AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE
1. ÁLTALÁNOS CÉLOK, ETIKAI ELVEK Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: ELTE) a képzés és foglalkoztatás során tiszteletben tartja a hallgatói és alkalmazotti jogviszonyban állók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét. Az ELTE a vele jogviszonyban állók, a felsıoktatási intézmény és a munkáltató érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan tanulási és munkafeltételeket biztosít és körülményeket alakít ki, amelyek hozzájárulnak ezeknek az alapvetı értékeknek a megırzéséhez és megerısítéséhez, az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló törvényben megfogalmazottak megvalósításához. Jelen Esélyegyenlıségi Tervvel az Eötvös Loránd Tudományegyetem az egyenlı bánásmód elvének tiszteletben tartása és az esélyegyenlıség elısegítése érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy • a nık, • a szociálisan hátrányos helyzető személyek, • a roma/cigány, illetve egyéb nemzetiséghez tartozó személyek, • a fogyatékossággal élı ELTE hallgatói és munkavállalói jogviszonyban állók, • a megváltozott munkaképességő, egészségkárosodott hallgatók és munkavállalók, • a gyermeket nevelı hallgatók, • a 16 év alatti gyermeket nevelı munkavállaló szülık, • a 18 év alatti gyermeküket egyedül nevelı munkavállaló szülık, • a 3 vagy több gyermeket nevelı munkavállaló szülık, • a pályakezdı munkavállalók, • a GYES-rıl, GYED-rıl, GYET-rıl visszatérı munkavállalók, • a 40 évesnél idısebb munkavállalók, • a nyugdíj elıtt álló ELTE munkavállalói jogviszonyban állók • a krónikus betegek esélyegyenlıségének megvalósítása érdekében együttmőködnek az érintetteket támogató intézkedések meghozatalában, megvalósulásuk folyamatos ellenırzésében, és a tapasztalatok alapján történı továbbfejlesztésében.
2. ESÉLYEGYENLİSÉGI TEVÉKENYSÉG AZ ELTE KARAIN 2.1. Felmérés az ELTE karain folyó esélyegyenlıségi tevékenységrıl Az ELTE Esélyegyenlıségi Bizottságának elnöke 2010. februárjában kérdıíves felmérést kezdeményezett és végzett el, az ELTE karai esélyegyenlıségi képviselıinek közremőködésével, az új Esélyegyenlıségi Terv megalapozása, valamint a konkrét célok és intézkedések megfogalmazása érdekében. A kérdıívet az Esélyegyenlıségi Bizottság kari képviselıi, ennek hiányában kari esélyegyenlıségi referensek kapták kézhez, valamint – annak érdekében, hogy egy kollégium helyzetérıl is modellként értelmezhetı képet kapjunk – részt vett a felmérésben az Eötvös Collegium is. Ily módon a következı intézményekrıl győjtöttünk be információt: Állam- és Jogtudományi Kar, Informatikai Kar, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Bölcsészettudományi Kar,
1/14
Társadalomtudományi Kar, Természettudományi Kar, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, valamint Eötvös Collegium. 2.2. A kérdıív pontjai I. ESÉLYEGYENLİSÉGI CÉLCSOPORTOK A KARON 1. Az esélyegyenlıségben érintett, jelenleg meghatározott célcsoportok a Karon (pl. speciális szükséglető hallgatók száma, ezen belül a különbözı csoportok szám szerinti meghatározása): 2. Az esélyegyenlıségben érintett, jelenleg nem meghatározott célcsoportok: II. A KAR ESÉLYEGYENLİSÉGI TEVÉKENYSÉGÉNEK LEÍRÁSA 1. Mely célcsoportok felé irányul a Kar jelenlegi tevékenysége? 2. Kik foglalkoznak a Karon esélyegyenlıségi kérdésekkel? (név, beosztás, elérhetıség) 3. Mely testület(ek) foglalkozik (ill. foglalkoznak) a Karon esélyegyenlıségi kérdésekkel? 4. A Kar Hallgatói Önkormányzata milyen módon foglalkozik az esélyegyenlıséggel? (Bizottság neve, tagok neve, elérhetısége) 5. A Kar eddig elért eredményei az esélyegyenlıség terén 6. A Karon ill. a Kar közremőködésével eddig megrendezett esélyegyenlıségi programok, rendezvények: III. INFRASTRUKTÚRA 1. A fizikai akadálymentesítés helyzete a Karon 2. Az info-kommunikációs akadálymentesítés helyzete a Karon 3. Esélyegyenlıség megjelenítése a Kar honlapján. A honlap felelıse (név, elérhetıség) 4. Egyéb lehetıségek (pl. baba-mama szoba) IV. EGYÉB MEGJEGYZÉSEK 2.3. A felmérés eredménye A fentiekben leírt, 2010. februárjában elvégzett kérdıíves felmérés azt mutatja, hogy az ELTE karai eltérı módon kezelik az esélyegyenlıség kérdését. Ami azonban a célcsoportokat illeti, minden karon a speciális szükséglető hallgatók segítése van elıtérben, ıket követik a szociálisan rászoruló vagy hátrányos helyzető hallgatók. Munkavállalói célcsoportok csupán a Társadalomtudományi Kar és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar esélyegyenlıségi tevékenységében