XX. évfolyam.
1905. márczius 1.
3. szám.
AZ ÉRDÉLYRÉSZI MÉHÉSZ-EGYLET SZAKKÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN HÓ
l.-ÉN.
Az erdélyrészi m é h é s z - e g y l e t tagjai a tagsági díjért kapják. Tagsági évi 4 korona. A lap szellemi részét érdeklő k ö z l e m é n y e k a szerkesztő nevére Kolozsvár, Király-utca 25 sz., reclamátiók, hirdetésekre vonatkozó megkeresések dr. Balázs Ferenc főtitkár J. hoz Kolozsvár, Honvéd-utca, a pénzküldemé ig nyek Zsögön Rácz Mihály egvl- pénztárnokhoz Kolozsvár, Mátyáskirály-tér Bánffy-palota intézendők. A K É Z I R A T O K A T NEM
dij r e n d e s tagok r é s z é r ő l
Hirdetés dija : Egyszeri hirdetésnél egész o l dal (187 négysz. cm.) 6 k., féloldal 3 k., ne gyed oldal 1 k. 50 f. Egyesületi tagok é s félé v e s hirdetőknek 10" - a l , egész e v e s hirdetők n e k 15° -al olcsóbb. A hirdetési dijak előre b e k ü l d e n d ő k az e g y e s ü l e t pénztárába. Cik keink átvétele csak a forrás („Méhészeti K ö z löny")tüzetes m e g j e l ö l é s é v e l van m e g e n g e d v e ADJUK VISSZA. 0
(l
Felelős szerkesztő: V á n y o l ó s M i k l ó s .
Egyesületi élet. Igazgató választmányunk első rendes választmányi ülését február hó 18 án t a r t o t t a m e g a szokott helyiségben az új választ mányi tagok nagy érdeklődése mellett E l n ö k ö l t : Geltsch Lajos igazgató alelnök, Jegyzett és előadott: D r . Balázs Ferencz főtitkár. Jelen v o l t a k : Dr. Davida L e ó , Zsögön Rácz Mihály, D r . Zsögön Béla, Dr. Ferencz József, Ványolós Miklós, L a d á n y i Kornél, Bencze Sándor (Virágosvölgy), Pálfy József, A d y Sándor, Szilágyi Márton, Zsigmond Gyárfás, Szentgyörgyi István, N a g y János, Deák Gyula, Ürmösy Jenő. Biedermann Ferencz és Györfy J á n o s . Elnök meleg szavakban üdvözölte az új választmányt, t ö m ö rülésre, kitartásra és munkálkodásra buzdítva az ülést megnyitja. Davida L e ó dr. egyetemi tanárnak, ki az egyesület érdeké ben fáradott, s t ö b b tagot gyűjtött, kéri elnök a választmányt, mondjon jegyzőkönyvi köszönetet. V á l a s z t m á n y az indítványhoz hozzájárul s Davida L e ó dr -nak jegyzőkönyvi köszönetet mond. Zsögön Rácz Mihály pénztárnok a pénztár állásáról tesz jelentést, ezt, vn'aminr n k ndóhivntnl jelentését v. tudomásul veszi :
© BCU Cluj
-
ás
Azután főtitkár olvassa a tescheni méhész-egyesület meg keresését, mely szerint f. év szeptember havában rendezendő mé hészeti kiállításra egyesületünket meghívja. Az erre vonatkozó értesítés és felhívás lapunk más helyén olvasható. V á l a s z t m á n y u n k erre vonatkozólag azt a határozatot hozta : egyesületünk mint testület nem vesz részt a kiállításon, azonban a kiállításon résztvenni óhajtók részére a legnagyobb kedvezményt igyekszik megszerezni s egyúttal kérni fogja a fóldmivelési minister úr őnagyméltóságát, h o g y egyesületünk kebeléből a kiállítás tanul mányozása szempontjából valakit küldjön ki. Felylvastatott t o v á b b á a miniszter úrhoz segély megadása iránt benyújtandó kérvény. Választmány tudomásul veszi. F ő t i t k á r indítványozza, hogy alapszabályaink 56' §-sa értel mében az «Erdélyi Gazdasági Egylet «-nek az 1904 évi működé séről, valamint vagyoni állásáról szóló jelentés küldessék meg s egyúttal kérjük az E G. E. anyagi támoga ását is. Választmány az indítványt elfogadja. Az egyesületi mintaméhes kezelésével Geltsch Lajos ig al elnök bízatott meg. L e t á r g y a l t a t o t t ezen kívül több a p r ó b b tárgy, így a hirde tésekre vonatkozó állandó díjszabás, taggyüjtés czéljából felhívás kibocsátása stb. Dr. Balázs Ferenc, főtitkár. Közgyűlésünk azon határozata következtében, hogy az egye sület zárszámadása és a költségvetési előirányzat az egyesület tag jaival lapunk utján közöltessék, — miután mult havi számunkban helyszűke miatt nem tehettük — betekintés és tudomásvétel czéljából közöljük. Megjegyezzük, h o g y e számadások már a közgyűlés által j ó v á h a g y a t t a k . A z idei zárszámadás és jövő évi költségvetés már a közgyűlést megelőző számunkban fog közzététetni h o g y tag társainknak alkalmuk legyen esetleges észrevé; eleiket a közgyű lésen megtehetni.
© BCU Cluj
Az Erdélyrészi Méhészegyesület zárszámadása az 1904. évről. I.
Előírás Lerovás
Hátrál.
11.
Kiadás.
Bevétel. 1
2 3 4 5 6 7
Előírás Lerovás Hátrál. • —
I
F ő t i t k á r mult évi tiszte letdija Szerkesztő mult évi tisz teletdija Lapkiadó évi munkadija . Főtitkár évi iroda általánya Szerkesztő » » Pénztárnok » » Közlöny r9o3 évi nyomása
Mult évi pénztári maradv. 59 97 59 97 200 — T a g s á g i dijakbői [863 81 I203 81 660 2 Postadíj visszatérítésből . 2 44 2 44 200 Névtelen a d o m á n y á b ó l 4OO 40O 3 99 28 121 82 86 96 Hirdetési dijból . . . . 227 349 IOO 4 Méhtelep jövedelme . lOo IOO IOO 5 V e g y e s bevételből . 7 54 7 54 IOO — 6 Összes bevétel 2783 53 2001162 781 96 332 73 7 Levonva a kiadást 189098 639 19 8 » 1904 » » Marad pénztári m a r a d v á n y 110 64 139 58 9 Pénztáji követelés . 781 96 IO A d ó b a 9 25 Pénztári tartozás 518 73 . . . . 11 Pásztorbérbe 10 40 12 Kossuth irodalmi alap kölTiszta követelés 263 23 csön visszafizetés 186 — l i3 Méhtelep fenntartására 112 02 Kelt Kolozsvárt, 1904. évi deczer hó 3i én. 56 — 14 Correctura dij 1903 évről , 125 26 15 V e g y e s kiadásokra Zsögön Rácz Mihály, Összes kiadás 2309 7i mint egyesületi pénztárnok. ]
200
—
200 —• 99 28 IOO — IOO — IOO —
— 639
—
332 73
19 i3p 58 9 25 10 40
—• 186 112 02 56 — 125 26 1890 98 518 73
—
© BCU Cluj
Az Erdélijrészi MérjészegijBSÜlBt költségvetési előiránifzata az 1905. évre. 1904 ev
