Az északkárpátmenti hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására irányuló állami segélyakczió évi működésének ismertetése

Kazy József

Az északkárpátmenti hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására irányuló állami segélyakczió 1904. évi működésének ismertetése

Budapest Pallas Ny. 1905

books2ebooks – Millions of books just a mouse click away! European libraries are hosting millions of books from the 15th to the 20th century. All these books have now become available as eBooks – just a mouse click away. Search the online catalogue of a library from the eBooks on Demand (EOD) network and order the book as an eBook from all over the world – 24 hours a day, 7 days a week. The book will be digitised and made accessible to you as an eBook. Pay



online with a credit card of your choice and build up your personal digital library!

What is an EOD eBook? An EOD eBook is a digitised book delivered in the form of a PDF file. In the advanced version, the file contains the image of the scanned original book as well as the automatically recognised full text. Of course marks, notations and other notes in the margins present in the original volume will also appear in this file.

How to order an EOD eBook? Whereever you see this button, you can order eBooks directly from the online catalogue of a library. Just search the catalogue and select the book you need. A user friendly interface will guide you through the ordering process. You will receive a confirmation e-mail and you will be able to track your order at your personal tracing site.

How to buy an EOD eBook? Once the book has been digitised and is ready for downloading you will have several payment options. The most convenient option is to use your credit card and pay via a secure transaction mode. After your payment has been received, you will be able to download the eBook.

books2ebooks.eu

National Széchényi Library of Hungary

Standard EOD eBook – How to use You receive one single file in the form of a PDF file. You can browse, print and build up your own collection in a convenient manner.

Print Print out the whole book or only some pages.

Browse Use the PDF reader and enjoy browsing and zooming with your standard day-to-day-software. There is no need to install other software.

Build up your own collection The whole book is comprised in one file. Take the book with you on your portable device and build up your personal digital library.

Advanced EOD eBook - How to use Search & Find  With the in-built search feature of your PDF reader, you can browse the book for individual words or part of a word. Use the binocular symbol in the toolbar or the keyboard shortcut (Ctrl+F) to search for a certain word. “Habsburg” is being searched for in this example. The finding is highlighted.

books2ebooks.eu

National Széchényi Library of Hungary

Copy & Paste Text

Click on the “Select Tool” in the toolbar and select all the text you want to copy within the PDF file. Then open your word processor and paste the copied text there e.g. in Microsoft Word, click on the Edit menu or use the keyboard shortcut (Ctrl+V) in order to Paste the text into your document.

Copy & Paste Images

If you want to copy and paste an image, use the “Snapshot Tool” from the toolbar menu and paste the picture into the designated programme (e.g. word processor or an image processing programme).

Terms and Conditions With the usage of the EOD service, you accept the Terms and Conditions. EOD provides access to digitized documents strictly for personal, non-commercial purposes. Terms and Conditions in Hungarian: http://books2ebooks.eu/odm/html/nszl/hu/agb.html

More eBooks More eBooks are available at http://books2ebooks.eu

books2ebooks.eu

National Széchényi Library of Hungary

1905.

A

m. kir.földmiuelésügyi

minister kiaduánuai.

8. s z á m .

AZ ÉSZAKKÁRPÁTMENTI HEGYVIDÉKI NÉP GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ

ÁLLAMI

SEGÉLYAKCZIÓ

1904. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE.

A M. KIR. FÖLDM1VELÉSÜGYI MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA

KAZY JÓZSEF M I N I S T E R I TANÁCSOS, HEGYVIDÉKI MINISTERI

\

MEGBÍZOTT.

BUDAPEST PALLAS

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

1905.

NYOMDÁJA

A m. kir. földmiuelésügyi

minister kiaduányai:

Kaphatók a m. Teir. földmivelésiigyi minister iumban. Lelkészeknek tanítóknak és községi jegyzőknek — a meddig a készlet tart — ingyen küldetik meg, ha ezen kérelmükkel egyszerű levélben vagy levelező­ lapon a m. kir. földmivelésügyi ministerium könyvtárához fordulnak. Magyar nyelvű kiadványok: Falcnyész(és. Nemes ffiz termelése. Falusi lótenyésztő. Háziállatok teleltetése. • Mezőgazdasági háziipar. Lticzerna- és lóheretermelés. Kisérletügyi Közlemények I., III., IV., V.. VI Mezőgazdasági termények hamisításáról. Felsőbb gazdasági tanügy. Alniamoly elleni védekezés. lltmutatás a gabonazsizeik irtására. I (mutatás a darazsak irtására. riinu(atás a vértetü keresésére. Rovarirtó anyagokról. Rovarirtó eszközökről. Rorsó és lenese zsizsik elleni védekezés. Veresnyakn árpabogár elleni védekezés. Komlót pusztító állmok irtása. Kizszsizsik elleni védekezés. Drótféreg elleni védekezés.

Ilonvédbogár elleni védekezés. Lótetii elleni védekezés. Akáezfa paizstetü. Kártékony rovarok a szőlőiskolában. Firkálóhogár elleni védekezés. A mezei poezkok és egerek elleni védekezés. A halászatról szóló törvény ismertetése. Munkás-tör vény. Telepítési törvényjavaslat. Madarak hasznáról és káráról. Előadások a hadsereg élelmezésére. Községi hitelszövetkezet. l'tmntafás a innst és bor okszerű kezelésére. Homoki szölömivelés. Vezérfonal a phyiloxerás szőlőknek szénkéneggel való gyérítésére. Alapszabályminta a pínczeszövetkezetek részére. l'tmatatás a szölőiloneza irtására. Selyemtenyésztési közigazgatás.

Magyar mezőgazdasági közigazgatás cz. művet lelkészek, kiizs. jegyzők, tanítók és közig, tanf.ballg-atók 1 korona kedvezményes árban kaphatják, ha ezen összeget utalványon a ministerium czimóre beküldik.

Német nyelvű kiadványok: Die Weizen- und Roggenproduction der Welt 1895., 1896., 1897., 1898., 1899., 1900. 1901. Anleitnng zur Bekámpfung der Peronospora. Teher die KeUereigenossensehaften. Anleitnng zur rationellen Most- und Weinbehandlung. Has Anlegen
Román nyelvű kiadványok: Sa enltivam poame !

Ruthén nyelvű kiadvány

Tót nyelvű kiadványok: Xávod o sposobe ako sa treba uráliit' proti peronospore. 0 pivnicnych spolkooh. Iloehovávajine ovoeíe ! Xávod k rozuinnemu manipulovaniu miistu a vina. Zákou i nariadenie o zakaza nmelych Vin

Szerb nyelvű kiadványok: lipntstvo za odbranu protiv peronospore. Proizvodimo vétye ! lipntstvo o raziimnom rukovanjn sírom i vinom. Zakón i naredba o zabrani veslackili vina. liplozsajma ovoscsevi derava '.

Kaphatók

N&gel Ottó

Muzeum-körut

bizományos

könyvkereskedőnél

2. szám) és minden nagyobb vidéki

(Budapest, VIII.,

könyvkereskedő

utján.

Magyar nyelvű kiadványok : Állami és magánménesek leírása. Ára 1 K. Állatok, állati nyerstermények és ragály­ fogó tárgyak forgalmára vonatkozó rende­ letek magyarázata. Ára 1 kor. Állategészségügyi Évkönyv. 1896., 1898., 1899., iSOO., 1901., 1902. Ára kötetenként 8 kor. A gyümölcsfák és szőlő kártevő rovarai. Ára 60 fillér. Árvédelmi füzesek telepítése. Ára 50 fillér. Bortörvény ismertetése. Ára 40 fillér. Bosznia és Hcrczegovina mezőgazd. Ára 1 kor. Dnnavölgy térképe. Ára 6 K. Édesvízi halászat és haltenyésztés. Ára 1 kor. Falusi lótenyésztő. Ára 1 kor. Fatenyésztés. V-ik kiadás. Ára 1 kor. Gyümölcsfák kártékony hernyói irtása. Ára 20 fill. Gazdaczimtár. Ára 30 korona. Gyümölcsértékesítés és termelés külföldön Ára 40 f. Homoki szőlőmlvelés. II. kiadás. Ára 40 fill. Huspárolók és desiufektorok. Ára 20 fillér. Kendertermelési utmntató. Ára 30 fill. Kisérletügyi Közlemények. I., II., III., IV. évf. Ára füzetenként 60 fillér. Luczerna és lóher termelése. Ára 1 kor. Magyarország földmivelésügye 1901. Ára 1 K. 1897—1903. évien. Ára 1 K. Magyar mezőgazdasági közigazgatás. Ára 2 korona.

Magyar pomologia (magyar és franczia nyel­ ven). I., II., III. íüzet. Ára egyenként 3 kor. Madarak hasznáról és káráról. Ára 1 kor. Marharakodó állomások jegyzéke. Ára 60 fill. Mezőgazdasági vezérfonal néptanítók számára. Ára 2 korona. Mezőgazd. termények hamisítása. Ára 60 fill. Mezőgazdasági termények chemiai vizsgálata. Ára 1 kor. Mezőgazdasági termények magvizsgálata. Ára 1 korona. Mezőgazdasági statisztika. I. kötet ára 20 K., II. kötet ára 30 kor., III. kötet ára 4 kor., IV. kötet ára 10 kor., V. kötet, ára 8 kor. Nemes ffiztermelés. Ára 40 f. Pisztrángtenyésztés. Ára 30 fill. Pinczeszövetkezetekröl. Ára 40 fill. Szőlöbetegségek. Ára 1 korona. Szőlészeti kísérleti állomás közleményei. II. kötet. Ára 6 korona. Szölőoltványoknak előhajtással való előállí­ tása. Ára 30 fill. Telepítési törvényjavaslat. Ára 1 K. Tagositási törvénytervezet. Ára 2 kor. Termeljünk gyümölcsöt I Ára 30 fill. Utmntató ai állategészségügyre. Ára 1 kor. Útmutatás a mnst és bor okszerű kezelésére. Ára 40 fillér. Vezérfonál a pbilloxerás szőlőnek szénkéneggel való gyérítésére. Ára 40 fillér.

Német nyelvű kiadványok: Jahresbericht Uber das Veterinarwesen in In­ gára 1896., 1898., 1899., 1900., 1901., 1902. Ára Mtetenkint 2 korona.

Ueber die Kellereigenossenschaften. Ára 40 fill. Anleitnng zur rationellen Most- und Welnbehandlnng. Ára 40 fillér.

1

1905.

A

m. kir. földmiuelésügyi

minister kiadványai.

8.

szám.

AZ ÉSZAKKÁRPÁTMENTI HEGYVIDÉKI NÉP GAZDASÁGI HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ

ÁLLAMI

SEGÉLYAKCZIÚ

1904. ÉVI MŰKÖDÉSÉNEK ISMERTETÉSE.

A M. KIR. FÖLDM1VELÉSÜGYI MINISTER MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA

KAZY JÓZSEF M I N I S T E R I TANÁCSOS, HEGYVIDÉKI M I N I S T E R I

MEGBÍZOTT.

/

BUDAPEST PALLAS

RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

1905.

NYOMDÁJA

TARTALOM-JEGYZÉK. Oldal

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII.

Földbérletek (földbirtokügyek) — — — Havasi legelők - — — --Havasi takarmány kísérleti telep - — Népies mintagazdaságok ... Alsó-Vereczkei bavasi mintagazdaság és tejgazdasági telep Vetömagkiosztás ... — — - — -Gazdasági gépek kiosztása Lentermelés - — Gyümölcstermelés és gyümölcsértékesítés Szarvasmarhatenyésztés — — — Lótenyésztés . . . ... ' — Juhtenyésztés... ... •— - — Baromfitenyésztés, tojásértékesités Méhészet - Haltenyésztés _ — — _ Gazdasági szakismeretek terjesztésére tett intézkedések. Tanfolyamok . . . Népkönyvtárak ... — Mezőgazdasági háziipari tanfolyamok. Ipari tanfolyamok. Iparospályákra segítés .-. Munkásközvetités - Az inség enyhítésére tett intézkedések — — ... ... ... Hitelszövetkezetek ._. ... - — ... Hitelszövetkezeti áruraktárak — Vegyes intézkedések. Függelék - — —

7 18 19 21 21 27 29 30 30 33 35 36 36 37 38 38 39 40 42 43 44 55 60 63

Az északkárpátmenti hegyvidéki nép gazdasági helyzetének javítására irányuló állami segélyakczió 1904. évi működésének ismertetése. A hegyvidéki állami segélyakcziónak, melyet az 1897. évben az akkori kormány hozzájárulásával Darányi Ignácz m. kir. földm. minister mint külön kormányzati tevékenységet lép­ tetett életbe és éveken át gondoskodása külön tárgyaként karolt fel, s a melyet Tallián Béla m. kir földmivelésügyi minis­ ter folytatólag támogatott és fejlesztett — első hat évi működési eredményéről a hegyvidéki ministeri kirendeltség az 1904. év elején megjelent ministeri kiadmány füzetben b e s z á m o l t ; — az ezt követő időben az 1904. év végéig az akczió folytatólago­ san kifejtett működése a következőkben foglaltatik ö s s z e : F ö l d b é r l etek

I. (földbirtokügyek).

A földbérlet területek álladéka az 1903. év óta változást nem szenvedett s ugy az 1903. mint az 1904. években a Bereg vármegye szolyvai j á r á s á b a n bérben birt területek, valamint az alsó-beregi bérterületek együttesen 17,849 kat. hold 163 négyszögölet tesznek k i , melyekért a gróf Schönbornféle hitbizományi uradalomnak évenként együttesen 59,533 korona 75 fillér haszonbér fizettetik. Ezen fizetett bérösszeggel szemben: a) A z 1903. évi kezelésben bevételre elöiratott... . . . . . . ... ... ... az állambérletekhez tartozó épületek után elö­ iratott összesen . . . .... __ összes elöirás ... Ezzel szemben bevételeztetett az 1904. év végéig— . . . . . . . . . — ... Hátralék . . .

...

62,413 K 36 f 715 « — « 63,128 K 36 f 61,282 « 13 « 1,846 K 23 í

8

b) A z 1904. évi értékesités fejében elöiratott összesen ... .... . . . . . . . . . 64,699 K 75 f Erre az 1904. év deczember 31-éig befolyt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47,773 « 43 « Beszedés alatt áll . . . . . . 16,926 K 32 f A beszedés alatt álló hátralékokra vonatkozólag meg­ jegyeztetik, hogy azok tetemesebb részben m á r az 1905. évben törlesztve vannak, s ugy az 1903. mint az 1904. évi kezelést illetőleg átlag 300 korona körül fog variálni azon összeg, mely behajthatlanság czimén idővel leírandó lesz. Tekintve azon körülményt, hogy ezen földbérleti területek albérletbe adás és havasi legeltetés utján mintegy 60 község­ ben 7,140 kisgazda j a v á r a értékesülnek s az előírásba vett haszonbérösszeggel, apró pár koronás tételekben szedetnek össze a fentebb jelzett évenkénti leírás nagyon csekélynek mondható. A z előadottak szerint az évenként fizetett 59,533 korona 75 fillérrel szemben az állambérleti t e r ü l e t e k : az 1903. évben ... ... ... ... 3,594 K 61 í az 1904. évben — . . . . . . . . . . . . . . . 5,166 « — « összeggel magasabban értékesültek. Ezen magasabb értékesités azonban korántsem magya­ r á z h a t ó nyerészkedési czélzatra, mert ezzel szemben a kirendelt­ ség végezteti a határok felügyeletét, mely czélra 8 állandó mezőőrt alkalmaz; azonkívül megszüntettetett a havasi legel­ tetésnél ezelőtt fennállott azon rendszer, hogy a felhajtott állatállomány a felhajtó gazdák egyetemlegessége által fogadott pásztorok gondozása alatt állott s most m á r a felhajtott összes állat állomány pásztoroltatási, sózási és gondozási költségei is a kirendeltség által viseltetnek. Ezen kiadásokhoz számítva az épületfentartási kötele­ zettséggel j á r ó kiadásokat, a havasokon felállított istállók és készített utak k a r b a n t a r t á s i költségeit, a kész kiadások a fen­ tebb mutatkozó látszólagos többlet eredményt jóval meghaladják. A z állambérleti területek kezelését, illetőleg az azokhoz tartozó szántók és rétek 1—2—5 holdas parczellákban érté­ kesülnek albérlet utján. A havasi legelök értékesítése bárezá-

zási rendszer mellett történik s a havasok egyes részeinek minősége szerint a) egy darab nagymarha után . . . . . . 5—6 K b) egy darab ló u t á n ... ... 7—12 « c) egy darab növendékmarha után 3 « d) egy darab juh után . . . . . . . . . 40—60 f fübér szedetik. Ezen dijakban benfoglaltatnak az állatok istállózásával, gyógykezelésével, védoltásával, pásztoroltatásával és sózásával j á r ó költségek is. A z 1904. évi havasi legeltetésben részesült összesen 160 darab növedék-üszö, 18 darab fiatal bika, 14 darab csikó, 220 darab tinó, 140 darab vegyes növendékmarha, 4359 darab nagy marha, 45 darab ló és 4667 darab juh. A z albérletbe adások körül lényegesebb eltérések nem fordultak elö, alig n é h á n y apróbb részlet cserélt gazdát az alsóberegi bérterületek pedig végérvényesen 1909. év végéig adattak albérletbe. Gondot fordit a kirendeltség a bérterületeknek rendsze­ res t r á g y á z á s á r a is, úgyszintén a cserjés, zsombékos területek tisztítására. A z alsóberegi bérleteken 120 kat. hold területen irtatott ki a cserje; havasi kulturális munkálatokra pedig (utkészités, zsombékirtás, itatok helyreállítása) 1167 korona 10 fillér fordíttatott. A hegyvidéki nép gazdasági helyzetének j a v í t á s á r a a kirendeltség közreműködésével értékesíttettek a m. kir. kincs­ t á r kezelése a l á tartozó s Ungvármegye területén fekvő rétek és szántóföldekből álló úgynevezett belzetek. Ezen kincstári tulajdont képező belzetekböl 46 község lakosságának kiadatott 14,385 kat. hold, összesen 18,565 korona bérösszegért egy-egy hold átlagos bére 1 kor. 29 fillér; ezen kivül kiadatott Oroszmocsár községnek 226 hold 180 koronáért, Kis-Berezna községnek 113 hold 586 koronáért. Több község j a v á r a belzet és erdöcsere, részben a d á s ­ vételi ügylet ís vezettetett az 1904. évben keresztül. í g y 1. Zaricsó község h a t á r á b a n eladatott 238 hold 983 négyszögöl 15,862 kor. 26 fillér vételárért. :

