MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK
AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA
SZERZŐ:
SIVÁK BABETT
KONZULENS:
DR. NAGY ANITA EGYETEMI DOCENS
1
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF CRIMINAL PROCEDURE
THE EDUCATE, THE EMPLOYMENT AND THE RELIGION OF THE CONVICTED
AUTHOR:
SIVÁK BABETT
CONSULTANT: DR. NAGY ANITA University docent
2
Köszönetnyilvánítás
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Nagy Anita egyetemi docensnek, aki vállalta a konzulens szerepét, illetve aki észrevételeivel és tanácsaival segítette és alapos odafigyeléssel ellenőrizte munkámat.
3
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ............................................................................................................................................. 5 1.
A DOLGOZAT TÁRGYA, CÉLJA ................................................................................................................. 5 A SZABADSÁGVESZTÉS- BÜNTETÉS ÉS VÉGREHAJTÁS TÖRTÉNETE .............................. 7
I. 1. 2. 3. 4.
A FEUDALIZMUS SZABADSÁGBÜNTETÉSEI .............................................................................................. 8 A REFORMKOR ÉS A POLGÁRI KORSZAK .................................................................................................. 9 A CSEMEGI KÓDEXET KÖVETŐ ÉVEK A RENDSZERVÁLTÁSIG ............................................................... 11 A RENDSZERVÁLTÁS KÖVETŐ IDŐSZAK ................................................................................................ 11 AZ ELÍTÉLTEK NEVELÉSE, FOGLALKOZTATÁSA, VALLÁSGYAKORLÁSA .................. 14
II.
ALAPVETÉS .......................................................................................................................................... 14 1.1 Szocializáció ............................................................................................................................... 14 1.2 Deviancia .................................................................................................................................... 16 2. AZ ELÍTÉLTEK RESZOCIALIZÁCIÓJÁT ELŐSEGÍTŐ 4 PILLÉR MEGHATÁROZÁS ........................................ 18 2.1 Az elítéltek nevelése .................................................................................................................... 18 2.2 Az elítéltek oktatásának kulcskérdései ........................................................................................ 19 2.3 Az elítéltek foglalkoztatására ható tényezők ............................................................................... 24 2.4 Az elítéltek vallásgyakorlásának lehetőségei .............................................................................. 29 3. BŰNÖZÉS HAZAI VISZONYLATBAN ........................................................................................................ 34 3.1 Bűnözés a számok tükrében......................................................................................................... 34 3.2 Bűnözési helyzetkép országosan, régiónként .............................................................................. 34 4. A MAGYAR BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS .................................................................................................. 38 1.
III. ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................................... 41 MELLÉKLET .......................................................................................................................................... 43 HIVATKOZOTT IRODALOM .............................................................................................................. 46 FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................................................... 49 INTERNETES IRODALOMJEGYZÉK:................................................................................................ 51 FÜGGELÉK ............................................................................................................................................ 53
