AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET GYÜLEKEZETI LAPJA XXIV. évfolyam 10. szám. 2013. május 15.
Ára 0,80 lej
Áldott pünkösdi ünnepet kívánunk minden kedves olvasónknak! Gerjeszd fel a Lelket! 2Tim 1,6
A kézrátétel a Szentlélek közlésének mozdulata volt az újszövetségi időkben (ApCsel 8,17). Pál apostol a kézrátétellel kegyelmi ajándékot közölt kedves tanítványával, Timóteussal. Ebből az derül ki, hogy Szentlelket kapni, és kegyelmi ajándékban részesülni: egyugyanazon dolognak két oldala. Közérthetőbben: Szentlelkét mindig meghatározott cél érdekében adja övéinek Isten! Nem azért adja tehát, hogy ámulatba ejtsen vele, vagy csak hogy ilyen is legyen. Hanem általa olyan újdonság jelenik meg az ember életében, ami Szentlélek nélkül egyáltalán nem lenne jelen. Timóteusnak ez az új „tartalmilag” volt új: lelkipásztori szolgálat az efézusi gyülekezetben. Régi munkáját kellett otthagynia ezért az új szolgálatért. De a legtöbb ember életében ez a Lélek által ajándékozott új a „hogyan”-nál mutatkozik meg, azaz: hogyan éljünk Istennek tetsző módon? Ilyenekre indít Isten Lelke: „Ne keresse ki-ki a maga hasznát, hanem a másikét is”, vagy: „Egymás terhét hordozzátok”, vagy: „Mindenekben hálákat adjatok”, vagy: „Viseljetek gondot családotokra”, vagy: „Minden emberrel békességben éljetek”! Mennyi utasítás, megbízás, kérés, ihletés arra: hogyan éljük életünket. Isten neked milyen kegyelmi ajándékot adott? Mi végre kaptad a Szentlelket? Pungur József Giotto di Bondone: Pünkösd
(Folytatása a 3. oldalon)
Kelyhed szeretnék lenni, Szentlélek! A világ keresztyénsége május közepén pünkösdöt ünnepel. Arra az első egyház- és világtörténeti pillanatra emlékezünk, ami 50 nappal húsvét után a Lélek kitöltését hozta el. A „lángoló tűz”, a zúgó, kiszámíthatatlan szél és a szelídséget kifejező galamb bibliai jelképeivel illusztrált ünnep a legkülönösebb az egyházi ünnepkörben. Egy gyermekszáj
Pünkösd a lélektelenség elleni nagy isteni „hadművelet” és az emberi protestálás része A keresztyénség és a világ „Lélek-felejtésben” él – írta a holland református teológus, Hendrikus Berkhof. Azért sok a gyűlölet, a háborúság a népek és a családok között, mert mindazok a nagyszerű lelki gyümölcsök, amelyekről Pál apostol írt egykoron a galáciai
Kosztolányi Dezső
így fogalmazott: „Karácsonykor Jézus ajándékot tesz a karácsonyfa alá. Húsvétkor a nyuszi is hoz mindig valamit. Pünkösdkor a Szentlélek viszont nem hoz nekem semmit. Vagy mégis…?” A gyermek ráhibázott a lényegre, mégis kapott valamit az emberiség pünkösdkor. Anya-szent-egyházat, hiszen ez az ünnep az egyház születésnapja is. gyülekezetnek, alig vannak jelen az európai emberekben, népekben. A szeretet, öröm, békesség, jóság, hűség, mértékletesség jó tettei helyett van bálványimádás, ellenségeskedés, versengés, gyűlölködés, harag, pártütés, irigység, gyilkosság, részegség, házasságtörés, paBékefy Lajos (Folytatása az 5. oldalon)
Pünkösd Lángszárnyakon röpül felénk a nyár, az éj meleg s már perzselő a reggel, bolygunk az éjbe álmodó szemekkel, s ritkán találunk hűvös árnyra már. Az ég fakó, az éjjel is rövid, alig bújik el a nap egy bokorba, aztán ragyogva, új erőbe forrva kiszáll s az égre lánguszályt röpít. A róna várja a hűsfényű holdat, leng a kalász, vérszínű rózsa lángol, leszáll a boldogság a másvilágból. A néma csillagok reánk hajolnak, és álmodó, fáradt fejünk körül színes, aranyló lepkeraj röpül.
Barangolások bibliai tájakon Kolossé I. Pünkösd a gyülekezet születésének a napja. Az első században egymás után alakulnak meg a közösségek Pál és más emberek missziói munkája nyomán. Kolossé Ázsia tartományban volt, a Lykos folyó partján mintegy 200 km-re Efézustól. KisÁzsia (ma Törökország) egyik leghíresebb és leggazdagabb városa volt. A termékeny völgy, amiben a város feküdt, híres volt a szövőiparáról, főleg az itt előállított fekete gyapjúból készült termékek messzi vidékeken is igen keresetteknek bizonyultak. E vidéken gyakoriak voltak a földrengések. A legszörnyűbb földrengés Néró császár idejében érte a várost Kr. u. 60 körül, ami nemcsak Kolossét, hanem Laodiceát és Hierapolist is romokba döntötte. Ezt a nagy csapást a város soha nem tudta kiheverni, és egyre inkább eltűnt a történelemből. Pál missziói útjai során soha nem kereste fel e várost. A gyülekezetet Pál egyik munkatársa, Epafrás alapította, akit Pál téríthetett keresztyén hitre Efézusban. Pál római fogsága idején szintén Epafrás volt az, aki híreket hoz neki e vidékről. Arról is beszámolt, hogy a gyülekezetet tévtanítók is veszélyeztették. Különös, hogy bár Pál nem ismerte személyesen a Kolosséban élő gyülekezetet, mégis levelet írt nekik Rómából. A levél megírására a zsidó eredetű tévtanítók megjelenése szolgáltatott okot,
Könyvajánló A Megváltó nyomában „A kanadai lelkészek egy nagy csoportja, vallásfelekezeti különbségre való tekintet nélkül, elhatározta, hogy testvéri egyetértésben kiadjon egy olyan munkát, amely e hatalmas ország legtávolabbi zugába és a világ bármely részén élő magyar testvéreinkhez is eljuttassa munkánk apró gyümölcseit.” Ezekkel a szavakkal indul a könyv, amelyet Horváth Loránd szerkesztett, s címe A Megváltó nyomában, alcíme szerint a torontói lelkészek bizonyságtétele. Először az idézett, bevezető mondatokba kapaszkodom bele: kanadai lelkészek nagy csoportja. Erdélyben, Marosvásárhelyen élő ember számára ez a
2
