Az Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának Szervezeti és működési szabályzata
2013
Tartalomjegyzék 1.
Bevezetés .................................................................................................................................................................... 5 1.1.
A Szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma ........................................................................................... 5
1.2.
A Szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai .................................................................................... 5
1.3.
A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .................................................... 5
1.4. Az intézmény adatai, feladat-ellátási rendje ....................................................................................................... 6 1.4.1. Adatok......................................................................................................................................................... 6 1.4.2. Az ellátandó alapfeladatok, szakfeladatok jogszabály szerinti megnevezése ............................................. 6 1.5. Szervezeti felépítés .............................................................................................................................................. 8 1.5.1. Az intézmény szervezeti ábrája................................................................................................................... 8 1.5.2. Az intézmény vezetője ................................................................................................................................ 8 1.5.3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai ............................................................................................... 9 2.
3.
A működés rendje ..................................................................................................................................................... 9 2.1.
Nyitva tartási rend .............................................................................................................................................. 9
2.2.
Az iskola ügyeleti rendje ..................................................................................................................................... 9
2.3.
A tanítás, a tanulók felügyeletének rendje ........................................................................................................ 10
2.4.
A belépés és a benntartózkodás rendje ............................................................................................................. 10
2.5.
A létesítmények használati rendje ..................................................................................................................... 10
2.6.
A dohányzással kapcsolatos előírások .............................................................................................................. 11
2.7.
Intézményi védő, óvó előírások ......................................................................................................................... 11
2.8.
Tájékoztatás az iskolai alapdokumentumokról ................................................................................................. 12
2.9.
Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolás .............................................................................. 12
A vezetői munka rendje .......................................................................................................................................... 13 3.1. Személyek a vezetésben ..................................................................................................................................... 13 3.1.1. Igazgató ..................................................................................................................................................... 13 3.1.2. Általános igazgatóhelyettes ...................................................................................................................... 14 3.1.3. Képzési igazgatóhelyettes ......................................................................................................................... 15 3.1.4. Gazdasági ügyvezető ................................................................................................................................ 15 3.1.5. Területi munkaközösségek vezetői ........................................................................................................... 16 3.1.6. Szakmai munkaközösségek vezetői .......................................................................................................... 17
4.
3.2.
A kiadmányozás szabályai ................................................................................................................................ 17
3.3.
A képviselet szabályai ....................................................................................................................................... 18
3.4.
Helyettesítési rend az intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetére ............................................. 19
3.5.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................................................................ 19
A kapcsolattartás rendje ........................................................................................................................................ 20 4.1. A belső kapcsolattartás rendje .......................................................................................................................... 20 4.1.1. Vezetői tanács ........................................................................................................................................... 20 4.1.2. Vezetőtestület............................................................................................................................................ 20 4.1.3. Területi munkaközösségek........................................................................................................................ 20 4.1.4. Szakmai munkaközösségek ...................................................................................................................... 21 4.1.5. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje ............................................ 22 4.1.6. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal..................................................................................................... 22 4.1.7. Az intézményi sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje ..................... 23 4.1.8. Pedagógusok és a tanulók közötti kapcsolattartás rendje .......................................................................... 24 4.1.9. A pedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás rendje ........................................................................ 24 2
4.2. A külső kapcsolattartás rendje .......................................................................................................................... 24 4.2.1. A vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás ........................................................................ 24 4.2.2. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja .................................................................................... 25 5.
Eljárásrendek .......................................................................................................................................................... 27 5.1.
Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ............................................................................. 27
5.2.
Feladatok a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban ............................................................... 28
5.3.
Teendők tanulóbaleset esetén ........................................................................................................................... 28
5.4.
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ..................................................................................... 29
5.5. A fegyelmi eljárás szabályai ............................................................................................................................. 29 5.5.1. Fegyelmi eljárás ........................................................................................................................................ 29 5.5.2. Egyeztető eljárás ....................................................................................................................................... 30 5.5.3. Fegyelmi tárgyalás .................................................................................................................................... 30 5.5.4. A fegyelmi tárgyalás menete..................................................................................................................... 31
6.
7.
8.
9.
5.6.
Iratkezelés szervezeti rendje, feladat- és hatáskörök ........................................................................................ 32
5.7.
Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ................................................ 36
5.8.
Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ....................................... 36
5.9.
Reklámtevékenység szabályai a nevelési-oktatási intézményben ...................................................................... 37
Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések ........................................................................................... 37 6.1.
Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ................................................................................... 37
6.2.
A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ................................................................................. 37
6.3.
A szülői közösségek véleményezési joga ........................................................................................................... 39
Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................................................................................ 39 7.1.
Sportmunka ....................................................................................................................................................... 39
7.2.
Szakkör, énekkar ............................................................................................................................................... 40
7.3.
Fakultatív hit- és vallásoktatás ......................................................................................................................... 40
Az iskola működése ................................................................................................................................................. 41 8.1.
A törvényes működés alapdokumentumai ......................................................................................................... 41
8.2.
A pedagógus munkaköre ................................................................................................................................... 41
8.3.
A szakvezető joga és kötelessége ....................................................................................................................... 42
8.4.
A tanítójelöltek jogai és kötelességei a gyakorlati képzés időszakában ............................................................ 43
8.5.
A tanulók felvétele, haladása és mentesítése ..................................................................................................... 44
8.6.
A helyi ellenőrzés értékelés rendje .................................................................................................................... 45
Az iskolai könyvtár működési rendje .................................................................................................................... 45 9.1.
Jogszabályi rendelkezések ................................................................................................................................ 45
9.2. A könyvtár működése ........................................................................................................................................ 45 9.2.1. A könyvtár azonosító adatai ...................................................................................................................... 45 9.2.2. A könyvtár fenntartása és felügyelete ....................................................................................................... 46 9.2.3. A könyvtár feladatai .................................................................................................................................. 46 9.2.4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre ................................................................................................................. 47 9.2.5. Gyarapítás ................................................................................................................................................. 47 9.2.6. A dokumentumok állományba vétele ....................................................................................................... 47 9.2.7. Állományapasztás ..................................................................................................................................... 47 9.2.8. Az állomány ellenőrzése ........................................................................................................................... 48 3
9.2.9. 9.2.10. 9.2.11. 9.2.12. 9.2.13. 9.2.14. 9.2.15.
Az állomány jogi védelme ........................................................................................................................ 48 Egyéb állományvédelmi rendelkezések .................................................................................................... 48 A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása ............................................................................................. 48 Az állomány feltárása ............................................................................................................................... 48 Az iskolai könyvtár szolgáltatásai............................................................................................................. 49 Az iskolai könyvtár gazdálkodása............................................................................................................. 49 A könyvtári állomány elhelyezése ............................................................................................................ 49
9.3.
A könyvtár használóinak köre ........................................................................................................................... 49
9.4.
A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változás bejelentésének módja ........................................... 49
9.5.
A szolgáltatások igénybevételeinek feltételei .................................................................................................... 50
9.6. Könyvtárhasználati szabályzat.......................................................................................................................... 50 9.6.1. A könyvtár szolgáltatásai .......................................................................................................................... 50 9.6.2. A kölcsönzés szabályai ............................................................................................................................. 50 9.6.3. Állományvédelmi előírások ...................................................................................................................... 51 9.6.4. A számítógép-használat rendje ................................................................................................................. 51 9.6.5. Elveszett, megrongálódott könyvek térítési szabályzata ........................................................................... 52 9.6.6. Szabályzat a könyvtári tartozások késedelmi díjáról ................................................................................ 52 9.7. Nyitva tartás és kölcsönzés módja és ideje ....................................................................................................... 52 9.7.1. Nyitva tartás .............................................................................................................................................. 52 9.7.2. Kölcsönzés ................................................................................................................................................ 53 9.8.
Katalógusszerkesztés szabályai ........................................................................................................................ 53
9.9.
Tankönyvtári szabályzat ................................................................................................................................... 55
9.10. Gyűjtőköri szabályzat ................................................................................................................................... 56 9.10.1. Helyzetelemzés ......................................................................................................................................... 56 9.10.2. Célok, feladatok ........................................................................................................................................ 56 9.10.3. Az állomány elemzése .............................................................................................................................. 57 9.10.4. A gyűjtőkör meghatározása ...................................................................................................................... 58 9.10.5. A gyűjtőkör részletezése ........................................................................................................................... 59 10.
Záró rendelkezések, legitimáció ........................................................................................................................ 61
Mellékletek 1. Adatkezelési szabályzat 2. Munkaköri leírás minták
4
1. BEVEZETÉS 1.1. A Szervezeti és működési szabályzat célja, tartalma A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1.2. A Szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 51/1997. (XII.18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 1.3. A Szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolája szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot a nevelőtestület fogadja el a szülői közösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Jelen szervezeti és működési szabályzat nyilvános, a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik iskolánk könyvtárában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.
5
1.4. Az intézmény adatai, feladat-ellátási rendje 1.4.1.
Adatok
Alapító okirat kelte: Baja, 2013. február 5. száma: GYI/14-2/2013. Az iskola neve: Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolája székhelye: 6500 Baja, Bezerédj u. 15. OM azonosítója: 027732 Az alapító, fenntartó neve: Eötvös József Főiskola székhelye: 6500 Baja, Szegedi út 2. alapította: Állami Tanítóképző Intézet 1871. január 2. Az intézmény típusa:
általános iskola
Az intézmény alapfeladata:
általános iskolai nevelés-oktatás
Az intézmény működési köre:
Baja város és vonzáskörzete
Az intézmény feladat-ellátási helyei:
Bezerédj u. 15.
oktatási épület
Bezerédj u. 15.
sporttelep
Újvidék utca 7.
oktatási épület
1.4.2. 852011 852012 852013 852021 852022 852023 852024 855911 855912 855913
MAXIMUM ÉVFOLYAM LÉTSZÁM
ALAPFELADAT
MUNKAREND
Általános iskolai nevelés, oktatás alsó és felső tagozaton Általános iskolai nevelés, oktatás alsó és felső tagozaton Általános iskolai nevelés, oktatás alsó és felső tagozaton
nappali rendszerű nevelés, oktatás
580
1-8. évfolyam
nappali rendszerű nevelés, oktatás
580
1-8. évfolyam
nappali rendszerű nevelés, oktatás
80
1-8. évfolyam
Az ellátandó alapfeladatok, szakfeladatok jogszabály szerinti megnevezése Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása Általános iskolai felnőttoktatás (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése 6
855914 855915 855916 855100 855200 890111 890112 890115 890215 910121 910122 910123 562913
Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nemzetiségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés Esélyegyenlőség elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére A gyermekek és fiatalok környezet- és egésztudatos gondolkodásának fejlesztését segítő programok Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Iskolai, intézményi étkeztetés
Az intézmény ellátja továbbá az Eötvös József Főiskola hallgatóinak a fenntartó által meghatározott mértékű gyakorlati képzését. Az intézmény vállalkozási tevékenysége: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. A feladatellátást szolgáló vagyon: Az ingatlanvagyon és az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök állami tulajdon. A vagyon feletti rendelkezés joga: A gyakorlóiskola fenntartói jogokkal rendelkező szervezete az Eötvös József Főiskola, mint állami felsőoktatási intézmény. A tulajdonában vagy használatában lévő, az intézmény részére rendelkezésre bocsátott vagyon felett a vagyonkezelési szerződés alapján a főiskola, mint fenntartó rendelkezhet. Az intézményvezető megbízásának rendje: A gyakorlóiskola intézmény vezetőjét az Eötvös József Főiskola Szenátusa jóváhagyásával a rektor – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján – pályázat útján határozott időre bízza meg. Az elsőszámú vezető felett a munkáltatói jogkört a fenntartó képviseletében a mindenkori főiskolai rektor látja el. A gyakorlóiskolát az igazgató vezeti, aki felelős az intézmény törvényes és szakszerű működéséért, az intézményben folyó pedagógiai munkáért. Foglalkoztatottjaira vonatkozó jogviszony megjelölése: -
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján, közalkalmazotti jogviszony; a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján, polgári jogi jogviszony.
A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Önállóan működő költségvetési szerv. Köznevelési feladatai végrehajtását a felsőoktatási intézmény költségvetésben a köznevelési intézmény részére elkülönített források biztosítják. A főiskola felelős a működés gazdasági feltételeinek biztosításáért. Az operatív gazdasági feladatokat a főiskola gazdasági szervezete a gyakorlóiskola gazdasági ügyvezetőjével közösen látja el. Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak: igazgató:
minden tekintetben
igazgatóhelyettesek:
az igazgató távollétében teljes joggal és felelősséggel
gazdasági ügyvezető:
a felelősségi körébe tartozó esetekben
gazdasági ügyintéző:
elszámolások, nyugták kiadása 7
pedagógusok:
egyedi megbízás esetén
iskolatitkár:
iskolalátogatási igazolások.
A kiadmányozási jog az igazgatót illeti meg. E jogát írásos megbízás alapján átruházhatja. 1.5. Szervezeti felépítés 1.5.1.
Az intézmény szervezeti ábrája
1.5.2.
Az intézmény vezetője
A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére.
8
1.5.3.
Az intézményvezető közvetlen munkatársai
Az igazgató feladatait a közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Közvetlen munkatársai: igazgatóhelyettesek gazdasági ügyvezető Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdasági ügyvezető szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. A gazdasági ügyintéző és a technikai dolgozók munkáját irányítja. A gazdasági ügyvezető feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés tervezésére és végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, az irányítása alá tartozó dolgozók szabadságolásának tervezésére és lebonyolítására, az intézmény megbízási szerződéseinek megkötésére, azok ellenőrzésére. A gazdasági ügyvezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki.
2. A MŰKÖDÉS RENDJE 2.1. Nyitva tartási rend -
Szorgalmi időben az iskola hétfőtől péntekig 6:00- 21:00 óráig tart nyitva. Ekkor portaügyelet van. Szombaton, vasárnap, ünnepnapon, valamint a nyári tanítási szünetben külön meghatározott rend szerint van nyitva az iskola. Külön nyitva tartásra engedélyt az igazgató adhat. A rendkívüli nyitva tartás idejére felelőst is meg kell nevezni. Az ügyeleti napokat az iskola közzéteszi.
2.2. Az iskola ügyeleti rendje -
-
-
Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7:30 óra és délután 16:00 óra között az iskola igazgatójának vagy a vezetőtestület egyik tagjának az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkaterv rögzíti. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig és a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. A tagozatos munkaközösség-vezetők tanévkezdéskor megszervezik a nevelői és a tanulói ügyeletet. A tanév 1. hetében a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz az ügyeleti munkában. Az ügyeletet ellátók közül a munkaközösség-vezetők felelős vezetőt jelölnek ki, aki 9
-
az ügyeletet teljesítő osztály osztályfőnöke. Az ügyeletesi szolgálatra kijelölt, de hiányzó nevelőt az alsó tagozaton a helyettesítő pedagógus az ügyeletben is helyettesíti, a megtartandó órát (foglalkozást) követő szünetben, a felső tagozaton egész nap a pótügyeletes nevelők valamelyike helyettesíti. A tanulói ügyeletet helyileg meghatározott váltással a kijelölt tanulók látják el. Az ügyeletet ellátók feladata a szabályzatok (házirend, SzMSz) előírásainak és az együttélés szokásainak betartásában segítő szándékú közreműködés. Az ügyeletet vezetők az ügyeletes tanulók munkáját értékelik.