szerepelnek, elıbbi a megváltozott munkaképességő dolgozók és nyugdíj elıtt álló dolgozókra, utóbbi a fogyatékossággal élı oktatókra és egyéb alkalmazottakra, illetve a kisgyermekes hallgatókra is fordít figyelmet. Az esélyegyenlıségi tevékenységgel foglalkozó személyek és testületek tekintetében szintén igen eltérı a helyzet. Mindenhol ki vannak jelölve kari fogyatékosügyi koordinátorok és a HÖK keretein belül esélyegyenlıségi képviselı(k), de a testületek jelenléte és tevékenysége már jóval eltérıbb képet mutat. Esélyegyenlıségi kérdéseket érintı testületek csak a következı Karokon mőködnek: oktatóktól és hallgatókból álló Esélyegyenlıségi Bizottság a Bölcsészettudományi Karon, Speciális Szükséglető Hallgatók Segítı Testülete (SHST) a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon, Kortárs Segítı Csoport a Pedagógiai és Pszichológiai Karon, melynek segítı tevékenysége kiterjed a Bölcsészettudományi Karra is. A HKR 424. §-a alapján a PPK-án a Tanulmányi Bizottság mint kari speciális bizottság mőködik. Speciális szükséglető hallgatók esetében a kari fogyatékosügyi koordinátor a Tanulmányi Bizottság ülésének meghívott, javaslattétellel rendelkezı tagja. 2/14
Az esélyegyenlıség terén elért eddigi eredmények közül feltétlenül meg kell említeni az ELTE által elnyert IBM pályázatot, melynek következtében két nyelvi labor jött létre, a Társadalomtudományiés a Bölcsészettudományi Karon, ezek mőködtetése azonban eltérı intenzitású, fejlesztésre szorul. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon mőködik egy pályázai forrásból felépített, kifejezetten Jelnyelvi Labor, siket munkatárssal, amelyet a jelnyelvi tolmácsképésben, illetve jelnyelvi fejlesztésekhez és a kar hallgatóinak jelnyelvi képzésében használnak. Az eredmények között meg kell említeni számos esélyegyenlıségi rendezvényt is, melyek szervezésében a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar és a Bölcsészettudományi Kar végez kiemelkedı tevékenységet (esélyegyenlıségi sportnapok, érzékenyítı programok, konferenciák szervezésével). Az esélyegyenlıségi rendezvények, programok a Pedagógiai és Pszichológiai Karon is nagyobb szerepet kaptak, így például 2012. szeptember 20-án e Kar szervezte meg az ELTE szintő speciális sportnapot. Továbbá megemlítendı a Lágymányosi Campus Északi épületében lévı nyelvi labor is, melyet a Természettudományi Kar mőködtet. Ami az infrastruktúrát illeti, a fizikai akadálymentesítés (mozgássérült liftek– beleértve a jelenlegi liftek mozgássérültek és látássérültek számára történı akadálymentesítését fotocellás ajtóval, valamint a speciális korlát/lépcsıliftet mozgássérültek számára, mozgássérültek számára kialakított mosdók, Braille feliratozás a termeknél, indukciós hurok telepítése, vezetıszınyeg lefektetése a folyóson) terén az ELTE különbözı karai között nagy különbségek vannak, további fejlesztésekre van szükség. Az ELTE-n kisebb-nagyobb arányban van mód info-kommunikációs eszközök használatára, kölcsönzésére, ezen a területen a két nyelvi labor kihasználtságának növelésére, illetve újabb eszközök eszerzésére lenne szükség. A karok, az ELTE és a kollégiumok honlapján feltétlenül nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az egyenlı esélyő hozzáférés biztosításának, valamint az esélyegyenlıségi információk megjelenítésének. 2.4. További esélyegyenlıségi helyzetfelmérés szükségességérıl Az egyetemi esélyegyenlıségi munka elvégzése érdekében további helyzetelemzésre van szükség, mely az érintett célcsoportok feltérképezésére, az érdekükben kifejtett tevékenységek meghatározására irányul, úgy a hallgatók, mind az egyetemi munkavállalók körében. Elsı lépésként az ELTE Esélyegyenlıségi Bizottságának célkitőzése, hogy meghatározza a vizsgálati szempontok körét, és kidolgozza a mérésre szolgáló kérdıíveket, dokumentumokat. A megbízható, pontos tájékozódás érdekében az esélyegyenlıségi szakértı évente felmérést készít az Esélyegyenlıségi Bizottság számára. A szükséges adatokhoz történı hozzáférést az ELTE vezetısége biztosítja. A helyzetkép kialakítása során az esélyegyenlıségi szakértı és az Esélyegyenlıségi Bizottság különösen ügyelnek az adatvédelmi szempontokra és a vizsgálatban való önkéntes részvétel elvére. Az esélyegyenlıségi felmérés lefolytatásának, megvitatásának és elfogadásának menetét az Esélyegyenlıségi Bizottság ügyrendje tartalmazza.1 Minden, az esélyegyenlıség célcsoportját érintı intézkedés megfogalmazásába, vizsgálat kivitelezésébe az érintettek képviselıit be kell vonni.
