AZ ÉLÖSDISÉG KÉRDÉSÉHEZ. 19

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

AZ ÉLÖSDISÉG K É R D É S É H E Z .

19

ezelőtt feltűnt oidium Tuckeri, mely a szőlősgazdákat nem kis m értékben ijesztgette, Erdélyben is feltűnt, s az erdélyi gazdasági egyesülethez beérkezett első m utatványa John P a g e t Esq. szőlő telepeiből került, m elyeknek birtokosa, mint igen passionátus gazda, arról nevezetes, hogy m inden új mivelési m ódot m e g k is é r t; m egesett tehát, hogy egyszer-m ásszor oly m ódokat is m egkísértett, a m elyek nem v oltak jó k s m ag u k k a l hoztak nem eg y bajt. M indezekből az következik, h o g y az ilyen kérdéseknél á j e lenségek és hatások kölcsönösségét nem szabad szem elöl eltéveszte nünk, s hogy e kölcsönösség helyes felfogásából f o ly a tanúság, ebből ism ét eljárásunk biztossága és sikere. A ki a n álu n k dívó szőlőművelést ily szem pontból bírálja, észre veheti, h o g y bizony sok feltétel m arad el, mely az em ber kezeesze h atalm ában áll. Én ebben keresem a baj okát, a feltételek teljesítésében pedig óvszerét. Mindezek azon nézeteim re tartoznak, a m elyeket az iránt t á p lálok : m it kell cselekednünk a végre, hogy a bajnak eleje vétessék, jobban mondva, h o g y a baj megelöztessék ott, a hol m íg nem j e lentkezett, nehogy m ost is csak eső után leg y en köpönyegünk. A m eglevő baj m egszüntetésére legközelebbről reá té re k . H ermán O ttó .

APRÓBB KÖZLEMÉNYEK. ÁLLATTAN. (Rovatvezető : K r i e s c h J á n o s .) ( 1 .) M i é r t

vadak

a

m adarak?

D a r w i n am a könyvében, melyben a F ö ld körül tett utazását írja le, m egem líti a G alopagos szigeteken élő m a d arak rendkívüli szelídségét. E sziget m a d a ra i gyakran an ny ira közeledtek hozzá, hogy vesszővel, sőt a kalapjával is leüthette őket. Lőfegyverre ott semmi szükség ; D a r win a puskája csövével ü tött le egy sólym ot a faágról. Egyszer ép en a földön feküdt, mikor egy rigó le ereszkedett hozzá, az ivóedényűl szol gáló te k nő sbék a héjának szélére, m elyet D arw in a kezében tartott, s a m a d á r egész n y u g o d ta n ivott belőle ; sőt m é g akkor sem rep ü lt el, m id ő n az ed é n y t fel s alá m ozgatta.

D e az előtt még szelidebbek is lehettek a galopagosi m adarak, a m enn y ib en C o w 1e y (1684-ben) b e széli, hogy a gerliczék oly szelídek voltak, hogy az em ber k alapjára, sőt k arjára is leültek, úgy hogy m in d en nehézség nélkül elevenen m eg lehe tett őket fogni. Darwin a Charlesszigeten azt látta, hogy egy fiú, a forrásnál ülve, a vízhez repülő m a d a ra k a t hosszú vesszővel ü tö g e tte le, s ezt a könnyű vadászatot m in d en n ap űzte. Úgy látszik tehát, úgy m o n d D a r win, hogy e szigetek m a d a ra i m ég nem juto ttak arra a m eggyőződésre, minő veszedelm es állat az ember, m ert ép oly kevéssé félnek tőle, m int 2


A PR Ó B B K Ö Z L E M É N Y E K .

nálunk péld. a szarka, a seregély, a m ezőn legelő szarvasm arhától. H ogy p e d ig nálunk m ég a fé szekben levő apró m a d á r is fél az em bertől, azt abból lehet k im ag y a rázni, hogy a m a d a ra k által szerzett tapasztalatok az em ber ellen irányzott ösztönné váltak, s ezt az óvakodást azután család ról csalá d ra átöröklik. K.

