AZ ES FORRADALMAK DEBRECENI SAJTÓJA Bényei Miklós. Polgári demokratikus forradalom. Sajtóviszonyok

AZ 1918-1919-ES FORRADALMAK DEBRECENI SAJTÓJA Bényei Miklós

Polgári demokratikus forradalom Sajtóviszonyok 1918 októberében Debrecenben 16 időszaki sajtótermék jelent meg : 3 napilap, 7 hetilap és 6 folyóirat. Közöttük 5 politikai (Debreczen, Debreczeni Független Ujság, Debreczeni Hírlap, Debreczeni Ujság, A Hírlap), 3 hivatalosközigazgatási (Adóhivatali Közlöny, Debreczeni Közlöny, Hajdú Vármegye Hivatalos Lapja), 5 egyházi-teológiai (Debreczeni Lelkészi Tár, Debreczeni Protestáns Lap, Közlöny, Lelkészegyesület, Vasárnap), 1-1 gazdasági (Debreczeni Gazdasági Lapok), színházi (Színházi Figaró) és élclap (Bugyi Ujság) volt. Valamennyi polgári és református egyházi orgánum; a Szociáldemokrata Pártnak és a szakszervezeteknek ez idő tájt nem volt sajtója a városban .l A felsorolt lapok az őszirózsás forradalom győzelme után is napvilágot láttak . Jelentős változást hozott, hogy október 31-én megszűnt a háborús cenzúra,2 vagyis helyreállt a polgári értelemben vett sajtószabadság . A forradalom eredményeként kialakult helyzetet az 1918. december 4-én kibocsátott II. néptörvény szentesítette. Első paragrafusa kimondta : Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti ." A második paragrafus eltörölte az előzetes cenzúrát és a lapbiztosítékot, bírói ítélethez kötötte a sajtótermékek lefoglalását, szabaddá tette az eddig engedélyköteles utcai terjesztést.3 A sajtószabadság nem érvényesülhetett korlátlanul. Nem juthattak nyomdafestékhez az ellenforradalmi megnyilvánulások ; erre Debrecenben a nyomdászszakszervezet - illetve csak szedő tagjai - és a december elején megalakult Munkástanács vigyáztak.4 A másik korlátozó tényez ő a papírhiány volt. Fenn kellett tartani az országos hatókörű Újságpapír Központot, amely közvetlenül a kormány irányítása alatt állt, s a papírelosztást végezte. A november 22-én kelt miniszterelnökségi rendelet el ő írta, hogy papírellátásban csak azok a lapok részesíthetők, amelyek 1918 . március 31 . óta folyamatosan megjelentek.5 Debrecenben ez a jogszabály kevésbé éreztette hatását, mert a kiadók és a nyomdák elég nagy papírtartalékkal rendelkeztek . Mint látni fogjuk, év végén megszű nt ugyan két folyóirat, de egyik sem papírhiány miatt. Sőt 1919 1 Vö . Korompainé Szalacsi Rácz Mária: Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája 1843-1970. Db . 1973 . 640 old. 2 Pálfy József. A Debreceni Független Ujság története. II. r. 1918-1932. Kézirat. Db . 1960 . 340. old. (KLTE Könyvtár Ms 11/4 .) . 3 Az új sajtótörvény . DFU. 1918 . dec. 5. ; Vö . : Siklós András : A magyarországi sajtó a forradalmak id őszakában . Magyar Könyvszemle, 1963 . l-2. sz. 74. old. 4 Pálfy J. : i. m. 340. old. ; Amit a szedők nem akarnak kiszedni. Debreceni Tükör, 1919 . febr. 6., A sajtószabadság és a nyomdászszakszervezet. Uo. febr . 20 . 5 Siklós A. : i. m. 74-75. old.

to=

147

januárjában két új hetilapot alapítottak, hármat újraindítottak, majd februárban az egyik hetilap napilappá alakult át, márciusban pedig három újabb hetilap született. A papírárak emelkedése és a papírkészlettel való takarékoskodás kényszere inkább az újságok terjedelmében és időnként példányszámában mutatkozott meg.s A vidéki hírlapok a Miniszterelnökség sajtóosztályától pénzsegélyt kaptak.' Közigazgatásilag és politikailag szintén ez az osztály - személy szerint Mayor József miniszteri biztos - irányította a vidéki sajtó munkáját .8 Az első hónapokban az irányítás közvetett volt, februárban aztán sajtóreferenseket küldtek a vármegyei kormánybiztosságokhoz, így Debrecenbe is. Gyulai Zsigmond február 19-én érkezett a városba. Jól ismerte a helyi viszonyokat, mert az 1910-es évek elején itt újságíróskodott.° A kinevezés hírére a debreceni hírlapírók tiltakoztak, amiért őket megkerülve döntöttek a személyi kérdésben .l° Végül is beletörődtek a helyzetbe.ll Tovább működött a polgári demokratikus forradalom idején a háború alatt alakult városi sajtóiroda, élén Szathmáry Zoltán újságíróval . Ezt a városi tanács közművelődési ügyosztályán belül szervezték ; feladata : a városvezetéssel és -igazgatással kapcsolatos hírek, kommünikék közzététele, az újságok rendelkezésére bocsátása .l2 A debreceni újságírók aktív mozgalmi tevékenységet folytattak. A Debreceni Újságírók Szabadszervezete november 1-én jelentette be csatlakozását a Nemzeti Tanácsnak.~3 A szervezet - amelynek ügyvezetője Szatai Ferenc dr., a Színházi Figaró laptulajdonos-szerkesztője volt,l 4 -elsősorban a tagok anyagi érdekvédelmével foglalkozott : kollektív szerződést kezdeményezett, szociális segélyalapot gy űjtött,l~ fizetésemelést harcolt ki.ls 1918. december 8-i gy űlésén politikai követeléssel is előállt : négy helyet igényelt az újságírók számára a legközelebbi városi törvényhatósági bizottsági választáson.l' Az 1919. február 23-i ülésen kimondták az írók és művészek egyesülete megalakításának szükségét, s felmerült a nyomdai munkások szakszervezetével való együttműködés gondolata is.l8 Ez utóbbit a nyomdászok indítványozták, pár nappal azelőtt egy sajtóközleményben.l 9 A polgári demokratikus forradalom időszakában egyik kezdeményezés sem valósult meg. 6 El őfordult, hogy a szénhiány, közelebbről a gázgyári szolgáltatások akadozása miatt kellett csökkenteni egy-egy szám terjedelmét. Ld . A Debreczeni Független Újság négy oldal. DFU. 1919 . febr . 25 . 7 Siklós A. : i. m. 75 . old. 8 Sajtóreferenst kap a kormánybizottság . Debreczen, 1919 . febr. 13 . 9 A debreceni sajtótudósító . Debreczen, 1919. febr . 20 . ; Sajtóelőadó Debrecenben . DFU. 1919 . febr. 19 .; Gyulai Zsigmondról ld . Pálfy J. : i. m. 293. old. 10 Sajtóreferenst kap a kormánybiztosság . Debreczen, 1919 . febr . 13. ; A Mayor József miniszteri biztoshoz intézett tiltakozó távirat szövegét csak ez a lap közölte, így feltehető, hogy szerkesztője, Nemény Vilmos állt a mozgolódás élén . 11 A debreceni sajtótudósító. Debreczen, 1919 . febr. 20. 12 HBmL. XVI. 11/b. 621. lev. Városi direktórium levele Mayor Józsefhez. A sajtóiroda funkciófájáról ld . Polgármesteri jelentés az 1916. évről. DK . 1917. 334. old. 13 HBmL. XVI. 1 . 41 . 14 Debreceni újságírók mozgalmai. DFU. 1918 . dec. 10 . 15 Uo . Az újságírók szociális lapja. Hétfői Újság, 1919 . fan. 27. 16 Balassa Sándor : A Debreczeni Hírláp története. 1912-1938 . Kézirat . Db . 195 . 25 . old . (KLTE Könyvtár Ms . 25/6 .) 17 Ld. a 14 . sz . jegyzet. 18 A debreceni újságírók új mozgalma. Hétfői Újság, 1919 . febr. 24 . 19 A sajtószabadság és a nyomdászszakszervezet. Debreceni Tükör. 1919 . febr. 20 .

14 8

Sajtótermékek A fentebb említett napilapok közül kettő (a Debreczeni Független Ujság és a Debreczeni Ujság) reggel, egy (A Hírlap) délután jelent meg, hetente hatszor, azaz hétfő kivételével minden nap. A Debreczeni Független Újság c. politikai napilap" kiadója a Hoffmann és Kronovitz Nyomdavállalat volt. 1919. március 1-től a Hegedűs és Sándor Irodalmi és Nyomdai Rt. neve állt a lap fejlécén, miután megvásárolta a tu lajdonjogot és a nyomdát.2° Az újság felelős szerkesztője Hegedűs Loránt dr ., segédszerkesztője Posch Dezs ő, majd november 15-t ől január közepéig Nemény Vilmos volt.21 A polgári demokratikus forradalom idején általában 5-6000 példányban adták ki.22 Elsődlegesen hírközlő lap ; nyomon követte a forradalom országos és helyi eseményeit, figyelemmel kísérte Hajdú megyét is. Külföldi anyaga át vétel ; a válogatásnál - mint minden debreceni újság - a békekötés híreit részesítette előnyben, ezenkívül a németországi forradalomról és az OsztrákMagyar Monarchia utódállamairól írt sokat. Szovjet-Oroszországról esetlegesen s közömbösséggel palástolt ellenszenvvel szólt. A címben szereplő független" jelz ő arra utalt, hogy hivatalosan egyik párthoz sem tartozott. Elsősorban a helyi - főként zsidó - közép- és kispolgárságra támaszkodott, s az értelmiségiek, tisztviselők körében is sok olvasója akadt. Előfizetési felhívásából, 2s vezércikkeib ől és kommentárjaiból kitűnik, hogy egyértelműen e rétegek érdekeit képviselte, védelmezte. Követeléseinek minimuma és maximuma a polgári demokratikus köztársaság. Határozottan elutasította a feudális erők restaurációs kísérleteit és az antiszemita jelenségeket . Legalább ilyen következetesen fordult szembe az előretörő, kibontakozó kommunista mozgalommal ; december második és január első felében szabályszerű ideológiai kampányt indított ellene .24 Január közepétől a direkt támadással felhagyott, csak a tudósítások, hírek fogalmazása tükrözte a szerkesztőség véleményét ; február végén egyetért őleg számolt be a kommunisták elleni rend őrségi akcióról is. A Debreczeni Ujság szintén pártonkívüli lap volt . Kiadótulajdonosa és felelős szerkesztője Than Gyula, aki rendkívül óvatosan politizált, semerre sem kötelezte el magát.25 Csupán sejtetni engedte, hogy leginkább a polgári demokratikus forradalom mérsékelt irányzataival rokonszenvezik . Óvatosságára jellemző, hogy tartózkodott a kommunista mozgalom nyílt bírálatától is. Kiállt viszont az integrációs törekvések mellett, az ország területi egységének megtartását követelő cikkeknek többször helyt adott. Kárhoztatta az arisztokrácia ellenforradalmi fellépését is. Közönsége főként a keresked ők és iparosok közül került ki ; itt jelentek meg a Kereskedelmi és Iparkamara, továbbá 20 Pálfy J. : i. m. 1, és. 316. old. Uő. e műve 1. részében (Db. 1959 . 283. old. - KLTE Könyvtár Ms 11/3 .) arról írt, hogy az adásvétel már 1919. október 1-én megtörtént, de a jogi ügylet elhúzódott . A két cégről ld . uo . 283-284. old. és II . r. 316. old. A kiadóhivatal és a szerkesztőség a Piac u. 49 . sz . alatt volt . 21 Pálfy J.: i. m. II . r. 6. old. 22 Uo . 23 . old. 23 A közönséghez! DFU. 1918 . dec. 29 . 24 Pl . A kommunizmus ellen. 1918 . dec. 18.; Az éretlenek. 1918 . dec. 20.; Annál jobb! 1919. jan. 3. ; Dr. : Kommunizmus!? 1919 . jan . 6. ; Bolsevizmus vagy demokrácia? 1919 . jan. 11 . 25 Személyéről ld . Pálfy J.: i. m. II . r. 1 . old.; Balassa Sándor : Emlékezései . Kézirat. Db . 1956 . (KLTE Könyvtár Ms . 25/2 .) Thannak saját nyomdája is volt . A lap szerkesztősége és kiadóhivatala a Kossuth u. 3. sz. I. emeletén, a Debreceni Első Takarékpénztár épületében volt .