10

2. Oroszmocsár község 56 hold 576 négyszögöl erdő területe, melyet értékesíteni nem volt képes, becseréltetett 116 hold 554 négyszögöl belzet és erdőterületért. 3. Hajasd község részére eladatott 122 hold 23 négyszögöl. 4. Sóhát (Csornoholova) község részére átadatott 800 hold terület, melyért a község egy 66 holdas erdőt tartozik átadni és 20,000 koronát fizetni. Közbenjárt a kirendeltség ugyancsak a községek szántó és legelő hiányának kielégitését czélzó következő birtokrende­ zési, birtokvásárlási, vizi- és erdő kihasználási ü g y e k b e n : Iloncza község erdő és legelő elkülönítési ügyében. Kovászó község tagositási ügyében. Miszticze község tagositási ügyében. Felsösárad község erdöcsere és legelő v á s á r l á s i ügyében (Egyezséggel befejeztetett.) Sósujfalu község legelövásárlás ügyében. Bányafalva község legelöbérlet és ezzel kapcsolatosan a felerdösítendö területnek 10 évre való felmentése ügyében. (170 hold legelőhöz jutottak.) Ivaskófalva legelő bérleti ügyében. (Kivánt utat és 70 hold legelöt megkapták.) Ploszkánfalva község úrbéres legelőjének felmérési és erdöelkülönitési ügyében. (Felméretett és a h a t á r államköltsé­ gen kiigazittatott.) Trosztyanicza község bérlegelö szerzési ügyében. (34 hold felerdösités alul felmentetett és utak kijelöltettek.) Buszkócz község birtokvásárlás és úrbéres erdejének tárolási ügyében. (Kirendeltség által rendeztetett.) Kisszlatina község úrbéres erdejének kicserélési ügyében. Felsö-Hrabonicza község legelő bérleti ügyében. (Legelöt megkapták.) Gombás község fakihasználási ügyében. (Engedélyeztetett.) Kölesén község partvédelmi m u n k á l a t a i ügyében. Borzsa folyó mederrendezési ügyében. (10,000 korona állami segély engedélyeztetett.) Bilke-borzsai hid felépítése ügyében. (16,000 kor. állami segély engedélyeztetett, a hid felépült.)

11

Oroszvégi partvédelmi munkálatok ügyében. (Elkészült.) Beregrákos belvizének lecsapolási ügyében. Lonka patak mederrendezési ügyében. Volovecz patak szabályozási ügyében. (5000 kor. állam­ segély engedélyeztetett.) Uglya patak mederrendezési ügyében. Túrja patak szabályozása ügyében. Visó folyó egyes szakaszainak 2120 korona erejéig sza­ bályozása ügyében. Iza folyó egyes szakaszainak rendezése 3957 korona erejéig. Cziska patak borzsai torkolatának szabályozása ügyében. Bujásza patak szabályozása ügyében. (200 kor. kieszköz­ lése tervek elkészítésére.) Turja-Paszika községi régi birtokvétel hátralék ügye. (a kirendeltség által rendeztetett.) Ó-Sztuzsicza földvétel hátraléka, (a kirendeltség által ren­ deztetett.) Bereg-Sárrét község Bachni nevü terület lecsápolása ügyében. (Munkálatokat m á r megkezdették.) Cziganyócz község erdövásárlás és legelő szerzési ügyében. Ó-Kemencze község h a t á r á b a n Ung folyó szabályozása ügyében. Drágabártfalva szernyei birtokvásárlása ügyében. Nagy-Gut község gróí Schönborntól való birtokvásárlási ügyében. (Megtörtént.) Kis A b r á n k a községi birtokvásárlása ügyében a gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalomtól. Komlós község birtokvásárlása beregszászi hitelintézettől (36,000 koronáért megvásárolták, kölcsönük rendeztetett.) Polyánka községnek Teodorovics Jánostól való birtok­ vásárlási ügyében. Alsó-Remete község birtokvásárlása ügyében gróf Schönborn féle hitbizományi uradalomtól. Bereg-Ujfalu község birtokvásárlása ügyében a gróf Schönborn féle hitbizományi uradalomtól.

12

Kis-Gut községnek a Sütő örökösöktől való birtokvásár­ lása ügyében stb. stb. Ezen birtokvasárlásokkal részben kapcsolatban, részben azoktól függetlenül a kirendeltség közbejöttével a következő erdökihasználási ügyek rendeztettek, vagy részben folyamat­ ban vannak: Alsó és Felső-Remete község erdötarolási ügye. Laturka községi erdötarolási ügye. (Engedélyeztetett). Mezővári község erdötarolási ügye. Drágabártfalva erdötarolási ügye. Á r d á n h á z a község erdötarolási ügye. Medencze község erdötarolási ügye. Beregsárrét község erdötarolási ügye. (Engedélyeztetett.) Felerdösités alóli felmentvények a következő községek részére eszközöltettek k i : Felsö-Hrabonicza község 94'05 holdra Sztánfalva k ö z s é g ) t' í. - ci i •• \ ( \ holdra Leány lalva község J ^ Bányafalva község 280 holdra Belebele közs-ég } í „. , ... . ° . } 51-01 < holdra Klocskotalva kozseg J ( Balázsfalva község 94 96 holdra; mindannyi részére a gróf Schönborn-féle hitbizományi ura­ dalmi területekből. Ide vonatkozólag megemlítendő még a Hát hegység (s ahhoz közel fekvő területek) összesen mintegy 12,000 hold terület örök vételadási ügye, melynek esetleges létrejövetele esetén mintegy 25 község existencziája fogna biztosíttatni, megfelelő szántóföldek és legelöterületek szerzése által. Ezen ügyben a hivatalos becslés jelenleg folyamatban van. 4

6

6

T

-

Kimutatás a

hegyvidéki

min.

kirendeltség

á l l a m b é r l e t i t e r ü l e t e k 1903.

é s 1904.

értékesitéséről.

kezelése évi

alatt

álló

kiterjedése és

14

Bérlet Bérlet

tárgya

kiterjedése hold

1903.

•

öl

évben.

Munkás-szentmiklósi hitbizományi uradalomtól: a) főbérleti szerződés szerint ._ ! b) 5 holdon felüli erdei legelők

. ._.

...

...

._

c) Mirialnicza, Beszkidek

...

d) Gembelova legelök

_

e) Alsó-beregi bérletek

...

f) Zugói vadászbérlet

...

g) Volóczi «Pláj Pólyánkat

...

Min fent

192

1,575

1217

465

673

7

1116

3,052

165

120 6

...

Összesen ...

1904.

...

12,622

...

17,849

163

17,849

163

évben.

Bérbevett területek után államkincstár fizet

Kinek ?

Bészletezve K

aj L-

bizomár lomi

•3- M >• ti

s

Zugó köziig VolítZ K

f.

Bevételre

Összesen K

f.

elöiratott K

f.

Előirt összegre lerovás 1904. év végéig K

f.

Hátralék

száma

15

u 5

a

K

f

1-

•2

45,439 64 472 84 2,175 27 71 o 10,987 56 400

•

31 59,533 75 63,128 36 61,282 13

1,846 23

59,533 75 64,699 75 47,773 43 16826 32

1

1

Az á l l a m k i n c s t á r á l t a l fizetett s az a l b é r l ő k

k i m uÁllamkincs­ tár által fize­ tettbérösszeg

N e v e z e t e s e n

17,849

163 1600

kat. holdért az államkincstár

fizetett

1903. évben 1904. évben

Jegyzet. A bevételi többlet ellenértékéül állanak a havasok kulturállapotba helyezése körüli költségek, u. m . : istállók, menhelyek építése, itató helyek léte­ sítése, kőszedés, fümagkiszórás, utkészités, lecsapolás ; a havasokra felhajtott állatok gondozása, járvány elleni oltása, pásztoroltatási és sózási költségek, mezőőrök illetményei, épületek fentartása, stb. stb., mely kiadá­ sok az albérlők többlettéritményét még tul is haladják.

által megtérített bérösszegek közti

különbözetek

t a t á s a. Albérlők terhére elő­ irt bérösszeg K

K ü1 ö n b ö z e t több K

63,128 36

3,594 61

64,699 75

5,166

J e g y z e t

kevesebb K

f

Az előirt téritmények ingadozását a havasokra felvett legelő állatok vál­ tozó száma és fübér vál­ tozás idézte elő.

2

18

Kimutatás

r

45

14

a

M

s> EJ z:

b

Legelő terü­ let kiterje­ dése

d Ei

Összesen

-o J

Juh

év

Csikó

haj tási

E

Növendék marha

Fel­

Nagy marha

az á l l a m b é r l e t i havasi l e g e l ő k r e 1904. é v b e n felhajtott állatállományról.

Jegyzet

kholdlOöl x bika

1904

4359 318*

4667 9403 505

r

tiszta vérű

18

üsző... ... 16a vegyes nö­ vendék... \M

Jegyzet. 1 normál jószág = 1 ökör = 1 ló := 2 drb. növendék = = 2 drb. csikó — 10 drb. juh.

II. Havasi

legelők.

A havasi gazdálkodás — a mi a legelök és kaszálók hozamát illeti — az 1904. évben kitünö eredményt mutatott, minek oka abban keresendő, hogy a síksági nagy szárazság­ gal kapcsolatban a nyári esős viharok és kártékony jégveré­ sek teljesen elmaradtak. Tekintettel a nagy t a k a r m á n y h i á n y r a és magas széna­ árakra, a havasi szénatermésböl mint mutatkozott fölösleg bizonyos mennyiség a szolyvai telepre is lehozatott. A kaszálók tisztítása és trágyázása ez évben is szorgal­ maztatott, h á r o m uj itató létesíttetett s a Pláj és Szkalyánkai havast összekötő mintegy 9 km. ösvény útvonal elkészítése befejeztetett. A havasi felhajtások az 1904. évben június első napján eszközöltettek, s b á r a hitbizományi uradalommal megkötött szerződés szerint az állatállomány augusztus hó 31-ével lett volna lehajtandó, a hitbizományi uradalom tulajdonosa a zugói és volóczi havasokon való legeltetést, tekintettel az aszályos

19

fere, ban nak, zést

egész a tél bitH/ní,)/ tiK.nltlytzte. Ezen kedvezmény azon­ csak ott volt igénybe vehető, hol megfelelő istállók van­ mert szeptember elején a hideg a szabadban való éjjelem á r lehetetlenné tette. A z 1904. évben a juhtejkezelés és a juhsajt okszerű előállításának begyakorlása czéljából a havasi legeltetés ide­ jére Liptó vármegyéből egy j u h á s z szerződtetett, k i a havason felállított 3 j u h szálláson 12 j u h á s z t tanított ki a rendes fejési tejkezelés és juhsajt előállítására. A z Ungvármegyében fekvő és kincstári tulajdont képező mintegy 2000 hold kiterjedésű «Runa* nevű havas kezelését illetőleg a hegyvidéki ministeri kirendeltség kérésére az eddigi árverés utján való értékesités mellőztetett, s 1904. évben az ungvári m. kir. föerdöhivatal a marhaállományt ezen havasra is a bárczázási rendszer mellett vétette fel, egyben folyamatba tétettek a havas szakszerű kezelésére és kulturállapolba való helyezésére irányuló intézkedések. Hasonlóképen az összes m á r a m a r o s i kincstári havasok a m.-szigeti kincstári erdöigazgatóság, a bustyaházai erdőhivatal és a kirendeltség együttes megállapodása szerint bár­ czázási rendszer mellett értékesültek. A bárczázási rendszer behozatalának jótékony h a t á s a általában feltűnően mutatkozik, s a kisgazdaközönségnek kiváló előnyöket nyújt, mert a havasok m a r h a b i r á s á n a k meg­ állapítása folytán az állatok kifogástalan kondiczióban kerül­ nek le s e mellett a gazdának a legeltetési költség is a r á n y ­ talanul kevesebbe kerül. III. H a v a s t a k a r m á n y k í s é r l e t i telep. A z 1903. év n y a r á n a havasi k u l t ú r a fejlesztése czéljá­ ból összesen 1029 kor. 89 fillér költséggel egy havas takar­ mány kísérleti telep létesíttetett a szolyvai j á r á s b a n fekvő 1347 méter magas «Temnatik» nevü csúcs délnyugati lejtőjén. E helyen 1200 négyszögöl területen a talaj két ásó nyomnyira felrigoliroztatott, kötői és gyökerektől teljesen megtisztíttatott s a 2*

20

rendelkezésre álló 12 féle fűmag mennyiségnek megfelelő táb­ lákra osztatott be. A kísérleti telep 170 cm. magas és elég sűrű hasított ágakból font kerítéssel védelmeztetik a vadak kártétele ellen. A telep helye akként jelöltetett k i , hogy a nevezett havason álló m e n h á z annak egyik sarkába került, a telep csakis köz­ vetlen szemléleti tapasztalatok gyűjtésére alkalmas, tudományos megfigyelő eszközökkel felszerelve m é g nincsen. F ü m a g v a k vetése 1903 május 27-töl június 13-ig tartott s vetözsinor mellett egymástol 12 cm. sortávolban eszközöl­ tetett. Eredetileg a kísérleti telep bevetése tisztán alpesi fümagvakkal terveztetett, azonban a legnagyobb utánjárás mellett is csak négyféle ily vetömagvat sikerült szerezni, s igy a többi parcella oly hazai magvakkal vettetett be, melyeknek természete a hidegebb és nedvesebb klímával összeegyeztethető volt. A kikelés általában 2—3 hetet vett igénybe s az ezt követő gyakori jégesés és heves záporokkal vegyes időjárás a vélemé­ nyeket erősen megrongálta, sokat elmosott, ugy hogy az 1903 év őszén a sikerhez reményt fűzni alig lehetett. Annál meglepőbb volt azonban a veteményeknek 1904. évi fejlődése, a midőn az elvetett magvak, számot nem tevő csekély kivétellel, kicsiráztak s a növények szépen bokrosodva kifejlődtek. A telep b e o s z t á s á t ; tenyészet fejlődését s a magtermés eredményét a mellékelt kimutatás tünteti fel. A kísérletek eredményei az országos növénytermelési kísérleti állomással közöltettek s a telep folyó évbeni további fejlesztése a nevezett intézet által adott szakvélemény alapján fog eszközöltetni.

20a

Kimutatás

A termelt fűmag fajtája

i

•

«a s

ü

1

Poa Alpina

I. a) b)

2

Plantago Alpina

I. c)

<

tt

mekkora teriilet

Be

jjL a

a kerniczai h a v a s t a k a r m á n y k í s é r l e t i telep t e r m é s e r e d m é n y é r ő l az 1903. é s 1904. é v e k r ő l .

-g •= /. u

H ~>. O •5 | — • niíter grm.

A

A

vetés ideje

kikelés ideje

Fümagaratás

A k é t é íL t e n y é s z e t ideje alatt tett m e g f i g y e l é s e k

OQ ? ideje

i d ő s z a k i sorrendben

11

A v e t é s e k állapota 1904. év o k t ó b e r h ó 1-én

a év

hó

j nap

év

| hó

év

nap 1904. VII/1. Erős fejlődés­ nek indult, jó magtermésre van kilátás

250

500

1903

május

27

1903 június

26

1903. VIII/2. A hideg által elsárgult vetés trágyalével öntöztetett

1903. X 8. Fünövés gyenge, 3- 4 cm. magas

1904. VI/1, Ritkás, de sora szépen látszik, aránylag jól telelt

10

20

1903

május

27

1903

—

1903. IX/1. Látszólag kive­ szett talajt az esö erősen megrongálta

1904. II) 3. Néhány szál kikelt

1904. VI/12. A hideg esö és 1904. VII/20. Trágyázás foly­ tán a megmaradt bokrok szé­ jégverés által elsatnyult pen fejlödnek vetés megtrágyáztatott

—

1

|

hó | nap

cm'

július

30

251)

a) parczella, szép sürü zsombékos. b) parczella kissé rit­ kás, különben jó

1904 július

26

1i

Bár esömosta ritkás, meg­ maradt tövek bokrosodnak, 40°/o kiveszett

11l

Megmaradt bokrok erősek, zsombékosak, 60°,o kiveszett

1904

—

1903

május

29

1903

július

24

1903. VI/3. Esö és jég meg­ rongálta az ágyat

1904. VI/1. Alig látható néha iy gyenge fűszál

1904. V I I I . Trágyaléveli ön­ tözés folytán megerősödött

1904. VIII/1. Megmaradt bokrok szépen fejlödnek, magba mennek

1904

aug.

9

lb03

május

29

1903 június

18

1903. VI/5. Nagy hideg és jégeső gyenge fűnek sokat ártott

1903 X '7. Fü gyenge, helye nkint elsárgult

1904. VI/1. A II. o) táblában megmaradt tövek fejlődés­ nek indultak

1904. V l 11. A Ill-ik tábla telj) >sen kiveszett.

19U4

aug.

3

80

A II. c)-ben megmaradt bok­ rok helylyel-közzel erősek, veszteség 60° o

1903

május

29

1903 június

20

1903. VII/15. Két heti nagy hideg következtében fü satnya és sárga

1903. X, 7. Trágyázás után fü szépe n zöldült, erősödött, i i cm. magas

1904. VI 1. Elég jól telelt, 1904. V1II/1. Erősen fejlődik és szárba indul kellően sürü, de kissé gyenge

1904

aug.

