Alap felett rendelkező megnevezése: Pénzügyminiszter Fejezet száma:
22
Alapkezelő megnevezése:
Magyar Államkincstár
Alap megnevezése:
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
Fejezet száma
68.
Az elkülönített állami pénzalap 2005. évi beszámolójának indokolása
A 2003. évi LVIII. törvénnyel létrehozott Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap az ár- és – árvízből eredő – belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesíthetnek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra. Az Alap működését szabályozó jogszabályok közül a beszámolási időszakban a 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet, ill. mellékletének - 6/2005. (II.22) KvVM-BM együttes rendelettel történt – módosításával a veszélyeztetett települések száma 1267-ről 1304-re módosult. E körülmény azonban nem változtatott azon az ezideig tapasztalt tendencián, hogy az érintettek fogékonysága az öngondoskodásra és így a kártalanítási szerződések száma messze elmarad az Alapról szóló törvény megalkotásakor előre jelzett várakozástól. 2005. végén 187 db élő kártalanítási szerződése volt az Alapnak, ami az előző év végihez képest – az év során létrejött 38 új szerződés és a 25 db megszűnés együttes hatásaként - mindössze 13 db-os növekedést jelent. E növekedés elmarad a tárgy évre prognosztizált 600 db új szerződés megkötésétől is. A 2005. évi szerződésmegszűnés oka döntő többségben (21 kártalanítási szerződés esetében) a díj meg nem fizetése volt, 4 esetben pedig az ingatlan értékesítése, ill. a szerződő elhalálozása vezetett a szerződés megszűnéséhez.
A 187 kártalanítási szerződés összesen Budapestet (61 db) és 7 megyét (Pest 45 db; Borsod-Abaúj-Zemplén 9 db; Győr-Moson Sopron 2 db; Jász-Nagykun-Szolnok 38 db; Komárom-Esztergom 11 db; Szabolcs-Szatmár-Bereg 19 db; Tolna 2 db), ezen belül összesen 103 lakóingatlant érintenek. A szerződések számának növelése, az érintett lakóingatlanok tulajdonosai öngondoskodásának elősegítése érdekében az Alapkezelő – a megyeszékhelyeken található kincstári igazgatóságok és az együttműködésbe bekapcsolódó önkormányzatok mellett – bővítette a helyszíni szerződéskötés lehetőségét oly módon, hogy közbeszerzési eljárás eredményeként május 30-i dátummal szerződött az Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel a kártalanítási szerződések megkötésének előkészítésében történő közreműködésre. E szerződés hatása 2005. évben még nem éreztethette hatását. A 2005. évről szóló költségvetési törvény az Alapkezelő 90.000.000.- Ft-os működési költségének finanszírozására a kártalanítási szerződésekhez kapcsolódó díjakból 5.500.000.- Ft, költségvetési támogatásból 84.500.000.- Ft bevétellel számolt. Az év során mind a bevételek, mind a kiadások jelentősen elmaradtak az előirányzottól. A kártalanítási szerződésekhez kapcsolódó rendszeres befizetések tényleges összege – elsősorban a 2005. évre a költségvetés tervezése során figyelembe vett új szerződéskötések számának elmaradása miatt – az előirányzottal szemben 1.526.998.Ft volt. E bevételből 1.293.501.- Ft befizetés történt a 2005. valamely időszakában élő kártalanítási szerződések összesen 1.633.266.- Ft-os tárgyévi díj előírására (melyből 339.765.- Ft. megfizetése már a korábbi évben megtörtént), míg 1.184.- Ft a 2004. évi hátralékra, 232.313.- Ft pedig a 2005. év utáni díjakra folyt be. E bevétel összegét csökkentette, hogy 13.426.- Ft korábbi évben teljesített díjbefizetés visszautalására a beszámolási időszakban került sor az ügyfél halála miatt bekövetkezett szerződés megszűnés miatt. A költségvetési támogatásként előirányzott 84.500.000.