AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET GYÜLEKEZETI LAPJA XXVI. évfolyam 20. szám. 2015. október 15.
Reformáció előttünk Legyünk akár egyháztagok, presbiterek, akár lelkészek, minket is kötelez az az egyházunkban a kezdetek óta gyakorolt szellemilelki igény és igényesség, amivel az újabb és újabb egyházi nemzedékek megfogalmazták, mit jelentett számukra a református szó. Bár tudjuk, hogy a kérdés inkább a következő: mit jelent nekünk Jézus Krisztus, hogyan fogalmazzuk meg szentháromságos hitünk tartalmát és az abból fakadó cselekedeteket. Ám azóta, hogy Kálvin lejegyezte: a református szó „az evangélium szerint megújított rendet” jelenti, a századok során szinte valamennyi református káté, hitvallás, kegyességi irányzat azt is megfogalmazta, hogy adott térben és időben mit jelentett e szó. A reformáció korának, s az azt követő időknek magyar református zsinatai és hitvallásai is választ igyekeztek adni erre a kérdésre. És ami megragadó, hogy a válaszban az egyéni, valamint a közösségi értelmezés teljes összhangban volt. De mit értünk mi a református szó alatt? Wilhelm Niesel a 19. században rámutatott: a református szó nem helyettesíthető a kálvinizmussal, a kálvinista világnézettel vagy érzelmi világgal, ahogy azt a modern történetírás nemegyszer tévesen megjegyzi.
Ára 0,80 lej
A reformáció és a reformátorok nem akartak új embert, új világot alkotni, ennek a valójában hitetlen és illuzórikus törekvésnek józan alázattal álltak ellen. Az, amire a reformátorok ezzel a szóval utaltak, az anyaszentegyházat érintette. Az egyház volt a megújulás tárgya, célja. A református és a lutheránus megjelölés eredetéről írt tanulmányában H. Heppe így fogalmazott: „Az igazán megreformált, református egyházra alkalmazott szó a megtisztított istenházakat és istentiszteleteket jelölte, ahol már nincsenek jelen a katolikus időkből származó képek és szokások.” R. Bohren, a múlt századvég Szentlélektől áthatott lelkületű gyakorlati teológiai professzora szerint „az Isten Igéje szerint reformált egyház” kifejezéssel követjük az atyák drága örökségét, ami arra kötelez: kutassuk Jézus Krisztus és a Szentlélek csodáját, hogy gyülekezetként megismerjük, befogadjuk és hatni engedjük magunkban ezt a csodát. Jézus Krisztus gyülekezete mindig az Isten Igéje által reformált gyülekezet, s fordítva is igaz: az Isten Igéje szerint és általa reformált egyház Jézus Krisztus gyülekezete. A reformátorok olyan egyházzal szembesültek, amelyben „a tudatlanság feneketlen mélysége” tátongott, és a tévelygéseknek rettentő sötétsége Békefy Lajos
Hogyan formálja a protestantizmus Európát ma és holnap? A címbeli kérdésben eleve megfogalmazódik az a feltételezés, hogy a protestantizmus máig hatóan formálta Európát. Megerősíthet ebben a meggyőződésben, ha a reformáció forradalmi hatására gondolunk szerte Európában. Hiszen a reformáció nemcsak egy egyházi megújulási mozgalom volt, hanem átfogó társadalmi változást hozott az egész kontinensen. Ugyanakkor jogos kétségek is felmerülhetnek bennünk, ha figyelmünket arra a valós kisebbségi helyzetre irányítjuk, amelyben a legtöbb protestáns egyház ma Európában él. Az Európai Protestáns Egyházak Közösségének (GEKE) ereje, hogy a kisebbségi létnek ezt a vetületét hangsúlyozza. A Hegyi Beszédben Jézus érzékletes képekkel írja le a tanítványok helyzetét: a föld sói, a világ világossága, a hegyre épített város, amelyet az ember már messziről lát. Ezekben Jézusnak az Ő egyházához szóló ígérete rejlik, amely független az adott egyház számszerűsíthető erejétől. Jézus ígérete tehát érvényes a kisebbségekre is. Éppen ezért hasz-
(Folytatása a 4. oldalon)
(Folytatása a 3. oldalon)
Jó az Úr, menedék a szorongattatás idején Tíz éve működik a magyarózdi drogterápiás otthon Az Erdélyben működő Református Mentőmisszió immár 22 éve tevékenykedik, a magyarózdi drogterápiás otthon pedig tíz éve nyitotta meg kapuit. A jubileumi évforduló alkalmából a Maros megyei településen hálaadó napot szerveztek, amelyen számos támogató, bel- és külföldi vendég, gyülekezeti tag és függőségéből meggyógyult személy vett részt. Kellemes őszi vasárnap délelőtt utazom Magyarózdra. Horváth István költő szülőfalujába Marosludasról kell letérni délnek: Cintost és Istvánházát elhagyva Magyarbükkösön keresztül vezet az út. A friss aszfalt lassan elfogy, már csak földút vezet a gyönyörű, néhol erdőkkel borított dombok között. Tudom, nem tévedhetek el, mert Ózd az utolsó falu, az út nem vezet tovább a völgyből. – Ilyen helyre kell jönnie annak, aki a világ zajától távol akar lenni – gondolom magamban, s erre
csak ráerősít a tény, hogy amikor kiszállok a kocsiból, látom, még a mobiltelefonokat sem lehet használni. Talán nem véletlen, hogy az erdélyi Református Mentőmisszió (RMM) drogterápiás otthona tíz évvel ezelőtt éppen itt nyitotta meg kapuit. A missziót a 90-es évek elején Csiha Kálmán javaslatára Horváth Levente lelkipásztor indította, amely idén immár 22 éve próbálja a különböző problémák miatt padlóra került embereket gyógyítani. Nemrég az RMM – és a hát-
térintézményként szolgáló Bonus Pastor Alapítvány (BPA) – az Erdélyi Református Egyházkerület ernyője alá került. Kató Béla püspök szerint minden egyházi tevékenységet végző alapítványnak az egyházban a helye. – Ha csak egy embert is sikerült megmenteni, ak-