4

5011

Teljesen zárt, erőteljes, igen jó vetés

1000

18 13 június

3

1903 június

26

1903. VII/15. Egyenletesen kelt, körülményekhez képest jól fejlődött

1903. X/7. 40 cm. magas, 1904. VI/1. Igen jól telelt, magra fejlődött, de mag be üde, buja, zárt nem érett

1904. VIU/1. Erősen magnak indult

1904

aug.

8

350 )

Kitűnő zárt, erőteljes pázsi­ tot képez

800

1000

19 33 június

10

1903 július

1

1903. VII/15. Jól kelt, de hidegtől sokat szenvedett

1903. X /7. Gyenge, sárga fü, 4 cm. magas, helyenkint eg( ^szen kiveszett

1904. VI/1. Rosszul telelt, hideget és sovány talajt nem biria

1904. V1II/24. A talaj fűmagszedés után betrágyáztatott

1904

aug.

9

151)

80°/o kiveszett, a mi meg­ maradt, gyenge

VI.

380

1000

1903 június

13

1903

július

15

1903. VII/15. Gyengén kel, hideg esőzés visszatartja

1903. X 17. Gyenge, 2 cm. magas ? >ild fü, csak helyenKint kelt k i

1904. VI/1. A mult évben kikelt bokrok jól teleltek, a többi most kel

1904. VI [/I. Erősen fejlődik és bok osodásnak indul, aug. 25. trágyázva

1904

aug.

15

5(

Gyönyörű üde zöld, erőteljes, bokros pázsit, kitűnően sikerült

Poa pratensis

VII.

380

1000

19 )3 június

12

1903

—

—

Alig kelt k i , tél folyamán teljesen kiveszett

1904. VI 18. Talaj ismét fel­ ásatott

1904

—

—

10

Trifolium pratense

VIII.

380

1200

19 ):! június

12

1903 június

20

1903. VII/15. Kikelt, de gyen­ gén fejlődik

1903. X/7. 10 cm. magas, megsárgult, nyul legelte, különben elég jó

1904. VI/1. Elég jól telelt, de ritka

1904. ^111/L- Magja nem érett be

1904

aug.

15

3( 1

Leszámítva hogy nagyon ritka, különben elég j ó

11

Alopecurus pratensis

IX.

380

1000

19 )3 június

1 1

1903 június

26

1903. VII/15. Gyengén kelt, hidegtől sokat szenved

1903. X/7. Erősen megsár­ gult, részben kiveszett

1904. VI/1. Rosszul telelt, sok kiveszett, valószínűleg a tul laza talaj miatt

1904. \ 1/29. A kiveszett rész felfc rg^ittatott, többi learattatott

1904

július

25

11i

A megmaradt sorok kitűnően és erőteljesen fejlödnek

12

Lolium perenne

X.

110

1000

19 13 június

10

1903 július

24

1903. VII/15. Jól kelt, szé­ pen fejlődik

1903. X 7. Dus és szép magas, de magot nem hozott

1904. VI/1. Kitűnően telelt, szép zárt sorokban jól bok­ rosodott

1904. V] |l/7. Szépen fejlödött, jó magtermést mutat

1904

aug.

12

3

Plantago Montana

II. b)

10

25

4

Trisetum flavescens

II. e) III.

300 300

1000

5

Phleum Alpinum

ii.

100

150

6

Avena elatior Arrhenaterium Elatium

IV.

600

7

Dactilis glomerata

V.

8

Festuca rubra

9

/

—

410( 1 Kitűnően sikerült, zárt, erő­ teljes

21

IV. Népies

mintagazdaságok.

Az 1904. év folyamán egy mintaparasztgazdaság szerve­ zése engedélyeztetett Bereg-Komlós községben; felszerelésére két tehén, egy vaseke, egy vasborona, egy szecska vágó, egy rosta, valamint vetőmagok beszerzésére s egy trágyatelep léte­ sítési költségeire 1300 korona segély engedélyeztetett Ezen mintagazdaság szervezésén kivül az Alsóvereczkén létesített mintaparasztgazdaság czéljaira engedélyeztetett 500 kg. műtrágya beszerzésére 45 korona; azonkívül felszereléséhez két darab montafóni tehén, 1 darab yorkshirei tenyész-kocza, 10 darab raczka-anyajuh, 1 darab raczka-kos, 1 pár tehén h á m , 100 darab almafa csemete beszerzésére 1100 korona engedélyeztetett. A z 1904. év folyamán vétetett tervbe még egy-egy mintaparasztgazdaság létesítése Som, Marokpapi, Á r d á n h á z a közsé­ gekben s e czélra összesen 6000 korona költség adomány utal­ ványoztatok, k i ; a gazdaságok szervezése azonban figyelemmel a nagy t a k a r m á n y h i á n y r a 1905. év t a v a s z á r a halasztalott. V. A z a l s ó v e r e c z k e i havasi m i i i t a g a z d a s á g é s tej­ g a z d a s á g i telep. Miután a nép gazdasági fejlődésének a mintaparasztgazda­ ságok révén a szemléltető oktatás utjáni fejlesztése teljes ered­ ményekre nem vezet, mert az csak az egyes mintaparasztgazda­ ságok közvetlen környezetére bir igazi eredményes behatással, Alsóvereczkén az állambérletekhez tartozó bérépületek felhasz­ nálásával az 1903. év őszén egy havasi mintagazdaság és tej­ gazdasági telep létesíttetett oly czélbol, hogy egyrészt ott a hegyvidéki kisgazdák között az okszerű gazdálkodás, szarvas­ marhatenyésztés és tejgazdasági ismeretek a hegyvidéki és havasi

22

gazdálkodási viszonyoknak megfelelően terjesztessenek, m á s ­ részt, hogy a telepen nagyobb tejgazdaságok, tehenészetek, vagy tejszövetkezetek s z á m á r a megbízható elömunkások és tejkezelök képeztessenek. E czélból Alsóvereczkén egy 2í tehénből álló montafoni tehenészet létesíttetett, a melynek tejhozama a községbeli kis­ gazdáktól vásárolt tejjel együtt nyer feldolgozást és értékesülést. Felállíttatott továbbá egy 12 anyakoczából álló yorkshirei sertéstenyésztés a tejhulladék és savó értékesítése szem­ pontjából, házi kezelésbe vonatott továbbá az állambérletekböl 98 h. mezőgazdasági terület az okszerű hegyvidéki gazdál­ kodás bemutatására, végül a tejgazdasági telep rendelkezé­ sére bocsájtattak az állambérleti havasok legintenzívebben kezelt részei a szükséges istállókkal együtt. Ezen telepen évente 12 hegyvidéki ifjú nyer elméleti és gyakorlati kiképeztetést, a kik ingyenes ellátásban részesittetnek és munkadijváltság czimén havonta 6—10 korona készpénz­ j á r a n d ó s á g o t kapnak. A lefolyt évben összesen 20 tanuló jelentkezett felvételre, ezekből azonban 4 a követelményeknek meg nem felelvén, föl nem vétetett, 2 betegség miatt elbocsájtatott, 2 szép sikerrel október elsején a vizsgálatott letette; mindkettő H á r o m s z é k ­ megyei ifjú volt, akik közül az egyik m á r állásban van a Dunántúli tejszövetkezetnél, a másik pedig most lép állásba, és igy a jelenlegi tanulók létszáma 12, a kik közül négy beregmegyei, 2 m á r a m a r o s i , 2 ungmegyei, 3 maros tordamegyei, 1 pedig ugocsai. Ezekből öten 1905. április hó 1-én fognak levizsgázni. A telep gazdasága korábban parlag legelöknek és kaszálóknak használtatván, még ez ideig rendszeres forda alá vehető nem volt és csakis az átmenetnek megfelelően lett fel­ törve és javítva. Istálló trágyával betrágyáztatott 10 hold, műtrágyával pedig 12 kat. hold, az 1904. év őszén azonban m á r 9000 mm. trágya lett a meredek részekre, telepekre felszállítva, mely az 1905. év folyamán a lóherésekre és kaszálókra fog szétteritteüv.

23

Mivelés alá vonattak a következő t e r ü l e t e k : 11 hold 600 négyszögöl öszi rozs 5 hold zab — 4 hold lóhere (régi vetés)... . . . 8 hold 600 négyszögöl burgonya . . . — — 2 hold répa — ... 350 négyszögöl tavaszi borsó — — uj vetés lóhere — . . . 14 hold; termés eredmény holdankénti átlagban a következő : öszi rozs — ._ 8 mm. 35 kgr. zab ... ... ... lóhere — 15 mm. 50 kgr. burgonya ... ... 61 mm. 35 kgr. répa.. 153 mm. tavaszi borsó 4 mm. 20 kgr. 4 hold teljesen kifagyott rozsot és 5 h. a szárazság által ki nem fejlődött zabot szemtermésre bearatni nem lehetett, ellen­ ben a későbbi esőzések folytán szépen befüvesedett területen holdankint 15 m á z s a tarló széna kaszáltatott. 26 hold természetes kaszálón átlagban 610 kgr. széna­ termés arattatott, mig 28 kat. hold mint legelő a tehenészet és növendékmarhák s z á m á r a tartatott fenn. A szénatermést az aszályos időjárás erősen csökkentette, mig a gumós növényekben, de főképen a tavaszi borsóban a vadállomány okozott némi kárt. A z 1903. év őszén vásárolt 24 drb. elöhasu üsző 1904. év I-sö negyedében mind leellett. Ellesi e r e d m é n y : 11 bika 13 üsző borjú Ellesi suly: 43 kgr. Választási suly: 128 kgr. átlagban. A tehénállomány: 6368 fejési, 1349 szoptatási napot tüntet fel, 1067 napon át szárazon állt. Fejéseredmény: A fejős állomány u t á n . ... ... 5 4 3 1. A z összes állomány u t á n . . . . . .... .... 3-85 1.

2Í

Tejelési e r e d m é n y s z o p t a t á s s a l : A összes állomány után . . . 5 16 1. Egy tehén évi fejés eredménye . . . ~ 1441-01 1. Egy tehén évi tejelési eredménye . . . . . . — 1890*00 1. Fejetett tehát összesen ... 3458550 1. Borjuszoptatásra fordittatott ... ... ... 10792-00 1. összes tejelési eredmény ... ... . . . 45377-00 1. A fejt tejmennyiséghez kisgazdáktól 35019 liter tej v á s á ­ roltatott, összes tejnyeremény volt t e h á t 69584 / liter. Ebből készpénzen eladatott . . . 5523 liter. Illetményre kiadatott . . . . . . 613 liter. Czentrifugáltatott „ 63382 liter. -

1

s

Gzentrifugálás után s z á r m a z o t t : 6990 liter tejszín, 56399-5 liter fölözött tej A tejszínből eladatottt 27 8 liter, feldolgoztatott 6962-2 liter. A tejszínből s z á r m a z o t t : -

2669-4 kgr. vaj, továbbá 4316-2 liter iró. A fölözött tejből: Illetményre kiadatott 2316 liter Eladatott . . . . . . ._. . . . 3370*5 liter Feltakarmányoztatott ._. . . . 50754 liter. Egy kgr. vaj előállításához 23 74 1. tej használtatott fel. Egy kilogramm vaj nettó 201-8 fillérben értékesült. Tejtermékekért összesen 6321 K . 43 fillér folyt be. Állatlétszám az 1904. év elején a telepen következő volt: -

fedező mén __. tenyész bika . . . tehén . . . . . . . választott bika szopós bika . . . választott üsző szopós üsző

... . ... . ... .

év elején

év végén

—

5 1 24 9 6 10

1 24 —

... . .

7 —

9

—

2b

A z év folyamán elhulott: hasmenésben 1 szopós bika, 1 szop. üsző gyengeségben 1 szopós bika nehéz ellésben 2 szopós bika dobkórban 1 választott üsző, összesen t e h á t 6 darab. Egyéb tekintetben az állomány kifogás alá nem esett. A növendékállomány súlygyarapodása, elválasztásától számítva az év végéig, vagyis átlagban 9 hónapon keresztül, darabonkint 146 5 kgr. volt. Ebből a havasi legeltetés idejére, vagyis június 10-töl augusztus 28-ig 46"46 kgr. esik, világos tanúbizonyságául annak, hogy a havasi legeltetés mily óriási elönynyel j á r a fejlődő állatra nézve, mert ezen súlygyarapodás legalább 40%-kal többre vehető akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a havasra felhajtott fiatal állatok a fölözött tejetetéstöl erös huskondiczióban voltak, lehajtás alkalmával pedig a huskondiczió teljesen eltűnt és a suly gyarapodás majdnem kizárólag erös csont­ fejlődésben nyilvánult. -

Egy darab kan és 12 darab koczából álló fiatal 4 hóna­ pos yorkshirei törzs február havában vásároltatott be a sár­ vári uradalomból. A koczák nagyon erősen fejlődvén, korábban voltak a szokottnál felbugatandók, ugy, hogy betöltött egyéves korukban m á r lefiaztak. Malaczozási átlag 7 9 drb. A malaczok nagyon szépen fejlődtek, ugy, hogy belőlük m á r szopós és választott korban 19 darab adatott el, mint tenyészállat kisgazdák részére, darabonkint 27 korona átlag­ árban. A megmaradott példányok mint hússertések terveztettek eladatni féléves korban, azonban a deczember hó elején kiütött sertésorbáncz az év végéig 20 darabot pusztított el közülök, d a c z á r a a rapid szérummal való beoltásnak. Hozzászámítva még azt, hogy június h a v á b a n bélhurut­ ban és vetélés folytáni méhvérzésben egy-egy darab anyakocza is elhullott, az állomány az év végével a következő v o l t : -

26

1 tenyész kan 26 választott kocza 10 tenyész kocza 12 darab ártány. 4 választott kan. A cselédség között kiosztott 3 törzs langshan törzsbaromfi örvendetesen szaporodik és tojásait tovább terjesztésre még a távolabb fekvő községekbe is elviszik. A környékbeli állattenyésztés emelésére a tejgazdasági telep minden rendelkezésre álló eszközzel közreműködik. Két községi bika t a r t á s á t — tekintettel a súlyos takar­ mányviszonyokra, — de meg arra is, hogy ez ideig rendes bikatartó gazdát találni nem lehetett, 600 korona évi dijért a tejgazdasági telep vállalta el. A telep bikájával a környékbeli lakosság fajtiszta tehe­ neiből a mult évben 20 darabot hágatott fel, úgyszintén a telep yorkshirei kanával 23 darab kocza lett felbugatva. Ugyancsak a tejgazdasági telepen elhelyezett fedező m é n a rendes hágatási időn kivül 9 darab környékbeli kanczát fedezett. A telep állandó cselédségén kivül az összes tanulók is folyton m u n k á b a vannak fogva, elsősorban az állattenyész­ tés, t a k a r m á n y o z á s , fejés és tejfeldolgozásnál, másodsorban pedig a külső gazdasági munkáknál. A telep felszerelései, berendezései és üzemi költségeire főbb vonásokban a következő összegek adattak k i : 1. gazdasági és üzemi költségekre 7703 K 16 f 12005 K — f 2. tehenek beszerzéseire 5892 K 24 f 3. t a k a r m á n y o z á s r a . . . . — .. 4. egy darab kan és 12 koczáért— 975 K 31 f 1200 K — f 5. telkesítési munkálatok, hidmérleg 58 K — f 6. 10 darab tyúk s 3 kakas fajbaromfiért 7. gazdasági, gépek, tejfeldolkozó gépek, és felszerelvények, iskolai felszerelések, tanulók lakás és tanterem berendezése, élelmező vállal­ kozó felszerelése, szekerek, tehénszerszámok, állatok, eszközök, szállítási költségei és apró vegyes kiadások. ... ... 14748 K 46 f Együtt

42577 K 17 f

•11 A telep céljaira igénybe vett épületek átalakítását a gróf Schönborn-féle hitbizományi uradalom vállalta magára, mely­ nek az átalakítási költségek beszámolásával évi bér fejében 1903. október 1-étöl 2880 K illetve 1913. október 1-től 1922-ig 1200 K bérösszeg fizetendő. A telep 1904. évi üzemben tartási, kezelési költségeire, tanulók ellátására, munkadijakra és általában minden néven nevezendő kiadásaira 29.275 K 97 f forditatott, melylyel szem­ ben 7268 K 05 f. készpénzbevétel vételeztetett be. A kiadások­ kal szemben ezen bevételi eredmény azonban nem mutatja a telep kezelésének tiszta képét, mert az állatszaporulatok ezen első évi kezelésben értékesités alá nem kerülhettek. A telepen kitanult ifjak nagy keresletnek örvendenek s már a jövőben vizsgázók elhelyezése is biztosíttatott. Az 1904. év őszén a földmivelésügyi minister ur a telep életképessége és helyes nevelési irányzatáról a helyszínén személyes meggyőződést szerezvén, a telepnek tanítási és gaz­ dasági eszközökkel való további felszerelésére még 7800 K összeget engedélyezett, mely összeg teljes egészében felhasz­ náltatott. 0 i * 2 á } ^ § 2 é ^ y i Könyvtár Vetőmagkiosztás. A hegyvidéken divó egyoldalú gazdálkodás megváltozta­ tása, másrészt az elfajzott vetőmagvak h a s z n á l a t á n a k kiküszö­ bölése czéljából az előző években kiosztott jó minőségű vető­ magvak terjesztésével elért szembetűnő eredmények fokozottabb fejlesztése céljából vetömagkiosztás az 1904. év tavaszán is eszközöltetett. Beszereztetett és kiosztatott pedig : 1. Tavaszi á r p a —— 85-69 q. 2. Zab - 89276 q. 3. Burgonya 427-22 q. 4. Tengeri — 26-61 q. 5. Lóhere 83"4 í q. 6. Komócsin — — — — 2*25 q. Ezen vetőmagmennyiségek beszerzése és szállítási költse geire összesen 29.572 kor 23 fillér fordíttatott.

