Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER Iktatószám: NGM/32713/2015.
ME/…/2015. A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(7) bekezdése alapján NEM NYILVÁNOS Készült 2015. augusztus 10-én.
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére
egyes kormányrendeleteknek a központosított illetményszámfejtés kiterjesztésével összefüggő módosításáról
Budapest, 2015. augusztus
készítette:
látta:
Kocsis Boglárka Dóra referens
[email protected] +36 1 795-2415
dr. Németh Zoltán főosztályvezető-helyettes
Osgyáni Judit államháztartási számviteli szakértő
[email protected] +36 1 795-4518
dr. Berczik Ábel helyettes államtitkár
jóváhagyta: Banai Péter Benő államtitkár Gondos Judit közigazgatási államtitkár Varga Mihály miniszter
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
E G Y E Z T E T É S I
L A P
1. Az egyeztetés alapadatai
honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja:
munkaterv szerint
ténylegesen
– 2015.08.11. 2015.08.17. 12:00 2015.08.19. 2015.08.24.
– – – – –
2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
Miniszterelnökség BM EMMI FM HM IM KKM NFM 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv
egyetért
Alkotmánybíróság Hivatala Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Államadósság Kezelő Központ Zrt. Állami Számvevőszék Egyenlő Bánásmód Hatóság Köztársasági Elnöki Hivatal Gazdasági Versenyhivatal Közbeszerzési Hatóság Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Kúria Legfőbb Ügyészség Magyar Államkincstár 2
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal Magyar Művészeti Akadémia Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Nemzeti Választási Iroda Országgyűlés Hivatala Országos Atomenergia Hivatal Országos Bírósági Hivatal Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet
egyetért
Budapesti Önkormányzatok Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Szövetsége Települési Önkormányzatok Szövetsége
3
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
V E Z E T Ő I
Ö S S Z E F O G L A L Ó
1. Az előterjesztés célja 1.1. Az előterjesztés célja A Kormány az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évi akciótervének és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2009–2010. évi akciótervének módosításáról szóló 1247/2011. (VII. 18.) Korm. határozatával kiemelt projektként nevesítette a kincstár új központosított illetményszámfejtő rendszerét (a továbbiakban: KIRA) kialakító projektet. Jelen előterjesztés célja, hogy megteremtse a KIRA bevezetéséhez szükséges – kizárólag kormányrendeleti szintű szabályozást igénylő – jogszabályi hátteret. 1.2. Az új illetményszámfejtő program bevezetésének indokai A KIRA bevezetését az indokolja, hogy a jelenleg működő központosított illetményszámfejtő rendszer (a továbbiakban: KIR) bevezetése 2002. július 1-jén történt meg. A KIR-t kisebb komplexitású, döntően illetményszámfejtő rendszernek tervezték, így az egyrészről a mai igények kielégítésére nem alkalmas, másrészről a rendszer már technológiailag is elavult. A KIR egyik legnagyobb hibája, hogy a számfejtés és a könyvelés egymástól elválasztva működik, amely miatt a számfejtési tevékenység aránytalanul sok utólagos korrekciót igényel. A jelenleg használt rendszer nem felel meg továbbá a tárgyidőszaki számfejtés követelményének, és a kormányzati adatszolgáltatási igényeket sem képes magas színvonalon teljesíteni. A KIRA