2011/I. Január
Az első lépések után... Kedves Olvasó, Ön az „ICER – Innovatív öko-szálláshely fejlesztési koncepciók vidéki térségekben: Befektetés-ösztönzési politikák kialakítása ökológiai szempontok figyelembe vételével” című projekt második hírlevelét olvassa. A projekt 2010. januárjában indult azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson Európa vidékies térségeinek ökoszálláshely fejlesztést megvalósító befektetők vonzásában, így hozzájárulva a vidéki térségek gazdaságának fejlesztéséhez. A partnerek szintjén végrehajtott tapasztalatcsere alapján a partnerek műszaki, pénzügyi és jogi javaslatok megfogalmazását tűzték ki célul, melyek alapján a befektetők számára iránymutatások készülnek a fenntartható fejlesztési programokban való részvételre vonatkozóan. Természetesen a fejlesztéseknek illeszkedniük kell az egyes térségek sajátosságaihoz, különös hangsúlyt fektetve a fenntartható fejlődésre. Így a döntéshozók számára készítendő javaslatcsomag összeállítását megelőzően a partnerek jobban meg kell hogy ismerjék egymás régióját. Az ICER projekt első éve a tanulás jegyében telik: négy tanulmányút megszervezésére kerül sor. A jelenlegi hírlevélben az első három tanulmányút legérdekesebb tapasztalatait szeretnénk összefoglalni. (Bővebb információ a projektről: www.icerproject.eu)
A projekt futamideje: 2010. január 1 – 2012. december 31 Költségvetés: 1.799.250,00 EUR ERFA-támogatás: 1.410.572,50 EUR Együttműködés: 7 partner 7 különböző országból
Projektpartnerek: Auvergne Régió Turizmusfejlesztési Bizottsága (FR) Shannon Fejlesztési Ügynökség (IE) Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (HU) Valladolid Provincia Kormánya (ES) Lahti Önkormányzatának Regionális Környezetvédelmi Szolgálata, Technikai és Környezeti Osztály (FI) Gozo Minisztérium (MT) Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség (SI)
Hogyan tud egy kormány fenntartani egy hotelláncot?
Az első ICER tanulmányútra 2010. június 16-17-én került sor Spanyolországban, melyet Valladolid Provincia Kormánya szervezett, melynek keretében bemutatták a Paradores-t. Európa országaiban nem jellemző, hogy kormányok képeseklegyenek szállodaláncokat hatékonyan üzemeltetni, úgy, hogy közben figyelmet fordítanak a régi épületek védelmére, azok felújítására, illetve szálláshelyként való hasznosítására. Azonban éppen ezt teszi a „Paradores de Turismo” 1928-as megalakulása óta. A Paradores egy turizmusfejlesztési eszköz, mely magában hordozza a modernitást és a minőséget a turizmusban, így hozzájárul a térségszervezéshez, a történelmi örökség hasznosításához és megőrzéséhez, illetve a természeti értékekben gazdag területek megőrzéséhez. Így igen fontos szerepet tölt be a szerény turisztikai forgalommal és gazdasági aktivitással rendelkező térségek élénkítésében. A szervezet egyetlen tulajdonosa ugyanis az állam. Napjainkban a Paradores de Turismo legjelentősebb növekedési periódusát éli a hatvanas évek óta. Eszerint létesítményeinek száma 2010-ben elérte a 100-at. Jelenleg kilátásban van a hálózat 14 objektummal való bővítése, ezek közül öt építése folyamatban van, további kilenc tervezési fázisban. Mindemellett a hálózat igen komoly fejlesztési tervet dolgozott ki, mely lehetővé tesz a teljes vagy részleges felújítást több épület esetében. A 2009 és 2012 közötti időszakban a létesítmények korszerűsítése és innovatívabbá tétele sokkal fontosabb, mint a hálózat bővítése. A hotellánc elemeit alkotó épületek és létesítmények értéke és jelentősége felbecsülhetetlen. Azonban közülük néhány átalakítást és felújítást igényel, bizonyos esetekben teljes körűen, megfelelő állagmegóvással, technikai korszerűsítéssel és termékfejlesztéssel együtt, hogy továbbra is be tudják tölteni gazdaságfejlesztő szerepüket. További információ: http://www.parador.es/fr/portal.do
Öko-minősítés Gozo szigetén
Málta Gozo Minisztériuma szervezte a második tanulmányutat 2010. szeptember 23-24-én Gozo szigetére, ahol a turizmusfejlesztés az ún. „Öko-Gozo” koncepció jegyében zajlik. Az „Öko-Gozo” egy nagyratörő és integrált koncepció, mely jól kifejezi a kormánynak a sziget jövőjével kapcsolatos vízióját. A vízió lényege, hogy Gozót, illetve a gozói
