AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM – ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK

AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA

SZERZŐ: SUHAJ PETRA KONZULENS: DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS

1

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE

THE EDUCATE, THE EMPLOYMENT AND THE RELIGION OF THE CONVICTED

AUTHOR: SUHAJ PETRA CONSULTANT: DR. NAGY ANITA UNIVERSITY DOCENT

2

Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Nagy Anita egyetemi docensnek, aki a konzulens szerepét vállalva munkásságom egész szakaszát folyamatosan figyelemmel kísérte, felügyelte és ellenőrizte, továbbá családomnak és két kedves barátomnak, akik tanulmányaim alatt végig támogattak, biztattak.

3

Tartalomjegyzék Bevezetés ......................................................................................................................................... 5 1. A dolgozat tárgya, célja ............................................................................................................ 5 I. Az elítéltek nevelése .................................................................................................................... 7 1. A nevelés tartalma .................................................................................................................... 7 II. Az elítéltek foglalkoztatása .................................................................................................... 10 1. ALAPVETÉS ............................................................................................................................. 10

1.1 Szocializáció ..................................................................................................................... 10 2. AZ ELÍTÉLTEK RESZOCIALIZÁCIÓJÁT ELŐSEGÍTŐ ELEMEK MEGHATÁROZÁSA ..................... 14

2.1 Az elítéltek megismerése.................................................................................................. 14 2.2 Az elítéltek oktatása ......................................................................................................... 17 2.3 Az elítéltek munkáltatása ................................................................................................. 21 2.4 Az elítéltek szabadidős tevékenysége és gyógyító-nevelő csoportokban való részvétele ................................................................................................................................ 27 2.5 Az elítéltek vallásgyakorlása ............................................................................................ 33 3. NŐI ELÍTÉLTEK SZABADSÁGVESZTÉSE ................................................................................... 37 4. MAGYAR BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS ....................................................................................... 42

4.1 Szervezeti felépítés ........................................................................................................... 42 4.2 Intézmények ..................................................................................................................... 43 4.3 Gazdasági Társaságok ...................................................................................................... 44 III. Összegzés ................................................................................................................................ 46 IV. Melléklet ................................................................................................................................. 48 V. Irodalmi jegyzék...................................................................................................................... 55 VI. Internetes hivatkozás ............................................................................................................ 58 VII. Felhasznált jogszabályok jegyzéke ..................................................................................... 60

4

BEVEZETÉS A dolgozat tárgya, célja A hazai jogirodalomban jó néhány olyan alkotás született már, amely az elítéltek börtönön belüli életével, helyzetével foglalkozik, azon belül is a nevelésükre vonatkozó tényezők vizsgálatára helyezve a hangsúlyt, hiszen ezen tényezők hatékony igénybevétele során érhető el a fogvatartottak sikeres beilleszkedése a börtönök világába, majd eredményes visszavezetése a társadalomba. A szabadságvesztés végrehajtása céljának megvalósulása érdekében fontos szerepet játszik, hogy az elítéltek a szabadságvesztés kezdetétől hogyan is töltik el idejüket. Zárkáikba bezárkózva naphosszakat tétlenkednek vagy pediglen értelmesen, hasznosan töltik az időt, tehát dolgoznak, tanulnak, képzik magukat, továbbá különféle programokon vesznek részt, amelyek a személyiségük formálódására fejt ki hatást. A letartóztatott személyekkel való emberséges bánásmód minimum irányelveiről szóló ENSZ ajánlás (MSZ) szerint a cél csak akkor érhető el, ha a szabadságvesztés időszakát arra használják fel, hogy amennyire lehetséges az elítéltben ne csak akaratot, de képességet is teremtsenek arra, hogy a társadalomba való visszatérése után törvénytisztelő és önmagát eltartó életmódot tanúsítson.1 Mindez a foglyok megfelelő nevelésével érhető el elsősorban. A neveléshez tartozik az elítélt megismerése, képzése, szakképzése, önképzésének elősegítése, szabadidős, illetve rehabilitációs programok biztosítása és szervezése, munkáltatás, jutalmazás és fegyelmezés, valamint a családi és társadalmi kapcsolatok támogatása.2 Mindezen lehetőségekben való aktív részvétel az elítéltek rehabilitációját segíti elő és utat mutat a reszocializácó felé. Szakdolgozatom célja elemzés alapján általános érvényű meghatározások kifejtése a fogvatartottak nevelését, foglalkoztatását és vallásgyakorlását illetően. A dolgozatom három részből tevődik össze. Az első fejezetben az elítéltek nevelésének 1

Aleku Mónika – Csordás Sándor – Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete. Börtönügyi Szemle 2006. 01. sz. 65.o. 2 Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Dialog Campus Kiadó, Budapest – Pécs 2006. 269.o. 3 http://www.hrportal.hu/hr/bortonmunka-szabadsag-es-munkadij-jar-20120702.html (megtekintés időpontja: 2014. 04. 04.)

5

tartalmi ismérveit bontom ki. A második részben a hipotézis felállítását követően, annak megértéséhez szükséges fogalmak meghatározására kerül sor, majd ezt követően a hazai büntetés-végrehajtás rendszerében jellemző megismerési lépésekre, továbbá az oktatásra, munkáltatásra, szabadidős programokra, vallásgyakorlásra vonatkozó megállapításokra helyezem a hangsúlyt. Ebben a részben kap helyet a női elítéltek helyzetének vizsgálata főként a speciális igényekre, illetve az anya-gyermek kérdéskörre koncentrálva, valamint a magyar

büntetés-végrehajtás

szervezetrendszerét

mutatom

be,

az

intézetekkel,

intézményekkel és gazdasági társaságokkal együttesen. Végül a harmadik fejezetben összegzésre kerül sor. Alapvetésem szerint a bűnözői magatartás kialakulásában a szocializációs folyamat sikertelenségének meghatározó szerepe van, kiemelt helyet foglal el. Ezen személyek esetében a szocializáció nem a normális, megszokott módon ment végbe. Mindezt bizonyítja az alacsony iskolai végzettségük, ugyanis az elítéltek képzetlenebbek az átlagnál.3 Viszont a börtönben lehetőség nyílik a hiányzó ismeretek pótlására, hiszen oktatással, képzéssel fejleszthetőek képességeik és a későbbi társadalmi beilleszkedést mindez nagymértékben elősegítheti.

3

http://www.hrportal.hu/hr/bortonmunka-szabadsag-es-munkadij-jar-20120702.html (megtekintés időpontja: 2014. 04. 04.)

6

I. Az elítéltek nevelése – a nevelés tartalma A szabadságvesztés végrehajtásának célja a „törvényben meghatározott joghátrány érvényesítése során elősegítse az elítéltnek a szabadulása után a társadalomba történő beilleszkedését, és azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől.”4 Ennek a megvalósításához járul hozzá a büntetés-végrehajtási nevelés, melynek programja szerint minden ember formálható és nevelhető, így az elítélt is. Az elítélteknek és a társadalomnak is az az érdeke, hogy az elítéltek olyan nevelési programba kapcsolódhassanak be, amely a börtönön kívüli életbe történő eredményes beilleszkedését tűzte ki célul.5 De mi is ez a nevelés, és hogyan valósítható meg? A nevelés egy tudatos, tervszerű tevékenység, melynek általános célján túl feladata, hogy egyénileg alakítsa helyes irányba a személyiség antiszociális irányultságát, megváltoztassa a magatartás hibás motivációját, indítékrendszerét.6 A nevelés fő feladata eleinte az embertelen bánásmód kiaknázása volt. A későbbiekben a nevelők és a pszichológusok az emberséges bánásmód alkalmazásának elérésén fáradoztak.7 A mai felfogás szerint nem a fogvatartottak „átalakításával” kell foglalkozni, hanem azzal, hogy önmagukat képesek legyenek megváltoztatni.8 Emellett meghatározó szerepet játszik a fizikai, szellemi egészség megőrzése, helyreállítása, az önbecsülés fenntartása, a felelősségérzet kialakítása, s így „pozitív irányú befolyásolás” jön létre, amelynek szerves része az elítélt megismerése, foglalkoztatása és önképzése, a rehabilitációs és a

4

Bv. Kódex 19.§ (1) bek. http://www.kimisz.gov.hu/data/cms19475/Ranga_Attilane_2009_09_24.pdf 1-2.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 08.) 6 Czenczer Orsolya: Az oktatás, mint reszocializációs eszköz a fiatalok büntetés-végrehajtási intézeteiben. Börtönügyi Szemle 2008. 3. sz. 1.o.. 7 http://www.kimisz.gov.hu/data/cms19475/Ranga_Attilane_2009_09_24.pdf 1.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 08.) 8 Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése. Börtönügyi Szemle 2010. 3. sz. 55.o. 9 Kőszegi Szilvia: i.m. 55.o. 5

7

szabadidő programok szervezése, a családi és társadalmi kapcsolatok támogatása.9 Mindezek által a középpontba a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése, a reszocializáció és a szocializáció, valamint a reintegráció megvalósítása került.10 A szabadságvesztés kitűzött céljának eredményességéhez a reintegrációs program elengedhetetlen eszköz, melynek lényege a tervezett és tudatosan irányított eseményeknek az összefüggő sorozata, melyek előkészítik, valamint lehetővé teszik az elítélt intézeti rendbe, majd a társadalomba történő beilleszkedését. Fontos szempont, hogy a cél elérése érdekében a büntetés-végrehajtási szervezet igénybe veheti társadalmi, gazdasági, továbbá civil szervezetek segítségét is, együttműködési szerződés alapján. A program központi eleme a nevelés, mely a reintegrációt kívánja megvalósítani, így egyrészt a büntetésvégrehajtási nevelés együtt jár a szabadságvesztés végrehajtásával, másrészt, ha lehetséges a fogvatartottat alkalmassá kell tenni arra, hogy képes legyen a szabadulása utáni önálló életre, mely eleget tesz a társadalmi elvárásoknak.11

1. ábra: A szabadságvesztés-büntetés célja, feladata és ezek módszere

szabadságvesztés-büntetés

cél visszailleszkedés elősegítése

feladat reintegrációs program végrehajtása

módszer büntetésvégrehajtási nevelés

Forrás: Büntetés-végrehajtási Igazgatás (Szerk.: Ruzsonyi Péter). 146.o.

10 11

http://www.kimisz.gov.hu/data/cms19475/Ranga_Attilane_2009_09_24.pdf 1.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 08.) http://www.bvop.hu/?mid=102&lang=hu Büntetés-végrehajtási igazgatás. 146.o. (megtekintés időpontja: 2014. 04. 03.)

8

A büntetés-végrehajtási nevelés fejlesztő és korrigáló hatások összehangolt rendszere, mely jogszabályi keretek és zárt intézeti viszonyok között, az elítélt személyiségéhez igazodó differenciáltsággal segíti elő, a büntetés-végrehajtási cél elérését, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedés és magatartás kialakulását. Az előre eltervezett és tudatosan irányított események összefüggő sorozatai fejlesztő és korrigáló hatásúak lehetnek, s ezek előkészítik, valamint lehetővé teszik a szabadult fogvatartott társadalomba történő beilleszkedését. A jogszabályi keretek és a zárt intézeti viszonyok lényeges hatást fejtenek ki a nevelési módszerek, eszközök és eljárások meghatározására. A nevelés során az alkalmazott eljárásokat az elítélt személyiségéhez, egyéni képességeihez, szükségleteihez kell igazítani. A végrehajtáshajtás egyéniesítése nem egyenlő azzal, hogy az intézet minden egyes fogvatartottat egyedi módon kezeljen, de szükségessé teszi az elítéltek meghatározott szempontok alapján történő differenciálást (csoportképzését). Az egyéniesítés érvényessége az egyes csoportokon belül létrehozott speciális nevelési, kezelési, gondozási módszerek alkalmazásával valósulhat meg.12

12

http://www.bvop.hu/?mid=102&lang=hu Büntetés-végrehajtási igazgatás 147.o. (megtekintés időpontja: 2014. 04. 03.)