149

az Ipartestület hírei, közleményei. Than kitűnő hírszolgálatot szervezett. Budapesten saját tudósítója volt (Paál Jób) ; számos interjút és rengeteg kishírt közölt, nagyon gazdag Újdonságok" rovata vasárnaponként a 2-2,5 oldalt is elérte. A Nemzeti Tanács, Munkástanács, Néptanács, a városvezetés és a közigazgatás munkájáról ez az újság számolt be legrészletesebben ; tulajdonképp egy félhivatalos helyi lap funkcióját töltötte be . A Hírlap c. esti (délutáni) újságnak Székely Imre volt a tulajdonosa és a felelős szerkesztője.2 ó Címének megfelelően elsősorban híreket, beszámoló jellegű tudósításokat és közérdekű közleményeket tartalmazott . Pártállása nem deríthet ő ki - nemigen kapcsolódott egyik politikai szervezethez sem -, az viszont igen, hogy a polgári demokratikus forradalom és a köztársaság őszinte híve. Nem túl nagy, de állandó közönsége volt .2' Népszerűségét, olvasottságát annak köszönhette, hogy délután jelent meg. Februárban konkurrense támadt : a Debreczen. Déli Hírlap . A Debreczen addig politikai hetilapként látott napvilágot, vasárnaponként . (A háború alatt és előtt hetente kétszer is.) Nagy múltú újság, 1918-ban már 50 . évfolyamá nál tartott. Ekkor Horovitz Zsigmond nyomdatulajdonos volt a kiadója és a felelős szerkesztője.28 Komoly anyagi nehézségekkel küszködött, 1919 elején pár hétig szünetelt is. Februárban a Horovitz-féle nyomdát átvette a hónap első napján alakult Hajdú megyei Nyomda és Lapkiadó Vállalat,29 amely február 10-t ől újra megindította az újságot, mégpedig délben megjelen ő napilapként.3 o Felelős szerkesztője Nemény Vilmos baloldali újságíró, a Polgári Radikális Párt debreceni vezetőségének tagja lett. A Debreczen már 1918 végén teret adott e párt programjának ; ez a vonal most felerősödött.31 Nemény jó, mozgékony hírlapot csinált, s vezércikkeivel harcosan politizált . A forradalom továbbfolytatását kívánta, vállalta a szociáldemokratákkal való együttműködést is, ám a proletárdiktatúra gondolatával egyelőre nem tudott megbarátkozni.3 z A Debreczeni Hírlap, a Balassa Sándor által kiadott és szerkesztett hétfői újság egy ideig a maga nemében páratlan jelenség volt a helyi sajtóban .3 s Hétfőn reggel egyetlen más lap sem jelent meg a városban, így híreivel, szín házi kritikáival, tárcáival és hirdetéseivel viszonylag nagy érdekl ődésre tarthatott számot . Főleg az ún. középrétegek olvasták. 1919 elején ennek is akadt vetélytársa : a Hétfői Újság. A Színházi Figaró Képes Hetilap Vállalat adta ki, és ennek tulajdonosa (főrészvényese), Szatai Ferenc dr. volt a felelős szerkesztője.34 Első száma január 13-án, utolsó (hetedik) ismert példánya pedig február 24-én látott napvilágot . Tipikus bulvárlap, ún. jól értesült újság volt, főként a színház, a mozi és hasonlók köréből. Verseket, elbeszéléseket is közölt ; helyi szerzők munkáit, műfordításait. Pontos okát nem tudjuk, de valószínűleg érdektelenség miatt fulladt kudarcba e próbálkozás. Életképesebbnek bizonyult a Hajdúföld c. falusi politikai hetilap. 1919 . 26 Saját nyomdával rendelkezett . A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe : Hunyadi u. 13 . 27 Pálfy J. : i. m. II. r. 1 . old. 28 A kiadóhivatal és a szerkesztőség a Darabos utca 7. szám alatt volt . 29 Debreczen, 1919. febr. 11 . 30 Február elején más napilaptervek is felmerültek . Vö . : Új napilapok Debrecenben . Hétfői Ujság, 1919 . febr. 3. 31 Vö . : A Debreczen" újra napilap lesz . Debreceni Tükör. 1919 . febr. 6.; Nemény Vilmos : Búcsú a Tükörtől ; Uo . : febr . 27 . 32 Vö . : Ha nem lesz . . . Debreczen, 1919. márc. 14. 33 Ekkoriban Székely Imre nyomdájában készült. 34 Szerkesztő ség és kiadóhivatal : Hatvan u. 1 .

150

január 1-én indult ; első száma csütörtökön, a második szombaton, a többi vasárnap jelent meg. Először öten szerkesztették, a második számtól egyedül Ecsedy István tanítóképző intézeti tanár. Egyszer - a harmadik számon felt űnt Rostkowitz Artur fő munkatárs neve is. A kezdetnél a Hajdúvármegyei Gazdasági Egyesület - a földbirtokosok és nagygazdák szervezete - állt a lap mögött,35 a második számtól a közben megalakult Hajdú megyei Földmíves Népszövetség a kiadója. 3 ó Hajdú megye (ezen belül Debrecen) földművelő népességéhez szólt ; valójában a jómódú birtokos parasztság politikai érdekképviseletét és felvilágosítását vállalta. Bár bő hírrovata (Mi az újság?") is volt, cikkeinek zömét a Földmíves Népszövetség szervezkedésér ől és a földreform-mozgalmakról szóló beszámolók, valamint a Népszövetség programját fejteget ő írások tették ki. Szándékosan mellőzve az osztálykülönbségeket, a mezőgazdasági lakosság egységes politikai fellépését sürgette és szervezte. E tetszetős, ám hamis célkitűzés heves munkásellenességgel párosult. Az újság egyre inkább jobbra tolódott, különösen a kommunisták ellen uszított. A mérsékelt, irányított földreform mellett agitált ; az ingyenes, radikális földosztás követelését elutasította, akárcsak a közös gazdálkodás gondolatát, amellyel a polgári jellegű szövetkezés előnyeit állította szembe . Leghasznosabb közleményei azok voltak, amelyek a parasztok termel őmunkáját kívánták] segíteni új ismeretek nyújtásával. Politikai és kritikai riportlap"-ként elevenedett fel (s lépett immár harmadik évfolyamába) 1919 . január 16-án a Debreceni Tükör. Csütörtökön jelent meg ; Nemény Vilmos szerkesztette és jórészt ő is írta.3' Első három száma ma már nem ismeretes,38 a negyediket, a február 6-ikit - s ezután a többit is a Hajdú megyei Nyomda- és Lapkiadó Vállalat adta ki. A kisalakú, 16 oldalas, jól szerkesztett, fürge hetilap Debrecen politikai és társadalmi kérdéseivel foglalkozott, radikális demokrata szellemben.39 Utalásaiból következtetve elsősorban az értelmiségiek és a tisztviselők forgatták. Február végén Nemény megvált a szerkesztéstő l, mert teljes energiáját a Debreczen c. déli újságnak akarta szentelni. Helyére L. Lóránt József került . Ő azt ígérte, hogy a lap iránya nem fog változni ; de nem így történt. A harcosság, a radikális hangvétel megmaradt ugyan, de most már nem a közélet visszásságait tűzte tollhegyre, hanem a színház mű sorpolitikáját, az irodalmi társaságok konzervativizmusát stb., azaz sokkal jelentéktelenebb témákat tárgyalt, s fokozatosan elszürkült. Utolsó, március 20-i száma a szerény riportlap" alcímet viselte. A rendkívül élelmes és bizonyára jelentős tőkével is rendelkező Hajdú megyei Nyomda- és Lapkiadó Vállalat gondozásában jelent meg március 16án a Fáklya c. szociális irányú hetilap" is.4° Felelős szerkesztője Fráter Lajos dr ., társszerkesztője Fodor Rezs ő volt . Alcíme azt jelezte, hogy társadalmi problémákkal kívánt foglalkozni . Beköszöntő írása szerint a haladást, a dol35 Herpay Gábor : Mit akarunk? Hajdúföld, 1919 . jan. 1.; Vö . : Hajdú-Bihar megye és Debrecen : munkásmozgalmának története. Szerk.: Tokody Gyula. Db . 1976 . 104. old. (Továbbiakban : HBmD . munkásmozg . tört.) . 36 Ekkor már elmaradt az első számon szereplő társadalmi és gazdasági hetilap" alcím is. A szerkesztőség és a kiadóhivatal mindvégig a Vármegyeházán volt . 37 Vö . : Nemény Vilmos : Búcsú a Tükört ől. Debreceni Tükör, 1919 . febr. 27. 38 1959-ben még megvolt, A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919 . c. forráskiadvány közölte. (Db. 1959 . 49 . old.), az első számban megjelent A debreceni kommunisták" c. cikket . 39 Feltétlenül túlzás Fehér András megállapítása (HBmD. munkásmozg. tört . 97, old.), aki szerint a lap hasábjain a kommunisták hangja szólalt meg. 40 A Debreczen már február 27-én hirdette.

gozó tömegek sorsának javítását, jogaik kivívását szerette volna előmozdítani .41 Másik, ki nem mondott célja a hiányzó irodalmi lap szerepének vállalása ; ennek érdekében bő irodalmi rovatot nyitott. Közleményei alapján népjóléti-irodalmi lapnak tekinthető. A kispolgári-radikális értelmiségiek és pártállásra való tekintet nélkül a helyi irodalmárok orgánumaként indult . Itt jegyezzük meg, hogy a visszaemlékezések szerint 1918 végén és 1919 elején Gáspár Endre és Kardos László egy szépirodalmi és kritikai folyóiratot alapított, Új Világ címmel . Ennek azonban sehol sincs nyoma, még bibliográfiai adat sem bukkant fel róla .4z Szó esett már a Színházi Figaró Képes Hetilap Vállalatról . A névadó  színházi és mozi hetilap", a Szatai Ferenc dr . által szerkesztett Színházi Figaró ekkori számai csak töredékesen maradtak fenn . Közvetett forrásokból tudjuk, hogy a forradalom idején is rendszeresen megjelent, a pénteki napokon.43 Műsorhíreket, színlapokat, riportokat, pletykákat és szórakoztató, humoros verseket, novellákat közölt . Február 21-től tartalma bővült : a sportról és a bélyeggyűjtésről is írt ; alcíme szerint pedig szatirikus" lap kívánt lenni . Márciusban másik színházi újság is indult : a Színház és Sport c. kritikai hetilap", Herczeg Kálmán szerkesztésében. Els ő évfolyamából egyetlen szám sincs a közgyűjteményekben . Az egykorú hírlaptudósítás szerint március 20-án, csütörtökön jelent meg először, s színházi, mozi és sporthíreket, kritikákat tartalmazott .44 Érdekes színfoltja volt a debreceni sajtónak a Villám c. élclap, amely több mint négy évi szünet után 1919 . január 12-én újra megjelent. Kiadó tulajdonosa Than József (a Debreczeni Ujság kiadó-szerkeszt őjének öccse), felelős szerkesz tője Pálfy József volt.45 Nyolc oldalon, vasárnapi dátummal, de pénteken tették közzé. 4 ó Ótletes, éles nyelvű újságocska volt, közepes színvonalon . Népszerűségét és 2-3000-es példányszámát a Kellemes és kellemetlen kérdések" c. terjedelmes rovatának köszönhette, amelyben névreszólóan oda-odamondogatott a helyi személyiségeknek .4' Az élcek, humoreszkek, karikatúrák nagyobbik hányada a politikai eseményekre és a nehéz gazdasági helyzetre reflektált, de sok volt az ún . időtlen úri, kispolgári vicc is. Nem hiányzott az elmaradhatatlan Bugyi-rovat sem. Egyébként a polgári demokratikus forradalom idején megjelent a Bugyi Ujság c. humoros hetilap is. Korabeli példányai elkallódtak ; Pálfy József úgy emlékezett, hogy ekkor - Pityke Pál álnéven - Balassa Sándor szerkesztette és adta ki, a Bugyi-történeteket pedig Kiss Sándor nyomdász írta.48 Eredetileg hetenként, a polgári demokratikus forradalom hónapjaiban azonban rendszertelenül és változó terjedelemben látott napvilágot Hajdú Vármegye Hivatalos Lapja, amelyet Sinay Gábor aljegyző szerkesztett .49 A tör41 A Fáklya . Fáklya, 1919 . márc. 16 . 42 K. P. (KardosPál) : Gáspár Endre. Néplap, 1955 . ápr. 24 . ; Kardos László : Egy részvevő emlékeiből . . . K L . : Hármaskönyv. Bp . 1978 . 14 . old. 43 DU . 1918 . nov. 7. 44 A Hírlap, 1919. márc. 22 . 45 A kiadóhivatal és a szerkesztőség az Arany János u. 48 . szám alatt volt, a lap a Debreczeni Ujság nyomdájában készült. 46 Vö . : DU . 1919. jan. 12 . ; jan. 19 . stb. 47 Pálfy József: A debreceni élclap-irodalom története. (Kézirat .) Db . 1963 . 227. old. (KLTE Könyvtár Ms 11/8 .) 48 Uo . 236. old. 49 1918. november 6-án, 18-án, december 21-én, 1919 . január 11-én és február 28-án jelent meg. Kiadta a vármegye, s Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda Vállalatában nyomták .