2.3. A tanítás, a tanulók felügyeletének rendje -
A felügyeletet igénylők számára az iskola 7:00-7:30-ig ügyeletet tart. A tanítás 8:00 órakor kezdődik. A tanítási órák 45 percesek, utánuk szünet következik. Ezek rendjét – a csengetési rendet is – a házirend tartalmazza. A tanítás befejezése után a tanulók csak a kijelölt helyen tartózkodhatnak az épületben. Engedélyt erre az ügyeletet ellátó vezető adhat. A napközisek meghatározott étkezési rendben az iskola ebédlőjében étkezhetnek. Az ebédlő rendjéért a napközis nevelők a felelősek. A menzát igénylők az ebédeltetési rend szerint a főiskola ebédlőjében étkezhetnek, amelynek rendjéért a kijelölt nevelők a felelősek. A menzások a főiskolán csak az ebédjegy leadása után étkezhetnek.
2.4. A belépés és a benntartózkodás rendje -
-
Az iskolában az iskolával jogviszonyban álló tanulók a házirend szabályai szerint tartózkodhatnak. A fenntartó főiskolával jogviszonyban álló hallgatók a gyakorlati képzési tervnek megfelelően a gyakorlatra kijelölt helyen tartózkodhatnak az épületben. A gyermekekért az iskolába érkező szülők gyermekeiket az előtérben várhatják meg, és vehetik át a nevelőktől. Egyéb ügyintézés miatt az iskolába érkező a portán bejelenti, kihez érkezett. A portaszolgálatot ellátó feladata az érkező eligazításának segítése, az ügyintéző értesítése. A terembérlők a szerződésben meghatározott helyiséget használhatják, a meghatározott időben. Várakozni csak az előtérben lehet. Kiállítás megtekintése, könyvtárhasználat, illetve egyéb rendezvény esetén a portán be kell jelenteni az érkezés célját. Rendezvény esetén a meghívó, illetve belépőjegy jogosít a benntartózkodásra. Egyéb esetben a portaszolgálatot ellátó az ügyeletes vezetőt értesíti az érkezőről, illetve látogatóról.
2.5. A létesítmények használati rendje -
Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket Magyarország címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje. Az épület lépcsőházának, folyosójának, osztálytermeinek, műhelyeinek, azok dekorációjának megóvása a helyileg odatartozó osztály osztályfőnökének, illetve a teremért felelős nevelőnek a feladata.
10
Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtérítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A gazdasági ügyvezető feladata a kár felmérése, és a kártérítés részleteinek szülővel, gondviselővel történő tisztázása. - Audiovizuális eszközt, oktatási szemléltetőeszközt a pedagógus írásban vesz át az eszközök kezelőjétől. Az átvételt aláírók teljes anyagi felelősséggel tartoznak elszámolni. - A használaton kívüli termek zártak. A kinyitáshoz szükséges kulcsot a hetes vagy a felelős nevelő (dolgozó) veheti át a kijelölt helyen, s ő a felelős a leadásért is. A termek (és ablakok) esti zárásáért a takarítást végző személy, valamint a portás a felelős. - Az épületben a takarékos világításért a portaszolgálatot ellátó (előterek, külső világítás), az ügyeletes nevelők (folyosókon, mosdókban), illetve az órát tartó nevelők (tantermekben) a felelősek. - A szaktantermekben, illetve a sportcsarnokban csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. E termek berendezéseinek szakszerű használatáért, az eszközökért a foglalkozást vezető a felelős. - A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóval vagy igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. -
2.6. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézmény egész területén és a bejáratától számított 5 méteres távolságon belül tilos a dohányzás. A dohányzási korlátozást jól látható, szabványos tiltó táblával kell jelölni. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken az intézmény munkavállalói és tanulói számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. 2.7. Intézményi védő, óvó előírások -
-
Évente két alkalommal (szeptember és február) munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai szemlét kell tartani. A szemlebizottság tagjai az igazgató vagy megbízottja, a gazdasági ügyvezető, a munka- és tűzvédelmi megbízott. A bejárásról a létesítményfelelőst értesíteni kell. A szemlék megállapításait írásba kell foglalni felelősök és határidők megjelölésével. Az újabb szemlén ellenőrizni kell az előző szemlén feltárt hibák kijavítását. Balesetmegelőzés miatt az észlelt hibákat, hiányosságokat a portán elhelyezett hibabejelentő füzetbe kell dokumentálni (hol, mi, időpont, bejelentő neve). A karbantartók minden nap a füzet átnézésével kezdik meg a munkájukat. A munkavégzés sorrendjét a fontosságra való tekintettel határozzák meg. Ha önállóan nem tudják elhárítani a hibát, veszélyhelyzetet, jelentik a gazdasági ügyvezetőnek, aki köteles azonnal intézkedni, illetve erről az igazgatót tájékoztatni. Baleseti veszélyforrás észlelése esetén az iskola minden dolgozójának kötelessége felettesének jelezni a veszélyforrást. A vezetőnek intézkedni kell annak haladéktalan megszüntetéséről.
11
2.8. Tájékoztatás az iskolai alapdokumentumokról Az iskolai alapdokumentumok közül nyilvánosak a következők: - Pedagógiai program - Szervezeti és működési szabályzat - Házirend Az alapdokumentumokról az igazgatótól és az igazgatóhelyettesektől lehet tájékoztatást kérni a fogadóórájukon vagy előre egyeztetett időpontban. A nyilvánosság színterei: nyomtatásban: igazgatói iroda, könyvtár; elektronikus formában: az iskola honlapja. 2.9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolás Idő
Rendezvény
Jellege
szept. okt. 6. okt. 23.
Tanévnyitó ünnepély Aradi vértanúk napja
K H K
október dec. 6. dec. változó
Szüreti bál Mikulás Karácsony Családi-nap
H H H H
Változó márc. 15.
Farsang
H K
osztály osztály iskolai Gyakorlós Egyesület Választmánya tagozati iskolai
május május május
Anyák napja Göndör DT Kupa Nevelőtestületi tanulmányi kirándulás A nemzeti összetartozás napja Gyermeknap Pedagógusnap
H H H
tagozati iskolai nevelőtestületi
K H H H H
iskolai nevelőtestületi Gyakorlós Egyesület Választmánya nevelőtestületi nevelőtestületi
K
iskolai
június 4. június június
K: H:
Az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja
az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja
Június Nyugdíjas találkozó A tanítás Tinódi-hét utolsó hete június Tanévzáró ünnepély és ballagás kötelező hagyomány szerint
Döntéshozatal évente (szintje) iskolai iskolai iskolai
12
3. A VEZETŐI MUNKA RENDJE Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái: különböző értekezletek, fórumok, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Az iskola vezetésében személyek és testületek vesznek részt különböző jogkörök gyakorlásával. 3.1. Személyek a vezetésben 3.1.1.
Igazgató
Az iskola határozott időre kinevezett vezetője. Az iskola előírások szerinti működéséért egyszemélyileg felelős. Az irányítást, ellenőrzést részint közvetlenül, részint munkatársainak megbízása révén végzi. Gondoskodik a vezetői tanács, a vezetőtestület és az iskolatanács folyamatos, megfelelő körülmények közötti működéséről. Munkaideje felhasználását és beosztását, a tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni. Az általa gondozott területek: - felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, - gyakorolja a munkáltatói és bérgazdálkodói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe, - felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, - jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, - képviseli az intézményt, - engedélyezi a tanulók felvételét, átvételét. A nevelési-oktatási intézmény igazgatója felel -
a pedagógiai munkáért, a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, a tanulóbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
Az iskolában működő testületek közül az alábbiak munkáját segíti, ellenőrzi: Pedagógus közösségek: vezetői tanács vezetőtestület testnevelést tanítók munkaközössége 13
Szülői közösségek: Gyakorlós Egyesület és választmánya Címzetes nevelők testülete Gazdasági és fejlesztő albizottság Az iskolai munka szervezése során - meghatározza a gyakorlati képzés rendjét, - meghatározza a tantárgyfelosztás elkészítésének szempontjait, a változásokat engedélyezi, - irányítja az ügyviteli munkákat, - gondoskodik a nevelőtestületi határozatok megvalósításáról, - a munkaközösség-vezetők bevonásával engedélyezi a tanmenetek használatát, - figyelemmel kíséri az ITV munkáját, - az önképzés eredményeit értékeli, - engedélyt ad a vagyonleltárban szereplő tárgyak iskolából való elvitelére. Az elvitelt tényét elismervény készítésével kell regisztrálni. 3.1.2.
Általános igazgatóhelyettes
Az igazgató akadályoztatása esetén annak felelősséggel és teljes jogkörrel bíró helyettese. A vezetőtestületnek és a vezetői tanácsnak tagja. Önállóan gondozott munkaterületei: Hiányzó pedagógusok munkájának ellátására a helyettesítések szervezése, nyilvántartása. A túlmunka ellenőrzése, összesítése. Az elektronikus napló működtetése. Az iskolában működő közösségek közül az alábbiak munkájának segítése, ellenőrzése: Pedagógus közösségek közül: felső tagozatos munkaközösség Szülői közösségek közül: Nevelési albizottság Pályaválasztási albizottság Gyermekközösségek közül: 5-8. osztályok Az iskolai munka megszervezése során - a tantárgyfelosztás elkészítése, - pedagógiai mérések szervezése, elemzése, - az órarend és a napközis munkarend kialakításának segítése, - a felső tagozat nevelési-oktatási folyamatának irányítása, - a tanulók délutáni és szabadidős programjainak szervezése, ellenőrzése, - javító és osztályozó vizsgák szervezése, - a nevelői és tanulói ügyelet, a pályaválasztást segítő munka és az iskolai ünnepélyek figyelemmel kísérése, - statisztika elkészítése, adatszolgáltatás, - tematikus ellenőrzések végzése az igazgatóval történt egyeztetés alapján, - tanügyigazgatási feladatok, dokumentumok kezelése.
14
3.1.3.
Képzési igazgatóhelyettes
Az igazgató, az általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén felelősséggel és teljes jogkörrel bíró helyettesük. Tagja a vezetőtestületnek és a vezetői tanácsnak. Önállóan gondozott munkaterületei: Az eredményes képzéshez szükséges feltételek biztosítása, a képzéssel kapcsolatos szervezési feladatok ellátása. Az 1. osztályos tanulók felvételének és osztályba sorolásának előkészítése. Az iskolában működő közösségek közül az alábbiak munkájának segítése, ellenőrzése: Pedagógus közösségek közül: alsó tagozatos munkaközösségek napközis nevelők munkaközössége Szülői közösségek közül: Gyermekvédelmi albizottság Gyermekközösségek közül: 1-4. osztályok napközis csoportok Az iskolai munka megszervezése során - közreműködés a tantárgyfelosztás elkészítésében, - az órarend és a napközis munkarend kialakításának segítése, - a gyermekvédelem figyelemmel kísérése, - pályázatok koordinálása, - iskolai dokumentumok, nevelési értekezletek előkészítése, - tematikus ellenőrzések végzése az igazgatóval történt egyeztetés alapján, - tanügyigazgatási feladatok, dokumentumok kezelése. 3.1.4.
Gazdasági ügyvezető
A gazdasági ügyvezető tagja az iskola vezetőtestületének és a vezetői tanácsnak. Alapvető feladata: az iskola rendeltetésszerű működéséhez szükséges infrastruktúra használható állapotának megteremtése, folyamatos megtartása. Ehhez a következő beosztású munkatársak állnak rendelkezésére: karbantartók konyhai alkalmazottak takarítók portások iskolatitkár hivatalsegéd udvaros gazdasági ügyintézők A felsoroltak munkáltatásával járó feladatai: -
-
A munkáltatással kapcsolatos döntések végleges formájának előkészítése. Benne: kinevezés; munkaköri leírások elkészítése, azok betartásának rendszeres ellenőrzése, hiányzás esetén a helyettes(ek) kijelölése és megbízása; szabadságok kiadása és nyilvántartása; fegyelmi ügyek; próbaidő alatti elbocsátás, valamennyi a vonatkozó jogszabályok, illetve a helyi szabályzatok alapján. A közös feladatok pontos elvégezhetősége érdekében rendszeres kapcsolatot tart a fenntartó Eötvös József Főiskola Gazdasági Hivatalával. Biztosítja a közös munkában az egységes kezelés és megoldás lehetőségét. 15
-
-
-
-
-
-
Az iskolát képviseli külső személyekkel folytatott tárgyalásokon a munkaköréhez tartozó területeken, illetve más témákban megbízás alapján. A tárgyalásokról tájékoztatja az iskola igazgatóját. Gondoskodik az iskola vagyontárgyainak pontos, naprakész nyilvántartásáról, tekintettel a Gazdasági Hivatal nyilvántartási rendszerére. Biztosítja, hogy a helyi nyilvántartásból a felelősség személyére szólóan megállapítható legyen. Feladata a főiskola által elrendelt leltározás végrehajtásának megszervezése, az abban való részvétel. A helyi döntés alapján elrendelt leltározás egész folyamatát kezeli. A fejlesztésekről és karbantartásról tárgyaló Műszerbizottság ülésein képviseli az iskolát az igazgatóval folytatott előzetes egyeztetés alapján. A beszerzéseket az érdekeltek véleményének kikérése után kezdeményezheti. A hóközi beszerzésekre kapott ellátmányt a főiskolai előírások és a helyi szükségleteket figyelembe véve kezeli. Az épület állagát folyamatosan figyelemmel kíséri. A tapasztalatokról évente 1 alkalommal (október 15-ig) összegző feljegyzést készít. Ebben adatokat közöl a rendszerek állapotáról is (elektromos hálózat: víz- és gázvezeték; szennyvíz; csapadékvíz; fűtés). Az önálló bérgazdálkodásból adódó feladatai: - A bérfehasználással kapcsolatos nyilvántartások napra kész vezetése a Gazdasági Hivataltól kért és kapott adatok alapján. - A bérek, bérjellegű kifizetések bonyolítása. Gondoskodnia kell a biztonsági rendszerek állandó működőképes állapotáról, a használat titkosságának megszervezéséről, a riasztás esetére szóló teendők szétosztásáról. Ha munkavégzése során az épületet elhagyja, erről az iskola vezetőjét értesítenie kell. Az iskolára vonatkozó adatokat illetékteleneknek nem adhat. A zászlók állandó és alkalmi kitételéről gondoskodik.
A munkakör betöltéséhez középfokú végzettséget, felsőfokú szakképzettséget ismer el a munkáltató a közalkalmazotti bértábla szerinti osztályba soroláshoz. 3.1.5.
Területi munkaközösségek vezetői
Általános feladatok: - a munkaközösség éves programjának összeállítása, - ellenőrzi a tantárgyi tanmeneteket, - szükség és lehetőség szerinti óralátogatások végzése, - kölcsönös óralátogatások, szakmai bemutatók szervezése, - az új, általánosan alkalmazandó, a szakmai munka színvonalát is befolyásoló dokumentumok megismerésének kezdeményezése, - a munkaközösség tagjainak publikációs tevékenységre ösztönzése, - az intézményi profilhoz szervesen illeszkedő pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatok gondozása. - rendezvények szervezése a munkaterv előírásai szerint. Javaslatot tesz: - munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, - a pedagógus állásokra pályázók kiválasztására. Részt vesz: - a tanulók tudásának mérésében, ellenőrzésében, - a korszerű pedagógiai eljárások, didaktikai módszerek bevezetésében, - továbbképzések szervezésében, - az órarend és az ügyeleti rend elkészítésében, - nyílt tanítási napok, fogadóórák, szülői értekezletek szervezésében, - a tanulók neveltségének elemzésére irányuló vizsgálatokban.