ezzel szemben egy korszerű, biztonságos program, amely teljes mértékben megfelel a mai elvárásoknak, támogatja az elektronikus kommunikációt, biztosítja a szükséges adatszolgáltatási és elemzési funkciókat. A KIRA bevezetésével várhatóan javulni fog a számfejtés pontossága, rövidül a számfejtési tevékenység átfutási ideje, csökken a felhasználók által bejelentett hibák száma, gyorsabb és jobb minőségű, paraméterezhető adatszolgáltatási lehetőségek lesznek biztosítva. Elérhetővé válik a személyi juttatások tárgyhavi számfejtése, így – a térítményezés helyett – a tárgyidőszaki adatfeldolgozás keretében (tehát abban a hónapban, amelyben azok felmerültek) valósul meg a mozgóbér, illetve a távollétre járó illetmény számfejtése. A KIRA bevezetése lehetővé teszi a tárgyidőszaki illetményszámfejtést, így az új rendszer az aktuális számfejtési időszak jelenléteiről és távolléteiről szóló jelentések alapján, mindig a ténylegesen teljesített munkaidőre vonatkozóan számolja majd el a munkabért. A KIR rendszerben a főszámfejtés és a könyvelés között akár két hét is eltelhet, amely idő alatt számos tényező változhat. E módosulások adateltérésekhez vezetnek, amiket utólag korrigálni kell, az adatok későbbi összevetése pedig számos hiba forrása lehet. A KIRA e problémákat küszöböli ki azáltal, hogy a tárgyidőszaki számfejtés pillanatában megvalósítja a juttatások könyvelését is. A KIR-be az adatszolgáltatás ma is jelentős papíralapú adatszolgáltatás alapján, kézi bevitellel történik. A KIRA ezzel szemben szélesebb körben biztosítja majd az elektronikus adatbevitel lehetőségét, egyes folyamatok automatizálását, ami az ügyintézési folyamatok gyorsulását eredményezi. A KIRA számos adat- és információszolgáltatást lesz képes nyújtani. Így a jogviszonyt létesítő, módosító és megszüntető okiratok a bevitt adatok alapján automatikusan kerülnek előállításra. A KIRA – mivel a korábbi 19 helyett 1 adatbázist alkalmaz – emellett biztosítja az adatok gyors és egyszerű lekérdezését, továbbá az integrált adatsruktúrának és az adattárháznak köszönhetően
4
gyors, pontos és naprakész információk állíthatóak elő. A KIRÁ-n keresztül lehetőség nyílik a változások azonnali kezelésére, így az illetmények, bérek változása esetén a módosítani kívánt tételek azonnal törlésre vagy sztornózásra kerülnek. 1.3. A KIRA bevezetésének ütemezése A KIRA bevezetésével egy korszerű és biztonságos informatikai infrastruktúrán alapuló rendszer jön létre, amely teljes mértékben megfelel az illetményszámfejtéssel kapcsolatos valamennyi feltételnek, támogatja az elektronikus kommunikációt a KIRA számára adatot szolgáltató és a KIRA adatait felhasználó rendszerek között, biztosítja a szükséges adatszolgáltatási és elemzési funkciókat, valamint együttműködési lehetőséget biztosít a humánpolitikai és számviteli rendszerekkel. A KIRA projekt fejlesztése a végső szakaszba érkezett, bevezetése várhatóan több lépésben fog megtörténni. Az ún. pilot indulás 2015. szeptember 1-jével kezdődik a következő hat illetményszámfejtő hely, költségvetési szerv bevonásával:
a Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatóságának illetékességi területéhez tartozó helyi önkormányzatok, társulások és az azok által alapított költségvetési szervek, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, a Magyar Államkincstár, és – megállapodás alapján – a KINCSINFO Kincstári Informatikai Nonprofit Kft.
