AZ Erdútterv 1.0 ERDÉSZETI ÚTTERVEZŐ PROGRAM (OKTATÁSI VERZIÓ)

Nyugat-Magyarországi Egyetem Erd˝omérnöki Kar

Markó Gergely

AZ Erdútterv 1.0 ˝ PROGRAM ERDÉSZETI ÚTTERVEZO (OKTATÁSI VERZIÓ)

Erd˝ofeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék Sopron, 2001

A jegyzet az Erd˝ofeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék kiadványa LEKTORÁLTA Dr. Péterfalvi József

c Erd˝ofeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék, 2001

c Markó Gergely, 2001

El˝oszó A számítástechnika rohamos fejl˝odése és olcsóbbá válása megteremtette a leheto˝ ségét a legkülönböz˝obb mérnöki tevékenységeket támogató hatékony számítógépes programok megszületésének és széleskör˝u elterjedésének. Igaz ez az úttervezésre is, hiszen folyamatosan jelennek meg az egyre nagyobb tudású szoftverek – még az úttervezés egy speciális területén, az erdészeti utak esetében is. Egyetemünk Erd˝ofeltárási és Vízgazdálkodási Tanszéke a 80-as évek óta foglalkozik erdészeti utak tervezését segít˝o programok készítésével. A fejlesztések legújabb eredménye az Erdútterv program, amelynek rövid leírását tartja kezében az Olvasó. A számítógép ma már nem csak az egyetemeken és a mérnöki irodákban található meg, hanem ott áll a hallgatók asztalán is, ezért a szoftver fejlesztésénél szem el o˝ tt tartottuk az oktatási szempontokat is. Az Erdútterv program folyamatos fejlesztés alatt áll, ezért az itt leírtak nem biztos, hogy örökérvény˝uek maradnak. Az újabb verziók megjelenésével párhuzamosan fog megújulni e jegyzet is; a változások folyamatos, nyomtatott formában történ o˝ dokumentálása azonban meglehet˝osen nehézkes, ezért itt szeretnénk felhívni a figyelmet a jegyzet interneten elérhet˝o, digitális változatára, amely az Erd˝ofeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék honlapján (http://efelt.emk.nyme.hu) található meg. A program fejlesztés alatt álló, „félkész” termék, ezért használata közben kisebbnagyobb hibák el˝ofordulhatnak. A programmal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat szívesen fogadjuk, ezeket a következo˝ e-mail címre kérjük küldeni: [email protected]. Az ismertet˝o írásakor azzal a feltételezéssel éltünk, hogy az Olvasó tisztában van az (erdészeti) úttervezés alapelveivel, ismeri a hagyományos úttervezési módszereket. Fontos kihangsúlyozni ugyanis, hogy a legjobb program sem képes helyettesíteni, kiváltani a mérnöki munkát. A szoftver feladata „csupán” a rajz- és számításigényes m˝uveletek elvégzése, hogy a tervez˝o a valóban lényeges kérdésekre összpontosíthasson. Ez az ismertet˝o nem tér ki a számítógéppel támogatott úttervezés elméleti kérdéseire sem. Reméljük, hogy jegyzetünk hasznos segíto˝ je lesz mindazon hallgatóknak és gyakorlati szakembereknek, akiknek sikerült felkelteni az érdeklo˝ dését a számítógéppel támogatott úttervezés iránt.

5

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1. Rendszerkövetelmények . . . . . . . 1.2. A program elérhet˝osége, szerz˝oi jogok 1.3. Telepítés . . . . . . . . . . . . . . . . 1.4. Az oktatási verzió korlátai . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

7 7 7 7 8

2. Tervezés az Erdútterv programmal 2.1. Ablakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.2. Menürendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.3. Eszköztár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2.4. Projektek használata . . . . . . . . . . . . . . . 2.5. Mintakeresztszelvény tervezése . . . . . . . . . . 2.6. Helyszínrajzi tervezés . . . . . . . . . . . . . . . 2.6.1. Tájékozódás a helyszínrajzon . . . . . . 2.6.2. A Helyszínrajz ablak fóliái . . . . . . . 2.6.3. Sokszögvonal . . . . . . . . . . . . . . . 2.6.4. Semleges vonal . . . . . . . . . . . . . . 2.6.5. Tereppontok . . . . . . . . . . . . . . . 2.6.6. Rajzoló és szerkeszt˝o parancsok . . . . . 2.6.7. Helyszínrajzi f˝o- és mellékelemek . . . . 2.6.8. Szelvényezés . . . . . . . . . . . . . . . 2.7. Felületmodell használata . . . . . . . . . . . . . 2.7.1. A felületmodell felépítése . . . . . . . . 2.7.2. Szintvonalak generálása és megjelenítése 2.8. Hossz-szelvény tervezés . . . . . . . . . . . . . 2.8.1. Hossz-szelvény terepvonal elo˝ állítása . . 2.8.2. A Hossz-szelvény ablak . . . . . . . . 2.8.3. Hossz-szelvény f˝o- és mellékelemek . . . 2.9. Keresztszelvények tervezése . . . . . . . . . . . 2.9.1. Keresztszelvény-terepvonalak elo˝ állítása 2.9.2. A m˝uszelvény-kontúrok elo˝ állítása . . . . 2.9.3. A Keresztszelvény ablak . . . . . . . . 2.10. Hosszirányú vízelvezetés tervezése . . . . . . . . 2.11. Földtömegszámítás . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9 9 9 10 11 11 12 12 12 14 14 15 16 17 19 20 20 20 21 21 22 22 23 23 25 25 26 28

. . . . . . . . . .

29 29 30 30 30 30 31 32 34 36 37

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

3. A mellékelt mintafeladat megoldása 3.1. A feladat ismertetése . . . . . . . . . . . . . . . 3.2. Mintakeresztszelvény megadása . . . . . . . . . 3.3. Helyszínrajzi tervezés . . . . . . . . . . . . . . . 3.3.1. Áttekintés . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.3.2. Helyszínrajzi f˝oelemek elhelyezése . . . 3.3.3. Helyszínrajzi mellékelemek megadása . . 3.3.4. F˝o- és mellékelemek grafikus módosítása 3.3.5. A tengely beszelvényezése . . . . . . . . 3.4. A felületmodell megjelenítése . . . . . . . . . . 3.5. Hossz-szelvény tervezés . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

. . . . . . . . . .

6

TARTALOMJEGYZÉK

3.6.

3.7. 3.8. 3.9.

3.5.1. Hossz-szelvény terepvonal elo˝ állítása . . . . . . . . . . . . . 3.5.2. Hossz-szelvény pályavonal tervezése . . . . . . . . . . . . . Keresztszelvények el˝oállítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.6.1. Keresztszelvény terepvonalak . . . . . . . . . . . . . . . . . 3.6.2. M˝uszelvény-kontúrok el˝oállítása . . . . . . . . . . . . . . . . El˝ozetes földtömegszámítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A hossz-szelvény módosítása a földtömeg-elosztás figyelembevételével Vízelvezetés megtervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

37 37 39 39 39 40 40 41

1. BEVEZETÉS

7

1. Bevezetés 1.1. Rendszerkövetelmények A program minimális rendszerkövetelményei megleheto˝ sen szerények: • Windows 9x/NT operációs rendszer, • Intel Pentium 133 MHz-es processzor, • 16 Mbyte RAM, • 800×600 felbontású monitor, • a telepítéshez kb. 4 Mbyte szabad hely a háttértárolón. Az ajánlott konfiguráció: • Intel Pentium 500 MHz-es processzor vagy gyorsabb, • 64 Mbyte RAM vagy több, • 17’-os, min. 1024×768 felbontású monitor, • internet kapcsolat a mindenkori legújabb verzió, illetve az on-line dokumentáció eléréséhez.

1.2. A program elérhet˝osége, szerz˝oi jogok A program oktatási verziója ingyenes, eredeti formájában szabadon másolható és terjeszthet˝o, azonban csak oktatási és demonstrációs célokra használható! A program beszerezhet˝o a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erd˝ofeltárási és Vízgazdálkodási Tanszékén személyesen, illetve letöltheto˝ a tanszék honlapjáról (http://efelt.emk.nyme.hu). Honlapunkon a mindenkori legújabb verzió mellett megtalálható az aktualizált on-line dokumentáció – az újabb verziók letöltésekor érdemes ezt is áttanulmányozni.

1.3. Telepítés A telepítéshez az 1. telepít˝olemezen (vagy az internetr˝ol letölt˝ott tömörített fájlban) található setup.exe programot kell elindítani, majd annak utasításait követni. A sikeres telepítést követ˝oen az operációs rendszer [Start] menüjének [Programok] almenüjében megjelen˝o [ Erdútterv 1.0] menüponttal indítható a program.

8

1. BEVEZETÉS

A szoftver eltávolításához az operációs rendszer [Programok hozzáadása/eltávolítása] programját használhatjuk, amely a [Start] / [Beállítások] / ˝ [Vezérlopult] menü segítségével érhet˝o el.

1.4. Az oktatási verzió korlátai Az oktatási verzió a felületmodellez˝o és a tengelytervezési funkciók terén megegyezik a korlátozás nélküli verzióval, jelent˝os eltérés csak az import és export lehet˝oségekben van. A teljes verzióval megoldható • az AutoGeo mérési jegyz˝okönyveinek (.krj) beolvasása, • a tengely kit˝uzési adatainak Sokkia PowerSet méro˝ állomás adatcsereformátumában (.sdr) való elmentése, • a rajzos munkarészek AutoCAD rajzcsere-formátumba (.dxf) történ o˝ exportálása, • .dxf formátumú rajzok, háromszögháló importálása.

