Az építészeti-műszaki dokumentáció és a kérelem egyéb mellékletei az e-közigazgatás korában. Verzió: etdr_jegyzet_kam_02_dok_1405

Az építészeti-műszaki dokumentáció és a kérelem egyéb mellékletei az e-közigazgatás korában Verzió: etdr_jegyzet_kam_02_dok_1405.odt 2014-05-28

Készült az elektronikus közigazgatás építésügy területén történő megvalósításához.

Szerkesztette: Varga Illés Levente

A jegyzet kétoldalas nyomtatásra optimalizálva készült, de kérjük, hogy csak indokolt esetben nyomtassa ki!

A jegyzet a Nevezd meg! - Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-SA 2.5 HU) licence szerinti készült és kerül publikálásra. A licenc információs oldalán, a http://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.5/hu címen olvashatóak a jegyzet felhasználási feltételei: Nevezd meg! – A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (a szerkesztő és a szerző nevét, a mű címét). Így add tovább! – Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Tartalomjegyzék 1. Bevezető

5

2. A kérelem mellékletei

6

3. Fájlformátumok

8

3.1. PDF/A...............................................................................................................................................................................8 3.1.1. Az előállító szoftverekről 9 3.1.2. Paraméterek 9 3.2. IFC..................................................................................................................................................................................10 4. Az építészeti-műszaki dokumentáció 11 4.1. Műszaki leírás..............................................................................................................................................................11 4.2. Tervlap...........................................................................................................................................................................12 4.3. Környezeti állapotadat...............................................................................................................................................14 4.4. Számítás........................................................................................................................................................................14 4.5. Igazolások.....................................................................................................................................................................15 4.5.1. Aláírólap 15 4.5.2. Tervezési program 16 4.5.3. Földhivatali térképmásolat 17 4.5.4. Statisztikai lap 17 4.6. Vélemények...................................................................................................................................................................17 5. Egyéb mellékletek 18 5.1. Illetékek, díjak befizetésének igazolása...................................................................................................................18 5.2. Egyéb mellékletek........................................................................................................................................................18 6. Irodalomjegyzék 20 6.1. ÉTDR hivatalos projektoldal......................................................................................................................................20 6.2. Szerzői tájékoztatók, jegyzetek.................................................................................................................................20 6.3. LMS tájékoztatói sorozat............................................................................................................................................20

Az építészeti-műszaki dokumentáció

1. BEVEZETŐ Jelen jegyzet nem hivatalos kiadványként a hivatalos ÉTDR ismertetők értelmezését és magának az ÉTDR használatának elsajátítását igyekszik segíteni. Nem cél, hogy a jegyzet teljes körű legyen, sőt, az 6. Irodalomjegyzékban közölt jegyzetsorba. illeszkedik, azokra támaszkodik, esetenként hivatkozik.. Jelen jegyzet nem ad teljes körű felvilágosítást a jogszabályi háttérről sem és nem vállalkozik a változó jogszabályok tükrében napi frissítésben tartani az itt közzétett információkat. Az itt megfogalmazottak nem minősülnek jogértelmezésnek, állásfoglalásnak, erre hivatkozni eljárásban nem lehet.

etdr_jegyzet_kam_02_dok_1405.odt-2014-05-28

5


2. A KÉRELEM MELLÉKLETEI Egy építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz számos dokumentumot szükséges benyújtanunk. Első sorban természetesen a kérelmet magát 1. Jelen jegyzet azonban az öszszes többi dokumentummal, azaz a kérelem mellékleteivel foglalkozik. Ezek közül hangsúlyozottan az építészeti-műszaki dokumentációval, s érintőlegesen a többi melléklettel.

A dokumentumok csoportosításának jogszabályi háttere van. Ez alapvetően az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 15.§ (6) bekezdése és 8. melléklete, illetve ezen előírások fényében kell figyelembe venni a további jogszabályi előírásokat is. Olyan megnevezésekkel találkozunk, melyek ebben, vagy hasonló formában már régóta ismerősek. Az építészeti, a gépészeti, a tartószerkezeti leírás, a rétegrendi kimutatás és társaik csupa olyan dokumentációrészek, melyek alapvetően szöveges dokumentumok, műszaki leírások. A tervező által készített helyszínrajz, az eltérő szintek alaprajzai, a metszetek, a terepmetszet, a homlokzati tervek, a kertépítészeti terv és az ehhez hasonló rajzok már máskép, más formában készülnek, ezek a tervlapok. 1

Kétségtelenül legfontosabb dokumentumunk maga a kérelem, mely lehet engedély iránti, jogorvoslat iránti, felfüggesztés iránti kérelem, de célját és formáját tekintve minden, a kérelmező által formanyomtatványon teljesített hasonló tranzakciós irat is kérelemnek minősül (pl. a hiánypótlás irata nem más, mint a hiány pótlásának elfogadása iránti kérelem).

