Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért az előterjesztés jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A dokumentum célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele, amelynek alapján, illetve eredményeként a mellékelt tervezet valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat!
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Melléklet az IM/MIKFO/ID/719/2014. számú előterjesztéshez 2014. évi … törvény egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról
1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása 1. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) a következő 306/E. §-sal egészül ki: „306/E. § E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi … törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 240/F. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglaltakat a Módtv2. hatályba lépését megelőzően nyilvántartásba vett végrehajtójelöltek esetében a Módtv2. hatályba lépését követő 24 hónap elteltével kell alkalmazni; ezen időpontot megelőzően – a törvényben foglalt egyéb feltételek fennállása esetén – a végrehajtójelölt végrehajtó-helyettesként akkor vehető nyilvántartásba, ha 18. életévét betöltötte és középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és ha a végrehajtói szakvizsgát a Módtv2. hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül letette.” (2) A Vht. a) 240/F. § (1) bekezdés c) pontjában a „18. évét” szövegrész helyébe a „24. életévét” szöveg, b) 240/F. § (1) bekezdés e) pontjában a „középfokú iskolai végzettséggel” szövegrész helyébe a „jogi végzettséggel” szöveg, c) 241. § (2) bekezdés b) pontjában a „18. évét” szövegrész helyébe a „24. életévét” szöveg, d) 241. § (2) bekezdés d) pontjában a „középfokú iskolai végzettséggel” szövegrész helyébe a „jogi végzettséggel” szöveg lép. 2. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása 2. § (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 68. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki: „(9) Ha a területi kamara szabályzata elektronikus benyújtásról rendelkezik, a számviteli beszámoló elektronikus okiratként történő elkészítése nem jogosít a beszámoló összeállítását (formáját, szerkezetét, tagolását) illetően a számviteli törvényben előírt rendelkezésektől való eltérésre.
2
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
(10) Ha az ügyvédi iroda a beszámolóról – külön jogszabály szerint arra feljogosított által aláírt – papír alapú okirat alapján határozott és a beszámolót a területi kamara szabályzatának megfelelően elektronikus úton küldi meg a területi kamarának, úgy a benyújtó személy egyben igazolja, hogy az ezt követően elektronikus úton megküldött beszámoló megegyezik a jóváhagyott beszámolóval. Ebben az esetben a benyújtó a papír alapú beszámoló egy eredeti példányát – annak elfogadásától számított tíz évig – megőrzi, és amennyiben a megküldött beszámoló szabályszerűségével összefüggésben kétség merülne fel, köteles azt a területi kamara felhívására bemutatni. (11) A beszámolóhoz mellékelni kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, valamint kötelező könyvvizsgálat esetén a független könyvvizsgálói jelentést is.” (2) Az Ütv. 116. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A területi kamara az ügyvédi irodának a (3) bekezdés a)–f) pontjában, valamint a (8) bekezdés d)–g) pontjában foglalt adatait, valamint a közzététel céljából részére megküldött számviteli beszámolóját a honlapján közzéteszi. A területi kamara honlapján a közzététel céljából megküldött beszámolókat haladéktalanul és ingyenesen megismerhetővé kell tenni, és biztosítani kell, hogy azok a honlapon az ügyvédi iroda nevének megadásával, keresőprogram segítségével is megismerhetőek legyenek. A beszámolót, illetve annak elektronikus másolatát a területi kamara őrzi, a beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége (olvashatósága). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is. A területi kamara a számviteli beszámoló megküldésének és közzétételének szabályait szabályzatban határozza meg.” (3) Az Ütv. a) 68. § (8) bekezdésében az „a közzététele céljából megküldeni” szövegrész helyébe az „annak közzététele céljából a területi kamara szabályzatában meghatározott módon az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig megküldeni” szöveg, b) 130/B. § (2) bekezdésében a „2014. december 31-ét” szövegrész helyébe a „2015. április 30-át” szöveg, c) 130/B. § (3) bekezdésében a „2015. január 1-jén” szövegrész helyébe az „2015. május 1-jén” szöveg, a „2015. június 30-ig” szövegrész helyébe az „2015. december 31-ig” szöveg, lép. 3. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása 3. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 19. § 5. pontjában az „egyéni vállalkozás” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozás, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda” szöveg lép. 3