akik a szombatnak és a más étkezési szabálynak a megtartására próbálják rávenni az embereket. Kolosséban egy többezres zsidó közösség is élt, amely ezeknek a tévtanítóknak a munkáját szintén elősegítette. E tévtanítók azt hirdették, hogy a szombat, az étkezési szabályok, a tisztálkodási előírások megtartása, a körülmetélkedés egy jobb és minőségibb keresztyén élethez vezet. Ezeken kívül gnosztikus tévtanítók is jöttek, akik arról beszéltek, hogy Krisztus követését egy magasabb ismeret is tökéletesíti. Ezek sürgették az önmegtartóztatást, önsanyargatást. A Krisztusban való megváltás helyett egyfajta önmegváltást hirdettek, illetve azt is, hogy Jézus váltsághalálát még különféle dolgokkal ki kell egészíteni, vagyis a Krisztus engesztelő halála nem elégséges az üdvösségre. Nem mondták, hogy szakítani kell Krisztussal, hanem azt próbálták hirdetni, hogy e mellett hinni kell különféle mennyei elemekben, angyalokat is isteni tiszteletben kell részesíteni. Fontos látnunk Pál apostolnak e tévtanítókhoz intézett válaszát: Krisztus csodálatos személy, akiben minden megtalálható, ami üdvösségünkhöz szükséges. Ő felette áll minden más teremtménynek, még az angyaloknak és mennyei elemeknek is. Az Istennek teljessége Jézusban lakik. Ő a mi egyetlen és tökéletes Megváltónk, semmilyen más közbenjáróra nincs szükségünk. Krisztus a Feje a gyülekezetnek. Az egész levél azt helyezi szívünkre: nézzünk a hatalmas és csodálatos Krisztusra. Ha Ő felragyog előttünk, akkor nekünk már senki másra nincs szükségünk. Ez a város, és a benne lakó gyülekezet erre figyelmeztessen minket is. Mert a keresztyén egyház történetét mind a mai napig végigkíséri a tévtanítás. Noha ezek az idők folyamán váltakoznak, a lényegük ma is ez: Krisztus és az Ő halála nem elég, még valami másra is szükség van. Egyesek jönnek és azt mondják, hogy nem elég a gyermekkeresztség, mert a felnőtt korban történő hitrejutás utáni keresztség az igazi. Mások szerint meg kell tartani a szombatot és tartózkodni kell bizonyos eledelektől. Ismét mások a Lélek keresztségét tartják a legfontosabbnak, és az ezt követő nyelveken szólást. Vannak, akik egy szervezethez való tartozást kiáltják ki üdvözítőnek, s aki nem tartozik oda, az el fog kárhozni. E tévtanítások sok embert megzavarhatnak és csapdába ejthetnek ma is. Nagyon vigyázzunk
Bibliaolvasó kalauz Június 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V H K Sze Cs P Szo V
Ézs 34 Ézs 35 Ézs 36 Ézs 37,1–20 Ézs 37,21–38 Ézs 38 Ézs 39 Ézs 40,1–11 Ézs 40,12–31 Ézs 41,1–20 Ézs 41,21–29 Ézs 42,1–13 Ézs 42,14–25 Ézs 43,1–21 Ézs 43,22–28 Ézs 44,1–20 Ézs 44,21–28 Ézs 45,1–8 Ézs 45,9–25 Ézs 46 Ézs 47 Ézs 48,1–11 Ézs 48,12–22 Ézs 49,1–13 Ézs 49,14–26 Ézs 50 Ézs 51,1–16 Ézs 51,17–23 Ézs 52 Ézs 53
ApCsel 20,1–6 ApCsel 20,7–12 ApCsel 20,13–16 ApCsel 20,17–38 ApCsel 21,1–11 ApCsel 21,12–26 ApCsel 21,27–40 ApCsel 22,1–16 ApCsel 22,17–21 ApCsel 22,22–30 ApCsel 23,1–11 ApCsel 23,12–22 ApCsel 23,23–35 ApCsel 24,1–9 ApCsel 24,10–21 ApCsel 24,22–27 ApCsel 25,1–5 ApCsel 25,6–12 ApCsel 25,13–27 ApCsel 26,1–18 ApCsel 26,19–32 ApCsel 27,1–8 ApCsel 27,9–26 ApCsel 27,27–44 ApCsel 28,1–10 ApCsel 28,11–31 Mk 1,1–8 Mk 1,9–28 Mk 1,29–45 Mk 2,1–12
ezekre. A kolossébeli gyülekezet példája legyen figyelmeztetés számunkra. Maradjunk meg az egyszerű evangéliumnál, mert ez nekünk elég, hisz számunkra egyedül Jézus Krisztusra és az általa szerzett váltságra van szükségünk. Ettől mi soha ne tántorodjunk el! Olvasandó igék: Kol 1,2.7.14, 2,11.16.21, 3,5.14, 4,10.12. Lőrincz István
hatalmas és ismeretlen ország egyik Ady Endre, József Attila és Ravasz hiszen távoli világ az. Mégis érdehíradása: van ott magyar egyházi László mellett Hegedűs Loránd, vagy kes és aktuális, mert az örök szeretet élet, ha lelkipásztorok nagy csoport- a Toronto vidékén szolgáló magyar forrása, vagy – Gárdonyival élve – a ja tud együtt egy művet kiadni. Val- lelkipásztorok nevei sorjáznak egy- Könyvek Könyvének üzenete szólal lásfelekezetre való tekintet nélkül más után. Időnként egy vasárnapi is- meg, s így ültet egymás mellé. A már összekapcsolja egy kicsit Kana- tentisztelet liturgiai felépítése jelenik versek viszont ismerősen csengenek, dát és Erdélyt. Itt, a Kárpátok közötti meg, majd az arra időzített hirdetések, hiszen a kanadai magyaroknak és országrészben mindez már ötödfél amelyek így valóban képet adnak egy az erdélyieknek is kedves Ady Endévszázada megélt valóság, s Kana- színes világ lelki életéről. re vagy Bódás János, Áprily Lajos dában élő magyarok számára is egy A jó 200 oldalas könyv gerincét vagy Túrmezei Erzsébet neve. kézzelfogható túlélési lehetőség, hi- az igei elmélkedések, imádságok és Templomképek és fényképek, szen az odaérkezett magyarok az ún. versek alkotják, így lesz teljessé az arcok és grafikák teszik gazdagabbá történelmi egyházak bármelyikéből alcímben megfogalmazott ígéret – a Horváth Loránd által szerkesztett indulhattak, s ezt a toleranciát vitték lelkészek bizonyságtétele. Nem egy kiadványt. Azok számára, akik kömagukkal az új hazába. hagyományos teológiai tanulmány- zelebbről ismerik a kanadai magyar Érdekes könyv szerkezetében, úgy kötet, se nem prédikációk tárháza, hívek életét, egyfajta összegezés is jellemezhetném: 18 „úrnapjában” hanem Toronto és vidéke vallásos számunkra, akik csak nagyon távolátfogja az év liturgiáját, s így a kará- életének mozaikkockáiból áll össze, ról tudjuk, hogy létezik egy érdekes „felvétel” az összmagyar református csony és az anyák napja, az egyetemes eggyé az egész. imahét és a húsvét kanadai magyar viEgy erdélyi, marosvásárhelyi életről. Talán, ez a legnagyobb érlága is megelevenedik benne. Múlt és ember számára az elmélkedéseket deme. Ötvös József akkori jelen váltakozik benne, hiszen írók neveinek nagy része ismeretlen,
Gerjeszd fel a Lelket!
