Az erdélyi magyarok médiafogyasztása Kiss Tamás – Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Előadásomban elsősorban a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet két adatfelvételére támaszkodom. Az elsőre 2011. februárjában került sor egy 1165 fős erdélyi magyarokra reprezentatív mintán, egy átfogó a kulturális fogyasztásra irányuló vizsgálat keretén belül. A második adatfelvételre 2013 júniusában került sor egy az erdélyi magyarok politikai magatartását vizsgáló survey keretén belül. A vizsgálatból készült jelentés elérhető az intézet honlapján (www.ispmn.gov.ro). E mellett az utóbbi másfél évtizedben elvégzett közvélemény-kutatásokra szükséges utalnunk. A Kvantum Research 2007 óta végez ilyen vizsgálatokat, más kutatóintézetek pedig 1999 óta. Ezen kutatások adatbázisait szintén rendszereztük és egységesítettük. Ezek egy része tartalmazott a médiafogyasztásra vonatkozó kérdéseket is.
Televíziózás 2011 januárjában az rákérdeztünk az erdélyi magyarok időfelhasználására.1 Ez alapján a médiatípusok közül a televíziózás központi jelentősége körvonalazódik. Az erdélyi magyarok ugyanis átlagosan 3 órát töltenek el naponta a TV készülék előtt, ami a teljes szabadidejük 62,5 százaléka. A televíziózással eltöltött idő nagyjából megegyezik a romániai átlaggal, nemzetközi (európai) összehasonlításban viszont egy rendkívül magas értéket jelent. Az időfelhasználás szempontjából az egyéb média-típusok jelentősége jóval kisebb. Az újságolvasás az olvasás címszó alá sorolódik. Ennek a jelentősége nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedő, viszont a romániai érték duplája (átlagban 45 perc naponta). A rádióhallgatás az egyéb szabadidős tevékenység címszó alá esik, amennyiben nem (munka, vagy utazás közben végzett) háttértevékenységként jelenik meg. Az erdélyi magyarok és a romániaiak időmérlege 2011 januárjában Erdélyi magyarok (N=1165) 1
Románia (N=3410)
A vizsgálatot a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a bukaresti Kulturális Kutató és Tanácsadó Központ (Centrul de Cercetare şi Consultanţă în Domeniul Culturii) végezte.
Munka, tanulás
Szabadidős tevékenység
Pihenés, alvás
Munka Tanulás, szakmai felkészülés Utazás otthonról a munkahelyig, iskoláig, ingázás Háztartási munka (javításokat beleértve) Más személyek felvigyázása (gyerekek, öregek) Összesen TV nézés Olvasás Látogatás rokonoknál, barátokkal Egyéb szabadidős tevékenység Összesen Alvás (éjszakai) Pihenés napközben, délutáni alvás Összesen
5,0 0,8 0,3 3,1 1,2 10,4 3,0 0,8 0,3 0,7 4,8 8,1 0,7 8,8
4,6 0,7 0,4 3,8 0,9 10,4 2,9 0,4 0,3 1,3 4,9 8,0 0,6 8,7