kor is érdemes volt áldozatot hozni, dolgozni – vallja a püspök. Éveken keresztül a különböző helyszíneken tartott 12 napos Somogyi Botond (Folytatása az 5. oldalon)
Tanulságos igék A templom tisztasága „És azt mondta nekem: Embernek fia! Törj csak át a falon! Erre áttörtem a falon, és íme egy ajtó volt ott. Majd azt mondta nekem: Menj be és nézd meg a gonosz utálatosságokat, amelyeket ott cselekszenek.” (Ez 8,8–9) Ezékielt Babilonban felkeresik a vének, Izráel népének a vezetői. A vének azért jönnek, hogy érdeklődjenek: a próféta kapott-e valamilyen kijelentést az Úrtól. Azt remélik, hogy a prófétának pozitív üzenete lesz. De csalódniuk kell, mert amíg nem akarnak megtérni, addig
Emlékezés „Itt nem voltak altábornagyok, itt nem volt stratégia és taktika, itt csak halálba menő tizennégy-húszéves gyerekek voltak, lányok is, akik betelvén egy istentelenség szörnyű ürességével, a jelszavak csatornalevesével, a hazugság emészthetetlen maszlagával, és nekimentek felborítani a hegyet, megfordítani a történelmet, eszméletlen céltudatossággal élni vagy meghal-
„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában
maguk vágják el a szabadulás útját. A vének látogatása közben a prófétának látomása van. Az Úr tűz alakjában jelenik meg, és lélekben hazaviszi a templomba. Ott áll, ahonnan erővel hozták el néhány éve. Ezékielt az Úr körbehordozza a városban, és neki látnia kell a különféle bűnöket. Már a séta elején megdöbbentő látvány tárul elé: a kapunál nagy bálványkép áll, az utca közepén. Ezt a képet mindenki látja, aki Jeruzsálembe jön, nem lehet kikerülni. Képzeljük el, milyen nehéz lehetett azoknak ott lakni, akik őszinte szívvel akarták az Urat szolgálni. De nem így van ez ma is? Nem ott függnek-e a bálványképek a hatalmas reklámpannókon? Lépten-nyomon bűnre csábító bálványképek. Ám az Úr nem engedi meg, hogy népe képeket, bálványokat, embereket imádjon, hisz Ő féltőn szerető Isten. Ő nem lakhat olyan helyen, ahol bálványok vannak, és azokat imádják. A séta tovább folytatódik. A kaputól eljutnak a templomhoz. Itt is akar Isten mutatni valamit a prófétának. A különös az, hogy titkos ajtón keresztül mennek be a templomba, ahol rettenetes dolgok történnek. Az ige ezeket egyszerűen gonosz utálatosságoknak nevezi. Mit lát Ezékiel, amikor belép az ajtón? Olyan helyiséget, aminek a falai ki vannak festve. A képek állatokat ábrázolnak, amik az egyiptomi kultuszból származnak: kígyó, krokodil, macska és más olyan állatok, amiket ott imádtak. ni. És felborították a hegyet, és megfordították a történelmet, és győztesen élve maradtak. Élve maradtak elsősorban azok, akiknek a testük meghalt, mert örökké élnek az örökkévalóban és a nemzet szívében, és élve maradnak a többiek, akik talán csak most eszmélnek ájult boldogságban a kitárult messzeség, a testi és lelki szabadság, a végtelenség szemléletében.” Fekete István: Levél Bécsbe, 1956. november 4.
csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.” Albert Camus Nobel-díjas francia író
Ezenkívül a próféta férfiakat is lát, akiknél tömjénező edény van, hogy áldozatot mutassanak be szintén egyiptomi isteneknek. A döbbenetes az, hogy e bálványimádást épp a 70 vén műveli, akiknek az lenne a tisztük, hogy az Úr szolgálatában járjanak. Ők arra hivatkoznak, hogy az Úr amúgy sem látja, mert már elhagyta az országot. S ha már elhagyta, akkor keresnek segítséget a bálványoknál. Az Urat hibáztatják azért, hogy más isteneket imádnak. Micsoda tévedés, a feje tetejére állítják a dolgokat. Mert nem Isten törte meg a szövetséget, hanem ők, s az, hogy visszavonult, az ő bűnük miatt volt. Ahelyett, hogy megtörné őket az ítélet, még keményebbé válnak. Kálvin azt mondja e vers magyarázatánál, hogy beleharapnak a gyeplőbe, amivel Isten irányítani akarná őket. Komoly figyelmeztetés ez számunkra. Hány ember szájából halljuk ma is a panaszt: Isten elhagyott minket. Elhagyta népünket, országunkat, Európát. A vének panasza időszerű. Isten visszavonult a világból, nem érezzük jelenlétét, miért engedi meg mindezt, ami történik, miért nem avatkozik be az eseményekbe? Mit tesznek az emberek ilyenkor, amikor ezek a kérdések feltörnek bennük? Egyesek elfordulnak teljesen Istentől és az egyháztól. Mások még rosszabbat tesznek, a szabadosság útját választják, felrúgják az isteni törvényeket, az erkölcsi normákat, s kicsapongó életet élnek. Pedig nem ezt kellene tenni. Meg kellene alázkodni, bűnbánatot tartani. Ez lett volna a megoldás akkor is, és ez ma is. Meglátni, hogy Isten a mi bűneink miatt marad távol tőlünk. Kérni buzgón azt, hogy térjen vissza hozzánk. Isten tovább vezeti a prófétát, ott meg azt látja, hogy asszonyok egy csoportja siratja Tammúzt, a termékenység istenét. Milyen messzire jutott Isten népe! Hát nem az Úr az, aki termékenységet és minden áldást ad az Ő népének? Továbbmenve azt látja, hogy férfiak a napot imádják háttal a templomnak. Képzeljük el azt, hogy az Úr a mi templomunkba, a mi gyülekezetünkbe lép be. Mit látna ott? Mi van a templom falai mögött: vajon, akik ott vannak, mind igazán szolgálják az Urat? Vagy már az egyházban is eluralkodott a hatalomvágy, a pénz imádása, a saját dicsőségünk keresése? Vajon nincsenek-e nekünk is utálatos bálványaink? Amik lassan odakerültek Isten helyére, amikre több időt szánunk, több figyelmet fordítunk, mint Istenre? A reformáció idején érdemes e kérdésekről elgondolkodni. Persze vannak jó dolgok is az életünkben, s gyülekezeteink életében, ezért hálásaknak kell lennünk. Azért, hogy reformátori örökségünket nem tékozoltuk el, nem tagadtuk meg, hogy van lelki élet, megújulás. Az Ige komoly figyelmeztetés számunkra. Vizsgáljuk meg életünket, s ha kell, tartsunk bűnbánatot. Büszkék vagyunk arra, hogy egy szüntelen megújuló egyháznak vagyunk a tagjai. De legyünk is azok. Legyünk élő egyház, élő gyülekezet. Akkor Isten nem fog elhagyni minket, nem fogja elhagyni országunkat, népünket. És hisszük, Európát sem. Hiszen e földrészen 500 év óta annyi áldást adott az egész világ számára. Imádkozzunk hát, hogy Isten újítsa meg életünket, újítsa meg gyülekezeteinket, az egész világot! Lőrincz István
