AZ ÉPÜLETÁLLOMÁNNYAL, LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ESZKÖZTÁR
Prof. Dr. Zöld András Budapest, 2015. október 9.
Click to edit Master title FELÚJÍTÁS - ALAPFOGALMAK Hőátbocsátási tényező A határolószerkezetek, ablakok, ajtók fontos hőtechnikai jellemzője, azt fejezi ki, hogy egységnyi idő alatt egységnyi belső-külső hőmérséklet mellett időegység alatt mennyi hő halad át a szerkezet egységnyi felületén. Mértékegysége W/m2,OC. Néhány jellemző érték: 38 cm vastag tömör téglafal 1,5, 30 cm vastag korszerű falazóelem (Ytong, Porotherm) 0, 45, 18-20 cm hőszigeteléssel ellátott többrétegű fal és lapostető 0,2, hagyományos gerébtokos ablak 2,5, korszerű fa vagy műanyag tok- és szárnyszerkezetű ablak 1,0.
Click to edit Master title FELÚJÍTÁS - ALAPFOGALMAK Hővezetési és hőátbocsátási ellenállás A hőátbocsátási ellenállás a hőátbocsátási tényező reciproka. Ezen belül a hővezetési ellenállás egyenesen arányos a vastagsággal és fordítva az anyagra jellemző hőátbocsátási tényezővel.
Click to edit Master title FELÚJÍTÁS - ALAPFOGALMAK Hőhíd Az épületszerkezeti csomópontokban (külső falak csatlakozása belső falakkal és födémekkel, lapostetővel, lábazattal, ablakokkal, erkélylemezekkel, loggia pofafalakkal) részben a bonyolult forma miatt, részben a terheket viselő (nagy hővezetési tényezőjű) vas és beton elemek miatt bonyolult, többirányú hőáramok alakulnak ki. A szakzsargon ezeket a helyeket hőhídnak nevezi. A hőhidak környékén a hőveszteség nő és a belső oldalon a felületi hőnérséklet csökken: ez utóbbi miatt az állagkárosodás, penészképződés kockázata magasabb.
Click to edit Master title FELÚJÍTÁS - ALAPFOGALMAK Összesített energetikai jellemző Egy épületet és annak épületgépészeti rendszereit együttesen egyetlen számba sűrítve jellemzi az energetikai minőséget. Értéke tartalmazza a fűtés, klimatizálás, melegvízellátás energiaigényét, a gépészeti rendszerek szivattyúinak, ventilátorainak villamos energiafogyasztását, középületek esetében a világítás energiaigényét, mindezt primer energiában kifejezve. Mértékegysége kWh/m2,év. A primer energia fogalmához: 1 kWh villamos energiát az országos hálózatban 2,5 kWh hőenergiából lehet előállítani, a villamos energia tehát „primerben mérve” két és félszer drágább, mint a hőenergia. Az összesített energetikai jellemző a követelményrendszerek, minősítések, tanúsítványok alapja.
Felújítás - alapfogalmak A felület/térfogat viszony: hány m2 felület választja el a fűtött térfogatot a külvilágtól. Függ az abszolút mérettől és az épület tömegalakításától. Körültekintően kezelendő, mert vannak nyereséges felületek is.
Felújítás - alapfogalmak Összesített energetikai jellemző
Click to edit Master title FELÚJÍTÁS - ALAPFOGALMAK A szakirodalomban is és az uniós irányelvekben is szerepel a „jelentős” vagy „mély” felújítás fogalma. Ezen egy olyan, az energiatakarékosságot első helyen célzó, de egyéb közvetett hatásokkal (állagvédelem, komfort, élettartam) is járó komplex felújítás értendő, amely formailag az alábbi vagylagos kritériumoknak felel meg: - a felújítás az épület határoló felületeinek több, mint 25%-át érinti; - a felújítás költsége meghaladja az épület telekár nélkül számított értékének 25%-át
Click to edit Master title FELÚJÍTÁS - ALAPFOGALMAK Alapvető fontosságú, hogy a felújítás komplex és összehangolt legyen. A részleges felújítás nem mentes bizonyos hátrányoktól, sőt kockázatoktól. Ha például csak a fűtési rendszer korszerűsítésére kerül sor, de utólagos hőszigetelés és nyílászáró csere nem történik, akkor a változatlanul magas igények fennmaradnak, csak azokat egy jobb hatásfokú rendszerrel elégítjük ki, Hasonlóképpen túlméretezett és ezért is rossz hatásfokú rendszerrel találjuk szemben magunkat, ha a hőszigetelés megtörténik, de a fűtési rendszert nem igazítjuk hozzá a lecsökkentett hőveszteséghez. Nem egy gyakorlati példa igazolja, milyen állagvédelmi kockázatokkal jár, ha jó légzárású új nyílászárókat építünk be, de a határolószerkezeteket nem hőszigeteljük.
