Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. Tel.: 510-323 J-16520-3/2012. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról
Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és a Képviselő-testület határozatával értékelésre megküldi a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. Az értékelés formáját, tartalmát is meghatározza a gyermekvédelmi törvény, az alábbiak szerint: • • • • • • • •
a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseit, feladatait (a mellékelt tájékoztató) a jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedéseket, a bűnmegelőzésben való részvételt, a felügyeleti szervek tapasztalatait, a jövőre vonatkozó feladatok.
Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 94. § (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni
2 ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles működtetni. (4) A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. (5) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. (6) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, - eltérő megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is. (7) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást. (8) A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének a bölcsőde működtetése mellett családi napközi formájában is eleget tehet. 94/A. § A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését a külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás útján is biztosíthatják. Szentes város demográfiai adatai a 0-18 éves korosztály összetételére vonatkozóan:
Korcsoport 0-3 éves 4-6 éves 7-14 éves 15-18 éves Összesen:
fiú 500 377 1207 717 2801
2009. lány együtt 474 974 351 728 1111 2318 757 1474 2693 5494
fiú 481 386 1161 684 2712
2010. lány együtt 477 958 359 745 1047 2208 719 1403 2602 5314
fiú 437 411 1138 653 2639
2011. lány Együtt 451 888 366 777 999 2137 713 1366 2529 5168
3
I. fejezet Az önkormányzat által a gyermekek védelmét biztosító ellátások 1) pénzbeli és természetbeni ellátások • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2) személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák • gyermekjóléti szolgáltatás • gyermekek napközbeni ellátása - bölcsődei ellátás - óvodai, iskolai napközbeni ellátás - családi napközi • családok átmeneti otthona • gyermekek átmeneti otthona • helyettes szülői hálózat Pénzbeli és természetbeni ellátások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat a Szociálpolitikai Osztályon lehet igényelni. Az osztály látja el a jegyzői gyámhatósággal kapcsolatos feladatokat is. Az osztály létszáma 9 fő, ebből 2 fő teljes munkaidőben a gyermekvédelmi támogatásokkal kapcsolatos feladatokat látja el, vagyis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások kiutalását (élelmiszerre, ruhaneműre, megélhetésre, napközi térítési díjra stb.), a halmozottan hátrányos helyzet megállapítását, valamint az önkormányzati ösztöndíj támogatások elbírálását. Továbbra is az Osztály biztosítja a megszűnt Magyar Államkincstár Családtámogatási Kirendeltsége helyett az ügyfelek számára a különféle igénylőlapok (családi pótlék, gyes, gyet, gyed, fogyatékossági támogatás stb.) elérhetőségét, amely nagymértékben megnöveli az ügyfélforgalmat. A jegyzői gyámhatósági feladatokat 1 fő ügyintéző kapcsolt munkakörben látja el, ami azt jelenti, hogy a szociális törvényben előírt feladatok (egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyezése, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) mellett végzi a gyámhatósági munkát, amely sok esetben azzal is jár, hogy azonnali intézkedést igénylő esetekben (pld. ideiglenes elhelyezés) a többi feladatot másik ügyintézőnek kell átvenni. A Szociálpolitikai Osztály végezte a kistérségben működő gyermekvédelmi alapellátások működési engedélyezési eljárását is. Jogszabály változás következtében 2011. július 1-jétől a hatáskör a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalához került, az eredeti iratanyagokkal együtt. Az Osztály
4 jelenleg Szentes város fenntartásában lévő szociális, valamint gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezésével kapcsolatos ügyeket tartja karban. A Szociálpolitikai Osztály 2011. évi ügyiratforgalma 21.665 db fő-, és alszámon iktatott ügyirat volt. Támogatásban részesülők átlagos létszáma segélytípusonként Támogatás megnevezése Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény Napközi térítési díj Óvodáztatási támogatás Halmozottan hátrányos helyzet megállapítása Önkormányzati ösztöndíj
Fő 1517 20 1396 462 47 331 207
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg abban az esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre eső jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át ( 2011. évben 37.050,-Ft). Az egy főre jutó összeghatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-a (2011. évben 39.900,-) volt, • ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozta, • ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, • ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. A támogatással együtt járó kedvezmények is bővültek 2011. évben, mivel a gyermekétkeztetés esetében ingyenes ellátásra jogosultak köre az általános iskola 8. osztályába járó gyermekekre is kiterjedt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak részére évente kettő alkalommal alanyi jogon egyszeri támogatás kerül kiutalásra augusztus és december hónapokban, melynek teljes összegét központi forrás finanszírozta. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek kor szerinti megoszlása: Gyermekek száma kor szerint 2009. 12.31. 2010. 12.31. 2011. 12.31.
6 évesig 414 384 366
7-14 évesig 684 653 626
15-18 évesig 328 257 307
19 év felett
Összesen
112 165 145
1538 1459 1444
5 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma szerint: Családok száma 2009. 12.31. 2010. 12.31. 2011. 12.31.
1 gyerme kes család 420 472 439
2 gyerme kes család 257 291 230
3 gyermek es család 115 109 108
4-5 gyermekes család
családok száma a
6 vagy több gyermek es család 51 6 51 6 46 4
Összesen
849 929 827
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására, valamint folyósítására akkor kerülhetett sor, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek gyámja • a gyermek tartására köteles, és • nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesült. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege egységesen a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 %-a, 2011. évben havonta 6.270,-Ft volt. Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) a naptári év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) a naptári év első felében történik, de júniusig nem telt el két hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) a naptári év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) a naptári év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el két hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában, bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli, óvodáztatási támogatást kell folyósítani. A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A pénzbeli támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint.
6 2011. évben 47 gyermek esetében került megállapításra, és kifizetésre az óvodáztatási támogatás. A családokat abban az esetben, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a nyugdíjminimum 50 %-kal növelt összegét, amely 2011. évben 42.750,-Ft volt, az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthette. Ellentétben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával, itt van lehetőség méltányosságra, így egyedi elbírálás alapján minden rászoruló kaphat segítséget. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható: a) átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére, b) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő gyámhivatali visszahelyezés elősegítésére, c) beiskolázásra, d) gyógyszerre, e) élelmiszerre, f) ruhaneműre, gyermekintézmények térítési díjának megfizetésére, g) váratlan, előre nem tervezhető, önhibán kívüli kiadásokra (pld. baleset, elemi károsultság) A természetbeni ellátások nagy hányadát tették ki a napközi térítési díjak. 2011. évben is megszervezésre került a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével a gyermekek nyári étkeztetése. Nyári gyermekétkeztetés 2011. évi szabályai: • • • • •
a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeket lehetett figyelembe venni, az összes rendszeres kedvezményre jogosult gyermek 50 %-a után lehetett pályázni úgy, hogy ugyanannyi gyermeket önerőből kell étkeztetni, legalább 45 munkanapon keresztül kellett biztosítani az étkeztetést, egy gyermekre igényelhető napi támogatási összeg 370,-Ft volt, a támogatás összege a pályázatban megjelölt támogatási összeg 32 %-a lehetett.
A fentiek alapján összesen 515 gyermek nyári étkezésének megszervezésére került sor olymódon, hogy az önkormányzat közel 7 mFt saját erőt biztosított a 4.2 mFt központi támogatáshoz annak érdekében, hogy a leghátrányosabb helyzetben lévő általános iskolás korosztály részére biztosítható legyen az ellátás. Ugyancsak természetbeni ellátás keretében kaptak a családok élelmiszer-, valamint gyógyszerutalványt, ezzel is biztosítva a valóban célszerű felhasználást. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatással 1396 gyermeket támogatott az önkormányzat ruhanemű, élelmiszer, valamint más szükségletek kielégítésére. Emellett ugyancsak a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében került átvállalásra 462 gyermek napközbeni ellátása, étkeztetése. Természetesen a
7 számokban átfedések lehetnek, hiszen aki étkezésre kapott támogatást, mellette még pld. ruhaneműre, vagy más szükségletekre kaphatott segítséget, amely gyermekenként 15.834,-Ft támogatást jelentett. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra fordítható forrásból került megszervezésre a szociális állattartási program, melynek keretében 25 család kapott választási malacot, és takarmányt. A helyi rendelkezések értelmében szociális rászorultságtól függően önkormányzati ösztöndíjat kaphattak azok a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok, akik anyagi helyzetüknél fogva erre rászorultak. A Képviselő-testület döntése értelmében a támogatás összege 30.000-50.000,-Ft-között van. 2011. évben 207 fiatal kapott ilyen típusú támogatást. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet értelmében az a gyermek, akinek szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát fejezték be, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után különböző többletszolgáltatások igényelhetők, különösen • ingyenes étkeztetés, • ingyenes tankönyvellátás, • Útravaló Ösztöndíjprogram, • szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program stb., amelyek a tanuló iskolai sikerességét segítik elő. Ahhoz, hogy a tanuló jogosultságát meg lehessen állapítani, ahhoz a szülők önkéntes nyilatkozata szükséges. 2011. évben 331 gyermek esetében került megállapításra, hogy halmozottan hátrányos helyzetű. II. fejezet A jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nyújtó intézményrendszer 2011. évi tevékenységének összefoglalása A védőnői szolgálat, valamint a házi gyermekorvosok a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai, szorosan kapcsolódnak a gyermekvédelmi rendszerhez. Szentes városban 15 védőnői körzet működik, jelenleg 14 területi védőnő látja el a védőnői feladatokat, egy körzet folyamatos helyettesítés alatt áll. A középiskolákban két ifjúsági védőnő is dolgozik. A védőnői körzetek Szentesen vegyesek, területi és iskolai munkát egyaránt ellátnak. A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) EüM rendelet szerinti fontosabb védőnői feladatok: z a törvényes képviselővel előzetesen egyeztetett gondozási terv alapján a családlátogatás, védőnői tanácsadás keretében folyamatos, célzott és
8 szükséglet szerinti gondozás végzése, továbbá a harmonikus szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és a szocializációjának segítése, valamint a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása,... z a területi védőnő írásban értesíti a körzetébe tartozó érintett gyermek törvényes képviselőjét a védőnői vizsgálat esedékességéről, jelentőségéről, helyszínéről és időpontjáról, a vizsgálat elmulasztásának a gyermekegészségi állapotára vonatkozó lehetséges következményeiről. z A területi védőnő által elvégzendő szűrővizsgálatok ideje: 1, 3, és 6 hónapos korban, valamint 6 éves korig évente (abban a hónapban, amikor a gyermeknek a születésnapja van).A védőnő a gyermek szülője részére a vizsgálat eredményéről leletet ad. z a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos értesítése, ha a törvényes képviselő a területi védőnői ellátás (a családlátogatás) igénybevételét megtagadja, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén. A területi védőnői gondozás szakterületei z z z z z z z z
Családgondozás, Nővédelmi gondozás, Várandós anya és családjának gondozása, Gyermekágyas,- szoptató anya és családjának gondozása, Újszülött, csecsemő és családjának gondozása, 1-3 éves korú kisded és családjának gondozása, 3 éves kortól a beiskolázásig a gyermek és családjának gondozása, Otthongondozott 6-18 éves gyermekek családjának gondozása.
Egyéb tevékenységeik
Anyatejgyűjtés szervezése Helyet biztosítanak a csecsemőápolási és egészségnevelési, valamint az elsősegélynyújtó verseny megrendezésének is, melyet a Vöröskereszttel közösen szerveznek Karitatív munkát végeznek (ruha-, élelmiszerosztás, bútor, játék, babakocsi, gyerekágy közvetítése) Babamasszázs tanfolyamok szervezése 6 kolléganő irányításával igény szerinti időpontokban a Havas házban (Ady E.u.17.) Baba-mama klub szervezése 2004 óta a Rózsavölgyi házban (Ady E.u.18.) Születés Hete rendezvény szervezése a Vöröskereszttel és a Szülészettel közösen Anyatejes Világnap szervezése 2004. óta minden évben. A Szentesi Védőnői Szolgálat az Ady Endre utca 17. szám alatti Központi Csecsemő- és Kisgyermek tanácsadó, illetve az Ady Endre utca 18. szám alatti Terhes tanácsadó épületére elnyerte a „Bababarát Terület” címet. Itt biztosítanak kulturált körülményeket a kismamáknak, hogy bármikor megszoptathassák gyermeküket.
9 Statisztikai mutatók Születésszám
300 250 200 150 100 50 0 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
A gondozott gyermekek száma 2008-ban 1679 fő, 2009-ben 1751 fő, 2010-ben 1703 fő, 2011-ben pedig 1666 fő volt. A gyermekvédelmi céllal 67 családot látogattak meg. A jelzés többnyire írásban történt, amit általában telefonos vagy személyes egyeztetés előzött meg. Szociális okból veszélyeztetett kismama 2010-ben és 2011. évben is 16 fő volt (ebből 8 fiatalkorú). 2010-ben 2 titkolt terhességből született gyermek, 2011-ben ilyen nem volt. Otthonszülés 2011-ben nem történt és a védőnői látogatást egy család sem utasította vissza. Az iskolai munka nehézségei: z A legtöbb védőnő megfelelő együttműködésről és jó kapcsolatról számolt be az iskolákkal kapcsolatosan. z Nehézségek főként az orvosi szobák felszereltségének hiányából adódnak továbbra is, az eltelt év óta kevés változás történt. A felszerelt orvosi szobák sem mindig felelnek meg az előírásoknak (pl. folyosón végzett szemészeti vizsgálat.) z A szűrővizsgálatok időpontjának egyeztetése néha még mindig problémát okoz. z A hajtetvesség kérdése 2011-ben is problémákat okozott- általában ugyanazoknál a gyerekeknél fordul elő, ugyanazok a családok nem kezelik le és ugyanazok a családok nyilatkoznak, hogy a védőnők nem végezhetik el a gyermekükön a tisztasági szűrést. z Az anyagi problémákra vezethető vissza az is, hogy, ha a diákok el is jutnak a szakrendelésekre, nincs pénze a családnak a szükséges segédeszközre.
