MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM –ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK
AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA
SZERZŐ:
KISS ALEXANDRA
KONZULENS: DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE
THE EDUCATE, THE EMPLOYMENT AND THE RELIGION OF THE CONVICTED
AUTHOR:
KISS ALEXANDRA
CONSULTANT: DR. NAGY ANITA UNIVERSITY DOCENT
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Nagy Anita egyetemi docensnek, aki vállalta a konzulens szerepét, tanácsaival segítette munkámat. Hálával tartozom szüleimnek,testvéreimnek valamint páromnak akik egyetemi éveim alatt mellettem álltak, lelkesítettek, támogattak a vizsgaidőszakokban, valamint szakdolgozatom elkészítése során. Köszönettel tartozom kedves barátnőmnek, Nikinek, akivel együtt végeztük az egyetemet és mindvégig kölcsönösen lelkesítettük, segítettük egymást.
3.
,,Apró csínyekből lesznek a nagyok, Jobb lesz hát meg se kezdened. Hidd el, a Nap reád szebben ragyog, Kezed ha be nem szennyezed!” Benedek Elek
4.
Bevezetés……………………………………………………………………………………6 1 A dolgozat tárgya, célja…………………………………………………………………7 1. I./1.Oktatás a büntetés-végrehajtási intézetekben:………………………………….8 2. Az elítéltek munkáltatása…………………………………… ………………………12 3. Az elítéltek vallásgyakorlása…………………………………………………………23 II. Bűnözés a hazai viszonylatban, és a ,,bűnözővé válást” befolyásoló tényezők …..26 III. Pártfogó felügyelet , utógondozás, élet a szabadságvesztés kitöltése után:………34 IV. Összegzés……………………………………………………………………………...40 Melléklet…………………………………………………………………………………..42 Felhasznált irodalom……………………………………………………………………..45 Internetes irodalom………………………………………………………………………47
Bevezetés: 1 A dolgozat tárgya , célja: A magyar büntetés-végrehajtási jogot jelenleg az ,, 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról” szabályozza,melynek célja a büntetések és intézkedések valamint az egyes büntetőeljárási kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásának a szabályozása,az elítéltek jogainak,kötelezettségeinek meghatározása,továbbá a büntetések intézkedések céljainak megvalósítása. 2013-ban a kormány új büntetés-végrehajtási kódex megalkotásáról döntött,melynek legfőbb indoka,hogy az új büntető törvénykönyvvel az 1979-es ,,idejétmúlt” rendelet nincs összhangban, illetve társadalmi változások és nemzetközi követelmények is indokolják a büntetés-végrehajtás reformját. A koncepció szerint,csökkenne a bv-intézetek zsúfoltsága is továbbá nagy hangsúlyt fektetnének az elítéltek társadalomba való visszailleszkedésének elősegítésére,jogkövető életmódhoz szükséges feltételek biztosítására,valamint az elítéltek oktatására,foglalkoztatására,és célul tűzték ki az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítását.1Szakdolgozatomhoz nagy segítség volt a Börtönügyi Szemle (büntetés-végrehajtás tudományos és szakmai folyóirata) melynek lehetőségem
volt
évekre
visszamenőleg
is
megjelent
cikkeit
áttanulmányozni
a
könyvtárban,illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának hivatalos oldala a www.bvop.hu ahol a Börtönügyi Szemle, az Évkönyv és a Börtönújság 2014-es és régebbi számai is megtalálhatóak .Az oldalon hasznos táblázatokat,statisztikákat is találtam 2008 és 2013 közötti évekre vonatkozóan,melyeket dolgozatom statisztikai – elemző jellegéből adódóan fel tudtam használni. Felhasználtam médiában megjelent hanganyagot,illetve büntetés-végrehajtási jogra vonatkozó jogszabályokat is . 1 www.ugyvedvilag.hu 2013.07.04. Új büntetés-végrehajtási kódex készül. (Forrás: MTI)
6.
Dolgozatom 4 fejezetre osztható. Az első részben elemzem a magyar büntetés végrehajtásban a fogvatartottak lehetőségeit foglalkoztatás, oktatás, vallásgyakorlás terén. A második fejezetben az elítéltek szociális hátterével foglalkozok, a bűnözés összefüggéseit vizsgálom a család, az anyagi helyzet, az iskolai végzettség vonatkozásában, valamint a hazai bűnelkövetéseket vizsgálom statisztikák alapján. Megállapításom szerint a bűnözői magatartás és a nem megfelelő szocializációs folyamat között párhuzam vonható, a megfelelő iskolai végzettség hiánya, a gazdaságilag elmaradott térségekben ahol sok a munkanélküli ott a bűncselekmények száma is magasabb, ezenkívül a stabil, példamutató család hiánya is befolyásoló tényező a bűnözővé válás folyamatában. A harmadik blokkban a pártfogó felügyeletre, a társadalomba való visszailleszkedésre és a visszaeső bűnözőkre vonatkozó szakirodalmat dolgozom fel : az elítélt beilleszkedési nehézségei , esetleges hátrányos megkülönböztetése munkavállalás, emberi kapcsolatok vonatkozásában, illetve éveken át tartó szabadságvesztés letöltése esetén mennyire problémás a büntetés-végrehajtási intézetek kötött napirendje után kialakítani az életritmust. Befejezésül tömör, áttekintő összegzéssel zárom diplomamunkámat,önálló következtetéseim levonásával a dolgozat témájával kapcsolatban.
7. I. Az elítéltek nevelése, foglalkoztatása, vallásgyakorlása
Oktatás a büntetés-végrehajtási intézetekben: 2
Az elítéltek foglalkoztatása alatt nem csak a szó szerinti értelemben vett foglalkoztatást értjük,
ez egy tágabb fogalom ami kiterjed az alapfokú oktatásra, szakirányú képzésre, terápiás foglalkoztatásra, művelődési, szabadidős, sport, személyiségfejlesztő és gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel lehetőségére és a munkáltatásra. A mai modern felfogás szerint a büntetés végrehajtás során nagy hangsúlyt kell fektetni az elítélt mentális egészségére, önbecsülésére, segíteni kell abban, hogy szabadulása után szakítani tudjon a bűnöző életmóddal, önálló életvitelre legyen képes, olyan jövőképet tudjon kialakítani melyben felelősen tudja irányítani életét és újra be tud illeszkedni a társadalomba. A 60-as 70-es években elterjedt ,,treatment- ideológia” lényege, hogy pszihológiai, pedagógiai módszerekkel a szabadságvesztés alatt az elítélt ,,szemlélet változáson” menjen át, morális átalakulás menjen végbe nála,melynek hatására saját maga jut arra a döntésre, hogy a bűnelkövetéstől a jövőben tartózkodni fog. 3
Az elítéltek iskolai végzettsége alacsonyabb a társadalmi átlagnál, ami esetükben a
szocializációs folyamatok zavarát mutatja. Tankötelezettség tekintetében az állampolgárokra irányadó szabály vonatkozik a fogvatartottakra is, ellentétben a korábbi szabályozásra ami kötelezővé tette az általános iskola elvégzését, a 40. életévüket még be nem töltött elítéltek számára. Az intézetek falai között lehetőség van alapfokú,középfokú végzettség megszerzésére valamint szakma elsajátítására és felsőfokú tanulmányok végzésére, utóbbi esetben a parancsnok engedélyét kell kérni. Bevezetésre került az ,,externátusi rendszer” ami az I. biztonsági csoportba tartozó börtön-vagy fogházbüntetést töltő elítéltek számára lehetővé teszi, hogy az intézeten kívül folytassanak tanulmányokat, vizsgázhassanak. Ez kivételes eset és a parancsnok hozzájárulásával kerülhet rá sor. Nem zárják ki az iskolai képzésben való részvételből a fokozottan veszélyes elítélteket sem, akik különleges biztonságú körletre tartoznak ,egyéni tanulóként végezhetik el az iskolát. Az elítéltet kérelmére másik büntetés- végrehajtási intézetbe kell áthelyezni, ha az adott intézet az alapfokú iskolai oktatásban való részvételt nem tudja biztosítani. 2Kassai Attila : A szakképzés speciális pedagógiai kérdései börtönkörülmények között- Börtönügyi Szemle 2008/3. 25-33old
3 Csernyánszki-Horváth-Heylmann-Kabódi-Lőrincz-Nagy-Pallo – Büntetés-végrehajtási jog 2007. 126.-127. oldal
8. Az oktatás célja, a szabadulás utáni társadalomba való beilleszkedés, munkavállalás megkönnyítése, szabadságvesztés alatt megszerzett bizonyítvány nem tartalmaz utalást arra
vonatkozóan,hogy azt büntetés-végrehajtási intézetben szerezték.
4
,,ha az elítélt munkavégzés
helyett tanulmányokat folytat,ennek idejére jogszabályban meghatározott mértékű pénzbeli térítésre jogosult.” ( bv.kódex 45.§ (4) bek. ) Az anyagi támogatás mellett, tanulmányi és vizsgaszabadság igénybevételére is jogosult a fogvatartott. 5
Súlyos problémát jelent, hogy az elítéltek legtöbb esetben a hazai viszonylatban átlagnak
számító képzési szinttel sem rendelkeznek, gyakori az általános iskolai végzettséggel vagy általános iskolai tanulmányait be nem fejezett rab. Az elemzések szerint legtöbb esetben az elítéltek a közoktatási rendszerből kiestek, iskoláikat nem fejezték be, vagy nem jó eredménnyel fejezték be ,illetve ,,elhalt szakmával rendelkeznek” amivel a munkaerőpiacon szinte lehetetlen elhelyezkedni. Az iskolai végzettség hiánya a képzetlenség nagy mértékben hozzájárul a személy bűnelkövetéséhez illetve szabadulás után a szakképesítéssel nem rendelkezők nagyobb valószínűséggel vállnak ismét ,,visszaeső bűnelkövetővé” . Az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) oktatási rendszer kifejezetten a felnőtteknek nyújt tanulási lehetőséget, így a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben esélyük van a fogvatartottaknak is közoktatási rendszer keretében szakképzettséget szerezni, illetve korábban félbehagyott tanulmányaikat újrakezdeni. A felnőttképzésnek 3 területe van: iskolarendszerű oktatás, iskolarendszeren kívüli képzés, és a tanfolyamrendszerű képzések. A büntetés-végrehajtási intézetekben a fogvatartottak oktatása speciális megközelítést igényel az oktatók részéről, sajátos andragógiai, szociológiai és pszihológiai tényezőket kell figyelembe venni azokhoz
az ,,átlagos” felnőttekhez képest, akik a ,,szabad világban” részesülnek
felnőttképzésben. Pszihológia tényezőként kell szem előtt tartani az elítéltek általános műveltségbeli
hiányát,
intellektusbeli
deficiteket,
résztvevő
motivációja,szorgalma,
magatartászavar, tanulási nehézség, szocializáltság alacsony foka.
