Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ
Jóváhagyta: Miskó Istvánné főigazgató
AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Nyíregyháza, 2008. augusztus 21.
4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf.: 222 Telefon: (42) 594-010, (42) 594-015, Fax: (42) 594-011
ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 2008. III. NEGYEDÉVES MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI
Bevezetés A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) 2008-ban harmadik éve szerepel az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSz) eszköztárában, a PHARE időszakában kialakított Új Szolgáltatási Modell fontos elemét alkotva. Bevezetése jelentős előrelépést jelentett a munkaügyi szervezetek egyes szintjeinek stratégiai tervezése megalapozásában. A munkaügyi szervezet tevékenységének említett modernizációja kapcsán a kirendeltségek teljes körére kiterjesztett negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés célja, hogy gyors, részletes és aktuális munkaerő-piaci információkat nyerjünk a térség gazdasági szervezeteitől. A rendszeres (negyedévenkénti) adatszolgáltatás képet ad az előző három hónap munkaerőforgalmáról, a következő három hónap várható alakulásáról, valamint előrejelzi egy évre a létszámváltozás várható tendenciáját. A felmérés minden negyedévben egy olyan aktuális kérdéscsoporttal egészül ki (rotációs módon), amelyben a foglalkoztatási szolgálat a munkáltatók véleményére kíváncsi döntéseinek megalapozása érdekében. Jelen esetben arra kértünk választ a megkérdezett cégektől, hogy alkalmaznak-e valamilyen atipikus foglalkoztatási formát és kértük jelöljék meg, hogy az adott eszköz milyen létszámot érint. 2008. július hónapban az Észak-alföldi régió munkaügyi kirendeltségei 1 792 kérdőívet postáztak ki és 1 278 munkáltatótól kapták vissza az adatlapot, amelyben beszámoltak a rövid (+3 hó) és hosszabb távú (+12 hó) munkaerő-gazdálkodási terveikről. A beérkezési arány: 71,3%, ami az előző negyedévihez képest némi romlást mutatott, valószínűleg a munkáltatók nyári szabadságolások miatti leterheltsége kapcsán. Országosan ez az arány megközelítette a nyolctizedet. A régióban megkérdezett, és adatlapot kitöltő munkáltatók 35,4%-a Hajdú-Bihar megye (kiküldött 852 db, beérkezett 452 db, beérkezési arány: 53,1%) illetékességi területéhez tartozik, háromtizede Jász-Nagykun-Szolnok megyében (kiküldött 402 db, beérkezett 377 db, beérkezési arány: 93,8%) működik. Szabolcs-Szatmár-Beregben (kiküldött 538 db, beérkezett 449 db, beérkezési arány: 83,5%) tevékenykedik a régióban válaszadók 35,1%-a. A térség gazdasági aktivitásáról a KSH legutóbbi – 2008. I. negyedéves – felméréséből tájékozódhatunk. Az előző év ugyanilyen időszakban képest a régió foglalkoztatási helyzete némiképp romlott. A foglalkoztatottak száma több mint tízezer fővel (-2,1%) csökkent, ugyanakkor a munkanélküli állomány 2,2 ezer fővel (3,3%-kal), a gazdaságilag inaktív népességé pedig 3,7 ezer fővel növekedett. Ennek eredményeként a vizsgált időszakban az Észak-alföldi régió területén átlagosan 1 148,1 ezer fő tartozott a 15-74 éves munkaképes korú lakossághoz. Az adatokból 2008. első három hónapjában 44,2% foglalkoztatási arány és 11,9%-os munkanélküliségi ráta számítható. A foglalkoztatási helyzetet tükröző valamennyi régiós mutató kedvezőtlenebb az országosnál. A KSH intézményi munkaügyi statisztikája szerint 2008. I. negyedévében az 507,3 ezer foglalkoztatottból a legalább 5 főt foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 290,1 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, ami az előző év azonos időszakához képest további 3,3%-os csökkenést jelentett. Az Észak-alföldön alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete ugyanekkor – 159 581 forint – az előző év azonos időszakához viszonyítva valamivel kisebb mértékben növekedett (4,4%) mint a hazai átlag (6,2%). Ez tovább növelte a térség és az országos átlagkeresetek közötti különbséget. 2
Összehasonlító adatok, Észak-alföldi régió – ország Megnevezés
Régió
Népesség számaa), 1000 fő
Ország
Régió az országos %ában
1 515
10 045
15,1
1 148,1
7 715,3
14,9
575,7
4 176,8
13,8
507,3
3 844,2
13,2
Foglalkoztatási ráta ,%
44,2
49,8
88,8
Munkanélküliek b), 1000 fő
68,4
332,6
20,6
11,9
8,0
148,8
290,1
2 738,2
10,6
159 581
196 014
81,4
112 516
448 341
25,1
12 434
39 344
31,6
b)
15-74 éves népesség száma , 1000 fő b)
Gazdaságilag aktívak száma , 1000 fő b)
Foglalkoztatottak , 1000 fő b)
b)
Munkanélküliségi ráta , % c)
Alkalmazásban állók , 1000 fő c)
Alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete , Ft Regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma d), fő Regisztrált pályakezdők és nyilvántartott álláskereső pályakezdők száma d), fő
a) 2008. január 1-jén. b) A KSH munkaerő-felmérése alapján. 2008. I. negyedéves adatok. c) KSH 2008. I. negyedéves adat. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt non-profit szervezetek székhely szerinti adatai. d) 2008. I. féléves átlag.
