AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET GYÜLEKEZETI LAPJA XXIV. évfolyam 5. szám. 2013. március 1.
Ára 0,80 lej
Az Úr veled van! Ünnepi istentiszteleten iktatták be tisztségébe Kató Béla püspököt Zsúfolásig megtelt templomban, meghitt, ünnepélyes keretek között iktatták be hivatalába Kató Béla püspököt február elsején. Az eseményre az ország minden szegletéből érkeztek meghívottak, jelen voltak az erdélyi történelmi egyházak vezetői, a Kárpátmedence református püspökei és számos külföldi testvéregyház képviselője is. Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke hirdetett igét a Bír 6. része alapján. Az Úr angyala Gedeont hős vitéznek Somogyi Botond (Folytatása a 3. oldalon)
Céltudatos tájékoztatás Tízéves az Agnus, váltás az egyházkerületi sajtóban Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte a kolozsvári Agnus Rádió. Az egynapos rendezvénysorozaton több érdekes műsor szórakoztatta a hallgatókat. Az esemény alkalmával sajtótájékoztatóra is sor került, amelyen Kató Béla püspök az Egyházkerület sajtóstratégiájáról beszélt.
Több száz vendég és meghívott részvételével került sor a kolozsvári Farkas utcában a püspökbeiktatásra
Céltudatos és kompetens tájékoztatásra van szüksége az egyháznak – mondta az Agnus Radió által szervezett Közösségi nap reggelén Kató Béla püspök. – Használnunk kell azokat az eszközöket, amelyeket a modern kor fejlesztett ki, s amelyeket mindenki használ. Sokan kérdőjelezik meg azt, hogy egyházunk iskolákat tart fent. Ezt azért tesszük, mert ugyanolyan embereket szeretnénk képezni, mint bármely más iskola, csak az oktatás mellett a neveléssel is foglalkozunk, különleges, keresztyén szellemiségű fiatalokat képezünk. Ez a helyzet a sugárzott médiával is: saját meglátásainkat, elképzeléseinket szeretnénk továbbítani a világ felé. Együttműködve a környező országok adóival, stúdióival, szeretnénk egy Kárpátmedencei református rádióhálózatot kiépíteni. Ugyanakkor a regionális rádiókkal együtt dolgozva, egy-két óra erejéig jelen vagyunk Erdély több területén a közszolgálati, valamint kereskedelmi adókon is. Egyházi tévé indítására nincsenek meg a feltételek, de a műsor-
Vajon mikor lesz hallható az Agnus egész Erdélyben?
(Folytatása a 8. oldalon)
Hitvalló egyháztagokat Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspök a gyógyulás folyamatáról, az egyházszakadásról és a missziói munkáról – A Szovjetunió kommunista hatalma óriási pusztítást végzett a társadalomban, egyházban. Mindez mennyire érezteti hatását? – Közeli múltunk fekélye nagyon jelen van még a társadalomban, így az egyházban is. Alig telt el húsz esztendő a rendszerváltás után. Kárpátalján már 1944-ben sokan gondolták azt, hogy ha a szovjet hatalom gondolatvilágát sajátítják el, akkor jobb lesz az életük. Azóta hosszú évtizedek teltek el, ebből kigyógyulni nehéz lesz. De úgy érezzük, a gyógyulás folyamata beindult. A fiatalabb nemzedék pedig már nem is emlékszik azokra az időkre. A középkorúak gyanakvóabbak, nem annyira bizakodóak. Érzik azt, hogy az ember mennyire kiszolgáltatott az olyan rendszerben, ahol nincs isteni igazgatás. Szerintem a kárpátaljaiaknak még hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy a megfélemlítés korszakát elfelejtsék. Több bizalommal kell fordulni egymáshoz, különböző kezdeményezésekhez. Így el tudjuk érni, hogy az a pecsét, amelyet a kommunista hatalom a szívekre nyomott, lassan eltűnjék.
(Folytatása az 5. oldalon)
akkor valóság lett számukra Isten. A „Krisztus” szóban, ami magyarul felkentet jelent, benne van az, hogy Őt Isten hatalmazta fel, és küldte el erre a világra. Bár a mondatot Péter fogalmazta meg, a hitvallás nemcsak az övé, hanem az egész tanítványi csoporté. Ez a hitvallás azóta is hangzik millió ember szívéből. Csodálatos dolog, hogy annyifajta ember, annyiféle korból, amikor ezt a hitvallást elmondja, egyet érez. Aki Őt megismerte, ugyanúgy tesz róla hitvallást, ahogy azt Péter is tette. Persze minden ember és minden nemzedék ehhez hozzáteszi a maga hitét, tapasztalatát, mi pedig még nagyobb hálaadással és boldogsággal tudjuk ezt tovább mondani. Jézus válaszol Péter vallástételére, s rámutat, ez a hitvallás nem Péter saját szívének a szüleménye, ez Istennek a kijelentése. Ahhoz, hogy valaki hitvallást tudjon tenni, ahhoz csoA közelmúltban emlékeztünk gyülekezedának kell történnie, a lélek megvilágosodásáteinkben a Heildelbergi Káté megjelenésének nak. Ezt nem lehet erőszakkal megszerezni, ezt 450 éves évfordulójáról. Nemsokára több gyürá kell bíznunk az Ő bölcsességére. Mindeneklekezetben konfirmáció lesz, fiatalok vallást előtt kérni kell, s Ő ezt meg is adja. tesznek a hitükről. Hadd foglalkozzunk most Sok mindenre nem kaazzal a vidékkel, ahol Jézus punk választ, életünknek sok is hitvallásra késztette a tarejtélye megfejthetetlen manítványokat. Cézárea Filippi rad, de arra a kérdésre, hogy a Heródes család egyik tagja, kicsoda Krisztus, mindig Fülöp fejedelem által alapíválaszt kapunk. Mert micsotott város, amelyet ő Tiberius da rettenetes dolog volna az, császár tiszteletére nevezett el hogy Isten adta Krisztust enCézáreának. Ez a vidék kívül nek a világnak, de Őt nem leesett a tulajdonképpeni Pahet felismerni. lesztinán, s ezáltal kívül esett Jézus boldognak mondja Jézus munkakörén is. Pétert, és boldognak mondja Jézus azt teszi, amit gyakma is mindazokat, akiknek ran máskor is, kivonul az emezt a legkedvesebb titkot berek közösségéből pihenni, megjelentette, akiket beavaés a tanítványaival együtt lentott az Ő