AZ ETS SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAI IPARI SZEMPONTBÓL
Alföldy-Boruss Márk Szabályozási szakértő 2016. október 13., MAVESZ konferencia
TARTALOM
1 2 3
Bevezetés ETS tárgyalási menetrend Várható változások
2
BEVEZETÉS AZ EU VEGYIPARA JELENTŐS, DE SÉRÜLÉKENY A VEGYIPAR AZ EU ÖTÖDIK LEGNAGYOBB IPARA, A FELDOLGOZÓIPAR HOZZÁADOTT ÉRTÉKÉNEK 7%-ÁT ADJA 1100 VEGYIPARI CÉG TARTOZIK AZ ETS ALÁ AZ EU VEGYIPARÁNAK VILÁGPIACI RÉSZESEDÉSE AZ ELMÚLT HÚSZ ÉVBEN MEGFELEZŐDÖTT (32,2 %-RÓL 16%-RA) A LEGNAGYOBB SZEREPLŐK (MRD EUR): KÍNA (1111), EU (551), USA+CA (528) 2004 ÓTA: A TERMELÉSI ÉRTÉK LÉNYEGÉBEN NEM NŐTT AZ EU VEGYIPARÁBAN (NEM ÉRTE MÉG EL A 2007-ES, VÁLSÁG ELŐTTI CSÚCSOT) 2004 ÓTA: A SZABÁLYOZÁSI KÖLTSÉGEK MEGDUPLÁZÓDTAK KORLÁTOZOTTAK A TOVÁBBI ÜHG-CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK
Globális szereplők vegyiparának átlagos éves termelésnövekedése, 2004-2014 között, % 14
Az EU vegyiparának ÜHG intenzitás változása 120%
13,2
12
100%
10
80%
8 60%
6 4 2
3,6
3,4
40%
2,6 1,2
0,4
20%
0,3
0 -2
0% -1,8
1990
1995
2000
2005
2010
2013
Felhasznált energiaegységre jutó ÜHG kibocsátás Előállított termékegységre jutó ÜHG kibocsátás Forrás: The European Chemical industry, Facts and Figures 2016, CEFIC, http://www.cefic.org/Facts-and-Figures/
3
ETS TÁRGYALÁSI MENETREND 2014. október 23.
2015.
• Az Európai Tanács következtetései a 2030-as klíma-és energiapolitikai keretre vonatkozóan • Az Európai Bizottság javaslata a 2003/87/EK Irányelv módosítására
július 15.
2016. április 26.
2016. május 31.
2016.
• Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának (ITRE) Jelentéstervezete • Az Európai Parlament Környezetvédelem, Közegészségügy és Élelmiszer-biztonság Bizottságának (ENVI) Jelentéstervezete
• ITRE vélemény
október 13.
2016.
• ENVI vélemény
december 8.
2017.
• Európai Tanács
????
4
A TÉRÍTÉSMENTES KIOSZTÁS TÉNYEZŐI KLÍMACÉLOK, VERSENYKÉPESSÉG, ÖSZTÖNZÉS, VÉDELEM
Kibocsátási sapka felosztása
Benchmarkok
Szénszivárgás
Tevékenységi szint
Politikai
Hatékonyság-növelésre ösztönzés
Versenyképesség fenntartása
Fair elosztás, túl, és alulallokálás elkerülése
52%-43% Ágazatközi korrekciós tényezővel
Hitelesített benchmark adatok alapján
55%-40%
Technológiai fejlődési tényezők
Ágazatközi korrekciós tényezővel
(-0,5%;-1%;-1,5%)
Cél
III. Időszak előírása
Két kategória
Historikus Magas küszöbértékek
Két kategória
Historikus
Egyszerűsített képlet
Két periódus
Reálisabb érték
Több küszöbérték
Bizottsági javaslat
5
A KIBOCSÁTÁSI SAPKA FELOSZTÁSA NÖVELHETŐ-E A FELDOLGOZÓIPAR TÉRÍTÉSMENTES KIOSZTÁSA? A BIZOTTSÁGI JAVASLAT VESZÉLYEZTETI A KISZÁMÍTHATÓSÁGOT, AZ IPAR TÖBB TÉRÍTÉSMENTES KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGET SZERETNE
Aukció; 8527; 55%
A IV. időszak tervezett kibocsátásai Térítésmentes (Európai Bizottság javaslata) allokáció; 6267; 40%
Allokáció; 6667; 43%
Modernizációs Alap; 310; 2%
Innovációs Alap 400; 3%
HÁTTÉR
IPARI JAVASLATOK
-
-
A tagállami bevételek kérdése Romlik-e az európai ipar versenyképessége? Ad-e teret az ipari növekedésnek? A klímacélok elérését biztosítja-e a sapka és annak felosztása?