Bv.Kódex 45§ (4) bek. )
5Kassai Attila : A szakképzés speciális pedagógiai kérdései börtönkörülmények között- Börtönügyi Szemle 2008/3. 25-33old
9.
6
Szociológiai tényezőként értékeljük, azokat a külső feltételeket, melyekkel egy ,,szabad
embernek” nem kell szembenéznie, mint például családjával a kapcsolattartás korlátozott,büntető eljárás van ellene folyamatban,ezek mind megnehezítik az összpontosítást a tanulásra, a zárkákban a tanulás nem egyszerű, illetve a tananyaghoz, internethez való hozzáférés sem úgy működik mint a büntetés-végrehajtási intézeten kívül. Andragógiai tényezők, az intézetek szigorú szabályokkal,napirenddel rendelkeznek melyek kihatással vannak a tanulási szokásokra, illetve a korábbi oktatásbeli hiányosságok sem elhanyagolhatók, mint andragógiai tényezők. Az oktatóktól odafigyelést, és türelmet igényel a fogvatartottak képzése, hiszen a büntetésvégrehajtási
intézet
tanulói
jelentős
hátrányokkal
indulnak, melyek mind tudásbeli
hiányosságokban, mind szocializációs hiányokban megjelennek. Lehetőség van tanulói csoportok megalakítására, könyvtárlátogatásra, tanulószoba kialakítására ezek mind nagy segítséget nyújtanak a tananyag elsajátításában. A büntetés-végrehajtási intézetekben a gyakorlati órák kivitelezése a legtöbb esetben nehézségekbe ütközik, ami adódik a helyiségek jellegéből (pl. az intézet konyhája nem felel meg egy tényleges tankonyha felszereltségének) valamint problémát okoz az oktatók és a felügyelők, hivatalos állományú tagok közötti kommunikációs hiány. Fogvatartotti beiskolázási adatok 2001/2002 tanév - 2009/2010 tanév 3000 2500 2000 1500 1000 500 0
2622 2186 2285 2120
1983
2236
2064 1874 2023
Általános iskola Középiskola Szakképzés Összesen
1.ábra: forrás: http://bvop.hu/?mid=77&cikkid=1130 Számok,tények 2009.
5Kassai Attila : A szakképzés speciális pedagógiai kérdései börtönkörülmények között- Börtönügyi Szemle 2008/3. 25-33old
10.
A statisztikából jól látható 2001 - 2010 tanév között, hogyan alakult az oktatás. A 2004/2005-ös tanévben volt a legmagasabb a száma az oktatásban résztvevőknek,az ezt követő években csökkenés figyelhető meg (kivétel a 2006/2007-es év) Megállapítható,hogy a 2006/2007-es tanévig főként a szakképzést választották a legtöbben, majd a 2007-es évtől megnövekedett a középiskolai képzést választók száma és csökkent a szakképzésben résztvevőké. A 2001-es évben 100 fő alatt volt a középiskolát választók száma, 2010-re ez majdnem az 1000 főt is eléri. A fogvatartottak társadalomba való visszailleszkedésének elősegítése szempontjából fontos a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő képzettség megszerzése.
2011. december 31-i adatok alapján összesen 17210 fogvatartottból 1% 8170 fő) analfabéta, harmaduk pedig nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, jelentős százalékuk 46,4% (8061fő) általános iskola 8. osztályát végezte el, szakképesítéssel nem rendelkezik számukra kiemelkedően fontos az oktatásban való részvétel, hiszen büntetési idejükhöz megfelelően választhatnak rövid távú tanfolyamok és a hosszabb iskolarendszerű képzés között. A legminimálisabb 0,9% az egyetemet végzett elítéltek száma. 2010-ben 20 féle OKJ-s képzés indult,melyen 367fő vett részt,16 büntetés-végrehajtási intézetben,korábban 1020 fő kezdte meg általános iskolai tanulmányait és ebből 976-an sikeresen be is fejezték. A középfokú képzés iránti érdeklődés emelkedik, 2010/2011-es tanévben 878 fogvatartott jelentkezett, akik közül 858 fő elvégezte az iskolát. 2010-ben 16fő tanult felsőoktatási képzésben, majd számuk 10 főre csökkent. Életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek oktatása a Szegedi Fegyház és Börtönben: 6
Befogadáskor az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek egyharmada, 6 fő rendelkezett 8
általános végzettséggel, 25 fő iparitanuló- iskolát, 24fő szakmunkásképző iskolát végzett, mindösszesen 11fő rendelkezett gimnáziumi érettségivel, 2 fő analfabéta és a maradék csak az általános iskola 2.-7 osztályát fejezte be. Az intézmény nagy figyelmet fordít a fogvatartottak iskolarendszerben történő oktatására, valamint szakképzésére, amivel a szabadulás utáni társadalomba való reintegrációt kívánják elősegíteni. 6 Kiszely Pál – Merre tovább, magyar életfogytiglan? Az extrémhosszú ítéletek végrehajtásának tapasztalatai a Szegedi Fegyház és Börtönben. Börtönügyi Szemle 2013./1. 59.-60. oldal
10.
7
Az intézetből az általános iskola 2-8 osztályában 93 elítélt tanul (ebben azok is benne vannak
akik nem fegyház fokozatban töltik szabadságvesztésüket) 9-12. osztályba pedig 83 fő jár. Az oktatást a dunaújvárosi Pannon Oktatási Központ Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola Pedagógiai Szakszolgálat alkalmazottja végzi kiegészülve az intézet személyi állományából, egy kultúros nevelővel és két szociális előadóval. Két évfolyamon is zajlik OKJ-s logisztikai képzés (érettségire épülő képzés) melyben 42fő elítéltnek van lehetősége tanulni. Az intézetben felsőfokú képzésben is részt vesznek a fogvatartottak, 36 fő tanul az ország valamely felsőoktatási intézményében, kiemelkedő a hittudományi ,teológiai szakot választók száma.
Sola Scriptura Teológiai Főisk. Pécsi Püspöki Hittud. Főiskola Szent Pál Akadémia Eszterházy Károly Főiskola Szegedi Tudományegyetem 0
2
4
6
8
10
12
14
16
2. számú ábra: A Szegedi Fegyház és Börtönben főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytató elítéltek számának megoszlása a különböző felsőoktatási intézmények között.
Könyvtártudományt
és
könyvtári
informatikát
tanulnak
az
elítéltek
a
Szegedi
Tudományegyetemen és a Eszterházi Károly Főiskolán. Az intézetben is működik könyvtár,mindhárom
objektumban,
ahol
az
elítéltek
tanulását,
felkészülését
képzett
könyvtárosok segítik, van olyan életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt fogvatartott is aki könyvtárosi végzettséggel rendelkezik, amit a Szegedi Börtön és Fegyházban való szabadságvesztése letöltése alatt szerzett. A főiskolai, egyetemi hallgatók közül 36főből 21 fő életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt, és 13 fő 10 évnél hosszabb határozott ideig tartó fegyház fokozatú szabadságvesztés- büntetését tölti. 7 Kiszely Pál – Merre tovább, magyar életfogytiglan? Az extrémhosszú ítéletek végrehajtásának tapasztalatai a Szegedi Fegyház és Börtönben. Börtönügyi Szemle 2013./1. 59.-60. oldal
11.
Az elítéltek munkáltatása: 8
,, Az elítéltek munkáltatása a szabadságvesztés végrehajtásának fontos része. Célja az,hogy
elősegítse az elítélt testi és szellemi erejének fenntartását, lehetőséget adjon a szakmai gyakorlottság megszerzésére és fejlesztésére és ezáltal megkönnyítse, hogy a szabadulás után a társadalomba beilleszkedjék.” ( bv. kódex 44. § (1) bekezdés ) 9
Az elítélt munkavégzése kötelező a szabadságvesztés- büntetés alatt. A magyar munkajog
általános
rendelkezései
vonatkoznak
az
elítélt
munkavégzéssel
kapcsolatos
jogaira,
kötelezettségeire kiegészülve a büntetés-végrehajtás sajátosságaiból fakadó eltérésekkel. Az elítéltek munkához való jogát, csak 1979-től ismerte el a magyar jogalkotás. Szabadságvesztését töltő elítélt munkavégzése során fontos , hogy a kiszabott munka nem lehet megtorló jellegű, természetében nem lehet megalázó vagy egészségre ártalmas, súlyában pedig nem lehet rendkívül megterhelő nehéz fizikai munka. A munkavégzés pozitív hatást gyakorol az elítéltre, szellemi, mentális és fizikai vonatkozásban is. A rendelkezésre álló idő hasznos eltöltése , a közösséghez tartozás, sikerélmények, anyagierkölcsi elismerés mind önbizalom növelő tényezők. Fontos, hogy a fogvatartottak a normál kinti életben támasztott követelményektől (mint a munkavégzés is) ne szakadjanak el teljesen, illetve a szabadságvesztés végrehajtása alatt az intézetek célja ne csupán a ,,megőrzés” elrettentés legyen, hanem az is, hogy a rendelkezésre álló időt minél hasznosabb tevékenységekkel töltsék az elítéltek, melyek pozitív hatást gyakorolnak testi-lelki fejlődésére, egészségére, ösztönzik a korábbi helytelen életvitelüktől való elszakadást, valamint a szabadulás utáni beilleszkedést. 10
Munkáltatás fogalma: munkáltatásnak minősül az elítélt szervezett foglalkoztatásának az a
formája, amikor a munkavégzés rendszeresen,díjazás ellenében történik. (bv. szabályzat 101. § (1) bekezdés Munkáltatásnak nem minősül a fogvatartottaknak az intézet tisztántartása, ellátása során végzett díjazás nélküli munka, melyben kötelező jelleggel vesznek részt. 8 ( bv. kódex 44. § (1) bekezdés)
9 Csernyánszky-Horváth-Heylmann-Kabódi-Lőrincz-Nagy-Pallo : Büntetés-végrehajtási jog (Rejtjel 2007) 148-150. oldal
10 (bv. szabályzat 101. § (1) bekezdés
12.
11
A munkáltatás szervezetének két formája van: költségvetési kereten belül a büntetés-
végrehajtási intézetben végzett munka és a gazdasági társaságokban való foglalkoztatás.Intézeti foglalkoztatásban az elítélteknek kevesebb része vesz részt, mint a gazdasági társaságoknál való foglalkoztatásban. Intézeti formában való foglakoztatás: intézet fenntartása, központi ellátása, szolgáltatásra irányuló és terápiás jellegű munkáltatás. Az elítéltek nagyobb részét mezőgazdasági és ipari profilú gazdasági társaságok foglalkoztatják.