10 Hosszú évek után 2011-ben nyílt lehetőség a HPV védőoltás beadására az önkormányzat támogatásával. A testület döntése értelmében igény szerint az 1998ban és 1997 második félévében született, szentesi állandó lakcímmel rendelkező lányok kérhették az ingyenes vakcinát. 138 leány kérte és kapta meg a védettséget adó oltást. A védőnők által jelzett felmerülő problémák évek óta ugyanazok: 9 első helyen az anyagi problémákat említik – mélyebben gyökerező társadalmi probléma, ez egy folyamat, amely egyre több családot érint, ez főleg a munkahely hiányából adódik. A pénzhiány mindenre kihat. 9 elhanyagolt lakókörnyezet, 9 rossz szociális körülmények, 9 gyermekelhanyagolás, gyermekbántalmazás, 9 gyermekellátási problémák, viselkedési problémák (rossz minta alapján), 9 párkapcsolati problémák, sok a válás, családon belüli erőszak, 9 lelki terror, 9 elmaradt védőoltások. A gyermekvédelmi feladatot ellátó személyekkel általában jó a védőnők kapcsolata, de nincs együttműködés zökkenők nélkül. Amennyiben a családok életében zavart látnak, mint elsődleges jelzőrendszer, jelzik a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a Gyámhatósággal és a Pedagógiai Szakszolgálattal is. Házi gyermekorvosok, iskola-egészségügyi szolgálat A gyermekek orvosi ellátásának személyi és tárgyi feltételei változatlanok voltak az eltelt évben. A háziorvosi praxisok betöltöttek, változatlanul probléma, hogy nincsenek kialakítva megfelelő orvosi szobák az iskolákban. A házi gyermekorvosi praxisokban a gyermeklétszám csökkenése mutatható ki, az iskola-egészségügyi szolgálatnál hozzávetőlegesen 2300 főt látnak el. Jellemző betegségek a házi gyermekorvosi praxisokban z Légúti betegségek. 5,7-30%, z Magas vérnyomás:0,6-15%, z Allergiák: 2-30%, z Elhízás:30%, z Mozgásszervi: 10-20%, z Szemészeti problémák: 19-20%. Jellemző betegségek az Ifjúság-egészségügyi Szolgálatnál z Légúti krónikus betegségek: 4-5% z Magas vérnyomás l,7-26 % Gyakran előfordul, hogy asztmás fiatal dohányzik is, miközben betegségére tekintettel felmentést, illetve könnyítést kér. z Allergiák, atopiás betegségek: 3,8-17,1%
11 z z z z
Elhízás: 7,8%-22% Mozgásszervi betegségek: 22% Szemészeti problémák, kancsalság 3,8% -48% Mentalis és pszichés problémák
Jellemző betegségek általános okai z Egészségügyi ismeretek hiánya, z Anyagi problémák, rossz szociális körülmények, z Egészségtelen táplálkozás, z Sok válás, z Tanult tehetetlenség, z Hanyagság, nemtörődömség, z Betegségelőny. A heveny fertőző betegségek előfordulásának okai a nem megfelelő lakókörnyezet, zsúfolt gyermekközösség, a gyermekek nem megfelelő higiéniája, a család elégtelen ismeretei a higiéniáról, a család nemtörődömsége. A krónikus légúti betegségek okai többek között a helytelen táplálás, az aktív és passzív dohányzás, légszennyezés, légúti pollenterhelés. A mozgásszervi elváltozások a kevés mozgásra - tv, számítógép extrém mértékű használata -, valamint a túlsúlyra vezethetők vissza. Az elhízás fő okai a helytelen táplálkozás, mind minőség, mind mennyiség tekintetében, kevés mozgás. Ebben az esetben van nagy jelentősége a testnevelés alóli felmentéseknek, amelyek még rontanak a helyzeten. Megoldás lehetne a speciális obes torna, amit a túlsúllyal küzdők is tudnának végezni. Pszichés problémák közül a szorongás, depresszió, iskolai stressz a legjellemzőbb gond. A fentebb felsorolt betegségeket, problémákat még jobban felerősíti a sokszor tapasztalt családi nemtörődömség. A jelzőrendszer működése a gyermekorvosok véleménye szerint egyre jobb, fontos, hogy egyértelmű jelzés utak épüljenek ki oda-vissza. Továbbra is fontosnak ítélik az összefogást, a szeretetteljes segítséget. A megelőzés érdekében fontosak a prevenciós előadások az ellátott oktatási intézményekben, a gyermekek egészségügyi ismereteinek fejlesztése, szükség esetén személyes tanácsadás, a már meglévő programok (AHA, HPV) folytatása. Az elhízás kapcsán a helyes táplálkozáshoz elengedhetetlennek ítélik az iskolai étkeztetés javítását, megfelelő testnevelés órák megszervezését. Bölcsődei, óvodai gyermekvédelem Szentes Város Önkormányzat Bölcsődéje a gyermekjóléti alapellátás része. A családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény a gyermekek 20 hetes korától-3 éves koráig.
12
A bölcsődei ellátás iránt egyre nagyobb lett az igény. A felmerült igényeket az intézmény nem tudta maradéktalanul ellátni, ezért vált szükségessé a bölcsődei férőhelyek számának emelése. A város kisgyermekes családjainak bölcsődei ellátására vonatkozó igényeinek maximális biztosítására, valamint az épület infrastrukturális fejlesztésére, a szobák bútorzatainak elengedhetetlen cseréjére, játékeszközök korszerűsítésére, bővítésére a Dél-alföldi Operatív Program keretében került sor. A pályázat kedvező elbírálása után 2010. júniusában megkezdődött az épület felújítása, bővítése. A kivitelezés befejeztével, 2011. június 30-tól, 120 férőhelyes intézményként működik a bölcsőde. A bölcsőde nyitvatartása: 6-17 óráig tart. A felújított és kibővített intézményben 5 egységben, 10 gyermekcsoport elhelyezését biztosítják. Egy egység kocsitárolóból, öltözőhelyiségből, szülők részére kialakított várakozó sarokból, mosdóból, raktárhelyiségből és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó udvarból áll. Az udvarokon homokozó, mászóka, csúszda, babaház került beépítésre. A játszótereket sövénnyel, illetve alacsony kerítéssel választották el egymástól. A tárgyi feltételek, a berendezés, bútorzat, kiválónak mondhatóak. Esztétikusak és a gyermekeknek biztonságos környezetet nyújtanak. A játékeszközök frissítése, bővítése is megtörtént. A gondozónők munkáját dícséri a csoportszobák otthonossága, hangulatossága. A bölcsődés korú gyermekek igényeinek megfelelő mennyiségű és minőségű játékkészlet rendelkezésre áll. Udvari játékeszköz készletük is jelentősen bővült. Csoportonként 2-2 fő kisgyermeknevelő neveli, gondozza a gyermekeket. A sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni fejlesztéséhez biztosítják a szakembert, és a fejlesztő helyiséget. A bölcsődébe járó kisgyermekek részére napirendbe illesztve lehetőség van az újonnan kialakított só-szobában heti 15-30 percet eltölteni a téli időszakban, mely jótékony hatású a légúti betegségek, asztma, allergia kezelésében. A gyermekek élelmezése – a Központi Gyermekélelmezési Konyha által szállított alapanyagokból - helyben főzéssel, házi gyermekorvos által is véleményezett étlaptervezéssel történik. A speciális diétát igénylő gyermekek étrendjét is elő tudják állítani. A bölcsődébe járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását, a bölcsődét szerződés szerint látogató gyermekorvos, Dr. Végh Erika látja el. A játszócsoportot 2011. szeptember 05-től működtetik. A gyermekek 8-12 óráig szüleikkel, illetve hozzátartozóikkal együtt látogathatják abból a célból, hogy együtt játszanak az intézmény által megteremtetett kedvező körülmények között. Szolgáltatásaik közé tartozik az időszakos, valamint házi gyermekfelügyelet. A szolgáltatás lényege, hogy a szülő elfoglaltságának idejére néhány órára kérheti gyermeke felügyeletét a bölcsődében, vagy saját lakásában. Azok tudják igénybe
13 venni e szolgáltatást, akik nem akarnak visszatérni a munka világába a GYES ideje alatt, de a gyermeket egy rövid időre gyermekközösségbe szeretnék elhelyezni. Az óvodák statisztikai adatai szerint 2011. évben 979 fő gyermek ellátásáról gondoskodtak. Ebből hátrányos helyzetű 285 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 66 fő, sajátos nevelési igényű 34 fő, és veszélyeztetett gyermek 12 fő. Az óvodai nevelés tekintetében is mindenkor a gyermekek érdekét tartják szem előtt, ahol tudnak segítenek, tájékoztatnak, családlátogatást végeznek. Figyelemmel követik a gyermekek, családok helyzetének alakulását, dokumentálják munkájukat. Igyekeznek kiemelt segítséget nyújtani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében. A szülőkkel jó kapcsolatot alakítottak ki, akik kérik és szívesen fogadják az óvoda segítségét, együttműködnek, bár a szülői értekezleteken, tájékoztató előadásokon, rendezvényeken általában kisebb az érdeklődés. Együttműködés, segítőkészség, jó kapcsolat jellemzi a napi munkát, oda-vissza működik a párbeszéd, szükség esetén azonnal kapcsolatba tudnak lépni a jelzőrendszer tagjaival, megbeszélik a problémát, igyekeznek közös nevezőre jutni a gyermek érdekét szem előtt tartva. A kapcsolattartás elsősorban telefonon és elektronikus formában történik, az azonnali visszajelzési lehetőség miatt. Írásos anyagként készítik a pedagógiai véleményeket, vizsgálati kérelmeket. Folyamatosan részt vesznek esetkonferencián, személyes megbeszéléseken. Az óvodák megítélése szerint a gyermekvédelem Erősségei: y A gyermekvédelemért sokat tesz a város, a szociális háló jól kiépített. y A gyermekjóléti szolgálat jól koordinálja a munkát. y Példaértékű az együttműködés. y Elhivatottság jellemzi az e területen tevékenykedőket. y Megbeszélések, előadások, ingyenes programok segítik a munkát. Gyengeségei: y A prevenció területén nagyobb szükség lenne a szülők együttműködésére. y Egyre több a program, de a látogatottság nem mindig megfelelő, a leginkább rászorulók nem jelennek meg. y Családtervezés hiánya. Fő problémaként jelölik meg az anyagi jellegű gondokat: elszegényedés, munkanélküliség; jövőkép elvesztése; bizonytalanság, kilátástalanság, márólholnapra élnek. Fő megélhetési forrás a gyermekek után járó juttatás. A családi-nevelési hiányosságokat: kapcsolatok megromlása; válások magas száma; párkapcsolatok gyakori változása, iskolázatlan szülők aránya nagyobb, passzív nevelés, a gyermek elhanyagolása, nevelési kultúra hanyatlása, agresszív, türelmetlen nevelés. Mindezek hozadéka a gyermekek devianciája. Megoldási lehetőségek: y Munkahely teremtés, megélhetést nyújtó bérezés, anyagi helyzet javítása, megtanítani az embereket a pénz beosztására, a felelősségvállalásra.
14 y Családi problémákra odafigyelő óvodai légkör, közös programok. y Tanácsadás, tájékoztatás a lehetőségekről, törvényi háttérről; előadások szülőknek; pszichológiai és családterápiás segítség felajánlása. y Felismerés, jelzés, többszöri családlátogatás (védőnőkkel, családgondozókkal), még szorosabb együttműködés. Előrelépésként értékelik Kooperatív munka a jelzőrendszerben résztvevők részéről – gördülékenyebb kapcsolattartás, konzultálási lehetőség, jó előadások, értekezletek, nyílt napok. Az intézményekbe kijáró, segítő szakemberek alkalmazása (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus,logopédus, pszichológus) „Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása” és „Az egyenlő esélyért Szentesen” c. pályázati projektek bevezetése. Családok Átmeneti Otthona, és a Dózsa ház felújítása, Közösségi tér működtetése. Megemelt gyermekvédelmi pótlék. Gyors rendkívüli segélyek biztosítása. Iskolai, kollégiumi gyermekvédelem Statisztikai adatok Iskolák Össz. diák
HH HHH
SNI/ VeszélyezBTM tetett
Deák Ferenc
325
133
160
109
8
Kiss Bálint
442
81
12
47
25
Klauzál Gábor Koszta József Szt. Erzsébet
454
230
93
83
75
62
111
12
49
11
361
71
15
14
9
HH- hátrányos helyzetű, HHH-halmozottan hátrányos helyzetű, SNI – sajátos nevelési igényű, BTMN – beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség Gyermekvédelem, prevenció területén az iskolák véleménye szerint a városunkban a programok elegendőek, jók, a szakemberek közötti együttműködés megfelelő, a prevencióért mindenki sokat tesz, viszont a hatékonysága nem mindig mérhető, a családok elutasító magatartása okán. Megállapítható azonban, hogy nőtt a gyermekvédelmi problémák száma. Ezért is jó, hogy minden iskolának jó a kapcsolata a gyermekvédelmi ellátórendszerrel, a szociálpolitikai osztállyal, a gyámhatósággal, gyámhivatallal.
15 Az iskolapszichológusok, fejlesztő pedagógusok nagy segítséget jelentenek, jó lenne kibővíteni óralehetőségeiket. Szülők együttműködése, segítség kérése elsősorban szociális segélyek igényléséhez köthető. Családi problémák , gyermekneveléssel kapcsolatos gondok, konfliktusok esetén ritkábban fordulnak az iskolához. A jelzőrendszer tagjaként minden esetjelzési lehetőséget használnak az iskolák. Jellemző a telefonos (sürgős esetben), személyes, jelzőlapon keresztüli (súlyos esetben) írásban történő jelzés. Egyre többen vesznek részt esetkonferenciákon, esetmegbeszéléseken. Személyes a kapcsolatfelvétel a gyermekjóléti szolgálat családgondozóival, illetve közös családlátogatások. Alsó tagozatban rendszeres a családlátogatás, felsőben már inkább szükség szerinti. Két iskolában végeznek rendszeresen minden évfolyamon családlátogatást. Minden iskolában naprakészen vezetik a gyermekek dokumentumait, ami észrevehetően sok többletmunkát jelent a napi pedagógiai munka mellett. Sajnos több iskolában lecsökkentették a gyermekvédelmi felelősök órakedvezményét. Egy iskola kivételével mindenhol lecsökkent az igazolatlan hiányzások száma, a szigorúbb szabályozás, és az osztályfőnökök nagyobb kontrollja miatt is. A gyermekotthonban lakó gyermekek esetében előfordul, hogy a szökések miatt a diák iskolai kötelezettségének sem tud eleget tenni. Korrepetálással kapcsolatos lehetőségek ¾ Egy iskola jelezte, hogy biztosítani tudják a korrepetálás finanszírozását. ¾ Az anyagi források szűkössége miatt van olyan intézmény, ahol nincs külön óra korrepetálásra. ¾ Több iskolában nagyon lecsökkent az eddigiekhez képest a ráfordítható időkeret. ¾ A közös vélemény, hogy a gyermekek felzárkóztatása nagyon fontos, szükség van rá, ezért több helyen túlmunkában, karitatív módon végzik a feladatot a pedagógusok. ¾ TÁMOP program keretében a 7-8. évfolyamosok között lévő SNI-s és HHH-s tanulók mentorálásával, alsóban pedig a napközis foglakozás ideje alatt segítik azokat a gyermekeket akik ilyen jellegű szolgáltatásra szorulnak. Szabadidős tevékenységek } Az intézmények jelzése alapján sokszínű és jól szervezett szabadidős programokat biztosítanak a gyermekek részére. ( tanulmányi, sport, művészeti, zene foglakozások) } Probléma, hogy csökken a gyermekek érdeklődése, nehezen motiválhatók, gyorsan ráunnak a programokra. } A délutáni foglakozásokra nem szívesen járnak vissza, a rendszeres sport foglakozásokon egyre csökken a gyerekek száma. } Jellemző elfoglaltságuk TV, videó, internet.
16 Ami jó….. } Több gyerektől hallják, hogy rendszeresen jár a gyermekkönyvtárba, és a } Közösségi Tér programjaira. Jellemző problémák anyagi
nevelési
Rossz lakáskörülmények
Munkanélküliség
Család nem jól működik (konfliktusos kapcsolatok, erőszak, vita) Nevelési hiányosságok
Díjfizetési hátralék
Szülői érdektelenség
Elszegényesedés
Gyermek devianciája
Alultápláltság
Média, internet káros hatása
Rosszul öltözöttség
Értékrend-változás
Ingerszegény környezet
Káros szenvedélyek megjelenése
Megoldási lehetőségek: } Munkahelyteremtés, kereset növekedés. } Családon belüli kapcsolatok javítása, (családpedagógia bevezetése az iskolában). } Életvezetési tanácsadás a családnak. } Lakáskörülmények javítása. } Szórakozóhelyek fokozottabb ellenőrzése. Az általános iskolák véleménye szerint nagy előrelépések történtek: Nagyon jó az iskolapszichológusi ellátás, viszont minden nap elérhetőnek kellene lennie a szakembernek a megszaporodott problémák kezelése okán. Kimagaslóan jó az együttműködés a jelzőrendszeri tagok, iskolák munkatársai között. Beindult a Közösségi Tér, hasznos fórumokon vehettek részt a gyermekjóléti szolgálat jóvoltából, megismerhették a különböző szakterületek munkáját. A középiskolai beszámoló szerint a város középiskoláiban 2626 fő tanul, hátrányos helyzetű 534 fő » 20%, halmozottan hátrányos helyzetű 119 fő » 4,5%, veszélyeztetett 7 fő » 0,3%. Kollégiumi ellátásban részesül 227 fő » 9%. A középiskolák által észlelt gyermekvédelmi problémák:
Alkoholista, bűnöző szülők. Elhanyagoló, ráhagyó nevelés. Szegénység, munkanélküliség. Szülők alacsony iskolázottsága. Igazolatlan mulasztások, iskolakerülés. Szülő-gyermek közötti konfliktus. Fegyelmezetlenség, magatartási problémák jelzik a családi problémákat.