6



A fotó, fotómontázs, az utcakép, a látványterv, a kilátási vagy rálátási terv, a színterv, a tömegvázlat, s még más hasonló, alapvetően építészeti mű kitapinthatóan új kategóriát nyitnak. Ha jobban megnézzük, akkor ezek az elemek kivétel nélkül azt a kérdéskört vizsgálják, hogy a tárgyi építmény miként viszonyul annak környezetéhez. E felismerésből született a környezeti állapotadat név. Az első csoport színével nem véletlenül jelölt épületmagasság-számítás, beépítettség-számítás, tartószerkezeti számítás, épületenergetikai számítás, és még jó pár lehetséges számítás, mely érezhetően hasonlít az első csoporthoz, csak inkább számszaki produktumok., azaz számítások. Mindezt így együtt, egységesen nevezzük régóta építészeti-műszaki dokumentációnak. Ezt készíti el a tervező, ez az, ami jó ideje jellemzően elektronikusan készül, s ha még sem, akkor könnyű digitalizálni. Ez az amit korábban X példányban kötve-fűzve adott át a megrendelőnek, s ez az, amit az elektronikus közigazgatás korszakában már elektronikus adathordozón kell átadnia. Ez az, amit szigorúan szabályozva, hosszú távú érthetőségi céllal kérnek a hatóságok. Azonban egyéb mellékletek is léteznek, melyek a dokumentációban helyet követelnek maguknak. A geodéziai jelentés és geodéziai felmérés jellemzően olyan vélemények, melyek szintén a tervező feladat- és felelősségi körébe tartozóan állnak, állhatnak elő, de valószínűleg már egy szakági tervező bevonásával. Egyéb vélemények is léteznek a dokumentáción kívül, ilyen a szakértői, az önkormányzati és tervtanácsi vélemények. Minden vélemény formailag nagy rokonságot mutatnak a műszaki leírásokkal, de szerzőjük, kibocsátójuk más. A jogszabály ismer még aláírólapot, tervezési programot, földhivatali térképmásolatot, statisztikai adatlapokat. Ezek tartalmilag és logikailag igazolások és a tervező felelősségi körébe tartoznak, tehát az építészeti-műszaki dokumentációba kerülnek. Ezen kívül is létezik igazolás, ilyen jellemzően az illetékek, szolgáltatási díjak, bírságok befizetésének igazolásai, de minden egyéb, jogszabályban nevesített igazolás is. Egyértelműen az építészeti-műszaki dokumentáción kívül kell említenünk a nyilatkozatokat: meghatalmazói, hozzájáruló, fellebbezési jogról való lemondói, valamint tanúnyilatkozatokkal találkozunk munkánk során. Tartalmát tekintve ide tartoznak a jegyzőkönyvek is. A jogszabály e csoportosítással párhuzamosan állapítja meg az egyes mellékletekhez követelményszinteket. A következő fejezetekben ezekről lesz szó.


7


3. FÁJLFORMÁTUMOK Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklete szabályozza az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmát. A 15. § (6) bekezdése pedig azt írja elő, hogy a kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük a 8. mellék letben meghatározott technikai és formai követelményeknek. 2. E két rendelkezéssel együtt szabályozásra került minden, az építésügyi eljáráshoz benyújtásra kerülő dokumentum formátuma.

3.1. PDF/A Az egyik legszembetűnőbb követelmény a PDF/A. De hát mi az és miért pont ez? Az általános e-ügyintézési jogszabályok annyit írnak elő, hogy olyan formátumot kell a hatóságnak elfogadnia, mely megnyitása után egyértelmű képet ad, azaz az eljárás minden résztvevője ugyanazt látja. Ez még egy oly egyszerű formátum esetén sem biztosítható teljes egészében, mint egy szöveges dokumentum. Ha olyan betűtípust használ, vagy olyan dinamikus elemeket tartalmaz (pl. egy fájlra való hivatkozást, amely egy adott helyen egy fél sor, más helyről megnyitva azonban két sor is lehet), mely más környezetben megnyitva más képet fest, esetleg áttördeli (ezzel a képeket a következő oldalra csúsztatja), akkor ez a követelmény nem teljesül. Ha a szövegszerkesztők formátumaira azt mondjuk, hogy nem egyértelmű a megjelenítési képe, mert beállításoktól és szoftverkörnyezettől függ a megjelenés, akkor a CAD rendszerek által készített rajzokra, azaz ezen rendszerek natív fájlformátumaira ez hatványozottan igaz. A világon nincsen olyan rendszer, mely valamennyi mérnöki alkalmazás rajzát képes lenne annak szerzője szerinti alakhelyesen megjeleníteni. Így a tervrajzok esetére is igaz az, hogy PDF/A-t kezel az ÉTDR. A PDF világában számos szabvány létezik, ezek közül a PDF/A (A, mint archív) biztosítja azt, hogy alaktanilag helyes, hosszútávon megnyitható, kezelhető dokumentumunk legyen. A formátum magába ágyazza a betűtípust, nyílt forráskódja pedig biztosíték arra, hogy bármikor PDF nézegető készíthető hozzá (az ÉTDR-nek is készült egy ilyen). A PDF ezen túl – számos más fájlformátummal ellentétben – elektronikusan aláírható és így aláírt formában kezelhető formátum. Az ÉTDR a benyújtott dokumentumokat az eljárás végeztével pozitív döntés esetén záradékolni fogja. Technikailag ez azt jelenti, hogy a dokumentumra vizuálisan megjelenített pecsétet helyez el, továbbá a fájlt digitális aláírással és időbélyegzővel látja el. Mindhárom cselekmény megköveteli, hogy a benyújtott fájl módosítható legyen. Azaz technikailag (fájlszerkezetében) módosítható legyen és jelszóval ne legyen védett. Ha az ÉTDR nem képes záradékolni a záradékolandó dokumentációrészeket, akkor következik be az, hogy nem képes a rendszer záradékolni a tervdokumentációt, tehát végső soron nem tud megtörténni a döntés jogerősítése, azaz nem kapunk engedélyt. Ezt elkerülendő a dokumentációt elkészítő tervezőnek felelőssége, hogy a jogszabályban elő2