Felújítás – a döntés dilemmája
A felújítás szükségszerű – a meglévő állomány cseréje nem elég gyors
Felújítás – a döntés dilemmája Kék vonal: felújítás most, kisebb beruházás, hosszabb élettartam, kisebb halmozott energiafogyasztás. Piros vonal: nincs felújítás, nagyobb halmozott energiafogyasztás, korábbi beruházás, onnan lassabban növő halmozott fogyasztás
A következő években csak az állami tulajdonú épületeket érinti
Click to edit Master title HÁZAK FELÚJÍTÁS – CSALÁDI A családi házak felület/térfogat aránya a kis abszolút méretek miatt eleve kedvezőtlen, a határolás hőszigetelésének ezért nagy jelentősége van. Padlásfödémek A legegyszerűbb a padlásfödémek hőszigetelése, különösen, ha a padlásteret nem használják, azaz a padlásfödém nem járható és ezért nincs szükség lépésálló hőszigetelésre. Ebben az esetben a legolcsóbb hőszigetelő anyagok egyszerű leterítésével szinte tetszés szerint csökkenthető a hőátbocsátási tényező. A hagyományos anyagokat illetően nád vagy szalmabála is szóba jöhet agyagtapasztással védve. Amennyiben járható födémre van igény, úgy a lépésálló hőszigetelésre fektetett betonyp vagy OSB lemezek kínálnak egyszerű és „száraz” technológiával kivitelezhető megoldást.
Click to edit Master title HÁZAK FELÚJÍTÁS – CSALÁDI A borított gerendafödémek esetében a hézagléces és a deszkaborítások közé befújt hőszigetelés ebben a rétegtervi metszetben jó hőátbocsátási ellenállást eredményez, nem szabad azonban megfeledkezni a gerendák, mint hőhidak okozta többlet veszteségről.
A fújt hőszigetelés különösen alkalmas a nehezen hozzáférhető zúgok, a kis belmagasságú búvóterek kitöltésére A kritikus csomópontok hőszigetelése nem egyszerű, de fontos, ennek hiánya nemcsak hőveszteséggel, de durva állagkárosodási problémákkal is jár.
Click to edit Master title HÁZAK FELÚJÍTÁS – CSALÁDI
Click to edit Master title HÁZAK FELÚJÍTÁS – CSALÁDI Tetőterek Amennyiben a hőszigetelő anyaggal csak a szarufák közeit töltik ki (mégha a szarufa méretének megfelelő vastagságban is), a szokásos 86-14-86 cm osztások és méretek mellett a hőszigetelt mezőre vonatkoztatva a „hőhídhatás” miatti többletveszteség 63%! Amennyiben a szarufákra merőleges lécezéssel a szarufák alatt egy további hőszigetelő réteget alakítunk a „hőhídhatás” miatti többletveszteség 18% - azaz a hőhídak nem szűntek meg, de hatásuk lényegesen mérséklődött (hiszen a faanyag „átmenő formában” csak a szarufák és a rá merőleges lécek kis foltjain jelentkezik). Ennek megfelelően a fűtött tetőteret határoló szerkezetekben a hőszigetelést nemcsak a szarufák között, hanem még egy rétegben azok alatt vagy felett is célszerű kialakítani. A másodlagos csapadékvíz szigetelés az állagvédelem szempontjából kulcskérdés!
Click to edit Master title HÁZAK FELÚJÍTÁS – CSALÁDI Külső falak
Click to edit Master title HÁZAK FELÚJÍTÁS – CSALÁDI Pincefödémek, lábazatok A picefödémek alulról ragasztással-dübelekkel rögzített hőszigeteléssel láthatók el, ha azzel a belmagasság még elfogadható marad. A lábazatok függőleges síkban hőszigelhetők extrudált polisztirol táblákkal.