17 Magántanulóként teljesítik tankötelezettségüket a legszegényebbek. Szülők és iskola kapcsolattartása nem zökkenőmentes, a szülői értekezleten, fogadóórákon nem túl aktív a részvétel. Egyéni megkeresésekre többnyire együttműködőek a szülők, ha az iskola kezdeményez. Felzárkóztatás, korrepetálás Iskolánként a diákok egyéni igényeihez igazítva folyik a munka. ¾ idegen nyelvi, természettudományos és szaktantárgyakból, ¾ speciális felzárkóztató osztályba járnak, akik a 16. életévüket betöltötték és a 7. évfolyamot sikeresen befejezték, illetve akik a 15. életévüket betöltötték, a 7. évfolyamot sikeresen elvégezték + fejlesztő pedagógus dolgozik a SNI-s diákokkal havonta 16 órában ¾ szakkörök, klubok, önképző csoportok, táborok, rendszeres szabadidős programok szervezése. Prevenciós programok ¾ Bűnmegelőzési előadások a Városi Rendőrkapitányság közreműködésével. ¾ Drog prevenciós oktatócsomag és előadások. ¾ Egészségmegőrző programok iskolaorvos, védőnő bevonásával. ¾ Konfliktuskezelő tréning 10-11. évfolyamban, bizonyos tantárgyak tananyagába is be van építve: biológia, egészségügyi szakmacsoportos órák, osztályfőnöki óra, önismeret, pályaorientáció. ¾ Tanulmányi kirándulás büntetés végrehajtási intézménybe. ¾ Útravaló Ösztöndíj. A középiskolákban folyó gyermekvédelmi feladatok ¾ Továbbirányítás jellemzően a Pedagógiai Szakszolgálathoz és képességvizsgálat céljából. ¾ Családlátogatáson, esetkonferencián való részvétel, aktív együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, Pedagógiai Szakszolgálattal. ¾ Továbbképzésen nem vett részt senki, egy fő családpedagógiai mentor tanulmányokat folytat. ¾ Gyermekvédelmi feladatok végzését órakedvezménnyel és szabadidő biztosításával támogatják a munkáltatók. ¾ Feladatvégzésről a felelősök beszámolót készítenek, ezt a féléves-éves értekezleteken megvitatja a tantestület Mulasztások, magántanulói jogviszony A középiskolák viszonylatában a mulasztások arányában van növekvő és stagnáló tendencia is. Az igazolatlanok főként az első és utolsó óráról való „ellógás” miatt realizálódnak. Az orvosi és szülői igazolások sem mindig indokoltak, hiányzik a szülők következetessége, felelősségvállalása. A magántanulóvá válás aránya is változó (emelkedett a Zsoldos Ferenc, valamint a Bartha János Szakközépiskolában). Alkohol, cigaretta és drogfogyasztás A pedagógusok beszámolói alapján a kilencedik évfolyamon már problémák vannak az iskolai rendezvényeken, valamint a hétvégi szórakozásokhoz kapcsolódóan.
18 Aggasztó a lányok körében történő cigaretta és alkoholfogyasztás nagy száma. Az alkoholfogyasztás szinte egészében „általánosan” jellemző a kamasz korosztályra. Szabadidős tevékenységet csak alkohol kíséretében tudnak elképzelni. Drogfogyasztás kérdésében kedvező tendenciát érzékelnek a pedagógusok, egyrészt a drogok elfogadottsága csökkent, másrészt a szerek valódi veszélyeiről hiteles információkkal rendelkeznek a diákok. A cigarettázás tilalma még szokatlan a diákoknak, amíg nincs pénzbírság, egyesek nem veszik eléggé komolyan a változtatást. A középiskolai kollégiumban elhelyezett diákok száma: 256 fő. Általános iskolás korú 10 fő, középiskolás korú: 188 fő, nagykorú: 58 fő. Hátrányos helyzetűnek ítélt tanulók száma: 78 fő, halmozottan hátrányos helyzetűnek ítélt tanulók száma: 3 fő veszélyeztetett helyzetűnek tartott tanulót nem tartanak nyilván. Korrepetálásban, felzárkóztatásban részesülnek a gyermekek minden héten egy órában, órarend szerint a szilenciumi foglalkozásokon kívül, ami hétfőtől csütörtökig 16-19 óráig tart. Mindettől függetlenül a pedagógusok minden esetben rendelkezésére állnak a diákoknak korrepetálás céljából egyéb ügyeleti időben is. A diákok száma érdeklődéstől függ. A kollégiumban elérhető szakkörök működése elfogadható, a pedagógusok megfelelő hozzáállása révén. Sajnos tapasztalat, hogy a diákok úgy le vannak terhelve, hogy alig van szabad idejük és sok esetben emiatt nem jelennek meg a foglalkozásokon. Szakkörök: kézműves, foci (fiú, lány), kosárlabda, kézimunka, filmklub, rendszeres ismeretterjesztő foglakozások a klubban, internet foglalkozások. A szakkörök finanszírozására csak a kollégium által működtetett alapítvány tud szerény támogatást nyújtani. Táboroztatást a kollégium nem szervez. Az intézményben a legfőbb problémát a fiatalok körében egyre jobban elterjedt alkoholfogyasztás, és dohányzás. A tilalmak ellenére alkohollal és dohányáruval bármely kereskedelmi egységben kiszolgálják a diákokat. Másik nagy probléma az étkezési díj fizetésével van. Tapasztalataik szerint ennek oka gyakran csak feledékenység, de egyre többször jelentkezik a fizetésképtelenség. A szülők nem is törekszenek a kollégiumi étkezési díj hátralékok kiegyenlítésére, az intézmény leveleire nem válaszolnak, sokszor át sem veszik azokat. Telefonos megkeresésre többször arrogáns módon reagálnak, vagy egyszerűen leteszik a telefont. Amikor már több havi hátralék összegyűlik, a szülő sokszor inkább elviszi gyermekét a kollégiumból, de nem fizet. Ez esetben az illetékes önkormányzat jegyzőjének közbenjárását kérik, de sok esetben elutasítást kapnak és ilyenkor igen nehéz behajtani a tartozást. Meglepő jelenség az intézmény számára, hogy a beteg diákhoz kihívott mentő csak úgy hajlandó bevinni a beteget a kórházba, ha egy diáktárs elkíséri. Mivel ez általában éjszaka történik, a kísérő gyermek visszatérése a kollégiumba nem biztonságos, ezért nem is szívesen vállalják elkísérni diáktársukat. Az ügyeletes nevelő nem mehet el, mert a diákokat nem hagyhatja magukra.
19 A szülőkkel való kapcsolattartás postai úton, telefonon vagy e-mailben történik a nagy távolságok miatt. A tapasztalatok elég vegyesek. Sajnos, egyre többször találkoznak azzal, hogy a szülők a tények ismerete nélkül is a gyermekeknek adnak igazat a nevelőkkel szemben. Szülői értekezletre a kollégiumba nehezen jönnek be a szülők, inkább a kollégiumi nevelők mennek az iskolai szülői értekezletekre. Egyre kevesebb az együttműködő szülő. Tapasztalat, hogy a családból hozott normákat, viselkedésmintát, az otthoni életben látott, tapasztalt negatív hatásokat, mintákat nehéz pozitívan befolyásolniuk. A jelzőrendszer tagjaival – főként gyermekjóléti szolgálat - a problémás esetek egyeztetése minden esetben megtörténik, hogy a gyermek helyzetén a leghatékonyabban tudjanak segíteni. A Művelődési Iroda koordinálja a nevelési-oktatási, sport és a közművelődési intézmények tevékenységét, figyelemmel kíséri programjaikat. A 2011-es év a szentesi közoktatás életében nagy változást hozott. A gazdaságossági és szakmai követelmények, valamint a csökkenő gyermeklétszámok indokolták a helyi önkormányzat fenntartásában működtetett általános iskolák 2011/2012. tanévtől történő átszervezését és feladatellátásának átgondolását. A Petőfi Sándor Általános Iskola 2011. július 1-jétől jogutóddal megszűnt, jogutód intézményévé a Klauzál Gábor Általános Iskola vált, ugyanettől az időponttól összevontan egy épületben működik tovább a Deák Ferenc Általános Iskola és a Damjanich János Tagiskola. Az átszervezésre került intézményekből sajnos a szülők nagyszámban vittek el gyerekeket a környékbeli általános iskolákba, illetve az egyházi iskolákba. A tanév kezdetével a kedélyek fokozatosan lecsillapodtak, sőt már arra is volt példa, hogy a szülő visszahozta gyermekét önkormányzati általános iskolába. Az oktatás az új tanévben zökkenőmentesen folyik, a pedagógusok és a tanulók megszokták és talán már meg is szerették az új környezetet és közösséget. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeknek lehetősége van olyan középiskolákba bekerülni, amelyek a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést tűzték ki célul. A programba a város 2007. évben kapcsolódott be. 2011. évben a város 20 fő pénzbeli támogatását biztosította összesen 1.010,- eFt összegben. A program népszerű a nyolcadik osztályosok körében, a 2012/2013-es tanévre a településről 5 tanuló jelentkezett a programba. A Művelődési Iroda mind a Gyermekjóléti Szolgálattal, mind pedig a jelzőrendszeri tagokkal együtt tud működni. A Gyermekjóléti Szolgálattal mindig törekszenek a problémák gyors és hathatós megoldására.
Pedagógiai Szakszolgálat A pszichológiai ellátást az Ambulancián 2 klinikai szakpszichológus és egy tanácsadó szakpszichológus biztosítja fél állásban. Ezt az ellátási formát a
20 komolyabb, terápiát igénylő pszichés problémák esetén veszi igénybe a lakosság. Önkéntesen és intézmények által küldött eseteket fogadnak. Az utóbbi időben megnőtt a középiskolás igénylők száma, de itt foglalkoznak az óvoda- és iskolapszichológusok által terápiára beküldött gyerekekkel is. A kinti pszichológiai ellátásnak köszönhetően a tanév első négy hónapjában minden jelentkező igényét azonnal ki tudták elégíteni, a januártól jelentkezetteket azonban már csak 1-2 hónap várakozás után tudják fogadni. Az önkéntes jelentkezés minden esetben fogadóórán történik, amit minden héten 1 óra időtartamban tartanak az ambulancián dolgozó pszichológusok. Ekkor személyesen találkoznak a szülőkkel, első körben már a szakembernek mondják el problémájukat, és sok esetben ilyenkor már tanácsot is tudnak adni arra vonatkozólag, hogy mit tegyenek, amíg nem kerülnek ellátásba. Fontos ez a személyes találkozó azért is, hogy már ekkor meg tudják ítélni, hogy valóban szükséges-e ellátás, az milyen jellegű legyen és ki végezze. A féléves adatból látszik, hogy a tanulási vizsgálatok száma igen magas. Az ambulancián szinte kizárólag az egyházi iskolák, óvodák és a középiskolák tanulási vizsgálatát végezték, hiszen a többi ilyen jellegű vizsgálat helyben megtörténik a kijáró gyógypedagógusok, pszichológusok által. A vizsgálatok a középiskolások esetében mind tantárgyi felmentés, érettségi vizsga alóli mentesítés miatt történnek, főként az idegen nyelv, a matematika és a helyesírás értékelése alól kérik a szülők és a szaktanárok a tanulók mentesítését. Az utóbbi három évben nőtt meg a középiskolák ilyen irányú igénye: valószínűleg ez annak tulajdonítható, hogy ekkor kerültek be nagy számba a középiskolákba a már „papírral” rendelkező SNI gyerekek, s így figyeltek fel arra, hogy más gyerekeknél is az SNI tanulókhoz hasonló gondok tapasztalhatók. Sajnos a vizsgált esetek nagy részében találkoznak azzal a problémával, hogy érettségit adó képzésen olyan gyerekek tanulnak, akik képességeik alapján nem tudnak megfelelni a követelményeknek, és képességbeli problémák miatt nem tudnak matematikából előrejutni. Úgy gondolják, hogy emögött egyaránt áll az, hogy nem működik/működött megfelelően a pályaorientáció az általános iskolákban, és az is, hogy a középiskolák gyakorlatilag válogatás nélkül minden tanulót felvesznek, akik hozzájuk jelentkezik anélkül, hogy megkövetelnének egy bizonyos tanulmányi eredményt. Óvoda- és Iskolapszichológia Nagy lendülettel indult ebben a tanévben is ez a két ellátási forma. Tavalyhoz képest előrelépés, hogy az eddig fél állásban ambulánsan dolgozó kolléganő immár teljes állásban a Kertvárosi Óvoda tagóvodáit látja el, így az intézmény létszáma: 2 fő óvodapszichológus Szentesen, 2 fő iskolapszichológus Szentesen és 1 fő óvoda- és iskolapszichológus a kistérségben. Az óvoda- és iskolapszichológia elsődleges feladata a prevenció, az azonnali beavatkozás probléma esetén, az elsődleges segítség nyújtása a gyerekek és pedagógusok részére. Sokat tudnak segíteni a szervezeti problémákban, előadások tartásával tudják gazdagítani egy tantestület pszichológiai ismereteit.
21 Nagyon nagy nehézséget okoz azonban, hogy az általános iskolák összevonásával gyakorlatilag nem maradt hely erre az ellátásra. A szakemberek szinte kizárólag azokban az esetekben nem ütköznek „hely-problémába”, amikor komplett osztályokkal dolgoznak. A kiscsoportos és egyéni foglalkozásokra egyáltalán nincs hely, szinte minden nap újra és újra ki kell deríteniük, hogy hová húzódhatnak be a gyerekekkel a nap folyamán. Könnyen belátható, hogy egy sima tanítási órát is megnehezít, ha nem áll rendelkezésre egy biztonságos, állandó tanterem, de egy pszichológiai foglalkozás, amikor az érzelmi biztonság elengedhetetlen a feltárulkozáshoz, lehetetlen állandó, kis elkülönített, zavartalan hely nélkül. Az óvodákban hasonló a helyzet, de ez már kezdetek óta fennálló probléma. Az óvodákban csak néhány helyen van külön fejlesztő szoba, általában az irodát szokták a logopédusok, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógus és az óvodapszichológus használni. Sajnos azonban az iroda 4 ( Farkas Antal, Bocskai, Vásárhelyi, Damjanich utcai óvoda) helyen olyan kicsi, hogy ott megmozdulni is alig lehet. Erre a problémára novemberben közösen próbáltak kidolgozni megoldást, de sajnos nem történt előrelépés. Óvodai fejlesztés Alapozó terápia Szűrésen részt vett gyerekek száma: Csak vizsgált gyerek: Felvett gyerek: Csoportok száma: Fő/csoport: Lezárt terápia: Egy gyerekre átlag perc: Többféle ellátás: Óraszám Nehézségek:
80
Összesen, átlag 387
5
6
58+11 Kulcsárné -féle
196+11 Kulcsárné féle 57
12 alapozó:10 fejlesztés:3-4 0 alapozós:180 alapozós fejl.:90
4 0 35 116
12
63
Az órabeosztás nagyon nehezen alakult ki, mert 10 óvodában legalább 20 csoport (x2 óvó néni) életéhez kell alkalmazkodni. Nincs mindenhol zárható szekrény, így minden eszközt hozni-vinni kell.