A KSH adatai szerint 2008. március 31-én 235 589 régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak az Észak-alföldön, melyek 95,1%-a, 224 055 volt a vállalkozás, a fennmaradó része pedig költségvetési és társadalombiztosítási, nonprofit, valamint MRP szervezetként működött. A 2007. december 31-én regisztrált gazdasági szervezetek állományához képest jelentős bővülés (88 ezer szervezet) következett be, ami abból adódik, hogy január 1-jétől az őstermelőknek is adószámmal kell rendelkezniük. Ezer lakosra a régióban 148 vállalkozás jutott, mely az országos átlagtól (150 db/ezer lakos, a külföldön működőkkel együtt) alig alacsonyabb a mezőgazdasági vállalkozások kényszerű növekedése következtében.
Nyilvántartott álláskeresők a régióban Az Észak-alföldi régióban 2008. első hat hónapjában átlagosan 112 516 fő álláskereső volt nyilvántartva, mely mintegy 7 800 fővel (7,4%-kal) magasabb létszám, mint az előző év azonos időszakában. A régió mindhárom megyéjében növekedett az álláskeresők száma. A létszámemelkedés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legnagyobb (+3 774 fő), ugyanakkor a változás százalékban kifejezett értéke Hajdú-Bihar megyében (+8,2%). Az álláskeresők 46,3 százaléka (52060 fő) Szabolcs-Szatmár-Beregben, valamivel több mint egyharmada (39 061 fő) Hajdú-Biharban és közel kéttizede (21 395 fő) Jász-NagykunSzolnok megyében volt regisztrálva. A megyék közötti megoszlás egy év alatti változása nem jelentős. Az év első hat hónapjában, a régióban tovább romlott az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele az előző év ugyanezen időszakához képest. A szakképzetlenek és ezen 3
belül a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya is emelkedett egy év távlatában. Az összes álláskeresőn belül a szakképzettség nélküli álláskeresők részesedése 57,0%. A legfeljebb nyolc általánost végzettek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (60,5%), míg a felsőfokú végzettek aránya Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb (3,8%). A régióban az álláskeresők életkor szerinti összetétele a két év azonos időszakában szinte megegyezik. 2008. első félévében a 23 586 fős, 26 évnél fiatalabb korosztály jelentette az álláskeresők 21%-át, míg a másik, kiemelten kezelendő korcsoport – a 45 évnél idősebbek – tette ki a munkaerő-piacon kívül rekedtek egynegyedét. Az álláskeresők nemenkénti vizsgálata azt mutatja, hogy a már megszokottnak megfelelően a férfiak voltak többen (60 761 fő, 54,0%), azonban a nők száma valamivel gyorsabb ütemben nőtt a tavaly első félévi állományhoz képest, így számuk megközelítette a 23 ezer főt (46,0%). A vizsgált negyedévben a régió álláskeresőinek döntő hányada (87,2%) fizikai foglalkozású volt, és egyre inkább csökken a korábban szellemi foglalkozásúként alkalmazottak száma a regisztrációban. Az álláskeresők áramlási adatai alapján kedvezőbb kép alakult ki 2008. I. félévéről, mint egy évvel korábban, ugyanis az időszak alatt belépő álláskeresők 56,8 ezer fős esetszáma mintegy öt százalékkal alacsonyabb, a kilépési eseteké viszont 13%-kal magasabb volt, mint az előző év hasonló időszakában. Ez azt jelenti, hogy az év elején (2007. december végén) nyilvántartásban lévők 111 790 fős létszáma hét százalékkal csökkent a félév végére. 2008. első felében az első alkalommal álláskereső státuszba kerültek létszáma az előző év azonos negyedévéhez képest 12%-kal csökkent a régióban, így számuk a tavalyi 7 317 főről 6 447 főre mérséklődött. Ez úgy alakult ki, hogy az újonnan belépők száma 2008. első hat hónapjában, mind a három megyében kevesebb volt, mint a korábbi esztendő azonos időszakában. 2008. I. félévében az Észak-alföldi régióban a pályakezdő álláskeresők száma havonta átlagosan 12 434 fő volt, mely 1 169 fővel, azaz 10,4%-kal meghaladta a 2007. év hasonló időszakának átlagát. Régiós szinten a pályakezdők aránya az álláskeresőkön belül 11,1 százalék volt, amely 0,3 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez az arány a megyéket tekintve jelentős szóródást mutat: Hajdú-Biharban 10,8%, Jász-NagykunSzolnokban 7,6%, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb, 12,7%. 