A k ó s z á l t k e c s k e (capra ibex), mely egykor h azánk m a g asla tain is találh ató volt, je len leg m ár csakis V ictor E m án u el olasz király k egyeletéből van az élő fajok közt. Az em b er álhite, m in t sok m ás álla tot, a kőszáli k ecskét is a végpusztu lásig üldözte, a m e n n y ib en zsírjának, vérének, szarvainak nagy gyógyító erő t tulajd o n íto ttak . 1 5 7 1 -b e n a salzburgi hegyek közé telepítették, a hol, nevezetesen a Z iller-völgyben, elég szám osán voltak. A m int azo n b an a salzburgi erdőség ek az érsekek b irtokába ju to ttak , csakham ar vala m ennyi állat áldozatul esett. Brehm a kőszáli kecske földrajzi elterjedéséről értekezvén (V erhandlu n g en d ér Gesellschaft für E rd k u n d e zu Berlin), m e g említi, hogy a M onté R o sán 1 8 7 4 ben m ár csak egy öreg nőstény él d egélt. V ictor E m ánuel vadászati területén azonban, mely Val d ’A osta déli m ellék völgyeire terjed, s a m elyen a vadászati tilalm at szigo rúan fenntartják, je len leg ism ét 5 0 0 egész 700 d arab kőszáli kecske te nyészik. K. (2 .)

(3 .) F ö l d ö n

I n d ia és China

m ászó

édes

h a la k .

vizeiben

—

és

ném ely m o csaraib an sajátságos szer vezeti! halak élnek (labyrinthici), a melyek képesek a száraz földön hosszabb id e ig ta rtó zk o d n i és ideo d a mászkálni. A család n ég y nem re és vagy 3 0 fajra oszlik. V alam en n y i apró halacska. Főjellem vonásuk az, hogy a kopoltyújok felett tekervényes, leveles és soküregű sejtek vannak elhelyezve, a melyekben hosszabb ideig m egtartják a felszívott v i z e t ; azután cseppenként bocsátják ki belőlök a kopoltyúlem e zek m egnedvesítésére. Ily en b e re n d e zés m eljett ezek a fajok n éh a egy hétig is képesek a szárazföldön m egélni. H asúszonyaik erős, hosszú szál kával vannak ellátva, a m elyekre r á tám aszkodva m ozd ú ln ak tova s így a fű és bozót között csakugyan elmász kálnak. Régebbi term észetrajzok le írásai, m intha m ég a b o k rokat és fákat is m egm ásznák, m a m ár m eg vannak czáfolva s a m esék országába utasítva. Az in d iai bűvölök e h alat m utogatni szokták. N ém ely faj külön b en arról is nevezetes, hogy a hasúszony egyik szálkája (sug ara) r e n d kívül hosszú fonallá hú zódik ki. H úsuk tö b b ny ire igen Ízletes és egészséges ; különösen a „ G o ra m i“ fajról m ondják, hogy valami felséges jóízű a húsa ; igyekeznek is többfelé m eghon o sítan i. Francziaországban nagy fáradsággal m ár sok kísérletet tettek vele, s az Isle d e F ra n c e -o n és C ay en n eben m ár sikerűit is a te nyésztése és m eghonosítása. (A „Bul letin d e la Société d 'ac clim atatio n d e P aris" után) M arc.

Á SV Á N Y - E S FÖ L D T A N . (R o v a tv ezető :

( i.) A MEXIKÓI NEMES O P Á L .* — Az utóbbi id ő k b e n felm erült ásvány tani felfedezések között egyiket sem kisértük nagyobb figyelemmel, m int a mexikói nem es opálok felfedezé * K renner előterjesztése az deczemberi szakülésén.