22 Nem megfelelő fejlesztő szobák. A heti két fejlesztés csak az alapozó terápiás gyerekeknél megoldott. Az alapozós csoportok nagyon nagy létszámúak. A Kulcsárné - féle vizsgálatokra nincsenek órák. A fejlesztő szobák esetében is hasonló a helyzet. Bíznak abban, hogy a újonnan épülő Klauzál utcai óvoda enyhíteni fog ezen a problémán, hiszen ott elvileg lehetőség lesz legalább két fejlesztő helyiség kialakítására. A létszámokból látható, hogy milyen nagy az igény az ellátásra. Három fő fejlesztő pedagógus biztosítja a majd kétszáz gyermek ellátását, s az egy főre jutó heti ellátási idő mindössze 35! perc. Az Alapozó Terápia nagyon hatékony segítséget nyújt, az óvodapedagógusok minden esetben arról számolnak be, hogy mióta egyegy gyermek erre a terápiára jár, a gyerek fejlődése látványosan indul meg minden területen. Szükséges lenne, hogy még több csoportot tudjanak indítani, de ehhez óraszám kell. Mivel ezt az ellátást az Ambulancián a tornaszobánkban nyújtják, itt nem lenne akadály az óraszámbővítés, helyet tudnak biztosítani. Gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok Összesen, átlag Vizsgált gyerekek száma: Szűrésen részt vett gyerekek száma: Ellátott SNI gyerekek: Csoportok száma: Iskolánként átlag fő/csoport: Ellátott BTMN gyerekek: Preventíven ellátott gyerekek száma:
34 114 162 66 6 13 2
4 fő szakember végzi a gyógypedagógiai ellátást Szentesen. Az SNI tanulók ellátására fordítanak legtöbb időt, más feladatok rovására is. A Koszta József Általános Iskolában például jelenleg 4 autizmus spektrumzavarral küzdő gyerek tanul, számukra heti 2 órát tudnak biztosítani, szemben a 10 óra/fő törvényi előírással.
23 Logopédia Szűrővizs gálati, vizsgálati részvétel 6 fő logopédus munkájána k adatai
Terápiás megsegít ésre felvettek
683 fő
320 fő (47%)
Általunk végzett SNI fejlesztés ek
27 fő (8%)
Lezárt terápiák
25 (7,8%)
Terápia az óvodásokkal
Nagycs oportos
Középső s
157 fő (75%)
40 (25%)
Az első félévben még viszonylag nagy számú középsős gyermeket tudtak ellátásban részesíteni, azonban a második félévben sajnos erre nincs mód, a logopédia esetében egy fő kolléganő nyugdíjba vonul, így az ő óráit nem tudják március közepétől a tanév végéig helyettesíteni, de 2012. szeptemberétől ismét helyreáll a rend. Gyógytestnevelés 56 gyerek jelentkezett, ebből 50-en járnak rendszeresen. Heti 2 alkalommal, kétszer két csoportban és két óra gyógyúszás. (heti 6 óra) Jelenleg a Deák Ferenc Általános Iskola tornatermében folynak a foglalkozások. A terem kicsi, az eszközöket nem igazán tudják tárolni, ezt a problémát fogja megoldani a Klauzál Óvodához épülő új tornaterem, amely jövőre már helyet adhat a foglalkozásoknak. A gyógyúszás továbbra is péntek délután a strandon van. Sajnos idén újra felmerült, hogy gyermekenként 200 Ft-os belépési díjat kell fizetni, de egyelőre csak listát írnak, nem kérték még a tényleges pénzt. Ezt az összeget a Szakszolgálat nem tudja téríteni, a gyerekeknek pedig megterhelést jelent. Pályaválasztási tanácsadás Pályaválasztási tanácsadás keretében végigjárták a szentesi és kistérségi általános iskolák végzős és 7. osztályos tanulóit. Volt olyan iskola, ahol két alkalommal is kérték a segítséget, de a legtöbb helyen egy előadásra, interaktív foglakozásra volt igény. Nehéz bejutni egy-egy osztályba, mert osztályfőnöki órák általában csak kéthetente 1-szer vannak, s ezeket az alkalmakat szokta a rendőrség, a védőnői hálózat elkérni a különböző témájú előadásaik miatt, illetve az osztályfőnököknek is szükségük van arra, hogy megbeszéljék az aktuális teendőket az osztállyal. Az esélyegyenlőségi terv felülvizsgálatakor felmerült, hogy munkacsoportot kellene alakítani pályaválasztás ügyben is. Meg is alakult a munkacsoport, ahol közösen ki is dolgoztak egy modellt arra, hogy hogyan kerülhetne közelebb egymáshoz az általános és a középiskola.
24 Ennek lényege: 7. osztályban szükséges lenne kéthetente 1 tanórát beépíteni a tanmenetbe pályaorientáció címszó alatt. Ezen az órán az őszi félévben pályaorientációs tréninget tartana az osztályfőnök a Szakszolgálat pályatanácsadó szakpszichológusa és az iskolapszichológusok segítségével. A tavaszi félévben pedig megszervezésre kerülne a középiskolák részéről egy interaktív képzésbemutató, ahol testközelből találkoznának a gyerekek az egyes iskolák kínálatával. Ha tanórai foglalkozás keretében valósulna meg ez a program, az mindenképpen előrelépés lenne, hiszen így kötelező jelleggel részt venne rajta minden diák. Ezt indokolja az is, hogy már idén szerették volna ezt a programot megvalósítani a középiskolákkal, de sajnos az általános iskolák részéről olyan kifogásokat fogalmaztak meg, hogy a gyerekek nem jönnek vissza délután és a pedagógusoknak is egyéb elfoglaltságaik (tanulószoba, szakkörök stb.) vannak. A Nyanyus háza néven továbbra is működik a családi napközi 7 férőhellyel, így biztosított a biztonságos napközbeni gyermekfelügyelet a nem hagyományos időrendben dolgozó családok részére. A Szentesi Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat Statisztikai mutatók, gondozási tevékenység 2011. évben végzett szakmai munka során a családgondozási számok csakúgy, mint eddig túlmutattak a jogszabályban meghatározott 25 család vagy 45 gyermek/ családgondozói irányszámon. Amennyiben csak az év végi záró létszámot figyeljük, és nem számítjuk, hogy sokszor az egyszerre gondozott létszám sokkal több, akkor is plusz egy fő foglalkoztatása optimalizálhatná az ellátottak egy szakemberre jutó létszámát. 7 fő szakképzett munkatárs végzi a mindennapi családgondozói feladatokat, akik munkáját egy fő szakmai vezető koordinálja, és emellett ellátja a pszichológiai tanácsadást, illetve a módszertani feladatok egy részét, illetve egy fő asszisztens segíti a gyermekjóléti szolgálat mindennapi munkáját. A 2011-es évben a módszertani gyermekjóléti szolgálat 349 család 613 gyermeke ügyében végzett gondozási tevékenységet. Ez a szám egy nagyobb iskola diákjainak számával lehet megegyező. A gyermekek megoszlási arányai: korosztály fiúk
lányok
0-2
17
35
3-5
57
37
6-13
144
101
14-17
126
96
összesen
344
269 349 család 613 fő
25 Az elmúlt évhez viszonyítva a családszám elenyésző mértékben növekedett, viszont a gyermeklétszám közel 100 fővel mutat többet. A szolgálatnál gondozott gyermekek adatai KSH-nak nyújtott adatszolgáltatás alapján az alábbi táblázatokban foglalhatók össze: Gondozá s Védelemb Utógonalapelláevétel dozás tásban 200 9 201 0 201 1
Év 200 9 201 0 201 1
465 gyer.
63 gyer.
1 gyer.
421 gyer. 107 gyer. 245 csal. 64 csal. 434 gyer. 90 gyer. 237 csal. 60 csal.
2 gyer. 2 csal. 1 gyer. 1 csal.
Bántalmazott gyermek
Ideiglene s hatályú Átmeneti elhelyezé nevelt s 55 gy er. n.a. 33 csal. 52 gyer. n.a 37 csal. 17 gyer. 67 gyer. 8 csal. 41 csal. Elhanyagolt gyermek Fizikai Lelki
Fizikai
Lelki
Szexuális
45
29
4
n.a.
n.a.
14
29
2
29
42
23
8
0
5
4
Tartós nevelt
Összesen
n.a.
584 gyer.
0 gyer. 0 csal. 4 gyer. 2 csal.
582 gyer. 341 csal. 613 gyer. 349 csal.
Szabály- Bűncsesértést lekményt elkövetett elkövetett 28 3 19
14
19
9
A fenti táblázat az év során összesen jelentkező adatokat tartalmazza. Az egy időpontban gondozott gyermekek száma évek óta kb. egy adott érték körül mozog, így átlagosan 230 család 360 gyermekének gondozása folyik, ami átlagban 32 család 51 gyermekének a gondozását jelenti egy családgondozóra vetítve. Előző évről áthozott gondozási tevékenységek száma 413 gyermek 221 családból, melyhez 129 család 200 gyermekének az ügye került újonnan és 243 gyermek ügye zárult le, ami 115 családot érintett. Év végén gondozott gyermekek száma 370 fő volt. Még mindig elmondható a tavalyi év konklúziója, hogy bár nem meghatározó nagyságrenddel, de a serdülő fiúk korosztályánál a saját deviancia okán történő kezelés magasabb számot mutat, mint a lányoknál. Ez jelentett iskolai igazolatlan hiányzás miatti gondozást, és szabálysértési ügyből adódó családgondozói segítséget. Védelembe vételi eljárások: 2010. decemberében 70 fő védelembe vétel mellett gondozott gyermek volt a szolgálatnál ellátva. Ez a korábbi évhez viszonyítottan közel 20 fővel jelent többet. 46 fő lett újonnan védelembe véve, és emellett 49 főnek megszűnt a hatósági intézkedés melletti családgondozása. 67 gyermek ügyében folyt 2011. decemberében védelembe vétel melletti esetkezelés. 14 fő volt az, akinek a védelembe vételét konkrétan az iskoláztatási támogatás felfüggesztése okán, tehát az igazolatlan iskolai mulasztások miatt kellett elrendelni.
26
Korábbi adatokkal összevetve, látható, hogy a hatósági intézkedés mellett gondozott gyermekek aránya a 15%-24% között mozog évről évre. Jelenleg az év végi adat 18%-os hatósági intézkedést jelöl. Fontos megemlíteni, hogy a védelembe vétel mellett gondozott gyermekek ügyében a szolgálat ugyanolyan szakmai szabályok alapján jár el, végzi a gondozást, csak egy hatósági kontroll funkció van beépítve a folyamatba, így a beszámolási kötelezettség a jegyzői hatáskör felé is kötelező. A vezető problématípus az anyagi probléma, amely az egyéb problémával küzdő családok szinte 90%-nál megjelenik. Emellett egyre magasabb azon gondozott gyermekek száma is, ahol az anyagi jólét, biztonság megteremtett. Második vezető tünetként a gyermeknevelési problémák lettek regisztrálva, melyet a magatartási tanulási zavar, és a családi konfliktusok követtek, mint generáló kiinduló problémák. Nagyon nagy nehézséget jelent a szakemberek számára a konfliktusos házasságok, együttélések, és ezeket követő különválások kezelése, az ebben történő segítségnyújtás, hogy a gyermekek minél kevésbé sérüljenek. Több szolgáltatás integrált igénybe vételével igyekeznek segítséget nyújtani (pszichológiai tanácsadás, mediáció, családterápia, családgondozás, kapcsolattartási ügyelet), de még így is sok esetben a rendőrség, vagy gyámhivatal bevonása elengedhetetlenül szükséges. Sokszor tapasztalnak ellenállást egyik vagy másik fél részéről, és sajnos előfordul az is, hogy a felnőttek maguk támasztanak olyan elvárásokat, melyek nem a családgondozó kompetencia körébe tartoznak. Kommunikációs konfliktus kezelést tudnak ajánlani. Sokszor a családgondozón keresztül „üzengetnének” a szülők, egymásnak, vagy gyermekeiknek, ezzel is egyfajta játszmába bevonva a szakembert. Ezeknek természetesen igyekeznek ellenállni, de nagymértékben nehezíti a munkát, és meríti az energiát. A családterápiás megsegítés nagy előrelépés, és gyakorlati észrevétel, hogy egyre magasabb számban vannak azon esetek, ahol multidiszciplináris együttműködésre van szükség, tehát nem csupán „tiszta” szolgáltatás igénylés zajlik, mivel a kolléganő a problémainterjút követően elengedhetetlenül fontosnak látja a gyermekjóléti szolgálat bevonását is. A jelzések nagy része még mindig a jelzőrendszeri tagoktól érkezik, és közülük is leginkább az oktatási intézményektől, főleg azt követően emelkedett meg a jelzés beérkezése, miután az iskoláztatási támogatással összefüggésben az igazolatlan hiányzások számontartása, dokumentálása nagyobb prioritást kapott. Szakmai tevékenység A gondozási tevékenység mellett a szolgáltatások kapnak kiemelt hangsúlyt. Az alábbi lehetőségekkel tudnak a kliensek problémamegoldásában részt venni: Pszichológiai tanácsadás, melynek célja, hogy segítsen feltárni a tanácskérő
27 számára a személyiségben rejlő, életvezetésből, személyiségproblémákból eredő, a problémát generáló és a megoldását akadályozó, vagy nehezítő körülményeket, segítsen a tanácskérőnek érzelmi nehézségeinek kezelésében, a munkába állást akadályozó személyes problémák megértésében, feldolgozásában, a valós önértékelés kialakításában és az egyén meglévő erőforrásainak összpontosításában. Jogi tanácsadás Bútor- és ruhaadomány koordinálás Kórházi szociális munka (speciális szolgáltatás) Kapcsolattartási ügyelet (speciális szolgáltatás) A gyermekjóléti szolgálat - a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően biztosítja a felügyelt kapcsolattartáshoz szükséges semleges helyszínt, a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé teszi más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét. Mediációs ülés, mely egy speciális konfliktuskezelési módszer, amelynek lényege, hogy a két fél vitájában, mind a két fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mind a két fél számára kielégítő. A mediáció főbb elemei: o az egyezkedést segítő technikák alkalmazása, o a probléma megfogalmazása, o az álláspontok közelítése, o az egyezkedés folyamatának lépésekre bontása, o az empatikus kommunikáció fejlesztése, o alternatív megoldások keresése, o közös cél kialakítása, o a beszűkülés, bizalmatlanság, merev attitűdök kialakulásának megakadályozása. Családterápia, melynél a rendszerszemléletű megközelítés a családot tekinti a problémák keletkezésének és a terápiás beavatkozás egységének. A terápia fókuszában a család, annak alrendszerei, illetve az egyén szignifikáns családi kapcsolatai állnak. A családi kapcsolatokban interakció, kommunikáció révén igyekszik változást létrehozni az élmények átélésének és feldolgozásának módjában, valamint a magatartásban. Prevenciós programok szervezése o Pepita Macska ifjúsági klub 2011.januárjától régi/új helyén a Csongrádi út 2. szám alatt megnyitott Közösségi Tér keretein belül folytatta működését. Továbbra is péntek, szombat esténként éjfélig tartanak nyitva. Az év folyamán a klub látogatottsága folyamatosan növekedett a Közösségi Tér munkatársaival való együttműködésnek, az ideális helyszínnek és a rendszeresen szervezett programoknak köszönhetően. Az év végére, esténként átlagosan 20-25 fiatal töltötte szabadidejét a klubban. Az éves kiemelt programok közül megrendezésre került a Pepita Foci Kupa, melyen a város általános iskolai csapatai, több hétvégi estén vettek részt közel 100 fővel, valamint a „23 órás tekergés” elnevezésű ünnepi program, melyen több mint 220 fő vett részt, amely kiegészült tájékozódó futással is. A Klub működésének a finanszírozását egyre nehezebb megoldani, azok a
28 pályázatok amelyekből az előző években biztosítani tudták a működést 2011-ben nem kerültek kiírásra, illetve amely pályázatokba be tudták venni a klubfinanszírozást, még nem kerültek elbírálásra, vagy nem volt pozitív az eredményük. o Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok kaland tábora, ahol 40 hátrányos helyzetű kisdiák nyári táboroztatását oldják meg több mint 14 éve a városunk üdülőjében Szigligeten. Ezen programok megvalósítása pályázati forrásból, és némi befizetési hozzájárulásból valósulhat csak meg, melyhez elengedhetetlenül fontos az Önkormányzat anyagi támogatása is. AA Klub (Anoním Alkoholisták Klubja) Az Anonim Alkoholisták olyan férfiak és nők közössége, akik megosztják egymással tapasztalataikat, erejüket és reményüket azért, hogy megoldhassák közös problémájukat és segíthessenek másoknak felépülni az alkoholizmusból. A tagság egyetlen feltétele az ivással való felhagyás vágya. Minden héten hétfőn 16.00-17.00-ig a Közösségi Tér épületében. Korrepetálás (átmeneti gondozási formában tevékenykedő kolléga bevonásával) KEF (Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Koordinálása – a Közösségi Térben tevékenykedő kolléga vezetésével) Bűnmegelőzési projektben történő részvétel, Egészségnap, stb.. Jelzőrendszer szervezése, karbantartása A 15/1998. (IV.30)NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, szabályozza, hogy a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, szervezi és összehangolja a törvényben meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben. Ennek érdekében igyekeznek minden évben olyan közös értekezleteket is szervezni, melyek a gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek, legyen az bármely konkrét szakterület,- hasznos információkkal szolgálhat. 2011. augusztusában TÁMOP-5.4.1-08/1-2009-0002 „A szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása című projekt zárult, melyben 5 hónapon keresztül modelleztek. Az országból 4 település „nyerte el ezt a megtisztelő lehetőséget. Budapest, Debrecen, Szekszárd és Szentes. Ebben a programban lehetőség volt arra, hogy a helyi jelzőrendszeri tagok is szerepet vállalhassanak, így a módszertani gyermekjóléti szolgálat mellett a szakellátás, a bölcsőde, a Nyanyus háza, az átmeneti gondozás biztosító intézmények is közös együttműködéssel alkottak szakmai állásfoglalást a protokollokkal kapcsolatban. 2011. szeptember 13-án jelzőrendszeres értekezletet szerveztek, ahol az iskolai hiányzások kezelése, jelzése témakörben az oktatási iroda, gyámhatóság és gyermekjóléti szolgálat, illetve a szabálysértési előadó jelenlétében vázolták fel a szükséges teendőket.