1905 év
B. Kiadások.
A. Bevételek. P é n z t á r i m a r a d v á n y az 1904. évről Tagsági dij az 1904 évről !! >I » 1905 „ Méhtelep jövedelméből . H i r d e t é s dij 1904 évről . „ l'J05 „
I. Személyi járandóságok. F ő t i t k á r évi tiszteletdija . . „ „ irodai á l t a l á n y a S z e r k e s z t ő évi t i s z t e l e t d i i a „ irodai á l t a l á n y a P é n z t á r n o k évi tiszteletdija . „ „ irodai á l t a l á n y a Lapkiadó évi m u n k a d i j a . .
59 97 110 64 600 j 6(10 — 1600 — 1200 — 10J — 100 — 100 — 121 9(5 100 — 100 -
Összes bevétel
2559 97 2292 60
Összes k i a d á s
8711 93 4171 93
.
Marad fedezetlen h i á n y
1679 33
a z a z : Egyezernyolczszáz h e t v e n k i l e n c z kor. 33 fillér. Kelt K o k z s v á r t , 1905. évi j a n u á r hó 15-én' Zsögön Rácz Mihály, egyleti p é n z t á r n o k . 25-905. jkvi sz. J ó v á h a g y a t o t t az Erdélyrészi Méhészeti Egyesület köz g y ű l é s é n e k 1905. évi j a n u á r hó 29 én t a r t o t t rendes évi ülé. s e b e n azon megjegyzéssel, hogy a bevételi h i á n y fedezésére államsegély fog k é r e t n i s a bevétel első sorban a dologi k i a •dásokra s csak az esetleges f e n t m a r a d ó rész forditta! ik személyi j á r a n d ó s á g o k r a , Kelt Kolozsvárt, 1905. évi j a n u á r hó 31-éu.
10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23
II. Dol >gi kiadások A Méhéhz ti Közlöny 1903 évi nyo másának hátralékába . . A Méhészeti Közlöny 1905. évi nyo m á s dijába S z a k l a p o k r a és s z a k k ö n y v e k r e . Sorsolásra (alapszabály 7. § ) Postadijakra Adóba Pásztorbérbe . . . . . . Méhésztelep f e n t a r t á s á r a . . . Alapszabály újjá n y o m á s a . . Tanfolyamok r e n d e z é s e . . . . Vándorgyűlések rendez, ú t i k ö l t s é g Egyleti helyiség bérébe . . . . Szegény tagok segélyezésére . . . K o s s u t h irodalmi alap kölcsön viszszafizetéiére A r u c s a r n o k létesítésére a t a g o k mézkészleteinek elárusitására , Előre n e m l á t o t t vegyes k i a d á s o k r a Összes kiadás
1904 év
1905 év
200 100 — 400 100 200 — 100 — 120
-
200 100 400 100 — 200 — 100 — 120
332 73
332 73
1000 100 20 200 20 13 100 — 50 100
10,10 100 20 iOO — 20 20 13 20 100 — 160 — — — 100 — 200 — — — 120 — 50 — 20 — —
— -
—
—
1S6
—
150
150 200 3711 93 4171 ,93 •AH)
-
© BCU Cluj
A királynő tojóképessége. I r t a : Ajtay Gecse Bálint.
A méhcsaládok erősségét, munkaképességét s ezáltal a mé hészet jövedelmezőségét a méhlegelő minősége és milyensége mellett a végeredményben elhatározó tényezőként méhkirálynő (az anya) milyensége vagyis nemzőképessége szabja meg. Hogy pedig az anya tojóképessége egyúttal eredményes is legyen, mindnyájan tudjuk, mikép a családanyának megfelelő ter mékenységgel kell bírnia, s e czélból szűzanya korában a méhes körül egy légi, u. n. nászutazásra van utalva, melynek sikeres meg történte után megtermékenyül, a családfentartásra alkalmassá válik, s néhány nap múlva termékeny petéket rakhat le. A méhészeti irók leírása szerint minden m é h a n y a a párzás alkalmával megfelelő hímmagot vesz fel ondózacskójába, melyből a dolgozós sejtekbe történt peterakás alkalmával, ezen sejteknek a potróhra történő erőmüvi nyomása következtében az ondótartóra is nyomás gyakoroltatván, a kloakán keresztül kijövő pete I — 3 szálcsa hímmagot vesz fel, s ezek segélyével és az ilyen sejtekben támadnak és nőnek fel a munkás méhek. A királynő tojóképessége és energiája vele született egyéni tulajdonság, s nem akarom azt ezúttal kutatni, h o g y ezen indivi duális képessége minő előzményekkel függ össze, mivel tárgyalá sommal ezen okok okozati megfejtése nem vág e g y b e . Méhészettel gyakorlatilag is foglalkozó és gondolkozó méhé szeink tudják, mikép a tojóképesség csaknem családonként változó; t g y i k törzsanya bőséges peterakásával válik ki, ez tehát kitűnő családfentartó, a másiké kielégítően vagy épen mérsékelten petézik. Viszont vannak olyan családanyák is, melyek termékeny voltuk daczára is csak gyöngén petéznek. S így végeredményben a csa ládok népessége és ereje is az anyák ezen egyéni tulajdonságaszerint változik s okoz a méhésznek kisebb n a g y o b b örömet v a g y épen örömtelenséget. Azt is tudjuk, hogy a királynő petéző képessége és főleg a termékeny dolgozó peték lerakása különböző időben szűnik meg, mert akad olyan anya, mely 4, sőt 5 évig is jól fentartja a csa ládját, viszont pedig van olyan anya is, mely 2 - 3 év után válik terméketlenné, és ez az átlagos eredmény. Néha pedig k e r ü l egy
© BCU Cluj
egy olyan anya is, mely már i év, sőt ' / év leforgása után ter méketlen p e t é k e t kezd lerakni. Vázolt esetek mindenike saját mé hészetemben is előfordult. Átlagosan tehát az anya termékenységét a rajzási évtől számított három évre tehetjük. Méhészeti szakíróink csak néha és nagyjából odavetett szá mokban határozzák meg a királynő petéző képességét í g y pld. Grand M., volt nagytudásu méhésztekintélyünk az anya egy évi peterakási képességét 200.000 re teszi. Nem hiszem azonban, hogy ezen állítás logikai számításon alapulna, miért is az alábbiakban kifejtem erre vonatkozó saját meghatározásomat H o g y tehát a dolgot tovább is megérthessük s állitásom valószínűségéről meggyőződhessünk, tegyük komoly vizsgálódásunk t á r g y á v á egy középerős és jó tenyészképességet mutató méhcsalád életét s ennek végzett életműködéséből vonjuk le a levonható kö vetkeztetéseket. V e g y ü n k tehát szemlélés alá egy ió erős másod rajt, mely föltéve, h o g y június 24-én lakásában megtelepedett s anyja sikeresen elpárzott. Július i-én minden bizonynyal elkezdi a petézést E g y ilyen