szíve legbelsőbb ni. E csendben számot lehet gondolatába. Adja Isten, vetni azzal, mire jutottak lelkihogy minden konfirmandus leg a tanítványok. Jézus tudja, és minden egyháztag érezze az emberek sokat beszélnek meg, mekkora kiváltság és Róla, hisz amit hallottak Róla, ajándék, hogy Jézus Krisztus az kizökkentette őket közömDomenico Ghirlandaio: Péter és András elhívatása (Vatikán) ismerete a mi boldog kinbösségükből, akarva-akaratlanul fel kellett figyeljenek rá. Ez nemcsak akkor gődjünk. Nem véletlen, hogy azt a hitvallást, csünk lehet, s hogy a mi hitvallásunk is bevolt így, hanem így van ez ma is. Sokan ellen- amiben a mi hitünk alapvető kincsei össze van- lezendülhet az egyetemes keresztyénségnek felemelő karába, amely az örökkévalóságig és keznek, perbe szállnak, fellázadnak ellene, de nak foglalva, Apostoli Hitvallásnak nevezzük. akkor is foglalkoztatja őket. A Biblia is azért A tanítványok nevében Péter nyilatkozik: te azon túl is zengeni fog. a világ legolvasottab könyve, mert ebben is Ő vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia. Ezt a hitOlvasandó igék: Mt 16,13–17; Róm 1,16, jelenik meg. A Jézus iránt való érdeklődés soha vallást elégségesnek fogadta el, hogy arra felépítse Anyaszentegyházát. A „fiú” kifejezés je- 10,10–11; 1Pt 3,15. nem fog kihalni az emberi szívekből. Lőrincz István Miért érdekli Jézust az, hogy az emberek ér- lezte azt a közeli kapcsolatot, ami Isten és Jézus deklődnek iránta? Miért kérdezi Ő tanítványa- között volt. Azt jelezte ezzel Péter, hogy ők úgy it efelől? Azt akarja látni, hogy mit ismertünk érezték, hogy amikor Jézushoz közel voltak, meg, és mit sajátítottunk el abból a nagy ajándékból, amit Ő nekünk ad. Ezért fontos az, mit Az adakozásról Az istentisztelet után egy szegényes rumondunk Róla. Ez nem elméleti kérdés, hanem hájú öregasszony iratkozott fel az adakozók életbe vágó probléma, örök sorsunk dől el ezen A távoli Afrikában szolgáló misszionárius névsorába. Hat pengőt és egy pár fillért adott. a kérdésen és az erre adott feleleten. Nem kevea gyülekezet figyelmét felhívta az adakozásra. A misszionárius nagyon meglepődött, hogy sebbről van szó, mint hogy megnyílt-e Isten or„A szomszédos faluban éhen halnak a gyerme- ilyen sokat adott, hiszen inkább neki kellene szága a te számodra, meghallottad-e Jézus hívó kek – mondta. – Segítenünk kell rajtuk. Isten- adni, olyan szegény. szavát s bekapcsolódtál-e abba a boldog közösnek szerzünk vele örömöt. Isten gyönyörűséMegjegyzés. Ti gazdagok, milyen szegéségbe, amely vallja azt, hogy Jézus a Megváltó? gét leli a szeretetből jövő adományokban. Az nyek is vagytok emellett a szegény asszony Milyen jó lenne, ha minden konfirmáló szereta boldog ember, aki azzal az örömmel tud adni mellett. Ma is időszerű az apostol tanítása: „A teivel együtt feltenné a kérdést: hogyan is állok a szegényeknek, amellyel a bibliai szegény jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne Jézussal? Mit ismertem meg Isten ajándékából? asszony helyezte utolsó pénzét a perselybe” – felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyöBekapcsolódtam-e már abba az örökkévaló orfejezte be prédikációját a misszionárius. nyörködik Isten.” (Zsid 13,16) szágba, amit Ő hozott el erre a földre? Bányai László A tanítványok elmondják, mit gondolnak az emberek Jézusról. Valamennyi válasz meg-
Barangolások bibliai tájakon
Cézárea Filippi
2
egyezik abban, hogy Jézus prófétai alak. Milyen jó lenne, ha mi is meglátnánk Jézusban azt a prófétai komolyságot, azt a sürgetést, amivel Ő minket megtérésre hív. Mert Jézus ezek után tanítványait faggatja: ti kinek mondtok engem? Ő tudta, hogy az igazi feleletet tanítványaitól fogja megkapni. Érezte, e felelet él a tanítványai szívében, csak elő akarta azt csalni a szájukból. Ez tulajdonképpen vizsgakérdés. Vizsgakérdéseket a tanév végén szoktak feltenni, nem az elején. Ezt a kérdést hosszú iskoláztatás előzte meg. Mert a hitvallás mindig azoknak az ajkán hangzik fel, akik már ismerik Jézust. A hitvallás azért szép, mert visszhangozza Isten szavát, visszaveri azt a világosságot, ami lelkünkbe hullt. Amikor valaki Jézusról hitvallást tud tenni, az mindig azt jelenti: megértette az üzenetet, és gyümölcsöt termett benne. A tanítványoknak ez a hitvallása azért olyan fontos, mert ők a hit úttörői voltak, az ő életükben fakadt fel először az isteni kegyelem forrása. A mi dolgunk az, hogy a nyomukba sze-
Az Úr veled van! (Folytatás az 1. oldalról)
nevezi, és felszólítja arra, hogy szabadítsa ki az országot az ellenség kezéből – fogalmazott az igehirdető. – A próféta kicsinek érzi magát, nem meri elképzelni, hogy ő képes lenne a nagy feladat elvégzésére. Gedeon kiállja a hit próbáját, Isten mellé áll, és így köszönti: az Úr veled van! Kívánjuk, hogy ez a köszöntés váljék igazzá az új püspök életében is – mondta Bölcskei Gusztáv. A magyarországi püspök szerint egyházunk küldetése, hogy öntudatos magyar református egyház legyen. Ehhez azonban a hit bátorsága és missziói lelkület kell, ami csak Istentől jöhet. Ha ugyanis nem hisszük el, hogy az úton velünk lesz az Úr, akkor nem érünk célt, és a Gedeonnak szóló angyali köszöntés nem válik életté. Ezért vele együtt el kell hinnünk, hogy mi is az isteni szabadítás eszközeivé válhatunk. Bölcskei szerint – ahogy a püspöki esküben is szerepel – a püspöknek rengeteg a kötelessége, joga viszont csak az egyháznak, egyházkerületnek van. Az eskütétel után Kató Béla püspök hirdetett igét Lk 5,1–11 alapján. A kép amely elénk
Ha te mondod, Uram, mégis!
