Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1

Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért az előterjesztés jelen formájában nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A dokumentum célja a társadalmi egyeztetés elindítása és a jogalkotási folyamat átláthatóvá tétele, amelynek alapján, illetve eredményeként a mellékelt tervezet valamennyi tartalmi és formai eleme módosulhat! A tervezet előterjesztője


Melléklet az XX-MIKFO/238/2013. számú tervezethez A közigazgatási és igazságügyi miniszter …/2013. (…..) KIM rendelete egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 11. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 30. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 12. § tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § p) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az 1-10. §, valamint a 12. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet módosítása 1. § A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Végrehajtási ügyértékként a végrehajtható okirat végrehajtóhoz történő érkezésének napján fennálló összeget kell figyelembe venni, a főköveteléshez társuló járulékok időközbeni változásától függetlenül.” 2. § Az R. 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:


„(6) Munkadíjként az (1) bekezdésben foglalt összeg 50%-a illeti meg a végrehajtót a) a kizárólag zálogjog érvényesítésére irányuló végrehajtási ügyben – kivéve a 20/B. §-ban foglalt ügyeket –, b) az egyetemlegesen kötelezett adósok ellen egyidejűleg kért, ugyanazon végrehajtó által foganatosított végrehajtási ügyekben, valamint az egyetemlegesen felelős adóstárs elleni, a Vht. 32. § (3) bekezdése alapján foganatosított végrehajtási ügyben.” 3. § Az R. a következő 11/B. §-sal egészül ki: „11/B. § A végrehajtási ügyértékhez igazodó munkadíjon felül a végrehajtót a hivatali helyiségén kívüli, de a székhelyén tartott helyszíni eljárás lefolytatása esetén – kivéve a 20/B. §-ban foglalt ügyeket – ügyenként 6000 Ft összegű munkadíj illeti meg.” 4. § Az R. 16. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Ha a végrehajtási eljárás szünetelését követően az eljárás a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) 16. §-a alapján folytatódik, a végrehajtót költségátalány ismételten nem illeti meg.” 5. § (1) Az R. IV. fejezetének „AZ ELJÁRÁS KEZDETÉN MEGFIZETENDŐ KÖLTSÉG” címe helyébe az „A VÉGREHAJTÓI DÍJ ELŐLEGEZÉSE” cím lép. (2) Az R. a 17. §-t megelőzően kiegészül az „Az eljárás kezdetén megfizetendő költség” alcímmel. 6. § Az R. a 17. §-t követően a következő alcímmel, valamint 17/A. és 17/B. §-sal egészül ki: „Költségelőlegezés az eljárás folyamán és az eljárás befejezésekor 17/A. § (1) A várható készkiadások 17. § szerinti megfizetését követően további készkiadás előlegezésére az eljárás folyamán – annak felmerülésekor – akkor kerülhet sor, ha azt a Vht. kifejezetten előírja vagy a nem előlegezett költségek összege az 5000 Ft-ot meghaladja. (2) A költségfelhívásra szolgáló jegyzőkönyv elkészítésére és kiadására megfelelően alkalmazni kell a 17. § (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.


17/B. § Ha a) a végrehajtás érdemi befejezéséig vagy a meghatározott cselekmény foganatosítását követően a végrehajtót megillető díjak, vagy b) lefoglalható vagyontárgy hiányában, illetve értékesítésének sikertelensége miatt szünetelő eljárás során az 1. § (2) bekezdés szerint a végrehajtást kérő által előlegezendő költségtérítés és munkadíj összege nem térült meg, az előlegezendő költségnek a 17. § és a 17/A. § szerint korábban már megfizetett összegeket követően fennmaradt részét az előlegezésre köteles végrehajtást kérőnek az eljárás befejezésekor készített díjjegyzék alapján kell megfizetnie a végrehajtó részére.” 7. § (1) Az R. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az államháztartás alrendszereibe tartozó adós ügyében a behajtási jutalék a behajtott összeg 1%-a.” (2) Az R. 19. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki: „(4) A lefoglalt és a NET tv. alapján a Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt ingatlan vételárának a végrehajtást kérő részére történő kifizetéséből és a pénzügyi intézmény erre tekintettel történő tartozás elengedéséből eredő követelés csökkenés, valamint a fennmaradó vételár hányad NET tv. 21. § (1) bekezdése szerint a végrehajtó részére történő kifizetése e § alkalmazása szempontjából nem minősül behajtásnak, ezen összeg tekintetében behajtási jutalék nem számítható fel. (5) Ha a behajtott összeg a NET tv. szerinti hiteladósnak vagy zálogkötelezettnek minősülő adós azon, beköltözhető állapotban értékesített és önkéntesen a vevő birtokába bocsátott ingatlanának árverési, árverésen kívüli eladási vagy átvételi árából származik, amely a Vht. 147. § (3) bekezdése szerinti lakóingatlannak minősül és kikiáltási ára – árverésen kívüli eladása esetén a vételára – budapesti és megyei jogú városban fekvő ingatlan esetében a 20 millió Ft-ot, egyéb településen fekvő ingatlan esetében pedig a 15 millió Ft-ot nem haladta meg, az arra az (1) és (2) bekezdés szerint felszámítható jutalék a behajtott összeg 3%-a.” 8. § Az R. 21. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) A végrehajtás során befolyt összeget a következő sorrendben kell az adott ügyben felmerült végrehajtási költségekre elszámolni: a) költségkedvezmény folytán le nem rótt illeték, b) költségkedvezmény folytán az állam által előlegezett költség, c) rendőri közreműködéssel felmerült költség,