152

vényhatósági bizottság határozatait és szabályrendeleteit közölte, továbbá a virilisták névjegyzékét, a városi és járási elöljáróságok, rend őrkapitányságok felhívásait, hirdetményeit. A városnak is volt hivatalos lapja, a Debreceni Közlöny c. közigazgatási és közművelődési folyóirat". Főszerkesztője Csürös Ferenc dr. közm űvelődési tanácsnok, szerkesztője Szathmáry Zoltán, a városi sajtóiroda vezetője volt . Utolsó, februári számát 1919 márciusában bocsátották ki. A hivatalos közleményeken kívül a városi közigazgatáshoz tartozó területeket (pl. anya- és csecsemővédelem,1akásügy) érintő, elemző, valamint kulturális vonatkozású cikkeket is tartalmazott . Debrecenben adták ki, s csakis ennek révén kötődött a városhoz az Adóhivatali Közlöny, a Királyi Adóhivatali Tisztvisel ők Országos Egyesületének folyóirata. Havonta jelent meg, 1918. december 31-ig. Ugyancsak az év végéig élt a Debreczeni Gazdasági Lapok c. köz-, mezőgazdasági és kertészeti lap" . A Debreceni Gazdasági Egyesület orgánuma volt, s havonta kétszer tették közzé. 5 ° A Munka c. ipari, kereskedelmi és szociálpo litikai hetilap a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara anyagi és erkölcsi támogatását élvezte. Debrecenben és Szatmárnémetiben jelent meg ; felelős szerkesztője és vezércikkírója Boruss Mihály iparkamarai fogalmazó volt.sl 1918 őszén - október 6-tól - alap szünetelt, majd 1919 . január 28-án újraindították . Mindössze két száma látott napvilágot (a második február 13-án), aztán ismét, s immár végleg megszűnt. Ez a két szám a hadikészletek értékesítésével és a helyi gazdasági gondokkal foglalkozott, az iparkamara és az ipartestület híreit közölte. Debrecen akkoriban is a magyar református egyház egyik központja, a tiszántúli egyházkerület székhelye volt. Ezzel magyarázható a református sajtótermékek viszonylag nagy száma. A három hetilap és a két folyóirat tovább élt a polgári demokratikus forradalom hónapjaiban is. Közöttük legrégibb a Debreczeni Protestáns Lap c. egyházi és iskolai közlöny",amelyet Erdős Sándor dr . szerkesztett . Ha lehet ilyesmir ől beszélni, független" újság volt, azaz hivatalosan egyik egyházi szervezethez sem tartozott, elsősorban az előfizetésekből tartotta fenn magát. 52 Egy szerződés értelmében itt tették közzé - mellékletben, illetvejanuárban és február elején átmenetileg külön rovatban -az egyházkerület hirdetményeit és a püspöki körleveleket . 53 Nyomon kísérte az egyház belső harcait, s reagált a politikai fejleményekre is. Egyik vezércikkében a szocializmus és a kereszténység tanainak összeegyeztethet őségét bizonygatta.54 A városban székel ő és Baltazár Dezs ő püspök elnökletével működő Országos Református Lelkészegyesület két hetilapot adott ki . Hivatalos közlönye a vasárnaponként megjelenő Lelkészegyesület volt. Főszerkesztője és szellemi irányítója Baltazár Dezső, felelős szerkesztője Lencz Géza egyetemi tanár. Aktívan politizáló lap, az egyház belső ügyei, vitái mellett a közélet eseményeiről is beszámolt, tendenciózus válogatásban . Szerkesztői üzeneteinek többsége a Baltazárpárt ellenfelei, s olykor, burkoltan a kormány felé irányzott szellemes fricska. A forradalommal szemben távolságtartó. A szocialista törekvéseket, a kommu50 1930 áprilisában újra megindították ; Vö . : Koronzpainé : i. m. 53 . old. 51 Kiadóhivatala és szerkesztősége Debrecenben az Iparkamara székházában (Verbőczy u. 2.), Szatmárnémetiben az ipartestület helyiségében volt . 52 Kiadóként Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Könyvnyomda Vállalata szerepelt; ez azonban csak azt jelezte, hogy itt gondozták és nyomták a lapot. 53 Lapunknak . . . DPL., 1919. jan. 4. A melléklet és a rovat címe : Hivatalos Értesítő. 54 Szocializmus . DPL. 1919 . jan. 11 .

153

nista eszméket bírálta, de nem túl élesen . A polgári demokratikus követelésekbe beletörődött : közelinek és elkerülhetetlennek érezte az egyház és az állam szétválasztását, az iskolák államosítását ; a kötelező vallásoktatás eltörlését viszont kárhoztatta. Az ORLE másik újságja, a Vasárnap c.  képes heti néplap" a református tömegeknek készült. Urat' Sándor debreceni lelkész szerkesztette . Miként címe is jelzi, vasárnaponként jelent meg, 4 oldalon. Szépirodalmi anyagot (a pap-költők verseit, néhány novellát stb.) is közölt, továbbá bibliai tárgyú ájtatos rajzokat. Hasznosak voltak mezőgazdasági ismeretterjesztő cikkei . Egyházpolitikai kérdésekkel kevesebbet foglalkozott, mint anya-lapja, inkább a laikus, vallásos olvasók - főként a parasztok - tájékoztatását, befolyásolását vállalta, valláserkölcsi alapokon . Többször írt az egyház elhelyezkedéséről az új rendben. Úgy vélte, a református papságra a nemzeti újjászületés művében kulturális és gazdasági téren egyaránt nagyszer ű hivatás vár.5' Az egyház és az átalakuló társadalom viszonya foglalkoztatta a Debreceni Lelkészi Tár c. theológiai folyóirat cikkíróit is. A beszédeket és imákat, mellékletében - Értekezések és egyéb kisebb dolgozatok a theológia köréből - pedig tanulmányokat közl ő íap felelős szerkeszt ője Lencz Géza . Uray Sándor itt szintén hitet tett amellett, hogy az új társadalomnak, államnak szüksége lesz az egyházban lakozó erőre. 5a A Közlöny a Magyar Protestáns Theológus Szövetség hivatalos lapja, a hittanhallgatókra és a fiatal, még fel nem szentelt lelkészekre támaszkodott . A tanévben jelent meg, havonként. 1918-19-ben Balázs Győző volt a felelős szerkesztője.5' Egyháztörténeti, theológiai, a papság anyagi és társadalmi helyzetét taglaló írások töltötték meg. Debreczeni Vörös Ujság

Új színt, új szellemet hozott a helyi sajtóba az 1919. március 15-én megjeient Debreczeni Vörös Ujság, a Debreceni Kommunista Párt hetilapja. Mint láttuk, a fentebb felsorolt lapok egyike sem ment túl a polgári demokratikus követeléseken . Még a Szociáldemokrata Párt felemás elképzelései sem kaptak teret a polgári újságokban . Csak közvetve írtak róluk, általában rokonszenvvel; különösen decembertől, amikor feltűnt a színen az igazi ellenfél, a Kommunista Párt. A debreceni lapok különbözőképpen reagáltak a kommunista mozgalom kibontakozására, de a proletárforradalmat, mint a fejl ődés távlatát mindanynyian félték és elutasították . Közleményeik aligha voltak alkalmasak arra, hogy a Kommunista Párt tényleges programját, a marxizmus eszméit megismertessék a debreceni olvasókkal . A budapesti Vörös Ujság néhány példánya eljutott ugyan a városbasa ezeket azonban nagyon kevesen, jóformán csak a kommunista munkások és értelmiségiek olvasták. A Hajdúnánási Köztársasági Ujság szórványos cikkei 59 sem kelthettek különösebb visszhangot. Egyre sürget őbbé vált, hogy a január 16-án megalakult debreceni pártcsoport minél na55 Vö . : Madai Gyula: Mi és a nemzeti jövő. Vasárnap, 1919 . febr. 16. 56 Új ég és új föld. Debreceni Lelkészi Tár, 1919 . 1. sz . 35 . old. 57 A szerkesztőség a Kollégiumban kapott helyet . 58 Minden bizonnyal jókora túlzás, amit Pálfy József állít (A Debreczeni Független Ujság története II . r. Db . 1960 . 12 . old.), hogy januárban több száz példányban érkezett Debrecenbe a Vörös Ujság; igaz - teszi hozzá - nem rendszeresen . 59 A Szociáldemokrata Párt . 1918 . nov. 29.; Zsuga Imre : A bolseviki izgatók. 1919 . jan. 19 . Mindkettőt közli : A Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. Db . 1959 . Ósszeállította : Komoróczy Gy .Fehér A.-Gazdag I.Farkas D. 46-47., 59-52. old. (Továbbiakban TK . HB-ban .) .

154

gyobb nyilvánosság előtt fejtse ki álláspontját ; egyre kevésbé nélkülözhette a saját lapot, amelyen keresztül propagálhatja céljait, nézeteit, mozgósíthatja a dolgozókat . A Debreczeni Vörös Ujság első száma rendkívül nehéz körülmények között született meg. Nem volt szerkesztőségi helyiség,g° kevés volt a pénz, papírt sem egykönnyen tudtak szerezni, s nem számíthattak a pártközpont támogatására sem.sl A lelkesedés győzte le az akadályokat. A nyomdászok ingyen sokszorosították az újságokat,g2 a kommunista párttagok pedig a terjesztést végezték. Sikerült megtalálni a megfelelő munkatársakat is : Zsuga Imrét és Csiha Győz őt. Ők szervezték a lapalapítás munkáját, ők szerkesztették és nagyrészt írták is a lapot. Forrásaink ellentmondásosak a szerkesztő személyét illetően . A Hajdúföld 1919. március 23-i száma és az egy évvel később keletkezett hajdúnánási TAGYOB-anyag szerint Csiha Győző volt az újság szerkesztője.B3 A visszaemlékező párttagok viszont Zsuga Imrét nevezték meg, s az újabb szakirodalom is ezt fogadja e1.s4 Mivel a lappéldányokon nincs feltüntetve a szerkesztő neve, a perdöntő bizonyíték hiányzik . Egyébként mindketten alkalmasak voltak a feladat ellátására. Csiha Győző (1894-1962) gépészmérnök, a hajdúnánási malom tulajdonosának fia az orosz hadifogságban ismerkedett meg a marxizmussal . 1918 őszén szülővárosában aktív politikai, forradalmi szerepet vállalt. Részt vett a helyi Nemzeti Tanács tevékenységében, s elnöke lett a Bajtársak Jóléti Bizottságának, a hazatért katonák önálló, osztályharcos szervezetének. Év végén Debrecenbe ment, de még januárban is írt a Hajdúnánási Köztársasági Ujságba.g' Debreceni elvtársainak hatására hamarosan bekapcsolódott a KMP helyi csoportjának munkájába ; márciusban a Munkás- és Katonatanácsba is bekerült . Művelt, széleskörűen tájékozott férfi volt.ss Zsuga Imre (1892-1943) szintén hajdúnánási, gimnazista éveiben több tárcacikke és verse jelent meg a helyi újságban . Magyar-latin szakon tanult az egyetemen. Az els ő világháború után szülő helyére tért haza, s kommunista meggyőződésével hívta fel magára a figyelmet. Nézeteit a Hajdúnánási Köztár60 Elvtársak! DVU. (L) 1919 . márc. 15 . Nem helytálló tehát Perepetits Antal megjegyzése (A Vörös Újság szerkesztői. HBN. 1969 . márc . 16 .), miszerint az első szám az Arany János u. 2. sz. alatti párthelyiségben készült ; ide csak a 3. számtól, március 21 . után költözött a lap. 61 JózsefFarkas szerint (A Magyar Tanácsköztársaság sajtója. Bp. 1969 . 30 . old.), a KMP vezetőség hivatalosan nem ismerte el a Debreczeni Vörös Újságot ; nem írja viszont, honnan vette ezt az adatot . A Vörös Ujság ugyanis március 20-án örömmel üdvözölte laptársát, s a KMP többi sajtóorgánuma" között említette. (Idézi a Debreceni munkásmozgalom története . . . Szerk. : Varga Zoltán . Db . 1956. 280 . old.) 62 Visszaemlékezések szerint kézzel hajtott nyomdagépen készültek a példányok; ld . Fábián Sándor : Negyven éve jelent meg a Debreczeni Vörös Ujság. HBN. 1959, márc . 13 . 4. old. 63 Kommunista lap Debrecenben . Hajdúföld, 1919 . márc. 23 . ; PI . A. 605. f. TAGYOB II/24. őe. Adatok a proletárdiktatúra történetéhez Hajdúnánás rt . városban . A debreceni munkásmozgalom története . . . c. kiadvány is Csiha nevét említi . Db . 1956 . 280. old. 64 HBmD. munkásmozg. tört . 97-98. old. ; Serjlek István-Bieliczky Sándor : Egy forradalmár életútja . Hajdúnánás, 1975 . 28 . old.; Tetteikben tovább élnek. Szerk. : Kiss István . 2. kiad . Db . 1976. 358. old. - Perepetits Antal (i . m.) Gáspár Endrét is a szerkesztők közé sorolja, feltevését azonban semmi sem bizonyítja . 65 Legismertebb cikke Cs . Gy . szignóval A szociáldemokrata párt és a bolsevizmus" címmel a január 3-i számban (1-2 old.) jelent meg. 66 Minderről ld . Perepetits : i. m. 10. old. ; TAGYOB. HBmL. XVI. 24.; Fehér András : A tőkés rendszer érdekharca. Hajdúnánás története. Szerk. : Rácz István . Hajdúnánás, 1973 . 315-316. old.; HBmA ÉD . 28 . 15 5

