevékenység fejlôdését. Az elsô befektetési alapot – a Creditanstalt Magyar Államkötvény Alapot – 1992-ben hozták létre Magyarországon. Amint az a 2. fejezetben részletesebb elemzésre kerül, az alapkezelôk elsôsorban bankok vagy biztosítótársaságok leányvállalataiként jöttek létre. Eltekintve az OTP-nek a pénzügyi szektor minden területén betöltött jelentôs pozíciójától, a magyarországi bankok, biztosító társaságok és alapkezelôk nagyrészt nemzetközi csoportok tulajdonában állnak, azok magyarországi leányvállalataiként mûködnek.


6

1.2 A befektetési alapkezelô tevékenység fejlôdése Magyarországon Az 1990-es évek folyamán a fejlôdés két szakasza volt megfigyelhetô Magyarországon: egy nagyon lassú növekedés az évtized elejétôl 1996-ig, majd az 1990-es évek második felében egy meglehetôsen jelentôs bôvülés. Bár az elsô befektetési alap 1992-ben létrejött, az iparág fejlôdésének lassú indulása a következôknek volt tulajdonítható: • Értékesítési infrastruktúrát kellett kiépíteni, • A termékek kínálata és marketingje visszafogott volt az 1990-es évek második feléig, • Az ügyfelekben nem tudatosult az új befektetési forma jelentôsége, • A magyar tôkepiac – a globális tôkepiaccal párhuzamosan – az 1990-es évek második felében lendült fel. A magyar nyugdíjrendszer reformjának keretében az 1990-es évek második felében került bevezetésre a második kötelezô nyugdíjpénztári pillér, amely további befektetés gyarapodást eredményezett. Az alapok kezelésében lévô vagyon növekedési üteme az elmúlt években elérte az évi 23%-ot.

Az alapok kezelésében lévô vagyon növekedési üteme

50,00% Magyarország

40,00%

EU 30,00% 20,00%

Az alapok kezelésében lévô vagyon összetett növekedési üteme 1997. december 31. és 2002. december 31. között 23,4% volt

10,00% 0,00% -10,00% -20,00% 1998

1999

2000

2001

2002

Forrás: Bamosz, FEFSI

2002. december 31-én a befektetési alapok kezelésében levô eszközök értéke 948 milliárd Ft (4,7 milliárd euró) volt, ami fejenként mintegy 82 000 Ft-nak (349 eurónak) felel meg. Ez még mindig jelentôsen elmarad a 15 uniós tagországban mért fejenkénti 8513 eurós átlagtól. Ez utóbbi eltérés jelentôsebb, mint az egy fôre esô GDP közti eltérés (lásd ábra).


7

Egy fôre jutó befektetési alapokban kezelt vagyon és GDP Egy fôre jutó befektetési alapokban kezelt vagyon euróban 9000

Egy fôre jutó GDP euróban 24 000

25 000

8513

8000 20 000

7000

19 420

15 000

4716

5000

EURO

EURO

6000

4000

10 000

3000

6453

2000

5 000

1000 64

349 0

0 1997 Forrás: FEFSI, Eurostat

3970

1997

2002

2002

Magyarország EU15

A befektetési alapokban kezelt vagyon alacsony relatív szintje a Magyarország és a 15 EU-tagország között létezô „vagyoni szakadék” eredménye, amely a felhalmozott vagyon abszolút szintjében, növekedési ütemében és a lakossági megtakarítások preferenciáiban nyilvánul meg. Ez utóbbi – mint az a 2. fejezetben kifejtésre kerül – a részvények és kamatozó termékek egymáshoz viszonyított gazdasági attraktivitásától, illetve a hosszúlejáratú megtakarítási termékek hozzáférhetôségétôl, változatosságától és befektetôi vonzerejétôl függ.


8

2 A magyar befektetési alapkezelôi tevékenység jelene 2.1 Szabályozási környezet – belföldi termék belföldi befektetési alapkezelôtôl A befektetési alapkezelô tevékenységet jelenleg a Tôkepiaci Törvény (a 2002. január 1-jétôl hatályos 2001. évi CXX. sz. módosított tv.) szabályozza, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeli. Az eredeti szabályozás alapja a Befektetési Alapokról szóló 1991. évi XLIII. sz. törvény volt, amelynek értelmében befektetési alapkezelôi tevékenységet csak belföldi termékeket forgalmazó belföldi társaságok végezhettek. A közelmúlt törvényi változásai az EU-követelményeknek megfelelô szabályozás kialakítását célozták. A Tôkepiaci Törvény, amely átfogó keretet hivatott biztosítani a magyarországi tôkepiac mûködéséhez, és amely a Befektetési Alapokról szóló törvényt is magába olvasztotta, fontos lépés volt ebben a folyamatban. Megerôsítette az alapkezelôkkel és a befektetési alapokkal szemben támasztott követelményeket, új alap-típusokat vezetett be és lehetôvé tette külföldön bejegyzett befektetési alapok hazai regisztrációját és folyamatos, aktív forgalmazását. Az új szabályozás azonban nem formálta át a piacot. Elfogadása óta a Tôkepiaci Törvény kétszer került módosításra. A változtatások elsô – 2003. január 1-jétôl érvényes – csoportja továbbfejlesztette a tevékenységgel szemben támasztott prudenciális és a befektetôk védelmét célzó követelményeket. Az országgyûlés a közelmúltban fogadta el a módosítások következô csoportját, amelyek célja a csatlakozást elôkészítendô egy, az EU-szabályozásnak teljes mértékben megfelelô hazai rendszer kialakítása (további részletek a 3. fejezetben találhatók). A jelenlegi törvényeket és szabályozást a megkérdezett alapkezelôk az üzletág szempontjából kedvezônek, és nagymértékben EU-kompatibilisnek ítélik. A jelenlegi adózási rend nem gátolja a fejlôdést. A belföldi és az itthon regisztrált külföldi befektetési alapok adózása azonos, a befektetési jegyekbôl származó jövedelmet kamatjövedelemnek tekinti. A Magyarországon nem regisztrált (így aktívan nem forgalmazott) külföldi befektetési alapokból származó jövedelem ugyanakkor kevésbé kedvezô megközelítés alá esik. Kívánatos lenne, ha a befektetési alapokat hosszúlejáratú megtakarításnak minôsítenék és az azokba invesztáló magánbefektetôket a nyugdíjalapokba és bizonyos életbiztosítási termékekbe való befektetésnél alkalmazott, hasonló adókedvezményekben részesítenék 2.2 Befektetési alapok – általában belföldi, kötvény jellegû befektetési alapok magánszemélyeknek 2003. január 1-ig a magyar piac védettséget élvezett a termékfejlesztés terén, és kizárólag belföldi befektetési alapok forgalmazására volt lehetôség. A magyar befektetetési alapkezelô tevékenység erôteljesen a magánszférát célzó üzletnek volt minôsíthetô. 2002 végén a befektetési alapokba helyezett eszközök 78%-a magánbefektetôktôl származott, bár ez az arány fokozatosan csökken és az intézményi befektetôk és nyugdíjpénztárak részérôl egyre nagyobb az érdeklôdés. A magyar befektetôk invesztálási preferenciái hagyományos mintát követnek. Elsôsorban bankbetétekbe fektettek, majd, a kamatlábak csökkenését követôen keresni kezdték a kamatozó (kötvény jellegû) befektetési termékeket, mint alternatív befektetési formát (ez a befektetési preferenciák jelenlegi állapota). A háztartások vagyonának növekedésével várható, hogy nôni fog a vegyes alapok súlya.