9

II. Az elítéltek foglalkoztatása 1. Alapvetés Hipotézisem az, hogy a bűnözői magatartás kialakulásában a szocializációs folyamat sikertelenségének meghatározó szerepe van, kiemelt helyet foglal el. Ahhoz, hogy megértsük miről is van szó pontosan, szükség van a szocializáció, mint fogalom meghatározására és kifejtésére. Szocializáció A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, ennek során az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. Ezáltal humanizálódunk, és egy egész életet felölelő folyamat.13 David Goshlin megfogalmazása szerint: „a szocializáció az embert érő hatások, az ezekre való reakciók, visszahatások egész folyamata, amelynek során az egyén megszerzi azt a tudást, azokat a gyakorlati ismereteket és készségeket, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy többé-kevésbé hatékonyan vegyen részt az egész társadalom, illetve az egyes csoportok életében.”14 Harmadik megállapításunk szerint a szocializáció fogalma nem más, minthogy a gyermek elsajátítja a társadalom normáit, értékeit és ismereteit.15 Továbbá melynek során magáévá teszi azokat a szerepeket, melyeket be kell töltenie az életében.16 August Comte nevét különösen fontos megemlíteni, mint a szociológia alapítóját. Három részre osztotta a szociológiát: a teológiai szakasz, azaz a gyermekkor, amikor a gyermek ismerkedik a dolgok belső természetével. A metafizikai szakasz, vagyis az ifjúkor, ekkor a serdülők az evilági dolgok felé fordulnak, de keresik az élet értelmét, célját is. Végül a pozitív szakasz, vagy más néven felnőttkor, ennek folyamán az érett ember értelmezi a

13

http://bvpszichologia2.blogspot.hu/search/label/szocializ%C3%A1ci%C3%B3 (megtekintés időpontja: 2014. 03.14.) szociologiaszak.uni-miskolc. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 14.) 15 http://bvpszichologia2.blogspot.hu/2005/10/szocializci.html (megtekintés időpontja: 2014. 03. 14.) 16 Dr. Teleki Béla PhD: Szocializáció, Erkölcsi, társadalmi és családi élet alapjai, Sopron 2010. 13.o. 14

10

világot.17 Az elsődleges szocializációs közeg a család, míg másodlagos a kortárscsoportok, óvoda, iskola, média, munkahely, szomszédság.18 A család a társadalom legfontosabb szocializációs színtere, ugyanis a gyermek ennek hatása alá kerül legelőször, a legintenzívebben és a leghosszabb ideig. A család egy önszabályozó rendszer. Szűrőt képez a gyermek számára a kultúrával és a társadalommal szemben. A társadalmi normák közül kiválasztja azokat, amelyek a családban, mint szabályrendszer érvényesülnek. Jelentős mértékben meghatározza a család struktúrája a személyiség fejlődését.19 Tehát a személyiség fejlődésének oldaláról nézve a családi közösség a primer közeg. A család legmeghatározóbb résztvevői a szülők. A szülők fontosságának tekintetében felállítható egy rangsor, mely szerint az anya jut hangsúlyosabb szerephez, hiszen a megértés, a bizalom, a törődés és gyengédség az anyai szerepben testesül meg, egyfajta védelmi funkciót juttat érvényre.20 Másodlagos szocializációs tényezők közül kiemelt szerepe van a kortárs csoportoknak, melyet a testvérkapcsolatok és a hasonló korú gyermekek baráti alapközösségei alkotják. Ezekben a kapcsolatokban fejlesztik ki egyéniségüket, identitásukat, továbbá gyakorolják a lojalitást és az intimitást: a másik elismerése, megértése, a másik iránt való elkötelezettség. A baráti szálak szövögetése meghatározó. Különösen nagy jelentősége van ezeknek a kapcsolatoknak serdülőkorban, de ugyanakkor egész életünkben is.21 Az óvoda és az iskola is komoly jelentőséggel bír a személyiség formálódásában, hiszen fejlesztik a gyerekek értelmi, akarati, érzelmi, esztétikai és mozgásos adottságait. A tudásszerzés, tanulás, közös munka öröméhez kellene hozzájárulnia.22 A média, a tömegkommunikációs eszközök szerepe egyértelműen kirajzolódik a szocializáció esetén. Az újságok, folyóiratok, könyvek, rádió, televízió, filmek zene által 17

http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-2011-2/szocializacio_.pdf 5.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 14.) 18 http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-2011-2/szocializacio_.pdf 9.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 14.o.) 19 http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-2011-2/szocializacio_.pdf 9.o (megtekintés időpontja: 2014. 03. 14.) 20 Csicsayné Solymosi Mária – Balázs László: Egy elfelejtett szó… Börtönügyi Szemle 2009. 3. sz. 117.o. 21 http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-2011-2/szocializacio_.pdf 10.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 14.:) 22 http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-2011-2/szocializacio_.pdf 10-11.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 14.)

11

rengeteg élményre és információra tehetünk szert, azonban káros hatása is megmutatkozik, hiszen az erőszak és agresszivitás ezáltal folyamatosan jelen van mindennapjainkban. A munka emberformáló erővel rendelkezik, viszont a munkanélküliség fokozódása leszoktatta az embereket a munkaszeretetről. Leginkább annak tudható be, hogy a munkásnak és a munkának nem volt méltósága, valamint a munka sem volt elégséges. A szomszédságnak is megvan a maga sajátos opciója, hiszen nem mindegy, hogy milyen közegben is élünk: faluban vagy városban, jómódú kertvárosi részben vagy hátrányos helyzetű lakótelepen. Városokban az emberek feszültebbek, frusztráltabbak, kapcsolataik ziláltak.23 Mindezek közül véleményem szerint kiemelkedően fontos szerepe a családnak, mint mikroközösség egy pontjának van, hiszen ez a legfontosabb személyiségformáló közeg. 24 Általánosan megállapítható, hogy a legtöbb fogvatartott esetében komoly szocializációs problémák lelhetők fel gyermekkorában, s ami nagyon lényeges, hogy az anyával való kapcsolat valamilyen formában zavart, sérült volt.25 Mindemellett ha a családban antiszociális erkölcsi normák, morálisan kifogásolható életvitel a meghatározó, akkor a külső nevelési hatásokra nyitott gyermek számára mindez kedvezőtlen mintául szolgálhat, ugyanis a bűnöző, deviáns életvitelű szülők gyermekei gyakran választják szüleik útját. Ennek magyarázata, hogy az alapvető erkölcsi, magatartási sémák kialakulásának mechanizmusát az utánzás, és az azonosulási folyamatok alkotják. Tehát

a

kedvezőtlen

családi

minta

jelentős

befolyással

bír

az

antiszociális

személyiségfejlődésben.26 Mindent összevetve meghatározható, hogy a szocializáció biztosítja a csoportba tartozást és a társadalmi integrációt gyermeknek, fiatalnak, felnőttnek és idősnek egyaránt. 27 A szocializációhoz harmonikus családi háttér, valamint a kortárscsoportokkal való jó

23

http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-2011-2/szocializacio_.pdf 11.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 14.) 24 Marczi Csaba: A fogvatartottak agresszív tendenciái a Szirmabesenyői Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében. Börtönügyi Szemle. 2008. 1. sz. 38. o. 25 Pintér Tibor: A bűnözői magatartás kialakulásának lehetséges szocializációs, mentális okai. Börtönügyi Szemle 2008. 3. sz. 35.o. 26 Marczi Csaba: A fogvatartottak agresszív tendenciái a Szirmabesenyői Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében. Börtönügyi Szemle. 2008. 1. sz. 40.o. 27 Teleki Béla: A szabadultak szociálpedagógiai ellátása. Börtönügyi Szemle 2010. 3. sz. 31.o.

12

kapcsolat szükséges, ennek hiánya szocializációs zavarokhoz vezethet.28 A sikertelen, negatív szocializáció deviáns viselkedést, sőt bűnözést eredményezhet.29 A bűnözői magatartás kialakulása legnagyobb mértékben a gyermek és az anya, illetve a gyermek és a család hiányos, sérült kapcsolatára vezethető vissza.30 Tehát ha a szocializáció nem megfelelően épül fel, akkor az az egyén eltévelyedéséhez vezet, azaz devianciát okoz. Az egyén nem lesz képes elfogadni a társadalmi értékrendet és normákat. Ekkor újabb szocializációra, illetőleg reszocializációra van szükség.31

28

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 607.o. Teleki Béla: i.m. 31.o. 30 Pintér Tibor: A bűnözői magatartás kialakulásának lehetséges szocializációs, mentális okai. Börtönügyi Szemle 2008. 3. sz. 35.o. 31 http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-2011-2/szocializacio_.pdf 4.o. (megtekintés 29

13

2. Az elítéltek reszocializációját elősegítő elemek meghatározása Az elítéltek megismerése A fogvatartottak nevelési folyamatának első, kiemelt szakasza a befogadás utáni megismerésük. Eme megismerés központi szerepe, hogy az elítélt és a nevelő együttműködve célszerűen tervezik meg az egyén azon életszakaszát, mely időtartam alatt szabadságvesztését tölti. Következésképp a nevelőnek a lehető legalaposabb és legpontosabb ismereteket kell a fogvatartott személyiségéről beszereznie.32 Ennek, valamint a reintegrációs programok elősegítése érdekében A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárásról szóló 2013. évi CCXL. törvény új jogintézményt vezetett be Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet néven. Fogalmát tekintve, az az egység, ahol azon elítéltek kezdhetik meg szabadságvesztésüket, akik legalább másfél évet kaptak. Az elítélteket az itt elvégzett szakértői vizsgálatok után szállítják a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetekbe. A befogadáskor kijelölt egészségügyi, pszichológiai és biztonsági szempontok szerint, továbbá a fogoly személyiségére, előéletére, családi körülményeire, valamint a bűncselekmény természetére nézve kezdenék meg a szabadságvesztés végrehajtását. Az egyes személyre szabott reintegrációs programot az intézetek időnként felülvizsgálnák, s esetleg módosítanák is, ha szükségesnek látják.33 „A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer alapján elvégzi az e törvényben meghatározott elítéltek kockázatelemző, valamint az egyéb reintegrációs programokat és döntéseket elősegítő vizsgálatát. A tizennyolc hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a KKMI-ben kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. A KKMI-ben az elítélt 30 napig tartózkodik, amit a KKMI főigazgatója további harminc nappal meghosszabbíthat. A KKMI-ben eltöltött időszak kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel zárul, amely tartalmazza az elítélt befogadáskor mért általános – visszaesési és fogvatartási – kockázatát, időpontja: 2014. 03. 14.) 32 Lőrincz József – Nagy Anita: Büntetés-végrehajtási jogi alapfogalmak. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2011. 35.o. 33 http://prisonunited.blogspot.hu/2013/09/a-hvg-is-foglalkozik-az-uj-bv-kodex.html (megtekintés időpontja: 2014. 04.

14

meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézeteknek a reintegrációs tevékenység során figyelembe kell vennie.”34 „A KKMI elvégzi az elítélt újbóli kockázati csoportba sorolását a kiemelkedően magas kockázattal bíró elítéltek rezsimváltását megelőzően és a fogvatartásra különös veszélyt jelentő események bekövetkezésében részt vevő elítéltek esetében.”35 „A KKMI a tevékenysége során keletkező fogvatartotti kockázatelemzéshez szükséges adatokat rendszerezi, elemzi, értékeli, indokolt esetben adatot szolgáltat a büntetésvégrehajtási ügyben döntésre jogosultak részére. Az elítéltről készült kockázatelemzési jelentéseket a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell és a bv. intézet által az elítélttel kapcsolatban kezelt iratok között kell elhelyezni.”36 „A bv. intézetek Befogadási és Fogvatartási Bizottságot (a továbbiakban: BFB) működtetnek.” „A 92. § (2) bekezdésében meghatározott kivizsgálást követően az elítéltet haladéktalanul a számára kijelölt bv. intézet befogadó részlegébe kell helyezni, ahol legfeljebb tíz napig tartózkodhat. A befogadó részlegben tájékoztatni kell az elítéltet a kockázatértékelési összefoglaló jelentés tartalmáról, a javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő reintegrációs programok igénybevételéről.” „Az elítélt együttműködésével a bv. intézeti befogadást követően a kockázatértékelési összefoglaló jelentés alapján a befogadó részleg vezetője rögzíti az elítélt beleegyezésével elkészült egyéniesített fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes meghallgatását követően nyolc napon belül dönt az elítélt rezsimbe helyezéséről és a bv. intézetben működő reintegrációs programokban történő részvételéről.”37 A börtönrezsim a fogvatartottak nevelésének kerete. A szabadságvesztés végrehajtásának módját jelenti, s magába foglalja az elítélt életmódjának, életrendjének, a bánásmódnak, jogok és kötelezettségek terjedelmének és gyakorlatának milyenségét. Az európai gyakorlat alapján négyféle rezsim különböztethető meg: szigorúan őrzött, magas biztonsági fokozatú,

02.) 34 2013. évi CCXL. tv. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 92. § 35 2013. évi CCXL. tv. 93. § (1) bek. 36 2013. évi CCXL. tv. 94. § (1) bek. 37 2013. évi CCXL. tv. 95. § (1) (2) (3) bek.

15

valamint közepes biztonsági fokozatú; illetve félig nyitott és teljesen nyitott rezsim.38 A nevelés keretében szükséges megemlíteni a fegyelmezés kérdéskörét, ami magában foglalja a jutalmazást és a fegyelmi felelősségre vonást. A jutalmazás egy pozitív ösztönzési rendszer. Rendeltetése, hogy ösztönözze a végrehajtás célját szolgáló szabályok betartását, erősítse a helyes magatartásforma választását, úgy hogy a fogvatartott magatartását pozitívan értékeli.39 „Az elítélt példamutató magatartásáért, a munkában elért eredményeiért, a tanulásban tanúsított szorgalmáért, az elítéltek nevelésében való közreműködéséért, élet vagy jelentős anyagi érték megmentéséért vagy súlyos veszély elhárításáért jutalomban részesíthető. A jutalmak: a) dicséret, b) annak engedélyezése, hogy az elítélt soron kívül csomagot kapjon, c) látogató fogadása soron kívül, a látogatási idő meghosszabbítása, d) a személyes szükségletekre fordítható összeg növelése, e) tárgyjutalom, f) pénzjutalom, g) fenyítés elengedése, h) a végrehajtott fenyítés nyilvántartásának törlése, i) rövid tartamú eltávozás, j) kimaradás.”40 Az elítélt jutalmazására a személyi állomány tagja tehet javaslatot, továbbá a jutalmak adására pedig kizárólag a parancsnok jogosult. Az intézet rendjének, fegyelmének betartását a jogalkotó elsősorban az elítéltek önkéntes jogkövetésétől várja, de számításba veszi azt is, hogy a fogvatartottak egy része megszegi a bv. rendjének szabályait. Az elítéltet büntetőjogi és fegyelmi felelősség egyaránt terheli. Büntetőjogi felelősség akkor terheli, ha vétkes magatartása bűncselekményt is megvalósít.41 „Ha

38

a fegyelemsértés szabálysértést is megvalósít, azt fegyelmi vétségként kell elbírálni.”42

Pallo József – Törőcsik Balázs: A fogvatartottak nevelésével kapcsolatos ajánlások. Börtönügyi Szemle 2011. 2. sz. 24.

o. 39

http://www.majomhaz.com/resources/bntetsvgrehajtsi%20jog%202.%20jegyzet.pdf 24.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 16.) 40 Bv. Kódex 41. § (1) (2) bek. 41 Lőrincz József – Nagy Anita: i.m. 46.o. 42 Bv. Kódex 43. § (2) bek.