életben, a politikában vagy éppen az egyház- köszöntötték többek között a történelmi egyban. Idősek és fiatalok egyaránt. Fogyás, szórházak vezetői, a Kárpát-medencei református ványosodás, küzdés egyház Generális Konventjének megbízottja, a az iskolákért, egymagyar és a román állam képviselője, valamint házi ingatlanokért, a külföldi testvéregyházak küldöttei. Pap Géza folyamatos harc – ez leköszönő püspök három jó tanácsot helyezett jellemi az egyháKató Béla szívére. Először is: a rohanásban zat. Jézus azonban néha tudatosan meg kell állni, és Istenhez formindig akkor jön, dulni, hogy minden döntést tiszta lelkiismerettel amikor szükség van lehessen meghozni. Másodszor: az egyház nem rá. És bár Péter szaa püspöké vagy a testületeké, hanem Istené. Ő badkozik és fél, Isten vezet, irányít, ezért sohasem szabad engedni, mégis bátorítja őt. hogy az egyéni érdekek érvényesüljenek. HarEzért Péter embermadszor: az út, amelyre Isten elhívott, ingováhalásszá válik. Én is nyos terület, csapdákat rejt magában. A munkát Péter szavait tudom mégis tiszta és szabad lelkiismerettel kell vépüspöki megválaszgezni. tásom után válaA több mint négy és fél órás ünnepi beikszolni: „ha te montatás alkalmával zenés műsort adtak elő az dod, Uram, mégis” illyefalvi gyermekfalu lakói Jakab Csaba kán– fogalmazott az új tor vezetésével, fellépett a kolozsvári Teológia Erdély több szegletéből érkeztek a közgyűlési tagok és vendégek püspök. – Így válaférfikara Brian Johnston kanadai vendégtanár szolok, ezzel a szóirányításával, valamint a református kollégium tárul az ige elolvasása nyomán, nagyon lehan- val tudom összefoglalni püspöki programomat. kórusa Székely Árpád igazgató-karnagy vezegoló: a halászok üres csónakkal, üres háló- Mégis elindulok, ha te mondod. Azokhoz, akik- tésével. val állnak egy átdolgozott éjszaka után. Mi is ről lehet, hogy mások sokszor érezzük ebben az országban azt, hogy már lemondtak. Kató életünk ki van szolgáltatva, hálónk pedig üres, Béla szerint régebb ahogy Péteréknek – kezdte prédikációját Kató azt mondták, ne halat Béla. – Ekkor megjelenik Jézus, aki elkéri Péter adjunk az emberekcsónakját, és kezdi tanítani a köréje gyűlt so- nek, hanem hálót. Szekaságot. „Ne féljetek, mert az Úr veletek van” rintem hitet kell adni, – hangzik a tanítás Jézus szájából. Péter ott ül ahogy Jézus Péternek. a csónakban mögötte, s lehet, hogy közben azt Én is kivetem a háismételgeti magában: „de én nem fogtam sem- lót. Kivetjük a hálót, mit”. A Mester azonban odafordul hozzá, mert együtt. Nem egymás érzi, mi játszódik le Péter lelkében. Tudja, hogy nyakába, hanem egynem elég bátorítani az embereket, segíteni is másért. Azért, hogy kell rajtuk. Ezért a jelenlétében kivetett háló- segítsünk az emberekba már rengeteg hal akad. Ezt éreztem én is – nek, ők pedig elhigyfogalmazott a püspök –, bárhol szolgáltam. Az gyék, hogy a csoda emberek meghallgatják a szószékről elhangzó megtörténhet. prédikációt, de utána rögtön felteszik a kérdést: Igehirdetést követően ünnepi bede mi lesz velünk a hétköznapokban? „Nem fogtam semmit” – mondja Péter. Ezt szédekre került sor: Kató Bélát a refomátus püspökök és az erdélyi esperesek is megáldották a semmit érzi egyre több ember a gazdasági Erdély 46. püspökét
3
Vigasztaló hitvallás Hitvallásunk, a Heidelbergi Káté nem elméleti teológiai értekezés Istenről, az emberről és a környező világról, hanem nagyon is gyakorlati, egzisztenciális, azaz létkérdésekkel foglalkozó útmutatás, amelynek végső célja az evangélium hirdetése által felébresztett hit erősítése és a kegyesség gyarapítása. Zacharias Ursinus és Caspar Olevianus tehát azért írta meg a Heidelbergi Kátét, hogy az egyfelől útmutatásul szolgáljon és eligazítást nyújtson a vita tárgyát képező hitkérdésekben, másfelől, hogy „tankönyv” lehessen a gyermekek kezében a hit alapjainak elsajátítása érdekében, és nem utolsósorban, hogy reá, mint hitvallásra feleskessék a szolgálatba álló lelkipásztorokat. Célja elérése érdekében a Káté nem elméleti fejtegetéssel kezdődik, hanem egyenesen az ember állapotára, élethelyzetére kérdez rá, amikor így fogalmaz: mi életedben és halálodban egyetlen vigasztalásod? Arról, hogy miért az egyetlen vigasztalásról szóló kérdés került a Hitvallás elejére, Ursinus kátémagyarázatából a következőket tudhatjuk meg: Ezt a kérdést a vigasztalásról azért tettük az első helyre, mivel az egész Katekizmus célját és foglalatát tartalmazza. A cél az, hogy az életben és a halálban erős vigasztalásunk legyen. Mert Isten az egész mennyei tanítást ezért tette nyilvánvalóvá, s nekünk is leginkább ezért kell azt tanulnunk. A lényeg az, hogy a hit által Krisztusba vagyunk beoltva, s Krisztus által az Istennek kedvesek, úgyhogy Ő gondot visel ránk s megtart örökké. Az első és második kérdés-felelet tehát tömören összefoglalja a hitvallás üzenetét, és tartalmazza azokat a leglényegesebb motívumokat, amelyekkel a részletes kifejtés során újra meg újra találkozunk.