K renner

J ó z s e f .)

sét. A m ú lt évben Burkart ism ertette m eg az euró p ai közönséget az opálok ezen új fajtájával,f közlésében naf V. ö. Neues Jahrbuch für Min. u. Geol. (1874) ; Barcena, La Naturaleza II. 1875297. (1873) ; Silliman, Ámerican Journal of Science III. 466 (1873).


A P R Ó B B K Ö Z L EM ÉN Y E K .

gyobbrészt B a r c e n a M ariano, a mexikói term észetrajzi társaság tit kárán ak e tárgygyal foglalkozó ism er te tését véve alapúi. E nemes opál lelh'elye H a c ie n d a Esperanza, Juan dél Rio közelében, Q ueretaro állam ban. Mint mondják, az opál itt m ár 20 év óta ism eretes, de csak 1870-ben kezdette S i u r o b Jó s é M aria a Ceja d e L eón hegyen kibányászni. E sp eran za te rü letén m ár jelenleg tíznél több o p á l b án y a van művelésben. Barcena sze rint ezek az opálok többé-kevésbbé szabályos erecskékben és fészkekben, kvarczpcrphyrban § fordúlnak elő. A porphyr vörös színű ; elm állott állapotban fehéres vörös színbe megy át. Szerinte az alapanyag színe döntő a benne foglalt o p álra nézve is, m ert a szilárdabb, sötétebb vörös porphyrban a tűzvörös (jáczint-vörös) opálok találhatók válfajaikkal együtt; m íg a világos színű agyagos p o rphyrban tejopálok és „m agyar o p á lok" vannak. Az o páltartalm ú kőzetek igen el v annak terjedve, m ert B arcena eze ket egészen H a c ie n d a el Ciervoig (Esperanzától 14 leguásig) véli követ hetni, h ab ár az utóbbi helyeken, m in t közléséből kitűnik, csak k özön séges félo pálokat talált. E speranzanál az opál anyakőzete sok helyen kibukkan és a H acien d a (m ajorság) épülétei is ugyanazon po rp h y rn ak sziklapadjain állanak, a melyből a! környező hegyek alkotvák. K orukra nézve a p o rphyrokat h arm adkoriaknak tekinti. Az opálokra áttérvén, megemlíti, hogy d aczára annak, hogy ezek az o pálok a nemes opálokkal m in den tu lajd o n sá g b an m egegyeznek, sokan még sem ism erik el nem es opálok nak. Jelenleg azonban, m id ő n ékkö vekre való feldolgozásuk m ár előnyös ip arág g á n ő tte ki m agát, a mexikói § Kétséget sem szenved, hogy Bar cena porphyrja nem egyéb mint trachyt.

opál fontossága bebizonyúlt. B arcen a m e g k ü lö n b ö ztet: tej-, tűz-, csillogó(girasoles) és „ m agyar opálokat " s harlequineket; és felhozza, hogy ez e ket együtt egy kézi p éld án y o n is lehet találni. Némely válfajok különböző irá n y ban csak egyféle színjátékot m u ta t nak, m ások többféle színeket játsza nak. V annak opálok, m elyek a tűzopál jáczintvörös színével, sm a ra g d zöld reflexet m utatnak, itt-ott k arm invörös és ibolyakék színektől kisérve ; m ások m egint ibolyakékek, lazurkék és zöldes reflexszel (Rosariobánya); míg a P ein ta hegyen n em ritkák a tejopálok, zöldes és ^vöröses szín játékkal. Míg fáradozásom nak nem sike rűit ezen opálból — a melyről azt állították, hogy a m ag yar opállal m in d en tekin tetb en versenyezhet — ezen opálból, m o n d o m , a m agyar nem zeti m uzeum szám ára egy d a rabk át sem megszerezni, D r. S z é n * g e r hazánkfia, ki nem rég té rt vissza Mexikóból, volt az, ki számos becses mexikói ásványnyal együtt, az eu rópai m ú zeum okban m ég meg nem hono sú lt q u eretaroi o p álo kat m úzeu m unknak aján dék o zn i szíveskedett. E mexikói o páld arab ok , melyek két p é ld á n y á t szerencsém van a t. szakülésnek b em utatni, m in d a két előbb em lített főválfajt képviselik : a többszínű nemes opált, m it a m exi kóiak „m agyar o p áln ak " neveznek, és az intensiv vörös tűzopált. Az a la p anyag, mely ezeket tartalm azza, hú s vörös elm állott kőzet, és, m in t m e xikói szaktársunk is említi, a tűzopálé csakugyan sötétebb színezetű, míg a nem es opál a lap an y ag a halaványabb ; ebbe vannak a borsó-m ogyoró nagy ságú opáltö m egek beágyazva. A tűzopál, m int látjuk, intensiv jáczint-vörös színű; színesok k al élénkebb m int az ism ert zim apani* tűz* Zimapan szintén mexikói helység, a régebben ismert, másik fajta tűzopálnak lelhelye.