d) költségelőlegezéssel nem fedezett, végrehajtót megillető készkiadás, költségátalány és munkadíj, e) általános költségátalány, f) végrehajtást kérő részére behajtandó végrehajtási költség, g) behajtási jutalék. (6) A díjjegyzékben (részdíjjegyzékben) fel kell tüntetni a következő adatokat: a) a végrehajtási ügynek a végrehajtói jegyzőkönyvben, illetve a végrehajtó írásbeli intézkedésében feltüntetendő általános adatait, b) a végrehajtó adószámát, c) a végrehajtási ügyértéket, d) a végrehajtás során befolyt, a behajtási jutalék számításának alapját képező összeget, e) az eljárás kezdetén és folyamán előlegezett végrehajtói díjat (munkadíj, költségátalány és készkiadás szerinti részletezésben), f) a felszámított végrehajtói díj összegét (a (4) bekezdés szerinti költségek szerinti, a készkiadásokat pedig a különböző jogcímen felmerült készkiadások szerinti részletezésben), g) a végrehajtás során befolyt összeggel nem fedezett, a 17/B. § szerint megfizetendő végrehajtói díj összegét (munkadíj, költségátalány és készkiadás szerinti részletezésben), h) tájékoztatást arról, hogy a g) pont szerinti költséget a végrehajtást kérőnek – költségmentesség, költségfeljegyzési jog esetén a bírósági gazdasági hivatalnak – a díjjegyzék kézhezvételétől számított, az abban megállapított határidőben kell megfizetni a végrehajtó részére, valamint tájékoztatást a megfizetés módjáról (átutalás esetén az arra szolgáló fizetési számla száma, számlavezető pénzforgalmi szolgáltató neve, az átutalási megbízáson feltüntetendő közlemény tartalmi elemei), i) tájékoztatást a díjjegyzékben foglalt díjfelszámítással szembeni végrehajtási kifogás előterjesztésének lehetőségéről és módjáról.” 9. § Az R. a következő 24/A. §-sal egészül ki: „24/A. § (1) E rendeletnek a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet módosításáról szóló …/2013. (….) KIM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a Módr. hatályba lépésének időpontjában folyamatban lévő eljárásokban a Módr. hatályba lépését követően tett, díjfizetési felhívásra, díjjegyzék elkészítésére irányuló végrehajtói intézkedés során kell alkalmazni. (2) E rendeletnek a Módr.-rel megállapított 8. § (6) bekezdését a Módr. hatályba lépését követően a végrehajtóhoz érkezett ügyekben kell alkalmazni. (3) A Módr. hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben a Módr. hatályba lépését megelőző legutolsó részdíjjegyzékben vagy díjjegyzékben, míg a Módr. hatályba lépése után újrainduló ügyekben a Módr. hatályba lépése előtt készített legutolsó díjjegyzékben szereplő