Aukciós részarány Piacstabilitási tartalék rendelkezésre bocsátása Innovációs alap forrásának megosztása
6
AZ IPARÁGI BENCHMARK-OK ÉS VÁLTOZÁSAI A TELJES FELÜLVIZSGÁLAT IGAZSÁGOSABB MINT A BECSÜLT TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSI TÉNYEZŐ ALKALMAZÁSA
A JAVASLAT IPARI MEGÍTÉLÉSE -
Nem valós, csak becsült Nem minden iparág jellemezhető így Bünteti a legjobban teljesítőket Technikailag csak egy átfogalmazott korrekciós tényező (ágazatspecifikus) Nem ösztönöz a hatékonyságra Az iparágakat szembeállítja egymással Adatgyűjtési nehézségek
Az Európai Bizottság javaslata a benchmark értékek használatára („reality check”). Forrás: ICISTSCACH
IPARI JAVASLATOK -
Az értékek 2020 előtt egy komplex felülvizsgálata Komplex felülvizsgálat 2020 előtt és 2026 előtt Kategóriák további finomítása, több kategória legyen (0,3 %) 7
A SZÉNSZIVÁRGÁSI LISTA VÁLTOZÁSA EGYSZERŰBB ÉS REÁLISABB KÉPLET A Bizottság javaslata: 100% a szénszivárgás kockázatának kitett ágazatoknak. Egyszerűbb képlet (0,2 kibocsátási intenzitás X kereskedelmi intenzitási szorzat felett). 152 helyett csak 50 szektor, de a kibocsátás 94%-a lefedve maradna ( jelenlegi 96% helyett).
Ellenjavaslat: az eltérő kitettségi szintek megjelenítése (targeting/tiering). Előnye: Csökkenne az ágazatközi korrekciós tényező valószínűsége.
Hátránya: Módszertan nehézsége (értékelési, döntéshozatali eljárás). A periódus alatti változások érvényesítése. Iparágak egymás ellen fordulása a tárgyalások során.
8
TEVÉKENYSÉGI SZINT A KIOSZTÁS KÖZELEDHET A TÉNYLEGES KIBOCSÁTÁSHOZ BIZOTTSÁGI JAVASLAT: HISTORIKUS MÓDSZER Csökkenésnek kedvez Aránytalan elosztás ÁKT kockázata
IPARI JAVASLAT: DINAMIKUS ALLOKÁCIÓ Az n-1, n-2, vagy n-1 és n-2 évek kibocsátása a meghatározó Megszünteti a túl- és alulallokálást Növekedésnek kedvez Csökkenti az ÁKT kockázatát A jelenlegi monitoring és jelentéstétel elégséges lenne az adatszolgáltatáshoz Vegyipari javaslatként indult Hátránya, hogy csak a kibocsátás tervezésével együtt tervezhető Hasonló célú javaslat az alacsonyabb kapacitás-, és tevékenységi szint változási korlátok bevezetése
9
KOMPENZÁCIÓK AZ IPAR SZÁMÁRA FELHATALMAZÁST JELENTHET AZ IPAR TÁMOGATÁSÁRA; A KOMPENZÁCIÓS LEHETŐSÉGEK ELMULASZTÁSA EU-N BELÜLI VERSENYKÉPESSÉG ROMLÁSHOZ VEZETHET
INNOVÁCIÓS ALAP
INDIREKT KÖLTSÉGEK
Nem csak villamosipari szereplők!
Tagállami / EU hatáskör?
400+ millió egység használata az innovatív technológiákra
Milyen forrásból?
Csökkentheti a megfeleltetést (a fejlesztő cégeknél)
Harmonizált kompenzáció? Kötelező kompenzáció?
AUKCIÓS BEVÉTELEK
MODERNIZÁCIÓS ALAP
Nőhet a kötelező zöldítési részarány?