2. TERVEZÉS AZ ERDÚTTERV PROGRAMMAL

9

2. Tervezés az Erdútterv programmal 2.1. Ablakok Az Erdútterv program egy f˝oablakból, valamint a f˝o- (vagy szül˝o) ablakban megjelen˝o al- (gyermek) ablakokból épül fel. A tényleges tervezés ezen alablakok grafikus felületén történik, a f˝oablak csak mintegy keretbe foglalja o˝ ket. A legfontosabb alablakok: • Helyszínrajz • Hossz-szelvény • Keresztszelvény • Földtömegszámítás

2.2. Menürendszer Az Erdútterv f˝oablakában található a menüsor, amellyel a program összes funkcióját elérhetjük. A menüsor az aktív ablaktól függo˝ en változik, azaz különböz˝o menük jelennek meg a Helyszínrajz vagy a Hossz-szelvény ablak használata esetén. A program indításakor a következ˝o menük láthatók (az almenüket és az egyes parancsokat kés˝obb részletezzük): • Fájl – Projektekkel kapcsolatos parancsok. – Export és import lehet˝oségek. – Kilépés a programból. • Nézet – A grafikus alablakok megnyitása/aktiválása. • Geodézia – A sokszögvonal és a semleges vonal pontjainak, valamint a tereppontoknak a bevitele, módosítása. • Tengelypontok – Mintakeresztszelvény megadása. – Speciális pontok megadása, tengelypontok törlése. – Kit˝uzési tömb meghatározása. – Szélesítés- és túlemeléskifuttatás elvégeztetése.

10


– Tengelypontok magasságának és a keresztszelvények terepvonalának megadása. • Nyomtatás – Helyszínrajzi f˝oelemek, kit˝uzési adatok, írott hossz-szelvény, egyéb listák nyomtatása. • Ablakok – Megnyitott alablakok közötti váltás. – Megnyitott alablakok egymás mellé/alá rendezése. – [Hossz + kereszt] parancs – Hossz-szelvény és Keresztszelvény ablakok aszimmetrikus egymás alá helyezése.

A grafikus alablakok megnyitásakor megjeleno˝ további menüket és parancsokat az adott ablak bemutatásánál részletezzük.

2.3. Eszköztár A f˝oablak menüsora alatt helyezkedik el az eszköztár. Az eszköztár – a menüsorhoz hasonlóan – az éppen aktív alablaktól függo˝ en különböz˝o nyomógombokat tartalmaz. A program indításakor rendelkezésre álló és késo˝ bb is mindig elérhet˝o gombok és azok funkciói:

– Új projekt. – Projekt megnyitása. – Projekt mentése. – Helyszínrajz ablak megnyitása/aktiválása. – Hossz-szelvény ablak megnyitása/aktiválása. – Keresztszelvény ablak megnyitása/aktiválása. – Földtömegszámítás ablak megnyitása/aktiválása.

A grafikus alablakok megnyitásakor megjeleno˝ további nyomógombok funkcióit az adott ablak bemutatásánál részletezzük.

2.4. PROJEKTEK HASZNÁLATA

11

2.4. Projektek használata A program az útterv összes adatát az ún. projekt-fájlban tárolja. A program indulásakor egy üres projekt fogad minket. Már létezo˝ projekt megnyitása a [Fájl] / [Projekt megnyitása] menüparanccsal, az ikonnal vagy a + billenty˝ukombinációval történhet. A projekt mentéséhez a [Fájl] / [Projekt mentése] menüparancs, a ikon, vagy a +<S> billenyt˝ukombináció közül választhatunk. A projekt új néven történ˝o elmentése a [Fájl] / [Projekt mentése másként] menüpont segítségével oldható meg. A projekt jellemz˝oit tartalmazó ablak (2.1. ábra) megnyitása a [Fájl] / [Projekt jellem˝ menüpont segítségével történik. Itt a következo˝ jellemz˝oket állíthatjuk be: zoi] Név: A projekt neve. Cég: A tervez˝o cég neve. Tervez˝o: A tervez˝o személy neve. Szelvényezés: A szelvényezési mód (méter/hektométer/kilométer) kiválasztása. Kezd˝o szelvény: Az els˝o keresztszelvény szelvényezési értéke.

2.1. ábra. A Projekt beállítások ablak

2.5. Mintakeresztszelvény tervezése A mintakeresztszelvény adatinak megadása a Mintakeresztszelvény ablakban (2.2. ábra) történik; az ablak a [Tengelypontok] / [Mintakeresztszelvény megadása] menüparanccsal nyitható meg. A Mintakeresztszelvény ablakban a következo˝ jellemz˝ok adhatók meg: • Burkolat szélessége, • padkaszélesség, • rézs˝uk meredeksége, • pályaszerkezet vastagsága, az x érték, • pályafelek és a padka d˝olése egyenesben. A hosszméretek megadása m dimenzióban, a pályafél és padka d o˝ lése %-ban történik. A rézs˝uk meredeksége a ctg α érték szerint adható meg (pl. a 4/4-es rézs˝u 1, az 5/4-es 1,25 stb.).

12


2.2. ábra. A Mintakeresztszelvény ablak

2.6. Helyszínrajzi tervezés A Helyszínrajz ablak megnyitása a nyomógombbal, az billenty˝uvel, vagy a [Nézetek] / [Helyszínrajz] menüparanccsal lehetséges. Az ablak a 2.3. ábrán látható.

2.6.1. Tájékozódás a helyszínrajzon Az ablakban a szálkeresztet az egérrel mozgathatjuk. A bal alsó sarokban a kurzor aktuális pozíciója látható, méter mértékegységben. A nézo˝ pont eltolása (pan) a jobb egérgomb lenyomásával és az egér mozgatásával történik. Az egér segítségével a nagyítás mértékét is megváltoztathatjuk (zoom), ehhez a <SHIFT> billenty˝u és a jobb egérgomb nyomvatartása mellett kell a kurzort fel-le mozgatni. Amennyiben a felhasználó görg˝ovel felszerelt egérrel rendelkezik, a zoom mértékét a görgo˝ használatával is módosíthatja. Az eszköztárban megjelen˝o, nagyítót ábrázoló nyomógombok funkciói: – Nagyítás akkorára, hogy a teljes helyszínrajzi ábra elférjen az ablakban. – Nagyítás ablak segítségével (a kinagyítandó terület közepének, majd terjedelmének kijelölésével). – Nagyítás növelése. – Nagyítás csökkentése.

2.6.2. A Helyszínrajz ablak fóliái A helyszínrajzon lév˝o összes rajzelem valamelyik fólián helyezkedik el; egy-egy fóliára a valamilyen szempontból összetartozó rajzelemek kerülnek. Egy új projekt létrehozásakor a következ˝o, nem törölhet˝o fóliák állnak rendelkezésünkre: • Terepmodell

13

2.6. HELYSZÍNRAJZI TERVEZÉS

2.3. ábra. A Helyszínrajz ablak • Sokszögvonal • Semleges vonal • Egyenesek • Ívek • Átmeneti ívek • Tengelypontok A Helyszínrajz ablak Fóliák alablaka az eszköztárban található nyitható meg. A Fóliák ablakot a 2.4. ábra mutatja.

nyomógombbal

2.4. ábra. A Helyszínrajz Fóliák alablaka A Fóliák párbeszédablakban a következo˝ m˝uveletek végezhet˝ok el: • Fólia ki- illetve bekapcsolása: a fólia neve el˝otti jelöl˝onégyzettel.

14


• Fólia jellemz˝oinek módosítása: jobb klikk a fólia nevén, majd az elo˝ ugró menü megfelel˝o parancsának kiválasztása. A következo˝ jellemz˝oket tudjuk megváltoztatni: – Fólia neve. – Rajzelemek színe. – Vonalvastagság – Vonaltípus. – Pont rajzelemek magasságának, illetve a pontok nevének megjelenítése.

• Új fólia létrehozása: Az Új fólia gomb segítségével.

• Fólia törlése: A Fólia törlése gomb megnyomásával. 2.6.3. Sokszögvonal A terepi felvétel és a kit˝uzés egyaránt a semleges vonalat (illetve az út leend o˝ tengelyét) követ˝o sokszögvonalra támaszkodva történik. A sokszögvonalat alkotó sokszögpontok koordinátáit, illetve nevét a Sokszögpontok ablakban (2.5. ábra) adjuk meg.

