Az értékelés formáját, tartalmát is meghatározza a gyermekvédelmi törvény, az alábbiak szerint:

Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. J-10902-42/2014. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése értelmében a települési önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és a Képviselő-testület határozatával értékelésre megküldi a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. Az értékelés formáját, tartalmát is meghatározza a gyermekvédelmi törvény, az alábbiak szerint: • • • • • •

a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, a bűnmegelőzésben való részvételt, a felügyeleti szervek tapasztalatait, a jövőre vonatkozó feladatok.

Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 94. § (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

2 (2a) A települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti szolgálatot működtetni. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles működtetni. Szentes város demográfiai adatai a 0-18 éves korosztály összetételére vonatkozóan:

Korcsoport 0-3 éves 4-6 éves 7-14 éves 15-18 éves Összesen:

fiú 437 411 1138 653 2639

2011. lány együtt 451 888 366 777 999 2137 713 1366 2529 5168

fiú 452 388 1098 626 2564

2012. lány együtt 463 915 351 739 984 2082 680 1306 2478 5042

fiú 433 376 1069 622 2500

2013. lány együtt 461 894 350 726 958 2027 620 1242 2389 4889

I. fejezet Az önkormányzat által a gyermekek védelmét biztosító ellátások 1) pénzbeli és természetbeni ellátások • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2) személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák • gyermekjóléti szolgáltatás • gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátása - bölcsődei ellátás - óvodai napközbeni ellátás • családok átmeneti otthona • gyermekek átmeneti otthona • helyettes szülői hálózat Pénzbeli és természetbeni ellátások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat a Szociális Irodán lehet igényelni.

3 A fenti támogatásokkal kapcsolatos ügyeket 1 fő ügyintéző látja el. A feladat ellátása szinte lehetetlen lenne 1 fő részére, ha nem segíthetné a munkát 1 fő közfoglalkoztatott. Továbbra is a Szociális Iroda végezte Szentes város fenntartásában lévő szociális, valamint gyermekvédelmi intézmények működési engedélyezésével kapcsolatos ügyeket is, és látta el a szakmai felügyeletet az intézményekkel kapcsolatosan. 2012-ben ügyintézőnként 2238 db fő-, és alszámon iktatott ügyirat volt, ez a szám 2013. évben ügyintézőnként 2300 db-ra emelkedett. 2013. évben támogatásban részesülők átlagos létszáma segélytípusonként: Támogatás megnevezése Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény Napközi térítési díj Óvodáztatási támogatás Halmozottan hátrányos helyzet megállapítása régi szabályozás szerint Önkormányzati ösztöndíj

Fő 1233 11 1518 323 27 306 184

A pénzbeli és természetbeni támogatások esetében nem változott 2013. évben a jogszabályi háttér, mint ahogy a támogatások megállapításakor figyelembe vehető öregségi nyugdíjminimum összege is évek óta azonos, 28.500,-Ft. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg abban az esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre eső jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át ( 2013. évben 37.050,-Ft). Az egy főre jutó összeghatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-a (2013. évben 39.900,-) volt, • ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozta, • ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, • ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. A támogatással együtt járó legnagyobb kedvezmény, hogy gyermekétkeztetés esetében ingyenes ellátásra jogosultak az általános iskolába járó gyermekek, és 50 %-os térítési díjat fizetnek a középiskolai tanulmányokat folytató fiatalok. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezéseinek megfelelően a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 2013. évben is két alkalommal részesülhettek természetbeni támogatásban, amit Erzsébet-utalvány formájában kaptak meg. Az Iroda munkatársai 2013. évben is – augusztusban és novemberben 1-1 hét alatt

4 osztották szét az utalványokat, amiket személyesen, vagy meghatalmazottja útján vehetett át a törvényes képviselő. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek kor szerinti megoszlása: Gyermekek száma kor szerint 2011. 12.31. 2012. 12.31. 2013. 12.31.

6 évesig

7-14 évesig

366 348 319

626 588 532

15-18 évesig

19 év felett

Összesen

145 101 86

1444 1310 1145

307 273 208

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma szerint: Családok száma 2011. 12.31. 2012. 12.31. 2013. 12.31.

1 gyerme kes család 439 392 334

2 gyerme kes család 230 195 192

3 gyermek es család 108 101 84

4-5 gyermekes család

családok száma a

6 vagy több gyermek es család 46 4 47 4 33 5

Összesen

827 739 648

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására, valamint folyósítására akkor kerülhetett sor, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek gyámja • a gyermek tartására köteles, és • nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesült. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege egységesen a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 %-a, 2013. évben is havonta 6.270,-Ft volt, már több éve nem változott. Az áprilisi törvénymódosítás hátrányosan érintette a gyámság alatt lévő gyermekeket, mivel a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás csak abban az esetben kerülhetett megállapításra, ha a gyám egyben tartásra kötelezett is. Gyakorlatban ez az jelenti, hogyha a szülők részére a tartásdíj fizetési kötelezettség fennáll, akkor a gyám nem jogosult a 6.270,-Ft összegű támogatásra. Emiatt több esetben kellett megszüntetni az addig folyósított összeget. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek óvodáztatási támogatásra is jogosult. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi életkorban történő rendszeres óvodába járásának elősegítése. A települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát kérelmére - annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke

5 a) tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző megállapította, és b) legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába. A pénzbeli támogatás összege gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. 2013. évben 27 gyermek esetében került megállapításra és kifizetésre az óvodáztatási támogatás. Szűkült a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak köre, hiszen a nagykorú fiatal, ha tanulmányokat folytat, nagykorúvá válása után csak abban az esetben jogosult a kedvezményre, ha a nagykorúvá válását megelőző második hónap első napja, valamint a nagykorúvá válását megelőző nap közötti időszakban legalább egy napig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. Teljesen átalakult a hátrányos helyzet, valamint a halmozottan hátrányos helyzet megállapítására vonatkozó törvényi szabályozás is, amely 2013. szeptember 1-jétől lépett hatályba, hatása viszont 2014-ben fog hatványozottan jelentkezni, mivel az időközben lejáró, vagy új rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények megállapításakor kell először alkalmazni. Rengeteg többletfeladattal jár az, hogy külön-külön határozatban kell megállapítani a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, a hátrányos helyzetet, valamint a halmozottan hátrányos helyzetet. Hátrányos helyzetű (HH) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált városfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az előző a)-c) pontokban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, vagy b) nevelésbe vett gyermek,

6 c) utógondozói ellátásban részesülő és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt. A Járási Gyámhivatal által hátrányos helyzetűnek nyilvánított gyermekek esetében is a Szociális Iroda, mint jegyzői gyámhatóság feladata a nyilvántartás vezetése. 2013. november 15-én lépett hatályba az egyes törvényeknek a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásával összefüggő módosításáról szóló 2013. CLVIII. törvény, valamint a szociális gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. XI.12.) Kormányrendelet, amely többek között rendelkezik a Pénzbeli és természetbeni ellátások országos nyilvántartási rendszerének (továbbiakban: PTR) létrehozásáról. A rendszert ügyfélkapu belépési jogosultsággal lehet elérni. Az adatfeltöltést 2013. december 15-ig kellett kötelezően elvégezni, december 16-tól pedig az ¾ aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesít támogatás, rendszeres szociális segély) ¾ ápolási díj ¾ közgyógyellátás ¾ lakásfenntartási támogatás ¾ rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása, megszüntetése, módosítása kapcsán a szociális rendszeren túl a PTR rendszerbe is rögzíteni kell az adatokat, és az ott kapott PTR azonosítót a határozatra is rá kell vezetni. Az adatfeltöltés sokkal hosszadalmasabbá tette az ügyintézést. A családokat abban az esetben, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a nyugdíjminimum 50 %-kal növelt összegét, amely 2013. évben 42.750,-Ft volt, az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthette. Ellentétben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával, itt van lehetőség méltányosságra, így egyedi elbírálás alapján minden rászoruló kaphat segítséget. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható: a) átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére, b) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő gyámhivatali visszahelyezés elősegítésére, c) beiskolázásra, d) gyógyszerre, e) élelmiszerre, f) ruhaneműre, gyermekintézmények térítési díjának megfizetésére, g) váratlan, előre nem tervezhető, önhibán kívüli kiadásokra (pld. baleset, elemi károsultság) A természetbeni ellátások nagy hányadát tették ki a napközi térítési díjak.

7 2013. évben is megszervezésre került a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével a gyermekek nyári étkeztetése, az előző évi szabályoknak megfelelően: • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeket lehetett figyelembe venni, • az összes rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek 25 %-a után lehetett pályázni önerő nélkül, azon felül annyi gyermekre, amennyi gyermeket önerőből étkeztetett az önkormányzat, • legalább 45 munkanapon keresztül kellett biztosítani az étkeztetést, • egy gyermekre igényelhető napi támogatási összeg 440,-Ft volt, • a támogatás összege a pályázatban megjelölt támogatási összeg legalább 24 %-a. A Kormányrendelet külön szabálya volt, hogy az ételt a támogatás legalább 30 %nak megfelelő értékben kistermelőtől, mezőgazdasági vállalkozó által megtermelt alapanyagból kellett biztosítani, amit számlával, vagy a termelővel, vállalkozóval kötött szerződéssel kellett igazolni. A fentiek alapján összesen 624 gyermek nyári étkezésének megszervezésére került sor olymódon, hogy elsődlegesen a leghátrányosabb helyzetben lévő általános iskolás korosztály részére volt biztosított az ellátás. 2013. évben is folytatódott az ún. szociális föld- és haszonállat program, melynek keretében 15 család részére biztosított az önkormányzat 1 db választási malacot, és az év végéig minden hónapban fél mázsa takarmányt, vissza nem térítendő támogatásként. A program sikeresen zárult. Ugyancsak természetbeni ellátás keretében kaptak a családok élelmiszer-, valamint gyógyszerutalványt, ezzel is biztosítva a valóban célszerű felhasználást. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatással 1518 gyermeket támogatott az önkormányzat ruhanemű, élelmiszer, valamint más szükségletek kielégítésére. Emellett ugyancsak a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében került átvállalásra 323 gyermek napközbeni ellátása, étkeztetése. Természetesen a számokban átfedések lehetnek, hiszen aki étkezésre kapott támogatást, mellette még pld. ruhaneműre, vagy más szükségletekre kaphatott segítséget, amely gyermekenként 26.597,-Ft támogatást jelentett. 2013. szeptember 30-ig lehetett pályázatot beadni a városi felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjra. A helyi rendelkezések értelmében szociális rászorultságtól függően önkormányzati ösztöndíjat kaphattak azok a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok, akik anyagi helyzetüknél fogva erre rászorultak. A Képviselő-testület döntése értelmében a támogatás összege 30.00050.000,-Ft-között van. 2013. évben 184 fiatal kapott ilyen típusú támogatást. Az önkormányzat támogatja a szociálisan rászoruló gyermekek táborozását is saját – Szigligeten lévő – üdülőjében, ahol a Családsegítő Központ munkatársai felügyelik a gyermekeket, és szerveznek részükre programokat.

8 Fontosnak tartja az önkormányzat, hogy osztálykirándulásokról anyagi okokból ne maradjanak ki a gyerekek, ahol szükséges támogatásként megkapják a családok a kirándulás költségét. Kiemelt figyelmet fordítottunk azokra a családokra, ahol az egyik, vagy mindkét szülő munkanélküli. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a közfoglalkoztatási programokba be tudjuk őket vonni, elősegítve ezzel megélhetésüket, valamint azt, hogy minél hamarabb visszakerülhessenek a nyílt munkaerő piacra. Szoros kapcsolatot ápolunk a civil szervezetekkel, az Együtt Nagycsaládosok Egyesületének vezetője állandó meghívottként tanácskozási joggal vehet részt a Szociális Bizottság ülésein is. Partnerként bekapcsolódik a város minden olyan civil szervezet által benyújtott pályázathoz, amely a családok életminőségének javítását, közösségi életének szélesítését célozza meg. 2013. decemberében került átadásra először „Az év családja Szentesen”díj, amit olyan családok kaphatnak, ahol a szülők/nagyszülők emberi magatartása, a gyermeknevelés, a gyermekek magatartása, teljesítménye, a társadalmi értékek megtartása példaértékű és követendő lehet a felnövekvő nemzedék számára. II. fejezet A jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nyújtó intézményrendszer 2013. évi tevékenységének összefoglalása Védőnői Szolgálat Szentesen 15 védőnői körzet működik. A védőnői körzetek vegyesek, területi és iskolai munkát egyaránt ellátnak. 12 védőnő dolgozik folyamatosan, három körzet állandó helyettesítés alatt állt. A középiskolákban 2 ifjúsági védőnő dolgozott 2013-ban. A védőnői szolgálat területén anyatejgyűjtő állomás is működik. A védőnő, mint a jelzőrendszer tagja, - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a magzat, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszűntetése érdekében – a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódóan is ellát feladatokat. A gyermekjóléti szolgálatot és a háziorvost értesíti: ¾ ha a törvényes képviselő a területi védőnői ellátás (a családlátogatás) igénybevételét megtagadja ¾ hatósági eljárást kezdeményez a gyermek bántalmazása, ¾ súlyos elhanyagolása, ¾ a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása ¾ vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén.

9 A védőnő köteles írásban jelezni a gyámhivatalnak, amennyiben arról értesül, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott. A területi védőnői gondozás szakterületei és színterei Családgondozás • Nővédelmi gondozás • Várandós anya és családjának gondozása • Gyermekágyas,- szoptató anya és családjának gondozása • Újszülött, csecsemő és családjának gondozása • 1-3 éves korú kisded és családjának gondozása • 3 éves kortól a beiskolázásig a gyermek és családjának gondozása • Otthongondozott 7-18 éves gyermekek családjának gondozása Munkájukat közvetlenül a családok otthonában, a védőnői tanácsadóban vagy tematikus csoportos foglalkozások esetén közösségi programokra alkalmas helyszíneken végzik. Egyéb tevékenységeik • Adok - veszek, hirdetőtáblának teret biztosítanak • „Bababarát területet” működtetnek mindkét épületükben, kulturált körülményeket biztosítva a kismamáknak, hogy megszoptathassák gyermeküket. • Az anyatejgyűjtés szervezésében részt vesznek, 2013-ban 3811 liter anyatej került begyűjtésre, amiből 230 gyermek részesült. Nagyon jó, hogy lehetőségük van autóval begyűjtetni az anyatejet, a beadó családoktól. • Karitatív tevékenységet végeznek a rászoruló családok megsegítése érdekében önállóan is (ruha-, élelmiszerosztás, bútor, játék, babakocsi, gyermekágy közvetítése) és részt vesznek városi szintű szervezésben is. A szentesi Felsőpárti Református Egyház szerezésében a Magyar Élelmiszerbank Egyesület felajánlását segítették eljuttatni a rászoruló családoknak évente többször. • Együttműködnek a helyi Vöröskereszttel, különböző szakmai és civil szervezetekkel (Felhőcsikó Egyesület). • Szülésfelkészítő tanfolyam szervezése 2004.óta folyik, melyet még kiegészít az apás (együtt-) szülésre való felkészítés lehetősége is. Idén 10 alkalommal összesen 105 várandós jelent meg. • Babamasszázs tanfolyamok szervezése 6 kolléganő irányításával igény szerinti időpontokban, a Rózsavölgyi házban (Ady E. u. 18) Négy kurzus indult 23 család részére. • Baba-mama klub szervezése 2004. óta a Rózsavölgyi házban, 6 alkalommal 101 fő részvételével zajlott. • Születés hete rendezvény szervezése a Vöröskereszttel és a Szülészettel közösen, már 2009. óta. A kétnapos rendezvényen kb. 150 fő fordult meg a Megyeházán. A rendezvényt az önkormányzat is támogatta. • Anyatejes Világnap szervezése 2004. óta zajlik, szintén önkormányzati támogatással. Az idén 116 meghívott közül 66-an jelentek meg családjukkal, megtöltve a Megyeháza épületét (Önkormányzati támogatással)!

10 •

Csecsemőgondozási versenyre való felkészítésben többszörös sikert ért el kolléganőjük a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola 3 fős csapatával. Megnyerték a városi, majd a megyei versenyt is Szegeden. Az országos versenyen – Nyíregyházán – 7. helyezést értek el.