sasági Újságban is kifejtette .°' 1918 decemberében ő is Debrecenbe távozott, ahol a kommunista pártszervezet egyik alapítója lett.g8 Rátermett, jótollú újságíró, diákkori szépirodalmi próbálkozásai is tehetségről árulkodnak . Már Hajdúnánáson szorosan együttműködött Csiha Győzővel, s lehetséges, hogy a Debreczeni Vörös Újság megindítását közösen kezdeményezték . Mindent egybevéve valószín űnek látszik, hogy a lapot Csiha Győző szerkesztette - hiszen az egykorú, elsődleges források ezt állítják -, Zsuga Imre pedig a pártvezetőség megbízásából ellenőrizte azt, esetleg főmunkatársként segítette. Csiha szerkesztősége mellett még egy érv szól : apja vagyona. Hajdú János úgy emlékezett vissza, hogy a lapot a párttagok önkéntes adományából adták ki.s9 Feltételezhető, hogy a begyűlt összeg tetemes hányadát a gazdag Csiha pénze tette ki, vagyis az indulásnál ő fedezte a költségek zömét. Bárki volt is a tényleges irányító, az tény, hogy egy tartalmilag változatos, formailag jól szerkesztett, bátor hangú, osztályharcos munkáslapot teremtettek . Szépen, egyszerűen és mégis szuggesztívan írtak ; okosan, meggyőzően érveltek ; rövid, éles megjegyzések kíséretében ismertették a helyi politikai eseményeket . Korabeli szokás szerint a cikkek név nélkül jelentek meg, ezért ma már csak igen-igen aprólékos és finom filológiai elemzéssel lehetne - s akkor is csak hozzávet őlegesen - kideríteni, hogy kettőjük közül ki melyik közleménynek a szerzője. Az újság célját az első szám Kommunisták vagyunk" c. programadó vezércikke így fogalmazta meg :  Pillanatnyi feladatunk a proletariátus mostani helyzetének megvilágítása, a proletariátus osztályöntudatának életre hívá sa, s harci készségének növelése ."' i E célt szolgálták - méghozzá eredményesen - azok a felvilágosító szándékú, agitatív erejű írások, amelyek leleplezték a burzsoázia és a polgári pártok munkásellenes magatartását, a Szociáldemokrata Párt opportunista politikáját, visszaverték a kommunistákat ért támadásokat, kiálltak a proletárok jogaiért . A lap kérlelhetetlen osztályharcot hirdetett, állást foglalt a mielőbbi proletárdiktatúra mellett, a szovjet-orosz példát tartotta követendőnek. Kísérletet tett a munkás-paraszt szövetség kialakítására is : a második számban  Üzenet a falvak földműves szegényeihez" címmel külön rovatot nyitott.'z A Debreczeni Vörös Ujság második száma március 22-én látott napvilágot . Ennek anyaga még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt állt össze. Ekkorra már szerkesztőségi szobát is szereztek, a Vígkedvű Mihály u. 29 . szám alatt.'3 Innen hordták szét a városba a kinyomott példányokat is. A kommunista hetilap olvasóinak többsége a debreceni munkások közül került ki . Ez természetes, hiszen nekik szánták az újságot :  Mi proletároknak írunk, proletársorsnak vagyunk a harcolói" - tudatta az első szám szerkesztőségi közlemé67 Zsuga Imre : A bolseviki izgatók. 1919. jan. 17 . Neki tulajdonítják a november 29-én közölt A szociáldemokrata párt" c. cikket is, amelyben egy új, forradalmi munkáspárt alakítását sürgette . 68 Életének, munkásságának erről a szakaszáról ld . Serfíek-Bieliczky : i . m. 13-27. old. 69 Korok, emberek. Szerk. : Fehér András . Db . 1976 . 44 . old. 70 Abban, hogy a visszaemlékező kortársak nem említették Csiha Győző nevét, közrejátszhatott az a tény, hogy az ellenforradalmi rendszer éveiben átvette apja malmát, azaz tőkéssé vált. Zsuga Imre pályája egyenes irányú volt : a Szovjetunióba került, ahol szovhoz-elnökként, majd gyárigazgatóként dolgozott. 71 DVU. (L)1919. márc .l5. A cikk szerzőjének újabban Zsuga Imrét tartják ; vö . : Serflek-Bieliczky : i. m. 28 . old. 72 DVU. (L) 1919. márc. 22. Vö . : TK . HB-ban . 64 . old. 73 A helyiségről 1. Perepatits : i . m. 10 . old.

156

nye.'4 Vásárolták a kisiparosok, kiskereskedők és az értelmiségiek is, sőt a cívisek" és a polgári elemek is kíváncsiak voltak rá. A Vasas Szakszervezet székházában viszont a jobboldali szociáldemokrata vezetők nem engedték árusítani, a pályaudvaron meg a rend őrök okvetetlenkedtek . Ezért a szerkesztőség szükségesnek látta, hogy az illetékesek tudomására hozza : a lapot hivatalosan bejelentették, eleget tettek a papírrendelet követelményeinek, s mivel nem lázítanak, a népkormány védelme alatt állnak .  Minket csak akkor lehet elnémítani, ha törvényt hoznak kommunista meggyőződésünk megfojtására" vágta oda ellenségeinek .'S A Debreczeni Vörös Ujság megjelenésér ől mindössze egy helyi lap, a Hajdúföld adott hírt . Nyilván az idő rövidsége miatt maradt el a reflexió és a polémia. A Tanácsköztársaság gy őzelme után pedig a hogyan tovább?"vitája már elvesztette id őszerűségét. Tanácsköztársaság A sajtó irányítása A Tanácsköztársaság idején az országos sajtópolitika legfőbb irányító testülete a Forradalmi Kormányzótanács volt. Már az első ülésén, március 22én kinevezte a sajtóügyek népbiztosát, Göndör Ferenc szociáldemokrata újságírót. Március 25-én kezdte meg működését a központi végrehajtó szerv, a Sajtódirektórium, amely április 29-ig intézte az ügyeket. Szerepet a Szellemi Termékek Országos Tanácsa, illetve ennek másnap alakult bizottsága vette át. A lakosság kell ő tájékoztatása szempontjából nélkülözhetetlen helyi lapok irányítására a Forradalmi Kormányzótanács létrehozta vidéki sajtóosztályát, amelynek vezetője Mayor József lett . Mayor március 29-én táviratban értesítette a direktóriumokat : a vidéki újságok irányítása ezentúl csakis központilag, a vidéki sajtóosztály útján történhetik, miértis a helyi sajtóbizottságok feloszlatandók, miután működésük feleslegessé és a sajtószolgálatra zavaró hatásúvá vált" ." A sajtóosztály többek között külföldi és fővárosi tudósításokat küldött a lapoknak,' 8 gondoskodott a hírlapírók fizetésének felemeléséről.' ° A Tanácsköztársaság kikiáltását követő héten Debrecenben is kialakult a sajtóirányítás helyi szervezete. Az elvi vezetés a Munkás- és Katonatanács, illetve a városi direktórium kezében összpontosult . Utóbbinak sajtóügyi népbiztossága - személy szerint Szántó Dezső dr., politikai megbízott - végezte a közvetlen igazgatási teendő ket.8° Március 23-án létrejött a Munkás- és Ka74 Elvtársak! DVU. (L) 1919. márc. 15 . 75 Szabad-e árulni vagy nem? DVU. (L) 1919 . márc . 22 . 76 Minderről 1. Práger Miklós : A Magyar Tanácsköztársaság sajtójáról . A Magyar Munkásmozgalmi Intézet Értesítője, 1955 . 2. sz . 19. old. ; Siklós A . : i . m. 79. old. ; József F. : i. m. 51-52. old. ; 58 . old.; A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája . Bp . 1959. 130-131. old. 77 HBmL . XVI. 11/b . 1. 96. lev. Idézi József F. : i . m. 84 . old. Mayor József korábban a Miniszterelnökség sajtóosztályának vidéki referense volt . 78 HBmL. XVI. 11/b. 1 . 96. lev. Mayor József 1919. március 29-i távirata . 79 HBmL. XVI. 11/b. 1. 102--104 . lev. Sajtóügyi népbiztosság vidéki sajtóosztályának távirata a debreceni Munkástanácsnak. 1919 . ápr. 4. $0 HBmL . XVI. 11/a. 1 . 6-7. lev. A Munkás- és Katonatanács március 22-i ülésének jegyzőkönyve (közli : TK . HB-ban . 111-112. old.) ; HBmL . XVI. 11/a. 1 . 20 . lev. A Munkás- és Katonatanács március 24-i ülésének jegyz őkönyve ; Debrecen népbiztosai . Népakarat, 1919 . márc. 29 .

tonatanács sajtóbizottsága, 81 amelyet azonban a fentebb idézett központi utasítás nyomán március legvégén - április elején felszámoltak . Tovább folytatta itteni működését Gyulai Zsigmond, a Forradalmi Kormányzótanács sajtóosztályának debreceni előadója, 82 aki a tanácsválasztások után sajtóügyi politikai megbízott lett, Szántó Dezső helyett. Ugyancsak helyén maradt a városi sajtóiroda főnöke, Szathmáry Zoltán .a3 Március 29-én alakult meg a Művészek és Írók Szakszervezete, amelynek külön újságírói szakosztálya is tevékenykedett,84 a korábbi hírlapírói szabadszervezet utódjaként. Ez a rendszer csak április derekán módosult . Mivel a papírhiány súlyos gondokat okozott,85 szükségessé vált a felhasználás ésszerűsítése . A debreceni sajtóügyi népbiztosság elrendelte a nyomdai célra alkalmas papír összeírását, továbbá a készlettel gazdálkodó Lap és nyomdai üzemi központ" felállítását . 8 ó E szerv azonban aligha végzett érdemi munkát, mert a tanácshatalmat pár nap múlva a városban leverték . A debreceni direktórium az alapvető, fő kérdésekben alárendelte magát a központi határozatoknak, a vidéki sajtóosztály túlzott centralizációs törekvéseivel, részletekbe bocsátkozó intézkedéseivel azonban nem értett egyet. Fenn maradt egy dátum nélküli levélfogalmazvány, amelyben a direktórium önérzetesen tudtára adta Mayor Józsefnek ; nem tartozik rá, hogy a Népakaratnál kit foglalkoztatnak és ki a sajtóügyi politikais megbízott; ez [a] debreceni párt belső ügye, felülről tehát nem irányítható." ' A központi elgondolásoknak megfelel ően történt a helyi sajtó, mindenekelőtt a napilapok és a politikai hetilapok politikai ellenőrzése. Szántó Dezső már március 25-én összehívatta az újságírókat, kiadóhivatali tisztvisel őket, nyomdai dolgozókat és a hírlapok kiadóit, 8a s figyelmeztette őket a sajtóval szembeni politikai elvárásokra is.g 9 Fenntartották az előzetes cenzúrát, de ez csak az ún. iránycikkekre terjedt ki.°° A polgári lapokat nem tiltották be, ám a fontosabbakhoz a Munkástanács megbízható (kommunista vagy szociáldemokrata) munkatársakat küldött, velük erősítette meg a szerkesztőségeket. ° 1 Ezen kívül a nyomdák bizalmi férfiai is ügyeltek, nehogy proletárdiktatúraellenes, reakciós kézirat kapjon nyilvánosságot. 92 A sajtó átszervezése

