1
Az épületegyüttes 1962-ben épült Harmati János tervei nyomán, három fő tömegből áll; a főépület, tornaterem épülete, illetve a balettszárny. Vizsgálataink, a szerkezetek meghatározása főleg szemrevételezés útján, valamint az eredeti tervek alapján történt. • A főépület szerkezeti rendszerét tekintve teherhordó falas; hosszfőfalas. Főfalai ikersejt téglából falazottak, középfőfala monolit vasbeton pillérekkel merevített. Födéme E gerendás födém. Homlokzatának nagy részét nemes vakolat borítja, egy falszakaszon illetve a lábazat Travertin ragasztott kőburkolatot kapott, lapburkolata monolit jellegű terazzo burkolat. • A tornaterem épülete vázas tartószerkezeti rendszerű; monolit vasbeton vázas; közötte ikersejt téglából falazott parapetfallal. Födéme alulbordás vasbeton lemezfödém, látszó kialakításban, álmennyezet nélkül. • A balettszárny egy 1988-as bővítés eredménye; a földszinti teherhordófalas épületrészre emelték a könnyűszerkezetes balettszárny szintjét.
2
A háromszintes, alagsorral ellátott főépület, a tornatermi rész, illetve a balettszárny is beton sávalappal készültek. • A tornaterem metszetén jól látható a vázas jelleg; monolit vasbeton pillérek és az alulbordás lemezfödém. • A baletterem I szelvényekkel alátámasztott trapézlemezfedés kapott. • A lépcsőszerkezetek monolit vasbeton szerkezetek, márványmozaik lapburkolattal.
3
A kollégium épülete hagyományos építési móddal készült, téglából falazott épület, műkő lábazattal borított.
4
Az épület közbenső födéme E gerendás födém, a túlnyújtott zárófödém pedig feltételezhetően monolit vasbeton lemezfödém. Lépcsőszerkezetek szintén monolit vasbeton szerkezetek.
5
• E gerendás födém: előregyártott vasbeton födém, könnyű beépíthetősége, kiváló hanggátlása, és olcsó tulajdonsága miatt közkedvelt megoldás. • Ikersejt tégla a főépület falazóeleme
6
Az épületek nyílászárói eredetileg faanyagúak voltak, de egy pár évvel ezelőtti felújítás során többségét kicserélték műanyag nyílászárókra. A kültéri acélajtók nagy részét szintén lecserélték.
7
A főlépcsőház bevilágítását egy három szintet átfogó függönyfal biztosítja.
8
Az iskolaépületek lapostető vízszigetelését a közelmúltban felújították a gyakori beázások miatt.
9
Belső fotó a tornateremről; jól kirajzolódik a terem vázas jellege, a pillérek és födémbordák rendszere. A pillérek közötti parapet falszakaszban a fűtési rendszer kapott helyet. Nyílászárói szintén cserélt, műanyag nyílászárók. Vakolt falfelület és sportpadló adja a belső burkolatot.
10
A baletterem szerkezete MSZ szerinti I szelvény, két csuklós kerettartó, hegesztett és csavarozott elemkapcsolatokkal, keretek közé helyezett Z szelemenekkel. Merevítés egy keretállásban készült, melegen hengerelt L szelvényből szerkesztve.
11
12
13
Már a bejárat feletti előtetőn megjelenik a homlokzati vakolat elválása a vasbeton lemezfödémtől.
14
Lábazaton több helyen is repedéseket láthatunk, ami valószínűleg a felfagyás következménye Ezt utólag próbálták cementhabarccsal helyrehozni, de így csak kontár munka keletkezett.
15
16
Ezen a képen a járda és az épület elválását láthatjuk, ahogy a járdatest megbillent.
17
Az ablakok felett és alatt sok helyen látható ez a jelenség, amikor a homlokzati vakolat megrepedezett, levált. Itt láthatóvá válik a vasbeton áthidaló gerenda, lent pedig a parapet falazata. Ez a jelenség az ablak utólagos beépítésének, és az azt követő javítási munka elmaradása miatt alakulhatott ki. Valamint a vakolat nem tapadt meg megfelelően a vasbeton gerendára.
18
Vakolat, és betonkimállások láthatóak azokon a helyeken, ahol a vasbeton oszlop és a tégla parapet találkozik. E pontba összegződött a mozgások által a feszültég.
19
A párkány utólagos beépítése látható, amikor nem hozták helyre a keletkezett hibát.
20
Itt a vakolatlehullások miatt a kitakart szerkezetet azonosíthatjuk.
21
Szintúgy, vakolatlehullások, mállás látható. Ezek oka a nem megfelelő attika lefedés lehet, így az alatta levő szerkezet átázott a csapadéktól. Valamint az falazott attika külön mozgott a a födémtől, ezeken a helyeken repedéseket láthatunk.
22
A 45° os repedés a tartószerkezetben szintén a mozgásra utal. Jelen esetben a bal felső saroktól indul, és a jobb alsó sarokba tart. A bal oldali épület 3 szintes, míg a középső csak 2 szintes. Így különbség adódott a terhelésből, ami bal oldali épületrész megsüllyedéséhez vezetethetett.
23
Balett terem rövid homlokzata, ahol utólagos javítások láthatóak, melyet szintén nem fejeztek be.
24
A vakolat megrepedezett, majd helyenként lehullott a tégla lábazati falról. Hiba oka felázás, és enyhe mozgás lehet.
25
Helyenként előbukkan a lépcső vasalata, ami a vasban keletkező feszültségek miatt létrejövő alakváltozások miatt.