Statisztikai mutatók Az újonnan nyilvántartásba vett várandósok száma 2013. évben 251 fő volt. Ebből a várandósság 12. hetéig jelentkezett: 222 fő – 88,4 % 13-28. hete között jelentkezett: 28 fő – 11,1 % 28. hete után jelentkezett: 1 fő – 0,4 % A várandós anyák száma (december 31-én): 132 volt. Szociális okból veszélyeztetett kismama: 8 fő – 10,6 % ¾ ¾ ¾ ¾

2010-ben 16 fő (ebből 8 fiatalkorú) 2011-ben 16 fő (ebből 8 fiatalkorú) 2012-ben 6 fő (ebből 1 fiatalkorú) 2013-ban 8 fő (nincs fiatalkorú)

Titkolt terhességből ¾ 2010-ben 2 gyermek született ¾ 2011/2012-ben nem volt ¾ 2013-ban 1 esetben fordult elő (halvaszüléssel végződött). Otthonszülés 2011. óta nem történt. A védőnői látogatást 2013-ban egy család utasított vissza. Születésszám (-11,3 %) 2005 év 249 2006 év 248 2007 év 270 2008 év 227 2009 év 236 2010 év 232 2011 év 214 2012 év 239 2013 év 212 (ebből 10 koraszülött – 21,2 %) Gondozott gyermekek száma (0-6 éves korig + 7-18 év) 2008 év 1679 fő 2009 év 1751 fő 2010 év 1703 fő 2011 év 1666 fő 2012 év 1620 fő 2013 év 1583 fő Ebből szociális okból fokozott gondozást igénylők száma 77 fő volt december 31én (12,2 %).

11

Gondozott családok száma 1420 családot gondoztak 2013. december 31-én, átlag 95 család jut védőnőnként az iskola egészségügyi munka mellett. Óvodai /iskolai munka 11 óvodában több mint 900 gyermeket láttak el. A védőnők megfelelő együttműködésről és jó kapcsolatról számoltak be az iskolákkal és óvodákkal kapcsolatosan. Negyedévente, illetve kérésre tisztasági szűréseket végeztek az óvodákban. A státuszvizsgálatokat minden életév végén, tanácsadások keretében, a szülő jelenlétében végzik. 6 általános iskolában több mint 2000 gyermekkel foglalkoztak, akik kétévente iskolai szűrővizsgálaton vesznek részt. 2011-től van lehetőség az ingyenes HPV védőoltásra az önkormányzat támogatásával. A védőoltás megszervezése és a háromszori oltás kivitelezése a védőnő és az iskolaorvos együttműködésével zajlik. Szentesi állandó lakcímmel rendelkező lányok között valósult meg a védőoltás igény szerint. 2012/13-as tanévben a 135 lányból 102-nél (75,5 % - 1999-ben születetteknél). 2013/14-es tanévben a 142 lányból 108-nál kérték a védőoltást (76 % - 2000-ben születetteknél). A 2014/15-ös tanévre még nincs pontos információ arról, hogy az állam melyik korcsoport védőoltását biztosítja ingyen. Az önkormányzat révén a szervezési munkák már elkezdődtek, hogy aki szeretné igénybe venni, az ne maradjon ki. A védőnők örülnek annak, hogy az önkormányzat az ingyenes védőoltást lehetővé tette, a példaértékű kezdeményezés meghozta gyümölcsét. Jelzőrendszeri megbeszélésre hetente egyszer jár hozzájuk családgondozó – „kapcsolatóra”- keretében, így rendszeres a kapcsolat. Szükség szerinti jelzéseiket telefonon, vagy személyesen is megteszikk a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A gyermekvédelmi feladatot ellátó személyekkel jó a védőnők kapcsolata, kölcsönösen törekszenek is erre. A védőnők időnként szívesen vennének még több, részletesebb információt a családgondozóktól, a közös esetekkel kapcsolatban. Látszólagos nézeteltérést az okoz néha, hogy más szemszögből látják a problémákat, másként közelítik meg. Amennyiben a családok életében zavart látnak elsődleges jelzőrendszerként jelzik a Gyermekjóléti Szolgálat felé, de szükség szerint felveszik a kapcsolatot közvetlenül a Gyámhivatallal is, illetve ez fordítva is jól működik. Az esetészlelő lapon tett jelzések száma 19 volt, ebből 2 alkalommal bántalmazás miatt. Védőnői helyzetértékelés, egyéb írásos dokumentum 20 alkalommal készült. Esetmegbeszéléseken is részt vettek 10 alkalommal, pozitív tapasztalattal.

12 Házi gyermekorvosok, iskola-egészségügyi szolgálat A beszámoló hat gyermekorvosi körzet 4 orvosi beszámolója, az ifjúság-orvosi tapasztalatok alapján, valamint a gyermek neurológia és fejlődés neurológiai szakrendelésen végzett munka tapasztalatai alapján került összeállításra. A gyermekek általános egészségi állapotában a háziorvosok szerint nincs változás sem negatív sem pozitív irányba. Gyermek neurológiai szakrendelésen a szakember tapasztalata, hogy rengeteg a mentális, pszichés problémával jelentkező gyermekek száma. Nem találja a kartonokon a mentális problémák feltüntetését. Házi gyermekorvosok jelezték, hogy egyre több a lelki sérülések száma, amit elsősorban a válások nagy számára vezetnek vissza. Van olyan körzet, ahol emelkedett a cöliákiás betegségek száma, más körzetből pedig az ótvart, illetve a rovarcsípéseket (bolha) említették, amelyek a gondozatlanságra vezethetők vissza. Preventív előadást Dr. Somogyi Zsolt tartott általános iskolásoknak, középiskolások pedig az iskolai védőnők által tartott felvilágosító előadásokat hallgathattak. Gyermekbántalmazást két körzetből jelentettek. Nagy mértéket öltött a gyermekek közti bántalmazás, nem csak fizikai, hanem lelki jellegű. A bántalmazásokat nagyon sokszor a diákok fel is veszik a telefonjukkal videóra és felrakják videó megosztó portálra. Erre kiemelt figyelmet kell fordítani, mert fiatal felnőttnél, serdülő korban kilátástalan helyzetet idézhet elő, ami öngyilkossághoz vezethet. Különös figyelmet kell fordítani arra, ha egy gyerek magatartása hirtelen megváltozik , mert nemcsak kábítószerezésre kell gondolni ilyenkor, hanem arra is, hogy azt a gyereket a közössége bántalmazza. A gyerekek szakellátása mindig probléma volt, mert a szűrések során felmerülő problémák kivizsgálására adott beutalásokra nem viszik el a gyerekeket. Ha el is mennek, nem hozzák vissza a leletet. A magántanulók száma egyre növekszik, ez gondot jelent az iskolaorvosi szűrő vizsgálatok esetében, mert nehéz behívni ezeket a tanulókat. Nem tudják ennek a problémának az okát, de nincs kapacitásuk arra, hogy külön értesítsék a szülőket. Hiányzások esetében jó gyakorlat az ellenőrzőbe történő bejegyzés. Előfordult ugyan, hogy a pedagógusok nem jegyzik be a naplóba a hiányzás tényét. A probléma az, hogy a hiányzások nagyon sok esetben nem betegségek miatt vannak. Sokszor gondot jelent az orvosi igazolás, amely akkor merül fel, ha az iskolából küldik haza a gyerekeket és nem érik el a rendelést, viszont annyira nem beteg, hogy a délutáni rendelésre elmenjen. Át kell gondolni az iskolából történő hazaküldéseket. Az iskolaorvos, védőnő, pedagógus és a szülő kapcsolatát szorosabbá kellene tenni a problémás gyermekek esetén. Nagyon jók az esetmegbeszélések és konferenciák. A házi gyermekorvosok kapcsolata a gyermekvédelmi szolgálattal jó.

13 Bölcsődei, óvodai gyermekvédelem Szentes Város Bölcsődéjében a csökkenő gyermekszületési szám nem éreztette hatását. A magas feltöltöttség mellett azonban leginkább téli időszakban, amikor több a megbetegedés miatti hiányzás kevesebb az ellátást ténylegesen igénybevevők száma. 2013. évben 224 fő gyermek került beíratásra, 107 fő gyermek érte el az óvodáskort. Az új gyermekek beíratása, beszoktatása egész évben folyamatos volt, a szülők munkába állásának függvényében. 4 fő kisgyermeket a Szentesi Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatának javaslatára vettek fel, a nehéz anyagi, illetve szociális helyzetben élő családok megsegítése érdekében. 17 fő kisgyermek felvételét körzeti védőnők kezdeményezték a családok, illetve többnyire gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében, a gyermek optimálisabb fejlődése érdekében (pl.: mozgásfejlődés, beszédfejlődés, testi fejlettség). Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság alapján 43 kisgyermek vette igénybe az ingyenes étkezést 2013-ban. 28 gyermek volt jogosult az 50%-os étkezési térítésre tartós betegség miatt, illetve 3 vagy annál több gyermeket nevelő család gyermekeként. 2013-ban a bölcsődés gyermekek közül: • 4 fő kisgyermek hátrányos helyzetű, • 1 fő kisgyermek halmozottan hátrányos helyzetű, • 4 fő kisgyermek védelembe vett. Ezeknek a gyermekeknek a fejlődését a kisgyermeknevelők fokozottan figyelemmel kísérték. 8 fő sajátos nevelési igényű gyermek ellátására került sor az elmúlt évben. Fejlesztésüket 2013.01.01-től a Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola, a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézményének gyógypedagógusai végezték. 2013.09.01-től a fejlesztést az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat vette át. Gyógypedagógus, logopédus és tanácsadó szakpszichológus végezte a gyermekek felmérését, fejlesztését. A pedagógusok októbertől megszervezték és elindították a bölcsődében az „Aprócseprő” támogató szülőcsoportot, melynek keretében az érdeklődők gyermekneveléssel kapcsolatos előadásokat hallgathattak. A „Baba-mama” csoportba gyermekükkel együtt várták a szülőket közös játékra, mondókázásra. A játszócsoport a tervezettnél kevesebb bevételt eredményezett, délutáni időszakban nem volt igény erre a szolgáltatásra.

14 Kihasználtsági és feltöltöttségi mutatók 2013. évben Ideje

Férőhelyek száma

Beírt gyermekek létszáma

Bölcsődekihasználtság (TAJ alapú nyilvántartás Feltöltöttség alapján) átlag

Január

120 fő

98 fő

68 fő

57 %

82 %

Február

120 fő

97 fő

57 fő

48 %

81 %

Március

120 fő

108 fő

68 fő

57 %

90 %

Április

120 fő

118 fő

85 fő

71 %

98 %

Május

120 fő

120 fő

93 fő

78 %

100 %

Június

120 fő

112 fő

71 fő

60 %

93 %

Július

120 fő

114 fő

44 fő

37 %

95 %

Augusztus

120 fő

117 fő

79 fő

66 %

97 %

Szeptember

120 fő

120 fő

85 fő

71 %

Október

120 fő

127 fő

76 fő

63 %

105 %

November

120 fő

128 fő

89 fő

74 %

106 %

December

120 fő

123 fő

74 fő

61 %

103 %

112 fő

74 fő

62 %

96 %

Átlag

100 %

Játszócsoport kihasználtsága 2013. évben ( 300,-ft/óra)

Ideje Január Február Március Április Május Június

Részvétel (fő) 27 28 24 11 20 11

Eltöltött idő (óra) 75,5 97,5 62,0 14,5 40,0 37,0

Július

4

11,5

3 450,-

Augusztus

7

10,0

3 000,-

Szeptember

16

49,5

14 850,-

Október

13

November

7

December Összesen

5 153

16,5 9,5

Bevétel (ft) 22 650,29 250,18 600,4 350,12 000,11 100,-

4 950,2 850,-

11,0 434,5

3 300,130 350,-

15 Időszakos gyermekfelügyelet 2013.évben /370,- Ft/óra Részvétel

Eltöltött idő

Bevétel

(fő)

(óra)

(ft)

Január

2

38,0

14 060,-

Február

2

12,0

4 440,-

Március

-

-

-

Április

2

5,0

1 850,-

Május

2

10,0

3 700,-

Június

3

12,5

4 625,-

Július

1

4

1480,-

Augusztus

1

4

1480,-

Szeptember

-

-

-

Október

1

7

2590,-

November

1

5

1850,-

December

4

23,5

8695,-

Összesen

19

121

44 770,-

Ideje

Április 22-én és 23-án megtartott nyílt napukra nagy létszámban látogattak el az érdeklődők. A bölcsődei életbe való betekintés megkönnyíti a szülők döntését, beírassák-e gyermeküket az intézménybe, visszatérjenek-e az édesanyák a munka világába. A nyílt napok jó lehetőséget adtak a felvételi lapok kitöltésére, felmerülő kérdések megválaszolására. Örömmel tapasztalták, hogy a családi nyílt napokra nagy létszámban látogattak el a szülők: farsang, húsvéti készülődés, gyermeknap, őszi hagyományok, mikulás, adventi készülődés. A programokon aktívan vettek részt. Jó hangulatban, a gyermekeknek közös élményt nyújtva működtek együtt a kisgyermeknevelőkkel. A GYED Extra bevezetésével megnőtt az igény a bölcsődei ellátás iránt. A 2014. január 1-től hatályba lépő intézkedéscsomag megkönnyíti a gyermeket vállaló családok és a munkába visszatérő édesanyák helyzetét. Januártól a GYED és GYES mellett már korlátlanul lehet munkát vállalni, ha a gyermek elmúlt egyéves. Eddig a GYED folyósítása alatt egyáltalán nem lehetett dolgozni, a GYES alatt pedig csak legfeljebb heti 30 órában. A módosítás nemcsak azokat a szülőket érinti, akiknek 2014. január 1. után születik gyermekük, hanem azokat is, akik ennél korábban szültek és gyermekük már elmúlt egyéves.

16 A gyermek után járó gyermekgondozási ellátások (GYED, GYES) továbbfolyósításra kerülnek abban az esetben is, ha 2014. január 1. után újabb gyermek születik a családba, aki után a szülők szintén jogosultak lesznek ellátásra. 2014. január 1-től azok az egyetemi hallgatók, akik már legalább egy év aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek és gyermekük születik, a gyermek egyéves koráig GYED-re lesznek jogosultak. 2014-től a munkaadók a három vagy több gyermeket nevelő anyák foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás első három évében mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, a foglalkoztatás 4. és 5. évében pedig csupán 14,5%-nyi adót kell megfizetniük A jogszabályi változások miatt egyre több édesanya szeretne a gyes, gyed mellett visszatérni a munka világába, valamint gyermekét bölcsődében elhelyezni. Többnyire nehéz anyagi helyzetre hivatkozva vállalnak az édesanyák munkát egyre fiatalabb korú gyermekük mellett. A bölcsődében már megfigyelhető a létszám emelkedése, egyre többen használják ki a munkába állás lehetőségét, és egyre többen íratják bölcsődébe gyermeküket. Bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek életkor szerinti megosztásban 6-12 hó 12-24 hó 24-36 hó 36 hó fölött összesen 1 fő 25 fő 60 fő 22 fő 108 fő 2013.03.31én 0 33 fő 99 fő 5 fő 137 fő 2014.03.31én A növekvő igények kielégítésére első lépésben megoldás lehet a jelenlegi bölcsődei férőhely megemelése 120 főről 128 főre. A jelenlegi jogszabályok szerint egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivételt képez ez alól az az eset, amikor a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor legfeljebb 14 gyermek látható el. Ennek figyelembe vételével a működési engedély módosításával + 8 fővel bővíthető a bölcsőde befogadóképessége, amelyhez jelenleg mind a tárgyi, mind a személyi feltételek adottak. Ezzel egyidejűleg el kell gondolkodni azon, hogy milyen módon biztosítható a későbbiekben az igények kielégítése, mivel a jelenlegi épület tovább már nem bővíthető. Az óvodák beszámolói alapján az alábbi táblázatok mutatják az óvodába járó gyermekek adatait: Az óvodába járó gyermekek száma Központi Óvoda Klauzál 161 Apponyi 94 Farkas Antal 95 Szent Anna 96

17 Vásárhelyi Kertvárosi Óvoda Rákóczi Százszorszép Dr. Mátéffy Damjanich

39 190 104 96 42

A gyermekek megoszlása HH Klauzál 15% Apponyi 27% Farkas Antal 25% Szent Anna 7% Vásárhelyi 37% Rákóczi Százszorszép Dr. Mátéffy Damjanich

21% 23% 6% 20%

HHH 4,5% 9% 3% 30% 3% -

SNI Fejlesztés Óv.pszich. 3% 45% 15% 4% 35% 7% 5% 35% 17% 12% 5% 10% 48% 23% 9% 3% 2% 10%

16% 30% 30% 20%

18,5% 3% 10%

Terápia 2% 7% 4% 1,5% 5%

Az óvodai szakemberek az alábbiakat fogalmazták meg munkájukkal kapcsolatosan: szülők tájékoztatása, segítése – anyagi nehézség egyéb problémák – nehezebb a segítségnyújtás, együttműködés elérése családon belül nem megfelelő kommunikáció, konfliktuskezelés Pedagógiai Szakszolgálattal a legrendszeresebb a kapcsolat védőnővel óvodánként változó kapcsolat óvoda gyermekorvosával nincs kapcsolat – nagy hiányérzet jó a kapcsolat az ezen a területen dolgozók között minden jelzésre kapnak visszajelzést a gyermekjóléti szolgálat munkatársaitól ¾ dokumentációt mindenki vezet ¾ családlátogatás – minden kiscsoportos + problémás családok visszatérően, többször

¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

A jogszabályváltozás miatt kevesebb a halmozottan hátrányos gyermek , pedig a családok életkörülményeiben nincs pozitív változás. Nagyon jónak tartják az „Egyenlő esélyért Szentesen” projekt keretében tartott fejlesztő foglalkozásokat, remélik, hogy ez a későbbiekben is folytatódik. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a jogszabályváltozás miatt nagyon bizonytalan volt, 2013. novemberétől oldódott meg. Nagy gondot okoz, hogy hosszú időbe telik, mire a vizsgálatokat elvégzik és a gyermek megkapja a szükséges papírokat és ellátást. A fejlesztő szoba hiánya is hátráltatja az ellátást. Munkaidő kedvezmény nagy segítség lenne azokban az intézményekben, ahol a nagy gyermeklétszám mellett 1 gyermekvédelmi felelős dolgozik, vagy ahol nagyon sok ellátandó gyermek van.