4
Bevezetés A dolgozat tárgya, célja A magyar jogirodalomban számos olyan munka született már, amelyek a büntetések és börtönviszonyok, valamint az elítéltek börtönön belüli létével, helyzetével foglalkozik. Napjaink hazai nagy pönológusai, Vókó György, Mezey Barna, Lőrincz József, Huszár László, Ruzsonyi Péter, Kerezsi Klára és Gönczöl Katalin, akik elsősorban a büntetéstan és a börtönügy tudományos vizsgálatával foglalkoznak. A pönológia egy olyan multidiszciplináris tudomány, amelynek célja a büntető szankciók alkalmazásának vizsgálata és tanulmányozása. Leginkább a büntetőintézetek létének indokoltságát, karakterisztikáját és hatékonyságát helyezi a központba.1 A pönológia nem csupán a jogtudomány és jogelmélet eredményeit használja fel, hanem alkalmazza a filozófia, a pszichológia, a földrajz, a történettudomány, a szociológia, a szociálpolitika és a kriminológia alapfogalmait, illetve eredményeit is. Az említett tudományterületek egyáltalán nem idegenek a jogelmélettől, továbbá, hogy a büntetéstan nem jelenti csupán a hatályos vagy hatályát veszett büntető anyagi, eljárásjogi vagy végrehajtási jogszabályok értelmezését. A pönológusokat a büntetés fejlődése is érdekli, ugyanakkor a büntetés gazdasági és politikai vonulatait is vizsgálják.2 A börtöntudomány témakörében készült művek áttanulmányozása korántsem egyszerű feladat. A szakdolgozatomhoz a Börtönügyi Szemlében - mely a büntetés-végrehajtás tudományos és szakmai folyóirata - megjelenő publikációkon kívül az interneten elérhető műveket használtam fel. Ugyanakkor munkám során lehetőségem volt monográfiák felhasználására is. A dolgozatom célja egyfajta tartalomelemzés, az alkalmazott kutatási technika pedig leíró, elemző. Kísérletet tettem arra, hogy a fent említett témakörben született publikációk áttanulmányozását követően általános érvényű megállapításokat tegyek az elítéltek 1
Scott, David G.: Penology. London, Sage Publications, 2008. 7.o. Fliegauf Gergely: Mivel foglalkozik a börtöntudomány? David Gordon Scott pönológiai alaptémái és néhány kritikai, illetve elméleti megfontolás. In: Börtönügyi Szemle 2011/4. 13.o. 2
5
nevelésére, oktatására és vallásgyakorlására vonatkozóan. (Ami a vonatkozó szakirodalom számát tekintve nem is olyan egyszerű. A dolgozat felépítését tekintve 3 fejezetből áll. Az első részben röviden ismertetem a szabadvesztés-büntetések fejlődését az egyes korokban. A második részben a hipotézisem megértéséhez szükséges fogalmak meghatározására kerül sor, majd elemzem a hazai büntetés végrehajtási rendszerben alkalmazott, az elítéltek nevelésével, oktatásával, vallásgyakorlásával kapcsolatos elméleteket, végül a harmadik részben a magyar büntetés végrehajtás szervezeti felépítésére, statisztikai kimutatásokra, illetve összegzésre kerül sor. Hipotézisem az, hogy a szocializációs folyamat sikertelensége nagymértékben hozzájárul a bűnözői magatartás (deviáns viselkedéstípusok) kialakulásához. A fogvatartottak többségénél ugyanis a szocializációs folyamatok nem a normális, megszokott mértékben, vagy minőségben történtek meg. Ezt támasztja alá az alacsony iskolai végzettségük is. Ebből egyértelműen az következik, hogy oktatásukkal, foglalkoztatásukkal a hiányzó műveltséget pótolni lehet, ami hozzájárulhat a sikeresen társadalmi beilleszkedéshez. A dolgozó elítéltek sokkal kevesebb fegyelmi vétséget követnek el. Az oktatással egybekötött munkáltatásból tehát profitálhatnak, mert egy szakmával a kezükben, némi munkatapasztalattal a hátuk mögött a szabadulás után is nagyobb eséllyel tudnak beilleszkedni a társadalomba, visszatérni a munkaerőpiacra.3
3
Gyimóthy Éva: Börtönmunka: szabadság és munkadíj jár http://www.hrportal.hu/hr/bortonmunkaszabadsag-es-munkadij-jar-20120702.html (megtekintés időpontja: 2012.08.24.)