9

Mostanáig a magánbefektetôk kockázatkerülô magatartást mutattak, és a hagyományos bank termékeket, valamint a kötvény jellegû befektetési alapokat részesítették elônyben, és általában rövidlejáratú befektetési ügyleteket kötöttek. Ezt az irányvonalat a viszonylag magas forint kamatlábak és a belföldi, valamint a nemzetközi tôkepiacok utóbbi idôben tapasztalt – a részvények iránti keresletet csökkentô – alacsony teljesítménye is alátámasztották. Ez a kötvény jellegû termékek elsöprô uralmát eredményezte (az alapokban kezelt vagyon 87%-a): a kötvényalapok a kezelt vagyon 68%-át, a pénzpiaci alapok pedig a vagyon 19%-át tették ki. A 15 EU-tagállamhoz viszonyítva a magyar piacon sokkal magasabb a kamatozó eszközök állománya (51,9%).

A befektetési alapok piacának szerkezet eszköztípusok szerint

Magyar befektetési alapokban kezelt vagyon eszköztípus szerint 2002. december 31-én

0,5

Európai befektetési alapokban kezelt vagyon eszköztípusonként 2002. december 31-én

2,2

8,6

19,1

8,7 Vegyes

Vegyes 23,6

Kötvény

Kötvény 3,5

28,3

Részvény Pénzpiac

Részvény Alapok alapja

3,5

Pénzpiac

Egyéb Egyéb 68,4

30,9 Forrás: Lipper

A megkérdezett alapkezelôk vélekedése szerint a termékfejlesztés sikerességének fô tényezôje az értékesítési csatornák hatékonysága. A „befektetési kultúrához való igazodás” és a „vonzó hozamok” szintén fontos tényezôk. A termékfejlesztés kudarca jellemzôen az alacsony hatékonyságú forgalmazással hozható összefüggésbe.

2.3 Piaci szereplôk Az alapkezelôk általában bankok vagy biztosító társaságok leányvállalataiként jöttek létre. Amint az korábban kifejtésre került, az eredeti szabályozás szerint a külföldi alapkezelôk (jellemzôen Magyaroszágon jelen lévô nemzetközi banki vagy biztosítói csoportok) kötelesek voltak magyarországi alapkezelô vállalatot létrehozni és csak belföldi befektetési alapokat forgalmazhattak. Ma Magyarországon több mint 20 befektetési alapkezelô tevékenykedik. A befektetési jegyekben tartott vagyon szempontjából az öt legnagyobb befektetési alapkezelô uralja a magyar piacot. Az alapokban lévô eszközök majdnem 93%-át kezelik (2002. december 31-i adat).


10

Az OTP egymagában az eszközök több mint felét kezeli, és uralja a nyugdíjpénztári piacot is. Ez az egyetlen hazai alapkezelô a legnagyobb öt között, a többi négy külföldi bankcsoport leányvállalata.

Magyar befektetési alapok piaca. Piaci koncentráció – 5 legnagyobb szereplô Piaci koncentráció Magyarországon – az 5 legnagyobb alapkezelô piaci részesedése a kezelt vagyon szerint 13,2% OTP 2,8% 51,0% 5,5%

Budapest (GE) K&H (KBC) CA IB

8,7% CIB (Intesa-BCI) Egyéb 18,9% Forrás: PwC

A legnagyobb alapkezelôk portfoliói nem térnek el jelentôsen egymástól, hiszen a kötvény-, illetve pénzpiaci alapok a valóságban eléggé hasonlóak, amennyiben mindkettôt kamatozó jellegû alapoknak tekinthetjük (ezek elsôsorban állampapírokat, növekvô mértékben, de még mindig jelentéktelen mennyiségû jelzálog kötvényt, kisebb arányban bankbetéteket, és gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségû vállalati kitettséget tartalmaznak).

A magyar befektetési alapok piaca. A legnagyobb szereplôk eszközösszetétele A legnagyobb magyar alapkezelôk eszközösszetétele 100%

5,4%

90%

6,3%

0,6%

0,3%

7,3%

0,8%

80%

31,7%

Részvény

29,6%

70% 60% 50%

13,4%

Vegyes

67,0% 94,0%

Kötvény

40% 61,1%

30% 20%

56,2%

26,4%

10% 0% OTP

Budapest (GE)

K&H (KBC)

Forrás: Bamosz 2002.12.31


CA IB

Pénzpiac

11

2.4 Alapkezelési értéklánc A külföldi alapkezelôk (illetve pénzpiaci csoportok) törvényi elôírás alapján, befektetési alapkezelô vállalatot hoztak létre Magyarországon. Ezt gazdasági okok is alátámasztották, mivel ezek Magyarországon többnyire belföldi részvényeket és forint alapú kamatozó jellegû befektetési alapokat kínáltak.

Alapkezelési értéklánc

Letétkezelés

Ügyfélszámla

Elôállítás Termékadminisztráció

Tevékenységek

• Termékfejlesztés • Elemzés • Eszközallokáció • Portfolió kialakítás • Kereskedés

• • • • •

Eszközök letéti ôrzése Elszámolás és teljesítés Portfolió karbantartás Eszközértékelés A termék jogi adminisztrációja

kezelése

• Ügyfélszámla kezelés • Az ügyfél kereskedésének feldolgozása

Forgalmazás

• Értékesítés • Marketing • Ügyfélkapcsolat kezelése

• Ügyfél kimutatások

Bank tulajdonában lévô alapkezelô

• Befektetési alapkezelô

• Letétkezelô

• Forgalmazó

• Forgalmazó

Nam bank tulajdonában lévô alapkezelô

• Befektetési alapkezelô

• Letétkezelô

• Forgalmazó

• Forgalmazó

= Belsô szolgáltatás

= Külsô fél által nyújtott szolgáltatás

= Belsô vagy külsô szolgáltatás

A magyar befektetési alapkezelôk elsôsorban és kizárólag termékfejlesztôk. Befektetési alapokat hoznak létre, portfolió kialakítással és eszközallokációval foglalkoznak. Az elemzôi tevékenység általában korlátozott és azt házon belül végzik. A legtöbb befektetési alapkezelô 10-15 embert alkalmaz, bár bizonyos vezetôi pozícióknál gyakran támaszkodnak a pénzügyi szolgáltató csoport egyéb területein dolgozó szakemberekre, vagy megosztják az erôforrásokat egymás között. A letétkezelôi feladatokat és a termékadminisztrációt külön letétkezelô végzi, amely azonban lehet a befektetési alapkezelô kapcsolt vállalkozása is. A bankcsoporthoz tartozó alapkezelôk gyakran alkalmazzák az anyabankot, mint letétkezelôt. Az ügyfelek számláinak kezelését a forgalmazó ügynök végzi, aki a befektetési jegyek eladásakor is közvetítôként lép fel a befektetetôk és az alapkezelô között. A forgalmazó ügynök lehet a befektetési alapkezelô kapcsolt vállalata, és a forgalmazás gyakran monopolizált banki értékesítési csatornákon keresztül történik. A lakossági fiókok a legjelentôsebb értékesítési csatornáknak, míg a befektetési szolgáltatók és privátbanki szolgáltatások addicionális értékesítési csatornáknak minôsülnek.


12

Jelenleg a bankcsoportba tartozó alapkezelôk esetében gyakori, hogy a teljes értékláncot egyazon pénzügyi csoport kezeli. A biztosítók tulajdonában lévô alapkezelôk tanácsadó ügynököket alkalmaznak a forgalmazáshoz, és harmadik feleket vesznek igénybe az értékláncon belüli egyéb tevékenységekhez. A belföldi versenyt és az értékesítési csatornák hatékonyságát kulcsfontosságú kockázati tényezônek tekintik a magyarországi befektetési alapkezelési tevékenység szempontjából. Az árfolyamváltozásokat és a kamatlábmozgásokat a piaci szereplôk általában kevésbé fontos elemnek ítélik meg.