Copy-paste társadalom avagy digitális demencia
(Folytatás az 1. oldalról)
Pál azt tanácsolja Timóteusnak: gerjessze fel az Isten kegyelmi ajándékát, az azt adó Szentlelket. Azért hangzik felénk is az Igének ez a parancsa, mert Isten tudja, hogy mi inkább elaltatnánk, mint felgerjesztenénk az Ő Lelkét. Hányszor oltjuk meg, űzzük ki magunkból a Szentlelket. És hányszor gerjesztünk fel magunkban egészen másfajta lelkeket. Harag gerjed fel bennünk, pedig megbocsátani kellene. Bosszúra gyúl szívünk, amikor jót kellene tennünk. Keserűség önt el inkább, semhogy Istenre támaszkodnánk. Lustaság fékez, pedig éppen serénynek kellene lennünk. Hogyan lehet a Lelket felgerjeszteni? A fizika világában érdekes jelenség az, hogy ha mágneses térben tekercset mozgatunk, abban áram gerjed. Ennek a jelenségnek köszönhetjük, hogy van villanyáram, ami világít és gépeket hajt. Nos, valahogy így történik a Lélek felgerjesztése is: oda kell tartanunk életünket Isten „erőterébe”: ha közel megyünk hozzá, felgerjed szívünkben a Szentlélek; ha eltávolodunk Tőle, elhal bennünk. Járj orcája előtt, keresd az Igében, menj elé imádságaiddal, és felgerjed benned az Ő Lelke. Milyen lélek lobog benned, mi éget, kiért égsz? El lehet égni káros szenvedélyben, de nagy akaratban, vagy nagy érzésben is. Lehet
Szikáriusok* kora Egyházi sajtóban dolgozó kollégával beszélgetünk médiaetikai torzulásainkról. Jelenkori tapasztalatainkat soroljuk, és azt, milyen is volt ez még nem is oly régen; akárcsak egy vagy másfél évtizede. Akadtak politikusok, akiknek sikerült rálépnem a tyúkszemére. Sokszor egyetlen szó is elég volt ehhez. Ilyenkor ők mindig a számukra logikusnak tűnő eszközhöz folyamodtak: megpróbálták kirúgatni a számukra nem tetsző sajtómunkást. Jóleső érzés volt, hogy konzervatív elkötelezettségű újságíróként a baloldali médiumok is kiálltak ilyenkor mellettem, illetve az általam elvégzett munka mellett. Mondjam, ne mondjam? Engem is feljelentett az a „hölgy”, aki nemrégiben egy kolozsvári református lelkipásztort bélyegzett antiszemitának, ország-világ előtt. Nekem nem ez volt a bűnöm. Az nem tetszett neki, hogy Erdélyből egy jobboldali újságíró tudósítja az anyaország két ismert rádióját. Már akkor is próbálkozott. Mert a frusztrált emberek értékek felmutatása helyett, munka és
Tiziano Vecelli: Pünkösd
égni-élni Isten Szentlelkének lángjával. Kálvin jelmondata volt: „Szívemet, mint égő áldozatot, Istennek ajánlom!” Igen, ez a fajta élet szolgálja Isten dicsőségét és embertársaink javát, mert segítséggé, szeretetté, jótéteménnyé válik számukra. elkötelezettség helyett mindig a mások helyére törnek. Az egyszerűbb módszert választva fúrnak és faragnak. A buta feljelentők világát éljük. A tehetetlenség korát, mikor érvek és értékek helyett bemószeroljuk a nekünk nem tetszőt. Azt, aki útban van. Ugrás a jelenbe. Az egyik magabiztos pályakezdő fiatalember jut eszembe, aki ismeretségeiből nyert magabiztossága tudatában jelentette ki: kirúgatja a neki nem tetszőt. (Egy két- és egy hatgyermekes lelkipásztor családapát nevezett meg; ő, aki maga is az...) Mert úgy vélte, megteheti, és mert érvek helyett az érdekek beszélnek. Az elején említett kolléga hosszú évekig dolgozott egy médiumnak, akik munkáját most azzal honorálják, hogy már tiszteletpéldányt sem kap, és egyik napról a másikra cikkei sem kellenek. Nem szakmai érvekkel, „csak” jobb kapcsolati tőkével tolták vakvágányra. Ott, ahol ezt nem várnánk. Ahol nem ezt várnánk. A feljelentők korában a szikáriusok pengéje a nyerő. Fábián Tibor
* szikáriusok: fanatikus zsidó szekta, melynek tagjai ruhájuk alatt kis tőrt hordtak magukkal. Attól sem riadtak vissza, hogy személyes zsidó ellenségeiket orgyilkosság elkövetésével eltegyék láb alól.