2.5. ábra. A Sokszögpontok ablak Az ablakban táblázatos formában láthatók a sokszögpontok. Az egér bal gombjával kiválasztott sokszögpont sorának adatai megjelennek a táblázat alatti mez o˝ kben, ahol lehet˝oség nyílik azok módosítására. Új sokszögpontot az Új gombbal hozhatunk létre, míg a kiválasztott sokszögpont a Töröl gombbal törölhet˝o. 2.6.4. Semleges vonal A semleges vonal pontjainak (az ún. Boose-pontoknak) a megadása abszolút koordinátákkal, vagy a sokszögvonalra támaszkodva történik. A koordinátákat, vagy a legközelebbi sokszögoldalra vonatkoztatott derékszög˝u összrendez o˝ ket a Boose-pontok egyéb jellemz˝oivel együtt a Semleges vonal pontok ablakban (2.6. ábra) adjuk meg. Az ablakban a Boose-pontok adatai táblázatos formában jelennek meg. A kiválasztott pont jellemz˝ojét a megfelel˝o cellán történ˝o dupla klikkeléssel, majd az új érték

15


2.6. ábra. A Semleges vonal pontok ablak megadásával tudjuk megváltoztatni. Azt a sokszögoldalt, amelyre a derékszög˝u összrendez˝oket vonatkoztatjuk, egy listából választhatjuk ki. Amennyiben abszolút koordinátákat adunk meg, akkor a sokszögoldalakat tartalmazó lista els o˝ , „ - - - ” feliratú elemét választjuk ki; az X koordináta az Eta, az Y koordináta pedig a Kszi oszlopba kerül. A derékszög˝u összrendez˝ok értelmezése:

Eta: a kezd˝o- és végpontjával megadott sokszögoldalon felmérendo˝ hossz, amelynek el˝ojele a szelvényezés irányában pozitív, ellenkezo˝ leg negatív. Kszi: az Eta irányára mer˝olegesen felmérend˝o érték, el˝ojele a szelvényezés irányában állva jobbra pozitív, balra negatív.

Új pont , pont törlésére a Pont törlése gomb Új semleges vonal pont létrehozására az szolgál. A semleges vonal korrekt kirajzolása érdekében a Boose-pontok megadásánál figyeljünk a helyes sorrendre!

2.6.5. Tereppontok A tereppontok megadása a semleges vonal pontoknál leírtakhoz hasonlóan történik. A Tereppontok ablak (2.7. ábra) felépítése megegyezik a Semleges vonal pontok ablakéval. Nincs különbség az adatok bevitelének és módosításának módjában sem, a tereppontok esetében azonban meg kell adnunk azt is, hogy a pont a Helyszínrajz ablak melyik fóliájára kerüljön. Tereppontot az automatikusan generált fóliákra nem helyezhetünk, ezért a tereppontok bevitele el˝ott készítenünk kell legalább egy új fóliát (lásd a 2.6.2. A Helyszínrajz ablak fóliái alfejezetben).

16


2.7. ábra. A Tereppontok ablak 2.6.6. Rajzoló és szerkeszt˝o parancsok Vonal rajzolása A helyszínrajzon rajzolhatunk is, jelenleg még csak egyenes szakaszokat ([Rajz] / [Vonal]). Vonalak rajzolására a tereppontok összekötésénél lehet szükségünk (földút, nyiladék széle, leend˝o lejáró tengelye stb.). A rajzolás mindig az aktív fóliára történik. Tereppontok összekötésénél el˝onyös, ha a Helyszínrajz ablak státuszsorában lévo˝ Igazít gomb benyomott állapotban van, ilyenkor ugyanis a vonal rajzolásakor a kezd o˝ -, illetve végpont a szálkereszthez közel eso˝ terepponthoz lesz csatlakoztatva. Vonal törlése A kijelölt vonal a billenty˝uvel törölhet˝o. Párhuzamos húzása Az egyenes szakaszok önmagukkal párhuzamosan eltolhatók, ennek lépései: 1. [Szerkesztés] / [Párhuzamos] menüparancs. 2. A párhuzamos eltolás távolságának megadása. 3. Az egyenes szakasz kijelölése. 4. Az eltolás irányának megadása. (Bal klikk az eredeti vonal megfelel o˝ oldala mellett.) A távolság megadása után a kurzor alakja megváltozik (négyzet alakot vesz fel), jelezve ezzel, hogy a program egyenes szakasz kijelölésére vár. A m˝uvelet után a megadott távolságra további egyenesek is eltolhatók; a parancs az <ESC> billenty˝uvel szüntethet˝o meg. Távolság mérése


17

Távolság méréséhez a [Szerkesztés] / [Távolság mérése] menüparancsot kell választani, majd a lemérend˝o szakasz két végpontját az egérrel kijelölni. A kezdo˝ pont kijelölése után a kurzor mellett megjelenik a kezdo˝ pont és a kurzor közötti vízszintes távolság. A végpont megadása után a szakasz távolsága a státuszsor alján is láthatóvá válik. A távolságmérés a menüparancs kiadása nélkül, egyszer˝ubben is elvégezhet o˝ ; ehhez a lemérend˝o szakasz kezd˝opontját a billenty˝u lenyomásával együtt kell kijelölni (a továbbiak megegyeznek az el˝obbiekben ismertetett eljárással).

2.6.7. Helyszínrajzi f˝o- és mellékelemek A helyszínrajzi tengely egyenesekb˝ol (helyszínrajzi f˝oelemek) és az o˝ ket összeköt˝o ívekb˝ol és átmeneti ívekb˝ol (helyszínrajzi mellékelemek) áll. A mellékelemek mindig az o˝ ket megel˝oz˝o f˝oelemhez vannak rendelve. A helyszínrajzi tengely tervezésekor el˝oforduló m˝uveletek: Új f˝oelem beillesztése ˝ ˝ 1. [Foelemek] / [Foelem hozzáadása] menüparancs. 2. Az új egyenes kezd˝opontjának, majd végpontjának grafikus megadása (bal klikk). ˝ A [Foelem hozzáadása] parancs újabb kiadása nélkül egymás után több egyenest is beilleszthetünk, a parancs hatása az <ESC> billenty˝u leütésekor sz˝unik meg. F˝oelem kijelölése Bal klikk az egyenes fölött. F˝oelem helyzetének grafikus módosítása A kijelölt f˝oelem kezd˝o- és végpontján, illetve a közepén ún. fogódobozok jelennek meg; az egyenes helyzete ezek segítségével módosítható. F˝oelem törlése 1. Egyenes kijelölése. 2. Jobb klikk az egyenesen. 3. Az el˝ougró menü [F˝oelem törlése] pontjának kiválasztása.

18


F˝oelem beszúrása 1. A beillesztend˝o f˝oelemet követ˝o f˝oelem kijelölése. ˝ ˝ 2. [Foelemek] / [Foelem beszúrása] menüparancs. 3. Új f˝oelem kezd˝o- és végpontjának kijelölése. Ívek megadása 1. Az ívet megel˝oz˝o egyenes kijelölése. 2. Dupla klikk az egyenesen, vagy az eszköztár

gombjának megnyomása.

˝ és mellékelem jellemzoi ˝ ablakban (2.8. ábra) az ív jel3. A megjelen˝o Folemz˝oinek megadása.

4. A párbeszédablak Alkalmaz gombjával (vagy az <ENTER> billenty˝u leütésével) a módosítások elfogadtatása.

5. A párbeszédablak bezárása. (Ok vagy .) ˝ és mellékelemek jellemzoi ˝ ablakot nem zárjuk be, akkor a párbeszédHa a Foablak egy másik f˝oelem kijelölésekor az újonnan kijelölt f˝oelem és az azt követ˝o mellékelem jellemz˝oit fogja mutatni. ˝ és mellékelem jellemzoi ˝ párbeszédablakban az egyenes koordinátáit is A Fomódosíthatjuk.

˝ és mellékelem jellemzoi ˝ ablak 2.8. ábra. A FoÍvek összetolása 1. A két ív közötti egyenes kijelölése. 2. Jobb klikk a kijelölt egyenesen. 3. Az el˝ougró menü [Ívek összetolása] almenüjének a) tiszta körívek esetében az [Ívsugár módosításával] menüpontjának [1. ív módosítása] vagy [2. ív módosítása] parancsa, b) átmeneti íves körívek esetében az [Átmeneti ívek módosításával] menüparancsa.

19


2.6.8. Szelvényezés Automatikus szelvényezés A teljes tengely automatikus beszelvényeztetése a [Tengelypontok] / [Szelvényezési értékek számítása] menüparanccsal, vagy a + billenty˝ukombinációval történik. A szelvénypontok közötti távolságot a program az ívsugár függvényében választja meg. Egyenes (vagy ív) újraszelvényezése 1. Az újraszelvényezend˝o egyenes (ív esetén az azt megel˝oz˝o egyenes) kijelölése. 2. Jobb klikk a kijelölt egyenesen. 3. Az el˝ougró menü [Egyenes újraszelvényezése] (vagy [Ív újraszelvényezése]) menüparancsa. 4. Az egyenesen (íven) lév˝o részletpontok új számának megadása.

2.9. ábra. A Tengelypontok és a Speciális pontok ablak Speciális pontok A speciális pontok megadása a Speciális pontok ablakban (2.9. ábra) történik. A párbeszédablakot a [Tengelypontok] / [Speciális pontok listája] menüparanccsal lehet megjeleníteni.