2.5 A magyarországi alapkezelôi értéklánc bevételi formái A hazai befektetô befektetési jegyeket jellemzôen a forgalmazókon (értékesítési ügynökön) keresztül vásárolhat. Az invesztorok átutalják a befektetendô összeget és az induláskor esedékes értékesítési jutalékot (1) a forgalmazónak. Amikor visszaváltják befektetési jegyeiket, a forgalmazó kapja meg az alaptól a visszaváltott összeget, és ô utalja azt tovább a befektetônek (7), levonva belôle a visszaváltási jutalékot (2). A forgalmazó, azon kívül, hogy a befektetô és az alap között átutalja a befektetett és visszaváltott összeget, vezeti az ügyfél befektetési számláját is, és egyéb átutalási tevékenységet is végez, amiért számlavezetési díjat számol fel a befektetônek (6). Az alap általában – az adminisztrációs költséget is magába foglaló – alapkezelôi díjat fizet a befektetési alapkezelônek, aki egyben az alap adminisztrátoraként is eljár (4). Az alapkezelôi díj egy részét az alap visszaengedményezi a forgalmazó javára (8). Bizonyos esetekben sikerdíj is megilleti az alapkezelôt (5). Ezen túlmenôen az alap letétkezelési díjat és ügyleti költségeket is fizet a letétkezelônek (3).

A magyarországi alapkezelôi értéklánc tipikus bevételi formái

3) Letétkezelôi és ügyleti díj

Letétkezelô

Befektetett összeg Alap

Visszaváltott összeg

Forgalmazó

8) A kezelési költség visszaengedményezése 4) Alapkezelôi 5) Sikerdíj díj a visszaengedményezéssel csökkentve (adminisztráció Befektetési költséggel alapkezelô és együtt) adminisztrátor

6) Számlavezetési díj

Befektetett összeg + 1) Értékesítési jutalék

7) Beváltott összeg csökkentve a visszaváltási jutalékkal (2) Befektetô


13

2.5.1 Magyarországi átlagos díjak A következô táblázatban jelzett magyarországi átlagos díjszint a hét legnagyobb, Magyarországon tevékenykedô alap által alkalmazott díjak átlaga. Magyarországon az értékesítési és visszaváltási jutalékok rögzített forint összegek (majdnem kivétel nélkül), amelyek 0 forinttól 500 forintig (2 euró) terjedhetnek az értékesítési jutalék esetén, és 0 forinttól 1000 forintig (4 euró) a visszaváltási jutalék esetén. A letétkezelôi díj Magyarországon 0,08%-tól 0,20%-ig terjed a kötvény jellegû alapok, 0,09%-tól 0,25%-ig a vegyes alapok és 0,09%-tól 0,38%-ig a részvényalapok esetében. Az alapkezelôi díj mértéke 0,20-2,5% a pénzpiaci alapok, 1,40-1,50 % a kötvényalapok, 1,5-1,75% a vegyes alapok és 1,5-2% részvényalapok esetében.

Átlagos díjszintek alaptípusonként a magyarországi alapoknál Alaptípusonkénti átlagos díjszint Díj

Pénzpiaci alapok

Kötvényalapok

Vegyes alapok

Részvény alapok

1) Értékesítési jutalék

HUF 171

HUF 243

HUF 200

HUF 200

2) Visszaváltási jutalék

HUF 493

HUF 550

HUF 558

HUF 642

0,11%

0,12%

0,13%

0,19%

1,39%

1,47%

1,55%

1,83%

3) Letétkezelôi díj 4) Alapkezelôi díj (adminisztrációs költséggel)

2.5.2 Az EU-ban alkalmazott díjak A legtöbb uniós tagországban az értékesítési és a visszaváltási jutalékot a befektetett illetve visszaváltott összeg százalékéban határozzák meg. A legjelentôsebb EU-tagországokban az átlagos értékesítési jutalék pénzpiaci alapoknál 1%, kötvényalapoknál 2,5%, a vegyes alapoknál 3% és a részvényalapoknál 4%. A pénzpiaci alapoknál általában nem számolnak fel visszaváltási jutalékot, míg a kötvényalapok, vegyes alapok és részvényalapok esetében átlagosan 0,5%-os visszaváltási jutalékkal lehet számolni. Az EU-ban jegyzett pénzpiaci alapok letétkezelôi díja 0,05%, míg a kötvény-, vegyes és részvény-alapoké durván 0,10%. Az Unióban az alapkezelôi díj a pénzpiaci alapoknál átlagosan 0,60%, kötvényalapoknál 1,00%, vegyes alapoknál 1,25% és részvényalapoknál 1,50%.


14

2.5.3 A magyar és EU-díjstruktúra különbségeinek elemzése A legszembetûnôbb különbség az értékesítési és visszaváltási jutalékok esetében figyelhetô meg. A magyarországi rendkívül alacsony, rögzített összegû díjjal szemben, az EU-ban egy százalékalapú, és – különösen az értékesítési jutaléknál – meglehetôsen magas jutalék áll. Ezenkívül, míg hazánkban az értékesítési jutalék középértéke alacsonyabb, mint a visszaváltási jutalék, ennek az ellenkezôje igaz az EU-ban. Míg a letétkezelôi díj a kötvényalapok és a vegyes alapok esetében hasonló mindkét piacon, a magyar pénzpiaci alapok és részvényalapok letétkezelôi díja átlagosan 100 illetve 60%-al magasabb, mint az EU-ban bejegyzett hasonló kategóriájú alapoké. Az alapkezelôi díj ezen két piacon alkalmazott szintjének elemzésekor szembeötlô, hogy az Magyarországon alig függ az alap típusától: azonos a pénzpiaci alapok, kötvényalapok és vegyes alapok esetében, míg a részvényalapoknál kissé magasabb. Ugyanakkor a pénzpiaci alapok és a részvényalapok kezelési költsége közötti különbség csupán 44 bázispont. Az Unióban ez a különbség 90 bázispont. Az EU-ban a kategóriánkénti kezelési költség nemcsak alacsonyabb, mint Magyarországon, hanem jelentôsen függ az eszközkategóriától is.


15

3 Az EU-csatlakozás következményei 3.1 Jogharmonizáció a pán-európai forgalmazásba való bekapcsolódás és kiegyensúlyozott piac megteremtése érdekében Magyarország Európai Uniós csatlakozása feltételezi minden vonatkozó EU-jogszabály alkalmazását. A befektetési alapokra vonatkozóan két új EU-irányelv lépett életbe 2002. február 13-án, az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való közzététele után (együttesen UCITS III néven váltak ismertté – magyarul az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektetô vállalakozások rövidítése). A tagállamok 2003. augusztus 13-ig kötelesek nemzeti jogszabályaikba integrálni az UCITS III rendelkezéseit, majd további hat hónap – tehát 2004. február 13-ig – áll a rendelkezésükre, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák ezeket a szabályokat. Az új Tôkepiaci Törvény 2003. júniusában került módosításra annak érdekében, hogy teljes mértékben integrálja az UCITS III irányelv elôírásait és megfeleljen a fenti határidôknek. A módosítások általában 2003. július 1-jétôl hatályosak, néhány olyan rendelkezéstôl eltekintve, amelyek az EU-tagországok felügyeleti hatóságaival és az Európai Bizottsággal való együttmûködéshez kapcsolódnak. A Tôkepiaci Törvény módosítása által érintett fôbb területeket az alábbiakban ismertetjük.

3.1.1 Termékek A szabályozás megôrizte azokat a termékkategóriákat és meghatározásokat, amelyek 2002. január 1-jén kerültek bevezetésre. A közelmúlt módosításai tovább pontosítják az egyes alap-típusokra vonatkozó befektetési irányelveket és limiteket. A változtatások elsôsorban az úgynevezett európai befektetési alapokra koncentrálnak. A fent említett második törvénymódosítást követôen a már létezô európai befektetési alapokra vonatkozó befektetési és kezelési szabályok megfelelnek az UCITS III irányelv elôírásainak, így az EU-csatlakozást követôen ezek az alapok élvezhetik az ezekre vonatkozó EU-útlevél elônyeit, amely egységes mûködési feltételeket biztosít az Unión belüli határokon átnyúló forgalmazás tekintetében. A jelenleg létezô hazai alapok nem európai befektetési alapként jöttek létre és az EU-útlevél biztosításához átalakításukra lesz szükség.