Évtizedekkel korábban ünnepek előtt nemcsak főztek, bevásároltak és takarítottak az emberek, hanem ismerőseiknek, szeretteiknek levelet írtak. Emlékszem, egyes családokban külön rituálé volt leülni, elővenni a postacímeket, beszerezni a képeslapokat, megírni a jókívánságokat, különböző gyenge ragasztókkal felbélyegezni a leveleket, utána pedig hosszú sorban állás után feltenni őket a postára. Az e-mail vagy drótposta megjelenésével azonban lassan ez a szokás a múlté lett. Egyre többen a számítógépek segítségével kívántak áldott ünnepet a távollevőknek. Először még mindenkinek személyre szólót. Aztán ez is elmaradt. Mert egyszerűbb volt megírni néhány üdvözlő sort, személytelen stílusban fogalmazva és néhány kattintással elküldeni. Egyszerre mindenkinek. Ma már az embereknek még kevesebb idejük marad a kapcsolattartásra. A világháló kínálta lehetőségek, a közösségi oldalak megjelenése a drótpostát is háttérbe szorította. Mi pedig még kevesebbet írunk. Inkább „lájkolunk”, megosztunk. Decemberben egy karácsonyfát, húsvét előtt egy nyuszit. Jobb esetben egy jászolt, és feltámadott Jézust ábrázoló képet. Vagy átmásolunk copy-paste (másol-beilleszt) stílusban. Ahogy egyesek a doktori dolgozatukat írják. Vagy ahogy manapság az egyetemisták dolgoznak. Lassacskán pedig már a kisiskolások is. Akiket a tanárok nem feleltetnek. – Kiment ez már divatból – mondta nemrég egy tanár. – Az elemi osztályosok is inkább munkafüzeteket firkálnak tele vagy – a régi rögtönzés helyett – feladatlapokat töltenek ki. Amelyekben nem kell mondatokat vagy fogalmazást írni, hanem kipipálni helyes vagy helytelen állításokat. Esetleg egy i vagy egy h betűt odakörmölni (az igaz vagy hamis szavak leírása már időpocsékolás lenne). Mindinkább körvonalazódik a tendencia: fölösleges az írást megtanulni. Bár a kézírás elsajátításának számos előnye van (kézügyesség, összpontosítás, gondolkodás stb.), ezt egyre kevésbé veszik komolyan. Az amerikai államok többségében már nem kötelező az iskolásoknak a hagyományos folyóírást megtanulniuk, helyette a gépeléssel kell megismerkedniük. Az ott élő szakemberek szerint a jövőben úgyis mindent valamilyen gépen írunk majd, így felesleges ilyen „elavult tudományokra” oktatni a kicsiket. Minek is? Már a kérvényeket sem kézzel írjuk, hanem sok esetben SMS-t kell küldeni. Minden digitalizálódik, és egyúttal degenerálódik. Így lépünk be a digitális demencia korszakába, ahol nemsokára ugyanúgy hüvelykujjal fogunk „ellátni kézjegyünkkel” egy-egy papírt, mint dédanyáink az elmúlt századokban. Somogyi Botond
3
Hass, alkoss, gyarapíts! Presbiteri konferencia Istvánházán A Malozsa-völgyi Istvánházára gyűlt öszsze a szokásos tavaszi presbiteri konferenciára az Alsó-Maros mente körzetének presbiteri és lelkipásztori közössége. Simon Levente buzásbesenyői lelkipásztor prédikációját hallgatva arra kerestük a választ, mit jelent közösségben lenni egymással, illetve hogyan tudunk bizonyságot tenni hitünkkel, életünkkel a feltámadott Jézus Krisztusról. A házigazda lelkipásztor, Sipos-Vizaknai Balázs köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertette az egyházközség történetét. Ezt követően Horváth Miklós, a Marosi Egyházmegye Presbiteri Szövetségének elnöke számba vette az egybegyűlteket, majd Vetési László A presbiterek sajátos feladatai a szórványban című előadását hallgattuk meg. – Ez a régió élni akar, nemcsak a túlélésre akarunk berendezkedni, hanem stratégiát akarunk, terveket akarunk szőni, dolgozni akarunk, vetni akarunk, hiszen tavasz van s a jó gazda tudja, hogy vetés nélkül nincs aratás. Ma félretettük a mezei munkát és a lelkünk szántóföldjét jöttünk eke alá hajtani: Uram, a te engedelmes szántófölded vagyunk, jöjj és hullasd az ige drága magvát a lelkünkbe! Taníts minket akaratod cselekvésére! Add, hogy minden gondolatot egyes számú, első személyű, felszólító módban írjunk be szívünkbe: hassak, alkossak, gyarapítsak! – hangzott el a konferencián. Az együttlét alkalmával több pontban fogalmazódott meg, hogy mit lehet és kell tenni a közösségek megmaradásáért. Fontos egymást imádságban hordozni. Sok konfliktus magától megoldódna, ha a lelkipásztor tudna könyörögni a gyülekezetért s a gyülekezet könyörögne a lelkipásztoráért. Fiataljainkat be
A presbiterekre nagy felelősség hárul a gyülekezeti munka során
kell kapcsolnunk a gyülekezet vérkeringésébe. Ifjaink közmunkába való bevonásával megőrizhetjük értékeinket. Az anyanyelvi oktatás fontosságát állandóan hangsúlyoznunk kell, elsősorban a szülőknek. Meg kell keresnünk a módját annak, hogy kicsi gyülekezeteink a külföldi segélycsomagok nélkül is talpon tudjanak maradni (pl. a visszaszolgáltatott ingatlanok bérbe adása, ésszerű gazdálkodás). Nyitottnak kell lennünk a vegyes házasságból született híveink befogadására, integrálására. Figyeljünk oda az egyház és a politika viszonyára. Ugyanakkor ne próbáljunk bekapcsolódni a politikai csatározásokba, ezek ugyanis a gyülekezet lelki fejlődése szempontjából káros hatásúak. Olyan presbitereket, gondnokokat állítsunk gyülekezeteink élére, akik hitben élő, hitvalló személyek.