raj 8000 új dolgozót számlál s kevesebb öreg munkással vonul ki, mint az első raj s igy méhei hosszasabb éltüek előbbiek öreg gárdájánál. H a t hét múlva, tehát augusztu 5-ig elhull ezen állományból munka k a p á s és egyéb baleset következ tében 5000 d r b . ; további 6 hét alatt szeptember 3o ig elhull a többi 3ooo dolgozó is, és az augusztus elejétől munkába került új gárda népéből is valószínűleg ismét kihull szeptember végéig felerész. D e mennyi is hát ezen nemzedék augusztus 5-ig ?! Ha az anya június vége felé elpárzott s népe július 5-ig meg épít 5 p á r országos kis keretnek megfelelő léputezát, az anya tehát cirka július i-én elkezd petézni naponként az alábbi sorrend b e n : 100 -f- 150 200 •+• 250 3oo -f- 350 - j - 400 - j - 500 - j - 600 -)- 700 - j - 700 + 700 - j - 600 -|- 600 -f- 600 -f- 600, s igy összesen 16 n a p alatt e hó 16 ig lerak 7350 darab petét, melyből fokozatosan július 20-tól kezdődőleg augusztus 5-ig kikel ugyan annyi dolgozó méh. Ezen dolgozó sereg augusztus 15-én teljesen r ö p k é p e s állapotba jut és kijáró néppé alakulhat át s az auguszt. 15-ig t á m a d t népbeni veszteséget fölös számban pótolni fogja. Július 16 tói augusztus i-ig a petézés következő rendben halad t o v á b b : 600 --)- 600 - j - 500 - j - 500 -|- 500 ~\- 400 -f- 400 -\- 400 2
© BCU Cluj
--
3
4
-
- j - 400 -|- 3oo 4 " 3oo -f- 3oo -{- 3oo - j - 3oo -)- 200 darab, vagyis ezen 15 nap alatt ujabb 6000 pete rakatik le, melyből augusztus 5 — 20 között ugyanannyi fiatal dolgozó támad, tehát az időközben ismét előállott 3ooo darab elhullás is pótolva lesz, sőt most m á r a család tetemes gyarapodást fog mutatni népességében. L á t h a t ó tehát, hogy a gyarapodás a királynő megtermékenyülését követő 3o nap alatt körülbelől i3.000 dolgozót tesz ki, mig ugyanezen idő alatt, vagyis augusztus 10-ig a rajt képezett állomány (8000) elhull s a munkában fokozatosan elmorzsolódik. Augusztusban a fiasitás jobban megcsökken s igy átlagosan a következő arányban halad tovább : i-től 25-ig 200 -\- 200 - j - 200 -)- 200 -(- zoo - j - 200
200 -(- 200 -f- 200 -J- 200 - j - 100 -|- 100 -(- 100 - j - 100 -\-
1
0
0
= 2500, ezentúl pedig szeptember közepéig (3o nap) folyton csök kenő arányban még 2150 petét rak le a királynő, melyekből a méhek október első napjaira mind kikelnek, s ezzel egyúttal az első évi szaporodás is bezárul. Szeptember elejétől október köze péig az elhullás már nem oly nagymérvű, miután a napok rövi dülése, a méhlegelő fogyása és a már g y a k o r i b b kellemetlen idő járás a kijárást és a munkásságot is korlátozzák s ezért a munka teljes bezárulásáig az állomány / részét számithatjuk m é g elve szendőnek. Összegezvén az első évi szaporodást és az elhullást, a követ kező adatok származnak: szaporodás július i-től szeptember 15-ig 7350 - j - 6000 - j - 2500 -f- 2150 = 18.000 drb. Elhullás pedig június 24-től aug. 15-ig 5000-)- aug. 15—3o-ig 3ooo--j- szeptemb. 1 --3o-ig 5000 - j - október i-től az év bezárulásáig az időjárás és a kijárási idő hosszúságához mérten 4—6000 darab, s igy mindösszesen 17—18.000 darab. Ezek szerint a telelőben vagy m e g lesz a raj állapotnak megfelelő arány, v a g y annál I—2 ezerrel a család erősebb vagy gyengébb lehet. T e g y ü k fel most már, h o g y a család 8000 dolgozóvá' telelőbe indult, s a tél szabályszerűen viselkedett s hogy a márczius első napjaiban megejtett vizsgálatkor a téli elhullás 1000 darabot tett ki. Ú g y a maradék évi kezdő állomány egy /i éves termékeny királynő és 7000 darab dolgozó méh. Az anya február közepén mérsékelten petézni kezd, s lerak 6 hét alatt (márczius 3o-ig) fokozatosan növekedő arányban 5000 1
3
3
© BCU Cluj
— 44 — petét, melyekből ápril r 8-íg- kifejlődik ugyanannyi dolgozó méh. Április i tői 3o-ig a peterakás megkétszereződik, tehát 10.000 darabot teend ki. Május i tői 3r-ig 15.000 darabot, s igy az összes peterakás június 1 ig 3o 000 darab leend, melyből vagy 1000 darab a herefiasitásra esik Az elhullás pedig tavasztól június l-ig következőleg a l a k u l : márczius 1 -tői (kijárás kezdete) április 15-ig kihull az állománynak — mely áttelelt — körülbelől fele, a?az 4000 darab, április 15 tői május 3i-ig elpusztul az öreg méh mind, az idei első ciklus szaporulatából pedig mintegy 2000 darab, június i-tői 3o-ig a m e g m a r a d t 20.000-nyi népből további 5000 elhullást számithatunk. Lesz tehát az állomány június i-én 28.000. P2zen 28 ezernyi nép most már egy országos méretű k a p t á r költő területén nem fér el, s igy a mézürbe való felbocsátás szüksége előáll, mi ha gyorsan meg nem történik, a nép éjjelenként a kaptáron kivül is kénytelen vesztegelni. K e d v e z ő időjárás és megfelelő méhlegelő mellett a család május vége felé anyabölcsőket fog épiteni s az anya e duzzadó erőben levő népesség mellett lassanként az összes üresen álló dolgozós és heresejteket be fogja június hó folyamán petézni. L e r a k tehát 15—25 n a p alatt 20 25 ezer dolgozó és néhány száz here petét s ezek fejlődési folyamatán á család rajzási izgalmakba jut. T e g y ü k föl, hogy június 15-én a királynő 12—13 ezer dol gozóval mint előraj kiszáll, megmarad még. az ez idei elhullást ideszámítva, 11 —12.500 darab dolgozó, mely állomány jnn. 24-ig, tehát a másodraj kiszállása idejéig m é g 1 0 - 1 2 ezer új dolgozóval fog meggyarapodni. A másodrajjal elmegy 8—9—10 ezer dolgozó és 4—7 ifjú királynő, 1 —3 nap múlva pedig kivonul a harmadraj 5-—6 ezer dolgozó és 4—5 királynővel, június 29—27-én tehát az úgy megrajzott család népe 5—6 ezernyire száll alá, mely az idő közben kikelő fiasitással, 2—3 ezer darab új dolgozóval meg g y a r a p o d v á n , 7 - 9 ezer darab méhet fog számlálni. Néha azonban az ilyen állomány a negyedrajt is kiröpíti, mely esetben az anyacsalád ismét kettészakadván, 3—4 ezer méhhel fog megmaradni. A rajzás befejezéséig