A debreceni Munkás- és Katonatanács március 22-én délelőtt vette át a közügyek intézését. Már ezen az ülésen elhatározták, hogy a sajtót is a munkáshatalom szolgálatába állítják . Első lépésként birtokba vették a Deb81 HBmL . XVI. 11/a. 1. 24 . lev. A Munkás-és Katonatanács március 24-i ülésének jegyzőkönyve . 82 HBmL . XVI. 11/b. 1. 130. lev. A Budapesti Hely őrség katonatanácsának távirata a debreceni direktóriumnak . 1919 . márt . 29 . 83 HBmL . XVI. 11/b. 1. 621 . lev. Városi direktórium levele Mayor Józsefhez (dátum nélküli fogalmazvány) . 84 Népakarat, 1919. ápr. 1. 85 HBmL . XVI. 11/b. 1. 88 . lev. Debrecen városi direktórium távirata Mayor József sajtóügyi népbiztoshoz, 1919 . márt. 29. 86 Népakarat, 1919 . ápr. 17. 87 HBmL . XVI. 11/b. 1 . 621 . lev. 88 Népakarat, 1919 . márt . 25 . 89 A debreceni rend őrség jelentése a törvényszékhez, 1920. Idézi: TK . HB-ban . 381 . old. 90 Uo . Vö .: HBmL. XVI. 11 b. 1. 96 . lev. (József F. : i. m. 84 . old.) 91 Pálfy J. : i. m. II . r. 24 . és 340. old. 92 Vö . : 89. sz . jegyzet.

158

reczeni Újságot és annak nyomdáját, s az másnap már a tanács saját lapjaként jelent meg, Népakarat címme1 . 93 A további teendőkről hosszan vitáztak . Valaki a helyi sajtó teljes összevonását javasolta, vagyis azt, hogy csak egy újság legyen . Ezt szinte mindenki helytelenítette ; azzal érveltek, hogy a polgári lapok betiltása a nyomdászok munkanélküliségét idézné elő. Kétféle megoldás kínálkozott : meghagyják az összes lapot, de átszervezik őket szocialista jellegűvé ; egy szocialista újság lesz, a többit pedig cenzúra alatt tartják. Végülis az utóbbit fogadták el, azzal a megszorítással, hogy ha Budapestről más utasítást kapnak, megváltoztatják a határozatot. 94 A Forradalmi Kormányzótanács vidéki sajtóosztályának értesítése már~ius 29-én érkezett meg. Lényegében megerősítette a debreceni döntést : a kiadóhivatalokat szocializálni kell, de a munkanélküliség elkerülése végett a régi szerkesztőségek maradjanak a helyükön, és a lapokat az eddigi nyomdákban állítsák e1ő. 95 A proletárhatalom más meggondolásból is türelmes volt a polgári sajtó munkatársaival szemben : többségüktő l nemcsak lojalitást, hanem támogatást is várt. A kormány . . . súlyt kíván helyezni arra, hogy a magyar újságírók tudását és képességét a világforradalom szolgálatába állítsa" - írta budapesti tudósításában a Debreczeni Hírlap .9 ó Debrecenben a Tanácsköztársaság kikiáltásakor 4 napilap, 3 politikai, 2 vegyes tartalmú, 2 színházi, 3 egyházi és 2 humoros hetilap, továbbá 1 hivatalos és 2 teológiai folyóirat, azaz összesen 19 időszaki sajtótermék létezett . Közülük egyelőre csak két hetilap - a Debreceni Tükör és a Fáklya - szűnt meg, a Hajdúföld pedig néhány hétig szünetelt. A Munkás- és Katonatanács fentebb ismertetett döntésének értelmében március 23-tól új címmel, új tartalommal, új szellemmel a Tanácsköztársaság nagy eszméinek " orgánumaként látott napvilágot a Debreczeni Ujság. 9' Az új lapként induló Népakarat megtartotta elődje belső szerkezetét, jól bevált rovatait ; csak egy új rovat nyílt, a Pártügyek", ahol rövid, két-három soros párt- és szakszervezeti közleményeket hoztak . Hétfő kivételével minden nap megjelent, utoljára április 23-án. Az első két számot 8, a többit 4 oldalon nyomták. A Munkástanács március 22-i ülésén Kozma A. Lajos azt követelte, hogy az újság szerkesztőbizottságában a kommunisták legyenek többségben ; ezt azonban leszavazták. 9 a Gáspár Endre dr. kommunista hírlapírót és Nemény Vilmost, az egységes Szocialista Párthoz csatlakozó radikális publicistát bízták meg a lap irányításával. Nemény Vilmos - akiről fentebb már szó esett magáévá tette a proletárdiktatúra célkitűzéseit, őszintén küzdött azokért. Gáspár Endre (1897-1955) szintén jó választás volt. A fiatal, debreceni születés ű, több nyelven beszél ő, sikeres műfordításaival és szellemes cikkeivel feltűnt jogászt a polgári demokratikus forradalom érlelte politikai harcossá és marxistává. Tagja lett a KMP helyi csoportjának, s 1919 elején, majd a Tanácsköztársaság napjaiban a város baloldali-kommunista értelmiségének egyik 93 HBmL . XVI. 11/a. 6-7. lev. A Munkás- és Katonatanács március 22-i ülésének jegyzőkönyve (közli : TK . HB-ban. 111-112. old.) ; Elvtársak! Népakarat, 1919. márc . 23 . 94 HBmL . XVI. 11/a. 6-7. lev. 95 HBmL . XVI. 11/b. 1 . 96 . lev. A Kormányzótanács vidéki sajtóosztályának távirata a debreceni direktóriumnak ; HBmL. XVI. 11/b. 1 . 94 . lev. A Kormányzótanács vidéki sajtóosztályának távirata a direktóriumnak . 96 DH . 1919 . márc . 24 . 97 Elvtársak! Népakarat, 1919 . márc . 23 . 98 HBmL . XVI. 11/a. 1. 6-7. lev. TK . HB-ban . 111 . old.

159

vezető alakja .°9 Áprilisban a két szerkesztőt Budapestre akarták hívni, a direktórium azonban nem engedte el őket, mondván : a Népakaratnál nélkülözhetetlenek .loo Érdekesen alakult a kommunista Debreczeni Vörös Ujság sorsa. Március 22-én még teljes volt a bizonytalanság jövőjét illető en . A Munkás- és Katonatanács ülésén még a szerkesztője, Csiha Győző is csak akkor látta szükségesnek egy külön kommunista lap létét, ha a Szociáldemokrata Párt nem teszi magáévá a kommunisták programját . Voltak, akik féltek, hogy ha fenntartják, nem tudják dokumentálni a pártegységet . Elhangzott egy áthidaló javaslat is : két lap jelenjen meg - reggel és este -, közös szerkesztőbizottsággal . Csiha Győ z ő szerint ez nem jó : ha két lap lesz, azok legyenek egymástól függetlenek. Határozatot ekkor nem hoztak ; estére halasztották azt .lol Az esti tanácskozásról fennmaradt töredékes jegyzőkönyvben viszont semmi nyoma, hogy visszatértek volna a kérdésreaoz A KMP debreceni csoportja mindenesetre továbbra is kiadta az újságot, sőt áttért a heti kétszeri megjelenésre . A március 26-i - harmadik helyett tévesen negyediknek sorszámozott - és a március 29-i szám már az új szerkesztőségi helyiségben, az Arany János u. 2. szám első emeletén készült.loa A pártegyesülés után némi szünet következett, a Debreczeni Vörös Ujság újabb s egyben utolsó száma csak április 10-én látott napvilágot, immár a Debreceni Szocialista Párt közlönyeként, s ismét hetilapként. A szerkesztő neve a tanácsköztársasági példányokon sem szerepelt, de a tartalomból következtetve a lap mindvégig kommunista irányítás alatt állt .lo4 A proletárhatalom vezető szerveinek fentebb jelzett megfontolásai alapján változatlanul megjelentek Debrecenben a polgári lapok. A Debreczen. Déli Hírlap éléről eltávozott Nemény Vilmos, a Debreczeni Független Újságot viszont továbbra is Hegedűs Loránt szerkesztette .los Az utóbbi lap néhány száma - nyilván papírhiány miatt - kimaradt, s példányszáma is csökkent . A Hírlap c. esti újság március 23-i (vagyis március 22-én közzétett) számát Székely Imre szerkesztő Vörös Lobogó (A Hírlap) címmel adta ki. Egyik példányára Csobán Endre városi levéltáros 1919. március 3-án feljegyezte : Nem jelent meg! A debr. Munkás- és Katonatanács 1919. III. 22 . esti tanács ülésének jegyzőkönyve szerint Vági István a Hírlap címváltozását nem engedélyezte!"1 °g A szóban forgó jegyzőkönyv fennmaradt töredékében valóban ott áll az idézett kitétel.l°' Ez azonban nem bizonyítja, hogy az említett szám nem került forgalomba . Úgy történhetett a dolog, hogy Székely Imre lapja délben az új címmel jelent meg, s ezt látva hozta meg a direktórium (amelynek Vági egyik tagja volt) azon döntését, miszerint nem járul hozzá a cím módosításához. Nincs kizárva, hogy a címváltozást A Hírlap akkori segédszerkeszt ője, 99 Életének debreceni szakaszáról ld . Kardos László : Gáspár Endre (1897-1955) . Csillag, 1955 . 5 . sz . 1094-1095. old . ; K. P. : Gáspár Endre. Néplap, 1955 . ápr. 24 . ; HBmL. XVI. 10. 1 . 100 HBmL . XVI. 11/b. 1 . 621 . lev. Városi direktórium levele Mayor Józsefhez (dátum nélkül). 101 HBmL . XVI. 11/a. 1. 6-7. lev. (TK. HB-ban . 111-112. old.) ; A Munkás- és Katonatanács március 22-i ülésének jegyzőkönyve . 102 Vö . : HBmL . XVI. 11/a. 9. lev. TK . HB-ban . 112. old. 103 DVU. (L) 1919. márc. 26. 104 Az újabb szakirodalom szerint ekkor is Zsuga Imre szerkesztette . Vö . : Serfíek-Bieliczky : i. m. 30 . old. ; valószínűbb azonban, hogy Csiha Gy őző maradt továbbra is a szerkesztő . 105 HBmL . XVI. 11/b. 1 . 621 . lev. Városi direktórium levele Mayor Józsefhez. A lap Tanácsköztársaság alatti történetéről ld. még Pálfy József visszaemlékezését : i. m. II . r. 3. és 342. old. 106 A Hajdú-Bihar megyei Pártbizottság Archívumában őrzött fotómásolat 1. oldalán. 107 HBmL . XVI. 11/a. 1. 11 . lev. (TK. HB-ban . 114. old.)