2008. első hat hónapjában átlagosan 40 247 olyan álláskereső volt a regisztrációban, akiket a munkaügyi szervezet tartósan nyilvántartásban lévőnek minősített a régióban. Ez a létszám azt jelenti, hogy a nyilvántartottak több mint egyharmada egy évnél is hosszabb idő óta nem jutott munkalehetőséghez. Számuk a 2007-es esztendő azonos időszakához képest 9 590 fővel emelkedett, 31,3 százalékos növekedést eredményezve. A 2008. I. féléves átlagos adatok azt mutatják, hogy a régióban nyilvántartott álláskeresők közel 60 százaléka (66 985 fő) kapott valamilyen ellátást a munkaügyi központtól vagy a lakóhelye szerinti önkormányzatoktól. Ez a létszám mintegy tizedével magasabb, mint 2007. azonos időszakában, viszont az arány akkor is hasonlóan alakult. A különböző típusú (járadék és segély) álláskeresési ellátásban részesülők száma 23 697 fő volt ebben az időszakban, szinte megegyezve az előző évivel (23 639 fő). A munkaügyi központtól ellátásban részesülők kétharmada járadék típusú, egyharmada segély típusú ellátást kapott. Az önkormányzatok által adható rendszeres szociális segélyre 43 288-an szereztek jogosultságot, ez 5 704 fővel, azaz 15,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
4
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő foglalkoztatók összetétele Ebben a negyedévben a régióban, a negyedéves munkaerő-felmérésben résztvevő 1278 munkáltató mindössze fél százalékát teszi a KSH 2008. március 31-i adatai alapján kimutatott régiós székhelyű regisztrált gazdasági szervezetnek, ami a fentebb említett törvényi meghatározás eredménye. Korábban ez az arány megközelítette az 1%-ot. A 2008. júliusi felmérésben a válaszadók gazdasági ágankénti reprezentációja némiképp eltér a korábbi negyedévekétől, bár ez valószínűsíthetően a különböző törvények változása miatt következett be, hiszen az adatok összehasonlíthatósága érdekében a kirendeltségi munkatársak negyedévről-negyedévre igyekeznek ugyanazokat a partner cégeket felkeresni a kérdőívvel. Június 30. volt a munkáltatók részére az új TEAOR-ra való átállás határideje, eddig élhettek azzal a lehetőséggel is, hogy főtevékenységüket újra meghatározhassák. Ez is lehet magyarázata annak, hogy az alig változó adatszolgáltatói körnél némi összetételbeli változás következett be. Ebben a negyedévben is legtöbb – háromtizedet megközelítő – válasz a feldolgozóiparból érkezett. A versenyszféra ágazatai közül jelentős hányadot képviseltek még a kereskedelem, javítás (18,3%) és a mezőgazdaság, vad-, erdő- és halgazdálkodás (12,1%) ágazatba tartozó szervezetek. Említésre méltó nagyságrendűek voltak még a válaszolók között az építőipar (7,5%) és a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás (6,8%) területén tevékenykedők, míg a közszféra intézményei közül a legjelentősebb hányadot az oktatás (5,6%) képviselt. Az egyes megyéken belül az ágazati hovatartozás szerinti összetétel kis mértékben tér el a régiós átlagtól. Amíg Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben a feldolgozóipar részaránya eléri, sőt kis mértékben meg is haladja az egyharmadot, addig Hajdú-Biharban sokkal kiegyenlítettebb az egyes ágazatok részaránya. Itt a feldolgozóipar 20,1%-ban van jelen az adatszolgáltatók körében, a mezőgazdaság, vad-, erdő-halgazdálkodás és a kereskedelem, javítás régiós részarányhoz hasonlít, a pénzügyi tevékenységgel, ingatlanforgalmazással foglalkozóké pedig jóval meghaladja azt (11,3%). A KSH 2008. I. negyedévi intézményi statisztikájából nyert adatok szerint a régióban alkalmazásban álló 290 500 fő több mint egyharmada a felmérésbe bevont szervezeteknél állt alkalmazásban. A 2008. júliusában készült negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatott munkavállalóknak igen magas hányada – négytizede, mintegy 40 ezer fő – koncentrálódott a feldolgozóiparba. Ezen belül is a legtöbben (6-7%) az élelmiszer, ital, dohány gyártása, a textilipar, valamint a gép-berendezés gyártása alágazatokban tevékenykedtek. Több mint 15 ezer főt foglalkoztattak még a felmérésbe bevont mezőgazdasági munkáltatók és jelentősnek mondható az a 11,5 ezer munkavállaló, akikről az egészségügyi intézmények számoltak be. Amíg a válaszadók 35%-a tartozott a közép-, és nagyméretű szervezetekhez, addig az ugyanilyen nagyságrendbe tartozó adatszolgáltatóknál alkalmazásban állók tették ki a felmérés szerinti statisztikai állományi létszám 85,1%-át.
