Érted Vagyunk Speciális Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzata
AZ „ÉRTED VAGYUNK” SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS EGYMI
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: 200793
A szabályzat érvényes 2015.09.01-től
TARTALOM I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................................................... 5 1. A szervezeti és működési szabályzat célja .................................................................................. 5 2. Az SzMSz alapjául szolgáló jogszabályok .................................................................................. 5 3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya .............................................. 6 II. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI ....................................................................... 6 1. A köznevelési intézmény jellemzői............................................................................................. 6 2. Az iskola működését meghatározó dokumentumok.................................................................... 8 3. Az intézmény működésének rendje............................................................................................. 8 4. Alapítás, jogutódlás, fenntartás, felügyelet ................................................................................. 8 a, Az intézmény alapítójának neve, címe ......................................................................................... 8 b, Az intézmény fenntartójának neve, címe ..................................................................................... 8 c, Az intézmény felügyeleti szerve ................................................................................................... 8 5. Irányítás, működés ...................................................................................................................... 8 6. Gazdálkodás, vagyon feletti rendelkezés .................................................................................... 8 7. Létszámgazdálkodás.................................................................................................................... 9 III. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY VEZETÉSE ...................................................................... 9 1. Az intézmény felelős vezetője..................................................................................................... 9 2. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatköre ........................................................... 10 3. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai ............................................................ 10 4. Az intézmény vezetése .............................................................................................................. 11 IV. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI RENDJE .......................................................................... 12 1. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei .................................................................. 12 V. A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ....................................................................................................................................................... 13 1. A törvényes működés alapdokumentumai ................................................................................ 13 VI. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE .................................................................................... 13 1. Az alkalmazottak munkarendje ................................................................................................. 13 2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje ..................... 14 3. A pedagógusok munkarendje .................................................................................................... 14 4. Az intézmény tanulóinak munkarendje ..................................................................................... 15 5. A tanév helyi rendje .................................................................................................................. 16 6. A tanítási órák (foglalkozások), óraközi szünetek rendje, időtartama ...................................... 16 7. Az intézményben tartózkodás rendje ........................................................................................ 17 8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ......................................... 17 9. Az intézményt veszélyeztető események és a teendők ............................................................. 18 a, Tűzriadó esetén szükséges teendők ............................................................................................ 18 b, Egyéb veszélyeztetéssel történő fenyegetés (bombariadó) ........................................................ 18 2
VII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE, A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK, ISKOLAI GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM ........................................................................ 20 1. Az intézmény nevelőtestülete.................................................................................................... 20 2. A nevelőtestület értekezletei, mikroértekezletei ....................................................................... 20 3. A nevelőtestület döntései, határozatai ....................................................................................... 20 4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottsága .................. 21 5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ............................................................................. 21 6. A szakmai munkaközösségek tevékenysége ............................................................................. 21 7. A gyermek-és ifjúságvédelmi megbízott és munkája ............................................................... 22 VIII. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE .................................................................................................................................. 23 1. Az iskolaközösség ..................................................................................................................... 23 2. Az alkalmazotti közösség .......................................................................................................... 23 3. A szülői munkaközösség ........................................................................................................... 23 4. A diákönkormányzat ................................................................................................................. 24 5. Az osztályközösség ................................................................................................................... 25 6. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök .......................................................................... 25 7. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje.................................................................... 26 8. A szülők tájékoztatásának formái ............................................................................................. 26 9. Az intézmény külső kapcsolatai ................................................................................................ 27 IX. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁJA, HIÁNYZÁSOK IGAZOLÁSA .............................................................. 28 1. A tanulók felvétele .................................................................................................................... 28 2. A tanulók jogai és kötelességei ................................................................................................. 28 3. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek .............................................................. 28 a, Az osztályozó- és javító- és egyéb vizsgák lebonyolítása .......................................................... 29 4. Felmentések tanórák látogatása, osztályzása alól, más vizsgák beszámítása ........................... 30 5. A tanulói jogviszony megszűnése ............................................................................................. 30 6. A tanulók jutalmazásának elvei................................................................................................. 30 7. Az iskola fegyelmezési elvei ..................................................................................................... 31 a, Fegyelmező intézkedések ........................................................................................................... 32 b, Fegyelmi büntetések .................................................................................................................. 32 8. A tanulók hiányzásának igazolása............................................................................................. 32 9. A tanulók egészségügyi ellátáshoz való joga ............................................................................ 33
X. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE ...... 34 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja ......................................................................................... 34 2. Korrepetálások .......................................................................................................................... 34 3. Az iskola tanulóközösségeinek egyéb rendezvényei ................................................................ 34 4. Könyvtár .................................................................................................................................... 34 5. A tankönyvrendelés szabályai ................................................................................................... 35
3
XI. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ............................................................. 35 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ............................................................................... 35 2. A hagyományápolás külsőségei ................................................................................................ 35 XII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................. 36 1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása ................................................................ 36 2. További rendelkezések .............................................................................................................. 36 3. A mellékletben található szabályzatok ...................................................................................... 36 4. Az SzMSz hatálya ..................................................................................................................... 36
4
I. Általános rendelkezések 1. A szervezeti és működési szabályzat célja a)
A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. b) A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységek csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.
2. Az SzMSz alapjául szolgáló jogszabályok: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről, A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 326/213. (VIII. 30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről. 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI-rendelet) 59/2013. (VIII. 9.) EMMI-rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 15/2013. (II. 26) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 114/2007. (XII. 29.) GKM-rendelet a digitális archiválás szabályairól 5
315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről
3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi tanulójára, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. b) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.