A kálvinizmus öt pontja A kálvinizmus ún. öt pontját ezzel a címmel nem közvetlenül Kálvin fogalmazta meg, noha egyértelműen Kálvin – illetve részben az agg Augustinus (354–430) – teológiai tanítására épül. A tételek megszilárdításában kulcsszerepe volt a harmincéves háború kezdetén (1618–1619-ben) Hollandiában ülésező dordrechti zsinatnak, amelyen a magyar reformátusok és a francia hugenották kivételével szinte minden nagyobb református egyház küldöttei részt vettek (Anglia, Skócia, Németország, Svájc). A megoldandó teológiai konfliktus előzményeihez tartozik, hogy Jacob Arminius leideni professzor és követői (az ún. arminianusok) megkérdőjelezték az ún. kettős predestináció gondolatát, és úgy vélték: Isten kegyelmi kiválasztása mindenkire kiterjed, és az embertől függ, hogy elfogadja-e azt vagy sem. A vitáknak Arminius 1609-ben bekövetkezett halála sem vetett véget. Híres követői között találjuk Oldenbarneveldtet, Hollandia megbecsült tanácsosát, illetve Hugo Grotiust, a kiváló jogászt, filozófust és teológust. Teológiai álláspontjukat 1610-ben Remonstrantia (Újratanítás) címmel adták ki; erről nevezték őket remonstránsoknak. A dordrechti zsinat a teológiai nézetkülönbségeket volt hivatott rendezni, viszont érdemi
4
Az első kérdés-feleletből mindjárt a legelején vének, az Institutiónak bevezető soraiból: „Bölkét dolog derül ki: az ember vigasztalásra szoruló csességünk teljes lényegét a következő két pontlény, Isten pedig vigasztaló Isten. Ha figyelme- ban foglalhatjuk össze: Istennek és önmagunknak sen olvassuk e két kérdés-felelet sorait, rögtön az ismeretében.” Mi lehet Kálvin fennebb idézett nyilvánvalóvá válik, hogy a nyomorúság maga a szavainak a lényege? E sorok írójának véleménye bűn, a vigasztalás pedig a bűnből való megszaba- szerint Kálvin ezzel azt akarta hangsúlyozni, hogy dítás. Bűnön pedig nem egy „rossz cselekedetet” a bölcs életvezetés két előfeltétele a helyes istenisvagy egy általános és elvont fogalmat kell érte- meret és a helyes önismeret. A Káté szavai alapján nünk, hanem azt az állapotot, elmondhatjuk, hogy a helyes amelybe az ember a szándékos istenismerethez hozzátartozik engedetlenkedése eredményeannak elismerése, hogy a szent képpen belekerült: az Istentől és bűngyűlölő Isten jóindulattal, való elidegenedettség állapovigasztaló szándékkal közeledik tát. A nyomorúságot ugyanis a nyomorúságba esett, vigasztaa Káté eredeti német szövegélásra szoruló emberhez. A helyes ben az elend szó jelöli, amely önismeretnek pedig elengedhea mai német nyelvből is ismert tetlen része annak elismerése, Ausland (külföld) szóval közös hogy az ember teljes valójában, tőből származik. E kifejezés testestől-lelkestől egyaránt ráhasználata félreérthetetlenül szorul Isten vigasztalására, a jelzi, hogy az Istennel szemben megváltásra. Társaslélektani engedetlen ember hátat fordított szempontból pedig Isten és az Teremtőjének, idegenné vált, ember közötti viszonyról van „külföldre” ment. Mint a tékozszó: az embernek világosan kell ló fiú, aki becsapta maga mö- Caspar Olevianus, a Káté egyik szerzője látnia, hol van a helye az Istengött a szülői ház ajtaját. Ennek nel való kapcsolatrendszerben. fényében a vigasztalást úgy is szemléltethetjük, Az első kátéfelelet bizonyságtétele nem áll hogy Isten mintegy kézen fogja a tőle elcsatangolt meg tehát a puszta tényközlésnél, hogy az emembert, és visszavezeti az önmaga közösségébe. bernek szüksége van Isten vigasztalására, haMintha csak az Ézsaiás próféta könyvében ol- nem teljes meggyőződéssel kijelenti, hogy van vasható isteni parancsnak engedelmeskedtek volna vigasztalásunk. Istenről sem csupán azt mondja a Káté szerzői: „Vigasztaljátok, vigasztaljátok né- el, hogy mindenható Istenként képes megvigaszpemet! – mondja Istenetek. Szóljatok Jeruzsálem talni a nyomorúságba esett embert, hanem diaszívéhez, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága” dalmasan hirdeti, hogy hűséges Atyaként meg is (Ézs 40,1–2a), amikor már a hitvallás kezdetén a akarja vigasztalni. Párhuzamként álljon előttünk vigasztaló Istenről és a vigasztalásra szoruló em- a 26. kátéfelelet, amely bizonyságot tesz arról, berről tettek bizonyságot. E bizonyságtételben hogy Isten a földi életünk során reánk bocsátott azonban látnunk kell azt a nagyon mély istenisme- nehézségeket javunkra fordítja, „mivel ezt megreti, önismereti és társaslélektani hátteret, amely- teheti, mint mindenható Isten, és meg is akarja nek megvilágítása révén könnyebben megérthetjük tenni, mint hűséges Atya”. Papp György a reformátori teológiát. Induljuk ki Kálvin fő mű-
teológiai vitát tulajdonképpen nem tartottak. A zsinat a remonstránsok kizárásával folytatta munkáját. Az ott hozott döntések pontonként cáfolták az arminianusok (remonstránsok) tanítását. Innét származik tehát az ún. öt pont: 1. Teljes romlottság. Az ember a bűneset óta olyan mértékben rabja a bűnnek, hogy Isten újjászülő kegyelme nélkül semmilyen jót nem képes cselekedni, sőt nem képes válaszolni az örömüzenet hívására sem. Az emberben tehát nincs meg a természetes képesség a hitre, amely Isten különleges kegyelmi ajándéka. (A remonstránsok szerint a bűneset után is megmaradt az ember azon képessége, hogy Isten mellett döntsön.) 2. Feltétel nélküli kiválasztás. Mivel minden ember a bűn rabja, és magától képtelen Istent választani, ezért Isten maga választ ki embereket az üdvösségre. E kiválasztás oka nem bennünk, hanem Istenben van. Nem azért választ ki az üdvösségre, mert valami jót lát bennünk, vagy mert előre látta, hogy mi Őt fogjuk választani, hanem azért, mert megkönyörült rajtunk. (A remonstránsok szerint Isten előre látta azt, hogy kik azok, akik hinni fognak, és ezen előre látott hit alapján választotta ki őket.)
3. Korlátozott engesztelés. Amikor Krisztus meghalt a bűnösökért, Ő nem általában halt meg értük, hanem konkrétan azokért halt meg, akiket Isten a világ teremtése előtt neki adott. (A remonstránsok szerint Krisztus mindenkiért meghalt, és halálával mindenki számára kivívta az üdvösségre jutás lehetőségét.) 4. Ellenállhatatlan kegyelem. Ha Isten pusztán csak hívná a bűnös embert, az ember a maga teljes romlottsága miatt ellenállna e hívásnak. Isten viszont ellenállhatatlanul hívja a bűnöst. Az ellenállhatatlan kegyelem Istennek az a belső hívása, mellyel újjászül és hitet ajándékoz az ellene lázadó bűnösnek. (A remonstránsok szerint az ember – szabad akaratából következően – képes ellenállni Isten kegyelmének.) 5. A szentek állhatatossága. Akik valóban újjászülettek és hitre jutottak, mindvégig meg is maradnak ebben az állapotban, hiszen Isten megőrzi őket az üdvösségre vezető úton. (A remonstránsok szerint az ember részben megmaradt szabad akaratából az is következik, hogy a hit és a kegyelmi állapot elveszíthető.) Pásztori-Kupán István
Hitvalló egyháztagokat (Folytatás az 1. oldalról)
– 1991-ben állt helyre az egyház zsinatpresbiteri elven működő szervezete. Ma hogyan működik a Kárpátaljai Egyház? – Az egyház három egyházmegyét foglal magában, 108 gyülekezetünk van, ezekben 72 lelkipásztor szolgál. A rend valóban 1991ben állt helyre, amikor nem a hatalom nevezte ki a „húszas tanácsot”, hanem a gyülekezetek próbáltak presbitériumokat választani. Az első időszakban a régi rendszer emberei úgy gondolták, helyük van a presbitériumokban is. Néhány év után rájöttek, hogy semmi értelme nincs azokkal az életelvekkel, amelyeket vallanak, a gyülekezetekben lenni. Ma már túl vagyunk a letisztulás korszakán is. Olyan emberek kerülnek a presbitériumokba, vezető testületekbe, akik valóban az egyház építésén fáradoznak. Zsinatunkban ugyannyi lelkészi, mint világi tag van jelen. Jó a munkakapcsolat a lelkészek és a presbiteri szövetség között is. A kárpátaljai egyház egyik erőssége, hogy a hívek, a presbiterek jelen vannak a gyülekezetépítés minden mozzanatánál, hogy előrébb vigyék Isten országának ügyét.