A 2013. júniusában elvégzett adatfelvétel szerint a magyarországi csatornák dominanciája körvonalazódik. Egy erdélyi magyar átlagban naponta 100 percet néz magyarországi televízió adókat, ami a (legfontosabb szabadidő-eltöltési formát jelentő) televíziózásra fordított idejének a kétharmada. A román TV adókra fordított átlagos időmennyiség ezzel szemben csupán 46, az erdélyi magyar műsorokra (Erdély TV és az RTV magyar adásai) pedig 10 perc. A legnépszerűbb magyarországi TV adó az RTL Klub, amit a Duna Televízió követ. Nagy a nézettsége ugyanakkor a két magyar közszolgálati csatornának (M1, M2), illetve a TV2-nek is. A román nyelvű csatornák közül egyedül a Pro TV van benne a legnépszerűbb öt csatornában. Az alábbi TV adók közül melyiket milyen gyakorisággal nézi? És mennyit nézi az egyes adókat átlagosan naponta (percben kifejezve)? 2013 június. (N=1232)
RTL Klub (HU) Duna TV (HU) Pro TV (RO) TV2 (HU) MTV1 - M1 (HU) MTV2 - M2 (HU) Antena1 (RO) Realitatea TV (RO) ATV (HU) Antena3 (RO) ETV (Erdélyi Magyar Televízió)
Átlagos napi nézettség (perc) 25,6 21,8 16,7 16,0 15,3 12,0 8,7 6,7 5,8 5,5 5,2
Naponta
Hetente néhányszor
Ritkábban
Nem nézi
Nem fogható
Nem tévézik
50,4 39,8 35,8 34,3 33,1 27,8 15,1 15,8 8,1 9,9 10,0
15,6 19,7 16,9 19,2 20,0 18,3 9,3 9,6 9,6 6,4 8,6
9,5 18,2 16,6 12,6 18,7 19,9 23,6 15,7 22,3 13,8 12,6
12,0 12,0 20,4 18,6 16,6 21,0 36,9 44,5 38,5 49,9 22,8
3,8 1,6 1,5 6,6 2,8 4,4 6,5 5,7 12,7 11,4 37,3
8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7 8,7
RTV1 - TVR1 (RO) RTV - TVR magyar adásai Hír TV (HU) Digi24 (RO) Transilvania Live (RO)
4,9 4,8 4,1 2,2 1,8
7,0 3,4 8,8 4,0 2,6
6,0 11,0 7,5 3,3 1,8
21,7 20,4 11,0 8,7 7,0
55,4 53,4 30,0 42,9 39,5
1,4 3,2 33,9 32,4 40,4
8,7 8,7 8,7 8,7 8,7
Érdemes a tévézési szokások regionális és életkor szerinti eltéréseit kiemelni. A magyarországi adók átlag fölötti dominanciája figyelhető meg a Székelyföldön, illetve a Partiumban, valamint a fiatal (18-34 éves) generáción belül. A szórványterületeken2 ezzel szemben az arányok jóval kiegyenlítettebbek. Itt a magyarok majdhogynem fele-fele arányban néznek magyar és román nyelvű adókat. A pártopció és a médiafogyasztás közötti összefüggés szintén szignifikáns. Míg az RMDSZ és az EMNP/MPP szavazók nagyobb, addig a román pártokra voksolók kisebb arányban néznek magyar adókat. A magyarországi, román és erdélyi magyar csatornák átlagos napi nézettsége háttérváltozók szerint. 2013 június.
Régió
Településtípus Nem Életkor
Iskolai végezettség Pártopció (Románia)
Magyar állampolgárság
2
Székelyföld Partium Közép-Erdély Szórvány Város Falu Férfi Nõ 18-34 35-54 55+ Alapfokú Középfokú Felsőfokú Passzív, bizonytalan RMDSZ szavazó EMNP, MPP szavazó Román pártra szavaz Igényelte Szándékszik igényelni igényelni
Esetszám
Magyarországi adók (perc)
413 304 305 209 633 597 642 589 385 418 428 192 780 259 639 483 77 32 386 475 370
99 123 96 77 100 101 97 104 81 100 119 124 104 73 89 117 105 68 96 101 106
Erdélyi magyar adók (perc) 35 47 53 59 50 42 51 41 33 49 56 44 49 41 44 49 39 86 39 46 55
Román nyelvű adók (perc) 11 6 13 8 10 10 11 9 5 10 14 12 11 7 8 11 11 16 8 11 10
Összes en (perc)
Magyarorszá gi adók aránya (%)
146 177 162 145 161 153 159 155 119 159 189 179 164 121 141 177 156 170 143 158 171
68 70 59 54 62 66 61 67 68 63 63 69 64 61 63 66 68 40 67 64 62
Ide soroltuk Máramaros, Beszterce-Naszód, Brassó, Szeben, Fehér, Hunyad, Arad, Temes és Máramaros megyéket.