1
Az ügyrend kialakítása folyamatban van. 3/14
3. AZ ESÉLYEGYENLİSÉG BETARTÁSÁNAK ÉS ELİSEGÍTÉSÉNEK INTÉZMÉNYI GARANCIÁI 3.1. Esélyegyenlıségi Bizottság 3.1.1. A Bizottság létrehozásáról és összetételérıl Az ELTE 2006. novemberében Esélyegyenlıségi Bizottságot hozott létre. A 2006. november 27-én elfogadott Esélyegyenlıségi Terv alapján a Bizottság 9 tagú, közülük egy fı a Közalkalmazotti Tanács, egy fı a Szakszervezet képviselıje, egy fı hallgató. 3.1.2. A Bizottság összetételének módosításáról Mivel a jelenlegi Bizottságban nincs jelen minden Kar képviselıje, jelen Esélyegyenlıségi Terv egyik célja az, hogy a Bizottság tagjainak számát módosítsa, pontosabban növelje, mely módosítás után az Esélyegyenlıségi Bizottság összetétele a következıképpen alakul: Az ELTE minden egyes Karának képviselıje, azaz 8 kari képviselı, akiket az adott Kar Dékánja jelöl ki. A kiválasztás során figyelemmel kell lenni arra, hogy ELTE Esélyegyenlıségi Bizottságában is képviselethez kell juttatni az érintett célcsoportok képviselıit. - a Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet által delegált egy képviselı - Kollégiumok képviselıje - Egyetemi fogyatékosügyi koordinátor - 1 HÖK képviselı (EHÖK Esélyegyelıségi referense) - a DÖK által delegált tag Az ELTE Esélyegyenlıségi Bizottságának létszáma: 13 (+1) fı. Az Esélyegyenlıségi Bizottság elnöke, a tagok javaslata alapján a rektor által a tagok közül felkért személy. 3.1.3. A Bizottság tagjainak felelısségérıl és visszahívásáról A Bizottság minden tagja felelısséggel képviseli a Bizottságban saját Karát ill. az általa képviselt Testületet, ami annyit jelent, hogy tájékozott, naprakész információkkal tud szolgálni az esélyegyenlıségi munkáról, rendezvényekrıl, esetleges problémákról, valamint a Bizottság minden egyes ülésén jelen van. Amennyiben a kijelölt képviselı két hiányzás után a harmadik alkalommal sem jelenik meg a Bizottság ülésén, akkor a Bizottság elnökének joga van az ELTE vezetısége felé ezt jelezni, ill. azt kérni, hogy a Kar ill. az adott Testület más személyt delegáljon helyette a Bizottságba. 3.1.4. A Bizottság hatásköre, feladatai A Bizottság elnöke folyamatos kapcsolatban áll az ELTE vezetésével, képviseli a Bizottságot a Szenátus ülésein, a vezetıséggel együttmőködve alakítja ki az ELTE esélyegyenlıségi tevékenységét, állásfoglalását esélyegyenlıségi kérdésekben, panaszok esetén, segíti az esélyegyenlıségi célok minél optimálisabb megvalósítását. A Bizottság tagjai meghívást kapnak saját karuk – az esélyegyenlıséget is érintı témaköröket tárgyaló, határozatokat hozó − Kari Tanácsi üléseire, s azon tanácskozási joggal vesznek részt. A Bizottság feladatai a következı téren nyilvánulnak meg: • Hátrányos megkülönböztetı intézkedések megelızése, kezelése; • Esélyegyenlıséget biztosító tevékenység kifejtése; 4/14
• •
Tájékoztatás, tanácsadás, figyelemfelhívás; Egyetemi szintő véleményalkotás o az egyetemi polgárságot érintı intézkedések meghozatala elıtt, o az egyetemi szabályzatalkotás során, • Tananyagfejlesztés szorgalmazása, • Irányelvek, szempontok kidolgozása, megadása o a szerzıdéskötés, kötelezettségvállalás során, o az oktatásban, o a pályázati tevékenység során, o a beruházások során, o a minıségfejlesztési tevékenységhez, o a foglalkoztatási tervek kidolgozásához; • szakértıi vélemények alapján a felvételi jelentkezést, felvételt kizáró okok szakmai felülvizsgálata. Az esélyegyenlőség vonatkozásában érdemi segítségnyújtás a pályázatok elkészítéséhez, beadásához; Vélemény kialakítása a Hallgatói Jogorvoslati Bizottság részére; Statisztika készítése, adatgyőjtés. A Bizottság minden tanévben legalább két alkalommal (az ıszi ill. a tavaszi félévben legalább egyszer) összeül és átnézi, megvitatja az ELTE-n folyó esélyegyenlıségi tevékenység alakulását a félévben, errıl az esélyegyenlıségi szakértıvel közösen beszámolót készít az ELTE vezetése számára. A Bizottság elnöke szükség esetén rendkívüli ülést hív össze. Minden megbeszélésrıl jegyzıkönyv készül. 3.1.5. A Bizottság munkáját segítı esélyegyenlıségi szakértırıl Mivel az ELTE Esélyegyenlıségi Bizottságának tagjai olyan közalkalmazottak és oktatók, akik ezt a tevékenységet önkéntesen és szakmai munkájuk mellett végzik, számos feladat elvégzése során csak kiegészítı, segítı szerepet tudnak vállalni. Annak érdekében, hogy az esélyegyenlıségi tevékenység az egyetemen jóval aktívabb és dinamikusabb legyen, valamint az ELTE meg tudjon felelni a pályázati kiírásokban szereplı feltételeknek és elvárásoknak, az ELTE Esélyegyenlıségi Bizottsága kezdeményezi, hogy az ELTE – amint erre pénzügyi lehetısége nyílik – gondoskodjon egy esélyegyenlıségi szakértı alkalmazásáról. Mindaddig, amíg erre nem kerül sor, az esélyegyenlıségi szakértı 3.2.2. pont szerinti feladatait az Esélyegyenlıségi Bizottság elnöke, vagy az általa erre – az Esélyegyenlıségi Bizottság nem érintett tagjai véleményének kikérését követıen – a Bizottság tagjai közül állandó, vagy eseti jelleggel felkért személy gyakorolja.