5
A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a régióban a létszám adatok alapján
Nemzetgazdasági ág
Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, bérbeadás Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN
Alkalmazásban állók Az NMF-ben szereplő száma a KSH cégeknél foglalkoz- Reprezentációs intézményi adatok tatottak száma, arány, % szerint, 2008. június 30. 2008. I. név 15 835 519 79 232
15 354 337 39 815
97,0 64,9 50,3
6 319 14 029 36 046
4 760 3 042 8 217
75,3 21,7 22,8
8 265
1 261
15,3
11 513 1 779 15 012
5 304 668 2 032
46,1 37,5 13,5
27 852 41 195 24 901 8 002 290 500
1 988 4 265 11 457 3 965 102 465
7,1 10,4 46,0 49,6 35,3
A 2008. júliusi adatfelvétel alapján a régió megyéi közül a legtöbb munkavállalót (37,8%, 38 764 fő) a korábbi negyedévekhez hasonlóan a Hajdú-Bihar megyében tevékenykedő cégek alkalmazták. Jász-Nagykun-Szolnokban dolgozott az alkalmazottak valamivel kevesebb mint háromtizede (29 681 fő), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig az egyharmada, 34 020 fő. Mindhárom megyében a létszám tekintetében legjelentősebb ágazat a feldolgozóipar, azonban részarányát tekintve nagy különbségek mutathatók ki. Továbbra is Hajdú-Biharban sokkal inkább egyenletes eloszlás volt tapasztalható az egyes gazdasági ágak vonatkozásában: a feldolgozóipar és a mezőgazdaság foglalkoztatta a felmért létszám 25-29%-át, 7-8 százalékuk tartozott a villamosenergia-, gáz- és vízellátás, a szállítás és a kereskedelem ágazatokhoz. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei alkalmazottak több mint négytizede (43,6 és 46,5%-a) a feldolgozóiparban tevékenykedett. Mindkét megyében jelentős volt még az egészségügy, szociális ellátás területén dolgozók aránya (15%) is. A következő három hónap várható tendenciái Ez év júliusában megkérdezett gazdasági szervezetek három hónapos időtávon mintegy ezer fős statisztikai állományi létszám bővüléssel számolnak, ami azt jelenti, hogy 2008. szeptember 30-án mindössze 1%-kal több alkalmazottal fognak dolgozni, mint az év derekán. A III. negyedévi változások tehát várhatóan mintegy 3 ezer fős belépés illetve 2 ezer fős kilépés eredőjeként alakulnak ki a megkérdezettek körében. A régióban a felmérésbe bevont szervezetek 13%-a – az áprilisi felméréssel megegyezően – gondolta úgy, hogy a felmérést követő 3 hónapon belül alkalmazottainak száma csökkenni 6
fog, 55,1%-a stagnálással számolt, míg háromtizedet meghaladó részük prognosztizált rövidtávon kisebb-nagyobb növekedési ütemet létszám-gazdálkodásában. A régió három megyéje közül Szabolcs-Szatmár-Beregben tért el kis mértékben a megkérdezett munkáltatók várakozásainak összetétele, közülük kevesebben – 9% – számolnak csökkenéssel és többen terveznek stagnálást a következő negyedévi feladatok megoldásához, bár ez a várható létszám növekedési ütemében nem érzékelhető (1,1%), a régió másik két megyéjével megegyező. Az Észak-alföldi régióban a júliusi felmérés adatai szerint a létszámcsökkentést tervező cégek 29,7%-a került ki a feldolgozóiparból. Valamivel magasabb – 31,8% – a létszámnövekedést tervező munkáltatók között a feldolgozóipar aránya, és 15,2%-ot tesz ki a kereskedelem, javítás területén tevékenykedők részesedése. Az óvatosabb – stagnálásról beszámoló – szervezetek között szintén a feldolgozóipar ugrik ki 27,6%-kal, a kereskedelmi cégek aránya 22,0%. A FEOR szerinti csoportokat figyelembe véve a felmérést követő három hónapon belül a legnagyobb mozgás az ipari és építőipari foglalkozásoknál várható. Náluk a 922 fő belépő és 458 fő kilépő egyenlege is a legmagasabb (+464 fő). A kilenc foglalkozási csoport között nincsen olyan, ahol kilépési többlettel számolnának a munkáltatók. Jelentősnek mondható még a mozgás a gépkezelő, összeszerelők, járművezetők szakmacsoportnál, valamint a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásoknál, bár az egyenleg nem éri el a 100 főt. A 3 hónap múlva várható ki- és belépési forgalom FEOR bontás szerint 950
fő
922
800
Kilépő
650
Belépő
636 532
500 350
241
200
-20
-250
126
78
33
50 -100
250
223
-100
-123
-46
-54 -242
-400
-442 -458
-550 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
-539 9.
1.:Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti, gazdasági vezetők. 2.:Egyetemi, főiskolai képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások. 3.:Egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások. 4.:Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások. 5.:Szolgáltatási jellegű foglalkozások. 6.:Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások. 7.:Ipari és építőipari foglalkozások. 8.:Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők. 9.:Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások.