Összesen
1232
100,6
46,5
10,0
157,1
64,1
Nyilván felvetődik a kérdés, hogy mióta jellemző a magyarországi médiatér ilyen mértékű dominanciája. A Partiumban (ahol foghatók voltak a magyarországi adók) ez már a rendszerváltást megelőzően megvolt, sőt akkor (román konkurencia hiányában 3) még erősebb volt. Erdély egyéb vidékein a kilencvenes években csak a Duna Televízió volt elérhető, a magyar nyelvű kereskedelmi csatornák pedig csupán az ezredfordulót követően jelentek meg a kábelszolgáltatók kínálatában. Gyakorlatilag ezt az állapotot tükrözi a birtokunkban lévő legrégebbi erre vonatkozó adatfelvétel, amit az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja (CCRIT) 1999 februárjában az RMDSZ megbízásából készített. Ekkor a kutatók nem kérdeztek rá az egyes adók időbeni nézettségére, de így is kivehető, hogy a Duna Televízió, illetve a kilencvenes évek közepén elsőként beindult román kereskedelmi adó a Pro-TV voltak a legnépszerűbb csatornák. Az egyetlen csatorna, amely gyakorlatilag minden háztartásban fogható volt az szintén erős pozíciókkal rendelkező román közszolgálati adó (RTV1) volt. A ma legnépszerűbb magyar kereskedelmi csatornát, az RTL Klubot csupán a magyarok 18,5 százaléka nézte hetente legalább néhány alkalommal. Milyen gyakran nézi az alábbi tévéadókat? 1999 február (N=1178) Hetent Nem Napont e Ritkábba Nem Nem foghat a nézi néhány n nézi tévézik ó órát Duna TV (HU) 48,9 10,8 8,1 6,1 21,9 4,2 PRO TV (RO) 43,7 10,4 6,4 9,6 25,8 4,2 RTV1 (RO) 31,2 17,3 29,3 14,4 3,6 4,2 RTV magyar adás* 27,9 18,8 23,9 20,8 4,4 4,2 Antena1 (RO) 21,6 11,8 15,0 13,7 33,8 4,2 M1 (HU) 21,1 5,4 4,8 7,7 56,7 4,2 Nyugati műholdas adó 16,2 10,2 16,8 29,5 23,1 4,2 RTL Klub (HU) 16,0 2,8 3,5 10,0 63,6 4,2 Helyi kábeltévé 12,6 8,5 13,2 23,4 38,2 4,2 RTV1 kolozsvári magyar adását* 10,3 8,4 25,8 37,7 13,7 4,2 MSAT (HU) 8,7 3,4 5,5 12,4 65,8 4,2 3
A nyolcvanas években Romániában napi néhány órát volt televízió-adás, aminek jelentős részét a Ceașescu-t éltető műsorok tetté ki.
RTV2 (RO) 7,5 9,1 20,7 24,4 34,2 4,2 * Más kategóriák: (1) hetente nézi; (2) havonta egyszer-kétszer; (3) ritkábban; (4) nem nézi; (5) nem fogható; (6) nem tévézik Az RTL Klub, illetve a magyar közszolgálati csatorna nézettsége gyakorlatilag a Partiumi területre, illetve néhány szórvány megyére (Arad, Temes, illetve Máramaros egy részére) korlátozódott. Ezeken a területeken ugyanakkor jóval kisebb nézettségnek örvendett a Duna Televízió, illetve a román nyelvű adók. A Székelyföldön a Duna TV volt messze a legnépszerűbb adó, de a mai helyzethez képest (egyéb magyar nyelvű csatorna hiányában) a román nyelvű televízióadók is jóval nézettebbek voltak. A szórványterületeken és kisebb mértékben Közép Erdélyben a román nyelvű adók dominanciája volt megfigyelhető. Naponta nézi az alábbi TV adókat Székelyföld Közép Erdély (N=426) (N=217) Duna TV (HU) 67,8 63,6 Pro TV (RO) 37,6 61,3 RTV1 (RO) 32,4 36,9 RTV magyar adása* 27,9 33,2 Antena1 (RO) 14,3 33,2 M1 (HU) 5,9 3,2 Nyugati műholdas adó 14,3 21,2 RTL Klub (HU) 3,5 0,5 Hely kábel TV 14,8 9,2 RTV1 kolozsvári magyar adása* 10,1 15,2 MSAT (HU) 21,4 2,3 RTV2 (RO) 3,5 11,5 * Hetente nézi Következő
referencia-időpontunkban,
2007.