3.2. Esélyegyenlıségi szakértı 3.2.1. Az esélyegyenlıségi szakértı kiválasztásáról Az esélyegyenlıségi szakértı rendelkezzen felsıfokú végzettséggel (lehetıség szerint társadalomtudományokban jártas), legalább 3 éves tapasztalattal az esélyegyenlıség terén, ismerje a felsıoktatási intézmények törvényi szabályozását, mőködését. Feltétel még az idegennyelv-tudás is: legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezzen angol vagy német nyelvbıl. A szakértı felkérése munkafeltételeinek meghatározása a Rektori Hivatal Fıtitkárának feladata, de az ELTE Esélyegyenlıségi Bizottsága egyetértési jogot kér a kiválasztási folyamat során. 3.2.2. Az esélyegyenlıségi szakértı feladatai
5/14
Az esélyegyenlıségi szakértı olyan konkrét feladatokat tud ellátni az egyetemen, mellyel nemcsak hozzásegíti az egyetemet, hogy törvényes kötelezettségeinek eleget tegyen, koordinálva a különbözı karok esélyegyenlıségi tevékenységét, hanem nagyban növeli az egyetem esélyét különbözı hazai és nemzetközi pályázatok elnyeréséhez, elısegíti, hogy az ELTE csatlakozzon nemzetközi intézményekhez, rendszerekhez, rendezvényekhez, ezeket koordinálja. Konkrét feladatai a következık: -
-
-
Tanácskozási joggal részt vesz az ELTE Esélyegyenlıségi Bizottság ülésén Az Esélyegyenlıségi Terv nyomon követése és végrehajtásának segítése, az éves helyzetfelmérı vizsgálat elkészítése Pályázatok figyelése, elıkészítése, nyomon követése, a kifejezetten esélyegyenlıséggel kapcsolatos pályázatok lebonyolítása Az egyetem esélyegyenlıségi tevékenységével kapcsolatos információ megfelelı megjelenítése az ELTE honlapján, illetve a különbözı karok honlapjain megjelenı információk összehangolása Az ELTE képviselete különbözı rendezvényeken az ELTE Esélyegyenlıségi Bizottságával közremőködésben Az Esélyegyenlıségi Bizottság üléseinek elıkészítése Az Esélyegyenlıségi Bizottság ügyrendjének kidolgozása az ELTE Esélyegyenlıségi Bizottságával közremőködésben A jogorvoslat, panaszkezelés rendjének kidolgozásában segíti az ELTE Esélyegyenlıségi Bizottságát. Adatok begyőjtése – a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartásával – (foglalkoztatottakkal kapcsolatos adatokról az egyetem fıtitkárától, az ELTE Emberi Erıforrás Osztályától, és a kari Dékáni Hivatalok vezetıitıl, a Szakszervezettıl; a speciális szükséglető hallgatókról az egyetemi fogyatékosügyi koordinátortól, egyéb hallgatókkal kapcsolatos adatokról az Oktatási Igazgatóságtól, a kari Tanulmányi Osztályoktól és az EHÖK-tıl), a beszerzett adatok rendszerezése, statisztika készítése. Az adatgyőjtést és rendszerezést évente két alkalommal – az ıszi és a tavaszi félévben – végzi el. Folyamatos együttmőködés az EHÖK esélyegyenlıségi referensével.
4. INTÉZKEDÉSI TERV 4.1. Megállapodás az általános célokban 4.1.1. A diszkrimináció tilalma, egyenlı bánásmód Az ELTE támogatja az egyenlı bánásmód elveinek tiszteletben tartását és az esélyegyenlıség elısegítését. A foglalkoztatás során megelızi és megakadályozza a munkavállalók, a hallgatói jogviszonyban állók hátrányos megkülönböztetését (ideértve a közvetlen hátrányos megkülönböztetést, a közvetett hátrányos megkülönböztetést, a zaklatást, a jogellenes elkülönítést, a megtorlást, valamint az ezekre adott utasítást). Ez kiterjed különösen a munkaerı-felvételre, az alkalmazásnál a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezésre, a felmondásra és egyéb, a foglalkoztatással összefüggı esetekre. Az ELTE kiemelt figyelmet fordít az alábbi tulajdonságok miatt bekövetkezı hátrányos megkülönböztetés megelızésére, megszüntetésére: a) nem, b) faji és etnikai hovatartozás, 6/14
c) bırszín, d) nemzetiség, e) nemzetiséghez való tartozás, f) anyanyelv, g) fogyatékosság, h) egészségi állapot, i) vallási vagy világnézeti meggyızıdés, j) politikai vagy más vélemény, k) családi állapot, l) anyaság (terhesség) vagy apaság, m) szexuális irányultság, n) nemi identitás, o) életkor, p) társadalmi származás, q) vagyoni helyzet, r) a foglalkoztatási jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony részmunkaidıs jellege, illetve határozott idıtartama, s) érdekképviselethez való tartozás. 4.1.2. Az emberi méltóság tiszteletben tartása A foglalkoztatás és az oktatási-kutatási tevékenység során az ELTE tiszteletben tartja a munkavállalók és a hallgatók értékeit, emberi méltóságát. A saját és a munkavállalók érdekeit figyelembe véve, azokat összeegyeztetve olyan munkafeltételeket, munka- és oktatási körülményeket, munkahelyi légkört alakít ki, amelyek az alapvetı értékeknek a megırzéséhez és megerısítéséhez hozzájárulnak. 4.1.3. Partneri kapcsolat, együttmőködés Az ELTE a foglalkoztatási viszony keretei között is a partnerség elvének érvényesítésére törekszik. Ennek érdekében átlátható szerzıdéses viszonyokat alakít ki, szem elıtt tartva a kölcsönös elınyök egyidejő biztosítását. A munkáltató és a dolgozók kapcsolatát tükrözi a Kollektív Szerzıdés, amelynek létérıl a közalkalmazottak a kinevezésükkel egyidıben írásban tájékoztatást kapnak. 4.1.4. Méltányos és rugalmas bánásmód A megkülönböztetés tilalma, az egyenlı bánásmód elve nem alkalmas az összes létezı egyenlıtlenség megszüntetésére, amely érheti a munkavállalókat foglalkoztatásuk során és a hallgatókat tanulmányaik folyamán. Az egyetem ennek megfelelıen olyan pozitív, méltányos intézkedéseket dolgoz ki, amelyek elısegítik a munkavállalók foglalkoztatási pozíciójának javulását, megırzését, a hátrányos helyzető hallgatók elınyben részesítését. 4.1.5. Az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében az ELTE – amint erre pénzügyi lehetısége nyílik – az Esélyegyenlıségi Bizottsággal együttmőködı esélyegyenlıségi szakértıi státuszt hoz létre a tervben foglalt intézkedések koordinálására és végrehajtására, illetve – a felelısség meghatározásától függıen – a végrehajtás ellenırzésére. Az esélyegyenlıségi szakértı feladatait díjazás ellenében látja el, tevékenységérıl az egyetemi Esélyegyenlıségi Bizottság elıtt beszámolási kötelezettsége van. 4.1.6. Az ELTE mint munkáltató az egyenlı bánásmód betartása és az esélyegyenlıség elısegítése érdekében a munkaügyi folyamatok szabályozása terén az alábbiak szerint jár el. – A munkáltató az álláshirdetések megfogalmazásakor és a munkavállalók kiválasztásánál az egyenlı bánásmód elvét a 2003. évi CXXV. törvénynek megfelelıen érvényesíti. 7/14