ügyértéket kell alapul venni e rendelet 7. § (1) bekezdésének a Módr.-rel megállapított rendelkezése szempontjából.” 10. § Az R. a) 16. § (1) bekezdésében az „a végrehajtót” szövegrész helyébe az „a végrehajtót – a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel –” szöveg, b) 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „de” szövegrész helyébe a „de összesen” szöveg, c) 17. § (2) bekezdésében a „bekezdése alapján” szövegrész helyébe a „bekezdése, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 158. § (3) bekezdése alapján” szöveg, d) 17. § (7) bekezdésében a „haladéktalanul” szövegrész helyébe a „8 napon belül, soron kívüli ügyben 3 napon belül – kivéve, ha a végrehajtható okiratot a kiállítójának meg kell küldeni –” szöveg, e) 19. § (3) bekezdésében az „adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 32. §-ának (4) bekezdése szerinti, az adóhatóság visszatartási jogának gyakorlásából” szövegrész helyébe az „Art. 36/A. §-ának, 43. §-a (4) és (5) bekezdésének, 150/A. §-ának, valamint 151. §-ának alkalmazásából” szöveg lép. 2. A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet módosítása 11. § (1) A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép: „1/A. Az Alaptörvény egységes szerkezetének megjelölése a közzététel során 8/A. § Az Alaptörvény egységes szerkezetének megjelölése annak közzététele során – az alábbi sorrendben – magában foglalja a) a címet csillag jelöléssel, mely lábjegyzettel utal arra, hogy az egységes szerkezet a megjelölt napon hatályos szöveget tartalmazza, valamint sortöréssel elválasztva b) zárójelben az Alaptörvény kihirdetésének ba) évét arab számmal, bb) hónapját betűvel kiírva és bc) napját arab számmal.”


(2) A Kr. a) 7. § (3) bekezdésében a „http://feltoltes.magyarkozlony.hu” szövegrész helyébe a „https://feltoltes.magyarkozlony.hu” szöveg, b) 1. melléklet 1. pont a) alpontjában az „és annak módosításai,” szövegrész helyébe az „és annak módosításai, valamint az Alaptörvény egységes szerkezete,” szöveg lép. (3) Hatályát veszti a Kr. 5. § harmadik mondata. 3. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó értesítési szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és megfizetésének szabályairól szóló 55/2012. (XII. 28.) KIM rendelet módosítása 12. § Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó értesítési szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és megfizetésének szabályairól szóló 55/2012. (XII. 28.) KIM rendelet 1. § (3) bekezdésében a „naptári” szövegrész. 4. Hatályba lépés 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.


Szakmai indokolás I. A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet módosítása A tervezet célja kettős: a gyakorlatban felmerült jogértelmezési problémák rendezése, valamint a díjazás racionalizálása. A) A tervezet az ügyek között több szempont szerint differenciálva állapít meg a hatályos szabályokban foglaltaktól eltérő díjtételeket annak érdekében, hogy azok az egyes ügyek adminisztratív terheihez jobban igazodjanak. Ennek egyik eleme a tipikusan magánszemélyekkel szembeni követelés-érvényesítés költségeinek racionálisabb elosztása; az érintett ügyek részben a zálogfedezetek érvényesítését ölelik fel, illetve a lakáshitel-tartozások behajtását (döntő hányadban ezekben kerül sor az adós egyetlen lakását szolgáló lakóingatlanának árverezésére). 1. A végrehajtói munkadíj és költségátalány az ügy értékéhez arányosított, egy degresszív %os skála szerint alakul. A munkadíj általános mértéke eszerint 4-0,5%, azokban az ügyekben pedig, ahol csak jövedelem, járandóság vagy számlapénz végrehajtását kérik: 0,5%; csökkentett díjazás szerint érvényesül továbbá az ún. zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányuló eljárásban. A kedvezményes munkadíj-számítás alá eső ügyek körét tovább bővíti a tervezet: néhány olyan ügycsoportban, amelyekben a végrehajtás menete eltér az általános eljárási rendtől (attól jellemzően egyszerűbb), kedvezményes – az általános mértékű munkadíjhoz és ennek felét kitevő költségátalányhoz képest – csökkentett: 50%-os mértékű munkadíjat és költségátalányt állapít meg. Az egyik ilyen ügycsoport a zálogjog érvényesítése, amelynek során nem a fokozatosság elvének betartásával kell az adós valamennyi vagyonára végrehajtást vezetni, hanem az eljárás célzottan a zálogtárgy értékesítésére irányul. (Hasonló csökkentett díjazás érvényesül már a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésénél is - Vht. 204/B-204/H. §). Az érintett ügyek azok, amelyek zálogszerződés záradékolásával indulnak, vagy amelyekben a zálogjogosult bekapcsolódik egy másik végrehajtási eljárásba; ezek az eljárások kifejezetten a zálogtárgyból való kielégítésre irányulnak. Ezekben az ügyekben felére csökkenti a tervezet a munkadíjat és ennek folytán a költségátalányt. A másik ügycsoport az, amikor egyetemleges adóstársak ellen indul végrehajtás és az eljárást ugyanazon végrehajtó foganatosítja. Erre sor kerülhet olyan módon, hogy egyidejűleg kérik a végrehajtást az adósok ellen és az – vagy az adósok lakóhelye vagy vagyonuk fekvése miatt – ugyanaz a végrehajtó illetékes az eljárás lefolytatására, vagy pedig ha ettől eltekintve is él a végrehajtást kérő azzal a 2012-ben bevezetett illetékességi szabály adta lehetőséggel, hogy az egyik adóstárs ügyében eljáró végrehajtóhoz kérje utóbb az újabb végrehajtható okirat továbbítását is. Az egyetemlegesen felelős adóstársak ellen ezekben az esetekben is külön végrehajtási eljárások indulnak, az egyes adósok vagyonára adott esetben más és más intézkedéseket kell foganatosítani, de az ügyek egy jelentős hányadában ezek az adósok egy helyen laknak, közös a vagyonuk, amely ésszerűbb eljárás tesz lehetővé, másrészt megtakarítható az adóstárs ügyében eljáró másik végrehajtóval történő folyamatos együttműködés adminisztratív terhe. A végrehajtóhoz utóbb érkezett, egyetemleges adóstárs