A régió munkaerő-piaci körzetei területén tevékenykedő és adatlapot kitöltő szervezetek rövidtávú várokozásai a létszámgazdálkodás területén jelentős különbségeket (+245-től -43 főig) mutatnak. Négy olyan terület volt, ahol a felmérésbe vont munkáltatók 3 hónapos időtávon létszám leépítési többlettel számoltak, de ez együttesen is csak 129 főt érint. Közülük ütemében legjelentősebb (-10,5%) létszámcsökkentés Létavértes környékén következik be a III. negyedév során. Számát tekintve a legnagyobb létszámbővülés Debrecen vonzáskörzetében fog bekövetkezni ezen az időtávon (245 fő). (A 3 hónap múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 1. sz. mellékletben található.) 7
Az egy év múlva várható tendenciák Egy éves távlatban összességében stagnálás várható a felmérésbe vont munkáltatók létszámgazdálkodásában, ami azt jelenti, hogy statisztikai állományi létszámuk – terveik szerint – 0,3%-kal haladja meg 2009. június 30-ra a felvételkori létszámot. A régió megyéi közül a Szabolcs-Szatmár-beregi munkáltatók a leépítési-felvételi különbözetként 316 fős negatív egyenlegre számítanak az elkövetkező egy éven belül. A kirendeltségek közül a legnagyobb létszámbővülés egy éves távon is Debrecen környékén várható (+194 fő), a másik megyeszékhely, Nyíregyháza vonzásában viszont jelentős számú – 359 fős – leépítést prognosztizáltak az adatszolgáltatók 2009. év közepéig. (Az egy év múlva várható tendenciák megjelenítése térképen a 2. sz. mellékletben található.) A korábbi negyedévekben jelzett mozgások összevetése a tényleges helyzettel A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont és választ is adó cégek száma negyedévről-negyedévre állandóan változik, így az összehasonlítás az előző időszakokhoz régiós szinten nem mutat valós képet. A 2007. júliusi felmérésben 12 hónap múlva várható létszámhoz képest 1635 fős csökkenés következett be a 2008. június végére. Az adatszolgáltatói kör változása miatt inkább az összetétel tekinthető valósnak. A két időszak között növekedett a mezőgazdaságban dolgozók részaránya, ami a feldolgozóipar alkalmazottainak csökkenésével járt együtt. A felmérésbe vont válaszadóknál alkalmazott létszám összevetése az előző évben tervezett létszámmal, főbb ágazatok szerint 2007. 7. tizenkét hónap múlva várható Gazdasági ág
létszám fő
Mezőgazdaság, vad-, erdőhalgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar Villamos-energia, gáz- gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek, bérbeadás Közigazgatás, társadalombiztosítás Oktatás Egészségügy, szociális ellátás Egyéb szolgáltatás ÖSSZESEN
2008. 7. jelenlegi
megoszlása, %
fő
megoszlása, %
9 004 329 40 851
8,6 0,3 39,2
15 354 337 39 815
15,0 0,3 38,9
2 626 2 940 8 130
2,5 2,8 7,8
4 760 3 042 8 217
4,6 3,0 8,0
1 353
1,3
1 261
1,2
5 084
4,9
5 304
5,2
5 103 1 735 10 125 12 603 4 217
4,9 1,7 9,7 12,1 4,1
2 700 1 988 4 265 11 457 3 965
2,6 1,9 4,2 11,2 3,9
104 100
100,0
102 465
100,0
8
2008. áprilisában az 1 269 adatszolgáltató optimistán nyilatkozott három hónapos létszámgazdálkodásáról, 103 647 fő alkalmazását prognosztizálták 2008. június 30-ára, ami 2 387 fős bővülést jelentett volna. Ezzel szemben ez év III. negyedévében a valamivel több (1 278) választ adó munkáltató 102 465 fős statisztikai állománnyal oldotta meg feladatait. A kirendeltségek fő munkáltatói kapcsolatai A kirendeltségek munkáltatói kapcsolata a régióban működő foglalkoztatók minden nemzetgazdasági ágára kiterjed, ami alapvetően a munkahelyek feltárása, munkaerő-igények fogadása és azok kielégítése területén jelentkezik. Emellett fontos szempont még a széleskörű munkaerő-piaci információ biztosítása, tájékoztató jogszabályváltozásokról, foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményekről és támogatásokról, munkaerő-piaci adatok biztosítása pályázatokhoz. Természetesen a kirendeltségek konkrét munkáltatói kapcsolata lényegesen bővebb, mint a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe bevont foglalkoztatók köre, és évente ez még kiegészül a rövid távú munkaerő-piaci prognózis felvétellel is, amelybe lehetőség szerint más munkáltatói kört vonunk be és lényegesen bővebb információ nyerését teszi lehetővé. A keresett és túlkínálati foglalkozások bemutatása A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lehetőséget ad a kirendeltségi munkatársaknak az elkövetkező 3 hónap munkaerőmozgásának megismerésére. A választ adó szervezetek megjelölik azokat a szakmákat, amelyeknél létszámcsökkentést, vagy létszámbővítést terveznek. A júliusi felmérésnél lényegesen kevesebb volt azoknak a szakmáknak a száma amelyeknél a leépítés, illetve a felvétel eléri vagy meghaladja az 50 főt az előző negyedévekhez viszonyítva.
364
felvétel +3 hó egyenleg
leépítés +3 hó
310
400 350 300
125
-140
74
54
-17
-7
105
68
-83
-112
-94
-34
-68
-19
-306
58
egyéb takarítók
lakás-, intézménytakarító
tartósítóip. munkás
tehergk. vez.