Hűséggel és bátorsággal: nőszövetségi közgyűlés Ludastelepen A ludastelepi nőszövetség aszszonyait nemrég kettős esemény gyűjtötte egybe. Egyrészt az Andrássy-telepi Lázár Eszter nőszövetségi elnöknőt búcsúztattuk el a
4
szolgálattól, másrészt új tisztségviselőt választottunk. Lázár Eszter 14 esztendeig hordozta e szolgálat gyönyörűséges terhét, örömét, ráadásul presbitere
Tudjuk, nem válthatjuk meg a világot, de nekünk itt és most helyt kell állnunk, azokért vagyunk felelősek, akikkel megosztjuk szülőföldünket. Gyermekeinket hitben, reménységben és becsületben kell felnevelnünk. Ami tőlünk telik, megtesszük, a többit pedig Isten kezébe helyezzük! Búcsúzóul Domahidi Péter gyönyörű hegedűjátékát hallgathattuk. Bennem az istvánházi templom falain felkúszó hegedű hangja azt erősítette meg, hogy az élet győzedelmeskedik. Lehet, most egyedül van e hang, de van valahol egy zenekar, ami hozzátartozik. És én egy zenekarról álmodom! Biztos vagyok benne, hogy meg fogjuk találni egymást! Együttlétünket terített asztal melletti beszélgetéssel zártuk. Legyen a hála Istené, a köszönet pedig az istvánházi gyülekezeté! Kali Tünde
is a gyülekezetnek. Hetedik esztendeje, hogy a ludastelepi gyülekezetben szolgálunk, Eszti néni mindig jelen volt. Emlékszem – amikor költöztünk – férjével, Gerő bácsival, mindketten segítettek, és minden egyes alkalommal eljött: ha kellett, töltött káposztát főzött, ha kellett, kalácsot sütött, ha kellett, diót pucoltak, imahétre vacsorát hoztak, a szolgáló lelkipásztorok számára kézimunkát készített, az úrasztalt megterítették, adakoztak, közmunkáztak. Eszti néni egyetlen alkalmat sem hagyott ki: munkatársképzőn vett részt JódRatosnyán, a körzeti és területi nőszövetségi konferenciákon jelen volt, hasonlóan az egyházmegyei közgyűlésen is. Soha nem kereste a feltűnést, soha nem mondta, hogy ne menjünk, nem érek rá. Emlékszem, egyszer a legkisebbik leányunk egy karácsony este sírva fakadt: hozzánk senki sem jön vendégségbe? És Eszti néni ezt is bevállalta: a szokásos presbiteri kántálás után itt maradtak Gerő bá-
csival vacsorázni: legyen nekünk is vendégünk. Lázár Eszter egész életével prédikált… és ez nem akármilyen tanítás. A sok szép emlék közös felelevenítése után az asszonyok virággal és az erre az alkalomra faragott verssel köszöntötték. A gyülekezet nevében egy Kiss Ibolya-akvarellt adtunk át, ezúton is kifejezve megbecsülésünket és szeretetünket iránta. Köszönjük a szolgálatot, áldozatot, Isten fizessen vissza mindent az ő áldásaival! Együttlétünk második részében megválasztottuk gyülekezetünk új nőszövetségi elnökét: az eckentelepi Pap Izabellát. Őt az 1Tim 6,11-gyel köszöntöttük: „törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelídlelkűségre”. Isten áldása legyen életén, munkáján és mindig a zászlónk jelmondata vezérelje: Fidelitate et fortitudine, azaz Hűséggel és bátorsággal! KT
Kelyhed szeretnék lenni, Szentlélek! (Folytatás az 1. oldalról)
ráznaság, bujálkodás. (Gal 5,19 skk.) Drámai kép ez az „európai bűnökről”, arról, hogy a pozitív, lelki értékek és emberséges erények kilencszeres védelmi vonalával szemben áll a negatív, lelketlen, embertelen bűnök tizenhétszeres túlereje. Ezt a harcot és támadást csak a Szentlélek túlerejével lehet állni, megvívni, elviselni, feldolgozni. 17 : 9 az egykori galáciai arány, de úgy, hogy Pál szinte minden negatívumot többes számban ír le, azaz mindegyiknek sok változata van önmagában is. Igen, Európa rászorul a Lélekre, Isten Szent Lelkére, mert különben lelketlen kontinens lesz, marad. Ezért szólalt meg Berkhof, ezért indultak el a pünkösdi és karizmatikus mozgalmak a 20. századi háborús és hidegháborús poklokban, a gyűlöletre ideologizált és megszervezett világban. Ezért szólalt meg egyre több epikleszisz, Lélek-hívás versben, énekben, imában, mert az emberek egy része megelégelte a brutális hatalmi és magánlelketlenséget. És megelégelik ma is sokan. Pünkösd a lélektelenség elleni nagy isteni „hadművelet” és emberi protestálás része.
A csend spiritualitása a fojtogató konspirációk korában A háborúk és halálhörgések borzalmas hangzavarát hozó 20. században, meg a fojtogató némaságot, részvétlenséget árasztó 21. században igen fontos szerep jut a csendnek. A csend lelkiségét, az Istennel beszélgetés imádságos csendjét tartja Európa lelki-szellemi gyógyulása kiindulópontjának az anglikán John V. Taylor. De Isten Lelke nemcsak a csendes imákban száll alá szívünkre, hanem ott van minden őszinte, szótlan ölelésben is. A Szentlélek-Isten ölelése, az élet Istenének szent csókja lelkünkön, az izmok ereje is, hiszen a test a Szentlélek temploma (1Kor 6,19). A halk, nem lármázó, „néma” szeretet a legnagyobb lelki ajándék (1Kor 13). A csend spiritualitása nagyon fontos az ordító terror, a fojtogató háttér-konspirációk, vagy a fecsegő, semmit nem mondó politizálás korában. Elemi létszükséglet ez a szavak inflációját, hiteltelenné válását hozó mindennapokban,
A Szentlélek kitöltetése Mikor elérkezett a pünkösd napja, mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen. Hirtelen, mintha csak heves szélvész közeledett volna, zaj támadt az égből és egészen betöltötte a házat, ahol összegyűltek. Majd pedig szétoszló, tüzes nyelvek lobbantak föl előttük és leereszkedtek mindegyikükre. Valamennyien elteltek Szentlélekkel és különféle nyelveken kezdtek beszélni, úgy, amint a Szentlélek szólásra indította őket. (ApCsel 2,1–4)
Pünkösd után Pünkösd előtt – sóvárgás titkos mélye. Pünkösd előtt – ígéretek zenéje. Pünkösd előtt – esedezés, esengés. Pünkösd előtt – halk hajnali derengés. Pünkösd előtt – szent vágyak mozdulása. Pünkösd előtt – koldusszív tárulása. Csendesen várni – várni, hinni, kérni! Aztán – boldog pünkösd utánba érni! S pünkösd után – szent égi erőt-vetten, pünkösd után – Lélekkel telítetten. Pünkösd után – bátor tanúvá lenni, pünkösd után – régit kárnak ítélni. Krisztusnak élni és másoknak élni, minden mennyei kincset elfogadni, és pünkösd után – adni, adni, adni!
A hamis, hazug lélek megkülönböztetése az igazi Lélektől
A szeretet hatalmáról Ezt a Lélek-hívást fogalmazták meg inspirált, felizzott szellemmel kiváló keresztyén gondolkodók Berkhof után is, el egészen napjainkig. Így például a dán evangélikus teológus, Anna Maria Aagaard a Lélek legfontosabb gyümölcseként a szeretetet jelölte meg. Ez az, amiben a Lélek jelenléte felismerhető („gyümölcseikről ismeritek meg őket” – mondta Jézus Mt 7,20-ban, s másutt hozzátette: „Amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek meg” – Mt 25,40). A Lélekről írt röpiratában így fogalmazott: „Isten Országának a Lelkével nem találkozunk mindenféle tapasztalatban… Csak azokban, melyekben valami váratlan, egészen új történik a szegények, kicsinyek, éhezők, megalázottak és bűnhődő bűnösök életében – a szeretet által.”