2
Reformáció vagy deformáció? Szaporodó Kálvin-fejek jelzik a közösségi médiában a közelgő reformációt. Egyébként Luther is, jó érzékkel, kora közösségi médiáját, felületét használta e tekintetben. Nevezetesen a templomajtót. De persze nem a 95 tételt rögzítő kalapácsütéseken volt a hangsúly, nem a zajkeltésen, nem öncélú figyelemfelhíváson, hanem magán az üzeneten: a nevezetes 95 ponton. Ezért is válik hangsúlyossá a kérdés a Luther- és Kálvinfejek korszakában, mi a jelen üzenete a reformációról? Van-e tartalom, üzenet, biztatás a díszes, frappáns logó mögött? Mert fontos, hogy ne süllyedjen a fesztivitás mocsarába ez az ünnep, ami a megújulásról szól, annak a lehetőségére fi-
Hogyan formálja a protestantizmus Európát ma és holnap? (Folytatás az 1. oldalról)
náljuk a diaszpóra bibliai fogalmát, hogy az egyház különleges küldetését megfogalmazzuk. Ahogy a magok a szántóföldbe, úgy szórattak szét a keresztyének e világba, azért hogy gyümölcsöt teremjenek. Miben áll a mi egyházunk megbízatása az európai országok nyitott és pluralista társadalmaiban? E kérdéshez kapcsolódóan pár kulcsszó megfogalmazódott a GEKE 1994-es egyháztani tanulmányában is. A Jézus Krisztus egyháza című dokumentum leírja az egyház alapját, formáját és küldetését, rögzíti a protestáns egyházak egyházi közösségének jelentőségét a leuenbergi konkordia alapján általában az ökumenére, de kimondottan a vallásközi párbeszédre nézve is. Végül pedig leírja az egyház társadalmi küldetését, azaz utalásokat fogalmaz meg ahhoz a kérdéshez is, hogyan határozza meg a protestantizmus Európát ma és holnap.
Az öt kulcsszó Ezzel kapcsolatban öt kulcsszót emelek ki. Először: Az egyháznak a nyílt és pluralista társadalomban hitvalló egyháznak kell lennie. Hitből fakadó élete, az életének bizonyságtétele alapján ismerhető fel az egyház. Másodszor: Az egyház a mai társadalomban lelkigondozói egyház. Az egyház az emberekkel konkrét élethelyzetükben találkozik és veszi komolyan. Hitelessége mutat utat az egyre növekvő orientációvesztettség korában. Har-
gyelmeztetve, hogy Istennek van megújító kegyelme, amelyet az embernek nyújt. Jó lenne, ha nem csak a gyorsétterem logójára hajazna az ifjak reformációképe. És ha az ünnep alakí-
Van-e változás a Luther- és Kálvin-fejek korszakában?
tani tudná a kor megfáradt emberét. Irányítani tekintetet és lelket – a jó pásztor felé. Egy időben kórházlelkészként gyakorta látogattam a pszichiátrián olyan embereket, akik
madszor: Az egyház a nyílt és pluralista társadalomban segítő egyház. Ismert ez a mondás: egy egyház, amely nem szolgál, semmire sem szolgál. A nyitott, hitvalló, lelkigondozói egyház feltételek nélkül másokért, a gyengékért, elnyomottakért, jogfosztottakért élő egyház. Negyedszer: Az egyház a nyílt és pluralista társadalomban, ahol szükséges, prófétai kritikát gyakorol az uralkodó állapotok fölött. Ezt különösképpen ott teszi, ahol az emberi méltóságot, az emberi életet és a teremtés integritását támadás éri, és azok sérülnek. Ezért nyilvánul meg az egyház a politikát, a gazdasági és
társadalmi rendet érintő kérdésekben is. De ezt nem fölényesen teszi. Hiszen jól tudja, hogy maga is túl gyakran tevékeny részese azoknak a körülményeknek, amelyeket kritizál és nyilvánosan kifogásol. Ebből kifolyólag az egyház is folyamatosan megtérésre és bűnbánatra hivatott. Ecclesia semper reformanda! Végül pedig ötödször: Az egyház a nyílt és plurális társadalomban missziói egyház. Minden egyház alapvető küldetése, hogy az evangéliumot, mint mindenkinek szóló meghívást, nyilvánosan hirdesse. A barmeni nyilatkozat hatodik
tegnap még velünk énekelték a templomos énekeket, közösen szolgáltunk, de a jelenben legyűrte őket a deformáció ördöge. A deformáció pedig legfőbb bizonysága annak, milyen nagy szüksége van reformációra, megújulásra a kortárs embernek is. Vagyis többre van szüksége, mint tisztelgő, fesztív emlékezésre: „mindenkit meghívtak / mindenki ott volt / mindenki beszélt / mindenki tapsolt / mindenki evett / mindenki ivott / csak Isten hiányzott”. (Pataki István: Fesztív). Neki magának, a saját életének van szüksége helyreállásra, igei megalapozásra, az Isten nyújtotta hűs forrásvízre. A jelenben nehéz terheit cipelő ember éhezi a reformáció üzenetét, mert újulni akar. Mert menekülni akar kilátástalan helyzetéből. Ebben lehet számára erőforrás az Isten el nem fogyó, megújító kegyelme. Amit a fesztivitás nem helyettesíthet. Fábián Tibor
tézise így fogalmazza meg ezt: „Az egyház megbízatása, amelyben szabadsága alapszik, abban áll, hogy Krisztus helyén, tehát az Ő tulajdon Igéjének és munkájának szolgálatában, a prédikáció és a sákramentumok által az Isten szabad kegyelméről szóló üzenetet minden népnek átadja.”