16

A bv. kódex alapján a következő fenyítések szabhatók ki: a) feddés, b) a személyes szükségletre fordítható pénzösszeg csökkentése és c) magánelzárás.43 A fegyelmi fenyítések közül a feddés a legenyhébb, míg a legsúlyosabb forma a magánelzárás.44 Az elítéltek oktatása A büntetés-végrehajtás keretei között zajló nevelés alapvető célja az elítéltek sikeres visszavezetése a társadalomba.45 E cél elérése érdekében jelentős szerepe van annak, mint azt már fent említettem, hogy a fogvatartottak a szabadságvesztés kezdetétől miként töltik el idejüket. Zárkáikba bezárva naphosszakat tétlenkednek, vagy pedig hasznosan, értelmesen töltik az időt, tehát dolgoznak, tanulnak, képzik magukat, esetleg különféle programokon vesznek részt, melyeknek a személyiségük formálódásában van kiemelt jelentősége.46 A nevelés egyik kiemelten fontos területe a foglalkoztatás. Ide tartozik a munkáltatás, az alapfokú iskolai oktatás, a szakirányú képzés, a terápiás foglalkoztatás, a művelődési, szabadidős, sport-, személyiségfejlesztő, gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel. A foglalkoztatás biztosítja a testi és mentális egészség fenntartását, valamint a kinti társadalomban is felhasználható alap- és szaktudás megszerzését, normális életvitelhez szoktat, segít elkerülni az agressziót és a depressziót, amit a kényszerű semmittevés okoz. 47 A bv. intézeti nevelés középpontjában az elmaradt vagy hiányos szocializáció pótlására szolgáló általános- és szakműveltséget nyújtó képzés áll. Olyan oktatási keretek megszervezésére került sor, amelyek lehetővé teszik, hogy az értelmi funkciókon túlmenően az elmaradt készségek és képességek fejlesztését, így a készségtárgyak oktatását.48 43

Bv. Kódex 42. § (1) bek. Lőrincz József – Nagy Anita: i.m. 47.o. 45 Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése Börtönügyi Szemle 2010. 3. sz. 55.o. 46 Aleku Mónika – Csordás Sándor – Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete Börtönügyi Szemle 2006. 1. sz. 65.o. 47 Kőszegi: i.m 55.o. 48 Kőszegi Szilvia – Varga Zoltán: A fogvatartottak oktatása. Könyvtári Figyelő 2013/2. 269.o. 44

17

Az elítéltek iskolai végzettsége világszerte alacsonyabb, mint a társadalmi átlag, ennek eredménye lehet az is, hogy az elkövetők nagy részénél a szocializációs folyamatokban zavar alakult ki. A bv. intézetek a visszaesés lehetőségét próbálják ellensúlyozni ezen hiányok pótlásával. A nemzetközi ajánlások értelmében az oktatás és művelődés elemeit nem lehet ráerőltetni a rabokra, a választási szabadságukat tiszteletben kell tartani, a szabad választás lehetőségét pedig biztosítani kell számukra.49

2. ábra: A fogvatartottak végzettség szerinti megoszlása

Megnevezés

Fő

Százalék

Analfabéta

153

0,8

Általános Iskola 8 osztály 8 066

45,8

Szakmunkásképző Iskola

2 512

14,2

Szakközépiskola

753

4,3

Gimnázium

576

3,3

Főiskola

288

1,6

Egyetem

188

1.0

Forrás: Kőszegi Szilvia – Varga Zoltán: A fogvatartottak oktatása Könyvtári Figyelő 2013/2. 270.o.

„Az elítélt jogosult általános iskolai, indokolt esetben középfokú, valamint felsőfokú tanulmányok folytatására, a vizsgákra való felkészüléshez a jogszabályban meghatározott tanulmányi és vizsgaszabadságra.”50 A büntetés-végrehajtásban kialakított fogvatartotti oktatás, képzés típusai: általános iskola, középiskola, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, felsőfokú tanulmányok. Az elmúlt időszak oktatási adatait, mely az általános iskolára, középiskolára és szakképzésre vonatkozik, a következő táblázat szemlélteti.

49 50

Kőszegi Szilvia – Varga Zoltán: i.m. 270.o. Bv. Kódex 36. § (1) bek. n) pont

18

3. ábra: Az elítéltek oktatására vonatkozó adatok 2001-2013

Tanév

Általános

Középiskola

Szakképzés

Összesen

iskola 2001/2002

811

137

1238

2186

2002/2003

904

190

1191

2285

2003/2004

991

240

889

2120

2004/2005

889

383

1350

2622

2005/2006

878

457

648

1983

2006/2007

789

497

950

2236

2007/2008

908

451

651

2010

2008/2009

974

781

495

2250

2009/2010

896

933

362

2191

2010/2011

1020

878

479

2377

2011/2012

1159

920

606

2685

2012/2013

787

836

361

1984

Forrás: Kőszegi Szilvia – Varga Zoltán: A fogvatartottak oktatása Könyvtári Figyelő 2013/2. 270.o.

A bv. intézetek mindegyikében biztosított az a lehetőség, hogy a fogvatartottak általános iskolai tanulmányokat folytathassanak önkéntes jelentkezés alapján.51 2012/13-as tanévben 787 fő kezdte meg alapfokú tanulmányait.52 A középiskolai képzésnek nem elsődleges feladata az érettségire való felkészítés, hiszen a négy évfolyamos képzés közben a tanulmányaikat megkezdők nagy része szabadul. Ennek ellenére e tanulmányok megszervezése jelentős feladat, mert a 10. évfolyam befejezése után megnyílik a fogvatartott előtt olyan szakképzésbe való bekapcsolódás lehetősége, amely szabadulását követően nagyobb esélyt biztosít elhelyezkedésére. 53 Az elítéltek 45,8%-a rendelkezik 8 általános iskolai osztállyal, ami a szakképzés megkezdéséhez elengedhetetlen. Jelenleg 361-en folytatják tanulmányaikat tíz bv. intézet

51

A Büntetés-végrehajtási Szervezet évkönyve, 2009. Budapest, BVOP Sajtó Iroda, 2010. 20. o. Kőszegi Szilvia – Varga Zoltán: i.m. 271.o. 53 Kőszegi: i.m. 61.o. 52

19

18 fajta képzésén. A megszerzett ismeretek szinten tartására, pótlására szakkörök, kiegészítő programok, tréningek jöttek létre.54 4. ábra: Szakképzések alakulása Bv. intézet

Szakképzés Típusa

Fő

Balassagyarmati Fegyház és Börtön

Hegesztő-vágógép kezelője

12

Balassagyarmati Fegyház és Börtön

Targoncavezető

15

Hajdú-Bihar Megyei Bv. Intézet

Festő-mázoló

16

Hajdú-Bihar Megyei Bv. Intézet

Számítógépes adatrögzítő

13

Heves Megyei Bv. Intézet

Takarító

15

Heves Megyei Bv. Intézet

Takarító

16

Somogy Megyei Bv. Intézet

Ingatlanfenntartó, karbantartó

15

Somogy Megyei Bv. Intézet

Térburkoló

17

B-A-Z. Megyei Bv. Intézet

Targoncavezető

18

B-A-Z. Megyei Bv. Intézet

Targoncavezető

19

B-A-Z. Megyei Bv. Intézet, Szirmabesenyő

Ingatlanfenntartó, karbantartó

18

B-A-Z. Megyei Bv. Intézet, Szirmabesenyő

Térburkoló

20

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bv. Intézet

Számítógépes adatrögzítő

14

Baranya Megyei Bv. Intézet

Ingatlanfenntartó, karbantartó

17

Baranya Megyei Bv. Intézet

Térburkoló

18

Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön

Konyhai kisegítő

20

Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön

Bútorkárpitos

20

Tolna Megyei Bv. Intézet

Ingatlanfenntartó, karbantartó

17

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bv. Intézet

Takarító

19

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bv. Intézet

Konyhai kisegítő

16

Tiszalöki Országos Bv. Intézet

Szobafestő

15

Tiszalöki Országos Bv. Intézet

Gyógy-

és

fűszernövény-

16

termesztő Takarító

Tiszalöki Országos Bv. Intézet Összesen

12 378

Forrás: Kőszegi Szilvia – Varga Zoltán: A fogvatartottak oktatása Könyvtári Figyelő 2013/2. 272-273.o.

A bv. kódex kimondja, hogy „indokolt esetben lehetővé kell tenni, hogy az elítélt…a megkezdett felsőfokú tanulmányokat folytassa.” A részt vevő személyek levelezős

54

Kőszegi Szilvia – Varga Zoltán: i.m. 273.o.

20

hallgatóként tanulhatnak.55 A 2012/13-as tanévben 38 fő kezdte meg felsőfokú tanulmányait, ebből öten könyvtár szakos hallgató voltak. A legnépszerűbb szaknak a teológia számít, de a gépészmérnöki, ifjúság segítői, logisztikai szakmenedzseri idegenforgalmi, illetve gazdálkodási menedzseri pálya is vonzó a fogvatartottak körében.56 Általánosságban kijelenthető, hogy a börtönökben tanító tanárok és az ott dolgozó nevelők különféle területekről érkeznek, eltérő képzettségi háttérrel. A legtöbbjük semmiféle speciális tréninggel sem rendelkezik.57 Európában a tanárok börtöntanárokként való alkalmazásának több típusa ismeretes: önellátó modell: ebben az esetben a tanárok a bv. állományába tartoznak, import modell: külsős iskolák oktatói párhuzamosan tanítanak a börtönben és a kinti társadalomban is, szerződéses modell: külsős tanárok kizárólag a börtönben tanítanak, vegyes modell: egyes intézetek saját iskolát üzemeltetnek saját tanári karral, ezzel párhuzamosan más helyeken a külső iskolák oktatóit veszik igénybe.58 A fogvatartottakban megvan a vágy, h fejlesszék magukat, így büntetés-végrehajtás az alapfokú oktatás, a szak-és betanított képzések biztosításával járul hozzá, hogy az elítélteknek lehetőségük legyen a munkaerőpiacon értékesíthető tudásanyaggal fellépni. 59 Elítéltek munkáltatása A foglalkoztatás következő színtere az elítéltek munkáltatásának lehetőségei. A munka az ember által energia kifejtése révén hasznos, ellenszolgáltatásért végzett, különböző tartalmú célirányos tevékenység, tehát valaminek a létrehozására, átalakítására, megváltoztatására irányul azért, hogy a keletkező javakat az ember vagy más haszonélvező használni, hasznosítani, elfogyasztani tudja. Antropológiai fogalomként az ember szabad tevékenységét jelenti, mely által személyisége fejlődik. A társadalom nem nélkülözheti a munkát, így a büntetés-végrehajtás sem, így kiemelten fontos szerepet tölt be a 55

Kőszegi: i.m. 61.o. Kőszegi Szilvia – Varga Zoltán: i.m. 273.o. 57 Ruzsonyi Péter: Reflexiók „Az oktatás helyzete a bv. intézetekben…” című cikkhez. Börtönügyi Szemle 2011. 2. sz. 37.o. 58 Ruzsonyi Péter: i.m. 36. o. 56

21

fogvatartottak munkáltatása a bv. rendszerben.60 „Célja az hogy elősegítse az elítélt testi és szellemi erejének fenntartását, lehetőséget adjon a szakmai gyakorlottság megszerzésére és fejlesztésére és ezáltal megkönnyítse, hogy a szabadulás után a társadalomba beilleszkedjék.”61 Fogalmát a Bv. szabályzat 101. § (1) bek. jelöli, mely szerint „munkáltatásnak minősül az elítélt szervezett foglalkoztatásának az a formája, amikor a munkavégzés rendszeresen, díjazás ellenében történik.” Viszont a Bv. szabályzat 102. § (1) bekezdése értelmében „nem minősül munkáltatásnak az elítéltnek a Bv. tvr. 33. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján, az intézet tisztán tartásában és ellátásában való díjazás nélküli, kötelező részvétele.” Az elítéltet adottságainak megfelelően kell társadalmilag hasznos munkával foglalkoztatni. Figyelembe kell venni a munka kijelölésénél a fogvatartott testi és szellemi képességeit, ha lehetséges szakmai képzettségét és érdeklődését is. A munkáltatásnak három formáját különböztetjük meg: az elítéltet munkával az intézet, vagy az e célra alapított gazdálkodó szervezet foglalkoztatja; a munkáltató szerződése alapján az elítélt más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát, illetve a költségvetési munkáltatás.62 A büntetés-végrehajtás reszocializációs tevékenységében a gazdasági társaságok által végzett elítélt-foglalkoztatás komoly szerepet kap. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a társaságok átlagban 4000-4500 fő elítéltet foglalkoztatnak piaci körülmények között. A börtönökben kétféle munkalehetőség valósulhat meg: az egyik forma, amikor a fogvatartott az intézeten belül dolgozik, így például főz, takarít, karbantartási és felújítási teendőket lát el. Ez a költségvetési munkáltatás. A másik forma pedig, amikor a bv. intézetek mellett működő, állami tulajdonban lévő 12 Kft. valamelyikénél dolgozik az elítélt.63 Ebből nyolc könnyűipari, amely három vegyesipari, három konfekcióipari, egy papíripari és egy cipőipari tevékenységet foglal magában; négy pedig mezőgazdasági jellegű társaság.64

59

Kőszegi – Varga: i.m. 275.o. Szabó Zoltán – A büntetés-végrehajtás központi ellátási tevékenysége. Börtönügyi Szemle 2013. 3. sz. 39.o. 61 Bv. Kódex. 44. § (1) bek. 62 Cséri Zoltán – Hírják András Péter: A fogvatartottak foglalkoztatása és a kapcsolódó gyakorlati problémák a KözépDunántúli Országos Bv. Intézetben és az Annamajori Kft-nél. Börtönügyi Szemle 2009. 2. sz. 19.o. 63 http://hvg.hu/itthon/20111116_rabok_dolgozzanak (megtekintés időpontja: 2014. 03. 18.) 64 Tóth László i.m.: 2.o. 60