22

A P R Ó B B KÖZLEM ÉN YEK .

opálé, m it az átható alapkőzet színe m ég hatásosabbá tesz. A tulajdonképeni mexikói nemes opálok, m int látni m éltóztatnak, kék és zö ld e s színeket játszanak, itt-ott sárgás színezettel, mely ném elykor a n ara n csb a játszik. M o n d h atn i, hogy az esperanzai opálok igen is szépek, és kétségkívül nagyon szépnek fogja n yilvánítani az, a ki még n em látott kitünőbb m agyar opálokat. De h a összehason lításra kerül a sor, akkor az am eri kai drágakő nagyon is h átrányban van a m agyarral szemben. E n n e k

főoka ab ban rejlik, hogy a mexikói opálból a m ag y ar opálok izzó vörös színe hiányzik, a m ely színben épen a sárosi opálok oly pom pásan ra gyognak. Részint ezen oknál, részint ped ig azon körülm énynél fogva, hogy a fehér szín sem tiszta, h an e m m in d ig a sárgásba és szürkésbe játszik, h atáro zo ttan lehet vállítani, hogy a m agyar opál szépségét az am erik a i d rágakő távolról sem éri el, és e fölfedezés daczára m a ra d a m agyar opál az, a mi v o l t : — az opálok királya . K

renner

J ózsef.

C SILLA G TA N ÉS M ETEOROLO GIA . (Rovatvezető : (i.)

AZ 1 8 7 5 - I K ÉVI BUDAPESTI

— A következő kis táblázatban átnéz étét ad juk a m últ évi idő járásn ak az országos meteorologiai intézeten tö rté n t feljegy zések szerint: I Hömérsék C.° | Légnjo-j .1 Eltérés ímás liavii ; Havi a rior- | közepe i küzeP| malistól! m, m. ; 1 í i~ ‘"‘l 1 —0.31 7 5 1 .8 ' 19 ! Január Február. . —5-0 —6.3 48.7 1 5 i Márczius . —0.4 — 5 - 5 5 0 . 7 T9 ! Április. . . 9.2 — 1 . 9 4 7 . 7 1 7 ! Május . . . 1 6 . 1 —0.7 49.O 84 í! 2.1 4 7 - 7 146 ! Junius . . . 22.8 Julius . . . 20.Q — 1.4 46.8 1 3 0 í Augusztus 2 1 . 0 — 0 . 3 4 9 . 1 45 Szeptemb. 1 4 7 ---2.5 50.5! 10 8.9 —3.0 4 5 - 9 114 ! Október . . November 3-6 — I . I 45 • 2 134 Deczemb.. —2.4 — 2.0 49.6 3 7 Év

9.0 — 1 - 9 ! 748.6: 770

. Csapadé kos napok

á tn ézete.