Partium Szórvány (N=283) (N=252) 19,1 37,7 26,1 58,7 18,7 38,5 15,5 37,3 8,5 38,5 62,5 15,9 10,2 21,8 54,4 7,1 9,5 15,1 2,8 2,5 3,9
októberében
14,7 0,0 14,7 már
a
maival
megközelítőleg megegyező mintázatot mutatottak az erdélyi magyarok televíziózási szokásai. A legnézettebb adó ekkor még ugyan a Duna Televízió volt, de az RTL Klubot minden nap nézők aránya is ugyanekkora volt. A 2007-ben ugyanakkor szintén nem mértük az egyes adók percben kifejezett nézettségét. Így mérve elképzelhető, hogy már ekkor az RTL Klub lett volna a legkedveltebb adó. 2007-hez viszonyítva elmondható, hogy a második legnépszerűbb magyarországi kereskedelmi csatorna, illetve a Pro TV
veszített népszerűségéből, míg a magyar közszolgálati M1-es növelte azt. Legnagyobb mértékben ugyanakkor a román közszolgálati adók népszerűsége csökkent. Milyen gyakran nézi az alábbi tévéadókat? 2007 október (N=1247) Hetente Naponta Ritkábban Nem Nem Nem 2-3 nap nézi nézi nézi fogható tévézik nézi RTL Klub 47,0 11,0 11,0 9,1 17,5 6,1 Duna TV 46,8 19,7 19,7 6,0 8,2 6,1 TV2 45,7 14,9 14,9 11,2 12,9 6,1 Pro TV 39,5 17,2 17,2 15,8 6,5 6,1 MTV2 26,5 25,0 25,0 14,1 8,7 6,1 MTV1 26,3 21,9 21,9 13,1 15,2 6,1 Antena1 20,5 18,8 18,8 19,7 11,8 6,1 RTV1 17,7 21,4 21,4 25,6 3,6 6,1 Realitatea TV 16,5 16,5 16,5 28,6 14,2 6,1 RTV2 12,2 19,7 19,7 29,3 6,0 6,1 Hír TV 10,6 14,9 14,9 17,3 35,0 6,1
Összességében tehát elmondható, hogy a televíziózás technikai feltételeink megváltozásával az ezredfordulót követően az erdélyi magyarok bekapcsolódtak a magyarországi médiatérbe. A magyarországi adók dominanciája természetesen csökkentette a román nyelvű médiafogyasztást. Ugyanakkor azt is alá kell húznunk, hogy fontos szempont, hogy az erdélyi magyar elit/politikai osztály sem tudott versenyképes tévécsatornát kialakítani. Az Erdély TV-t átlagban 5,2, a Román Televízió különböző magyar nyelvű adásait pedig átlagosan 4,8 percet nézik naponta az erdélyi magyarok. Az Erdély TV-t a magyarok 10 százaléka nézi naponta és 68 százalék az aránya azoknak, akik egyáltalán nem követik a műsorait.
Rádióhallgatás Az Erdély TV-t és az RTV magyar adásait nem számítva, az erdélyi magyar médiakínálat az írott sajtóra és a rádióadókra korlátozódik. Ezen a téren az erdélyi sajtóorgánumok alig szembesülnek magyarországi konkurenciával. Ugyan 2013. júniusában nem tettük fel erre vonatkozó kérdésblokkot a 2011. januári vizsgálatunk alapján vázolhatók az erdélyi magyarok rádióhallgatási és újságolvasási szokásai.