29
2011. szeptember 28-án megyei és városi szakemberek részére értekezletet tartottak, ahol az alábbi témák kerültek megbeszélésre: Gyerekek jogellenes külföldre vitele. (válás, külföldi munkavállalás, rendezetlen családi,-gyermek elhelyezési ügyek) Teendők titkolt terhesség esetén. Használat–túl használat - függőség, avagy „gyermekjólétisen” a számítógépről és internetről. Kutatás- a Csongrád megyei családsegítő központokban és gyermekjóléti szolgálatokban folyó szociális esetmunka módszertanáról.
2011. november 21-én indult a „KULISSZÁK ELŐTT” címet viselő értekezlet sorozat, ahol a különböző szakterületek életébe” nyerhettek bepillantást az érdeklődő szakemberek, jelzőrendszeri tagok. 2011. december 1-én szintén helyi jelzőrendszeres értekezletet tartottak, ahol A társas megismerés csapdái (személypercepció –attribúció ) volt a téma. 2012. január 23-án közös cselekvési terv, és az együttműködés menetének megbeszélése a buszpályaudvaron csellengő fiatalok érdekében. Rendőrség, KEF, gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat. 2012. február 17-én konklúzió megfogalmazása, közös értekezlet a fent említett témában a Családsegítő Központban. 2012. február 23-án figyelembe véve, hogy 2011. szeptemberében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal továbbította az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosától érkezett kérést a gyermekprostitúció feltárásával kapcsolatban- értekezletet szerveztek, ahol ennek a témának egy nagyobb szegmensével a prostitúcióval, emberkereskedelemmel kapcsolatban tartottak előadást meghívott előadó részvételével. Ezen az értekezleten a másik aktuális témakör az iskoláztatási támogatás, tankötelezettség volt, melyben ekkor még váratott magára a végrehajtásról szóló rendelet. A harmadik téma aktualitását az adta, hogy 2009-ben indult egy munkacsoport a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézetben a családi fotók elemzésének a gyermekvédelemben történő felhasználásával kapcsolatban – és ami sok új lehetőséget hozott. A közös munka révén szakmai anyag, majd szakember-képzés valósulhatott meg. A program egy elemeként regionális road show indult el az országban, melynek első állomása Szentes volt. A találkozón történő beszámoló érintette Csongrád megyén túl Bács-Kiskun és Békés megye szakembereit is. 2012. február 27-én szintén egy aktuális kérdés volt a„Igénybevevői” nyilvántartási rendszerrel (TAJ alapú nyilvántartás) kapcsolatos tudnivalók. Minden lehetőséget igyekeztek megtalálni azzal kapcsolatban, hogy bővebb ismereteket szerezhessenek és adhassanak át adekvát szakemberektől az újonnan bevezetésre kerülő elektronikus adatszolgáltatásról.
30 Tapasztalatok, előrelépések, nehézségek Nagyon nagy segítséget jelentett a mindennapi munka során, hogy a régi, bevált, és igen kedvelt személyes teret egy még jobbra, higiénikusabbra cserélhették egy pályázati program keretében. Kialakításra, átalakításra került a Családsegítő Központ új épülete az Ady Endre u. 10. sz. alatt, ahová 2011. szeptember végén be is költözhettek. Az ide érkező szakemberek, mind pedig a kliensek dicsérik a belső tér barátságosságát, az „otthonos” légkört. A családgondozóknak a mindennapi munkához elengedhetetlenül szükséges munkafeltételek adottak, biztosítva vannak. Szintén nagyon nagy előny, hogy a TÁMOP 5.4.4. DASZT projekt keretében, melynek általános célja a Dél-alföldi Régióban dolgozó szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakemberek, illetve az e területeken tevékenykedő önkéntesek és laikusok ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése- szupervíziós lehetőséget nyert az intézmény, melyet nem terhelt komoly anyagi kiadás. A védőnői hálózattal a kapcsolatóra megtartott, sőt a két szolgáltató közelségéből adódó előnyöket igyekszik mindkét szakterület kihasználni. Szintén évek óta hangoztatott előny, hogy a Rendőrség munkatársaival törhetetlen együttműködésük van, ami segítséget jelent mind a gyermekvédelmi szakemberek, mind pedig a rendőrség számára. A közös együttműködés révén több dolog valósulhatott meg (kiadvány megjelentetés, technikai felszerelés kölcsönadása), illetve tervbe van véve, a gyermek kihallgató kialakítása is, melyhez anyagi forrás nem áll ugyan rendelkezésre, de önként vállalt felajánlás, munka igen. További előnyök, hogy a Rendőrség 2011-2012-ben az iskolai hiányzásokat igazoló dokumentumok átvizsgálásával igyekszik kiszűrni a hamis igazolások megjelenését. Ilyen esetekben nem egyszer járt el a szolgálat, illetve tette meg a szükséges lépéseket. Ezek mellett szintén általuk és velük végzett közös munka lesz, ami elindult már, a fiatalok szórakozó helyen történő szeszes itallal való kiszolgálásának ellenőrzése. Nehézség, hogy a családoknál olyan összetett és sokszor nagyon komplex problémák jelennek meg, melyek kezelésére a szociális szakember sem biztos, hogy fel van készülve. Nem tud például segítséget nyújtani a 12 milliós hitellel küzdő családnak, akinek az ingatlana értékesítést követően sem érné el a tartozás mértékét. A családi rendszerekben bekövetkezett változások sokszor olyan pszichés terhet rónak a felnőttekre is, melyek kezelése nem szociális szakemberé, nem a pszichológusé, hanem ezeken jóval túlmutató és sokszor orvosi beavatkozást igénylő eset. Ettől aggasztóbb az a tény, hogy a „beteg” felnőttek „beteg” gyermekeket fognak nevelni.
31 Természetesen ami lehetőség van igyekeznek mindig biztosítani, viszont olyan nagy méreteket öltenek a megoldatlan problémák, hogy arra a szakellátás sincs felkészülve. Változik évről évre az esetek értékelése, hiszen míg évekkel ezelőtt a családgondozó kérdése az volt, hogy van-e télire elég tüzelő, élelmiszer, addigra oda jutottak, hogy ma már 2-3 naponta kérdezi, hogy van-e mára, holnapra elegendő fűtőanyag. A családok nem tudnak előre tervezni, hiszen vannak olyan alacsony jövedelemből élők, akik a legoptimálisabb osztással-szorzással sem tudják megteremteni a havi kiadások fedezetét. Ezek mellett a születésszabályozás kérdését is sokan felvetik. Ezt szakemberként nem befolyásolhatják, mindenki saját akarata szerint dönt, viszont a gyermekjóléti szolgálat szakemberi látják, hogy szakmai beszélgetések ellenére sem tudnak optimálisan helyzetértékelést végezni a fiatal anyukák, szülők, hiszen nagyon rossz kondíciókkal is vállalnak gyermeket, vagy újabb gyermeket a már megszületett mellé. A Szolgálat 1998-tól lát el módszertani feladatokat a megyében. A korábbi Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala által kiadott legújabb módszertani intézményi kinevezésük 2013-ig szól. A Szolgálat a megye településein (60 település) látja el a módszertani feladatokat. A komplex intézmény több szakterületet is felölel, így lehetőségük van a szociális- és gyermekvédelmi ellátórendszer közvetlen áttekintésére, az aktuális feladatok átlátására. Módszertani „gócokat” nem hoztak létre, hiszen a megye méretéből adódóan saját maguk el tudják látni az azonnali képviseletet, utazást, személyes kontaktot. Alapvető célkitűzésük a támogató, segítő attitűddel saját megyénkben – és ezen túl lehetőségeikhez mérten az ország más területén is – hozzájárulni a gyermekvédelmi szféra, és ezen belül a gyermekjóléti alapellátás fejlesztéséhez, hátrányainak korrigálásához, az innovatív forrásfejlesztéséhez. A feladatellátás során kiemelt figyelmet fordítanak a hátrányos helyzetű településeken – esetleg hátrányos paraméterekkel, infrastruktúrával – működő szolgáltatások felzárkóztatására, a társadalmi elvárások biztosítására. Ezen fejlesztések a szociális és gyermekvédelmi szféra alakításának alapvető és kulcsfontosságú kérdései közé tartoznak, hiszen szükségesnek érzik egy olyan színvonalú támogató rendszer működtetését megyei szinten, mely a jelen kor örökített és újonnan létrehozott problémáira is megoldási alternatívákkal szolgálhat. Ezen túl módszertani munkájuk során igyekeznek a humán segítő pálya támogatása érdekében az alábbi 3 kardinális részt megtartani, és biztosítani: ¾ Személyes élményrészvételű módszertani felkészülés. ¾ Elméleti ismeretanyag beépítése a munkába. ¾ A megkezdett (művelt) szakmai tevékenység szupervíziója. Szolgáltatásaikban a kötelezően nyújtandók mellett a terület igényeire támaszkodva terveznek és szerveznek.
32 A módszertani munkában konkrétan résztvevő szakemberek. Módszertani stáb Fő/ státusz/ szakvizsga végzettség 1 fő- intézményvezető /szakvizsgázott
Pedagógus, mentálhigiénikus, szociális menedzser család-és gyermekvédő tanár 1 fő- gyermekjóléti szolgálat Szociális szervező, szakmai vezető/ pedagógiai menedzser, szakvizsgázott pszichológus 1 fő- módszertani munkatárs, Szociális munkás, családgondozó
Intézményi munkaviszony 1993-tól/módszertani munka kijelöléstől 1997-től/módszertani munka kijelöléstől 1998-tóltól/módszertani munka 2010. januártól
Konkrét feladatok, tervezettek megvalósítása Ellenőrzések lebonyolítása A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által tervezett és egyeztetett módon zajló ellenőrzések a 2011-es évben is zökkenőmentesen zajlottak. A korábban felmerülő problémát sikerült orvosolni. A társult településeken az ellenőrzések együtt történnek, nem a korábbi megosztás szerint. 2011-ben az általános ellenőrzések alkalmával kiemelt figyelmet fordítottak az iskoláztatási támogatásokkal kapcsolatos gyermekvédelmi feladatok ellátására, statisztikai adatait, és az adminisztrációját, a jogszabály helyi alkalmazásának rendjét, valamint a két éven túli védelembe vételek adminisztrációját vizsgálták. A családsegítés klienseinek és forgalmi adatainak alakulása ÉV 2009. 2010. 2011.
Kliens szám 1177 958 1009
Forgalmi adatok 3905 3587 3740
Az ellátottak száma és a forgalom is enyhe növekedést mutat az előző évhez viszonyítva. A szolgálatnál megjelenő ügyfelek 51,7%-a jelezte, hogy anyagi problémákkal is küzd, melyekhez - tartós fennmaradásuk esetén- gyakorta további problémák is társulnak (családi-kapcsolati, életviteli, mentális problémák megjelenése). Adósságkezelésben a tárgyévben 306 család volt érintett. Nőtt az együttműködésre kötelezett, rendszeres szociális segélyben részesülő ügyfelek száma, 126 személy vett részt az aktív korúak beilleszkedési programjában. A családterápiás és mediációs szolgáltatást igénybevevők száma is folyamatosan nőtt. Köszönhetően a terapeuta teljes állásban történő munkavégzésének, az újonnan jelentkező családok részére néhány napon belül tudott időpontot biztosítani.
33 Feladatainak ellátása 20 órában a Családsegítő Központ telephelyén történt, 20 órában pedig a Közösségi Térben a fiatal korosztály részére nyújtott szolgáltatást.