Csapadék |havi öszszege mm.

id ő já r á s

II

12 10 3 6 11

13 5

4 !3

10 9

107

Jegyzetek: A h ő m érséknél a n e gatív eltérés azt jelenti, hogy a m e g figyelt hőm érsék a norm álisnál a la c s o n y a b b ; a positiv, hogy annál m a gasab b volt. L átjuk tehát, hogy junius kivételével a folyó év vala mennyi h ó n ap ja kelleténél hidegebb v o lt; arán y lag leghidegebb volt feb ruár. Az évi közép-hőm érsek 0*9 fokkal kisebb volt az 1874-ik évinél,

liíiLER ÁGOST.)

és 1*9 fokkal a norm álisnál. (B ud a pest dun án tú li részének norm ális évi középhőm érséke 10*9 C. fok, az 184 8 -tó l 1872-ig terjed ő 25 évi megfigyelési sorból levezetve.) A legnagyobb léghőm érsék ju nius 25-ikén + 3 2 * 6 C. fokkal figyel tetett meg, a legkisebb p e d ig d e czem ber 10-ikén — 14*0 fokkal. Az évi ingad o zás tehát 46*6 fok volt, 1*9 fokkal kevesebb, m in t 1874-ben. A legnagyobb légnyomás m u ta t kozott márczius 8-ikán 762*5, a leg kisebb deczem ber 5-ikén 727*6 mm.r e l ; az évi ingadozás = 3 4 * 9 mm. Az egy n ap alatt hullott legna gyobb csapadék junius 26-ikán 103 m m .-nyi m agasságot ért el. Égi háb o rú összesen 21 nap o n és p edig m ájusban 2, juniusban 7, juliusban 8, augusztusban 1, szep tem berben 2 és októberben 1 n ap o n fordúlt elő. H ó esett 33 n ap o n , jégeső 2 n a pon (jun iu s 2 6-ikán és julius 2-ikán). K . I.

(2.) D e l e j e s m o r z s á k a l e v e g ő — Tissandier a franczia tudom ányos A kadém ia egyik utóbbi ülésén közlötte am a vizsgála tainak eredm ényét, m elyeknek tá r b e li p orb an .


A PR Ó B B K Ö Z L E M É N Y E K .

gyai a légköri porban előforduló p a rányi delejes testecskék voltak. N égyféleképen gyűjtötte a finom p o rt, mely még az em ber foglalko zása és lakása helyétől távol is előfordúl a levegőben : 1. Egy négyszögméternyi vízszin tes papir- vagy porczellánlapra, bizo nyos m agasságban a föld felszíne felett, csendes időben, több n ap alatt lerak od o tt po rt p u h a ecsettel össze sepervén, azt találta, hogy 24 óra alatt V100--V500 gram gyűlt össze. 2. Tíz k ö bm éter levegőt gázóra segítségével buborékonként szívott vegyileg tiszta vízen keresztül. L é g üres térben elpárologtatva a vizet, m indig észrevehető m ennyiségben kapott száraz m aradéko t. 3. L égköri csapadékokból (eső, hó stb.), teljesen lakatlan vidéken, 0*075— 0*0232 gram száraz m a ra d ék ot kap o tt literenként. 4. L ak a tla n helyeken, m o n um en tális épületek hozzáférhetetlen ré szeiről, összegyűjtötte a szél által összehordozott port. H a e különféle ú to n -m ó d o n összegyüjtögetett por felett m ágnest húzott végig, a m á g neshez nagy számú porszem ta p ad t, elárúlván ezáltal, hogy némi részök legalább, vasból, vagy talán a h a sonló m agaviseletű nikkelből, k ob alt ból vagy más efféléből áll. Górcső alatt, 500-szor nagyítva, kitűnt, hogy e részek különböző alakúak és szí nűek. V oltak köztük szürkés, alak ta lan y i0— y 20 m illim éternyi átm érőjű morzsák, ső t m ég ezeknél is sokkal kisebb, 1/ l 00— 5/ioo m illim étern y i, fe kete szemölcsalakú testecskék, h a sonló nagyságú szálkás részek, y i00 egész 2/ 200 millim éternyi fekete g ö m b alakú d arabo k és végre nyéllel ellá to tt g ö m b alak ú testek. Ezek a delej által vonzott lég köri porszem ek nagyrészt vasból állanak ; nikkel vagy kobalt ta rtal