Szokott Ön rádiót hallgatni? 2011 január. (N=1188) Igen 63 Nem 37 2011-ben az erdélyi magyarok 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallgat rádiót. Őket arra kértük, hogy nevezzék meg azt a három rádióadót, amit az elmúlt héten a leggyakrabban hallgattak. Ki kell emelnünk, hogy a kialakuló preferencia-sorrend – miután mérésünk nem volt megyei szinten reprezentatív – nem irányadó a helyi sugárzású rádióadók tekintetében. Az megállapítható (és a minta jellegéből fakadóan releváns), hogy a teljes minta 35, a rádióhallgatók 55 százaléka nevezett meg valamilyen helyi sugárzású magyar kereskedelmi adót. Ezen adók (amelyek összességében az erdélyi magyarok rádióhallgatásában a legfontosabb pillért jelentik) zömében 2004 után indultak, miután az akkor kormányon lévő RMDSZ-nek egy sor helyi frekvenciát (illetve a tisztán magyar nyelvű sugárzást lehetővé tevő törvényi keretet) sikerült kieszközölnie. A helyi frekvenciák zömében az RMDSZ-hez kötődő vállalkozók, vállalkozói csoportok kezébe kerültek. A Szövetség decentralizált jellegéből adódóan azonban ez nem jelentette azt, hogy a létrejövő kereskedelmi csatornák ténylegesen koncentrálódtak volna. A frekvenciák elosztásában a jelentős önálló mozgástérrel rendelkező helyi szervezetek döntöttek, így már eleve nem tűnt valószínűnek, hogy a helyi rádióadók valamilyen formában
történő
összekapcsolásával
egy
egységes
(vagy
részben
egységes)
adásszerkezet jöjjön létre. A Szövetség vezetése ezt (2007-ben) az Erdély FM-en keresztül próbálta megvalósítani, aminek a feladata kezdetben olyan hírblokkok és műsor-panelek
gyártása
volt,
amit
a
kereskedelmi
rádiók
átvehettetek. 4
A
rádiótulajdonosok és az Erdély FM stábja között azonban nemsokára ellentét alakult ki, amibe az is bejátszott, hogy alternatív elképzelésként megjelent az, hogy az Erdély FM kapjon saját helyi frekvenciákat.5 Ez utóbbi elképzelés nem valósult meg: az Erdély FM
4
Lásd: http://www.erdelyfm.ro/?belso=rolunk. A ... táblázatban szereplő, legnagyobb nézettséggel rendelkező 8 kereskedelmi rádió közül jelenleg csak 2, a Sztár Rádió, illetve a Paprika Rádió az Erdély FM partnere. Lásd: http://erdelyfm.ro/. 5
Marosvásárhelyen és környékén, illetve Maroshévízen fogható. A 2011. januári mérésünkben csupán 8 személy említette ezt az adót. Elmondható tehát, hogy a 2004 után induló helyi magyar nyelvű kereskedelmi adók erősen átalakították az erdélyi magyarok rádiózási szokásait. Összességében ma ezek a leghallgatottabb rádiók és alapvetően a román nyelvű kereskedelmi rádiózás rovására nyertek teret. Problémát jelent viszont, hogy nem sikerült őket egy a regionális/helyi kereteken túlmutató hálózattá összekapcsolni. Ennek az erdélyi magyar politikai közösség és a fenntarthatóság (adásminőség) szempontjából egyaránt jelentősége lenne. Ha visszagondol az elmúlt hétre, melyik rádióadókat hallgatta? Összesen három adót említhet. 