18

Általános Iskolai adatok a létszámokra vonatkoztatva

Kiss Bálint Ref. Ált. Isk. Szent Erzsébet Kat. Ált. Isk. Szentesi Deák Ferenc Ált. Isk. Szentesi Klauzál Gábor Ált. Isk. Szentesi Koszta József Ált. Isk.

létszám

HH

HHH

SNI/BTMN

veszélyeztetett magántanuló

432

59

15

54/15

9

6

380

37

10

21/-

-

1

291

126

44

68/-

27

6

397

184

57

98/33

50

8

585

120

13

87/-

13

8

A szakmai anyag összegállításánál a Rigó Alajos Általános Iskola adatai, véleménye nem kerülhetett be, mert nem készítettek anyagot a gyermekvédelmi beszámolóhoz. A magántanulóság kapcsán megfogalmazott pozitívumok: 1. a szülő kiválóan felkészíti külföldön tartózkodó jó képességű gyermekét az osztályozó vizsgára. 2. a súlyos magatartási és beilleszkedési problémával küzdő magántanuló számára ez az egyetlen oktatási forma, melyben el tudja sajátítani az adott évfolyam követelményeit. 3. a diákok motiváltsága, tanulmányi eredményei javultak. Az osztályközösségtől nem szakadtak el, mert a készségtárgyi órákon együtt dolgoznak társaikkal. Sikerélményük van, maximális figyelmet kapnak, egyéni tempóban, nyugodtabban dolgozhatnak. a szülők visszajelzése is pozitív. Jelzett problémák: 1. külföldi tartózkodás esetén a lakcím ismeretlen, nem tartják a kapcsolatot az iskolával, vagy időnként, hazajövetelkor keresik fel az intézményt, 2. nehezebb az óralátogatás betartására késztetni őket, igazolható hiányzásuk mennyisége nincs pontosan meghatározva,

19 3. az orvosi javaslattal magántanulók gyakran indokolatlanul jelentenek beteget, a szülő asszisztál ehhez, a gyermek továbbtanulásában ez hátrányt jelent. Valamennyi intézmény megelégedését fejezte ki a legjellemzőbb segítségforrást jelentő Családsegítő Központtal való együttműködést illetően, azok az iskolák is, ahol kevesebb a probléma. Úgy ítélték meg, hogy javult az ifjúságvédelem helyzete, fejlődést tapasztalnak az infrastrukturális háttér és a személyi feltételek területén egyaránt, gyorsabbnak, hatékonyabbnak ítélik a működést, rövidebb a reakcióidő. Kiemelték a rendszeres, személyes vagy telefonon történő kapcsolattartást. Az iskolában dolgozó osztályfőnökök, pedagógusok, érzékenysége is nőtt a problémák iránt, igyekeznek mielőbb intézkedéseket tenni a gyermekek érdekében, hangsúlyt fektetnek a prevencióra, és időben adnak jelzést az ifjúságvédelemmel foglalkozók számára. A szerencsés helyzetben lévő iskolákban kevesebb volt a problémás esetek száma, ritkán, vagy nem volt szükség más segítő intézményekkel való kapcsolattartásra, mint a Járási Gyámhivatal, a Rendőrség. Ezekben az intézményekben előfordult bizonytalanság annak eldöntésében, meddig terjed az iskola hatásköre, és mikor kell segítő szolgálathoz irányítani a szülőt. Leginkább a nevelőszülőknél lévő gyermekek sorsa adott aggodalomra okot ezekben az iskolákban. A többi iskolában egyre több és súlyosabb a probléma, mely egyrészt néhány szülő megengedő, illetve elhanyagoló magatartásával magyarázható. Sok esetben a gyermek akarata érvényesül, véleménye többet nyom a latban, ő irányítja a szülőt. Megnövekedett a veszélyeztetett helyzetbe került gyermekek száma, több jelzést kellett küldeni, többször kellett a Gyámhivatalhoz, Szabálysértési Osztályhoz, iskolarendőrhöz fordulni. A kapcsolattartás sajnos nehézkessé vált az iskolarendőrrel. Akut helyzetben leginkább személyes megkereséssel jutottak előre, mert a bevezetett központi kapcsolásos rendszer várakoztat, nem hatékony. A védőnők gyakran látogattak el az iskolákba. Ebben a tanévben is fogászati szűrővizsgálaton vettek részt a tanulók, továbbra is problémamentes az együttműködés az iskolaorvossal. Az előző évhez hasonlóan a háziorvosok készséggel álltak rendelkezésünkre, ha mulasztásokról kértünk információt. Sajnos az utólag, néha hetekre visszamenőleg adott háziorvosi igazolások jelensége továbbra is fennmaradt bizonyos körzetekben, bevallva vagy bevallatlanul a fenyegetettség elkerülése miatt adják ki indokolatlanul az orvosi igazolást. Nincs iskolapszichológus az intézményekben, még az az iskola sem kapott státuszt erre, ahol a törvényben előírt 500 fő tanulói létszám megvan. A Pedagógiai Szakszolgálat iskolapszichológusa havonta egy fogadóórát tart. Mivel egyre több a problémás gyermek, tanácstalan szülő, segítséget kérő pedagógus, több iskolából jelezték, hogy égetően nagy szükség lenne rendszeres iskolai jelenlétére. 4-től 25-ig terjed a segített gyermekek száma (nem minden intézményből érkezett erre nézve adat). Terápiás foglalkozások csak a szakszolgálatnál lehetségesek, noha fontos lenne az egyéni és a csoportos terápia néhány tanuló esetében. A meglévő

20 szakemberek túlterheltek, ritkán kerül sor a gyerekekre. Súlyos esetben szerencsére működött a soronkívüliség. A szülők nem vitték el a kezelésekre gyermeküket, a kezelés megszakadt. Az SNI-s diákokat is hátrányosan érintette a jogszabályváltozás. Kevés a gyógypedagógus is az iskolákban, a szakszolgálatnál lévők nem tudják ellátni őket. Egy iskola kivételével mindenütt jeleztek kisebb-nagyobb bántalmazást. Az agresszív magatartást mindenütt állandó pedagógus jelenléttel, fegyelmezett tanári ügyelettel próbálják megelőzni. Másutt is figyelik a gyerekek jelzéseit, törekednek a nagyobb konfliktusok elhárítására, idejében elejét veszik a problémák nagyobb méretűvé válásának. Nemcsak szankciókkal, büntetési fokozatok kiszabásával, hanem nagyobb odafigyeléssel, beszélgetéssel, bizalommal, békés megoldások keresésével, sok közösségi programmal próbálnak változtatni és erőszakmentessé tenni az iskolát. Ebben legtöbbször partnert találnak a szülőkben is. Sokkal nehezebb a kiközösítő, kigúnyoló, kicsúfoló magatartás ellenében hatékonyan célt érni. Bár többnyire nem lehetetlenítette el a diákot, az osztályfőnököknek nem kis munkát adott, főleg felső tagozatban az ellentétek tompítása, a megfelelő szabályok betartatása. Néhány esetben iskolaváltással próbálták megoldani a helyzetet a szülők. A családok elszegényedése, munkanélküliség, a segélyezés ellenére az étkezési díjak kifizetése egyre nehezebb. Egyre több a csonka, vagy mozaik családban élő gyermek. A családi konfliktusok kihatnak a gyermek lelkivilágára, teljesítményére. A szülők egy része gyermeknevelési gondokkal küzd, a ”gyermek diktál”, nincsen elvárás, számonkérés, a szülő nehezen tud hatni a gyermekére. A megsegített szülő már nem tudja a családgondozó által előírt szabályokat betartatni, vagy „falaz” gyermekének, sokszor tapasztalható szülői elfogultság vagy érdektelenség. A szülő nehezen követi a diák iskolai dolgait, rendszertelenül ellenőrzi, elhanyagolja gyermekét, az iskolától várja a nevelését. A gyermekek jó része érzelmileg is elhanyagolt, nem fordulnak elég figyelemmel feléjük, a gyermek délután kontroll nélkül van. A média (sorozatok), az internet, a számítógépes játékok káros hatásai miatt fáradtak, nehezen motiválhatók a diákok. Kevesebben sportolnak, mozognak tanítási időn kívül. Vannak, akik csavarognak, bandáznak, cigarettáznak. Elsősorban az osztályfőnököket keresik meg a szülők- többségük bizalommalfogadóórákon, sokszor feltárják elsősorban inkább anyagi helyzetüket, kérdésre családi problémák is előkerülnek, de a gondokról nem szívesen beszélnek. Sokszor a gyerekektől értesülnek a változásokról, problémákról. Leggyakrabban étkezési segély ügyében jelentkeznek, de tanulási, nevelési tanácsot is kérnek. Egyes intézményekben iskolai keretekben működik a ruhaneművel, könyvvel, játékkal stb. történő segélyezése a szegényebb családoknak, másutt a szülői összefogásra van példa, segítenek egymásnak munkát keresni. Azoknak a gyermekeknek a szülei nem járnak fogadóórára, értekezletre, kerülik a családlátogatás lehetőségét, akikkel komoly gondok vannak. Az ilyen gyermekek

21 szüleivel az ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot telefonon és az iskolában próbálják az érintett pedagógusokkal és az iskolavezetéssel megbeszélni a további lépéseket. A legtöbb iskolában minden hivatalos irat iktatásra kerül, a családlátogatásokról feljegyzést készítenek, a problémás gyerekekről külön dosszié, adatlap készül sok helyen. A családlátogatások a legtöbb helyen rendszeresek, jellemzőek. Leginkább első és ötödik évfolyamosok esetében az osztályfőnök végzi, jegyzőkönyvezi. Van, ahol leginkább alsóban jellemző, túlterheltség, megnövekedett adminisztrációs terhek miatt felsőben el-elmarad. A családok egyre kevésbé veszik jó néven a látogatást. Hosszabb hiányzás, probléma esetén viszont az osztályfőnök felkeresi a családot, ezen kívül probléma esetén, gyermekvédelmi felelőssel együtt történik látogatás. A legtöbb szülő jelzés esetén felkeresi az intézményt. Az esetek nagy többségében ellenőrzőbe kerül az orvosi igazolás, a szülők is elfogadták. Sokkal jobb és követhetőbb a rendszer, kevesebb a visszaélés. Kevesebb a 10 órát meghaladó igazolatlan hiányzás. A délutáni foglalkozások alóli hiányzás miatt nem vonható meg az iskoláztatási támogatás, itt a szabályozás hiányosságát látják. Ha elvész a tájékoztató füzet (ritkán, de előfordul), akkor elvesznek az igazolások is. Egy intézményben gondok voltak az ellenőrzőben lévő dátumok átjavításával (3 esetben a hivatalos dokumentumot átírta a gyermek) Két intézményben nőtt az igazolatlan mulasztások száma, 1, illetve 3 esetben történt meg az iskoláztatási támogatás felfüggesztése. Vannak iskolák, ahol nincs ifjúságvédelmi felelős, feladataikat az osztályfőnökök látják el. A gyermekvédelmi tevékenység kiemelt feladatok közé tartozik ott, ahol magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Ahol van ifjúságvédelemmel megbízott pedagógus (szakképzett vagy sem, órakedvezménnyel vagy a nélkül), ott is többnyire minden pedagógus, osztályfőnök részt vesz a gyermekek védelmében. Maximális segítséget kapnak a többi jelzőrendszeri tagtól. Az iskolavezetés elvárja, segíti, értékeli az ifjúságvédelmi felelősök munkáját. Egy intézményben délutáni szabadidős programok szervezésére is lehetősége van a megbízott pedagógusnak. Másutt az órakedvezmény megszűnése miatt nagyon nehéz a pld. családlátogatás, bár igyekeznek megoldani. Időnként kevés idő alatt kell az összetorlódó esetekben gyors és hatékony lépéseket tenni és az adminisztrációt is ellátni. A munkavégzést nagyobb részt sikeresnek érzik a felelősök, különösen ott, ahol a szülők is partnerek a megoldásban. Az intézményekhez eljutottak a munkát segítő útmutatók, a kollégák megismerhették a tartalmát. Értekezleten vagy kifüggesztés útján értesülhettek a tudnivalókról. A középiskolában ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott munkatárs nem minden intézményben dolgozik. Az öt középiskola közül csak a Horváth Mihály Gimnáziumban és a Boros Sámuel Szakközépiskolában dolgozik ifjúságvédelmi felelős. A többi három intézményben erre a feladatra nincs státusz biztosítva. Ez a

22 tény annál is inkább szomorú, mert a korábbi évek tapasztalata szerint pont a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában volt az ifjúságvédelmi felelősöknek a legtöbb és legnehezebb a feladata. Alátámasztják ezt a 2013. szeptemberig gyűjtött adatok is, miszerint addig az intézményben 72 fegyelmi tárgyalást zajlott le, és a tankötelesek mulasztása miatt 263 esetben küldtek ki az osztályfőnökök értesítést. A beszámolóban szereplő adatok és összegzések a fentebb említett két iskolából és a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolából származnak. A 2012. szeptemberben közös elfogadást nyert javaslat - az orvosi igazolások ellenőrzőbe történő bevezetése - beépült a köztudatba, jól bevált a kezdeményezés. A szentesi lakhelyű diákok körében nem jellemző az orvos által igazolt, de nem feltétlen indokolt hiányzás, viszont a kisebb településeken élő diákok esetében kifejezetten problémát jelent, hogy az orvosi igazolásokat akár csak szülői kérésre, a diák megjelenése nélkül is kiállítják az orvosok (visszamenőleg akár 3 hétre is, ill. nem regisztrálják a rendelésen a diák megjelenését, ezért nem tudjuk leellenőrizni az igazolások dátumozását). A magántanulók száma nem jelez a lehetőséggel történő visszaélést. Ez arra a néhány esetre igen szükséges megoldás, amelyek esetében az iskolákban ez alkalmazásra kerül. Az alkohol fogyasztás nagyon elterjedt a diákok körében, hétvégi szórakozást el se tudnak képzelni alkohol nélkül. A diákok elmondása szerint vannak olyan szentesi szórakozóhelyek, ahol kiszolgálják őket és vannak olyanok is, ahol nem, de ettől függetlenül megoldják a beszerzését. Leginkább házibuliban tudnak kontroll nélkül alkoholt fogyasztani. A dohányzás szabályozása kapcsán enyhe mértékben javult a tendencia, viszont a környezetszennyezés koncentrálódott az iskolák környékére. Sajnos egyre növekvő mértékben megfigyelhető a deviáns magatartás, amit a rossz családi és anyagi körülmények, valamint a drogfogyasztás generál. Sajnos vannak drogot rendszeresen használó diákok, valamint alkalmi drogfogyasztók egyaránt, amit a tanulók nem is titkolnak például a Zsoldos Szakiskolában. Itt vannak diákok, akik már úgy érkeznek meg reggel az iskolába, hogy szívtak valamit. A rendőrségi referens (Dr. Orosz Katalin) rendszeres bűnmegelőzési órákat tart a drogokról, fogyasztás és bűnözés kapcsolatáról, a fogyasztás és a terjesztés veszélyeiről, az áldozattá válás elkerülési lehetőségeiről. Sajnos a korosztály értékrendjében előrébb való a deviancia, mert „az a menő”. A média hatása, a szülői elhanyagolás elkeserítő mértékben rombolja a diákok értékrendjét, önbecsülését. Az ifjúságvédelmi felelősök prevenciós órákat tartanak alkohol, drog és szenvedélybetegségek témakörében. Iskolai rendezvényeken, egészségnapon is megragadják a lehetőséget az értékközvetítésre. A diákok körében egyre korábbi életkorban jelenik meg az alkohol és drog kipróbálásának időpontja, a kínálatban pedig egyre könnyebben hozzáférhető és egyre veszélyesebb kémiai összetételű anyagok jelennek meg. Az iskolákban észlelt gyermekvédelmi problémák száma, jellege nem változott számottevően a korábbi évekhez képest. Jellemző problémák a ráhagyó nevelés, hogy a szülők nem követik figyelemmel a gyerekek fejlődését, iskolai teljesítményét, a szülők munkavállalás céljából külföldre távozáskor nem rendezik az itthon maradt

