Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/591/

/2009.

ELŐTERJESZTÉS a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról

Budapest, 2009. augusztus

Készítette: dr. Mátyók Éva

Látta: Czágler Péter dr. Bódis Mihály Mester Zoltán

1

Jóváhagyta: dr. Bozzay Erika


EGYEZTETÉSI LAP A) Állami szervek: Tárca

MeH MeH EKK MeH NBI Ágazati Párbeszéd Bizottság KHEM NFÜ FVM PM HM IRM KvVM KüM EüM ÖM SZMM OKM LÜ MKEH

GVH KSH Adtavédelmi Biztos Készítette: dr. Mátyók Éva

Név

Dr. Tordai Csaba

Egyetért

Észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt

x x x x

Dr. Vági Márton Gőgös Zoltán Dr. Csáky Bernadett Dr. Szeredi Péter Dr. Plankó Erika Dr. Erdey György Horváthné Dr. Fekszi Márta Dr. Pordán Endre Dr. Virágh Rudolf Simon Gábor Dr. Balogh Gyula Dr. Pálvölgyi Ferenc Dr. Kaufmanné Szirmai Katalin Dr. Nagy Márta Dr. Pukli Péter Dr. Jóri

x x x x x x x x x x x x x

x x x Látta: Czágler Péter dr. Bódis Mihály Mester Zoltán

2



András Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa

x Dr. Szabó Máté

x

B) Társadalmi és érdekképviseleti szervek: Tárca

KISOSZ MKIK OKSZ VOSZ

Név

Egyetért

Észrevételt tett

Nem adott véleményt

x Dunai Péter

x x x

C) Egyeztetések: - Szakmapolitikai egyeztetés: 2009. január 30. - Közigazgatási egyeztetés: 2009. március 30.- április 8.



3



VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló: A tervezet tartalmazza a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: R.) a szakmai területen, valamint a jogszabályi környezetben bekövetkezett változások miatt szükségessé vált módosítását. A belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvvel összefüggésben szükséges egyes – így az R. 1. §-ára és 5. § (1) bekezdésére, valamint 13. §-ára vonatkozó – módosítások jelen tervezetből áthelyezésre kerültek az IRM által előkészített, egyes kormányrendeleteknek a Ket.-tel és a belső piaci irányelvvel összefüggésben szükséges módosításait tartalmazó előterjesztésbe tekintettel arra, hogy e változásoknak a törvényi szabályozás módosulásával összhangban 2009. október 1. napján hatályba kell lépniük. Tekintettel arra, hogy a nemesfém kereskedelem tekintetében jelen tervezet szabályozásának tartalma jelentős mértékben függ a Ket.-tel és a belső piaci irányelvvel összefüggésben módosítás alatt álló kereskedelmi szabályozástól, jelen tervezet ismételt közigazgatási egyeztetésével szükséges volt megvárni a kereskedelmi szabályozás módosítását tartalmazó előterjesztést. A tervezetben foglalt módosítás értelmében a jogszabály hatálya bővül, és az arany, ezüst, és platina mellett kiterjed a palládiumra is, tekintettel arra, hogy a palládiumot ma már az Európai Unió egyre több tagállamában elismerik nemesfémként, és a Fémjelzési Konvenció 135/2008. (V.16.) Korm. rendeletben kihirdetett módosítása is megjelöli nemesfémként. Első lépésként, a palládiumhoz hasonló platinatárgyak kereskedelméből nyert tapasztalatok alapján, a 950 ‰-es finomságú palládium tárgy bevezetése célszerű. A tervezet a különböző nemesfém tárgyak definícióját az adott nemesfémnek az alap rendelet által elfogadott legalacsonyabb finomsági fokához igazítja, tekintettel arra, hogy a jelenleg hatályos meghatározások lehetővé tehetnék, hogy a 2009. május 13-tól hatályba lépő 764/2008/EK rendelet szerint az Európai Unió valamely tagállamából származó olyan finomsági értékű nemesfém tárgy is forgalomba hozható legyen a hazai piacon, amely a Magyarországon járatos legalacsonyabb finomsági értéket sem éri el. A tervezetben foglalt módosítással pontosabbá válik a jogszabály hatálya, valamint fémjel meghatározása, tekintettel arra, hogy a fémjel a nemesfém tárgy finomsági fokozatát fejezi ki, és nem annak származási helyét. A tervezet rögzíti, hogy a már eddig is a jogszabályban nevesített egyenértékűségi eljárást az EK rendelet szerinti előzetes engedélyezési eljárással azonosnak, illetve annak megfelelőnek minősül.