Új speciális pont megadására az Új , speciális pont törlésére a Törlés gomb szolgál. A kiválasztott speciális pont adatainak (pont jele és szelvényezési értéke) módosításához a táblázatban a megfelel˝o cellán kell duplán kattintani, majd az új értéket megadni. Tengelypontok listája A tengelypontok listája a Tengelypontok ablakban (2.9. ábra) tekinthet o˝ meg; az ablak a [Tengelypontok] / [Tengelypontok listája] menüponttal nyitható meg. Az ablakban módosíthatjuk az egyes tengelypontok jelét, illetve megadhatjuk a tengelypont

20


tengerszint feletti magasságát (dupla klikk a megfelelo˝ cellán). Tengelypont a Törlés gombbal törölhet˝o a listából. Kituzési ˝ tömb megadása A kit˝uzési tömbben azt adjuk meg, hogy az egyes tengelypontok (derékszög˝u összrendez˝os) kit˝uzése melyik sokszögoldalról történjen. Az adatok a Kituzési ˝ tömb ablakban (2.10. ábra) adhatók meg. Az els o˝ , Szelv. érték oszlopban adható meg a második, Oldal mezo˝ ben szerepl˝o sokszögoldalról kit˝uzend˝o legnagyobb szelvényezési érték.

2.10. ábra. A Kituzési ˝ tömb ablak

2.7. Felületmodell használata 2.7.1. A felületmodell felépítése A programmal lehet˝oségünk nyílik a terepet reprezentáló felületmodell használatára. A felületmodell szabálytalan háromszögháló (TIN) felépítés˝u, azaz a terepet annak ismert koordinátájú pontjaira feszített síklapokkal modellezzük. A háromszögek elhelyezkedését a Terepmodell fólia bekapcsolásával tekinthetjük meg. Az Erdútterv program teljes érték˝u verziójával a felületmodellt alkotó pontok, illetve a pontokra fektetett háromszögek .dxf formátumú fájlból történ o˝ importálása is megoldható; az oktatási verzióval csak a programhoz mellékelt mintafeladatban, illetve a hallgatói feladatokban lehet a felületmodellezo˝ funkciókat kipróbálni.

2.7.2. Szintvonalak generálása és megjelenítése A terep helyszínrajzi bemutatásához a legkézenfekvo˝ bb megoldás a szintvonalas ábrázolás. Szintvonalak generálása a [Geodézia] / [Terepmodell] / [Szintvonalak generálása] menüparancs kiadásával, majd a megjeleno˝ párbeszédablakban a szintvonalak közötti magasságkülönbség megadásával lehetséges.

2.8. HOSSZ-SZELVÉNY TERVEZÉS

21

A szintvonalak akkor jelennek meg a Helyszínrajzon, ha a [Geodézia] / [Terepmodell] / [Szintvonalak látszanak] menüpont meg van jelölve (lásd a 2.11. ábrán).

2.11. ábra. A szintvonalak láthatóvá tétele

2.8. Hossz-szelvény tervezés 2.8.1. Hossz-szelvény terepvonal el˝oállítása A hossz-szelvény terepvonalának el˝oállításához a tengelypontok magasságának ismerete szükséges. A tengelypontok magasságát többféleképpen is meghatározhatjuk: 1. A felületmodellb˝ol számíttatjuk. Ezt a [Tengelypontok] / [Terepmagasságok meghatározása] / [Terepmodell segítségével] menüparanccsal, vagy a + leütésével tehetjük meg. A számítás el˝orehaladását a f˝oablak jobb fels˝o sarkában megjelen˝o folyamatjelz˝o mutatja. 2. Bevisszük a – kit˝uzött és beszintezett – tengelypontok szintezési értékeit. 2/1. A tengelypontok szintezett magasságát a Tengelypontok ablakban manuálisan adjuk meg. 2/2. A szintezési értékeket tartalmazó szöveges (.txt kiterjesztés˝u) fájl importálása. Ez funkció a [Tengelypontok] / [Terepmagasságok meghatározása] / [Import külso˝ fájlból] menüparancs segítségével érhet˝o el. A parancs hatására megjelen˝o Szintezési értékek importálása párbeszédablakban kell kiválasztani a megfelel˝o fájlt. A fájl formátumára vonatkozó tudnivalók: a) Minden sor egy tengelypont szelvényezési értékét és magasságát tárolja. b) Az els˝o oszlopban a szelvényezési érték szerepel (méter dimenzióban), a tizedeshelyet „ . ” vagy „ , ” egyaránt jelölheti. c) A második oszlopba az adott szelvényezési érték˝u tengelypont magassága kerül. d) A két értéket egy tabulátor karakter választja el egymástól. A fájlban nem szerepl˝o tengelypontok magassága 0,00 marad! (Ezen a 2/1. pontban leírtak szerint tudunk segíteni.)

22


2.12. ábra. A Hossz-szelvény ablak a hossz-szelvény terepvonallal 2.8.2. A Hossz-szelvény ablak A Hossz-szelvény ablak az eszköztár gombjával, az funkcióbillenty˝uvel, vagy a [Nézetek] / [Hossz-szelvény] meüponttal nyitható meg. Az ablak a 2.12. ábrán látható. Az ablakon belüli tájékozódás, a kép eltolása és zoomolása megegyezik a Helyszínrajznál leírtakkal (lásd 2.6.1. pont); azzal a különbséggel, hogy a státuszsorban a szálkereszt szelvényezési értéke és magassága jelenik meg.

2.8.3. Hossz-szelvény f˝o- és mellékelemek A hossz-szelvény pályavonalat – a helyszínrajzi tengelyhez hasonlóan – f o˝ - és mellékelemek sorozatából építjük fel. Az egyenlejtés˝u egyeneseket tekintjük f o˝ elemnek, az o˝ ket összeköt˝o lekerekít˝o ívek a mellékelemek. Az egyenlejtés˝u egyenes helyzetének rögzítéséhez az egyenes egy pontjának szelvényezési értékét és magasságát, illetve az egyenes (%-ban kifejezett) meredekségét adjuk meg. A lekerekít˝o ívet annak sugarával adjuk meg; a lekerekíto˝ ívre es˝o pontok magasságának meghatározásakor a program az ívet másodfokú parabolával közelíti. F˝oelemek hozzáadása ˝ ˝ 1. [Foelemek] / [Foelem hozzáadása] penüparancs. 2. Az egyenlejtés˝u egyenes fix pontjának grafikus megadása (bal klikk).

23

2.9. KERESZTSZELVÉNYEK TERVEZÉSE

3. Az egyenlejtés˝u egyenes meredekségének grafikus bállítása az egér segítségével, majd helyzetének rögzítése (újabb bal klikk). F˝oelem kijelölése Bal klikk az egyenlejtés˝u egyenesen. F˝oelem törlése ˝ ˝ A kijelölt f˝oelem a [Foelemek] / [Foelem törlése] menüparanccsal törölhet˝o. Mellékelemek megadása A mellékelemek a hossz-szelvény esetében is az o˝ ket megel˝oz˝o f˝oelemhez rendelve tárolódnak, ezért módosításuk is a megelo˝ z˝o f˝oelemmel együtt lehetséges. A mellékelem megadásához/módosításához a következo˝ ket kell tennünk: 1. A mellékelemet megel˝oz˝o f˝oelem kijelölése. ˝ és mellékelem jellemzoi ˝ pár2. Dupla kattintással a Hossz-szelvény ablak Fobeszédablakának (... ábra) megnyitása.

3. Az ívsugár módosítása, majd a módosítás elfogadtatása az Alkalmaz gomb megnyomásával vagy az <Enter> leütésével.

˝ és mellékelem jellemzoi ˝ párbeszédablaka 2.13. ábra. A Hossz-szelvény FoF˝o- és mellékelemek módosítása ˝ és mellékeAz egyenlejtés˝u egyenesek és a lekerekíto˝ ívek jellemz˝oit szintén a Fo˝ ablakban változtathatjuk meg. lem jellemzoi A megfelel˝o mez˝ok tartalmának módosítása Alkalmaz gombbal elfogadtatni!

után ne felejtsük el a változtatásokat az

2.9. Keresztszelvények tervezése 2.9.1. Keresztszelvény-terepvonalak elo˝ állítása A keresztszelvények terepvonalának elo˝ állítására több lehet˝oség is adódik:

24


1. A terepvonalakat a felületmodellb˝ol számíttatjuk ([Tengelypontok] / [Keresztszelvény-terepvonalak] / [Felületmodell segítségével]). 2. A terepvonalak manuális bevitele (keresztszelvény-felvételi jegyz o˝ könyv számítógépre vitele): 2/1. A [Tengelypontok] / [Keresztszelvény-terepvonalak] / [Terepvonalak felvétele] menüparancs kiadása.

2.14. ábra. A Keresztszelvények felvétele staflival ablak

2/2. A Keresztszelvények felvétele staflival ablakban a keresztszelvényfelvételi jegyz˝okönyv bevitele. A 2.14. ábrán látható ablakban a következo˝ képpen adhatjuk meg a terepvonalakat: • Az ablak bal fels˝o sarkában található legördül˝o listából választható ki a módosítandó keresztszelvény. • Az ablak fels˝o, középs˝o részén lév˝o csúszkával a nagyítás mértéke változtatható.

• A Törlés gombbal az adott keresztszelvény terepvonala törölhet o˝ . • Az ablak közepén a keresztszelvény terepvonalának ábrája látható. • Az ábra fölött a bal, illetve a jobb oldalon látható két-két gomb rendre a tengely bal, illetve jobb oldalára es˝o terepvonal bevitelére szolgál. Az Új fektetés gomb lenyomása után az új staflifektetés magassági leolvasái értékét adjuk meg (méter dimenzióban). A 4 m-es staflifektetésen belüli közbens˝o leolvasások adatait (a tengelyt˝ol, vagy a legutóbbi fektetés végét˝ol mért vízszintes távolság és a magassági leolvasás) a Közbenso˝ leolvasás gomb megnyomása után adhatjuk meg. • A bal és jobb oldali terepvonalak megadása után a keresztszelvényterepvonalat a Mentés gombbal rögzíthetjük.