– A munkáltató a munkakörülményeket úgy alakítja, hogy folyamatosan elısegítse a munkavállalók fizikai és szellemi képességeinek maximális kiteljesedését. Nem érheti hátrányos megkülönböztetés létszámleépítés során az általános célok között meghatározott célcsoportba tartozókat. – A munkáltató vállalja, hogy pozitív intézkedésekkel (például re-orientációs képzés) segíti a munkájukhoz visszatérıket (GYED, GYES, GYET fizetés nélküli és betegszabadság). – Az illetmény és juttatások területén az esélyegyenlıség biztosítása érdekében a munkáltató vállalja, hogy biztosítja az egyenlı munkáért egyenlı bér elvét, szem elıtt tartja az egyenlı és a minden szempontot figyelembe vevı igazságos munkateher eloszlást. – Az elıléptetésnél, az elımenetelnél nem érheti hátrány az általános célok között meghatározott célcsoport tagjait. Az ELTE a hallgatók esetében a tanulmányi ügyekben is érvényesíti az egyenlı bánásmód betartásával kapcsolatos és az esélyegyenlıségi szempontokat. Az ezzel kapcsolatos szempontokat „Az ELTE Szervezeti és Mőködési Szabályzatának II. kötetében”, vagyis a Hallgatói Követelményrendszerben kell megjelölni, amelyre a Bizottság tesz javaslatot. 4.1.7. Az egyenlı esélyő hozzáférés (fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés) terén az ELTE az alábbiakat követi. – Az épületek (a campusokon belüli épületek, az igazgatási szerv épületei és a kollégiumok) megközelítésének akadálymentesítésével a fogyatékossággal élı, megváltozott munkaképességő, idıs és kisgyermekes hallgatók, munkavállalók és látogatók közlekedését igyekszik elısegíteni, megkönnyíteni. A költségvetés tervezése során az erre a célra biztosított állami nomratíva (fogyatékos normatíva) terhére mindig figyelembe veszi a fizikai akadálymentesítési célú beruházás iránti igényeket. Gondot fordít arra, hogy a tervezésbe bevonja az egyetem fogyatékosügyi koordinátorát – kari épület esetén a kari fogyatékosügyi koordinátort –, az EHÖK esélyegyenlıségi referensét, a terveket véleményezteti egy rehabilitációs szakmérnökkel annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az egyetemes tervezés eszméjének. – Az ELTE a fizikai akadálymentesítéssel egyenrangú feladatának tartja az infokommunikációs akadálymentesítést is, ezért támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek elısegítik az információhoz való egyenlı esélyő hozzáférést. Így például minden esetben támogatja – amennyiben a fogyatékos normatívában a fedezet rendelkezésre áll – a speciális szükségletbıl kifolyólag indokolt eszközbeszerzést, mely a fogyatékos hallgatók tanulásához szükséges (pl. digitális nagyító, speciális programmal ellátott notebook stb.) Az egyetem gondoskodik arról, hogy az elektronikus tanulmányi rendszer használata a különbözı típusú fogyatékossággal élı hallgatók és munkavállalók számára akadálymentes legyen.
4.1.9. Az egész életen át tartó tanulás eszméjének megvalósítása, a képzési programokhoz való egyenlı hozzáférés elısegítése. A munkakör ellátását segítı, valamint a szakmai elımenetelhez hozzájáruló képzésben való részvétel kortól, nemtıl, családi és egészségi állapottól függetlenül történik. Az intézmény a munkavállalók tanulási, továbbképzési igényeit folyamatosan átvizsgálja, azokat érdekeivel összehangolja. Az ELTE elısegíti a nyelvi képzést, saját infrastrukturális lehetıségeit a munkavállalók számára kedvezményesen elérhetıvé teszi. Az ELTE a továbbtanulást egyedi tanulmányi szerzıdésben rögzített feltételekkel anyagilag is támogathatja. Amennyiben ez lehetséges a képzések munkaidıben történı lebonyolítását teszi elérhetıvé. A munkavállaló számára biztosítja a munkáltató igényeinek megfelelıen, az egyenlı eséllyel hozzáférhetı, egész életen áttartó tanulás lehetıségét.
8/14
A munkavállalók teljes köre számára biztosítja a képzésekhez és az azokról való tájékozódás lehetıségéhez való hozzáférést. A munkáltató által a munkavállalók szervezett képzéseket a gyermekgondozási, oktatási intézmények nyitvatartási idejének figyelembe vételével szervezi. Az ELTE munkavállalói számára mőködtetett képzési rendszerében nem érheti hátrány az általános célok között meghatározott célcsoportokat. Pozitív intézkedésként ezeket a csoportokat szükség esetén elınyben részesíti a képzésekhez való hozzáférés során. 4.1.10. A családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése Az Egyetem indokolt esetben munkaidı kedvezményt biztosít a 2 vagy több 10 éven aluli gyermeket nevelı, vagy legalább egy 10 éven aluli gyermeket egyedül nevelı, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelı munkavállalók számára, melynek az esetenkénti igénybevétele azonban nem akadályozhatja a munkavállaló munkaköri feladatainak ellátását. A munkáltató lehetıség szerint biztosítja a rendkívüli családi események (gyermekszületés, gyermek ballagása stb.) esetére a szabadságot a rendes szabadság keret terhére.