– Néhány éve a szakadás határán volt az egyház. Mi a jelenlegi helyzet ezzel kapcsolatban? – 2006-ban egy radikális, fundamentalista hang erősödött fel. Főleg külföldi hatásra lettek követői ennek az iránynak. Visszatekintve úgy látom, a közösség hittel és józan ésszel úgy döntött, hogy aki nem tudja Isten országát a református egyház keretei között építeni, az ne is legyen része annak. Így történt az egyházszakadás. Tekintettel arra, hogy kevesen vagyunk, a kilépő hét lelkipásztor is tíz százalékát jelentette az akkori lelkészi karnak. – Miben nyilvánult meg a radikális hang? – Dogmatikai kérdésekben: Isten szuverenitása kapcsán Kálvin öt pontja, az úrvacsorai gyakorlat és a keresztség kérdése jelentette a nézetkülönbségeket. – Egyesek ellenezték a női lelkipásztorok szolgálatát is. – Igen, de a különválással ezek a gondok is megoldódtak. A női lelkészség kérdése megoldottá vált. Így ma már egységes lelkésztestülettel tudunk dolgozni. Sajnáljuk azokat, akik kiszakadtak, mert így egyedül maradtak azokkal az elképzelésekkel, amelyek akkor őket rabul ejtették.
– Van-e lehetőség arra, hogy ez megváltozzék, mi szükséges hozzá? – Úgy látom, hosszabb távon a helyzet nem fog változni. Ahhoz, hogy párbeszédet folytathassunk, ahhoz az kell, hogy a másik embert elfogadjuk. Ha ez nincs meg a másik félben, akkor nincs miről beszélni. – Milyen missziói területeken dolgozik az egyház? – A kárpátaljai egyháznak szerteágazó a missziói és szociális tevékenysége. Gyülekezeteink a legfontosabbak számunkra olyan értelemben, hogy a hívek aktív hitvalló egyháztagok legyenek. Vagyis a belmissziót rendkívül fontosnak tartjuk. Ez igen komoly lelkészi szolgálatot, belső missziói munkát feltételez. A külmisszió elsősorban a cigányok és az ukránok felé irányul. A diákok, fiatalok között jelentős az ifjúsági szervezetünk munkája. Jelen vagyunk a szociális munkában is: mind az ingyenkonyha, mind pedig a fogyatékkal élők vonatkozásában. Említhetném a nagydobronyi gyermekotthon munkáját, az óvodákat. Az iskolákat nemcsak oktatási intézménynek tartjuk, hanem olyan otthonnak, ahol a fiatalok a tanítás mellett nevelésben is részesülnek: ez pedig a régi, de nem megkopott keresztyén nevelés. Az asszimiláció szerencsére nem erőteljes, probléma viszont az elvándorlás. A kárpátaljai egyház nehéz helyzetben van, húsz év után is a túlélésért küzd, ez sok erőt, energiát emészt fel. Szeretnénk, ha nem a lét kérdéseiről, a megmaradásról beszélnénk, hanem a növekedésről és a fejlesztésről, de ez még nem adatott meg nekünk. Somogyi Botond
A női lelkipásztorság kérdése
títik a hívek felé. Ez a nézet a római katolikus és görögkeleti (ortodox) egyházak teológiai kiindulópontja. A dolgot leegyszerűsítve: mivel az A nők egyházi, lelkipásztori szolgálatának kérdését sokan, sok Ószövetségben nem volt női papság – hiszen Áron rendjéből csak a szempontból közelítik meg, és gyakran találkozunk azzal a megfogal- férfiak lehettek Jahve papjai –, így az Újszövetségben sincs. mazással, miszerint a reformáció egyházaiban elsősorban a társadalmi 2. A reformáció egyházainak álláspontja szerint Jézus Krisztus álváltozások, a polgárosodás, illetve az emancipáció hatására kezdődött dozatával megszűnt az Ószövetség papi szolgálata, hiszen Krisztus a el a nők teológiai képzése, illetve lelkipásztori szolgálatba történő mi egyetlen főpapunk (ld. Heidelbergi Káté, 31), aki egy személybeállítása. Tagadhatatlan, hogy a folyamatban fontos szerepet játszot- ben pap (áldozó) és áldozat is. Ezt a tökéletes áldozatot többé nem tak az említett társadalmi változások kell megismételni. Továbbá, az Új– köztük a patriarchális életszemlélet szövetség Jézus Krisztust nem Lévi – visszaszorulása is. A legfontosabb tévagy Áron rendje szerinti, hanem nyezőt viszont nem szabad szem elől Melkisédek rendje szerinti főpapnak téveszteni, hiszen a női lelkipásztornevezi (Zsid 7,11–18). Továbbá, minság lehetőségét a reformáció egyházaden keresztyén ember „pap”, abban az iban a teológiai álláspont teremti meg. értelemben, hogy életével, imádságaAz alábbi rövid összehasonlításból ival, szolgálatával, jócselekedeteivel derül ki, hogy református egyházunk stb. lelki hálaáldozatot mutat be Istenmiért tartja teljesen jogosnak a nők nek (HK, 32). lelkipásztori szolgálatát. Mivel az Ószövetségben is találunk Az újszövetségi egyházi szolgálaprófétanőket (Debóra, Hulda stb.), iltot teológiai szempontból kétféleképletve Jézus követői, tanítványai között is voltak nők, az újszövetségi egyházi pen lehet értelmezni: szolgálatban mindkét nem részt vehet. 1. Az egyik álláspont szerint az újA női lelkipásztorság kérdése sok egyházban E teológiai kiindulópont nélkül semszövetségi szolgák az ószövetségi pavált vita tárgyává. Az anglikánok 1992-ben szavazták meg, milyen külső társadalmi változás nem pok feladatát végzik tovább. A pap elhogy nőket is pappá szentelhetnek. volna képes a női egyházi szolgálatot sődleges feladata mindig is az áldozat bemutatása volt, az engesztelő áldozat bemutatásával ő volt a hídverő egyházunkon belül legitimálni. Mivel azonban az újszövetségi értelmű (pontifex) Isten és az emberek között. Eszerint az újszövetségi egyhá- teológiai lehetőség adott, a nők egyházi szolgálata református egyházi szolgák az ószövetségi (lévitai-ároni) papság munkájának folytatói, zunkon belül magától értetődik. Pásztori-Kupán István akik papi minőségükben Krisztus áldozatát mutatják be, illetve közve-
5