A hatóság adott esetben, jogszabály előírása és alapján megtagadhatja az elektronikus dokumentum elfogadását. Ilyen esetben a beadvány benyújtásához fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Amennyiben a hatóság nem tagadja meg az elektronikus dokumentum befogadását, hanem maga átkonvertálja megfelelő formátumúra, úgy igényelheti az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése költségeinek megtérítését. Ilyen esetben az ügyintézési határidő a megfelelő formátumú beadvány hatósághoz érkezésének napján kezdődik. Lásd még az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 30. és 39. §-át.

8



írt formátumú dokumentumokat, azaz a PDF/A szabványnak megfelelő, nem sérült, jelszóval nem védett tervlapok, műszaki leírások, számítások kerüljenek ki a keze alól. 3.1.1. Az előállító szoftverekről Számos alkalmazás állítja magáról, hogy képes PDF/A formátumban menteni, de a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy ez az állítás nem mindig állja meg a helyét. A megfelelő dokumentumok születése érdekében érdemes ismerni azon PDF/A készítő szoftverek listáját, melyek által készített dokumentumok – megfelelő beállítások mellett – az ÉTDR által alkalmazott aláírási eljárás folyamán hiba nélkül megfelelnek. A szoftver megnevezése

Vizsgált verzió

Típus

Magyar nyelvű felület

Forrás

PDF Creator

1.6.1

virtuális nyomtató

van

pdforge.org

Cute PDF

virtuális nyomtató

nincs

cutepdf.com

Libre Ofce

irodai alkalmazás

van

libreofce.hu

Microsoft Ofce

2010 2007*

irodai alkalmazás

van

microsoft.hu

Allplan

2011 CAD alkalmazás vagy frissebb

van

nemetschek.hu

Beállítások (ajánlott vargailles.hu/epitesugy/42-pdf-a

elym.nétíBvő*

3.1.2. Paraméterek Mindezeken túl van még néhány paraméter és technikai követelmény, melyek egyéb jogszabályi előírásokból következnek, vagy csupán a technikai körülmények miatt a hatékony munkavégzés és a határidők tartásának érdekében érdemes figyelembe venni. Egyik legfontosabb a fájl mérete. Törekedjünk arra, hogy egy-egy fájl mérete 2 MB alatt maradjon! Pixeles képformátumoknál3 alkalmazzuk a JPG tömörítést! A 150 DPI vagy annál nagyobb felbontás mellett a 80-75% minőség is elegendő! Ezzel a két intézkedéssel negyedére/ötödére tudjuk a fájl tömörítés nélküli méretét szorítani. Ha vektorgrafikus alkalmazással dolgozunk, akkor figyeljünk az alkalmazott anyagjelülésekre, felületábrázolásokra! Tartózkodjunk a minták vagy vonalas kitöltések alkalmazásától! A PDF nem ismeri a minták vagy kitöltés fogalmát, ezért PDF-be konvertáláskor ezeket annyi vonalra bontja, amennyiből az ténylegesen áll 4. Ezek helyett részesítsük előnyben a sraffozást, s ennek sűrűségi értékét is vegyük szellősebbre! Tartózkodjunk a pixeles felületábrázolásoktól, hátterektől! Ne használjunk átlátszóságot tartalmazó objektumokat5 a 2D-s tervábrázolásban! Gyakran előfordul, hogy a CAD alkalmazásunkból kiírt PDF-nél jóval kisebb méretű, ezért könnyebben kezelhető fájlt kapunk virtuális nyomtatóval. Jelen sorok írójának 3

PDF-be ágyazás esetén is!

4

Egy családi ház hagyományos hőszigetelési jelölése is könnyen duplázhatja, triplázhatja a fájl méretét, de egy helyszínrajz füves felületének vonalkázott kitöltése, vagy egy kőburkolat túl aprólékos bemutatása akár 10-20 megával is megnövelheti az eredetileg 1 mega alatti fájlméretet! Dokumentálás előtt érdemes kísérletezni a különböző ábrázolási módokkal, sok tanulságra juthat az ember! 5

Az „üres négyzet”, avagy a „nincs kitöltés” objektum nem átlátszó, hanem üres. Átlátszóságot tartalmaz(hat)nak a kitöltések és a színátmenetek. Átlátszó kitöltés esetén a PDF/A-ban mentéskor a tartalom pixeles képre lesz konvertálva, mert a PDF/A szabvány így őrzi meg a dokumentum eredeti kinézetét.