3.számú ábra: Fogvatartottak foglalkoztatása
11
Az elítéltek munkáltatásának szabályai:
A fogvatartottak munkavégzését a bv. kódex, a bv. szabályzat és a Munka Törvénykönyve szabályozza.Fontos követelmény,hogy a fogvatartott olyan mezőgazdasági vagy ipari tevékenységet végezzen, ami a szabad társadalomban megszokott munkafeltételeket leginkább megközelíti, ahogyan ,,normál körülmények között” úgy itt is megilleti az elítélteket a munka mennyiségének, minőségének megfelelő jövedelem és a munkavédelem. A befogadó intézet jelöli ki a végzendő munkát, melynek során figyelemmel kell lenni:
elítélt testi, szellemi képességeire
szakmai képzettségére (iskolai végzettség, szaktudás)
érdeklődésére
11 Csernyánszky-Horváth-Heylmann-Kabódi-Lőrincz-Nagy-Pallo : Büntetés-végrehajtási jog (Rejtjel 2007) 150.oldal
12 bv. szabályzat 106. § (1) és (2) bekezdés
13.
Az utóbbi kettő nem kötelezően, lehetőségként vehető figyelembe, de a testi ,szellemi képességre kötelező tekintettel lenni. A befogadó bizottság feladata kijelölni a munkáltatót és a munkakört melynek során tekintettel kell lenni arra, hogy az elítélt milyen végrehajtási fokozatban és biztonsági csoportban van. A fogvatartottak a munka jellege szerint szervezeti egységekbe vannak osztva. Az elítélt kötelessége, hogy a munkát a kijelölt helyen és időben a munkáltató utasítása szerint elvégezze,
munkavégzésre
vonatkozó
szabályok
betartása,
munkáját
az
elvárható
szakértelemmel, gondossággal végezze . A munkáltató köteles biztosítani az egészséges, biztonságos munkavégzés feltételeit, megfelelő munkarendet kialakítani, a munkavégzéshez szükséges tájékoztatást adni, oktatásokat tartani, a munkáért díjazást fizetni, a munkát szervezni, munkavédelmi szempontból veszélyességi fokozatba sorolni a munkaköröket , az elítéltet munkaköri alkalmassági vizsgára küldeni és az elítéltet megillető jogok gyakorlását biztosítani. 13
A szabályzat hat olyan esetet is nevesít, amikor a fogvatartott mentesülhet a munkavégzés alól:
ha keresőképtelen beteg
ameddig állampolgári kötelezettségeit teljesíti
kötelező orvosi vizsgálat idején és véradás miatt távoltöltött időre, ami maximum egy nap lehet
közeli hozzátartozója halála vagy súlyos betegsége esetén, a parancsnok engedélyével, aminek időtartama legalább két munkanap
ha a munkáltató engedélyezi
elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyen megjelenni
Munkaidőt a Munka Törvénykönyvére való tekintettel kell szabályozni. 14
Munkavégzésre vonatkozó speciális szabályok:
Terápiás foglalkoztatás a gyógyító-nevelő csoportban, itt napi nyolc óránál rövidebb munkaidő is kiszabható.
13 bv. szabályzat 106. § (1) és (2) bekezdés
14 Csernyánszky-Horváth-Heylmann-Kabódi-Lőrincz-Nagy-Palló: Büntetés- végrehajtási jog Rejtjel 2007. 152-153. oldal
14.
Azoknak az elítélteknek a munkaidejét akik oktatásban vesznek részt, úgy kell alakítani, hogy a képzésben való részvételét ne akadályozza a munkavégzés, valamint munkaidő kedvezmény biztosítható számukra, továbbá vizsgára való felkészülés esetén mentesítés adható a munkavégzés alól.
18 éven aluli fiatalkorú éjszakai munkára nem osztható be
Elítélt nő a terhesség megállapításától gyermeke 6 hónapos koráig vagy ha a gyermek vele az intézetben van elhelyezve, akkor 1 gyermek éves koráig nem osztható be éjszakai munkára.
Az elítéltek jogosultak pihenőidőre, tehát munkaközi szünetre, napi és heti pihenőidőre, illetve évi fizetett szabadságra. A szabadság tölthető az intézetben és az intézeten kívül is, rövid tartamú eltávozás keretén belül. 15
Az elítéltek számára rendkívüli munkavégzés is előírható, melyre a következő szabályok
vonatkoznak:
egészséget, testi épséget nem veszélyeztetheti a túlmunka, továbbá az elítélt
bv.
kódexben meghatározott jogainak gyakorlását nem korlátozhatja.
az elítéltet tájékoztatni kell a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésről.
nem kötelezhető túlmunkára az elítéltek meghatározott köre: elítélt nő terhessége megállapításától a gyermek 6 hónapos koráig ha a gyermek vele együtt az intézetben van elhelyezve, akkor a gyermek 1 éves koráig, ezenkívül 18 éven aluli elítélt sem kötelezhető túlmunkára és az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt sem.
16
Az elítélt munkájáért munkadíjban részesül, melyet személyes szükségleteire fordíthat vagy
családját támogathatja vele és a szabadulás utáni életre is spórolhat illetve ha fizetési kötelezettsége van akkor ebből törleszti.
15 bv. szabályzat 117. § (3) bek.
16 Csernyánszky-Horváth-Heylmann-Kabódi-Lőrincz-Nagy-Palló: Büntetés- végrehajtási jog Rejtjel 2007. 156-157.oldal
15.
Munkadíj megállapítása: Három
módon
állapítható
meg:
a
ledolgozott
idő,
a
teljesítmény valamint
ezek
kombinációjaként. A fogvatartottakra nem a szabad munkavállalókra irányadó munkabéreket kell figyelembe venni. Ennek okai, az elítéltek eltartását főként az állami költségvetés fedezi, és a fogvatartottak képzettsége , iskolázottsága az estek túlnyomó többségében a szabad életben dolgozó munkavállalók képesítésétől alacsonyabb.
A büntetés- végrehajtási intézetben dolgozó rabok alapmunkadíjának kiszámítása: a kifizetés évét megelőző év első napján a munkaviszonyban álló dolgozókra megállapított kötelező legkisebb munkabér összegének legalább egyharmada. Ha a fogvatartott betanulási idő alatt végzi munkáját , akkor is megilleti a munkabér, ebben az esetben az alapmunkadíj arányos részére jogosult. Állandó éjszakai munkarendben foglalkoztatott elítélt számára 15% pótlék fizetése kötelező. Ha az elítélt csökkentett munkaidőben dolgozik, nem teljes munkaidőben dolgozik akkor számára az alapmunkadíj arányos része áll. 17
A 2012-es évben a magyar büntetés-végrehajtási rendszer megreformálását határozták el,
aminek egyik kiemelkedő pontja,hogy a belügyminiszter a magyar büntetés-végrehajtás feladatává tűzte ki, az elítéltek foglalkoztatásának növelését, a közmunkaprogramban való széleskörű részvételt és a belső ellátás növelését. 2011-ben két fontos jogszabályt is létrehoztak, melyek az önfenntartást, a belső ellátást célozták meg: 9/11 BM rendelet 44/2011 Korm. rendelet. A belső ellátás fogalma azt foglalja magában, hogy a fogvatartottak számára kötelező foglalkoztatás keretében áruszolgáltatás és szolgáltatás nyújtás a kedvezményezettek részére, mely a Központi Ellátó Szerv keretében valósul meg. 12 olyan gazdasági társaság van ahol dolgozhatnak az elítéltek. 17 Hetyei Gábor- Új utakon a foglalkoztatás. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége Börtönügyi Szemle 2013/2. 55.-62. oldal
16.
18
A fogvatartottak által leggyakrabban végzett munkák: ruházat, papír, cipő, nyomtatvány, bútor
készítése alaptevékenységként, melléktevékenység bővítéssel pl. pékárú készítése, vagy mosási szolgáltatás és végül új gazdasági tevékenység kialakításával: zöldségfeldolgozás, brojlercsirkeelőállítás és –feldolgozás. A megyei (előzetes) házakat hátrányosabb helyzetben vannak az országos (letöltő) házakkal szemben mivel a letöltő házak mellett olyan gazdasági társaságok működnek, akik nyereség orientáltak, profitot termelnek, míg az előzetes házak intézetfenntartási munkában végeznek foglalkoztatást ami nem nyereségérdekelt tevékenység. A büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok előnye a munkaerőpiacon, hogy olcsó munkaerőt, saját telephelyet kínálnak, ahol a munka szervezetten, felügyelet mellett zajlik, hátránya viszont, hogy leginkább alacsony végzettségű vagy szakképzetlen munkaerővel rendelkeznek. Tevékenységük főként saját termék előállításra, szolgáltatásnyújtásra és bérmunkára irányul, utóbbira napjaink egyik legsúlyosabb problémája a növekvő munkanélküliség is kihat. Azáltal, hogy egyre kevesebb a munkalehetőség, olcsóbb a munkaerő, mivel egyre nő azok száma akik alacsonyabb bérért is elvállalnak egy adott munkát. A fogvatartottak foglalkoztatására a költségvetési forrásokból egyre kevesebb jut, így az intézmények rá vannak utalva arra, hogy minél inkább önfenntartók legyenek. Jelenleg a
foglalkoztatható elítéltek majdnem teljes
létszáma végez munkát. Nem végezhet munkát az öregségi nyugdíjkorhatárt elérők, azok akik egészségügyi okból nem vállalhatnak munkát ezenkívül az előzetesek munkavégzésre nem kötelezhetőek,mint ahogyan azok az elítéltek sem akik iskolarendszerű oktatásban vesznek részt. Munkavégzés a Pálhalmai Agrospeciál Kft.-nél: A kft három fő szolgáltatása : húsellátás biztosítása a hazai büntetés-végrehajtási intézetek számára: sertéshús feldolgozása , mosodai szolgáltatás, és végül az elektromos és elektronikai hulladékok bontása, hasznosítása. A kft. élősertés vágásával kapcsolódott be a belső ellátásba amit közeli intézetek számára szállított. Ez a tevékenység nem minősül szó szerint foglalkoztatás bővítésnek,mert a már meglévő vágóhíd kihasználtságát növelték. 2013. január elejétől a hazai büntetés-végrehajtási intézeteket Pálhalmáról látják el sertéshússal.
18 Hetyei Gábor- Új utakon a foglalkoztatás. A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége Börtönügyi Szemle 2013/2. 55.-62. oldal
17.