22

Napjainkban komoly nehézséget és kihívást jelent a bv. intézetek számára az elítéltek foglalkoztatása. A munkavégzésnek szubjektív és objektív akadályai vannak. Az objektív akadályok

oldalán

említendő

a

fogvatartottak

létszámához

igazodó

megfelelő

munkalehetőség hiánya. Emellett a nehézségeket tovább fokozza a vállalkozások, intézmények megrendeléseinek csökkenése, ugyanis a magánvállalkozások a kedvezőbb költségviszonyok ellenére sem szívesen alkalmaznak fogvatartotti munkaerőt. Továbbá külső foglalkoztatásra sincs elegendő lehetőség. Ezenkívül telítettség jellemző az intézetekben, s így a fogvatartottakra kevesebb munkahely jut. Szubjektív nehézségek az elítéltek oldalán nyilvánulnak meg. Nagyobb esélyük akkor van a munkáltatásra, ha szakmai gyakorlattal, szakképzettséggel rendelkeznek. Viszont jelentős részük iskolázatlan, szakképzetlen. Egészségügyi állapotuk az átlagnépességnél rosszabb, ezért általában csak könnyű fizikai munkát végezhetnek. A könnyű vagy megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása is jelentős probléma, hiszen kevés lehetőség adódik az állapotuknak megfelelő munkáltatásra. Mindezeken kívül akadnak olyan fogvatartottak, akik sohasem dolgoztak, nem is akarnak, ugyanis nincsenek ráutalva az intézeti keresményre.65 A felvetődött problémákra tekintettel próbált a kormány valamilyen megoldást találni az eredményes foglalkoztatás kérdésében. A kormány célja, h a rabok többsége dolgozzon, ezért szigorítottak a törvényen, így 2012. január elsejétől kötelező dolgozniuk a munkaképes elítélteknek, a munkadíjukból pedig hozzájárulnak eltartásukhoz.66 Ehhez kapcsolódnak a következő feladatok: a fogvatartottak foglalkoztatásának növelése, belső ellátás növelése, valamint közmunkaprogramban való minél szélesebb körű részvétel. Mivel a feladatok nagyrészt a fogvatartottak munkával való ellátására irányul, ezért a feladatmegoldás jelentős részben az elítéltek foglalkoztatására létrehozott büntetésvégrehajtási gazdasági társaságok hatókörébe tartozik.67

65

Budai István: Az elítéltek költségvetési foglalkoztatása. Börtönügyi Szemle 2009. 2. sz. 14.o. http://www.hrportal.hu/hr/bortonmunka-szabadsag-es-munkadij-jar-20120702.html (megtekintés időpontja: 2014. 03. 18.) 67 Hetyei Gábor: Új utakon a foglalkoztatás A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége. Börtönügyi Szemle 2013. 2. sz. 55.o. 66

23

A fent említett feladatok megvalósulási fázisait szeretném szemléltetni a Pálhalmai Agrospeciál Kft. által. Először is a belső ellátással, majd a közmunkaprogrammal foglalkoznék. A belső ellátás megfelelő kialakítása három lépésből tevődik össze: 1. bekapcsolódás a bv. intézetek élelmiszer-ellátásába: A létszámbővítés legegyszerűbb módja új munkahely létesítése, a meglévő termékek feldolgozottsági fokának növelése. Első mozzanatként a társaság élősertés vágásával kezdte el a szállítást a környező intézetek részére, mely által a vágóhídi kapacitás kihasználtsága megnőtt. 2013. január elsejétől Pálhalmáról biztosítják az összes hazai bv. intézetnek a sertéshúst. Ezt követően zöldségfeldolgozás által nyújtottak értelmes, hasznos és hatékony munkát az előzetes fogvatartottak számára. Jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy ténylegesen a foglalkoztatás bővítésével járt, valamint kifejezetten előzetesek számára lett kiépítve új munkahely, amely korábban még nem fordult elő. Az üzem folyamatosan működik napi 2,2-2,8 tonna zöldség kibocsátásával teszi lehetővé a szerződött partnereknek a friss és konyhakész burgonyát, sárgarépát, zellert, hagymát, fehérrépát, káposztát és további zöldségféléket.68

Forrás: Hetyei Gábor: Új utakon a foglalkoztatás. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége Bsz. 2013. 2. sz. 58.o.

68

Hetyei Gábor: i.m. 57-58.o.

24

2. mosodai szolgáltatás a magyar egészségügy számára: Mosodai szolgáltatás 2002 óta működik Pálhalmán. A bv. intézetek szennyes ruháinak mosása itt zajlott. Ez az állomány a szolgáltatásnyújtás 30%-át tette ki. Ezen kívül mostak szállodáknak, gyógyfürdőknek és kórházaknak is. Mivel a szolgáltatásra erőteljes igény volt a kórházak felől új kapacitást kellett kialakítani.69 Ebből fakadóan létrejött egy többszintes rendszer, mely által a fogvatartottak munkáltatása biztosított volt, jelentős beruházást nem okozott, továbbá a speciális igényeknek is megfelelt, mellesleg 110-120 főnek biztosít munkát. A rendszer fő elemei a kórházi mosodák, melyekkel külső partnerekkel kötöttek szerződést. Kétirányú tevékenységet ölel át: a mosoda vállal mosási szolgáltatást az intézet által diszponált tételek tekintetében, valamint saját tevékenységében biztosítja a fogvatartottak foglalkoztatását. Mivel a pálhalmai mosoda külső igényeknek megfelelő kialakítása megtörtént, a házi mosodával nem rendelkező intézetek számára kellett megoldást találni. Ebben a Fővárosi Bv. intézet nyújtott segítséget egy specializált mosoda létesítésével, ahol fogvatartotti textíliák tisztántartására kerül sor, továbbá 55 fő előzetes fogvatartottnak nyújt lehetőséget. A rendszernek részét képezi a rendőrségi és egyéb államigazgatási megrendelői igények kielégítése. A kis mennyiség miatt gazdaságtalan volt, (fuvarozási távolság, a géppark nem tudta befogadni a kis mennyiséget) ezért az egyes bv. intézeteknél működő kis teljesítményű mosodáknak is be kellett kapcsolódnia, ezáltal hatékonyan tudják a kívánt célt elérni.70

69

Hetyei Gábor: i.m. 58.o.

25

Forrás: Hetyei Gábor: Új utakon a foglalkoztatás. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége Bsz. 2013. 2. sz. 58.o.

Harmadik lépésként az elektromos és elektronikai hulladékok bontása és hasznosítása kerül színre. Az OHÜ által kiírt pályázat értelmében társaságunk tagja a Hunelectric Konzorcium az e-hulladék bontását elnyerte, így jelentős szerepe van a Kft.-nek, ugyanis a fogvatartottak foglalkoztatása szociális szempont volt a döntéshozatalkor. Kézi és gépi bontás jól kiegészíti egymást, s Pálhalmán és a Fővárosi Bv. intézetben foglalkoztatottak közül 90-100 főnek van biztos munkalehetősége.71 A másik lényeges program a közmunka lehetősége. A közmunkaprogramok jelentős eszközökké váltak a munkahelyteremtésben. A Kft. több ponton vett részt a közmunkaprogram rendszerében. Egyik jelentős feladat volt a növedékállat biztosítása a háztáji állattenyésztési módszerek újraélesztése szempontjából. Ennek folyamán kb. 2 000 választott malacot szállítottak a szerződött önkormányzatok részére. A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány több mint 600 db-os malacvásárlása nagymértékben hozzájárul az állami szerepvállaláshoz. A kiszállításról ez esetben is a társaság gondoskodott. Ezeken

70 71

Hetyei Gábor: i.m. 59.o. Hetyei Gábor: i.m. 60.o.

26

túlmenően a közmunkaprogram sikerességéhez a társaság jelentős számú mezőgazdasági program szakmai véleményezésével járult hozzá.72 Mindezen munkáknak az eredménye lassan érik, azonban nyilvánvaló tény, hogy így nagymértékben emelkedett a hasznosan és eredményesen dolgozó fogvatartottak létszáma, új munkahelyek létrejöttét generálta, továbbá hozzájárult a munkahelyek fenntartásához.73

Szabadidős tevékenységek, terápiás foglalkoztatás, gyógyító nevelő csoportokban való részvétel lehetősége A nevelés kérdésköréhez kapcsolódik a Börtönszabályok alapján a szabadidős tevékenységek szabályozása, melybe minimum napi egy órás szabadtéri testmozgás, aktív pihenési formák (pl.:sport), különféle kulturális programok szervezése, illetve a szabadidő bármilyen más, hasznos módon történő eltöltése és annak tárgyi feltételei tartoznak.74 A szabadidő eltöltése a börtönélet egyik meghatározó része. Egyrészt megvalósulhat pihenéssel,

szórakozással,

regenerálódással,

másrészt

olvasással,

művelődéssel,

önképzéssel és sportolással is.75 A Bv. tvr. 36. § (1) bekezdésének m) pontja kimondja, hogy az elítélt jogosult önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a büntetés-végrehajtási intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek igénybevételére. Valamint a Bv. tvr. 40. §-ának (2) bekezdése alapján a szabad idő hasznos felhasználása érdekében lehetőséget kell biztosítani az elítéltek művelődésére és sportolására. A Börtönszabályok nem határozta meg, hogy mennyi az az időtartam, melyet az elítélteknek szabadidős tevékenységgel kell eltölteniük, viszont a CPT napi 6-8 óra zárkán kívüli értelmes elfoglaltságot tart helyénvalónak. A tapasztalatok alapján azonban ezek az elvárások a magyar bv. intézetekben nem érvényesülnek kellőképp. Ez kiváltképp a hétvégi és munkaszüneti napokon figyelhető meg, ilyenkor a részvételük zárkán kívüli programokon és egyéb elfoglaltságokon korlátozott, hiszen nincs lehetőség elegendő

72

Hetyei Gábor: i.m. 61.o. Hetyei Gábor: i.m. 62.o. 74 Pallo József – Törőcsik Balázs: A magyar büntetés-végrehajtás szabályozási környezete az európai elvárások tükrében (1. rész). Börtönügyi Szemle 2011. 2. sz. 29.o. 75 Boros János – Csetneky László: Börtönpszichológia. Rejtjel Kiadó, 2002. 185.o. 73

27

létszámú személyzet szolgálatba állítására.76 A bv. intézetekben művelődési, sportolási és tömegkommunikációs programok állnak a fogvatartottak részére. Az egyik nagyon fontos és közkedvelt művelődési lehetőség a könyvtár, melyet a fogvatartottak nagy része rendszeresen látogat. 77 Jelentős szerepet kap a sport és a testnevelés az elítéltek életében. Kedvező hatással van a rabok szociális tulajdonságainak fejlesztésében, továbbá egészségi- és pszichikai állapotuk javítására szolgál, éppen ezért talán a legvonzóbb kikapcsolódási lehetőség. A Bv szabályzat 78. §-a alapján az intézet feltételeitől függően biztosítani kell, hogy az elítélt tájékozódhasson a világ eseményeiről, az ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Egyrészt erre szolgálnak a tömegkommunikációs programok, így a televízió közvetítések, továbbá az intézeti videófilm-vetítések. A fogvatartottnak saját tulajdonú televízió- és rádiókészülék tartására is van lehetősége. Ezen kívül újságokat, folyóiratokat rendelhetnek saját költségen, vagy meg is kaphatják hozzátartozóik által.78 A művelődési és szabadidős programok keretében rendszeres foglalkozásokra, illetve ad hoc jellegű programokra van lehetőség. A rendszeres programokat nagyrészt szakkörök formájában tartják, melyeket külső szakemberek és a bv. intézetek szakemberei vezetik. Fontos megemlíteni, hogy mindezek mellett alkalmanként nagyobb szabású rendezvények lebonyolítására is sor kerülhet.79 A Bv. tvr. 39. § 5. bekezdése szerint „…lehetőséget kell adni az elítélt önképzésére”. Ez többek között általános vagy szakmai műveltségének gyarapítására, felfrissítésére irányul, amely alkalmas arra, hogy idegen nyelvet tanuljon, vagy érdeklődésének megfelelő egyéni tanulást végezzen.80 A szabadidős tevékenységek megvalósulását a Váci Fegyház és Börtön programjai által szemléltetném. Az intézetben a fogvatartottak szabadidejüket tartalmasan, hasznosan tölthetik. Ennek érdekében különféle szakkörök működnek pl.: irodalmi szakkör 15 fővel, külső munkatárs 76

Pallo József – Törőcsik Balázs: i.m. 29.o. Aleku Mónika – Csordás Sándor – Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete. Börtönügyi Szemle 2006. 1. sz. 71.o. 78 Csernyánszky Lajos – Horváth Tibor – Heylmann Katalin – Kabódi Csaba – Lőrincz József – Nagy Ferenc – Pallo József: Büntetés-végrehajtási jog. Rejtjel Kiadó 2007. 128.o. 79 Aleku – Csordás – Pacsek: i.m. 70-71.o. 80 Csernyánszky: i.m. 129.o. 77

28

irányításával; képzőművészeti szakkör keretében festéssel, üvegfestéssel, dekupázs képek és bőrtárgyak készítésével, agyagozással foglalatoskodhatnak a rabok; általában a résztvevők száma 12 fő körül mozog; továbbá vallási zenekar 3 fővel és a hozzájuk tartozó 30-40 fős énekkar színesíti a lehetőségek skáláját. Szabadidős programokkal is bővelkedik az intézet. Rendszeresen tartanak rendezvényeket, előadásokat, hangversenyeket ismert művészekkel, sportolókkal. Az olvasóteremben lehetőség nyílik PC használatára, CD jogtár eléréssel. Kiemelt jelentősége van a Tudásklub című rendezvénynek. Természetesen a sportfoglalkozások sem hanyagolhatók el: évente futballbajnokság kiírására kerül sor. Lábtenisz-, asztalitenisz- és sakkbajnokságok szerepe jelentős.81

Forrás: http://invitelweb.hu/bvvac/int_jelen/nev

A fogvatartottak részére nemcsak művelődési, sportolási és egyéb szabadidős jellegű programok állnak rendelkezésre, hanem gyógyító, nevelő, rehabilitációs foglalkozásokon is részt vehetnek. A bv. szabályzat 76. § (1) bekezdése kimondja, hogy az elítélt – kérelme alapján – részt vehet a személyiségfejlesztő, gyógyító vagy rehabilitációs programokon, a parancsnok engedélyezheti, hogy az elítélt intézeten kívüli szakemberek ilyen jellegű szolgáltatásait is igénybe vehesse, ha költségeket fedezni tudja és a feltételek az intézetben biztosíthatók. A különféle gyógyító programok közül először az állatterápiát szeretném bemutatni. 81

http://invitelweb.hu/bvvac/int_jelen/szabadido.html (megtekintés időpontja: 2014. 03. 20.)