9


személyes tapasztalatai szerint a PDF Creator olyan szabványos PDF/A-t képes készíteni, mely akár negyede a natív módon készített fájlnak! 6 Mi történik, ha túl nagy lesz a fájl? Jobbik esetben csupán a feltöltés lesz nehéz vagy lehetetlenül el, rosszabb esetben a hőn áhított engedély kiadása lehetetlenül el. Ennek hátterében az áll, hogy a feltöltött fájl különböző műveleteknek lesz a későbbiekben kitéve, többek között digitálisan alá kell majd írni. A nagyméretű fájl a szerverek közötti válaszidőt megnöveli. Ezt a válaszidőt a rendszer éppen aktuális terheltsége is növelheti, s számos más körülmény. Ha a válaszidő hosszabb az előírtnál, akkor a szerver nem írja alá a fájlt, azaz megtagadja a kiadmányozást. Könnyű belátnunk, hogy kisebb fájllal jelentősen csökkentjük ennek esélyét.

3.2. IFC Az IFC egy tizenéves múltra visszatekintő, nyílt forráskódú fájlforma, mely a 3D-s, virtuális épületmodellt dolgozza fel. Egy virtuális épületmodell technológiával dolgozó tervező ma már úgy tervez, hogy magát az épületet virtuálisan felépíti. A modellben sze replő fal tudja magáról, hogy ő fal, milyen anyagból készült, milyen színe van kívül, milyen belül, milyen rétegrendje van, milyen épületfizikai jellemzői, költségvetési tételei, de tudja azt is, hogy milyen nyílászáró és hol található benne. A helyiség tudja azt, hogy milyen adatokkal vesz részt mondjuk a tűzvédelmi számításokban. Ezen információrengetegből igen keveset vesz át az ÉTDR. Ez technikailag úgy néz ki, hogy egy sablonfájlt ad a modell exportálásához, s e segítségével a csupasz a 3D-s adatok kiírásával keletkező IFC érkezésére készül a rendszer. Fontos tudni – hogy noha a világban van már rá példa, hogy az építésügyi hatóság az IFC fájl kiértékelésével végzi hatósági munkáját –, hogy Magyarországon nem kötelező az IFC használata. Ez csupán egy lehetőség, melyet adott esetben pl. tervtanácsnál, önkormányzati véleményezésnél jól lehet használni. Ezt támogatandó az ÉTDR-be egy IFC nézegető került beépítésre, mellyel az épületmodell körül és a modellben is virtuális sétát tehetünk, a modell egyes elemeinek láthatóságát ki-be kapcsolhatjuk.

6

Lásd még: http://vargailles.hu/epitesugy/48-pdf-alapu-tervlap-vizsgalata

10



4. AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ Az építészeti-műszaki dokumentáció előállítása a felelős tervező feladata, így ennek a szabályozása az, ami a tervezők munkáját leginkább érinti.

4.1. Műszaki leírás A műszaki leírás olyan szöveges dokumentum, melynek alfabetikusan kereshetőnek kell lennie. Szükség szerint ábrák is szerepelhetnek benne. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, amennyiben elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású pixeles ábrák is elfogadhatóak. A műszaki leírás fejezetekre bontva, több fájldokumentumban is benyújtható7. Előírás továbbá, hogy a műszaki leírásnak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia. Ez nem azt jelenti, hogy a beadott dokumentum nem lehet színes, csupán azt, hogy ha fekete-fehér nyomtatón kinyomtatják, akkor az értelmezése ne váljon lehetetlenné8. • Formátuma: PDF/A • Nyomtatási mérete: A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3) Azt is vegyük figyelembe, hogy az ÉTDR a digitális aláíráskor egy vizuális pecsétet is elhelyez a műszaki leírások első oldalára. Ezeket az ÉTDR az álló A4-es lap 1 cm-es margójának bal alsó sarkába helyezi. Jogszabályi korlátozás híján elképzelhető fekvő A4-es lap is, illetve jogszabály lehetővé teszi egyes lapok A3-as méretben történő benyújtását is. A pecsét a lap jobb alsó sarkához viszonyított helyzete azonban változatlan. Számolni kell azzal, hogy az itt elhelyezett elemeket a pecsét egy kb. 6 cm x 2 cm területen kita karja. Az is előfordulhat, hogy az ettől jobbra eső területre is kerül pecsét. Hagyjuk szabadon ezt a részt!

7

Hogy részekre bontják-e, s ah igen, akkor milyen részekre bontják, azt a kérelmező és a tervező közösen dönthetik el egy adatvédelmi/adatmegosztási stratégia alapján. Ha olyan információk kerülnek egy műszaki leírás fejezetébe, melyet nem kívánunk megosztani túl széles körben, csupán a legszükségesebb, érintett szervek körében (pl. biztonságtechnikai vagy privát/intim megoldások), akkor érdemes ezen fejezet(ek)et önálló fájlba menteni és benyújtani. Így könnyebben lehet szűrni, hogy kivel milyen adatokat osztunk meg. 8

Tartózkodjunk például a az olyan színkontrasztok és színharmóniák alkalmazásától (pl. sárga háttéren rózsaszín betű), melyek szürkeárnyalatos nyomtatás után összemosódást, vibrálást váltanak ki.


11


A műszaki leírás részei lehetnek: • építészeti műszaki leírás, • gépészeti műszaki leírás, • tartószerkezeti műszaki leírás, • épületvillamossági műszaki leírás, • technológiai leírás, • belsőépítészeti leírás szükség szerint, • rétegrendi kimutatás, • helyiségkimutatás, • alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése, • környezetvédelmi, környezeti és kertépítészeti leírás.