2011 őszétől a fővárosi büntetés-végrehajtási intézet keretein belül megkezdődött a zöldségfeldolgozás , mint új tevékenység, ami 40-45 fő előzetes fogvatartottnak biztosít munkalehetőséget, főként sárgarépát, hagymát, burgonyát, káposztát, zellert és fehérrépát. Napi 2,2- 2,8 tonna készterméket állítanak elő,melyből az összes magyar büntetés-végrehajtási intézetet ellátják zöldségekkel. A kft. másik nagy szolgáltatási területe a mosodai szolgáltatás, amire óriási a kereslet az ország egész területén, ez a szolgáltatás a kft. összes szolgáltatásának 30%-át teszi ki. A megrendelők között szerepelnek, szállodák, kórházak, gyógyfürdők valamint rengeteg büntetés-végrehajtási intézet is ,úgy mint a fővárosi, budapesti, váci, baracskai, szekszárdi, pálhalmai, tököli, állampusztai intézet, összességében elmondható, hogy a legtöbb rendelés nem a büntetésvégrehajtási intézetektől származik. 2002 óta biztosít munkahelyet 100-120 női fogvatartott számára, havonta 100-120 tonna ruhát tisztítanak ki. A szolgáltatásra akkora az igény, hogy a kapacitásuk hússzorosára lenne szükség, hogy kielégítsék azonban ez rengeteg problémát vet fel, a legnagyobb gondot a bővítés finanszírozása jelenti, amihez 1,2 milliárdra lenne szükség. A kft. három féle mosodai lefedettséggel rendelkezik: higiénikus lefedettséggel, büntetés végrehajtási lefedettséggel és piperemosási lefedettséggel. Higiénikus lefedettséghez tartoznak a kórházi mosodák, ahol 110-120 főt foglalkoztatnak Pálhalmán, Szombathelyen, Miskolcon és Vácott valamint Kecskeméten. Büntetés végrehajtási lefedettség keretében a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben 55fő előzetes fogvatartottnak adnak munkát 2-3 műszakban. Itt a házi mosodával nem rendelkező büntetés-végrehajtási intézetek textíliájának tisztítását végzik. Piperemosási lefedettség: ebben a kategóriában kis mennyiségű havi 30-40 kg textília mosásáról beszélünk, államigazgatási és rendőrségi megrendelők részéről. A piperemosás Kaposváron, Debrecenben, Szegeden és Kecskeméten zajlik. A tevékenység gazdaságilag nem jövedelmező, ami főként a fuvarozási távolságok és a kis súlyú megrendelés eredménye. Elektromos és elektronikai hulladékok bontása, hasznosítása: 2012-ben sikeresen elnyerte az Országos Hulladék Ügynökség által kiírt pályázatot a Hunelectric Konzorcium , ezáltal a jogot is megkapva a teljes e-hulladék bontására. 18.
A pályázat elbírálásánál fontos szociális szempont volt a fogvatartottak foglalkoztatása. A munka két helyen folyik a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetben 10 fővel és Pálhalmán 80-90 fővel végzik a kézi és gépi bontást. A programba próbálják a közmunkásokat is bevonni országos gyűjtőhálózat kialakításával, így nem csak a fogvatartottak számára lehetne munkahelyet teremteni.
Az új tervek szerint a kisvállalkozások és kiskereskedelmi
egységek,háztartások elfekvő hulladékkészletét is újrahasznosítanák.
mezőgazdasági alaptev. ipari koop. 2012
ipari szolg.
2010
PC bontó zöldségfeld gazd.ált. 0
50
100
150
200
250
300
A fogvatartottak foglalkoztatásának megoszlása a Pálhalmai Agrospeciál Kft.-nél 2010-ben
350
és 2012-ben
A Pálhalmai Agrospeciál Kft.részvétele a közmunkaprogramban: Önkormányzatok részére több mint 2000 választott malacot szállítottak, együttműködtek a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvánnyal, részt vettek a háztáji állattenyésztési módszerek felélesztésében. A programba több büntetés-végrehajtási intézet is bekapcsolódott, többek között Annamajor a csirkeszállításban, malacbeszállításban, Nagyfa libákkal, Állampuszta mangalica malacokkal járult hozzá a program sikeréhez. Következtetésként levonható, hogy az elítéltek nem megfelelő képzettsége, hiányos ismeretei kihatással voltak a munkavállalásra a szabad életben, így közülük legtöbben vagy munkanélküliek vagy alacsony fizetéssel rendelkeznek.
19.
Köszönhetően a büntetés-végrehajtási intézetekben folyó oktatásnak a raboknak lehetősége van szakma elsajátítására illetve tanulmányaik befejezésére a szabadságvesztés letöltése alatt, ami szabadulásuk után megkönnyíti elhelyezkedésüket a munkaerő piacon és ezáltal nagyobb eséllyel tudnak a társadalomba visszailleszkedni. A közösségben végzett munka jó hatással van az elítélt testi-lelki egészségére, egyfajta állandóságot, kiegyensúlyozottságot visz a munkavégzés a fogvatartottak életébe. Fontos, hogy a börtönök szerepe ne csak a megőrzés és a szabadságvesztés szó szerinti végrehajtása legyen, hanem a raboknak hasznos elfoglaltságot is nyújtsanak, melyek elősegítik önkéntes átnevelődésüket a bűnöző életmódról, a ,,törvénytisztelő” életmódra. A munkavégzés megteremti a szabad élethez hasonló körülményeket így nem távolodik el a fogvatartott teljesen a normál életmódtól. Keresetéből támogathatja családját, félretehet a szabadulás utánra illetve saját maga számára szükséges dolgokat megvásárolhatja. Az elítélt által végzendő munka nem lehet megalázó vagy egészséget súlyosan veszélyeztető, munkáltatás során fontos a dicséret, a jutalmazás , az elítélt anyagi-erkölcsi megbecsülése, ezek az önbecsülésére mind olyan pozitív hatást, motivációt jelentenek, amellyel elérhető, hogy a szabadulása is után ezt az életmódot vigye tovább. 19
Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt fogvatartottak munkáltatása a Szegedi Fegyház és
Börtönben: 173 fogvatartottból 134 fő dolgozik, a Nagyfa- Alföld Kft.-nél 79 fő dolgozik 55 főt pedig intézeten belül , konyhán, mosodában háziműhelyben foglalkoztatnak. Az elítéltek körülbelül fele nem rendelkezett szakképesítéssel, a fennmaradó részből pedig a legtöbben festő és mázoló valamint hegesztő végzettséggel rendelkezik, de találunk köztük még olyat is akinek eredeti szakmája villanyszerelő, asztalos, gépjárművezető vagy szabó.
19 Kiszely Pál – Merre tovább, magyar életfogytiglan? Az extrémhosszú ítéletek végrehajtásának tapasztalatai a Szegedi Fegyház és Börtönben. Börtönügyi Szemle 2013./1. 59.oldal
20.
A fogvatartottak
többsége rendszeres jövedelemmel nem rendelkezett elítélése előtt
feltételezhetően sok esetben párhuzam vonható a munkanélküliség és az alacsony iskolai végzettség között. Vizsgált évre vonatkozó számadatok:
rokkantnyugdíjas betanított munkás nincs polgári foglalkozása alkalmi munkás munkanélküli 0
5
10
15
20
25
3.számú ábra: Foglalkozásra vonatkozó adatok a Szegedi Börtön és Fegyházban az életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek vonatkozásában
23fő munkanélküli, foglalkozás nélküli
23 fő alkalmi munkát végzett
20 főnek nem volt polgári foglalkozása
15 fő betanított munkásként dolgozott
7 fő rokkantnyugdíjas volt a szabadságvesztés büntetésének letöltése előtt.
21.
4. számú ábra: Fogvatartottak egészségügyi szempontból vizsgált munkavégző képessége:
Fogvatartottak egészségügyi szempontból vizsgált munkaképessége könnyű fizikai munkát végezhet nehéz fizikai munkát végezhet átmenetileg munkaképtelen munkaképtelen
A 173 főből 117 fő alkalmas nehéz fizikai munkára, 35 fő csak könnyű fizikai munkavégzésre alkalmas és 12 fő munkaképtelen, 9 fő pedig átmenetileg munkaképtelen. 20
Munkavégzés a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben, a Jurta Bolt:
A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtönben az elítéltek különböző munkákat végezhetnek: főzés, varrás, kerámia és festmény készítés, mosás. Az önkormányzat és a vízmű részére munkaruhát is készítenek. A fogvatartottak reggel hattól délután kettőig dolgoznak. Bérüket teljesítmény alapján kapják, 100%-os teljesítménynél , az előző év január 1-je után megállapított minimálbér 1/3-a jár, jelenleg ez 31.000 Ft. A munkáltatás célja, hogy az elítélt olyan ismeretekre tegyen szert, olyan szakmát tanuljon, ami megkönnyíti a kinti életben való elhelyezkedését, fontos, hogy a fogvatartottak szabadulásuk után is olyan életet éljenek melynek a mindennapi munkavégzés is a része. Az intézményben élő rabok közül néhányan a fémmegmunkáló üzemben dolgoznak, ahol német autógyárnak készítenek alkatrészeket. A fogvatartottak munkájával a megrendelő is elégedett, az üzem bővítését tervezi. A megkérdezett elítéltek elmondása szerint a munkavégzés több szempontból is hasznos, de kiemelendő, hogy munka közben jobban elmegy a nap, mintha csak a zárkában kellene lennének. 20. http://tv2.hu/musoraink/aktiv/138434_himeznek_es_foznek_a_kigyurt_nehezfiuk.html illetve http://bvop.hu/?mid=90&lang=hu
2013. 11. 14. TV2 Az Aktív riportja a börtönmunkáról
(megtekintés: 2014. április 10.)
22.
21
Az országban először Sátoraljaújhelyen merült fel az ötlete egy olyan bolt megnyitásának ami
elítéltek által készített termékeket árusít. A Jurta bolt tulajdonosa és üzemeltetője a sátoraljaújhelyi Ábránd-Ágynemű Kft. és Kalocsai Konfekcióipari Kft. összeolvadásával létesített Adorján- Tex Kft . A boltban a fogvatartottak által készített cipőipari, textílipari, papír feldolgozási, bútorüzemi termékeket értékesítik a lakosság részére.
4. ábra : Sátoraljaújhely- Jurta bolt. http://2424.hu/index.php?pg=cikk&id=5288
Korábban csak állami és rendészeti szervek szükségleteit látták el a bv. intézetek,de a bolt megnyitásával lehetőség nyílt a lakossági árusítás megkezdésére is. A bolt egy franchise hálózat első tagja, de a jövőben tervezik további boltok megnyitását is. 22
3.Az elítéltek vallásgyakorlása:A vallási és lelkiismereti meggyőződés szabad
megválasztását, gyakorlását, kinyilvánítását még a 90-es évek elején is erősen korlátozták, újra fontos szerephez jutott a valláserkölcsi nevelés, jelenlegi szabályozás szerint az elítéltnek ezen joga
nem
korlátozható.