tehát a királynő peterakása következő
© BCU Cluj
-
45
-
v o l t : február 15— márczius 31-ig 5000, április [—3oig ro.ooo, május 1—3i ig 15.OOO, június 1 — 15-ig 23.000, összesen 55.000 drb. A június 15-én kivonult előraj királynője életműködését még a f. évben t o v á b b kisérvén, ez évi hátralevő peterakásánál a mult évi életműködést vehetjük tekintetbe. L á t t u k ott, hogy a család szaporodása 18 ezer darab petével ment előre. Tekintetbe véve azonban, hogy a család a f. évben mint első raj 8 —10 nappal korábban vonult ki, hogy termékeny anyával bír és népessége is sokkal nagyobb, mint volt az előző évben, az .ínya ez évi hátra levő peterakását nem 18 ezerre, hanem 25—3o ezerre becsül hetjük. Az elhullás pedig ezzel arányban szintén n a g y o b b leend a tavaszinál. (Folytatása köv.j
Boczonádi rendszerről a Bodor-féle kaptároknál. — Irta: Csergő Venczel. — Az én szűkebb hazám, Gyergyó, a szép Székelyföld legszebb vidéke. Felhőkben elvesző fenyveserdők és havasok beláthatatlan lánczolata veszi körül. A majdnem szabályos köralaku terjedelmes gyergyói síkság szélein, a fenyvesek lábánál helyezkedik el a kilencz szép község; Gyergyó egyetlen mezővárosa és falvai. Nyarunk hűvös, rövid. A gyümölcsfák virágzása rendesen júniusra esik. Utófagy sohasem veszélyezteti gyümölcstermésünket. Rajzási időszak július hava Szeptember dérrel köszönt be. Ezért vidékünk nem igen kedvező a méhészetre. Nincs is azért n a g y o b b szabású méhészet, csak egy, Borszéken, a világhírű fürdőn. Általában a méhészettel is kevesen foglalkoznak. Én 16 év óta tartok méheket. Már többféle kaptár megfordult méhesemben. Néhány év óta a Bodorféle kaptárokat használom. Ezek vannak itt a csekély számú mékészeknél inkább használatban. Ezen k a p t á r országos méretű három szakaszszal és harminez kis kerettel. Vidé künkre igen alkalmas, mit most már azért is czélszerünek tartok, mivel ennél a Boczonádi rendszert alkalmazásba venni lehetséges. Pár év óta érdekkel olvasgatok a Boczonádi kaptárokról és figyelemmel kisértem az azzal járó méhészeti teendőket. Mindjárt gondoltam reá, hogy ezen rendszert talán a mi kaptárainknál is
© BCU Cluj
-
46
-
lehetne alkalmazni. Mégis csak ezen évben s akkor tértein reá, mikor a mult év őszén N a g y János méhészeti vándortanító köz ségünkben t a r t o t t előadásával gondolatom helyességéről meggyőzött. Én tehát 1904. évben Bodor-féle kaptárokban levő hét csa ládomnál a Boczonádi rendszer szerint jártam el. Ezen eljárást és az elért eredményt röviden leirom azon reményben, h o g y azzal méhészetünknek hasznára lehetek. Az 1904. év május hó végén és június elején, mikor a költő tér kiépítése után olyan állapotban t?Iáltam a családokat, hogy a méztért számukra megnyithattam, a mézcerbe akként eresztettem föl őket, hogy a költőtért fedő deszkákat eltávolítottam (két csa ládnál az összes fedődeszkákat eltávolítottam, 6 családnál csupán középről távolítottam el 1 v a g y 2 deszkát). Azután a költőtérből a hátul álló keretek közül (tehát mindkét sorból) kivettem 10 drb szép épitésü, részben fiasitásos, részben mézes keretet, ezzel a mézteret kitöltöttem s a kis ablakkal elzártam. Ezen műveletnél figyelemmel voltam a virágporos l é p e k r e ; ha ilyen a k a d t kezembe, azt a költőtér alsó sorába helyettem el, m e r t ez — pergetésre gondolva — a méztérbe nem való. A költő térben keletkezett hiányt tartaléklépekkel és egész műlépes kere tekkel kiegészítve, az ablakot itt is betettem. Ezen müvelet után alig h á r o m hétre g y ö n y ö r k ö d v e szemléltem mind a hét kaptárnál, h o g y az ablakok is sűrűn voltak lepve méhekkel, sőt a hátulsó keretekben csillogott a méz. Ezen családokból június végén és július elején egymásután jöttek a szép rajok s bár hatalmas, népes rajok voltak, a népesség fogyatkozása alig látszott meg. Érdemesnek látom megjegyezni, hogy a rajzást a tölgyelés nem előzte meg, mint más előző években. Nem, mert volt helye a kaptárban a megsokasodott családnak. Az igaz, hogy rajzásra és mézelésre egyaránt kedvező volt az időjárás. A gyümölcsfák elvirágzása után. a juhar, akácz és hárs dús asztalt kinált kedves munkásainknak. Sajnos, nem sokáig. Július 17—19-én, a három napig tartott száraz, fagyasztó északi szél minden virágot elpusztított épen akkor, mikor a hárs virág zása tetőpontját érte el. E k k o r ez évre minden mézhordás teljesen megszűnt. (Ezen időtájban hallatlan e s e t : az északi szélnek inkább kitett helyeken
© BCU Cluj
-
47 —
dér is volt, mi a kukoriczát, paszulyt és más kényes növényeket leforrázta, megsemmisítette.) ü e ekkor már a hét család után volt i3 rajzás. A méztér és minden hely telve volt mézzel, úgy, h o g y ioo keret teljesen befedett lépesmézet szedhettem el Természetesen a másodrajok, a mézhordásnak ilyen korai megszűnte miatt nem lehettek életképesek s azért ezeket egyesí tenem és felsegítenem kellett, de az első rajok a költőtért teljesen kiépítették s már-már a méztérbe akartam felereszteni. Az is igaz, h o g y ezen módszerrel szűzmézet termelni nem lehet, de néhány lépesméz mégis kerül mindig az első rajoktól; a mint én is kaptam néhány szép hófehér lépesmézet, mivel a rajoknak csupán lépkezdéssel ellátott kereteket adtam. Ha nincs is sok szűzlépes méz, de van sok méz és ez a fő. A pergetés után pedig nyerhetünk sok tartaléklépet, a mi nagyon becses készlet a Boczonádi rendszerű