16
Figyelemmel kíséri: - a tanügyi dokumentumok vezetését, zárását, - a tanulói felelősi rendszer működését, kezdeményezi az esetleges változtatásokat. Speciális feladatok: Alsó tagozatos munkaközösség-vezető: - tájékozódik a beiskolázott, de a követelményeket szinten alul teljesítő tanulók fejlődéséről, - a képzésben résztvevő hallgatók munkájának értékelésére szolgáló egységes szempontrendszer alkalmazását szervezi és ellenőrzi. Napközis munkaközösség-vezető: - kialakítja a napközis munkarendet és az ebédeltetés rendjét. Felső tagozatos munkaközösség-vezető: Részt vesz: - a tanulmányi kirándulások, erdei iskola koordinálásában, - az osztályfőnöki órák, etika tantárgy koordinálásában, előadók meghívásában, - a 8. osztályosok beiskolázásának lebonyolításában. 3.1.6.
Szakmai munkaközösségek vezetői
Feladatai: -
összeállítja a munkaközösség éves programját, ellenőrzi, véleményezi a tantárgyi tanmeneteket, képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken, szakmai bemutatókat és tapasztalatcseréket szervez, publikációs tevékenységre ösztönzi a munkaközösség tagjait a tantárgyi értékelés egységesítése érdekében ellenőrzési, értékelési rendszert dolgoz ki, alkalmaz, - az új, általánosan alkalmazandó, a szakmai munka színvonalát is befolyásoló dokumentumok kötelező megismerését kezdeményezi. Részt vesz: - a tanulók neveltségének elemzésére irányuló vizsgálatban, - a tanulók tudásának mérésében, ellenőrzésében, - korszerű pedagógiai eljárások, didaktikai módszerek bevezetésében, - vetélkedők, versenyek, szemlék, pályázatok szervezésében. 3.2. A kiadmányozás szabályai Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve az ügyintézés helye és ideje A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám 17
a mellékletek száma A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével hitelesíti. 3.3. A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt; intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel az intézmény székhelye szerinti egyházakkal munkavállalói érdekképviseleti szervekkel; sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. 18
3.4. Helyettesítési rend az intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetére Az igazgatót távolléte esetén az általános igazgatóhelyettes (a munkáltatói és bérgazdálkodási jogok kivételével) helyettesíti. Az általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a képzési igazgatóhelyettes látja el a helyettesítést. Mindhárom vezető távolléte, illetve valamelyik harminc napot meghaladó hiányzása esetén a hiányzó vezető(k) feladatával a nevelőtestület bármely tagja megbízható. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor - a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett - az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjára. A döntési jog átruházása (az igazgatóhelyettesek kivételével) minden esetben írásban történik. 3.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - a vezetői tanács számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - igazgató - általános igazgatóhelyettes - képzési igazgatóhelyettes - munkaközösség-vezetők - megbízott pedagógusok Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, - a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
19
4. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE 4.1. A belső kapcsolattartás rendje 4.1.1.
Vezetői tanács
Az iskola irányításában közvetlenül dolgozók (igazgató és igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyvezető) közössége, akik heti rendszerességgel döntenek az iskolai munkát közvetlenül érintő ügyekben. Állandó meghívott a tanácskozásokra a rendezvényi koordinátor. Az iskolavezetés heti rendszerességgel tartott értekezletein - szükség esetén, illetve valamely feladattal összefüggésben - beszámoltatja valamely közösség vezetőjét vagy tagját. 4.1.2.
Vezetőtestület
Tagjai: a vezetői tanács, a területi és szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat vezetője. Állandó meghívottak a tanácskozásokra: a főiskola neveléstudományi karának gyakorlati képzésért felelős vezetője, a szakszervezet és a közalkalmazotti tanács képviselője. Feladata: a folyamatos munkavégzés biztosítása terv szerinti – a nevelőtestület által jóváhagyott – témák tárgyalásával, ezekkel kapcsolatos feladatok összeállítása, a végrehajtásban jogkör által meghatározott részvétel. A vezetőtestület dönt: - a pedagógusok továbbképzési tervének elfogadásában, a végrehajtás értékelésében (benne a pedagógusok részvétele továbbképzésen), - az indítandó szakkörök (iskolai és tanfolyami) kijelölése, - az iskolatanácsban a nevelőtestület képviseletében részt vevő pedagógus tisztségviselők kiválasztása, - a szakmai munkaközösségek szervezéséről. Véleményezi: - a tantárgyfelosztást és a pedagógusok megbízásait, - a pedagógus álláshelyek pályázati kiírásait. 4.1.3.
Területi munkaközösségek
A kapott jogkörök alapján szervezik és végzik a területükön folyó munkát. Az alsó tagozatos munkaközösség Dönt: - a tagozathoz tartozó tanulók továbbhaladásáról, - a tagozathoz tartozó tanulók javítóvizsgájának rendjéről, - az osztályozó vizsgák módjáról és idejéről, - a munkaközösség évi munkatervéről, - a tanításhoz kapcsolódó szakmai önképzésről. Véleményezi: - az osztályfőnöki megbízásokat, - a tantárgyfelosztást, - legalább öt évenként a munkaközösség-vezető személyét. Javaslatot tesz: - a belső ellenőrzési terv területeire. 20
A felső tagozatos munkaközösség Dönt: - a tagozathoz tartozó tanulók továbbhaladásáról, - a tagozathoz tartozó tanulók javítóvizsgájának rendjéről, - az osztályozó vizsgák módjáról és idejéről, - a munkaközösség évi munkatervéről, - a tanításhoz kapcsolódó szakmai önképzésről. Véleményezi: - az osztályfőnöki megbízásokat, - a tantárgyfelosztást, - legalább öt évenként a munkaközösség-vezető személyét. Javaslatot tesz: - a belső ellenőrzési terv területeire. A napközis munkaközösség Dönt: - az iskolai munkaterv alapján készített munkatervükről. Véleményezi: - a csoportvezetői megbízást, - legalább 5 évenként a munkaközösség-vezető személyét, - a gyermekélelmezés helyzetét (évente legalább egy alkalommal az élelmezésvezetővel megbeszéli), - a tanulók napközis csoportokba sorolását. Javaslatot tesz: - a belső ellenőrzési terv területeire. 4.1.4.
Szakmai munkaközösségek
Döntenek: - az iskolai munkaterv alapján készített munkatervükről, - a belső ellenőrzés összegzése után a fejlődést biztosító feladatokról. Véleményezik: - legalább öt évenként a munkaközösség-vezető személyét. Javasolják: - a tantárgy (csoport) tárgyi (eszköz, anyag) fejlesztési tervét. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: -
a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, a tanulók tudásszintjének mérése, egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, szakaszzáró mérések szervezése, feladatok összeállítása, értékelése, a pályakezdő és a tantestületbe újonnan belépő pedagógusok munkájának segítése, a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkájának figyelemmel kísérése, a gyakornokok beilleszkedésének segítése, a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása, javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a 21
-
munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez, a munkaközösség-vezető a pedagógusteljesítmény-értékelési rendszerben szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.
A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. A szakmai munkaközösségek szervezése Az iskolában a szakmai munka színvonalának emelése érdekében az oktató-nevelő munkát végzők körében munkaközösségek szervezhetők. Szakmai munkaközösségek szervezhetők egy-egy pedagógiai probléma feltárására, kijavítást, fejlesztést jelentő feladatok megoldására. A szakmai munkaközösségek működtetése függ a rendelkezésre álló bérkerettől is. A szakmai munkaközösségek megalakulásának és munkáltatásának szabályai: Szakmai munkaközösség alakulhat a nevelőtestület bármely tagjának kezdeményezésére. A szándékról pályázatot kell készíteni. Ez tartalmazza: - a probléma (feladat) megnevezését, - a tervezett munka mennyiségét, a megoldásban résztvevők körét, - a befejezés határidejét, - a minőségbiztosítás módját. A pályázatok beadásának határideje: minden év március 31., illetve december 15. A pályázatokat az iskola vezetőtestülete értékeli. A döntés eredményét április 30-ig, illetve január 20-ig közli a pályázókkal. Elfogadás esetén megállapodást kell kötni a pályázóval. Ebben a kifizetésre kerülő összegről, a kifizetés módjáról is határozni kell. A pályázat teljesüléséről a vezetőtestület nyilatkozik. 4.1.5.
A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje
Valamennyi pedagógus tagja egy vagy több szakmai munkaközösségnek. A testületi döntést vagy véleménynyilvánítást igénylő kérdésekről először a munkaközösségvezetők közössége folytat vitát. A munkaközösség-vezetők értekezletének összehívását az igazgató, igazgatóhelyettesek vagy bármely munkaközösség-vezető kezdeményezheti. Minden olyan döntést, amely több tantárgy tanítási módszereit, feltételeit érinti, illetve minden „tantárgyközi" feladat tervezését, megoldását (pl. felvételi, pályázatok, óratervek, tantervek összehangolása, versenyek, vizsgák) az érintett munkaközösségek - közös munkaközösségi értekezleten - megvitatják, és véleményüket a testületi értekezleten nyilvánosságra hozzák. 4.1.6.
Kapcsolattartás a diákönkormányzattal
Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 22
Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat elkészíti szervezeti és működési rendjét, amelyet a tanulóközösség fogad el és a tantestület hagy jóvá. A diákönkormányzat élén a választott diáktanács áll. Tevékenységét a diákönkormányzat munkáját segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. Ez nyilvános, bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A közgyűlés az igazgató, illetve a diákönkormányzat vezetője által hívható össze. A diákönkormányzat tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. Az igazgató, illetve a diákönkormányzat munkáját segítő tanár rendszeres kapcsolatot tart a DÖK elnökével. A diákönkormányzat számára érkező postát a titkárságon a DÖK megbízottja veheti át. Az igazgató vagy megbízottja meghívott vendégként jelen van a kéthetente tartandó DÖK megbeszéléseken. A diákközgyűléseken az iskolavezetés képviselteti magát. A diákönkormányzat működéséhez az épületben lévő helyiségeket használhatja. Internet-hozzáférés, fénymásolási lehetőség áll rendelkezésükre. A DÖK működéséhez rendelkezésre álló költségvetési támogatást éves munkatervükben rögzített célokra, munkatervben rögzített ütemezés szerint kapják meg, annak felhasználásával meghatározott időben és módon kötelesek elszámolni. 4.1.7. Az intézményi sportkör és az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményi sportkör a Gyaxi DSE elnökének irányításával működik. A Gyaxi DSE alapszabály szerinti működéséért az igazgató felelős, a sportkör tevékenységét az iskolavezetésen belüli munkamegosztás értelmével az igazgató felügyeli. Minden tanév szeptemberében a sportkör pedagógus irányítója egyeztet a testnevelést tanítók munkaközösségével a sportkör éves programjáról és előterjeszti az igazgatónak. Ebben megtervezik hogy, mely sportágakban indulnak rendszeres sportköri foglalkozások, milyen versenyeken vesznek részt, az aktuális év 7 próbás tömegsportakcióját, illetve javaslatot tesznek az intézmény költségvetésében sportcélokra fordítható támogatás felhasználására. Az iskolai sportkör szervezeti és működési szabályzata külön dokumentumban található. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolában működő vagy az iskolával megállapodást kötő sportegyesületek által szervezett edzések, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskola igazgatója az iskolában működő diák-sportegyesülettel együttműködési megállapodást köt, melyet évenként felül kell vizsgálni.
23
A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a sportudvar, a tornaterem, a sportszoba testnevelő tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport- foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben és a tantárgyfelosztásban kell meghatározni. 4.1.8.
Pedagógusok és a tanulók közötti kapcsolattartás rendje
A kapcsolattartás formái:
napi munkakapcsolat a tanórákon,
tanórán kívüli munkakapcsolat (pl. versenyre való felkészítés) szakmai foglalkozásokon,
szakkörökön, egyéni foglalkozásokon, kulturális programokon, sport-rendezvényeken.
A tanórákon kívüli kulturális és sportprogramokon a pedagógus testület tagjai - az iskolavezetés vagy a diákközösségek kérésére - a szervezésben, felügyeletben is segítenek. 4.1.9.
A pedagógusok és a szülők közötti kapcsolattartás rendje
A nevelőtestület a tanév rendéjében meghatározott időpontokban közös délutáni fogadóórát, illetve évente 2 alkalommal szülői értekezletet tart. Szülői értekezletet az osztályfőnök, illetve csoportvezető terven felül is összehívhat. A szülők közösségei - képviselőiken keresztül vagy egyénileg – előre egyeztetett időpontban kérdéseikkel, problémáikkal felkereshetik a pedagógusokat, illetve ha a probléma olyan jellegű, a pedagógus testületek vezetőit. Az elektronikus napló üzenetküldő rendszerén keresztül valamennyi pedagógusnak küldhető elektronikus üzenet. A szülők közösségeinek képviselői az elektronikus levélben feltett kérdéseikre, észrevételeikre - ugyanúgy, mint az írásos beadványokra - választ kapnak, a témától függően írásban vagy szóban. Az osztályfőnök, illetve a csoportvezető szükség szerint látogatják a családokat. A hallgatókkal történő családlátogatás a szülőkkel való előzetes egyeztetés után valósulhat meg. Az alsó és felső tagozatos osztályokban nyílt tanítási napot és nyílt szakköri napot szervezhet az iskola. A leendő 1. osztályosok szüleinek nyílt tanítási hetet szervezünk. 4.2. A külső kapcsolattartás rendje 4.2.1.
A vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás
Szülői közösség A szülői közösséget a Gyakorlós Egyesület választmánya, illetve vezetője képviseli. Az egyesület saját alapszabálya szerint dolgozik. Döntési jogkörébe tartozik: - működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása, - képviseletében eljáró személyek megválasztása, 24
-
a rendelkezésére álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, a felhasználás módjának megállapítása.
Az iskolatanács Az iskolatanács az intézmény tanácsadó testülete. Tagjai: - az iskola igazgatója - a Gyakorlós Egyesület elnöke - a főiskola neveléstudományi karának gyakorlati képzéssel foglalkozó felelőse - a Gyakorlós Egyesület albizottságainak vezetői és az összekötő nevelői - a „Címzetes nevelők” testületének elnöke Feladata: az iskola fejlesztési programjának, működésének ismeretében véleményt mondani a tanulók neveltetéséről, annak körülményeiről. A címzetes nevelők testülete A címet adományozó iskola állandó tanácsadó testülete. Legfontosabb feladatának tekinti: működésével segítse az iskolát abban, hogy a rábízott tanulókat teljes emberré nevelhesse. - A címet azok a szülők kaphatják, akik több éven keresztül végeztek a gyermekek körében közvetlen nevelőmunkát, a nevelés feltételeinek javításán túl a nevelés szervezésében is eredményesen részt vettek. - A kitüntető címet – az azt igazoló díszes oklevelet – évente két szülő kaphatja meg. - A cím odaítéléséről – a címzetes nevelők testülete véleményének figyelembe vételével – a nevelőtestület dönt. A testület működése: - Az iskola kötelessége, hogy a szülői közösség számára érzékelhetővé tegye a testülethez való tartozást. - Az iskola vezetésének feladata, hogy évente tájékoztassa a címzetes nevelők közösségét az iskola eredményeiről, terveiről, s átadja a munkát meghatározó legfontosabb dokumentumokat. - A testület tagjai az iskola valamennyi nyilvános rendezvényére meghívást kapnak. A nevelőtestületnek a tanulóifjúság egészével foglalkozó tanácskozásaira a soros elnök kap meghívást. A szülői munkaközösség választmányának és vezetőségének üléseire ugyancsak a soros elnök kap meghívást. -
4.2.2.