6
I. A szabadságvesztés- büntetés és végrehajtás története Amióta a társadalomban kisebb-nagyobb közösségekben él az ember, kénytelen tekintettel lenni másokra. Alkalmazkodnia kell másokhoz; ezt várják tőle embertársai. Ezek a várakozások az idők folyamán megszilárdultak, szabályokba rögzültek. E normák lényegében az emberek viselkedésére vonatkoznak, ezért ezeket viselkedési szabályoknak nevezzük. Kezdetben e viselkedési szabályok csak az emberek tudatában éltek. A társadalom egyes tagjai tisztában voltak azzal, mit várnak tőlük a többiek. Ha nem aszerint viselkedtek, helytelenítették magatartásukat, megvetették, esetleg ki is közösítették őket. 4 A büntetés az emberiség történelmének kezdeteitől létezik. Az első törzsi csoportokban a közösség vállalta fel mindazon dolgok büntetését, amelyeket ők maguk bűnnek ítéltek meg. Miközben az emberek fokozatosan áttértek a letelepedett életmódra, kialakult az a vallási és világi elit, amely létrehozta a viselkedésre vonatkozó erkölcsi és társadalmi törvénytárakat, és ezáltal a büntetéseket is, ezen szabályok megszegőire. A nagy és összetettebb emberi társadalmak megjelenése előtt még feltehetőleg nem létezett merev társadalmi hierarchia. A viselkedési normákat és az erkölcsi értékeket nemzedékről nemzedékre adták tovább, annak függvényében, hogy melyek voltak a törzs szempontjából a legelőnyösebb szabályok. Ezekben az egyre összetettebb közösségekben megjelent az igény a politikai és jogi szervezetek létrehozására, és az állam fokozatosan magára vállalta a büntetés, vagy legalábbis az ítélkezés szerepét.5 A büntetések a jogalkotó rendelkezésére álló kriminális szankciók, melyek lényege valamiféle érték megvonása. A bűn kezelésére született meg, így rendeltetése direkt vagy indirekt módon mindig a társadalmi köznyugalom fenntartása volt. A büntetések arzenálja az emberiség története során alig változott, az elrabolható értékek köre az emberi nem fejlődése során nem módosult. Az élet, a test, a szabadság, a vagyon és a környezet megbecsülése az a kör, melyben a büntetendő személy támadható. 6 4
Földvári József: Magyar büntetıjog. Általános rész. Osiris Kiadó, Budapest, 1997, 19. old. Lyons, Lewis: A büntetés története. Magyar Könyvklub Kiadó, Budapest, 2005, 11. old. 6 Dr. Kabódi Csaba - Dr. Mezey Barna - Dr. Lőrincz József: A büntetéstan elméleti és történeti alapjai Budapest, 2003 http://www.jegyzetportal.hu/download/buntetes_vegrehajtas/bvhanyag1.doc (megtekintés időpontja: 2012.11.18) 5
7
A büntetések és a büntetés-végrehajtás minden korban szorosan összefügg az általános társadalom felfogással, valamint a mindennapi élet körülményeivel is. A közösség nyugalmának záloga volt a normarend stabilitása és a szabályok érvényesülésének kikényszerítése. A bűnt elkövető (tehát szabályt szegő) tettes nemcsak egyenes formában, tehát a társadalom legközvetlenebb érdekeit és életét zavarja meg, hanem a szabályok biztonságába vetett hitet is. Sőt, tette alkalmas arra is, hogy megingassa a közösségek, a társadalom vezetői, állami szervek, hatóságok tekintélyét, melyek helyreállításának többek között a látványos, következetes büntetés is eszköze lett.7 Jövőnk választását a múltnak jelenben folyó megértése lényegesen befolyásolja. A büntetés-végrehajtás megismerésében is igaz, hogy a jövő tervezése a történelmi múlt ismeretét igényli, mert csak annak tudományos elemzése alapján hagyományozhatók át értékek. A büntetés-végrehajtás fejlődésének történetéről az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatására figyelemmel a hazai és egyetemes múltba elhelyezéssel kaphatunk teljesebb képet.8 Vókó György fent említett szavainak megfelelően röviden ismertetném a szabadságvesztés büntetés fejlődését az egyes korokban. Röviden kitérek az ókor, majd a feudalizmus szabadságvesztéseinek ismertetésére, majd részletezem a magyar börtönügy alakulását. 1. A feudalizmus szabadságbüntetései
A börtönügy és a büntetés-végrehajtási jog harmonizációjáról elsősorban attól a kortól érdemes beszélni, amikor a modern börtönök és a büntetés végrehajtására vonatkozó polgári szellemű jog kialakulása megtörténik. Ennek ellenére köztudott, hogy a börtön intézményének meggyökeresedése nem a legújabb korok eredménye. A középkor évszázadaiban az államhatalom, az uralkodó elit meglehetősen híján volt az információkat áramoltató csatornáknak. A nép nevelésének, a jogkövetésre szoktatásnak, a bűnözéstől való visszatartásnak aligha akadt lehetősége. Kézenfekvő és hatásos eszközökhöz nyúl tehát az igazságszolgáltatás: a büntetések végrehajtásának nyilvánosságához. A kivégzések során órákig tortúráztatott elítélt szenvedése a rossz, a bűn és a büntetés elmúlhatatlan
7 8
Dr. Kabódi - Dr. Mezey - Dr. Lőrincz: i.m. Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2006. 19.o.