Click to edit Master title HÁZAK FELÚJÍTÁS – CSALÁDI Nyílászárók A nyílászárók cseréjét illetően általában nincs akadálya korszerű szerkezet választásának, a legfontosabb a nyílászáró és a fal csatlakozásának lehetőleg „hőhídmentes” (azaz mérsékelt hőhíd hatással járó) és légtömör beépítése. A hőszigetelés növeli a nyári túlmelegedés kockázatát, ezért az árnyékolószerkezetek vagy árnyékvető épülettagozatok kérdése nem elhanyagolható. Elegendő telekméret esetében a jól telepített növényzet veheti át ezt a szerepet. Az épület energiamérlegének javítása mellett értékes lakótér bővület nyerhető a tornácok beüvegezésével vagy csatlakozó üvegház hozzáépítésével.
Click to edit Master title FELÚJÍTÁS – TÖBBSZINTES ÉPÜLETEK Ebbe a csoportba a XIX század végétől egészen a közelmúltig nem iparosított technológiával létesített épületek tartoznak. Anyagaik, szerkezeteik és jelenlegi épületgépészeti rendszereik igen nagy változatosságot mutatnak, főleg az utóbbiak tekintetében a korábbi felújítások az eredetitől eltérő megoldásokat eredményeztek. Építészeti szempontból is sokfélék: lapostetős és magastetős kialakítás egyaránt előfordul. Számos épületben a lakások függőfolyosóról közelíthetők meg. Jellemző, hogy a teherhordó külső falak vastagsága a szilárdságtani követelményekhez igazított és a felsőbb szintek felé haladva csökken. Külső és belső lépcsőházak egyaránt előfordulnak. Ebben a kategóriában városképi, műemléki védelem alatt álló épületek is előfordulnak.
Click to edit Master title FELÚJÍTÁS – TÖBBSZINTES ÉPÜLETEK Padlásfödémek, tetőterek, pincefödémek A családi házakhoz hasonlóan kezelendők
Felújítás –többszintes épületek Padlásfödémek, tetőterek, pincefödémek A családi házakhoz hasonlóan kezelendők Külső falak Külső oldali hőszigetelés esetén a költségek túlnyomó része független a hőszigetelés vastagságától. Ha már szigetelünk, nem a vastagsággal kell takarékoskodni. Egy jellemző példa: Üvegszövet 4 300 vastagságtól független Állványbérlés 1 300 tételek összesen Színvakolat 800 13 050 Ft/m2 Munkadíj 3 200 Dűbelek 800 kiegészítő elemek, profilok 900 Ragasztóanyag 1 750 szigetelő anyag 1 m2-rére centiméterként 280 Ft.
U-tényező hatásai Hőszigetelés Csapóeső
Nagyobb hőtároló képesség
Magasabb Magasabb felületi felületi hőmérséklet hőmérséklet
Kisebb csúcsigény Stabilabb belső hőmérséklet
U
Hőhídhatás mérséklése
Hőhíd veszteségek
Magasabb felületi
csökkenése
hőmérséklet
Qtr Alacsonyabb lég hőmérséklet
Kisebb légcsere szám
Qsz Fűtési idény hossza
Szoláris nyereség hasznosítása
Fűtési határ hőmérséklet
Energiamegtakarítás Állagvédelem
Élettartam
Hőérzet
Esztétikai minőség
Belső nyereség aránya
Click to edit Master title FELÚJÍTÁS – TÖBBSZINTES ÉPÜLETEK Külső falak Külső oldali hőszigetelés esetén a vastagságot korlátozhatja a függőfolyosó szélessége Erősen tagolt, védelem alatt álló homlokzatok esetében kényszermegoldásként szóba jöhet a belső oldali utólagos hőszigetelés. Ez állagvédelmi szemontból gondos méretezést igényel, az elérhető eredmény korlátozott, a lakók zavarása igen jelentős.