4



A tervezet a fémjel elhelyezési technikák bővülése miatt rögzíti, hogy a jelek elhelyezése csak valamilyen roncsolásos technikával végezhető el, csak olyan technika alkalmazható, amely az esetleges hamisítás lehetőségét a minimálisra csökkenti. A tervezet értelmében a hatóság számára lehetővé válik próbavásárlás lefolytatása, amely elsősorban a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (3) bekezdés c) pontja értelmében üzlet nélkül folytatható csomagküldő kereskedelmi tevékenység ellenőrzése miatt vált szükségessé. folytatásához. Csomagküldő kereskedő gazdálkodó szervezetek esetén kizárólag ezzel az ellenőrzési technikával van lehetőség annak megállapítására, hogy a forgalmazott nemesfém tárgyak megfelelnek a nemesfém vizsgálati és hitelesítési jogszabályokban előírtaknak. A tervezet a jogszabálynak nem megfelelő nemesfémtárgy hatóság általi összetörésének eseteit kizárólag a kereskedelmi forgalomban lévő tárgyakra szűkíti, tekintettel arra, hogy a hazai jogszabályi feltételeknek eleget nem tevő tárgyak országban forgalomképesek lehetnek, ezért nem indokolt azok összetörése, és más országban való értékesítésük ilyen módon való megakadályozása. A fenti rendelkezéseket indokolja a 764/2008/EK rendelet preambulumának 24. pontja, amely szerint „a tagállam illetékes hatósága az e rendeletben megállapított eljárás alkalmazása során nem vonhat vissza egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott terméket vagy terméktípust, illetve nem korlátozhatja annak forgalomba hozatalát. Helyénvaló azonban, hogy az illetékes hatóság ideiglenes intézkedéseket fogadhasson el, amennyiben gyors beavatkozásra van szükség a felhasználók biztonsága és egészsége veszélyeztetésének elkerülése érdekében.” A 11. pont azt is kimondja, hogy „az e rendelet értelmében vett műszaki szabályokat néha egy tagállami jog által előírt azon kötelező előzetes engedélyezési eljárás alatt, illetve révén alkalmazzák, amely során még azt megelőzően, hogy a terméket vagy a terméktípust forgalomba hozhatnák valamely tagállamban vagy annak egy részén, az adott tagállam illetékes hatóságának a kérelmet követően hivatalos jóváhagyását kell adnia. Az ilyen eljárások megléte önmagában korlátozza az áruk szabad mozgását. Ezért a termékek belső piacon való szabad mozgásának alapelve tekintetében a korlátozás indokoltsága érdekében a kötelező előzetes engedélyezési eljárás céljának a közösségi jog által elismert közérdekű célt kell követnie, valamint megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lennie, azaz alkalmasnak kell lennie a kitűzött cél elérésére, de nem lépheti túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket. Azt, hogy a kötelező előzetes engedélyezési eljárás megfelel-e az arányosság elvének, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott megfontolásokra figyelemmel kell értékelni.” Esetünkben létezik már Bírósági ítélkezési gyakorlat, mégpedig a C-293/93 számú Houtwipper ügyben született ítélet, mely kimondja, hogy „egy tagállam sem kívánhatja meg, hogy új fémjelzéssel lássák el azokat a termékeket, amelyeket egy másik olyan tagállamból származnak, amelyben azokat a termékeket törvényesen forgalmazták és azon államnak törvényeinek megfelelő fémjelzéssel látták akkor, ha ez a fémjelzés, bármilyen formában, egyenértékű azzal, amelyet a forgalomba hozó tagállam ír elő, és Készítette: dr. Mátyók Éva