Az
egyház
és
a
büntetés-végrehajtási
intézetek
szorosan
együttműködnek, megfigyelhető, hogy sok elítéltre nagy hatással van a vallás, a szabadságvesztés letöltése során olyan fogvatartottak is vallásossá válnak, akik korábban a ,,kinti életben” nem voltak vallásosak, nem jártak templomba. 21 http://bvop.hu/?mid=90&lang=hu
2013. 11. 05. Kossuth Rádió A Napközben riportja a sátoraljaújhelyi Jurta boltról
(megtekintés: 2014. április 10.)
22 Csernyánszky-Horváth-Heylmann-Kabódi-Lőrincz-Nagy-Palló: Büntetés- végrehajtási jog Rejtjel 2007. 130.-131.oldal
23.
Azok az elítéltek akik felsőoktatási intézményben tanulnak a szabadságvesztésük alatt, nagyon gyakran választják a teológiai képzést. 23
Az elítélt jogosult a szabad vallásgyakorlásra:
a fogvatartottak az egyház lelkészének, képviselőjének gondozásában részesülhetnek
az istentiszteleten való részvételtő eltiltható az elítélt ha a büntetés-végrehajtási intézet rendjét vagy a biztonságot veszélyezteti
a fogvatartottaknak joga van keresztelkedni, egyházi házasságkötésre és egyházi temetésre
magánelzárás és eltiltás ideje alatt sem tagadható meg a lelkésszel való ellenőrzés nélküli találkozó, az istentiszteleten a részvétel a magánelzárástól és az eltiltástól eltekintve nem korlátozható
a büntetés-végrehajtási intézet köteles együttműködni az egyházzal, segíteni munkájukat a fogvatartott szabadulásra felkészítése során, és az egyház által végzett szociális gondozói tevékenységben.
24
Az elítélt vallása gyakorlásához jogosult megvásárolni a könyveket és kegytárgyakat, valamint
azokat magánál tartani amennyiben az intézet biztonságát nem veszélyeztetik. Az egyház képviselőjétől az intézet nem kérhet olyan adatot ami feladatvégzése során jutott tudomására, az elítélt vallási hovatartozásáról nem készíthető nyilvántartás. 25
Nemzetközi kötelezettségvállalások is szabályozzák a vallásgyakorlást a büntetés-végrehajtás
terén az Ensz Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 18. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikke.
23 bv. kódex 36/A. § (1) – (5) bekezdés
24 Csernyánszky-Horváth-Heylmann-Kabódi-Lőrincz-Nagy-Palló: Büntetés- végrehajtási jog Rejtjel 2007. 132-133.
25 Horváth Márta – Körmendy András - A fogvatartottak vallásgyakorlása – jogi szabályozás és jogalkalmazás hazánkban és külföldön
24.
26
Az Európai Parlament A4 – 0369/ 98. számú határozata az Európai Unió börtönviszonyairól 3.
pontban kimondja, nem jelent vallásszabadságtól megfosztást a szabad mozgás gyakorlásától megfosztás. Az intézeteknek tekintettel kell lenniük a külföldi elítéltek vallási szokásaira. A bezártság és bizonyos fokú ,,jogfosztott állapot” következtében az elítéltek körében rendkívüli módon felértékelődik a vallás szerepe, abban az esetben is ha korábban nem voltak mélyen vallásosak. Az elítéltek közül talán a muszlim vallásúakra vonatkoznak a legszigorúbb vallási előírások. A vallásgyakorlásból adódó programlehetőség érték az elítéltek között, hiszen minden program színt visz az életükben melynek során kimozdulhatnak zárkájukból. A lelkész egyfajta közvetítővé válik a fogva tartó és a fogvatartott között, valamint az elítélt és családja, az áldozat,az ügyvéd, ügyész, rendőr, és nevelő között. Külföldi tapasztalatok szerint a vallásgyakorlás elősegíti az elítélt és az intézet, nevelők közötti megfelelő kommunikáció kialakulását. A magyar büntetés- végrehajtási intézetekben a Máltai Szeretetszolgálat Börtönszolgálata, a Magyar Evangéliumi Börtönmisszió, a Magyar Testvéri Börtöntársaság, és a Magyar Börtönpasztorációs Társaság végez lelki gondozó tevékenységet. Nemzetközi viszonylatban jelentő s a szerepe Nemzetközi Testvéri Börtöntársaságnak.
26 Horváth Márta – Körmendy András A fogvatartottak vallásgyakorlása – jogi szabályozás és jogalkalmazás hazánkban és külföldön
25.
II. Bűnözés a hazai viszonylatban, és a ,,bűnözővé válást” befolyásoló tényezők : A bűnelkövetések számára több tényező is jelentős hatást gyakorolhat, másként alakul a statisztika az ország gazdagabb, fejlettebb régióiban és másként az elmaradott, szegényebb régiókban, ahol kevés a munkalehetőség. Ezenkívül a ,,bűnözővé válás” folyamatában is rengeteg olyan befolyásoló elem van, aminek következményeként nagyobb eséllyel válik adott személy bűnelkövetővé. A rossz szociális körülmények, munkanélküliség, szegénység mellett az alacsony iskolai végzettség, szakképesítés hiánya, a nem megfelelő családi kapcsolatoknak mind hatalmas szerepe van abban, hogy törvénytisztelő életet élünk vagy sem. Az évek során számos kutatás irányult arra, hogy a személyiség és a bűnözés között vonható-e párhuzam, létezik-e bűnöző személyiség. 1. Bűnöző személyiség, antiszociális jellem: 27
A legtöbb kutató a ,,bűnöző személyiség” fogalma helyett inkább az antiszociális
személyiséget
említi, amely személyiség érzelmi elszegényedéssel , agresszivitással, és a
közösséggel való szembefordulással jellemezhető. Ranschburg Jenő szerint a személyiség széles fogalom , ezen belül helyezkedik el a jellem , ami a másoktól megkülönböztető vonásokként definiálható. Véleménye szerint az antiszociális jellem nincs tekintettel másokra és az erkölcsi szabályokra sem, az ilyen jellem a kísértéseknek nem tud ellenállni, mindig a saját érdekeit tartja szem előtt. Ezek a személyek nem feltétlenül válnak elkövetővé, lehetnek akár társadalmilag elismert személyek és politikusok is. Samuel Yochelson és Stanton Samenow kutatásai során arra jutott, hogy bűnöző személyiség létezik. Ezeknek a személyiségeknek hibás a gondolkodása, ennek következtében felerősödnek azok a negatív tulajdonságok amik másokban is megvannak, csak nem olyan nagy mértékben , illetve a normál ember ezeket a negatív tulajdonságokat a megfelelő gondolkodásmód által tudja kezelni. Jellemző rájuk az egoizmus , felelőtlenség, félelem, harag. Ezek a tulajdonságok kezelhetőek, így az elkövető megjavulására van remény. Hazánkban Popper Péter végzett kiemelkedő munkát a bűnöző személyiségek kutatása terén, arra a következtetésre jutott, hogy az antiszociális beállítottság konkrétan
és
kifejezetten
bűncselekmények
elkövetésével
személyiségzavar jön létre. 27 Korinek László: Kriminológia I. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Budapest 2010. 96-97.oldal
26.
kapcsolódik
össze,
akkor
28
Kriminális személyiségzavar legfontosabb jellemzői ( Popper Péter ) :
Gyermek és serdülőkori érzelmi sérülés miatt az affektív élet-és reakciómódok infantilis szinten rögzültek: állandó érzelmi feszültséget nehezen tűri, erős oppozíciós igány a környezettel szemben, ellentétes szociális szerepek egyidejű vállalása, fokozottan igényli a rövid idejű, nagy intenzitású emocionális feszültséget, biszexualitás, promiszkuitás tendenciája a szexuális életben, könnyű elcsábíthatóság, nehezen alkalmazkodik a családi és munkahelyi közösséghez.
Nem rendelkezik olyan belső értékrenddel, ami a társadalomban elfogadott erkölcsi normáknak megfelel.
Közvetlen környezetében elszenvedett sérelmek miatt nagy feszültség halmozódik fel, melynek levezetésére nem talál a társadalom által is elfogadott módot.
Münnich István különböző fajta személyiségtípusokat határoz meg. A bűnözőket az agresszióra való hajlam szerint különbözteti meg , ugyanis a különböző bűnelkövetők nem minden esetben írhatóak le egy személyiségtípussal, mivel más jellemmel rendelkezik a gondatlan elkövető, mint a terrorista vagy egy tolvaj. Az agresszió minden emberben jelen van, velünk született tulajdonság, legálisan használjuk a sportok , hadviselés, és közhatalom gyakorlása során. Azt, hogy adott személy milyen mértékben agresszív azt nem csak a gének szabályozzák, hanem a szocializáció és a társadalmi környezet is, egyes elméletek szerint az agresszivitás azoknál az embereknél tér el a ,,normális mértéktől” akik az együttélés normáit nem megfelelően sajátították el. 2. Pszihoanalízis: Sigmound Freud az emberi lélekkel kapcsolatosan, a bünöző ember komplexusainak vonatkozásában végzett kutatást. Feltételezése szerint három tartományban mennek végbe az emberi lelki folyamatok:
id: a legősibb, primitív szükségleteket, ösztönkésztetéseket tartalmazza, melyek generációk óta benne vannak az emberekben és öröklődnek,mint például a nemi vágy. Az ,,id” ösztönös ,,örömelv” szerint működik. 28 Korinek László: Kriminológia I. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Budapest 2010. 98-100.oldal
27.
29
ego: a személyiség végrehajtó szerve, nevelésünk, és a szocializáció során ,,örömelvi”
létezésünk ,, valóságelvű” lesz , megtanuljuk ,hogyan kell kontrollálni az ösztöneinket. Az ego-hoz tartozik a gondolkodás, észlelés, emlékezés, tehát a tudatos személyiségünk.
szuperego: a ,,felettes én” ez a szint tartalmazza a morális érték és normarendszereket, gátlásokat, lelkiismeretet. Ezeket az értékrendeket és önmagunk számára felállított belső normákat a szocializáció során sajátítjuk el .