Click to edit Master title FELÚJÍTÁS – TÖBBSZINTES ÉPÜLETEK A lapostetők felújítása esetén alapkérdés, hogy a vízszigetelés cseréje szükséges-e vagy a meglévő megtartható. Utóbbi esetben a meglévő rétegrendre extrudált hab hőszigetelő réteget és arra leterhelést fektetve duo-tető alakítható ki. Ha a meglévő vízszigetelés állapota nem megfelelő, de alatta a hőszigetelésé még igen, akkor egyenes rétegrendben alakítható ki az új szerkezet: a meglévő vízszigetelést furatokkal perforáljuk, ezen helyezzük el az újabb hőszigetelést, majd azon a vízszigetelést. Az eddigi említett megoldásokkal a felújítás a lakások teljes védelme mellett, beázási veszély nélkül hajtható végre. Más a helyzet, ha a meglévő hőszigetelő anyagot is cserélni kell: ilyenkor a munkavégzés ideje alatt a beázásás kockázatával számolni kell. Megoldást jelenthet az is, ha az eredetileg lapostetős épületre magastetőt húzunk – ennek főleg akkor van értelme, ha a tetőteret hasznosítani lehet.
Click to edit Master title FELÚJÍTÁS – TÖBBSZINTES ÉPÜLETEK Nyílászárók A meglévő ablakok zöme kapcsolt gerébtokos szerkezetű. A korszerű ablakok keretszerkezete jóval vékonyabb, az állagvédelmi problémák megelőzése végett ezeket a hőszigetelés síkjában kell beépíteni. A kapcsolt gerébtokos ablakok cseréje új típusokra építészetileg előnytelen.
FELÚJÍTÁS – iparosított technológiával készült Click to edit Master title épületek A házgyári szendvics panelekkel épített épületek mellett idetartoznak a középblokkos, alagútzsalus és öntöttfalas épületek. Külső falak Az utólagos hőszigetelés a panel szerkezetek mechanikai igénybevételét megnöveli: előzetes diagnosztikai vizsgálatot és szükség esetén erőtani méretezést kell végezni. Az utólagos panel hőszigeteléseknél a vélhetően „gyenge” állagú kéregfüggesztést nem kívánatos hatások érhetik azzal, hogy a hőszigetelő táblákat rögzítő dübelek furatai hátoldali betonkiszakadást okozhatnak, amelynek a következménye – ha ezek a függesztéseknél történnek – , lehet a kéreg leszakadása.
FELÚJÍTÁS – iparosított technológiával készült Click to edit Master title épületek Külső falak A szerelt homlokzatburkolatos, szellőztetett légréteges hőszigetelési rendszer (vagyis „kéthéjú” fal-szerkezet kialakítása) számos olyan előnyös tulajdonsággal bír, amivel a „kontakt” hőszigetelési rendszer nem rendelkezik. Ezek a következők: tartósság, hosszú élettartam (a felújítási ciklusidő jelentős mértékű növekedése), fokozott nyári hővédelem, a hőszigetelő réteg hatékony védelme a klimatikus és mechanikai hatások ellen, fokozott léghanggátlás, esztétikai szempontból változatos homlokzat-képzés lehetősége.
FELÚJÍTÁS – iparosított technológiával készült Click to edit Master title épületek Külső fal Utólagos hőszigetelés kéthéjú kialakításban. A homlokzati hőszigetelő rendszer elemei: 1kéreglemez külső síkja; 2rögzítő dűbel; 3-hőszigetelő réteg; 4- tartókonzol; 5függőleges vázelem; 6burkolattartó profil; 7alumínium rögzítőkapocs; 8burkolólap
FELÚJÍTÁS – iparosított technológiával készült Click to edit Master title épületek Lapostetők Megfontolandó a felújított lapostetőt „hasznosított” tetőként megformálni. Itt szóba jöhet terasztető, vagy azzal egybeépített extenzív zöldtető kialakítása is. költségéhez képest. A használati lehetőségeken túlmenően a zöldesített lapostetők egyéb kedvező és hasznos jellemzői (pl. téli és nyári hőkomfort javítása, a léghanggátlás javítása, a csapadékvíz visszatartása, légszűrő hatás, az oxigén-utánpótlás növelése, a környezet mikroklímájának javítása stb.) is indok lehet, és a hasznosított tető kialakítása nem jelent túlzott mértékű költségnövekedést egy leterheléssel rögzített csapadékvíz-szigeteléssel kialakított tető felújítási költségéhez képest.