A pilot időszak lezárulása után, 2015. november 1-jével térnek át a KIRA használatára a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek (a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és intézményei, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem kivételével). A KIRA bevezetésének utolsó lépéseként 2016. január 1-jével csatlakoznak a központosított illetményszámfejtéshez az alkotmányos fejezetek, illetve a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek közül az előző pontban meghatározott kivételi körbe tartozó költségvetési szervek. Ezzel megvalósul a központosított illetményszámfejtés az államháztartás mindkét alrendszerében, biztosítva ezáltal a tervezési, finanszírozási és elemzési tevékenységek, a tervezési-gazdálkodási rendszerek megújítását, eredményesebbé tételét és az illetményszámfejtésre fordított kormányzati kiadások racionalizálását, csökkentését. 1.4. A KIRÁ-hoz kapcsolódó jelentősebb változások A KIRÁ-ban a mozgóbér és a távollétre járó illetmény térítményezéses számfejtéséről valós idejű számfejtésére lesz lehetőség. Ezáltal valamennyi juttatás számfejtése a tárgyhónapban fog megtörténni az utólagos, tárgyhónapot követő térítményezéses eljárás helyett, így az ilyen juttatások kifizetésére legkésőbb már a tárgyhónapot követő hónapban sor fog kerülni. Ez azzal a következménnyel jár, hogy keresőképtelenség esetén a távolmaradással érintett napokra a foglalkoztatott illetményben nem részesül, egészségbiztosítási pénzbeli ellátást pedig mindaddig nem kap, amíg az arra vonatkozó igényét a keresőképtelenség orvos általi igazolásával nem nyújtja be a foglalkoztatónak, és az igényt és a keresőképtelenség igazolását a Kincstárnak meg nem küldi. E gyakorlat megegyezik a magánszférában alkalmazott eljárással, a költségvetési szerveknél azonban – a korábbi térítményezéses rendszerhez képest – jelentős változást eredményez. Utóbbi esetben ugyanis a 5
foglalkoztatottak a munkából távol töltött napokra is illetményben részesülnek, és az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás a következő hónapra járó illetmény tekintetében kerül csak korrigálásra. A valós idejű számfejtés ugyanakkor a jogszabályoknak megfelelően biztosítja azt, hogy ha a keresőképtelenséget igazoló okirat benyújtására olyan időpontban kerül sor, amikor az a tárgyhavi főszámfejtés keretében már nem vehető figyelembe, az annak megfelelően járó egészségbiztosítási pénzbeli ellátás ún. „hóközi” számfejtés keretében kifizethető legyen. A KIRA a költségvetési szervekre, a helyi önkormányzatokra, a nemzetiségi önkormányzatokra, a társulásokra és a térségi fejlesztési tanácsokra vonatkozó adatokat – törvény rendelkezése alapján – a törzskönyvi nyilvántartásból veszi át. Ez nemcsak azt biztosítja, hogy kizárólag működő, jogszerűen létrejött szervek, szervezetek tekintetében váljék lehetővé az illetményszámfejtés, hanem a különböző adatszolgáltatások egyezősége mellett a törzskönyvi nyilvántartás közhitelességét is javítja. A jövőben ugyanis a központosított illetményszámfejtési körbe tartozó törzskönyvi jogalanyok adatváltozásainak a törzskönyvi nyilvántartásban történő átvezetését követően, a valóságnak megfelelő adatokkal kerülhet sor a számfejtésre. A törzskönyvi bejegyzésig bérkifizetésre sem kerülhet tehát sor. Megjegyzendő, hogy a törzskönyvi nyilvántartás közhitelességének javítására hasonló rendelkezést tartalmaz jelenleg is az államháztartásról szóló törvény, ami kimondja, hogy a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzését megelőzően, a költségvetési szerv alapító okirata módosításának törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése hiányában, illetve a költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásból való törlését követően a költségvetési szerv által megkötött valamennyi szerződés semmis. A változást követően a költségvetési szerv vezetőjének, illetve az irányító szervnek nagyobb a felelőssége a költségvetési szervet érintő adatok, változások törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozó hatósági eljárás megindítása tekintetében. A KIRA bevezetésével megszűnik továbbá a számfejtett adatok foglalkoztató általi, kifizetést