méhészkedésnél. Miután a tartós szárazság miatt többé remény sem lehetett hordásra ez évben, egy pár nap múlva a méztért kiürítettem és a fedődeszkákat helyére visszaraktam. Holott előző években még csak akkor volt a jó mézhordás s azért bátran állithatom, h o g y ha a fennemlitett szerencsétlen időjárás nem sorvasztotta volna el a virágzást, még egyszer annyi mézet kaptam volna, és a másodrajok is megéltek volna. A leírtakból önként következik, h o g y : először a Hannemannféle rács, e kínzó eszköz szükségtelen, sőt káros, a mennyiben a szegény munkás méneket járásukban nagyban akadályozza; má sodszor, habár a mi vidékünk, zord éghajlata miatt, nem igen alkalmas a méhészetre, a Boczonádi rendszerrel itt is lehet ered ményesen méhészkedői, és harmadszor e rendszert a Bodor-féle kaptároknál is lehet alkalmazni. É s pedig figyelemreméltó előuy addig is, mig eredeti Boczonádi-kaptárokat tudunk beszerezni, a mi vasút hiányában és a nagy távolság miatt költséges ugyan, de nem sokára mégis bekövetkezhetik, mivel már egyik méhésztársam rendelt egy ilyen méhlakot Újpestről. Megjegyzem, h o g y a H a n n e mann-féle rács nélkül ily módon csupán kész dolgozó lépeket v a g y egész műléppel ellátott kereteket használhatunk, mert csak ezzel lehet a herék sokaságát elkerülni. Igy is nálam azon két családnál, — melyből a fedődeszkákat mind eltávolitottam, — kelleténél t ö b b
© BCU Cluj
-
48
-
here mutatkozott, mivel a fedődeszkák alátétele által keletkezett szokottnál terjedelmesebb hézagot a méhek herefiasitásos lépekkel töltötték ki. Azért czélszerübb csak i v a g y 2 fedődeszka elvétele, a mint én tevém 5 családnál. Ekkora hézag elégséges a közlekedésre s ha ezt hereiéppel beépítik is, nem baj, mert egy pár száz here ugy is kell minden családhoz. V é g r e m é g felemlítem, h o g y kertemben sok gyümölcsfa van, de van sok díszfa is Ezek közül a legtöbb mézet szolgáltatja a fürtös juhar (pseudo patanus). Mi egyszerűen platánfának nevezzük. Ezen lombdús gyönyörű fa az egész kertet betöltő kellemes illatú fürtös virágjával rendesen négy hétig képes a méhek ezreit maga hoz lánczolní; sőt mikor elvirágzott, szép nagy húsos levelein a m é z h a r m a t csillan föl, mint ez évben is történt, honnan a méhek csak napok múlva távoztak el, mikor a hárs beköszöntött virág zása őket attól elvonta. D e még azt sem hallgathatom el, h o g y a kertemben levő sokféle fa közül csupán a fenébb emiitett kedves platánfáink leve lein jelenik meg a m é z h a r m a t ; én legalább több éven át tartó megfigyelésem után ezt tapasztaltam és hogy ezen levelek alsó felén akkor mindig o t t láthatók a nagy zöld levéltetvek. T e h á t a m é z h a r m a t és ezen rovarok között okozati összefüggés kell le gyen. Valószínűleg ezen rovarok által megsértett finom levélros t o k o n szivárog ki a mézes nedv s ez adja a mézharmatot. Azért én részemről a »Méhészeti Közlöny« ben két izbei. is felemlített ezen állítást, h o g y a mézharmat a levegőből csapódik le,* nem hiszem ; nem hihetem, mert ezen esetben a többi fák le velein is mutatkoznék, de eddig nem történt s a zöldbogirak sem voltak láthatók másféle fák levelein.
A vidék és növényzet befolyása a méhészetre. (Folytatás.)
F e n t e b b leírtam az egyiptomiak, olaszok és németek vándor lását. D e lássuk, mit tesznek a vándorlásra kényszeritett méhészek? * Igenis onnan; a mit a leveleken észlelt, az nem mézharmat volt, hanem a levelek mézgás izzadmánya, mely a levelészek csipése után tör
elő.
Szerb.
© BCU Cluj
— 49 Bejárnak különböző vidékeket, szemlét tartanak- s megítélik, vájjon a méhészet gyakorlására alkalmas-e, v a g y nem. Kikémlelik az éghajlatot, a szél és eső járását és n a g y s á g á t , a talaj vegyi összetételét ; a földterület m a g a s v a g y mély fekvését, domborzati viszonyait. Tanulmány tárgyává teszik az o t t talált növényeket. És pedig kikutatják, hogy a növények ott mely időben, mily arány ban szolgáltatják a méznedvet, méhkenyeret stb. stb. E helyen nem lesz érdektelen egy ilyen vándorméhész föl jegyzéseiből egyetmást közölni. A följegyzés igy szól: »Ne higyjük el azt, ha valamely vidék növényzete a méhtenyésztésre alkalmas voltával kecsegtet, mert a növények annyira a klima és helyi viszonyok befolyása alatt állanak, h o g y mielőtt azokat ki nem próbáltuk, felőlük helyesen itélni nem lehet. A fenyőfa pl., mely Magyar , Orosz- és Lengyelországban a legelső mézelő növények közé tartozik, Olaszországban mézet egyáltalán nem ad. A tatárka, mely könnyű homokos földbe vetve, szintén kitűnő mézelő növény, zsiros, t ö m ö t t földben csak augusz tus és szeptember hóban mézel. Egyedül a hársfa az, mely minminden éghajlat alatt és minden talajban, lettlégyen az hegyen, vagy völgyben, egyformán kitűnő mézelő növény.« A további följegyzésekből csak azon növényeket közlöm, melyek nálunk is előfordulnak s a melyek leírásánál esetleg hazánk klimatikus és helyi viszonyai is érintve vannak. »Az erdei fák között a fenyő fajai azok, melyek a legtöbb mézanyagot szolgáltatják, azon vidékeken, a hol maguktól meg nőnek vagy mesterséges uton ültetve tenyésznek. (Így hazánk erdélyi részének legtöbb vidékén tenyészik s minden vidékén t e nyészthető.) Legkiadósabbak június végén. A hársfa, mely mindenütt mézel, mikor virágzik, de a leg több mézet a községekben, utszéleken és sétatereken ültetett hárs fák szolgáltatják. A szilfa korai virágzásánál fogva már márcziusban kitűnő méhkenyeret a d ; a mogyorobokor február végén már jó és a legelső méh kenyeret szolgáltatja; a tölgy készeresen nyújt mézanyagot, virágzása idején és a rajta élő Icvelészekből. (?!)