160

a kommunista Gáspár Endre kezdeményezte . A Balassa Sándor által szerkesztett Debreczeni Hírlap . Hétfői Újság hézagpótló szerepet töltött be a tájékoztatásban, mivel a hét első napján reggel egyedül ez jelent meg a városban. A hónap közepén ért el Debrecenbe a Sajtódirektórium április 5-i, a politikai sajtó átszervezéséről szóló határozatának híre . Eszerint a lapokat profilozni kellett és címváltoztatással is kifejezésre kellett juttatni a tartalmi átalakulást, a proletárforradalommal való azonosulást.l°s A végrehajtás során összevonták A Hírlap és a Debreczen. Déli Hírlap c. újságokat - pontosabban az utóbbi beolvadt az elsőbe -, s április 17-tői, azaz április 16-án délutántól A Proletár címmel adták kibe Április 16-tói megváltozott a Debreczeni Független Ujság címe is : Debreczeni Vörös Ujság lett. Ez új évfolyam és sorszámozást is kezdett. Hírlapjellege megmaradt, s szellemében sem hasonult címelődjéhez . A központi szervek törekvése a profilozásra Debrecenben nemigen jelentkezett . Talán ekkor dőlt el, hogy a vármegyei direktórium újjászervezi a Hajdúföld c. falusi hetilapot. Az április 20-án újraindított újság feladata a parasztság meggy őzése, a proletárdiktatúra mellé állítása lett volna . Egyetlen száma jelent meg a Tanácsköztársaság idején (április 18-án) a Hajdú Vármegye Hivatalos Lapja c., Sinay Gábor által szerkesztett közlönynek . Február 21 . és április 10. között keletkezett közleményeket tartalmazott ; csupán három álláshirdetés származott a proletárhatalom időszakából . Tovább éltek a színházi és élclapok is, de ezek közül csak a Villám egy példánya, az április 20-i ismeretes .lto Eszerint szerkezete, hangneme nem változott ; vicceinek témája viszont igen : főként a tőkéseket és a város konzervativizmusát figurázta ki . Legszorgalmasabb munkatársa ifj. Széli István volt, aki az újság egészétől elüt ő patetikus, a forradalmi élményt tükröz ő verseket is írt. A másik humoros heti lap", a Bugyi Újság Tanácsköztársaság alatti megjelenéséről csak egy apróhír tájékoztat .lll A Színházi Figaróról szintén a korabeli lapokból tudjuk, hogy áprilisban három száma is napvilágot látott . 112 Hasonló forrásból értesülünk a Színház és Sport c. hetilap kiadásáról .lla A református sajtó az állam és az egyház különválasztásával rendkívül nehéz helyzetbe került, mivel az állami támogatás egyszeriben megszűnt. Ennek ellenére a debreceni egyházi lapok mindegyike folyamatosan megjelent. Csupán a Debreczeni Protestáns Lap c. heti közlöny kényszerült rá, hogy pénzügyi okok miatt felére csökkentse a terjedelmét, s április 5. után csak kéthetente lásson napvilágot .114 A nagyobb tartalékokkal rendelkező Országos Református Lelkészegyesület mindkét hetilapját - a Lelkészegyesület c. hivatalos közlönyt és a Vasárnap c. néplapot - hiánytalanul és a régi terjedelemben ki tudta adni . Az utóbbi 9500 példányban készült, ami - még országos terjesztés mellett is - igen magas szám .lls A Debreceni Lelkészi Tárnak 108 József F. : i. m. 54. old.; A Proletár . A Hírlap, 1919 . ápr. 16. ; DVU. (IL) 1919 . ápr. 16 . 109 A Proletár . A Hírlap. 1919 . ápr. 16.; Megszűnt a Debreczen (Déli Hírlap). Uo . 110 A március 23-i számot még a Tanácsköztársaság előtt készítették. A lap ekkori történetéről ld . Pálfy József: A debreceni élclap-irodalom története. Db . 1963 . 228 . old. (KLTE Könyvtár Ms . 11 /8 .) . 111 D . Hírlap, 1919 . ápr. 21 . Ír róla Pálfy J. : i. m. 235 . old. 112 Népakarat, 1919 . ápr. 4. ; DFU. 1919 . ápr. 4.; ápr. 11 . ; DVU. (IL) 1919 . ápr. 18 . Teljes tenden-

ciózus és félreinformáló tehát Szatai Ferenc szerkesztő egy évvel későbbi írása (Hogy tiltották be az oláhok a Színházi Figarót? Színházi Figaró, 1920. ápr. 2.), amelyben azt állítja, hogy a tanácshatalom el akarta venni tőle a lapot, a szerkesztőségi helyiséggel együtt . 113 A Hírlap . 1919 . ápr. 5 . 114 Kérelem az olvasóhoz. DPL. 1919 . ápr. 5. ; A következő szám április 19-én látott napvilágot. 115 Jegyzőkönyv. . . Lelkészegyesület, 1919 . máj. 3 . 147 . old. 11 Évkönyv V.

egy - a 3., márciusi - száma jött ki, március 29 . és április 5. között . A közölt beszédek és írások a Tanácsköztársaság előtt keletkeztek, csak egy szerkesztőségi üzenet utalt az anyagi gondokra, kérve lelkésztársai fokozott támogatását .lls p Magyar Protestáns Theológus Szövetség Közlöny c. folyóiratának szintén egy számát nyomatták ki, mégpedig áprilisban. Április közepén felmerült egy irodalmi, művészeti és tudományos folyóirat terve. A Művészek és Írók Szakszervezetének írói szakcsoportja kezdeményezte, amely április 15-én tartotta az első megbeszélést ez ügyben .ll' A napilapok április 18-án közölték először, hogy május elsején új folyóirat kerül a dolgozók kezébe . A Népakarat egyúttal felszólította a szakszervezeteket, támogassák a vállalkozást : hívják fel rá a tagok figyelmét, plakátjait ragasszák ki helységeikben, példányait árusítsák a propaganda-iratokkal együtt .llg Az újság két nap múlva előzetes programról is tájékoztatta az olvasókat : Az új rend a kultúra minden vívmányait, a tudomány eredményeit, a művészet szépségeit el akarja juttatni a dolgozó néphez . A komoly, céltudatos kultúraterjesztés a szocializmus egyik legnemesebb feladata . . . Ezt a célt szolgálja az az új folyóirat, melyet a Tanácsköztársaság ad ki . . . " .119 Május címmel, kéthetenként, 32 oldalon, viszonylag alacsony áron akarták megjelentetni. A magas színvonalat - főként a szépirodalmi anyagét - a helyi kiválóságok közreműködésével próbálták biztosítani. A folyóirat szerkesztője Nagy Zoltán, főmunkatársa Oláh Gábor és Kuthy-Térey Sándor lett volna .lzo A lelkes előkészít ő munka hiábavalónak bizonyult : a román megszállás meggátolta a lap kiadását . A sajtó feladatai A sajtópolitika egyik fontos eleme az időszaki sajtó feladatainak kijelölése . Arra, hogy a Tanácsköztársaság debreceni vezetői mit vártak a lapoktól, csupán néhány korabeli újságcikkből következtethetünk. Ezeket olvasva úgy tűnik, felismerték a sajtó nagy szerepét a tudatformálásban, a politikai célkitűzések megvalósításában . A Munkás- és Katonatanács orgánuma, a Népakarat beköszöntőjében így írt : célja, hogy a hírszolgálat pontos ellátásán kívül, a szocialista meggyőződés erejével vigye előre a lelkek forradalmasítását, készítse elő a társadalom minden tagját a világtörténelem nagyszerű átalakulására. Mától kezdve a sajtónak egy törvénye van : köztudatba vinni a teremt ő munka igazságát, teljes erővel el ősegíteni a kommunista társadalmi berendezkedést",lzl Röviden, de pontosan fogalmazódott meg ezekben a sorokban a kommunista sajtó többrétű hivatása : a tájékoztatás, az ideológiai felvilágosítás, az olvasók társadalmi, szocialista nevelése, a politikai mozgósítás. A Debreczeni Vörös Ujság március 29-i számának A tömegek és a 116 Szerkesztői üzenetek. Debreceni Lelkészi Tár, 1919 . 3. sz . III . old. 11 7 Népakarat, 1919 . ápr. 15 . 118 Népakarat, 1919 . ápr. 18 . 119 Népakarat, 1919. ábr. 20 . 120 A szerkeszt őség és a kiadóhivatal a József kir. herceg u. 12 . sz . I. emeletén kapott helyet. Minderről Id . uo .; Felhívás . Uo . : ápr. 18 . ; Új szépirodalmi és művészeti lap Debrecenben. A Proletár. 1919 . ápr. 19. Vö . : Fehér András : A debreceni direktórium kultúrpolitikája . Alföld, 1959 . 2. sz. 108. old. 121 Népakarat, 1919 . márc . 23 .

162

sajtó" c. cikke tovább részletezte a tennivalókat : megbízható és kimerítő tudósítás az ülésekről, a beszédekről, az intézkedésekr ől, s ezzel a tömegek bekapcsolása a politikai hatalomba. Mivel a proletárdiktatúra államának nincs titkolnivalója, minden ténykedését és azok okait tudatni kell a dolgozókkal. A sajtónyilvánosság így lehet a munkáshatalom ellenőrzésének eszköze. Felvetette egy parasztlap szükségességét, amely a szövetségi politika munkása legyen : A legjobb erők, s leghathatóbb tehetségek menjenek ki az apró betűkben a faluba, hogy nagymunkánkban szembe ne találjuk magunkat a szántóföld proletárjaival ." 122 Április 10-én a Debreczeni Vörös Ujság más jellegű feladatról szólt. A tanácsválasztások kapcsán írta : a tényszer ű beszámolók mellől hiányzott a mozgalmak pszichéjébe való bepillantás, a tömegek hangulatának érzékeltetése .l 2 s A Május c. folyóiratot hirdető közleményekben olvasható egy újabb követelmény : az időszaki sajtó járuljon hozzá a művészetek, az irodalom és a tudomány fejlesztéséhez és terjesztéséhez, a munkásság nagy tömegei számára igyekezzen hozzáférhetővé tenni a kultúrát, a műveltséganyagot . 124 Hírszolgálat, politikai propaganda

A napilapok és a Debreczeni Hírlap c. hétfői újság tevékenységének középpontjában a hírszolgálat állt . ANépakarat és a Debreczeni Független Újság budapesti tudósítója továbbra is a helyén maradt, s rendszeresen küldte (telefonon vagy táviratilag) jelentéseit, nemcsak a fővárosból, de néha más megyéből is, pl. a somogyi termelőszövetkezetekr ől.l 2 s A debreceni újságok sok kishírt, számos rövidebb cikket, ritkán hosszabb írásokat is átvettek a fő városi lapokból és a Magyar Távirati Irodától. Közzétették a Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosságok rendeleteit, a Szocialista Párt híreit, a proletárdiktatúra vezetőinek nyilatkozatait, tájékoztattak a legfontosabb országos eseményekről, a tanácskormány külpolitikai akcióiról. Nemigen tükröződtek viszont hasábjaikon a pártvezetés belső vitái. Külföldi tudósítók híján meglep ően gazdag a debreceni sajtó nemzetközi híranyaga. Elsősorban a forradalmi munkásmozgalom terjedésér ől, különösen a kommunizmus eszméinek térhódításáról számolt be . A rendelkezésre álló, eléggé hiányos információk alapján megpróbált képet adni a Szovjet-oroszországban történtekről, a polgárháború folyamáról. Emellett a németországi forradalmat, főként a bajor tanácsköztársaságot kísérte még nagy figyelemmel. A lapok - főleg a tudatosan erre törekv ő Népakarat - segítették a proletárinternacionalizmus érzésének kialakítását, a proletariátus világméret ű osztályharcának sikereiről szólva biztató hangulatot árasztottak. Egy másik, szintén nagyon fontos témakör volt a párizsi béketárgyalások menete, a nagyhatalmak és a kisebb országok álláspontja. Április közepén előtérbe, sőt túlsúlyba kerültek a proletárhaza védelmével kapcsolatos közlemények . Korábban is írtak katonai kérdésekr ől, a Vörös Hadsereg szervezéséről ; a Népakarat erőteljesen agitált a toborzás sikere ér122 DVU. (L) 1919. márc. 29. 123 Mit mulasztott el a napi sajtó? DVU. (L) 1919 . ápr. 10. 124 Új szépirodalmi és művészeti lap Debrecenben . A Proletár . 1919 . ápr. 19. 125 A kommunista termelés eredményei . A somogyi termelőszövetkezetek nagyszer ű munkája. Népakarat, 1919 . ápr. 15 . ; Amikor a dolgozóké lesz a föld. Uo. : ápr. 19 . tt "