2011 január RádióTeljes hallgatók minta Leggyakrabban említett adók (említések száma) (N=752) (N=1188) Gaga – Marosvásárhely (74); Fun – Csíkszereda (52); Erdélyi City Szatmárnémeti (29); Paprika – Kolozsvár (26); magyar 55,9 35,4 Mix – Gyergyószentmiklós (23); Sztár – kereskedelmi Székelyudvarhely (17); Partium – Nagyvárad (17); Sepsi FM – Sepsiszentgyörgy (16) Erdélyi Marosvásárhelyi Rádió (188) Kolozsvári Rádió (77); magyar 41,7 26,4 Temesvári Rádió (23) közszolgálati Román nyelvű Europa FM (88); Kiss FM (86); Pro FM (52); Info Pro 41,2 26,1 kereskedelmi (42) Radion 21 (27) Román nyelvű 3,7 2,4 Radio Romania (28) közszolgálati Magyarországi 6,7 4,2 Sláger (22); Danubius (17) kereskedelmi Magyarországi 14,7 9,6 Kossuth (91); Petőfi (16); Bartók (3) közszolgálati A román közszolgálati rádiók magyar nyelvű adásai 2011-ben is a második leghallgatottabb szegmens voltak. A hallgatók számát tekintve a Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyékre kiterjedő adáskörzettel rendelkező Marosvásárhelyi rádió emelkedik ki. Ez egyben a leghallgatottabb rádióadó. 188 személy, vagyis a teljes minta 16, a rádióhallgatók 25 százaléka említette. E mellett a Kolozsvári Rádió Magyar adása
rendelkezik jelentős hallgatottsággal: a 91 említés a teljes minta 8, a rádióhallgatók 12 százalékát teszi ki. A harmadik szintén jelentős szegmens a román nyelvű kereskedelmi adóké. Itt a válaszadók elsősorban országos sugárzású kereskedelmi rádiókat említettek: sorrenden az Europa FM-et, a Kiss FM-et, a Pro FM-et, az Info Pro-t, illetve a Radio 21-et. Ezek az adók 2004 után veszítettek népszerűségükből, azonban az utóbbi egy-két évben lefolytatott helyi mérések szerint hallgatottságuk enyhén növekszik a magyar nyelvű kereskedelmi rádiók rovására.6 A román nyelvű közszolgálati adók hallgatottsága igen alacsony. A kérdezettek csupán 2,4 (a rádióhallgatók 3,7) szaléka említett ilyen jellegű adót. A magyarországi kereskedelmi rádiók valamelyikét a kérdezettek 4,2, a rádióhallgatók 6,7 százaléka említette. Ezek csupán a magyar-román határ közvetlen közelében vételezhetők. Ennél szélesebb körű a magyarországi közszolgálati adók hallgatottsága, amit az összes válaszadó 9,6, a rádióhallgatók 14,7 százaléka említett.
Újságolvasás 2011-es adataink szerint az erdélyi magyarok 60 százaléka tekinthető újságolvasónak. Az írott sajtó piacán a helyi (megyei) lapok dominanciája még szembetűnőbb, mint a helyi sugárzású rádióadóké. Mivel adataink megyei szinten nem reprezentatívak, a megyei lapok erősorrendje tekintetében sem relevánsak az adataink. Szokott Ön újságot olvasni? 2011 január. (N=1188) Igen 60 Nem 40 Annak viszont központi jelentősége van, hogy az újságolvasók 95 és a teljes minta 57 százaléka nevezett meg leggyakrabban olvasott sajtótermékként helyi/megyei napilapot. A megyei lapok dominanciája az erdélyi magyar nyelvű sajtópiacon nem új jelenség: még a múlt rendszerből eredeztethető. Ehhez képest (és önmagában is) az
6
Itt a Kvantum Research Kovászna megyei, illetve marosvásárhelyi méréseire utalunk.