II. Az intézmény általános jellemzői 1.A köznevelési intézmény jellemzői Az intézmény neve, címe: Érted Vagyunk Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8000.Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. OM azonosítója: 200793 Székhelye: Érted Vagyunk Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8000.Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. Az intézmény nem rendelkezik telephellyel. Típusa: Többcélú Közoktatási Intézmény Az intézmény alaptevékenysége: általános középfokú oktatás, nappali munkarend szerint speciális szakiskolai képzés, nappali munkarend szerint számítógépes adatrögzítő bőrtárgy készítő oktatást kiegészítő tevékenység: pedagógiai szakszolgálati tevékenység (logopédiai ellátás, korai fejlesztés utazó gyógypedagógiai szolgáltatás az intézmény weblapja: www.erted.5mp.eu Az intézményi bélyegzők felirata: hosszú bélyegző 1.: Érted Vagyunk Speciális Szakiskola és EGYMI 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. OM azonosító: 200793
6
hosszú bélyegző 2.: Érted Vagyunk Speciális Szakiskola és EGYMI Pedagógiai Szakszolgálati Egysége 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. OM azonosító: 200793 hosszú bélyegző 3.: Érted Vagyunk Speciális Szakiskola utazó gyógypedagógiai egysége 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 38. OM azonosító: 200793 Kerek bélyegző:
Érted Vagyunk Speciális Szakiskola és EGYMI
Kiadmányozás, aláírás és bélyegzőhasználati jogosultságok Az iskolai ügyekben a kiadmányozás joga az iskola igazgatóját illeti meg, melyet bizonyos területeken átruházhat. Iskolai ügyben kimenő valamennyi ügyirat, levelezés, csak cégjelzéses levélpapíron, vagy az iskola általános hosszú bélyegzőjével fejlécezett levélpapíron intézhető. A közoktatási intézmény képviselője az intézményvezető, aki esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely munkatársának. Az általános aláírásra való jogosultságok az alábbiak: az igazgató valamennyi ügyben, amely az intézménnyel összefügg igazgatóhelyettes a feladatkörébe tartozó oktatási ügyekben, Az intézményi bélyegzők használatára és aláírásra az alábbi dolgozók jogosultak: Iskolai bizonyítványok, azok másodlata: Ezen okmányok aláírója csak az iskola igazgatója, akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint. Az iskolát érintő anyagi kötelezettségvállalásnál: az iskola igazgatója és a fenntartó ügyvezetőjének együttes aláírása szükséges. A pénzintézeti forgalomban: az intézmény igazgatója Tanulókkal kapcsolatos igazolási ügyekben: az igazgató vagy helyettese jogosult az igazolások kiadására.
7
2. Az iskola működését meghatározó dokumentumok: Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Nevelési Program Helyi tanterv Házirend Éves munkaterv, beszámoló
3. Az intézmény működésének rendje: Az intézmény nyitva tartása hétfőtől péntekig reggel 7 órától délután 17 óráig. 4. Alapítás, jogutódlás, fenntartás, felügyelet a) Az intézmény alapítójának neve, címe: „Érted” Kht. 8000 Székesfehérvár, Horvát István Ltp. 4.5/2
b)Az intézmény fenntartójának neve, címe: Érted Oktatási és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8000 Székesfehérvár, Horvát István Ltp. 4.5/2
c)Az intézmény felügyeleti szerve: Pedagógiai Oktatási Központ
5.Irányítás, működés Az intézmény felelős vezetője Egyszemélyi felelősként az igazgató.
Az intézmény vezetőjének kinevezése Az intézmény igazgatóját a fenntartó nevezi ki. A vele kapcsolatos munkáltatói jogkört a fenntartó tulajdonosai gyakorolják. Az intézmény a vezetővel és a dolgozókkal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyt létesít.
Az intézmény képviselete: Az intézmény vezetője, valamint az általa írásban meghatalmazott intézményi alkalmazott
6. Gazdálkodás, vagyon feletti rendelkezés Az intézmény gazdálkodási formája Az intézmény önálló gazdálkodó. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény 8
alaptevékenység szerinti működéshez a szükséges pénzügyi fedezetet az Érted Oktatási és Szolgáltató Nonprofit Kft. biztosítja.
Az intézmény gazdálkodási, szervezeti formája Az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
Az alaptevékenységhez szükséges ingó és ingatlanvagyon biztosítása A fenntartó az alaptevékenység ellátásához ingó- és ingatlanvagyont bérel az intézmény működéséhez..
Az intézmény ingóvagyona A mindenkori leltár szerint nyilvántartott immaterális javak és tárgyi eszközök.
Az intézmény vagyonának használata Az intézmény a használatában álló vagyontárgyakat feladatainak ellátásához szabadon használhatja.
7. Létszámgazdálkodás Az intézmény alkalmazotti létszáma Önálló bér- és létszámgazdálkodó, melynek keretein belül az intézmény feladatainak ellátásához szükséges alkalmazotti létszámot a köznevelési törvény alapján kell meghatározni. Az éves költségvetések alkalmával az elemi költségvetés keretében kerül jóváhagyásra.
A munkáltatói jog gyakorlója Az intézmény dolgozói (kivéve igazgató) felett a munkáltatói jogokat az intézmény igazgatója gyakorolja.
III. A közoktatási intézmény vezetése 1.
Az intézmény felelős vezetője a) Az intézmény vezetőjét a fenntartó nevezi ki határozatlan időtartamra. b) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű, törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói
9
jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeikre vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt véleményezési és egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más felsőfokú végzettségű alkalmazottjára átruházhatja. c) Az intézményvezetőt helyettesítheti: a munkamegosztás rendje szerint, valamint a vezető tartós akadályoztatása esetén: - helyettese valamennyi intézménnyel kapcsolatos ügyben. d) Vezetők munkarendje, feladatmegosztása Igazgató: munkanapokon 8.00 órától 17.00 óráig, igazgató helyettes 8.00 órától 16.00 óráig, Ha az igazgató munkaidejében nem tartózkodik az iskolában hivatali elfoglaltsága miatt, az általános igazgatóhelyettes teljes felelősséggel és jogkörrel /kivéve a munkáltatói jogokat/ helyettesíti. Az igazgatóhelyettest az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti. A tanulók általi iskolahasználati időben, 7.0017.00-ig egy fő felelős vezetőnek az iskolában kell tartózkodni. Amennyiben ez megoldhatatlan, a pedagógusok közül kell kijelölni meghatározott időre ügyeletes vezetőt, a tanári szoba hirdetőtáblájára is kiírva. A vezetők részletes feladatleírását munkaköri leírásaik tartalmazzák. A helyettesítés alatti döntésekről a helyettesítő az első lehetséges alkalommal tájékoztatja a helyettesítettet
2.