8
szoros kapcsolatának példázata. A börtön a maga elszigetelt világával nem szolgálta ezt a célt. 9 A feudalizmus korában a büntetés végrehajtásának változó társadalmi megítélését a liberalizmus fogházjavító mozgalma sem tudta teljesen kiiktatni. A börtönügy modernizálásának
akadályozása
nagymértékben
bizonyította
azt,
hogy
minden
társadalomban csakis olyan szankció nemek alakulhatnak ki, melyek megfelelnek a kor szemléleti feltételeinek, gazdasági lehetőségeinek és értékfelfogásának. 10 A magyar börtönügynek a polgári átalakulást megelőző történetében a kormányzat egy ízben kísérletezett központi fegyintézet felállításával: 1772-ben Szempcen megnyitottak egy javítóházat (Domus Correctoriát) gróf Esterházy Ferenc egykori kastélyában. A később Tallósra (1785), majd a szegedi vár kazamatáiban (1831) helyezett intézetek több felvilágosodott törekvés otthonává váltak. Emberibb körülmények, tisztességes élelmezés, „javító munka”: ezekkel próbálkozott az államhatalom. Az igyekezet nem tartott sokáig, bebizonyosodott, hogy a felvilágosult börtönügy jelentős költségvetési tételt képez. Így a modern magyar börtönügy és büntetés-végrehajtási jogharmonizáció kezdetét Mária Terézia és II. József büntető törvényeitől számoljuk.11 Ezidőtájt a fiatalkorúak büntető rendszere nem is merült fel, mint kérdés. Az „ifjak” bűneit legtöbbször az erkölcstelenség, szüleikkel szembeni tiszteletlenség formájában rögzítik a korabeli dokumentumok.12 2. A reformkor és a polgári korszak
A XIX. század 30-as és 40-es éveiben a társadalmi haladásért vívott harc egyik kulcskérdése Magyarországon is az igazságszolgáltatás reformja volt. Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, Szalai László és sokan mások felkeltették az érdeklődést a magyar büntetési rendszer megreformálása iránt. Az 1795. évi kodifikációs kísérlet volt az első lépés Magyarországon egy korszerű büntető törvénykönyv és büntetési rendszer megalkotására. A reformkor fellángoló politikai 9
Mezey Barna: Középkori tömlöctől a modern büntetés-végrehajtási intézetekig. ELTE,Budapest,2000,11.o. Mezey Barna: Büntetés-végrehajtás a feudalizmusban. ELTE, Budapest, 1999, 155. old. 11 Mezey Barna: Középkori tömlöctől a modern büntetés-végrehajtási intézetekig. Tanulmány, ELTE, 2000, 16. old. 12 Domokos Andrea: Büntetőjogi szabályok az erdélyi törvénykönyvekből (1540-1848). In: Jogtudományi Közlöny, LIV. évfolyam, 2000. november, 472. old. 10
9
küzdelmeiben megvilágításra kerültek a magyar feudális börtönállapotok. Így 1841. és 1843. között elkészült egy börtönügyi törvényjavaslat is, amely a halálbüntetést valamennyi bűncselekményre nézve kiiktatta, és a szabadságvesztés-büntetés került a központi helyre.13 A magyar börtönügy fejlődése szempontjából végtelen kár, hogy ezt a kitűnő munkálatot, mely a magyar börtönügyet egy csapásra Európa egyik legjelesebben kiépített rendszerére emelte volna, a bécsi Udvari Kancellária szűkkeblűsége nem engedte törvényerőre jutni. 