Ezen kiadással szemben a vetőmagvaknak 3 0 % árked­ vezmény mellett történt kiosztása, valamint a felmerült szállitási költségeknek az államkincstár által történt viselésével felmerült költségek levonásával,bevételre elöiratott 19.468 kor. 72 fül.,mely összeg az érdekelt községek terhére az egyes adóhivataloknál Íratván elö, vett értesülésünk szerint túlnyomó részben befoly­ tak ; — egyébiránt pedig a még kiegyenlitetlenül álló össze­ gek részben községi, részben hitelszövetkezeti kötelezvények­ kel teljesen fedezve vannak. Ezen vetömagkiosztásban Beregmegye 17 községében Máramaros m. 24 « Ugocsa m. 4 « Ung megye 6 « Zemplén m. 27 « összesen : 78 községben

676 kisgazda 671 « 120 135 524 2126 kisgazda részesült.

A fentebbi mennyiségű vetőmagokon kivül ingyenesen engedélyeztetett és kiosztatott a bárdházai tüzkárosultak részére 23 m é t e r m á z s a öszi buza vetőmag, összesen 498 korona 26 fillér érLékben, melyből 62 tüzkárosult család segélyeztetett. A köztermelés megjavítása czéljából az 1903. évben a hegyvidéken leendő termelésre kisérletképen 1 mm. sárga és 3 mm. zöld orosz borsó vetőmag osztatott k i teljesen ingye­ nesen. Ezen vetőmagkészlet a hegyvidék különböző pontjain lakó kisgazda, lelkész és tanítók közt osztatott ki 2—10 kilo­ grammos részletekben. Miután azok ugy termelési eredményüket, mint fajukat illetőleg a hegyvidéken teljesen beváltak és megkedveltettek, az 1903. évben kiséríetként megkezdett borsótermelés fejlesz­ tésére az 1904. évben folytatólag 6 mm. sárga és 4 mm. zöld orosz borsó szereztetett be és ugyancsak ingyenesen osztatott ki a hegyvidék különböző pontjain a kisgazdák között. A 6 mm. sárga borsóból 438, a 4 mm. zöld borsóból 280 kisgazda bevonásával tétettek meg a termelési kísérletek. A borsótermelésen kivül kísérlet tétetett még a hegy­ vidéki nép egyik fötápszerét képező bab termelésének helyes

29

irányú fejlesztése czéljából is, s e czélból 2 min. «Ezeregyért» fajta fehér bokorbab és 2 mm. «Orosz óriás fehér nagyszemü karóbab» osztatott ki ingyenesen Máramaros- és Beregvármegyékben. A z «Orosz óriás fehér karóbabból» Beregvármegye 11 községében 96 kisgazda, Máramarosvármegye 14 községé­ ben 225 kisgazda kapott a kísérletezésre vetőmagot. A z «Ezeregyért» fajta fehér bokorbabból Beregvármegyében 145, Máramarosban 151 termelési kísérlet végeztetett. Ugy a borsó, mint a bab szép eredménynyel termeszt­ hetők a hegyvidéken s mindazon helyeken, hol tartós száraz­ ság a vetemények fejlődésére kártékonyán nem hatott, szép terméseredményt hoztak. A nép a borsófajokból különösen a sárga, a babfajokból különösen az «Ezeregyért» fajt ked­ velte meg. VII. Gazdasági gépek

kiosztása.

A z 1904. évi nagy szárazság folytán szükségessé válván a silányabb t a k a r m á n y n e m ü e k n e k teljes felhasználása is, a hegyvidéken több község a kirendeltség által létesített hitel­ szövetkezetek utján saját erejéből szerzett be szecskavágókat; az alsóvereczkei hitelszövetkezet részére pedig állami támo­ gatás mellett 5 darab szecskavágógép szereztetett be s 2 0 ° / árkedvezmény mellett adatott k i . A régebben kiosztott nagyobb értékű gazdasági gépek után még kiegyenlítetlenül álló 637 korona t a r t o z á s behajtása iránti eljárások, tekintettel az általános Ínségre és t a k a r m á n y hiányra 1904-ben, eredményre nem vezettek. Ujabban a behajtási eljárások ismét megindittattak s a hátralék remélhetőleg az év folyamán rendeztetni fog. 0

A gazdasági gépeknek a hegyvidéken való terjesztése és megkedveltetése érdekében a ministeri kirendeltség minden lehető eszközzel közrehat. Tervbe vétetett egyszerű gazdasági gépekkel bemutatásokat eszközölni, esetleg ily gépekből egyes góczpontokon kiállításokat rendezni.

30

VIII. Lentermelés. A kirendeltségnek a lentermelés nagyobb mérvű terjesz­ tésére irányuló törekvései az 1904. évben sem vezettek teljes eredményre, miután annak értékesítésére nélkülözhetetlen beváltó és feldolgozó gyártelep azon vidéken mégnem létesült. A mennyiben ily beváltó telep létesül, a lentermelés egyszerre nagyobb arányokban fog indulni, beváltó nélkül azonban egyelőre csak a házi szükségletre való lentermelés honosulhat meg. IX. Gyümölcstermelés és gyümölcsértékesítés. A gyümölcstermelés emelése czéljából az 1904. év tavaszán 10 filléres kedvezményes ár, valamint a szállítási és csoma­ golási költségek megtérítése ellenében a következő oltványok osztattak k i :

Vármegye

Község részére

Alma

Körte

Szilva

Cseresznye és megy

Bereg

24

3335

5099

3301

2568 darab

Máramaros

37

18436

12794

5406

3461

«

6

462

287

736

186

«

Ung

19

2955

4123

2166

434

«

Zemplén

24

3291

3496

2068

981

«

összesen

31479

25799

13677

Ugocsa

7630 darab

Ezenkívül 9 község részére egész ingyenesen engedélyez­ tetett 8340 darab alma, 3900 darab körte, 150 darab szilva és 650 darab cseresznye vadoncz.

31

Bereg vármegye munkácsi és felvidéki j á r á s á b a n Ardánháza és vidéke gyümölcsfáinak ingyenes átoltása és benemesitése eszközöltetett, mely munkálatok teljesitésére a nagybocskói állami kertmunkásiskolától egy kertész-segéd és három gyakor­ lott k e r t m u n k á s rendeltetett k i . A z átoltásokhoz szükséges oltóvesszök darabonkénti 1 filléres szedési dija és továbbá a kötanyagok, szállítási költ­ ségek stb. a községek j a v á r a ingyenesen engedélyeztettek. A lefolyt aszályos év következtében a gyümölcstermés b á r az a tavaszszal igen szép eredményekre jogosított, nem felelt meg a várakozásnak. Alma- és körtefélék közepes termést hoztak, de annak is nagy része apróbb maradt a rendesnél. A hegyvidék fötermését képező szilva az aszálytól összezsugorodva nem fejlő­ dött k i kellőkép. A szilva értékesítésének előmozdítására a pénzügyminister úrtól a Munkács és vidéke gyümölcsértékesitö érdekeltség­ nek 10 darab gözberendezésü szeszgyár részére kedvezményes szeszfözési engedély k i a d h a t á s a eszközöltetett k i , ezen concessiók azonban a szilvatermés silányabb minősége miatt a szeszgyárak által nem vétettek igénybe, t a r t v á n tőle, hogy a magasabb á r b a n fizetett gyenge minőségű szilvából a kedvez­ ményes adótétel d a c z á r a sem lesznek képesek jövedelmezően szeszt égetni Ennek ellensúlyozására a szilvatermö vidékekre Beregvármegyében a Munkács és Vidéke gyümölcsértékesitö érdekeltségnek, továbbá Á r d á n h á z a és Felsö-Schönborn köz­ ségek és környékének, Ungvármegyében a nagylázi hitelszö­ vetkezetnek, Ugocsavármegyében a halmi hegyközségnek, Máramarosvármegyében Visk és Huszt községeknek egy-egy Györy-féle szeszfőző készülék lett ingyenes h a s z n á l a t r a áten­ gedve, melyen a gazdák szilvaterméseiket egy kiküldött állami kertész ú t m u t a t á s a i szerint kifőzték. Ugyancsak a Munkács és Vidéke gyümölcsértékesitö érdekeltség részére két darab Casenille-féle aszaló adományoztatott, melyek egyike Munkácson, a másik Sztánfalván állíttatott fel. Ezen kivül egy darab Casenille-aszaló adományoztatok, az ugocsamegyei Halmi hegyközségnek.

32

A z előbbi években engedélyezett Casenille-féle aszalók az 1904. évben is teljes üzemben voltak. A nagyobb mennyiségben termelt alma értékesitése cél­ jából a kirendeltség összeköttetésbe lépett a Magyar Gazdák V á s á r c s a r n o k Ellátó Szövetkezet igazgatóságával, mely a vásár­ lást a hitelszövetkezetek közrevonásával kiküldött szakközegei által folyamatba tette. Miután a Vásárcsarnok Szövetkezet főleg a táblaalma v á s á r l á s á r a és értékesítésére fektette a fősúlyt, az alma pedig túlnyomó részben hullott, apró és férges volta miatt exportra nem volt alkalmas, a nevezett szövetkezet utján csak mintegy 16 waggon alma került értékesités alá. A z ez irányban meg­ indított akczió azonban igen üdvösnek és fontosnak bizonyult, mert ezen vásárlások által az árak általában véve szabályoz­ t a l a k s a legtöbb termelőnek termése, ha nem is a V á s á r ­ csarnok Szövetkezete utján értékesült, a termelő tájékoztatva a piaczi normális árakról, nem adta el termését oly potom áron, mint az az előtti években szokásban volt. A mustalma értékesités is nagyban elömozdittatott. Végül a kirendeltség kezdeményezésére A r d á n h á z a és vidékén a vadcsipkebogyó szedése és szállítása tétetett folya­ matba. A szedett csipkebogyók 10—20 mm. mennyiségben a kecskeméti, dévai és pozsonyi konzervgyáraknak küldettek meg és métermázsánkint 10 korona á r b a n értékesültek. Ezen eljá­ r á s csak kísérlet volt a jövőre nézve s a szedéssel foglalkoz­ tatott gyermekeknek és öregeknek 80 fillér—1 korona n a p s z á m keresetet eredményezett. A z 1904. évben megtartott gyümölcsészeti tanfolyamokon a hegyvidékről 5 lelkész és 3 tanitó, a borgazdasági tanfolya­ mokon egy tanitó vett részt és nyert kiképzést. Tervbe vétetett helyszíni oktatásokat is rendezni, külö­ nösen a gyümölcsfák nyesése, gondozása stb. érdekében. A kirendeltség teljes erejével odahat, hogy a sokféle gyümölcs­ termesztést csökkentse és kevesebb fajta gyümölcsnek nagyobb mennyiségekben való termelését előmozdítsa.

8 I

X. Szarvasmarhatenyésztés. Ujabbi üsző-importok nagyobb a r á n y ú kiosztása, 1903. évben a felmerült ragadós száj- és körömfájás folytán, 1904. évben pedig a bekövetkezett takarmányinségre való tekin­ tettel nem volt eszközölhető. Ennek folytán csupán 6,606 korona használtatott fel üszövásárlásokra, mely összegért 63 darab üsző vásárolt atottEzekből 26 darab az előző évekbeni importokból elhul­ lott állatok utáni kártalanításokra ingyenesen osztatott k i , 37 darab pedig 3 0 ° / árengedmény mellett adatott el összesen 3066 korona készpénzfizetés ellenében a polenai hitelszövet­ kezet tagjainak. A z ingyenes kiosztás és nyújtott árkedvezmé­ nyeinek fejében 3540 korona engedélyeztetett. Tervbe vétetett Máramaros vármegye területére 120 montafóni üszőnek Tirolból való beszerzése és kiosztása. Ezeknek bevásárlása azonban a tuldrága beszerzési árak miatt nem volt foganatositható. Ezen körülmény folytán a tenyésztés csupán az apa­ állatok kiosztása utján volt fejleszthető, mi czélra a hegy­ vidéken mintegy 200 darab bika osztatott k i az egyes közsé­ geknek. A z összevásárolt bikák közül az 1903. évben 120 darab, az 1903/904. évi teleltetésre pedig 47 darab bika helyeztetett el a kirendeltség szolyvai telepén. A z importkiosztások eredményeire örvendetes jelenségül említhető fel, hogy a beregmegyei hegyvidéki borzderes tenyésztése iránt m á r több magánbirtokos is érdeklődik s az 1904. évben először m á r a szám feletti üsző állományból fajtenyésztési czélokra is eszközöltettek vásárlások. A nagy t a k a r m á n y h i á n y azonban a szarvasmarhatenyész­ tést legalább egy évre visszavetette, a mennyiben a nehéz teleltetési viszonyokra való tekintettel a szarvasmarha állo­ mány 1904. évi szaporulatának egy részét még szopós kor­ ban eladták s igy a nemes vérű faj terjedésében majdnem egy egész évi hézag fog elöállani. 0

3

34

Ugyancsak veszélyezteti a tenyésztés fejlődését, hogy a községek a t a k a r m á n y szűke miatt a községi tenyész bikákat gyengén tartották, a v á r h a t ó kevesebb kínálat és magas á r a k folytán pedig a tenyésztésre első minőségű apaállatokat önere­ jükből nem képesek beszerezni. Ez utóbbi baj elhárítására a községi tenyészbikák bevásárlásához leendő hozzájárulásként a kirendeltség felhasz­ nálására Zemplén vármegye területét illetőleg 8,000 korona hozzájárulási segély engedélyeztetett. A z előző években kiosztott összes üszöállomány 1903. november elsejétől kezdödöleg elhullás ellen a magyar köl­ csönös állatbiztosító t á r s a s á g mint szövetkezetnél biztosíttatott. E czimen 1903. november 1-étöl 1904. november l - i g terjedő biztosítási díj fejében fizettetett 6011 korona. 1904. november 1-étöl 1905. november 1-éig terjedő időre pedig 4,359 kor. 87 fillér. Ugyancsak elhullás ellen biztosíttatott továbbá az 1904 évben kiosztott fentebb jelzett 37 darab üsző két évre, mely­ nek első évi biztosítási dijára 133 kor. 59 fillér fordíttatott. A z itt jelzett biztositások megkötését megelőző időben 1903. év október végéig 6 év alatt elhullott összesen 288 darab üsző. Ebből élő üszővel kártalanittatott 26 darab, 262 darab üszőnek á r a és kamatai fejében az országos szarvas­ marhatenyésztési alapnak közvetlenül megtéríttetett 24,547 korona. A z importüszök törlesztésére az 1904. év folyamán befolyt és a kirendeltség által bevételeztetett 34,917 korona 20 fillér. Ezen befizetési eredmény, tekintve az 1904. év Ínsé­ ges viszonyait, igen kedvezőnek mondható. A kiosztott állatok utáni követelések, törlesztések és még fennálló tartozások álladékát a mellékelt kimutatás tünteti fel.

35

Kimutatás importált

t-

tenyészüszők előirási é s lerovási 1904. é v deczember h ó 31-ig. Összes előírás

Importálás éve

K

Lerovás

f.

adatairól

Hátralék

K

f.

K

f.

13,106

64

12,201

92

904

72

i 2 3

1898. «

«

69,703

26

54,877

17

14,826

09

1899. «

•

55,189

14

29,030

—

26,459

14

« «

46,839

24

22,559

71

24,279

53

34,721

86

14.109

73

20,612

13

3,066

—

3,066

—

—

—

14 135,844

53

87,081

61

1

1897. évi import ... ...

4

1900. «

' 5

1901. «

6

1901. «

222,926

XI. Lótenyésztés. A lótenyésztés emelése érdekéhen az 1904. évre 8 darab lipizzai fajta hágómén bocsájtatott a kirendeltség rendelkezé­ sére, melyek a fedeztetési idény alatt az állami fedeztetési állomásoktól nagy távolságra fekvő községekben helyeztettek el s a lakosság vagyoni viszonyaihoz képest a fedeztetést ingyen vagy legfeljebb két korona hágódij fizetése ellené­ ben végezték. A mének közül elhelyeztetett Bereg vármegyében Drágabártfalván és Szolyván, Máramaros vármegyében Ökörmezőn 1—1 darab, Ugocsa megyében Nagy-Tarnán 2 darab, K i s Gérczén 1 darab, Zemplén megyében Izbugya-Bresztón 2 darab. A nyolcz m é n az 1904. évben összesen 336 darab kanczát fedezett, a származott csikók általában szépen sikerültek. A csikónevelés elömozditására az 1904. évben Ugocsa megyében létesült csikólegelö költségeihez 2000 korona hozzá­ járulási segély engedélyeztetett. A hegyvidéken azelőtt jóformán ismeretlen lótenyésztés általában kezd tért hóditani, a kanczák termékenysége kielé3*

36 c s a

gitö és a vemhességi % k ott kevesebb a szokottnál, a hol a kanczákat csak most először kezdték tenyésztési czélokra is használni. A most rendelkezésre álló ingyenes mének számának szaporítása 1905. évre elhatároztatott. XII. Juhtenyésztés. A juhtenyésztés emelésérc engedélyezett összegből az 1904. év tavaszán vásároltatott és kiosztatott 682 darab hosszú szörü raczka tenyészjuh, összesen 11,434 korona értékben. A kiosztás 30°/ árkedvezménnyel engedélyeztetvén, a tenyésztők által 8003 kor. 80 fillér összeg volt megtérítendő, mely összeg teljes egészében be is folyt. Több kiosztás 1904-ben az uralkodott ínséges állapotok miatt nem volt eszközölhető. A kiosztás a hitelszövetkezetek közreműködésével foga­ natosíttatott. A régi juh-kiosztások eredményei a várakozásnak nagyon megfelelők. XIII. 0

Baromfitenyésztés,

tojásértékesités.