4.2. Tervlap Az önálló tervlapokat önálló fájldokumentumonként kell benyújtani vektorgrafikus vagy 300 DPI felbontású pixeles formátumban. A tervlapok összeállításánál törekedni kell arra, hogy a tervlap vagy annak egységnyi területe szükség esetén arányosan, értelmezhető módon A3 méretben szürkeárnyalatosan nyomtatható legyen. Ez nem azt jelenti, hogy a beadott dokumentum nem lehet színes, csupán azt, hogy ha fekete-fehér nyomtatón kinyomtatják, akkor az értelmezése ne váljon lehetetlenné 9. És azt sem jelenti, hogy a tervlap csak A3-as lehet: elegendő csupán arra gondolni, hogy ha poszter- vagy csempenyomtatással10 pl. dilatációs egységenként szeretnénk A3-as méretben nyomtatni, akkor annak kicsinyített léptéke még áttekintés szintjén értelmezhető lapot adjon11. • Formátuma: PDF/A • Nyomtatási mérete: tetszőleges Érdemes tudni, hogy a PDF őrzi a lapméretet, azaz a PDF – szemben számos más képi fájlformátummal – léptékhelyes dokumentum. Ennek értelmezéséhez gondoljunk arra, hogy a PDF esetében is a rajzi 1 cm nyomtatás után is rajzi 1 cm, így nyomtatáskor a 100%-os (avagy „Méretezés típusa: nincs”) opciót választva pontosan olyan léptékarányú tervlapot kapunk, amilyet a terv összeállításakor megadtunk (avagy a szkennelt tervlappal megegyező eredményt kapunk). Ennek megfelelően, ha nyomtatáskor 50%-os opciót választunk, akkor az 1:100-as tervlapból 1:200-as tervlapot készítünk. A papírmérethez igazodó nyomtatás lehetősége miatt 12 mégis érdemes a régi, jól bevált mérőlécet is feltüntetni a kötelező léptékfeltüntetés részeként. Ha ez szerepel egy tervlap nyomtatásán, akkor a léptéke is nehezebben téveszthető el, illetve könnyebb kalibrálni azt.

9

Tartózkodjunk például a az olyan színkontrasztok és színharmóniák alkalmazásától (pl. sárga háttéren rózsaszín betű), melyek szürkeárnyalatos nyomtatás után összemosódást, vibrálást váltanak ki, a terv felesleges túlzsúfolásától (az engedélyeztetés szempontjából szükségtelen adatok megadását vegyük fontolóra), törekedjünk a sraffozások és kitöltések mértékletes alkalmazására és méretét ne állítsuk túl zsúfoltra (hogy kicsinyített nyomtatásnál ne egy összefüggő fekete felületet kapjunk). 10

Lásd az irodalomjegyzékben szereplő A PDF alapú műszaki dokumentáció jegyzet [D] PDF Nyomtatása fejezetét!

11

A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy dilatációs egység A3-as lapra kicsinyítve még 1:200-1:310 lépték körül marad, mely áttekintésre, helyiségek felismerésére, nyílászárók nyitási irányának megállapítására alkalmas. 12

12

Ekkor ugyanis – bár léptékhelyes marad a rajz, de – léptéke ismeretlen, vélhetően nem szokványos lesz (pl. 1:375,34).



0

5

10

20

25

A tervlapon történő pontfogást nagyban megkönnyíti, ha kevesebb, jól elkülöníthető elemből állítjuk össze a mérőlécet. Valahogy így:

0

5

10

20

25

Azt is vegyük figyelembe, hogy az ÉTDR a digitális aláíráskor egy vizuális pecsétet is elhelyez a tervlapra. Ezeket az ÉTDR – a tervlaphajtogatási szabványokat figyelembe véve – a lap jobb alsó sarkába képzeletben elhelyezett álló A4-es lap 1 cm-es margójának bal alsó sarkába helyezi . Számolni kell azzal, hogy az itt elhelyezett elemeket a pecsét egy kb. 6 cm x 2 cm területen kitakarja. Hagyjuk szabadon ezt a részt!

A tervlapok részei lehetnek: • a tervező által készített helyszínrajz, hiteles földhivatali térképszelvény alapján, • eltérő szintek alaprajzai, • a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet, • terepmetszet, • az építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv, • kertépítészeti terv szükség szerint, • tereprendezési terv szükség szerint, • tartószerkezeti terv szükség szerint, • belsőépítészeti terv szükség szerint.


13


4.3. Környezeti állapotadat A környezeti állapotadatok tekintetében nincsen különleges megkötés, csupán annyi 13, hogy a dokumentum ingyenesen és nyilvánosan hozzáférhető szoftverrel megnyitható legyen, továbbá a formátum széleskörűen elterjedt, és biztosítja, hogy a beadványt egyértelműen és azonos tartalommal értelmezhessék. A környezeti illeszkedés szabadabb, grafikusabb elemeinél nem kívánalom az, hogy elektronikus aláírással záradékoljuk. Itt ezért olyan képi, audiovizuális fájlok is elfogadhatóak, melyek nem PDF formátumúak. Fontos tudni, hogy ezen fájlok kezelését az ÉTDR csak tárolás és továbbítás szinten támogatja, azaz megtekintésükhöz saját gépen futó saját szoftver szükséges. Egy kivétel van, ez az 3.2 IFC (ájefszí). A környezeti állapotadat részei lehetnek: • fotó, fotómontázs, • utcakép (axonometria, perspektíva, egyéb), • látványterv, • kilátási-rálátási terv, • színterv, • tömegvázlat, • álcázási terv, • tájba illesztési terv, • egyéb dokumentum.