29

Hazánkban több helyen is működik ez a fajta gyógyító, nevelő hatású eszköz. A fiatalkorú fogvatartottak a miskolci börtön szirmabesenyői telephelyén „Vakvezető- kutya kölyöknevelő program”-ban vesznek részt. A rabok meghatározott kiképzési gyakorlatban működnek

közre,

kiskutyákkal

foglalkoznak,

hogy

azok

minél

több

ingerrel

szembesüljenek, amíg a Kiképző Iskolába visszakerülnek.82 Szegeden a Csillagbörtönben „rágcsálók a fegyházban” állatterápia működik. A fogvatartottak jelen esetben tengeri malacokat nevelgethetnek, szám szerint 13-at, ebből 5 van a tényleges életfogytiglanra ítéltek körében, a többi pedig a gyógyító-nevelő csoportban található. Kecskeméten az elítéltek kutyamenhelyen élő négylábúakat tanítgatnak alapengedelmességre, míg a tököli intézetből rabokat szállítanak menhelyekre, ahol házakat készítenek a kutyusoknak.83 Az állatterápia javítja az önértékelést és az önelfogadást. Az állatokról való gondoskodásnak, a folyamatos gyakorlásnak fontos szerepe van az elítéltek életében, hiszen fejleszti kommunikációs készségüket, felelősségérzetüket és hozzájárul társas kapcsolataik javulásához is.84

Forrás: http://www.origo.hu/itthon/20100126-szir

Az állatterápiához hasonlóan a meseterápiának is gyógyító ereje van. A Heves Megyei Bv. Intézetben 2010-ben indították el a programot. A cél többek között a családi kötelékek erősítése, valamint a fogvatartottak olvasási készségének, képességének fejlesztése, 82

http://www.bvop.hu/download/evkonyv2012.pdf/evkonyv2012.pdf 60.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 21.) http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/malacuk_van_az_elitelteknek/2313453/ (megtekintés időpontja: 2014. 03. 21.) 84 http://www.bvop.hu/download/evkonyv2012.pdf/evkonyv2012.pdf 60.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 21.) 83

30

továbbá az oktatásban való részvételre ösztönzés volt. A program első fázisában körülbelül 40 elítélt küldhetett családjának egy általa választott mesét tartalmazó CD-t, a későbbiekben mintegy jóvátételként terápiás foglalkozást tartottak az Egri Fogyatékos Gyermekotthonban élő gyermekek részére.85 A terápia segíthet az érzelmi intelligencia és rugalmasság tekintetében, amely a saját érzések értelmezésében, kifejezésében az együttérzésben, a megértésben nyilvánul meg. Továbbá képes lesz az egyén a nehézségeket vállalni, megfelelő önértékelés, magabiztosság alakítható ki. Nagy szerepe van még a felelősség és kockázatvállas, illetve a múlt tapasztalataiból való tanulás szempontjából.86 Balassagyarmaton börtönfoglalkozás keretében filmterápia zajlik a rabok számára. A megtekintésre kerülő filmek komoly mondanivalóval rendelkező alkotások, melyekből tanulhatnak, pozitív élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodhatnak. A filmek és a közös megtekintést követő beszélgetések a fogvatartottak javára válnak, hiszen fejlesztik gondolkodásmódjukat, a gondolataikat pozitív irányba terelgetik.87 A szegedi Csillagbörtön kultúrkörletén és a gyógyító-nevelő csoportban rendszeresen tartanak művészeti foglalkozásokat, melynek keretében az elítéltek a rajzoláson és a festésen kívül különböző használati tárgyakat, gyufaszálból házat, kiskocsit készíthetnek.88 Művészetterápiás módszer esetén nincs kényszer, illetve ráhatás, szabadon hagyják kibontakozni a rabok ízlésvilágát, stílusát, hiszen ezáltal próbálják megismerni, hogy mi fontos az elítéltek számára, hogyan látják a világot. Tapasztalatok szerint a résztvevő elítéltek alkalmazkodóképessége javul, könnyebben kezelhetők, egyszerűbben be tudnak illeszkedni a társadalomba.89

85

http://www.bvop.hu/download/evkonyv2012.pdf/evkonyv2012.pdf 58.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 21.) Kádár Annamária: Mesepszichológia Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. Kulcslyuk Kiadó 2012. 175177.o. 87 http://www.molnarattila.hu/aktualis/filmterapia/filmterapia_elitelteknek.pdf (megtekintés időpontja: 2014. 03. 22.) 88 http://www.csillagborton.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=148:mveszeti-neveles-a-szegedifegyhaz-es-boertoenben&catid=8:esemenyek&Itemid=16 (megtekintés időpontja: 2014. 03. 22.) 89 https://szegedma.hu/hir/szeged/2011/01/muveszetterapia-az-elitelteknek-fotok.html (megtekintés időpontja: 2014. 03. 22.) 86

31

Forrás: http://www.csillagborton.hu/index.php?op

Mindezeken

kívül

a

zenének

személyiségfejlesztésben,

és

gyógyításban

a

színháznak és

is

nevelésben

nagy

szerepe

egyaránt.

van

Zenei-

a és

táncdalfesztiválokat szerveznek évről évre, aminek nagy sikere van a fogvatartottak körében, megismerhetik az egészséges versenyszellemet, átélhetik a kihívásokat és talán a legfontosabb szempont, hogy megismerhetik a siker ízét.90 A színház is nagy jelentőséggel bír a rabok mindennapjaira tekintettel, hiszen közösségformáló,

terápiás

vagy

rehabilitációs,

valamint

kulturális/szociokulturális

funkcióval rendelkezik, továbbá az önkifejeződés helye.91 A Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet meghívására lépett fel a Turay Ida Színház társulata „A fiú a tükörből, avagy rekviem a gyerekkorért – Színház a családi erőszak ellen” c. előadásával. A darabot eddig 9 börtönben adták elő a „börtönturné” művészei.92

90

http://www.bvop.hu/download/evkonyv2012.pdf/evkonyv2012.pdf 60.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 22.) Di Blasio Barbara: Gondolatok a börtönszínházról. Börtönügyi Szemle 2013. 3. sz. 29-31. o. 92 http://www.bvop.hu/download/evkonyv2012.pdf/evkonyv2012.pdf 59.o.(megtekintés időpontja: 2014. 03. 22.) 91

32

Forrás:http://invitelweb.hu/bvvac/int_jelen/sza

Az elítéltek vallásgyakorlása Többszörös kapcsolódás van jelen a fogvatartás és a vallásgyakorlás között. Egyrészt megfigyelhető a fogvatartottak vallásgyakorlás iránti igényének élethelyzetükből adódó fokozódása. Lélektanilag érthető és átérezhető, hogy a radikális környezetváltás elszenvedése, valamint a joghátránnyal járó megfosztottság a bűn és büntetés témáját a büntetőeljárási összefüggésből vallási síkra tereli. Másrészt már az újkori büntetőpolitika is tudatosan alapozott a vallásgyakorlásra, mint korrekciós eszközre. A XIX. század első felében a francia börtönökben széles körű lelkipásztori hálózatot alakítottak ki, s ezáltal is erősítették az elítéltek erkölcsi nevelését. Harmadrészről pedig a teológiát említhetjük meg. A vallástörténet gazdag üldöztetésekben és büntetésekben, kettős céllal: a fogság és szabadulás témája a hit, a megvilágosodás erejét szemlélteti.93 A bv. tvr. 36. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az elítélt jogosult vallási és lelkiismereti meggyőződésének szabad megválasztására, annak kinyilvánítására és gyakorlására. Továbbá a 36/A. § (1) bekezdése értelmében a büntetés-végrehajtási intézetben minden elítélt számára lehetővé kell tenni, hogy az egyház lelkészének, illetőleg más képviselőjének (a továbbiakban együtt: lelkész) gondozásában részesülhessen.

33

A magyar büntetés-végrehajtás egyes intézeteibe általánosan 1990-től kapcsolódhatnak be az egyházak és különféle felekezetek képviselői, illetve a missziós és karitatív szervezetek tagjai egyházi szolgálat végzése céljából. 10 év fáradságos munkájának meglett az eredménye, ugyanis írásos formában nyert megerősítést a pasztorációs tevékenység szükségessége: az igazságügyi-miniszter 13/2000. (VII. 14.) rendelete 2000. júliusában jelent meg, mely létrehozta a Börtönlelkészi Szolgálatot. Magyarországon jelenleg 15 főállású, illetve 17 részmunkaidős lelkész végez szolgálatot ökomenikus szellemben.94 A börtönlelkészek szolgálati helye a bv. intézet, így napi teendőiket speciális környezetben hajtják végre.95 A fogvatartotti gyülekezet teológiailag semmiben sem különbözik a szabad életben megtalálható egyházi közösségtől, viszont a börtön közegére tekintettel mégis egy speciális gyülekezetről beszélhetünk. Ez a specialitás a tagok sokféleségében nyilvánul meg, hiszen halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, szenvedélybetegségektől és egyéb devianciától szenvedő egyénekről van szó. Ezt az állandóan változó, szélsőséges gyülekezetet kell közösséggé formálni.96 A börtönlelkész személyiségével kapcsolatosan kijelenthető, hogy az átlagnál jóval nagyobb pszichológiai állóképességgel kell rendelkeznie. Több türelem, nagyobb áldozatkészség, valamint empátia szükséges az elítéltekkel való foglalkozáshoz, továbbá pszichológiai szaktudás, személyiségi adottságok, hit, elhivatottság és szolgálata iránt való elkötelezettség. Mindezek birtokában a gyülekezet tanítója, pásztora, gondozója lehet.97 A lelkészi szolgálat főbb feladati között kell megemlíteni az istentiszteletek, bibliaórák és közösségi foglalkozások rendszeres megtartását. Az előbbi esetében az alkalmat meg kell hirdetni, majd a részvételi listát is össze kell állítani. Az utóbbi két eset a Biblia tanulmányozására

irányul,

melyek

kiscsoportos

alkalmak.

Nagy

népszerűségnek

örvendenek a fogvatartottak körében, ugyanis jóval kötetlenebbek, lehetőség nyílik beszélgetésre, ezáltal tanulhatnak, véleményt nyilváníthatnak, észrevételeket tehetnek.98 A zárkalátogatások célja a vallásgyakorlás alkalmainak hirdetése, illetve a fogvatartottakkal 93

Horváth Márta – Körmendy András: A fogvatartottak vallásgyakorlása – jogi szabályozás és jogalkalmazás hazánkban és külföldön. Börtönügyi Szemle 2009. 3. sz. 24. o. 94 Hajdú Miklós – A börtönpasztoráció lehetőségei a büntetés-végrehajtásban. Börtönügyi Szemle 2006. 1. sz. 33.o. 95 Vári Krisztina: A börtönlelkészség hét éve Magyarországon. Börtönügyi Szemle, 2008. 1. sz. 49.o. 96 Vári Krisztina: i.m. 50.o. 97 Vári Krisztina: i.m. 52.o. 98 Vári Krisztina: i.m. 53.o.

34

történő kapcsolatfelvétel. Csak egyéni lelkigondozást tesz lehetővé a magánelzárást töltő, valamint a különleges biztonsági zárkában, illetőleg körleten elhelyezett rabok részére.99 A fogvatartottak egyéni lelkigondozása nagyrészt beszélgetések formájában nyilvánulnak meg, melyekre előre nem lehet felkészülni. Szép számmal előfordul, hogy a fogvatartott kíváncsi a lelkész véleményére tettével kapcsolatosan. Ennek keretében lehetőség nyílik egyéb egyházi szolgálatok teljesítésének előkészítésére is, mint például kazuális szolgálatok, keresztelés és esketés.100 Részt vehet látogatók fogadásán, kiváltképp, ha olyan rab igényli, aki rendszeres tagja a foglalkozásoknak. További lehetőségek tevékenysége körében még a „művész-keresés”, kegytárgy-vásárlással kapcsolatos elfoglaltság, illetve külső, egyházi eseményeken való megjelenés (házasság, temetés). Kiemelt jelentőséggel bírnak a csoportos foglalkozások lebonyolításai. Ilyen például a Mécses Klub foglalkozások, Fórum jellegű beszélgetések kialakítása, közös éneklés, Biblia- és egyházi színjátszó kör, énekkar vezetése, szentmisék és liturgiák állandó részeinek hangos mondása, az énekek szövegeit össze lehet állítani egy bármikor bővíthető énekfüzetbe, és ki is lehet adni belső használatra, önálló belső újság létrehozása, rádió- és TV-műsorok készítése, sugárzása.101

Forrás: http://invitelweb.hu/bvvac/int_jelen/hit

99

Vári Krisztina: i.m. 53-54.o. Vári Krisztina: i.m. 54.o. 101 Hajdú Miklós i.m. 35-36.o. 100

35

A Váci Fegyház és Börtön intézményében működik az APAC- körlet. Az APAC rövid megfogalmazás szerint egy keresztény közösség a büntetés-végrehajtási rendszerben. Lényege, hogy a börtönben a Krisztushoz megtért fogvatartottak egymás hitében erősödve, tanúságtétellel hívják családjukat és egymást az új ember életére. 102 Az APAC-körlet 2009. augusztus 17.-én került be a házirend változtatása végett a Váci Fegyház és Börtön rendszerébe. A kiegészítés szövege így hangzott: Az APAC-körlet, az APAC testvériség elsősorban lelki közösség, mely a Váci Fegyház és Börtön már meglévő »elengedett kéz« rendszerébe külön fizikai elhelyezéssel illeszkedik be. Az intézet az APAC-körlet működtetését – a börtönben Istenhez megtért fogvatartottak kezdeményezésére – a számára meghatározott büntetés-végrehajtási szabályok között, a differenciált elhelyezés, a normalizáció és az egyéniesítés elvének teljesebb érvényesülése érdekében, valamint a közösségépítés, kiemelten a család közösségének kialakítására végzi. Az itt elhelyezett fogvatartottak saját lelki egységük kifejezésére egymást testvérnek fogadják el, kifejezve azt, hogy Isten saját képmására és hasonlatosságára teremtett minden embert, így Isten előtt emberségben valóban mindannyian testvérek. Ennek fenntartása érdekében saját maguk által meghatározott, szigorú Regula szerint élnek.103

102 103

Draxler Ferenc: APAC-körlet a Váci Fegyház és Börtönben. Börtönügyi Szemle 2013. 4. sz. 55.o. Draxler Ferenc: i.m. 59.o.