2.9. KERESZTSZELVÉNYEK TERVEZÉSE

25

2.9.2. A muszelvény-kontúrok ˝ el˝oállítása A [Tengelypontok] / [Keresztszelvények=mintakeresztszelvény] menüparancs hatására a tengelypontok összes jellemzo˝ je a mintakeresztszelvényben megadott értéket veszi fel. A szélesítések és túlemelések számíttatása a [Tengelypontok] menü [Szélesítések számítása], illetve [Túlemelések számítása] parancsaival végezheto˝ el.

2.9.3. A Keresztszelvény ablak

2.15. ábra. A Keresztszelvény ablak A Keresztszelvény ablak az eszköztár nyomógombjával, az funkcióbillenyt˝uvel, vagy a [Nézetek] menü [Keresztszelvény] parancsával nyitható meg. Az ablakot a 2.15. ábra mutatja. Az ablak bal fels˝o sarkában található legördül˝o listából választható ki az aktuális keresztszelvény. A lista alatti csúszkával a nagyítás mértéke szabályozható. Az ablak közepén a keresztszelvény ábrája látszik; az ábrán fel van tüntetve a terepvonal, a humuszszint, a m˝uszelvény és a pályaszerkezet kontúrja a (kiegyenlít o˝ ) földm˝uszinttel, a szélesítések mértéke, a pályafelek do˝ lése, illeve a töltési és bevágási területek nagysága. Ha a Keresztszelvény és a Hossz-szelvény ablak is meg van nyitva, akkor az aktuális keresztszelvény helye a hossz-szelvényen (vastag sárga vonallal) kiemelve látszik. A két ablak optimális elhelyezése érdekében ilyenkor érdemes kiadni az [Ablakok] menü [Ablakok - Hossz + Kereszt] parancsát. Az aktuális keresztszelvény kiválasztására szolgáló legördülo˝ lista melletti gombot lenyomva a Keresztszelvény ablakban megjelennek a keresztszelvény jellemz o˝ inek módosítására szolgáló vezérl˝ok. Az alábbiakban ezek rövid bemutatására kerül sor:

26


• Árok meghatározása legördül˝o lista: Az árok kirajzolásának módját szabályozza. A lehet˝oségek: 1. Automatikusan – A program dönti el, hogy árkot, vagy töltést rajzoljon-e. (Árokmélység a mintakeresztszelvény szerint.) 2. Manuálisan – A program mindenképpen árkot rajzol, az árok mélysége az Árok mélysége mez˝oben adható meg. 3. Kinyitás – A program kinyitást rajzol. A kinyitás meredeksége a Kinyitás meredeksége mez˝oben adható meg (% dimenzióban); a kinyitás elo˝ tti töltés magassága az Árokmélység mez˝o szerint alakul. • Az Árok mélysége, Kinyitás meredeksége, Burkolat szélessége mezo˝ kben az adott értékeket adhatjuk meg. • Az Árokrézsu, ˝ Töltési rézsu, ˝ Bevágási rézsu˝ mezo˝ k mindkét oldalra vonatkoznak, mértékegységük m/m. • Amennyiben a mintakeresztszelvény többféle pályaszerkezetet is tartalmaz, azok közül a Pályaszerkezet legördül˝o listából választhatunk; az oktatási verzióban azonban csak egyféle pályaszerkezet adható meg.

Az ablakon belüli (tehát nem a f˝oablak eszköztárában lév˝o) gombot megnyomva a Helyszínrajz ablakban az aktuális keresztszelvény kerül a középpontba.

2.10. Hosszirányú vízelvezetés tervezése A program kezdetben eldönti, hogy a keresztszelvényekben hol rajzoljon töltést, és hol árkot. Az árok rajzolása a mintakeresztszelvényben megadott árokmélységgel történik. Sok esetben az automatikusan el˝oállított árokmélység nem felel meg, ezért azon módosítanunk kell. Jellemz˝oen az alábbi esetekben változtatunk az automatikusan meghatározott árokmélységen: • Ha a program a völgy fel˝oli oldalra egy viszonylag sekély árkot rajzol, akkor érdemes megfontolni annak kinyitását. Ez akkor javasolható, ha a völgy fel o˝ li oldalon nem tervezünk folyamatos árkot, és ha a kinyitás nem növeli meg jelent˝osen a bevágási területet. • Gyakran el˝ofordul, hogy a hegy fel˝oli oldalon – a magasabb töltés miatt – a program nem rajzol árkot. Természetesen ezekben az esetekben is – hiszen a víz ráfolyik a m˝uszelvényre – közbe kell avatkoznunk. • Mivel ívekben a szélesítés és túlemelés miatt az árokfenék esése nem folyamatos, az árokfenék-vonalakat ki kell egyenlítenünk.

2.10. HOSSZIRÁNYÚ VÍZELVEZETÉS TERVEZÉSE

27

Az árokfenék-kiegyenlítés megkezdése elo˝ tt az automatikusan meghatározott mélység˝u árkok helyzetét fel kell hordani a hossz-szelvényre, hogy az egyenlejtés˝u árokfenék-szakaszok meghatározásakor legyen mihez igazodnunk; ezt az [Árok] / [Jelenlegi árokfenék-szintek elmentése] menüparanccsal tehetjük meg. A parancs hatására a program a hossz-szelvényen a tengelypontokban nullkörökkel megjeleníti az árokmélységeket. A Hossz-szelvény ablak fóliáinak alapértelemezett beállításaival a bal oldali árokfenék-szintek piros, a jobb oldaliak zöld színnel vannak ábrázolva. Az árokfenék egyenlejtés˝u szakaszainak befektetésére szolgáló parancsok: • [Bal (Jobb) oldali árokfenék beillesztése]: A parancs kiadása után az egyenlejtés˝u árokfenék-szakasz kezdo˝ - és végpontját kell megadni. Az árokfenék-szakasz megadásánál a végpont a közeli keresztszelvényhez automatikusan csatlakozik. A bal oldali árokfenék piros szín˝u, rövid szaggatott vonallal; a jobb oldali zöld szín˝u, hosszú szaggatott vonallal; a mindkét oldali pedig fehér pontvonallal rajzolódik ki. • [Bal (Jobb) oldali árokfenék módosítása]: Azt határozza meg, hogy melyik oldali árokfenék-szakaszt lehet kijelölni. • [Bal (Jobb) oldali árokfenék-végponthoz illeszt]: Kijelölt állapotában a jobb (bal) oldali árokfenék beillesztésekor az azonos szelvényezési érték˝u végpontok magassága megegyezik. A 2.16. ábra ezt próbálja meg szemléletesebben megmagyarázni. A két ábra a hossz-szelvény azonos szakaszát mutatja a jobb oldali (hosszan szaggatott) árokfenék-szakasz végpontjának lerakása el o˝ tt és után. Az els˝o ábrán a szálkereszt mutatja a kurzor aktuális pozícióját. (A kurzor az 1+14,00 hm szelvény el˝ott, és a bal oldali árokfenék-szakasz kezdo˝ pontja alatt helyezkedik el.) A második ábrán látható, hogy az árokfenék-szakasz végpont a lerakása után „ráugrik” az 1+14,00 hm szelvényre, illetve az innen induló bal oldali szakasz kezd˝opontjára.

2.16. ábra. A [Bal oldali árokfenék-végponthoz illeszt] menüpont hatása

• Árokfenék-szakasz kijelölése: Bal klikk a szakaszon. • Árokfenék-szakasz helyzetének módosítása: A kijelölt árokfenék-szakasz kezd˝o- és végpontja körül megjelen˝o fogódobozok segítségével történik. • Árokfenék-szakasz törlése: A kijelölt szakasz a billenty˝uvel törölhet o˝ .

28


• Mindkétoldali árokfenék-szakasz befektetése: Egy bal és egy jobb oldali szakasz elhelyezésével lehetséges; ha a szakaszok kezdo˝ - és végpontjainak koordinátái megegyeznek, akkor a program mindkétoldali árkot rajzol. A két szakasz ezután természetesen külön-külön a már leírtak szerint módosítható, illetve törölhet˝o.

2.11. Földtömegszámítás A földtömegszámítás elvégeztetéséhez, és a Földtömegszámítás ablak megjelenítéséhez a nyomógomb használható.

2.17. ábra. A Földtömegszámítás ablak A 2.17. ábrán látható ablakban két, tetszo˝ legesen megválasztott szelvényezési érték közötti szakasz földtömeg feleslege és hiánya, valamint annak elhelyezkedése látható. A vizsgált szakasz kezd˝o- és végszelvényét az ablak bal fels˝o sarkában lév˝o két legördül˝o listával lehet megadni. Az ablak fels˝o, középs˝o részén található csúszka a vertikális tor- zítás mértékének beállítására szolgál. A csúszkától jobbra elhelyezked o˝ Újraszámol gomb segítségével a földtömegszámítás újra elvégeztetheto˝ (pl. a hossz-szelvény módosítása után lehet rá szükség). A státuszsor els˝o két mez˝ojében a kurzor aktuális pozíciója (szelvényezési érték és felesleg/hiány), a harmadikban a teljes szakaszra vonatkoztatott felesleg/hiány érték jelenik meg. Az x tengely felett a felesleg, míg alatta a hiány értékek látszanak. A földtömegelosztás szempontjából az a kedvezo˝ , ha a hossz-szelvény-szer˝u görbe az x tengelyt gyakran metszi, illetve ha a metszéspontok közel vannak egymáshoz (ilyenkor rövidek a szállítási távolságok).