A nevelési - oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: - a nevelőtestület vezetése, - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési - oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a diákönkormányzattal és SZMK- val való együttműködés, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - az intézmény pedagógiai, erkölcsi szellemének kialakítása és megőrzése, - iskolai szintű munkatervek elkészítése, illetve elkészíttetése, szakkörök munkájának összehangolása, - a tanév beosztásának meghatározása, kirándulások engedélyezése, - A nevelőtestületi értekezletek előkészítése, levezetése, - döntés: jutalmazási és fegyelmi ügyekben, - panaszok és a közérdekű bejelentések kivizsgálása, - a nevelőtestület tagjai továbbképzésének biztosítása, - felelős a vizsgák jogszerűségéért, - az iskolával kapcsolatos sajtópublikációk engedélyezése - javaslattevés kitüntetések adományozására.
3.
Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai, közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettes 10
Az igazgatóhelyettesek megbízatását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja ki. Igazgatóhelyettesi megbízatást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízatás határozatlan időre szól.
Az igazgatóhelyettes jogai, kötelezettségei: -
-
részt vesz a tantárgyfelosztás tervezésében és elkészíti az órarendet, felügyeli a tanári ügyelet beosztását, - szervezi és lebonyolítja a javító és osztályozó vizsgákat, a felmérések megíratását, tanárok akadályoztatása esetén gondoskodik a tanórák helyettesítéséről, szervezi, összesíti, és ellenőrzés után továbbítja az illetményfejtőnek az iskolában jelentkező túlórákat és helyettesítéseket, figyelemmel kíséri az intézményt, érintő pályázatokat
b) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.
4.
Az intézmény vezetése a) Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységet) a helyettese, és az érdekképviseleti szervek képviselői segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel: - az igazgatóhelyettesek, - a diákönkormányzat vezetője, - az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselői, - az iskolai SZMK elnöke - az iskolai ifjúságvédelmi felelőse. b) Az intézmény vezetője mellett a fentiek kibővített vezetőségként konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkeznek. c) Az iskolai nevelő - oktató munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő - oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. Az iskola belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: - Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb érvényesülését. - Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. - Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. - Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze.
11
- Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben reagáljon az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. - Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. - Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához. Az ellenőrzést végzők: - az intézmény vezetője, - az igazgatóhelyettesek, - az osztályfőnökök saját szaktárgyaikon, illetve osztályaikon belül, - iskolai gyermek és ifjúságvédelmi megbízott. A különféle felelősöknek a felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettségük is az igazgatóhelyettesek és az igazgató számára. Az ellenőrzés területei: - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, - tanórai, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos - dokumentumok, tanulói produktumok, mérések, - munkavédelmi és egészségvédelmi terület, - gazdasági terület Formái: - óraellenőrzések, - foglalkozások ellenőrzése, - beszámoltatás, - eredményvizsgálatok, felmérések, - helyszíni ellenőrzések, - témaellenőrzések.
IV. Az intézmény szervezeti rendje 1.
Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei A közoktatási intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az intézmény szervezeti vázrajzában a vastag vonallal bekeretezett funkciók, kiegészülve az SZMK elnökével és az iskolai érdekképviselőkkel alkotják az iskola törzskarát. Az intézmény szervezeti vázrajza A szervezeti vázrajz a működési orientáció miatt a vezető és a beosztotti szinteket nevezi meg, az egységek feltüntetése helyett.
12
IGAZGATÓ
Igazgatóhelyettes
DÖK vezető tanár
SZMK elnök
Gazdasági vezető
Tanárok
Gyermekvédelmi felelős
V. A közoktatási intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok
1.
A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: - alapító okirat - pedagógiai program - helyi tanterv - önértékelési szabályzat - éves munkaterv - szervezeti és működési szabályzat
VI. Az intézmény munkarendje
1.
Az alkalmazottak munkarendje Az alkalmazottak körét a közoktatási törvény 15. paragrafusa, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16. és a 17. paragrafus rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve) tartalmazza.
13
2.
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje a)Az intézményben dolgozó nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgató készíti el az igazgatóhelyettese közreműködésével. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgató és az igazgatóhelyettes tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazott szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje iskolatitkár, gazdasági vezető: 8-16. óráig
A dolgozók akadályoztatása A munkavállaló köteles a hiányzását - amennyiben előre tudja - jelezni közvetlen munkahelyi vezetőjének. A váratlan hiányzás (vis major) kivételével a munka felvételét megelőzően olyan időben köteles jelezni, hogy a szükséges helyettesítéséről gondoskodni tudjon az iskola vezetése.
3.
A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Köznevelési Törvény rögzíti. A Közoktatási törvény 16. § (4) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeletet és helyettesítést az igazgatóhelyettesek állapítják meg az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, az ügyeleti beosztása előtt, pedig 5 perccel a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus munkából való rendkívüli távolmaradása esetén, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetére a tanítási anyagot, várható hosszabb hiányzás esetében a tanmenetet, az
14
igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Amennyiben az osztályban tanító, de nem szakos helyettesíti a hiányzó pedagógust, akkor a helyettesítő nevelő saját szakjának megfelelő órát is tarthat, ha nincs kijelölt anyag a szakóra megtartására. A pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik, az úgynevezett szívességi cserét kivéve, amit az igazgató engedélyezhet. A fentiektől való eltérésre rendkívüli esetben, az igazgató adhat engedélyt. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes javaslatának meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. A tanári ügyeleti rendet az igh. felügyeletével, a tantestület közreműködésével féléves bontásban készíti el, és mindenki számára jó látható helyen kifüggeszti a beosztást. Az ügyeletes pedagógus a tanítási órák előtt és a szünetekben a tanulók között tartózkodik az udvaron vagy a folyosón, úgy, hogy az iskola tanulói segítségkérés céljából megtalálják. Tanóra előtti ügyelet: 7.30-tól 1 fő Szüneti ügyelet:
4.
1 fő/ szünet
Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek A házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott személyek, testületek egyetértésével (közoktatási törvény 40. paragrafus (6)). A tanulók munkarendjét tartalmazó házirend a szervezeti és működési szabályzat melléklete.
15
5.