eladó
szabó-, varrónő
húsfeldolgozó
100 50 0
-30
-44 hegesztő
150
-64
11
-9 lakatos
200
57
45
-15
250
76 34
47
41
242
79
egyéb segédmunkások
58
gyártósori összeszerelő
400 350 300 250 200 150 100 50 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350
egyenleg (fő)
változás (fő)
Jellemző felvételi és leépítési várakozások Észak-alföldön (2008. III. negyedév)
-50
A szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásoktól eltekintve a legnagyobb mozgás a következő három hónapban a tartósítóipari munkásoknál várható, ami egyenlegében is 242 fős létszámbővülést jelent. Ez a nyár végi termések feldolgozása miatti idény-munkákból
9
adódhat. A legnagyobb leépítés a szabó-, varrónőket érinti, náluk a 68 fős felvétel 112 fős csökkenéssel jár együtt a régióban. Az egyenlegek alakulásánál a tapasztalat az, amennyiben a munkáltatók bizonyos szakmákból valamilyen irányú létszámmozgást terveznek három hónapon belül, többségében ellenkező előjellel is megjelölik. Régiós szinten a térbeli távolságok miatt is lehetnek ki- és belépési átfedések. A régió álláskínálatának bemutatása Az ÁFSz Munkaerő-piaci helyzetkép című havi kiadványa alapján az Észak-alföldi régió kirendeltségein 2008. első hat hónapjában 34 111 állásbejelentés történt, ami az országos 16,4%-ának felelt meg. A hónap folyamán bejelentett álláshelyek összege 2008. I. félév
Terület
Hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma
Változás az előző évhez képest
Bejelentett nem támogatott álláshelyek
Aránya az összes bejelentésből %
főben
%-ban
főben
207 901
-8 648
96,0
132 998
64,0
34 111
926
102,8
13 630
40,0
10 262
285
102,9
6 307
61,5
9 535
545
106,1
5 936
62,3
14 314 96 Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép – ÁFSz adatai 2007-2008
100,7
4 055
28,3
Országos Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg
A régióban a munkáltatók által felajánlott üres álláshelyek száma az idei év első felében mintegy 3%-kal több lehetőséget jelentett, mint egy évvel korábban. Ez a pozitív ütem jelentősen eltér az országostól, hiszen a hazai munkáltatók bejelentései 4%-al maradnak el a tavaly ilyenkoritól. Ennek ellenére a nem támogatott álláshelyek régiós aránya 40,0%, ami jelentős mértékben elmarad a hazai mintegy kétharmados átlagtól. Az álláslehetőségek valamivel több, mint négytizedét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelezték a munkáltatók (14 314 db). A régió másik két megyéjében közel azonos számú álláshelyre vártak munkavállalókat (Hajdú-Biharban 10 262, Jász-Nagykun-Szolnokban 9 535 db) ebben az időszakban. A változásokat megvizsgálva megállapítható, hogy Jász-NagykunSzolnok megyében volt a legnagyobb a növekedés az előző évhez képest (6,1%), míg a régiós átlagtól leginkább a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei stagnáló ütem maradt el. Egyéb, a régió munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével összefüggő információk ¾ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés keretén belül a 4. számú – változó tartalmú – kérdésnél információt kértünk az adatszolgáltatóktól arra vonatkozóan, hogy melyeket használja Az ÁFSZ szolgáltatások és aktiváló eszközei közül. A felsorolt lehetőségek közül 1-12 pontszámmal rangsort állíthattak a munkáltatók, ahol az 1-es jelentette a legfontosabb, legismertebb eszközt. Lehetőségük volt „egyáltalán nem használtuk még” és a „nem ismerjük” kategóriák bejelölésére is.
10
ÁFSz szolgáltatások és eszközök ismertsége Megnevezés Munkaközvetítés Uniós munkaközvetítés (EURES) Tájékoztatás a munkaerő-piacról Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Munka melletti képzést támogató lehetőségek Tájékoztatás a munkanélküliek összetételéről START kártya Bértámogatás Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás Közhasznú munka támogatása Alkalmi Munkavállalói Kiskönyv Egyéb
Nem használja
1+2+3 rangsor
12 rangsor
Nem ismeri
Összes válaszoló
169 653 284
556 17 178
25 50 33
4 93 16
949 865 871
251
274
23
24
873
403
135
27
50
868
344 298 135
76 452 717
63 26 31
26 27 11
839 944 999
530 544 233 165
68 113 406 7
48 56 47 23
50 73 12 8
850 864 958 224
A régióban a felmérésben résztvevő munkáltatók legalább kétharmada minden kérdésre adott valamilyen választ, tehát az eszközök ismertsége körükben megfelelő. Legtöbben említik az első három helyen a bértámogatás eszközünket, amelyet a munkaközvetítés és a START-kártya ismertsége követ. Az adatlapot kitöltő szervezetek zöme nem ismeri és nem is használja az EURES szolgáltatásait, ez adódhat abból, hogy többségében belföldi munkavállalókat alkalmaznak. A régió egyes megyéiben az ÁFSz eszközei és szolgáltatásai iránti kereslet és ismertség gyakorlatilag megegyezik az átlagossal. Mindhárom területen a legtöbben a bértámogatással kapcsolatos választ jelölték be legismertebb eszközként. ¾ A munkaügyi kirendeltségek szöveges elemzései tartalmazzák a közeljövőben tervezett és az előző negyedévben szervezett munkáltatói rendezvények, állásbörzék leírását. Ezeken a rendezvényeken tájékoztatják a partnereket a jogszabályi változásokról, valamint a támogatási és pályázati lehetőségekről. Ugyancsak több kirendeltség jelezte, hogy a munkáltatók részére tájékoztatást nyújt „Hírlevél” formájában a munkaerő-piaci helyzetről, a pályázati, képzési lehetőségekről. A kirendeltségek ügyfélvárójában elhelyezett terminálokon megtekinthetők az ÁFSZ álláskínálatai, a szervezés alatt álló tanfolyamok listája, aktuális szervezeti hírek, információk. ¾ Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ honlapjának elérhetősége: http://earmk.afsz.hu, ahol a munkáltatók rendszeresen tájékozódhatnak az aktuális pályázati lehetőségekről, egyéb fontos munkaerő-piaci információkról. ¾ Jelenleg az Észak-alföldi régióban az alábbi időszerű feladatok végrehajtására kerül sor: •
2008. június 4-én jelent meg a regionális munkaügyi központ ajánlattételi felhívása a felnőttképzést folytató intézmények foglalkoztatást elősegítő képzési programok megvalósítása céljából. A képző intézmények 72 programra tehetnek ajánlatot. A projekt keretében összesen 1408 fő képzés-támogatására nyílik lehetőség. 11
• Ügyfél elégedettség felmérésével kapcsolatos aktuális feladatok (rögzítés, jelentés készítése) elvégzése. • REHAB munkahelyteremtő beruházások (II. forduló) támogatására beérkezett pályázatokkal kapcsolatos aktuális feladatok. • Önfoglalkoztatás támogatására beérkezett pályázatokkal kapcsolatos aktuális feladatok. • Segítő pedagógus munkaerő-piaci program véleményeztetése, indítás előkészítése. • „Postapartner” központi munkaerő-piaci program indítása. • Roma közösségfejlesztő III. munkaerő-piaci program beszámoló elkészítése. • TÁMOP esetmenedzserek foglalkoztatása eljárási menetének kidolgozása. • A TÁMOP 1.1.2 projekt észak-alföldi regionális részprojektjének aktuális feladatai: o A TÁMOP 1.1.2 szakmai eljárási rendek módosítása. o Közreműködés a képzések pályáztatásával kapcsolatos feladatokban. o A képzések indításának koordinálása. o Keretgazdálkodással kapcsolatos levelezések bonyolítása. o Analitikák folyamatos ellenőrzése. o Fizetési kérelemhez szükséges nyomtatványok előállítása. •
Képzések szervezése és beindítása folyamatos a régió területén. A Decentralizált foglalkoztatási alaprészből támogatott képzések (ajánlott) 61 főt, az elfogadottnál 51 főt, a TÁMOP 1.1.2. képzések 49 főt, az elkülönített alapból (RKK) támogatott képzések 57 főt, az új pálya program 42 főt, a munkaviszonyos képzés 48 főt érintett a 2008. június 20-ai állapot szerint.