5



annak az államnak a fogyasztói számára érthető. Az egyenértékűség tényének megállapítása a nemzeti hatóságok feladata.” Fontos megállapítást tartalmaz még a preambulum 12. pontja, mely egyértelműen rögzíti, hogy „Egy termék forgalomba hozatalára vonatkozó előzetes engedélyezés követelménye – mint olyan – nem képez az e rendelet értelmében vett műszaki szabályt, ezért nem minősülnek az e rendelet hatálya alá tartozó határozatnak a termékek piaci forgalomból való kizárásának vagy kivonásának azon esetei, amelyek kizárólagos indoka az érvényes előzetes engedély hiánya.” Mindezek alapján, a magas fogyasztóvédelmi szintet biztosító joggyakorlat fenntartása érdekében fontos a tervezetben rögzíteni, hogy a már eddig is nevesített egyenértékűségi eljárást az EK rendelet szerinti előzetes engedélyezési eljárásnak azonosítsuk, illetve feleltessük meg. A tervezet a fémjel elhelyezési technikák bővülése miatt rögzíti, hogy a jelek elhelyezése csak valamilyen roncsolásos technikával végezhető el, csak olyan technika alkalmazható, amely az esetleges hamisítás lehetőségét a minimálisra csökkenti. II. A kormányprogramhoz való viszony: Az előterjesztés a kormányprogramhoz nem kapcsolódik. III. Előzmények (jogszabályok, határozatok, nemzetközi kötelezettségek, társadalmi-gazdasági események, illetve helyzetek): A nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény 2001. október 4. napján elfogadott PMC/W 7/99 számú módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 135/2008. (V. 16.) Korm. rendelet, amelynek értelmében hazánk elismerte az egyezmény kötelező hatályát. Ennek megfelelően szükségessé vált a vonatkozó jogszabályok, így a Korm. rendelet megfelelő módosítása, az egyezményben foglaltakkal való összhangba hozatala. IV. Várható szakmai hatások: A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív, tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, illetve a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások egyszerűsödnek és egyértelműbbé válnak. V. Várható gazdasági hatások (államháztartási hatás, egyéb gazdasági hatások): A tervezet költségvetési többletet nem igényel, az államháztartásnak a tervezetben foglalt szabályozással többlet kiadása nem keletkezik. VI. Várható társadalmi hatások: A tervezetnek társadalmi hatása nincs.



6



VII. Kapcsolódások (az Országgyűléshez vagy a Kormányhoz már benyújtott vagy tervezett döntésekhez, az EU jogszabályaihoz): A tervezet kapcsolódik a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvhez tekintettel arra, hogy a tervezetben foglalt, egyes termékekre vonatkozó használati tilalmakra vonatkozó előírások miatt a tervezet az irányelv értelmében műszaki tartalmú szabályozásnak minősül, amelyet a Kormány általi elfogadását megelőzően szükséges az Európai Uniónak és a tagállamoknak bejelenteni. A bejelentés, azaz a notifikáció előreláthatóan három hónapot vesz igénybe, ennek megfelelően a tervezet a bejelentést követően kerülhet a Kormány részére benyújtásra, majd elfogadását követően kihirdetésre. A tervezet kapcsolódik továbbá az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez, amelynek vonatkozó rendelkezéseit 2009. május 13-tól kell alkalmazni. Ennek értelmében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal az R.-ben foglalt feltételeknek megfelelő termékek esetében az egyenértékűségi vizsgálatot előzetes engedélyezési eljárás keretében végzi el. VIII. Fennmaradt vitás kérdések (államigazgatási egyeztetés, érdekképviseletitársadalmi egyeztetés, politikai egyeztetés szükségessége): IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására: Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e kommunikáció X Kormányülést követő tájékoztató X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X További szakmai programok szervezése X További lakossági tájékoztatás X Részletezve: Tárcán belül nyilatkozók szintje: Főosztályvezető A rendelet módosítását a nemesfémek hitelesítésével, ellenőrzésével kapcsolatos szakmai területen bekövetkező változások, valamint a jogszabályi környezet módosulása indokolja. A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív, tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, illetve a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások egyszerűsödnek és egyértelműbbé válnak. Készítette: dr. Mátyók Éva


7



HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező tervezetnek – a Kormány rendeleteként – a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.