© BCU Cluj
-
$Ó
-
A nyir, éger és nyárfa, nemkülönben az összes barkás növé nyek kitűnő méhkenyeret szolgáltatnak. A vadgesztenyéjét, kitűnő mézelő fa.
Minden gyümölcsfa, különösen az almafa, remek méhlegelők. Az akácz évente kétszer teríti m e g nektáros asztalát a méheknek. T o v á b b á minden fajtája a borsónak a mékek kedvencz nö vénye.
A fehér lóhere, trifolium repens, réti lóhere, démutka, kakuk fű, mák, méhfű s t b . s minden erdei és mezei virág kitűnő mézelők. A vörös lóhere sok mézet hoz ugyan, de mélyen fekvő mézkelyhét a méhek el nem érik s nem is használhatják.
A szőlők és venyigék a méheknek táplálékot nem nyújtanak, mivel a szőlő héját átrágni nem képesek s ha a szőlőben mégis volnának méhek, ez onnan van, mert a madár és darázs által megkezdett szőlőt ők is fölkeresik. Az itt felsorolt növényeken kivül a n éhek minden kis virá got fölkeresnek, h a azok nem szárazak és nektárkelyhöket meg közelíthetik c Bizony, h a a fentebbiek elolvasása után meggondoljuk, hogy a vándorlás kellemetlen, fáradságos és költséggel járó volta mel lett egy ily vándorméhésznek mily gondot ád a méhek tenyésztése, a mennyiben a földrajzi, földtani, természettani, természetrajzi, v e g y t a n i munkák egész sorozatát át kell tanulmányoznia, azoknak egymáshoz való viszonyát, egymásra való hatását ki kell kémlel nie, nemkülönben ezen tudományok összeségéből kifejtett egészet a méhek természetével, ösztönével öszhangzatba kell hoznia, nem adhatunk eléggé hálát a gondviselésnek, h o g y bennünket erdős hazánkban mindezektől megkímélt, mert oly bőséges asztalt teri tett méheink számára, h o g y a fáradság, gond és kölség egy tized részével annyi mézet reprodukálhatnánk, mint amazok. —s —s. (Folyt, köv.)
© BCU Cluj
-
5* —
A méhészet fejlődésének akadályai. (Folytatás.) A méhészet fejlődésének és terjedésének egyik főakadálya a félénkség. Félnek a méhtől, mert nem ismervén azt, azt hiszik, hogy a méh valamely gonosz lény, mely minden alapos ok nélkül neki megy mindennek és szúr, gyilkol. Pedig szegényke csakis az önvédelem szempontjából használja fegyverét. D e mégis csak szúr, szúr ám, mert tudatlan, félénk ember alig közeledik a méhes felé, máris kapkod, hadonáz s a legbékésebb munkában dolgozó méhet is megrettenti, felbősziti. Inkább tudatlanságnak lehetne minősíteni e félénkségét is, mert valóban szomorú az, h o g y ezen hasznothajtó kis rovart, annak családi életét, természeti tulajdonságait, életfel adatát, működési rendszerét oly kevesen ismerik. E b b e n rejlik tulajdonképen az alapoka mindazon fonák balhitnek s a méhek fullánkjától való irtózásnak, mely oly általánosan el van terjedve E g y másik ok a különböző rendszerű k a p t á r o k b a n kereshető. Kapkodunk, próbálgatunk, kísérletezünk egyik-másik kaptárral, mig végre elmegy még a kedvünk is. Ezt ugyan nem tartom főoknak, mert minden kaptárban lehet méhészkedni kellő szakismerettel, kedvező időben. A legújabb rendszerű a Boczonádi-féle kaptár, mely a méhek természetének leginkább megfelel épúgy, mint a rakkaptár, mert kezelésök legegyszerűbb, iegkönn) ebb. U g y a n e z t a rendszert lehet alkalmazni az országos méretű kaptárban is, a mit tagtársaink közül sokan alkalmaztak s elég j ó eredménnyel. A vándortanitói intézmény nagyon szép, de a valódi czél, hogy a méhészetet a néppel is megismertessék s azok között terjesszék, nincs elérve. Miért? mert a földmives nép még mind attól fél, ha egy ilyen állami kiküldöttet lát, h o g y biztosan ujabb adót akar kiróni, a méheket akarják megadóztatni, s n e m h o g y a vándortanár előadását hallgatnák, hanem inkább kerülik s letagad ják, hogy méhük van. A vándortanár kénytelen a birónak v a g y községi jegyzőnek előadást tartani, feltéve, ha annak szüksége van reá, ellenkező esetben tovább megy egy községgel. Itt tehát a czél nincs elévé, az eszme a nép között nem terjed, pedig oda kellene, hogy bejusson, ott tért hódítson magának, nem a parasztkasos rendszerrei, hanem az okszerű méhészkedéssel. E r r e kell az utat megtalálni, mert ez szerintem a legháládatosabb lenne. Mig a miveltebb osztály közt terjesztve, nem oly háládatos, nem oly SZÍVÓS, mert pl. egy gazda, ha azt megszereti s jövedelemforrássá tudja tenni, nem egy hamar h a g y fel vele, ellenben egy hivatalnok egy telepet berendez s ha áthelyezik, összemegy méhészete, p o t o m áron kell -rajta túladni. Mezei. (Vége köv.)