A tanév helyi rendje A tanév minden év szeptember 01-től a következő év augusztus 31-éig tart. A tanítási év szorgalmi ideje minden évfolyamon a 185 tanítási napból áll. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel, fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (a pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól). - az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, - a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról, - a vizsgák rendjéről, - a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, - az éves munkatervről, - az iskola minőségbiztosítási csoportjának működéséről és összetételéről. - a házirend módosítására javaslatot tesz. Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportversenyekre) való megfelelő színvonalú felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára a képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. A helyi tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten, pedig a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait ki kell függeszteni az épület bejáratánál.
6.
A tanítási órák (foglalkozások), óraközi szünetek rendje időtartama Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra: minden osztály számára egyaránt reggel 8.00-kor kezdődik A kötelező tanítási órák délelőtt vannak. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet és adhat engedélyt. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.
16
Az óraközi szünetek időtartama: az 1, 2 és 3. szünetben 15 perc a 4. és 5. szünetben 10 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az első óraközi szünet a tanulócsoportok számára tízórai étkezési időt is jelent. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók az időjárás függvényében a folyosón vagy az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető (rendkívüli esetet kivéve). A szünet legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás, úszásoktatás és iskolán kívüli órák esetén. A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - munkaterv rögzíti.
7.
Az intézményben tartózkodás rendje (ez a tanulói házirenddel megegyező) Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben: - reggel 7.15 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 19.00 óráig,. Tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. b) A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg (házirend). c) Intézményi ügyintézés céljából: a gyermekvédelmi felelőst: hétfő, csütörtök: 12.30 – 14.00 között az igazgatót és helyetteseit: minden nap 7.30 – 16.00 között kereshetik
8.
Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energia-felhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő a tanuló tájékoztató füzetébe történő bejegyzés útján kérheti, amit az osztályfőnök hagy jóvá. 17
A továbbiakról a házirend rendelkezik. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az igazgató engedélyével, (átvételi elismervény ellenében) lehet az intézményből kivinni. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A be nem tartásból eredő károkért a vétkes nevelő anyagilag felelős, illetve a károkozó személy felderítése és anyagi felelősségre vonása rá tartozik. A testnevelési foglalkozások ideje alatt az öltöző helyiséget, vagy a testnevelési részleget zárni kell. A be nem tartásból eredő károkért a foglalkozást vezető tanár a felelős. Az intézménybe saját oktatási eszközt, nagy értékű egyéb tárgyat oktatás, vagy tárolás céljából, csak az iskola igazgatójának tudtával és engedélyével lehet behozni. Kivétel a mindennapi saját használatra szükséges cikkek. Erre az iskola igazgatója ad írásbeli engedélyt az ide vonatkozó ÁNTSZ szabályok szerint.
9.
Az intézményt veszélyeztető események és a teendők Az emberi élet védelme a legfontosabb szempont, ezért valamennyi veszélyeztetés esetében a tanulók és dolgozók biztonságba helyezése a legfontosabb feladat. A feladat végrehajtásához az iskola kiürítésének terve szerint szükséges eljárni. A terv az iskolában a bejárat mellett és a tantermekben kerül kifüggesztésre.
a) Tűzriadó esetén szükséges teendők: -
-
Az iskola tűzvédelmi szabályzata tartalmazza a teendőket. A riasztást az észlelő személy hozza tudomására a tanulóknak és a dolgozóknak. Jelzése csengővel történik: 5 db rövid csengetés 15 másodpercenként ismételve. A jelzés után a tanárok vezetésével a tanulók a megadott útvonalon elhagyják az épületet. A tűzesetet haladéktalanul jelezni kell a105-ös számon a Tűzoltóságnak. A kivonulást követően az osztályfőnökök megszámolják az osztály tanulóit és jelzik az iskolavezetésnek, vagy a tűzvédelmi megbízottnak, az iskolába érkezett, de jelen nem lévő tanulót. A jelzés után a vezetés megkezdi az eltűnt tanuló keresését úgy, hogy más személy életét ne veszélyeztesse.
b) Egyéb veszélyeztetéssel történő fenyegetés (bombariadó) A bombariadó esetén szükséges teendők: A bombariadóval történő fenyegetés történhet: - telefonon, - levélben, - interneten (e-mail-en)
18
Valamennyi fenyegetést köteles komolyan venni az a személy, akinek tudomására jut. A teendők minden esetben: - a bejelentést követően haladéktalanul meg kell tenni az intézkedéseket az épület szervezett, gyors kiürítésére. - a kiürítéssel egy időben jelezni kell a városi rendőrség ügyeletére telefonon (107) a veszéllyel történő fenyegetés tényét és kérni a megfelelő intézkedést. - a kiürítés után biztosítani kell, hogy a rendőrség megérkezéséig az épületbe senki ne léphessen be. - a rendőrség megérkezése után a rendőrségi akciót irányító rendőr, illetve rendőrök az irányítók, utasítást adó személyek, amit köteles végrehajtani minden személy, aki az intézményben tartózkodott, illetve az intézmény területére lép. A fentieken kívül az alábbiakat kell végrehajtani: Telefonon történő bejelentés esetében: - minél hosszabb ideig szóval kell tartani a bejelentőt, hogy magnóra tudjuk rögzíteni a hangját, esetleg a másik vonalon a rendőrséget értesíteni. Levélben történő értesítés esetében: - a levelet a rendőrség részére biztosítani kell. Interneten történő (E-mail) fenyegetés alkalmával: - fenyegetés szövegét le kell tölteni a sajátgépre, elmenteni lemezre és az anyagot a rendőrség részére biztosítani.
19
VII. Az intézmény nevelőtestülete, a szakmai munkaközösségek, iskolai gyermek- és ifjúságvédelem 1.
Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési- oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozói.
2.
A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként, pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.
A nevelőtestület értekezletei, mikroértekezletei A nevelőtestület értekezleteit az iskola igazgatója hívja össze. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó-, félévet értékelő és tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - információs és továbbképzési értekezlet, munkaértekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület 30 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy az érdekvédelmi szervek vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A feljegyzést az erre felkért pedagógus készíti.. A nevelőtestület 1-1 osztályközösség munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását mikroértekezleti formában végzi. A nevelőtestület mikroértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Mikroértekezlet szükség szerint - az osztályfőnök megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására.