Családterápia Párterápia Tanácsadás (gyermeknevelési, párkapcsolati) Mediáció Összesen
Gyermekjóléti Szolgálat Önként Orvos, védőnő Ped.szak.szolg, Pszichológus Óvoda, iskola Családsegítő Szolgálat
2010 Családlétszám 34 113 10 20 14 14
2011 Családlétszám 46 128 14 28 26 58
14 72
23 109
45 192
KÜLDŐ INTÉZMÉNY 2009 2010 27 25 20 16
Sokproblémás család Több szolgáltatást vesznek igénybe (Gyermekjóléti szolgálat, Családsegítő Szolgálat, pszichológus, pszichiáter, családterápia, népkonyha, korrepetálás..) Krízishelyzetben Anyagi, munkanélküliség Betegség, gyász Válás, gyermek-elhelyezés Anyagi + Válás, gyermek-elhelyezés Anyagi + Betegség Anyagi + Válás + Betegség
54 268 2011 42
26 8
41 9 7 6 4
2011 52 (48%) 47 (43%)
21 (19%) 2 4 4 1 3 8
HOZOTT PROBLÉMÁK, GYERMEKEK TÜNETEI 2010 2011 Szorongás, 15 50 pszichoszomatikus tünetek Magatartási problémák 15 43 Tanulási problémák, 2 33
34 figyelemzavar Agresszió, dühkitörések Kapcsolattartási problémák, (válás előkészítése, konfliktusos szülőgyermek kapcsolat) Párkapcsolati problémák Hangulati labilitás, ingerlékenység, lehangoltság, öngyilkossági gondolatok Alkohol, számítógép Iskolai hiányzások Betegség a családban Gyász
14
15 23
4
CSALÁDI HÁTTÉR, KÖRNYEZET 2010 Szülők gyermekkori 28 sérülései, nem megfelelő szülői minta Válás, mozaikcsalád 18 Kapcsolattartási 14 problémák, szülők konfliktusos kapcsolata Szülők párkapcsolati 20 problémái Anyagi problémák, 19 munkanélküliség Szülő szenvedélybetegsége (alkohol, játékgép) Első házasságban, (élettársi kapcsolatban élők) Szülő hiánya munka miatt a gyermeknevelésben Fel nem dolgozott gyász, krónikus betegség Agresszió, bántalmazás, zaklatás, lelki terror Szülő – serdülő gyerek konfliktus
24 21
24
13
12 4 2 2
2011 51 46 37 31 31 29 29
20
27
12
21
17
20
20
19
35 Segíti a munkát, hogy a családterápia és a mediáció is ismertebbé vált az iskolákban, óvodákban. Rendszeres a konzultáció a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Szolgálat családgondozóival, a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival, iskolákkal, óvodákkal, ifjúságvédelmis szakemberekkel, háziorvosokkal. Új kapcsolat épült ki a Rendelőintézet pszichológusával és pszichiáterével. Előadások megtartására került sor az óvodákban (a Farkas A. utcai körzetben rendszeresen), iskolákban, a védőnők által szervezett baba-mama klubban, a Születés Hetén. Az előadások után sok új jelentkező van családterápiára. Évről évre növekszik azoknak a családoknak a száma, akik önként kérik ezt a szolgáltatást, nagyobb a motiváció. A Közösségi Térben 30 órás kortárs-mediátor képzés érhető el középiskolásoknak. Növekedett azok száma, akik igénybe vették a mediációt, leginkább kapcsolattartási viták esetén a bírósági tárgyalásig. Problémák A szakember szerint egyre több család érkezik krízishelyzetben – kimerülten, erőforrások nélkül, jó lenne, ha ezek a családok korábban eljutnának a Családsegítő Központba. (2011. novembere óta több családdal heti találkozások) Több családban krízishelyzet alakul ki szülés után a párkapcsolatban, fontos a védőnők szerepe. Gyermekek átmeneti gondozása A Szentesi Családsegítő Központ intézményeiben kerül biztosításra a gyermekek átmeneti gondozása a Családok Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona, Helyettes Szülői Hálózat keretében. A Családok Átmeneti Otthona vonatkozásában 2011. július 1-től Makó Város területén élőkre is kiterjed az ellátás a Szentesi Kistérség települései mellett. A létrejött szerződés alapján szükség esetén egy lakószobában 3 fő ellátását biztosítja az intézmény. 2011. évben az összes gondozási napok száma 10304 nap, ami az intézmény történetének legmagasabb kihasználtságát eredményezte (lakószobák esetében 98,7%). Az igénybevevők megoszlása közel 50-50% a felnőtt és a gyerekek viszonylatában, azaz átlagosan két gyermekkel érkeznek a szülők az intézménybe. Ez a helyzet a több férőhelyes szobák esetében nem teszi lehetővé a férőhelyek 100%-os kihasználtságának elérését. A Kistérségből egy család kérte felvételét az intézménybe, Szegvárról, a család devizaalapú lakáshitelét nem tudta tovább törleszteni, így a hitelező pénzintézet megkezdte az ingatlan árverezését.
36 A bekerülési ok az új családok vonatkozásában: két család esetében gyermeknevelésre alkalmatlan környezet, két esetben pedig az albérlet elvesztése volt. 1 család esetében családi konfliktus vezetett a lakhatás elvesztéséhez, egy esetben pedig a már említett árverezés indokolta a család beköltözését. A családok által az intézményben eltöltött időtartamok vegyes eloszlást mutatnak: rövid időre, a maximum 3 hónapra elhelyezett családok aránya hozzávetőleg 20 %; a legtöbb család, 67%, félévnél hosszabb és egy évnél rövidebb ideig tartózkodott az intézményben. 15 % alatt van azoknak a családoknak az aránya, amelyek egy évnél hosszabb ideig laktak az otthonban. A kigondozott családok közül 2 család szociális bérlakásba, 4 család pedig a rokonokhoz költözött ki. Egy esetben az apuka lakhatását szüntették meg a saját kérésére, mivel elköltözött Kecskemétre az új élettársához, az anya és a gyerekek a nagypapához költöztek. A kiköltözés elsődlegesen a rokonokhoz való visszaköltözés, ennek oka egyrészt az, hogy az intézményben fontos szerepet kap a komplex családgondozás, családterápia, és ennek eredményeként a kapcsolatok rendeződnek. A másik ok pedig nagyon gyakran az, hogy a család felméri a helyzetét, a lehetőségek eléggé szűk kereteit, és általában a gyermekei érdekében visszamegy a korábbi lakhelyére. A családok önálló lakásba költözése sajnos nagyon ritka, elsősorban szociális bérlakásba tudnak költözni. Az intézmény a törvényben meghatározott feladatát, az otthontalanság megszüntetésében való közreműködését, eléggé szerény eredménnyel tudja megoldani, ennek oka, hogy a rendelkezésre álló eszközök igencsak korlátozottak. Mutató Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család Felvett új családok száma Kigondozott családok száma Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága Egy napra jutó átlag
2008. 50 fő 26 fő 24 fő 14 család
2009. 52 fő 26 fő 26 fő 16 család
2010. 49 fő 27 fő 22 fő 16 család
6 család
8 család
8 család
6 család
8 család
6 család
98 %
85%
82,2%
98,7%
82 %
73%
70,6%
85,6%
27,02 fő
23,9
23,3fő
28,2fő
Életkor szerinti megoszlás az alábbi: 0-3 év 4-6 év 2011. évben 30,54% 6,13%
7-18 év 8,06%
2011. 51 28 23 14 6 család 7 család
Felnőtt 55,27%
37 A Gyermekek Átmeneti Otthonában 23 fő elhelyezésére van lehetőség – 0-18 éves korig, szükség esetén az édesanyával együtt. 2011. január 1-től az ellátási terület kiterjedt a Szentesi Kistérségen kívül a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi társulás területére is. A létrejött szerződés alapján szükség esetén egy lakószobában 3 fő ellátását biztosítja az intézmény. Megszakítás nélküli munkarendben, a nap 24 órájában, 6 fő szakmai munkatárssal és egy technikai alkalmazottal biztosítják a gyermekek számára a teljes körű ellátást. Az átmeneti gondozás feladata, hogy az alapellátás keretein belül a családban nevelkedő gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó ellátásban, gondozásban részesítse. A gyermek ellátásának célja, hogy ideiglenes jelleggel helyettesítse vagy segítse a gyermek gondozásában, nevelésében akadályozott szülő tevékenységét. A 14 éven aluli gyermekek esetében együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná, veszélyeztetetté vált szülő és gyermeke számára. Megelőzze a gyermek családjából történő kiemelését, növelje a család megtartó erejét. Az intézménybe a felvétel a szülő vagy a gyermek önkéntes jelentkezésével történik. Az intézménybe történő felvételről bizottság dönt, melynek tagjai a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona szakmai vezetője és amennyiben a család alapellátás keretében már gondozott volt, akkor az esetfelelős családgondozó, ennek hiányában a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője. A kötelező feladatokon túl a Gyermekek Átmeneti Otthonában 2011. évben is biztosították a kapcsolatügyelet szolgáltatást, amely lehetőséget biztosít a különélő szülőnek, illetve más kapcsolattartásra jogosult személynek, hogy a gyermekkel kapcsolatot tartson, szükség esetén szociális munkás segítsége mellett. Az alábbi táblázat összefoglalja a 2011. december 31. napjáig az igénybevevők számát: Mutató
GYÁO 2010. év dec. 31
Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család Felvett új családok száma Kigondozott családok száma Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága Egy napra jutó átlag
63 fő 21 fő 42 fő 28 család 21 család 19 család
GYÁO 2011. év dec. 31-ig 48 fő 32 fő 16 fő 20 család 11 család 16 család
96,16 %
94,43 %
70,42 %
74,47 %
16,20 fő
17,13 fő
38 2010. december 31-ig az összes gondozási napok száma 5940 nap, míg 2011-ben 6252 nap volt. A Kistérségből Szegvárról egy anya 1 gyermekkel, Derekegyházáról egy gyermek és egy anya egy gyermekével került elhelyezésre. Krízis esetében a családok összeköltöztethetők, hosszú távra azonban ez nehézségeket okoz a családgondozás szempontjából, a gyermekek nevelése, gondozása családonként, életkoronként eltérő. A fenti táblázatból látható, hogy a kevesebb család került elhelyezésre, ennek oka elsősorban, hogy a családok kikerülési esélyei egyre rosszabbak. Nehezebb munkahelyet és albérleti lehetőséget találniuk. Szociális bérlakásra pedig nagyon kevés esély van. A lakószobák kihasználtsága magas, 94,43 %, a férőhelyek kihasználtsága alacsony 74,47 %. Ennek oka elsősorban az egy anya egy gyermekkel, illetve a kamasz fiatalok elhelyezése, amikor egy szobában csak egy családot, illetve azonos nemű gyermekeket tudnak elhelyezni. Az alábbi táblázat tartalmazza az életkor szerinti megoszlást. Életkor szerinti megoszlás az alábbi: Év 0-3 év 4-6 év 2010. évben 26,90 % 10,40 % 2011. évben 18,04 % 11,76 %
7-18 év 28,23 % 37,01 %
Felnőtt 34,46 % 33,19 %
2011. évben a bekerülési ok 60 %-ban lakhatási probléma miatt történt, 40 %-ban pedig családi konfliktus. A 2011-es évben összesen 16 családot gondoztak ki. A szakmai munka során hat gyermek közül három visszakerült szüleihez, két gyermek szakellátásba és egy gyermek nevelőszülőhöz került. A kigondozott családok közül egy kapott szociális bérlakást, még 7 család visszaköltözött családjához, két családnak segítettek megfelelő albérletet keresni. A Gyermekek Átmeneti Otthonában az életkori sajátosságoknak megfelelően programokat szerveznek. Ezek kézműves délutánok, sportvetélkedők. Sokszor elmennek a Pepita Macska Klub rendezvényeire a kamasz gyermekek, természetesen a nevelők kíséretével. Megszervezik a gyermeknapot, anyák-napját, húsvéti ünnepi készülődés is volt, amit szintén nagyon szerettek a gyerekek. Együttműködve az oktatási intézmények pedagógusaival, ifjúságvédelmi szakemberekkel, gyermekjóléti munkatársak közreműködésével beépítik a felkészítést, korrepetálást a gondozási nevelési tervbe. Ez az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott szakmai munkában. A szabadidő hasznos eltöltésében segítséget adnak a családoknak, gyermekeknek. Színes programokat szerveznek, foglalkozásokat tartanak. Közösen ünnepelik az ünnepnapokat, gyermeknapot. Egyre többen tudnak a térségben az intézményről, ezért több felajánlást kapnak családoktól, ami több játékot, ruhaneműt jelent a lakók számára.
39
2011. év végén több karitatív szervezet, egyesület segített a karácsonyi ajándékozásban, műsorokkal kedveskedtek a Gyermekek Átmeneti Otthona lakói számára, amit süteménnyel, teával viszonoztak, illetve az itt lakó gyermekek készültek önálló műsorszámokkal. A munkatársak szinte minden Családsegítő Központ által szervezett közösségi rendezvényen, táborban képviseltetik magukat ( szoc.tábor, 23 órás tekergés, Pepita macska kupák és rendezvényei). A helyettes szülő az a személy vagy rendezett család, aki egy másik – az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott – család gyermekét otthonába fogadja, és képes biztosítani azt a gondoskodást, amit a vérszerinti szülő pillanatnyilag nem tud nyújtani. A Szentesi Kistérségben gondos kiválasztás után három olyan család tevékenykedik, akiket egy országos felkészítő program keretében arra képeztek ki, hogy ezekben - a szülők és gyermekek számára egyaránt nehéz - helyzetekben képesek legyenek a gyermekek fogadására, gondozására. A hálózat működtetése csak abban az esetben és csak addig jár kiadással, míg a gyermeket a helyettes szülő a saját otthonában gondozza. Helyettes szülői ellátás iránt kérelem az intézményhez 2011. év folyamán nem érkezett. III. fejezet Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések 2011. évben 1180 alap- és alszámmal iktatott gyámhatósági ügyirat keletkezett, amely jóval meghaladta a 2010. évi 837 alap- és alszámmal iktatott ügyiratforgalmat. 2011. december 31-én 235 családban 354 veszélyeztetett kiskorút tartott nyilván a gyámhatóság. Ebből: • környezeti ok miatt 86 fő, • magatartási ok miatt 157 fő, • anyagi ok miatt 97 fő, • egészségi ok miatt 14 fő. A fentiek közül: • alkoholizmus miatt is veszélyeztetett 20 fő, • szenvedélybetegség miatt is veszélyeztetett 8 fő, • bántalmazás (testi) miatt veszélyeztetett 15 fő, • bántalmazás (szexuális) miatt veszélyeztetett 0 fő, • bántalmazás (érzelmi) miatt veszélyeztetett 10 fő, • testi (fizikai) elhanyagolás 9 fő, • lelki (érzelmi) elhanyagolás 47 fő,, • lakáskörülmények miatt is veszélyeztetett 19 fő, • tankötelezettség elmulasztása miatt (10 órát meghaladta) 9 fő.
40 2011. decemberében 67 fő védelembe vett kiskorút tartott nyilván a gyámhatóság, melyből 2011. évben 46 gyermek védelembe vételére került sor. A védelembe vétel legfőbb okai: • környezeti okból 12 fő, • szülőnek felróható magatartásból 25 fő, • gyermeknek felróható magatartásból 23 fő, • gyermekkorú, fiatalkorú által elkövetett szabálysértés miatt 2 fő, • gyermekkorú bántalmazása miatt 5 fő. A 67 védelembe vett gyermek 40 családot érint. A védelembe vételre 39 esetben a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján került sor, 7 esetben más szerv is jelezte a problémát. A védelembe vétel keretében elrendelt intézkedések: -
a szülő kötelezése, hogy keresse fel a családvédelemmel foglalkozó szervezetet a szülő kötelezése, hogy vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről való intézkedés a gyermek számára – kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében – magatartási szabályok megállapítása a szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására iskolapszichológusi vizsgálaton való megjelenésre kötelezés konfliktuskezelési szolgáltatáson való megjelenésre kötelezés családi pótlék természetbeni nyújtása a gyermek és a hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezése.
Gyámhatóság által elrendelt ideiglenes elhelyezésre az év során 13 kiskorú esetében került sor. Ebből 2 kiskorú gyermeket harmadik személynél, 8 gyermeket nevelőszülőnél, 3 gyermeket pedig gyermekotthonban helyezett el a gyámhatóság. A Városi Gyámhivatal által ideiglenesen elhelyezett gyermekek, valamint az átmeneti nevelésbe vett gyermekek gondozási helyre történő elviteléről is a jegyzői gyámhatóság gondoskodott. 2011. év folyamán 4 kiskorú született, akiknek családi jogállása rendezetlen, az apa adatai nélkül kerültek anyakönyvezésre. 2011. december 31-én nyilvántartott rendezetlen családi jogállású gyermekek száma 3 fő. Iskoláztatási támogatás (családi pótlék) felfüggesztése, szüneteltetése A közoktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyzői gyámhatóságnak, hogy a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte a tízet, a gyámhatóság tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját arról, hogy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után a 16. életévét be nem töltött gyermek esetén elrendeli az iskoláztatási támogatás teljes összege
41 folyósításának felfüggesztését, valamint védelembe nem vett gyermek esetén a gyermek védelembe vételét, a 16. életévét betöltött gyermek esetén kezdeményezi a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervénél az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő eljárás megindítását. A közoktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyző gyámhatóságnak, ha a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte az ötvenet. A jelzéssel egyidejűleg a közoktatási intézmény igazgatója megküldi a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét. A gyámhatóság az iskoláztatási támogatás felfüggesztését rendeli el határozatlan időre, legfeljebb azonban a gyermek 16. életévének betöltését követő első felülvizsgálatig. Ha a gyermek a 16. életévét betöltötte, akkor a támogatás szüneteltetésére kerül sor. A felfüggesztés megszüntetését követően a felfüggesztés időtartama alatt a családtámogatási folyószámlán összegyűlt iskoláztatási támogatás teljes összegét a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva - havi részletekben, természetbeni formában kell a gyermek számára nyújtani. A felfüggesztett iskoláztatási támogatás és a családi pótlék természetbeni formában történő biztosítása céljából a gyermek részére - figyelemmel korára, egyéni szükségleteire és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményére - eseti gondnokot rendel ki a gyámhatóság, melynek keretében megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy tizenöt napon belül vizsgálja meg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét, készítse el a pénzfelhasználási tervet és tegyen javaslatot az eseti gondnok személyére. A pénzfelhasználási terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára, figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire. Eseti gondnokul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, az óvodai és az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozóját, az átmeneti gondozást nyújtó intézmény szakmai munkakörben foglalkoztatott alkalmazottját vagy a polgármesteri hivatal nem gyermekvédelmi, illetve gyámhatósági feladatokat ellátó - ügyintézőjét lehet kirendelni. A gyermekjóléti szolgálat, illetve az átmeneti gondozást nyújtó intézmény családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gondnokul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot. Az eseti gondnokot tevékenységéért munkadíj nem illeti meg. Az iskoláztatási támogatás szünetelése azt jelenti, hogy a szünetelés megszüntetése után sem fizethető ki a támogatás összege.