elleni végrehajtási ügyben szintén 50%-os mértékű munkadíj és költségátalány felszámítását írja elő a tervezet. (A készkiadások – a különböző eljárási cselekmények költségei kivételével – értelemszerűen egyszeresen számíthatók fel ilyen ügyekben, s a behajtási jutalék is csak az egyes adóstárstól ténylegesen behajtott összeghez igazodik.) Az ügyérték szerinti munkadíj funkciója elsődlegesen nem az, hogy az egyedi ügy munkaigényességét, adminisztratív terheit tükrözze, néhány kiegészítő mechanizmus létezik azonban arra, hogy az ügyben kifejtett – alapesetben nem jellemző – többletmunka díjazásra kerüljön. Ilyen például a székhelyen kívül végzett helyszíni eljárási cselekmény, melyet a ráfordított idő (bruttó 4000 Ft/óra) szerint rendel díjazni a rendelet. Tekintettel arra, hogy a székhelyen, de az irodán kívül lefolytatott eljárási cselekmény ugyanúgy költségeket generál és munkavégzést igényel, mint a székhelyen kívüli eljárás, ezért a tervezet ilyen helyszíni eljárási cselekmény végzéséhez is társít plusz munkadíjat ügyenként 6000 Ft összegben. A végrehajtási eljárást a jogalkotó az elmúlt évtizedekben jelentősen modernizálta, a helyszíni eljárásokat egyre inkább felváltották az írásbeli intézkedések, illetve az elektronikus ügyintézés. Mára a helyszíni eljárás már jóval kisebb arányt képez az intézkedések között, a tervezet szerinti módosítás ezért azon ügyek esetében, ahol helyszíni eljárás az ügy jellegénél fogva nem szükséges, vagy nem kell az eljárás akadályozása miatt helyszíni cselekményt végezni, nem okoz költség-növekedést. 2. A tervezet az érintett ügyekre eső végrehajtási költség csökkentésével kívánja elősegíteni azt, hogy a lefoglalt ingatlanok Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (a továbbiakban: NET) részére vételre történő felajánlása a követelésüket a NET által megfizetett vételárból és ezzel együtt tett tartozáselengedő nyilatkozat folytán rendező hitelezők számára kevesebb költséggel járjon. Ennek érdekében a tervezet kimondja, hogy a NET által fizetett vételár és tartozáselengedő nyilatkozat folytán történő követelés-csökkenés nem minősül a jutalék felszámítása szempontjából behajtásnak és erre jutalék nem számítható fel. A szabály kiterjed arra az esetre is, ha a NET követelés-rendező eljárást követően megmaradó vételár-részlet a végrehajtási eljárás folytatása érdekében kerül kifizetésre a végrehajtó részére. Ha pedig a NET általi vásárlásra nem kerül sor, vagy ettől függetlenül folytatódik a végrehajtási eljárás (pl. olyan végrehajtást kérők ügyeiben, akik a NET által kifizetett vételárból nem részesülnek), a tervezet az újabb költségátalány-fizetési kötelezettséget kizárja. 3. A végrehajtói díjazás az elvégzett munkáért – annak eredményességétől függetlenül járó – kisebb mértékű munkadíjból és a behajtási hatékonysággal arányos, nagyobb mértékű behajtási jutalékból áll; ezen utóbbi tételeit két területen strukturálja át a tervezet. Az egyik beavatkozási terület azokat a végrehajtási ügyeket érinti, amelyekben a hiteladós egyetlen lakóingatlanának vételárából adódik a követelés megtérülése és ez a lakóingatlan értékét tekintve azonos kategóriába esik, mint az egyébként a NET által megvásárolható ingatlanok [T/10402. számú törvényjavaslat 4. § (3) bekezdés]. Ez esetben ugyanis alapvető társadalompolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy az adós a lehető legkevesebb vagyon-vesztést szenvedje el, és kisebb összeg kerüljön behajtási jutalékra elszámolásra és így több legyen fordítható az adóssal szembeni egyéb követelésre – például a végrehajtást kérő költségeire, illetve magára a tartozásra. A tervezet a felszámítható jutalékot az ilyen ingatlanok vételárából eredő behajtás esetében 3%-ban rögzíti.