Egység a megbékélt különbözőségben Amikor ma az egyházunk feladatáról gondolkodunk, ez az öt kulcsfogalom megadja az irányt. Valamennyi alaptétel esetében a nyílt és plurális társadalomról volt szó. Ilyen társadalomért szállunk síkra, amelyben az együttélést az emberi jogok szabályozzák. A GEKE-ben ezt így fogalmazzuk meg: egység a megbékélt különbözőségben. Ez nemcsak az egyházakra vonatkozik, hanem általában az együttélésünkre Európában. Napjainkban éppen ezért különleges kihívások előtt állunk, ugyanis Európában a pluralitást, a sokszínűséget egyre inkább fenyegetettségként élik meg, és az fenyeget, hogy a nyitottság elvész a szélsőségek és a túlzott biztonsági eljárások következtében. Azért, hogy a mi egyházunk ezt tudja erősíteni, újra meg újra össze kell gyűlnie Isten Igéje és a sákramentumok köré. Ezért jó, hogy ezt a találkozót is egy istentisztelet nyitotta meg, és vasárnap úrvacsorai közösséggel zárul. Ebben áll az egyházi közösség lényege, amelyet az egyes egyházak egymással megélnek: közösség az istentiszteletben és közösség a világért végzett szolgálatban, amelyre Jézus Krisztus hív minket. (Michael Bünkernek, a GEKE főtitkárának a protestáns zsinati tagok Budapesten tartott találkozóján elhangzott beszéde)
3
Reformáció előttünk (Folytatás az 1. oldalról)
borult az akkori világra. Ezt Kálvin az „Antikrisztus zsarnokságának” nevezte.
Látszategyház Lélek nélkül? Református eleink a legfontosabbnak Isten Szentírás általi igazi megismerését tartották, így lett a Biblia az Isten Igéje szerint megújított gyülekezet és egyház, valamint keresztyén élet szabályozója (sola Scriptura). Vagy a Szentírás tanulóivá leszünk, vagy filozófiák és spekulációk vezetnek félre minket a földi életben önveszejtő tévutakra, az örök élet tekintetében pedig a kárhozatra. Jézus Krisztus Szentírás általi megismerése mellett a református szó az egyház megújulásának a szükségességét is jelöli (ecclesia semper reformari debet). Az Antikrisztus akkor és most is azt akarja, hogy fenntartsa az egyház látszatát anélkül, hogy az egyház azzá lenne, amivé Ura rendelte. A Lélek nélküli egyház lehet kulturális tényező, szociológiai képlet, múzeum, a világörökség része, de nem a világ Megváltójának áldott eszköze. Az Isten Igéje szerint megújult egyház viszont nem ebből él, hanem „egyedül abból, hogy naponta megújul Ura által, aki elhívja, hordozza, vigasztalja és uralkodik benne”.
Reformációt, nem reformokat! Az egyház, a gyülekezet és a néha mélységben hányódó életünk is igazi reformációra, nem reformokra szorul. Ez pedig nem
emberi elhatározás eredménye, hanem Isten csodálatos teremtő beavatkozása, miként az újjászületés, a megigazítás és a megszentelődés életfolyamata. Jézus Krisztus egyházának megújulása, illetve reformációja Isten ajándéka. Az egyház deformációja viszont az önmagától elvakult, gőgös emberi szellem lelketlenségének keserű és szomorú gyümölcse, amit sokszor tervszerűen készít elő és hajt végre a világ fejedelme. Ezért az egyház reformációja első renden az imádság tárgya, s csak ennyiben „emberi mű”. Az Isten Igéje által
Talán kevesen tudják, hogy a reformáció híres genfi emlékműve pályázati kiírására magyar pályamű is érkezett. Horvay János (1874–1944) szobrászművész 1908-ban gipszből készített alkotásáról elismerően írt a hazai és az európai sajtó is. Mivel azonban a kiírástól eltérően a reformáció történetének jeles személyiségei mellett Krisztust is megformázta az – egyébként katolikus – alkotó, nem ő lett a nyertes.
A genfi reformációs emlékmű pályázati kiírására érkezett magyar pályamű bronz öntvénye a budapesti teológia épületében
4
reformált egyház és gyülekezet a Szentlélek hívását elfogadó közösség, amely léte lényegének érzi a missziót. További jellemvonása, hogy a szolgálatok sokféle módon vannak benne jelen, hiszen a gyülekezet „királyi, papi, prófétai, tanítói nép”, az adományok és adottságok sokfélesége szerint. Ezeket felfedezhetjük önmagunkban és egymásban, és támogatnunk kell kibontakozásukat.
Megtérés – előre! G. W. Locher teológus rámutatott: sokféle árnyalattal lehetünk reformátusok. Nincs kizárólagos, egyedül üdvözítő formája a református hitnek és életnek. De van egyetlen és egyedüli Üdvözítőnk, az Úr Jézus. Ezért arra biztat, hogy Krisztushoz történt megtérésünknek tudatosítsuk a mozgásirányát: megtérés – előre! Krisztus ugyanis nemcsak bennünk, hanem előttünk is van, hiszen Ő az Eljövendő, a mindig közeledő Úr. Ebben az értelemben mondhatjuk: az egyház igazi reformációja mindig előttünk van. A reformáció nemcsak a múlté, nemcsak belső esemény a mindenkori jelenben, hanem Krisztusban, a Lélek által a jövőben egyházunkat, gyülekezetünket, népünket hívó isteni esély, életünknek halálunkig tartó nagy lehetősége. De indulunk-e, megyünk-e már most a Krisztusban elkészített jövendő felé, a jövőt Krisztusban nekünk kínáló, felülről való reformáció felé (sola gratia)? A múlt, a reformáció a jövő kapujává, ígéretévé, lehetőségévé lesz-e? Mert lehet! A magyar szófordulat itt is igaz: „Nincs más hátra, mint előre!” Előre, a Lélek által Krisztushoz, Krisztusig – Bibliával a kézben, hittel a szívben (sola fide)! Vagy ahogyan 1532ben a berni református zsinaton fogalmazták: „Nincs mit tovább beszélni e dolgokról. Ahol Krisztus keresztje a szívig ér, ott azonnal helyrekerülnek a dolgok.” Ott szó szerint történik a reformáció, ami keresztyén létünk gyönyörű esélyeként mindig előttünk (is) van!