3.1.2 Befektetési alapkezelôi tevékenység, engedélyezés A befektetési alapkezelôkre és az alapkezelési tevékenységre vonatkozó szabályok nem változtak jelentôsen. Az egyedüli fontos változás az európai befektetési alapok kezelôit érintô és nekik címzett konkrét szabályok. Az Európai befektetési alapok alapkezelôi felhatalmazást kaphatnak a jogszabályban eredetileg meghatározottól (alapvetôen alap- és portfoliókezelési szolgáltatások) eltérô tevékenység folytatására: letétkezelôi szolgáltatások végzésére. Az alapkezelôknek megfelelô kockázatkezelési módszerekkel, valamint – a származékos ügyletek pozícióira is kiterjedô, de nem csak ezekre korlátozott – beszámolási gyakorlattal kell rendelkezniük. Amennyiben az Európai befektetési alapok alapkezelôi megfelelnek a szükséges elôírásoknak, úgy természetesen ôk is élvezhetik a termék számára garantált EU-útlevél elônyeit a külföldi forgalmazás tekintetében.


16

Egy EU-tagállamban a UCITS III hatálya alá esô alapok esetében nincs szükség külön PSZÁF engedélyre, amennyiben az alapkezelô rendelkezik az adott állam megfelelô engedélyével. Az EU-engedéllyel bíró alapkezelô számára nem lesz engedélyköteles továbbá a fióknyitás sem.

3.2 Az EU-csatlakozással járó fellendülés A magyarországi közgazdasági reformok elsô része (amely magában foglalta a kereskedelem és az árak liberalizációját, illetve a gyártó cégek és pénzügyi szolgáltatók privatizálását) 1997-re nagyjából teljesült. Hazánk jelenleg a gazdasági program elôrehaladott szakaszában van, amely program a kis-és középvállalati szektor átstrukturálására és a kevésbé fejlett térségeknek nyújtandó strukturális segítségre fókuszál. A privatizációval együtt járó szerkezetátalakítás és a szükséges know-how megszerzése hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország gazdasága piacgazdasággá vált, amelyben a hazai társaságok integrálódtak a nemzetközi üzleti folyamatokba. 1997 óta a magyarországi GDP átlagosan évi 4,5%-kal nôtt. A 2001 és 2002 során tapasztalt (a globális tendenciákat követô) lassulás ellenére, 2003-ra is 4,2%-os növekedést jósoltak (a kormány által nemrégiben kiadott elôrejelzés szerint elképzelhetô, hogy a növekedés üteme nem lesz 3,5%-nál magasabb). Feltételezések szerint Magyarország képes lesz középtávon a 4% körüli növekedési ütemet tartani.

GDP növekedési ütemek

6 Euro zóna

GDP növekedési ütem

5 Magyarország 4 3 2 1 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Forrás: OECD, 2003 és 2004 elôrejelzés

A hazai vállalatok nagymértékben integrálódtak a nemzetközi kereskedelembe. A magyar export 75%-át, illetve a GDP 33%-át multinacionális vállalatok Magyarországon mûködô leányvállalatai adják. A belföldi termelôk már hozzászoktak a hazai piacon külföldi cégekkel folytatott versenyhez.


17

A strukturális alapok jelentôs fellendülést eredményezhetnek Magyarországon. Ehhez kapcsolódva az ország 2001-ben elkezdte a Széchenyi terv – a közlekedési és turisztikai infrastruktúra, a kis- és középvállalatok fellendítését, és a keleti régiók strukturális fejlesztését célzó középtávú fejlesztési program – megvalósítását. A magyar gazdaság kitûnôen pozícionált ahhoz, hogy sikerrel nézzen szembe az EU-csatlakozással járó kihívásokkal. Feltételezések szerint az EU-csatlakozás – a kereskedelmi és tôkeáramlás további ösztönzôin keresztül, és a strukturális alapokból származó bevételek segítségével – hozzá fog járulni a gazdasági növekedéshez. A várakozások szerint a tagjelölt országokban a bôvítés évi 1-1,8%-kal fogja megemelni a GDP növekedését. Az EU-csatlakozással járó fellendülô gazdasági tevékenység és növekedés idôvel több jövedelmet jelent a lakosság számára és növeli a háztartások vagyonát. Az elmúlt néhány évben a pénzügyi vagyon növekedése Magyarországon számottevôen magasabb volt, mint a 12 legnagyobb EU-tagországban.

A pénzügyi vagyon növekedési üteme

25,0% Magyarország

20,0%

EURO

15,0%

EU12

10,0% 5,0% 0,0% -5,0% -10,0% 1998

1999

2000

2001

2002

Forrás: Magyar Nemzeti Bank, ECB; Magyarország: háztartások (S.14); ECB adatok tartalmazzák az állami S.13, nem pénzügyi vállalatok (S.11), háztartások (S.14) és a háztartásokat kiszolgáló non-profit szervezeteket (S.15)

A növekedés ellenére az egy fôre esô pénzügyi vagyon tekintetében még mindig hatalmas szakadék tátong Magyarország és az EU12 között. 2002. december 31-én Magyarországon az egy fôre esô pénzügyi vagyon a 12 EU-tagországban mért érték 6,8%-át érte el, jóllehet az 1997. december 31-i 3,6%-os szintrôl emelkedett ide.


18

Egy fôre jutó pénzügyi vagyon 70 000

64 014

60 000 48 723

EURO

50 000 40 000

Magyarország

30 000

EU12

20 000 10 000

1766

4331

0 1997

2002

Forrás: Magyar Nemzeti Bank, ECB; Magyarország: háztartások (S.14); ECB adatok tartalmazzák az állami S.13, nem pénzügyi vállalatok (S.11), háztartások (S.14) és a háztartásokat kiszolgáló non-profit szervezeteket (S.15)

Mivel az életszínvonal a többi EU-tagországéhoz viszonyítva még mindig alacsony, feltehetôleg a lakosság a pótlólagos vagyont elsôsorban fogyasztásra fogja költeni mindaddig, amíg a csatlakozó országok a felzárkózás szakaszában vannak. Amint ez a szakasz véget ér, egyre több háztartás lesz képes növekvô vagyonát az anyagi eszközök helyett inkább pénzügyi eszközökbe fektetni. Ennek feltétlenül kedvezô hatása lesz a befektetési alapkezelô tevékenységre.

3.3 Az euró-konvergencia Az euró-konvergencia azt a folyamatot jelöli, amikor bizonyos makrogazdasági mutatókat a Maastricht-i Szerzôdésben foglalt szintekkel hoznak összhangba, annak érdekében, hogy a gazdaság alkalmas legyen az euró bevezetésére. Az úgynevezett maastricht-i feltételek az adott ország költségvetési hiányára, adósságára, inflációs mutatójára és hosszúlejáratú kamatlábára koncentrálnak. A Maastricht-i Szerzôdés által meghatározott fenti feltételek a következô szinteket írják elô: • A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át, • Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át, • Az inflációs ráta nem térhet el 1,5%-nál nagyobb mértékben az Európai Monetáris Unió három legalacsonyabb inflációs rátájának átlagától; és • A hosszúlejáratú kamatlábak nem térhetnek el 2%-nál nagyobb mértékben az Európai Monetáris Unió három legalacsonyabb hosszúlejáratú kamatlábának átlagától. A magyar forint egy kétéves kötelezô, de nem automatikus idôszak alatt csatlakozik majd az árfolyam-mechanizmushoz (ERM). Az ERM-ben résztvevô valuták nem térhetnek el 2,25%-nál nagyobb mértékben az euróhoz viszonyított meghatározott paritástól.