A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja
Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a fenntartóval (Eötvös József Főiskola), - a járási tankerülettel, - a helyi önkormányzati képviselőtestülettel és a polgármesteri hivatallal, - óvodákkal, általános iskolákkal, középiskolákkal és közművelődési intézményekkel (helyi és megyei). Az eredményes nevelő-oktató munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn: - A Gyakorlós Egyesülettel, - A Gyakorlós Gyermekekért Alapítvánnyal, - városi sportegyesületekkel. Megkülönböztetett kapcsolatot tart fenn a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal: - Bajai Kistérségi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó - Bajai Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - Bajai Szent Rókus Kórház Gyermek és Ifjúsági Mentálhygiénés Gondozó 25
-
Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda
A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelési- oktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai: együttműködési megállapodás alapján, informális megbeszélés, megegyezés szerint, az intézmény munkatervében rögzítettek alapján. A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái: az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken; a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről, tanulókról; esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. A Gyakorlós Egyesület Gyermekvédelmi albizottsága és a mindenkori gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermekvédelmi munkáját. Az iskola a tanulók és a dolgozók egészsége megőrzése érdekében folyamatos, rendszeresen értékelt kapcsolatot tart az illetékes egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi intézményekkel. Az iskolaorvosi szolgálat egészségügyi felügyeletet lát el, melynek koordinálása az iskolai védőnő feladata. A Bajai Kórház Foglalkozás Egészségügyi Szolgálata évente ellenőrzi az iskola dolgozóinak munkaköri alkalmasságát.
26
Az iskolai védőnő kapcsolatot tart a védőnői, mentőorvosi szolgálattal, a Magyar Vöröskereszt Bajai Szervezetével. Az iskola bázisiskolája az Egészséges Iskolákért Magyarországon mozgalomnak.
5. ELJÁRÁSRENDEK 5.1. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők -
-
-
-
Az eseményről értesülő azonnal tájékoztatja az iskola vezetőjét a bejelentés tartalmáról. Ha a bejelentés telefonon érkezik, a telefonkagylót nem szabad visszatenni a helyére! (Akkor sem, ha megszakadt a vonal.) Az intézkedésre jogosult bombariadó esetén elrendeli a jelzést a kijelölt helyen szolgálatot teljesítőnek, aki rövid szaggatott csengőhanggal jelzi, hogy az épületet mindenkinek azonnal el kell hagynia. Az útvonal megegyezik a tűzriadókor használt útvonallal. Az épületet elhagyók semmit sem vihetnek magukkal. Különösen kerüljék az idegen, ismeretlen eredetű tárgyakat. A riadót elrendelő értesíti a rendőrséget a történtekről a 107-es számon. Riadó esetén a gyerekekkel lévő nevelő (órát tartó vagy ügyeletes) gondoskodik arról, hogy csoportja a körülményekhez igazodó fegyelemmel hajtsa végre az utasításokat. A riadót elrendelő hagyja el utoljára az épületet. A kint gyülekezők nem akadályozhatják az érkező rendőrök (tűzoltók, mentők stb.) munkáját. Ezért az igazgatóhelyettesek, illetve a munkaközösség-vezetők a felelősök. Az eseményről az iskola tájékoztatja a fenntartót.
Teendők rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, stb.) esetén: -
Rendkívüli esemény észlelésekor azonnal értesíteni kell az iskola vezetőjét. Ha a rendkívüli esemény jellege és az észlelő felkészültsége megengedi, kísérletet kell tenni a veszélyeztető helyzet megszüntetésére.
A vezető az eseménytől függően differenciáltan rendelkezik: -
-
-
Ha az épület elhagyása szükséges és a menekülő útvonalak szabadok, elrendeli az erre utasító jelzés megszólaltatását (rövid, szaggatott csengőhang). Ilyenkor a teendők megegyeznek a bombariadónál leírtakkal. Ha az épület elhagyása szükséges, de a menekülő útvonalak nem vagy csak korlátozottan járhatók, szóbeli utasítás alapján rendelkezik a teendőkről (hangosbemondó, küldött üzenet). Szükség szerint értesíti a rendőrséget (107), a tűzoltóságot (105), a mentőket (104). Ha az épület elhagyása nem szükséges, a lehetséges módon (hangosbemondó, üzenet stb.) értesíti a teendőkről az érdekelteket. Az eseményről az iskola igazgatója tájékoztatja a fenntartót. Az iskola biztonsági rendszerének kódját, a rendszer működését csak azok ismerhetik, akiknek erre a munkavégzéshez feltétlenül szükségük van. Az ismeret tényét az érintettnek egy erre a célra rendszeresített nyilvántartó füzetben aláírásával is igazolnia kell. A tanuló az épületet megérkezése után csak rendkívüli esetben, az osztályfőnök vagy az ügyeletes nevelő engedélyével hagyhatja el.
27
5.2. Feladatok a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatban A tanulók számára minden év első napján az osztályfőnök tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során - koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten - felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják (kivéve az 1. évfolyamosok). Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek, tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fenn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, erdei iskola, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott iskolatitkár végzi elektronikus rendszer alkalmazásával. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített/használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be. Az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 5.3. Teendők tanulóbaleset esetén A tanuló felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatóhelyettesének. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. - A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztonságosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. - Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. Minden iskolai balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyről az iskolatitkár gondoskodik. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. - Az ügyeletes vezetőnek (vagy kötelezettség átruházása esetén az iskolatitkárnak vagy az osztályfőnöknek) értesítenie kell a szülőt a történtekről. 28
-
Ha a balesetveszélyes helyzetet helytelen tanulói magatartás okozza, az osztályfőnöknek (távollétében az ügyeletes vezetőnek) kell eljárnia; súlyosabb esetben kezdeményezni lehet fegyelmi eljárás lefolytatását.
5.4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az illetékes egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi intézményekkel. A megállapodásnak biztosítania kell: - az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában (tanévenként meghatározott napokon és időpontban), - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: 1) fogászat: évente 1 alkalommal, 2) hallás vizsgálat (2.,4.,6.,8. évfolyamon): évente 1 alkalommal, 3) szemészet (2.,4.,6.,8. évfolyamon): évente 1 alkalommal, látásélesség (2.,4.,6.,8. évfolyamon) színlátás (6. évfolyamon 4) testmagasság, testtömeg, testi fejlettség, tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, nemi fejlődés értékelése 5) mozgásszervek vizsgálata: lábstatikai problémák, gerinc elváltozások, 6) vérnyomás mérés 7) a tanulók fizikai állapotának mérését (gyógytestnevelés szükségessége szempontjából) adott tanév május 15-éig, az iskolába érkező új tanulóknál szeptember 30-ig, 8) a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, 9) a tanulóknak az iskolai védőnő által végzett higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente 3 alkalommal. A szűrővizsgálatok idejére az iskola pedagógiai végzettségű felügyeletet biztosít. 5.5. A fegyelmi eljárás szabályai 5.5.1.
Fegyelmi eljárás
Ha felmerül az alapos gyanúja annak, hogy a tanuló kötelességét vétkesen és súlyosan megszegte, a közoktatásról szóló 2011. CXC. törvény 53. §. (1) bekezdése szerint fegyelmi eljárást lehet indítani. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést olyan módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. Ezen igényét a kézhezvételtől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be.
29
5.5.2.
Egyeztető eljárás
Célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, megállapodás létrehozása. Ha a tényállás minden érdekelt fél számára egyértelmű, akkor az eljárás során fegyelmi tárgyalás nélkül is meghozható a fegyelmi határozat. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az iskola bármely pedagógusát felkérheti. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet szenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló szülője elfogad. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. Az egyeztető eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. A sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek rendelkeznek arról, hogy az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet-e vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet-e hozni. 5.5.3.
Fegyelmi tárgyalás
Kötelező fegyelmi tárgyalást tartani akkor, ha az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, ha a diák vitatja a terhére rótt kötelességszegést, illetve ha a tényállás tisztázása ezt indokolja. Ha fegyelmi tárgyalásra kerül sor, arra meg kell hívni a tanulót, a szülőt, az iskolai diákönkormányzat képviselőjét, mivel a fegyelmi ügyekben véleményezési jog illeti meg. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság elnökét saját tagjai közül választja meg. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben résztvevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi büntetés lehet: -
megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása (pl. kirándulás), áthelyezés másik tanulócsoportba, osztályba vagy iskolába. 30
5.5.4.
A fegyelmi tárgyalás menete
A tárgyalás elején a tanulót figyelmeztetni kell a jogaira. Ismertetni kell a diák terhére rótt kötelességszegést. Be kell mutatni a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakról véleményt nyilváníthasson és bizonyítási indítvánnyal élhessen. Ez a jog a fegyelmi eljárás egész menete alatt megilleti őket. Meg kell hallgatni az intézményi diákönkormányzat véleményét a konkrét ügyről. A bizottság fegyelmi határozatot hoz. A bizottság elnöke kihirdeti a határozatot, ismerteti annak rendelkező részét és a rövid indoklást. Ha az ügy jellege megkívánja, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb egy héttel elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást -lehetőleg a megindítástól számított harminc napon belül- egy tárgyaláson be kell fejezni. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha -
a tanuló nem követett el kötelességszegést,
-
a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását,
-
a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el,
-
a kötelességszegés ténye nem bizonyítható,
-
nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el.
Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló és a szülő is tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. A fegyelmi határozat indoklása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indoklását, elutasított bizonyítási beadvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét is idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Az elsőfokú határozat ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani.
31
5.6. Iratkezelés szervezeti rendje, feladat- és hatáskörök Nkt. 43.§, 335/2005. (XII.29.) Korm. Rendelet 3. § (3) bek. Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak Ügykör azon ügyek összessége, csoportja, mely az iskola életéhez, tevékenységéhez, illetve az iskolai tevékenységben közreműködő személyekhez kapcsolódik. Az ügykörbe tartozó ügyek megoldásáról az intézmény vezetője által kijelölt illetékes iskolai dolgozónak kell gondoskodni. Az iskola főbb ügykörei: vezetési ügykör igazgatási ügykör nevelési, oktatási ügykör gazdasági ügykör személyi, dolgozói ügykör tanulói ügykör Az ügyvitel az iskola hivatalos ügyeinek intézésében kifejtett tevékenység. Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény igazgatója, valamint az általa kijelölt igazgatóhelyettes felügyeli, irányítja az alábbiak szerint: a) igazgató elkészíti és kiadja az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát; jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására; jogosult kiadványozni; kijelöli az iratok ügyintézőit; meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét. b) igazgatóhelyettes az igazgató távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására; az igazgató távollétében jogosult a kiadványozásra; az igazgató távollétében kijelöli az iratok ügyintézőit; irányítja és ellenőrzi az iskolatitkár (titkárság) munkáját; Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés, az alábbiak feladata: a) Iskolatitkár (titkárság) köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni; köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni; feladatai: a küldemények átvétele; a küldemények felbontása; (ha az igazgató ezt a munkakörébe utalja) az elektronikus úton érkező levelek továbbítása az igazgatónak, illetve az érintett kollégának; az iktatás; az iratok belső továbbítása az ügyintézőkhöz; a kiadványok tisztázása, sokszorosítása; a kiadványok továbbítása, postai előkészítése, kézbesítése, illetve átadása a hivatalsegédnek; a határidős iratok kezelése és nyilvántartása; 32
az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése; az irattár kezelése, rendezése; közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál. b) Hivatalsegéd felelős a rábízott küldemények megőrzéséért, iskolán belüli és külső továbbításáért; munkáját az iskolatitkár útmutatása és irányítása szerint végzi; felelős a kézbesítőkönyv megőrzéséért; feladata: a küldemények kézbesítése; a kiadványok továbbítása, postai feladása, a postakönyv vezetése elektronikus formában. Az iratokkal, ügyekkel kapcsolatos feladatok a) Az igazgató a küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézésére az iskola dolgozói közül ügyintézőt jelöl ki, és ezt az iraton jelzi (szignálja). b) Az ügyintéző kijelölésével egy időben az igazgató: meghatározza az elintézés határidejét; esetlegesen utasításokat ad az elintézés módjára. c) Az igazgató által szignált iratokat az iskolatitkár köteles haladéktalanul - bevezetni az iktatókönyvbe, - fénymásolatot készíteni róla a helyi iktató, illetve az ügyintéző részére, - az eredeti dokumentumot átküldeni a fenntartóhoz a kontroller programmal történő feldolgozáshoz, - eljuttatni az iratot a kijelölt ügyintézőhöz. d) Az ügyintéző az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembevételével köteles elintézni. e) Az ügyintézés határideje: a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 10 nap; az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola igazgatója dönt a határidőről. Amennyiben az igazgató másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 7 nap. f) Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia. g) Az ügy elintézése után (legkésőbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot - az esetleges kiadványozásra szánt kézirattal együtt - az ügyintéző köteles visszajuttatni az iskolatitkárnak. Iktatott irat esetén az irat visszavételét az iktatókönyvbe be kell jegyezni. h) Az iskolatitkár köteles az ügyintézésre kiadott iratokat és az elintézések határidejét számon tartani, és amennyiben az ügyintézés a határidőig nem történik meg, azt az igazgatónak jelentenie kell. i) Amennyiben az ügy elintézése után az ügyirattal kapcsolatban további intézkedés várható, az ügyintézőnek újabb határidőt kell kitűznie, és ezt fel kell tüntetni az iraton. Az ilyen iratot az iskolatitkárnak határidő-nyilvántartásba kell elhelyeznie, és az intézkedés megtörténtekor vagy a határidő lejártakor az ügyiratot újra el kell juttatnia az ügyintézőhöz. Felvilágosítás hivatalos ügyekben, adatszolgáltatás a) Az iskola ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat. b) Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. (az 1993. évi LXIX törvény 2 számú melléklete alapján)
33
c) A személyesen benyújtott iratok átvételét – kérelemre - igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni. d) Ha az ügyet telefonon, vagy személyes tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni. e) Az iskolai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek. A küldemények átvétele és felbontása Az iskolába érkező küldemények átvétele, továbbítása: Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és iskolatitkára jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a “Sérülten érkezett”, illetőleg “Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a szülői egyesület, az alapítvány, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzetteknek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolatitkárnak. A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az igazgató vagy az igazgató helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne levő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell. Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg; továbbá ha a küldemény névtelen levél; illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény főződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felül bírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell. A felbontott küldeményeket az iskolatitkár köteles haladéktalanul az igazgatóhoz, annak távollétében az igazgatóhelyettesekhez továbbítani (amennyiben a küldemény felbontása az iskolatitkár feladata). Sürgősség kezelése: A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges a szignálásra jogosultnak kell soron kívül bemutatni, illetve átadni. Kiadványozás -
A kiadvány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat. Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadvány tervezetét. A kiadvány tervezetének tartalmi szempontból meg kell egyeznie az elkészítendő kiadvánnyal. Az elkészült tervezetet az ügyintézőnek be kell mutatnia valamelyik kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozónak. Hivatalos irat az iskolában csak kiadványozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. 34
Intézményünkben kiadványozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek: igazgató: minden irat esetében; igazgatóhelyettesek: a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében; gazdasági ügyvezető: az iskola gazdasági ügyeivel kapcsolatos iratok esetében. - Az ügyintéző által benyújtott tervezetet a kiadványozási joggal rendelkező dolgozó rendelkezik a tisztázás módjáról (formázás, sokszorosítás stb.) - A kiadványozásra engedélyezett tervezetet az iskolatitkár tisztázza. - A tisztázással kapcsolatos előírások: a tisztázatnak szó szerint meg kell egyeznie a tervezet szövegével; a tisztázatnak tartalmilag és formailag meg kell felelnie az iratkezelési szabályzatban megfogalmazott követelményeknek; leírás után a tisztázatot összeolvasás útján egyeztetni kell a tervezettel. - Tisztázás után a kiadványozó eredeti aláírásával kell ellátni az iratokat. - A kiadványozó külön engedélye alapján a kiadványozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadványozó neve után “s. k.” jelzést kell tenni. - Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is. - Az intézmény hivatalos iratainak (kiadványainak) tartalmi és formai követelményei: a) A kiadvány felső részén: az iskola megnevezése, címe, telefonszáma; az ügy iktatószáma; az ügyintéző neve. az ügy tárgya; a hivatkozási szám vagy jelzés; a mellékletek darabszáma. A kiadvány címzettje b) A kiadvány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is). c) A szövegrész után: aláírás; az aláíró neve, hivatali beosztása; eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata; keltezés. A kiadványok továbbítása: a kiadványokhoz a borítékokat az iskolatitkár készíti el; a kiadványok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintézőnek kell utasítást adnia; a küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős; a küldemény továbbítása történhet postai úton, kézbesítővel vagy elektronikus úton; a továbbítás az igazgató által hitelesített kézbesítő könyv felhasználásával történik, vagy elektronikus úton. -
Kontroller iktatóprogram használata (fenntartói szabályzat alapján) A beérkező papír alapú iratokat az igazgató felbontás után a megfelelő utasításokkal átadja az iskolatitkárnak, hogy intézze az irat beiktatását a főiskolai Kontroller iktatóprogrammal. A főiskolán csak eredeti iratot fogadnak el iktatásra. Ezért átküldés előtt egy másolat készül, amely a házi iktatóba kerül. Az irat a programon keresztül kap egy iktatószámot, amit az iskolatitkár felvezet a házi iktatós példányra.