^3

m ukat megvizsgálni, a kicsinységük gátolta. T issan dier ezek után m egkísér tette haso nló testecskéket különböző vasérczek p o rrá való zúzása által előállítani, de n em s ik e r ű it; másféle alakok is keletkeztek, m in t a m ilye neket a gyűjtött p o rb an talált és a m ágnes sem vonzotta őket. Levegőn vagy vízben ro zsdásodó vason ta lá l koztak ugyan oly részecskék, m elye ket a delej vonzott, de ezek közt m eg soha sem fordúltak elő az em lített jellem ző alakok. M ind ezekből T is s a n d ie r azt k ö vetkezteti, hogy am a parán y i vas morzsák földön kívüli, tehát kosmikus eredetűek és delejvasérczből állanak. H ogy m iképen kerülnek e vasrészek légkörünkbe, erre nézve T issa n d ie r úgy vélekedik, hogy ezek nagyobb m eteor-vastöm egek szétrobbanása al kalmával keletkeznek és 3 lég áram lások osztják szét az egész földfelü letre, m iután a gyors m ozgás k ö v et k eztében tö b b é -k e v ésb b é tökéletesen mágneses vasoxyddá égtek él. E feltevését m egvizsgálandó hydro génlángon igen finom vasport hul latott keresztül; a mi élénk fénynyel é g e tte k Górcső alatt vizsgálván a k i izzott parányi vasporszem eket, ugy an olyan alakú és nagyságú delejes m orzsákra ism ert bennök, mint a légköri porszemek voltak. (Comptes rendus, 1875. Nr. 14.) T issan d ier hypothesisének egy szerűsége és a tü nem ény fesztelen m agyarázata nagy valószínűségre tarthat igényt. M egjegyzendő az o n ban, hogy nem szükséges a fent e m lített apró vasm orzsákat nagyobb vasm eteoritek tö rm elékeinek tek in te ni. Nagyon valószínű, hogy a vi lágtérben m in d en n em ű és minden nagyságú töm egek kóborolnak, s ittott egyik másik világtest közelébe jutván, ráhullanak. h. á .


APRÓBB

24

KÖZLEM ÉNYEK.

ÉLETTAN. (R ovatvezető: B a lo g h K álm án.) (i.)

M o c sá r lé g

képződése

az

— Ismeretes dolog, hogy az em ber és az állatok beleib en légek fejlő d nek ki, melyék azokban kisebb-nagyobb m ennyiség b en m ind ig találhatók, sokszor p e d ig igen jelen ték eny felfúvódásokat okoz hatnak. A g yom orba a lenyelt leve gővel sok éleny és légeny jut, az előbbi azonban ömlés ú tjá n a g y o m o rés az edényfalakon át nagy részben a vérbe megy, m íg in n é t ugyanazon utakon keresztül széncav megy a gyo m o r b a ; enn ek m egfelelőleg a vékony b élben az éleny végtére egészen el tűnik, úgy hogy ottan m ár csak légenyt, szénsavat találunk, n em k ü lö n ben kön en y t, mely különböző erjedőfo ly a m a to k , nevezetesen vajsavas erjedés szárm azéka lehet. A vékony-, n em k ü lö n b en a vastag bélben, kivált fehérnyében dús étkezések után, kénköneny (hydrothion) is l e h e t ; itt azon b an figyelmünk a m ocsarlég felé fordúl, melyről m ár régebben tudták, hogy a hullákb an, külö n ö sen vastag belö kb en előfordúl, m in d a m ellett csak valami tizenöt év előtt sike rűit R u g e - n a k kim u tatn i azt, hogy a m ocsárlég élő em ber vastag b elé b en m a jd n e m á llan d ó a n található ; a jelenlevő m ocsárlég sokszor a vastag bél összes légeinek 5 5 - 9 6 % ^ teszi ki. á lla ti

szervezetb en .