14 A javaslat előirányozta a törvényhatósági (megyei, városi) fogházak és börtönök, valamint kerületi, azaz országos börtönök építését. A szabadságharc leverését követően Magyarország kénytelen volt elfogadni az „osztrák polgárosítás” részeként az 1852-től hatályba léptetett osztrák birodalmi büntető törvénykönyvet. A Habsburg kormányzat ezáltal azonban pótolni kényszerült a rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket és létrehozni a magyar fegyintézetek hálózatát. 15 1854 és 1858 között Magyarországon hat országos fegyház nyitotta meg kapuit (Illaván, Lipótváron,
Vácott,
Munkácson,
Mária-Nosztrán
és
Nagyenyeden).
A
nagy
reformmunkálatok a kiegyezés második liberális generációjára maradtak és gyors ütemben megindult a polgári jellegű állam aparátus és jogrend kiépítése. Egy hosszadalmas reform előkészítése után megszületett az 1878. évi V. törvény, amelyet a szakirodalom kodifikátora után, Csemegi Kódexként tart számon. A Csemegi Kódex döntő változást hozott a szabadságvesztés büntetés szerkezetében. Bevezette az Európában akkor már elfogadott fokozatos rendszert, a magánrendszer helyett. A szabadságvesztés több nemét (fegyház, börtön, államfogház, fogház és elzárás) állapította meg és létrehozott több új intézményt (magánzárkás intézeteket, börtön, közvetítő- és javító intézeteket). A századfordulót követő évtizedekben a veszteglésre kényszerült gazdaság nyomokat hagyott a börtönök helyzetén is, és kiütköztek a szervi hibák. Az igazságügyi kormányzat 1947. évtől azt a felfogást képviselte, hogy a büntetés nem lehet az állam számára veszteséges, ezért az elítélteket inkább állami vállalatoknál foglalkoztatták.16
13
Dr. Hodosy: i.m. Finkey Ferenc: A magyar büntetőper jogi tudomány háromszázados fejlődéstörténete 1619-1914; (Sárospatak, 1948), A Jogászok a Kultúráért Alapítvány, 2000, 31. old. 15 Lőrincz József – Nagy, Ferenc: Börtönügy Magyarországon. BVOP, Budapest, 1997, 33. old. 16 Dr. Hodosy: i.m. 8.o. 14
10
3. A Csemegi kódexet követő évek a rendszerváltásig 17
Az 1950-es évektől a sztálini büntetőpolitika kezdett egyre inkább teret hódítani, és az 1950. évi II. törvény bevezetése eltörölte az addig érvényesülő Csemegi Kódexet. Az elítéltek tömegesen kerültek börtönbe, ami szükségessé tette az intézményi rendszer gyors bővítését. Az 50-es évek második felétől egyre inkább konszolidáltabbá vált a büntetésvégrehajtás A növekvő bűnözéssel szembeni türelmetlen büntetőpolitika terméke volt a Büntető Törvénykönyv 1971. évi novellája, amely a halálbüntetés mellé visszaállította az életfogytig tartó szabadságvesztést, így 1972. év január 1-től fegyházban, szigorított börtönben, börtönben és fogházban hajtották végre a szabadságvesztés-büntetéseket. A nehézségek ellenére a ’70-es évek közepétől megindult egyfajta humanizációs folyamat a magyar
börtönviszonyokban.