19

Az Európai Központi Bank (EKB) úgy határozott, hogy Magyarország – a másik kilenc csatlakozó tagországhoz hasonlóan – EU-taggá válásakor kezdheti meg az ERM-hez való csatlakozást. A magyar forint +/-15%-os ingadozási sávban az euróhoz kötött. Az ERM ingadozási sávjának nemrég megtörtént szûkítése +/-15%-ról +/-2,25%-ra jelentôs követelményt szab Magyarország számára. Hazánk egyelôre 2005-2006 folyamán tervezi az ERM-be való, és 2008. környékén az euró-zónába való belépést. A belépéssel a Magyarország és az EMU országok közötti kereskedelem devizaárfolyam-kockázata megszûnik, ezáltal segítve elô az áruk és szolgáltatások kereskedelmét. A magyar kormány tudatában van annak, hogy a Maastricht-i Kritériumoknak való megfelelés valószínûleg nem lesz lehetséges 2005-ig, amikor a teljesítés ellenôrzése megtörténne, illetve ez feltétlenül károsan hatna a gazdasági növekedésre. Magyarország esetében a költségvetési hiány és az infláció lesznek az alapvetô problémák.

Növekedési és stabilitási megállapodás feltételei és a tények 2001-ben Infláció 2001-ben %

10 éves kamatláb %

Árfolyam ingadozás %

Hiány 2001-ben %

Adósság 2001-ben %

Hivatkozási érték

3,3

7,4

+/-2,25

-3,0

60,0

Magyarország

8,5

7,0

-4,4

-3,2

64,4

Lengyelország

5,6

8,3

-8,2

-4,0

38,0

Csehország

4,7

5,6

-5,5

-3,2

29,0

Feltétel

Forrás: Deutsche Bank elemzés 2002

A Maastricht-i Kritériumok fô célja, hogy a Monetáris Unió tagállamai olyan gazdasági és költségvetési politikát alakítsanak ki, amely figyelemmel kíséri az inflációt és azt elfogadhatóan alacsony szinten tartja. Az alacsony infláció eredményeképpen a központi banki kamatlábak viszonylag alacsony szinten tarthatók. A részvénybefektetések vonzóbbá válásával és devizaárfolyam-kockázat EMU-hoz történô csatlakozást követô eltûnésével a magyar befektetôk étvágya a külföldi, euróban denominált részvényalapok iránt nôni fog.


20

4 A magyar befektetési alapkezelô tevékenység jövôje 4.1 Nemzetközi összehasonlítás A magyar befektetési alapkezelési iparág jövôbeni fejlôdési lehetôségeinek elemzésekor az EU-tagországok korábbi tapasztalatai magától értetôdôen szolgálnak összehasonlítási alapul. A tagállamokkal (különösen a nemrég csatlakozottakkal) történô összehasonlítás azonban nehézkesnek bizonyul, és nem feltétlenül vonhatunk le belôle megfelelô következtetéseket. Az alábbi tényezôk szempontjából a magyar iparág helyzete egyedinek tekinthetô. A Magyarországgal méreténél (Ausztria, Portugália) vagy relatív fejlettségénél (Spanyolország, Görögország, Portugália) fogva összehasonlításra alkalmas tagállamok pénzügyi szolgáltatásainak piacát a múltban és a jelenben egyaránt hazai pénzügyi csoportjaik uralták. A termékfejlesztés, adminisztráció vagy az értéklánc egyéb tevékenységeinek nemzetközi integrációja ennél fogva nem jelentett lehetséges alternatívát ezen országok piacai számára, ez nyilvánvaló különbség Magyarország és a többi Uniós tagország között. A magyar piac szereplôi – az OTP-tôl és néhány kisebb helyi szereplôtôl eltekintve – nemzetközi csoportokhoz tartoznak, amelyeken belül megtalálható a saját befektetés kezelôi üzletág is. Ennek következményeként a csoport tapasztalatára, termék palettájára, költséghatékonyságára, stb. építô pán-európai rendszer kialakítása számukra létezô lehetôség. Az Unió országaiban az 1990-es évek eleje a befektetés kezelési iparág fejlôdésének korai szakaszát jelentette. Nemcsak a látványos növekedési ütemek jelezték ezt, hanem ez az idôszak egyben a tôkepiacok optimistán felfelé ívelô tendenciáival volt jellemezhetô. Ennél fogva nem valószínû, hogy az akkor belépô országok iparágának fejlôdési vonalát a most csatlakozásra váró országok másolni fogják. A piacon jelenlévô termékek és a kezelt vagyon összetétele szempontjából az említett országok mindegyike kapcsán – a befektetési piaci iparágról készült ország-jelentések alapján – elmondható, hogy a külföldi alapok nem értek el átütô sikert és a piacokon továbbra is a hazai bejegyzésû alapok dominálnak. Nagy kérdés, hogy vajon a magyar piacon vezetô szerepet játszó pénzügyi csoportok (az OTP mellett) más stratégiát választanak-e és termékportfoliójukat és mûködésüket áramvonalasabbá téve folyamatosan kiváltják a Magyarországon bejegyzett alapokat külföldön jegyzett termékeikkel. Az alábbi nézetek ezt a lehetôséget is számba veszik.

4.2 Piaci szereplôk – az üzleti stratégia fokozatos változása Amint azt a korábbiakban kifejtettük, az EU-csatlakozás elôször a jogharmonizáció révén biztosít majd kiegyenlített mûködési feltételeket a belföldi és külföldi befektetési alapkezelôk számára. Lehetôvé válik a külföldi befektetési alapok közvetlen forgalmazása Magyarországon, és a külföldi alapkezelôk bevonják majd hazánkat pán-európai forgalmazási platformjukba. A csatlakozás által generált fellendülésen és az euró-konvergencia folyamatán keresztül – ideértve a forint árfolyamkockázatának megszûnését – a csatlakozás hozzá fog járulni a vagyonteremtéshez, és fokozatosan el fogja mozdítani a befektetési preferenciákat a hazai és a nemzetközi részvényalapok irányába (lásd még: 3. fejezet).


21

A piaci szereplôk két csoportja fog elkülönülni. Az egyiket a nemzetközi bank, illetve biztosítói csoporthoz tartozó magyarországi alapkezelôk alkotják, amelyek mûködésük tekintetében sokkal inkább integrálódnak a külföldi anyavállalat rendszerébe. A másik csoport a magyarországi pénzügyi csoportba tartozó alapkezelôk.

4.2.1 Belföldi befektetési alapkezelôk A külföldi befektetési alapok forgalmazása nem gyakorol azonnali hatást a belföldi alapkezelôk jelenlegi tevékenységére és üzletmenetére. A belföldi befektetési alapkezelôk kidolgozott módszerekkel rendelkeznek ügyfeleik eléréséhez a már bejáratott értékesítési hálózaton keresztül (elsôsorban lakossági bankok), amelyekbe nehéz és költséges behatolni, vagy alternatív csatornákat létrehozni az ügyfelek eléréséhez. Az értékesítés csatornák elérhetôsége nyilvánvaló elônyt jelent számukra rövidtávon. A befektetôknek ajánlott befektetési alapokat hozzá kell igazítani a helyi befektetési kultúrához, amely jelenleg az alacsony kockázatú, rövidlejáratú és kamatozó jellegû termékeket részesíti elônyben. A magyar nyelv – amely a hazai vállalati identitásnak és az ügyfél lojalitásának egyaránt alapja – továbbra is kulcstényezô lesz a hazai befektetetôk elérésekor. A kamatlábak és hozamok közelítésének idôszaka során a forint-alapú eszközök piaca – legyen az bármilyen kicsi – megbízható bevételi forrást biztosít a helyi alapkezelôknek, akik speciális tapasztalatokkal rendelkeznek az ilyen eszközökkel való kereskedésben. A 3. fejezetben kifejtetteknek megfelelôen a hazai piacon elérhetô hozamok közelíteni kezdik az EU-hozamokat, a nemzetközi termékek, – amelyek kapcsán a belföldi befektetési alapkezelôknek valószínûleg nincsen elegendô tapasztalatuk – „versenyképesebbek” lesznek a helyi befektetôk szemében. Végsô lépésként, az euró-zónába való belépés, és a forint, mint valuta eltûnése, új színteret fog létrehozni, ahol a helyi elérhetôség rendkívül fontos lesz ugyan a forgalmazás szempontjából, de nem az alapok létrehozása és az alapkezelés terén. Amint euróban denominált termékekkel kell versenyezni, a hatékonyság és a költségstruktúra egyre fontosabbá válnak és a méretgazdaságosság szerepe megnô. A piaci szereplôk ekkor üzleti stratégiájuk átformálására kényszerülnek: a piaci rések felkutatására és a kapcsolódó termékekre való összpontosítás, valamint az értékesítés fejlesztése lesznek a kulcskérdések.