Tehát mint láthatjuk az id-ből származnak az örömelvi késztetéseink, melyek azonnali vágyteljesítésre ösztönöznek , ezeket a szuperegóban található önmagunk számára felállított normákkal összeveti az ego és dönt az engedélyezést illetően, ilyen módon tudja kontroll alatt tartani az ember a cselekedeteit, ezen három tényező segítségével tud különbséget tenni jó és rossz , helyes és helytelen cselekvés között. A megfelelő döntéshez nélkülözhetetlen , hogy már gyerekkortól megkezdődjön az a tanulási folyamat, melynek segítségével eljutunk arra a szintre, hogy megfelelően tudjuk megítélni tetteinket illetve képesek legyünk céljaink eléréséhez a helyes módszert, eszközt alkalmazni. A bűnelkövetők esetében ez a folyamat nem működik megfelelően, ami a tanulási folyamat nem megfelelő elsajátítására vezethető vissza. Véleményem szerint a közvetlen környezet, a szülő és gyermek kapcsolata mind befolyásoló tényezők a folyamat megfelelő elsajátítása szempontjából, ha ugyanis a szülő maga is rossz példát mutat, ösztönszerű ,,örömelvi” döntéseket hoz, melyek nem állnak összhangban a morális, társadalmi értékekkel akkor nagyobb a valószínűsége, hogy a későbbiekben a gyermek is ennek megfelelően fog élni. Példával szemléltetve: szeretnék egy új kerekpárt, akkor elmegyek dolgozni, és a fizetésből megvásárolom, mert a szuperegom erkölcsi normarendszerem szerint ez így helyes, ezzel szemben akinél ez a folyamat nem alakult ki megfelelően annál a folyamat így néz ki: szeretnék egy új kerékpárt, ellopom a bolt előtt hagyott kerékpárt, az ego nem tudja megfelelően , helyesen végrehajtani, mivel hiányzik a szuperego által önmaga számára felállított belső kontroll, mely megfelel a normakövető életmódnak, ezáltal ezek a személyek csak az azonnali ,,örömelvre” szükségletük kielégítésére gondolnak, figyelmen kívül hagyva a társadalmi, erkölcsi és belső normákat, értékeket. Ha az egyén vágyai erősebbek, mint a visszatartó erők akkor nagyobb esélye van rá, hogy bűncselekményt fog elkövetni. 29 Korinek László: Kriminológia I. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Budapest 2010. 100-101. oldal
28.
30
3. A család szerepe a bűnözővé válásban:
Sigmund Freud pszihoanalízise a bűnözés kialakulását is vizsgálja, melynek során kifejti a család szerepe és a bűnözés kialakulása közötti összefüggéseket.
Azok a személyek akik gyermekkorban érzelmileg nem kaptak elegendő törődést, tehát kevés szeretetet kaptak, azoknál nagy valószínűséggel a későbbiekben valamilyen deficit lesz a következménye a felettes énben. Ez leggyakrabban az állami gondozásban élő gyerekekre jellemző , ahol a család nélkül felnövő gyerekek kevesebb érzelmi törődést kapnak.
A túlságosan erős szuperego szintén vezethet bűncselekmények elkövetéséhez, ha a vágyak elfojtását bűncselekmények elkövetésével kompenzálja. Úgy gondolom, hogy ez is sokban múlik a szülőkön , és a következetes nevelésen, amit már kis gyermekkortól meg kell kezdeni, oda kell figyelni arra, hogy mikor dicsérjük és mikor szidjuk le a gyereket, mert mindkettő viheti a személyiséget negatív irányba ha túlzásba visszük, vagy indokolatlanul tesszük. Nem a vágyai elfojtására kell nevelni a gyereket, hanem a vágyai eléréséhez felhasználható helyes módszereket kell neki megtanítanunk .
ha a családtól kevés a dicséret , jutalom és bíztatás akkor az erős ego lehetséges, hogy nem alakul ki ami problémát fog okozni az örömök késleltetésénél és a frusztrációtűrés során.
A pszihoanalízis szerint minden ember ,, született bűnöző” tehát bennünk van a hajlam a bűn elkövetésére, de ennek a hajlamnak a nagy részét a szocializáció során elveszítjük. Freud szerint vannak alkalmi elkövetők akiknél nem alakulnak ki megfelelően a személyiségelemek így ősi ösztöneiket nem tudják elnyomni, ettől függetlenül rendelkeznek szuperegoval, de nem megfelelően működik, és vannak a megrögzött bűnözők, akiknél a szuperego nem fejlődött ki, így nem tudják kontrollálni a cselekedeteiket.
30 Korinek László: Kriminológia I. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Budapest 2010. 100-101. oldal
.
29.
31
Sheldon és Eleanor Glueck kutatása során 500 bűnelkövető és 500 nem bűnöző 11 és 15 év
közötti személyt vizsgált akik lényeges szempontok szerint megegyeztek, tehát körülbelül hasonló környéktől származtak, általános intelligencia szintjük nagyjából azonos volt, etnikai hovatartozásuk stb. megegyezett. A vizsgálatot 14,5 évesen kezdték el , majd újra elvégezték amikor 25 és 31 évesek lettek. A két csoport egyre nagyobb eltérést mutatott az idő múlásával. Arra a következtetésre jutottak, hogy a jövőbeli bűnelkövetés esetlegességére az anya és fia közötti kapcsolatból, fia feletti felügyeleti gyakorlatából, nevelés szigorából és a család összetartozásából következtetni lehet. 4 kutatási területet vizsgáltak:
testi sajátosságok
társadalmi-kulturális mozgástér
intelligencia
pszihikai jellegzetességek
Az elkövetők jellegzetességeit öt csoportba osztották:
fizikailag: erős, izmos, mezomorf alkat
intellektusa: konkrétat az elvonttal szemben előnyben részesíti,
vérmérséklet: extrovertált, energikus, impulzív, agresszív
magatartás:
dacos,
kihívó,
ellenséges,
tolakodó,
sértődékeny,
kalandkereső,
tekintélyellenes
társadalmi-kulturális jellemző: különbség a családban, érzelmi kapcsolat, kevesebb megértés, alacsonyabb erkölcsiség, hátrányos kultúrkörnyezet, bűncselekményben megnyilvánuló egoista, impulzív vágyak stb.
Következtetésképpen levonható, hogy a családi kapcsolatok , a közvetlen környezet, barátok, iskolai végzettség és a bizonyos esetekben a testalkat is hatással van arra , hogy az elkövető milyen bűncselekményre hajlamos. Magasabb végzettségű fogvatartottat nagy valószínűséggel gazdasági bűncselekményért, vagy közlekedési bűncselekményért ítéltek el, míg a végzettséggel nem rendelkező vagy alacsony iskolai végzettségű elítéltet legtöbbször vagyon elleni vagy személy elleni bűncselekményért vonják felelősségre. 31 Csernyánszky-Horváth-Heylmann-Kabódi-Lőrincz-Nagy-Palló: Büntetés- végrehajtási jog Rejtjel 2007. 195-197. oldal
30.
Személy elleni bűncselekményt elkövetők a legtöbb esetben erős fizikummal rendelkeznek, míg a gazdasági bűncselekményt elkövetők az esetek túlnyomó részében vékony , gyenge testalkattal rendelkeznek. Bűncselekmények hazai viszonylatban, statisztikai elemzés: 32
Magyarországon a bűncselekmények száma a 80-as évektől növekedett majd a rendszerváltás
után hatalmas ugrás található a mutatókban,1998-ban követték el a legtöbb bűncselekményt, 600.000 esetre derült fény ebben az évben. A rendszerváltás óta megjelentek új bűncselekmények, jelentős számban fordul elő bűnszervezettben elkövetett bűncselekmény is. A statisztikákat vizsgálva elmondható, hogy az ország szegényebb régióiban, ahol kevés a munkalehetőség a bűnözés száma magasabb, mint a gazdaságilag jobb helyzetben lévő régiókban.
5. ábra forrás: http://szamvarazs.blogspot.hu/2013_02_01_archive.html
Az ábra alapján láthatjuk, hogy Hajdú-Bihar, Somogy és Fejér megye jár az élen a bűnelkövetés tekintetében. A legkevesebb regisztrált bűncselekményt Békés megyében találjuk és az ország nyugati részében. A kriminálstatisztika sajnos nem ad pontos képet a bűncselekmények számáról, mivel az ismertté vált bűncselekményeket vizsgálja, melyeket a rendőrség lezárt. 32 forrás: http://szamvarazs.blogspot.hu/2013_02_01_archive.html (megtekintés ideje: 2014.április 19.)
31.
Rengeteg a látens bűncselekmény, melyeket nem jelentenek, így nem is jut a nyomozóhatóság tudomására, ezáltal előfordulhat, hogy 40-50% azoknak az eseteknek a száma melyek rejtve maradnak. 1998 és 2002 között csökkent a bűncselekmények száma és néhány évig maradt is ezen a szinten , majd 2010-től ismét növekedésnek indult.
6.ábra forrás: http://szamvarazs.blogspot.hu/2013_02_01_archive.html
7.ábra forrás: http://szamvarazs.blogspot.hu/2013_02_01_archive.html
32.
A legtöbb bűncselekmény vagyon elleni bűncselekmény, ezeknek a bűncselekményeknek az áranya az többi bűncselekményhez viszonyítva 55% - ra esett vissza a korábbi 78%-hoz képest. Közlekedési és személy elleni bűncselekmények száma a legalacsonyabb. 33
A személy elleni bűncselekmények az összes többi eseten belül 6% -ot tesznek ki, annak
ellenére is, hogy számuk 1990-es évhez képest megduplázódott. A közrend elleni bűncselekmények száma hétszeresére nőtt !% -ról 28% - ra. A gazdasági bűncselekmények a rendszerváltás óta folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak, ami nagy valószínűséggel a privatizáció után nagy számban alakított gazdasági társaságoknak is betudható. 1992-ig a fiatalkorú és a felnőtt korú elkövetők száma megközelítőleg egyforma volt, ezt követően a fiatalkorú elkövetők száma csökkent, miközben a felnőtteké nagyjából változatlan maradt.
8.ábra forrás: http://szamvarazs.blogspot.hu/2013_02_01_archive.html
1992-ben volt a legmagasabb a fiatalkorú elkövetők száma, 12 000, a felnőtteké pedig 1998-ban 127 000, 2010. óta 100-110 ezer között mozog a számuk. Az elmúlt 20 évben a felnőtt korú elkövetők száma 90% - al nőtt, a fiatalkorúaké 13%- al.
33 forrás: http://szamvarazs.blogspot.hu/2013_02_01_archive.html (megtekintés ideje: 2014.április 19.)
33.