© BCU Cluj
—
$á
-
Márczius havi teendők a méhesben. (Kezdők részére.) Márcziusban már a méhesben is fontos teendői vannak a méhésznek. E hóban elmulasztott teendő pótolhatatlan hátrányok kal járhat, esetleg egyes méhcsaládok pusztulását eredményezheti. Február hónapban zordonan kitartó hideg volt. A jól betelelt méhcsaládok állapotára azonban legkevésbbé sem volt káros hatású a n a g y hideg, sőt m e g n y u g t a t ó b b , mintha enyhe lett volna. Márcziusban rendesen megtörténik a tisztulási kiröpülés s ezzel a családok hozzá is látnak háztartásuk rendezéséhez, tiszto gatásához s a melyik család rendben van, abban a fiasitás is m e g felelő arányban előre halad. Első teendője a méhésznek, hogy verőfényes napon figye lemmel kisérje családjait. A melyik családnál nincsen tájolás, ott bizonyosan valami baj van. Az ilyen családok átvizsgálását nem kell halasztani A baj oka l e h e t : anyátlanság, mézhiány, vagy v é r h a s ; ha anyátlanságot tapasztalnánk, azt a családot azonnal egyesíteni kell egy más g y e n g é b b családdal. Ha vérhasban van a család, azt k ö n n y e n fellehet ismerni, a lépek vöröses barna ürülékkel vannak bepiszkolva, a k a p t á r oldalán és röpdeszkán is ott látjuk a nyo mát A mint a kaptárt kinyitjuk v a g y a kast megemeljük, a ki áramló kellemetlen szag elárulja a baj jelenlétét. E bajon szintén azonnal segíteni kell, és p e d ' g ingó szerkezetű kasnál adjunk friss lepépitményt megfelelő mézzel. Jó szolgálatot tesz, ha kevés creolinnal vegyitett s résznyi vizzel hígított mézet adunk be lépre öntve. 1
3
A mézhiányt pótolva, inkább lépesméz alakjában kell a szükséghez képest. A baj oka lehet a czukrosodott méz is, különösen az évben gyűjtött és ezzel betelet méz hamar czukrosodik s ideje korán észre nem vesszük, szintén nagy bajt okoz. egyedüli módja a méhcsaládok itatása.
beadni elmúlt ha ezt Ennek
Még a rendes átvizsgálás előtt ki kell takarítani a kaptárból a télen elhullott méheket s e g y é b hulladékot. A rendes átvizsgálás legtöbb helyen áprilisban szokott ugyan történni, azonban, ha még márcziusban végrehajtjuk, csak előnyére van a családnak Átvizsgáláskor ugy rendezzük a család építmé nyeit, h o g y aztán később ne kelljen bolygatnunk; vagyis lássuk el annyi munkás méhsejtü üres léppel, a mennyi egy jó időre elég. A z t se feledje a méhész, h o g v márczius havában már fogvR-
© BCU Cluj
-
5
3
-
tékán van a méh-kenyér s a szabad természetben v a g y épen n e m , vagy keveset találnak a méhek. Jót teszünk, ha e hiányon is segítünk liszt etetéssel. S o k a n nem tartják szükségesnek, de a tapasztalat azt bizonyítja, h o g y igen is a méhek mohon kapnak rajta s hordják be knpüikbe. Ö r ö m nézni, mily szaporán rakják meg a méhek kis k o s á r k á i k a t liszttel s ha még egy kis paprikát is keverünk közzé, annál k e d vesebb a csemege U g y a szabadban, mint a kaptárban levő itatóban állandóan legyen viz. Czéiszerü és szükséges, hogy egy külön itatóba sósvizet istegyünk, mert a nátrium tartalmú a n y a g r a a fiasitás táplálásahoz a méheknek szükségük van A ki méhet, akar vásárolni, ezen hónapban már t e g y e m e g . Most legkönnyebben tisztába lehet azzal, mit vásárol A paraszt kasból kaptárba való áttelepítés is most legkönnyebb, mert a lépek üresek és a keretekbe való bevágás gyorsan és minden nehézség nélkül megtörlénhetds. Ha márczius is hideg volna, ügyeljünk arra, h o g y méheink jó melegben legyenek; a melegtartó anyagot a kaptárból nem sza bad kiszedni, mert a fiasitás szaporulatával a fészek hőfokának is emelkednie kell. Hűvös fészekben a méhek kevésbbé szaporodnak. Óvakodjunk a méhek oknélkűli háborgatásától, azok vizsgálgatásától és az építmény szétszedegetésétől. A mint a családokat sorra megtekintjük, úgy tegyük azt, h o g y a méhcsalád észre ne vegye. Márczius havában tehát a méhesben való teendőnket a k ö vetkező pontokban foglalhatjuk ö s s z e : a tisztulásokat figyelemmel kell kisérni s abban elmaradozó családokat arra serkenteni, az esetleges bajok okát kikutatni s azon rögtön segíteni a hulladékot minden méhcsalád alól kitakarítani s a pusztuló méhcsaládokat megmenteni. A r r a is legyen gondunk, h o g y tisztuláskor a r ö p l y u k a t tágítsuk. Mezei.
Szíves tudásul! A tescheni keletsziléziai méhészegyesület, mint a troppaui c s . kir. gazdasági és erdészeti egyesület >méhészeti alosztálya«,
1905.
szeptember jy-től október 1 ig Teschenben (Osztrák Szilézia) általános, nemzetközi jellegű
Méhészeti kiállítást rendez és ezennel a legszivélyesebben fölkéri, h o g y magát azon valódi méhészeti czikkek kitételével képviselni szíveskedjék.
© BCU Cluj
-
54
A kiállítás magában fogja foglalni: i, élő m é h e k e t ; 2. méhl a k á s o k a t ; 3. méhtéftiiékeket; 4. 'műkészitményeket; 5. méhészeti eszközöket ; 6. oktatási módokat és i r o d a l m a t ; 7. a méhészettel kapcsolatos gépeket és eszközöket. Részrehaj lat lan becsbirák fogják kiosztani a számos pénz jutalmat, érmet, oklevelet stb. s kezeskedni arról, h o g y csupán érdemesek tűntessenek ki. Miután Sziléziában m é g ily nagyméretű méhészkiállitás nem volt, mint a most tervezettnek lennie kell, ú g y bizonnyal magára fogja vonni minden mértékadó szaktudós legnagyobb figyelmét. Minden méhész testületnek megküldjük e szives felhívást, h o g y magát ezen nagy méhészeti kiállításon képviselje, m é g pedig oly módon, hogy az ottani méhészkedés jellege tiszán szemlélhető' és a különböző országok és országrészek méhészeti szokásainak összehasonlító egybeállítása kivihető legyen. A z esetben, ha az önök nagyrabecsűlt egylete hazája méhészetének kiállítására saját pavillont óhajtana fölállítani, szives értesítését ipoj. április vécéig kérjük, hogy a helyi viszonyok ennek megfelelőleg rendezhetők legyenek Egyesületünk arra törekszik, hogy a kiállítók iránt minden irányban előnyt biztosítson ú g y a vámmentesség és szállítási díj kedvezmény tekintetében, valamint gondot fordítson a kiállítandó t á r g y a k helyes ki- és becsomagolására és mindent el fog követni, a mi a lömeges látogatást czélozza. — T e h á t a kiállított t á r g y a k a látogatók nagy körének hozzáférhetővé lesznek téve. Közelebbi értesítéseket később közlünk; útbaigazítással szí vesen szolgálunk. Teschen, 1904 december 27 én. A keletsziléziai méhészeti egyesület vezetősége T e s c h e n b e n (Osztr. Szilézia). * Felkérjük egyesületünk t. tagjait, hogy mindazok, kik a kiállí táson résztvenni óhajtanak, ebbeli szándékukat — a kiállításra szánt czikk megjelölésével — egyletünk főtitkárához (Kolozsvár, Honvédutcza) legkésőbb f. é. április hó végéig bejelenteni szíveskedjenek, h o g y a nmltgu m. kir. Földmivelésűgyi Ministeriumnál a szállítási s egyéb kedvezmények iránti intézkedések kellő időben megtehe tők legyenek.