26
27
A kollégium födémszerkezete vasbeton lemezfödém, mely túl van nyújtva. Szemrevételezés során ritmusosan keletkeztek hasonló repedések. Mivel mind két irányban előfordulnak ezek a hibák, így következtethettünk hogy az építéskor nem kezelték megfelelően a megszilárdult betonszerkezetet, így az elkezdett zsugorodni, aminek következménye ezen repedésképek kialakulása lett.
28
Ezeken a helyeken, ahol a repedés létrejött súlyos beázások, vakolatmállások, kihullások keletkezetek. A további repedések létrejötte a tető nem megfelelő dilatációja miatt jöhetett létre.
29
30
A sarokban súlyos felázást találhatunk, melynek középpontja a pozitív sarok és a talaj találkozása. Ez esetben az ereszcsatorna talaj alatti része valamikor eldugulhatott a nem megfelelő karbantartás miatt. Ezért a csapadék nem tudott távozni, feltehetően eltörött, vagy elmozdult a cső, melynek következményeként a talajba szivárgott a sok nedvesség. Végül a falszerkezet felszívta a vizet, felázott. Ezért alakulhatott ki a képen látható vakolatmállás, vakolatlehullás, és színváltozás. Feltételezésem szerint a csőtörés problémája már megoldódott, a hiba javítva lett, mivel a fal már kezdett kiszáradni, tapintásra száraz volt.
31
Sok helyen előfordulnak ezek az 1-2 cm átmérőjű vakolatkimállások. Ezek a vakolatban található agyagszemcsék miatt keletkeztek.
32
33
Remek példa az itt látható kép, hogy a nem megfelelő lefolyócsőcsatlakozás esetében a távozni nehezen tudó csapadék milyen esztétikai hibát tud okozni. Jelen esetben a csatlakozásnál kifolyt az esővíz a falra, ahol mohásodás indult meg.
34
A kollégiumi épület laposteteje, és annak felújított bitumenes lemezszigetelése látható a képen. AZ elmúlt években újíthatták fel a tetőt. Dilatációt nem raktak rá, ami hiba forrás. Valamint a tető lejtése is kontár munkára utal. Helyenként a csapadékvíz foltokba összegyűlt.
35
36
37
Már a bejárat feletti előtetőn megjelenik a homlokzati vakolat elválása a vasbeton lemezfödémtől. Az utólagos hőszigetelés megoldja a problémát.
38
Lábazaton több helyen is repedéseket láthatunk, ami valószínűleg a felfagyás következménye Ezt utólag próbálták cementhabarccsal helyrehozni, de így csak kontár munka keletkezett. Szerelt új lábazatburkolatot érdemes készíteni.
39
Ezen a képen a járda és az épület elválását láthatjuk, ahogy a járdatest megbillent. Új, betonjárdát érdemes készíteni.
40
5cm vastag mészkőlapból, új szerelt falburkolat készíthető, ami mögött hőszigetelhető az épület.
41
Az ablakok felett és alatt sok helyen látható ez a jelenség, amikor a homlokzati vakolat megrepedezett, levált. Itt láthatóvá válik a vasbeton áthidaló gerenda, lent pedig a parapet falazata. Ez a jelenség az ablak utólagos beépítésének, és az azt követő javítási munka elmaradása miatt alakulhatott ki. Valamint a vakolat nem tapadt meg megfelelően a vasbeton gerendára.
42
Vakolat, és betonkimállások láthatóak azokon a helyeken, ahol a vasbeton oszlop és a tégla parapet találkozik. E pontba összegződött a mozgások által a feszültég.
43
Szintúgy, vakolatlehullások, mállás látható. Ezek oka a nem megfelelő attika lefedés lehet, így az alatta levő szerkezet átázott a csapadéktól. Valamint az falazott attika külön mozgott a a födémtől, ezeken a helyeken repedéseket láthatunk.
44
A 45° os repedés a tartószerkezetben szintén a mozgásra utal. Jelen esetben a bal felső saroktól indul, és a jobb alsó sarokba tart. A bal oldali épület 3 szintes, míg a középső csak 2 szintes. Így különbség adódott a terhelésből, ami bal oldali épületrész megsüllyedéséhez vezetethetett.
45
46
A sarokban súlyos felázást találhatunk, melynek középpontja a pozitív sarok és a talaj találkozása. Ez esetben az ereszcsatorna talaj alatti része valamikor eldugulhatott a nem megfelelő karbantartás miatt. Ezért a csapadék nem tudott távozni, feltehetően eltörött, vagy elmozdult a cső, melynek következményeként a talajba szivárgott a sok nedvesség. Végül a falszerkezet felszívta a vizet, felázott. Ezért alakulhatott ki a képen látható vakolatmállás, vakolatlehullás, és színváltozás. Feltételezésem szerint a csőtörés problémája már megoldódott, a hiba javítva lett, mivel a fal már kezdett kiszáradni, tapintásra száraz volt. Érdemes elgondolkodni azon, hogy hogyan lehet távoltartani a vizet a háztól, esetleg szivárgót lehet építeni.
47
Helyenként előbukkan a lépcső vasalata, ami a vasban keletkező feszültségek miatt létrejövő alakváltozások miatt. Műgyanata kötőanyagú habarcs bevonattal orvosolható.
48
Sok helyen előfordulnak ezek az 1-2 cm átmérőjű vakolatkimállások. Ezek a vakolatban található agyagszemcsék miatt keletkeztek.
49
A kollégiumi épület laposteteje, és annak felújított bitumenes lemezszigetelése látható a képen. AZ elmúlt években újíthatták fel a tetőt. Dilatációt nem raktak rá, ami hiba forrás. Valamint a tető lejtése is kontár munkára utal. Helyenként a csapadékvíz foltokba összegyűlt. Érdemes új hőszigetelést készíteni, jó lejtéseket kialakítani.
50
51