III. Pártfogó felügyelet , utógondozás, élet a szabadságvesztés kitöltése után: 34
1.Az elítéltek szabadítása: az intézetnek együtt kell működnie az elítélttel annak érdekében,
hogy szabadulása után a társadalomba való visszailleszkedés minél kevesebb probléma nélkül történjen. Az elítélt számára fontos, hogy megmaradjanak azok a kapcsolatai (családdal, esetlegesen munkahellyel ) melynek segítségével szabadulása után lakást, munkahelyet tud biztosítani magának. A szabad életre való felkészítés az utolsó hónapokban a legintenzívebb, de a szabadságvesztés idejét végig úgy kell kihasználni (programok, munkáltatás, iskola, szakképzés) hogy a végső célra a szabadulásra készítsen fel, a társadalomba való visszailleszkedés sikere nagyban múlik az utógondozáson. A szabadulók manapság nincsenek könnyű helyzetben , a 80-as években az állami vállalatoknál el tudtak helyezkedni , mert nagy volt az igény az olcsó munkaerőre és az alacsony iskolai végzettségük ellenére is viszonylag egyszerű volt munkát találniuk, ezzel szemben jelenleg a növekvő munkanélküliség és az önkormányzatok által nyújtható szociális támogatások csökkentése megnehezítik a munkához jutást. Az utógondozásban a civil szervezeteknek kiemelkedő szerepük van. 2.A szabadítás formái a szabadságvesztésből:
a szabadságvesztés tartama lejár: ez a leggyakoribb ok
feltételes szabadságra bocsátással: az elítélt reszocializálását szolgálja, mert az elítéltet azzal a feltétellel engedték szabadon, hogy újabb bűncselekményt nem követhet el, magatartási szabályokat nem szegheti meg, mert ellenkező esetben a büntetés végrehajtása tovább folytatódik.
szabadságvesztés végrehajtását félbeszakítják: súlyos betegség esetén, terhesség esetén, kérelemre és hivatalból.
kegyelemmel
A büntetés-végrehajtási intézet a pártfogó felügyeletnek a feltételes szabadságra bocsátáskor való elrendelése iránt a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége előtt tesz előterjesztést a büntetés-végrehajtási bíróhoz. 34 Csernyánszky-Horváth-Heylmann-Kabódi-Lőrincz-Nagy-Palló: Büntetés- végrehajtási jog Rejtjel 2007. 196-200. oldal
34.
35
,,A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró - feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább három hónap pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el külön magatartási szabály előírása érdekében. A büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelet elrendeléséről a feltételes szabadságra bocsátásról szóló határozattal dönt, ha az elítélt pártfogó felügyeletét rendeli el, külön magatartási szabályt írhat elő.” A büntetés-végrehajtási bírót az intézet a szabadulás várható időpontja előtt 3 hónappal felkeresi. Az ügyész indítványára a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt pártfogó felügyeletét megszünteti: ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év eredményesen eltelt, annak szükségessége már nem áll fenn. A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést. A pártfogó felügyelet célja az elítélt tájékoztatása, szociális segítségnyújtás, ellenőrzés annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a bűnismétlés és az elítéltnek minél könnyebb legyen a társadalomba való visszailleszkedés. A pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre a pártfogó felügyeletet. 36
3 .A pártfogó felügyelő feladata:
37
a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket elvégzi környezettanulmányt készít pártfogoltanként pártfogó felügyeleti tervet készít a pártfogó felügyelet végrehajtásáról a pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek és szervezetek tevékenységét összehangolja
4.Pártfogolt kötelezettségei: jogszabály által megszabott időben, a lakóhelye szerint illetékes rendőrségen és pártfogó felügyelőnél jelentkezési kötelezettsége van a felügyeletet elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számítva, valamint a szabadságvesztésből szabadulás után a pártfogó felügyelő számára előre kell jeleznie a pártfogoltnak, ha munkahelye, lakóhelye változik magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó pártfogó felügyelői rendelkezéseket betartani ha munkaképes munkába állni, vagy egyéb kereső foglalkozást végezni bíróság határozatában vagy egyéb jogszabályban előírt kötelezettséget megtartani a pártfogolt köteles magánál tartani a pártfogó felügyelet elrendeléséről szóló papírt és ha a rendőr igazoltatja személyi igazolványával együtt fel kell mutatnia
35 Csernyánszky-Horváth-Heylmann-Kabódi-Lőrincz-Nagy-Palló: Büntetés- végrehajtási jog Rejtjel 2007. 196-197.oldal
36 1979.évi 11 törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 95§ (2)
37 1979.évi 11 törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 96§
35
38
5.A pártfogó felügyelet megszűnik : 102§ ((1) (2) bek.
időtartama letelt
a bíróság megszünteti a próbára bocsátást, felfüggesztett szabadságvesztést, feltételes szabadságvesztést
büntetés-végrehajtási bíró a pártfogó felügyelet fele része, de legfeljebb egy év eltelte után megszünteti.
39
szabadságvesztés végrehajtását rendelik el pártfogó felügyelet helyett
6. Pártfogó felügyelet végrehajtása vádemelés elhalasztásakor:
jelentkezni köteles a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, pártfogó felügyelőnél, a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat kézbesítése után
40
egyéb kötelezettségeket betartani, melyeket az ügyész határozatában írt elő
7. A fogvatartottak utógondozása:
Utógondozás célja a szabadulás utáni szociális feltételek megteremtésében segíteni az elítéltet, mint például lakhatás, munkahely , iskola befejezése, gyógykezelés. A pártfogó felügyelet, a civil szervezetek : karitatív ,öntevékeny szervezetek és a helyi önkormányzat végzi az utógondozást. A pártfogó felügyelőnek törekednie kell az elítélt családi kapcsolatainak helyreállítására, felkeresi az elítéltet a büntetés-végrehajtási intézetben tájékoztatást , felvilágosítást ad a szállással, munkahellyel kapcsolatban illetve segít ezeknek a keresésében. Folyamatos kapcsolatot tart a karitatív , öntevékeny szervezetekkel.
38. 1979.évi 11 törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 102 § 82)
39. 1979.évi 11 törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 102 /A
§
40. 1979.évi 11 törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 102§ az elítéltek utógondozása
36.
41
Ahhoz, hogy az elítéltek utógondozása és szabad életre való felkészítése sikeresen legyen , nem
elegendő, hogy csupán részt vesz a büntetés- végrehajtási intézetek által felkínált programokon, mint például az agressziót kezelő tréning vagy az elhelyezkedést segítő foglalkozások, illetve nyelvoktatás. Ezek a programok csak akkor vezethetnek eredményre, ha az elítélt is megfelelően , kellő komolysággal áll hozzájuk. A valóságban gyakran megesik, hogy eljárnak a fogvatartottak a foglalkozásokra, de mégsem tudják az ott megszerzett tudás megfelelően hasznosítani, például azért jár nyelvtanfolyamra, hogy szabadulása után prostituáltakat vigyen Spanyolországba, tehát folytassa bűnöző életmódját, illetve az is megtörtént, hogy az elítélt éppen az indulatkezelő tréningen ütötte meg rab társát. Tehát, amint láthatjuk a valóságban nem minden megy egyszerűen, nem feltétlenül következik a programokon való részvételből, hogy a program valóban sikeres, eredményre vezető lesz. A bűnismétlés elleni küzdelem sikere nem csak a büntetés-végrehajtási személyzeten múlik, hanem a programok színvonalán és az elítélt saját elhatározásán, hiába próbálnak ,,megjavítani” egy fogvatartottat, ha ő maga nem érez arra késztetést, hogy szabadulása után felhagyjon a bűnelkövető életmóddal. Gyakran előfordul, hogy szabadulásuk után az elítéltek ,,visszavágynak a börtönbe, melyet a közös programokkal, beszélgetésekkel, közösséghez való tartozással indokolnak, kinti életek sivár, hiányoznak a megfelelő emberi kapcsolatok, a szabadultak gyakran érzik magukat magányosnak. A fogvatartottak szabadulásukhoz közeledve, gyakran tesznek olyan dolgokat, ami a büntetésük meghosszabbítását eredményezi, például drogot fogyasztanak. Sokuknál jelentkezik félelem, ami a társadalomba való visszailleszkedés sikertelenségével kapcsolatos, hogyan talál munkát büntetett előéletűként, hogy fogják lakóhelyén fogadni az emberek ( ez főként kis településeken élőknél jelent problémát). Ennek a szorongásnak a hatására gyakran válik az addig problémamentes fogvatartottból nehezen kezelhető elítélt, aki nem hajlandó az intézet szabályait betartani. A korábbi kinti barátaira a legtöbb esetben nem számíthat szabadulása után és a szorosnak vélt barátságok melyek az intézetben alakultak ki nem minden esetben folytatódnak a szabad életben, de ha folytatódik is gyakran viszik egymást ismételten a bűnbe. 41 Fiáth Titanilla- Édenkert a rácsokon túl, fogvatartottak elképzelései a szabadulás utáni életről Börtönügyi Szemle 2013. /2. 63.-66. oldal
37.
42
Gyakran jelent gondot azoknak az impulzusoknak a megélése, amik a szabadulás után érik a
fogvatartottakat, hiszen teljesen ellentétes azzal , mint amit addig megszokott. Az elítéltek hajlamosak korábbi kinti életüket pozitívabbként értékelni,mint amilyen valójában volt, és az okot ami miatt büntetés-végrehajtási intézetbe kerültek apró hibának tekinteni, így gyakran követnek el ismét bűncselekményt és válnak visszaeső bűnözővé. Nem ritka eset, hogy szabadulásuk után ha problémába ütköznek legyen az anyagi vagy társadalom általi negatív megítélés visszavágynak a börtönbe, az intézet keretein belül otthonosabban mozognak mint a kinti életben.
Börtön
Civil világ
unalom
korlátlan lehetőségek
szegénység
gazdagság
kikényszerített fegyelem
önfegyelem,
cselekvés
megválasztásának
szabadsága alárendeltség függőség
autonómia függetlenség
tehetetlenség
sors alakításának szabadsága
negatív érzelmek, szenvedés, fájdalom
pozitív érzelmek boldogság
kényszerközösség
kiválasztottakkal való együttlétek
9.ábra elítélteket érő impulzusok a börtönben és a civil életben
Problémát jelent, hogy a szabadságvesztés letöltése előtt pénzügyi gondokkal nem küszködő személy, szabadulása után, hogyan fogja törvényes kereteken belül biztosítani a megszokott életszínvonalát. Gyakran vágynak az elítéltek olyan elismerésre, tekintélyre, amit a kinti életben nem tudtak elérni, de a börtön falai között megkaptak. 42 Fiáth Titanilla- Édenkert a rácsokon túl, fogvatartottak elképzelései a szabadulás utáni életről Börtönügyi Szemle 2013. /2. 66.-68.
38.
43
A szabadulás előtt állók kinti életről való elképzelése különböző, vannak akik úgy gondolják
bármikor onnan folytathatják kinti életüket ahol abbahagyták , és az ok amiért letöltendő szabadságvesztésre ítélték őket csak apró hiba volt, arra mint önmagukon kívüli hibára tekintenek. A pszihológus szerint kettős forgatókönyvet dolgoznak ki A és B tervvel ,egyikben a családalapítás, szerelem és gyermekvállalás, míg másikban a bűnöző életmód tovább folytatása szerepel, úgy érzik a kettő egymás mellett megfér. A szabadulók jövőképükben elegendő pénzt, családot, utazásokat képzelnek el, aminek kivitelezéséhez
a legtöbb esetben hiányzik a
megfelelő terv. 44
Az ENSZ ajánlás 81. pont (1) bekezdés meghatározza a megfelelő eszközöket, hogy az
elítélteknek szabadulásuk után legyen elegendő pénzük, szabadulás utáni céljuk eléréséhez és az önfenntartáshoz a szabadulást követő közvetlen időszakban. Az Et ajánlás 70. pontja szerint a nem magyar állampolgárok is részt vehetnek a szabadulás utáni életre felkészítő foglalkozásokon.