Biztosan m eg lévén állapítva, hogy az em ber és az állatok beleiben m ocsárlég csakugyan képződik, azon k érd és merül fel, vájjon miből kelet kezhetik az. E zen k érd ésre legköze lebb P o p o f f L e ó igyekszik m eg felelni, ki H o p p e-Seyler strassburgi in tézetéb en kísérleteket tett, m elyek nek eredm énye az, hogy m in d az iszapos, m ocsaras helyeken, m in d a belekben a m ocsárlég sejtanyagból (celluse, sejteny), ennek bom lásakor fejlődik ki, a következő egyenlet s z e r in t:

C#H 10O 5 + H !!O = 3 C O a + 3CH4 sejtanyag

viz

szénsav

mocsárlég

Sejtanyag az em bernél is elég nagy m ennyiségben ju t a belekbe, így a burgonyával, hüvelyes veteményekkel, zöldséggel, gyümölcscsel, nevezetesen a görög dinyével stb. E k k én t a szervezetbe elég sejtanyag, jut, hogy víz felvevése m ellett szén savvá és m ocsárléggé s z é tb o m o ljo n ; innét van, hogy a növényeledelek, m elyekben egyátaláb an sok a sejt anyag, a hasat sokkal inkább fel puffasztják m int az állatországbeliek, s azon felpuífasztással az em berben evés u tán a teltség, úgy szólván a jóllakottság nagyobb érzése van jelen. H ogy p ed ig mi okozza a b elek ben, nevezetesen a vastag bélben a sejtanyag azon felbomlását, m in d e d d ig biztosan m eghatározni nem lehet. Annyi bizonyos, hogy a meleg egészen 4 0 0 C.-ig a szóban levő bom lást igen előm ozdítja, m íg ennél m agasabb hőm érsék . a m ocsárlég k épződésére nem kedvező, sőt 5 0 — 55 ° egészen m egszünteti azt. M eg jegyezzük még, hogy a sejtanyag azon bom lása m in d m ocsárlégi erjesztőkkel, milyenek bizonyos göm bbacterium ok, m in d azok nélkül is véghez megy. Az arab mézga, s az ehhez h a sonló vegyületek szintén képesek m o csári ég-fejlesztésre. (Archív f. d. ges. P hysiologie, 1875. X. köt. 2-ik és 3-ik f ü z j b. (2 .)

M ily en

gyorsan

m eg v a la m e ly a n y a g n a k

érezzük az

ízé t?

H ogy a látás és hallás érzése vagy valamely érzéki benyom ás m ennyi id ő a la tt ju t elm én k tudom ására, arra nézve m ár sok kísérlettel m egfelel tek. T u d ju k , hogy egy m áso d p ercz nek hányadrésze telik el, míg az illető benyom ásra érzékeink valami


APR Ó BB

KÖZLEM ÉNYEK.