„Magyar vallásúak vagyunk!” Gettók népe „Egyik nyomorból a másikba mártózunk. Rögtön feltűnik, ezek a gyermekek nem tudnak csokit enni. A nagyocska Bettike is darabokban majszolja a szaloncukrot, nehogy túl hamar elfogyjon…” Nehezen találjuk a romatelepet. Úgy vállalkoztunk az útra, hogy előzetesen egyikünk sem járt még ott. A hírekben, újságokban olvastunk ugyan ezt-azt, de az életszagú valóság látványa, színe és szaga szinte sokkol. A folyó partjáig jutva, fordulunk vissza, nincs tovább, meg kell fordulni. Néhány „utcát” még végigjárunk, hiszen semmi sem sejteti, hogy nem messze a nyomor felmérhetetlen. Akad, aki eligazít, így hamarosan megérkezünk. Hirtelen elénk tárul a lelakott tömbházakból és nyomorúságos viskókból álló romatelep. Szemét és törmelék minden mennyiségben. Lézengő felnőttek álldogálnak és néznek reánk. Várják, kihez és miért jöttünk. A gyermekek játszanak, kergetőznek tovább. A kóbor kutyákat sem zavarjuk, tovább szaglásznak a szinte egyenletesen szétterülő szeméthalomban. Idősebb férfi jön elénk. Azt mondja, ő intézi a helyi romák dolgait. Amolyan vajdafélének nézzük. Készségesen ajánlkozik, hogy segít elosztani a magunkkal hozott több doboz használt ruhát. Percek alatt jó húszan veszik körül az autót, alig győzzük kipakolni a kocsit. Kellően felpakoltunk, mindenkinek jut bőven. Beszédbe elegyedünk, az életükről, mindennapjaikról kérdezzük őket. Gyermekek, édesanyák és fiatalemberek vesznek körül. Megállapíthatjuk, az idősebb generációból kevesebben vannak. A gettók népe rövid életű. Pityu tizenkét gyermekes családról beszél. Segíteni kéne őket. Bólogatunk, s gondolkodunk, mit is tehetnénk. Hiszen úgy tűnik, mintha a tenger kimerésére vállalkoznánk.
Terepnézőben Másfél hét sem telik el, ismét jövünk. Ezúttal terepnézőbe. Az első barakkban, ha nem is tizenkét, de ötgyermekes család nyomorát tárja elénk Pityu. Itt a számoknak nincs jelentőségük. Alacsony az ajtófélfa, kényszerűen meghajlunk hát a Budai család szegénysége előtt. A velük élő nagybácsi és az ötből három gyermek fogad a garázs méretű otthonban. Legszívesebben idézőjelbe tenném, de végtére ez is csak otthon. Az ő otthonuk. Meleg van, valami kicsi kályha ontja a meleget. Lázár nagybácsi meséli, hogy bontásból származó gerendadarabok égnek. Elhagyott épületet szedtek darabjaira, onnan a fa. A viskó egyharmadát a kályha és amolyan konyhasarok uralja, a már említett farakás társaságában. A maradék kétharmadon egy ócska kanapé és kétszemélyes ágy osztozik. Lázár a „konyhában” alszik, valami felismerhetetlen eredetű
6
BMW a putrik mellett: a cigányok világában minden ellentmondásos
lomokon, a többiek – heten – pedig „mindenütt másutt”. Mutatják az ebédet is. Ott rotyog a kályhán. Makaróni és hús. Mindkettő guberálás eredménye. A család hiányzó része most is a szeméttárolók tartalmában keresi a napi betevőt. Lázár az ebédre ügyel, a tízéves, de még mindig csak az első osztály padját koptató, értelmes tekintetű Bettike pedig a két kisebbre ügyel. A hiányos öltözetű Ruben és Norbi hamar a barátságába fogad. Közvetlenek, játé-
A segéllyel sem lehet sok örömet ébreszteni
kosak. Ugyanolyanok, mint bármely más gyermek, csak éppen a ruha hiánya és a szutyok bősége szembeötlő. Második látogatásunk alkalmával, amikor az édesanyát is otthon találjuk, a hűtőszekrényen Bibliára leszek figyelmes. „A férjem hívő” – közli (neoprotestánst ért alatta). Belelapozok, látszik, hogy gyakorta olvassák. S jegyzetfüzet híján néhány telefonszám is ott szerepel ákombákom számokkal, a megtartó Ige társaságában.
„Egyik nyomorból a másikba mártózunk” Az első helyről összeszoruló szívvel távozunk, s gondolkodunk, mivel is tudnánk segíteni. A következő helyen is elmondjuk, ahol ismét ötgyermekes család fogad, hogy nem állami és nem bűvös holland segéllyel térünk majd vissza, hanem a bibliai özvegyasszony két fillérjével. S
így is van. Nem indítunk gyűjtést, csak bejelentjük a református gyülekezet bibliaórai alkalmán, hogy hol jártunk és valami ehető segítséggel még szeretnénk visszatérni. S íme, a következő napokban ki-ki ad a maga szegénységéből, a maga szeretetével. A bonhoefferi igazság érvényesül: az embereket ne „annak alapján ítéljük meg, amit tesznek, vagy amit elmulasztanak megtenni, hanem annak alapján, amit elszenvednek”. Örülünk, hogy adhatunk, hogy van miből adnunk, hogy irgalmasságot cselekedhetünk. Csendben, minden felhajtás nélkül három nagy kartondoboz telik meg alapélelmiszerekkel. Lám, nemcsak a rossz, de a jó hír is gyorsan terjed. Lélektől lélekig. „Magyar vallásúak vagyunk!” – jön a válasz, amikor a felekezeti hovatartozást firtatjuk a második helyen. A romatelep lakossága magyarul beszél. Sokan közülük a neoprotestáns kisegyházaknál keresik a lelki és testi táplálékot. Ami feltűnő, sehol nem tudunk a reménybeli segéllyel sem túl sok örömet ébreszteni. Értsük jól: a gettók népének ez csak a túléléshez elegendő, az élethelyzetük ugyanaz marad. Ezért már-már fásult arccal fogadják hat nap múlva, a megígért időben, a tartós élelmiszereket tartalmazó csomagot. A szegénység, a minden nap és minden órában megélt nyomorúság kiöli a reménységet az emberi lelkekből. A gyermekek is megilletődötten néznek fel reánk. Nem is közelítenek a „ház” közepére letett csomag felé. Ki tudja, hányan vállalkoztak már rá az ő kicsiny életükben, hogy cseppenként kimérik a tengert… Noszogatjuk őket, vegyenek bátran a szaloncukrokból. Rögtön feltűnik, ezek a gyermekek nem tudnak csokit enni. A nagyocska Bettike is darabokban majszolja a szaloncukrot, nehogy túl hamar elfogyjon… Pityu egy mozgásképtelen fiatalemberhez is bevisz. Egyik nyomorból a másikba mártózunk. Már-már szégyenkezve hallgatjuk, és szemléljük azt a felfoghatatlan szegénységet, amiről eddig nekünk fogalmunk sem volt. Lám, amikor úgy érezzük, sajnálatra méltó az életünk, amikor elönt az önsajnálat, érdemes egy röpke látogatást tennünk a náluk, legalább gondolatban, hogy megtanuljunk hálát adni, mindazért, amink van. FT
Összeállította: Könczei Katinka
Kedves Gyerekek!