Fejlesztések az áramszektorban
Átláthatóbb lehet a felhasználása?
Csökkentheti a megfeleltetést (rendszerszinten)
Csökkentheti a megfeleltetést (rendszerszinten)
10
ÖSSZEFOGLALÁS A TÉRÍTÉSMENTES KIOSZTÁS ÉVES MÉRTÉKE NAGYOBB MÉRTÉKBEN CSÖKKEN A CSÖKKENÉS KISZÁMÍTHATÓBB MÉRTÉKŰ LEHET
Az ETS alatti kibocsátáshoz tartozó térítésmentes kiosztás modellje 2500 000
ÁGAZATKÖZI KORREKCIÓS TÉNYEZŐ (ÁKT) - SZÜKSÉG ESETÉN - ? AUKCIÓS RÉSZT IS ÉRINTHETI (ITRE) ? - ? A TOP10 MENTESÜLHET (ITRE) ? TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSI TÉNYEZŐ - HATÁSA MINT AZ ÁKT-É - ÁGAZAT SPECIFIKUS - ÉRTÉKE ÉVI (0,3); 0,5; 1; 1,5 % - KISZÁMÍTHATÓBB, MINT AZ ÁKT
2000 000 1500 000 1000 000
SZÉNSZIVÁRGÁS INNOVÁCIÓS ALAP - A TELJES SAPKÁT CSÖKKENTI ÁLTALÁNOSSÁGBAN - ? AUKCIÓS RÉSZT IS ÉRINTHETI ?
500 000
2005 2007 2009 2011 2013 2015 2017 2019 2021 2023 2025 2027 2029
-
Térítésmentes kiosztás Hitelesített kibocsátás Tervezett térítésmentes kiosztás Feltételezett hitelesített kibocsátás
PIACSTABILITÁSI TARTALÉK - NÖVELHETI A TÉRÍTÉSMENTES SAPKÁT KOMPENZÁCIÓS MECHANIZMUS ADMINISZTRATÍV TERHEK 11
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
HÁTTÉR DIÁK
Back to slide
2. FREE ALLOCATION EQUATION Benchmark X Historical Activity Level X Carbon Leakage Exposure Factor X Cross-sectorial Correction Factor BENCHMARK
A benchmark is a reference value for the greenhouse gas emissions, in tCO2, relative to a production activity. A benchmark does not represent an emission limit or even an emission reduction target, but merely a value used to calculate free allocation per installation. The benchmarks have been developed per product, to the extent feasible. Generally speaking, a product benchmark is based on a value reflecting the average greenhouse gas emission performance of the 10 % best performing installations in the EU producing that product. The benchmarks have been established on the basis of the principle of 'one product = one benchmark.' This means the benchmark methodology does not differentiate according to the technology or fuel used, nor the size of an installation or its geographical location. MORE INFO HISTORICAL ACTIVITY LEVEL The historical activity level indicates the historical production per year corresponding to the applicable benchmark. In Phase III is calculated as the median (middle value) of the activity level in 2005–2008 or 2009–2010. In Phase IV is planned to update the HAL twice: to the average of 2013-2017 from 2021, and to the average of 2018-2022 from 2026. HAL is calculated as: CARBON LEAKAGE Carbon leakage is the term often used to describe the situation that may occur if, for reasons of costs related to climate policies, businesses were to transfer production to other countries which have laxer constraints on greenhouse gas emissions. This could lead to an increase in their total emissions. The risk of carbon leakage may be higher in certain energy-intensive industries.