A másik beavatkozási terület az államháztartás alrendszereibe tartozó adósok – az államháztartásról szóló törvény 3. §-a alapján az állam, költségvetési szervek stb. – ügyeit jelenti, melyekben a tervezet a behajtási jutalékot 1%-ban rögzíti. Ezen ügyek specialitását a többi ügyhöz képest az adja, hogy az adós tartozásának fedezetét nemcsak az aktuálisan rendelkezésére álló, végrehajtás alá vonható vagyona képezi, hanem – a Polgári Törvénykönyv rendelkezése folytán és különböző költségvetés-technikai mechanizmusokon keresztül – a költségvetés egésze. Az is jelentős eltérés, hogy ebben a szektorban kevéssé jellemző az egyes (pl. ingó) vagyontárgyakra vezetett végrehajtási cselekményekkel történő behajtás, ehelyett döntően számlapénz áll a költségvetési szervek rendelkezésére tartozásaik kiegyenlítésére. Az e körbe tartozó adósok pénzügyi ellátására vonatkozó államháztartási rendelkezések érvényesülése összességében azzal jár, hogy az ilyen adósok ügyeiben a tartozás megtérülését nem szimplán a magánjog rendszere biztosítja (a vagyoni felelősség teljessége), hanem a költségvetési gazdálkodás szabályai is. Az adós szerv vezetőjének, az e szervet irányító szerv vezetőjének, illetve végső soron az adott fejezetgazdának ugyanis jogszabályban foglalt feladata az adós kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges források biztosítása. Ilyen jogszabályi környezetben ezért jellemzően nem is kerül sor végrehajtásra, másrészt a tartozások a végrehajtási szakban is jóval nagyobb arányban térülnek meg, s így a behajtási jutalék a csökkentett %-a mellett is képes funkciójának betöltésére. B) A gyakorlatban több, a rendeletben foglalt szabály alkalmazásával kapcsolatban merültek fel értelmezési problémák; a tervezet ezeket a rendelkezéseket a jogalkalmazás egységesítése érdekében pontosítja. 1. A végrehajtói munkadíj alapja az ún. végrehajtási ügyérték, amely a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelés, járulék és költségek együttes összege (erre folyik a végrehajtás); a gyakorlatban problémát jelent az ügyérték – természetéből adódó – változása, jellemzően a kamatok emelkedése. A tervezet a rendelet 1. §-ának kiegészítésével az ügyértéket a végrehajtható okirat végrehajtóhoz érkezésének időpontjában „rögzíti”, az így nem változik folyamatosan az ügyérték változását (növekedését) követve. Ez adminisztratív megtakarítást eredményez, mivel nem kell a díjszámítás alapját folyamatosan újraszámolni, a felek számára is követhetőbbé, átláthatóbbá teszi a költségeket, továbbá az időmúlással bekövetkező kamatnövekedés nem növeli az eljárási költséget. 2. A tervezet egyértelművé teszi, hogy az eljárás kezdetén megfizetendő költségrészekre az R. 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott összeg (minimum és maximum érték) a két elemből álló költségrész együttes – összeadott – összegét jelenti. 3. A végrehajtás foganatosításának megkezdése a költségek előlegezésének megtörténtétől függ, ezért szükséges, hogy annak érdekében mielőbb intézkedés történjen. A rendelet e tekintetben haladéktalan eljárást ír elő, de az egyértelmű, egységes jogalkalmazás és számonkérhetőség érdekében célszerű ennek fix végső határidőt szabni, melyet 8 napban, soron kívüli ügyben 3 napban határoz meg a tervezet. 4. A rendelet több helyen szabályoz adótartozások végrehajtására irányuló ügyekben érvényesülő speciális díjszabást. A tervezet egyrészt átvezeti az adójogszabályok módosulásából eredő változásokat (az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény helyett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényre hivatkozással), másrészt bővíti a hivatkozott esetek körét. Így például egyértelművé teszi a tervezet azt, hogy az adótartozás