Mindezt
elősegítette
a
kriminálpszichológia
ismeretanyagának gyarapodása is. Előkerültek azok a felfogások, melyek a büntetőintézeti körülmények elkerülhetetlen személyiségkárosító hatásának mérséklését tűzték ki célul. Mindezen tapasztalatokat felhasználták a büntetés-végrehajtás kodifikációs munkálataiban is, amelynek eredményeként kibocsátásra került az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról. Majd a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénnyel hatályba lépett, ma is hatályos Büntető Törvénykönyv, mely lecsökkentette a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatait háromra: fegyházra, börtönre, fogházra. Ez a törvénykönyv először szabályozta Magyarországon átfogóan, kódexszerűen a büntetéseket és intézkedéseket. A ’80-as évek gazdasági nehézségei megnehezítették a kódexben deklarált elvek és intézmények megvalósítását.
4. A rendszerváltás követő időszak
A rendszerváltozást követően Magyarországon a bűnözés robbanásszerű növekedése volt tapasztalható. Az 1990-ben ismertté vált közvádas bűncselekmények abszolút száma az 17
Dr. Hodosy: i.m. 9-10.o.
11
1989. évihez képest 51,3%-al, az ismertté vált bűnelkövetőké pedig 26,2%-al emelkedett. Leginkább a vagyon elleni bűncselekmények száma nőtt, mint-egy 65,5%-kal, az általuk okozott kár 154%-kal volt magasabb, mint 1989-ben.18 A büntető igazságszolgáltatás területén a korábbi autokratikus rendszer tagadásaként egy „emberjogi aspektusú” liberalizációs folyamat zajlott le.19 Az ítélkezési gyakorlat enyhülésére erőteljesen hatottak a Btk.-nak olyan módosításai, mint a büntetési rendszer átalakítása, így a halálbüntetés eltörlése, vagy a szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletének szem előtt tartásával a szigorított őrizetnek, az alkoholisták munkaterápiás intézeti kezelésének, a szigorított javító-nevelőmunkának a kiiktatása. 20 Az Európa Tanácsba belépéssel összhangban a figyelem központjába került, hogy a hazai börtönügyi normák megfeleljenek az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírásainak. Sor került az elítéltek emberi és állampolgári jogainak pontos meghatározására és érvényesítésük garanciáinak meghatározására. A szakmában egyértelmű volt az is, hogy a humanizáció a börtönben nem a büntető visszatartó hatás felszámolását jelentette, hanem a káros, ésszerűtlen hatásoknak kiiktatását célozta. Mindezeket tartalmazta az 1993. évi XXXII. tv., mely megfogalmazta az európai börtönmodellekre jellemző alapelveket. Nevezetesen a normalizálás, a nyitottság és a felelősség elveit. 21 A normalizálás elve szerint a szabadságvesztés végrehajtási körülményeit, az elítéltek életmódját, a fogvatartás anyagi, infrastrukturális feltételeit, valamint az elítéltek jogi helyzetét a lehető legjobban közelíteni kell a szabad élet általános feltételeihez, illetve a „civil”, állampolgári jogi helyzethez.22 A nyitottság elvén az elítéltek szellemi és fizikai izolációját a lehetőségig oldó törekvést értjük. Ez egyfelől szélesíteni igyekszik a fogvatartott kapcsolatát a külvilággal, másfelől növeli a börtön és a társadalmi környezet közötti interakciót a külsőerőforrások,
18
Tájékoztató a bűnözésről, 1990. év. Budapest, BM Adatfeldolgozó Szolgálat és Ügyészségi Információs Központ, 1991. 1-5. oldal 19 Kerezsi Klára – Dér Mária: Mennyibe kerül a büntető igazságszolgáltatás, avagy az alternatív szankciók költsége. Kriminológiai Tanulmányok, XXXV. Budapest, OKKrI, 1998. 47-54. oldal 20 Lőrincz József: Börtönügyünk a rendszerváltozás időszakában. In: Börtönügyi Szemle 2011/2., 67.o. 21 Rendészeti Szakvizsga Büntetés-végrehajtás igazgatás 2012 http://www.bvop.hu/download/buntetesvegrehajtasi_igazgatas.doc/buntetes-vegrehajtasi_igazgatas.doc (2012.08.23) 22 Lőrincz: i.m. 72.o.