- Ft bevétel rendelkezésre bocsátása a finanszírozási terveknek megfelelően megtörtént. Az Alapnak egyéb, a jogszabályok szerint lehetséges bevétele (pl. önkéntes nem rendszeres befizetésekből, adományokból, nemzetközi segélyből, működési célú pénzeszköz átvételből) nem volt. Mindezek figyelembe vételével az Alap 2005. évi tényleges bevétele összesen 86.013.572.- Ft. volt. A beszámolási időszakban elszámolt összes kiadás 31.967.632.- Ft, melyből az Alapkezelő működési kiadása összesen 31.733.348.- Ft (a költségvetés készítése során betervezett „folyó” működési kiadásként történt kifizetés 31.693.098.- Ft, a kártalanítással kapcsolatos működési kiadás 40.250.- Ft.) volt. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a működési kiadásokra rendelkezésre álló 90.000.000.- Ft-os előirányzatból a káreseménnyel összefüggő kártalanítás jogcímre átcsoportosított 197.000.- Ft-os előirányzatból 196.716.-Ft-ot kár kiegyenlítésére fordított az Alap. A Kincstár un. számlavezetési díjára felhasznált 37.568.- Ft-os összeg a december 31-én még „Tárgyévi függő átfutó kiegyenlítő kiadás”-ként szerepel, rendezésére technikai okok miatt csak 2006.-ban kerül sor. 2
A „folyó” működési kiadásokból 27.600.813.- Ft volt a működési célú pénzeszköz átadás az Alapkezelő részére, 29.785.- Ft a rendszeres befizetések postaköltségének kiegyenlítését szolgálta, míg a könyvvizsgáló részére 4.062.500.- Ft kifizetés történt. Ez utóbbi összeg a könyvvizsgáló 2004. október 01. és 2005. október 31. közötti díját foglalja magába. Kártalanítási eljárás kezdeményezésére 12 szerződés (7 ingatlan) esetében került sor a beszámolási időszakban. (5 db Jász-Nagykun-Szolnok, 3 db Szabolcs-Szatmár-Bereg, 2 db Borsod-Abaúj-Zemplén, 2 db Komárom-Esztergom megyében.) Ebből 10 szerződés esetében az illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság állásfoglalása alapján az igény elutasításra került, mivel a bejelentett kár árvizi jelenség hiányában nem árvízből, és/vagy árvízből eredő belvízből keletkezett. Két kárbejelentés (1 ingatlan) esetében a kárszakértő szakvéleménye alapján a kárbejelentés megalapozott volt, ezért szerződésenként 98.358.- Ft (összesen 196.716.Ft) kártalanítási összeg kifizetése megtörtént. E káresettel kapcsolatos további kiadásként jelentkezett a kárszakértőnek - közbeszerzési eljárás eredményeként még 2004.-ben megkötött szerződés alapján - kifizetett 40.250.-Ft-os díj. Tekintettel arra, hogy az Alap bevételei mindössze 3.986.428.- Ft-tal, míg az Alap kiadásai jóval nagyobb mértékben 58.032.368.- Ft-tal maradtak el az előirányzottól, az Alap maradványa - a korábbi évekről rendelkezésre álló 149.269.935.- Ft. –ot 54.045.940.- Ft-tal tovább növelve – a beszámolási időszak végére 203.315.875.-Ft-ra módosult. Mint az a leírtakból látható, az Alapkezelő erőfeszítései (az Alap indulásakor országos szintű lakossági és önkormányzati tájékoztatás; az együttműködésre vállalkozó önkormányzatok – az 1304 településből 2005. végén összesen 146 -, valamint az Allianz Biztosító Rt. bevonása a kártalanítási szerződések előkészítésébe) ellenére a szerződéskötések, így az érvényben lévő kártalanítási szerződések száma látványosan nem emelkedik. Ennek oka első sorban, hogy a veszélyeztetett területeken lakóingatlannal rendelkező tulajdonosok díjfizetéssel együtt járó önkéntes szerződéskötéssel nem fogékonyak az öngondoskodásra. Ennek az Alapkezelő által érzékelt okai a 2004. végén részletezettekhez képest alapvetően nem változtak, de előreláthatólag 2006. évben kiegészülnek, mivel január 1-től már a szerződéskötés feltételévé válik a jogerős építési és használatba vételi, ill. fennmaradási engedély megléte, ill. annak igazolása. Az Alap beszámolójában foglaltak megegyeznek az Alap kincstári beszámolójában szereplő adatokkal. Budapest, 2006. április 10.
Készítette: Seresné Hermann Mária 3