4.2.2 Külföldi befektetési alapkezelôk A külföldi befektetési alapkezelôk számára Magyarország belépése az Unióba a kezelt vagyon gyarapításának lehetôségét, a felzárkózás hatásából eredô várható növekedést, a belföldi eszközök részvény alapokba és nemzetközi értékpapírokba való esetleges áthelyezését jelenti. Ezeket a tényezôket ellensúlyozza majd a magyar piac csekély mérete, az átlagos háztartások viszonylag vékony pénztárcája, a jelenleg árfolyamcsökkenéssel jellemezhetô piac és az EU-alapkezelôkre nehezedô költségnyomás.


22

A külföldi befektetési alapkezelôk stratégiai prioritásai a következôk: • A termékfejlesztés regionális koncentrációja belföldi elôállítási költségen, • A termékkínálat racionalizálása (a belföldi és külföldi termékek duplikálásának elkerülése) közös adminisztrációs platform használatával;, • A lakossági értékesítési hálózat kibôvítése saját és külsô csatornákon keresztül.

4.3 Befektetési alapok – fenyegetést jelentenek-e majd a külföldi befektetési alapok? Az EU UCITS III irányelvvel való jogharmonizáció révén elsôször is lehetôvé válik a UCITS alapok magyarországi forgalmazása és hazánk így bekerül a pán-európai értékesítési hálózatba. Ez a folyamat a termékfejlesztés terén kiegyenlített mûködési feltételeket fog biztosítani a külföldi és belföldi befektetési alapkezelôknek. Az alapkezelôk stratégiájában és tevékenységében ez változásokat eredményez majd. A külföldi befektetési alapkezelôk számára lehetôvé válik, hogy ugyanolyan módon forgalmazzák külföldi befektetési alapjaikat Magyarországon, ahogy más EU-országban teszik. Továbbá, a háztartások pénzügyi vagyonának fokozatos gyarapodása és az euró-konvergencia meghozza majd a befektetôk étvágyát a befektetési alapok iránt, és a befektetési preferenciák tovább folytatják elmozdulásukat a részvény befektetési alapokba.


23

A hazai részvénypiac csekély mérete miatt és Magyarország euró-zónához való csatlakozása után, az árfolyamkockázat megszûnése révén a befektetési preferenciák várhatóan elmozdulnak a nemzetközi befektetési alapok irányába. Áttekintve a határon túlra – a cseh befektetési alapkezelô piacra, ahol már az 1990-es évek eleje óta értékesíthetôk külföldi alapok –, megfigyelhetô, hogy a külföldi alapok már a kezelt vagyon majdnem 20%-át teszik ki. Ez jó hírnek számít a külföldi befektetési alapkezelôk számára. Amennyiben Magyarországon is ez a tendencia bontakozna ki, a külföldi befektetési alapkezelôk (a mûködô adminisztrációs hálózatukban általuk központilag kidolgozott) meglevô és új külföldi befektetési alapjaik teljes választékát forgalmazhatnák és kihasználhatnák a pán-európai termékfejlesztés és adminisztráció méretébôl fakadó gazdaságosságot. Emellett még mindig szükséges lesz a helyi kultúrához való igazodás és a helyi jelenlét, de ez elsôsorban az alapkezelôi értéklánc forgalmazási szakaszára koncentrálódik. Ez a helyzet kihívást jelent a belföldi befektetési alapkezelôk számára. A belföldi tôkepiac viszonylag kis mérete (a piaci kapitalizáció mértéke 2003. május 31-én 10.000 milliárd Ft, azaz 40 milliárd euró), a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi részvényekben való tapasztalat hiánya, a kis méretbôl adódó elmaradó hatékonyság és a termék-innovációs nyomás feltehetôleg viszonylagos versenyhátrányba juttatják a belföldi befektetési alapkezelôket. Valószínûleg majd azzal a dilemmával kell szembenézniük, hogy megpróbáljanak-e versenybe szállni a külföldi befektetési alapkezelôkkel vagy inkább a piaci réseket betömô befektetési alap termékekre összpontosítsák tevékenységüket. Feltehetôleg az utóbbi fog érvényesülni, legalábbis a megkérdezett belföldi alapkezelôk szerint. Tapasztalatuk révén esetleg beférkôzhetnek olyan piaci résekbe, mint az alacsony kapitalizációjú belföldi részvények, kockázati tôke vagy ingatlan befektetési alapok.

4.4 Változások az értékesítési módszerekben – megnyitják-e az értékesítési csatornákat harmadik feleknek? A forgalmazás továbbra is kulcsfontosságú lesz a magyarországi befektetési alapkezelô tevékenység fejlôdésében. A Magyarországon jelenlévô, illetve oda újonnan belépô alapkezelôk mindegyikének érdeke értékesítési kapacitásának növelése, hogy megfelelô pozícióval rendelkezzen az EU-csatlakozás után megnövekvô vagyon gyarapítási lehetôségek kihasználásához. A lakossági fiókok még bizonyos ideig továbbra is a legfontosabb értékesítési csatorna szerepét fogják betölteni. Ez elônyhöz juttatja azokat a befektetési alapkezelôket, amelyek bankok leányvállalataiként mûködnek és kizárólagos hozzáférésük van egy ilyen hálózathoz (az OTP vezetô szerepet játszik ebben a szegmensben). A magyar banki leányvállalatokkal rendelkezô külföldi befektetési alapkezelôk gyôztesként kerülhetnek ki, mivel jó pozíciókkal rendelkeznek ahhoz, hogy a létezô és új befektetési UCITS alapok teljes választékát forgalmazzák Magyarországon, monopolizált értékesítési hálózatukon keresztül. A belföldi bankoknak azzal a dilemmával kell majd szembenézniük, hogy vajon továbbra is tartsák-e zárva értékesítési hálózatukat, csak a leányvállalati befektetési alapkezelônek engedve hozzáférést, vagy pedig megnyissák azt a külsô befektetési alapkezelôknek.


24

4.5 Változások a befektetési alapkezelési értékláncban – hogyan és hol érdemes versenyezni a befektetési alapkezelési értékláncban? Az alapkezelési értékláncban néhány változás be fog következni. A megkérdezett befektetési alapkezelôk úgy vélték, hogy az EU-csatlakozás után a magyar befektetési alapkezelôk felszínen maradnak, bár tevékenységük összezsugorodik.