23 gyermek képviseletét, nem értesítik az iskolát, osztályfőnököt, a kis településen élő diákok indokolatlanul is kapnak orvosi igazolást távollétükre, az alkoholista, vagy munkanélküli szülő, jelentős a csonka családban élő gyermekek száma, a szülőkkel való, olykor tarthatatlan kapcsolat. Előforduló probléma a szülők iskolázatlansága, a családon belüli börtönviseltség, valamint az egyik, vagy mindkét szülő hiánya. A tanulók iskolakerülésével kapcsolatban nőtt az orvosilag igazolt, de tudvalevőleg indokolatlan hiányzások száma. A szülők mindent elkövetnek az igazolatlan órák elkerüléséért, hogy megelőzzék a szabálysértési feljelentést, eljárást. Az intézmények jól összehangolt és segítő kapcsolatot tartanak fenn a szentesi Gyermekjóléti Szolgálattal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Rendőrséggel, Gyámhivatallal, a Szociális Irodával, az iskolaorvossal és védőnővel. Szükség szerint együttműködnek a problémás helyzetek megoldása érdekében. A hatáskörükbe tartozó problémák esetében mindig megnyugtató eredménnyel tudják kezelni a megoldandó feladatokat. Az elakadások és a problémák halmozódása, súlyosbodása akkor merül fel, ha a problémagazda diák, vagy család lakhelye szerint más hivatalok, önkormányzatok illetékességi körébe tartozik az ügy. A kollégiumban az általános iskolás korú tanulók száma 2013. első félévében 19 fő volt, ebből alsó tagozatos 9 fő, felső tagozatos 10 fő. 2013. második félévében 10 fő, ebből 4 alsó tagozatos, 6 fő felső tagozatos. Hátrányos helyzetűnek ítélt tanulók száma: 4 fő (2013. első félév) , 2 fő szeptembertől, halmozottan hátrányos helyzetűnek ítélt tanulók száma: 19 fő (2013. első félév), 5 fő szeptembertől, veszélyeztetett helyzetűnek tartott tanulók száma 1 fő. Az általános iskolások valamennyien kötelező szilenciumon vesznek részt, naponta hétfőtől csütörtökig 16 – 19 óráig. Napi rendszerességgel 2 pedagógus segíti a tanulásukat, csak úgy tudják elkészíteni a házi feladatokat, ha mindegyik gyermekkel egyénileg foglakoznak. Az olvasás gyakorlásába, verstanulásba a gyermekfelügyelő is bekapcsolódik. Pénteken úgy engedik haza őket, hogy előtte az írásbeli házi feladatokat elkészítik. 2013. első félévében SNI 8 fő, BTM 5 fő, jelenleg a 10 főből SNI 6 fő, BTM 1 fő. Idegrendszeri problémák miatt 2 – 3 fő rendszeresen szed gyógyszert. Az intézményben működő programok: manuális, játékfoglalkozások, számítógépezés, sportolás, műsorral készülnek az ünnepekre. Alkalomszerűen részt vesznek a városi rendezvényeken, kiállításokat látogatnak. Majdnem minden kisgyermeknek van családgondozója. Velük szoros együttműködésben, rendszeres kapcsolatban vannak. Elsősorban anyagi jellegű problémáik vannak, 10 főből 7 fő gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, 3 fő rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kapott. Gyakran hiányosak az iskolai felszerelések, nehéz pótolniuk. Továbbra is különböző adományokból igyekszenek pótolni a szakadt ruhákat, cipőket, illetve jeleznek a gyermekjóléti Szolgálat felé, ahonnan további segítséget kaphatnak a családok. Pozitívumként könyvelhető el, hogy a korábbi évhez

24 viszonyítva nem volt annyi igazolatlan hiányzásuk, 2013. második félévben egyáltalán nem volt. A kollégiumban elhelyezett középiskolások száma 230 fő, ebből ¾ hátrányos helyzetűnek ítélt tanulók száma: 54 fő ¾ halmozottan hátrányos helyzetűnek ítélt tanulók száma: 3 fő ¾ veszélyeztetett helyzetűnek tartott tanulók száma: nincs. Korrepetálást,, felzárkóztatást biztosítanak minden héten egy órát csoportonként, órarend szerint a szilenciumi foglalkozásokon kívül. A kollégium sajátos helyzetéből adódóan a pedagógusok minden egyéb esetben a diákok rendelkezésére állnak korrepetálás céljából egyéb ügyeleti időben is. A diákok száma érdeklődéstől függ. A kollégiumi csoport nevelési feladatait az egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások kötelező témáit a „Kollégiumi csoportfoglalkozások kerettantervében” határozzák meg. A kötelező témák feldolgozásán túl a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek a nevelői munkatervben meghatározottak szerint kerülnek feldolgozásra. Szakköreik: kézműves, foci (fiú, lány), kosárlabda, filmklub, internet foglalkozások, rajz- és gitárszakkör, média szakkör. A szakkörök finanszírozására csak a kollégium által működtetett alapítvány tud szerény támogatást nyújtani. Táboroztatást a kollégium nem szervez, de minden évben megszervezik a nemzetközi szintű „Mozdulj!” sportnapot. Megszervezik a kilencedik évfolyamos kollégisták részére a Gólyatábort, megemlékeznek névadójukról a Terney Napok keretében, valamint időnként ellátogatnak diákcsoportokkal a testvérkollégiumok által szervezett programokra. Legfőbb problémájuk a fiatalok körében egyre jobban terjedő alkoholfogyasztás, droghasználat és dohányzás. A tilalmak ellenére alkohollal bármely kereskedelmi egységben kiszolgálják a diákokat, és sajnos, a cigarettához, droghoz is igen könnyű hozzájutni értesüléseik szerint. Problémájuk változatlanul az étkezési díj fizetésével van. Tapasztalataik szerint ennek oka gyakran csak feledékenység, de egyre többször jelentkezik a fizetésképtelenség. A szülők nem is törekszenek az étkezési díj hátralékok kiegyenlítésére. Amikor már kettő havi hátralék összegyűlik, a Konyha nem biztosítja tovább az étkezést a tartozás rendezéséig, így több diák étkezés nélkül lakik a kollégiumban. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat az elmúlt évben a törvényi háttér megváltozása miatt nagy változásokon ment keresztül. 2013. szeptember elsejétől fenntartásukat a Csongrád Megyei Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át, s ezzel egyidejűleg szervezeti struktúrájuk is átalakult. A Csongrád megyében működő pedagógiai szakszolgálatok egyetlen intézménnyé olvadtak össze, melynek neve Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, s melynek a szentesi intézmény a tagintézménye lett.

25 A Nevelési Tanácsadó ¾ 3-6 évesek számára: 838 fő ¾ 7-10 évesek számára: 335 fő ¾ 11-14 évesek számára: 369 fő ¾ 15-18 évesek számára: 145 fő esetében nyújtott szolgáltatást. Összesen 1688 gyermeket láttak el Szentes Járás területén. Ebből 1497 gyermek saját településén, intézményében részesült a szolgáltatásban, melyből kitűnik, hogy elsődleges célukat – miszerint minden gyermek helyben kapja meg a számára szükséges ellátást – sikerült elérniük. Az ellátott gyermekek közül 765 esetben a szülő önként kérte gyermeke ellátását. Feltűnő adat, hogy az 1688 főből mindössze 659 fő lány, vagyis lényegesen több probléma fordult elő az előző tanévben a fiúk esetében, mint a lány gyermekeknél. Tanulási nehézséggel 1070 fő, magatartási problémával 242 fő került ellátásba. Szervi tünet miatt 33 főt, 27 gyermeket pedig komplex (tanulási, magatartási) ártalom miatt gondoztak. 6 gyermek esetében végeztek a Gyámhivatal kérésére szakértői vizsgálatot. Az esetek zömében (923 fő) a nevelési-oktatási intézmények kezdeményezték a gyermekek vizsgálatát, terápiáját, de ezt minden esetben a szülő előzetes hozzájárulásával tették. A 2012/2013-as tanévben még működtették az óvoda- és iskolapszichológiai ellátást, melynek keretében az óvodákban meseterápiás csoportokat, szorongás- és agressziócsökkentő, szociális viselkedést támogató csoportokat működtettünk. Ezt a szolgáltatást részben tovább tudták vinni az idei tanévben is a nevelési tanácsadás kihelyezett formájával. Nagy sikere volt a tavalyi évben is a pedagógus csoportnak, melyen főleg óvodapedagógusok vettek részt. Az 2012. szeptemberében és 2013. májusában is elvégezték az 5. életévüket betöltött gyerekek körében az MSSST szűrővizsgálatot (485 fő), mely után javaslatot tesznek a szülőknek a gyerekek iskola-előkészítő prevenciós foglalkozására. A 2012/2013-as tanévben 246 főt részesítettek óvodájában prevenciós fejlesztésben. Az általános iskolákban a 2012/2013-as tanévben 225 fő SNI tanulót és 326 fő tanulási nehézséggel küzdő gyermeket fejlesztettek. 112 gyermek esetében végeztek komplex tanulási vizsgálatot és tettek javaslatot a további fejlesztésre szakértői véleményükben. Pszichológiai ellátásban Szentes Járás területén 763 gyermek részesült az intézmény közreműködésével. Tanácsadásban, vizsgálatban 271 fő, egyéni terápiában 166 fő, tematikus csoportfoglalkozásokon 205 fő, osztályokkal végzett prevenciós programokban 184 fő vett részt. Esetmegbeszélő konferenciákon munkatársaik 25 alkalommal segítették a jelzőrendszer működését. A logopédiai ellátás keretében 568 gyermek szűrővizsgálatát végezték el a 2012/2013-as tanévben Szentes térségében. Ebből 268 főt az óvodákban és 65 főt

26 az iskolákban helyben láttak el beszéd-terápia keretében, további 56 gyermeket a központi ambulancián részesítettek logopédiai terápiás ellátásban. A 2013/2014-es tanévtől a pedagógiai szakszolgálatok az óvoda- és iskolapszichológiai ellátást illetően kizárólag koordinátori feladatokat látnak el. Ennek értelmében szorosan tartják a kapcsolatot a két óvodai körzetben foglalkoztatott kolléganővel, szakmai konzultációkkal, esetmegbeszéléssel segítik őket. A jelenleg ellátatlanul maradt általános- és középiskolák diákjait az ambulancián szervezett tematikus csoportfoglalkozásokkal, egyéni tanácsadással és terápiával segítették. A tagintézmény jelenleg 9 szakszolgálati feladatot lát el, ezek a következők: - nevelési tanácsadás - logopédia - gyógytestnevelés - korai fejlesztés, -gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás - fejlesztő nevelés - konduktív pedagógiai ellátás - tehetség-gondozás - óvoda- és iskolapszichológiai koordináció - tankerületi szakértői bizottsági tevékenység. Elmondható, hogy fent nevezett régi- és új szolgáltatásaikat megfelelő számú és kompetenciájú szakemberek biztosítják, ezért – a pszichológiai ellátás kivételével – szinte azonnal tudnak időpontot és lehetőséget biztosítani minden jelentkezőnek. A tanulási vizsgálatok, mint tankerületi szakértői bizottsági feladat kikerült a nevelési tanácsadás köréből, így arra állandó szakember-gárda áll rendelkezésre, ezáltal a jelentkezéstől számított maximum 2 hét várakozási idővel minden gyermeket meg tudnak vizsgálni. Kibővült a gyógytestnevelés ellátási köre, hiszen ettől a tanévtől már a térség összes gyermeke számára tudják biztosítani ezt a segítő formát. 1 teljes állású kolléganő és 6 óra megbízásos gyógytestnevelő teljes körűen lefedi a szükségletet. Hamarosan újraindítják a gyógyúszás szolgáltatásunkat is. Több éves álmuk vált valóra azzal, hogy a 0-5 éves gyerek ellátását szolgáló korai fejlesztés feladat az intézményhez került. A védőnők és orvosok rendszeresen küldik a gyerekeket, de szinte minden héten megjelenik egy-egy új érdeklődő szülő önkéntesen is. Elindították a baba-mama és a szülőcsoportot is, ahol a gyógypedagógus mellett egy pszichológus és egy logopédus minden héten egy alkalommal (egymást váltva a két csoport) a Bölcsődében fogadja a szülőket és a kicsinyeket. Azáltal, hogy kikerült a speciális iskola épületéből a korai fejlesztés, szemmel látható módon megélénkült az érdeklődés a kisgyermekes szülők részéről. Nagyon nagy eredménynek tartják, hogy heti 12 órában konduktort tudnak alkalmazni, aki mind a korai fejlesztésben a mozgásfejlesztést, a nagyobbak körében az idegrendszeri sérüléssel született gyermek szakszerű konduktív ellátását tudja biztosítani. Ez a szolgáltatás szintén kiterjed az egész térségre, 1 fő derekegyházi és

27 1 fő nagymágocsi gyermek is ellátásban részesül náluk. Fejlesztő nevelésben jelenleg nincs ellátottuk. Egyre népszerűbb új szolgáltatásuk a kiemelten tehetséges gyerekek gondozása és a tehetség-koordinátori feladat. Pszichológus kollégáik csoportos formában biztosítják – önkéntes jelentkezés alapján – az óvodás, általános- és középiskolás gyerekek tehetség-gondozását. A hétköznapi nyelvre lefordítva mindez személyiségés önismeret-fejlesztést takar, a versenyhelyzetek stressz-mentes elviselésére igyekeznek a gyerekeket megtanítani. A pszichológiai ellátást jelenleg 6 kolléganő biztosítja. Ebből egy kolléganő munkaidejének felét a térségi feladat-ellátási helyeken tölti, további négy kolléganő fél-egyharmad munkaidejében a szakértői bizottsági feladatokban vesz részt, egy kolléganő pedig a korai fejlesztés pszichológiai feladatait végzi. Szinte minden pszichológusuk bekapcsolódott a tehetség-gondozásba is, illetve egy kolléganő fentieken kívül még az iskolapszichológiai koordinációt is felvállalta. Az ambuláns pszichológiai munkára így kb. három állás marad tisztán, mely a tanév első felében teljes körűen tudta biztosítani, várólista nélkül az azonnali ellátást. A második félévben már sajnos 1-2 hónapot is várakoznia kell az új jelentkezőknek, mire időpontot tudnak nekik adni. A problémát úgy orvosolják, hogy már a jelentkezésnél pszichológus veszi fel az esetet, így ilyenkor tanácsadással tudják segíteni a rászorulót, és amennyiben súlyosnak ítélik meg a helyzetet, vagy azonnal továbbirányítják a klinikára, vagy előrébb veszik a várólistán. Minden nap tartanak fogadóórát az új jelentkezők számára, melynek időpontjait kifüggesztették a feladat-ellátási helyeiken, illetve a honlapukon is. Előfordul, hogy egy új jelentkező azonnali ellátást igényel, ilyenkor soron kívül megpróbálják felvenni az esetet. Amennyiben klinikai ellátást igényel, azonnal felveszikk a kapcsolatot a szegedi klinikával. Munkájuk során a szülő az elsődleges partner, éppen ezért törekednek a szülők minél teljesebb körű tájékoztatására és bevonására. A legtöbb esetben ez sikerül is, mivel a szülők érdeklődnek gyermekük fejlődéséről. Ezt a folyamatot segíti, hogy jelen tanévtől az intézmény minden dolgozója heti 1 alkalommal fogadóórát tart a feladat-ellátási helyeiken és az ambulancián, ahol a szülőknek lehetőségük van a gyermekük fejlődésével kapcsolatban érdeklődni. Nagyon fontosnak tartják a jelzőrendszeri tagokkal való szoros együttműködést, ezért minden esetben részt vesznek ezeken az alkalmakon, sőt sok esetben kezdeményezik is azokat. Az elmúlt tanév során 25 alkalommal vettek részt esetmegbeszélésen. Jelenleg a szakember-ellátottságuk kielégítő, új ellátási formákat vezethettek be, új szervezeti struktúrában dolgoznak, melynek vannak pozitív következményei. Sajnos azonban az eszközellátottságuk nagyon leromlott, a régi készleteik elfogytak. 8 éven át a szakszolgálat biztosította az egyes óvodákban, iskolákban végzett fejlesztő

28 munkához az összes írószert, papírt és fénymásolást, melyet jelenleg már nem tudnak biztosítani. A folyamatos munkához szükséges lenne, hogy az óvodák és iskolák a továbbiakban minden fejlesztő szobában biztosítanák a szükséges írószereket, papírt, papírzsebkendőt és a fénymásolást a kollégák számára, hiszen az ő gyermekeiket látják el és semmilyen formában nem tudják ezeket az eszközöket előteremteni. A korábbi években jól kiépített továbbtanulási- és pályaválasztási tanácsadás, mint feladat a megye hatáskörébe került, ahol kevés szakembernek kell teljes körűen lefednie az egész megyét. Jobb megoldás lenne, ha visszakerülhetne ez a feladat járási szintre, de mivel ez a jogalkotókon múlik, valószínűleg nem tudnak ezen változtatni. DSGM terápiát gyógytornász szakképzettségű és a terápiában képződött szakember végezhet. Intézményünknek jelenleg nincs ilyen szakembere, jelenleg konduktort tudnak biztosítani, illetve szükség esetén a Csongrádi Tagintézménynél tudnak gyógytornászi ellátást igényelni. Az intézmény hierarchikus felépítése miatt Szakszolgálatukról igen kevés információ tudott kikerülni az elmúlt egy évben. Rendkívül fontosnak tartják, hogy a korábbi évekhez hasonlóan sokat szerepeljenek a médiában, népszerűsítve ezzel tevékenységüket, közelebb hozva mindezt a szülőkhöz. Félő, hogy ez az elszigeteltség ismét azt fogja eredményezni, hogy a szülőkben növekszik az ellenállás – hiszen amiről nem tudnak, attól félnek. Szeretnék továbbra is terjeszteni a pszichológiai kultúrát, szeretnék továbbra is megrendezni a már hagyományos programjaikat – mindehhez azonban jelenleg nincsenek meg a feltételeik. A hierarchikus rendszer miatt romlott a kapcsolatuk az intézményekkel, hiszen sok esetben látható, hogy azonnali tájékoztatásra össze kellene hívni az intézmény-vezetőket, melyre nincs lehetőség. A hierarchikus szintek jelenleg még nem átláthatók, így a konfliktus elkerülése érdekében inkább elkerülő magatartást folytatnak, mely az intézmények közötti kapcsolatok gyengülését eredményezi. Fájlalják, hogy a város életéből kikerültek, nincs kapcsolat a városvezetés és a szakszolgálat között, de még a tankerületi intézményekben is gyakorlatilag csak a kollégák-kollégák között van kommunikáció – ezzel elősegítve a torz információk terjedését. A Nyanyus háza néven működő családi napközi, amely 2012-ben Palincs Családi Napközik Gyermekjóléti Közhasznú Egyesületté alakult, 2013-ban is magas színvonalú ellátást biztosított, év végén sajnos bezárt. A családok viszont nem maradtak családi napközi nélkül, mivel az Új Széchenyi terv keretein belül a Magyar Vöröskereszt Csongrád Megyei Szervezete keretében 2014. február 21-én nyitotta meg kapuit az „Apróságok Háza” családi napközi. A Gyermekjóléti Szolgálat a módszertani feladatok ellátását 2013.januárjától már nem kellett ellátni, mert a módszertani kijelölések megszűntek előző év december 31-el. Ettől függetlenül továbbra is segítették a hozzájuk fordulókat, de helyszíni látogatást nem tettek.