Jó az Úr, menedék a szorongattatás idején
Az utcáról az otthonba, az otthonból az életbe
(Folytatás az 1. oldalról)
Nagy adag félelem kellett ahhoz, hogy ide betegyem a lábam – osztja meg velünk gondolatait Attila, akinek nemrég újult meg az élete. Az utcáról kerültem be az otthonba, szégyelltem és gyűlöltem magam, de a rendszert és a szüleimet okoltam az egyedüllétem és az alkoholizmusom miatt. Amikor ide megérkeztem, úgy éreztem, mintha tíz éve itt élnék. Úgy fogadtak, és úgy beszéltek velem, ahogy azelőtt évekig senki. Ez adott erőt arra, hogy folytassam a megkezdett utat. Öt éve vagyok tiszta, családot alapítottam, 11 hónapos kislányom van, és felemelt fővel tudok járni azokon az utcákon, ahol korábban minden más rosszat tettem. Számomra minden nap egy ajándék Istentől – mondja szívből jövő meggyőződéssel Attila. A túlzott alkoholfogyasztás miatt került az otthonba Ferenc is, aki elvesztette családját, gyerekeit és félig-meddig egészségét is. „Ám itt találkoztam Isten kegyelmével, szeretetével. Olyan közösséget ismertem meg, ahol megértenek. A falak közül egy igével mentem vissza az életbe: jó az Úr, menedék a szorongattatás idején (Náh 1,7). Ez lett életem vezérfonala” – meséli meghatóan Ferenc.
rövid terápiás programok keretében mintegy ezer résztvevő fordult meg. A 2005-ös esztendő azonban fordulópontot jelentett, ugyanis akkor nyílt meg a magyarózdi drogterápiás otthon, hogy hosszú terápiás program keretében biztosítsa a felépülés lehetőségét gyógyulni vágyó, különféle függőségekkel küszködő (alkohol, kábítószer, dohányzás, szerencsejáték, internet, stb.) szenvedélybetegeknek. A történet még 1997-re nyúlik vissza, amikor a BPA egy 99 éves haszonbérleti szerződést kötött a román kormánnyal a magyarózdi kastély épületére és annak birtokára. Néhány év alatt ugyanis a birtokon levő magtárat adományokból sikerült többszintes, minden kényelmet kielégítő otthonná alakítani, amelyben a munka tíz évvel ezelőtt indult be. A tízéves évfordulóra rendezett hálaadó napra érkezem Magyarózdra. Utam először a parókiára vezet, ahol az irodában Kató Béla püspök már a presbiterekkel beszélget. Szomorúan állapítják meg, hogy a valamikor több mint ezerlelkes közösség mára háromszázra csökkent. A fiatalok elszéledtek, de nem a környékbeli városokba mentek dolgozni, hanem külföldre távoztak. A megélhetés ugyanis egyre nehezebb. A lakosság nagy része különben örvend az RMM jelenlétének, és ez nagy szó, mert tíz évvel ezelőtt még igencsak ellenezték a mentőmisszió munkáját – magyarázza Horváth Levente, aki örül annak, hogy a helyzet megváltozott. Mihály Ferenc magyarbükkösi polgármester, aki egyúttal ózdi presbiter, egyenesen büszke arra, hogy az otthon a településen működik, mert, ahogy fogalmaz, a misszió elvitte a falu hírét messze a határon túlra, a tevékenységnek köszönhetően megújult néhány épület, és több turista érkezett a településre. A polgármesternek köszönhetően éppen ezért a jeles napra még az utat is lekövezték Bükköstől Magyarózdig.
Isten segítsége és a mi akaratunk Az irodából a presbiterek Császár Béla helybeli lelkipásztorral és Kató Béla püspökkel imádság után átvonulnak a templomba, ahol hálaadó istentiszteleten veszünk részt. – A „segíts magadon, mert az Isten is megsegít” közmondás nincs a Bibliában – mondja Kató Béla az igehirdetés során. A hívő ember ugyanis tudja: egyedül csak az Úr tud segíteni mirajtunk, és azok az emberek, akik ebben a házban meggyógyultak, ezt tudják igazolni. Néha megtörténik, hogy bizonyos problémákat nem tudunk megoldani, de a keresztyén embernek nem szabad elcsüggednie. Erőt kell gyűjtenie a nehézséget elviselni úgy, hogy Isten segítségét kéri. Viszont tudni kell azt is – mutat rá a püspök – hogy Isten nem tesz meg mindent helyettünk. Elindít minket egy úton, amelyet követnünk kell az általa adott tartalékokkal és kegyelmi ajándékokkal. Úgy akar segíteni rajtunk, hogy
közben várja a mi akaratunkat is: ez a kettősség tudja megoldani a problémát. A magyarországi ráckeresztúri drogterápiás otthon vezetője, Erdős Eszter lelkipásztor szerint nem a testi, hanem a lelki újjászületés a fontos. Nemcsak a tízéves évfordulót kell megünnepelni, hanem mindenkinek a születésnapját, aki a magyarózdi otthon falai között meggyógyult.