Túrmezei Erzsébet
Juan de Flandes: Pünkösd (Museo Nacional del Prado)
még az egyházakban is! A legnagyobb dolgok nem a leghangosabb óráinkban, hanem a legcsendesebb pillanatainkban születnek! Észrevesszük-e még a hegyek párálló csúcsait, egy fa különös formáját, a virágok sziromrajzolatait, az alvó gyermek arcjátékát, mint futó szellő fodrozta tengerfelszínt, vagy egy-egy ellenséges, sötét pillantásban a lélek belső örvényeit? A világi és az egyházi szómágia képezi ma a legfőbb akadályát az ilyen észlelésnek, amire pedig Isten Lelke akar megtanítani minket! Taylor egyik legnagyobb érdeme, hogy a mindennapokban megélhető lelkiség fontosságára hívta fel Európa figyelmét.
Négy jellegzetességet nevez meg Hans Urs v. Balthasar teológus, melyek segítségével megkülönböztethetjük a hamis emberi lelket az igazi isteni Lélektől: 1) a hamis lélek, a hamisság lelkének tulajdonsága, hogy szétszaggat, megront, fanatizmusba kerget. A gondolkodást támadóvá teszi. A Szentlélek ezzel a szentségtelen lélekkel szemben kerüli a „felhajtást”, az agresszivitást, csendben munkálkodik. 2) A hamis lélek, a hamisság lelke a banalitás, a lejáratás, az eljelentéktelenítés, az elszürkítés lelke. Ez nemcsak a keresztyénség „kispolgári vallássá” tételét jelenti, a se hév, se hideg állapotot, hanem a szórakoztatóiparnak, a konzumtársadalomnak való teljes és kritikátlan kiszolgáltatottságot, a közönségesség diktatúráját, a lélektelen szellemi igénytelenséget. A Lélek ezzel szemben vértezi fel gondolkodásunkat, lelkünket, egész valónkat. 3) A hamis lelket, a hamisság lelkét felismerhetjük arról is, hogy az eredményt, a sikert tekinti fő dolognak. Jézus viszont „sikertelenül élt”. A sikerszomjas hatalomvágytól megfogott ember kiváltképpen akkor veszedelmes, ha a lelki vagy teológiai köntösbe búvik. A Lélek felszabadít az igazi, embernevelő, gazdagító szolgálatra. 4) A hamis lelket arról is felismerhetjük, hogy vonzódik a könnyelműséghez. A keresztyéneknek, az igazi Lélek szerinti dolgoknak azonban súlyuk van, valóságos nehézkedési erejük, amin a korszellem színes, csábító, olykor ámulatba ejtő légbuborékai semmivé foszlanak. Ahhoz, hogy Isten Szent Lelkét a szentségtelen lélektől megkülönböztessük, egyetlen eszközre van szükségünk: a Bibliára, s a naponkénti bibliaolvasásra, pünkösd előtt és után is!
5
Utolsókból lesznek az elsők Ki gondolta volna, hogy valamikor a Küküllői Egyházmegye csapata TEPSI-kupát (Testileg Eltunyult Papok Sport Imitációja) fog nyerni? Valószínűleg senki. Krisztusunk szava találóan érzékelteti a IV. TEPSI-kupán történteket: a Küküllői Egyházmegye csapata óriási meglepetésre (de nem érdemtelenül) elhódította a marosiak által már-már „lefoglalt” kupát. A meglepetés és szenzáció abból adódik, hogy a „küküllőiek” mindig a legutolsó hely „bérletesei” voltak. A lelkes szurkolótábor, a hazai pálya, a sok edzés és a küzdeni akarás meghozta gyümölcsét: a bordó mezbe öltözött „hazaiak” 2 : 1 arányú győzelme a Sepsi– Kézdi–Orbai–Brassói csapat ellen azt jelentette, hogy bajnok a Küküllő.
A részt vevő nyolc csapatnak lehetősége nyílt a megmérettetésre: játszott minden csapat egymás ellen. Izgalmas, színvonalas mérkőzések tanúi lehettünk, ha április 9–10. között a nyárádszeredai sportcsarnokba „tévedtünk”. A házigazda nyárádszeredai nőszövetségen, gyülekezeten semmi sem múlt (megérdemelten részesültek a „legjobb nőszövetség és legjobb házigazda” különdíjban): kedves fogadtatás, zsíros kenyér hagymával, ízes kenyér, csöröge, főtt kukorica, s minden mi szem-szájnak ingere terítékre került. Ezért (is) érdemes jönni „tepsizni”. Így fogalmazott Kató Béla püspök is, amikor a díjátadásra érkezve elbeszélgetett a lelkipásztorokkal, illetve saját szemével győződött meg e rendezvény létjogosultságáról, szükségességéről. 74 lelkipásztor, 13 egyházmegye képviseletében, 32 lejátszott meccs, szakképzett bírók:
Medgyesiek a diakóniáért Gyülekezeti tagjaink is támogatják a Diakónia Alapítvány kezeményezését Alzheimer-kórban és demenciában szenvedő személyek rezidenciális gondozói otthonának felépítését tervezi a Diakónia Keresztyén Alapítvány Sepsiszentgyörgyi Fiókja olyan idős személyek számára, akik önellátásukról már nem tudnak gondoskodni. A Medgyesi Református Gyülekezet tagjai 2118 lejes adományt gyűjtöttek erre a célra, az alapítvány munkatársai által kiosztott egyéni adománybögrékbe. A háromszintes, 50 személyre tervezett épületben palliatív ellátást igénylő, terminális fázisban levő daganatos betegek gondozására hospicerész is helyet kap majd. Alapítványunk munkatársai immár tíz éve végeznek házigondozói szolgálatot. Tapasztalataink alapján állítjuk, hogy a megyében nagyon hiányos az egyedül maradt, ágyban fekvő, demens, magatehetetlen betegek ellátása, az állandó szakszerű felügyelet pedig hiányzik. Az idei évben szeretnénk az építkezéshez szükséges önrészt összegyűjteni. Az illyefalvi LAM Alapítvány támogatásával elkészítettünk 5000 darab adománygyűjtő bögrét. Egy ilyen bögrét bárki megkaphat, hazavihet és miután megtelt, beküldheti adományát az alapítványhoz, vagy befizetheti
6