29 2013. december 12-én ért véget nyertes pályázatuk- akkreditált műhelymunka sorozat- megvalósulása, melyben több megyei szakember mint résztvevő volt jelen. 2013. áprilisában bonyolították le, a szintén pályázati forrásból megvalósuló CSANA konferenciájukat, mely ingyenes részvétellel zajlott. Két szakemberük részt vett 2013. október-december között a „Szociális szolgáltatások modernizációja” elnevezésű TÁMOP 5.4.1-12 kiemelt projektben, ahol a gyermekvédelmi ellátórendszer szabályozási dokumentumait vizsgálták eseteken keresztül. A MOGYESZ konferencia díjazottja lett a gyermekjóléti szolgálat egyik munkatársa által beadott pályamunka, mely preventív tevékenységük közül mutatott be egyet. Ebben az évben először nem tudták megszervezni a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatását anyagi forrás hiányában, pedig több mint 16 éve minden nyáron 40 kisgyermek nyaralhatott a családsegítő jóvoltából Szigligeten, de ennek ellenére új tervekkel készülnek a következő nyári táborozás lebonyolítására, két kolléga már elkezdte a tematikát. A következő tábor nem Szigligetre hanem közelebbi helyre/helyekre szerveződne. Lezajlott a 23 órás tekergés szervezése, mely városi szintű rendezvény volt, és koordinációját gyermekjóléti kollégák látták el. Fogadták és kísérték az Izraelből Szentesre látogató szakembereket. Részt vehettek szakmai és csapatépítő tréningen egy budapesti társintézményben, mely segítette a kollégák kiégésének megelőzését. A képzési elvárásokat igyekeztek teljesíteni, így családgondozók és az asszisztens kolléganő is vett részt programokon, illetve most van folyamatban a szakértői továbbképzés. Jelzőrendszeri értekezletet szerveztek a város pedagógusai részére tanévkezdést megelőzően. Nagyon sok (80 körüli) esetkonferenciát, esetmegbeszélést bonyolítottak le, mely többnyire az intézmény helyszínén zajlott, de több kolléga az átmeneti otthonokban is rendszeresen folytatta ezt a szakmai munkát. Fontos megemlíteni, hogy korábbi jelzőrendszeri kérésnek megfelelően igyekeztek elektronikusan is tájékoztatni a külső szakembereket a gyermekekkel kapcsolatos gondozó tevékenységükről, mérvadó eseményekről. A gyermekjóléti szolgálat kollektívájának jó kapcsolata van a jelzőrendszeri tagokkal, és nagy örömükre szolgál Dr. Bod Zsuzsanna szakember megjelenése a helyi jelzőrendszerben, hiszen ő reggel 8.00-kor is itt tudott lenni esetkonferencián, mivel élt azzal a kéréssel kollégája felé, hogy helyettesítse arra az időre, míg a családsegítőben van. Példaértékkel szolgálhat. A gyermekorvosok számára és azon iskolák részére, akik ilyen irányú kéréssel éltek feléjük, megküldték az általuk gondozott gyermekek számát, egyén statisztikai nyilvántartásukhoz. A jól kiépített jelzőrendszerre egy példa, amely bizonyítja, hogy valóban figyelnek az emberek arra, hogy mi történik a környezetükben. Jelzés érkezett a gyermekjóléti szolgálathoz, hogy egy apuka iskolás gyermekével már napok óta a Megyeháza előtt álldogál. Két kolléga a gyermekjóléti szolgálattól a helyszínre ment azonnal, és „nagy erőkkel” kiderítették, hogy a gyermek himlős, voltak orvosnál, és az apukája a WIFI-n keresztül (ott volt elérhető) játékokat töltött le a telefonra a gyermeke számára, hogy otthon tudjon egy kicsit szórakozni. A kollégák felvették a kapcsolatot a gyermek háziorvosával is, aki elmondta, hogy a gyermek el van látva, veszélyeztető tényező nincs. A tények feltárása lehetett volna rövidebb úton megoldható is, tételesen, ha a jelzést tevő esetleg kérdéssel fordul az

30 édesapához, de az eset mindenképp példa értékű abból a szempontból, hogy ilyen nagy és közös odafigyelést kapnak városunkban a gyermekek. A gyermekjóléti szolgáltatás által gondozott gyermekek számának alakulását az alábbi táblázat tartalmazza. A veszélyeztetett gyermeket száma nagyságrendben megegyezik az előző évek adataival, a védelembe vételek gyakorisága azonban pozitív irányba változott, arányában kevesebb lett. Gondozá s alapellátásban

Védelem bevétel

Utógondozás

201 421 gyer. 107 gyer. 2 gyer. 0 245 csal. 64 csal. 2 csal.

Ideiglene s hatályú Átmeneti elhelyezé nevelt s n.a

Tartós nevelt

Összese n

52 gyer.

0 gyer.

582 gyer.

37 csal.

0 csal.

341 csal.

201 434 gyer. 90 gyer. 1 237 csal. 60 csal.

1 gyer.

17 gyer.

67 gyer.

4 gyer.

613 gyer.

1 csal.

8 csal.

41 csal.

2 csal.

349 csal.

201 330 gyer. 85 gyer. 2 170 csal. 51 csal.

1 gyer.

6 gyer.

52 gyer.

2 gyer.

476 gyer.

1 csal.

5 csal.

37 csal.

1 csal.

265 csal.

201 303 gyer. 76gyer. 3 171 csal. 33 csal.

2 gyer.

2 gyer.

51 gyer.

3gyer.

437 gyer.

2 csal.

2 csal.

24 csal.

3 csal.

235 csal.

Decemberre több mint 100 új gyermek felvételére került sor az év folyamán. Az eseti ügykezelés is magas számot mutat, hiszen a gondozásokon felül 143 gyermek esetében fordult elő. A 6-13 éves korosztály közül kerül ki a legtöbb gondozott gyermek. A nemek aránya szinte megegyező. A legtöbb új jelzést még mindig a jelzőrendszer küldi, majd ezt követi szorosan a szülővel együtt önkéntesen érkező esetek száma. A jelzést küldők között a közoktatási intézmények jelennek meg az első helyen, majd az egészségügyi szolgáltatók. Legjellemzőbb problématípus az anyagi, magatartási problémák megjelenése. Szakmai tevékenységük során 1467 családlátogatást folytattak a munkanapokon az év során. Sajnos gyermekekkel szembeni rossz bánásmód előfordul, és jelenleg van vizsgálati szakaszban gyermekkel szembeni szexuális zaklatás is. Vannak olyan kezelt eseteik, melyek nem szentesi illetékességűek, a bántalmazást nem itt szenvedték el a gyermekek, de a helyi kollégák tárták fel és jelezték az esetet a hatóság felé. 2837 db volt a levélforgalma a szolgálatnak, melyben be- és kimenő levelek egyaránt szerepelnek. Ez a tényleges szociális munka végzése során plusz elvárás, hiszen a tájékoztatási kötelezettség és az információ szerzés hivatalos útja az írásos dokumentálás. Nagy segítség a közös összefogás, hiszen a különböző szolgáltatások biztosítását csak így tudják komplexen megoldani. A nyári időszakban a Családok Átmeneti Otthonának kollégái által egy-egy hétre szervezett kalandtáborban sok szentesi kisgyermek vett részt nagy örömmel. A szolgálat által biztosított korrepetálási lehetőséget a Gyermekek Átmeneti Otthonában dolgozó pedagógus végzettségű kollégájuk látta el nagy sikerrel, és érdeklődéssel.

31 A kapcsolattartási ügyeletüket és a kórházi szociális munkát a gyermekjóléti szolgálat két kollégája végzi munkaidőben, illetve azon túl a megfelelő szakmai protokollok alapján. Sikerült kialakítani új kliensfogadót, mely kliensfogadást tette zökkenő mentesebbé.

a

szolgáltatások

biztosítását,

a

2014. januárjában indult KAB-os pályázat keretében a KEF koordinálásával a családi rendszer, a szülői készségek megerősítését szolgáló univerzális program, melybe 10-15 szülő bevonására került sor. Programukkal a szülői modell esetleges hiányát, vagy a hibás szülői minták átvételének hatását is szeretnék ellensúlyozni. A családokban előfordul, hogy hiányzik a megfelelő kommunikáció. Gyakori, hogy a problémák nem kerülnek felszínre, a családtagok nem beszélik meg egymással gondjaikat, aminek hatására a feszültségek halmozódnak. A családban fontos, hogy a gyermekek, fiatalok elfogadásukról, megértésükről visszajelzéseket kapjanak, meghallgassák őket, ezzel is hozzájárulva énképük megerősítéséhez. Szintén 2014. tavaszán indítják a szakemberek részére szervezett gyermekvédelmi továbbképzésüket, amelyen elsőként a jogszabályi alapokat elevenítik fel újból közösen. Egyre több alkalommal kerül sor arra, hogy igazságügyi szakértő intézményükben hallgat meg fiatalt, gyermeket, vagy éppen annak szülőjét. A szakértő pszichológussal jó együttműködést alakítottak ki. Szintén ez mondható el az ügyészség kapcsán is, hiszen több fiatalkorú esetében segítette a B.V. intézetben történő továbbtanulást az ügyésznő, akivel telefonon szinte heti kapcsolatban vannak. A helyettes szülői hálózat is elérhető a városban. Helyettes szülő lehet az a személy vagy rendezett család, aki egy másik – az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott – család gyermekét otthonába fogadja, és képes biztosítani azt a gondoskodást, amit a vérszerinti szülő pillanatnyilag nem tud nyújtani. A Szentesi Kistérségben gondos kiválasztás után három olyan család tevékenykedik, akiket egy országos felkészítő program keretében arra képeztek ki, hogy ezekben - a szülők és gyermekek számára egyaránt nehéz - helyzetekben képesek legyenek a gyermekek fogadására, gondozására. A hálózat működtetése csak abban az esetben és csak addig jár kiadással, míg a gyermeket a helyettes szülő a saját otthonában gondozza. Helyettes szülői ellátás iránt kérelem az intézményhez 2013. év folyamán nem érkezett. A családsegítés által biztosított szolgáltatások köre, a megjelenő igényekhez igazodva, továbbra is az általános szociális, életviteli és mentális tanácsadás, az ügyintézésben való segítségnyújtás, illetve a speciális szolgáltatások, mint a mediáció, egyéni és párterápia, adósságkezelési szolgáltatás, vagy munkaügyi, illetve jogi tanácsadás. Az adósságkezelési szolgáltatásban megjelenő ügyfelek száma csökkent az elmúlt évekhez képest, mert kevesebben vannak, akik, az önkormányzat által nyújtott adósságcsökkentési támogatást igénybe tudják venni a közüzemi hátralékaik rendezése érdekében a jogszabályi szigorítás miatt, illetve azok, akik igénybe veszik, gyakran nem tudják a feltételeket teljesíteni, így a program lejárta előtt kikerülnek a támogatási rendszerből.

32 Azon ügyfelek, részére, akik nem kaphatnak anyagi támogatást, hátralékkezelési szolgáltatást biztosítanak, melyben az ügyintézésen, részletfizetési lehetőségeken túl, a térségben tevékenykedő alapítványokkal, segélyszervezetekkel együttműködve keresik alternatívákat a problémájuk kezelésére. Idén is kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a szolgálattal kapcsolatban álló családokat a hideg idő beállta előtt, és közben is folyamatosan felkeressék, és a számukra elérhető szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz hozzájuttassák őket. Több civil szervezettel is szoros együttműködést alakítottak ki ügyfeleik minél szélesebb körű ellátásának érdekében. A Caritas szentesi szervezetével, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, és a Védőernyő a Díjhátralékosokért szegedi alapítvánnyal közösen több családot segítettek hozzá különböző pénzbeli támogatásokhoz, adományokhoz. Folyamatosan fogadták a ruhaadományokat, illetve magánadományozótól kapott az intézmény készétel konzerveket, melyeket a krízisben lévő rászorult családoknak osztottak ki. Az iskolakezdési akciók keretében városi szintű gyűjtést rendeztek, melyhez több helyi szervezet is csatlakozott, így jelentős mennyiségű tanszert, iskolatáskát, és más, az iskolakezdéshez szükséges eszközöket (tornaruha, tornacipő, stb.) tudtak szétosztani a rászoruló családok körében. A nyári szünidő alatt, júliusban és augusztusban az intézménynek lehetősége nyílt a Munkaügyi Központ támogatásával diákokat alkalmazni heti 30 órás munkaviszonyban. Az év végén a Rotary Club által felajánlott élelmiszercsomagokból kaptak a rászoruló családok. A szolgálat által működtetett 10 adagos népkonyha az év minden munkanapján teljes kihasználtsággal működött. Azokban az esetekben, ahol az ügyfeleik gyermekei a Gyermekjóléti Szolgálatnál vannak gondozásban, folyamatosan egyeztetnek a családgondozók mindkét terület munkájának hatékonyságát növelve, kiemelve az ügyfél érdekeit, minél szélesebb körű segítését. Rendszeresen keresik fel az ügyfeleket a családlátogatások alkalmával közösen. Több olyan terület is van, ahol a munkakapcsolat szorosabb együttműködést igényel a kollégák között. Ezek a területek a családterápia, mediáció, adósságkezelési szolgáltatás és a népkonyhai ellátás. A tanyagondnoki szolgáltatás is egy olyan területe a szociális ellátásoknak, ahol az igénybevevők megjelenhetnek a Gyermekjóléti Szolgálat vonatkozásában is. Az elmúlt évben is több alkalommal volt rá példa, hogy az eldugott, vagy nehezen megközelíthető tanyákba a tanyagondnok segítségével jutott el a családgondozó, vagy jutott be az érintett család/gyermek a szolgálathoz. A Gyermekek Átmeneti Otthona esetében a 2013. évben összesen 60 fő ellátását biztosították, melyből 20 fő felnőtt és 40 fő gyermek. A tavalyi mutatókhoz képest ez 30%-os emelkedést jelentett. Az összes gondozási nap 2013. december 31-én összesen 6682 nap volt, míg 2012. év végén ez a szám csak 6265 volt. A felhasznált szobák száma 5,78, a lakószobák kihasználtsági aránya 96,3%. Így elmondható, hogy minimális volt az az idő, amikor üres szobával rendelkezett az intézmény.

33

Mutató Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család

2010. 63 fő 21 fő 42 fő 28 család

2011.

2012.