A baromfitenyésztés, miután a hegyvidéki zord éghajlati viszonyok mellett a szemtermelés csak kisebb szerepet játszik, — s a baromfiak inkább készpénzen vásárlandó eleséggel illetve m a g á n a k a népnek fötáplálékát képező tengerivel való t a r t á s r a vannak utalva, — a hegyvidéken különösen nagyobb méreteket nem ölthet. A tenyésztés előmozdítására az 1904. évben Ungmegye hegyvidékén 27 darab plymouth kakas, 1 darab bronz pulyka­ kakas, 13 darab pekingi gácsér és 12 darab emdeni gunár osztatott k i becserélés mellett; ezenkívül az alsó vereczkei havasi mintagazdaságban szereztetett be egy plymouth törzs (1 kakas, 10 tyúk).

8Í

A tojás értékesítése czéljából a hegyvidéken alakított 10 tojásértékesitö szövetkezet a kisebb termelési eredmények (olytán a vásárcsarnok ellátó szövetkezethez tömeges szállít­ mányokat nem küldhettek, annyival is inkább, mert a tojás a helyi városi piaczokon is igen jó á r b a n értékesül. Nagyobb mennyiségű tojásszállitmányokat a v á s á r c s a r ­ nok részére csupán a mármarosmegyei nyágovai és a beregmegyei árdánházai tojásértékesitö szövetkezet szállított, mely szövetkezetek közül, ez utóbbi részére, tekintve, hogy nehéz szállítási viszonyokkal kell megküzdenie, 130 korona segély engedélyeztetett. A többi tojásértékesitö szövetkezet leginkább helyi fogyasztásra értékesiti az összegyűjtött tojásokat és m a g á n megrendelők szükségletét is kielégiti. XIV. Méhészet. A méhészettel a hegyvidéki nép általában véve előszere­ tettel foglalkozik, s a legelöterületek erre alkalmas alapot nyújtanak is. A községek túlnyomó részében, a legzordabb fekvésű helyeken is találkozni méhesekkel, a méhészetet azonban csekély kivétellel csaknem mindenütt a legkezdetlegesebb szalma- vagy fakaptárokban űzik. Ezen termelési gazdasági mellékágazat fokozatos fejlesztése, nagyobb költségek igénybe­ vétele nélkül az által érhető el, ha az arra érdemes és alkal­ mas intézetek, lelkészek, tanitók, kisgazdák mintaképen ingye­ nes kaptárok és méhészeti eszközökkel l á t t a t n a k el, s ez által az érdeklődőknek alkalom nyujtatik az okszerű méhészettel megismerkedni és azt elsajátítani. A z előző években ily irányban követett eljárás az 1904. évben is folytattatott s Beregmegyében 4, Máramarosban 7, Ugocsában 2, Ungban 2 és Zemplénben 5, összesen 20 lelkész, tanitó, erdöör, kisgazda részére adományoztattak egy-egy h á r m a s rendszerű kaptár, s azonkívül különféle méhészeti eszközök (mézpergetö, mülép, viaszolvasztó, mülépprés és

38

mellékeszközei a szükséghez képest) ingyenesen, együttvéve 1930 korona értékben. A megtartott méhészeti tanfolyamokra négy hegyvidéki tanitó küldetett k i . Ezenkívül az 1904. év n y a r á n egy méhészeti vándor­ tanító küldetett k i Ung vármegye hegyvidékére, k i a kirendelt­ ség útbaigazításai szerinti méhészeknek helyszíni oktatást és ú t m u t a t á s t nyújtott. Máramosszigeten egy mintaméhes felál­ lítása folyamatban van. A méhészet fokozatos továbbfejlesztése • érdekében a kirendeltség minden lehető módot és alkalmat megragad. XV. Haltenyésztés. A régebbi időkben rákdus, de teljesen kipusztult helyi patakok benépesítésére kisérletképen a Magyar-Komjáth ugocsamegyei község h a t á r á b a n elvonuló patakok benépesítésére 600 darab tenyészrák adományoztatott és eresztetett k i . A gróf Schönborn-féle hitbizományi nagy kiterjedésű uradalom folyóvizeiben megkezdett pisztráng-tenyészet tovább­ fejlesztetik. A ráktenyésztésnek pedig a megejtett kísérlet alapján nagyobb lendületet szándékozik a kirendeltség adni, tenyészrákoknak több helyen való elhelyezése által. A jövőre nézve ugyanis a ráktenyésztés fejlesztése nagyobb áldozatok á r á n terveztetik. XVI. G a z d a s á g i s z a k i s m e r e t e k t e r j e s z t é s é r e tett k e d é s e k . Tanfolyamok.

intéz­

A z alsóvereczkei havasi mintagazdaság és tejgazdasági telepen évenként 12 tanuló nyer a gazdaság minden ágaza­ t á b a n kiképzést. A munkáskiképzés eredményes eszközéül bizonyult továbbá azon intézkedés, hogy a hegyvidékről évenként nagyobb számú m u n k á s c s a p a t helyeztetik el részben az állami ménesbirtokon, részben nagyobb uradalmakban, hol ezeknek az okszerű gaz-

39

dálkodást és a föld rendszeres müvelését közvetlen szemlélet és közreműködés utján módjukban van elsajátítani. A szolyvai állami elemi iskolával kapcsolatban a vallásés közoktatásügyi minister ur áldozatkészségével a kirendelt­ ség kezdeményezésére és közrehatásával egy gazdasági ismétlő iskola szerveztetett. E czélra a kirendeltség 6 hold mezőgaz­ dasági területet engedett át a legmérsékeltebb b é r mellett; az iskola rendelkezésére bocsájt továbbá két hold kertterületet, valamint a használatban álló gazdasági eszközöket. Egy pár igás állat beszerzésére, valamint a szükséges felszerelések és berendezések, továbbá az iskola első évi üzemi költségeire 1500 korona egyszer s mindenkori hozzájárulás helyeztetett kilátásba. A kirendeltség vállalta el továbbá a gazdasági ismétlő iskola czéljaira vásárolt 2 darab igás állat, valamint az ezek mellé alkalmazott egy cseléd t a r t á s á t is. A z alsóvereczkei gazdasági ismétlő iskola tanulóinak tejgazdasági irányban való kiképzése érdekében az ez irányú előadások m e g t a r t á s a az ottani havasi mintagazdaság és tej­ gazdasági telepen engedélyeztetett. A z 1904. év folyamán megtartott gyümölcsészeti tan­ folyamokra a hegyvidékről 5 lelkész és 3 tanitó küldetett k i , kiknek részére egyenként 50—50 korona ellátási költség s az utazási költségek megtérítése engedélyeztetett. Hasonló segélyezés mellett kiküldetett Szerednye vidé­ kéről egy tanitó a borgazdasági tanfolyamra és négy tanitó a Gödöllőn tartott méhészeti tanfolyamra. Tekintettel a takarmányinségre, a téli takarmányozás és eltartás tárgyában kiadott tájékoztató füzetekből a hitelszövet­ kezetek utján 500 példány osztatott k i . Ezen füzetek megfelelő számban a gazdasági egyesületeknek is megküldettek kiosz­ tás végett. XVII. Népkönyvtárak. A z 1904. év folyamán a kirendeltség érintkezésbe lépett a muzeumok és könyvtárak országos tanácsával, a honnan két teljes könyvtár adományozása eszközöltetett k i . Ezen két

40

könyvtár az ungmegyei nagylázi hitelszövetkezet kötelékébe tartozó 5 község lakosságának használatába adatott k i , s azok egyike Nagylázon, másika Hlubokán helyeztetett el. A í'öldmivelésügyi ministerium kiadásában megjelenő népkönyvtárakból egy 100 kötetből álló könyvgyűjtemény s az ennek elhelyezésére szolgáló szekrény beszerzési költségeihez 20 korona hozzájárulás adományoztatok a Bereg vármegyei ilosvai közmívelödési egyesületnek. így a hegyvidéken a népkönyvtárak száma évről-évre fokozatosan szaporittatik. XVIII. M e z ő g a z d a s á g i h á z i i p a r i tanfolyamok. Ipari tanfolyamok. I p a r o s p á l y á k r a s e g i t é s . A z 1904. év elején négy kosárfonó és fafaragó háziipari tanfolyam tartatott, melyeknek költségeire együttesen 3290 korona 78 fillér használtatott fel. Ezen tanfolyamon 78 egyén képez­ tetett ki a háziipar eszközök készitése s különösen a kosár­ fonásban. A z átlag 6 hetes tanfolyamok ideje alatt 8220 darab különféle kosarat állítottak elő. A kökényesi kosárfonótelep m u n k a h á z á n a k kibővítéséhez szükséges épületfa kedvezményes árban engedélyeztetett. A kirendeltség közvetlen felügyelete alatt fentebb jelzett tanfolyamokon kivül az 1904/905. év telén t a r t a n d ó háziipari tanfolyamok költségeire a Máramaros és Ugocsa vármegyei iparfejlesztő bizottságnak, továbbá a Zemplén vármegyei gazdasági egyesületnek egyenkint 1000 korona, az Ung vár­ megyei gazdasági egyesületnek 400 korona, együttvéve 3400 korona engedélyeztetett. A z 1904/905. év telén Á r d á n h á z a községben egy ujabb kosárfonó háziipari tanfolyam van folyamatban, melyben a hegyvidéki gyümölcs értékesítésénél használandó berlini mintájú almaszállitó kosarak készitése van folyamatban. Ezen tanfolyam költségeire 800 korona összeg engedélyeztetett. A beregkövesdi füztelep az 1904. év folyamán további

41

két holddal kibövittetett, mely ezélra 200 korona forgatási hozzájárulási segély adományoztatott. A z elözö években tartott mezőgazdasági házi ipari tan­ folyamokon kitanult kisgazdák készítményei a kirendeltség közreműködésével értékesíttettek, így pld. Á r d á n h á z a község­ ből az uzsoki határszéli vasútépítéshez 6093 darab csákányés 6431 darab lapátnyél szállíttatott és 1456 korona értékben értékesíttetett. Hasonlókép a kirendeltség utján közvetlen értékesítés alá került nagy számú szölökosár, taligák, kasok, seprők, lapá­ tok stb. Ezek közül különösebb említést érdemel, hogy Árdán­ háza, Bród, Tőkés község vidékéről évenként 30.000 darab seprű szállíttatik az államvasutak részére, mely darabonkénti 8 fillér árban értékesül. A nem mezőgazdasági háziipar meghonosítása és fel­ lendítésének előmozdítására az 1904. év folyamán Árdánházán 6, Zugon 3 szövőszék felállításával vászon- és gyapjuszövö háziipari tanfolyamok tartattak s e ezélra a keres­ kedelemügyi minister úrtól a szövőszékek ingyenesen enged­ tettek át, azonkívül a tanfolyam elhelyezésére Á r d á n h á z á n szükségelt épület kijavítására, valamint mesterek díjazására, anyagok beszerzésére, napibérekre stb. 3200 korona adomá­ nyoztatott. Az árdánbázai szövötelep szövőszékkel való kibővítése szer­ vezés alatt áll. Zugon a megkezdett tanfolyamból egy vállalkozó bevonásával állandó szövöipartelep létesült, mi ezélra egy üres hitelszövetkezeti épület évi 100 korona bérért engedte­ tett át. A z árdánházai szövőipar fellendülése a nép nagy haj­ landósága következtében biztosítva látszik. Zugon azonban a kisebb érdeklődés folytán nagyobb a r á n y ú fejlődés nem igen várható s előreláthatólag a telepnek m á s helyre leendő elhelye­ zése fog szükségessé válni. A hegyvidéki nép r u h á z a t á n a k kiegészítésére használt bocskorbörárunak hazai előállítása czéljából a hegyvidéki (munkácsi, máramarosszigeti, huszti) timáriparosok műhelyei­ nek tanulmányozása, továbbá a lengyel mintájú bocskorok

42

készítésének bevezetésére a liptói boripari vándor szaktanító küldetett k i . A z ez i r á n y b a n tett eljárások m á r az 1904. év folya­ m á n azon eredményre vezettek, hogy a hitelszövetkezetekkel kapcsolatban létesített 14 Máramaros vármegyei á r u r a k t á r szük­ séglete a máramarosszigeti kisiparosoktól szerezhető be. A kökényesi kosárfonótelep részére egy darab vesszöhasitó gép beszerzésére a kereskedelemügyi minister ur által 300 korona engedélyeztetett. Gánya Máramaros vármegyében tervezett kosárfonó és szövőipari m u n k a h á z felépítéséhez ugyancsak akereskedelemügyi minister úrtól 1000 korona készpénzsegély eszközöltetett k i , a földmivelésügyi t á r c z a részéről pedig az építési tervek ingyenes elkészítése s a szükséges faanyag engedélyeztetett. A homonnai faipari és az ungvári agyagipari állami m. kir. szakiskolákon a kirendeltség utján évenkint 2—2 tanuló helyeztetik el, kiknek részére egyenként 300 koronás évi ösz­ töndíj adományoztatik a földmivelési tárcza terhére. Ezen ösztöndíjas helyekre Homonnán egy zempléni és egy m á r a m a r o s i , Ungváron egy beregi és egy m á r a m a r o s i ifjú helyeztetett el. Megfelelő mesterek kiképzése végett a békési kosárfonó­ telepre négy m á r a m a r o s i ifjú küldetett k i , kiknek másfél évre terjedöleg egyenként havi 28 korona ellátási segély ado­ mányoztatok. XIX. Munkásközvetités. A z állami ménesbirtokokon a nyári munkaidőben napi 2 korona bér, utiköltségmegtérités és élelmezés mellett 2 heti időtartamra 1904-ben Máramaros vármegyéből 1854, Ung vár­ megyéből 321, Bereg é s Ugocsa vármegyéből 1343, összesen 3518 férfimunkás helyeztetett el. A fentieken kivül 5—6 hónapi i d ő t a r t a m r a a kirendeltség utján 636 beregmegyei m u n k á s szerződtetett el mezőgazdasági m u n k á k teljesítésére Sáros, Arad, Temes és Csanád vár­ megyékben. Máramaros vármegyéből erdő- és útépítési m u n k á k h o z 800

48

munkás közvettitetett a kirendeltség által Erdélybe, Boszniába és Galicziába átlag 3 korona napi kereset biztosítása mellett. A legszegényebb kisgazdák és munkások peres ügyeinek jogképviseleti költségeire az 1904. évre 1000 korona felhasz­ nálása engedélyeztetett, mely összeg teljes egészében fel is használtatott. XX. A z i n s é g e n y h í t é s é r e tett i n t é z k e d é s e k . A z 1904. évi aszályos esztendő a hegyvidéki lakosság fötáplálékát képező tengeri termését teljesen tönkretette, a szénatermést pedig a minimumra redukálta, ugy hogy m á r az év vége felé a lakosság legnagyobb része ugy a tengeri-, mint szénakészletéből teljesen kifogyott. A bekövetkezett inség eny­ hítésére a földmivelésügyi ministerium gondoskodásából a kirendeltség kezelésébe 12,400 mm. tengeri és 9000 mm. széna bocsájtatott. Ezenkívül a kirendeltség utján közvetlenül vásárol­ tatott 49 kisgazdától 1250 mm. széna. A széna á r a az egyes vasút­ állomásokon 6 korona 72 fillér, a tengerié 15 koronában állapít­ tatott meg. Kivételt képeztek a nagyobb távolságban fekvő községek, melyek a tengerinél tengelyen való szállítás czimén még egy korona árleengedésben részésültek. A z elárusitás 1905. év j a n u á r h a v á b a n lépett életbe. Ezenkívül a földmivelés­ ügyi minister ur az akczióhoz tartozó ezen vármegyékben, ugy mint az ország m á s részeiben történt, még a főispánok utján is osztatott ki nagyobb mennyiségű tengerit és takarmányféléket. Már az 1904. évi legeltetési idény alatt tétettek intéz­ kedések a takarmányinség lehető enyhítésére. így a havasi legeltetés az év őszén a hó leestéig meghosszabbíttatott. Azon­ kívül ugyancsak a takarmányinség enyhítésére különleges legeltetési és lombgyüjtési engedélyek adattak ki a földmivelés­ ügyi minister ur által azon erdőségekre, melyeknek állabjaiban a szarvasmarha kárt nem tehetett. Hogy a szükségletek fedezésére a lakosságnak minden rétegében megadassék a kereseti mód, ínséges utmunkálatokra a kormány által a következő államsegélyek engedélyeztettek:

44 1. Bereg vármegyének. a) A viznicze-völgyi viczinális ú t r a b) A z ilosva—szajkófalvi « « c) Beregszász—darócz—gelenesi vicziná­ lis ú t r a ... ... d) Nagybereg—kovászéi viczinális ú t r a e) Mezökaszony—t.-kerecsenyiviczinális útra . . . . . . . . . . . . f) Gergelyi—gulácsi viczinális ú t r a . . . g) Benedike—beregsárréti viczinális ú t r a

3,000 K 20,000 « 3,200 « 2,400 « 5,000 « 4,000 « 2,400 « 40,000 K

II. Máramaros Államsegélyként . . . . . .

vármegyének. ...