Jövőbeli tervek: felújítani a kastélyt És ezekből nem kevés van, sokan álltak talpra az elmúlt években a drogterápiás otthonnak köszönhetően. Horváth Levente szerint az elmúlt tíz évben több mint 260 lakója volt az
Visszatérés a gyógyulásért
otthonnak, ezeknek mintegy fele vallott arról, hogy hatékonynak bizonyult számukra a foglalkozás. Ez a „második otthonunk”, ahogy legtöbben ma is emlegetik. Az otthon a hosszú távú bentlakásos terápiás program mellett otthont adott a kéthetes intenzív rövid terápiának is, eddig 63 alkalommal szervezték meg. Ózd egy ideje az utógondozás, majd az önkéntes munkatársak képzésének a színhelyévé is vált, újabban ide hozták a prevenciós gyermek- és tinitáborokat is, ahol az egész család felépülése a cél. „A jövőbeli terveink között szerepel többek közt a lobbizás azért, hogy más nem kormányzati szervezetekkel összefogva elérjük azt, hogy az állam hathatósan támogassa tevékenységünket, és munkánk más jellegű adósávba kerüljön” – mondja Horváth Levente. Jelenleg ugyanis az állam 250 lejjel támogatja a bentlakókat, akiknek az ellátása havonta mintegy 2000 lejbe kerül. Az RMM egy másik álma a kastély teljes felújítása és hasznosítása az egyre kiterjedtebb munka céljára. „Legfőbb vágyunk, hogy kamaszok, fiatal függők rehabilitációs programját indítsuk el benne. Azt szeretnénk, hogy 2017-ben a reformáció 500 éves évfordulójára megnyissuk legalább részben a reneszánsz épületet, és elindítsuk benne a fiatal függők rehabilitációját” – osztja meg álmait, elképzeléseit Horváth Levente.
A hálaadó istentisztelet után sajtótájékoztatóra került sor, amelyen Kató Béla püspök, Horváth Levente elnök és Adorján Éva programigazgató mellett rész vett R. Szabó István ügyvezető igazgató is. A tájékoztató alkalmával elhangzott: jelenleg a 22 férőhelyes otthonban csupán tíz bentlakó van. Ezért nagy szükség van a misszió népszerűsítésére, és arra, hogy az emberekben tudatosítsák: igenis van kiút, meg lehet szabadulni a káros függőségektől. „Egyesek elmennek és visszajönnek, mert tudják, hogy ott jó helyen vannak. Volt, aki 20 hónapot töltött a falak között, de meggyógyult, másoknak kevesebb időre van szükségük. Volt olyan személy is, aki annyira összeszedte magát, hogy visszahívtuk munkatársnak” – mondja Adorján Éva programigazgató. A sajtótájékoztatón kialakult beszélgetés során szomorúan állapítják meg, hogy egyre több a fiatal, ők már nem az alkohol, hanem a kábítószer miatt szeretnének segítséget, mások internet- vagy pornófüggők. De megfordult az otthonban nem egy lelkipásztor, sőt még szerzetes is. Topolánszky Ákos pedig megdöbbentő adatra hívja fel a figyelmet: 1990 márciusától egyetlen erdélyi magyar sem halt meg etnikai konfliktusban, de alkoholizmus miatt több ezer embert veszít magyar társadalmunk. Ennek megfékezése érdekében sürgősen lépni kellene – állapítják meg a jelenlevők. Legjobb pia a terápia! – játszanak néha a szavakkal az otthon lakói. A szójáték akár biztatás is lehet mindazoknak, akik hiába keresik a kiutat, mert a „holnaptól más lesz”, „többet nem iszom” típusú fogadkozásuk erőtlennek bizonyul.
5
A templom csendjében Isten üzenete hangzik
mégis csodálatosan működik, hiszen nem azért rendelt ide lelkipásztort, hogy virrasszon a gyülekezet felett, hanem, hogy templomot, iskolát, Megújult a váralmási templom parókiát újítson. Templomának megújulásáért adott hálát a váralmási közösség szeptember 20-án. Az ünA beszédek során köszöntötte a gyülekenepi istentiszteleten Kántor Csaba püspökhelyettes hirdette az igét. zetet a román ortodox gyülekezet nyugdíjazott lelkipásztora, a község polgármestere, Váralmás református népéből, a nyilvántar- és arra használják, amire Isten elrendelte, a vele valamint a Szilágy megyei RMDSZ részéről tott 180 egyháztagból már csak 80-an laknak a való találkozásra. Más a templom csendje, mert Gáspár Attila is. Az istentiszteleten szolfaluban, a templom mégis zsúfolásig megtelt itt a némaságban is megszólal Isten üzenete: jó gált a gyülekezet kórusa, Ambrus Evelin és a vasárnapi hálaadó istentiszteleten. Nemcsak az Úr, örökkévaló az Ő kegyelme, nemzedékről Ambrus Brigitta, valamint a Gáspár család, akik citerával tettek bizonyságot a gyülekea váralmásiak, hanem az innen elszármazottak, nemzedékre való az Ő hűsége – hangsúlyozta az igehirdető. zet előtt. az ortodox gyülekezet képviselői és a holland Magyar Imre lelkivendégek is együtt örültek pásztor elmondta, 2008 a gyülekezettel. Fotó: Kiss Gábor tavaszán fogtak neki a Kántor Csaba a 100. templom javításának. A zsoltár alapján elmondott lelkipásztor kiemelte, Isten prédikációjában hangsúmindig csak annyi munkát lyozta: a hálát csak az tudja adott nekik, amennyit a átélni, aki vágyik Isten hágyülekezet elbírt. A tempzába. Ahhoz, hogy egész lom belső és külső felújíéletünkkel Istent dicsőítsük, tása során a mennyezetet azt kell átéreznünk, amit a újravakolták, a tetőszerkezsoltár így fogalmaz meg: Ő zetet felújították, és a csealkotott minket, az Övéi varepeket, ablakokat kicserélgyunk. A püspökhelyettes ték. Megújult kívül-belül a szerint csodálatos megtaparókia és a gyülekezeti pasztalás ez, amelyről nem ház is, valamint elkészült a szabad megfeledkezni, és templom körüli kerítés egy másokkal is meg kell oszrésze is. A munkálatokat tani. Hálaadásunkat pedig a Szilágy Megyei