2013. év

48 fő 32 fő 16 fő 20 család

46 fő 15 fő 31 fő 20 család

Felvett új családok száma

21 család

11 család

16 család

Kigondozott száma

19 család

16 család

13 család

60 fő 20 fő 40 fő 20 család+4 gyermek szülő nélkül 14 család +2 gyermek szülő nélkül 12 család+3 gyermek szülő nélkül

96,16 %

94,43%

91,53%

96,3%

70,42 %

74,47%

74,42%

79,59%

16,20 fő

17,13 fő

17,12

18,31%

családok

Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága Egy napra jutó átlag

Az ellátottak közel 1/3-a felnőtt, 2/3 gyermek volt, így átlagosan egy anya két gyermekkel vette igénybe a szolgáltatást a 4 férőhelyes szobákban. A kormegoszlást tekintve a tavalyi évhez képest lényeges változás a 0-3 éves korcsoport nagyarányú növekedésében tapasztalható, a 7-14 éves gyermekek aránya pedig csökkent. Életkor szerinti megoszlás az alábbi: Év 0-3 év 4-6 év 2010. évben 26,90 % 10,40 % 2011. évben 18,04% 11,76% 2012. évben 5.24% 22,66% 2013. évben 16,12% 23,96%

7-18 év 28,23 % 37,01% 39,87% 25,01%

Felnőtt 34,46 % 33,99% 32,23% 34,91%

A lakók négy ok miatt kérték felvételüket az intézménybe. Lakhatási problémák miatt (gyermeknevelés szempontjából nem megfelelő lakhatási körülmények, albérlet hirtelen megszűnése, devizahitel, közüzemi hátralékok miatti mérőóra-leszerelés, válás miatti lakhatás megszűnése) 20 fő költözött be. Második fő okként a családon belüli bántalmazás tekinthető, mely sajnos a lakóink ötödét érintette. Családi konfliktus miatt több mint harmaduk költözött be. Egy család a hideg idő miatti krízishelyzetből kifolyólag jelentkezett. A hajléktalanná válás is szerepel a beköltözési okok között, ez összesen 5 főt érintett 2013. évben. A kigondozott családok közül egy család az Orosházi Családok Átmeneti Otthonába költözött az édesapával, egy pedig a szentesi Családok Átmeneti Otthonába. Négy család szentesi albérletet talált, egy szegvárit, az egyik anyuka pedig az új élettársához költözött gyermekeivel Mindszentre még 2012-ben, az intézményben maradt kislány március első napjaiban követte családját. Gádorosra saját tulajdonú ház rendbehozatala után ki tudott költözni egyik lakó a gyermekeivel.

34 A kigondozott családok közül volt olyan, aki kibékült élettársával, és visszaköltözött hozzá, három édesanya pedig nagyszülőkhöz költözött gyermekeivel. A szülő nélkül bentlakó gyermekek közül három kamasz kislány visszaköltözött a szüleihez, miután rendezték a konfliktusos helyzetüket, egy közülük nagykorúvá válása miatt hagyta el az intézményt. Az intézményből kiköltöző lakók számára komoly problémát okoz az, hogy Szentes városában igen kevés a megfelelő és megfizethető albérlet, valamint az egyedülálló édesanyáknak nagy anyagi megterhelést jelent az egy fizetésből való életfenntartás. Nemcsak a megfelelő lakhatás megteremtése okoz súlyos gondot klienseiknek, de a megfelelő munkahely megtalálása is, hiszen nagy többségük csupán az általános iskolát végezte el, és kis gyermekekkel egyedül, segítség nélkül nem képesek megoldani a többműszakos munkarendet, a hajnali órákban kezdődő munkavégzést. A Gyermekek Átmeneti Otthonában dolgozók délutánonként különböző, a gyermekek életkorának megfelelő programokat, kézműves foglalkozásokat, vetélkedőket szerveznek az ellátottjaik számára. Egy kolléga folyamatos korrepetálást vállal nemcsak a bent lakó, de a Gyermekjóléti Szolgálat által közvetített tanulmányi eredményeikben elmaradt gyermekek számára. A különböző ünnepekre való készülődésbe a családokat folyamatosan bevonják az intézmény dolgozói. A gyermekek nagyon várják és szeretik ezeket a különböző játékos feladatokkal, kreatív foglalkozásokkal, adott esetben sütemények készítésével, dekorálásával eltöltött délutánokat. 2013. decemberében több szervezet, egyesület segített a karácsonyi ajándékozásban, műsorokkal kedveskedtek a Gyermekek Átmeneti Otthona lakóinak számára, valamint adománygyűjtéssel és adományokkal segítették a családokat. A Családok Átmeneti Otthonában 2013. évben az összes gondozási napok száma 9364 nap. Az ellátott családok számát és az intézmény kihasználtságát illetően nincsenek jelentős változások az előző évhez képest. A lényeges különbség a felvett és a kigondozott családok számát illetően mutatkozik. Valamelyest felgyorsult a családok kigondozása, ez részben a szociális bérlakáshoz jutás felgyorsulásának, részben pedig a sikeres családgondozásnak köszönhető. A kigondozott családok közül 5 család szociális bérlakásba költözött, 6 család pedig a rokonokhoz költözött ki, 1 családnak sikerült albérletet találnia. Továbbra is nagyon sok kiköltözött vagy kiköltözni készülő család panaszkodik az albérleti piacon tapasztalható állapotok miatt, a szemmel láthatóan hátrányos helyzetű családoknak esélyük sincs, hogy albérletet találjanak. A közcélú foglalkozatás továbbra is érezteti kedvező hatását, lényegesen megkönnyíti a lakók mindennapi megélhetését. Sajnos a lakhatásuk tartós rendezéséhez a közcélú foglalkoztatás keretében nyújtott bér még nem elegendő. 4 család rendezte a korábban keletkezett tartozását, igyekszünk további családokat bevonni a tartozások rendezésébe.

35 Mutató Összes ellátott személy Ebből felnőtt gyermek Összes ellátott család Felvett új családok száma Kigondozott családok száma Lakószobák kihasználtsága Férőhelyek kihasználtsága Egy napra jutó átlag

2010. 49 fő 27 fő 22 fő 16 család

2011. 51 fő 28 fő 23 fő 14 család

2012. 48 fő 25 fő 23 fő 14 család

2013. 67 fő 34 fő 33 fő 19 család 12 család

8 család

6 család

6 család

6 család

7 család

6 család

82,2 %

98,7%

96,74%

98,18%

70,6 %

85,6%

79%

77,74 %

23,3 fő

28,2 fő

26,1 fő

25,65 fő

12 család

A családok átmeneti otthonában a legnagyobb problémát a kigondozás jelenti. Az albérleti lehetőségek nagyon beszűkültek, a szociális bérlakások száma is limitált. Változatlanul nagy az igény a család- és párterápiára, amit az alábbi statisztikai adatok is alátámasztanak: Családterápia, családkonzultáció: Mediáció: Összesen Küldő intézmény Gyermekjóléti Szolgálat Önként Orvos (dr. Végh Erika:4, dr. Berényi Katalin:1) Óvoda Iskola Családsegítő Szolgálat Héjja Annamária pszichológus, iskolapszichológus Gyermekek Átmeneti Otthona Védőnő Molnár Lilla gyógytornász Krízishelyzet Több probléma: Gyermeknevelési: Lelki-mentális: Sokproblémás család Anyagi:

2013 77 család/205 fő 13 család/36 fő 90/241

2014 84/247 11/37 95/284

2012 33 36 8 2 1 2 3

2013 39 37 5 5 3 3 2 2 1 1

1 1

Család 54 (57%) 88 (92%) 73 70 56 (59%) 49 (52%)

36 Több szolgáltatást vesznek igénybe (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, pszichológus, pszichiáter, családterápia, népkonyha, korrepetálás..)

21 (22%)

Gyermekek tünetei, hozott problémák Család Szorongás, pszichoszomatikus tünetek Iskolai, óvodai magatartási problémák Étkezési, alvási problémák, számítógépezés 22 Hangulati labilitás, lehangoltság, öngyilkossági gondolatok Indulatkezelési problémák (dühkitörés, hiszti) Szülő-serdülő gyerek konfliktus Tanulási problémák, figyelemzavar Óvodai beszoktatás Iskolai hiányzások Enuresis Családi háttér, környezet Család Sokproblémás család Anyagi problémák Szülők gyermekkori sérülései, nem megfelelő szülői minta Párkapcsolati problémák Szülő hangulati problémái Válás, mozaikcsalád Gyenge, bizonytalan szülő Szülő hiánya a gyermekek életében, gyermeknevelésben válás után: 17 családban, munka miatt: 7 családban Szülő szenvedélybetegsége (alkohol, számítógép) Szülő továbbküldve pszichiáterhez, pszichológushoz Fel nem dolgozott gyász, krónikus betegség Több szolgáltatást vesznek igénybe (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, népkonyha, pszichiáter, korrepetálás) Kapcsolattartási problémák, szülők konfliktusos kapcsolata válás után Agresszió, bántalmazás Foglalkoztatási

60 25 21 15 14 9 7 6 4 56 49 45 31 30 25 24 23 23 22 21 20 17 16

Testvérféltékenység, testvér érkezése

8

Nagyszülő-szülő konfliktus

6

37 Elsősorban a Gyermekjóléti Szolgálat küldi a családokat, de továbbra is sok család önként kéri ezt a szolgáltatást. Az újabb kliensfogadó kialakításával rövidebb időben belül kapnak időpontot a családok. A korábbi években családterápiát igénybe vevő családok újra jelentkeznek pl. hiszti kezelése, gyászfeldolgozás, felkészítés testvér érkezésére, óvodai beszoktatás. A korábbi években családterápiát igénylő családok ajánlják ezt a szolgáltatást ismerőseiknek, munkatársaknak, rokonoknak. Nagyon jó a kapcsolat, rendszeres a kommunikáció a Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Szolgálat, a Gyermekek Átmeneti Otthonának családgondozóival, esetkonferenciákat tartanak a jelzőrendszeri tagokkal együtt. A Közösségi térben tanulástechnikai tréning érhető el Kozma Edit segítségével, Homoki-Szabó Edvárd családgondozó a Gyermekek Átmeneti Otthonában korrepetálást biztosít. Iskolai, óvodai előadások rendszeresek a Koszta József Általános Iskolában, Tudás Tíz Napja rendezvénysorozat keretében előadások: konfliktuskezelés, kommunikáció, serdülőkor, Születés Hetén középiskolásoknak a serdülőkorról, evészavarokról, óvodai szülői értekezlet keretében hiszti kezeléséről. 2013-ban a Kertvárosi Óvodai Körzetben óvónőknek is tartottak előadást a családterápiáról. Családi életre nevelés órák a Boros Sámuel Szakközépiskolában és a Bartha János Kertészeti Szakközépiskolában is voltak. 2013-ban növekedett • a krízishelyzetben lévő családok száma • a több problémával érkező családok száma • a súlyos anyagi problémákkal, hitelekkel küszködő családok száma • az alkoholizmus a családban • az agresszió, bántalmazás a családban • a szülők eredeti családjából hozott nem megfelelő minta, gyermekkori sérülések, traumák, melyek nehezítik azt, hogy képesek legyenek harmonikus párkapcsolatra, ill. hatékony szülőként nevelni gyermekeiket • a szülő-serdülő gyerek közötti konfliktus • a számítógépfüggőség, facebook • a foglalkoztatással kapcsolatos problémák • szülők szorongásos, hangulati problémái, akik gyógyszeres segítségre szorulnak. Nagy mértékben nőtt a gyermekeknél a szorongás, lehangoltság, ingerlékenység, tanulási problémák, figyelemzavar, agresszió, számítógépezés. Az anyagi problémák miatti szorongás, szégyen, „hátrány” az osztálytársakkal szemben. Változatlanul a gyermekek nagy részénél a legfőbb problémák: a szülők válása, a válás utáni kapcsolattartási problémák, válás után a szülők konfliktusos kapcsolata, a mozaik családokban a szülő új házastársa és a nevelt gyerek közötti konfliktusok, az elhanyagoló vagy agresszív szülő jelenléte.

38

Sokszor „nagyon későn” érkeznek a családok családterápiára, nagy mértékben „kimerültek” az éveken át tartó probléma miatt vagy pedig egyszerre több probléma miatt kerültek krízishelyzetbe. A jelzőrendszerek tagjai ebben nagy segítségére lehetnének a családoknak, ha ilyen helyzetekben időben tájékoztatást adnának a családterápia, párterápia, mediáció lehetőségéről. Főleg az óvodákban, általános iskolákban, középiskolákban, óvodákban, a Pedagógiai Szakszolgálatnál, a gyermekorvosok látják korábban a problémás gyereket, akinek a családjával együtt segítség lehetne a családterápia, ha tájékoztatják a családokat erről a szolgáltatásról. Javíthatják a fenti problémákat: • Felvilágosítás az iskolákban a bántalmazott gyermekek tüneteiről • Csoport alkoholistáknak, illetve hozzátartozóiknak • Rászoruló családok gyermekeinek ingyenes szabadidős elfoglaltság: kézműves, sport, csoportfoglalkozás • Csoport pénzbeosztás megtanulására • Konfliktuskezelési tréning gyerekeknek, szülőknek • Ingyenes korrepetálási lehetőség. III. fejezet Gyámhivatal hatáskörében tett gyámhatósági intézkedések A Szentesi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának 2013. évi gyermekvédelmi tevékenysége az alábbiak szerint alakult: A családba fogadott gyermekek száma 9 fő (8 eljárás). Ez a szám a 2011-es és a 2012-es adatokhoz képest számottevően nem változott. (2012-ben 8 eljárás érintett 11 gyermeket, 2011-ben 10 eljárás 11 gyermeket.) Az átmeneti nevelésbe vett gyermekek száma 5 fő volt. Ez a 2012-es számhoz képest nőtt (3 fő), de 2011-es évhez képest jelentősen csökkent, akkor 20 gyermek volt érintett. Az átmeneti nevelésbe vételi eljárás során a legfőbb problémát a TEGYESZ túlterheltsége jelenti, az elhelyezési javaslat és terv elkészítése hónapokig húzódik. Ezekben az esetekben a családban olykor már addig fajulhat a helyzet, hogy a gyermeket a nevelésbe vétele előtt ideiglenes hatállyal el kell helyezni. Megoldást jelenthetne a TEGYESZ Szakértői Bizottságának létszámbővítése, de ez elsősorban financiális kérdés. Sajnos egyre többet tapasztalják a szülők nemtörődömségét is, ami szintén az eljárás elhúzódásához vezet. (pl.: nem jönnek be az idézésre, nem mennek el a Szakértői Bizottság elé vizsgálatra, stb.)

39 Az utóbbi időben egyre többször tapasztalható az is, hogy a gyermek – elsősorban a 16-17 évesek - egyszerűen bejelentik, hogy nem hajlandók hazamenni. A legtöbbjük ettől a „megoldástól” várja a szabadságot. Sok esetben probléma az is, hogy a szülő nem ismeri fel saját hibáit, nem hajlandó belátni, hogy neki is segítségre van szüksége. Azzal, hogy a szülő a gyermeket hibáztatja és magát felmenti a felelősség alól, a gyermek még inkább értéktelennek, gyökértelennek érzi magát, nem hajlandó segítséget elfogadni. Erre a probléma megoldást jelenthetne, ha a szülővel, a gyermekkel pszichológus foglalkozna, és részt vennének családterápián. Nagyon hasznos a Gyermekjóléti Szolgálatnál működő családterápia és mediáció, de elmondható, hogy a társadalmunk még mindig tabuként kezeli ezeknek a lehetőségét, nem segítségként, hanem szégyenként élik meg. Természetesen vannak azért kivételek. Ennek a lehetősége egyébként nagyon fontos a szintén egyre több számban előforduló, konfliktusos kapcsolattartások során, ahol a szülők közötti sértődésben, féltékenységben, bosszúállásban épp a gyermek veszik el. A tavalyi évben 7 alkalommal kellett gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről dönteniük. Ez az elmúlt két évhez képest jelentős növekedést mutat, mivel a járási hivatalok felállításával a jegyző ideiglenes hatályú elhelyezésről már nem rendelkezhet. (A rendőrség a tavalyi évben egy alkalommal hozott ilyen tartalmú határozatot.) A 7 ideiglenes hatályú elhelyezésből 1 gyermek esetében született döntés annak megszüntetéséről, bár a gyermek családbafogadással került haza. A 2013-ban 7 olyan esetről szereztek tudomást, amelyben hozzátartozók közötti erőszak történt. Ezek többségében az ügyészségtől kapott jelzések voltak, hogy a bántalmazás történt a családban. Ezekben az esetekben a gyámhivatal, mint családvédelmi koordinációért felelős szerv a bántalmazót kérelmére személyesen meghallgatja és tájékoztatja, hogy milyen lehetőségei vannak a további veszélyeztetés megszüntetése érdekében. Amennyiben a bántalmazott kéri, külön kerül sor a bántalmazó jegyzőkönyvi meghallgatására. Az esetek többségében – és ez az elmúlt évekre is igaz – a bántalmazottak nem jelentkeznek a felhívásra, a távoltartás hatályának megszűnése után a felek „kibékülnek” és minden marad a régiben. Természetesen volt ellenpélda is, amikor a bántalmazott a gyermekei és saját védelme érdekében végleg meg tudott szabadulni a bántalmazótól. A gyermekvédelmi ügyek kapcsán továbbra is azt tapasztalják, hogy a jelzőrendszer tagjai nincsenek tisztában a feladatukkal és a felelősségükkel. A felmerült veszélyeztetettség kezelése érdekében nem használják a rendelkezésre álló eszközöket (szülő, gyermek meghallgatása, írásos értesítés, családlátogatás, tankötelezettség elmulasztása miatti jelzés, gyermekjóléti szolgálathoz írásos jelzés, esetmegbeszélés kezdeményezése).