Vht. 4. §-a szerinti behajtásával esik egy tekintet alá az, ha bírósági végrehajtásra azért kerül sor, mert az adóvégrehajtási eljárásba zálogjogosult kapcsolódott be és erre tekintettel veszi át a behajtást bírósági végrehajtó [rendelet 17. § (2) bekezdésének kiegészítése]. Kiegészíti a tervezet a rendelet 19. § (3) bekezdését is valamennyi olyan esettel, amikor az adótartozás annak okán csökken, hogy az adóhatóságnál az adózó számára rendelkezésre álló – más rendeltetésű – összegeket számolják el teljesítésre és ebből ered követelés-csökkenés (átvezetés, visszatartási jog gyakorlása stb.). 5. A rendelet 1. § (2) bekezdése szerint a végrehajtó költségtérítését (költségátalányt, készkiadását) és munkadíját a végrehajtást kérő előlegezi, ezeket az összegeket és a behajtási jutalékot pedig az adós viseli. Az előlegezés első lépésben a rendelet 17. §-a szerinti összeg eljárás kezdetén történő megfizetésével történik, ezt követően az eljárás során utóbb felmerülő készkiadások előlegezése jöhet szóba (pl. zárgondnok, szállítási költségek stb.) - sőt döntően ez utóbbi a jellemző, miközben erről a rendelet már kifejezett rendelkezéseket nem tartalmaz, csupán az eljárás végén történő költségfelszámítás szabályai utalnak a felmerülő készkiadásokra. Ezek a költségek – az eljárás többi költségével együtt – az adóst terhelik, tőle kerülnek behajtásra. Ha azonban az eljárás oly módon fejeződik be, hogy – bár minden, a jogszabály szerinti végrehajtói intézkedés megtételére sor került, tehát nincs „függő helyzet”, de – mégsincs lehetőség az adós vagyonából történő behajtásra, az előlegezési kötelezettség fennmarad a korábban meg nem fizetett költség-elemekre. A gyakorlatban kérdésessé vált, hogy ezen fennmaradt összegekre az 1. § (2) bekezdés szerinti előlegezési kötelezettség beálle az eljárás olyan esetben történő befejezése esetén, amikor objektív akadálya van további költségbehajtási tevékenységnek. A tervezet a törvényi szabályokkal összhangban egyértelművé teszi, hogy az előlegezési kötelezettség fennáll a behajtás befejezésekor, ez ugyanakkor természetesen nem változtat azon, hogy az előlegezett összegek behajtatására a végrehajtást kérőnek továbbra is joga van (amint az eljárás újraindul). Ez az előlegezési kötelezettség ugyanakkor csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor valamennyi, a jogszabály szerinti, behajtásra irányuló végrehajtói intézkedés megtételére sor került és többnek nincs helye: ezek az ügy érdemi befejezései, illetve a végrehajtás Vht. 52. § d) pontja (behajthatatlanság miatti) szünetelése. A tervezet – a fentiekre figyelemmel – a költségek előlegezése kapcsán egy részletes, a felmerült vitás kérdéseket rendező szabályozást ad. Egyértelművé teszi, hogy a költségelőlegezés az eljárás három szakaszában merülhet fel: az eljárás kezdetén (17. §), annak folyamatban léte alatt (17/A. §), illetve bizonyos esetekben annak befejezésekor (17/B. §). Az eljárás kezdetén megfizetendő költségek köre – tekintettel arra, hogy ekkor az eljárás menete még nem határozható meg – a várhatóan felmerülő költségeket jelentheti részben várhatóan felmerülő készkiadásokat, részben pedig a költségátalány rendeletben meghatározott hányadát. Az eljárás folyamán történő további költségelőlegezés ugyanakkor nem jelentheti kisebb jelentőségű adminisztratív cselekmények költségeinek előlegezését, ezért a tervezet a törvényben meghatározott költségek mellett 5000,- Ft-ban határozza meg azt az összeghatárt, amely felett az előlegezésre sor kerülhet. Az eljárás befejezésekor csak azon – az 1. § (2) bekezdés szerint előlegezendő – költségek megfizetése merülhet fel, melyeket behajtani nem sikerült, és amelyek a korábbi előlegekkel sem fedezettek; ilyen előlegezésre is csak akkor kerülhet azonban sor, ha már megtörtént minden olyan végrehajtási cselekmény, amely behajtásra irányult.