3. A MELLÉKELT MINTAFELADAT MEGOLDÁSA

29

3. A mellékelt mintafeladat megoldása 3.1. A feladat ismertetése A feladat megoldása során egy II. osztályú erdészeti feltáróút tengelytervét készítjük el. A fejezetben meglehet˝osen részletesen leírjuk az egymást követo˝ tervezési lépéseket, ezért javasoljuk, hogy a fejezetet a számítógép elo˝ tt ülve, a leírt lépéseket azonnal elvégezve tanulmányozza az Olvasó. A mintafeladat kiindulási adatait a program telepítésekor létrehozott könyvtárban (pl. C:/Program files/Erdut) található Minta.eup állomány tartalmazza. A projekt megnyitásához válasszuk a [Fájl] / [Projekt megnyitása] menüpontot! A fájl megnyitásának el˝orehaladását a f˝oablak jobb fels˝o sarkában megjelen˝o folyamatjelz˝o mutatja. Lehet˝oség szerint kerüljük a Minta.eup fájl módosítását! Ezt úgy érhetjük el, ha els o˝ megnyitása után a fájlt új néven elmentjük ([Fájl] / [Projekt mentése másként]). A Minta.eup állomány kezdetben a következo˝ adatokat tárolja: • Mintakeresztszelvény alapértelmezett adatai, • sokszögvonal, • semleges vonal, • tereppontok, • felületmodell, • a Helyszínrajz, a Hossz-szelvény és a Keresztszelvény ablakok fóliáinak jellemz˝oi (szín, vonaltípus, vastagság stb.). A feladat kiindulási adatai a következ˝o helyzetet modellezik: 1. A terepen felkerestük a semleges vonalat. 2. A terepen kit˝uztünk és bemértünk egy, a semleges vonalat kísér o˝ általános sokszögvonalat. 3. A sokszögvonalra támaszkodva méro˝ állomás segítségével bemértük a semleges vonal pontjait, a jellemz˝o tereppontokat (pl. keresztezett nyiladék szélei) valamint a terep modellezéséhez terepmodell pontokat is felvettünk. 4. A mérési eredmények kiértékelése után elo˝ álltak a sokszögpontok, a semleges vonal pontok, a tereppontok és a terepmodell pontok X ; Y ; Z koordinátái. 5. A terepmodell pontokra szabálytalan háromszöghálót fektettünk, így el o˝ állt a terepet reprezentáló felületmodell.

30


3.18. ábra. A Mintakeresztszelvény ablak

3.2. Mintakeresztszelvény megadása Az úttervezés els˝o lépéseinek egyike az egyenesben lévo˝ mintakeresztszelvény megtervezése. A mintakeresztszelvény f˝obb jellemz˝oinek megadásához válasszuk a [Tengelypontok] / [Mintakeresztszelvény megadása] menüparancsot! A megjeleno˝ Mintakeresztszelvény párbeszédablak megfelelo˝ mez˝oit – amennyiben szükséges – a 3.18. ábrán látható értékekre módosítsuk, majd az ablakot az Ok gombbal zárjuk be!

3.3. Helyszínrajzi tervezés 3.3.1. Áttekintés Nyissuk meg a Helyszínrajz ablakot az ikon, vagy az funkcióbillenty˝u segítségével, majd a könnyebb áttekintheto˝ ség kedvéért nagyítsuk teljes méret˝ure! A képerny˝on a semleges vonal és a sokszögvonal látható. A helyszínrajzi tengely tervezéséhez a semleges vonalat kísér˝o sokszögvonalra egyenl˝ore nincs szükségünk, ezért a Sokszögvonal fóliát kapcsoljuk ki! A eszköztár gombjára kattintva megjelenik a Fóliák ablak. A „Sokszögvonal” felirat melletti jelölo˝ négyzet kijelölt állapotát szüntessük meg, majd zárjuk be a Fóliák ablakot! (A gomb újbóli megnyomása vagy a Fóliák ablak gombja.) Próbáljunk meg tájékozódni a helyszínrajzon! A helyszínrajzi ábra eltolásához (pan) az egeret a jobb gomb nyomvatartása mellett kell elmozgatni; a nagyítás mértékének változtatása (zoom) a jobb egérgomb és a <SHIFT> együttes nyomvatartásával és az egér el˝ore-hátra mozgatásával lehetséges. A kurzor aktuális pozíciója az ablak alján lév˝o státuszsor bal oldalán látható.

3.3.2. Helyszínrajzi f˝oelemek elhelyezése A semleges vonalhoz igazodó helyszínrajzi tengely megtervezéséhez el o˝ ször a hely˝ ˝ színrajzi f˝oelemeket (egyenesek) fektetjük be. Ehhez válasszuk a [Foelemek] / [Foe-

31


3.1. táblázat. Helyszínrajzi f˝oelemek koordinátái

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kezd˝opont X;Y 2690,00 ; 1910,00 2624,00 ; 1778,00 2717,00 ; 1786,00 2738,00 ; 1678,00 2796,00 ; 1716,00 3241,00 ; 1646,00 3445,00 ; 1774,00

Végpont X;Y 2627,00 ; 1772,00 2740,00 ; 1772,00 2744,00 ; 1682,00 2852,00 ; 1727,00 3295,00 ; 1661,00 3448,00 ; 1808,00 3349,00 ; 1893,00

lem hozzáadása] menüparancsot! Az els˝o egyenes kezd˝opontjának (amely egyben az út eleje) koordinátái legyenek (X=2690,00 ; Y=1910,00)! Ehhez mozgassuk a kurzort a megadott koordinátájú pont fölé, majd klikkeljünk az egér bal gombjával! Az egyenes vége az (X=2627,00 ; Y=1772,00) környékén legyen, vagyis az elo˝ bbiek szerint bal klikk a megadott végpont fölött! Hasonlóképpen járjunk el a többi egyenes helyzetének rögzítésekor is, a koordinátákat a 3.1. táblázat tartalmazza. Megjegyzések ˝ ˝ . A [Foelemek] / [Foelem hozzáadása] parancs hatására a kurzor alakja megváltozik, jelezve ezzel, hogy a program az új fo˝ elem koordinátáinak grafikus ˝ megadására vár. A Foelem hozzáadása parancsot minden egyes f˝oelem beillesztése el˝ott ki kell adni. ˝ . A Foelem hozzáadása parancsot az <ESC> leütésével szüntethetjük meg, ekkor a kurzor alakja visszaváltozik az eredeti formájára. . Az egyenes kezd˝o- és végpontjának megadása között az egér bal gombját nem kell nyomvatartani! . A egyenes kezd˝o- és végpontjának megadásakor figyeljünk a haladási irányra, azaz a kezd˝opont lerakása mindig el˝ozze meg a végpont helyének kijelölését! . A kezd˝o- és végpont lerakása között a helyszínrajzot eltolhatjuk, valamint a nagyítás mértékét is szabadon megváltoztathatjuk.

3.3.3. Helyszínrajzi mellékelemek megadása A f˝oelemek helyzetének rögzítése után a következo˝ lépés az egyeneseket összeköt˝o ívek és átmeneti ívek megtervezése. A mellékelemek az o˝ ket megel˝oz˝o f˝oelemhez rendelve tárolódnak, így módosításuk is a megelo˝ z˝o f˝oelemhez kapcsolódva lehetséges. Az els˝o ív megadásához kattintsunk duplán az elso˝ egyenesen! Ennek hatására meg˝ és mellékelem ˝ ablak (3.19. ábra). Az ablakban a megfelelo˝ jelenik a Fojellemzoi mez˝ok módosítása után az Alkalmaz gomb segítségével (vagy az <Enter> leütésével)

32


˝ és mellékelem jellemzoi ˝ ablak 3.19. ábra. A Fo3.2. táblázat. Helyszínrajzi mellékelemek adatai

1. 2. 3. 4. 5. 6.

p R p 25,00 25,00 25,00 25,00 25,00 25,00 25,00 25,00 25,00 – 100,00 – – 300,00 – – 70,00 –

fogadtassuk el a változtatásokat! A gomb lenyomása után a helyszínrajzon az ív az aktuális értékek szerint változik. A következo˝ ív módosításához a helyszínrajzon jelöljük ˝ és mellékeleki a következ˝o egyenest (bal klikk az egyenesen), ennek hatására a Fo˝ ablak az újonnan kijelölt f˝oelemet követ˝o ív adatait fogja mutatni. Az mek jellemzoi ˝ és mellékelemek jellemzoi ˝ ablakot az Ok gombbal összes ív megadása után a Fozárjuk be! A mintafeladat íveinek adatait a 3.2. táblázat mutatja.