20
3.
A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetében az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek.
4.
A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az SZMK-ra, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. .
5.
A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A nevelési-oktatási intézmények pedagógusainak szakmai, módszertani munkaközösségei segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt tanévenként, a munkaközösségi tevékenység szervezésére, koordinálására.
6.
választanak irányítására,
A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak alapján - a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban - a szakmai munkaközösségek feladata: javítják, koordinálják az intézményben folyó oktató-nevelő munka színvonalát, minőségét, ejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, véleményezik, javaslatot tesznek tankönyvekre, meghatározzák a méréses vizsgálatok rendjét a tantárgyi értékelésben. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját,
21
7.
irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását, elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, , ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez az igazgatónál, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére félévenként, állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, a munkaközösséghez tartozó új kollégákat megismerteti a helyi szokásokkal, és minden segítséget megad a testületbe való beilleszkedéshez, javaslatot tesz az igazgató felé a problémák megoldására. javaslatot tesz és kidolgozza a munkaközösségével a tantárgyának programját, illetve a változtatásokat, azt a tantestület elé terjeszti elfogadásra.
A gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott és munkája A gyermek- és ifjúságvédelem irányítása az iskola igazgatójának feladata a Közoktatási törvény 54. §-ának (1) bekezdése szerint: A gyermek- és ifjúságvédelem területén a nevelőkkel közös feladatok: a nevelők és tanulók közötti személyes kapcsolat és a családlátogatások, melynek egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott hatékony tevékenységének elősegítése; A gyermek- és ifjúságvédelmi megbízott feladatai: együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a Gyámhivatallal, Családsegítővel és a Rendőrséggel. Kölcsönösen tájékoztatják egymást a veszélyeztetett, illetve védelembe vett tanulókról szerzett tapasztalatokról. az intézményben figyelemmel kíséri a beiratkozott tanulók körülményeit, hogy az egészséges fejlődés megvalósuljon. intézkedést kezdeményez, ha a gyermek kimarad az intézményből, illetve az iskolába járást nem a közoktatási törvényben meghatározottak szerint teljesíti. felderíti az okokat, amelyek az iskolából való kimaradásra, távolmaradásra vezetnek, és a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével mindent elkövet, hogy a szülő eleget tegyen a törvényben meghatározott kötelezettségének. a feladatait elsősorban pedagógiai eszközökkel látja el. Sikertelenség esetén a gyermekjóléti szolgálat segítségét kéri. kialakítja a tanulókkal a személyes kapcsolattartás rendszerét. a tanuló magatartásában történő - pedagógus által jelzett - változás okainak felderítésében aktívan közreműködik a nevelővel. meghatároz egy időpontot, amikor a tanulók felkereshetik problémáikkal, gondjaikkal. 22
szükség estén az osztályfőnökökkel családlátogatást végez. a veszélyeztetett tanulókkal és szüleikkel rendszeres kapcsolatot tart. rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a városi polgármesteri hivatalnál, ha a tanuló anyagi veszélyeztetettségét tapasztalja. segíti a szenvedélybetegségek megelőzését, illetve a gyógyult tanulók beilleszkedését.
VIII. Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formája és rendje 1.
Az iskolaközösség Az alkalmazottak, szülők és tanulók közösségének összessége.
2.
Az alkalmazotti közösség
Az iskola nevelőtestületéből és az intézmény alkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozójából áll.
3.
A szülői munkaközösség A köznevelési Törvény rendelkezik a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékekről. Ennek alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre. Az iskola szervezeti és működési szabályzata az alábbi jogokat állapítja meg a szülői munkaközösség számára: - Egyet értés a kirándulások megszervezésében, minden anyagi terhet jelentő feladat elhatározásában. -A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány), dönt a tankönyvtámogatás összegének felhasználásáról a tantestület javaslata alapján. Az osztályok szülői munkaközösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SZMK-elnök, vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az intézmény szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskola szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot.
23
4.
A diákönkormányzat (DÖK) A Köznevelési Törvény paragrafusai rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A diákönkormányzatok működési rendje "A tanulók és a tanulóközösségek, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatokat hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti-működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá." Az iskolai diákönkormányzat élén a saját működési rendjében meghatározottak szerint választott diákbizottság áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákbizottság képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár - akit a diákönkormányzat ajánl erre a feladatra az igazgatónak - támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzatot segítő tanár megbízatása egy tanévnyi időtartamú.
A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódótájékoztató fóruma, amelyen minden tanuló részt vehet. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze.
A tantestület, iskolavezetés azon értekezletre hívja meg a tantestület diákvezetőjét, amelyet a DÖK véleményez, illetve szükséges a közvetlen vélemény kinyilvánítása. (Házirend, egyes nagyobb volumenű szabadidős programok, továbbá előzetesen egyeztetett témákban)
Az igazgató, vagy helyettese havonta részletes megbeszélést folytathat a diákönkormányzat vezetőjével.
Az igazgató évente egy alkalommal fórum keretében tájékoztatást ad a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről.
24
5.
Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és egy tanulócsoportot alkotó tanulók (osztály) osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának egysége: - önmaga dönt a diákképviseletről, - megválasztja az osztály diákbizottságát és felelőseit, - küldöttet delegál az iskola diákönkormányzatának vezetőségébe.
6.
Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes a munkaközösség-vezetők és a diákönkormányzatot segítő tanár javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - alaposan ismernie kell tanítványait, - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, - együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását, - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő) - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi megbízottal napi kapcsolatot tart a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók érdekében, szükség szerint közvetlenül a gyermekvédelmi szolgálattal, - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti, - mikro- és szülői értekezletet tart, az első, az ötödik évfolyamon ajánlott családlátogatást végezni. A többi évfolyamon, szükség esetén látogat. A tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló precíz vezetésével), a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, - saját hatáskörében - indokolt esetben - évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyermek hiányzását, - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, kedvezményekre, segélyezésre, valamint büntetésre, - aktívan részt vesz az DÖK munkájának segítésében, az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, - nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít,
25
- szükség esetén kapcsolatot tart az osztályába járó etnikai tanulók ügyeiben a helyi kisebbségi önkormányzattal. - ellenőrzi a tájékoztató füzet bejegyzéseinek helyességét legalább kéthavonta.