Végezetül néhány imádság, amit megtanulva, nap mint nap imádkozhattok…
Ha távol vagyok az otthonomtól és telefonon felhívom a szüleimet, tudom, hogy örömet szerzek nekik, ha hallják a hangomat. Nincs ez másként a mi mennyei Atyánk és köztünk, az Ő gyermekei viszonyában sem. Isten várja a mi imádságainkat, örömmel hallgatja azokat, és válaszol nekünk. Az imádság az ember párbeszéde Istennel, egy bensőséges kapcsolat. Tudnunk kell, hogy Isten minden imára válaszol. Lehet, hogy nem rögtön, mert talán valamiféle változáson, fejlődésen kell keresztül mennünk. A Bibliában több könyvben is olvashatunk az imádkozásról és imádságokról. A Biblia egyik könyve teljes mértékben imádságokat tartalmaz, ez a könyv a Zsoltárok könyve. Azonban nem feledkezhetünk meg egy nagyon fontos imádságról, amit bizonyára már ismertek: a Miatyánk! (Mt 6,9–13) Van reggel öt perced? Van délben tíz perced? Van este tizenöt perced? Reggel kérd meg az Urat, adjon erőt. Délben csendesen köszönd meg mindazt, ami aznap történt veled. Este válogasd külön a tetteidet! A jót köszönd meg, légy érte hálás, a rossz cselekedetedért pedig kérj bocsánatot!
Reggeli imádság Jó Istenem, felébredtem, Te őrködtél énfelettem. Köszönöm, hogy megtartottál, Hogy felettem virrasztottál. El ne hagyj a mai napon, Légy kísérőm a jó úton: Hogy parancsod meg ne szegjem, Krisztusomat hűn kövessem. Ámen!
K M Ó Z E S R I S Z M H S M Z
R M Á R T A Á S Z A I Ó Á Á E
Étkezés után Aki ételt, italt adott, Annak neve legyen áldott. Nekünk adtál, hála Isten, Annak is adj, kinek nincsen. Ámen.
Istentisztelet előtti ima Hálát adok Istenem, Hogy házadba jöhettem. Segíts meg, hogy Rád figyeljek, Bocsánatot, áldást nyerjek. Ámen!
Jézus nevében ébredek, Atyám, vezesd lépésemet. Kísérj engem áldásoddal, Utaimon oltalmaddal. Ámen!
Istentisztelet utáni ima
Esti imádság
Házunkba jöjj el velem, Tedd templomoddá Istenem. Ha áldott volt bejövésem, Legyen áldott kimenésem. Ámen!
Én Istenem, jó Istenem, Becsukódik már a szemem, De a Tiéd nyitva Atyám, Amíg alszom, vigyázz reám! Vigyázz az én szüleimre, Meg a kistestvéreimre, Mikor a Nap újra felkel, Csókolhassuk egymást reggel. Ámen!
Óra előtti ima Jó Atyánk, Istenünk, te taníts bennünket, Jézus Krisztus útján vezesd a lelkünket, Szentlelked ereje növelje hitünket. Ámen!
Étkezés előtt
Óra utáni ima
Urunk Jézus áldj meg minket, Mindennapi kenyerünket! Ámen!
Betűháló I S T E N J É Z U S Á D Á M S
Jövel Jézus, légy vendégünk, Áldd meg, amit adtál nékünk. Adjad Uram, hogy jól essék, A te neved dicsértessék. Ámen!
I J A K A B H T E K K S M T N
S J Ó N Á S E E R A E E S É T
Z M Á R I A L N E R Á Á O M L
T L U K Á C S J T I S S N Á É
U E S Z T E R Ó Ú Á P Á L R L
S P N Á H U M B R S É V A K E
M E G V Á L T Ó J Ó Z S U É K
J Á N O S D Á N I E L Á B E L
A betűhálóból keresd ki: Úr, Isten, Jézus, Krisztus, Megváltó, Szentlélek, Máté, Márk, Lukács, János, Ádám, Józsué, Dániel, Zakariás, Ábel, Mária, Sámson, Pál, Éva, Hóseás, Mikeás, Náhum, Eszter, Jónás, Mózes, Márta, Jakab. Majd olvasd össze a megmaradt betűket! ISTEN SZERET Megfejtés:
Köszönjük Istenünk, hogy itt voltál velünk, Kérünk Édesatyánk, vigyázz mindig reánk! Ámen!
Keresztrejtvény 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. Mit csinálunk mikor Istennel beszélgetünk? 2. A mi mennyei Atyánk. 3. Jézus kereszthalálának ünnepe.