3.3.4. F˝o- és mellékelemek grafikus módosítása Eddigi tevékenykedésünk eredményeképpen elo˝ állt a helyszínrajzi tengely egy lehetséges variációja. Ezt nem fogadjuk el végleges verziónak, egy kicsit még finomítunk rajta. Nagyítsunk rá az út elejére úgy, hogy a 3.20. ábrához hasonlót lássunk a képerny o˝ n! Az els˝o két átmeneti íves ív közötti rövid egyenest kiejtjük, vagyis – ellenirányú ívekr o˝ l lévén szó – inflexiós ívkombinációt alakítunk ki. Az ívek összetolásához a következ˝o lépéseket kell végrehajtani: 1. A két ív közötti f˝oelem kijelölése (bal klikk az egyenesen). 2. Jobb klikk az egyenes fölött, aminek hatására egy elo˝ ugró menü t˝unik fel.


33

3.20. ábra. A helyszínrajzi tengely részlete 3. Az el˝ougró menü [Ívek összetolása] / [Átmeneti ívek módosításával] menüparancsának kiválasztása. A fentiek hatására a második ív els˝o átmeneti íve „megnyúlt”, és a két ív közötti egyenes szakasz elt˝unt. Ugyanakkor látszik, hogy ezzel a módosult ívvel valami nincs rendjén – nevezetesen az, hogy a kis középponti szög miatt az átmeneti ívek végei összelógnak, azaz elt˝unt a tiszta körív. Állítsuk vissza az elo˝ z˝o állapotot (a 2. ív 1. átmeneti ívének paramétere legyen ismét 25,00), és próbálkozzunk valami mással! El o˝ ször megnöveljük az ív középponti szögét az egyenes helyzetének módosításával. Ehhez a következ˝oket kell tennünk: 1. Jelöljük ki az egyenest! 2. A megjelen˝o fogódobozok közül a képerny˝o tetejéhez közelebbit „fogjuk meg” (bal klikk), és mozgassuk arrébb! 3. Az egyenes másik végének helyzetén is módosítsunk! 4. A középs˝o fogódoboz segítségével az egyenest önmagával párhuzamosan is eltolhatjuk. 5. Ezeket a m˝uveleteket addig ismételgessük, amíg a helyszínrajzi tengely a 3.21. ábrához hasonló nem lesz! Ügyeljünk arra, hogy az els˝o ív második, valamint a második ív els˝o átmeneti íve között egy rövid egyenes szakasz mindenképpen maradjon!

34


3.21. ábra. A helyszínrajzi tengely az egyenes módosítása után Az egyenes új helyzetének rögzítése után a már megismert módszerrel toljuk össze a két ívet! Megjegyzések . Egyirányú tiszta körívek összetolása nem csak az átmeneti ívek módosításával, hanem valamelyik ív sugarának növelésével is lehetséges ([Ívek összetolása] / [Sugár módosításával]). . Az út egyenes szakasszal kezd˝odjön és egyenes szakasszal fejez˝odjön be! . A tiszta körívek el˝ott és után mindig legyen elegend˝o hosszúságú egyenes szakasz, amely mentén a túlemelés és a szélesítés kifuttatása elvégezhet o˝ ! . A helyszínrajzi tengely bármilyen módosítása után a tengelyt újra be kell szelvényezni!

3.3.5. A tengely beszelvényezése A helyszínrajzi tengely megtervezése után következo˝ teend˝onk az út f˝o- és részletpontjai szelvényezési értékeinek meghatározása. Ehhez válasszuk a [Tengelypontok] / [Szelvényezési értékek számítása] menüpontot, vagy üssük le a + billenty˝ukombinációt! A tengelypontok elhelyezkedésének megtekintéséhez kapcsoljuk be a „Tengelypontok” fóliát!

35


3.22. ábra. A beillesztett speciális pont A negyedik ívet követ˝o hosszú egyenesen a tengelypontokat egy kicsit „kiritkíthatjuk”, ehhez a következ˝oket kell tenni: 1. Egyenes kijelölése. 2. Jobb klikk az egyenesen. 3. El˝ougó menü [Egyenes újraszelvényezése] menüpont kiválasztása. 4. A párbeszédablakban az egyenesen lévo˝ tengelypontok új számának (ebben az esetben legyen mondjuk 12) megadása. A szóban forgó egyenes az o˝ t követ˝o ív elérése el˝ott keresztez egy nyiladékot. Az út és a nyiladék tengelyének találkozási pontjában – pl. lejáró tervezéséhez – célszer˝u egy részletpontot elhelyezni; ezt a következ˝oképpen tudjuk megoldani: 1. A képerny˝on mérjük le az egyenesen lév˝o utolsó részletpont és a nyiladék tengelyének távolságát! ([Szerkesztés] / [Távolság mérése], majd a lemérend o˝ szakasz két végponjának kijelölése az egérrel.) 2. Válasszuk a [Tengelypontok] / [Speciális pontok listája] menüparancsot!

3. A Speciális pontok listája ablakban nyomjuk meg az Új gombot! 4. A megjelen˝o párbeszédablakban adjuk meg az új tengelypont jelét (pl. LE), majd szelvényezési értékét (az el˝obb lemért távolság plusz az utolsó, egyenesen lévo˝ tengelypont szelvényezési értéke, jelen esetben ez 680,50)! 5. Zárjuk be a Speciális pontok listája ablakot! A tengely beszelvényezésével együtt a program automatikusan kiszámolja az ívekre és a kifuttatási szakaszokra es˝o tengelypontokban a szélesítés és túlemelés mértékét. A szélesítés és túlemelés értékeinek meghatározása bármikor elvégezhet o˝ a [Tengelypontok] menü [Szélesítések számítása] és [Túlemelések számítása] menüpontok segítségével (Erre például új speciális pont beillesztése után lehet szükség).

36


3.4. A felületmodell megjelenítése A Minta.eup projekt fájl tartalmazza a semleges vonal környékét reprezentáló felületmodellt is. Ennek a felületmodellnek a segítségével – a késo˝ bbiekben bemutatott lépéseken keresztül – tudjuk el˝oállítani a hossz-szelvény, valamint a keresztszelvények terepvonalát. A felületmodell síklapokból álló szabálytalan háromszögháló. A háromszögek elhelyezkedését a Helyszínrajzon megtekinthetjük, ehhez a Terepmodell fóliát kell bekapcsolnunk. Ahhoz, hogy a helyszínrajzon a domborzatról információt kapjunk, legcélravezet o˝ bb a szintvonalas ábrázolás. A felületmodellel lefedett terület szintvonalainak megjelenítéséhez a következ˝oket kell tennünk: 1. Válasszuk a [Geodézia] / [Terepmodell] / [Szintvonalak generálása] menüparancsot! 2. A párbeszédablakban adjuk meg a szintvonalak s˝ur˝uségét! 3. A Helyszínrajzon kapcsoljuk ki a Terepmodell fóliát! 4. Ügyeljünk arra, hogy a [Geodézia] / [Terepmodell] / [Szintvonalak látszanak] menüpont meg legyen jelölve!

37

3.5. HOSSZ-SZELVÉNY TERVEZÉS

3.23. ábra. A Hossz-szelvény ablak

3.5. Hossz-szelvény tervezés 3.5.1. Hossz-szelvény terepvonal el˝oállítása A hossz-szelvény terepvonal el˝oállításához válasszuk a [Tengelypontok] / [Terepmagasságok meghatározása] / [Terepmodell segítségével] menüparancsot, vagy a +<M> billenty˝ukombinációt! A számítás el˝orehaladását a f˝oablak jobb fels˝o sarkában megjelen˝o folyamatjelz˝o mutatja. Nyissuk meg a hossz-szelvény ablakot a ségével!

ikon, vagy az funkcióbillenty˝u segít-

Az ablakban a tájékozódás, nagyítás a Helyszínrajznál leírtakhoz hasonlóan történik. A kurzor aktuális koordinátái a státuszsor bal szélén láthatók. A Hossz-szelvény ablakot a 3.23. ábra mutatja.

3.5.2. Hossz-szelvény pályavonal tervezése Következ˝o teend˝onk a tengely magassági értelm˝u megtervezése. A hossz-szelvény pályavonalat hossz-szelvény f˝oelemek (egyenlejtés˝u egyenesek) és az o˝ ket összeköt˝o mellékelemek (lekerekít˝o ívek) alkotják. Az egyenlejtés˝u egyenesek helyzetének rögzítése egy pontjuk szelvényezési értékének és magasságának, valamint az egyenes meredekségének magadásával történik. Az ívek – a helyszínrajzhoz hasonlóan – az o˝ ket megel˝oz˝o f˝oelemhez vannak rendelve. A lekerekíto˝ vek számolásához a programnak a sugárértékeket kell megadni.

38


3.3. táblázat. Hossz-szelvény f˝o- és mellékelemek adatai

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szelvény Magasság Es/Em Sugár 0+00,00 410,75 +6,15% 800,00 5+84,50 435,40 -4,00% 3000,00 6+76,50 430,30 -6,40% 2000,00 7+98,50 424,60 -3,35% 3000,00 8+99,50 420,90 -5,90% 2000,00 10+35,50 413,45 -3,00% –

El˝oször fektessük be az egyenlejtés˝u egyeneseket: ˝ ˝ 1. [Foelemek] / [Foelem hozzáadása] menüpont. 2. A kurzort mozgassuk a 0+00,00 szelvényezési érték közelébe, a magasság 410,80 körül legyen! 3. Bal klikk a megadott pont felett. 4. Az egér mozgatásával az egyenlejtés˝u egyenes meredekségének megadása (Em:6,10%). 5. Bal klikk az egyenes helyzetének rögzítéséhez. 6. Ezeket a m˝uveleteket ismételjük meg sorban az összes fo˝ elemmel (3.3. táblázat)! A lekerekít˝o ívek megadásához a következ˝oket kell tennünk: 1. Kattintsunk duplán az els˝o f˝oelemen. 2. A megjelen˝o párbeszédablakban (3.24. ábra) adjuk meg a kijelölt egyenlejtés˝u egyenest követ˝o lekerekít˝o ív sugarát (3.3. táblázat)!