163

dekében.l2s Az antant által támogatott román királyi hadsereg intervenciója után két okból is a honvédelmi hírek domináltak. Egyrészt a Tanácsköztársaság egyik dönt ő feladatává vált a mozgósítás, s ebb ől a debreceni lapok is - mindenekel őtt a Népakarat'2' - derekasan kivették a részüket. Másrészt a román támadással szembeni katonai védelmet Debrecenből irányították, néhány napig itt működött a frontparancsnokság . Helyi sajtóról lévén szó, természetes, hogy a közlemények túlnyomó többsége - számban és terjedelemben egyaránt - a helyi eseményekkel, problémákkal foglalkozott . A lapok közölték a Munkás- és Katonatanács, a debreceni és a Hajdú vármegyei direktórium, a városi ügyosztályok rendeleteit és és felhívásait ; írtak a Debreceni Szocialista Párt és a Vörös Őrség tevékenységéről, a forradalmi törvényszékek üléseiről, a politikai nagygyűlésekr ől ; helyt adtak a szakszervezeti, ipar- és sportegyesületi és egyéb hirdetményeknek. A Népakarattal az élen tudósításaikkal és propaganda jelleg ű cikkeikkel komoly szerepet vállaltak a tanácsválasztások előkészítésében ; azok eredményét szintén méltatták.l2 g Terjedelmes cikkekben számoltak be az április 18-i ellenforradalmi lázadás lefolyásáról, felszámolásáról, megmagyarázták a történtek okait.l2 s Nagy teret foglaltak el az újságokban a szocialista átalakulás kérdései . Olvashatunk az üzemek szocializálásáról, a földbirtokrendezésr ől, a termelés, a pénzügyek és a közlekedés megszervezésének nehézségeiről, a közélelmezés gondjairól, a nagyszabású egészségügyi és szociálpolitikai tervekrő l, az egyházakat érintő ügyekrő l stb. Különös figyelemmel fordultak a kulturális élet felé. Ezt nem is annyira a hírek nagy száma mutatja, hanem inkább azok a hosszabb cikkek, beszámolók, amelyek a közoktatás átalakításáról, a pozitív határozatokkal zárult tanítógyűlésrő l, az első proletárhangversenyr ől, a képtár megnyitásáról, a színház előadásairól szóltak. Er ős politikai-ideológiai aktualitás jellemezte a csekély és esetleges szépirodalmi anyagot.lso Helyhiány miatt nem vállalhatták a lapok a tudományok és művészetek népszerű sítését. Mindössze egy mezőgazdasági ismeretterjesztő cikk látott napvilágot, az is a Vasárnap c. egyházi újságban . 131 Összességében elmondható, hogy a helyi politikai sajtó hiteles és részletes tájékoztatást adott a Tanácsköztársaság harminchárom debreceni napjának eseményeir ől, életér ől; a közlemények történelmi forrásértéke igen magas. Mindazonáltal kissé szárazaknak, egysíkúaknak érezzük a lapokat, a Népakarat és az első Debreczeni Vörös Ujság kivételével túlságosan a hírközlésre és a szokványos kommentálásokra szorítkoztak, szemmel láthatóan nem törekedtek önállóságra, saját arculat kialakítására. Könnyű észrevenni azt is, hogy a polgári szerkesztők, újságírók egy része - főleg a Debreczeni Független Ujság (később a második Debreczeni Vörös Ujság) gárdája - nem 126 Pl . Be a Vörös Hadseregbe. Népakarat, 1919 . ápr. 9. ; Czmór Béla : Proletár testvér. Uo. : ápr. 12 . 127 Pl. Halál a bojáruralomra! Népakarat, 1919. ápr. 18 . ; Fel proletárok! Uo . : ápr. 20. ; Félre a kishitűekkel! Uo . : ápr . 22 . 128 Pl . Az első igazi választás. Népakarat, 1919 . ápr. 6. ; Minden proletár szavazzon! Uo. : ápr. 8. ; Testet öltött a proletárakarat! Uo . : ápr. 9. 129 Pl . Fegyelmet és rendet! Népakarat, 1919 . ápr. 19. Az elfojtott ellenforradalom . DVU. (IL) 1919 . ápr. 19 . 130 Példaként néhány verscím : Pröhle Vilmos : Világ proletárjai, egyesüljetek!, DVU. (L) 1919 . márc 29 . ; Farkas Antal : Jön az öcsém. DH . 1919 . márc. 31 . ; ifj. Széll István : Ugy szeretném . . . , Villám. 1919 . ápr. 20 . 131 Sz. Gy. : Egy alkalomszerű gazdasági kérdés . Vasárnap, 1919. ápr . 6.

164

volt őszinte híve a proletárhatalomnak, lojális magatartásukat elsősorban a félelem szülte . Bizonyára nem véletlen, hogy néhány hét, hónap múlva némelyikük - pl. Posch Dezső, Rostkowitz Artúr, Szatai Ferenc - a szélsőjobboldali sajtó hangadói között tűnt fel. A Tanácsköztársaság időszakában megbújtak az objektivitás, a semlegesnek érzett hírközlés álarca mögött ; csupán arra vigyáztak, nehogy politikai hibát kövessenek el, s ezzel ne veszélyeztessék lapjuk létét. Igen jellemző ebből a szempontból a Debreczeni Független Újságból lett Debreczeni Vörös Újság programadó írása, jelesen annak alábbi részlete : ma nincs ideje sem kritikának, sem boncolgatásnak . Ma csak egy kötelesség van : vakon és szent hittel teljesíteni, amit a proletárdiktatúra parancsol" .132 A Népakarat és a főként elméleti, elemző cikkeket közlő első Debreczeni Vörös Ujság nemcsak ismertette az eseményeket, hanem igyekezett azok okait és várható következményeit is megvilágítani. Ez a két lap nemcsak tükre volt a történelmi eseményeknek, hanem azok formálója, a fejl ődés egyik motorja, a proletárdiktatúra egyik támasza is. Mind a kettőt a forradalmi lendület hajtotta előre, következetesen, megingás nélkül . Vonzóvá tette őket a gondos szerkesztés és a viszonylag magas színvonal is. Míves írások más újságokban is akadtak, e két lap cikkeit azonban a gy őzelem pátosza emelte a többi fölé. Ízelítőül néhány mondat a Debreczeni Vörös Ujság egyik vezércikkéből, amely talán a legszebb írás a Tanácsköztársaság debreceni sajtójában : Minden a tied proletár . . . Ha mégy az utcán, a nagy ablakos paloták, miket a te kérges két kezed emelt, most már a tied. A gyárak, melyeknek pokoli zakatolása lázassá tette éjszakáidat és szítta, mint egy vámpír életer ődet, a sajátoddá lettek. A földeken, melyet évszázadokon át véred és verejtéked öntözött, számodra zsendül a vetés. Úr vagy, gazdag vagy, minden a tied . . . ",133 A Népakarat és a Debreczeni Vörös Ujság egyaránt nagy gondot fordított a nem proletár dolgozó tömegek (kispolgárság, tisztviselők, parasztság stb.) megnyerésére . Ma úgy mondanánk, a szövetségi politika jegyében indítottak tudatos, szervezett propagandakampányt. A Népakarat megnyugtatta a városban élő sok-sok kisiparost, kiskereskedőt, kisbirtokost és háztulajdonost : A kommunista világrendnek abból az elvéből, hogy csak azoknak van joguk az élethez, akik dolgoznak, szinte önként és természetszerűleg fakad az, hogy átmeneti időszakban respektálja és meghagyja azokat a kisvagyonokat, amelyek egyéni munkából és nem a munka kihasználásából származtak", 134 A Debreczeni Vörös Ujság az értelmiségieknek címezve cáfolta azt a vádat, miszerint a kommunizmus kizárja az egyéni kezdeményezés lehetőségét és csökkenti az alkotómunka szabadságát.l3 s A kispolgári-értelmiségi rétegek meggyőződésére irányuló törekvés - amelynek nyomai más lapokban is felfedezhetőkl3 B -fontos és hasznos lépés volt, mert semlegességük, netán rokonszenvük a Tanácsköztársaság tömegbázisát erősítette volna. Míg a Népakarat elsősorban a kistulajdonosok, szellemi dolgozók és proletárok sorsközösségével, testvéri összetartozásával érvelt, a Debreczeni Vörös Ujság inkább kény132 DVU. (IL) 1919 . ápr. 16. 133 A tied minden . DVU. (L) 1919 . márt . 26 . 134 Az új rend megkíméli a kis vagyont. Népakarat, 1919 . márt. 30 . ; ld . még : A remegőkhöz . Uo. : ápr. 1. ; Nem nyúlnak a kisvagyonhoz és a proletárházakhoz. Uo . : ápr. 2.; A kisiparososztály és az új rend . Uo . : ápr. 10. ; Gondoskodás az özvegyekrő l és az árvákról . Uo . : ápr. 1 . 135 Az egyéni érvényesülés és szabadság. DVU. (L) 1919 . márt . 26 . 136 A kispolgárhoz . DH . 1919. ápr. 7.; Darvas Simon: Miért omlott össze a régi világrend? A Proletár. 1919. ápr. 23 .

165

szerű szövetségnek érezte a kispolgársággal és az intellektuális elemekkel való együttműködést . Jogosnak vélte a velük szembeni bizalmatlanságot, mert korábban a kapitalizmus uszályhordozói voltak . Mégsem utasította vissza közeledésüket, hisz a szocialista államépítés munkájában rájuk is szükség van.ls' Közelebbi, természetesebb szövetségest látott a parasztságban . A kis- és középparaszti gazdaságok fenntartása mellett foglalt állást, s vitathatatlan előnyei ellenére sem tartotta idő- és célszer űnek a kollektivizálás erőltetését .lss Hasonló szellemben írtak a többi lapok is, a falu és a város szolidaritását emlegetve, a földművelő ket termelésre buzdítva .l3 s Hallgattak viszont a nagybirtokok kisajátítása utáni teendőkről és az agrárproletárokat annyira izgató földosztásról. Feltétlenül szólni kell arról is, hogyan viszonyultak az egyházi lapok a Tanácsköztársasághoz . Magától értetődik, hogy ezek elsősorban a református egyház belső életével és teológiai témákkal foglalkoztak . Nem kerülhették el azonban, hogy a politikai, nevezetesen a vallás- és egyházpolitikai kérdésekbe (az egyház és az állam szétválasztása, a likvidáció lefolytatása, a vallástanítás problémája stb.) bele ne bonyolódjanak. Keresték, kutatták a református egyház, papság helyét a megváltozott körülmények között, a szocialista társadalmi rendben. Különösen kitűnt e téren a Lelkészegyesület, s vele azonos módon nyilatkozott melléklapja, a Vasárnap, valamint a Debreczeni Protestáns Lap is. A Baltazár püspök által vezetett szárny nézeteit fogalmazták meg. Beletörődést, kivárást, engedelmes alkalmazkodást ajánlottak, erkölcsi helytállásra biztatták a lelkészeket és a híveket. Azt mondták, a kommunizmus (mint krisztusi elv) és a teológia összebékíthető, az egyház szerepet kaphat az új világra való lelki, erkölcsi előkészítésben. Abban reménykedtek, hogy mindennek fejében a kormányzat gondoskodni fog a papságról ; még a földjuttatás igénye is felvet ődött.l4 o Egyetlen szerző, Kövér Pál merte nyíltan bírálni a kommunizmus néhány, szerinte gondolt elvét : az ún. nőközösséget és az egyoldalú materializmust . 141 Ideológiaifelvilágosítás Az újságok ideológiai jellegű közleményei a proletárforradalom eszmei kiteljesítését, az olvasók felvilágosítását célozták. Népszerűsítették a marxista tanokat, ismertették a bolsevikok tapasztalatait, válaszoltak az elméleti kérdésekre. Mindebben a Népakarat és az első Debreczeni Vörös Ujság járt elöl jó példával . Az utóbbi Marx, Engels, Lenin, Buharin és mások műveiből kiválogatott hosszabb-rövidebb idézeteket is közölt . Rajtuk kívül a Debreczeni Hiriapban és egy-két alkalommal, a Debreczen, a Debreczeni Független Ujság és az utolsó napon A Proletár hasábjain jelentek meg ideológiai vonatkozású cikkek . 137 A kommunizmus eljöveteléhez . DVU.(L)1919 . ápr. 10. 138 Üzenet a faluba . Uo . 139 Komoly szó a falu népéhez. DH. 1919 . ápr. 7. ; A föld népe . Debreczen, 1919 . ápr. 13 . ; Rostkowicz Artúr : Dolgozzon a föld népe . Hajdúföld, 1919 . ápr. 20 . 140 Vö . : Kónya István : Az 1918-19-es forradalmak és a magyar református egvház . Alföld . 1969 . 7. sz. 58-59. old. 141 Új idők útján. Közlöny, 1919 . 8. sz .