30,000 K

III. Zemplén vármegyének. Viczinális utak építésére államsegélyként

40,000 K

IV. Sáros vármegyének. A szinye—lipócz—fricsi ú t r a

10,000 K

V. Ugocsa vármegyének. Viczinális utak építésére 30,000 Záhorb község tüzkárosultjai részére 1087 köbméter épületfa 5 0 % árengedménynyel engedélyeztetett. Egy izsnyétei tüzkárosult gazdának 50 mm. széna engedélyeztetett 4 korona kedvezményes á r b a n . Bodzásujlak község leégett kisgazdái részére 100 mm. széna engedélyeztetett 5 0 % árkedvezménynyel. Beregujfalu község tüzkárosultjainak leégett épületeiknek helyreállításához 221 köbm. fenyöépületfa engedélyeztetett 2 5 % elengedéssel. XXI. Hitelszövetkezetek. A z 1904. év folyamán a hegyvidéken 102, a kirendeltség által alakított hitelszövetkezet működött és pedig: Bereg vármegyében 29 Ung vármegyében ... ... 20 Máramaros vármegyében . . . 53

45

Ezek közül az 1904. év folyamán a következő hitelszö­ vetkezetek szerveztettek : Lakárt, Szerednye, Joód, Bustyaháza, Felsökálinfalva és Alsóapsán. A vagyoni

hitelszövetkezetek helyzeteit az

működését,

idemellékelt

1904. évi állapotát s

mérleg-számla-kimutatás

tünteti fel. Az egységesebb vezetés biztositása szempontjából szük­ ségesnek mutatkozott egyes hitelszövetkezeteknek valamely más hitelszövetkezetbe való beolvasztása. így beolvasztatott: a beregszentmiklósi és duszinai a szolyvaiba, a zugói hitel­ szövetkezet a volocziba és folyamatba vétetett a drágabárt­ falvinak az á r d á n h á z a i hitelszövetkezetbe való beolvasztása. A kirendeltség közreműködésével az 1904. év folyamán a máramarosszigeti és az ungvári hitelszövetkezetek gazdasági és ipari hitelszövetkezetekké alakultak át. A hitelszövetkezetek a kirendeltség főfelügyelete alatt állanak s azokkal állandó összeköttetés tartatik fenn, de azok időszakonkénti ellenőrzését és rovancsolását két kiküldött ellenőre utján (egyik Munkácson, a másik M.-Szigeten lakik) az országos központi hitelszövetkezet gyakorolja. Általánosságban véve a hitelszövetkezetek, egy-két gyen­ gébb helytől eltekintve, az egész vonalon a megizmosodás jeleit mutatják s a köznép bizalma a hitelszövetkezetek iránt állandóan fokozódik. Legélénkebben indokolja ezen körülményt az, hogy a hitelszövetkezeteknél évről-évre nagyobb és nagyobb takarékbetétek helyeztetnek el. A z 1904. év folyamán az összes hitelszövetkezeteknél megszavazott kölcsönök összege 1.400,654 koronát tett ki. Ebből: 1. Föld, ház, kert stb. ingatlan megvá­ sárlására ... ... ... ... ... 488,914 K 2. Állattenyésztési czélokra — . . . 220,284 « 3. Élelmi czikkek és v e t ő m a g v a k r a . . . 104,032 « 4. Gazdasági felszerelések beszerzésére 96,001 « 5. Bégebbi magas k a m a t ú kölcsönök convertálására (visszafizetésére) 385,332 « 6. Egyéb vegyes szükségletekre 106,091 « adatott k i .

46

A z inségtermények, haszonállatok, vetőmagvak kiosztása termények, gyümölcs, tojás értékesítése, háziipari tanfolyamok folytatólagos üzemben t a r t á s a stb. a kirendeltség által nagy­ részben a hitelszövetkezetek bevonásával bonyolittatott le. Ujabban az egyes vármegyei útépítések vállalatai is rész­ ben a hitelszövetkezetek által vállaltatnak el és bonyolittatnak le, ily módon a keresetet saját tagjaik részére közvetlenül biztosítják. Eddig tíz hitelszövetkezet kebelében alakult ugyanannyi tojásértékesitö szövetkezet.

Kimutatás a hegyvidéki

ministeri k i r e n d e l t s é g

közreműködésével

Bereg, Ung é s M á r a m a r o s v á r m e g y é k b e n l é t e s i t e t t hitel­ szövetkezetek

által

tagjaiknak összegekről.

folyósított

kölcsön

k o r o n

Egyéb vegyes szükségletre

Régebbi tarto­ zás törlesz­ tésére

« —

Gazdasági fel­ szerelésekre

_-Bfi

Élelmi czíkkek és vetőmagra

S 9 3-2

Állattenyésztési czélokra

1

1904. évben fo- i iyósitott kölcsön összeg

Alakulási év

Folyó szám

A hitelszövetkezet neve

£ S-S

Jegyzet

a

Bereg vármegye. 1 Alsóvereczke

~

— ...

2

Ardánháza

3

Beregbárdos— . . . —

4

«

Kisalmás ...

5

«

Kisfalud

1899

11,023

2,400

3,007

2,202

1,414

600

1,400

1898

9,210

2,655

2,216

2,014

175

955

1,196

—

—

1901

12,060

2,200

1,500

2,500

1,890

1,210

2,760

1899

29,411

11,000

3,600

7,000

1,200

6,000

611

1895

11,601

8,500

1,100

990

390

621

1901

19,556

17,556

1,500

—

500

—'

—

22,044

15,044

1,500

—

5,000

26,000

7,000 14,200

—

._.

620

—

6


7

«

Rákos

8

«

Leányfalva

9

Bilke

1902

64,763

lü

Drágabártfalva . . .

1901

276

11

Dunkófalva —

12

Felsövereczke

1900

970

13

Hársfalva

1901

2,385

730

14

Hátmeg — —

1901

5,813

2,050

15

Ilosva

1901

17,227

5,227

. . ... ... -

. .

—

500

— —

620

1,500 15,000

—

—

1,063 276 Beolvad az Ardán házaiba. Beolvad a Szolyvaiba.

1900 .-. —

—

—

970

—

—

—

70

—

—

1,465

120

—

2,340

1,133

7,000

300

290 3,000

1,000

700

116 17

Kisszolyva

18 19

Miszlicze _ Polena ... ...

20

Sebesfalva

_ :

'j ... .

21

1902

3,754

800

1,400

700

1899

5,760

1,330

610

630

191)1

4,071

2,371

400

300

1899

39,934

18,420

—

12,071)

4,500

1899

1.748

610

224

2,760

430

700

301

160

2,310

5,064

1,000

%

4,600

400

500

248

1,000

9,120 28,602 2,000 —

120 —

—

22

Szélestó

1901

23

Szolyva

1899

11,430

4,950

1,100

—

—

980

4,400

24

Tőkés

—

18,165

8,165

—

—

—

2,000

8,000

1902

55,768

20,000

5,000

1,500

4,000

2,500

5,768

1900

1,2§5

800

—

—

1899

7,931

3,376

25

Várpalánka

26

Vezérszállás

27

Volocz

28

Zajgó..

20

Zugó ...

_ ... :.. . . . ... Összesen

—

—

—

—

—'

—

— ;

—

—' 690

— —

243

280

Beolvad a Munkácsiba.

400

55 2,421

—

—

922 —

—

—

—

—

369,854 158,075 46,782 38,429 30,766 59,762 36,542

Beolvad a Szolyvaiba. Beolvad a Volót'ziba.

0

k o r o n

re

~v

1 i

Egyéb vegyes szükségletre \

6

s|

Régebbi tarto­ zás törlesz­ tésére

3 a -í £ -ercí ~ a* EC

Élelmi czikkek és vetőmagra

||

Állattenyésztési czélokra

1904. évbeu folyósított kölcsön összeg

Alakulási év

Folyó szám

A hitelszövetkezet neve

Ci

. -05

a

ü n g vármegye. 1

Bercsényifalva

—

2 3

Fenyvesvölgy

» ---

4 5

Havasköz

(3 7

Kisberezna

...

8 9

Nagyberezna

10 11

Peiecseny

-

3,960

600

2,150

—

1902

7,680

1901

8,410

—

8,410

—

3,420

—

410

610

1,200

600

6,120

3,720

2,000

6,400

1902

28,343 10,103

1902

10,090

1902

3,820

1902

—

—

8,000

—

1,140

320

—

6,000 5,000

1,000

— 400

—

— 600

2,090 1,960

—

J

—

—

—

—

3,450

900

—

9,570

2,940

510

1,500

1,250

2000

2,160

1,120

1904

10,850

6,500

1902

21,750

7,640

1,400

200

1902

12,700

5,960

2.370

1,100

1901

10,680

3,680

1,720

.—

-

—

970

—

Jegyzet

'12

Poroskő

-. ... ...

L3 Radváncz _

1901

10,051

600

3,690

2,470

380

1,430

1,481

...

1903

27,430

4,660

2,730

440

250

0,700

9,650

& ...

1902

4,555

1,500

800

200

155

1,000

900

120

200

—

14

Sóhát

15

Sóslak

1901

920

300

200

100

16

Szerednye

1904

18,390

9,780

1,470

420

—

6,720

—

17

Turjasebes

1901

16,530

4,950

4,700

120

—

3,910

2,850

18

Turjaremete

1902

4,175

1,660

830

19

Turjavágás

—

26,283

20

Ungvári ip. gazd

1903

11,430

... ...

...

Összesen ... ._.

•

—

370

1,765

150

7,883 4,400

2,000

800 10,000

1,200

2,100

—

500

•4,820

1,450

2,660 * Ipari felszerelés.

240,507 76,816 51,220 11,380 13,616 60,905 26,571

j

1

...

... ... -

1900 —

1904 190H 1903 1900 1902 1903 1904 1903 1899 1903 1904 1903 1903 1902 1900 — —

—

1902 1900 1901

...

—

m \

6,874 43,917 3,300 21,000 20,650 20,563 30,250 14,445 730 15,285 40,023 4,220 9,880 48,815 12,575 12,020 2,970 44,813 21,700 8,502 2,900 2,440 —

O

Élelmi czikkek és vetőmagra

Állattenyésztési czélokra

* s

1

3,040 1,526 23,700 — 1,340 — 5,000 5,000 5,000 4,000 3,150 4,426 14,800 5,250 — 8,110 '—. 60 5,880 1,300 9,000 9,950 1,320 1,200 800 3,380 14,560 5,940 1,780 2,077 2,520 900 1,050 620 12,813 8,000 1,970 .— 2,400 1,600 1,000 60 400 1,000 —

—

O

• S cs

n

4,000 2,000 3,029 250 —

140 160 1,790 600 —

2,360 4,508 — —

7,000

1,840 15,000 15,000 4,000 8,000 5,500 8,050 4,215 390 7,945 12,070 1,000

350 5,217 5,217 1,000 1,650 2,029 1,500

Jegyzet

a

100 — —

Egyéb vegyes szükségletre

... ... ...

2 te

Régebbi tarto­ zás törlesz­ tésére

Máramaros vármegye. 1 Alsókalocsa 2 Alsóbisz'tra _ ... ... 3 Alsóapsa ... - - ... 4 Barczán falva 5 Bárdfalva ... ... ... ... ... 6 Bereznik-Ker. ... ~ 7 8 Budfalva... ... ... ... 9 Bustyaháza 10 Dombó ... 11 Dolha. 12 Farkasrév 13 Felsőkálnifalva ... 14 Felsöszelistye ... ... .'. 15 Gánya 16 Havasmező ... ... ... ... ... 17 Herincse... ... ... . 18 Huszt. . ... ... ... 19 Husztköz20 Husztsól'alva ... . . . . . 21 Irhócz .. - ... — 22 Iza . . . . . . . — 23 Joód ... -

1904. évben fo­ lyósított köl­ csön összeg

Alakulási év

1

j Folyó szám

A hitelszövetkezet neve

24 — —

2,000 —

2,429 400 2,120 140 —

600 —

4,600 —

2,450 1,600 —

3,000

—

1,202 40

— —

— —

—

40

—

21,580 1,760 6,400 1,200 14,000 7,000 3,300 t,800 1,000 -

— — . —

6,613 100 1,100 4,375 —

600 100 — — • — — — —

Az év végén kezdett roúködni.

24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53

Kisbocskó ... — Királymező Kökényes Kőrösmező .. Kövesliget Lipcse ... Leordiena . . . Lonka ... Majszin -Máragyulafalva Máramarossziget Nagybocskó .. Nyágova— — — Nyéresháza . . . Oroszkö Ökörmező .. ... Pálosremete. Petrova Rahó Rozália Sajó Szinevér... ... ... Talaborfalva Taraczköz ... Taraczújfalu - Técsö Terebesfejérpatak Tiszabogdán Tiszaborkut Visóoroszi ... ...

—— ... --— -

1903 1903 1900 1900 1900 1900 1904 1901 —

1903 ... ... —

—— -

— --

Összesen

1900 1901 1901 1902 1901 1902 1903 1900 1903 1903 1903 1901 1903 1903 1901 1902 1900 1900 1902 —

12,286 1,960 6,906 19,570 5,617 1,620 11,635 8,655 25,709 6,000 55,933 4,970 13,459 5,358 4,119 13,050 8,564 21,300 14,010 20,546 48,223 4,981 18,355 14,850 4,822 25,581 6,900 3,320 13,980 1,642

4,165 200 2,000 10,540 —

820 4,000 5,491 7,709 15,000 15,000 1,550 4,266 2,370 1,000 4,850 3,572 8,400 7,745 1,240 12,860 2,000 7,342 3,750 850 6,780 1,680 1,000 5,650 842

2,669 500 1,606 1,220 1,254 800 1,860 —

8,000 2,000 5,000 160 1,079 616 800 2,900 2,018 8,360 900 200 3,780 900 3.672 2,600 —

3,315 200 —

3,080 —

— —

2,100 915

3,374 180 200 1,050

2,049 1,080 1,000 4,635

855

320

3,800 3,164 7,500 1,000 1,100

—

—

— —

—

—29 —

1,210 4,363 800

—

1,000 1,000 500 1,000 500 7,000 15,933 2,000 3,260 — — 1,208 1,080 5,225 601 192 — 2,180 960 1,300 59 1,000 800 3,500 — 544 392 865 1,173 300 4,240 900 320 2,445 1,700 2,100 300 16,206 500 1,740 — 29,843 — 1,000 81 750 250 1,835 5,506 — 2,800 3,920 1,780 3,832 140 1,210 1,792 10,795 •1,689 3,510 510 — 520 — 1,800 — 5,250 — — 800 —

—

—

—

—

— — — —

— — —

—

790,793 254,025 123,282 54,223 51,620 264,665 42,978

Összegezés.

Vármegye

1904. év­ Ház, ben folyó­ föld (stb.) Hitel­ ingatlan sított szövet­ vásár­ kölcsön­ kezet lásra összeg

Állat­ tenyész­ tési czélokra k

Bereg

Élelmi Gazdasági Régebbi czikkek tartozás felszere­ és vető­ törlesz­ lésekre tésére magra o r

o

n

Egyéb vegyes szükség­ letekre

a

29

369,354

158,073

45,782

38,429

30,766

59,762

36,542

20

240,507

76,816

51,220

11,380

13,615

60,905

26,571

Máramaros ...

58

790,793

254,025

123,282

54,223

51,620

264,665

42,978

Összesen ...

102

1.400,654

488,914

220,284

104,032

96,001

385,332

106,091

Ung ...

...

Jegyzet

55

XXII. Hitelszövetkezeti

áriiraktárak.

A hitelszövetkezetek keretében a hegyvidéki min. kiren­ deltség közreműködésével alakult á r u r a k t á r i hálózatok 1904. év üzleti forgalmi eredménye a következő: A) Bereg'várineg'yében.

A szolyvai központtal alakult Bereg vármegyei á r u r a k t á r l hálózat 1904. évi bruttó bevétele 15 fiókraktárral 233,448 K 07 fillér. Az 1903. évi üzleti forgalommal szemben lényeges emel­ kedés nem mutatkozott. Ezen összegből mindenféle kiadás fedezése után tiszta nyereségként 1723 korona 47 fillér állott elö. Hj U i i g vármegyében. T

Az L ng-vármegyei áruraktár-hálózatban az eredetileg tiz fiókkal tervezett központ az 1903. évben 6, az 1904. évben pedig 9 fiókkal működött. A z 1904. évben létesíttetett az ungvári, nagylázi és csornoholovai á r u r a k t á r . Jelenleg még építkezés alatt áll a dubrinicsi és turjaremetei á r u r a k t á r i épület. A z ungvármegyei hálózat áruk eladásából befolyt bruttó bevétele az 1904. évben 222,428 korona 44 fillért tett ki, melyből a mindenféle üzleti kiadások levonásával 3046 korona 79 fillér tiszta nyereség mutatkozik. A z üzleti forgalom általában véve emelkedést mutat s beszámítva a három ujabban szervezett á r u r a k t á r 48,500 korona bevételét, az 1903. évi bruttó bevétellel szemben 107,816 korona 52 fillér forgalomgyarapodás mutatkozik. Az 1903. évben szervezett 6 fiókraktárnál tehát az üzlet­ forgalmi többlet az 1904. évben meghaladta az 59,000 koronát. A z 1904. év folyamán az üng-vármegyei hitelszövetkezeti á r u r a k t á r hálózatba beolvasztatott a volt ungvári fogyasztási szövetkezet is s mint uj á r u r a k t á r a nagylázi szerveztetett.

öli C) Máramaros vármegyében.

A Máramaros-vármegyei áruraktár-hálózat az 1904. évben az engedélyezett 14 fiókkal teljesen szerveztetett és üzembe hozatott. Az eredetileg Nagybocskóra tervezett és engedélyezett á r u r a k t á r B u s t y a h á z á r a helyeztetett át. Ezen á r u r a k t á r - h á l ó ­ zat első évi áruk eladásából befolyt bruttó bevétele 337,754 korona 16 fillér, melyből a mindenféle kezelési költségek levonása után mint tiszta nyereség 834 korona 93 fillér állott elő. Mindhárom áruraktár-hálózat a hegyvidéki ministeri kirendeltség főfelügyelete alatt áll s azokban az elárusitás kizárólag csakis a hitelszövetkezeti tagok részére van meg­ engedve. Mindhárom h á l ó z a t r a vonatkozólag ugyanazon szervezési és kezelési szabályzat áll fenn, melynek értelmében ugy az á r u r a k t á r i központok, valamint a fiók-raktárak kezelését és ellenőrzését is az országos központi hitelszövetkezet teljes felelősség mellett saját közegei által gyakoroltatja. A z áruraktár-hálózatok működése ellen számot tevő vagy lényeges észrevételek nem merülnek fel, azokat a nép bizalommal keresi f e l ; ugy az elárusitás mint beszerzések tekin­ tetében teljesen rendeltetésüknek megfelelően működnek s foko­ zódó fejlődést mutatnak. Ide vonatkozólag megjegyeztetik még, hogy az á r u r a k ­ t á r a k utján a b á r csekélyebb helyi fölös termelés helyben értékesül, azokban az elárusitás alatt álló tárgyak hazai for­ rásból szereztetnek be és mindenféle luxusczikkek árusítása az összes á r u r a k t á r a k b ó l kiküszöböltetett. A z összes á r u r a k t á r i épületek, valamint árukészlet és felszerelések t ű z k á r ellen biztosíttattak. A z áruraktár-hálózatok forgalmának részletesebb adatait az ide mellékelt forgalmi kimutatások tüntetik fel. A fentebbi h á r o m hálózaton kivül esö, de akirendeltség működési területén létesült, de megszűnőben levő Zemplén vár­ megye izbugya-radványi fogyasztási és értékesítő szövetkezet újbóli talpraállitása érdekében a kirendeltség az ujra-szervezés munkálatait megkezdette.