42 A jegyzői gyámhatóság az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének és szüneteltetésének szükségességét hivatalból felülvizsgálja ¾ 3 tanítási hónapot magában foglaló időszakonként, ¾ a tanítási év lezárását követő 30 napon belül, ¾ ha a gyermek a másik szülő szülői felügyelete vagy gyámság alá kerül, ¾ felfüggesztés esetén - ha a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították vagy megszüntették, ¾ illetékességváltozás esetén. Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha a gyermek ¾ a felülvizsgálattal érintett időszakban kötelező tanórai foglalkozást nem mulasztott igazolatlanul, ¾ ideiglenes hatályú elhelyezésére, nevelésbe vételére, szabadságvesztésének, javítóintézeti nevelésének elrendelésére vagy szociális intézményben történő elhelyezésére került sor, ¾ magántanulóvá vált, vagy ¾ a felülvizsgálattal érintett időszakban betöltötte a 16. életévét. A gyermek védelembe vételét még legalább az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének időtartamával megegyező ideig, legfeljebb azonban a gyermek 16. éves korát követő első felülvizsgálatig fenn kell tartani. Ezt követően a védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásáig csak akkor tartható fenn, ha attól eredmény várható. Ellenkező esetben a védelembe vételt meg kell szüntetni. 2011. évben 51 esetben indult iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatban eljárás, és 14 esetben került felfüggesztésre a támogatás. IV. fejezet Bűnmegelőzésben való részvétel A rendőrségi beszámoló szerint Szentes város bűnügyi adatai: Az ismertté vált bűncselekmények száma 2011. évben 1683, az elmúlt évhez viszonyítva 14.1 %-os csökkenést mutat. Személy elleni bűncselekmények száma 88-ról 100-ra növekedett. Közlekedési bűncselekmények száma 84-ről 88-ra növekedett. Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma 11.8 %-al, 59-ről 52-re csökkent. Közrend elleni bűncselekmények száma 496-ról 426-ra csökkent. Ezen belül a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény elkövetése miatt 16 esetben fejeztek be eljárást, az elmúlt év 30 esetével szemben. Ezen bűncselekmények elkövetése miatt folytatott eljárásokban kábítószer terjesztéssel gyanúsítható személlyel szemben nem folytattak büntetőeljárást. Az elkövetők közül 5 volt fiatalkorú. Az elkövetők marihuánát és amfetamint tartalmazó kábítószert fogyasztottak. Az elkövetők mindegyike választotta az elterelés intézményét, azonban nem mindegyikük jelent meg rendszeresen az előírt kezeléseken. Azon elkövetővel szemben, aki az elterelés sikeres elvégzését követően a drogambulancia által kiállított igazolást megkapta, a büntetőeljárás megszűntetésre került.
43
Vagyon elleni bűncselekmények száma 1158-ről 917-re csökkent. A gyermekkorú elkövetők száma az elmúlt évben 19 volt, ami az előző időszakhoz viszonyítva ( 16 ) emelkedést mutat. Ezen adat a társadalom nagyobb odafigyelését igényli. A fiatalkorú elkövetők száma 57-ről 65-re nőtt. A bűncselekmények elkövetőinél vizsgálva az oksági tényezőket megállapítható, hogy többnyire a bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézet vezetett azok elkövetéséhez. Összességében elmondható, hogy Szentes illetékességi területén csökkent az ismerté vált bűncselekmények száma, azonban az is kitűnik a számadatokból, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységben rejlenek tartalékok, hiszen a fiatalkorú és gyermekkorú elkövetők száma nőtt, ami nagyobb mérvű odafigyelést igényel a hatóságok részéről. A büntetőeljárásokon túl 2011. évben 842 szabálysértés elkövetése miatt folytattak le eljárást, melyből 50 volt fiatalkorú és 10 gyermekkorú. Tulajdon elleni szabálysértések miatt 230 ügyben jártak el, melyből 12 fő volt fiatalkorú és 10 fő volt gyermekkorú eljárás alá volt személy. Nyilvánvaló a rendőrség él a szabálysértési szankciókon belül azon lehetőségével, hogy a kisebb súlyú szabálysértéseknél a rendőr a helyszínen figyelmeztetéssel él. A közterületi tevékenység a bűncselekmények visszaszorítása érdekében Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rendőrségnek is növelni kellett a bűnmegelőzési területen kifejtett tevékenységének hatékonyságát, ezért több társszervvel hajtottak végre közös akciót, ellenőrzést. Ezek lényege abban rejlett, hogy a fiatalkorúak alkohollal, dohány árúval történő kiszolgálását visszaszorítsák, illetve a rendőri jelenléttel a közterületi bűncselekményeket megelőzzék, megakadályozzák, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket felszámolják. Több esetben járőröztek a szentesi általános és középiskolák közvetlen környezetében található szórakozó helyeken, buszpályaudvaron a reggeli órákban, melynek célja a tanköteles korú fiatalok ellenőrzése, az iskolai hiányzások megelőzése érdekében. A Polgármesteri Hivatal munkatársaival, a Vám- és Pénzügyőrség, az adóhatóság munkatársaival az elmúlt évben 3 alkalommal hajtottak végre ellenőrzést, melynek során sikerült megállapítani jogsértéseket ezen a területen, így ezek felszámolásra kerültek. Családon belüli erőszak körébe sorolt jogsértések A családon belüli erőszak az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma. E tárgykörben 86 ügyben indítottak, és 57 büntetőügyben folytattak le eljárást, mely nagyságrendileg 47 %-al kevesebb az előző évinél.
44 Ezen ügyekben: ¾ kiskorú veszélyeztetése miatt 7 esetben, ¾ tartás elmulasztás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt 43 esetben, ¾ testi sértés elkövetése megalapozott gyanúja miatt 14 esetben, ¾ magánlaksértés miatt 3 esetben , ¾ zaklatás miatt 13 esetben , ¾ szemérem elleni erőszak miatt 1 esetben, ¾ erőszakos nem közösülés miatt 1 esetben, ¾ zsarolás miatt 2 esetben, ¾ rablás miatt 2 esetben folyt nyomozás. Az elkövetői oldalt tekintve 73 esetben férfi, 13 esetben nő ellen folyt büntetőeljárás. Áldozati oldalt vizsgálva 52 esetben gyermek, 31 esetben felnőtt, 3 esetben felnőtt férfi sérelmére követtek el bűncselekményt. Megelőző távoltartást 12 esetben kezdeményeztek, melyet a bíróság minden esetben el is rendelt. A felsorolt bűncselekmények elkövetésének sajátosságai között említendő, hogy a cselekmények elkövetését minden esetben családi jellegű vitatkozás előzte meg, valamint az elkövetők részéről az esetek nagy részében az italozó életmód a jellemző. Helyszíne minden esetben a lakóház vagy ahhoz tartozó bekerített helyek. A családon belüli erőszak, valamint a távoltartás miatt folytatott eljárásokban minden esetben jelzéssel éltek a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Gyámhatóság, a Városi Gyámhivatal, valamint a Szentesi Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálata felé. A kapcsolattartás mind írásban, mind szóban megvalósult a fenti hatóságokkal, ami nagymértékben elősegíti hatékony munkavégzést. A jelzések alapján értesített fenti hatóságok minden esetben visszajelzéssel éltek a tett intézkedésekről. A családon belüli erőszakot nem csak a Gyámhivatalnak, a Családsegítő Szolgálatnak és a Rendőrségnek kell saját észlelése útján vizsgálni, hiszen a pedagógusok, védőnők, házi gyermekorvosok rendszeresen találkoznak a krízishelyzetet megélt gyermekkel, körvonalazódik a problémájuk, láthatóak az elhanyagoltságuk, a bántalmazások nyomai. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt évben egyre több bejelentés érkezett a hatósághoz a helyi általános és középiskolákból a gyermekek veszélyeztetettségének és egyéb más bűncselekmények észlelése esetén. Az elmúlt évben a kapitányság képviseletében 5 esetmegbeszélésen vettek részt helyi oktatási intézmények felkérése alapján.
45 A gyermekkorúakkal és fiatalkorúakkal kapcsolatos problémák Az elmúlt évben is több eljárást folytattak le gyermekkorú és fiatalkorú elkövetővel szemben, melynek során megkísérelték feltárni a jogsértéseket kiváltó oksági tényezőket. Gyermekkorú elkövetők esetében megállapítható okok a cselekmény társadalomellenességének fel nem ismerése, illetve a bűncselekménnyel kapcsolatos téves, helytelen nézetek. Nyilvánvaló, hogy ez életkori sajátosságból is eredhet, illetve a családból, lakókörnyezetéből vett rossz minta vezethet a jogsértésekhez. A gyermekkorúaknál jellemző a csoportba verődés és a jogsértések ily módon történő elkövetése, mert jellemzően egymást erősítik tettük véghezvitelében. Ezen korosztályú elkövetők esetében a „kivagyiság” dominált, illetve a „majd én megmutatom milyen bátor vagyok” magatartás. Gyermekkorúaknál jobbára előforduló cselekmény a vagyon elleni bűncselekmény, ezen belül a lopás. Itt két részre lehet bontani a helyszíneket, az egyik helyszín az iskola, míg a másik maga az utca, illetve üzletek. Az iskolai lopásoknál továbbra is jellemző elkövetési tárgy a mobiltelefon, mely a sértettek oldaláról is rávilágít egy bizonyos hanyagságra és a szükséges vagyonvédelem hiányára, míg a másik helyszínen jobbára a közlekedési eszközök, kerékpárok, az üzletekből édességek, apróbb használati cikkek lopása dominál. A fiatalkorú bűnelkövetők körében az erőszakos bűncselekmények sokkal jobban előtérbe kerülnek. Itt már megjelenik a személy elleni, erőszakos bűncselekmény, míg a másik oldalról a vagyon elleni bűncselekményeknél a lopás. A fiatalkorúaknál már nagyobb igény van a szórakozásra, melyhez az anyagi hátteret nem biztosítja mindenkinél a család. Úgy az öltözködésük, a divat, a mobiltelefon meghatározza az anyagi szükségleteket, amit sokszor mindenáron megpróbálnak megszerezni. Ennek következménye, hogy nem riadnak attól vissza, hogy másoktól akár erőszakkal is elvegyék értékeit. A fiatalkorúak tulajdonképpen többnyire felismerik, hogy a jogsértésükkel bűncselekményt követnek el, de felelőtlenségük visszavezethető a felvilágosítás hiányára. Probléma mindkét korosztály vonatkozásában, hogy megfelelő ismerettel nem rendelkeznek arról, hogy egyes gyermekcsínyek valójában milyen köztörvényes bűncselekményt valósítanak meg. Ezen hiányosság kiküszöbölésére az általános iskolán túl a középiskolában is szükséges továbbra is a prevenciós, bűncselekményeket bemutató előadások megtartása, szakemberek bevonásával. Bűnmegelőzésben, prevenciós munkában szerzett tapasztalatok Évek óta kiemelten kezelik a bűnmegelőzési munkát, és a prevenciót. A Szentes Rendőrkapitányságon 2009. szeptemberétől önálló bűnmegelőzési előadó tevékenykedik, ezért a 2011-es évben is fokozottabb figyelmet tudtak fordítani a rendőrség prevenciós tevékenységének széles körű terjesztésére.
46
A D.A.D.A. program keretében 2011. évben is végrehajtották az általános iskolás korosztály felvilágosító jellegű oktatását, mely feladatot ezen évben már csak 2 fő pedagógiai végzettséggel is rendelkező, de közterületi szolgálatot teljesítő egyenruhás - csatolt munkakörben végezte. „Az iskola rendőre” program végrehajtása során 10 általános iskolában 8 „iskola rendőr ” a felkérések alapján tartott bűnmegelőzési, baleset-megelőzési előadást a kijelölt oktatási intézményekben. Amellett, hogy részt vettek a tanévnyitó ünnepségeken, osztályfőnöki órákat is tartottak, az iskolák felkérése alapján fogadó órákon, diákokkal szemben kezdeményezetett fegyelmi meghallgatásokon vettek részt. Az iskola rendőrök és a kijelölt általános iskolák pedagógusai között kialakult rendszeres és jól működő kapcsolattartás eredményeként több alkalommal sikerült ezen oktatási intézményekben elkövetett bűncselekményeket felderíteni. Ezen belül a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában több esetben sikerült a sértettek teljes kártalanítása is. Azon iskolák környékén, melyek közvetlen környezetének közlekedési helyzete, megközelítése veszélyforrást rejthet, az ” Egy iskola – Egy polgárőr „ mozgalom összehangolása végett ezen intézményeknél az oktatás kezdetének és befejezésének időpontjában fokozott rendőri jelenlétet biztosítottak a polgárőrök bevonásával. Az önálló bűnmegelőzési előadó 2011. évben Szentes illetékességi területén lévő általános és középiskolákban összesen 154 előadást tartott. Ezen előadások többsége „ iskolán belüli erőszak „ kábítószerek, közlekedési ismeretek témakörébe tartozott, melynek során tájékoztatást kaptak a diákok a kifejezetten iskolákban előforduló erőszakos cselekményekről, a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás speciális szabályairól, valamint arról, hogy mi minősül diákcsínynek és mi bűncselekménynek. A drog-prevenció keretében az iskolák felkérése alapján az előadó több előadást tartott a fiatalok körében használatos, elterjedtebb kábítószerek jellemzőiről, megjelenési formáiról, veszélyeiről, a fogyasztásuk és tartásuk büntetőjogi vonatkozásairól a diákok és a pedagógusok részére is. Szentes területen lévő oktatási intézmények és a Rendőrség között az intenzívebb személyes kapcsolattartás miatt szorosabb kapcsolat alakult ki, melynek során az iskola vezetői, tanárai rendszeresen fordulnak akár tanácsért, akár bűnügyi információt szolgáltatva is. Együttműködés szervezetekkel A Szentesi Családsegítő Központ szervezésében rendezett megbeszéléseken a Szentes Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalával együttműködve, a város területén lévő ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusokat tájékoztatták az iskola rendőre program lényegéről, valamint mint jelzőrendszeri tagokat arról, hogy a fiatalkorúak, gyermekkorúak által, illetve sérelmükre elkövetett bűncselekmények esetén milyen szükséges értesítési és együttműködési kötelezettség terheli mind az oktatási intézményeket, mind a fenti hatóságokat.