166

A Népakarat már első számában elmagyarázta olvasóinak, hogy a magyarországi proletárforradalom a Kommunista Kiáltványban megjósolt történelmi fejlődés következménye, közvetlen kiváltó oka pedig egy külső té nyező, a Vyx-jegyzék - vagyis az imperialista politika - volt. Az utóbbi okot emelte ki a Debreczen és a Debreczeni Független Ujság aznapi vezércikke is. 14z Mivel a látszatnak engedve elég sokan úgy vélték, hogy a proletárdiktatúra azért győzött, mert az ország integritása veszélyben forgott, a Debreczeni Vörös Ujság szükségesnek látta leszámolni e hiedelemmel. Rámutatott : a tőke alapjaiban ingott meg, elérte fejl ődésének azt a fokát, amelyet elérhetett, s így a történelem örök törvénye szerint meg kellett halnia" . 143 Miközben egy tévedést helyreigazított, a cikkíró maga is hibát vétett : úgy beszélt az imperializmus összeomlásáról, mintha annak automatikusan be kellene következni . Akkoriban ez a vélemény általános volt . 144 Jól példázza ezt a budapesti Darvas Simon cikke, amelyet A Proletár április 23-án közölt . Az újságíró szerint a kapitalista társadalom ellentétei szükségszerű en e rend felbomlásához vezetnek, a proletariátus fellépése csak siettette ezt a folyamatot. Hasonló mechanikus felfogást tükröz a szintén fővárosi Andorka Sándor elmaradt debreceni előadásának a Népakaratban közzétett szövege : miként az anyag mozgásának legfejlettebb formája a tudat, a társadalom is mindenképpen eljut a tudatos rendig, a kommunizmusig .l 4s A proletárforradalom célkitűzéseiről és vívmányairól nagyon jó összefoglalást adott a Debreczen c. déli hírlap április 3-i (azaz április 2-án megjelent) száma. Tíz pontban sorolta fel, hogyan látták akkor a szocialista társadalom lényegi vonásait : 1 . teljes önkormányzat a proletariátus tömegeinek (a tanácsok révén) ; 2. az osztálykülönbségek és a kizsákmányolás felszámolása ; 3. a termel őeszközök és a tőkeforrások, bankok megváltás nélküli kisajátítása a dolgozók összessége által, az üzemek munkásigazgatása, a munka nélküli jövedelem megszüntetése; 4. sajtó-, egyesülési és gyülekezési szabadság - de csak azoknak, akik a kizsákmányolás ellenére, s a munkásság javára használják azt ; 5. a dolgozók maguk hozzák a törvényeket - de csak olyanokat, amelyeket végre tudnak hajtani, illetve ellenőrizni tudják a végrehajtást ; 6. a dolgozók fölött dolgozók bíráskodnak ; 7. olcsó közigazgatás ; 8. a nemzetközi proletariátus testvéri szövetsége ; 9. a szocializmushoz vezető intézkedések haladéktalan életbe léptetése, a proletárok fel-, a polgárság lefegyverzése; 10. a dolgozók egyenl ősége .l 4e Azonnal szembeötlik, hogy a cikkíró nem azonosította a Tanácsköztársaságot a szocializmussal . A szocializmus" szót egyébként ritkán használták, s akkor sem a mai jelentéssel, hanem a kommunizmus" szinonimájaként. Marx nyomán megkülönböztették a kommunista társadalom két szakaszát, ám az elsőt egyszerűen az átmenet vagy a proletárdiktatúra szakaszának nevezték, amit viszonylag rövid idő n belül felvált az osztály- és állam nélküli kommunizmus.l4' 142 A magyar proletariátus dicsősége . Népakarat, 1919. márc . 23 . ; Nemény Vilmos : Éljen a Magyar Tanácsköztársaság . Debreczen, 1919. márc .23.; Proletárok világszövetsége . DFU. 1919 . márc . 23 . 143 A kommunizmus eljöveteléhez . DVU.(L)1919 . ápr. 10 . 144 Hajdú Tibor : A magyarországi Tanácsköztársaság . Bp . 1969. 264. old . 145 Darvas S . : i. m. A Proletár. 1919 . ápr. 23 . ; Szellemi és testi munka a kommunista termelésben . Népakarat, 1919. ápr. 8. 146 Mit hoz a Tanácsköztársaság? Debreczen, 1919. ápr. 3. 147 Ebben is a központi álláspont visszhangja érződik. Vö . : Hajdú T. : i. m. 265. old. ; TK . HB-óan . 222. old.

167

Hiányzott a szóban forgó Debreczen-cikkből a párt vezető szerepének említése . Ez más, a proletárdiktatúra politikai kérdéseit taglaló írásokból is kimaradt. A politikai felépítményt csaknem kizárólag az államra szűkítették le. Bírálták azt a közismert szociáldemokrata tételt, miszerint a forradalom eszméinek megvalósítása az adott állam keretei között, parlamentáris úton is elképzelhető. Leszögezték : a régi államgépezetet szét kell zúzni, új állami rendet kell teremteni ; a kommunizmushoz való átmenet államformája egyedül a szovjetrendszer lehet.las Több közlemény is indokolta, az új társadalmi rendben miért van és lesz szükség - legalábbis egyelőre - az államra : az átmeneti időszakban még folyik az osztályharc, a volt elnyomókkal és híveikkel szemben diktatúrát kell gyakorolni ;l4 s a tömegeket a proletárállam forradalmasítja, formát ad, irányt szab alkotó lendületüknek ;lso a tanácsrendszer biztosítja, hogy minden dolgozó (a nem-proletár dolgozó is) részt vehessen a politikai életben, a kormányzásban ;lsl a megváltozott igazságszolgáltatás megvédi az ember legszentebb, legő sibb jogait . . . : a munkához való jogot és az élethez való jogot" .lsz A munka nemcsak jog, hanem kötelesség is, s a kényszerítő erő szintén az állam. A Népakaratban megjelent Diktatúra és polgárság" c. cikk szerzője Karl Marx A szociáldemokrata pártprogram kritikája (ma A gothai program kritikája címen ismeretes) c. műve alapján kifejtette : az átmeneti szakaszban még megmarad a munkakényszer, amit a proletariátus diktatúrája biztosít. A kommunizmusban már a mindenki tehetsége szerint, mindenkinek szükségletei szerint" elv fog érvényesülni, s az egyéniség értékmér ője a munka lesz .lsa Már a címe is nagyon kategorikus a Debreczeni Hírlap cikkének :  Aki nem dolgozik, ne is egyék!" Írója kijelentette : akommunista társadalomban a munka kötelező jellegű, mert ez az emberi lét alapja és gyökere. A termelt javak csakis a munkát, a munkást illetik meg, csak az fogyaszthat, aki dolgozik .ls4 Aki viszont dolgozik, annak a megélhetése biztosított .lss A szellemi és a fizikai munka viszonyáról adott kissé vulgarizált magyarázatot Andorka Sándor fentebb említett előadásának második része. Gondolatmenete nagyjából a következő : a kommunizmusban roppant méreteket ölt a munkamegosztás ; a munkaidő megrövidül, mindenki csak egy kicsi, részletmunkát végez ; az ember kultúrlénnyé válik ; óriási termékbőség lesz ; a felszabaduló idő felhasználásának lehetősége a közelebbről meg nem határozott életöröm", ami szerinte az ember célja.lss A tulajdonviszonyok és a kizsákmányolás összefüggését fejtegette a Debreczeni Vörös Ujság április 10-én. A szemléltető példákkal teli, lendületes írás szerzője abból indult ki, hogy a szegénységért nem az egyes tőkés vagy föld birtokos a felelős, a nyomor igazi oka a magántulajdon, pontosabban a polgári tulajdon . A két kategóriát ugyanis elhatárolta egymástól . Az első nem lehet 148 Miért kellett a régi államnak elpusztulni. Népakarat, 1919 . ápr. 3.; Nem kell parlament. DH. 1919 . márc . 31 . 149 Az utolsó küzdelem . Népakarat, 1919 . ápr. 5. 150 A forradalom jelentősége . DVU.(L)1919 . márc . 26 . 151 A proletárdiktatúra. Népakarat, 1919 . ápr. 17 . 152 Jogrend az új világban . DH . 1919 . ápr. 14 . 153 Népakarat, 1919. ápr. 3. 154 DH . 1919. ápr. 7. 155 A kispolgárhoz . DH . í919 . ápr. 7 . 156 Szellemi és testi munka a termelésben . Népakarat, 1919 . ápr. 8.

168

a kizsákmányolás forrása ; ide sorolta a ruhát, az ennivalót, a lakóházat (ma a személyi tulajdon fogalmát használjuk ezekre), de a kisparaszt földjét is. A polgári tulajdon alatt azt értette, ami értéktöbbletet ad ; pl. az a paraszti föld, amit már másokkal dolgoztat a birtokos . A kommunisták a tulajdon első formáját pártolják, a másodikat viszont halálra ítélik .ls' A kommunizmusra szórt rágalmak közül talán a nőközösség és az ezzel kombinált erkölcstelenség vádja volt a legdivatosabb és a legelterjedtebb. Három újságcikk is vállalkozott a cáfolatára, kifejtve : a kommunizmus, s csakis ez teszi igazán szabaddá a szerelmet ; a szocialista társadalom új, tiszta erkölcsöt állít a régi, hazug valláserkölcs helyébe. A következőkkel érveltek : a kapitalizmus arra kárhoztatta a nőket, hogy eladják a testüket és érdekházasságot kössenek; a proletárhatalom megteremti a nők egyenjogúságát, garantálja megélhetésüket, s ezzel elejét veszi a prostitúciónak ; a nő szabadon fogja megválasztani élettársát ; a házasság új, magasabb rendű válfaja valósul meg, eltűnik a hozomány döntő szerepe, és helyébe az érzelem, a szerelem lép.lss A debreceni újságokban többször is megfogalmazódott, hogy a magyarországi forradalom egy világméret ű folyamat része, a magyar proletariátus az egész világot átfogó küzdelem élharcosa .lss Szerves és tömör egész, fenséges megnyilvánulás, elementáris erő a nemzetközi proletárforradalom" - írta március 29-én a Debreczeni Vörös Ujság, s példaként az oroszországi és a hazai események hasonlóságát, szoros összefonódását hozta fells° A Debreczeni Hírlap két nappal később keltezett cikkének ugyanez az alapgondolata. A szerző kifejtette, hogy a proletárforradalmak új korszakot nyitottak a világtörténelemben, a munkásosztály hatalma azonban csak akkor válhat véglegessé, ha mindenhol legy őzi a burzsoáziát.lst Mintha csak ezt ismételné a Népakarat, hozzátéve : a proletariátus feltétlenül diadalmaskodni fog e harcban, s ez lesz az emberiség utolsó háborúja.ls2 Felbukkant a Tanácsköztársaság ideológiájára általában jellemző illúzió is : a világ proletárjainak egyesülésében mindenütt lehullanak a mesterséges országhatárok", egy csapásra megszűnnek a nemzeti ellentétek .lss Debrecenben is azt hitték, hogy az imperializmus bukása igen gyorsan bekövetkezik . A Népakarat még akkor is, április 23án reggel is a világforradalom közeli győzelmének reményével biztotta a csüggedőket, amikor az intervenciós román királyi hadsereg már a város kapui előtt állt .184

157 Üzenet a faluba . DVU.(L)1919 . ápr. 10 . 158 A nőközösségről. DVU.(L)1919 . márc . 29 . ; Mesék a szabadszerelemr ől. A szocialista erkölcs megvilágítása . DH . 1919 . ápr. 14 .; Kommunizmus és erkölcs, A jövő társadalma . Uo . : ápr. 21 . 159 A magyar proletariátus dics ősége. Népakarat, 1919 . márc . 23 . ; Megindult a lavina . Uo . : ápr. 9. ; A vörös áradat . Uo. : ápr. 13 . ; Vörös csillag a francia katonasapkákon . Uo . : ápr. 15 . ; Terjed mint a vallás . DFU . 1919. ápr. 13. 160. Párhuzam a két orosz és két magyar forradalom között . DVU.(L)1919 . márc . 29 . 161 A diadalmas proletárforradalom. DH . 1919. márc . 31 . 162 Az utolsó küzdelem . Népakarat, 1919. ápr. 5. 163 Miért nem ragaszkodunk a területi integritáshoz? Népakarat, 1919. ápr. 10. ; Miért nem állunk a területi integritás alapján. DFU. 1919 . ápr. 10 . Vö .: Hajdú T. : i. m. 263. old. 164 Nyugalom, nyugalom! Népakarat, 1919 . ápr. 23 .

169