jellel felelnek. Az íz érzésére nézve azonban efféle kísérleteket m ég nem tettek ; kivéve azt a nehány megfigye lést, mely a nyelv hegyének villanyos izgatására nyilvánuló visszahatás id e jé t állapította meg. V i n t s c h g a u és H ö n i g s c h m i e d erre fordí tották figyelműket s több kísérletet tettek, m indenféle ízes anyagokkal, és különböző egyéneken, a rra nézve, hogy vájjon mennyi időbe telik, míg valamely anyagnak az íze elm énk tu d o m ásá ra ju t és valami megfelelő je lb en nyilvánul. V izsgálataikban az ízes anyagokat a nyelv több helyével hozták érintkezésbe s legközelebb m ár közölték azon adato k at, melyek a nyelv hegyével tett kísérletek e re d ményei. A felmerülő nehézségeket, melyek ily finom időm érések alkalm ával nem jelentéktelenek, az alkalm azott k é szülékek és a kísérletek beren d ezése által igyekeztek lehetőleg elmellőzni. [K észületeik részletes leírását el hagyva, csak annyit em lítünk meg, hogy az izgatás pillan atának m eg álla p ításá ra a villanyos reg istráló készü léket alkalm azták. E hhez egy kis m ű szert használtak, mely lényegében két, egymáshoz közel, egy nyélből kiálló, elszigetelt fémrugóból á l l o t t ; az egyik rúgó lefelé hajló részén kis ecset volt megerősítve, a másik rúgó fel felé hajló részén p ed ig kis fémszeg e c s k e ; a m int az ízes o ldatb a m á r tott ecset a nyelv hegyét m egérintette, ab b a n a pillanatban a kis szögecske által a két rúgó is m e g érin te tte egy mást és a villanyos lánczot bezárta.] ízes anyagokúi a következőket használták. K eserű ízre : savas k é n savas chinin telített o ldatát, sós íz re : telített konyhasó-oldatot, édes ízre : telített czukoroldatot, savanyú ízre p e d ig : hígított phosphorsavat vagy czitromsavat. Az első egyén, kivel kísérleteket tettek, finom ízlésű úr volt és az ere d

25

m ény is azt bizonyította, hogy az íz-érzése igen élesen és jól ki van fejlődve., A visszahatás ideje, több kísérlet eredm ényéből középértékben véve, s megemlítve, hogy az an y a g o kat nyelve hegyéhez értették, a követ kező so rrendben n y ilv á n ú lt: k o n y h a sóra 0*1598 m ásodpercz, czukorra 0*1639 m. p., czitrom savra 0*1676 m. p., chininre 0*2351 m ásodpercz. Ebből az tűnik ki, hogy a keserű érzés visszahatásának az ideje a leg hosszabb, míg a többi érzésé jóval rö v id eb b . „N em hiszszük, így szólnak a szerzők, hogy ezen eredm ényekhez kétség f é rh e tn e ; ám bár kérdésbe le hetne tenni, hogy a többi háro m anyag visszahatása idejéb en m u tat kozó kis k ü lönbségek helyesek-e és vájjon e kis idők ü lö nb ségek nem a megfigyelési hibák h atárán belől es n ek -e ?" De másrészről azokban a kísérletekben, m elyeket ezzel az úrral tettek, m in d a kivont középértékek, m in d ped ig a legnagyobb, valamint a legkisebb értékek külön-külön véve, — u gyanolyan sorren d b en következ nek egymásra, m int a fentebb elsorolt szám adatok. A m ásodik kisérletsort olyan e m berrel h ajtották végre, a kinek se az érzéke nem volt olyan exact, m int az elsőé, se a m egkülönböztető képessége nem volt oly erősen kifejlődve. E z e k b en ak isérie tek b e n a visszahatás ideje, középértékben véve: konyhasóra 0*597 m ásodpercz, czukorra 0*752 m. p. és chin inre 0*993 m ásod p ercz volt. S a vanyú any agg al ez alkalom m al n em tettek kísérleteket. L átn i való ezekből, hogy á m b á r ebben a kisérletsorban a k özépértékek absolut nagysága jelentékenyen eltér az előbbeniektől, — a so rre n d m égis ugyanaz m a ra d t. M indezeknél fogva feltehetjük tehát, hogy a m eg b eszél tük kérdésben á llan d ó jelenségről van szó. (Pfiueger, Archív X. köt.) —

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

AZ ÉLÖSDISÉG KÉRDÉSÉHEZ. 19

Recommend Documents