The sectors and sub-sectors which are deemed to be exposed to a significant risk of carbon leakage are those that figure in an official list which is valid for five years. This is established by the European Commission after agreement by the member states and the European Parliament (through the so-called comitology procedure) and following extensive consultation with stakeholders. MORE INFO CROSS-SECTORAL CORRECTION FACTOR As the preliminary allocation through the NIMs exceeded the maximum amount of allowances available in 2013, a cross-sectoral correction factor was to be applied (as provided for in Article 10a.5 of the ETS Directive). The correction factor was 5.73 % in 2013 and is thereafter increasing gradually to 17.56% in 2020. MORE INFO
14
Módszer
Érték
TermékLásd a CIM I. referenciaérték mellékleté
Hőreferenciaérték
Tüzelőanyagreferenciaérték
Technológiai kibocsátás koncepció
62.3
56.1
Egység t CO2 / egység termék
t CO2 / TJ
Feltételek
- Rendelkezésre álló termék-referenciaérték
- Nincs termékreferenciaérték - A hő mérhető
- Nincs termékt CO2 / referenciaérték tüzelőanyag - A hő nem mérhető TJ értéke - A tüzelőanyag elég
Múltbeli kibocsátások 97,00 %-a (tCO2)
- Nincs termékreferenciaérték - A hő nem mérhető - Nem tüzelőanyag égetéséből származnak kibocsátások - A kibocsátások „technológiai kibocsátások”
Vonatkozó kibocsátások Kibocsátások a termék rendszerhatárain belül a CIM I. melléklete szerint. Az elfogyasztott mérhető hő előállítására vonatkozó kibocsátások, amelyekre nem vonatkozik termékreferenciaérték. Tüzelőanyagok égetéséből származó kibocsátások, amelyekre nem vonatkozik termékvagy hőtermelési referenciaérték. A létesítményen belüli összes olyan kibocsátás, amelyre nem vonatkoznak az előző koncepciók, de nem tartalmaznak nem jogosult kibocsátásokat. 15
16
OVERVIEW ABOUT EU-ETS
GENERAL AIM:
Foster cost-effective emission reduction Meet the international targets (Kyoto, Paris) and EU goals (2020/2030/2050) PHASE I: 2005-2007
PHASE II: 2008-2012 Kyoto compliance
PHASE III: 2013-2020 EU2020 compliance
PHASE IV: 2021-2030
Goal
‘learning by doing’
Covered sectors
Power stations and other combustion plants over 20 +Aviation (from 2012, +Aluminium; Petrochemicals; Aviation from 1.1.2014 MW; Oil refineries; Coke ovens; Iron and steel plants; with limitations) Cement clinker; Glass; Lime; Bricks; Ceramics; Pulp; Paper and board
No change
Covered emissions
CO 2
CO 2 + N 2 O
CO 2 + N 2 O + PFC from aluminium production + sectors
No change
Penalty
40 EUR/t
100 EUR/t
100 EUR/t indexed
No change, 100 EUR/t indexed
Free allocation
100%
~ 90% free allowances
• •
•
• • •
No free allowances for power sector Max. 100% free allowances when carbon leakage + benchmark conditions are fulfiled Max. 80 % (2013) – 30 % (2020) free allowances when lower CL + benchmark values Cross Sectoral Correction Factor (94,2%-82,4%) Historical activity level
Auctions
-
Several MS auctions
Total emissions cap
-
One step cap: 6,5% (for Linear cap: 1,74% / year the period, 2005 base)
Other elements
Monitoring prescriptions
•
Results
• • •
Price of carbon Trade Monitoring & reporting & verification
•
CDM & JI credits
Carbon market
EU2030 + Paris compliance
No change
Fields of the debate: • No 100% FA as decreasing benchmark values (0,5• •
1,5% yearly) Changing CL conditions (criteria + category) Dynamic allocation instead of HAL
Increasing auctioning (53%), shared among MS through Auctioning, fixed share grandfathering
•
Linear cap: 2,2% / year
• •
Harmonised, sector-specific, benchmark based • allocation rules Transitional free allocation • NER300 • • •
• •
45% EU-GHG coverage More than 11.000 installation
No change, Harmonised, sector-specific, benchmark based allocation rules „Solidarity” free allocation NER400 Modernisation Fund Innovation Fund
17
MODELLING HISTORICAL VS. DYNAMIC ALLOCATION 3% annual decreasement with historical allocation SUM loss: 11 100
3% annual increasement with historical allocation SUM loss: 409 160
90
140
80 120 70 100 60 80
50 40
60 2021 2022 2021 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 Verification
2021 2022 2021 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030
Base allocation
Verification
3% annual decreasement with dynamic allocation SUM loss: 112 100
Base allocation
3% annual increasement with dynamic allocation SUM loss: 291 160
90
140
80 120 70 100 60 80
50 40
60 2021 2022 2021 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 Verification
Dynamic allocation
2021 2022 2021 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 Verification
Dynamic allocation
18