35
5.7. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az intézményünkben használatos digitális napló elektronikusan úton előállított dokumentumokat készít (20/2012 EMMI rendelet 87. § (1) d) pontja). Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulókkal kapcsolatos adatokat, osztályzatokat, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. A tanév végén az elektronikus naplóból PDF formátumban el kell menteni minden osztály osztálynaplóját 2 db, egyszer írható adattárolóra (CD, DVD). Az adattárolókat a tanév végétől számított 5 évig meg kell őrizni! A tanév végén az osztálynaplókat papír alapon is ki kell nyomtatni (június 30.), s hitelesített formában be kell fűzni őket. A kinyomtatott osztálynaplókat a tanév végétől számított 5 évig meg kell őrizni. Az elektronikus napló által elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok akkor tekinthetőek hitelesnek, ha a következő feltételeknek megfelelnek: A megjelölt helyeken a pedagógus, az osztályfőnök, illetve az igazgató eredeti aláírásával ellátott. A megjelölt helyeken (P.H.) az iskola hivatalos körbélyegzőjével ellátott. Minden oldal oldalszámmal ellátott a következő formátumban: oldalszám/összes oldal. Az elektronikus naplóba csak és kizárólag egyedi azonosítás útján lehet minden adatot rögzíteni, így a nyomtatványokon megjelenő tanárok nevei, az adott pedagógus aláírásával egyenértékűek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratokat iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony megszűnésének esetében. 5.8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk. Az elektronikus napló által elektronikus úton előállított és hitelesített dokumentumokat a papír alapú irattározás szabályai szerint kell kezelni. 36
5.9. Reklámtevékenység szabályai a nevelési-oktatási intézményben Az intézményben megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység. Az intézményvezető tudta nélkül nem folytatható reklám, propaganda, üzleti ill. árusítással egybekötött tevékenység a tanulók és az iskola dolgozói között; nem ragasztható ki plakát, más nyomtatott vagy kézírásos anyag az iskola egész területén. A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető vagy az igazgatóhelyettes engedélyével lehetséges. Az intézményvezető köteles: a pedagógusoktól a szülőktől a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: iskola hirdetőtáblái, újság, szórólap, plakát, szóbeli tájékoztatás. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető határozza meg.
6. HATÁSKÖRÖK ÁTRUHÁZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6.1. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és határköreiből átadja az alábbiakat: Az általános és képzési igazgatóhelyettesek számára a területüket érintő dokumentumok előkészítését, a gazdasági ügyvezető számára a technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, a dolgozók munkavégzésének ellenőrzését és értékelését. 6.2. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület A nevelőtestület jogkörét testületi üléseken gyakorolja. Nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági ügyvezetőa és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazottja. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 %-a, vagy az iskola vezetése szükségesnek látja. 37
A nevelőtestület döntéseit és határozatait - jogszabályokban meghatározottak kivételével- nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestület értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: -
a pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, a házirend elfogadása, az éves munkaterv elkészítése, jóváhagyása, a tanév rendjének meghatározása, a továbbképzési program elfogadása, az iskolai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, az iskola teljes nevelő-oktató tevékenységére kiterjedő kutatások, kísérletek indítása és értékelése, a szakosított tantervű osztályok indításának, megszüntetésének kezdeményezése, a nevelőtestületi jogkörök átruházásáról való döntés, a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és közösségeikkel való kapcsolattartás elveinek meghatározása, a bérfejlesztés és jutalmazás elveinek elfogadása, az intézményi vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, a szülőkkel való kapcsolattartás rendjének megállapítása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének elfogadása, a vezetőtestület félévenkénti munkatervének elfogadása.
A nevelőtestület véleményező jogkörrel rendelkezik: -
az igazgatói pályázatok elbírálása előtt és a megbízás visszavonása esetén, az igazgatóhelyettesek megbízásakor, az iskolai pedagógiai pályázatok kiírásában, díjazásában, a pedagógusok továbbképzésen való részvételének tervezésében, a továbbképzés erkölcsi és anyagi elismerésében, az iskola fejlesztési, beruházási és felújítási terveinek megállapításában, valamint külön jogszabályokban meghatározott ügyekben, a gyakorlati képzés tervéről, a tantárgyfelosztásról, a felelősi rendszer megbízatásairól, a diákönkormányzat döntési jogkörébe tartozó kérdésekben, a helyi felelősi rendszer megbízásairól, új tanulók felvételekor igazgatói felkérésre.
A nevelőtestület javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogkörének gyakorlását átruházhatja a vezetőtestületre, területi és szakmai munkaközösségekre, a diákönkormányzatra. A nevelőtestület által átruházott jogkörök: -
-
A nevelőtestület a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának döntési jogát az érintett területi (alsó, illetve felső tagozatos) munkaközösségére ruházza át. A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést a fegyelmi bizottsága révén hozza meg. 38
Az iskola költségvetésében a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának tervezését és a fejlesztési tervek jóváhagyásának jogkörét a vezetőtestületre ruházza át. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. -
6.3. A szülői közösségek véleményezési joga A szülői közösség és az iskola kapcsolatának tartalma -
A kapcsolat alapja annak az elismerése, hogy az iskolába járó gyerekek jó neveléséért a család és az iskola közösen felelős. A gyermekek nevelésének irányítója az iskola. Keresi azokat a lehetőségeket, amelyek felhasználásával folyamatossá tudja tenni a nevelőmunka irányítását. A gyermekek sikeressége érdekében a szülői ház folyamatosan tart fenn kapcsolatot az iskolával.
Az iskola tanácskozásra hívja a szülői közösség képviseletét az alábbi témák tárgyalásakor: -
az iskola és a választmányi munkaterv egyeztetése, az iskola és a családi nevelés közös feladatainak meghatározása, a szülői közösség munkájának elemzése, a tanulóifjúság egészével foglalkozó tanácskozás, az iskola egészét érintő munkaakciók és vállalások meghatározása.
A szülői közösség választmányát az iskola igazgatója köteles évenként tájékoztatni az iskolai munka helyzetéről. A választmány ennek alapján dönt elvégzendő feladatiról. A szülői közösség elnöke folyamatosan tájékoztatja az iskola igazgatóját a szülőket foglalkoztató, az iskolával kapcsolatos gondokról. A szülői közösséget a Gyakorlós Egyesület választmánya, illetve vezetője képviseli. Véleményezési jogkört gyakorol: - a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, - a házirend módosítása esetén, - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, - a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában, - szabadidős foglalkozások iskolai programjának kialakításában, - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában.
7. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK
7.1. Sportmunka
Az iskola a tanulók testedzés iránti igényének erősítését, a mindennapos testnevelést, a sportolási alkalmak számának növelését rendkívül fontosnak tartja. A napközi otthon hozzájárul a tanulók testi képességeinek fejlesztéséhez, az egészséges életmódra neveléshez, a rendszeres testedzés iránti igény erősítéséhez. Alsó és felső tagozaton tömegsport foglalkozás szervezhető. A tanulók részvétele önkéntes. Az iskolai és egyéb sportversenyeken a tanulók csak felelős személy felügyelete és irányítása alatt vehetnek részt. 39
Az iskolai sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja a feltételeket, a sportlétesítmények használati beosztását a gazdasági ügyvezető szervezi.
7.2. Szakkör, énekkar
A tanulók jelentkezése önkéntes, a szaktanár és az osztályfőnök javaslata alapján, a szülő egyetértésével. Elfogadott jelentkezés esetén a tanulók számára a szakköri és énekkari tagság egy tanéven belül kötelező. Egy tanuló egy tanévben legfeljebb két szakkörben tevékenykedhet. A szakköri, illetve énekkari tagság megszűnik: o ha a tanuló fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza o ha iskolai magatartása, a tanulmányi eredménye vagy egészségi o állapota a tanév közben erőteljesen romlik. o Javulás esetén a tanuló a szakkörbe újra felvehető. o E változásokról a foglalkozás vezetője dönt, miután kikérte a kör vezetőségének véleményét. A szakkörök létszáma – a szakkör jellegétől függően – általában 10-20 fő. Az egyes szakköröknek az átlagosnál kisebb vagy nagyobb létszámmal való működéséről, továbbá a tanév közben bekövetkezett létszámcsökkenés miatti megszüntetéséről az igazgató dönt. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat a munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.
7.3. Fakultatív hit- és vallásoktatás A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. Az iskola feladatai A nevelési-oktatási intézményben a tanulók nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell megszervezni. Az iskola köteles a fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködni a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Közös megegyezésre kell jutni a hitoktatás időpontjának, helyének meghatározásában. Az iskolai hitoktatásra az iskola a tanév során tanterem használatát biztosítja, segít a hitoktatásra való jelentkezések lebonyolításában. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a hittanórákat délután, a kötelező tanórai foglalkozások után szervezzék meg. A tanuló, szülő, pedagógus, alkalmazott nem kényszeríthető világnézeti meggyőződésének megvallására vagy megtagadására. A tanulót, szülőt, pedagógust nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt. Az iskolának biztosítania kell – világnézetileg érintett kérdésekben – az ismeretek tárgyilagos, többoldalú ismertetését, az egyéni meggyőződés szabad kialakulásának lehetőségét. Az egyházak álláspontjainak ismertetésekor az egyházak önértelmezésére kell hagyatkozni. A pedagógus saját világnézete szerint végzi nevelő-oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené tanítványait. A hitoktatás keretében átadásra kerülő ismereteket az egyház jogosult meghatározni. A hitoktatási program nem igényel iskolai fenntartói jóváhagyást. Az iskolai hitoktatás ellenőrzése az arra jogosult egyházi jogi személy(ek) feladata. 40
8. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSE Együttműködés a munkáltató és a munkavállaló között: A munkáltató és a munkavállaló munkáltatással kapcsolatos megállapodását a főiskolai kollektív szerződés tartalmazza. Felülvizsgálatára meghatározott időszakonként kerül sor. Módosítást a megkötő felek szükség szerint is kezdeményezhetnek. 8.1. A törvényes működés alapdokumentumai -
Alapító okirat Működési engedély Pedagógiai program a helyi tantervekkel Szervezeti és működési szabályzat (belső szabályzatok, igazgatói utasítások) Házirend Intézményi éves munkaterv Esélyegyenlőségi terv Gyakornoki szabályzat
8.2. A pedagógus munkaköre A pedagógusok nevelő-oktató munkáival, azzal összefüggő teendők ellátásával való kijelölésének, megbízásának elvei: - Az iskola igazgatója pályázat révén az eljárás előírásainak megfelelően kaphat megbízást. - Igazgatóhelyettesi megbízást az iskola igazgatója adhat, miután kikérte a nevelőtestület véleményét. - Az iskola pedagógusa, a végzettségének megfelelő tanítási munka elvégzésére megbízható. - Napköziotthonos csoportvezetői megbízást elsősorban tanítók kapnak. - Túlmunkára a kollektív szerződésben rögzített mértékig az igazgató adhat megbízást. - Szakvezetői megbízást az iskola igazgatója adhat a főiskola illetékes tanszékének és a tagozatos munkaközösség vezetője véleményének kikérése után. - Osztályfőnöki (csoportvezetői) teendők ellátásával az igazgató bízza meg az iskola kinevezett nevelőjét a területileg illetékes munkaközösség-vezető véleményének kikérése után. A kinevezéskor a feladattal járó egyéb körülményeket is közölni kell. - Egyéb felelősi teendők ellátásával – az egyenletes terhelés lehetőségét keresve – kapnak megbízást az iskola nevelői. - Új nevelők kinevezésekor a gyakornoki szabályzat előírásait kell alkalmazni. - Az iskolai kinevezett pedagógusa lehet az a tanító vagy tanár, aki az ellátandó feladat elvégzéséhez előírt képesítéssel rendelkezik. Szakvezetői teendők ellátásához legalább 5 éves tanítási gyakorlat is kell. Utóbbitól csak rendkívüli esetben – kiemelkedő elméleti és gyakorlati eredmények tapasztalásakor – lehet eltérni. - Az iskola pedagógusai az alábbi dokumentumok kötelező előírásai szerint dolgoznak testületi tagként: - Pedagógia program - Szervezeti és működési szabályzat - Érvényes tanterv - Munkaköri leírás - Házirend - IMIP - Osztályfőnök: - Gondoskodik valamennyi rábízott tanuló fejlesztéséről, a nevelésben használt eljárások egységességéről. 41
Szervezi az osztály életével kapcsolatos eseményeket (kirándulás, ünnepélyeken való részvétel, stb.). - Intézi a továbbtanulással kapcsolatos ügyeket. - Az iskola pedagógusai a gyerekek sokoldalú fejlesztésében részint közvetlenül, felelősséggel, részint közvetve, a nevelésben résztvevők munkájának irányításával – a felelősséget megosztva – vesznek részt. A pedagógusok szakmai fejlődésük folyamatos biztosítása érdekében iskolán kívüli, valamint helyileg szervezett önképzés keretén belül úgy dolgoznak, hogy az eredményesség a gyakorlatban is tapasztalható legyen. Tanítványait egyénenkénti anyagi juttatás ellenében nem korrepetálhatja. A pedagógus iskolai megjelenése és viselkedése a tanulók és hallgatók számára példát adó legyen. Tegye lehetővé, hogy a fiatalabbak bizalommal keressék fel problémáikkal. Az egészséges életmód megtartására és megtartatására különös gonddal ügyeljen. A tanítás tervszerűsége érdekében a pedagógus tanmenetet (foglalkozási tervet) készít. Ezt – amennyiben kizáró ok nem következik be – több éven keresztül is használhatja a szükséges változtatások elvégzése után. A tanulók munkáját folyamatosan ellenőrzi és értékeli, az érdemjegyeket és a minősítéseket a tanulók ellenőrző könyvében (tájékoztató füzetében) aláírásával igazolja, valamint a naplóba bejegyzi. A tanulók értékelésére is szolgáló dolgozatok írásának időpontját az írást megelőző héten közli a tanulókkal. A dolgozatokat legkésőbb 2 héten belül javítja és javíttatja. A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, értékeli és javíttatja. Az iskola területén gyermekeket felügyelet nélkül nem hagy. Ha baleset történik, azonnal intézkedik, s azt jelenti a felelős vezetőnek. Munkájának megkezdése előtt 15 perccel az iskolában megjelenik, a munkáját pedig a kijelölt időben kezdi meg. Az iskolai munkavégzés szempontjából fontos felelősi teendő ellátásával az iskola igazgatója megbízhatja. Írásos feladatait a kért időre és módon kell végeznie. Ha munkáját időben megkezdeni nem tudja, jelzi ezt és ennek okát az igazgatónak. Ha távolléte várhatóan több napig tart, a szakszerű helyettesítés érdekében tanmenetét, a szükséges egyéb eszközöket az illetékes igazgatóhelyettesnek eljuttatja. Kijelölt termének, szertárának, foglalkozási helyének rendjéért felelős. Azonnal jelzi, ha rendellenességet tapasztal. A kötelező nyilvántartáshoz szükséges személyi adataiban történő változásokról tájékoztatja az igazgatót. Az átvett eszközökért, anyagokért, berendezési tárgyakért anyagilag felelős. A családdal kapcsolatos feladatokat a szülői közösségekkel kötött megállapodás szerint látja el. Az osztályfőnöki (napközis csoportvezetői) megbízást kapott nevelő felelős vezetője közösségének. Szervezi az osztályában (csoportjában) folyó munkát. Együttműködik a gyerekek nevelésében részt vevő más felnőttekkel, intézményekkel. Szükség esetén – az igazgató hozzájárulásával – az osztályban tanítókat tanácskozásra hívja össze. Elvégzi osztálya ügyviteli teendőit. A haladási naplót hetente ellenőrzi, a hiányokat pótoltatja, majd aláírásával a hetet lezárja. -
-
-
-
-
-
-
-
8.3. A szakvezető joga és kötelessége -
A gyakorlóiskolai szakvezető, gyakorlatvezető a főiskolai hallgatók iskolai gyakorlatának közvetlen szervezője és irányítója. A gondjaira bízott hallgatóknak átadja a korszerű módszereket, mélyíti hivatásszeretetüket, segíti erkölcsi fejlődésüket. 42
-
A képzési igazgatóhelyettes által elkészített beosztás szerint bemutató tanításokat tart a hozzá beosztott, iskolai gyakorlatukat végző hallgatói csoportnak. A hozzá beosztott hallgatók részére elemző és előkészítő órákat vezet az érvényben lévő főiskolai tantervben meghatározott óraszám szerint. Megnevezi a szükséges dokumentumokat az eredményes felkészülés érdekében. Kijelöli a tanítót és helyettesét. A kijelölt vagy választott szempont alapján elemzik a tanítási órát. Vezeti és összefogja az előkészítést, elemzést és minősíti a tanítást – lehetőség szerint – a tantárgypedagógussal együtt. Javítja a tanítójelöltek tervezetét. Lehetőségeket biztosít arra, hogy a hozzá beosztott hallgatók megismerjék az iskolai dokumentumokat, a tanítási órán kívüli pedagógiai tevékenység különböző formáit. Kapcsolatot tart az oktató kollégákkal. A gyakorlati képzési tevékenység tapasztalatairól félévenként jelentést ad szóban vagy írásban a képzési igazgatóhelyettesnek. Részt vesz a tanszékek gyakorlati képzéssel kapcsolatos ülésein meghívás alapján. Figyelemmel kíséri a tanítójelöltek mulasztását és jelenti a képzési igazgatóhelyettesnek. Javaslatot tesz a TEA díj cím odaítélésére.