Irodalom 1
„A Természet ' czimü vadászati folyóirat érdekes adatokat közöl Dr. Lendl Adolf budai (II. Donáti-u. 7. sz.) laboratóriumáról. Most tölti be fennállása r3-ik évét ez Ó Z intézet és ez alatt nem
© BCU Cluj
-
55
-
"kevesebb, mint 35.000 állatot tömtek o t t ki. A kitömött állatok nak /a é s z e hazánkban talált helyet, / rész külföldre ment, még pedig leginkább Német- és Oroszországba és Indiába. Az idei télen 14 medve, 6 hiúz, 44 vadmacska, 3 farkas, számtalan róka, köztük két tiszta fehér és e g y tiszta fekete pél dány, 20 vadkan, 6 müflau (Nyitramegyéből), 4 zerge, 5 szarvas és végül egy olyan vad is került kitömés végett a nevezett inté z e t b e , a melyet azelőtt Magyarországon még nem lőttek, t i. egy kőszáli vadkecske (Capra ibex). Hohenlohe herczeg telepitette be ezeket szepesi birtokain és o t t lőtték most az elsőt. s
r
1
3
A kitömött madaraknak se szeri, se száma. A nagyok közül megemlítendő, hogy nagy sast t ö b b mint 50 példányt, nagy kese lyűt 10 példányt, uhut i7 példányt és siket fajdot százan felül küldtek kitömés végett az ország minden vidékéről, u t ó b b i a k a t Ausztria és Stájerországból is.
Figyelmeztetés! A >Méhészeti Közlöny* kiadóhivatalánál (Honvéd-utcza 94 sz. a következő méhészeti könyvek rendelhetők meg. r ^Méhészeti kalauz*., irta: Albu József. A r a 60 fillér. 2 »A méz apológiáját., németből fordította Prónai Albert, a m é z különböző felhasználási módjának leirása A r a 1 K. 80 fillér. Mind a két könyv ugy kezdőknek, mint gyakorlott m é h é szeknek igen alkalmas és tanulságos. Az ár és tiz fiillér p o s t a b é l y e g előzetes beküldése mellett bármelyik könyv azonnal küldetik. Ezen kivül megrendelhető a »Méhészeti Közlönye régi évfolyama 2 K 24 fillérrel. Az 1905. évre belépő uj tagoknak egyesületünk azt a ked vezményt is nyújtja, hogy régebbi és ujabb időből még készletben lévő egy évfolyamot díjmentesen megküld.
Tagsági dijt fizettek: ipoj—904, évre: Kovács László 8 kor. 1904.. évre: Szabó Lajos, Ladányi Kornél 4—4 kor. ipo//.—po$, évre: Gyergyói róm. kath. tanitó egyesület 8 kor ipo$. évre: Barajevácz Kornél- Halmi áll. gazd. népiskola, Veress Sándor, Franzen Mihály, Csergő Venczel, Mészáros A., Joó Kálmán, Kozma Dimén, Ferenczí Á r o n , J a k a b h á z i Béla, Bácskai Sámuel, Páll Albert, Czink János, Holdreich G y ö r g y , Geltch Lajos, Györffi János 4 — 4 kor. Kolozsvár, 1905. február h ó 20-án. Zsögön Rácz Mihály, pénztárnok.
© BCU Cluj
Szerkesztői üzenetek. K. L. Munkács
K é r d é s é r e levélben
válaszoltunk.
P. K. Debreczen. Bizonyos o k o k r a való
tekintettel nem fog
lalkozunk vele. Tartalom: Gecse Bálint.
Egyesületi
élet. —
Az
anyakirálynő
Ajtav
tojóképessége.
— B o c z o n á d i rendszerről a Bodor-féle kaptároknál
Cser*"
Venczel.
— A v i d é k é s n ö v é n y z e t b e f o l y á s a a méhészetre —s. —s. — A méhészet fejlő d é s é n e k a k a d á l y a i . Mezei. — M á r c z i u s havi teendők a méhesben. Mezei. — S z í v e s t u d o m á s u l . — I r o d a l o m . — F i g y e l m e z t e t é s . T a g s á g i dijt fizettek. — S z e r k e s z t ő i üzenetek.
A p r ó hirdetések:.
d e n n e m ű méhészeti eszközöket rak táron tartok s a legjutányosabb áron készítek, úgyszintén legjobb fajta gyümölcsszedőket is. ti—9
Mézpergetőim több kiállításon ki lettek tüntetve, bámulatos olcsóságuk mellett a leg jobbak, legerősebbek t s a legtartósabbak, a miről kezességet válalok. Mézszürö, méztartó bádogokat, min
Sajler
Géza,
Kolo/.svá",
bádogos
Mátyás-király u. 2.sz.
%
§
I;
Hogy fizet legjobban a m é h é s z e t ? u
I |
«*
íf
h a
I
k a p t á r és e s z k ö z s z ü k s é g l e t e i n k e t ,
'1
—
— _
úgyszintén
|
—
||
a többi méhészeti kellékeket s
: ül 1 « *
_ szlgo'u szolid, jóhimevü és már 20
Kühne Ferenc
m
ÍGHUCLIIÓ
kem
(lelnii
"
%
1
melitelepénél
B U D A P E S T , I„ Attila-utca 99, ' .., ' szerezziiK b e .
•§ G a z d a g o n
illusztrál
| j évre szóló ;|
6 V Ótél
és sok újdonságot
főárjegyzéke
méhészeti
' $ 2-10 m t a r t a l m a z ó , a z 1905. % útmutatóval
szívesen ingyen é s bérmentve k ü l d e t i k .
együtt
| í;
Nyomatott Gámáu .Tános öiököséuél Kolozsvárt. Kossuth Lajos-utcza 10. sz.
© BCU Cluj