Az alapkezelési értéklánc 5-10 év múlva Letétkezelés

Ügyfélszámla kezelése

Elôállítás Termékadminisztráció

Tevékenységek

• • • •

Termékfejlesztés Elemzés Eszközallokáció Portfolió kialakítása • Kerekedés

• Eszközök letéti ôrzése • Elszámolás és teljesítés • Portfolió-kezelés

A befektetési alapkezelô tevékenysége a forintos kamatozó jellegû alapokra és a belföldi alapokra korlátozódik

A letétkezelôk tevékenysége a belföldi termékek letéti ôrzésére és a külföldi alapok alvállalkozókénti letétkezelésére korlátozódik

= cégen belüli szolgáltatás nyújtása

• Termékértékelés • A termék jogi adminisztrációja

Forgalmazás

• Ügyfélszámla kezelése • Ügyfél kereskedésének feldolgozása • Ügyfél kimutatások

Forgalmazók – a hálózat megnyílik külföldi alapok és külsô felek termékei számára

= külsô fél által nyújtott szolgáltatás

• Értékesítés • Marketing • Ügyfélkapcsolat kezelés

Forgalmazók – a hálózat megnyílik külföldi alapok és külsô felek termékei számára

= cégen belüli vagy külsô fél által nyújtott szolgáltatás

4.5.1 Termékfejlesztés – a jelenlegi piaci szereplôk jelentôs változások elôtt állnak; csökkenô jelentôség A termékkínálatban végbemenô változás (a belföldi és a külföldi befektetési alapok egyensúlya, valamint a befektetési alapok összetétele) természetszerûleg jelentôs változásokat fog hozni az alapkezelôi értéklánc elôállítási funkciójában. A magyarországi vállalattal rendelkezô külföldi befektetési alapkezelôk esetében nagyon valószínû, hogy a nemzetközi befektetési alapok elôállítását az anyavállalat fogja végezni és a nemzetközi alapok kezelése Magyarországon kívülre helyezôdik. Elképzelhetô a közép-európai részvény befektetési alapok és (az euró-zónához való csatlakozásig) a kötvény jellegû forint alapok elôállításának valamilyen fokú regionális koncentrációja. Ez azonban az adott külföldi befektetési alapkezelô átfogó filozófiájától és az operatív elôállítási alapkezelôtôl függ. Ennek megfelelôen, a magyarországi irodával rendelkezô külföldi befektetési alapkezelôk tevékenysége fokozatosan kamatozó jellegû alapokra és belföldi részvényekre korlátozódik és az euróra való átállás után idôvel esetleg teljesen eltûnhet.


25

Ez kihívást fog jelenteni a belföldi befektetési alapkezelôk számára. Képesek lesznek-e versenybe szállni a külföldi befektetési alapkezelôkkel a nemzetközi részvények és a külföldi kötvény alapok piacán? Képesek lesznek-e tapasztalatot szerezni a nemzetközi részvények terén, és lépést tartani a termék-innovációval a piacon való túlélés érdekében? A hazai befektetési alapkezelôk termékfejlesztésben betöltött szerepe az EU-csatlakozás után fokozatosan a belföldi részvényekre és a kamatozó jellegû alapokra fog korlátozódni, majd az euró-zónához való csatlakozás után pedig néhány piaci rést betömô termékre, mint az alacsony kapitalizációjú részvények, kockázati tôke és ingatlanbefektetési alapok.

4.5.2 Letétkezelés és termékadminisztráció – másodlagos funkcióvá válás, csökkenô jelentôség Feltehetôleg a letétkezelôi funkció is szûkülni fog. A magyar letétkezelôk megôrzik szerepüket a belföldi befektetési termékek letéti ôrzése terén, továbbá alvállalkozó letétkezelôkként fognak mûködni a külföldi befektetési alapok számára, a belföldi részvények és forint alapú kamatozó jellegû alapok vonatkozásában. Hosszabb távon valószínûleg megnyitják szolgáltatásaikat külsô felek számára is, és mint önálló szereplôk jelennek majd meg az alapkezelôi értékláncban. A letétkezelôi szolgáltatás piaca valószínûleg konszolidálódik annak érdekében, hogy versenyképes legyen a nyitott piacon.

4.5.3 Ügyfélszámlák kezelése és forgalmazás – az EU-csatlakozásból és az euró-konvergenciából adódó eszközgyûjtési lehetôség, növekvô jelentôség A hatékony forgalmazás a siker alapkövetelménye a befektetési alapkezelô tevékenység magyarországi fejlôdésében. Az ügyfélszámla vezetési és az értékesítési funkció fontossága az EU-csatlakozásból és az euró-konvergenciából adódó növekvô vagyongyarapítási lehetôséggel egyenes arányban fog nôni. A külföldi alapkezelôk valószínûleg növelik értékesítési kapacitásukat annak érdekében, hogy kihasználhassák ezeket az értékesítési lehetôségeket. A magyar befektetési alapkezelôk viszonylagos elônyei, azaz a nemzeti háttér, a magyar nyelv és kultúra ismerete, hazai jelenlét és kapcsolatok, jól fogják ôket pozícionálni ahhoz, hogy az ügyféllel kialakított kapcsolatban és az értékesítési tevékenységben növekvô szerepet töltsenek be.

4.6 Értékesítési és jövedelmezôségi kérdések – nyereségesek maradnak-e a befektetési alapkezelôk? Az értékesítési csatornák a magyar és EU-díjstruktúrák szerinti díjazásának különbözôsége – ahogy azt már a második fejezetben kifejtettük – rámutat a két piac jelenlegi értékesítési modelljének különbözôségére. A díjazás az Unióban lényegesen magasabb, mint Magyarországon és a befektetett összeg függvénye. Így az serkenti a forgalmazók kezelt vagyon gyarapítására irányuló törekvéseit. A magyar forgalmazók számára nem létezik ilyen ösztönzô erô.


26

A hazai értékesítési és visszaváltási jutalék szerkezete és mértéke azt jelzi, hogy a harmadik fél általi forgalmazás és a független pénzügyi tanácsadók egyelôre nem játszanak annyira fontos szerepet Magyarországon, mint értékesítési csatornák. A visszaváltási jutalék – amely egyebek között azt is szolgálja, hogy a befektetôk túl gyakran ne váltsák be és fektessék be újra befektetésüket (azaz kereskedjenek) – nem elég magas Magyarországon ahhoz, hogy valóban korlátozza a befektetôket a visszaváltásban. Mivel magasabb az értékesítési jutaléknál, a forgalmazóknak nem érdekük, hogy meggyôzzék a befektetôket arról, hogy megôrizzék befektetésüket az adott alapban. Az értékesítési formák megváltoztatásával az értékesítési és visszaváltási jutalékoknak tükrözniük kell ezeket a változásokat és idôvel az EU-ban szokásos díjakkal való összhang megteremtése szükséges lesz. Az Unióval történô összehasonlításban a pénzpiaci alapoknál és a részvényalapoknál alkalmazott meglehetôsen magas letétkezelôi díj az alacsony hatékonyság és a szolgáltatás terén való verseny hiányának jele lehet Magyarországon. Az EU csatlakozás után, a külföldi piaci szereplôk által generált nagyobb verseny rákényszerítheti a magyar szereplôket a letétkezelôi díjak csökkentésére, és ezzel együtt a letétkezelôi tevékenységük hatékonyságának növelésére. Az alapkezelôi díjak Magyarországon általában magasabbak, mint az EU-ban. Ez különösen igaz a pénzpiaci alapokra és a kötvényalapokra, a Magyarországon legnépszerûbb alaptípusokra. Amíg a kamatszint magas, a magas kezelési költségnek nincs különösebb hatása az alap teljesítményére. Azonban, amint az euróra való átállással csökkennek a kamatlábak, az alapkezelôi díjak megnônek és e két alapkategória kevésbé lesz vonzó a befektetôk számára. A letétkezelôi díjhoz hasonlóan, a külföldi szereplôk miatt jelentkezô növekvô verseny idôvel rákényszerítheti a hazai szereplôket az alapkezelôi díjak csökkentésére fô termékkínálatuk tekintetében. Az olyan éves díjak, mint a letétkezelôi díj és az alapkezelôi díj csökkentése nyomást fog gyakorolni a hazai szereplôk eredményességére. E nyomás mértéke a külföldi szereplôk által generált verseny erejétôl függ majd. Azonban, ha a belföldi szereplôk nem készülnek fel az erôsebb versenyre, akkor passzív szerepet fognak betölteni ebben a játszmában, és a külföldi verseny által hozott döntések szenvedô alanyaivá válnak.