36

3. Női elítéltek szabadságvesztése A hatályos magyar büntető anyagi és eljárási jogi szabályozás a nemek egyenjogúságának, az egyenlő bánásmódnak a talaján állva, nem tartalmaz eltérő szabályozást egyik vonatkozásban sem. Ennek ellenére akad néhány speciális bánásmódra vonatkozó megállapítás, melyek kifejezetten csakis a nőkre vonatkoztathatók. Ezeket foglalja magába többek között a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv. tvr.), valamint a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet.104 A női fogvatartottak aránya világszerte nagyon alacsony, 12% alatti szinte mindenhol, átlagban 6% körül mozog. Így tehát női fogvatartottak általánosságban véve kisebbségnek számítanak a büntetés-végrehajtási rendszerben.105 Hazánkban a női elítéltek mindössze három bv. intézetben helyezhetők el: Egerben, Pálhalmán és Kalocsán, a fegyház fokozatúak pedig kizárólag Kalocsán, a lakóhelyüktől távol, ami rendkívüli nehézséget okoz a hozzátartozókkal való kapcsolatápolásban. Az intézetek mindegyikére jellemző a túlzsúfoltság, 115-140%-osan telítettek.106 Általánosan elmondható, hogy a női börtönökben ugyanúgy jelen van az összes, a büntetésvégrehajtási intézetekre jellemző probléma. Alaptényállás, hogy a fogvatartott nők szükségletei jelentős mértékben különböznek a férfi fogvatartottakétól. A női rabok alacsony biztonsági kockázatot jelentenek, mégis gyakran a részükre fenntartott börtönökben jóval magasabb a biztonsági színvonal. További specifikus problémát jelent, hogy a női elítéltek alacsony számából fakadóan elképzelhető, hogy büntetésüket az otthonuktól távol töltik, és a családjukkal való kapcsolattartást nehéz, körülményes megoldani, ez pedig hatással van a családi élet folytatásához való jogaikra. A terhes vagy kisgyermekes anyák tekintetében a gyermekgondozás dilemmát jelent – maradjanak a gyermekek az édesanyjukkal, és neveljék őket a börtönben, vagy kerüljenek a családtagokhoz, esetleg állami gondozásba. Problémát okoz az is, hogy a női börtönépületek gyakran kényszermegoldásból alakultak ki, kisméretű épületek, ezáltal sok

104

Vincze Eszter – A nőkkel szemben alkalmazott büntetések a középkorban és az újkorban. Börtönügyi Szemle 2012. 1. sz. 99.o. 105 Jancsák Ramóna – A szabadságvesztés büntetésüket töltő nők helyzete külföldön. Börtönügyi Szemle 2008. 3. sz. 84.o. 106 Pajcsicsné Csóré Erika: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szerepe a büntetés-végrehajtás hatékonyságának biztosításában. Börtönügyi Szemle 2010. 4. sz. 8.o.

37

esetben nélkülözik a munka-, tanulási, képzési, sportolási vagy kulturális lehetőségeket, amelyek a férfibörtönökben megtalálhatók.107 A legáltalánosabb és legevidensebb problémakörökön túlmenően az egyes női bv. intézetek legégetőbb problémáira hívnám fel a figyelmet. Egyedül Pálhalmán tudják lehetővé tenni a nők részére a speciális higiéniás szükségleteiknek megfelelő napi fürdés lehetőségét, ahol zuhanyzót alakítottak ki a zárkákban. A másik két intézetben a naponkénti fürdés biztosításának hiányossága visszásságot okozott a fogva tartott nők emberi méltósághoz való jogával összefüggésben. Pálhalmán a hiányos orvosi ellátás, valamint a fegyelmi zárkákban a folyóvíz hiánya közvetlenül veszélyeztette a fogvatartottak lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint emberi méltósághoz való jogának érvényesülését. A szolgálati feladatok biztonságos és megfelelő szintű ellátását a személyi állomány igen alacsony létszáma csakis rendkívüli munkaráfordítással és komoly leterheltség mellett tette lehetővé, ami közvetlenül veszélyeztette az állomány emberi méltósághoz való jogát, közvetve pedig az elítéltek jogainak érvényesülését, s a velük való bánásmódot is érintette. A Heves Megyei Bv. Intézetben pszichológus nem dolgozott, ami közvetlenül veszélyeztette mind a fogvatartottak, mind a személyi állomány lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogát. Kalocsán kevés volt a biztonsági felügyelők létszáma, és nem tudták biztosítani a munkaközi szünetet felügyelők részére, ez visszásságot okozott a pihenéshez való joggal összefüggésben. Egy biztos pozitívum azonban, hogy az elítélt nők jelentős részét mindhárom bv. intézetben foglalkoztatják (dolgoznak vagy/és tanulnak), valamint azt is, hogy mindenütt jellemző a vegyes összetételű (férfi és női) személyi állomány, ami kiemelt biztosítéka a fogvatartás törvényességének.108 A női elítéltek tekintetében egy kiemelkedően fontos témakör a család és a gyermekek kérdése. A családtól és a gyerekektől való elszakítottság a nők számára jóval nagyobb feszültséget okoz a büntetésük letöltése során, mint a férfi fogvatartottaknak. A nők a

107 108

Jancsák Ramóna: i.m. 84.o. Pajcsicsné Csóré Erika: i.m. 9.o.

38

gyermeknevelésben általában nagyobb felelősséget vállalnak, így a távolság komoly aggodalmat jelent számukra. A gyermekek és a csecsemők kezelése meglehetősen problematikus kérdés. A várandós anyáknak megfelelő szintű orvosi ellátásra van szükségük. Ha egy mód van rá a szülést ajánlatos inkább külső kórházban lefolytatni, mint a börtönben. Ha a várandós anyákat a szülésre való tekintettel külső kórházba szállítják, akkor a megbilincselésük, illetve ágyhoz kötözésük teljes mértékben kizárt. Az, hogy az anyák csecsemőjükkel vagy kisgyermekükkel a börtönben hogyan foglalkozhatnak, továbbá hogyan gondoskodhatnak róluk, országonként más és más. Nem egy országban előfordul, hogy a szülés után a csecsemőt elveszik az édesanyjától, és átadják rokonoknak vagy állami nevelőintézeteknek. Más államokban az intézeten belül anya-gyerek körletet alakítanak ki, ahol a csecsemők és a kisgyerekek együtt élhetnek édesanyjukkal. A körleteken képzett gondozók dolgoznak, és az anyák naponta egy pár óra erejéig láthatják gyermeküket. Akad olyan hely is, ahol a gyermekosztályt maguk az elítéltek működtetik. Eltérések mutatkoznak a tekintetben, hogy a gyermeket az édesanyjától milyen korban választják el. Néhány országban a gyermek 18 hónapos koráig az édesanyjával maradhat. Más országokban 6 hónapos korig tart ez az időtartam. Vannak olyan országok, ahol alacsony a gyermekgondozási színvonal, ezért a gyermek egészen az édesanyja szabadulásáig maradhat a börtönben.109 A Börtönszabályok is tartalmaznak ezen esetekre előírásokat: „Biztosítani kell a terhes nők számára, hogy az intézeten kívül hozhassák világra gyermeküket, vagy ellenkező esetben az intézeten belül kell megteremteni a szüléshez megfelelő körülményeket.”110 Elsősorban a gyermek érdekeit kell szem előtt tartaniuk a hatóságoknak. Ha tehát előnyösebb a gyermek számára az, hogy az anyjával együtt ott marad a börtönben, akkor minden további nélkül biztosítani kell ennek feltételeit. Ugyanakkor ez a szabály kiterjeszthető arra az esetre is, amikor a gyermek ugyan nem a börtönben született, de életkoránál fogva még nem képes gondoskodni önmagáról és egyébként célszerűbbnek mutatkozik a börtönben lévő szülőjénél való elhelyezése. Az ilyen gyermekek számára 109

Jancsák Ramóna: i.m. 58-59.o.

39

szakképzett személyekkel ellátott bölcsödét kell fenntartani az intézet falain belül, ahová el lehet helyezni őket arra az időre, amikor a szüleik olyan tevékenységet folytatnak, amelyeknél nem lehetnek jelen.111 A magyar büntetés-végrehajtásban is vannak speciális törvényi vonatkozások a kérdéskörre vonatkozóan. A Bv. Kódex 36. § (4) bekezdése szerint: a terhes és a kisgyermekes elítélt nőnek az egészségét védő és a gyermek fejlődését szolgáló, e törvényben nem szabályozott jogai nem korlátozhatók. Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, a gyermeket egyéves koráig az anyjával együtt kell elhelyezni. Viszont akadnak kivételek, mikor ez nem valósulhat meg, erre hívja fel a figyelmet a Bv. Kódex 36. § (4a) bekezdése, mely szerint: „az anya és a gyermek együttesen nem helyezhető el, ha a) az anya a gyermek gondozását nem vállalja, b) a bíróság a szülői felügyeletet az anya valamennyi gyermekével kapcsolatosan megszüntette, c) az anya ellen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt eljárás indult, d) az anya egészségi állapota miatt a gyermek gondozását, nevelését nem tudja ellátni. Ez utóbbi esetben, ha az anya a gyermekét szoptatja, a gyermek a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek körletén elhelyezhető.” Természetesen a törvény biztosítani kívánja a másik szülő, illetőleg gyám részére is a jogosultságokat. Az erre vonatkozó szabályt a Bv. Kódex 36. § (4b) bekezdése fogalmazza meg: „A gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyermekkel kapcsolattartásra jogosult másik szülő, valamint a gyám részére heti egy alkalommal a kapcsolattartást és a gyermek fejlődéséről a megfelelő tájékoztatást biztosítani kell.” Évente átlagosan 15-20 nő ad életet gyermekének a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában. Jogszabályaink szerint az anyák legalább hat hónapig, de legfeljebb egy évig maradhatnak együtt gyermekükkel. Ez időtartam alatt a foglyok kórházban élnek, felügyelet mellett, a gyermek pedig az intézmény bölcsődéjében kerül elhelyezésre. A terhes nők nagyrészt kérvényt nyújtanak be a szülés előtt a büntetés félbeszakítását

110 111

Európai Börtönszabályok, 34. 3. Szabály Európai Börtönszabályok, 36. 2-3. Szabály.

40

illetően, amit általában engedélyeznek is, tehát a szülés idejére, és azt követő pár hónapra elhagyhatják a börtönt, ami nem számít bele a büntetési időbe.112

112

Vókó György: i.m. 300.o.

41

4. A magyar büntetés-végrehajtás A büntetés-végrehajtási szervezet állami, fegyveres, rendvédelmi szerv, amely a szabadságelvonással

járó

szabálysértési

büntetések,

elzárás,

illetve

intézkedések,

büntetőeljárási

meghatározott

esetben

az

kényszerintézkedések, idegenrendészeti

őrizet

foganatosítására létrehozott szerv. A szervezet felépítése: 1. Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 2. büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények 3. fogvatartottak kötelező fogvatartására létrehozott gazdálkodó szervezetek. A szervezet központi szervének helyét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága tölti be, melynek élén az országos parancsnok áll. A szervezet törvényes működéséért és irányításáért a – büntetés-végrehajtásért felelős – belügyminiszter, a büntetések és intézkedések

végrehajtásának

törvényességi

felügyeletéért

az

ügyészség

tartozik

felelősséggel. A szervezet vezetése az országos parancsnok kezében összpontosul, feladatai többek között gondoskodás a szervezet törvényes működéséről, parancs kibocsátása meghatározott feladatok ellátására, fegyverzeti-, kényszerítő és technikai eszközök típusának meghatározása, képviselet ellátása. A bv. intézetek a büntetések és intézkedések végrehajtásához kapcsolódó feladatokat látják el, továbbá az elítéltek gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Büntetésvégrehajtási intézet létrehozásakor tekintettel kell lenni a büntetések és intézkedések jellegére, a végrehajtási fokozatokra, a fogvatartottak életkorára, nemére és egyéb körülményekre.113 Megkülönböztetünk országos és regionális, valamint megyei büntetés-végrehajtási intézeteket. A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhány jelentősebb büntetés-végrehajtási intézetet, a sort az országos és regionális intézetekkel kezdeném: Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Budapesti Fegyház és Börtön, Kalocsai Fegyház és Börtön, 113

https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450094/450095/bvszerv.html (megtekintés időpontja: 2014. 03. 27.)