megelőző ellenőrzésének kötelezettsége. Mivel a számfejtés a foglalkoztató által a KIRÁ-ban rögzített adatok alapján valósul meg, az adatrögzítés helyességéért a foglalkoztató, a számfejtés helyességéért (konkrétan a KIRA hatályos jogszabályoknak megfelelő működéséért) pedig a kincstár köteles helytállni. A KIRA az állam elektronikus ügyfél-beléptető és azonosító rendszeréhez (ügyfélkapu) való csatlakozás alapján lehetővé teszi, hogy a számfejtés során előálló fizetési jegyzék papír alapú előállítása helyett a foglalkoztatott kérésének megfelelően elektronikusan legyen lehetőség közölni. A Kormány döntésétől függően 2016. január 1-jétől – a szükséges törvénymódosítások mellett, az adózás rendjének újonnan kialakításra kerülő szabályaira is figyelemmel – tervezzük az elektronikus úton, ügyfélkapun történő közlés főszabályként történő előírását az államháztartás mindkét alrendszerében. Mivel ehhez a közszférára vonatkozó jogállási törvények módosítása szükséges, ezért e módosítás nem tárgya a jelenlegi előterjesztésnek, az – a Kormány döntésétől és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításától függően – külön előterjesztés részét fogja képezni. Ez a változtatás egyszeri nagyszámú ügyfélforgalmat fog generálni az ügyfélkapu létesítését végző költségvetési szervnek, ugyanakkor azzal jelentős költségvetési megtakarítás érhető el, emellett környezetvédelmi szempontokra és a Kormány elektronikus kapcsolattartást erősítő szándékával is összhangban van. A megvalósításhoz szükséges internetkapcsolat mind a központi, mind pedig az önkormányzati költségvetési szervek esetében rendelkezésre áll, ezért a fizetési jegyzék ügyfélkapun keresztül történő megküldésének gyakorlati végrehajtása is mára biztosított. További elektronikus megoldást jelenthet a kincstár fejlesztésében a későbbiekben megvalósuló mobiltelefonos applikáció (vagy az ügyfélkapu mobiltelefonos applikáción keresztül történő igénybevételére vonatkozó
6
lehetőség biztosítása), amely a felhasználás a hatékonyságát tovább növeli. E változtatás azonban nem terjed ki az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolás kiállítására, amely továbbra is évente egyszer, a személyi jövedelemadó bevalláshoz kapcsolódóan papír alapú igazolás formájában valósulna meg. A közszférára vonatkozó jogállási törvényekben a jogalap nélkül kifizetett illetményre és munkabérre vonatkozó munkáltatói igény érvényesítésének módjára vonatkozó szabályozás jelenleg következetlen. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján arra az előlegre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, így azt a munkáltató közvetlenül levonhatja a munkabérből. Eltérő szabály hiányában e rendelkezés alkalmazandó a közalkalmazottak esetén is. A közszolgálati jogviszonyban, a rendvédelmi szervek hivatásos állománya tagjainak hivatásos szolgálati jogviszonyában és a honvédek szolgálati viszonyában állók esetében ugyanakkor a jogalap nélkül kifizetett illetmény csak írásbeli fizetési felszólítás alapján követlehető vissza. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény emellett a fizetési meghagyás kibocsátását is lehetővé tette. Annak érdekében, hogy a KIRA alkalmazása egységes legyen, szükséges a jogállási törvényekben e rendelkezések összhangjának megteremtése is, amely módosítás szintén nem tárgya a jelenlegi előterjesztésnek, az külön előterjesztés részét fogja képezni. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztés az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosítására tesz javaslatot. 2.2. Egyéb intézkedés Az előterjesztés nem irányul egyéb intézkedés megtételére. 2.3. Alternatívák Az előterjesztésnek nincsenek alternatívái. 3. Előzmények, kapcsolódások A Kormány az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2011–2013. évi akciótervének és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program 2009–2010. évi akciótervének módosításáról szóló 1247/2011. (VII. 18.) Korm. határozatával kiemelt projektként nevesítette a KIRA-t kialakító projektet. A KIRA program fejlesztése most a végső szakaszba ért, a program készen áll az indulásra. 4. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztésnek nincsen európai uniós vonatkozása, előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. Az előterjesztés az EUMSZ 107. cikke szerinti állami támogatást nem tartalmaz. 5. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés szerinti kormányrendelet tervezetét az Országgyűlés nem tárgyalja. 6. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés tárgyában társadalmi egyeztetésre nem került sor. 7