6. A végrehajtás során befolyt összegek elszámolásáról több jogszabály is rendelkezik: maga a Vht., amely a tartozások kiegyenlítése előtti elszámolást írja elő és a rendőri közreműködés költségtérítését is elhelyezi a végrehajtási költségek között, az általános költségátalány megfizetéséről szóló 8/2001. (III. 1.) IM rendelet, amely ez utóbbi költségelemet sorolja be a költségek körébe, illetve a költségmentességnek a bírósági eljárásban való alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet, amely a költségkedvezmények folytán feljegyzett állami illetékek és költségek abszolút prioritását írja elő. A tervezet a különböző jogszabályokban megjelenő rendelkezésekre figyelemmel ad összegző szabályt a költségek elszámolási sorrendjére, érvényesítve a központi költségvetést illető költségek elsőbbségét. Emellett részletes szabályokat is ad a tervezet arra, hogy a díjjegyzékben milyen adatokat kell feltüntetni annak érdekében, hogy az érintett felek számára követhető és átlátható legyen, hogy mi alapján történik a díjfelszámítás és ellenőrizhető legyen annak helyessége. II. A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet módosítása A Magyar Közlöny kiadásának megújítását célzó informatikai fejlesztések eredményeként változott az érintett hivatalos lapokba történő közzétételi kérelem elektronikus formában történő benyújtásának rendje. Ezt a változást a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 2012. decemberi módosítása jelenítette meg, mely 2013. április 1-jén lépett hatályba. A fejlesztés során ugyanakkor az a döntés született, hogy a kérelmek feltöltésének helyeként szolgáló internetes felület címe, a nagyobb biztonsági követelmények érvényesítése érdekében a védett „https://” elérhetőségre módosuljon, melyet a rendelet szövegén is szükséges átvezetni. Az informatikai fejlesztések eredményeként már nincs akadálya annak, hogy a www.magyarkozlony.hu honlapon nagyobb fájlméretű közlönyök is kiadásra kerüljenek, ezért indokolt hatályon kívül helyezni azt a közlönykiadás módjára vonatkozó rendelkezést, miszerint egy közlönyszám több részre bontva is megjelenhet. Figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény negyedik módosítása előírta, hogy az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét is közzé kell tenni a hivatalos lapban, ezért rendezni szükséges, hogy amennyiben a jövőben az Országgyűlés hasonló döntést hoz, akkor azt a Magyar Közlöny mely részében kell megjeleníteni. III. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó értesítési szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és megfizetésének szabályairól szóló 55/2012. (XII. 28.) KIM rendelet módosítása A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó értesítési szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és megfizetésének szabályairól szóló 55/2012. (XII. 28.) KIM rendelet a Magyary Egyszerűsítési Program keretében a lakcímbejelentéshez kapcsolódóan bevezetett


szolgáltatásokért fizetendő díjak mértékét és megfizetésének szabályait tartalmazza. A díj megfizetésével az ügyfél egy évnyi időtartamra kapja a hatóságtól azt a típusú értesítési szolgáltatást, amelyet kért és amelyért a díjat megfizette. A normaszöveg pontosítása annak érdekében szükséges, hogy a szolgáltatás igénylésének és a díj megfizetésének időpontjától függetlenül minden ügyfél egy év időtartamban kapja az általa igényelt szolgáltatást.