8.4. A tanítójelöltek jogai és kötelességei a gyakorlati képzés időszakában A hallgatók a képzés során a gyakorlóiskolában a szakvezetők irányításával, felelős nevelő-oktató munkát végeznek. A hallgató joga -
A tanítási gyakorlat megkezdése előtt és a gyakorlat során a gyakorlóiskolában az általános iskolai nevelő-oktató munka területén pedagógiai tapasztalatokat gyűjtsön. A nevelőmunka hatékonysága érdekében betekintsen az általános iskola dokumentációs anyagába. Az iskolai gyakorlatra való megfelelő felkészítés és felkészülés alapján pedagógiailag indokolt, önálló elgondolásait megvalósíthassa. Véleményt nyilvánítson, javaslatot tegyen a gyakorlati képzéssel kapcsolatos hallgatói munkáról a gyakorlóiskolai fórumokon (előkészítő, elemző órák, nevelési értekezlet, stb.). Szakmai kérdésekben, egyéni problémái megoldásában kérheti szakvezetője segítségét.
A hallgató kötelessége -
-
-
Ismerje az általános iskolára vonatkozó érvényben lévő tantervet (központi, illetve helyi). Rendelkezzen azzal a szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai és világnézeti felkészültséggel, amelynek birtokában eredményesen taníthat. Ismerje és tartsa meg a működési szabályzat előírásait, valamint a gyakorlóiskola házirendjét, az osztály szokásrendszerét. Magatartásában mutatkozzék meg, hogy tanítónak készül. Ez viselkedésében, ápolt, kulturált megjelenésében is jusson kifejezésre. Beszédkultúrája legyen igényes, választékos. Iskolai gyakorlatával kapcsolatos írásbeli munkái (jegyzetelés, tervezet készítésre, táblai vázlat) tartalmi, helyesírási és formai szempontból egyaránt tükrözzék a leendő tanító önmagával szemben támasztott igényességét. A gyakorlati képzés foglalkozásain a szükséges tankönyvekkel, munkafüzetekkel és egyéb taneszközökkel jelenjék meg a tanóra vagy foglalkozás előtt. Gondoskodjék a tanításhoz szükséges eszközök időben való előkészítéséről, megfelelő kezeléséről, óvásáról, illetve használatuk után azok szakszerű, biztonságos elhelyezéséről. Csoportos és egyéni hospitálás alkalmával fegyelmezett magatartásával segítse elő a hospitálás eredményességét és az óra zavartalan lefolyását. Az óráról főiskolai előírásnak megfelelő feljegyzést vezessen. 43
-
Szakszerűen végezze el a tanításban az iskolai munkával kapcsolatos legalapvetőbb adminisztratív feladatokat. A tanítási órára - a vezetőtanár útmutatásai alapján- gondosan elkészített írásbeli tervező munkával készül. Betegség vagy egyéb akadályoztatás esetén távolmaradásáról időben értesítse szakvezető tanítóit, felszólítás nélkül igazolja hiányzását és pótolja a mulasztásokat.
A nem tanítójelölt hallgatók szakmai gyakorlatukat saját területük speciális előírásai szerint végzik. 8.5. A tanulók felvétele, haladása és mentesítése A tanulók felvétele - A tanulók felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint kell eljárni. - Az iskola tanulója lehet, akinek indokai alapján az iskola igazgatója a felvétele mellett dönt. - Napköziotthonos ellátásban részesül az igénylők közül valamennyi 1-4. osztályos tanuló, valamint igény szerint a felső tagozatos tanulók. Menza ellátásban az 5-8. osztályos tanulók részesülhetnek. A tanulószobai igényt az iskola évente felméri. - Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. - Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról a nevelőtestület véleménye alapján az igazgató, az osztályozó és javító vizsgákról a nevelőtestület dönt. - Emelt szintű osztályba történő felvétel esetén az adott tantárgy szakmai munkaközössége által megfogalmazott feltételek, illetve kialakított javaslat alapján az igazgató dönt. A tanulók haladása és mentesítése -
-
-
-
-
Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló sikertelen osztályozó vizsgát tett, javítóvizsgára jelentkezhet. Az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból különböző évfolyamokig – de legkésőbb a 4. évfolyam félévének végéig tarthat. Ha a tanuló a tanulmányi idő megrövidítését kéri kérelmét a tanév megkezdése előtt, írásban az iskola igazgatójának kell benyújtania. Kérelmében a rövidítés okát és időtartamát meg kell jelölnie. Ha a tanuló egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményének egy tanévben történő teljesítését kéri, kérelmét a tanév megkezdése előtt, írásban az iskola igazgatójának kell benyújtania. Kérelmében a tantárgyat, illetve tantárgyakat, a teljesítendő évfolyamok számát meg kell jelölnie. A kérelem szaktanári javaslatra történhet. A fent jelzett mindkét kérelemről a területileg illetékes munkaközösség dönt. A döntés alapján az igazgató adja meg a teljesítésre vonatkozó engedélyt. A határozatban intézkedik az iskolalátogatási kötelezettségről, valamint a továbbhaladás módjáról is. Ha a tanuló egyéni adottságai, fejlődésének elősegítése indokolttá teszi, felmenthető az egyes tantárgyak óráinak látogatása alól. A kérelem jogosultságát a szaktanár, a területi munkaközösség bírálja el, a szükséges szakvélemények beszerzése után. A felmentett tanuló foglalkoztatásáról, egyéni fejlesztéséről az illetékes szaktanár gondoskodik. A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.
44
8.6. A helyi ellenőrzés értékelés rendje -
-
Az iskolai ellenőrzés, értékelés során a tanuló teljes személyiségét kell figyelembe venni. A szaktárgyak tantervi követelményeihez kapcsolódó teljesítményeket a tantárgyi osztályzatokban (minősítésekben), az egyéb tapasztalatokat a magatartás, szorgalom és külalak minősítésekben kell kifejezésre juttatni. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének területeit és módját az iskola pedagógiai programja részletesen tartalmazza.
9. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 9.1. Jogszabályi rendelkezések -
-
-
A 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről és Irányelvek a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről az állományból való törléséről. 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről (1/1998(VII.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező eszközeiről és felszereléséről (A könyvtárhelyiség és eszközszükséglete) Művelődési Közlöny, 1998. 26. sz. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (53. §, 45. §, 62. §, 63. §, 98. §, 2. melléklet, 3. melléklet) 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (4.§, 92. §, 120. §, 161. §, 163. §, 164. §, 165. §, 166. §, 167. § valamint a Felszerelési jegyzék) 2012. évi CLII. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről 2012.évi CXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001.évi XXXVII. módosításáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 22/2013. (III.22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról Az iskola Pedagógiai programja 9.2. A könyvtár működése 9.2.1.
A könyvtár azonosító adatai
A könyvtár neve: Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolája könyvtára; Címe: 6500 Baja, Bezerédj u. 15. Telefon: 79/425-444 Létesítésére vonatkozó adatok A Tanítóképző Intézet 1886/1887-i értesítőjében már szó van a Gyakorló Iskola könyvtáráról. Jelenlegi címen az 1959-1960-as évektől működik. Az új épületszárny tetőterébe 1995-ben költözött. 45
A könyvtár pecsétje: 58 X 18 mm. átmérőjű, szögletes alakú, a következő felirattal: EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA Gyakorló Általános Iskolája Könyvtára 6500 Baja, Bezerédj u. 15. Telefon: 79/425-444 Területe: Könyvtár: 169,76m Előadó: 108,46m 9.2.2.
A könyvtár fenntartása és felügyelete
Az iskolai könyvtár az Eötvös József Főiskola fenntartásában, és felügyelete alatt működik. Fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó az iskola költségvetésében gondoskodik. A korszerű könyvtári szolgáltatások biztosításáért a könyvtárat működtető iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár a Bács-Kiskun megyei iskolai könyvtári rendszer tagjaként működik. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója irányítja és ellenőrzi a nevelőtestület és a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembe vételével. Tervezi az évi költségvetésben a könyvtári állományfejlesztési összegét. Szervezi a könyvtár nyitva tartását, a könyvbeszerzést, a könyvtáros és a nevelőtestület együttműködését, a tanulók olvasóvá nevelését. Ellenőrzi a könyvtár használatának intenzitását. A könyvtárhasználatra nevelő munkát. A könyvtár szolgáltatásait és azok kihasználtságát. A nevelőtestület és a könyvtáros együttműködését. A könyvek állagának állapotát. 9.2.3.
A könyvtár feladatai
Az iskolai könyvtár alap- és kiegészítő feladatai a 16/1998. (IV. 8. ) MKM rendeletben megfogalmazottak szerint. A) Az iskolai könyvtár alapfeladatai: Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról. Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. A könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is. B) Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: Tanórán kívüli foglalkozások tartása, Dokumentumok másolása, Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, Tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól, Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében, Az iskolatörténeti gyűjtemény gondozása, Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.
46
9.2.4.
Az iskolai könyvtár gyűjtőköre
Az iskolai és a helyi pedagógiai programnak és a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. (A gyűjtőköri szabályzat alapján) Az állományalakítás során figyelembe veszi az iskola igazgatójának, munkaközösségeinek, diákközösségeinek javaslatait. A könyvtár alapfunkcióinak ellátásához szükséges dokumentumokat a könyvtár fő gyűjtőkörébe, a másodlagos funkcióból adódóak a könyvtár mellék gyűjtőkörébe tartoznak. Gyűjteményszervezés: a folyamatosan és tervszerűen fejlesztett állomány tükrözi az iskola pedagógiai programját és helyi tanterveit, nevelési célkitűzéseit. 9.2.5.
Gyarapítás
Az iskolai könyvtár állománya: vétel ajándék csere útján gyarapszik. Az állománygyarapításra fordítható összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni. A könyvbeszerzésre fordítható összeg felhasználásáért a könyvtáros felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más dokumentumot senki nem vásárolhat. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó kiadványokat még ajándékként sem leltározunk be. 9.2.6.
A dokumentumok állományba vétele
A könyvtárba érkező tartós megőrzésre szánt dokumentumokat 8 napon belül állományba kell venni. A címleltárkönyvet szakszerűen és naprakészen kell vezetni. A gyorsan avuló példányokról (tankönyvek, útmutatók) vagy ívnél kisebb terjedelmű, könnyen rongálódó kiadványokról brosúra nyilvántartást kell vezetni. A kurrens periodikumokról ideiglenes állomány nyilvántartást kell vezetni. A leltárkönyv pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése, könyvelése az Eötvös József Főiskola gazdasági osztályának feladata. A számlák másolati példányait a könyvtárban kell őrizni. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben tulajdonbélyegzővel, leltári számmal és raktári jelzettel kell ellátni. Végleges nyilvántartás formái: Leltárkönyv, Kartoték, Számítógépes. Időleges nyilvántartás formái: Kardex, Összesített (brosúra). 9.2.7.
Állományapasztás
A törléseknél a 3/1975./VIII.17./KM-PM.sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelvek (Műv.K. 1978. 9. sz.) előírása szerint kell eljárni. Évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat. A kivonásra csak az igazgató adhat engedélyt. A fölös példányokat az iskola felajánlja térítésmentesen az iskola dolgozóinak és tanulóinak. A törlésről jegyzőkönyv készül, melynek sorszáma fo47
lyamatos. Az állományból a dokumentum az alábbi okokból törölhető: Tervszerű állományapasztás Természetes elhasználódás Hiány 9.2.8.
Az állomány ellenőrzése
Az állomány ellenőrzése lehet időszaki vagy soron kívüli, teljes vagy részleges. Az ellenőrzést a 3/1975. KM-PM rendeletben és az MSZ 3448-78. szabványban előírtak szerint, ötévente kell végezni. Az iskola igazgatójának írásban kell elrendelnie. Az ellenőrzés lezárása: el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet 3 napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a leltározás kezdeményezését, a jóváhagyott leltározási ütemtervet, ill. a hiányzó vagy a többletként jelentkező dokumentumok jegyzékét. A jegyzőkönyvet a könyvtáros-tanár, személyi változás esetén az átadó és az átvevő írja alá. 9.2.9.