40 A jelzőrendszer tagjai ne féljenek attól, hogy meghallgassák a gyermeket, a reakciója sokat elárul. Problémaként vetődik fel az is, hogy többször a szülőnek hisznek a gyermekkel szemben, ezzel rejtve marad a veszélyeztetettség. Az ideiglenes hatályú elhelyezés alkalmazására, amit egyébként a gyámhatóságon kívül a rendőrség, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság, és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága is megtehet, a jogszabály értelmében csak akkor van lehetőség, ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges. Súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az erre irányuló eljárás során a gyámhivatal csak kivételes esetekben – pl.: ha életveszéllyel, elháríthatatlan kárral vagy egyéb veszéllyel jár – mellőzheti az érintett ügyfelek meghallgatását. Ezt azért fontos megemlíteni, mert előfordul, hogy amikor súlyosabb problémák kiderülnek, a jelzőrendszeri tagok azt várják, hogy a gyámhivatal azonnal vigye el onnan a gyermeket és másnaptól már ne is járjon abba az intézménybe. A tankötelezettség elmulasztásánál is fontos megemlíteni, hogy az intézményeknek jelzési kötelezettségük van 10, 30 és 50 igazolatlan hiányzás esetén. Sajnos többször előfordul, hogy vagy a gyámhivatal vagy a szabálysértési hatóság nem kapja meg a jelzést. A szabálysértési hatóságot 30 igazolatlan óra után kell értesíteni, a gyámhivatalt 10, valamint 50 igazolatlan óra után. Az eddigi tapasztalatok szerint egyre nagyobb problémát okoz a fiatalok – és nem utolsósorban a fiatal szülők - körében a drogfogyasztás. Az újonnan megjelenő, ismeretlen összetételű és az emberi szervezetben beláthatatlan kárt okozó szerekhez sajnos igen könnyen hozzá lehet jutni. A gyermekvédelemmel kapcsolatba kerülő családoknál szintén egyre nagyobb számban tapasztalható a fiatalok bűnelkövetése. Az előforduló esetek nagy többségében a veszélyeztetettség megszüntetésére azonban nem a gyermekvédelmi intézkedés tud megoldást nyújtani. A gyermek veszélyeztetettségének észlelése mindannyiunk közös feladata. Meg kell tanulni felismerni a problémát és azt is, hogyan kezdjük el kezelni azt. Ezekben az esetekben pedig elengedhetetlen a jelzőrendszeri tagok közötti kommunikáció, a saját feladatoknak a többiekkel összhangban megvalósuló ellátása.

41 IV. fejezet Bűnmegelőzésben való részvétel A Szentesi Rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozik maga Szentes város, illetve Nagytőke, Szegvár, Nagymágocs, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Eperjes és Árpádhalom települések, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait a fent nevesített összes településen ki kell fejteni. A Szentesi Rendőrkapitányság illetékességi területén 2013. évben 103 fiatalkorú követett el bűncselekményt. A büntetőeljárások sértettjei közül a természetes személyek sérelmére elkövetett bűncselekmények közül 26 gyermek és 90 fiatalkorú sérelmére követtek el bűncselekményt. Ezen adat a társadalom nagyobb odafigyelését igényli. A bűncselekmények elkövetőinél vizsgálva az oksági tényezőket megállapítható, hogy többnyire a bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézet vezetett azok elkövetéséhez. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rendőrségnek is növelni kellett a bűnmegelőzési területen kifejtett tevékenységének hatékonyságát, ezért több társszervvel hajtottak végre közös akciót, ellenőrzést. Ezek lényege abban rejlett, hogy a fiatalkorúak alkohollal, dohány árúval történő kiszolgálását visszaszorítsák, illetve a rendőri jelenléttel a közterületi bűncselekményeket megelőzzék, megakadályozzák, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket felszámolják. A Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal és a NAV munkatársaival az elmúlt évben havonta egy alkalommal hajtottak végre ellenőrzést fiatalkorúak által látogatott szórakozó helyeken hétvégén. Ezen alkalmakkor 2 fiatalkorú személy fogyasztott alkoholt két szórakozóhelyen, akik figyelmeztetésben részesültek. Visszaélés kábítószerrel ( a terjesztési magatartások tekintetében) e tárgykörben a statisztika nem regisztrált bűncselekmény elkövetését, azonban 2013. évben 1 alkalommal indítottak büntetőeljárást jelentős mennyiségű kábítószerrel elkövetett kábítószer terjesztés büntette miatt, mely eljárást hatáskör hiánya miatt a CSMRFK Vizsgálati Osztályának küldték meg. A büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van. Családon belüli erőszak körébe sorolt jogsértések keretében tárgyévben 34 ügyben indult eljárás olyan bűncselekmény miatt, melyek a családon belüli erőszak kategóriájába tartoznak, illetőleg családtagok sérelmére követték el: 1. kiskorú veszélyeztetése miatt 7 esetben, 2. tartás elmulasztás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt 7 esetben, 3. testi sértés elkövetése megalapozott gyanúja miatt 14 esetben, 4. magánlaksértés miatt 1 esetben, 5. zaklatás miatt 7 esetben, 6. szemérem elleni erőszak miatt 2 esetben, 7. erőszakos közösülés miatt 1 esetben, 8. önbíráskodás miatt 1 esetben,

42

Az elkövetői oldalt tekintve: - 33 esetben férfi, - 8 esetben nő ellen folyt büntetőeljárás. Áldozati oldalt tekintve a fenti bűnügyekben: - 11 esetben gyermek sérelmére, - 28 esetben felnőtt nő sérelmére, - 4 esetben felnőtt férfi sérelmére követtek el bűncselekményt a gyanúsítottak. Ebben az összesítésben a tartásdíj elmulasztás vétség bűncselekmények esetében sértettként a gyermekeket vették alapul. Kiskorú veszélyeztetése miatt 2013. évben 7 eljárás indult, ami az azt megelőző évivel azonos értéket mutat. A nyomozás eredményessége 87,5 %-os volt, ami az előző évi eredménynél 17,5 %-kal magasabb és az elmúlt 5 év 2. legjobb eredménye. A felsorolt bűncselekmények elkövetésének sajátosságai között említendő, hogy a cselekmények elkövetését minden esetben családi jellegű vitatkozás előzte meg, valamint az elkövető részéről az italozó életmód a jellemző. Helyszíne két esetet kivéve ( 2 könnyű testi sértés, mely közterületen történt ) lakóház, vagy ahhoz tartozó bekerített helyek, a cselekmények motivációja minden alkalommal családi jellegű konfliktus volt. Ideiglenes hatályú elhelyezést a tárgyidőszakban hatóságuk nem rendelt el. Az elmúlt év adataihoz viszonyítva (79) csökkent a családon belüli erőszaknak minősülő jogsértések száma, ezen belül a testi sértés miatt indult eljárások számának csökkenése a legszámottevőbb, mivel a 2012-es évben 35 büntetőeljárás folytattak le. Új deliktumként jelent meg a tárgyévben egy-egy esetben önbíráskodás, valamint az erőszakos közösülés bűncselekmény elkövetése, mivel az előző évben ezen két bűncselekmény miatt nem indult büntetőeljárás. A 2013-as évben azonban nem indítottak eljárást kiskorú által elkövetett zsarolás miatt. Rablás bűncselekménye elkövetése miatt 11-gyel kevesebb eljárás indult, mint az előző évben, ami pozitívumként könyvelhető el, tekintettel ezen cselekmények erőszakos voltára. Az 5 eljárásból 2 ügyben volt az elkövető fiatalkorú, aki szakellátás kereteiben nevelkedett. A családon belüli erőszak kategóriájába tartozó bűncselekmények miatt mind összességében, mind az egyes törvényi tényállásokat vizsgálva, kevesebb büntetőeljárás indult 2013. évben mint 2012-ben. A vizsgált időszakban, és azt megelőzően is általánosan megállapítható, hogy az intézkedések elsődleges foganatosításában a járőri, illetőleg körzeti megbízotti állomány tevékenysége a jellemző, tekintettel arra, hogy a családon belüli erőszakkal kapcsolatos bejelentések szinte teljes száma a rendőrkapitányság ügyeletére

43 általában telefonon kerül bejelentésre, így az ügyeleten keresztül a közterületi járőri állomány kezdeményez intézkedést. A körzeti megbízottak szerepe az ilyen jellegű esetekkel kapcsolatban inkább a családon belüli erőszak megelőzése, kezelése terén feladatot ellátó társadalmi és civil szervezetekkel, intézményekkel történő folyamatos kapcsolattartás, információk beszerzése, és ezek megfelelő helyre történő továbbítása, de az elsődleges intézkedés megtételében is részt vállalnak. A vizsgált rendőri jelentések alapján megállapítható, hogy az intézkedő rendőrök körültekintően, valamint szak- és jogszerűen jártak el, családon belüli erőszakkal kapcsolatos bejelentés alapján tett intézkedésekről minden esetben részletes jelentést készítettek. A jelentések egy példánya az adatlappal együtt megküldésre kerültek a gyermekjóléti szolgálathoz. 2013. évben összesen 17 alkalommal éltek jelzéssel olyan családon belüli erőszak ügyekben, amelyben érintett volt gyermekkorú. A jelzések a normában meghatározott forma alapján kerültek kiállításra és megküldésre. A Rendőrkapitányság eredményesen működött együtt a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatallal, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szentesi Gyámhivatalával, valamint a környező települések Gyermekjóléti Szolgálatainak előadóival, akik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy azon kényes és személyes családi eseményeket feltárják, melyek bűncselekmény gyanújára utalnak, és ezzel segítséget nyújtanak az áldozatoknak, sértetteknek. Szintén segítő az együttműködés a Szentesi Családsegítő Központ vezetői és szociális dolgozóival, akikkel az ügyek nyomozása, vizsgálata során folyamatosan tartja az ügy előadója a kapcsolatot, hiszen a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmény kapcsán a családsegítők is rendelkeznek információval a kérdéses családról, szülőkről, a gyermekek körülményeiről, melyek nagyban segítik a munkájukat. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos rendőri intézkedésekhez nyújt segítséget a helyi Önkormányzattal megkötött együttműködési megállapodás, valamint eseti jelleggel megbeszélésekre kerül sor a Gyámhivatal, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. A körzeti megbízottak, valamint a családon belüli erőszakkal kapcsolatos intézkedéseket foganatosító rendőri állomány rendelkezik mindazon információval, mely a további intézkedések foganatosításában, az áldozattá válás megelőzése és megszüntetése érdekében szükséges. A fogadó szervek esetében teljes körű együttműködés alakult ki, kellő hatékonysággal látják el ez irányú feladataikat. Az e témakörben eljáró hatóságok, civil szervezetek a rendőrség munkáját általában a megelőzés, valamint az együttműködés hatékonyságát növelő szakmai jellegű tanácsok kikérésében veszik igénybe. A gyámhivatal feljelentése alapján egy esetben indult büntetőeljárás. A feljelentés mellé csatolt anyagokból kitűnt, hogy a hatósághoz történő jelzést hosszabb ideig tartó alapos vizsgálat előzi meg, melyet a gyámhivatalban dolgozó előadók és családgondozók végeztek annak érdekében, hogy valóban megalapozott adatokat szolgáljanak a nyomozás eredményességéhez.

44

A családon belüli erőszakot nem csak a Gyámhivatalnak, a Családsegítő Szolgálatnak és a rendőrségnek kell saját észlelése útján vizsgálni, hiszen a pedagógusok, védőnők, házi gyermekorvosok rendszeresen találkoznak a krízishelyzetet megélt gyermekkel, körvonalazódik a problémájuk, láthatóak az elhanyagoltság, a bántalmazás nyoma. 2009. október 01-én lépett hatályba a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009 évi LXXII. törvény, mely újabb, igen nagy felelősséggel járó feladatokat határozott meg a rendészeti állomány számára. 2013. évben 6 esetben kellett meghozni határozatot ideiglenes megelőző távolságtartás miatt. Valamennyi esetben a Járásbíróság elrendelte a megelőző távoltartást a bántalmazó személlyel szemben (minden esetben 30 napra). Ezeken felül a Járásbíróság a Büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott lehetőség alapján további 2 esetben rendelt el megelőző távoltartást állampolgári kérésre. A megelőző távolságtartás szabályait 2 fő szegte meg 2013. évben, azonban mindkét fő több esetben is elkövette ezen szabálysértést. Az új szabálysértési törvény hatályba lépését megelőzően a feljelentéseket minden esetben a Szentesi Járási Bíróságra küldték meg, az új törvény hatályba lépését követően pedig lefolytatták az előkészítő eljárásokat. Az elmúlt évben is több eljárást folytattak le gyermekkorú és fiatalkorú elkövetővel szemben, melynek során megkísérelték feltárni a jogsértéseket kiváltó oksági tényezőket. Gyermekkorú elkövetők esetében megállapítható okok a cselekmény társadalomellenességének fel nem ismerése, illetve a bűncselekménnyel kapcsolatos téves, helytelen nézetek. Nyilvánvaló, hogy ez életkori sajátosságból is eredhet, illetve a családból, lakókörnyezetéből vett rossz minta vezethet a jogsértésekhez. A gyermekkorúaknál jellemző a csoportba verődés és a jogsértések ily módon történő elkövetése, mert jellemzően egymást erősítik tettük véghezvitelében. Ezen korosztályú elkövetők esetében a „kivagyiság” dominált, illetve a „majd én megmutatom milyen bátor vagyok” magatartás. Gyermekkorúaknál jobbára előforduló cselekmény a vagyon elleni bűncselekmény, ezen belül a lopás. Itt két részre lehet bontani a helyszíneket, az egyik helyszín az iskola, míg a másik maga az utca. Az iskolai lopásoknál továbbra is jellemző elkövetési tárgy a mobiltelefon és a készpénz, mely a sértettek oldaláról is rávilágít egy bizonyos hanyagságra és a szükséges vagyonvédelem hiányára, míg a másik helyszínen jobbára a közlekedési eszközök, kerékpárok lopása dominál. A fiatalkorú bűnelkövetők körében az erőszakos bűncselekmények sokkal jobban előtérbe kerülnek. Itt már megjelenik a személy elleni, erőszakos bűncselekmény, míg a másik oldalról a vagyon elleni bűncselekményeknél a lopás. A fiatalkorúaknál már nagyobb igény van a szórakozásra, melyhez az anyagi hátteret nem biztosítja mindenkinél a család. Úgy az öltözködésük, a divat, a mobiltelefon meghatározza az anyagi szükségleteket, amit sokszor mindenáron megpróbálnak

45 megszerezni. Ennek következménye, hogy nem riadnak attól vissza, hogy másoktól akár erőszakkal is elvegyék értékeit. Fiatalkorúaknál problémaként jelentkezik maga a dohányzás, ami kiskapu a kábítószer fogyasztáshoz. A fiatalkorúak tulajdonképpen többnyire felismerik, hogy a jogsértésükkel bűncselekményt követnek el, de felelőtlenségük visszavezethető a felvilágosítás hiányára. Probléma mind két korosztály vonatkozásában, hogy megfelelő ismerettel nem rendelkeznek arról, hogy egyes gyermekcsínyek valójában milyen köztörvényes bűncselekményt valósítanak meg. Ezen hiányosság kiküszöbölésére az általános iskolán túl a középiskolában is szükségesnek továbbra is a prevenciós, bűncselekményeket bemutató előadások megtartása szakemberek bevonásával. Évek óta kiemelten kezelik a bűnmegelőzési munkát, és a prevenciót. A D.A.D.A. program keretében 2013. évben is végrehajtották az általános iskolás korosztály felvilágosító jellegű oktatását, mely feladatot ezen évben már csak 1 fő pedagógiai végzettséggel is rendelkező, de közterületi szolgálatot teljesítő egyenruhás - csatolt munkakörben végezte. „Az iskola rendőre” program végrehajtása során 10 általános iskolában 7 „iskola rendőr ” részt vett a tanévzáró, tanévnyitó ünnepségeken, szülői értekezleteken, fogadó órákon, valamint esetmegbeszéléseken is, ahol mind a pedagógusokat, gyermekeket és a szülőket is tájékoztatták programunkról. Év közben a kijelölt iskola rendőrök a pedagógusok kérésére részt vettek a bűnmegelőzési előadóval együtt a pedagógusok által kért esetmegbeszéléseken. A szentesi Rigó Alajos Általános Iskolában az igazgató kérése a kijelölt iskola rendőr szolgálatának figyelembe vételével két hetente fél- egy órára megjelenik az iskolában, ahol mind a pedagógusok, mind a tanulók aktuális kéréseikkel, kérdéseikkel fordulhatnak hozzá, vagy csak beszélgethetnek vele. Az elmúlt évben azt tapasztalták, hogy az iskola rendőr és az oktatási intézmény pedagógusai között olyan közvetlen, bizalomra alapuló viszony alakult ki, hogy bátran fordulnak a rendőrökhöz kérdéseikkel, problémáikkal, melyeket minden esetben maradéktalanul tudtak közös erővel megoldani. A program keretén belül kihelyezésre kerültek az iskolákban az „ üzenő ládák” és az iskola rendőr plakátok. Az iskolák környékén, a gyalogos forgalom szempontjából kiemelt területeken az iskolai időszakban, a tanítás kezdetekor és befejezésekor fokozott rendőri jelenlétet biztosítanak. A Családsegítő Központ keretein belül működő Dózsa-ház-Közösségi térben 2013. januárjától Önkéntes pont működik, amely fokozatosan bekerült a városi köztudatba és egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ehhez kapcsolódóan a középiskolások közösségi szolgálati tevékenységét is segítették koordinálni .