8



Melléklet az NFGM/591/2009. Korm. előterjesztéshez A Kormány ………./2009. (.. ..) Korm. rendelete a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az R. 2. §-ának a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazásában] „a) aranytárgy: az aranyból vagy az arany és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 375 ‰-et eléri; b) ezüsttárgy: az ezüstből vagy az ezüst és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 800 ‰-et eléri; c) fémjel: a nemesfém tárgynak a jogszabályokban előírt feltételeknek való megfelelőségét, valamint finomsági fokát igazoló hatósági jel, ideértve a nemesfém tárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jelet (CCM) is;” (2) Az R. 2. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazásában] „f) nemesfém: az arany, az ezüst, a platina és a palládium;” (3) Az R. 2. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [2. § E rendelet alkalmazásában] „i) platinatárgy: a platinából vagy a platina és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 900 ‰-et eléri;”



9



(4) Az R. 2. §-a a következő új j) ponttal egészül ki: [2. § E rendelet alkalmazásában] „j) palládium tárgy: a palládiumból vagy a palládium és más fémek ötvözetéből készült tárgy, ha a tárgy nemesfémtartalma a 950 ‰-et eléri.” 2. § Az R. 3. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan nemesfémtárgynak, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a fogyasztók védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.” 3. § Az R. 7. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „§ (1) A 3. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő termékek esetében az egyenértékűségi vizsgálatot a 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti előzetes engedélyezési eljárás keretében a Hivatal végzi el.” 4. § (1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése a következő új d) ponttal egészül ki: „d) palládium tárgy:

1. számú finomsági fok

950 ezrelék”

(2) Az R. 8. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Magyar Köztársaság területén a nemesfém tárgyak készítésével, javításával, forgalmazásával, árveréséve foglalkozó gazdálkodó szervezet csak olyan ötvözetből készült, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgyat készíthet, tarthat raktáron, és árusíthat, amely az e rendeletben, valamint az e rendelet 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az iparügyekért felelős miniszter által kiadott nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló jogszabályban megállapított követelményeknek megfelel.



10



(3) A nemesfém tárgyaknak minden részében el kell érnie az előírt finomsági fokot. Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott legalacsonyabb finomsági fokot nem éri el, nem hozható nemesfémtárgyként kereskedelmi forgalomba.” (3) Az R. 8. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki és ezzel egyidejűleg a korábbi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre változik: „(4) Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgy az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott finomsági fokot nem éri el, nem hozható nemesfémtárgyként kereskedelmi forgalomba.” 5. § Az R. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép: „9. § A fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfém tárgyakat a magyar fémjel alkalmazása esetén az e rendelet, és a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatának, hitelesítésének és nemesfémtartalmuk tanúsításának részletes szabályairól szóló külön jogszabály, vagy a nemesfém tárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény szerinti Közös Ellenőrző Jel (CCM) alkalmazása esetén a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 223/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletben, valamint a nemesfémtárgyak ellenőrzéséről és jelöléséről szóló, Bécsben, 1972. november 15. napján aláírt Egyezmény 2001. október 4. napján elfogadott PMC/W 7/99 számú módosítása kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről szóló 135/2008. (V. 16.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint meg kell vizsgálni. Ha a vizsgálat alapján a nemesfém tárgy az előírtaknak megfelel, azt – annak finomsági fokát igazoló – fémjellel kell ellátni (fémjelzés). A fémjelet a tárgyon maradandó alakváltozást okozó módon kell elhelyezni, melynek alkalmazott technikáját külön jogszabály határozza meg. Amennyiben a nemesfém tárgy a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a Hivatal annak fémjelzését megtagadja.” 6. § Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A külföldi megrendelésre készített és az e rendeletben meghatározott finomsági foktól eltérő nemesfém tárgynak a Magyar Köztársaság területén történő kereskedelmi forgalomba hozatala tilos. Az ilyen nemesfém tárgyat az eladásra szánt tárgyaktól elkülönítve kell raktáron tartani. A gazdálkodó szervezet köteles a kivitelre szánt tárgyakról pontos nyilvántartást vezetni és abba minden változást azon a napon bejegyezni, amelyen az valóban megtörtént.”