4.4. Számítás A számítás szöveges és numerikus dokumentum, amelyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, amennyiben elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású ábrák is elfogadhatóak. A számítás fejezetekre bontva, több dokumentumban is benyújtható. A számításoknak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia. • Formátuma: PDF/A • Nyomtatási mérete: A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3 méretűek). A számítás részei lehetnek: • számított építményérték, • épületmagasság-számítás, • telek beépítettségének számítása, • tartószerkezeti számítás szükség szerint, • épületenergetikai számítás, • kiürítési számítás.

13

14

Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 29-30.§ alapján.



4.5. Igazolások Igazolás csak olyan formában nyújtható be, amelynek nyomtatási formátuma legfeljebb A4. Elektronikus igazolás csak olyan információtechnikai rendszerektől fogadható el, amely hiteles átadásának információtechnológiai feltételei fennállnak14. Az igazolások részei lehetnek: • aláírólap a tervezők megnevezésével, jogosultságuk megjelölésével, elérhetőségükkel és aláírásukkal, • tervezési program a külön jogszabályban meghatározott tartalommal, • földhivatali térképmásolat PDF formátumban, • a statisztikai lapok. Elképzelhető, hogy ezen kívül egyéb igazolásokra is szükség lehet, de az építészeti-műszaki dokumentációban csak ennyi van nevesítve. Azaz a további igazolások előállítása - ha csak jogszabályból nem levezethető - már nem a tervező felelősségi körébe tartozik (pl. illeték befizetésének igazolása). 4.5.1. Aláírólap Az aláírólap a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 72. § (6) bekezdése és 8. melléklet I. 5.1. pontja szerint vagy papír alapon, vagy digitális aláírással elektronikusan készül 15. A papíralapú aláírólap csak személyesen vagy postai úton nyújtható be, az elektronikus aláírólap online felületen tölthető fel, továbbá adathordozón személyesen vagy postai úton nyújtható be. A hivatkozott jogszabályi hely ugyanakkor lehetővé teszi azt is, hogy amennyiben elérhetővé válik az ÁNYK-ban az ÉTDR nyilatkozati űrlapja is, úgy az azzal offline módon feltöltött PDF/A alapú nyilatkozat elektronikus aláírás nélkül is elfogadható lesz abban az esetben, ha a nyilatkozatot tevő felhasználó saját ügyfélkapus azonosításával nyújtotta azt be. Az aláírólap kapcsán meg kell jegyezni, hogy a jogszabály 16 jelen sorok írásakor úgy rendelkezik, hogy az építészeti-műszaki dokumentációt és részeit a tervező az alábbiak valamelyikével hitelesíti: • aláírólap csatolásával, • saját elektronikus azonosítás útján történő benyújtással, visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint 17,

az

azonosításra

• elektronikus aláírással. Ugyanakkor az építészeti-műszaki dokumentációt aláírólappal kell ellátni 18, tehát a három lehetséges eszköz közül ez kötelező is. További értelmezési kérdéseket vet fel, hogy az aláírólap tartalmazza a rendelet 72.§ (6) bekezdése szerint: • a tervezésben részt vett összes tervező nevét, • a tervezési jogosultság számát és 14

Ilyen információtechnológiai feltétel lesz majd az EFER igazolása elektronikus fizetés esetén

15

Figyelem! Minden tervezőnek alá kell írnia, így elektronikus hitelesítés esetén minden tervezőnek rendelkeznie kell elektronikus aláírással. 16

A rendelet 8. mellékletének II. 7.1 pontja szerint.

17

Azaz, ha a terveket jegyző tervező meghatalmazás birtokában maga tölti fel az ÉTDR-be.

18

A rendelet 72.§ (6) bekezdése szerint.


15


• a tervező sajátkezű aláírását19, míg a 8. mellékletének I. 5.1 pontja szerint: • a tervezők megnevezését, • jogosultságuk megjelölését, • elérhetőségüket és • aláírásukat. Mindezt összevetve tehát akármilyen módon is kerül hitelesítésre a dokumentáció, s akárhogyan is készül az aláírólap, feltétlenül benyújtásra kell kerüljön egy olyan példány is, melyen valamennyi, a tervezésben részt vett tervező aláírása i papír alapon hiteles aláírólapra, s ez csak papír alapon nyújtható be. 4.5.2. Tervezési program A tervezési program az OTÉK 50.§ alapján olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. A tervezési programmal szemben támasztott követelmények több jogszabály együttes értelmezésével derül ki. Mindenképpen a benyújtáskor hatályos jogszabályi környezet alapján járjunk el! A tervezési program többek között vizsgálja a megújuló energiaforrásból származó energia felhasználásának lehetőségét, a vagyonbiztonsági elvárások mértékét, az illemhelyek számát, az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges tároló helyiség létesítését, a rendeltetés, a használhatóság, a gazdaságosság követelményeit. Ami a dokumentum formátumának meghatározásakor sorsdöntően fontos körülmény, az az, hogy a tervezési program véglegezett formája a tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi20. Ez tehát az építészeti-műszaki dokumentáció összeállításakor már rendelkezésre kell álljon. A szerződést jó eséllyel papír alapon írták alá, így a dokumentum általában papír alapon áll rendelkezésre. Felmerül tehát a kézenfekvő lehetőség: ezt szkenneljük be (ügyeljünk a szöveges kereshetőség és a PDF/A követelményére!). De egyszerűbb, ha már a szerződéskötéskor előre gondolunk leendő feladatainkra, s PDF/A formátumban elmentjük ezt a mellékletet. Fontos körülmény az is, hogy a tervezési program a tervezés folyamán módosulhat. Ez nyilván a tervezési szerződés módosítását is jelenti egyben. Az építészeti-műszaki dokumentáció összeállításakor természetesen az érvényes szerződés szerinti, hatályos tervezési programra van szükség. 19