7. Vitás kérdések – 8. Hatásvizsgálati lap Az előterjesztéshez a hatásvizsgálati lap nem került csatolásra. 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató
igen/nem
Tárcaközlemény
igen/nem
Tárca által szervezett sajtótájékoztató
igen/nem
3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az előterjesztő nyilatkozó:
részéről
[név], [beosztás]; tel.: [+36-x-xxx], e-mail: [
[email protected]];
4. Részletes kommunikációs terv: (A tájékoztatási célú szakmai és lakossági programok kifejtését tartalmazó kommunikációs terv. Célcsoport, fő üzenet, esetleges támadása az előterjesztésnek, tervezett időtartam, eszközrendszer és anyagi ráfordítás.) Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést elfogadni szíveskedjen. Budapest, 2015. augusztus „
” Varga Mihály miniszter
8
H A T Á R O Z A T I
J A V A S L A T
A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes kormányrendeleteknek a központosított illetményszámfejtés kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló kormány-előterjesztést és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeletéként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.
9
1. melléklet az NGM/.../2015. számú kormány-előterjesztéshez
A Kormány .../2015. (...) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a központosított illetményszámfejtés kiterjesztésével összefüggő módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 35. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja. 1. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 1. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 62/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A foglalkoztató által megküldött levonást, letiltást, közvetlen bírósági felhívást a Kincstár a számfejtésben érvényesíti, vagy ha a levonás, letiltás, közvetlen bírósági felhívás érvényesítése akadályba ütközik, erről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót. Ha a levonás, letiltás, közvetlen bírósági felhívás dokumentumait közvetlenül a Kincstár kapja meg, a levonásról, letiltásról, közvetlen bírósági felhívásról haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót és azokat az okiratban foglaltak alapján érvényesíti.” 2. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 62/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „62/B. § (1) Az illetményszámfejtő programban a foglalkoztató egyedi adatrögzítés vagy a Kincstár által meghatározott tartalom és struktúra szerinti csoportos adatátadás útján rögzíti a) a biztosítotti bejelentéshez és az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentéséhez szükséges adatokat, b) a foglalkoztatott alkalmazási okiratainak adatait, azok adatváltozásait és ehhez kapcsolódóan a személyi jövedelemadó és a járulékfizetési kötelezettség megállapítására, valamint foglalkoztatási jogviszony esetén a korábbi jogviszonyra vonatkozó adatokat, c) a számfejtéshez szükséges, alakilag, tartalmilag jogszabálynak megfelelően kitöltött okmányok, bizonylatok adatait és mindezek adatváltozásait, d) a jogviszony megszűnése esetén a jogviszony megszűnéséhez vagy megszüntetéséhez, az okirat előállításához és a kapcsolódó elszámoláshoz szükséges adatokat, e) az olyan levonásokat, amelyek jogosultja a foglalkoztató. (2) A foglalkoztató 10