HATÁSVIZSGÁLATI XX-MIKFO/238/2013

Iktatószám: A hatásvizsgálat elkészítésére fordított idő:

LAP 2013.03.21

Dátum:

1 munkanap

Hatásvizsgálatba bevont személyek, szervezetek:

Kapcsolódó hatásvizsgálati lapok:

nincs

Vizsgált időtáv:

2012

A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet módosításáról Előterjesztő: szóló KIM rendelet

Előterjesztés címe:

Intézkedés megnevezése:

KIM-MIKFO

A végrehajtói díjszabással kapcsolatban a gyakorlatban felmerült jogértelmezési problémák rendezése, a díjazás racionalizálása érdekében KIM rendelet kiadása.

A hiteladósok segítésére irányuló kormányzati cékitűzések érvényre juttatása, az alapvető jogok biztosának a végrehajtói díjszabást érintő vizsgálatát követően a tárcának megküldött jelzései, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) képviselőivel Előterjesztés szükségessége: folytatott egyeztetések, valamint a tárca által a hivatkozott szabályozási terület felülvizsgálatának eredménye alapján indokolt a jelenleginél differenciáltabb, az egyes ügyek között több szempont szerint eltérő díjszabást lehetővé tevő, néhány esetben speciális rendelkezéseket beiktató, illetve a jogértelmezési anomáliákat feloldó szabályozás kialakítása. Következő módosítás várható dátuma:

2012.12.28

Utolsó módosítás dátuma:

nem előrejelezhető

Előzmények: Végrehajtás feltétételei

Az intézkedés alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak?

A végrehajtói díjszabást érintő rendeletmódosítás végrehajtása nem igényel a már meglévőn túl további személyi, szervezeti, tárgyi feltételeket, illetve költségráfordítást sem a végrehajtók, sem a követelést érvényesítők, vagy az adósok részéről. igen

I. VERSENYKÉPESSÉG 1. Miként járul hozzá az intézkedés az ország versenyképeségének Nem változik érdemben javításához? Kérjük mutassa be a versenyképességet befolyásoló tényezőket!

2. Az intézkedés hozzájárul a foglalkozatás növeléséhez?

nem

Hány fővel?

3. Megtörtént-e az intézkedés adminisztratív terhekre gyakorolt hatásainak vizsgálata?

nem

Piaci szereplők esetén Növekednek

0 Ft

mértékben

Csökkennek

0 Ft

mértékben

Közigazgatási szereplők esetén

Lakossági és egyéb nem piaci szereplők esetén

Növekednek

Növekednek

Csökkennek

Csökkennek

II. TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁS 1. Érintett csoportok 1. 2. 3.

Csoport megnevezése bírósági végrehajtók, irodai alkalmazottak az államháztartás alrendszereibe tartozó zálogtárgy értékesítésére irányuló végrehajtási eljárásban érintettek, egyetemleges adóstársak

2. Hatások összefoglalója 0

Előny - Hátrány

Csoport mérete (fő) 0 0 0

III. STABIL KÖLTSÉGVETÉS Költségvetési hatások A vizsgált időszakban

Az aktuális évben

További kettő évben

Az intézkedés költségvetési egyenlegrontó hatása

0 Ft

0 Ft

0 Ft

Az intézkedés egyenlegrontó hatásának fedezete a költségvetésben

0 Ft

0 Ft

0 Ft

Az intézkedés költségvetési egyenlegjavító hatása

0 Ft

0 Ft

0 Ft

Az intézkedés egyenlegjavító hatásának figyelembevétele a költségvetésben

0 Ft

0 Ft

-

Teljes hatás

0 Ft

0 Ft

0 Ft

Teljes hatás az elfogadott költségvetéshez képest

0 Ft

0 Ft

0 Ft

IV. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt környezeti vagy természeti hatásai? Hatások összefoglalója Kérjük mutassa be az intézkedés környezeti és természeti hatásait!

nem

V. EGYÉB HATÁSOK Vannak-e az intézkedésben foglaltaknak jelentősnek ítélt egészséghatásai? Kérjük röviden, lényegre törően mutassa be az adott intézkedés egészséghatásait!

nem

Vannak-e az intézkedésnek további hatásai? Kérjük mutassa be az intézkedés további hatásainak egyes elemeit!

nem

Jóváhagyta:

dr. Jeney Orsolya helyettes államtitkár

…………………………………….

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának

Recommend Documents