FELÚJÍTÁS – iparosított technológiával készült Click to edit Master title épületek Lapostetők Panelos épület lapostetőjének felújítása extenzív zöldtető és terasztető kialakításával
Felújítás bővítéssel A szintráépítés változatos formában alkalmazható megoldás. Ennek elsődleges oka a lakásszám növelésében keresendő, de építészeti, formaalakítási szempontból is fontos eszköz. Szinte kivétel nélkül könnyűszerkezetes szintek kerülnek a ma meglévőkre. A szintráépítés egyik formája az épület utólagos “magastetősítése” és az így kialakuló tetőtér beépítése. Az új tetőszint beépített része, azaz a tetőtér kétféle módon hasznosítható: az alatta lévő lakásokhoz kapcsolódóan, vagy új, önnálló használati egységenként. A panelos épületállományból három épülettípus alkalmas leginkább a magastető-ráépítésre: - a több lépcsőházas, többszintes vagy középmagas, 10...12 méter épületszélességű un. keskeny sávházak, a középfolyosós, többszintes vagy középmagas, 16...20 méter épületszélességű un. kövér házak, - a többnyire középfolyosós, középmagas pontházak.
Felújítás bővítéssel
A lakások belső terének bővítése a homlokzaton kívül (bal oldali ábra – loggia beüvegezése, középső ábra – bővítés az épülethez rögzített szerkezettel; jobb oldali ábra – bővítés az épület mellett letámasztott szerkezettel)
Felújítás bővítéssel Meglévő loggiák, erkélyek beüvegezése (nem barkács szinten): mini üvegház (fűtetlen!), energiamegtakarítás és az év során 4500 – 6000 órában komfortoslakótér bővület Loggiák, erkélyek beüvegezésének példái Sevillából
Felújítás bővítéssel
Új erkélyek, loggiák az épülettől független tartószerkezettel létesíthetők – ez csak pontszerűen érintkezik a meglévő épülettel, a hőhídhatás minimális
Erkélyek utólagos kialakítása – német példa
Felújítás bővítéssel
Felújítás bővítéssel
Utólagos loggia hozzáépítés példája Szegedről
Felújítás - épületgépészet Az egyedi gáztüzelés alkalmazhatóságát illetően alapkérdés a kémények száma, típusa és állapota. Ezt tovább bonyolítja, hogy életvédelmi okokból csak zárt égésterű készülékekben szabad gondolkozni, azaz az égési levegőellátást is biztosítani kell. Ahol jelenlegi állapotban egyedi gáztüzelés van nyitott égésterű készülékekkel és utóbbiak elhasználtsága a cserét indokolja szintén meg kell küzdeni az égéstermék elvezetés és az égési levegő ellátás problémájával.
Felújítás - épületgépészet Ha az épületben központi fűtés van, annak felújítása kézenfekvő: ez kazáncserét, az alapvezetékek hőszigetelését, központi vezérlést és a helyiségenkénti szabályozás lehetőségét jelenti. Új központi gáztüzelés létesítéséhez ritkán áll rendelkezésre a pincében alkalmas helyiség valamint kémény – a kérdés az, hogy a tetőn elhelyezhető-e gázkazán.
Felújítás - épületgépészet Egyértelműen jelentős energiamegtakarítással jár, ha az épületben hővisszanyerős gépi szellőztetést létesítenek, amennyiben az ablakok és a határolás egésze kellően légtömör.
Frisslevegő
Elhasznált levegő
Kondenzvezeték
Felújítás - épületgépészet
Külső levegő Elosztódoboz
Fürdő Elszívás Konyha Távozó levegő Friss levegő
Hővisszanyerős szellőzés sémája
Légátvezető nyílás
Felújítás - épületgépészet Lakásonkénti hővisszanyerö levegő ki- és bevezetése
Felújítás - épületgépészet Egyértelműen a primer energiaigény növekedésével jár, ha az épületben gépi hűtést alkalmaznak. Központi rendszer aligha jön szóba, annál inkább az esetlegesen alkalmazott egyedi készülékek megjelenése. A homlokzatokon megjelenő kondenzátorok minden szempontból súlyosan kifogásolhatók. Ezek az egyéni akciók nehezen tarthatók kordában, visszafogásuk lehetősége a jó árnyékolásban rejlik.
Click to edit Master title
Köszönöm a figyelmet!