Mi az, hogy saját kezű? (Először is tisztázzuk, hogy "sajátkezű" nem létezik, csak "saját kezű". Ugyanis a "saját" melléknevet és a "kezű" melléknevet különírjuk az alábbi szabály alapján: [AkH. 108, OH-107]. De ez a kisebbik hiba, a műszakiak köztudomásúan nem tudnak helyesen írni, tudjuk be ennek.) Idegen kifejezéssel autográfnak nevezzük azaz eredeti, saját kezű kéziratot, de itt a görög eredetű szó jelentése még azt takarja, hogy "saját írású". Korábban használatos (latin) kifejezés volt a manu propria, rövidítve m.p. „saját kezűleg”, mely mai megfelelője az s.k.. Az s.k. rövidítés feloldása: saját kezével (vagy kezűleg, vö. AkH. 277. és 282., OH. 1252. o.). A hivatalos levelekben általában a név alatt szerepel, de nincsen rá szabály, hogy hol kell megjelennie (a név előtt, alatt vagy után). A kézzel írt aláírás a személy nevének saját kezűleg leírt teljes, rövidített vagy egyszerűsített grafikai ábrázolása, amely a személy hitelesítő jeleként használatos, írássajátosságainak összességét tekintve egyedi, így alkalmas a névtulajdonos azonosítására. De nincs aláírásra vonatkozó jogszabály. Bizonyára a jogalkotó is úgy gondolja, hogy a saját kezemben tartott eszközzel írok alá, s nem direktben csak és kizárólag a saját kezemmel (az én kezem legalábbis eddig még nem hagyott írásnak alkalmas nyomot soha, csak ha vérzett, de akkor az a nyom, amit hagyott, az piros volt és nem az előírásnak megfelelő kék). Egyértelműnek látszik, hogy a saját kezű aláírás is egy eszközzel történik. Mégis valamiért a golyóstollat és nem a számítógépet értjük ezalatt. Egyéb érdekes gondolat a témában: A http://www.epitesugyihatosag.hu/jogertelmezes/8-sajat-kezu 20

Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 16.§-a szerint.

16



Formai követelményeit tekintve a 4.1 Műszaki leírásra vonatkozó előírásokat kell követni. 4.5.3. Földhivatali térképmásolat A földhivatali térképmásolatot jelen jogszabályi környezet nem kívánja meg eredeti példányként benyújtani. A szabályozás logikája az, hogy a tervező által készített helyszínrajz hiteles földhivatali térképszelvény alapján készül, s ezért a tervező így felel is. Mivel a földhivatali nyilvántartás nem nyújt elektronikusan hiteles térképet, érthető, hogy en nek benyújtását az építésügy sem várja el az ügyfelektől. Elegendő tehát a tervező birtokában lévő hiteles térképmásolatot egyszerűen beszkennelni, s abból aláírható PDF formátumot készíteni. Javasolt ezt is PDF/A formátumban elkészíteni és úgy benyújtani. Ne próbálkozzunk a hiteles másolat kiadása óta a térképen feltüntetett esetleges változásokat képmanipuláló eszközökkel pótolni. Ez nagyon gyorsan és könnyen kiderülhet, s súlyos jogi következményei lehetnek a hatóság megtévesztésére irányuló kísérletnek. 4.5.4. Statisztikai lap A jogszabály által előírt statisztikai adatlapok formai követelményeire jelen sorok írásakor még nincsen előírás. Kövessük a 4.1 Műszaki leírásra vonatkozó előírásokat! Magunk és a hatóság munkáját is könnyítjük, ezzel csökkentjük az ügyintézésre fordított időt. Várható, hogy az ÉTDR online felületén, illetve ÁNYK kínálatában megjelenik olyan űrlap, mellyel ez a fajta adatszolgáltatás teljesíthető.

4.6. Vélemények A vélemények technikai és formai követelményei megegyeznek a műszaki leírásoknál leírtakkal, de amennyiben a vélemény műszaki rajzot is tartalmaz, úgy annak technikai és formai követelményei a tervlapoknál leírt követelményeknek kell megfelelnie. A jogszabály két véleményt nevesít is: • geotechnikai jelentés, • geodéziai felmérés.


17


5. EGYÉB MELLÉKLETEK Az építészeti-műszaki dokumentáción kívül más, egyéb dokumentumot is szükséges lehet a kérelem mellékleteként benyújtani.