Az állomány jogi védelme
A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. A könyvtáros hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumot senki nem vásárolhat. Az állományba vétel csak számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy a technikai eszközök megrongálásáért okozott kárért. A tanulók, és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges tartozás rendezése után lehet megszüntetni, amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kiléptetést intéző személyt terheli anyagilag a felelősség. A könyvtár zárainak a kulcsa a könyvtáros tanárnál és a portán található. 9.2.10. Egyéb állományvédelmi rendelkezések A könyvtárban minden tűzrendészeti intézkedést meg kell tenni! Nyílt láng használata és a dohányzás tilos. A könyvtár bejáratánál poroltó készüléket kell elhelyezni. A dokumentumokat lehetőség szerint védeni kell a fizikai ártalomtól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, fertőtlenítés, portalanítás). 9.2.11. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása Kézi- és segédkönyvtár, kölcsönözhető állomány, folyóiratok, AV-dokumentumok, brosúrák, tartós tankönyvek. 9.2.12. Az állomány feltárása Hagyományos katalógus Raktári katalógus Betűrendes katalógus Szakkatalógus Számítógépes katalógus
48
9.2.13. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. A könyvtár mind a pedagógusoknak, mind a tanulóknak lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A csak helyben használható dokumentumok (kézikönyvtár) kivételével állományát kölcsönzi. Tájékoztató szolgálata keretében eligazítást ad használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom (információ) kutatásában, esetenként témamegfigyelést, önálló irodalomkutatást végez. Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és a könyvhasználatra épülő tanítási órák, foglalkozások (napközis, szakköri, stb.) rendszerének kialakításában, előkészítésében és megtartásában. Könyvtárközi kölcsönzés keretében a saját gyűjteményében nem található dokumentumokat az ODR-ből átkéri. A művelődési és közoktatási miniszter 5/1998. (II: 18.) MKM rendelete alapján a megvásárolt tartós tankönyveket, segédkönyveket az iskola diákjai, dolgozói kölcsönözhetik. Gondoskodik az állomány védelméről, rendjéről és gondozottságáról. 9.2.14. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket az intézmény költségvetésében biztosítja. A fejlesztésre fordítható összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros-tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági ügyvezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzésének előkészítése a könyvtáros-tanár feladata. 9.2.15. A könyvtári állomány elhelyezése A könyvtár az új épületszárny tetőterében helyezkedik el. A kölcsönözhető állomány páros és páratlan Merabona polcon 3 oszlopban van elrendezve. Állományunk kb. 35 000 kötetnyi. A könyvtári állomány egységei: Kézikönyvtár Ismeretközlő irodalom Szépirodalom Folyóiratok polca Pedagógiai gyűjtemény AV dokumentumok 9.3. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói, valamint külső könyvtárlátogatók (pl.: gyakorlaton lévő főiskolai hallgatók) használhatják. 9.4. A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változás bejelentésének módja Az iskola minden tanulója és dolgozója automatikusan tagja az iskolai könyvtárnak. A beiratkozás számítógépen történik a szükséges adatok bevitelével: név, anyja neve, születés helye, ideje, állandó lakcím, telefonszám (tanulóknál lehetőleg valamelyik szülő telefonszáma), munkakör, munkahely, illetve gyerekeknél osztály száma, jele. 49
Az adatokban történt változást az olvasó(tanulóknál a szülő, gondviselő) köteles 3napon belül jelezni a könyvtárosnak. A megváltozott adatokat haladéktalanul módosítani kell! A hallgatók esetében a könyvtári tagság feltétele a könyvtárhasználat szabályainak megismerése, elfogadása és a beiratkozás (név, lakcím, személyi igazolvány száma). A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan (kivéve a fénymásolás). 9.5. A szolgáltatások igénybevételeinek feltételei A könyvtár szabályainak megismerése és a beiratkozás. Minden látogató köteles óvni a könyvtár értékeit. Az iskolai könyvtárhasználókat ingyenesen megilletik az alábbi alapszolgáltatások: Könyvtárlátogatás Könyvtári gyűjtemény helyben használata Információ a könyvtár szolgáltatásairól Az iskolai könyvtáros a szolgáltatások igénybevevőinek adatait regisztrálhatja: Név, Osztály, Beiratkozás éve A könyvtár a személyes adatok védelméről köteles gondoskodni 9.6. Könyvtárhasználati szabályzat 9.6.1.
A könyvtár szolgáltatásai
a) A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata. (olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, folyóiratok, audiovizuális információhordozók) A nevelők a csak helyben használható dokumentumokat egy-egy órára, az audiovizuális információhordozókat tartósan kölcsönözhetik. b) A könyvtárban a tanórák és egyéb csoportos foglalkozások tarthatók (igény szerint a tanító, a szaktanár vagy a könyvtáros vezetésével). c) Kölcsönzés. (Tanulóknak csak könyvkölcsönzés.) d) A könyvtárban az adott időpontban nem található könyvek előjegyzése, visszaérkezés után kölcsönzése. e) A könyvtár helyiségében található audiovizuális eszközök és az olvasói számítógép használata segítséggel. f) Adott szaktárgyhoz, illetve témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás. g) Továbbképzések, önképzés segítése irodalomkutatással, témafigyeléssel. h) Versenyek, műsorok felkészítőinek, résztvevőinek segítése. 9.6.2.
A kölcsönzés szabályai
a) Minden beiratkozott olvasó jogosult a kölcsönzésre. b) A dokumentum a kölcsönözhető állományból szabadpolcon kiválasztható, illetve katalógusból kikereshető. c) Könyvtári könyvet a könyvtáros kölcsönzi, az olvasók egymásnak nem adhatják át a könyveket. d) A kölcsönözhetőség tekintetében az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok: kölcsönözhetők részlegesen kölcsönözhetők tartós kölcsönzés (pl.: tartós tankönyv) csak helyben használhatók e) Egy olvasó egyidejűleg (a tartós tankönyveket leszámítva) maximum 2 kötetet kölcsönözhet. f) A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama 2 hét. Hosszabbítás megállapodás szerint kérhető. 50
g) A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama 1 nap. Hosszabbítás indokolt esetben kérhető. h) A hosszú lejáratú kölcsönzés 1 tanévre szól. A tanév végén minden olvasó köteles a kikölcsönzött könyveket visszahozni. i) Nem kölcsönözhetők a folyóiratok, a kézi könyvtárban elhelyezett dokumentumok. Ettől indokolt esetben (pl.: nevelői továbbképzés, versenyfelkészítés) el lehet térni. j) A kölcsönzés a könyvtárban számítógépen történik. k) A visszahozott könyvet a könyvtáros a könyvtárban veszi vissza az olvasótól, s a könyvtáros teszi vissza a polcra. l) Az olvasóteremben használt könyvet munkája befejezésekor az olvasó teszi vissza a helyére. m) Könyvtárban tartott rendezvények idején a könyvtár zárva tart. n) A tartozás törléséhez a visszahozott dokumentumokat be kell mutatni a könyvtárosnak. o) A kölcsönzési idő lejárta utáni 3. héttől késedelmi díjat kell fizetni, melynek összegét a könyvtárban elhelyezett hirdetmény tartalmazza. p) A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. q) A könyvtárban található, diákoknak fenntartott számítógépeket tanórákhoz, versenyfelkészüléshez, illetve a délutáni kötetlen munkához használhatják a tanulók. 9.6.3.
Állományvédelmi előírások
a) Az olvasónak a könyvtári könyvet gondosan kell kezelnie, óvnia kell minden rongálódástól, és a kölcsönzési határidő lejártáig vissza kell szolgáltatnia. b) A kölcsönző (kiskorú esetén a szülő) anyagi felelősséget vállal. Megrongálódás vagy elvesztés esetén a szabályzatnak megfelelő kártérítéssel tartozik. c) Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból adódó értékcsökkenést. d) Az elveszett, vagy erősen megrongálódott dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal helyettesíteni. Ha ez nem lehetséges, köteles a könyv értékét megtéríteni. A megtérítendő értéket „Az elveszett és megrongálódott könyvek térítési szabályzata„ tartalmazza. e) Az olvasótérbe kabátot, táskát bevinni nem szabad. Ezeket a könyvtárban lévő fogason kultúráltan kell elhelyezni. f) A könyvtárban ételt, italt fogyasztani nem szabad. g) A könyvtár rendjére, tisztaságára és csendjére minden olvasónak ügyelnie kell. h) A könyvtár tanórai használata esetén az órát tartó pedagógus felelős a könyvtár rendjéért, a számítógépek használatáért. i) A tanulók és a dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Ennek igazolása: nyilatkozat a könyvtáros aláírásával. Nyilatkozat hiányában (tartozás esetén) a kiléptetést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. 9.6.4.
A számítógép-használat rendje
A számítógépeket 13 órától 15 óráig használhatják a 4-8. évfolyamos tanulók a következő szabályok betartásával. a) b) c) d) e) f) g) h)
A táskákat, kabátokat a bejáratnál lévő fogasnál rendezetten kell elhelyezni. A könyvtárban enni- és innivalót nem lehet fogyasztani. A számítógépet egy tanuló naponta csak egyszer, maximum 1 óra időtartamig használhatja. Egy számítógépnél egyszerre csak 1 tanuló tartózkodhat. Géphasználat közben csendben, fegyelmezetten kell viselkedni. A számítógépeket csak tanulásra, gyűjtő- és kutatómunkára, illetve gyakorlásra lehet használni. Külső adathordozók használatára engedélyt kell kérni. Aki nem iskolába való tartalmakat néz vagy társait és a könyvtárban folyó munkát zavarja, azonnal távoznia kell, és 1 hétre elveszíti a könyvtári gépek használatának lehetőségét. 51
i) A munka megkezdése előtt a könyvtárosnál kell feliratkozni a géphasználatra (név, osztály, kezdési időpont, a számítógép száma). j) A számítógép-használat befejezésének időpontját a könyvtáros rögzíti a füzetben, amelyet a tanulónak alá kell írnia. 9.6.5.
Elveszett, megrongálódott könyvek térítési szabályzata
5 éven belül leltározott könyveknél 5 és 10 év között az eredeti ár 10 és 15 év között az eredeti ár 15 és 20 között az eredeti ár 20 és 25 között az eredeti ár 25 és 30 között az eredeti ár 30 fölött az eredeti ár
eredeti ár + áfa 1,5 szerese 2 szerese 3 szorosa 4 szerese 5 szöröse 6 szorosa
Tartós tankönyv 1. használó új könyv 2. használó 3. használó 4. használó 5. használó
1 év után 2 év után 3 év után 4 év után 5 év után
teljes ár 50 % ár 25% ár 10 % ár -
5 év használat után az erősen megrongálódott tankönyveket selejtezni, pótolni kell. 9.6.6.
Szabályzat a könyvtári tartozások késedelmi díjáról
A könyvtári állomány megóvása érdekében vált szükségessé a szabályzat megfogalmazása. Késedelmi díjak a kölcsönzési idő lejárta után: első felszólítás – a kölcsönzési idő lejárta után 2 héttel második felszólítás – a kölcsönzési idő lejárta után 2 hónappal harmadik felszólítás – a kölcsönzési idő lejárta után 3 hónappal
100,- Ft 200,- Ft 300,- Ft
Az egynapos könyvek késedelmi díja: A kölcsönzést követő két hét után:
100,- Ft/nap
A hosszú lejáratú könyvek visszahozatali határideje: minden év június 15. Késedelmi díj:
tankönyvek 10,- Ft/nap egyéb könyvek 20,- Ft/nap A több évig használatos tanári tankönyvpéldányok tanév végén újra kölcsönözhetők, vagy meghosszabíthatók. Szükséges a zárt helyen (szaktanteremben) tartott kézikönyvek évenkénti ellenőrzése. 9.7. Nyitva tartás és kölcsönzés módja és ideje 9.7.1.
Nyitva tartás
Hétfőtől péntekig 12:30 – 15:30 Megtekinthető a könyvtár bejáratán, valamint az iskola honlapján. A nyitvatartási időn kívül a nevelők és a hallgatók munkaidőben igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait. 52
9.7.2.
Kölcsönzés
A könyvtárból csak szabályosan kikölcsönzött könyvet (az olvasó nevének és dokumentum adatainak rögzítését követően) szabad kivinni. Beiratkozáskor az olvasó adatait a számítógépen rögzíteni kell. Rövid lejáratú kölcsönzés Egyszerre legfeljebb két könyv kölcsönözhető. A kölcsönzés ideje két hét. Kivétel az első osztályosok, akik a II. félévtől év végéig alkalmanként 1 db könyvet kölcsönözhetnek. Hosszú lejáratú kölcsönzés Tartós tankönyv egy tanévre, illetve a hosszabb ideig használt tankönyv több tanévre kölcsönözhető. A nevelőknek egy évre kölcsönözhetőek a tan- és kézikönyvek, valamint a szaktantermek leltári állománya. A tanév végén minden olvasó köteles a kikölcsönzött könyveket visszahozni /kivétel a több évre kölcsönzött tartós tankönyvek/. A tartozás törléséhez a visszahozott dokumentumokat be kell mutatni a könyvtárosnak. Az indokolatlanul magánál tartott könyvek után az olvasónak késedelmi díjat kell fizetni. 9.8. Katalógusszerkesztés szabályai A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentum formai (dokumentum-leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat jelölő katalóguscédula tartalmazza:
A raktári jelzetet A bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket Tárgyszavakat
A dokumentum-leírás szabályai A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:
Főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat Szerzőségi közlés Kiadás sorszám, minősége Megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve Oldalszám: illusztráció; méret (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) Megjegyzések Kötés: ár ISBN-szám
Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat kell alkalmazni:
A főtétel besorolási adata (személynév, testületnév, a mű címe) Cím szerinti melléktétel Közreműködői melléktétel Tárgyi melléktétel
53
Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel kell biztosítani. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat a Cutter számokon kívül ETO-szakjelzetekkel is el kell látni. Az iskolai könyvtár katalógusai: 1. Hagyományos (cédula) 1990-től építjük visszafelé is. Nem teljes! 2. Számítógépes katalógus 2007-től a teljes címleltári állomány számítógépen van. Az új szerzemények számítógépes feldolgozása folyamatos A tételek belső elrendezése szerint: Raktári katalógus Betűrendes leíró katalógusok Szakkatalógus Formája szerint Cédula Számítógépes Szirén) Raktári katalógus A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány feltárási rendjét. Minden esetben a raktári lapon kell jelölni a dokumentumokról elhelyezett katalóguscédulák helyét és darabszámát. A raktári lapokat a raktári jelzet és betűrend alapján kell elrendezni. Betűrendes leíró katalógus: A katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik. (ld. Besorolási adatok) Szakkatalógus: Tagolása jobb, bal és középfüles osztólapokkal, a csoportképzés alapján történik. A katalógus gondozása: A törölt művek cédulájának kiemelése Az észlelt hibák kijavítása Iskolai könyvtárunkba minden címleltári állományba vett, újonnan beszerzett dokumentumot számítógépes feltárással kell nyilvántartásba venni. Lehetőség szerint a cédulakatalógust is párhuzamosan építeni kell, de legalább a raktári katalógusban kell elhelyezni a dokumentumokról cédulát. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása A program elnevezése: Szirén integrált könyvtárrendszer (Sziren 9.318) Készítők neve: Mohai Lajos Üzembe helyezés dátuma: 1997.okt. A program a könyvtár 1. számú gépén fut. Jogosultságok: az állomány feldolgozását, a könyvtári adatbázis kezelését az iskolai könyvtáros végzi. A feldolgozás a program ajánlása nyomán történik. Minden állományban történt változtatás után napi mentést kell alkalmazni. Az állománystatisztikai adatokat igény szerint bármikor ki lehet nyomtatni.