4. Jézus feltámadásának ünnepe. 5. Az Úr Jézus imádsága. 6. A Miatyánk utolsó szava. 7. Az Úr napja. 8. A Miatyánk első szava. Megfejtés:
MIATYÁNK
7
Hírek – Események Céltudatos tájékoztatás
ködő internetes felületre, de a nyomtatott sajtóra is, hiszen a hívek jelentős része kevésbé használ(Folytatás az 1. oldalról) ja a világhálót. Adorjáni László igazgató, a kolozsvári készítésben feltétlenül szerepet kell vállalnia az Kétágú templom lelkipásztora a kolozsvári reegyháznak. Nagy hangsúlyt kell fektetni az írott formátus rádiózás történetét elevenítette fel a és elektronikus sajtóra is – fogalmazott Kató kezdetektől napjainkig. Az Agnus közösségi ráBéla. A püspök szerint az egyház kommuniká- dióként működik (vagyis néhány fizetett alkalciójában a korábbi évekhez képest mindenféle- mazott mellett önkéntesek készítik a műsorokat), képpen változás áll be. Szükség van egy jól mű- és – bár a romániai törvények nem ismerik el ezt a típust – a jövőben is ekként kíván szólni a hallgatókhoz. Nem tanultunk meg egymással megosztani dolgokat – magyarázta Adorjáni. Majd hozzátette: erdélyi közös érdekünk, hogy a közgondolkozásba bevigyük az adakozást, a közösség érdekében végzett munkát. Az Agnus jelenleg Kolozsváron és 20 km-es körzetében hallgatható. Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Marosludason készülnek még református műsorok, amelyeket a helyi rádióadók sugároznak. Királyhágómelléken Kiss Gábor főszerkesztő és Adorjáni László igazgató Nagyváradon és Szatmárnéme-
Búcsúm Pálfy Gizella református lelkész asszonytól Nemrég különös álmom volt. Gyermekkorom nagy lelkipásztorának, Kozma Endrének kedves felesége nyitott be hozzám, s könyveket kért, olvasnivalót, mert amiket adtam volt, már kiolvasta. Bementem a szobába a könyvekért, a tiszteletes asszony pedig a kinti helyiségben maradt, kedvesen szabadkozva, hogy siet, meg kell beszélnie egyet-mást önmagával. Amikor jöttem a könyvekkel, már nem volt ott. Egy papírt hagyott az asztalon: „Elmentem, a gondolatnál is messzebbre”. Ahogy ezt olvastam, felébredtem. Sokáig töprengtem, hogyan jöhetett elém ez a nagyszerű, ritka nagy műveltségű asszony, akit több mint harminc éve nem láttam. S aki gyermekkorom példaképe volt, férjével együtt, emberi formálásom meghatározó személyisége. Másnap felhívtam barátomat, aki tartotta vele a kapcsolatot, s elmondta: Pálfy Gizella lelkipásztor asszony azon az éjszakán átment az Akheron túlsó partjára. A falumban, Türében kezdték a szolgálatot 1946-ban, én voltam az első kisgyermek, akit
Gyülekezetek számára úrvacsorai kelyhek készítésével és restaurálásával foglalkozom (finomezüstből). Érdeklődni a 0264/433241-es telefonszámon lehet. Imrei Imre ötvösmester, Kolozsvár
Kozma Endre megkeresztelt. Sötét, lélekmarcangoló években küzdöttek szellemi-lelki megmaradásunkért. Férjét szinte hetente beidézték a helyi milíciára, letartóztatták, rágalmazták, nem egyszer történt, hogy nem volt mit főzniük ebédre. Áldott emlékű nagyanyám velem, a kisfiúval küldte át nekik titokban a paszulyt, krumplit, vagy egy-egy liter tejet. Ez a házaspár nem harácsolni állt az eklézsia élére, tiltottan is vasárnapi iskolát tartottak, olyan szinten készítettek fel a konfirmációra, hogy az akkori vallástörténeti jegyzeteimet olvasva ma, döbbenten látom, teológiai szintűek. Pálfy Gizella gyönyörű hangján sok-sok énekre tanított meg. Kifinomult, nagy műveltségű emberek voltak, de szomorúan tapasztaltam, a művelt embereket nem mindenki kedveli. A kommunisták elmarták a faluból, s Kolozsváron egy szoba-konyhás lakásban húzódtak meg két fiúgyermekükkel, hátralévő életükben. Gizella asszony fagyban, esőben kijárt Csucsára, az ott szétesőben lévő református közösséghez, prédikálni, összetartani őket, mint ahogy tette egykor Ady Endre presbiterként, ugyanabban a templomban, egyházban. Nem túlzok, ha azt mondom: ez a lelkészházaspár Márton Áron formátumú volt. Üldöztetésben is volt részük bőven. Pálfy Gizella hazaköltözött „koporsóparipáján”, szeretett kisvárosába, Érmihályfalvára, őseihez közel. De ő és férje, Kozma Endre (aki évek óta halott) nem is távolodhatnak el, mert aki álomban is közel jön, az ébrenlétben el nem megy soha. Így őrzöm kedves alakját, halk, finom rezdülésű, rendkívül kulturált beszédét, s hogy láttam, teljes valóságában, álmomban újra üzent, hogy ő messzire ment, a szívemben, a szívünkben. Emléke, emlékük legyen áldott! László György
tiben van református stúdió. A Tiszántúli és Tiszáninneni Egyházkerület Magyarországon közös rádiót működtet Európa Rádió néven, Kárpátalján pedig a közeljövőben kerül sor 24 órás református adás beindítására. Ezeknek a stúdióknak, munkapontoknak és adóknak szeretnénk összehangolni a munkáját, hogy később egy Kárpát-medencei rádiót hozzunk létre (első lépésként az interneten). A tizedik születésnap alkalmával nyílt műsorokra, a város egyházközségeit végiglátogató buszozásra (Agnus-busz), közös főzésre, társasjáték-versenyre, komolyzenei előadásra került sor. Nem hiányzott a programból a gyermekfoglalkozás (bábszínház, táncház), kávéház, de a szokásos gálaest sem, amelyben sok humor, zene, tombola és az elmaradhatatlan tortalicit szórakoztatta a közönséget. Somogyi Botond
Olvasóink írják Az imahétről küldött rövid élménybeszámolót szerkesztőségünknek Bán Gyula presbiter Marosújvárról. A cikkíró szerint az imahét szükséges, amelyet a hívek szeretnek és várnak. Néha többen összegyűlnek, mint vasárnap. Érdeklődéssel és figyelemmel hallgatjuk a prédikációt – írja a presbiter. – Imahéten jelen volt a római katolikus plébános, valamint az unitárius pap is. Örvendtünk, hogy Bartha Sándor lelkipásztor istentisztelet alkalmával bemutatta a vendéglelkipásztorokat. Érdemes volt jelen lenni, hiszen a hallottakat megbeszéltük, az alkalmak erősítették hitünket, s a gyülekezeti élet is bensőségesebb ezáltal. Áldott legyen az Úr, hogy ilyen lehetőségeket ad számunkra! – zárja levelét Bán Gyula marosújvári presbiter.
ISSN–1223–8848
ÜZENET
Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja A szerkesztőség címe: 400079 Kolozsvár Király utca (str. I. C. Brătianu) 51. sz. Telefon: 0264/599 800 Fax: 0264/595 104 Drótposta:
[email protected] Honlap: http://uzenet.reformatus.ro Főszerkesztő: Somogyi Botond Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. Készült az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában. Felelős vezető: Dávid Zoltán Olvasószerkesztő: Sztranyiczki Mihály Műszaki szerkesztő: Bálint Lajos Tördelés: Czirmay Ágnes