Tanács, szintén a zsoltár szavaival tudjuk megfogalmazni: jó Dávid Pál cégtulajdonos, az Úr, örökké tart szeretete. a Váralmás határában műKántor Csaba szerint ködő gyalui kőkitermelő, a vallásügyi államtitkárság biztatás és bátorítás is van és az Erdélyi Református az igében. Bár Erdély-szerMegújult a váralmási református közösség 130 éves temploma te sok gyülekezet lélekszáEgyházkerület támogatta. Az ünnepi istentiszteleten Vincze Minya A munkálatokban ugyanakkor közmunkával a ma csökken, itt-ott templomok falai omlanak le, és ez szomorúságra ad okot, mégis Isten öröm- István kalotaszegi esperes szólt a gyülekezet- gyülekezet is részt vett, a nőszövetség a munmel tölti be a szívünket. Kántor Csaba szerint a hez. Köszöntőjében elmondta, bár valamikor a kások étkeztetéséről gondoskodott, ugyancsak templom ma már sok mindennek lehet a hely- gyülekezet lélekszáma 800 lelkes volt, ma már a gyülekezet takarította ki a templomot. Kiss Gábor színe, de arra kérte a gyülekezetet: tartsák meg, ennek csak a töredéke lakik a faluban, de Isten
Nincs biztonság Isten áldása nélkül Fotó: Kiss Gábor
Megújult a besztercei templom Öt év munkájának az eredményét ünnepelte szeptember 13-án a besztercei gyülekezet, amely kívülről-belülről megújította templomát. Az ünnepségen Kató Béla püspök hirdette az Igét, aki az áldás fontosságát hangsúlyozta. „Az egyik létszükséglet a biztonság. A biztonsághoz pedig elengedhetetlen Isten áldása. Emiatt naponta újra kell értékelnünk szükségleteinket, hogy értékrendünkben az áldás legyen az első helyen. Sokan fordulnak jósokhoz, vagy viselnek kabalákat, amelyektől a szerencsét várják. Tárgyakkal azonban nem lehet Isten áldását helyettesíteni” – mondta prédikációjában a püspök, figyelmeztetve a beszterceieket, hogy míg a múltban az em-
6
ber minden tevékenységére áldást kért, ma már senki nem igényli ezt, akár házasságról, akár újszülöttekről van szó, hiszen ezekre magánügyként tekintenek. Igehirdetést követően a zsúfolásig megtelt templomban többek között Bányai Csaba Dési esperes, valamint a város felekezeteinek képviselői köszöntötték az egybegyűlteket. András Péter lelkipásztor a templom felújításának történetéről szólt. A templomot 2010-ben kezdték el renoválni, akkor csak a mennyezetet akarták kijavítani, majd ezt követte a templom teljes külső-belső felújítása, valamint megújult az udvar és a kerítés is. A lelkipásztor hangsúlyozta: a sok anyagi támogatás mellett a gyülekezet is kivette a
A templom mind kényelem, mind pedig látvány szempontjából megfelel az európai szabványoknak, hiszen csak így tud fiatalokat bevonzani a templomba
részét a munkából, rengeteg közmunkával egészítették ki a helyi önkormányzat, a megyei tanács és
a vallásügyi államtitkárság anyagi támogatását. KG
Kedves Gyermekek! Évszázadokkal ezelőtt a templomokban nagyon sok téves dolgot hirdettek Istenről. A keresztyén egyház nem maradt meg Krisztus tiszta evangéliuma mellett, elszakadt Isten tanításától, amit Ő a Bibliában hagyott ránk. Isten mindig őrködött az Ő egyháza felett. Régen is, mikor a zsidók bálványokat kezdtek imádni, próféták által intette őket. Így küldött a 16. században is embereket, amikor az egyház annyira megromlott, hogy mind sürgetőbbé vált az egyházi élet megújítása. Ez volt a re-
formáció, s ezek az emberek voltak a reformátorok. Október 31-én a reformációt ünnepeljük. Arra emlékezünk, hogy volt néhány ember, akik kimondták: egyedül a Biblia az, amin keresztül Isten szól hozzánk, és minden, ami ezzel ellentétes, az nem Istentől ered! A mi vallásunk reformátora Kálvin János volt. Általa tanított meg minket Isten az Ő kijelentése helyes megértésére. Ilyen reformátor volt még Luther Márton és Zwingli Ulrich.
A reformáció alapelvei Az öt sola 5 latin kifejezés. A sola szó jelentése latinul: egyedül, kizárólag. Az öt sola kifejezi a reformáció 5 alapvető hittételét, azokat az alapokat, amelyek a reformátorok hite szerint a keresztyén élet és hit gyakorlásában alapvetőek. Sola Scriptura – Egyedül a Szentírás A Biblia Istennek az egyedüli ihletett és hiteles szava, a keresztyén tanítás egyetlen forrása. Sola fide – Egyedül hit által A reformáció alapjának is nevezik, mivel ez volt a reformátorok tanításának középpontjában.
Luther Márton 1517. október 31-én szögezte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Tanai gyorsan terjedtek Európában. Isten hozzánk, a magyar néphez is elküldte a tiszta evangélium üzenetét. Voltak elődeink között is olyan emberek, akik az Ő Igéjét hirdették. Hazánkban a magyar fejedelmek és főurak között sokan pártolták a reformációt, iskolákat alapítottak, a Bibliát a nép kezébe adták, és az evangélium hirdetőit támogatták.
Sola gratia – Egyedül kegyelemből Az üdvözülés csak és kizárólag kegyelem által lehetséges, tekintet nélkül az ember bármilyen jó cselekedetére vagy érdemére. A megváltás egy olyan ajándék Istentől Jézus szeretete által, amiért nem tettünk semmit. Ingyen van = gratis! Solus Christus – Egyedül Krisztus Egyedül Krisztus a közvetítő Isten és az ember között, és így senki máson keresztül nem lehetséges a megváltás. Soli Deo gloria – Egyedül Istené a dicsőség Minden dicsőség egyedül Istennek jár, mivel a megváltás kizárólag az Ő akarata és tette által ment végbe.
Sürgős hívószámok A reformáció labirintusa Segítsetek a reformátoroknak!