42

Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Szegedi Fegyház és Börtön, Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, Váci Fegyház és Börtön. Megyei intézetek közül kiemelkedő a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet, Baranya Megyei Büntetésvégrehajtási

Intézet

Pécsett,

Bács-Kiskun

Megyei

Büntetés-végrehajtási

Intézet

Kecskeméten, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Miskolcon, valamint a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Egerben.114 Az országos intézetek a fogház – börtön – fegyház fokozatú elítéltek szabadságvesztés büntetésének végrehajtásával, valamint speciális feladatok ellátásával foglalkoznak. Nagy részük

„kétfokozatú”,

de

egyes

helyeken

mindhárom

fokozat

végrehajtásával

találkozhatunk. A megyei intézetek elsődleges feladata pedig az előzetes letartóztatás végrehajtása, biztonsági és egyéb okból elhelyezett elítéltek fogva tartása, illetve az elzárással kapcsolatos büntetés-végrehajtási feladatok véghezvitele.115 Bv. intézmény alapítható büntetés-végrehajtási szervek anyagi-technikai ellátására, oktatások és továbbképzések szervezésére, szociális és egészségügyi feladatok elvégzésére.116 Büntetés-végrehajtási szervezet intézményei Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja: székhelye Budapest. A személyi állomány alap- és középfokú szakmai oktatása, szakképzése, továbbképzése, valamint szakmai vizsgáztatása zajlik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszékén folyik a szakirányú felsőfokú végzettséget adó képzés. A szakirányú mesterképzésnek is itt van a bázisa. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Igalon és Pilisszentkereszten található. Az állomány továbbképzésére van lehetőség, továbbá Igalon orvosi rekreáció és rehabilitáció folyik a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében. Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában nyílik lehetőség a bv. intézetekből beutalt beteg elítéltek, illetve Budapest és Pest megye területéről orvosi kivizsgálás, megfigyelés és 114

http://www.bvop.hu/?mid=51&lang=hu (megtekintés időpontja: 2014. 03. 27.) http://www.bvop.hu/?mid=102&lang=hu Büntetés-végrehajtási igazgatás 22.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 27.) 116 https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450094/450095/bvszerv.html (megtekintés időpontja: 2014. 03. 27.) 115

43

műtét miatt a rendőrségi fogdán elhelyezett előzetes letartóztatottak ellátására. Nagy értékű orvosi műszereket és egészségügyi fogyóanyagokat beszerzését végzi. Szakmai felügyeletet lát el a büntetés-végrehajtási szervezeten belül a fogvatartottak egészségügyi ellátása, valamint a krónikus utókezelő részleg felett. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) egészen 1896-tól működik. A fogvatartottak

ideg-

és

elmegyógyászati

ellátásával

foglalkozik,

továbbá

a

kényszergyógykezelésre, az ideiglenes kényszergyógykezelésre utalt betegek és a szabadságvesztés végrehajtása alatt elmebeteggé vált elítéltek gyógykezelését, az előzetes letartóztatottak elmeállapotának megfigyelését látja el.117 A büntetés-végrehajtás gazdasági társaságai A jogszabályban és vagyonkezelési szerződésben foglalt feltételeket figyelembe véve a tulajdonosi jogokat csak és kizárólag a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága gyakorolhatja. A közérdekű adatok nyilvánosságáról a jogok gyakorlója a társaság saját honlapján gondoskodik. A társaságok szakmai tevékenységük szerint az ipari ezen belül is a könnyűipari, illetve a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódnak. A termelési profil sokrétű: textíl-, ruha-, bútor-, asztalos-, papír-, fém- és egyéb vegyesipari és nagyüzemi mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A Kft-k mai profilját még a jogelőd vállalatok létrehozásakor alakították ki, az akkori gazdasági, politika érdekekhez viszonyítva.

Lehetővé

teszik

kis

területen,

nagy

létszámú,

betanított

munkás

foglalkoztatását. Azóta akadtak módosítások, de a struktúraváltásra nem került sor, leszámítva a DUNA PAPÍR Kft esetét. A tevékenységüket három részre lehet osztani: saját, valamint kooperációs termékek előállítása és bérmunka. Nagymértékű kapacitással rendelkeznek a társaságok mindhárom területen, s mindezek mellett a fogvatartottak külső munkahelyen való foglalkoztatása is lehetséges.118

117

http://www.bvop.hu/?mid=102&lang=hu Büntetés-végrehajtási igazgatás 25-26.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 27.) 118 http://www.bvop.hu/?mid=52&lang=hu (megtekintés időpontja: 2014. 03. 27.)

44

5. ábra

Magyarországon működő országos és regionális, valamint megyei büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények és gazdasági társaságok Forrás: http://www.bvop.hu/?mid=4&lang=hu

45

III. Összegzés A magyar büntetés-végrehajtás célját elősegítő pillérek részletes bemutatása után megállapítható, hogy az elítéltek egészen különleges, rendhagyó helyzetben vannak. Ennek a specialitása tükröződik mindennapjaikban, hiszen életüket rácsok mögött töltik, s ezzel összefüggésben egymásra épülő követelményeknek kell eleget tenniük, hiszen mindent utasítás alapján végeznek, minden egyes tevékenységre felszólítják őket, s ami nagyon fontos, hogy nemcsak a cselekedetekkel szemben rendelkeznek a bv. intézetek elvárásokkal, hanem azok véghezvitelét is megszabják.119 Világosan látható, hogy mindezen elvárásoknak és körülményeknek megfelelni, megfelelő és elvárt magatartást tanúsítani nem egyszerű. Mindezt próbálja orvosolni a bv. intézet a fogvatartottak nevelésével. A nevelésük által kívánják elősegíteni a büntetés-végrehajtás célját, azaz a fogvatartott beilleszkedését a társadalomba, és hogy újabb bűncselekményt ne kövessen el. Mindezt az elítéltek megfelelő foglalkoztatásával lehet elérni, tehát meg kell szervezni az oktatásukat, munkáltatásukat, szabadidős- és gyógyító-nevelő foglalkozásokat, továbbá a vallásgyakorlás lehetőségét is kötelesek a bv. intézetek biztosítani. Azonban mindezen teendők előtt a legfontosabb a fogvatartottak pontos és körültekintő megismerése. Erre szolgál a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény által bevezetett jogintézmény a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet. Ennek lényege, hogy befogadáskor az elítélt személyi, társadalmi hátterét, egészségi, pszichés állapotát, intelligenciáját, valamint biztonsági kockázati szintjét személyes interjúk, kérdőívek és szelektív tesztek elvégzésével mérik fel, továbbá a személyiség változásának figyelésével és a korábbi döntések folyamatos felülvizsgálatával próbálják elérni a reintegráció megvalósulását és a visszaesések csökkenését.120 A központi szerepet a büntetés-végrehajtási intézetekben a foglalkoztatás tölti be, mely a testi és mentális egészség fenntartását biztosítja, továbbá hozzájárul az alap- és szaktudás

119

Czenczer Orsolya: Az oktatás mint reszocializácis eszköz a fitalakorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben. Börtönügyi Szemle 2008. 3. sz. 2.o. 120 http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/hirek/a-kormany-tarsadalmi-egyeztetesrebocsajtotta-az-uj-buntetes-vegrehajtasi-kodexet (megtekintés időpontja: 2014. 04. 07.)

46

megszerzéséhez, normális életvitelhez szoktat, és elősegíti a semmittevés okozta agresszió vagy depresszió elkerülését.121 Az oktatás során a hiányzó ismeretek pótlását kívánják megcélozni, ezért fontos feladat, hogy az intézetek megfelelő oktatási programot alakítsanak ki, lehetőség nyíljon általános, középiskolai és felsőfokú tanulmányok folytatására, valamint szakképzésben való részvételre, ezzel ösztönözve a rabokat a tanulásra. A munkáltatás esetében kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkalehetőségeket és feltételeket kell megteremteni, melyek közel állnak a kinti világban megszokottakhoz. Olyannak kell lennie az adott munkának, hogy fenntartsa és növelje az elítéltek képességét arra, hogy szabadulásuk után tisztességes életmódot folytassanak, s megkereshessék a normális megélhetésre valót.122 Nagyon fontos, hogy a rabok a szabadidejüket is hasznosan, értelmes tevékenységgel töltsék. Ez megnyilvánulhat aktív, illetve passzív formában. Passzív formája a szabadidő eltöltésének a pihenés, rádió hallgatás, televízió nézés, filmvetítés, különféle szórakoztató programokon való részvétel. Míg az aktív forma különböző szakkörön való jelenlétben, sportolásban, gyógyító-nevelő, valamint vallással kapcsolatos foglalkozásokon való részvételben jelentkezik. Mindezen lehetőségek arra irányulnak, hogy a börtönben töltött időt a rabok hasznosan értelmesen töltsék, képezzék magukat, hiányzó ismereteiket pótolják. Ezek által az elítélt személyisége is fejleszthető, hiszen egyfajta személyiségfejlődésen mehet át. Javulhat az alkalmazkodó készsége, rugalmasabb, türelmesebb lesz. Megtanulja, hogyan kezelheti a nehézségeket, így problémamegoldó képessége is fejlődik, továbbá az érzelmek kifejezésére és értelmezésére is hatással vannak a különböző lehetőségek, másokkal való együttérzésre, a másik megértésére is képessé válik. A programok javíthatnak a hangulatán, az önbecsülésén, s felelősségérzete is kialakulhat. Tehát a bv. intézetekben körültekintően és célirányosan kialakított nevelés elősegíti a reszocializációt, azaz a társadalomba való beilleszkedést, valamint nagymértékben hatással van a fogvatartottak szabadulása utáni életükre, hiszen a nevelés megalapozza, hogy a kinti életben is megállják a helyüket, mint felelősségtudó, hasznos állampolgárok.

121 122

Kőszegi Szilvia – Varga Zoltán: A fogvatartottak oktatása. Könyvtári Figyelő 2013/2. 269.o. Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Dialog – Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2006. 217.o.

47

Melléklet:

1. számú melléklet: A gazdasági társaságok és tevékenységi körük bemutatása

Ipari jellegű gazdasági társaságok: 1. Adorján-Tex Konfekcióipari és Kereskedelmi Kft.: Székhely: 6300 Kalocsa,Szent István király u. 26. Telefon: 06-78/563-630 Telefax: 06-78/563-641 Földrajzi hely: Kalocsa Postacím: 6300 Kalocsa, Pf. 46. Elektronikus levélcím: [email protected] Honlap: www.konfekci.hu Főtevékenység: Munkaruházat gyártása Képviselő: Kovács László ny. bv. ezredes, ügyvezető Termelési Igazgató: Tóthné Szabó Zsuzsanna (Kalocsa) Tel.: +36-78/563-633; telefax: +36-78/563-641 Gazdasági Igazgató: Gál Anita (Kalocsa) Tel.: +36-78/563-630 Kirendeltség Vezető: Kocsi Zoltán (Sátoraljaújhely) Tel.: +36-47/322-721 telefax: +36-47/321-659 Kereskedelmi Igazgató: Vojtovics Gábor (Sátoraljaújhely) Mobil: +36-30/555-1040 Tel.: +36-47/521-500 Jurta mintabolt: 3980 Sátoraljaújhely, Széchenyi tér 6. Telefon:47/321-387

48

Fióktelepek: 3980 Sátoraljaújhely, Kazinczy utca 36. 4100 Nyíregyháza, Bujtos u. 5. 4002 Debrecen, Iparkamara u. l. 3525 Miskolc, Fazekas u. 4. Tevékenységi kör: Formaruházat, védőruhák, munkaruhák, munkaköpenyek, egészségügyi ruházat, alsóruházat, felső ruházat készítése, finom konfekció, ágynemű, egyéb háztartási textíliák konfekcionálása, egyéb konfekció-ipari termékek előállítása, szőnyegszövés és népművészeti termékek előállítása, illetve egyéb bérmunkák végzése. 2. DUNA-MIX Ipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft. Székhely: 2600 Vác, Barabás Miklós u. l. Telefon: 06-27-501-575 Telefax: 06.27-501-576 Földrajzi hely: Vác Postacím: 2601 Vác, Pf. 18 Elektronikus levélcím: [email protected] Honlap: http://www.dunamix.hu Főtevékenység:

Teljes

körű

nyomdai

szolgáltatások,

könyvkötészet,

varroda,

konfekciógyártás, galvanikus horganyozás és nikkelezés, fémmegmunkálás, lakatos munkák, faipar, bútorgyártás, bérmunkák Képviselő: Szakolczai Lóránt bv. alezredes, ügyvezető Tevékenységi kör: Nyomdai termékek készítése, gépi hímzés és varrodai termékgyártás, kórházi fémszekrények, zárkaajtók, acél nyílászárók gyártása, továbbá épület- és bútor asztalosipari termékek, galvanizálás, valamint forgácsolási és egyéb fémmegmunkálási bérmunkák végzése.

49

3. Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. Székhely: 6724 Szeged, Cserzy Mihály u. 11. Telefon: 06-62-426-679 Telefax: 06-62- 426-616 Földrajzi hely: Szeged Postacím: 6724 Szeged, Pf. 87. Elektronikus levélcím: [email protected] Honlap: http://www.nagyfaalfold.hu Főtevékenység: Gabonaféle(kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Képviselő: Borsi János bv. ezredes, ügyvezető Tevékenységi kör: Bútorok, asztalok, székek, egyéb kisbútorok, bútor alkatrészek gyártása, fémipari és egyéb bérmunkák végzése, ingatlan bérbeadás, továbbá szántóföldi és kertészeti növénytermesztés, állattenyésztés, húsfeldolgozás. Fióktelep: 6750 Szeged-Nagyfa 1. 4. Ipoly Cipőgyár Termelő és Szolgáltató Kft. ISO 9001:2000 Székhely: 2660 Balassagyarmat, Madách u. 2. Telefon: 06-35-501-279 Telefax: 06-35-501-278 Földrajzi hely: Balassagyarmat Postacím: 2660 Balassagyarmat, Madách u. 2. Elektronikus levélcím: [email protected] Honlap: http://www.ipolycipo.hu Főtevékenység: Lábbeligyártás Képviselő: Nemszilaj Sándor bv. ezredes, főtanácsos, ügyvezető Tevékenységi kör: Munkavédelmi cipők, bakancsok, utcai férfi félcipők, kismama lábbelik, klumpák igény szerinti gyártása.