a) a foglalkoztatott munkából való távolmaradását a számfejtést befolyásoló munkaidő nyilvántartás vezetéséhez kötődően, b) a mozgóbért annak felmerülésekor az illetményszámfejtő programban rögzíti úgy, hogy az annak a hónapnak a számfejtése keretében figyelembe vehető legyen, amely hónapra tekintettel a személyi juttatás kifizetésre kerül (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: tárgyhavi számfejtés.) (3) Ha a személyi juttatás tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt a korábbi számfejtés módosítása szükséges, ennek tényéről legkésőbb a 62/C. § (1) bekezdése szerinti következő havi számfejtés időpontjáig a foglalkoztató tájékoztatja a foglalkoztatottat. A különbözetet legkésőbb a tárgyhót követő hónap személyi juttatásaival egyidejűleg kell számfejteni. (4) Jogalap nélküli kifizetés esetén a levonásról – ha az más módon nem térült meg – a foglalkoztató írásban tájékoztatja a Kincstárt. A levonást a Kincstár érvényesíti. (5) A foglalkoztató az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti, a foglalkoztatottak bejelentésével kapcsolatos kötelezettségét és az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, a személyi juttatásokat terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségét és azok önellenőrzését a Kincstár útján teljesíti.” 3. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 62/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kötelezettségét a kifizető oly módon teljesíti, hogy az átutalására vonatkozó – a fizetési számlája terhére teljesítendő, az illetményszámfejtő programban előkészített – csoportos átutalási megbízást benyújtja a Kincstárnak, illetve a fizetési számláját vezető hitelintézetnek. E rendelkezéstől a központi költségvetési szerv foglalkoztató kivételével a Kincstárral kötött megállapodás eltérően rendelkezhet.” 4. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 62/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Kincstár a személyi juttatások, az adók és a járulékok felhasználásáról az államháztartási számviteli kormányrendelet számviteli elszámolásainak megfelelően könyvelési értesítőt készít, amelyet a tárgyhónapot követő hónap ötödik munkanapjáig, a 62/C. § (3) bekezdése szerinti esetben a számfejtés napi zárását követő munkanapon a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja.” 5. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 62/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „62/G. § (1) A Kincstár a jogviszony megszüntetésére, illetve megszűnésének megállapítására vonatkozó foglalkoztatói intézkedés alapján végelszámolást készít és kiállítja a foglalkoztatotti jogviszonyra vonatkozóan jogszabályban előírt igazolásokat. (2) A Kincstár a végelszámolást és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványt és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti jövedelemigazolást papír alapon küldi meg a foglalkoztatónak.”
11
6. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 62/H. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Kincstár az általa készített, az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolást és az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján elkészített elszámolást a jogszabályban meghatározott határnapot megelőző öt munkanappal megelőzően átadja a foglalkoztatónak.” 7. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 115/F. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az ellenőrzési jelentés alapján az ellenőrzött szerv vezetője a végrehajtásért felelős személyeket kijelölő és a végrehajtás határidejét feltüntető intézkedési tervet készít. Az ellenőrzött szerv vezetője az intézkedési terv szerinti intézkedéseket köteles az abban meghatározott határidőre végrehajtani és arról a vizsgálatvezetőt írásban tájékoztatni.” 8. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 181/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A mozgóbér számfejtésére és a helyi önkormányzat foglalkoztató esetében az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettség teljesítésére 2015. december 31-éig az e rendeletnek a 2015. október 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.” 9. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 181/B. §-sal egészül ki: „181/B. § (1) A Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, a Kincstár, valamint a heves megyei székhelyű helyi önkormányzatok, társulások és az általuk irányított költségvetési szervek esetében a 62– 62/I. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni: a) a 62/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti okiratot nem kell megküldeni a Kincstár részére, b) a 62/B. § (1) bekezdése szerinti megállapodás nem köthető, c) a fizetési jegyzéken szereplő adatok jogszerűségének ellenőrzésére a foglalkoztató nem köteles, d) a 62/E. § (1) bekezdése szerinti könyvelési értesítőt a tárgyhavi számfejtés esetében a számfejtés zárását követő hónap ötödik munkanapjáig, a 62/C. § (3) bekezdése szerinti esetben a számfejtés napi zárást követő munkanapon küldi meg a foglalkoztatónak e) a Kincstár a 62/G. § (1) bekezdés b), c), e) és f) pontja szerinti kötelezettségét elektronikus úton teljesíti, f) a számfejtés során nem kell alkalmazni a 62/A. § (3), (5) és (6) bekezdését, valamint a 62/B. § (2)–(5) bekezdését, h) az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolást a helyi önkormányzat és a társulása esetében – a munkáltató megbízásából – a Kincstár írja alá. (2) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatók a foglalkoztatott munkából való távolmaradását a számfejtést befolyásoló munkaidő nyilvántartás vezetéséhez kötődően az illetményszámfejtő programban rögzítik úgy, hogy az annak a hónapnak a számfejtése
12
keretében figyelembe vehető legyen, amely hónapra tekintettel a személyi juttatás kifizetésre kerül. (3) Ha a személyi juttatás tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt a korábbi számfejtés módosítása szükséges, ennek tényéről az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatók legkésőbb a 62/C. § (1) bekezdése szerinti következő havi számfejtés időpontjáig tájékoztatják a foglalkoztatottat. A különbözetet legkésőbb a tárgyhót követő hónap személyi juttatásaival egyidejűleg kell számfejteni. (4) Az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatók a mozgóbért annak felmerülésekor állapítják meg és az illetményszámfejtő programban a számfejtést befolyásoló munkaidő nyilvántartás vezetéséhez kapcsolódóan úgy rögzítik, hogy az a tárgyhavi számfejtés keretében figyelembe vehető legyen.” 10. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. 1. § 3. pontjában a „költségvetési szerv” szövegrész helyébe a „jogi személy” szöveg, 2. 5. § (4) bekezdésében az „a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is.” szövegrész helyébe az „az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát is. Az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát nem kell aláírni, azon a Kincstár igazolja, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt változata megfelel az alapító okirat módosítások szerinti tartalmának.” szöveg, 3. 13. § (1) bekezdés g) pontjában a „helyettesítés rendjét” szövegrész helyébe a „helyettesítés rendjét (ideértve – a költségvetési szerv vezetőjének és gazdasági vezetőjének akadályoztatása esetén vagy ha a tisztség ideiglenesen nincs betöltve – az általános helyettesítés rendjét)” szöveg, 4. 54. § (6) bekezdésében a „mindaddig nem” szövegrész helyébe a „nem” szöveg, az „a 61. § (9) bekezdése szerinti egyeztetés nem történt meg” szövegrész helyébe az „az intézkedés 61/A. § (5) bekezdése szerinti jóváhagyására nem került sor” szöveg, 5. 62. § (1) bekezdés c) pontjában a „31. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „az Art. 31. § (2) bekezdése” szöveg, 6. 62. § (1) bekezdés d) pontjában a „levonások, letiltások” szövegrész helyébe a „levonások, letiltások, közvetlen bírósági felhívások” szöveg, 7. 62. § (1) bekezdés f) pontjában a „teljesítése,” szövegrész helyébe a „teljesítése és” szöveg, 8. 62/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „foglalkoztatott” szövegrész helyébe a „vele foglalkoztatási jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók (a továbbiakban: foglalkoztatott)” szöveg, 9. 62/A. § (2) bekezdés e) pontjában a „letiltások, levonások” szövegrész helyébe a „levonások, letiltások, közvetlen bírósági felhívások” szöveg, 10. 62/C. § (1) bekezdésében az „a társadalombiztosítási pénzbeli ellátások” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások, a baleseti
13