bankszámlánkra. A szükséges adatok megtalálhatók a bögrén. Sok közeli és távoli lelkipásztortól és gyülekezettől kaptunk meghívást, bemutattuk terveinket, a templomban lévők adománybögréket vittek haza és közös megegyezés alapján, általában a soron következő nagyobb ünnepig gyűjtögettek, majd a megtelt bögréket visszahozták a lelkészi hivatalba. A közelmúltban Tóth Anna lelkipásztor, az idős és beteggondozó szolgálatok vezetője, a medgyesi gyülekezetben szolgált, majd ismertette az alapítvány Kovászna megyei munkáját és az ápolóotthon megépítésének tervét. A medgyesi gyülekezet idén húsvétig gyűjtötte tele az akkor szétosztott adománybögréket, amelyeket nemrég vettünk át. Ezúton szeretnénk megköszönni önzetleségüket és az öszszességében 2118 lejes adományukat. Isten gazdag áldása legyen az adakozók életén! A Diakónia ápolóotthonának felépítésére folytatjuk a megkezdett gyűjtést, meghívásra szívesen bemutatjuk terveinket más gyülekezeteknek is, mert bízunk abban, hogy sok rászoruló számára jelent majd méltó öregkori gondoskodást és hajlékot. Tóth Anna
mind-mind azt jelzik, hogy a Tepsi-kupának nem csak jelene van, hanem reméljük, jövője is. Íme az eredmények. Bajnok: Küküllői eme, ezüstérmes: Sepsi–Kézdi–Orbai–Brassói eme, bronzérmes: Marosi eme. A gólkirály Csenteri Levente lett Nyárádszentbenedekről, a legjobb kapus KovácsSzabó Levente Mezőméhesről. A torna felfedezettjének Kászoni Szilárdot választották meg Nagysolymosról, a leghangosabb szurkolónak pedig Gábor Áron Árpádot Márkodról. Izomláz, kiseb-nagyob sérülések (Mészáros Lehelnek mihamarabbi gyógyulást kívánunk, aki súlyos lábtörést szenvedett), úgy tűnik, elkerülhetetlen tényezők. A legfontosabb viszont a találkozás, együttlét, beszélgetés. Tartsuk meg e „jó szokást”. Jövőre ugyanott! Fazakas Csaba
Nőszövetségi gyűlés Maroskeresztúron Régiós nőszövetségi konferenciára gyűltek össze négy egyházmegye asszonyai április 20-án Maroskeresztúron. A zsúfolásig megtelt a templomban a mintegy 500 részvevő Csáky Tünde lelkipásztornak, a KözépErdély Régió Nőszövetségi elnökének igehirdetését hallgatta. Rácz Sándor helybeli lelkipásztor Lk 10,42 alapján köszöntötte a jelenlevőket és ismertette a település és az egyházközség, valamint a templom történetét. Az ünnepélyről a maroskeresztúri ifjúsági csoport gondoskodott, bizonyságtételükkel Istent dicsérve és az egybegyűlteket köszöntve. Az énekek közben Aszalos Szidónia Reményik Sándor Kegyelem,
Bodnár Tünde Wass Albert Üzenet haza és Nagy Leila A te helyed című verset szavalta. Az eseményen Borsos Melinda egyházkerületi elnöknő szólt az egybegyűltekhez, majd bemutatta a bonyhai kastélyt, amelyet a nőszövetség az Egyházkerülettől használatba kapott. Előadást tartott Berke Sándorné, tenkei tiszteletes asszony. Imakeretbe foglalt előadása megragadó volt, sokszor magunkra ismerhettünk a bibliai asszonyképek bemutatásában. Az együttlét szeretetvendégséggel zárult. Reméljük, mindenki lelkileg meggazdagodva, hitben megerősödve tért vissza gyülekezetébe. Rácz Zsuzsa
Összeállította: Könczei Katinka
Kedves Gyerekek! Ha megnézitek a naptárt, a május 19, 20, 21 pirossal van írva, hiszen ekkor ünnepeljük a pünkösdöt. De vajon tudjátok-e azt, hogy mit és miért ünneplünk?! A pünkösd az egyházi év harmadik fő ünnepe. A húsvétot követő ötvenedik napon ünnepeljük. Az Úr Jézus még mielőtt visszatért volna a mennybe az Atyához, megígérte tanítványainak, hogy nem hagyja őket árván, hanem elküldi majd Isten Szentlelkét! Jézus betartotta ígéretét, ezáltal pünkösdkor három fontos esemény történt: 1. Nyilvánvalóvá lett Jézus Krisztus megváltó tette és beteljesedése a Szentlélek kitöltetése által. 2. Az Egyház alapítása.
3. Kezdetét vette az egész világra kiterjedő missziós munka. A pünkösd csodájáról az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 2. részében olvashatunk. Nagy sokaság gyűlt a hálaünnepre Jeruzsálembe. Hirtelen hang hallatszott, hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol a tanítványok voltak. Majd tüzes lángnyelvek szálltak le rájuk és mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és más-más nyelveken kezdtek el szólni, ahogyan a Szentlélek adta nekik. Megértették Péter apostol beszédét, minek következtében mintegy háromezren keresztelkedtek meg. Így alakult meg az első keresztény gyülekezet Jeruzsálemben.
Keresztrejtvény 1. Az Úr napja. 2. „Aki azonban segítségül hívja az Úr nevét, . . . . . . . ” (ApCsel 2,21) 3. A Jézushoz tartozó, Benne hívő, Őt követő emberek összességét jelenti. 4. A Szentlélek kitöltetésének ünnepe. 5. Sorsvetéssel választották meg apostolnak, Júdás helyett. 6. „Akik pedig hittek a beszédének, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer . . . . . csatlakozott hozzájuk.” (ApCsel 2,41)
7. „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien . . . . . Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.” (ApCsel 2,38) 8. Pünkösdi beszédében Péter ezt az ószövetségi prófétát idézi. (ApCsel 2,16) 9. Apostol, aki a pünkösdi beszédet mondta. (ApCsel 2,14) 10. „Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken ....... beszélni.” (ApCsel 2,4)
Áldott pünkösdi ünnepet! „Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!”
(2Kor 13,13)
Labirintus Segítsetek a tanítványoknak, hogy a pünkösdi evangélium a Jeruzsálemen kívüli területekre is eljuthasson!