50

Fióktelep: 3300 Eger, Törvényház u. 2. 5. BUFA Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Székhely: 1108 Budapest, Kozma u. 13. Telefon: 06-1-261-39-61 Telefax: 06-1-261-18-74 Földrajzi hely: Budapest Postacím: 1108 Budapest, Kozma u. 13. Elektronikus levélcím: [email protected] Honlap: http://www.bufa.hu Főtevékenység: Egyéb bútorgyártás Képviselő: Gálfi Lajos bv. ezredes, főtanácsos, ügyvezető Tevékenységi kör: faipari termékek gyártása, tömörfa megmunkálás, lapszabászat. Egyedi megrendelés alapján lakossági és közületi szekrénysorok, kisméretű bútorok, garnitúrák, pultok, irodabútorok készítése helyszíni összeszereléssel, valamint egyéb vegyesipari jellegű bérmunkák végzése. 6. Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. EN ISO 9001:2001 Székhely: 9407 Sopronkőhida, Pesti Barnabás út 25. Telefon: 06-99-511-246 Telefax: 06-99-311-728 Földrajzi hely: Sopronkőhida Postacím: 9407 Sopronkőhida, Pesti Barnabás út 25. Elektronikus levélcím: [email protected] Honlap: http://www.skhkft.hu Főtevékenység: Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) Képviselő: Farkas György ügyvezető

51

Tevékenységi kör: Ágynemű-, munkaruha-, műszaki szövetek gyártása. Formaruhák, munkaruhák, alsóruházat, ágyneműk, éttermi kiegészítők konfekcionálása. Munkaruhák emblémázása, konfekcionálás saját anyagos, illetve bérmunka konstrukcióban. Fémipari tevékenység, zárkaajtó gyártás, hegesztés, fémmegmunkálás, valamint egyéb bérmunka tevékenységek végzése. 7. DUNA PAPÍR Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. EN ISO 9001:2001 Székhely: 2316 Tököl, Ráckevei út 6. Telefon: 06-24-531-845 Telefax: 06-24-531-846 Földrajzi hely: Tököl Postacím: 2316 Tököl, Ráckevei út 6. Elektronikus levélcím: [email protected] Honlap: http://www.dunapapir.hu/ Főtevékenység: Háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása Képviselő: Fogarasi László bv. ezredes, főtanácsos, ügyvezető Tevékenységi kör: Háztartás higiéniai papírtermékek (egészségügyi papír, papír zsebkendő), gyártása, értékesítése. Kooperációs bérmunkában papíralapanyag gyártása. 8. NOSTRA Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Székhely: 2629 Márianosztra, Pálosok tere 1. Telefon: 06-27-370-005 Telefax: 06-27-370-014 Földrajzi hely: Márianosztra Postacím: 2629 Márianosztra, Pálosok tere 1. Elektronikus levélcím: [email protected] Honlap: http://nostrakft.hu/ Főtevékenység: Tároló fatermék gyártása Képviselő: Garamvölgyi Béla ny. bv. ezredes, ügyvezető

52

Tevékenységi kör: Fűrészáru gyártása; egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása; háztartási egészségügyi papírtermék gyártása. Mezőgazdasági jellegű társaságok: 1. Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Székhely: 6327 Állampuszta 1. Telefon: 06-78-407-877 Telefax: 06-78-407-890 Földrajzi hely: Állampuszta Postacím: 6327 Állampuszta 1. Elektronikus levélcím: [email protected] Honlap: http://www.allampusztaikft.hu Főtevékenység: Gabonaféle(kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Képviselő: Schneider Gyula ny. bv. ezredes, ügyvezető Tevékenységi

kör:

Szántóföldi

növénytermesztés,

gabonafélék,

ipari-

takarmánynövények és szőlő termesztése. Állattenyésztés: sertés, vágójuh, pulyka, ló. 2. Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Székhely: 2471 Baracska, Annamajor 1. Telefon: 06-22-454-099 Telefax: 06-22-454-172 Földrajzi hely: Baracska Postacím: 2471 Baracska, Annamajor 1. Elektronikus levélcím: [email protected] Honlap: http://www.annamajor.hu Főtevékenység: Gabonaféle(kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Képviselő: Hirják András bv. ezredes, ügyvezető

53

és

Tevékenységi

kör:

Szántóföldi

takarmánynövények,

növények,

zöldségfélék

termesztés,

termesztése,

gabonafélék,

valamint

ipari-

és

zöldségfeldolgozás.

Állattenyésztés: szarvasmarha (tejtermelés), sertés, ló. A társaság saját sütödéjében pékárut készítenek kereskedelmi célra. A sütöde és a zöldségfeldolgozó HCCP minősítésű. 3. Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft. Minőségirányítási rendszer: mezőgazdasági tevékenység - MSZ EN ISO 9001: 2009 http://www.agrospec.hu/media/dokumentumok/ISO/ISO%209001.pdf) Környezetközpontú irányítási rendszer: mezőgazdasági tevékenység - MSZ EN ISO 14001: 2005 http://www.agrospec.hu/media/dokumentumok/ISO/ISO%2014001.pdf Székhely: 2407 Dunaújváros, Pálhalma l. Telefon: 06-25-531-100, 06-25-286-514 Telefax: 06-25-285-929 Földrajzi hely: Dunaújváros Postacím: 2407 Dunaújváros, Pálhalma l. Elektronikus levélcím: [email protected] Honlap: http://www.agrospecial.hu Főtevékenység: Vegyes gazdálkodás Képviselő: Farkas Zsolt ügyvezető Tevékenységi

kör:

Szántóföldi

növénytermesztés

(gabonafélék,

ipari-

és

takarmánynövények), gyümölcstermesztés. Állattenyésztés: szarvasmarha (tejtermelés), sertés. Vegyesipari bérmunkák végzése. A

tejtermelés,

hústermelés

(vágóhíd)

és

növénytermesztés HCCP minősítésű.

54

az

élelmiszer

alapanyagot

szolgáló

Irodalmi jegyzék 1) Aleku

Mónika

–

Csordás

Sándor

–

Pacsek

József:

A

fogvatartottak

foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete. Börtönügyi Szemle 2006/1. szám 2) Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Dialog Campus Kiadó, Budapest – Pécs 2006. 3) Czenczer Orsolya: Az oktatás, mint reszocializációs eszköz a fiatalok büntetésvégrehajtási intézeteiben. Börtönügyi Szemle 2008/3. szám 4) Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése. Börtönügyi Szemle 2010/3. szám 5) Dr. Teleki Béla PhD: Szocializáció, Erkölcsi, társadalmi és családi élet alapjai, Sopron 2010. 6) Csicsayné Solymosi Mária – Balázs László: Egy elfelejtett szó… Börtönügyi Szemle 2009/3. szám 7) Marczi Csaba: A fogvatartottak agresszív tendenciái a Szirmabesenyői Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében. Börtönügyi Szemle. 2008/1. szám 8) Pintér Tibor: A bűnözői magatartás kialakulásának lehetséges szocializációs, mentális okai. Börtönügyi Szemle 2008/3. szám 9) Teleki Béla: A szabadultak szociálpedagógiai ellátása. Börtönügyi Szemle 2010/3. szám 10) Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 11) Lőrincz József – Nagy Anita: Büntetés-végrehajtási jogi alapfogalmak. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2011. 12) Pallo József – Törőcsik Balázs: A fogvatartottak nevelésével kapcsolatos ajánlások. Börtönügyi Szemle 2011/2. szám 13) Kőszegi Szilvia – Varga Zoltán: A fogvatartottak oktatása. Könyvtári Figyelő 2013/2. szám 14) Ruzsonyi Péter: Reflexiók „Az oktatás helyzete a bv. intézetekben…” című cikkhez. Börtönügyi Szemle 2011/2. szám 15) Szabó Zoltán – A büntetés-végrehajtás központi ellátási tevékenysége. Börtönügyi

55

Szemle 2013/3. szám 16) Cséri Zoltán – Hírják András Péter: A fogvatartottak foglalkoztatása és a kapcsolódó gyakorlati problémák a Közép-Dunántúli Országos Bv. Intézetben és az Annamajori Kft-nél. Börtönügyi Szemle 2009/2. szám 17) Budai István: Az elítéltek költségvetési foglalkoztatása. Börtönügyi Szemle 2009/2. szám 18) Hetyei Gábor: Új utakon a foglalkoztatás A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége. Börtönügyi Szemle 2013/2. szám 19) Pallo József – Törőcsik Balázs: A magyar büntetés-végrehajtás szabályozási környezete az európai elvárások tükrében (1. rész). Börtönügyi Szemle 2011/2. szám 20) Boros János – Csetneky László: Börtönpszichológia. Rejtjel Kiadó, 2002. 21) Csernyánszky Lajos – Horváth Tibor – Heylmann Katalin – Kabódi Csaba – Lőrincz József – Nagy Ferenc – Pallo József: Büntetés-végrehajtási jog. Rejtjel Kiadó 2007. 22) Kádár

Annamária:

Mesepszichológia

Az

érzelmi

intelligencia

fejlesztése

gyermekkorban. Kulcslyuk Kiadó 2012. 23) Di Blasio Barbara: Gondolatok a börtönszínházról. Börtönügyi Szemle 2013/3. szám 24) Horváth Márta – Körmendy András: A fogvatartottak vallásgyakorlása – jogi szabályozás és jogalkalmazás hazánkban és külföldön. Börtönügyi Szemle 2009/3. szám 25) Hajdú Miklós – A börtönpasztoráció lehetőségei a büntetés-végrehajtásban. Börtönügyi Szemle 2006/1. szám 26) Vári Krisztina: A börtönlelkészség hét éve Magyarországon. Börtönügyi Szemle, 2008/1. szám 27) Draxler Ferenc: APAC-körlet a Váci Fegyház és Börtönben. Börtönügyi Szemle 2013/4. szám 28) Vincze Eszter – A nőkkel szemben alkalmazott büntetések a középkorban és az újkorban. Börtönügyi Szemle 2012/1. szám

56

29) Jancsák Ramóna – A szabadságvesztés büntetésüket töltő nők helyzete külföldön. Börtönügyi Szemle 2008/3. szám 30) Pajcsicsné Csóré Erika: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szerepe a büntetés-végrehajtás hatékonyságának biztosításában. Börtönügyi Szemle 2010/4. szám 31) Czenczer Orsolya: Az oktatás mint reszocializácis eszköz a fitalakorúak büntetésvégrehajtási intézeteiben. Börtönügyi Szemle 2008/3. szám 32) Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Dialog – Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2006.

57

Internetes hivatkozások

1) http://www.hrportal.hu/hr/bortonmunka-szabadsag-es-munkadij-jar-20120702.html (megtekintés időpontja: 2014. 04. 04.) 2) http://www.kimisz.gov.hu/data/cms19475/Ranga_Attilane_2009_09_24.pdf

1.o.

(megtekintés időpontja: 2014. 03. 08.) 3) http://www.bvop.hu/?mid=102&lang=hu Büntetés-végrehajtási igazgatás. 146.o. (megtekintés időpontja: 2014. 04. 03.) 4) http://bvpszichologia2.blogspot.hu/2005/10/szocializci.html (megtekintés időpontja: 2014. 03. 14.) 5) http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-20112/szocializacio_.pdf 5.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 14.) 6) http://prisonunited.blogspot.hu/2013/09/a-hvg-is-foglalkozik-az-uj-bv-kodex.html (megtekintés időpontja: 2014. 04. 02.) 7) http://www.majomhaz.com/resources/bntetsvgrehajtsi%20jog%202.%20jegyzet.pdf 24.o. (megtekintés időpontja: 2014. 03. 16.) 8) A Büntetés-végrehajtási Szervezet évkönyve, 2009. Budapest, BVOP Sajtó Iroda, 2010. 20. o. 9) http://hvg.hu/itthon/20111116_rabok_dolgozzanak (megtekintés időpontja: 2014. 03. 18.) 10) http://invitelweb.hu/bvvac/int_jelen/szabadido.html (megtekintés időpontja: 2014. 03. 20.) 11) http://www.bvop.hu/download/evkonyv2012.pdf/evkonyv2012.pdf

60.o.

(megtekintés időpontja: 2014. 03. 21.) 12) http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/malacuk_van_az_elitelteknek/2313453/ (megtekintés időpontja: 2014. 03. 21.) 13) http://www.molnarattila.hu/aktualis/filmterapia/filmterapia_elitelteknek.pdf (megtekintés időpontja: 2014. 03. 22.) 14) http://www.csillagborton.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=148 :mveszeti-neveles-a-szegedi-fegyhaz-esboertoenben&catid=8:esemenyek&Itemid=16 (megtekintés időpontja: 2014. 03. 22)

58

15) https://szegedma.hu/hir/szeged/2011/01/muveszetterapia-az-elitelteknek-fotok.html (megtekintés időpontja: 2014. 03. 22.) 16) https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450094/450095/bvszerv .html (megtekintés időpontja: 2014. 03. 27.) 17) http://www.bvop.hu/?mid=51&lang=hu (megtekintés időpontja: 2014. 03. 27.) 18) http://www.bvop.hu/?mid=52&lang=hu (megtekintés időpontja: 2014. 03. 27.) 19) http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/hirek/akormany-tarsadalmi-egyeztetesre-bocsajtotta-az-uj-buntetes-vegrehajtasi-kodexet (megtekintés időpontja: 2014. 04. 07.)

59

Felhasznált jogszabályok jegyzéke 1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet [Bv. Kódex] 2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 3) Európai Börtönszabályok, 34. 3. Szabály 4) Európai Börtönszabályok, 36. 2-3. Szabály

60