táppénz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának” szöveg, a „szolgáltatott” szövegrész helyébe a „rögzített” szöveg, 11. 62/D. § (1) bekezdés a) pontjában az „adattartalmú rovatonként” szövegrész helyébe az „adattartalmú, rovatonként” szöveg, 12. 62/D. § (1) bekezdésében a „harmadik” szövegrész helyébe a „második” szöveg, 13. 62/D. § (1) bekezdésében az „és – a helyi önkormányzat és a társulás esetében – az irányító szervnek” szövegrész helyébe az „és – az államháztartás önkormányzati alrendszerében – a kifizetést végrehajtó szervnek is (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kifizető)” szöveg, 14. 62/D. § (2) bekezdésében a „foglalkoztató” szövegrész helyébe a „kifizető” szöveg, 15. 62/I. § (1) bekezdésében a „statisztikai és a központosított illetményszámfejtést érintő” szövegrész helyébe a „központosított illetményszámfejtést érintő statisztikai és” szöveg, 16. 62/H. § (2) bekezdés a) pontjában a „foglalkoztatottak jövedelemigazolását” szövegrész helyébe a „foglalkoztatottaknak az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolását” szöveg, 17. 62/H. § (3) bekezdésében az „elkészített jövedelemigazolást, járulékigazolást” szövegrész helyébe az „elkészített, az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolást” szöveg, az „A jövedelemigazolást, járulékigazolást” szövegrész helyébe az „Az Art. 46. § (1) bekezdése szerinti összesített igazolást” szöveg, 18. 115/E. §-ában a „115/D. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „115/D. §ában” szöveg, 19. 123. § (7) bekezdésében a „d)” szövegrész helyébe az „e)” szöveg, 20. 167/C. § (1) bekezdés d) pontjában az „egységes szerkezetű alapító okirat” szövegrész helyébe az „alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt változata” szöveg, 21. 167/C. § (5) bekezdésében a „belül” szövegrész helyébe a „belül, az (1)–(4) bekezdésben meghatározott dokumentumok egy példányának csatolásával” szöveg, 22. 167/E. § (2) bekezdés a) pontjában az „az alapító okirat módosítását tartalmazó okirat (módosító okirat), valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat,” szövegrész helyébe az „a módosító okirat és az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt változata” szöveg, 23. 167/J. § (2) bekezdés 9. pontjában a „módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata vagy” szövegrész helyébe az „alapító okirata, módosító okirata és az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változata, továbbá” szöveg, 24. 167/K. § (2) bekezdésében az „az alapító okirat módosításáról és az egységes szerkezetű alapító okiratáról, valamint” szövegrész helyébe a „módosító okiratáról, az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt változatáról és” szöveg lép. 11. § 14
(1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. 13. § bekezdés b) pontjában a „– ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának –” szövegrész, 2. 62/C. § (1) és (2) bekezdésében a „ , letiltásokat” szövegrész, 3. 62/D. § (3) bekezdésében az „a foglalkoztató a (2) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során hibát, eltérést tapasztal, vagy” szövegrész, 4. 62/D. § (5) bekezdésében a „ , letiltást” szövegrész, 5. 62/F. §-ában az „a központosított illetmény-számfejtési foglalkoztatók vonatkozásában” szövegrész,
körbe
tartozó
6. 62/G. § (1) bekezdés c) pontjában az „és adatlapot” szövegrész, 7. 115/F. § (2) bekezdés e) pontjában az „ennek keretében a kincstári ellenőrzés során a 115/D. § (1) bekezdés d) pontja szerinti javaslatokat, megtett intézkedéseket vagy azok elmulasztásának okát” szövegrész. (2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. 62/A. § (2) bekezdés a) és f) pontja, 2. 62/A. § (4)–(6) bekezdése, 3. 62/D. § (2) bekezdés a) pontja, 4. 87. § (3) bekezdése, 5. 181/A. §-a, 6. 181/B. §-a. 2. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosítása 12. § A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében a „kell igazolni.” szövegrész helyébe a „kell igazolni. A kórházi kezelés, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a keresőképtelenség igazolására az (1) bekezdést kell alkalmazni.” szöveg lép. 3. Hatályba léptető rendelkezések 13. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2015. szeptember 1jén lép hatályba. (2) A 2. §–6. §, a 8. §, a 10. § 13. és 14. pontja, a 11. § (1) bekezdés 3. pontja és (2) bekezdés 1–3. és 6. pontja 2015. november 1-jén lép hatályba.
15
(3) A 11. § (2) bekezdés 5. pontja 2016. január 1-jén lép hatályba.
16