4.2. Esélyegyenlıségi intézkedések az elkövetkezendı három évre 4.2.1. Az egyenlı bánásmód és az esélyegyenlıség fenntartásával, illetve ezek megsértésével kapcsolatos az egyetemi infrastruktúrát érintı intézkedések Az egyetem az alábbi eszközökkel biztosítja, hogy minden polgára megismerje az egyenlı bánásmód és az esélyegyenlıségi elveit: – Az esélyegyenlıséggel kapcsolatos információk közzétételet az egyetem és a karok honlapjain. Felelıs: az egyetemi honlap esetében az az esélyegyenlıségi bizottság elnöke vagy ha mőködik az egyetemen, akkor esélyegyenlıségi szakértı, kari honlapok esetében a kari bizottsági tagok, illetve kifejezetten fogyatékosügy esetén a kari fogyatékosügyi koordinátor Határidı: kinevezést követı 2 hónapon belül, majd frissités folyamatosan. – Személyes tájékoztatás, elıadás esélyegyenlıségi kérdésekben. Felelıs: az esélyegyenlıségi bizottság elnöke, vagy ha mőködik az egyetemen, akkor az esélyegyenlıségi szakértı. Határidı: igény szerint. – Esélyegyenlıségi napok hallgatók és oktatók számára. Felelıs: az egyetemi fogyatékosügyi koordinátor és az EHÖK esélyegyenlıségi referense. Határidı: folyamatos (évente legalább egy rendezvény). 4.2.2. Helyzetfelmérés Az esélyegyenlıségi bizottság elnöke, vagy ha mőködik az egyetemen, akkor az esélyegyenlıségi szakértı évente elvégez egy olyan vizsgálatot, amely feltérképezi az esélyegyenlıség helyzetét az egyetemen. A helyzetfelmérés az alábbi szempontok szerint történik: – Mely hátrányos helyzető csoportok vannak jelen? – Milyen a hátrányos helyzető célcsoportok aránya a vezetıi munkakörökben, milyen arányban részesülnek az elérhetı kedvezményekbıl stb.? – Éri-e hátrány, és ha igen, mely területeken az egyes hallgatókat, munkavállalókat? – Milyen a szakértıi vélemények elfogadási aránya, melyek az esetleges elutasítás okai? – Érvényesül-e az nemek közötti egyenlıség elve a munkabér vonatkozásában? – Elégedettek-e az esélyegyenlıség és az egyenlı bánásmód megvalósulásával? – Elégedettek-e az esélyegyenlıségi tervben foglaltak végrehajtásával? 9/14
– – –
Elégedettek-e az esélyegyenlıség intézményrendszerének mőködésével, eljárásrendjével és a felek közötti kommunikáció színvonalával? Elégedettek-e a tájékoztatás színvonalával, az információkhoz való hozzáférés minıségével? Elégedettek-e az egyenlı esélyő hozzáféréssel a fizikia és az info-kommunikációs akadálymentesítés terén?
A helyzetfelémérés eredményei és adatai nyilvánosak, az ELTE polgárok teljes köre számára elérhetı az egyetem honlapján. A kari szintre lebontott eredményeket saját Karuk esélyegyenlıségi helyzetének javítása érdekében a kari fogyatékosügyi koordinátorok is megkapják. Az esélyegyenlıségi bizottság megvitatja a helyzetfelmérı vizsgálat eredményeit és a tanulságokat levonva, szükség esetén kezdeményezi az Esélyegyenlıségi Terv módosítását. Felelıs: ha mőködik, az esélyegyenlıségi szakértı, Esélyegyenlıségi Bizottság. Határidı: tárgyév november 30. 4.3 A munkavállalók esélyegyenlıségével kapcsolatos konkrét intézkedések 4.3.1. A munkaerı kiválasztás, munkába való visszatérés területén való esélyegyenlıség biztosítása Az aktuális álláshirdetések megjelentetése elıtt a pályázati kiírásokba az esélyegyenlıségi szakértı betekintést nyerhet. A jelöltek kiválasztásánál a munkáltató kérheti az egyenlı esélyek biztosítása érdekében az esélyegyenlıségi szakértı közremőködését. A munkahelyi sokszínőség megvalósulása érdekében az esélyegyenlıségi szakértı közremőködésével az Egyetem olyan elınyben részesítési szempontokat dolgoz ki, amely lehetıvé teszi hátrányos helyzető csoportok a jelenleginél nagyobb arányban történı alkalmazását (pl. fogyatékossággal élık, nemzetiségekhez tartozók stb.). Felelıs: Esélyegyenlıségi Bizottság együttmőködve az egyetem vezetésével Határidı: folyamatos
4.3.2. Egyenlı esélyő elıléptetési, elımeneteli lehetıségek biztosítása minden munkavállaló számára A vezetıi beosztások meghatározásánál az ELTE érvényesíti az esélyegyenlıségi elveket. Ennek érdekében az esélyegyenlıség körébe tartozó csoportokba tartozó jelöltek számára az esélyegyenlıségi bizottság speciális feltételrendszert dolgoz ki. Felelıs: Esélyegyenlıségi Bizottság Határidı: 4 február 4.3.3. Oktatási, képzési programokhoz való egyenlı hozzáférés elısegítése A Bizottság évente vonatkozásában.
ellenırzi a képzési, továbbképzési tervek megvalósulását a célcsoportok
10/14
A Bizottság gondoskodik arról, hogy lehetıség szerint a kari fogyatékosügyi koordinátorok az egyetemi koordinátor javasalata alapján továbbképzésben részesüljenek. Felelıs: Esélyegyenlıségi Bizottság, esélyegyenlıségi szakértı Határidı: A képzési terv monitorozása folyamatos 4.3.4. Munkakörülmények általános javítása és a munkavállalók egészségének megóvása, valamint tájékoztatás A munkakörülmények általános javítása, a munkavállalók egészségének megóvása, valamint tájékoztatása érdekében a munkáltató az alábbiakat vállalja: • •
•
defibrillátort biztosít minden egyes Karon és a karokon kívüli szervezeti egységekben, megszervezi az eszköz használatához szükséges oktatást; engedélyezi, hogy a krónikus betegségben szenvedı rendszeres kezelés alatt álló ELTE jogviszonyban állók a kezelést – írásbeli szakorvosi ajánlás vagy vélemény alapján- a munkaidı egy részében is igénybe vehessék, azonban a kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a dolgozó munkaköri feladatainak ellátását; az általános célok között megjelölt kedvezményezett csoportokra vonatkozó speciális társadalombiztosítási, pénzügyi szabályokról, azok változásáról rendszeresen tájékoztatja az érintetteket, amennyiben ez lehetséges írásos formában; lehetıséget biztosít rendszeres, szakirányú képzettséggel rendelkezı szakember által nyújtott konzultációra.