46 Az intézmény drogprevenciós tevékenységi körét bővítve új lehetőséggel kínálták meg az általános iskolás és középiskolás diákokat és osztályfőnökeiket. Az egyik lehetőség a „Rendhagyó osztályfőnöki óra” melynek lényege, hogy előzetes bejelentkezés alapján fogadták az osztályokat, ahol létszámra és életkori sajátosságokra tekintettel közösségépítő és konfliktuskezelő játékokat játszottak. A másik „Péntek esti osztályparti”című program, melynek lényege, hogy előzetes bejelentkezés alapján játékos, zenés vetélkedőkkel várták a diákokat és osztályfőnökeiket. A prevenció köntösébe bújtatva drog- és alkoholmentes szórakozást biztosítva, egy tematikus, jó hangulatú estét töltöttek az intézményben a tanulók. Jelentősebb programjaik: • • • • • • • • • • • •

Vetőmag börze Történelmi tájékozódási verseny Madárvárta programok 3 alkalommal Közbiztonsági nap Nemzetközi Drogmentes Nap Fiatal önkéntesek napja Szent Mihály napi tűzgyújtás Izraeli vendégek fogadása Indiai koncert Civil nap CIC konferencia Logopédiai, szociális és pszichiátriai szakmai napok.

Ezen kívül a Közösségi tér munkatársai a korábbi évekhez hasonlóan részt vettek a 23 órás tekergés lebonyolításához szükséges eszközök- és támogatások beszerzésében valamint a program szervezésében és lebonyolításában. 2 típusú tábornak 3 turnusban biztosítottak térítésmentesen lehetőséget. Pályázati források hiányában saját szervezésű családoknak szóló programokat nem tudtak szervezni, de három egyesülettel szoros együttműködésben segítették azok elképzeléseit megtervezni. A Közösségi térben biztosították a lebonyolítás zavartalanságát, ezzel teret és ötleteket adva a családok összetartozását segítő rendezvények lebonyolításának. Ezen kívül egyre nagyobb kereslet van a tanulás-módszertani tanácsadás és foglalkozás, valamint az „Információs iroda” sokoldalú funkcióinak kihasználtságára (pályaválasztás, koncertszervezés, egyesületek, civil szervezetek közötti kapcsolatépítés). Nagy örömükre szolgál, hogy a korábbi évekhez képest 2013-ban 500.000Ft felett van a termek bérbeadásából befolyt összeg, így terveik közt szerepel továbbra is a rendhagyó osztályfőnöki órák és a Péntek esti osztályparty című programjaik folytatása, kibővített tartalommal: pályaválasztás, környezettudatos gondolkodás. Folytatják a közösségi szolgálattal kapcsolatos érzékenyítő foglalkozásokat. A középiskolákkal szoros együttműködésben konfliktuskezelő, közösségépítő játéksorozatok megszervezését, levezetését. Önkéntesek segítségével minden

47 évszakban szeretnének megrendezni egy fiataloknak szóló szórakoztató, gondolkodtató játékokkal várják az érdeklődőket.

délutánt,

ahol

Újdonságként jelent meg és nagy lelkesedéssel vesznek részt benne az intézmény dolgozói: ez az esküvőszervezés. A Nemzeti Drogellenes Stratégia szellemében a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenysége helyi szinten összehangolta a közösség és az együttműködés, a megelőzés és gyógyítás, a rehabilitáció és a kínálatcsökkentés szervezeteinek és intézményeinek munkáját. Egységes szakmai és módszertani szemlélet megvalósításával a helyi szinten megvalósuló kábítószer- megelőző és - kezelő tevékenységet irányítja, ésszerűsíti a helyi szükségletek feltárásával és az ezekre épülő stratégiák kimunkálásával. Ezek alapvetően nem programok megvalósítását végző szervezetek, hanem a szakmai együttműködést segítő fórumokként értelmezhetők. 2013. pályázatból megvalósult tevékenységek: 1. Szenvedélybetegeket segítő szolgáltatásokat bemutató kiadvány megjelentetése. A kiadványban a városban elérhető egészségügyi, szociális és civil szolgáltatók tevékenységét mutatjuk be. A kiadvány célja, hogy a kábítószer-problémával küzdők és családtagjaik számra információval szolgáljunk a felépülési és gyógyulási folyamatuk előmozdítása érdekében. 2. Közterületen tartózkodó fiatalok szórakozási szokásai kiadvány. Felmérés összefoglalása, kiadványban történő megjelentetése. 3. Közbiztonsági nap megszervezése és lebonyolítása. A Szentesi Rendőrkapitánysággal és a Polgármesteri Hivatallal közösen megrendezett prevenciós célú program. Célja, hogy játékos formában növeljük a gyermekek és fiatalok tudását a bűnmegelőzés és ennek részeként a drogproblémák területén. 4. Ajánlás a Rigó Fészek Alapítvány KAB-GY-12-10143 kódszámú „És nekik ki segít” című egészségfejlesztési-drogmegelőzési pályázatához. Állami gondoskodásban élő fiatalok számára megvalósult prevenciós program. 5. 2013. június kábítószer ellenes világnapi rendezvény. Nyitott családi nap, ahol információ átadás mellett az egészséges életmód és testmozgás népszerűsítése volt a cél. A Drogambulancia munkatársa a dizájner drogokról tartott előadást, majd fórumot, majd a részvevők számára különböző sportágak kipróbálására nyílt lehetőség. 6. Prevenciós előadások. A Szentesi Rendőrkapitányság rendszeres bűnmegelőzési foglalkozásokat tart az iskolákban melynek szerves része a kábítószerekkel kapcsolatos problémák megbeszélése. Bartha János Szakközépiskolában a Rendőrkapitánysággal és a Védőnői Szolgálattal tartottunk prevenciós napot. A Fábiánsebestyén Arany János Általános Iskolában több alkalommal tartottunk előadást.

48 7. Célzott prevenció. Éjszakai sportolási lehetőség kockázati csoportba tartozó fiatalok számára (szegregátumban élő, és állami gondoskodásban élő fiatalok számára). 23 órás tekergés megvalósítására. 2013. évi pályázatok előkészítése és megvalósításuk elindítása: ¾ Drogambulancián kezelésbe részesülők TDI adatainak feldolgozása. ¾ Helyi drogstratégia előkészítése. ¾ A kezelő szervezetekkel közösen tűcsere-program lehetőségeinek áttekintése. ¾ Nyitott tornaterem program elindítása. ¾ Szülői kompetenciát növelő képzés előkészítése. ¾ Közbiztonsági Nap és előadássorozat előkészítése. 2013-ban 3 db sikeres pályázatot nyújtott be a KEF. Helyi stratégia elkészítésére, prevenciós programok megvalósítására és szülői készségfejlesztő csoport működtetésére. V. fejezet Felügyeleti szervek tapasztalatai A Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, mint a működési engedélyeket kiadó felügyeleti szerv megállapítása szerint a városban működő gyermekvédelmi intézmények működése a jogszabályoknak megfelelő. Az intézményekben magas színvonalú szakmai munkát végeznek, a kötelezően alkalmazandó dokumentumokat precízen, pontosan vezetik. A szakemberek naprakész információval rendelkeznek, feladatukat lelkiismeretesen és hatékonyan végzik. VI. fejezet Gyermekvédelmi tanácskozás, a jövőre vonatkozó feladatok Az eddigiekben leírt éves tapasztalatok, történések megvitatására került sor a törvényi szabályozásnak megfelelően 2014. március 26-án a gyermekvédelmi jelzőrendszerben dolgozók éves tanácskozásán. A tanácskozáson jelen voltak a jelzőrendszer tagjai: óvodai, iskolai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a gyermekjóléti szolgálat munkatársai, a házi gyermekorvosok képviselője, védőnők, a rendőrség, a gyámhivatal munkatársai. Az éves tanácskozáson az előző évben felvetett és megoldódott feladatok kerültek számbavételére, és fogalmazódtak meg újabbak, melyek megvalósulása javíthatná a helyi gyermekvédelem működését.

49 Pozitív tapasztalat az elmúlt évhez viszonyítottan Pozitív változás, hogy a Kiss Bálint Református Általános Iskolában is hamarosan elkészül a gyermekek egészségének méréséhez az orvosi szoba. Ezzel a közeljövőben remélhetőleg ebben az iskolában a probléma megoldódik. A szórakozó helyek látogatása jelzések alapján rendszeres volt, ahol a fiatalok szórakozási morálját kísérték figyelemmel és avatkoztak be, ha arra szükség volt. Szülőcsoportos tréninget indított (szülők iskolája alternatívát is jelentheti) a gyermekjóléti szolgálat és a KEF közös együttműködésben. A program a szülői modell esetleges hiányát, vagy a hibás szülői minták átvételének destruktív hatását szeretné ellensúlyozni. Az előző évi javaslatnak megfelelően a KEF továbbra is aktívan vesz részt a pályázati anyagok készítésében és sikeres pályamunkák születnek, melyből több prevenciós program megvalósításához járultak hozzá Jelzőrendszeri tagok felkészítő gyermekvédelmi témájú előadássorozata indul 2014. májusában, melyet a gyermekjóléti szolgálat indít. Ehhez a programhoz csatlakozását ajánlotta a Járási Bíróság is, és a Ptk. jelenlegi változásairól fognak előadást tartani a jelzőrendszeri tagok és egyéb érdeklődők részére. Működik a korai fejlesztés a városban, és nem csak a bölcsődébe járó gyermekek jutnak hozzá. A tisztasági fürdő ismét a gyermekek rendelkezésére áll úszásoktatás, „vízhez szoktatás” szempontjából. Ami még hiányzik, és problémaként vetődött fel: 1. A pedagógiai szakszolgálat nyári nyitva tartása, és a gyermekek ellátása. Ez a jelzés már a jogszabályváltozás következtében meg is oldódott, mivel a rendelkezések szerint „a pedagógiai szakszolgálat intézménye egész évben folyamatosan működik, a fenntartó döntése alapján július1.-augusztus 21. között legfeljebb két hetes egybefüggő nyári zárva tartás rendelhető el.” 2. Sok a mentálisan sérült gyermek. Megoldás lehetne az iskolapszichológiai ellátás eredeti formában történő visszaállítása, a gyermekorvosok általi nyomon követés. Nagyon kevés a havi 1 óra fogadó időpont. 3. A pedagógusok részére legalább órakedvezmény az ifjúságvédelmi feladatok ellátásához. 4. Átmeneti otthonainkban a kigondozás nagy nehézségekbe ütközik. Egy lehetséges alternatíva kidolgozására lenne szükség, mely többszereplős és támogatná a lakhatási gondok enyhítését. Megoldás lehetne a szociális lakásügynökség, amely közvetítene a magánlakások tulajdonosai és a bérlők között. A szociális lakásügynökség közvetítő szervezetként garanciát nyújtana a bérbeadónak a költségek rendezésére, a lakás minőségének megőrzésére és a későbbiekben a lakás kiürítésére. A bérlőknek biztosítaná a lakásbérlet

50 átláthatóságát. A szociális lakásügynökség elindításához 1 fő munkatársra és 1-2 millió forint biztonsági tartalékra lenne szükség. 5. A jogszabályi változások miatt a bölcsődében már megfigyelhető a létszám emelkedése, egyre többen használják ki a munkába állás lehetőségét, és egyre többen íratják bölcsődébe gyermeküket. A növekvő igények kielégítésére első lépésben megoldás lehet a jelenlegi bölcsődei férőhely megemelése 120 főről 128 főre. Ezzel egyidejűleg el kell gondolkodni azon, hogy milyen módon biztosítható a későbbiekben az igények kielégítése, mivel a jelenlegi épület tovább már nem bővíthető.

Összegzésként megállapítható, hogy a város a kötelező feladatainak maximálisan eleget tesz, ezen felül több olyan szolgáltatást is nyújt saját költségvetése terhére, amely önként vállalt feladat. Teszi ezt annak érdekében, hogy ezzel is a jelzőrendszerben dolgozó szakemberek munkáját, hogy minél hatékonyabban tudjanak a rászoruló családokon, gyermekeken segíteni. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására és a következő határozati javaslat elfogadására: ……/2014. (V.16.) Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról HATÁROZATI

JAVASLAT

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése értelmében megtárgyalta a gyermekvédelmi törvényből adódó önkormányzati feladatokról szóló beszámolót és a feladatok 2013. évi ellátását megfelelőnek értékeli. A beszámolóban megfogalmazott javaslatok figyelembevételével a gyermek- és ifjúságvédelem területén a Képviselő-testület az alábbi feladatok megvalósítását tűzi ki célul: 1. Amíg önkormányzati intézményként működtek az iskolák, illetve a Pedagógiai Szakszolgálat, Szentes városban minden intézményben volt elérhető pszichológus. Az intézmények jelzése alapján megállapítható, hogy egyre több a mentálisan sérült gyermek, de jelenleg már nem biztosított a szakemberek folyamatos jelenléte, nagyon kevés a havi 1 óra fogadóóra, miközben egyre nagyobb az igény rá. A Képviselő-testület felkéri a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerületét, hogy lehetőségeihez képest tegyen meg mindent annak érdekében, hogy megfelelő óraszámban álljanak az intézmények rendelkezésre szakemberek.

51 2. Az iskolai beszámolókból megállapítható, vannak iskolák, ahol nincs ifjúságvédelmi felelős, feladataikat az osztályfőnökök látják el. A gyermekvédelmi tevékenység a kiemelt feladatok közé tartozik főképpen ott, ahol magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Néhol az órakedvezmény megszűnése miatt nagyon nehéz a feladatot ellátni, pld. a családlátogatásokat megoldani. Időnként kevés idő alatt kell az összetorlódó esetekben gyors és hatékony lépéseket tenni és az adminisztrációt is ellátni. A Képviselő-testület felkéri a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerületét, hogy lehetőségeihez képest vizsgálja meg az ifjúságvédelmi felelősök órakedvezmény biztosításának lehetőségét. 3. Több éve visszatérő problémaként vetődött fel, hogy a családokat nagyon nehéz kigondozni az átmeneti elhelyezést biztosító intézményekből, mivel megfelelő lakhatásukat nem lehet megnyugtatóan rendezni. Előrelépést jelentett a Képviselő-testület egy évvel ezelőtti döntése, mely szerint a bérlakások kiutalásakor fordítson a Szociális Bizottság kiemelt figyelmet az átmeneti otthonokban lakó családokra, de a bérlakások száma is véges. Figyelemmel arra, hogy a városban köztudottan sok ingatlan áll üresen, amely hasznosítható lenne, a Képviselő-testület felkéri a Szociális Irodát, hogy a 2015. évi költségvetési koncepció készítéséig dolgozza ki a Szociális Lakásügynökség létrehozására vonatkozó javaslatát. Határidő: 2015. évi költségvetési koncepció Felelős: Szociális Iroda Vezetője 4. A jogszabályi változások miatt a bölcsődében már megfigyelhető a gyermeklétszám emelkedése, egyre többen használják ki a munkába állás lehetőségét, és egyre többen íratják bölcsődébe gyermeküket. A növekvő igények kielégítésére első lépésben megoldás lehet a jelenlegi bölcsődei férőhely megemelése 120 főről 128 főre. Ehhez jelenleg mind a tárgyi, mind a személyi feltételek adottak. A Képviselő-testület felkéri a Szociális Iroda Vezetőjét, hogy a működési engedély módosításához szükséges lépéseket tegye meg. Ezzel egyidejűleg el kell gondolkodni azon, hogy milyen módon biztosítható a későbbiekben az igények kielégítése, mivel a jelenlegi épület tovább már nem bővíthető. Határidő: azonnal, és folyamatos Felelős: Szociális Iroda Vezetője Bölcsőde Vezetője 5. A Képviselő-testület felkéri a gyermekvédelmi jelzőrendszerben dolgozó szakembereket, hogy a gyermekek védelmében, valamint a megfogalmazott feladatok teljesítése érdekében a továbbiakban is szorosan működjenek együtt. A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Csongrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 4. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői Iroda 5. Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat és általa a jelzőrendszer tagjai Szentes, Ady E. u. 10.

52 6. Szentesi Rendőrkapitányság Vezetője Szentes, Kossuth u. 43. 7. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szentesi Tankerülete Szentes, Kossuth tér 5. 8. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda – Helyben 9. Szentesi közös Önkormányzati Hivatal Szociális Iroda – Helyben Szentes, 2014. május 2.

Dr. Sztantics Csaba jegyző felhatalmazásával Lencséné Szalontai Mária irodavezető Szociális Iroda