7.
A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az iskola közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskolai éves munkaterv tartalmazza, melyeket az iskola faliújságán ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit, valamennyi esetben az iskola biztosítja).
8.
A szülők tájékoztatásának formái A Köznevelési Törvénynek megfelelően az iskola a tanév során - szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében), általános tanulmányi tájékoztatást november és április közepén. időszakos kiadványban tájékoztatja a szülőket az iskola ügyeiről és az iskola programjairól.
A szülői értekezlet Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosokat beiratkozás után levélben tájékoztatja az iskola a tanév kezdetét megelőző első (ismerkedő) szülői értekezletről - a beiratkozott tanulók iskolakezdésének zavartalansága érdekében. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök bemutatja az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze - a felmerülő problémák megoldására.
Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként két alkalommal tart a szülők részére fogadóórát. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal.
Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóban található magatartási füzetbe dátummal, kézjeggyel ellátva kell be jegyezni. A rendszeres 26
visszajelzés szükségessége miatt a heti egy- vagy kétórás tantárgyakból minimum 1, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tárgyakból havonta legalább 2 érdemjegye legyen minden tanulónak. Az osztályfőnök november és április közepén az elégtelenre álló tanulók tájékoztató füzetében értesíti a szülőt a kritikus tantárgyakról és felhívja a figyelmet a nagyobb odafigyelésre.
Az iskola dokumentumaihoz való hozzáférés Az iskola pedagógiai programjáról, a helyi tantervekről a nevelők és a szülők az alábbiak szerint tájékozódhatnak: 1. Az igazgató-helyettes irodájában 2. Az iskola igazgatójánál. A dokumentumok csak helyben olvashatók, az intézményből ki nem vihetők.
9.
Az intézmény külső kapcsolatai Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az iskola az alábbi társintézményekkel: a fenntartóval, a városi könyvtárral, a gyámhivatallal, a gyermekjóléti szolgálattal a város többi közoktatási intézményével, a kisebbségi önkormányzattal a Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal és tankerületi intézményeivel
Az iskola kapcsolata a Gyámhivatallal A gyámhivatallal az iskola vezetője tart kapcsolatot. Az iskolai ifjúságvédelmi felelős és a nevelők javaslata alapján kezdeményez védelembe vételi, illetve elhelyezési eljárás megindítását. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse és az osztályfőnökök által felderített veszélyeztetett tanulók védelembe vételét kezdeményezi a gyámhivatalnál. Javaslatot tesz a gyámhivatalnak a tanulók szociális támogatásának természetbeni átváltására.
Az iskola kapcsolata a Gyermekjóléti Szolgálattal Kölcsönösen tájékoztatják egymást a védelembe vett tanulókkal kapcsolatos ügyekben. Rendszeres kapcsolatot tart a szolgálattal, hogy megakadályozza a nyilvántartott tanulók kimaradását, rendszeres hiányzását. Elősegíti azt, hogy a szülők eleget tegyenek a törvényben meghatározott kötelezettségeiknek.
c.)
Az iskola kapcsolata a pedagógiai szakszolgálatokkal Az intézmény a beiratkozás alkalmával kéri a tanuló intézményi kijelölését
27
IX. A tanulók felvételének, jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formája, hiányzások igazolása
1.
A tanulók felvétele A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely a törvényben előírt beiratkozási kötelezettséggel, jelentkezés alapján történik. A felvételről és átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény 65-68. paragrafusai részletesen szabályozzák az iskolai felvételt és jogviszonyt. * A 9.osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a tanuló rendelkezzen EÁI 8. osztályának elvégzését igazoló bizonyítvánnyal.. A beiratkozáskor be kell mutatni: -a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek egészségügyi könyvét; a megyei pedagógiai szakszolgálat véleményét, magyar állampolgárságot, igazoló okmányt vagy Magyarországra érvényes tartózkodási engedélyt. külföldi állampolgár esetében az állandó, vagy ideiglenes tartózkodási engedélyt; az elvégzett évfolyamokat, tanúsító bizonyítványt.
2.
A tanuló jogai és kötelességei A köznevelési törvény határozza meg a nevelt vagy oktatott gyerek jogait. Az iskola megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi iskolai munkarenddel kapcsolatos szabályokat a házirend tartalmazza.
3.
A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A helyi vizsgák: osztályozó, javító, tantárgyi szintfelmérő, diagnosztikus. szakképesítő vizsga A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az iskola igazgatója jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja.
28
a)
Az osztályozó-, javító- és egyéb vizsgák lebonyolítása
Ha a tanuló első alkalommal nem tesz eleget a tanulmányi kötelezettségeinek, munkája előkészítő jellegűnek minősül és az első évfolyamon folytathatja tanulmányait.
a/1)
Osztályozóvizsga
A félévi és tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól- magántanuló; tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték mulasztása miatt nem osztályozható és a tantestület a vizsgát engedélyezte; egy vagy több tantárgy követelményeinek rövidebb idő alatti teljesítését engedélyezték; ha átvételénél az iskola igazgatója ezt előírja; ha tantárgyi óráinak 20%-át hiányozta, és a tantestület engedélyezte a vizsgát. Ha a tanuló valamennyi jegyét osztályozóvizsgán szerezte, a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az a tanuló, aki az osztályozó vizsgán igazolatlanul nem jelenik meg, vagy elégtelen osztályzatot szerez, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. -A tanuló vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az osztályozóvizsgák időpontja: - június 3. hete, - augusztus utolsó hete. Ettől eltérő időpont lehet, ha az osztályozó vizsga oka a tantárgyak követelményeinek rövidebb idő alatt való teljesítése.