47 Részt vettek a Szentes Polgármesteri Hivatal és a Szentesi Családsegítő Központ által szervezett közbiztonsági napon ahol a részt vevő diákok a Rendőrség által összeállított „ bűnügyi totót „ töltöttek ki. A Családsegítő Központ megkeresése alapján három esetmegbeszélésen vett részt a Bűnügyi Osztályvezető. A megbeszélések tapasztalatai azt mutatták, hogy azok hatékonyak, eredményesek voltak, a jelenlévő szakemberek szemszögéből világítottak rá a problémára és annak megoldására, aminek eredményeként sem hatósági, em más eljárás nem indult. 2011. évben 21 alkalommal éltek jelzéssel a gyermekjóléti szolgálat felé olyan családon belüli erőszak ügyében, amelyben érintett volt gyermekkorú. Eredményesen működik együtt a Szentes Polgármesteri Hivatal Gyámhivatallal, valamint a környező települések Gyermekjóléti Szolgálatainak előadóival, akik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy azon kényes és személyes családi eseményeket feltárják, melyek bűncselekmény gyanújára utalnak, és ezzel segítséget nyújtanak az áldozatoknak, sértetteknek. Szintén segítő együttműködés alakult ki a Szentesi Családsegítő Központ vezetői és szociális szakemberei között, akikkel az ügyek nyomozása, vizsgálata során folyamatosan tartja az ügy előadója a kapcsolatot, hiszen a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmény kapcsán a családsegítők is rendelkeznek információval a kérdéses családról, szülőkről, a gyermekek körülményeiről, melyek nagyban segítik a munkát. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos rendőri intézkedésekhez nyújt segítséget a helyi Önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodás, valamint eseti jelleggel megbeszélésekre kerül sor a Gyámhivatal, illetve a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. A körzeti megbízottak, valamint a családon belüli erőszakkal kapcsolatos intézkedéseket foganatosító rendőri állomány rendelkezik mindazon információval, mely a további intézkedések foganatosításában, az áldozattá válás megelőzése és megszüntetése érdekében szükséges. A fogadó szervek esetében teljes körű együttműködés alakult ki, kellő hatékonysággal látják el ez irányú feladataikat. Az e témakörben eljáró hatóságok, civil szervezetek a rendőrség munkáját általában a megelőzés, valamint az együttműködés hatékonyságát növelő szakmai jellegű tanácsok kikérésében veszik igénybe. A területileg illetékes KMB-sek területükön felkeresték a gyermekjóléti szolgálatokat, gyámhatóságot, nevelőintézeteket, Családok Átmeneti Otthonát, családsegítő központokat, általános és középiskolákat, kollégiumokat, óvodákat, egészségügyi intézményeket, háziorvosokat, és folyamatosan tartják a kapcsolatot. A gyámhivatal feljelentése alapján több esetben indult büntetőeljárás. A feljelentés mellé csatolt anyagokból kitűnik, hogy a jelzést alapos vizsgálat előzi meg, hogy valóban megalapozott adatokkal szolgáljanak a nyomozás eredményességéhez.
48 A bűnmegelőzési stratégia csak akkor hatékony, ha a helyi társadalompolitika részeként valósul meg. Tehát a bűnözés mérséklése a lakosság és a rendőrség közös feladata, amibe szerepet kell, hogy vállaljanak a szakszolgálatok és a civil szervezetek is. Főként azért is, mert a rendőrség klasszikus értelembe vett bűnmegelőzésének célja, hogy a bűnelkövető ne valósítson meg Büntető Törvénykönyvbe ütköző cselekményt, illetve ha már elkövette, az ne maradjon rejtve az igazságszolgáltatás előtt. Összegezve, az áldozattá válás megelőzése érdekében továbbra is fontosnak tartják a szülők felelősség érzetének növelését, és mind a szülők, mind a diákok minél szélesebb körben történő tájékoztatását. Fontos tudatosítani a szülőkben, hogy gyermekeik iránt felelősséggel tartoznak, és ez a felelősség senkire át nem hárítható. Tehát nem elegendő az, hogy a gyermek az iskolában van, az alapvető odafigyelés, a nevelés a szülők feladata. Ebben a sokrétű nevelő feladatban tudnak segíteni a pedagógusok, a civil szakemberek, a jelzőrendszer tagjai, a szülők, hozzátartozók, valamint a jelzőrendszer részeként a rendőrség is. A fentiek megvalósulásához szükséges továbbra is a diákok, de a szülők részére is minél szélesebb körében bűnmegelőzési előadások tartása az áldozattá- és bűnelkövetővé válás elkerülése érdekében. Sajnos az elmúlt évben is tapasztalták, hogy nehéz olyan szülői értekezletet megszervezni, tartani, ahol lehetőség lenne prevenciós előadás tartására, mivel a megkeresett pedagógusok szerint, a szülők, egyéb elfoglaltságra hivatkozva csak kis számban, vagy nem fognak megjelenni. Egy alkalommal nyílt lehetőség az elmúlt évben arra, hogy a „ Közösségi tér”-ben szervezett családi nap alkalmával a gyerekek és szüleik részére tartottak előadást a kábítószer használatról és következményeiről. A jövőben is szeretnének minden lehetőséget megragadni a szülők minél szélesebb körű tájékoztatására a bűnmegelőzés, ezen belül a családon belüli erőszak témakörében is. Az áldozattá és bűnelkövető válás elkerülése érdekében értelmes szabadidőt kell biztosítani a fiatalok számára, figyelemmel kell kísérni őket, beszélgetni velük, segíteni őket, hogy a konfliktusokat helyesen tudják feloldani, megoldani. Ebben segítséget nyújtott az elmúlt évben is a Szentesi Családsegítő Szolgálat által működtetett „Közösségi tér„, melyben a rendőrség közreműködésével az elkövetkező időszakban is közös programokat kívánnak majd szervezni. Az elkövetkező években is szeretnék a már kialakult szoros és hatékony együttműködést fenntartani mind az oktatási intézményekkel, mind a hatóságokkal, mivel a települési bűnözés kihívásaira csak közös összefogással lehet eredményesen reagálni. A Dózsa-ház Közösségi tér 2011. január 10-én nyitotta meg kapuit a város lakossága előtt. Az épületben ifjúsági tanácsadó irodát és drogalternatíva programok szervezését és koordinálását végzik a munkatársak. A közösségi-tér nyitott házként
49 működik, azaz a civil szervezetek és önszerveződő csoportok előzetes egyeztetést követően ingyenesen használhatják az épületet és annak berendezéseit. Közösségi tér forgalmi adatai: jan. febr. márc. ápr. máj. júni. júli. aug. szept. okt. nov. dec. össz. Összes forgalom (fő) Tanácsadás alkalom
389 1345 1733 1709 1660 1787 2276 1318 2009 2392 2004 1547 20169 0
82
158
159
99
44
54
41
43
72
84
20
A táblázatból és a diagramból is látható, hogy 1,5 hónapot követően állandósult a közösségi tér látogatottsága, havonta 1700 fő fordul meg átlagosan a különböző programokon vagy vesz igénybe valamilyen szolgáltatást. Az év utolsó negyedévében a napi átlagos látogatottság 65 főre nőtt, a havi átlagos látogatók száma pedig 1961 főre emelkedett. 2011. évben a havi látogatók átlagos száma 1681 fő, az egy napra jutó látogatók száma 55 fő volt. Az épület kihasználtsága nagyon magas, sok esetben okoz problémát a 16-20 óráig terjedő időszak, hiszen az igények ebben az időpontban meghaladják a lehetőségeket. Az eltérő célú programok összehangolása is komoly feladatként jelentkezik (eltérő korosztályok, eltérő zajterheléssel járó programok sokszor zavarják egymást). Örömteli tapasztalat, hogy az elsődleges célcsoportba tartozó, csellengő, hátrányos helyzetű fiatalok egyre növekvő számban keresik fel a közösségi teret, melynek eredményként a hétvégén éjszaka működő Pepita Klub forgalma megháromszorozódott az elmúlt évhez képest. Az intézmény működtetésébe 4-5 aktív önkéntes fiatalt is sikerült bevonni. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkatársainak is a célja az életminőség jobbítása, a káros szenvedélyek, a dopping, a kábítószer-fogyasztás megelőzése, a személyközpontú segítő kapcsolat kialakítása, a személyiség, a problémamegoldó és kommunikácós készség, az önismeret fejlesztése, a közösségi részvétel mind szélesebbé tétele. A Bűnmegelőzési nap szervezésében, lebonyolításában már évek óta aktív szerepet vállalnak.
856
50 A KEF segítői megjelennek az ifjúsággal foglalkozó fórumokon, rendezvényeken, ahol az elkészített szórólapokat és tájékoztató anyagokat közvetlenül juttatják el a fiatalokhoz, szülőkhöz. V. fejezet Felügyeleti szervek tapasztalatai A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, mint a működési engedélyeket kiadó felügyeleti szerv 2011. évben a Szentesi Családsegítő Központ új székhelyre költözésével egyidejűleg teljes körű, átfogó ellenőrzés keretében adta ki az új működési engedélyeket. Az engedélyeztetési eljárás keretében beszerzett szakhatósági vélemények is, valamint a helyszíni bejárások során is arra a megállapításra jutottak, hogy a városban működő gyermekvédelmi intézmények működése a jogszabályoknak megfelelő. Az intézményben magas színvonalú szakmai munkát végeznek, a kötelezően alkalmazandó dokumentumokat precízen, pontosan vezetik. A szakemberek naprakész információval rendelkeznek, feladatukat lelkiismeretesen és hatékonyan végzik. VI. fejezet Gyermekvédelmi tanácskozás, a jövőre vonatkozó feladatok Az eddigiekben leírt éves tapasztalatok, történések megvitatására került sor a törvényi szabályozásnak megfelelően 2012. március 13-án a gyermekvédelmi jelzőrendszerben dolgozók éves tanácskozásán. A tanácskozáson jelen voltak az óvodai, iskolai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a gyermekjóléti szolgálat munkatársai, a házi gyermekorvosok képviselője, védőnők, a rendőrség, a gyámhatóság, a gyámhivatal munkatársai, a szociálpolitikai osztály, a szakbizottság képviselői. Az alábbiakban jegyeztük fel a gyermekvédelmi tanácskozás során, - a jelzőrendszeri tagok részéről megfogalmazott jelzéseket, problémákat, hozzá fűzött javaslatokat, és természetesen az utóbbi időszakban elért pozitív eredményeket is. Eredmények z HPV vírus elleni védőoltás beadása a lányoknak. z Bölcsődei férőhelyek bővítése, szolgáltatások kiszélesítése. z Családsegítő Központ felújított épületbe történő költözése, plusz szolgáltatás beindítása (népkonyha). z A gyermekjóléti szolgálatnál egyre több „külsős” (nem gondozott gyermek ügyében kérik az iskolai problémák okán a - pedagógusok- a szakember segítségét) esetkonferencia levezetését, fegyelmi tárgyalásokon történő részvételt. z Családon belüli erőszakra nagyobb odafigyelés a jelzőrendszeri tagoktól, és adekvát azonnali intézkedések megtétele. z A gyermekvédelmi jelzőrendszer kiszélesítése, új kapcsolatrendszer. (VOLÁN). z ANTSZ munkatársaival szoros együttműködés.
51 z A Szentesi Családsegítő Központ által koordinált KEF kutatás befejezése - a káros szerek használatával kapcsolatban. Felvetett problémák, megoldási javaslatok Egészségügy területén z az egészségügyi segédeszközre egyre több gyermeknek szüksége van. PL. szemüveg. Fontos lenne a háziorvos, szakorvos közötti együttműködés bármely esetben, hogy az ellátás, biztosítása nyomon követhető legyen. ¾ Visszajelzés a szakorvosok részéről a háziorvos felé. ¾ Szociálpolitikai Osztály segéllyel tudja támogatni a szemüvegek kiváltását rászoruló családok esetében. z Asztmás fiatalok felmentés alatt vannak testnevelésből, közben dohányoznak. ¾ A felmentést adó orvos felé jelzés. ¾ A fiatalok körében ingyenes dohányzásról leszoktató programot kell szervezni. z Az iskolai orvosi szobák felszereltségét áttekintették. Mindenképp szükséges lenne azok felszereléseinek javítása. z Gazos pollennel teli területekre nagyobb odafigyelés. ¾ Városellátó Intézmény felkérése a tisztán tartásra. z Sok az elhízott gyermek. ¾ Speciális torna beindítása, alkalmazása a tanítási órák keretében. z Rendszeresek az iskolakörök futtatása. ¾ Ezek beszüntetése a balesetveszély, és az egészségtelen környezet okán (úttest mellett történő futás). z A gyermekorvosok munkaközösségének megalakítása, vezetése. Dr Németh Jenő nem vállalta, így már évek óta Dr Báló Mária számol be a városi helyzetről. ¾ Javaslat született Dr Somogyi Zsolt gyermekorvos megválasztására. z A HPV vírus elleni védőoltás beadása a fiúk részére is. z Korai fejlesztés nagyon hangsúlyos, és bár elindul a bölcsődében, mégis lehetnek olyanok, akik kiszorulnak az ellátásból. z OEP által támogatott gyógytornász biztosítása a városban. z A logopédiai ellátást ne csak nagycsoportos óvodás korban kaphassák meg a gyermekek, mert nagyon sok kisebb gyermek is rászorulna, és segítség lehet számukra a korai felismerés mellett a korai gondozásba vétel is. z TINI ambulancia létrehozása. Oktatás területén: z Fejlesztő pedagógus foglakoztatása a középiskolákban. z A fegyelmi tárgyalások helyett előzetes egyeztető mediációs tárgyalások bevezetése. z A 6 órában biztosított gyógytestnevelés 9 órára bővítése az ellátás szükségessége okán. z A pszichológiai, fejlesztő, gyógypedagógiai foglalkozásokhoz nem áll rendelkezésre megfelelő tér, eszköz, leginkább az óvodákban probléma ez. z A pályaorientáció erősítése az oktatásban. (osztályfőnöki órán, külsős szakember segítségével, intézménylátogatások bevezetésével) z Az uszoda lojálisabb együttműködését várják a gyógytestneveléssel kapcsolatban, hiszen 200 Ft –ot kérnek gyermekenként. z Iskolapszichológusok órájának bővítése.
52 z Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat folyamatos nyitva tartásának igénye a nyári szünidő alatt is. Gyermekjóléti szolgálat, és egyéb jelzőrendszeri tagok felvetése: z Gyermekpszichiátriai szakrendelés a mentális problémák egyre növekvő száma okán. Az előzőekben próbáltam átfogó képet adni az önkormányzat és intézményei, valamint a társszervek gyermekvédelmi munkájáról. Összegezve elmondható, hogy a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek magas színvonalon azon dolgoznak, hogy minden rászoruló a szükséges segítséget időben megkaphassa. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására és a következő határozati javaslat elfogadására: ……/2012.(V.24.) Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése értelmében megtárgyalta a gyermekvédelmi törvényből adódó önkormányzati feladatokról szóló beszámolót és a feladatok 2011. évi ellátását megfelelőnek értékeli. 1. A Képviselő-testület felkéri a gyermekvédelmi jelzőrendszerben dolgozó szakembereket, hogy a megfogalmazott feladatok teljesítése érdekében a továbbiakban is szorosan működjenek együtt. 2. Éljenek azokkal a pályázati lehetőségekkel, melyek a gyermekvédelmi, a nevelési-oktatási intézményekben folyó szakmai munkát támogatják, az eszközök cseréjét, illetve bővítését teszik lehetővé, illetve a gyermekek esélyeit növelik és hátrányaikat kompenzálják. A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 4. Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda 5. Szentesi Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat Szentes, Csallány G. part 1. 6. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szentes, Jövendő u. 6. 7. Városi Intézmények Gazdasági Irodája Szentes, Vásárhelyi út 12. 8. Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály – Helyben 9. Polgármesteri Hivatal Művelődési Irodája – Helyben 10. Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya – Helyben Szentes, 2012. május 7. Dr. Sztantics Csaba jegyző felhatalmazásával Lencséné Szalontai Mária osztályvezető
53