országos/erdélyi lapok olvasottsága elenyésző. A Krónikát az újságolvasók 3,1 (a teljes minta 2) százaléka, az Új Magyar Szót 1,9 (illetve 1,2), míg az Erdélyi Naplót 1,2 (illetve 0,8) százaléka említette. Ennél a szegmensnél a román nyelvű helyi, illetve országos lapok is jóval nagyobb olvasottsággal bírnak. Ezeket az újságolvasók 17, illetve 15 százaléka említette. A napi, illetve hetilapok piacán Erdélyben gyakorlatilag nincsenek jelen magyarországi sajtótermékek. Melyek azok az újságok (napi és hetilapok), amelyeket a leggyakrabban olvas? Legtöbb három lapot nevezzen meg! 2011 január Újság- Teljes olvasók minta Leggyakrabban említett lapok (N=709) (N=1188) Népújság – Maros megye (67); Hargita Népe – Hargita megye (65); Bihari Napló – Bihar megye (60); Szatmári Friss Újság – Szatmár megye (56); Háromszék – Kovászna megye (48); Vásárhelyi Hírlap – Maros Helyi (megyei) 95,4 57,0 megye (40); Szabadság – Kolozs megye (34); Heti magyar lap Hirdető – Székelyudvarhely (29); Bányavidéki Új Szó – Máramaros megye (27); Udvarhelyi Híradó – Székelyudvarhely (24); Reggeli Újság – Bihar megye (24); Nyugati Jelen – Arad (22) Helyi (megyei) Informația Zilei (15) Jurnalul Bihorean (14) Gazeta de 16,6 9,9 román lap Nord-Vest (10) Adevărul de Cluj (9) Országos román lap 15,1 9,0 Adevarul (48); Libertatea (10); Click (9 Országos (erdélyi) 7,2 4,0 Krónika (23); Új Magyar Szó (11); Erdélyi Napló (9) magyar lap Magyarországi lap 1,0 0,5 Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az ezredfordulót követően az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásai nagymértékben megváltoztak. A legfontosabb fejlemény, hogy a határmente (Partium) után az erdélyi magyar közösség egésze bekapcsolódott a magyarországi médiatérbe. A televíziózás technológiai kereteinek az átalakulását követően ma egy átlagos székelyudvarhelyi nagyjából ugyan azt nézi mint egy debreceni. Az etnikailag vegyes környezetben élők esetében természetesen a magyar nyelvű média mellett (kisebb mértékben) jelen van a román nyelvű is. A magyarországcentrikus önértelmezés megerősödésének legfontosabb szociológiai hátterét televíziózási szokások átalakulása képezi. Kulcsszerepe van annak, hogy egy erdélyi magyar átlagban
napi 100 percet tölt el a magyarországi csatornák előtt. Ehhez hozzájárult az is, hogy Erdélyben a mai napig nincs mindenhol fogható erdélyiek magyarok által üzemeltetett magyar nyelvű tévéadó. A rádióhallgatás és újságolvasás tekintetében Magyarország sokkal kisebb mértékben van jelen. Itt az jelenti a problémát, hogy nem sikerült sem az írott sajtó, sem a rádiók vonatkozásában életképes országos struktúrát kialakítani. Az újságok tekintetében ehhez az utóbbi években a Fidesz-közeli vállalkozói csoport kezében lévő Udvarhelyi Híradó KFT jutott a legközelebb.7 Az erdélyi magyar médiatér „szétforgácsoltságán” az internetes portálok sem segítenek, hisz a transindex.ro, az erdely.ma, vagy a szekelyhon.ro olvasottsága sem nagyobb az országos lapokénál. Így a rádióhallgatást, illetve újságolvasást domináló sajtóorgánumok inkább a kis lokális/regionális nyilvánosságokat, illetve az erdélyi magyar közösség nagyfokú tagoltságát erősítik.
7
A csoport az országos Krónikát, illetve Erdélyi Naplót, illetve a Maros megyei Vásárhelyi Hírlapot, az Udvarhelyi Hiradót, a Csíki Hírlapot és a Gyergyói Hírlapot birtokolja. E mellett szintén ez a csoport működteti a szekelyhon.ro internetes portált. Lásd: http://www.szekelyhon.ro/news/static/4/kiadvanyainkelerhetosegei.html.