4.3.5. A 40 év feletti, a megváltozott munkaképességő, a fogyatékossággal élı, valamint beteg közeli hozzátartozót rendszeresen ápoló munkavállalók helyzetének javítása A 40 év alatti megváltozott munkaképességő, tartós betegséggel rendelkezı, fogyatékossággal élı, valamint a 40 év feletti ELTE jogviszonyban álló munkavállalók számára az ELTE lehetıvé teszi: o speciális egészségügyi szőrı vizsgálatokon való rendszeres részvételt; o a szőrıvizsgálatokon és kezeléseken való részvételt, szükség esetén akár munkaidıben; o az akadálymentes, egészséges munkahelyi környezet kialakítását a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény ratifikálásával (2007. évi XCII. törvény) Magyarországon is megjelent "egyetemes tervezés" eszméjének megfelelıen. Ezen felül, az 55 év fölötti korcsoport számára: o kiemelt mentális törıdést nyújt a nyugdíj közeli, illetve a nyugdíjkorhatárt elérı ELTE jogviszonyban állóknak, az életforma megváltozása elıtt, o a nyugdíjas korba való átmenet megkönnyítése érdekében nyugdíj-elıkészítı programokat dolgoz ki, melyek lehetıvé teszik, hogy az érintettek felkészülhessenek a nyugdíjazásra, a nyugdíjas életformára, az aktív nyugdíjas évekre; o egyénre szabott tájékoztatást ad és csoportos tanácsadást tart a nyugdíjba vonulási lehetıségekrıl, jogosultságokról, járandóságokról; 4.3.6. A tartós beteg vagy fogyatékos közeli hozzátartozót rendszeresen ápoló munkavállalók számára •
igény esetén havi 4 óra szabadon felhasználható munkaidı kedvezmény (össze nem vonható) igénybevételének lehetıségét biztosítja, de a munkaidı kedvezmény igénybevétele nem akadályozhatja a dolgozó munkaköri feladatainak ellátását;
11/14
•
szociális segély, segédeszköz megvásárlásának támogatása, lakáskölcsön igénylése esetén elınyt biztosít az elbírálás során;
4.3.7. A családos munkavállalók számára biztosított kedvezmények kiterjesztése (családbarát munkahely program) A családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolása céljából a munkáltató • a 14 év alatti gyermeket nevelı, a 18 év alatti gyermeket egyedül, vagy fogyatékos gyermeket nevelı ELTE jogviszonyban állók számára felajánlja a rugalmas, egyenlıtlen munkaidı lehetıségét a munkáltatói jogkör gyakorlójával történı megegyezés alapján; • a juttatási rendszerek kialakításánál figyelembe veszi a 14 év alatti gyermeket, 18 év alatti gyermeket egyedül, vagy fogyatékos gyermeket nevelı munkavállalók többlet költségeit/igényeit. Ennek érdekében: o a szabadság kiadását a munkáltató rugalmasan kezeli, lehetıség szerint figyelembe veszi a soron kívüli szabadságolást családi okok miatt, o esetenként munkahelyi családos rendezvényeket szervez (pl.: Mikulás, Karácsony, Gyereknap), • A szülési szabadság, gyermekszülési/gyermekgondozási szabadságon lévı munkavállalókat egyenrangú munkavállalónak tekinti. Ennek érdekében: o a szülési szabadság, GYES, GYED, GYET miatti távollét ideje alatt is folyamatosan tartja a kapcsolatot az alkalmazottakkal, a közérdekő tudnivalókról, illetve az otthon lévı szülıket érintı információkról (pl. pénzügyi, tb., egyéb változások) tájékoztatja az érintetteket, o a munkába való visszatéréskor tájékoztatja a szülıi helyzetére vonatkozó jogi és pénzügyi, társadalombiztosítási szabályokról, adatszolgáltatási kötelezettségeirıl, az elérhetı kedvezményekrıl, juttatásokról, o igény esetén megszervezi a feltételeit és biztosítja a részmunkaidı, illetve rugalmas munkaidı igénybevételének lehetıségét, o megteremti a távmunka bevezetésének lehetıségét, o szükség esetén a kisgyermeket nevelı nık számára, kérésükre megteremti az osztott munkakör lehetıségét, o egyénre szabott karrierfejlesztési programot alakít ki az érintettekkel, mely a szülıi állapot figyelembevételével irányozza elı a karrier lehetıségeket. 4.3.8 Az egyetem külön rendelkezésekkel a roma hallgatókat segítı egyetemi ösztöndíjprogramot dolgoz ki. .. Felelıs: Esélyegyenlıségi Bizottság, esélyegyenlıségi szakértı együttmőködve az egyetem vezetésével és az EHÖK-kel Határidı: 2014. június
4.3.9 Fiatal pályakezdık esetén az egyetem lehetıség szerint támogatja a munkavállalói kompteneciákat fejlesztı képzésekben való részvételt illetve a tudományos fokozat megszerzése elıtt álló oktatóknak óratartási/munkaidı kedvezmény adható,
Felelıs: Esélyegyenlıségi Bizottság, esélyegyenlıségi szakértı együttmőködve az egyetem vezetésével Határidı: 2014. június 12/14
4.3.9 Az esélyegyenlıségi terv megvalósulát segítik az egyetem dolgozóit célzó érzékenyítı tréningek is. Ezért az egyetem különbözı célcsoportok számára esetleg eltérı tartalommal rövidebb képzéseket, tréningeket szervez. Felelıs: Esélyegyenlıségi Bizottság esélyegyenlıségi szakértı együttmőködve az egyetem vezetésével Határidı: 2014. március