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
4. Az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvény módosítása 4. § (1) Az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvény (a továbbiakban: Agrmódtv.) 222. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki: „(9a) A 39. §-a külön törvényben meghatározott időpontban lép hatályba.” (2) Hatályát veszti az Agrmódtv. a) 222. § (9) bekezdésében a „39. § (1) bekezdése, a” szövegrész, b) 222. § (11) bekezdésében a „39. § (2) bekezdése és a” szövegrész. 5. Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása 5. § (1) Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 191. §-a (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6a) A 100. § (9) és (10), (19), (23), (28) bekezdése, valamint a (31) bekezdés h) és i) pontja 2015. május 1-jén lép hatályba.” (2) A Módtv. 191. §-a következő (6b) bekezdéssel egészül ki: „(6b) A 100. § (4), (5), (7) bekezdése, valamint a (31) bekezdés a)-g) pontja külön törvényben meghatározott időpontban lép hatályba.” (2) Hatályát veszti a Módtv. 191. § (8) bekezdésében a „ , 100. § (9) és (10), (19), (23), (28), valamint (31) bekezdése” szövegrész. 6. Záró rendelkezés 6. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
4
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Szakmai indokolás A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása nyomán mind a végrehajtó-helyettes, mind a végrehajtó-jelölt részére előírásra kerül a jogi végzettség megléte; ennek indoka egyebek mellett az, hogy a végrehajtó-helyettes önállóan foganatosíthat eljárási cselekményeket. A szabályozás továbbá egyértelművé tenné, hogy az önálló bírósági végrehajtói pálya és annak „gyakornoki” rendszere kizárólag a jogász végzettséggel rendelkezők számára nyitott, ezzel is kihangsúlyozva azt a kormányzati törekvést, hogy a végrehajtási eljárások a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, a jogszabályok szigorú betartása mellett folyjanak le. Annak érdekében, hogy a szabályozás ne okozzon érdeksérelmet az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet (a továbbiakban: Javaslat) akként rendelkezik, hogy a már nyilvántartásba vett végrehajtójelölt esetében az új szabályokat 24 hónap elteltével kell csak alkalmazni. Ezen időszak elteltét megelőzően a végrehajtójelölt végrehajtó-helyettesként – a törvényben foglalt egyéb feltételek megléte esetén – nyilvántartásba vehető, ha 18. évét betöltötte, középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A jövőben az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek az ügyvédi ellenjegyzéssel kapcsolatos szabályai oly módon módosulnak, hogy az ügyvédnek az általa aláírt okiraton el kell helyeznie egy hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorszámozott biztonsági jelet (matricát), amelyet az ellenjegyzéssel egyidejűleg a területi ügyvédi kamara által erre a célra létrehozott elektronikus felületen keresztül aktiválnia kell. A vonatkozó rendelkezéseket az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény és részben az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló 2013. évi CCL. törvény vezette be. A Javaslat a hivatkozott rendelkezések hatálybalépését külön törvényre utalja annak érdekében, hogy az új ellenjegyzési rend végrehajtásához elengedhetetlen informatikai fejlesztések megvalósulásához még szükséges idő biztosított legyen. A Javaslat 2015. január 1. napjáról 2015. május 1. napjára módosítja a letétkezelés megújított szabályainak hatálybalépési időpontját. A Javaslat a számviteli beszámoló területi ügyvédi kamara részére történő megküldésének kötelezettsége körében részletesebb szabályozást alakít ki, annak érdekében, hogy az ügyvédek e kötelezettségüket jogértelmezési bizonytalanságok nélkül tudják teljesíteni. A Javaslat a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Kktv.) a vállalkozás fogalmát meghatározó értelmező rendelkezését akként módosítja, hogy az abban szereplő felsorolásba beilleszti az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát és a végrehajtói irodát. E módosítás következtében e jogi személyek közül azok, amelyek a Kktv.-ben foglalt egyéb feltételeket teljesítik, olyan mikro-, kis- és középvállalkozásoknak minősülhetnek, amelyekre irányadó lesz a Kktv. hatálya.
5