Szolnok, 2008. augusztus 21.
Készítette: Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tervezési, Elemzési, Kontrolling és Minőségirányítási Főosztály
Pappné Benson Mária elemző
12
1. sz. melléklet
3 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban
Kisvárdai Vásárosnaményi Baktalórántházi Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai Hajdúnánási Csengeri
Tiszavasvári
Régiós átlag: 1,0% Polgári
Nagykállói Hajdúböszörményi Hajdúhadházi
Balmazújvárosi Tiszafüredi
Jászberényi
Debreceni
Vámospércsi
Hajdúszoboszlói Kunhegyesi
Létavértesi
Karcagi
Szolnoki
Püspökladányi
Törökszentmiklósi
Berettyóújfalui Biharkeresztesi
Jelmagyarázat: (%) -10,5 - 0,0 0,1 - 2,0 2,1 - 5,0
Mezotúri Komádi
Kunszentmártoni
Nyírbátori
5,1 felett
2. sz. melléklet
12 hónap múlva várható munkaerő-változás százalékban
Kisvárdai Vásárosnaményi Baktalórántházi Fehérgyarmati Nyíregyházi Mátészalkai
Tiszavasvári Hajdúnánási
Régiós átlag: 0,2%
Csengeri Nagykállói
Polgári
Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Balmazújvárosi Tiszafüredi
Jászberényi
Debreceni
Létavértesi
Karcagi
Szolnoki
Püspökladányi
Törökszentmiklósi
Berettyóújfalui Biharkeresztesi
Jelmagyarázat: (%) -12,4 - 0,0 0,1 - 2,0 2,1 - 5,0
Mezotúri Komádi
Kunszentmártoni
Vámospércsi
Hajdúszoboszlói
Kunhegyesi
Nyírbátori
5,1 felett
3. sz. melléklet
A 2008. III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint létszám-kategória TEÁOR A
Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás
B Halgazdálkodás C Bányászat D Feldolgozóipar Villamos energia, gáz és E vízellátás F Építőipar G Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, H vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, I távközlés J Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági K szolgáltatás Közigazgatás, védelem, L kötelező társadalombiztosítás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi O szolgáltatás Összesen
Mikro
Kis
Közép
Nagy
Összesen
db
%
db
%
db
%
db
%
Db
%
29
10,5
69
12,5
48
12,9
7
9,1
153
12,0
-
-
-
-
-
-
1
1,3
1
0,1
1
0,4
2
0,4
2
0,5
-
-
5
0,4
53
19,1
161
29,1
120
32,3
39
50,6
373
29,2
-
-
4
0,7
13
3,5
7
9,1
24
1,9
28
10,1
52
9,4
15
4,0
1
1,3
96
7,5
85
30,7
107
19,3
39
10,5
3
3,9
234
18,3
17
6,1
24
4,3
8
2,2
-
-
49
3,8
7
2,5
20
3,6
6
1,6
6
7,8
39
3,1
1
0,4
6
1,1
6
1,6
-
-
13
1,0
33
11,9
27
4,9
14
3,8
-
-
74
5,8
-
-
14
2,5
10
2,7
1
1,3
25
2,0
8
2,9
23
4,2
40
10,8
-
-
71
5,6
3
1,1
14
2,5
24
6,5
10
13,0
51
4,0
12
4,3
30
5,4
26
7,0
2
2,6
70
5,5
100,0
77
277
100,0 553
100,0 371
100,0 1 278 100,0
4. sz. melléklet
A 2008. III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek által foglalkoztatottak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint létszám-kategória TEÁOR A
Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás
B
Halgazdálkodás
C
Bányászat
D
Feldolgozóipar
E
Villamos energia, gáz és vízellátás
F
Építőipar
G
Kereskedelem, javítás
H
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
I
Szállítás, raktározás, posta, távközlés
J
Pénzügyi közvetítés
K
Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás
L
Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás
M
Oktatás
N
Egészségügyi, szociális ellátás
O
Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás kitöltetlennel együtt
Összesen
Mikro db
Kis %
db
Közép %
db
Nagy %
db
Összesen %
db
153
11,2
1 932
14,0
4 715
12,5
8 391
-
-
-
-
163
0,4
-
-
163
0,2
5
0,4
39
0,3
293
0,8
-
-
337
0,3
299
22,0
4 135
44,0 39815
38,9
-
-
125
0,9
1 207
3,2
3 428
6,9
4 760
4,6
114
8,4
1 273
9,2
1 370
3,6
285
0,6
3 042
3,0
447
32,8
2 426
17,5
3 813
10,1
1 531
3,1
8 217
8,0
88
6,5
419
3,0
754
2,0
-
-
1 261
1,2
31
2,3
510
3,7
534
1,4
4 229
8,5
5 304
5,2
4
0,3
161
1,2
503
1,3
-
-
668
0,7
141
10,4
601
4,3
1 290
3,4
-
-
2 032
2,0
-
-
454
3,3
759
2,0
775
1,6
1 988
1,9
17
1,2
723
5,2
3 525
9,4
-
-
4 265
4,2
15
1,1
366
2,6
2 700
7,2
8 376
16,9 11457
11,2
47
3,5
682
4,9
2 490
6,6
746
1 361
100,0 13846
29,9 13536
100,0 37652
36,0 21845
100,0 49606
16,9 15191
%
1,5
3 965
14,8
3,9
100,0 102465 100,0
5. sz. melléklet