4.7 A szakma jövôje – mit tartogat a jövô az alapkezelôi szakma képviselôi számára? A magyarországi befektetési alapkezelôi iparág jövôbeni fejlôdése kétség kívül befolyásolja magát a szakmát is fokozatosan alakítva az ebben az üzletágban tevékenykedô szakemberek üzleti, szakmai profilját is. A változások várhatóan a disztribúcióra helyeznek majd növekvô hangsúlyt, de ütemük fokozatos lesz és hatásuk – a piac tekintetében – nem lesz drámai. A valószínûsíthetô tendenciák az alábbi feltételezésekre épülnek. A termékfejlesztés pán-európai vagy regionális központokban történô koncentrálása várható. Bár a hazai szakemberek képzettsége magas színtû, általában nem bôvelkednek nemzetközi tapasztalatokban (pl. az európai részvénypiacokat illetôen), így a változás mindenképpen rugalmasságot és gyors elôrelépést követel meg tôlük. A portfolió kialakítás és egyéb menedzsment funkciók terén a megfelelô szakemberek kiválasztása és képzése a külföldi csoportok ellenôrzése alatt álló társaságok alkalmazottjai számára ugyancsak lehetôséget hordoz magában. Az értékesítés kulcsfontosságú és még kritikusabbá válik. Az ügyfél kapcsolat kezelés, a piacelemzés (szegmentáció) és a marketing terén meglévô tudás és készségek tovább fejlesztendôk. Több befektetési alapkezelô hajlamos elismerni, hogy e téren mutatkozik némi lemaradás. E tekintetben az erôfeszítéseknek az alapkezelôt ellenôrzô


27

banki/biztosítói csoport támogatására és az azzal való koordinációra is szükség van. Másrészt, az említett tudás és készségek még inkább nélkülözhetetlenek a független magyar befektetési alapkezelôk számára, amelyek megpróbálják majd megtartani és tovább fejleszteni meglévô piaci szegmenseiket. Az értéklánc egyéb tevékenységei (pl. adminisztráció, letétkezelés) terén a piaci verseny várhatóan élesedik, és – a piac növekedésével párhuzamosan – a szolgáltatók bizonyított hatékonysága határozza meg, ki dominál majd a piacon. Ez persze nem feltétlenül jelenti majd az alkalmazottak létszámának növelését, sokkal inkább a nyújtott szolgáltatások minôségének folyamatos javulását. A multinacionális csoportok számára bizonyos funkciók (pl. a „back-office” – könyvelés és adminisztráció) pán-európai vagy regionális koncentrálása reális lehetôség – ezen folyamatok relatív hatékonysága, illetve költsége meghatározó lesz a tekintetben, vajon Magyarországon alakulhatnak-e ki ezen központok. Természetesen ezeket a döntéseket a pénzügyi szolgáltató csoportok általános üzleti stratégiája is meghatározza, amire a helyi szakemberek nem igazán lehetnek hatással.

5 Következtetések Magyarország EU-hoz, illetve EMU-hoz történô csatlakozásának a befektetési alapkezelô tevékenységre gyakorolt hatását illetôen meg kell különböztetnünk a belföldi magyar alapkezelôket és a külföldi alapkezelôket. A hazai alapkezelôk számára jelentôs kihívást jelent az Unióba, illetve a monetáris unióba történô integráció. A külföldi alapkezelôk jobban diverzifikált termékskálát tudnak ajánlani elfogadhatóbb áron és a befektetôk preferenciái várhatóan elmozdulnak a kötvényjellegû termékektôl a részvények irányába, egy olyan kategória felé, amelyben a hazai alapkezelôk tapasztalata korlátozott. A külföldi befektetési alapok valódi fenyegetéssé ugyanakkor valószínûleg csak a monetáris unióhoz történô csatlakozást követôen válnak, ami némi türelmi idôt biztosít a belföldi alapkezelôk számára. Ráadásul a kulcsfontosságú sikertényezônek tekintett értékesítést jelenleg a belföldi csoportok uralják. A külföldi alapkezelôk kihasználják meglévô pán-európai alap-kínálatukat és rendszereiket. Ez különösen igaz azokra a külföldi cégcsoportokra, amelyek rendelkeznek magyarországi pénzügyi szolgáltatókkal, hiszen ez biztosítja számukra a fontos értékesítési csatornát. A magyar piacon jelen nem lévô külföldi alapkezelôknek fel kell mérniük a növekvô, ám relatíve kis méretû befektetési alapkezelôi piacra való belépéssel járó elônyöket és a külsô felek termékei felé ”zárt architektúrájú” környezetben megszerzendô értékesítési hálózat megvásárlásával vagy kialakításával kapcsolatos költségeket. A magyar alapkezelô tevékenység jövôjének kulcskérdése az, hogy vajon a hazai befektetési alapkezelôkben meglesz-e a termékkialakítás terén folytatott versenyhez szükséges akarat és hozzáértés. Ezt magukban, illetve külföldi alapkezelôkkel együttmûködésben egyaránt folytathatják. A döntéstôl függ fennmarad-e a termékkialakítási tevékenység hosszabb távon is Magyarországon. A második kulcskérdés: vajon kialakul-e az értékesítési hálózatok ”nyílt architektúrája”. A magyar pénzügyi szolgáltatóval rendelkezô külföldi alapkezelôk törekszenek majd arra, hogy kihasználják a meglévô pán-európai termékkínálatukat, illetve csoporton belüli értékesítési hálózatukat. Rövid- és középtávon nem valószínûsíthetô,


28

hogy külsô felek felé megnyíljon az értékesítés. A külföldi befektetési alapkezelôk, meglehet, visszakoznak majd az értékesítési csatorna megszerzésének, illetve kialakításának költségeit látva. A fentiek szerint az alapkezelôi tevékenység jövôje alapvetôen a hazai alapkezelôktôl függ. Szembenéznek-e a versenyhelyzettel új befektetési alapokat létrehozva és a mûködési hatékonyságot növelve miközben az értékesítési hálózat zárva marad külsô felek felé? Vagy nem fognak termékkialakításban versenyezni, és inkább megnyitják értékesítési hálózatukat elônyöket szerezve a külföldi csoportok között zajló versenybôl? Esetleg mindkettôt megteszi?

6 Függelék – A felmérésben résztvevô alapkezelô társaságok listája Magyarországon: Access Befektetési Alapkezelô Rt. Budapest Alapkezelô Rt. CAIB Értékpapír Alapkezelô Rt. CIB Befektetési Alapkezelô Rt. Concorde Befektetési Alapkezelô Rt. Erste Bank Magyarország Befektetési Alapkezelô Rt. Európa Befektetési Alapkezelô Rt. Europool Befektetési Alapkezelô Rt. Generali Alapkezelô Rt. ING Befektetési Alapkezelô Rt. K&H Értékpapír Befektetési Alapkezelô Rt. MKB Befektetési Alapkezelô Rt. OTP Alapkezelô Rt. Quaestor Befektetési Alapkezelô Rt. Raiffeisen Befektetési Alapkezelô Rt. Reálszisztéma Befektetési Alapkezelô Rt. Trust Befektetési Alapkezelô Rt.

Külföldön: HVB-Activest ING Investment Management Pioneer Investments New Europe Division Raiffeisen Fund Management Union Asset Management Holding


www.pwc.com/hu Copyright © 2003 PricewaterhouseCoopers. Minden jog fenntartva. A PricewaterhouseCoopers elnevezés a világméretû PricewaterhouseCoopers szervezet tagjait foglalja magában.

Az EU-csatlakozás hatásai a magyarországi befektetési alapkezelôi iparágra

Recommend Documents