a/2.) javítóvizsga -Ha a tanuló a tanév végén egy, vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, javítóvizsgát csak a tantestület engedélyével tehet. - Javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított vizsgabizottság előtt tesz a tanuló. Az osztályzatot a bizottság állapítja meg. -A javítóvizsga nem ismételhető. - A tantárgy jellegétől függően írásbeli, szóbeli, gyakorlati vagy ezek variációjából áll. -Az igazolatlan távolmaradás, illetve eredménytelen vizsga esetén a tanuló csak az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. - A javítóvizsga ideje: - augusztus utolsó hete, rendkívüli esetben: - október 31-e. - A javítóvizsga időpontjáról értesíteni kell a tanulót. - Az eredményes felkészülés érdekében a tanuló rendelkezésére lehet bocsátani az adott tantárgy törzsanyag jegyzékét. - A tanuló – kiskorú tanuló szülője aláírásával- a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napjáig kérheti, ha év végi osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. 29
- Ha javítóvizsgát kívánja független bizottság előtt letenni – azt a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kell kérni.
a/3.) Évismétlés - ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt követelményeket. - ha az osztályozó-, vagy javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott. - ha a szülő írásban kérte az évfolyam megismétlését.
4.
Felmentések tanórák látogatása, osztályzása alól, más vizsgák beszámítása A tanórák látogatása és az osztályzás alól való felmentés a közoktatási törvény és a mindenkor kiadott végrehajtási rendelet szerint kerül alkalmazásra, az idegen nyelv és a készségtárgyak vonatkozásában. Egyéb esetben egyéni elbírálás szerint. .
5.
A tanulói jogviszony megszűnése A közoktatási intézményeknek a gyermekekhez, tanulókhoz fűződő jogviszonya megszűnéséről a törvény 74-75. paragrafusai rendelkeznek, melynek végrehajtását a 11/1994 (VI.) MKM rendelet és az azt módosító 1/ 1998. (VII. 24.) OM rendeletben szabályozza.
6.
A tanulók jutalmazásának elvei Minden pedagógus munkaköri kötelessége, hogy minél gyakrabban éljen a jutalmazás lehetőségével.
a)
Egyéni jutalmazás
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten => példamutató magatartást tanúsít, vagy => folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy => az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy => iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy => bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban, részesíti.
Az iskolai jutalmazás formái: a.) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók szóban és írásban: => DÖK dicséret => szaktanári dicséret => osztályfőnöki dicséret => igazgatói elismerés 30
=> nevelőtestületi dicséret b.) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén => szaktárgyi teljesítményért (a bizonyítványba kitűnő bejegyzés kerül a jeles helyett) => példamutató magatartásért => kiemelkedő szorgalomért => példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. c.) Az egyes tanévek végén, kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d.) Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. .
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók, tantárgyi szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók tanév végén könyvekkel és oklevéllel, emlékjelvénnyel, táborozással jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök és a tantestület dönt. Az a tanuló, akinek iskolai szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az iskola faliújságján, ki kell hirdetni és az iskola évkönyvében megörökíteni.
b)
Csoportos jutalmazás
Egész osztály, csoport kiemelkedő teljesítményéért. Formái: - kirándulás - táborozás - színház, film megtekintése.
7.
Az iskola fegyelmezési elvei Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Azt a tanulót, aki => tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy => a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy => igazolatlanul mulaszt, vagy => bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
31
Az iskolai büntetések formái: Fegyelmező intézkedések:
a.)
=> figyelmeztetés négyszemközt => figyelmeztetés az osztályközösség előtt => szaktanári figyelmeztetés; => osztályfőnöki figyelmeztetés; => osztályfőnöki intés; => osztályfőnöki megrovás; => igazgatói szóbeli figyelmeztetés; => igazgatói írásbeli figyelmeztetés => igazgatói írásbeli intés; => nevelőtestület elé idézés (fegyelmező célzattal)
b.)
Fegyelmi büntetések => igazgatói megrovás; => igazgatói szigorú megrovás => nevelőtestület elé idézés => tantestületi figyelmeztetés; => tantestületi intés; => tantestületi megrovás. => meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása, => áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába
A következő fegyelmi büntetés a 18. életévét betöltött tanulókkal szemben alkalmazható: => eltiltás a tanév folytatásától, => kizárás az iskolából. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
8.
A tanulók hiányzásának igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza.) Amennyiben előre látható, hogy a tanuló hiányzása meghaladja a három napot, a hiányzás második napján reggel nyolc óráig írásban, vagy telefonon jelezni kell az osztályfőnöknek a hiányzás okát és várható időtartamát. A szülő tanévenként összesen három tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az iskola igazgatója dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az osztályfőnök, pedig a tájékoztató füzetbe bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi a tárgyhót követő 8-áig. Ha a tanuló egy tanévben összesen 250 órát hiányzik osztályozó vizsgát, tehet.
32
Ha a tanuló a tantárgyi óráinak 20%-át hiányozta egy tanévben, a tantárgyból osztályozóvizsgát tehet. A mulasztó tanulónak az igazolást legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki óráig kell leadni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Ha a tanuló igazolatlanul mulaszt: a) első mulasztott óra alkalmával ellenőrző útján a szülőt értesítjük; b) öt igazolatlan óra hiányzás után felszólítást küldünk rendszeres iskolába járásra. c) ezt követően is igazolatlanul mulaszt, szabálysértési eljárást kezdeményezünk a szülő ellen. d) A 10 órát hiányzó tanuló esetén a jegyzőt értesítjük. Amennyiben a tanuló rendkívüli tárgy, tanulószoba, napközi, stb… foglalkozásokról ismételten, gyakran mulaszt, kizárható. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi megbízottal együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.
9.
A tanulók egészségügyi ellátásához való joga Az iskola tanulóinak egészségügyi ellátása az alábbiak szerint történik: A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatát az intézmény iskolaorvosa és iskolai fogászati szakrendelés látja el. Ezen belül az iskolaorvos vizsgálatokat végez a tanulók körében, melyben a tanulók egészségügyi helyzetének megfelelően besorolja őket a megfelelő testnevelési körbe. Az iskola gondoskodik arról, hogy a megfelelő kategóriákban a rendszeres foglalkozás az iskola szervezésében, vagy más formában biztosított legyen. Tanévenként az iskolaorvos vizsgálatot végez a tanulók között az általa meghatározott témában, melynek tapasztalatairól szükség szerint tájékoztatja az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslataikat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. A tanulók rendszeres fogorvosi szűrése területén az alábbiakat biztosítja az iskola: a tanulóknak biztosítja a lehetőséget, hogy az iskolai fogászati szűrésen évente egy alkalommal megjelenjen. Az iskolában jól látható helyen kifüggesztésre kerül: - az iskolaorvos neve. - a fogászati rendelő és helye, rendelés ideje és az orvos neve.