43 Fiáth Titanilla- Édenkert a rácsokon túl, fogvatartottak elképzelései a szabadulás utáni életről Börtönügyi Szemle 2013. /2. 68-74. oldal
44 Vókó György : Európai büntetés- végrehajtási jog Dialóg Campus 2006. 223-225. oldal
39.
IV.Összegzés: A szabadságvesztés végrehajtásának célja mint láthattuk, nem csupán az elítélt ,,őrzése” és a bűncselekményért járó
szabadságelvonás érvényesítése, hanem
rendkívül
sokrétű.
A
legfontosabb cél az, hogy a szabadságvesztés kitöltése után az elítélt tartózkodjon az ismételt bűnelkövetéstől és a társadalomba való visszailleszkedése megtörténjen. Ezt a végső célt szolgálja az elítéltek nevelése, oktatása, terápiás foglalkoztatása, amely csak akkor lehet eredményes ha maga az elkövető is partner abban, hogy a jövőben törvénytisztelő életet éljen. A foglalkozások során sok múlik a nevelő és az elítélt kapcsolatán, fontos hogy az elítéltek személyiségére tekintettel legyenek, mert e nélkül siker nem várható. A büntetés-végrehajtási intézet minden lehetséges módszerrel megpróbálja felkészíteni az elítélteket a szabadulás utáni éltre, ennek egyik legfontosabb eszköze az oktatás, mint láthattuk a fogvatartottak többsége alacsony végzettségű, szakképesítéssel nem rendelkezik, ezen hiányosságukat a szabadságvesztés ideje alatt pótolhatják, általános iskolától a felsőfokú oktatásban való részvételig sokrétű a választási lehetőség. A megfelelő végzettség és szakma elsajátítása után könnyebb lesz az elhelyezkedés a munkaerőpiacon. A másik fontos feladat, mely segíti a visszailleszkedést a társadalomban, az elítéltek rendszeres munkára szoktatása, a szabadságvesztés letöltése előtt a fogvatartottak nagy része nem rendelkezett munkahellyel vagy alkalmi munkából élt. Úgy gondolom, hogy mind az oktatás mind a munkavégzés nagyszerű lehetőség arra is, hogy az elítélt közösséghez tartozás tudatát elősegítse, ezáltal megelőzve az elszigetelődést és a pszihés problémákat, valamint a munkavégzés a feszültség oldására is végbemegy. Az elítélteknek olyan hasznos programokat, feladatokat kell végezniük, amelyek a ,,szabad életben „ is végezhetők, ezáltal elősegítve, hogy életmódjuk a leginkább hasonlítson a kinti életre. Azokra az elítélteket akik hosszabb tartamú szabadságvesztést töltenek több káros hatás is éri, mint például a szigorú napirend előírása, így a szabadulás után nehézséget okoz a saját életritmus kialakítása, a túlszabályozáshoz szokás után. Az elítélt érzelmileg kiüresedik, és olyan bűnelkövetőkkel is ismeretséget köthet , akik a szabadulás után negatív irányba viszik ezáltal visszaeső bűnelkövetővé válhat. A család szerepe, és a pártfogó felügyelő , utógondozás rendkívül meghatározó a visszailleszkedés sikerességét illetően. 40.
Véleményem szerint a bűnelkövetők két csoportra oszthatók, azokra akik egyszeri alkalommal kerültek büntetés-végrehajtási intézetbe, az itt átéltek alapján, tanulva a hibákból a jövőben képes lesz törvénytisztelő életet élni és tartózkodni az ismételt bűnelkövetéstől. Ezeknek az elítélteknek a vonatkozásában eredményesen alkalmazható az elítélt ,,megjavítását” célzó foglalkozások. A bűnelkövetők másik csoportja a ,,megrögzött bűnöző” aki szabadulása után is, kisebbnagyobb idő eltelte után ismételten bűncselekményt fog elkövetni, hibájából nem tanul, az okot amiért szabadságvesztésre ítélték önhibáján kívüli oknak tekinti, a társadalomba való visszailleszkedést segítő programokon ugyan részt vesz ,de nem veszi komolyan, és saját magában nem jut el arra az elhatározásra, hogy törvénytisztelő életet fog élni szabadulása után.
41.
Melléklet: Ipari jellegű gazdasági társaságok: 1. ÁBRÁND-TEXTIL Termelő és Kereskedelmi Kft. Székhely: 3980 Sátoraljaújhely. Kazinczy u. 35., Postacím: 3980 Sátoraljaújhely, Pf. 65., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.abrand.atw.hu, Főtevékenység: Konfekcionált textiláru gyártása(kivéve: ruházat) Tevékenységi kör: ágynemű és egyéb háztartási textíliák konfekcionálása, egyéb konfekció-ipari termékek előállítása, felső ruházat készítése saját anyagból, illetve bérmunkában. A cipő-, fémipari- és különböző bérmunkában végzett tevékenységen kívül terápiás foglalkoztatást is folytatnak.
2. Kalocsai Konfekcióipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Székhely: 6300 Kalocsa,Szent István király u. 26., Postacím: 6300 Kalocsa, Pf. 46., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.freeweb.hu/konfekci Főtevékenység: Munkaruházat gyártása Tevékenységi kör: Formaruházat, védőruhák, munkaruhák, munkaköpenyek, egészségügyi ruházat, alsóruházat készítése, finom konfekció, szőnyegszövés és népművészeti termékek előállítása. Cipőfelsőrész és egyéb bérmunkák végzése. Mezőgazdasági jellegű gazdasági társaságok: 3. Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. Székhely: 6724 Szeged, Cserzy Mihály u. 11., Postacím: 6724 Szeged, Pf. 87., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://invitel.hu/nagyfalkft/ 42.
Főtevékenység: Gabonaféle(kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Tevékenységi kör: Bútorok, asztalok, székek, egyéb kisbútorok, bútor alkatrészek gyártása, fémipari és egyéb bérmunkák végzése, ingatlan bérbeadás, továbbá szántóföldi és kertészeti növénytermesztés, állattenyésztés, húsfeldolgozás. Mezőgazdasági jellegű gazdasági társaságok
4. Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Székhely: 6327 Állampuszta 1., Postacím: 6327 Állampuszta 1., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.allampusztaikft.hu Főtevékenység: Gabonaféle(kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Tevékenységi kör: Szántóföldi növénytermesztés, gabonafélék, ipari- és takarmánynövények és szőlő termesztése. Állattenyésztés: sertés, vágójuh, pulyka, ló.
5. Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Székhely: 2471 Baracska, Annamajor 1., Postacím: 2471 Baracska, Annamajor 1., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.annamajor.hu 45
Főtevékenység: Gabonaféle(kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Tevékenységi kör: Szántóföldi növények, termesztés, gabonafélék, ipari- és takarmánynövények, zöldségfélék termesztése, valamint zöldségfeldolgozás. Állattenyésztés: szarvasmarha (tejtermelés), sertés, ló. A társaság saját sütödéjében pékárut készítenek kereskedelmi célra. 43.
6. Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft. Székhely: 2407 Dunaújváros, Pálhalma l., Postacím: 2407 Dunaújváros, Pálhalma l., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.agrospec.hu Főtevékenység: Vegyes gazdálkodás Tevékenységi kör: Szántóföldi növénytermesztés (gabonafélék, ipari- és takarmánynövények), gyümölcstermesztés. Állattenyésztés: szarvasmarha (tejtermelés), sertés. Vegyesipari bérmunkák végzése.
44.
Felhasznált irodalom: 1. Bv.Kódex 45§ (4) bek. ) 2. bv. kódex 44. § (1) bekezdés) 3. bv. szabályzat 101. § (1) bekezdés 4. bv. szabályzat 106. § (1) és (2) bekezdés 5. bv. szabályzat 117. § (3) bek. 6. Csernyánszki-Horváth-Heylmann-Kabódi-Lőrincz-Nagy-Pallo – Büntetés-végrehajtási jog 2007. 7. Fiáth Titanilla- Édenkert a rácsokon túl, fogvatartottak elképzelései a szabadulás utáni életről Börtönügyi Szemle 2013. /2 8. Hetyei
Gábor-
Új utakon a foglalkoztatás.
A Pálhalmai Agrospeciál Kft. belső ellátási tevékenysége Börtönügyi Szemle 2013/2. 9. Horváth Márta – Körmendy András A fogvatartottak vallásgyakorlása – jogi szabályozás és jogalkalmazás hazánkban és külföldön 10. http://bvop.hu/?mid=90&lang=hu 2013. 11. 05. Kossuth Rádió A Napközben riportja a sátoraljaújhelyi Jurta boltról (megtekintés: 2014. április 10.) 11. :
http://szamvarazs.blogspot.hu/2013_02_01_archive.html
(megtekintés
ideje:
2014.április 19.) 12. . http://tv2.hu/musoraink/aktiv/138434_himeznek_es_foznek_a_kigyurt_nehezfiuk.html illetve http://bvop.hu/?mid=90&lang=hu 2013. 11. 14. TV2 Az Aktív riportja a börtönmunkáról (megtekintés: 2014. április 10. 13. Kassai Attila : A szakképzés speciális pedagógiai kérdései börtönkörülmények közöttBörtönügyi Szemle 2008/3. 14. Kiszely Pál – Merre tovább, magyar életfogytiglan? Az extrémhosszú ítéletek végrehajtásának tapasztalatai a Szegedi Fegyház és Börtönben. Börtönügyi Szemle 2013./1. 15. Korinek László: Kriminológia I. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Budapest 2010. 16. Vókó György : Európai büntetés- végrehajtási jog Dialóg Campus 2006.
45.
17.www.ugyvedvilag.hu 2013.07.04. Új büntetés-végrehajtási kódex készül. (Forrás: MTI)
18. 1979.évi 11 törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 95§ (2) 19. 1979.évi 11 törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 96§ 20. 1979.évi 11 törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 102 § 82) 21. 1979.évi 11 törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 102 /A § 22. 1979.évi 11 törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 102§ az elítéltek utógondozása
46.
Internetes irodalom: 1. www.bvop.hu 2. www.bvop.hu Számok tények 3. http://szamvarazs.blogspot.hu/2013_02_01_archive.html (megtekintés ideje: 2014.április 19.) .4. http://tv2.hu/musoraink/aktiv/138434_himeznek_es_foznek_a_kigyurt_nehezfiuk.html 5. http://bvop.hu/?mid=90&lang=hu 6. 2013. 11. 14. TV2 Az Aktív riportja a börtönmunkáról (megtekintés: 2014. április 10. 7. http://www.ksh.hu/igazsagszolgaltatas
47.