Józs 1 – ha bátorításra van szükséged Mt 6,19–34 – ha aggódsz valami miatt Mt 11,25–30 – ha szeretnél megnyugodni Jn 14 – ha szomorú vagy Jn 15 – ha az emberek rosszindulatúnak tűnnek Zsolt 23 – ha magányos vagy Zsolt 27 – ha valaki cserbenhagyott Zsolt 51 – ha bűnt követtél el Zsolt 67 – ha elcsüggedtél az imádságban Zsolt 90 – ha a világ nagyobbnak tűnik Istennél Zsolt 91 – ha veszélyben vagy Zsolt 121 – ha honvágyad van Zsolt 126 – ha elcsüggedtél a munkádban Zsolt 139 – amikor Istent távolinak érzed 1Kor 13 – ha elvesztetted a bizalmadat az emberekben Zsid 11 – ha hitednek erősítésre van szüksége Figyelem! * Ezeket a számokat személyesen hívd! * Minden vonal 0–24 óráig hívható!
7
Hírek – Események Vasárnapi közösségi alkalmak Kilencedik szórványtalálkozó Felsőháromszéken A berecki missziói egyházközség idén kilencedik alkalommal szervezett szórványtalálkozót Oroszfaluban. Az eredeti ötletet a csíkcsicsói szórványegyházközségtől vették át, ahol Sógor Csaba lelkipásztor szervezte éveken keresztül, nagy sikerrel. Az eseményen Egyed László torjai lelkipásztor, egyházmegyei missziói előadó hirdetett Igét, ezt követően szavalatok, bizonyságtétel és Virág Ágota vezetésével ifjúsági keresztyén énekek hangzottak el. „Idén értük el a legnagyobb résztvevői számot, 230-an kapcsolódtak be a program-
Erőtlenségben az erő „Értékes vagy, kapcsolódj be!” – címmel fogyatékkal élőknek szervezett kazettafestésre került sor az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumban. Az első nap fogyatékkal élő nők ismerkedhettek meg a kazettafestés titkaival és szépségével, második nap fogyatékos gyermeket nevelő anyák vehettek részt a foglalkozásokon. A rendezvényt a Kézdi-Orbai Egyházmegye nőszövetségének képviseletében Bardócz Tímea szervezte az egyházmegye közvetítésével és a svájci HEKS, az osztrák Diakonia Austria és a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány (Írisz-ház) támogatásával. A szervezésben segítséget nyújtott az alsócsernátoni nőszövetség és a Haszmann Pál Múzeum képviseletében Haszmann Gabriella. Bardócz Tímea nőszövetségi elnök köszöntése és Gáspár Erika áhítata után a helybéli lelkész, Takács Lajos üdvözölte a jelenlévőket, majd Balogh Izabella bizonyságtételét követően Haszmann Gabriella vezetésével elkezdődött a kazettafestés elméleti és gyakorlati része is. A jelenlévők amellett, hogy lelkileg feltöltődtek és
ba” – mondta Raff Róbert helybéli lelkipásztor. A résztvevők a szórványegyházközség 14 településéről érkeztek, de kézdivásárhelyiek, csernátoniak, albisiak is részt vettek az esekikapcsolódtak, megismerkedtek egy érdekes és lebilincselő kézműves foglalkozással, megbeszélhették mindennapi gondjaikat, kérdéseiket is. Kis közösség alakult ki, melynek tagjai közül néhányan tartani fogják a kapcsolatot egymással. Másnap a fogyatékos gyermeket nevelő édesanyák és gyermekeik tisztelték meg jelenlétükkel a rendezvényt, melyen Orbán Judit lelkésznő volt a lelki vezető. Aczél Dóra bizonyságtétele reménnyel töltötte el a hallgatóságot, rádöbbentve arra, hogy az ép, egészséges ember tele van panasszal és elégedetlenséggel, míg az, akinek nap mint nap szembe kellett néznie a halálfélelemmel, gyógyíthatatlannak mondott betegséggel, kórházi bezártsággal, az tud szárnyalni, mosolyogni, bízni és szívből örvendeni. Tovább fokozta a családiassá változó hangulatot Balogh Zoltán esperes beszéde, aki lélekbe nyúló őszinteséggel, a Szentírás és saját szavaival beszélt arról a megmagyarázhatatlan erőről, amit Isten a Tőle segítséget kérőknek ad a nehéz percekben. A kézműves foglalkozás ideje alatt olyan beszélgetés alakult ki, melyben megoldásokat kerestek a fogyatékkal élők és hozzátartozóik életének megkönnyítésére, a mindennapi küzdelemben való konkrét segítség lehetőségeire.
ményen. – Külön öröm volt vendégül látni a lemhényi idősek otthonának néhány lakóját, akik vidáman, nagy örömmel vettek részt a közösségi eseményen – tette hozzá a lelkipásztor. Szép számmal voltak jelen az ifjúsági csoportok tagjai is. A rendezvényt nagyjából harminc önkéntes szervezte. Előzőleg szórólapokat és meghívókat osztottak szét, valószínűleg ennek köszönhető a megnövekedett létszám. A gyülekezet terve a jövőre nézve az, hogy minden vasárnap 12 órától közösségi alkalmakat szervezzen; ezt a tevékenységet pedig novembertől el is indítják – vázolta elképzeléseit Raff Róbert. Berszán Réka
Ez az alkalom olyan lehetőség volt, ami elindít egy folyamatot, mert nem csupán kézműves foglalkozásról szólt, hanem közösségépítésről, lelki feltöltődésről, barátságok szövődéséről, no meg a reményről és hitről, ami nélkül nem lehet megharcolni az emberfelettit. Gáspár Erika
Úrvacsorai kelyhek készítésével és egyházi tárgyak restaurálásával foglalkozom. Elérhetőségek: 0264-433241; 0765-128601. Imrei Imre ötvösmester, Kolozsvár
ISSN–1223–8848
ÜZENET Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja A szerkesztőség címe: 400079 Kolozsvár Király utca (str. I. C. Brătianu) 51. sz. Telefon: 0731 019404 Drótposta:
[email protected] http://www.reformatus.ro/uzenet.html Főszerkesztő: Somogyi Botond Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. Készült az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában Felelős vezető: Dávid Zoltán