57

Beregr vármegyében. A szolyvai k ö z p o n t h o z t a r t o z ó h i t e l s z ö v e t k e z e t i á r u r a k t á r a k forgalmi k i m u t a t á s a rszám |

1 9 0 3 — 1 9 0 4 . évről.

Raktár helye

o r/3

1903. év­ ben

1904. év­ ben

K

f

1 Alsóvereczke...

26,041

2

Zsdenyova.-

3

Szolyva...

4

Napok száma

K

f

1903 1904

80

29,517

—

365 365

22,828

03

21,285

82 365 365

37,888

25

39,815

83 365 365

Dombostelek

16,524

23

20,159

94 365 365

5

Volócz . . .

29,828

71

34,010

—

6

Zugó ....

3,812

52

519

7

Kisszolyva . . .

1,565

54

6,417

8

Felső-Vereczke

6,023

23

104

9

Paszika

9,116

53

11,439

24 365 365

10

Polena

24,417

63

22,007

94 365 365

11

Kereczke

16,915

47

16,047

95 365 365

10,417

19

8,458

33 312 299

12 Duszina

...

... _.

...

...

13 Malmos...

...

14

B.-Szt.-Miklós

15 16

5,208 44

365 365

92 264

45

10 249 332 17 365

zárva

—

234

17

—

18,246

15

22,620

78 365 365

Bányafalva

1,467

52

zárva

—

Központiraktár

1,735

71

Összesen ...

232,036

1,044

95 233,448

120

—

05 365 365 07

Megjegyzések'

58

Ung" vármegyében. A perecsenyi k ö z p o n t h o z áruraktárak

tartozó

forgalmi

hitelszövetkezeti

kimutatása.

1 9 0 3 . évben. Összeg

Az áruraktár helye

Mennyi idö alatt

K Perecseny -

26,661

29

312 nap

14,309

96

317

20,352

18

314

_

22,922

03

316

«

— —

12,553

98

317

«

17,812

48

316

a

114,611

92

...

....

Zaricsó Nagyberezna Lyuta

...

...

Poroskó

... --

..

f

Turjabisztra Összesen ...

« «

1 9 0 4 . évben •

Perecseny ...

26,368

73

357 nap

Zaricsó

21,936

40

357

—

—

... —

19,805

47

357

Turjabisztra

22,573

24

357

« « « «

Ungvár

37,775

91

357

t

Nagyláz

6,458

41

211

«

4.354

76

91

«

222,428

44

Nagyberezna Lyuta

—

...

Poroskó

-

Csornoholova Összesen ...

...

39,060

24

357

44,095

28

357

Máramaros vármegyében. A máramaros-szigeti központhoz tartozó áruraktárak

forgalmi

hitelszövetkezeti

kimutatása

1 9 0 3 — 1 9 0 4 . évről.

1903 1904

deczember

31

M.-szigeti

fiók...

Nap*

K

f

424

58,964

29

Borsai

«

444

29,876

32

Körösmezői

« ...

350

26,827

35

385

20,986

24

Rahói Ökörmezői

«

334

28,077

55

Nyagovai

ff . . .

444

11,641

06

Nyéresházai

«

450

28,288

—

Királymezői

ff

406

26,506

03

Kövesligeti

«

147

7,189

29

Havasmezöi

« ...

396

19,258

07

Alsó-Bisztrai

«

449

13,931

28

Huszti

« ...

363

26,847

92

424

20,301

45

154

6,507

50

12,551

81

337,754

16

Técsöi Bustyaházai

«

Különfélék Összesen . . .

—

* Ugyanis ezen flókáruraktárak közül néhány már 1903. év végén megnyílt.

60

XXIII. Vegyes

intézkedések.

A kirendeltség népsegitö tevékenységet folytat a fentebb előadott szorosabb értelemben vett gazdasági ténykedésen kivül általában véve minden a nép jólétére és bármely kormány­ zati ágazat keretébe tartozó ügyekben. így közbenjárt az állami elemi iskolák felállítása érdeké­ ben, a népre súlyosan nehezedő hidvámok megszüntetésében, kataszteri munkálatok elrendelésének kieszközlésében; hegy­ vidéki esendörörsök szervezésénél és azok elhelyezési ügyében, árverés alá kerülő birtokok megmentése körül, községek régi tartozásainak rendezésénél, posta-ügynökségek felállításának kieszközlése körül, egyházi építési segélyek kieszközlésénél, tüzkárosultak nyomorának enyhítése körül, különösen figyelmet fordított továbbá pálinkamérök kihágásainak felderítése körül, pénz és feles marha uzsoraüzelmek meggátlása és megtorlására vonatkozó ügyekben, stb. A tömeges árverések végrehajtása körüli eljárásra vonat­ kozólag kormányintézkedés tétetett oly irányban, hogy a meg­ t a r t a n d ó árverésekről nemcsak a telekkönyvi, hanem a tény­ leges birtokosok is kiértesittessenek s igy módjukban álljon a tényleges birtokosoknak tulajdonuk megvédésére még a kellő időben jogorvoslattal élni. A z uzsoraesetekben általában véve csökkenés tapasztal­ ható, mely körülmény első sorban a hitelszövetkezetek oly irányú működésének tulajdonitható, hogy az uzsorakölcsönöket konvertálják. A fentebb előadottak a kirendeltség működésének inkább csak vázlatos képét nyújtják, mert a mindenféle irányú nagyobb és aprólékosabb ügyek ellátásáról egyrészt azok tömege, m á s ­ részt sokoldalúsága folytán ezen jelentés keretében hü tükröt a d ó részletes adatokat felsorolni jóformán nem is lehet. Egyoldalú megitélés nélkül állitható azonban, hogy a segély akcziónakugy általánosságban, mint részletekben nagyobb és több irányban nem várt eredményeket sikerült elérni.

61

A z eddigi egyoldalú gazdálkodási rendszer előnyös váltóföld okszerűbb művelése és kihasználása lépten-nyomon látható. A hitelviszonyok lábraállitása folytán a nép önbizalma és munkakedve fokozódott. A munkakeresetre való állandó alkalomnyujtás, a gaz­ dasági termelés fokozása a hazai röghöz való ragaszkodást szorosabbá teszi, s biztos r e m é n y áll előttünk arra nézve, hogy a különben jóindulatú, becsületes és hazaszeretö hegy­ vidéki nép mostoha helyzetéből fokozatosan kiemelkedve, szel­ lemileg és vagyonilag gyarapodva, a további megfelelő támo­ gatás és útbaigazítás mellett a vele szemben kedvezőbb éghaj­ lati és természeti viszonyok között élő honfitársaival arányos jobb létbe fog jutni.

Függelék. Magyarország állami mezőgazdasági intézményei. í. A z ország időjárási é s talajviszonyai i s m e r t e t é s é r e , a talaj­ javítás é s a m e z ő g a z d a s á g különböző á g a i n a k előmozdítására szolgáló i n t é z m é n y e k . M. kir. országos meteorológiai és földmágnességi intézet Buda­ pesten (I., Fő-uteza 6.) az ország éghajlati viszonyainak kipuhatolásával foglalkozik; naponként szerkesztett «Időjárási jelentés* térképen bemu­ tatja a következő 24 órára várható időjárást, e jelentést intézetek, lapok ós magánelőfizetők kapják; a várható időjárást közli 300 távirdahivatallál, melyek azt kifüggesztett táblákon jelzik. M. kir. földtani intézet Budapesten (VII. ker., Stefánia-út) az ország földjének viszonyait kutatja; agrogeologiai osztálya a talaj rétegzési viszonyait tanulmányozza ; szakvéleményekkel szolgál; működé­ sének eredményéről «Évi jelentós»-ében beszámol. M. kir. kerületi kultúrmérnöki hivatalok; Budapesten, Komá­ romban, Kassán, S.-A.-Ujhelyen, Debreczenben, Kolozsvárott, Miskolczon, Aradon, Brassóban, Szombathelyen, Temesvárott, NagyEnyeden, Pécsett, Pozsonyban, Nagyváradon, Beszterczebanyán, Nagyszebenben és Székesfehérvárott a gazdaközönséget a talajjavító munkálatok keresztülvitelénél támogatják; e végből tanácsot adnak a talajjavítás alkalmas módjáról, elkészítik a szándékolt munkálat terveit, költségvetését, megállapítják a kiviteli módozatokat. A kultúrmérnökök igénybevétele a földmívelésügyi m. kir. ministertől kérhető azok kikül­ detése a kérelmezőre költséggel nem jár. M. kir. vízmesteriskola Kassán a kultúrmérnökök mellett ezek hatáskörébe eső munkálatoknál működő segédszemélyzetet képezi k i ; felvételi kellékek: 18 évet betöltött, 30 évet meg nem haladott kor, egészséges erös testalkat, legalább 2 középiskolai osztály végzése, vagy katonai altiszti rang. M. kir. orsz. chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás : Budapesten (II. ker.. Oszlop-utca 26.), valamint a m. kir. vegykisérleti állomások: Debreczenben, Kassán, Keszthelyen, Kolozsvárott, M.-övárott, Pozsonyban a mezőgazdasági termelés és mezőgazdasági ipar körébe vágó ellenőrző vegyvizsgálatokat teljesítenek az állomások részére

érvényben levő díjjegyzékben megállapított díjért; továbbá a kolozsvári és pozsonyi állomások kivételével a mezőgazdaság fejlesztéséhez a vegy­ tanba vágó vizsgálatok és kísérletek végzésével járulnak hozzá. Vala­ mennyi állomás hatósági szakértő : a mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának, valamint a mezőgazdasági termények, ter­ mékek és czikkek hamisításának tilalmazásáról szóló törvények végre­ hajtásánál. Magy. kir. vetőmagvizsgáló állomások: Budapesten (II. ker., Kis-Rókus-utcza), Debreczenben, Kassán, Keszthelyen, Kolozsvárott, M.óvárott a különböző vetőmagvak ellenőrző vizsgálatát teljesítik azonos­ ságra, tisztaságra ós heremagvaknál arankatartalomra, a tisztított here­ magvakat arankavizsgálatot bizonyító bárczával látják e l ; széna és abrak­ takarmányokat botanikailag elemzik, gyomokat és gyommagvakat meg­ határozzák s az ellenük való védekező eljárásokat ismertetik. Valamennyi állomás hatósági szakértő : a mezőgazdasági termények, termékek és czik­ kek hamisításának tilalmazásáról szóló törvény végrehajtásánál. A z állo­ más által végzett vizsgálatokért az érvényben levő díjjogyzókben meg­ állapított díjazás jár, a gazdák részére végzett vizsgálatok azonosságra, tisztaságra, csiraképességre és arankamentessógre díjtalanok. M. kir. növénytermelési kísérleti állomás M.-Óvárott gazdák közreműködésével gyakorlati irányú kísérleteket végez a miveleti növé­ nyek megfelelőbb fajainak és változatainak, trágyaszereknek és trágyázási eljárásoknak kipróbálása és terjesztése végett. M. kir. dohánytermelési kísérleti állomás Debreczenben: a dohánytermelés ós kezelés tökéletesítése, a dohány minőségének javítása érdekében saját és csabai fióktelepén, valamint dohánytermelő gazdák közreműködésével kísérleteket végez. M. kir. gépkisérleti állomás M.-Óvárott: a mezőgazdasági gépeket és eszközöket használhatóságukra és értékükre megvizsgálja. M. kir. rovartani állomás Budapesten (II. ker., Oszlop-utcza 26.); a kártékony rovarokat tanulmányozza, az ellenük való irtószereket és eljá­ rásokat kipróbálja, a reájok vonatkozó ismereteket terjeszti; nagyobb rovarkárok esetén az irtómunkálatokat a helyszínen vezeti. M. kir. növényélet- és kórtani állomás M.-Óvárott: a növényeken nem rovarok, hanem virágos vagy virágtalan élősködő szervezetek (virá­ gos paraziták ós parazitagombák), valam'nt kedvezőtlen életviszonyok által okozott károkat, azok elhárítására alkalmas védekező eljárásokat tanulmányozza. M. kir. állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás Buda­ pesten (II. k., Oszlop-utcza) a háziállatok okszerű takarmányozását tanul­ mányozza. M. kir. mezőgazdasági kisérletügyi központi bizottság Buda­ pesten (Földmivelésügyi ministeri palota), mely a fent megnevezett állo­ mások tervszerű együttműködésének irányítására hivatott; ez állomások munkálkodásának eredményét «Kisérletügyi Közlemények» füzetekben bacsátja közzé.

M. kir. bakteriológiai intézet Budapesten (VII., Rottenbiller-utcza) az állatorvosi akadémia kapcsolatában a házi állatokon előforduló ragályos betegségek előidézőit tanulmányozza. M. kir. gyapjuminősítő intézet Budapesten (V., Klotild-utcza 22.) a juhtenyésztés és gyapjuértókesítés érdekében a mosott ós mosatlan bunda ellenőrző vizsgálatát teljesíti. M. kir. gazdasági tanácsadó bizottságok, a gazd. akadémiánál M.-Óvárott, a gazd. tanintézeteknél: Debreczenben, Kassán, Keszt­ helyen, Kolozsvárott szakvéleményt adnak gazdaságok berendezésére, üzemtervekre, becslésre, bérszerződésekre, számvitelre stb.-re nézve. A szak­ vélemény díjtalan, de ha a szakértő a helyszínére utazik, a megkereső fél annak szabályszerű útiköltségeit fizeti.

II. A l ó t e n y é s z t é s , szarvasmarha-, j u h - , s e r t é s t e n y é s z t é s , tej­ g a z d a s á g , baromfi-, hal-, m é h - é s s e l y e m t e n y é s z t é s é r d e k e i t szolgáló i n t é z m é n y e k . M. kir. állami ménesek: Kisbéren angol telivér és félvér, Bábolnán arabs telivér és félvér, Mezőhegyesen az itt tenyésztett Gidrán, Nagy- és Kis-Nonius-törzs, angol telivér, Fogarason lipiczai és angol félvér tenyésztésére szolgálnak ; a köztenyésztést fedező ménekkel ellátják, e czélra a földmivelésügyi minister magántenyésztőklől is vásárol egyéves korukban kiválasztott ós hároméves korukban is alkalmasnak talált méncsikókat; bizonyos számú mének községeknek olcsón ós részlet­ fizetésre is eladatnak. M. kir. méntelepek: Székes-Fehérvárott, Nagy-Kőrösön, Debre­ czenben, Sepsi-Szt.-Györgyön az állami mének gondozására ós felügye­ letére szolgálnak, melyeket a tenyésztési évadra a gazdaközönség köz­ vetlen használatára az ország mintegy 1000 fedeztetési állomásán helyeznek el, a hol csekély fedeztetési díj ellenében vehetők igénybe. Nagyobb tenyésztők egy-egy tenyészévadra bérelhetnek is méneket. M. kir. állattenyésztési kerületi felügyelőség: Budapesten, Beszterczebányán, Balassa-Gyarmaton, Debreczenben, Deésen, Kassán, Komáromban, Kolozsvárott, MáramarosSzigeten, Miskolczon, Szom­ bathelyit, Pozsonyban, Segesvárott, Nagy-Szebenben, Szegeden, Temesvárott, Nagyváradon, Pécsett, Liptó-Szent-Miklóson és élükön a m. kir. országos állattenyésztési főfelügyelőség Budapesten a párosujjú háziálla­ tokat tenyésztő közönség támogatására és útbaigazítására, a köztenyésztés vezetésére és irányítására szolgálnak; az állami gazdaságok, gazdasági tanintézetek és földmíves-iskolák tenyészeteiből származó, valamint jóhirü magántenyészetekból összevásárolt tenyészbikákat,kosokat és sertés­ kanokat, esetleg kedvezményes áron, részletfizetésre, községeknek és szö­ vetkezeteknek a földmivelésügyi kormány engedélye alapján közvetítenek. M. kir. országos tejgazdasági felügyelőség Budapesten (Földmív. minist, palota) tejgazdasági érdekek előmozdítására tejszövetkezetek kezdeményezésére hivatott.