A 2008. III. negyedévi munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatók néhány jellemző statisztikai adata kirendeltségenként (fő) Kirendeltség Balmazújvárosi Berettyóújfalui Biharkeresztesi Debreceni Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Komádi Létavértesi Polgári Püspökladányi Vámospércsi Hajdú-Bihar Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-NagykunSzolnok Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-SzatmárBereg Összesen
Statisztikai állományi létszám 3 hónap múlva 12 hónap múlva jelenlegi várható várható 1 355 1 366 1 362 2 242 2 249 2 257 375 375 378 17 939 18 184 18 133 2 883 2 902 2 894 1 182 1 198 1 162 2 533 2 541 2 652 6 289 6 250 6 199 564 594 613 410 367 359 377 387 402 2 088 2 125 2 107 527 536 535 38 764 39 074 39 053 7 044 7 155 7 184 2 633 2 688 2 643 1 665 1 686 1 692 1 561 1 555 1 593 2 679 2 708 2 691 10 004 10 037 9 924 1 612 1 626 1 656 2 483 2 553 2 583
Várható változás 3 hónap 12 hónap múlva múlva 11 7 7 15 0 3 245 194 19 11 16 -20 8 119 -39 -90 30 49 -43 -51 10 25 37 19 9 8 310 289 111 140 55 10 21 27 -6 32 29 12 33 -80 14 44 70 100
29 681 1 382 905 1 898 5 065 3 764 1 258 1 614 14 764 1 780 1 590
30 008 1 407 964 1 936 5 024 3 776 1 291 1 622 14 878 1 798 1 708
29 966 1 443 980 1 982 4 905 3 714 1 281 1 589 14 405 1 799 1 606
327 25 59 38 -41 12 33 8 114 18 118
285 61 75 84 -160 -50 23 -25 -359 19 16
34 020
34 404
33 704
384
-316
102 465
103 486
102 723
1 021
258
MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK
1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A PHARE TWINING (2004. február-2005. november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2005. III. negyedévétől kezdődően az Állami Foglalkoztatási Szolgáltatása (ÁFSz) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 167 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A KSH fogalmi rendszere Munkaerő-felmérés fogalmai - A gazdasági aktivitás A 15–74 éves népesség a vonatkozási héten végzett tevékenysége alapján az alábbi két csoportba sorolható: • gazdaságilag aktív népesség (rendelkezésre álló munkaerő, illetve munkaerő-kínálat); • gazdaságilag nem aktív (inaktív) népesség. Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként, vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe. - Foglalkoztatottság A nemzetközi ajánlásokat követve a munkaerő-felmérés alapján foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol. - Munkanélküliség A nemzetközi ajánlások szerint a munkanélküliség három kritérium egyidejű teljesülése esetén áll fenn. Ennek megfelelően a felvételben munkanélküliek azok a személyek, akik: • a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak; • aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben; • munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás). 2. Az ÁFSz fogalmi rendszere - Álláskereső A jogszabály értelmében 2005. november 1-jétől az a személy tekinthető álláskeresőnek, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik (az EGT állampolgárok esetében akkor is teljesültnek kell tekinteni, ha Magyarországon csak engedély alapján végezhet munkát), és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb keresőtevékenységet nem folytat, és
5. az 1-4. alpontokban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a munkaügyi központ kirendeltségének, 6. maga is aktívan keres munkahelyet, és 7. elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt, és 8. a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja, és 9. akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart (1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról). - Munkanélküliségi ráta (relatív mutató) A nyilvántartott álláskeresők tárgyhavi záró létszáma a tárgyévet megelőző év január 1-jei gazdaságilag aktív népesség %-ában. A nyilvántartott álláskeresők adatforrása a munkaügyi szervezet hivatalos nyilvántartása, míg a gazdaságilag aktív népesség számát évente a KSH megyesoros becslése adja. - Betöltetlen álláshelyek száma: A tárgyhónap zárónapján fennálló ismert álláshelyek, amelyeket a munkáltatók bejelentettek, illetve a munkaügyi kirendeltségek feltártak. A hónap során a nyilvántartásban megfordult álláshelyek száma általában meghaladja a zárónapit.