3. Az Alkalmaz gombbal fogadtassuk el a módosítást! 4. A többi ívet is hasonló módon adjuk meg!

˝ és mellékelem jellemzoi ˝ párbeszédablaka 3.24. ábra. A Hossz-szelvény Fo-

˝ 3.6. KERESZTSZELVÉNYEK ELOÁLLÍTÁSA

39

3.25. ábra. A Keresztszelvény ablak

3.6. Keresztszelvények el˝oállítása 3.6.1. Keresztszelvény terepvonalak A keresztszelvények terepvonalát a felületmodellbo˝ l számíttatjuk; ehhez válasszuk a [Tengelypontok] / [Keresztszelvény terepvonalak] / [Terepmodell segítségével] menüparancsot vagy a + billenty˝ukombinációt! A terepvonalak generálásának el˝orehaladását a már megismert folyamatjelz˝o mutatja; a számítások befejezéséig legyünk türelemmel!

3.6.2. Muszelvény-kontúrok ˝ el˝oállítása Kiindulásként a keresztszelvények f˝obb jellemz˝oi egyezzenek meg a mintakeresztszelvényben megadottal; ezt a [Tengelypontok] / [Keresztszelvények = mintakeresztszelvény] menüponttal érhetjük el. Ezek után végeztessük el a szélesítés és a túlemelés értékek számítását a [Tengelypontok] menü [Szélesítések számítása] és [Túlemelések számítása] menüpontjainak kiválasztásával! A Keresztszelvény ablakot a ikonra kattintva, vagy az funkcióbillenty˝uvel nyissuk meg! Az ablakot a 3.25. ábra mutatja. Megjegyzések . A Hossz-szelvény és a Keresztszelvény ablakok egymás alatti elhelyezéséhez válasszuk az [Ablakok] / [Ablakok - Hossz + Kereszt] menüpontot! . A Keresztszelvény ablak bal fels˝o sarkában található legördül˝o lista segítségével választhatjuk ki a megjelenítend˝o keresztszelvényt. . Az aktuális keresztszelvény helyzete a Hossz-szelvényen is látható (vastag sárga vonallal kiemelve). . Ha a Keresztszelvény ablak az aktív, akkor a szelvények között a <↑> – <↓> és a – billenty˝uk segítségével is navigálhatunk.

40


3.26. ábra. A Földtömegszámítás ablak

3.7. El˝ozetes földtömegszámítás A földtömegszámítás elvégzéséhez, és a Földtömegszámítás ablak megjelenítéséhez válasszuk a ikont! A megjelen˝o Földtömegszámítás ablak a a 3.26. ábrán látható.

3.8. A hossz-szelvény módosítása a földtömeg-elosztás figyelembevételével A 3.26. ábra szerint a teljes úthosszon jelento˝ sebb mennyiség˝u (mintegy 1000 m3 ) felesleg keletkezett; ennek csökkentését a hossz-szelvény módosításával oldjuk meg. Az els˝o nagyobb felesleg kb. az 1+00,00 és az 1+30,00 hm közötti szakaszon keletkezik, és a görbe az x tengelyt kés˝obb sem éri el. A kedvez˝obb állapot elérése érdekében el˝oször az els˝o egyenlejtés˝u egyenes (0+00,00 hm szelvény˝u) kontrollpontjának magasságát változtassuk 411,00 m-re, az egyenes emelkedését pedig 6,05%-ra! A föld tömegszámítás újbóli elvégeztetése után ( Újraszámol gomb) a Földtömegszámítás ábrája a 3.27. ábra szerintire módosul. (Természetesen az itt ismertetettek az Olvasó képerny˝ojén nem biztos, hogy pontosan azonos módon jelennek meg; ennek oka a helyszínrajz, ill. a hossz-szelvény (esetleg a mintakeresztszelvény!) kisebb eltéréseib˝ol adódhat.) Figyeljük meg, hogy a hossz-szelvény módosításával hogyan változnak az érintett keresztszelvények ábrái! A lehet˝o legkedvez˝obb földtömeg-eloszlás el˝oállításához a hossz-szelvény egyenlejtés˝u egyeneseit a fentiekhez hasonló módon módosítgassuk, „játsszunk el” a hosszszelvénnyel, hogy lássuk a változtatások földtömegre gyakorolt hatását!

3.9. VÍZELVEZETÉS MEGTERVEZÉSE

41

3.27. ábra. A Földtömegszámítás ablak a hossz-szelvény elso˝ módosítása után A hossz-szelvény átalakítása után a f˝oelemek jellemz˝oi a 3.4. táblázat szerintire módosulnak. 3.4. táblázat. Hossz-szelvény f˝o- és mellékelemek a változtatások után

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szelvény Magasság Es/Em Sugár 0+00,00 411,00 +6,06% 800,00 5+84,50 435,50 -4,00% 3000,00 6+76,50 430,35 -6,40% 2000,00 7+98,50 424,60 -3,35% 3000,00 8+99,50 421,00 -5,70% 2000,00 11+07,59 411,50 -2,60% –

3.9. Vízelvezetés megtervezése Ha a Keresztszelvény ablakban végignézzük a keresztszelvények ábráit, akkor láthatjuk, hogy a program automatikusan eldönti, hogy az adott keresztszelvény bal és jobb oldalán árkot, vagy töltést rajzoljon. Sok esetben az automatikusan el o˝ állított árokmélység nem felel meg, ezért azon módosítanunk kell. Jellemz o˝ en az alábbi esetekben változtatunk az automatikusan meghatározott árokmélységen: • Ha a program a völgy fel˝oli oldalra egy viszonylag sekély árkot rajzol, akkor érdemes megfontolni annak kinyitását. Ez akkor javasolható, ha a völgy fel o˝ li oldalon nem tervezünk folyamatos árkot, és ha a kinyitás nem növeli meg jelent˝osen a bevágási területet. • Gyakran el˝ofordul, hogy a hegy fel˝oli oldalon – a magasabb töltés miatt – a program nem rajzol árkot. Természetesen ezekben az esetekben is – hiszen a víz ráfolyik a m˝uszelvényre – közbe kell avatkoznunk.

42


• Mivel ívekben a szélesítés és a túlemelés miatt az árokfenék esése nem folyamatos, az árokfenék-vonalakat ki kell egyenlítenünk. Els˝o lépésként a kinyitások helyét fogjuk meghatározni. Lépkedjünk végig a keresztszelvényeken, és ahol a töltési oldalon a program sekély árkot rajzolt, ott végezzük el a kinyitást az alábbiak szerint: 1. Az ikonra kattintva jelenítsük meg a keresztszelvény jellemz o˝ inek módosítására szolgáló vezérl˝oket! 2. A tervezett kinyitáshoz tartozó oldalon az lasszuk az lehet˝oséget!

helyett vá-

3. Az ikon segítségével tüntessük el a vezérlo˝ elemeket és nézzük meg az eredményt! 4. A többi módosításra szoruló keresztszelvény esetében is hasonlóképpen járjunk el!

3.28. ábra. A keresztszelvény kinyitás elo˝ tt és után Az árokfenék-kiegyenlítés megkezdése elo˝ tt az automatikusan meghatározott mélység˝u árkok helyzetét fel kell hordani a hossz-szelvényre, hogy az egyenlejtés˝u árokfenék-szakaszok meghatározásakor legyen mihez igazodnunk; ezt az [Árok] / [Jelenlegi árokfenék-szintek elmentése] menüparanccsal tehetjük meg. A parancs hatására a program a hossz-szelvényen a tengelypontokban nullkörökkel megjeleníti az árokmélységeket. A Hossz-szelvény ablak fóliáinak alapértelemezett beállításaival a bal oldali árokfenék-szintek piros, a jobb oldaliak zöld színnel vannak ábrázolva. Az els˝o bal oldali árokfenék-vonal beillesztését a következo˝ képpen végezzük el: 1. Nyissuk meg a Hossz-szelvény és a Keresztszelvény ablakokat, majd rendezzük o˝ ket egymás alá az [Ablakok] / [Ablakok - hossz + kereszt] paranccsal! 2. Adjuk ki az [Árok] / [Bal oldali árokfenék beillesztése] menüparancsot! 3. Mozgassuk a kurzort a 0+00,00 hm szelvény közelébe, a magasság legyen kb. 410,50; ezután bal klikk.

3.9. VÍZELVEZETÉS MEGTERVEZÉSE

43

4. A szakasz végpontjának szelvényezési értéke legyen 0+58,00 hm, magassága 413,20! 5. A beillesztett szakasz által érintett keresztszelvények ábráit nézzük végig, hogy az esetleges hibákat kisz˝urjük. A teljes út hosszán hasonlóképpen végezzük el az árokfenék-kiegyenlítést!

AZ Erdútterv 1.0 ERDÉSZETI ÚTTERVEZŐ PROGRAM (OKTATÁSI VERZIÓ)

Recommend Documents