5

M. kir. tejgazdasági szakiskola Sárváron : a tejgazdaság körül szükséges ismeretek megszerzésére sajtmesterek, tejgazdaságok, tejszövet­ kezetek vezetésére alkalmas egyének kiképzésére szolgál; évenként kétszer tartatik négy hónapos tanfolyam. M. kir. tejgazdasági munkásokat képző iskolák Munkácson és Gödöllőn: tehenészetekben alkalmazandó fórflcselédeknek szakszerű kikép­ zést nyújtanak; a tanfolyam tartama egy óv, felvételi kellék -. betöltött 16 óv, írni-olvasni tudás. M. kir. tejgazdasági munkásnőket képző iskola Nagyszécsényben : főleg kisgazdaságok korlátolt számú tehénállományához alkalmazandó női cselédek gyakorlati kiképzésére szolgál; fölvételi kellók : betöltött 15 év ; a tanfolyam tartama félév. M. kir. baromfitenyésztő telep és munkást képző szakiskola Gödöllőn : a köztenyésztés czéljaira fajbaromflt tenyészt; baromfitenyésztők által alkalmazandó cselédeket képez k i , az ország baromfiállományának javítására és szaporítása érdekében működik. M. kir. halászati felügyelőség Budapesten (Földmívelésügyi mínisteri palota) a közvizek halászatának és a mesterséges haltenyész­ tés előmozdítása érdekében működik; e ezélból halászati társulatokat szervez, állóvizek és csatornák haltenyésztés útjáni hasznosítására terve­ ket készít, halikrát oszt k i . M. kir. méhészeti vándortanítók: KisKun-Félegyházán, Pápán, Pozsony-Ligetfalun, Sárospatakon, Aradon, Nagy-Enyeden, Kolozsvá­ ron és élükön a m. kir. országos méhészeti felügyelőség Budapesten (I., Krisztina-körut 81.) a méhészet fejlesztésével, a méhtenyésztési szak­ ismeretek terjesztésével foglalkoznak. Az állami méhészeti gazdaság Gödöllőn. Czélja : nagyobb méhé­ szeti gazdaságok önálló kezelésére alkalmas móhészmunkások képzése; lelkészeket, néptanítókat ós másokat, kiknek a méhészkedésre alkalmuk van, az okszerű méhészet ismereteire külön tanfolyamokon megtanítani; a méhészet fejlesztése érdekében tudományos és gyakorlati kísérleteket tenni; minta-méheseiben a helyes méhészkedést bemutatni; a méhószkedóshez szükséges segédeszközök, kap tárak, keretek, pergőtök stb. készí­ tését gyakorlatilag m e g t a n í t a n i ; a termékek, kiváltképen a méznek különféle értékesítési módjait, a termékek helyes csomagolását, a piaczképesség és kiviteli forgalom érdekében szükséges eljárásokat megismer­ tetni ; jól mézelő fákat, cserjéket, továbbá jól mézelő egynyári és évelő növényeket tenyészteni és terjeszteni. A gazdaság egy méhészmester vezetése alatt áll. Segédszemély­ zete : egy méhészmunkás és egy kertész. Tanfolyamai: a két éves méhész-munkásokat képező ós a két és három hétre terjedő időszaki tanfolyamok lelkészek, erdészek, nők, taní­ tók, kertészek, erdőőrök és földmivesgazdák kiképezésére. M. kir. országos selyemtenyésztési felügyelőség Szegzárdon: a selyemhernyótenyésztós fejlesztése, az ehhez szükséges szederfatenyésztés, valamint a selyemhernyótenyésztési szakismeretek terjesztése érdekében

működik; e czélból a szegzárdi selgmérpelekészítő állomásról petét, a selyemtenyésztési felvigyázók útján 2—3 napos hernyókat, szederfa­ iskoláiból szederfamagokat és csemetéket ingyen oszt k i ; selyemgubóbeváltó raktárakat tart fenn 24 helyen.

III. Állatorvosi és m e z ő g a z d a s á g i s z a k o k t a t á s , valamint a mezőgazdasági ismeretek terjesztése é r d e k é b e n működő intézmények. M. kir. állatorvosi főiskola Budapesten (VII., Rottenbiller-utcza 23.) állatorvosokat képez k i négy éves tanfolyamon, középiskolát végzett és érettségi vizsgálatot tett egyének vétetnek föl hallgatókul 1901-től kezdve. M. kir. gazdasági akadémia M.-Óvárotl: magasabb fokú mező­ gazdasági kiképzést nyújt érettségit tett és egy évi gyakorlattal bíró egyéneknek két éves tanfolyamon. M. kir. gazdasági tanintézetek: Debreczenben, Kassán, Keszt­ helyen, Kolozs-Monostoron középfokú gazdasági kiképzést nyújtanak hat középiskolai osztályt és 16 évet betöltött egyéneknek három éves tanfolyamon. M. kir. földmíves-iskolák: Adán, Algyógyon, Breznóbányán, Békés-Csabán, Csákovárotl, Jászberényben, Hódmezővásárhelyen, Karczagon, Kecskeméten, Komáromban, Lúgoson, Nagy-Szt.-Miklóson, Pápán, Rimaszombaton, Szent-Imrén, Szabadkán és Szilágy-Somlyón, a földművelő nép fiainak kisebb gazdaságok vezetésére képesítő alsó fokú gazdasági kiképzést nyújtanak, munkafelügyelőket és munkavezetőket képeznek k i két óv alatt; felvételi kellékek : olvasni, írni tudás, betöltött 16 év, munkára képesítő testalkat; földmlvelök fiai előnyben részesülnek, ugyanott felnőttek részére két-két hóra terjedő téli tanfolyamokat, oly néptanítók részére, kik gazdasági ismétlő iskolákban tanítani hivatottak, nyári tanfolyamokat tartanak. M. kir. gazdasági vándortanárok: Aradon, Baján, Csáktornyán, Csurgón, Félegyházán, Déván, Eperjesen, Esztergomban, Léván, Losonczon, Pécsett, Sáros-Patakon, Szamos-Ujvártt,Temesvárit, Ung­ váron, Znió-V'áralján, a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésére hivatottak. M.kir.kender- és lentermelési szaktanár, Kassán; komlólermelési szaktanár, Kolozsvárott; tejgazdasági szaktanár, Kaposvárott; az illető szakmába vágó ismeretek terjesztésére, felvilágosítás és tanácsadásra hivatottak. A gazdasági szakoktatásnál alkalmazottak közreműködnek a földmive­ lésügyi kormány támogatásával rendezett népies gazdasági előadások tartásánál. A gazdasági ismeretek terjesztésére szolgálnak a minta-parasztgaz­ daságok is, melyek a földmivelésügyi kormány támogatásával példaadás czél­ jából létesíttetnek kis gazdaságok okszerű berendezésére ós kezelésére nézve. M. kir. mezőgazdasági múzeum Budapesten. 5*

IV.

A szőlő- é s bortermelés előmozdítására intézmények.

szolgáló

M. kir. központi szőlészeti kísérleti állomás és ampelológiai intézet (Budapesten, II. ker., Rókushegy). Hivatása: a szőlőmívelést, borkezelést, a szőlőbetegségeket s az ellenük való védekezést tudományos alapon tanulmányozni s az e ezélra szükséges kisérleteket megtenni. M. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyam Budapesten, gazdasági akadémiát vagy tanintézetet végzett egyéneknek egy éves tan­ folyamon tudományos és gyakorlati alapon kiképzést ad. M. kir. vinczellériskolák: Bihar-Diószegen, Egerben, NagyEnyeden, Pozsonyban, középnagyságú szólőbirtokok kezelésére alkalmas, értelmes vinczellóreket nevelnek két éves, illetőleg három éves gyakorlati, részben elméleti tanfolyamon; m. kir. vinczellériskolák Kecskeméten, Ménesen, Tapolczán, Tarczalon és államilag segélyezett vinczellér­ iskolák Munkácson és Pécsett, kisebb szőlőbirtokok kezelésére alkalmas egyszerű vinczellóreket, szólőmunkásokat és munkavezetőket képeznek ki egy éves gyakorlati tanfolyamon. Pinczemesteri tanfolyam Budafokon gyakorlati és elméleti k i ­ képzéssel. M.kir. szőlészeti és borászali felügyelők: Budapesten (Rottenbillerutcza 6/a), Szegzárdon, Pécsett, Kaposvárit, Csáktornyán, l^apolczán, Pápán, Sopronban, Pozsonyban, Nyitrán, Esztergomban, Szirákon, Egerben, Miskolczon, Tarczalon, Beregszászon, Szinyér-Váralján, Szilágy-Somlyón, Bihar-Diószegen, Ménesen, Fehértemplomban, Deb­ reczenben, Kecskeméten, Szabadkán, Nagy-Enyeden, Dicső-Szt.-Már­ tonban, Tordán, a szőlészeti és borászati szakismeretek terjesztésére és a szőlőtermelő közönségnek felvilágosítás ós útbaigazítás adására hivatottak. A felügyelök tanfolyamokat tartanak, melyek helye és ideje a környéken közzététetik. M. kir. Miklós-szőlőtelep Kecskeméten: az immúnis homoktalajon való szőlőgazdálkodás bemutatására s európai szőlővesszőtermelésre szolgál. Az ország borvidékein megoszolva elhelyezett H állami amerikai szőlőtelep: amerikai szőlővesszők és oltványok készítésére, fajták kipróbá­ lására, rajtuk tanfolyamok tartására, szakmunkások és munkavezetők kiképzésére szolgál. Állami kísérleti mintaszőlők : Sáloralja-Ujhelyen, Sárospatakon, Olasz-Liszkán, Mád-Zomborban, Sóstón, Tolcsván, Deliblaton, az ok­ szerű szőlőmlvelés megismertetésére szolgálnak. Állami szénkénegraktárak: Bihar-Diószegen, Ménesen, Tarcza­ lon és ezen kívül 53 bizományi szénkénegraktár a íilloxerás szőlők kezelésére szükséges szónkéneghez juttatják a gazdaközönséget olcsón és könnyen. M. kir. országos központi mintapincze Budapesten (Földmivelés­ ügyi ministeri palota) a m. kir. földmívelósügyi minister felügyelete alatt az okszerű borkezelós fejlesztésére és terjesztésére, a hazai borok előnyös

értékesítésének és borkivitelünknek előmozdítására szolgál; bortermelők borainak kezelésével és eladásával foglalkozik. A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalma zásáról szóló 1893. évi XIII. t.-e. végrehajtásánál közreműködnek a főszol­ gabírói járásokban, rendezeti tanácsú városokban, Budapest székes főv. kerületeiben megalakult uborellenőrzö bizottság»-ok, melyok feladata a bortermelési és forgalmi viszonyokat az idézett t.-eikk szempontjából flgye lemmel kisérni, az elkövetett kihágások kiderítésónéi a hatóságok segítsé­ gére lenni; a budapesti és kolozsvári állandó borvizsgáló szakértő bizott­ ságok a borok szakértői megvizsgálására és véleményadásra hivatottak, á m. kir. vegykisérleti állomások a borok vegyi vizsgálatát teljesítik.

V. A g y ü m ö l c s é s z e t é s k e r t é s z e t előmozdítására intézmények.

szolgáló

M. kir. országos gyümölcsészeti és fatenyésztési ministeri biztos Budapesten (Földmivelésügyi ministeri palota) az ország gyümölcsfatenyésztésót irányítja, a gyiimölcsfatenyésztés, nemesfüz-mivelés, útbefásítás terjedését és a gyümölcsértékesítést előmozdítja, ebbe a szakmába vágó kérdésekben a fatenyésztö és gyümölcstermelő közönségnek felvilágosítá­ sokkal és útbaigazítással szolgál. M. kir. kertészeti tanintézet Budapesten 3 éves kertészképző tanfolyamon: nagyobb kertészetek önálló vezetésére hivatott egyéneknek a kertészet összes ágaiban, valamint a modern szőlőmívelésben teljes kiképzést nyújt; a kertészsegédek két éves tanfolyamán három évi gyakorlattal bíró kertészsegédek képeztetnek tovább; időszaki tan­ folyamai: gyümölcstenyésztési, konyhakertószeti, gyümölcsértékesítési, útmesterek és útkaparók, népiskolai tanítók tanfolyama. M. kir. kertmunkásképző tanfolyamok: Lőcsén, Tordán, NagyBocskón, Baján: fiatal, katonai szolgálatnak eleget tett, vagy az alól fel­ mentett földmivesekböl kert- és szőlőmunkások kiképzésére szolgálnak. Kertgazdasági tanszék Orosházán. A polgári iskola tanulói és felnőttek számára mintakerttel összekötve. Fatenyésztési felügy előkés vándortanítók székhelyei: Budapesten, Kőszegen, Korponán, Marmarosszigeten és Ungvárott. Állami faiskolák: Buda-Eörsön, Csákovárott, Fogarason, Gödöl­ lőn, Kecskeméten, Kis-Szebenben, Kolozsvárott, Kisbéren, Lúgoson, Mezőhegyesen, Privigyén, Pápán, Szolyván, Sepsi-Szt.-Györgyön, Tarczalon, Tihanyban, Tordán, Trencsénben, Ungvárott és Zilahon.

VI. Az e r d é s z e t i é r d e k e k e l ő m o z d í t á s á r a szolgáló i n t é z m é n y e k . Kir. erdőfelügyelőségek: Budapesten, Pozsonyban, TuróczSzent-Mártonban, Beszterczebányán, Miskolczon, Kassán, Ungváron, Máramaros-Szigeten, Debreczenben, Nagy- Váradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Brassóban, Nagy-Szebenben, Déván, Temesvárott, Szegeden, Pécsett, Győrött, Szombathelyen az erdőtörvény és az erdő-

gazdasági érdekek előmozdítása érdekében tett Intézkedések végrehajtására hivatottak. Kopár területek beerdősítésónek előmozdítására az állami csemete kertekből erdei facsemeték ingyen osztatnak k i ; állami támogatás nélkül foganatosított sikerült erdősítések jutalmaztatnak. M. kir. erdészeti akadémia Selmeczbányán: erdötisztekké kópo2 ki érettségit tett egyéneket három éves tanfolyamon. M. kir. erdőőri szakiskolák: Királyhalmán (Szeged mellett), Vadászerdőn (Temesvár mellett), Liptó-Ujváron és Görgény-Szt.-Imrén erdőőröket képeznek k i két éves tanfolyamon ; felvételi kellékek: betöltött 17 éves és meg nem haladott 35 éves kor, ép, erős testalkat, elemi osztályok végzése, illetőleg írni, olvasni tudás. M. kir. erdészeti kísérleti központi állomás Selmeczbányán és a külső állomások: Királyhalmán, Vadászerdőn, Liptó-Ujváron és Görgény-Szent-Imrén az erdőgazdaság körében felmerülő kérdéseknek kísérletek ós tudományos kutatások útján való kiderítésére szolgálnak. VII. Mezőgazdasági

munkásügy.

A m. kir. földmívelésügyi ministerium munkásügyi osztálya Budapesten (Földmívelésügyi ministeri palota) nyilvántartja a munka­ kereső munkásokat és a munkásokat sziikségelő birtokosokat. Megkeresésre közli a munkások vagy munkakeresők czímét. A gazdasági munkások helyes irányban működő önsegélyző egyleteit a földmívelésügyi minister pénzbelileg, vagy könyvek átengedése által segélyezi. A m. kir. földmívelésügyi ministerium telepítési osztálya Buda­ pesten : a települni óhajtóknak telepítési ügyekben tájékozást ós útmutatást nyújt, a települni vágyókat és a meg nem szállott telephelyekot nyilvántartja. Mindezek az intézmények a szakmájukba vágó kérdésekben ágy szóbeli, mint írásbéli (nem bélyegköteles) megkeresésre ingyen és készséggel nyújtatlak fölvilágosítást. Működésük, a mennyiben díjazás megemlítve nincs, díjtalan, úf/yszintén díjtalan ez intézmények közegeinek helyszínre kiszállása, ha az közérdekből történik ; magánérdekből a kiküldött, napi­ dijai és útiköltségei a megkereső félt terhelik. Az állatorvosi, gazdasági, szőlészeti, kertészeti, erdészeti akadémiákon, tan­ intézeteken és iskolákon a tanítás tandíj fejében történik, de mindeniken rendszeresítve vannak tandíjmentes és állami úgy magánösztöndíjas helyek is.

NÉPLAP

-LOFIZETESI AR

1 V T T 1 T \ T

Egész évre d korona. Megjelen minden Tasárnai).

A

T^V

£

SZERKESZTŐSÉG

£

GAZDASÁGI HETI KÖZLÖNY

BUDAPEST,

A FÖLDMIVELÖ N É P SZÁMÁRA.

IV., Egyetem-U. í. SZ.

Megjelen m a g y a r , n é m e t , r o m á n , r u t h é n , szerb és t ó t nyelven h a t v a n h á r o m e z e r

példányban.

A k i jó. szép és olcsó újságot akar olvasni, az fizessen elő a «NépIap» czimii hetenkint megjelenő g a z d a s á g i é s m u l a t ­ t a t ó hetilapra. A «Néplap» igen szép kiállitásban, hetenkint tizenhat oldalon g y ö n y ö r ű k é p e k k e l jelenik meg s m á r v a s á r n a p minden olvasóhoz eljut. Közöl a k i s g a z d a s á g k ö r é b e t a r t o z ó o k t a t ó s z a k c z i k k e k e t , j ó t a n á c s o k a t m i n d e n h ó n a p r a , a gazda­ ságban és h á z t a r t á s b a n , valamint az élet különféle körülményei közt előforduló esetekre; közöl s z é p és m u l a t t a t ó t ö r t é n e ­ teket, e l b e s z é l é s e k e t , v e r s e k e t ; ismerteti az o r s z á g és a nagy v i l á g d o l g á t , a t ö r v é n y h o z á s m ű k ö d é s é t , a t ö r v é ­ n y e k e t , ezenkívül a szerkesztői p o s t á b a n szívesen válaszol előfizetőinek k é r d é s e i r e , útbaigazító t a n á c s o k a t ád azoknak, a kik t a n á c s é r t hozzá fordulnak, végül minden évben n é g y szép színezett történeti k é p e t ád ajándékul olvasóinak. A «lVéplap» előfizetési ára egész évre csak korona. A z előfizetéseket legjobb p o s t a u t a l v á n y o n beküldeni . és így czimezni: 3

A ,,Néplap"

Budapest,

kiadöhiuataJának

Egyetem-utcza

4.

(Franklin-társulat).

«Néplap» megjelenik német, román, ruthén, szerb és tót nyelven Megjegyezzük,

hogy

a

is és ezek előfizetési ára egyenként szintén 3 korona egy évre.

books2ebooks.eu

www.books2ebooks.eu

eBooks from your library by eBooks on Demand

digitised by National Széchényi Library of Hungary