5.1. Illetékek, díjak befizetésének igazolása Az illetékek és a díjak befizetésének igazolása nagyban függ a megfizetés módjától. Jelen sorok írásakor az illetéktörvény21 azt írja elő, hogy az elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági, valamint az azokban szükséges szakhatósági eljárások illetékét készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással vagy - ha erre lehetőség van - elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren 22 keresztül, az eljárás megindítását megelőzően vagy azt követően kell megfizetni. A készpénz átutalási megbízással, átutalási megbízással, bankkártyás átutalással történő fizetésnek feltétele, hogy már rendelkezzünk tárhellyel, s ekkor annak azonosítószámára hivatkozzunk az átutalás közlemény rovatában! Mivel az ügyféltől nem kérhető 23 olyan adat igazolása, amelyet a hatóság már birtokol, ezért a számára befizetett pénzösszegről sem kell hiteles igazolást benyújtani. Az ügyintézési idő csökkentése érdekében célszerű azonban az igazolás másolatát is benyújtani, mert az azokon szereplő adatok segítik beazonosítani a tételt. A kialakult gyakorlat szerint a hatóságok elfogadják az online bankban kapott PDF igazolást, de lehetőség van a csekkes befizetés ellenőrző szelvényét ügyfélszolgálaton bemutatni, vagy az illetékbélyeget a kérelem papír alapú űrlapjára, elektronikus űrlap papír alapú kivonatára ragasztani. Ez utóbbi előnye, hogy a papírlapon az ÉTDR azonosító és az eljárás egyes adatai már szerepelnek, így az elírásból származó későbbi téves rögzítés, az elkeveredés esélye minimalizálva van. Az ÉTDR készül arra, hogy az ügyfelek interneten is teljesíthessék fizetési kötelezettségeiket (VPOS), illetve célként megfogalmazódott a kormányablakokban elhelyezett kártyaleolvasókkal (POS) történő fizetés is, továbbá a csatlakozó bankok ügyfelei számára rendelkezésre állhat majd – az elektronikus számla mintájára – a HomeBanking is. Ezeket a fizetési módokat a magyar közigazgatás e-fizetési rendszere, az EFER fogja biztosítani.

5.2. Egyéb mellékletek Az építésügyi hatósági engedélykérelem mellékletei az építészeti-műszaki dokumentáción és a pénzügyi teljesítések igazolásain túl egyéb dokumentumok is lehetnek. Ilyen például a szakhatósági dokumentáció 24, a – pl. meghatalmazó, lemondó, stb. – nyilatkozatok is. Ám mindezek technikai és formai követelményei megegyeznek 25 az építészetiműszaki dokumentációnál leírt követelményeknek.

21

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73.§ (4a) bekezdése

22

Ez az EFER.

23

A Ket. 36. § (2) bekezdésének értelmében.

24

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. melléklete szerint. 25

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 15. § (6) alapján

18




19


6. IRODALOMJEGYZÉK Jelen jegyzet az ÉTDR felhasználói kézikönyveiben (FKK – ÜF: ügyfeleknek; ÜI: ügyintézőknek; ÜSZ: ügyfélszolgálatosoknak), tájékoztatóiban, gyakran ismételt kérdésekre (GYIK) adott válaszaiban, előadásaiban is szereplő, elhangzott információira is épül, azt adott helyeken meg is hivatkozva azokat. Mivel jelen jegyzet nem megismétli, hanem kiegészíti és összefoglalja azokat a kérelmezői oldal számára, így az ÉTDR használatához nélkülözhetetlen ezeket a tájékoztató, ismeretterjesztő anyagokat is áttanulmányozni. Az irodalomlista hasznossága nagyban függ a felhasználó ismereteinek mélységétől is.

6.1. ÉTDR hivatalos projektoldal • Letöltések:

http://www.e-epites.hu/etdr/letoltes

• GYIK:

http://www.e-epites.hu/etdr/gyik

6.2. Szerzői tájékoztatók, jegyzetek • Elektronikus építésügy:

http://vargailles.hu/epitesugy/etdr

• Műszaki dokumentációk alapfogalmai • A PDF alapú műszaki dokumentáció • PDF/A készítéséhez PDF Creator profil • E-ügyintézés az építésügyben - Ügyfelek az ÉTDR-ben • Építésügyi sablonok készítése és használata az ÉTDR-ben • Építésügyi törzssablon (sablonok készítéséhez) • Papíralapú dokumentumokról elektronikus másolat készítése az ÉTDR számára • ÉTDR bemutatók (PPTX) • ÉTDR Tippek és trükkök (ÉTDR Tutorial) http://vargailles.hu/component/tags/tag/63 • bővülő videófolyam

6.3. LMS tájékoztatói sorozat Jelen jegyzet egy készülő e-tananyag, ún. LMS csomag része. A sorozat szerepkörre illesztett kurzusok formájában elérhető: http://archilink.hu/tanulmanyok • Az ÉTDR működési elve • Fogalomtár26 • Az építészeti-műszaki dokumentáció • Elektronikusan intézem • Ügyfélszolgálat • A kék felület bemutatása • A zöld felület bemutatása • Regisztráció az ÉTDR-ben 26

20

A jegyzetekben az egyes, Fogalomtárban rögzített kifejezéseket ▶ jelöli.




21

Az építészeti-műszaki dokumentáció és a kérelem egyéb mellékletei az e-közigazgatás korában. Verzió: etdr_jegyzet_kam_02_dok_1405

Recommend Documents