társadalmat a fenntarthatóság megvalósulásának példájává tegyék szélesebb értelemben: nem csak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is. A politika Gozo szigetének erősségeire támaszkodik. Cél, hogy a vonzerők a sziget lakói, látogatói illetve a befektetők számára hasznosuljanak, úgy, hogy mindenki számára előnyökkel járjon: javuló életminőség, kisebb környezetterhelés, gazdag természeti és kulturális környezet, több fenntartható munkahely, a beruházások minőségének növekedése, a sziget identitásának megerősödése. Mindez több ágazatot – mezőgazdaság, idegenforgalom, környezet, vízgazdálkodás, oktatás, energia, kutatás, hulladékkezelés, szállítás, kulturálisörökség-védelem stb. – érintő beavatkozásokon keresztül. Az öko-minősítés folyamata – melyet a Máltai Turisztikai Hatóság folytat le – ehhez a koncepcióhoz illeszkedik. Napjaink egyre inkább környezettudatosabbá váló turistái számára megadatik a lehetőség, hogy csökkentsék széndioxid-kibocsátásukat és öko-minősítéssel rendelkező hotelben szálljanak meg. Az öko-minősítés önkéntes: a minősítést használó szállodák egy részletes kritériumrendszernek kell hogy megfeleljenek, melynek célja környezeti teljesítményük javítása, pl. környezet- és hulladékgazdálkodás, energia- és vízhasználat, levegőminőség, zaj, építészet és zöld felületek aránya, helyi kultúrával kapcsolatos ismeretek szerzése. Eddig 18 máltai hotel szerzett öko-minősítést. Az Öko-Gozo kezdeményezéssel kapcsolatban további információk itt: www.ecogozo.com
Hogyan működnek együtt a családi vállalkozások a Nemzeti Parkkal és egymással Magyarországon?
A harmadik tanulmányútra a magyarországi Dél-dunántúli régióban került sor 2010. október 20-21-én, mely egy nemzetközi ökoturisztikai konferenciához kapcsolódott. A rendezvény során az ICER projekt helyi szállásadók és meghatározó ökoturisztikai szervezetek számára való bemutatását követően az előadók gyakorlati tanácsokat adtak vállalkozásoknak a megfelelő közösségi forrásokról és az önkormányzatok által szálláshely-fejlesztésre nyújtott támogatásokról. Helyi turisztikai szakértők bemutatták a régió ökoturisztikai potenciálját, ismertettek egy egyedülálló ökoturisztikai szálláshely-fejlesztési projektet. A következő napon a partnerek tanulmányúton vettek részt, megtekintettek pár, a Duna-Dráva Nemzeti Park által fenntartott szálláshelyet, mely jól példázza a természeti védettség alatt álló területeken alkalmazott turizmusfejlesztési elveket, a minimális környezeti hatás igényét. A partnerek betekintést nyertek a Villány-Siklós Borút jó gyakorlataiba. A Borút egy nonprofit szervezet, mely 13 önkormányzat szállásadóit, pincészeteit, és turisztikai szolgáltatóit tömöríti. A tapasztalatok közül hármat érdemes kiemelni: - Villány városa rendeletet alkotott, miszerint nem lehet 25 szobánál nagyobb kapacitású szálláshelyet kialakítani. Céljuk a helyi gazdaság fejlesztése, a nagyberuházókkal szembeni ellenállás, a térség barátságos vidéki imidzsének megőrzése, illetve a helyi beruházások ösztönzése. -A szálláshelyek egyedi arculattal rendelkeznek, melyet tematikus szolgáltatásokkal kombinálnak (természetközeli turizmus, bortermelés, vadászat, halászat stb.) Így egyedi szolgáltatásokat tudnak nyújtani speciális („niche”) igénnyel rendelkező turisták számára (pl. külön bejárat vadászoknak, mely lehetővé teszi a cipók tisztítását stb.). - A helyi éttermek és pincészetek az általuk kínált ételek alapanyagainak nagy részét helyi termelőktől szerzik be. Ezen együttműködés révén a helyi gazdaság fejlődni tud, a lerövidített beszerzési csatorna miatt a multinacionális cégek számára nincs lehetőség a piacbefolyásolásra, illetve a jövedelmeknek a térségből való kivonására.
Következő hírlevelünk tartalmából:
További információ: www.icerproject.eu
Hogyan képesek a finn szállásadók a barátságos és környezettudatos atmoszféra megteremtésére?
Kontaktszemély: Pámer Zoltán Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Tel: +36 72 513761. E-mail:
[email protected]
Milyen befektetés-ösztönzési stratégiát követ Írország vidéki turizmusának fejlesztése érdekében? Mik a tanulmányutak első tanulságai, melyek a szakpolitikai javaslatok közé kerülhetnek?