54
9.9. Tankönyvtári szabályzat A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük: Külön polcokon helyezzük el. Minden tartós tankönyvnek, ideértve a tartós tankönyvként nyilvántartott egyéb dokumentumokat, „TT-vel” kezdődik a leltári száma. A tartós tankönyv fogalma: az 5/1998. MKM rendelete szerint tartós az a tankönyv, amely minősége (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv, a tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmány. Tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal, ha azt a szülői szervezet (közösség) jóváhagyja. A tartós tankönyv beszerzése az iskola által készített felmérés alapján készül el minden év május 31-ig. A tartós tankönyv összegének felhasználására a könyvtáros tanár az előzetes felmérés alapján javaslatot tesz, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá június 30-ig. A könyvtáros tanár elkészíti és közzéteszi (honlap, faliújságok) azon tankönyvek, tartós tankönyvek jegyzékét, amelyek a könyvtárból kölcsönözhetőek. Egyedi nyilvántartásba kerülnek a szótárak, kötelező olvasmányok, egyéb alkotások. Időleges brosúra nyilvántartásba kerülnek (3/1975 KM-PM rendelet) a tartós tankönyvek, amelyeket a diákok a könyvtárból tartós használatra kölcsönöznek (igényfelmérés alapján). Az iskolai könyvtár állományába került dokumentum csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhető. A tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával könyvek, tartós tankönyvek, továbbá a nem hagyományos dokumentumok nyilvántartásának vezetésénél, a fenti dokumentumok törlésénél és leltározásánál a 3/1975(VIII:. 17.) KM-PM sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelv /Műv. K. 1978. 9. sz. / előírásai, továbbá a könyvtári állomány nyilvántartásáról szóló MSZ 3448-78 figyelembevételével történik. A tankönyvek kölcsönzése Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel is meg kívánja oldani, tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján felkészítése folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: - több évfolyamon használt tankönyvek esetén: legfeljebb öt év, - egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1 – június 15. A tartós tankönyvek kölcsönzési nyilvántartása: Számítógépen történik, osztályonként táblázatos formában. A tankönyv elvesztésével és a tankönyv megrongálásával okozott kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. Ebből következően elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább öt évig használható állapotban legyen. Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyv(ek)et köteles visszaadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a szaktanár feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. 55
Kártérítés Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak, a tankönyvnek a rongálódás pillanatában érvényes tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát (öt tanévet figyelembe véve) kell kifizetnie. A tartós tankönyvek, illetőleg az iskolában használatos tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni. 9.10. Gyűjtőköri szabályzat A gyűjtőköri szabályzat elkészítésénél figyelembe vett dokumentumok: 1. Az 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 2. Nemzeti alaptanterv 3. Az iskola pedagógiai programja 4. A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998. (IV.8.) MKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (IV.8) MKM rendelet módosításáról 5. A művelődési és közoktatási miniszter 5/1998. (II.18.) MKM rendelete a tankönyvvé nyilvánítás a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 6. A MKM tájékoztatója a funkcionális taneszközjegyzékről. Ajánlás a taneszközfejlesztéshez 7. A művelődési és közoktatási miniszter 25/1998. (VI.9) MKM rendelete a pedagógiaiszakmai szolgáltatásokat ellátó a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közműködés feltételeiről szóló 10/1994. (V.13.) MKM rendelet módosításáról 9.10.1. Helyzetelemzés Az intézmény az Eötvös József Főiskola Gyakorlóiskolája, ahol az alapfokú nevelő-oktató munkával párhuzamosan a hallgatók gyakorlati képzése is történik. Intézményünkben évfolyamonként három párhuzamos osztályban folyik az oktató-nevelő munka. Az iskolában két gyermekszervezet működik: a Tinódisok Csapata és a Gyaxi DSE, amelyek a szabadidő hasznos eltöltésében segítik a tanulókat. 9.10.2. Célok, feladatok A könyvtárban van kézikönyvtár, melynek állományát az új kiadványokkal folyamatosan fejleszteni, bővíteni kell. Folyamatosan szükséges bővíteni, illetve felújítani a kötelező olvasmányok, a gyermek és ifjúsági művek állományát. Az oktatáshoz kapcsolódó szakirodalom, pedagógiai irodalom, tankönyvek, tartós tankönyvek körét az iskola pedagógiai programjához alkalmazkodva fejleszteni kell. Az iskolai könyvtár alapvető feladatai: A tanulás segítése (felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció) Az életmódformálás feladatainak segítése (pl.: környezetei nevelés) Személyiségfejlesztés Önálló tanulás segítése Könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása A tanítás segítése Pedagógusok önképzésének, továbbképzésének segítése A hallgatók gyakorlati képzésének segítése együttműködve a főiskola könyvtárával A könyvtárhasználóknak ezen feladatokhoz kapcsolódó ismerethordozókkal való ellátása Könyvtárunk szellemi-műhely, nevelő, szolgáltató, értékőrző és értékközvetítő intézmény, mely használói számára gyűjteménye segítségével válhat mindennapi életük, sikerük színhelyévé, örömforrássá. 56
9.10.3. Az állomány elemzése (kb. 20000 könyvtári egység) Hagyományos dokumentumok Ez az állomány meghatározó része Szépirodalom az állomány kb. 40%-a. Elsősorban a tananyagban szereplő szerzők műveit, antológiákat a magyar és a világirodalomból, versesköteteket, mesekönyveket (magyar szerzők és klasszikus meseírók műveit) tartalmazza. Ezek példányszáma megfelelő. A tananyagban meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányok példányszáma megfelelő. Az ifjúsági és gyermekirodalomból a klasszikus szerzők műveit újabb kiadás függvényében folyamatosan /a lehetőségekhez képest/ ki kell egészíteni. A napjainkban megjelenő új gyermek és ifjúsági műveket válogatva kell szerzeményezni. Műsorokhoz, rendezvényekhez, műelemzésekhez felhasználható gyűjteményeink példányszáma kicsi, egy részük tartalma elavult. Az igénybevétel és könyvkötési hiányosságok miatt a szépirodalmi állomány egy része erősen megrongálódott. A tananyag változásával módosul a kötelező és ajánlott olvasmányok köre. Ezen a téren szükség van az állomány kiegészítésére. Szak- és ismeretterjesztő irodalom (az állomány 60%-a) Az utóbbi 4-5 év terméséből keveset tudtunk vásárolni, csak 1-1 példányban. Az általános lexikonok, enciklopédiák, adattárak, összefoglaló művek 1-1 példányban megtalálhatók. A tananyaghoz kapcsolódó tudományok szakirodalmából a történelem szakirodalma mennyiségben és tartalomban is megfelelő. A biológia, matematika, fizika, kémia tudományok szakirodalma kisebb mennyiségű, kiegészítésre szorul. Hiányos a tanulók körében népszerű Mi Micsoda és a Szemtanú sorozat. Alkalmazott tudományok közül kevés a számítástechnika könyvek száma. A művészeti albumok régiek, elhasználódottak. Az oktatáshoz kapcsolódó idegen nyelvű (angol, német, francia) anyagunkat eddig jórészt ajándék kiadványokkal sikerült bővíteni. Szükség lenne AV-anyagok, a 6-14éves korosztálynak íródott újabb ismereteket is tartalmazó ismeretterjesztő irodalom, és a 6-10 éves korosztálynak szóló szépirodalmi művek (pl.: versek, mesék) beszerzésére. Ezek a művek főleg a tehetséggondozást és a felzárkóztatást szolgálnák. Szótáraink megfelelő példányszámúak és minőségűek. Pedagógiai gyűjtemény Folyamatosan fejlesztjük, alakítjuk. Kiegészítjük a pedagógusok képzését, önképzését segítő irodalommal. Kiemelten gyűjtjük a tehetséggondozás irodalmát. Folyamatosan fejlesztjük a tantárgyi programok tanári kézikönyveit tantervvel, tanmenettel, egyéb segédletekkel. Kézikönyvtár Könyvtárunkban valamennyi alapvető lexikon, enciklopédia megtalálható 1-1 példányban. Kézikönyvtárunk alkalmas a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítására, az önálló ismeretszerzés megtanulására. Ez az állomány folyamatos fejlesztést igényel. Tartós tankönyvek A könyvtár állományába tartoznak, de kölcsönzésükről külön nyilvántartást vezetünk. A tartós tankönyveket általában egy évre szükség szerint több évre kölcsönzi a könyvtár. Audiovizuális dokumentumok Elsősorban a tananyaghoz kapcsolódó szemléltetőanyagok a. Bakelit lemez (kb. 50 db) b. Hangkazetták (kb. 30 db) c. Videofilmek (kb. 20 db) d. CD lemezek (kb. 20 db) e. DVD (kb. 30 db 57
f. CD-ROM (kb. 10 db) Periodikák A tanításhoz kapcsolódó folyóiratokat /pl.: Köznevelés, Tanító, História/ öt évig őrizzük tékában. A szépirodalom betűrendben, a szakirodalom a tizedes osztályozási rend szerint található meg a könyvtárban. 9.10.4. A gyűjtőkör meghatározása Főgyűjtőkörbe tartoznak: Szépirodalom: a mikrotantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. A nevelési program megvalósításához szükséges alkotások. Ismeretközlő irodalom - A műveltségi területek alapdokumentumai az életkori fokozatok figyelembevételével (lexikonok, enciklopédiák, szótárak, adattárak stb…) - Tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok - Munkáltató eszközként használatos dokumentumok - Az iskolatípusra vonatkozó tantervek (NAT, keret-, mintatanterv, tantárgyi program) - Az iskolában használt tankönyvek, tartós tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, tanári kézikönyvek stb… - Módszertani útmutatók, tantárgyi bibliográfiák, tankönyvek tanítási segédletek - Pályaválasztási útmutatók - Az iskolatörténettel, az iskola életével foglalkozó dokumentumok - Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok Könyvtári szakirodalomból - Könyvtári jogszabályok, irányelvek - Az iskolai könyvtárral kapcsolatos módszertani kiadványok - Módszertani folyóiratok - Kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédanyagok Mellékgyűjtőkörbe tartoznak Szépirodalomból - Kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei - Tematikus antológiák - Regényes életrajzok, történelmi regények - Gyermek és ifjúsági regények, elbeszélés és verses kötetek - Angol, német, francia oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom Ismeretközlő irodalomból - A tantárgyakban való elmélyülést, a tananyag kiegészítését szolgáló ismeretterjesztő művek (alapszintű) - Az iskolában oktatott nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédletek - A település helytörténeti, -ismereti forrásai - Népművészeti, néprajzi művek - A pedagógiai szakirodalom határtudományainak szakirodalma A gyűjtőkörbe tartozó dokumentum típusai:
Könyvek Térképek, atlaszok Időszaki kiadványok Pályázatok, műsorfüzetek, kisnyomtatványok 58
Audiovizuális dokumentumok Tankönyvek
Nem tartoznak a gyűjtőkörbe
Hitbuzgalmi dokumentumok Szappanoperák Pornográf, szadista irodalom Silány irodalom Krimi (kivétel: kollégák külön kérése)
9.10.5. A gyűjtőkör részletezése Szépirodalom - Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ és a magyar irodalom bemutatására 1-1 példányban teljességre törekedve - A helyi tanterv által meghatározott házi és ajánlott olvasmányok 5 tanulónként 1-1- példányban teljességgel - A tananyagban szereplő klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei 2-3 példányban teljességre törekvően - A magyar és a külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák és gyűjteményes kötetek 1-2 példányban teljességre törekvően - A nemzetek irodalmát reprezentáló klasszikus és modern antológiák 1-1 példányban válogatással - Regényes életrajzok, történelmi regények 2-3 példányban erős válogatással - Gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, verses kötetek a klasszikus és a kortárs irodalomból 2-3 példány erős válogatással - Az iskolában tanított nyelveken a nyelvtudás szintjének megfelelő érthető olvasmányok 2-2 példányban erős válogatással Szak- és ismeretterjesztő irodalom 0 Általános művek Lehetőleg minden olyan tájékoztató eszköz, amely szerkezetben, tartalmában újat hoz. A könyvtárhasználat szakirodalma 2-2 példányban teljességre törekvően. 1 Filozófia – Pszichológia Kiemelten gyűjtendők a személyiségfejlesztés, erkölcsi nevelés, metakommunikáció irodalma 2-2 példányban válogatással. 2 Vallás A nagy világvallások összefoglalói, a jelekkel, szimbólumokkal foglalkozó irodalom, mitológiák 22 példányban válogatással. 3 Társadalomtudományok Szociológiai, közgazdasági, politikai, jogi irodalom gyűjtése az állampolgári ismeretek tantárgyhoz kapcsolódva. Illemtan könyvek. Szűkebb régióra vonatkozó néprajz 1-1- példányban erős válogatással. 5 Természettudományok Kiemelten kell gyűjteni a környezetismeret és a biológia tantárgyakhoz kapcsolódó természetismereti és környezetvédelmi dokumentumokat, a matematika tantárgyhoz kapcsolódó elméleti és történeti összefoglalókat. Különböző országos, megyei versenyek anyagát. A tananyag kiegészítését 59
szolgáló ismeretterjesztő művek (az életkori sajátosságok figyelembevételével) 1-2 példányban válogatással Fizika, kémia szakirodalma válogatással 2-2 példányban. (Albumok, feladatgyűjtemények, állat- és növényhatározók, lexikonok, enciklopédiák) 6 Alkalmazott tudományok Kiemelten gyűjtendők a számítástechnika könyvek, állattartással kapcsolatos könyvek válogatással 2-2 példányban. Barkácskönyvek, családi, általános, sokszempontúan használható könyvek 2-2 példányban válogatással. 7 Művészet, szórakozás, sport Művészeti albumok, művészeti életutak feldolgozásai, kiemelten zeneelméleti, zenetörténeti művek, játékos könyvek, sakk, rejtvények 2-3 példányban válogatással. Különböző sportágak szabálykönyvei. Játékgyűjtemények, sportolók életútja, sportágakat népszerűsítő könyvek 1-2 példányban erős válogatással. 8 Nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz kapcsolódó szakkönyvek. Jó színvonalú tömörítmények, monográfiák, műelemzések 2-3 példányban válogatással. Szótárak megfelelő mennyiségűek és minőségűek. Az idegen nyelvű szótárak állományát folyamatosan figyelni, frissíteni szükséges. 9 Földrajz, életrajz, történelem A tantárgyhoz tartozó szakirodalom (atlaszok, adattárak, feladatgyűjtemények) a honismeret szakkönyvei 2-3 példányban válogatással. Pedagógiai irodalom -
A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma A műveltségi területek módszertan segédkönyvei, segédletei A tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai 1-1 példányban válogatással
Periodikák Közlönyök, ismeretterjesztő, pedagógiai, irodalmi, pályázati folyóiratok Pl.: Oktatási-, Közművelődési-, Magyar Közlöny, Köznevelés, Kincskereső, Szivárvány, História, Rubicon, Élet és Tudomány, National Geographic, Fejlesztő Pedagógia, Pedagógiai Szemle, tantárgyszakmai sajtó, könyvtári szaksajtó, évkönyvek (főiskolai) A könyvtári állomány fejlesztése - Vétel: Könyvtárellátó Kht-tól, könyvesboltból - Ajándék A könyvtári állományból való törlést a 3/19/1975. (VIII.17.) KM-PM sz. együttes rendelete alapján végezzük.
60
10.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, LEGITIMÁCIÓ Jelen szervezeti és működési szabályzatot csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői közösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület 2013. március 27-ei értekezletén elfogadta. Baja, 2013. március 27. …………………….. Perhács Attila igazgató
Az Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta.
Baja, 2013. április 18. ……………………………………… Diákönkormányzat elnöke …………………………………….. Diákönkormányzat munkáját segítő tanár Az Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának Szervezeti és Működési Szabályzatát a szülőket képviselő Gyakorlós Egyesület Választmánya véleményezte és elfogadásra javasolta.
Baja, 2013. április 22. ……………………………………. Gyakorlós Egyesület elnöke Az Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának Szervezeti és Működési Szabályzatát az előírt egyeztetések után az iskola igazgatója jóváhagyta.
Baja, 2013. április 22. ……………………… Perhács Attila igazgató 61