33
X. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 1.
A tanórán kívüli foglalkozások célja a) Az iskola -, a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez b) Az iskolában az alábbi tanórán kívüli foglalkozási formák léteznek: szakkörök, diákkörök (önképzőkörök), iskolai sportkör, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, , felkészítők. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt.
2.
Korrepetálások A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A korrepetálás két fajtája működik az iskolában: - az osztályok korrepetálása órarendbe illesztett időpontban, a szaktanár és az osztályfőnök javaslatára a szülők egyetértésével vesznek részt a tanulók. - a korrepetálás másik formája differenciált foglalkozással, egyes tanulókra, vagy egyes osztályokra, a szaktanárok javaslata alapján történik.
3.
Az iskola tanulóközösségeinek egyéb rendezvényei Az iskola tanuló közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az iskola vezetőségének és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani, kell a pedagógus részvételt.
4.
Könyvtár Az intézményben külön könyvtár nem működik az intézmény szakmai könyvei és tanulói számára szükséges kötelező könyvek illetve szótárak a tantermekben nyitott polcon találhatók.
34
5.
A tankönyvrendelés szabályai Az iskola igazgatója a zavartalan tankönyvellátás érdekében az önként jelentkező nevelők közül bízza meg azt a személyt, aki - biztosítja a tankönyvrendelés összehangolását, megrendelését, - a tanulóknak történő értékesítés megszervezését és lebonyolítását, Ennek érdekében a megbízott gondoskodik, hogy - a hivatalos tankönyvjegyzék (CD) az iskolába megérkezte után a munkaközösségek, és a pedagógusok rendelkezésére álljon, - minden év február 15-ig, illetve a hivatalosan kiadott időpontig összegyűjti az igényeket az oktatásban felhasznált tankönyvekről, segédeszközökről, erről összesítést készít, - a megrendeléseket hivatalos úton keresztül továbbítja a kiadók felé, - az esetleges módosításokat és utánrendeléseket szintén ő fogja össze és intézi, - a fentiek díjazását a kiadók biztosítják.
XI. Az intézményi hagyományok ápolása 1.
A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. c) Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: - tanévnyitó - október hónapban az aradi vértanúkra emlékezünk, - az 1956-os forradalom és a köztársaság kikiáltása, - december hónap – Karácsonyi Gála - március 15-e az 1848-as forradalom és szabadságharc megünneplése, - ballagás d) Az iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények: - iskolai szavalóverseny, - szüreti bál - farsangi bál, - évente osztályszinten klubdélután - házi tanulmányi versenyek
2.
A hagyományápolás külsőségei a) Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete. leányok: fehér blúz, kék szalag a nyakban, sötét alj, és az alkalomhoz illő cipő. Fiúk: fehér ing, kék szalag a nyakban, Sötét nadrág és az alkalomhoz illő cipő.
35
b) Az iskola hagyományos sportfelszerelése. Leányok: sportcipő, amit csak a testnevelési és sportfoglalkozásokon Használhatnak, Rossz idő esetében tréningruha, amit nem lehet viselni a többi órán. Fiúk: sportcipő, amit csak a testnevelési és sportfoglalkozásokon használhatnak, Rossz idő esetén tréningruha, amit nem lehet viselni a többi órán. .
XII. Záró rendelkezések 1.
Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása. A szervezeti és működési szabályzatot csak a nevelőtestület által történt elfogadtatással, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehet módosítani.
2.
További rendelkezések. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket mint például a belső ellenőrzés szabályozását, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az iskolai gazdálkodás szabályait önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szervezeti és működési szabályzatnak mellékletei, függelékei.
3.
A mellékletben található szabályzatok. A mellékletben található szabályzatok - mint igazgatói utasítások – jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső iskolai megfontolások, vagy az iskola felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi, azonban azon szabályzatok, amelyek igénylik a tantestület véleményét, vagy pedagógiailag érintik a tanulókat, továbbá a dolgozók munka-, életkörülményeire hatással lehetnek, csak a tantestület illetve alkalmazotti kör jóváhagyásával módosíthatók.
4.
Az SZMSZ hatálya Jelen szabályzat hatályba lépésével hatályát veszti a 2009.augusztus 2-án jóváhagyott iskolai SZMSZ, és e szabályzat vonatkozik az iskola valamennyi dolgozójára és tanulójára.
36
Az SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ......... év .................. hó ........ napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a ......... év .................. hó ........ napján készített (előző) SZMSZ.
Az SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén kerül sor, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. igazgató P.H.
Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata ......... év .................. hó ......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. diákönkormányzat vezetője (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.)
37
A szervezeti és működési szabályzatot az iskolaszék ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az iskolaszék véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. iskolaszék képviselője (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.) A szervezeti és működési szabályzatot az intézményi tanács ......... év .................. hó ......... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az intézményi tanács véleményezési jogát jelen szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. az intézményi tanács elnöke (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.) A szervezeti és működési szabályzat Adatkezelési szabályzatát a szülői szervezet ......... év .................. hó ........ napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, az adatkezelési szabályzattal kapcsolatban gyakorolta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
............................................. szülői szervezet képviselője (Mellékelve a véleményezésről készült jegyzőkönyvi kivonat.) A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete ......... év .................. hó ........ napján tartott értekezletén elfogadta. ............................................. hitelesítő nevelőtestületi tag (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)
38
Fenntartói nyilatkozat Jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések ……………………………………… ……………………………………… ……………………………………... ……………………………………... (fejezet és címmegjelölések) Vonatkozásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult vezetője a szervezeti és működési szabályzat fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap ............................................. fenntartó képviselője (A fenntartói értesítés helye a szervezeti és működési szabályzatot jóváhagyó határozatról.)
39