11



7. § (1) Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „12. § (1) A nemesfém tárgyak készítésével, javításával, forgalmazásával, árverésével foglalkozó gazdálkodó szervezetek valamint az általuk gyártott, illetve értékesítésre kerülő nemesfém tárgyak ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi előírások megtartását a Vám- és Pénzügyőrség és a Hivatal együttműködve ellenőrzi.” (2) Az R. 12. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „d) kezdeményezheti a nemesfém tárgyak készítésével, javításával, forgalmazásával, árverésével foglalkozó gazdálkodó szervezetnek az e rendelet, illetve a nyilvántartásba vételre kötelezett áruk és szolgáltatások köréről és az ezekre vonatkozó kereskedelmi tevékenység gyakorlásának feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti engedélyének visszavonását,” (3) Az R. 12. §-a a következő új (8)-(10) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az ellenőrzést végző hatóságok ellenőrzési jogkörükben eljárva próbavásárlást végezhetnek. (9) A próbavásárláshoz az ellenőrzést végző hatóságok közreműködő személyt vehetnek igénybe. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő szerv megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely nemesfém tárgyak készítésével, javításával, forgalmazásával foglalkozó gazdálkodó szervezetnél milyen típusú ellenőrzésben vesz részt. (10) Próbavásárlás esetén az ellenőrzést végző szerv az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a nemesfém tárgyak készítésével, javításával, forgalmazásával, árverésével foglalkozó gazdálkodó szervezet képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles a vételárat megtéríteni.” 8. § (1) E rendelet – a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és 1. §-ának (1) és (3) bekezdése, 2-3. §-a, 4. §-ának (2) bekezdése, 5-7. §-a, valamint e. §-ának (4) és (5) bekezdése a hatálybalépését követő napon hatályát vesztik. (2) E rendelet 1. §-ának (2) és (4) bekezdése, valamint 4. §-ának (1) és (3) bekezdése a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.



12



(3) Az e rendeletben foglalt rendelkezéseket csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (4) Az R. 8. §-ának (4) bekezdésében a „kártérítés” szövegrész helyébe a „kártalanítás” szövegrész lép. (5) Hatályát veszti az R. 4. §-ának (3) bekezdése, 7. §-ának (7) bekezdése, valamint 13. §-a (1) bekezdésében a „valamint” szövegrész. (6) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.



13



INDOKOLÁS

A módosítással a jogszabály rendelkezései kiterjednek a palládiumra is, tekintettel arra, hogy az Európai Unió egyre több tagállamában a palládiumot ma már nemesfémként elismerik és a Fémjelzési Konvenció 135/2008. (V.16.) Korm. rendeletben kihirdetett módosítása is megjelöli nemesfémként. Első lépésként, a palládiumhoz hasonló platinatárgyak kereskedelméből nyert tapasztalatok alapján a 950 ‰-es finomságú palládium tárgy bevezetése a célszerű. A tervezet pontosítja a fémjel meghatározását, tekintettel arra, hogy a fémjel a nemesfém tárgy finomsági fokozatát fejezi ki, és nem a származási helyét. A tervezet rögzíti, hogy a már eddig is a jogszabályban nevesített egyenértékűségi eljárást az EK rendelet szerinti előzetes engedélyezési eljárással azonosnak, illetve annak megfelelőnek minősül. A tervezet a fémjel elhelyezési technikák bővülése miatt rögzíti, hogy a jelek elhelyezése csak valamilyen roncsolásos technikával végezhető el, csak olyan technika alkalmazható, amely az esetleges hamisítás lehetőségét a minimálisra csökkenti. A tervezet értelmében a hatóság számára lehetővé válik próbavásárlás lefolytatása, amely elsősorban a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (3) bekezdés c) pontja értelmében üzlet nélkül folytatható csomagküldő kereskedelmi tevékenység ellenőrzése miatt vált szükségessé. folytatásához. Csomagküldő kereskedő gazdálkodó szervezetek esetén kizárólag ezzel az ellenőrzési technikával van lehetőség annak megállapítására, hogy a forgalmazott nemesfém tárgyak megfelelnek a nemesfém vizsgálati és hitelesítési jogszabályokban előírtaknak. A módosítás szakmai hatása várhatóan pozitív, tekintettel arra, hogy annak következtében a hatályos szabályozás összhangba kerül a szakmai területen bekövetkezett technikai változásokkal, illetve a megváltozott jogszabályi környezettel, emellett az előírások egyszerűsödnek és egyértelműbbé válnak.

Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter



14


Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Recommend Documents