5. NYILVÁNTARTÁS A kedvezmények mind szélesebb körő igénybevétele érdekében, az I. pontban meghatározott célcsoportba tartozók ELTE jogviszonyban állókról azok informált beleegyezése alapján nyilvántartást vezet. Az adatkezelésre a felhatalmazást a következı törvények adják meg: 2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról, valamint a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. Az adatok nyilvántartása csak azokban az esetekben lehetséges, ha az konkrétan meghatározott esélyegyenlıségi intézkedések jogosultjainak a meghatározásához történik, vagyis abban az esetben, ha az valamilyen elınyben részesítés érdekében szükséges. A nyilvántartásban kizárólag olyan dolgozók által önkéntes alapon szolgáltatott adatok szerepelnek, amelyek vonatkozásában a ELTE jogviszonyban állók kifejezett írásbeli hozzájárulásukat adják a szolgáltatott adatok kezeléséhez. A nyilvántartásban szereplı különleges személyes adatok csak a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései szerint és jelen Esélyegyenlıségi Terv által érintett idıszak utolsó napjáig kezelhetıek. A nyilvántartásról szóló eljárásrendet az Esélyegyenlıségi Bizottság alakítja ki, végrehajtását pedig az esélyegyenlıségi szakértı ellenırzi. A munkáltató az alábbi tartalmú, önkéntesen tett hallgatói és dolgozói nyilatkozat tartalmát kezeli: Az itt felsorolt nyilatkozatokat fıszabályként névvel ellátott módon kell megtenni, külön jelölésre kerülnek azok a nyilatkozatok, kérdıívek, melyek anonim módon is kitölthetıek. o o o o o o o o o o o o
Nyilatkozat 14 év alatti gyermek(ek) nevelésérıl Nyilatkozat fogyatékos gyermek nevelésérıl Nyilatkozat 18 év alatti gyermek(ek) egyedül nevelésérıl Nyilatkozat roma identitásról, egyéb nemzetiséghez való tarozásról Nyilatkozat legalább 50%-os fogyatékosságról, megváltozott munkaképességrıl Nyilatkozat beteg vagy fogyatékossággal élı közeli hozzátartozó saját háztartásban történı ápolásáról Nyilatkozat a 40. életév betöltése után járó kedvezmények igénybevételérıl Nyilatkozat az 55. betöltése után járó kedvezmények igénybevételérıl Nyilatkozat a GYES-rıl, GYED-rıl való visszatérés után járó kedvezmények igénybevételérıl Nyilatkozat azon területekrıl, melyeken hátrány éri az egyes munkavállalót (anonim módon kitölthetı) Nyilatkozat speciális szükségletrıl (hallgató tölti ki) Elégedettséget mérı kérdıívek (anonim módon kitölthetı).
13/14
Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése érdekében a munkahelyi körülményeket állandó kontrollal, fejlesztéssel jobbá és a minıségbiztosítás alapszabálya szerint ellenırzöttebbé kívánjuk tenni. 6. PANASZTÉTEL BIZTOSÍTÁSA Az egyenlı bánásmód megsértése (hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás) esetén a munkavállaló az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben biztosított eljárások megindítását megelızıen, vagy bármely jelen Esélyegyenlıségi Tervben foglalt elıírás megszegése, továbbá egyéb az egyenlı bánásmódot és az esélyegyenlıséget érintı panasz esetén az esélyegyenlıségi szakértıhöz fordulhat. A panasztétel nem korlátozza a dolgozót abban, hogy a rendelkezésre álló törvényes eszközök igénybevételével az ügyet jogi útra terelje. Az esélyegyenlıségi szakértı a panaszt kivizsgálja. Ennek során elıször egyeztet az érintett kar vagy önálló szervezeti egység vezetıjével. A panaszos ügyet a felek elsısorban békés úton, egyeztetéssel próbálják megoldani, az esélyegyenlıségi szakértı közvetítésével. Ennek meghiúsulása esetén az esélyegyenlıségi szakértı a panaszt – annak megtételétıl számított 15 munkanapon belül – az Esélyegyenlıségi Bizottság elé tárja. A benyújtott panaszt az Esélyegyenlıségi Bizottság véleményezi, a vizsgálat eredményérıl pedig tájékoztatja a munkáltatót. Amennyiben a kivizsgálás megerısíti a dolgozó által kifogásolt jelenség meglétét (zaklatás, emberi méltóság megsértése stb.), a munkáltató haladéktalanul köteles intézkedni a sérelmet okozó jelenség megszüntetése érdekében.
7. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Esélyegyenlıségi Tervben rögzített kedvezmények körét az ELTE, az esélyegyenlıségi szakértıvel és az Esélyegyenlıségi Bizottság tagjaival együttmőködve folyamatosan bıvítheti. Jelen Esélyegyenlıségi Terv aláírását követıen haladéktalanul megjelenik az ELTE, valamint a karok honlapján, a hallgatók és a munkavállalók tájékoztatása céljából, ahol az is olvasható, hogy az érintettek hova fordulhatnak közvetlen, akár személyes tájékoztatásért. Az Esélyegyenlıségi Tervet meg kell ismertetni az újonnan hallgatói vagy foglalkoztatási jogviszonyt létesítı érintettekkel is. A következı idıszakra szóló esélyegyenlıségi terv elfogadási határideje: 2017. június 30.
14/14