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
7
Hírek – Események ● Kézdi-Orbai kórustalálkozó. A Kézdivásárhelyi Egyházközség hét énekkar részvételével szervezte meg a Kézdi-Orbai Egyházmegye kórusainak kilencedik találkozóját. A Beder Imre helybeli lelkipásztor által tartott istentiszteletet követően a kézdivásárhelyi Hálaadás dalárda (vezényelt Demény József és Balázs István), a kézdivásárhelyi Boldog Özséb kórus (Gergely Gábor), a pákéi férfikar (Szántó István), a kézdivásárhelyi Maassluis Nyugdíjasklub Rozmaring énekkara (Héjja István), a felsőcsernátni énekkar (Ruszka Sándor), az alsócsernátoni kórus (Jakab Árpád) és a kantai Szentháromság-templomi kórus (Fórika Balázs) énekelt. A közös énektanulás után a szer-
vezők a kórusvezetőknek emléklapokat nyújtottak át. ● Közösségi ház Aldobolyban. Ünnepi hálaadó istentisztelettel nyitották meg az egyházközség egykori felekezeti iskolájának épületéből felújított közösségi házat, amelyben a gyülekezeti terem mellett helyet kap a családorvosi rendelő váróteremmel. Az istentiszteleten Kántor Csaba püspökhelyettes hirdetett igét. A gyülekezet ünnepén részt vett az egyházközséget és az épület felújítását anyagilag támogató Flims svájci gyülekezet tizenkét tagú küldöttsége, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Fodor Imre Illyefalva község polgármestere, valamint a munkálatokat kivitelező cégek képviselői.
Olvasóink írják Hűséges nagyborosnyói olvasónk, Pakucs Etelka küldött beszámolót szerkesztőségünknek arról, hogy a közelmúltban a szacsvai gyülekezet vendége volt. Régi idők húsvéti szokásairól tartott előadást. Írásában beszámol a kazettás mennyezetű templomról, leírja, hogy a 121 lelkes gyülekezetben Bod Péter egerpataki lelkipásztor tart istentiszteletet havonta két alkalommal, évente többször szervez a kicsiknek is ünnepi műsort. „Már a kicsi óvodások is tudták, mit ünnepelünk húsvétkor. Elcsodálkozva mesélték, hogy a tévéműsorban látták, a budapesti felnőttek nem tudtak a riporter húsvéttal kapcsolatos kérdésére válaszolni. Békében, szeretetben élnek egy vadregényes, erdők és völgyek szegélyezte tájon, ahova még nem ért el a mai kor keze, mely az ifjúságot a széles út felé vezeti” – zárja beszámolóját Pakucs Etelka.
Vajdakamarási elöljárók – Erdély egyik legfiatalabb presbitériuma? Az Üzenet április elsejei számában első oldalas cikkben számoltunk be a Kolozsvári Egyházmegye Presbiteri Szövetségének tisztújító gyűléséről. Az írás címe (Bólintórium: bort isznak és pénzt számolnak?) egyesek szemében vegyes érzéseket váltott ki. Tóth Árpád vajdakamarási lelkipásztor szerint újságjaink hasábjain elsősorban a pozitív példákat kellene megjeleníteni, leírni, hogy ezek által mások is tanuljanak, példát vegyenek. Ezért írta a következő cikket, amelyben saját gyülekezetének presbitériumát mutatja be. A Kolozsvárhoz közeli Vajdakamarás presbitériumának átlagéletkora igen alacsony, mindössze 43 év (a legidősebb 63 éves, a legfiatalabb 37). A presbiterek az istentiszteleteket példamutatóan látogatják, az úrvacsoraosztás alkalmával is mindig jelen vannak.
Somkerék 680 A Somkeréki Egyházközség – templomának 680 éves fennállása alkalmából – június 1–2-án hálaadó ünnepséget rendez. A szombat délelőtti ünnepi istentiszteleten igét hirdet Kató Béla püspök. Varga Judit, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont vezetője bemutatja a somkeréki református templomról készült kiadványt, amely Hargita Megye Tanácsának támogatásával készült. Fájdalommal tudatjuk, hogy
Szallós Kis Ferenc nyugalmazott református lelkipásztor, életének 83. évében, visszaadta lelkét teremtő Urának. Utolsó útjára április 25-én kísértük a magyarvistai református templomból.
Elöl járnak a diakóniai célokra való adakozásban (legutóbb például a szászfenesi temp-
lomépítésre gyűjtöttünk), valamint a közmunkában való részvételben. Képesítésük szerint segítenek a különféle javításokban (villanyszerelés, bádogolás, stb.),
Szombat délután Machiel Oppenhuizen, apeldoorni holland lelkipásztor hirdet igét, majd Egymás hite által megerősödni (Magyar– holland kapcsolataink gyümölcsei) címmel előadást tart Székely József, kolozsvár-alsóvárosi lelkipásztor. Az ünnepségen fellép a budapestpasaréti gyülekezet kórusa Cseri Zsófia vezénylésével. A vasárnap délelőtti istentisztelet alkalmával Földvári Tibor, budapest-pasaréti lelkipásztor szolgál, ezt követően előadás hangzik el Mit használ neked? címmel, amelyben Juhász Tamás teológiai tanár arról beszél, mit jelent a Heidelbergi Káté egyházunk és a magyar református ember életében. A program szerint vasárnap délután Varga László, a gyülekezet korábbi lelkipásztora hirdet igét, majd Lászlóné Varga Judit Mitől magyarabb az 55. zsoltár? Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának aktualitása címmel tart előadást. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak.
iratterjesztést végeznek a körzetükben (újságok, kalendárium, falinaptár). Évente látogatják a családokat, körzetükből jelzik a lelkipásztornak a betegeket vagy a családok egyéb gondjait. Családjaikkal együtt segítenek a vendégfogadásban, a személyszállításban (a tizenkét presbiter közül tíznek van autója). Igyekeznek megvédeni hitünket, vallásunkat az adventisták térhódításával szemben, eljárnak a családokhoz az egyházfenntartói adományok begyűjtése céljából. Ugyanakkor aktívan vesznek részt az évi költségvetés elkészítésében. Mindenkinek legalább ilyen presbitériumot kívánok, és emlékezzünk Pál apostolnak a korinthusiakhoz írott levelére, amelyben Krisztus szolgáiról ír: „Úgy tekintsen minket minden ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait. Márpedig a sáfároktól elsősorban azt követelik, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon.” (1Kor 4,1–2)
ISSN–1223–8848
ÜZENET
Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja A szerkesztőség címe: 400079 Kolozsvár Király utca (str. I. C. Brătianu) 51. sz. Telefon: 0264/599 800 Fax: 0264/595 104 Drótposta:
[email protected] Honlap: http://uzenet.reformatus.ro Főszerkesztő: Somogyi Botond Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A lapban megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. Készült az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában. Felelős vezető: Dávid Zoltán Olvasószerkesztő: Sztranyiczki Mihály Műszaki szerkesztő: Bálint Lajos Tördelés: Czirmay Ágnes