12
szolgáltatások
igénybevételével,
a
közvélemény,
a
média
rendszeres,
hiteles
tájékoztatásával. 23 A felelősség elvén a büntetés-végrehajtásnak azt a törekvését értjük, amely az elítéltek felelősségérzetének, önbecsülésének és önállóságának fejlesztésére irányul. Ez alapelv az elítélt
döntési
felelősségét
hangsúlyozva
a
végrehajtási
folyamat
alanyává,
közreműködőjévé avatja az elítéltet, a börtön szerepe a társadalmilag elfogadható életvezetés kialakításához való segítségnyújtás.24 Ami a gazdasági feltételeket illeti, a rendszerváltozást követőévekben romlottak a büntetésvégrehajtás feltételei. A tulajdonviszonyok és a gazdaság egész struktúrájának átalakításából fakadó átmeneti költségvetési nehézségek miatt kritikussá vált a hagyományosan maradékelven finanszírozott büntetés-végrehajtás helyzete.25 Egyfelől a költségvetési korlátokból fakadó takarékosság, másfelől a hatékony büntetésvégrehajtás fenntartása vetette fel 1991-ben a szervezet átalakításának, racionalizálásának igényét. A politikai és gazdasági rendszer változása 1989-ben új reményeket ébresztett a büntetés-végrehajtás szakmai köreiben. A hazai büntető igazságszolgáltatásban egy európai orientációjú liberalizációs folyamat kezdődött, amelynek következtében a 90-es évek közepéig csökkent a fogvatartotti ráta.26
23
Lőrincz: i.m. 73.o Lőrincz: i.m. 74.o 25 Lőrincz: i.m. 76.o 26 Lőrincz: i.m. 78.o 24
13
II. Az elítéltek nevelése, foglalkoztatása, vallásgyakorlása 1. Alapvetés Hipotézisem az, hogy a szocializációs folyamat sikertelensége nagymértékben hozzájárul a bűnözői magatartás (deviáns viselkedéstípusok) kialakulásához. Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mit értünk szocializáció és deviáns viselkedés alatt, szükség van a fogalmak konkrét meghatározásához. Elsőként a szocializáció fogalmának meghatározására kerül sor. Az ember társas életét normák vagy szabályok irányítják. Káosz veszélye fenyegetne, ha nem ragaszkodnánk bizonyos szabályokhoz, melyek előírják, mely viselkedésformák a megfelelőek az adott helyzetben. A normák révén tudhatjuk, hogy mikor mire számíthatunk. Minden társadalmi norma együtt jár bizonyos szankciókkal, amelyek elősegítik a konformitást, és védelmet nyújtanak a nonkonformitással szemben. A szankciók lehetnek pozitívak és negatívak, egyben formálisak és informálisak. Formális szankcióról akkor beszélünk, ha létezik egy meghatározott testület vagy szerv, amelynek az a feladata, hogy biztosítsa bizonyos normák megtartását.27 A modern társadalmakban a formális szankciók fő típusai a bíróságok és börtönök által megtestesített büntetési rendszerhez kapcsolódnak. A jogszabályok a kormányzatok által elvként meghatározott normák, melyeket az állampolgároknak kötelességük követni, s amelyek megszegőit a hatóságok formális szankciókkal büntetik. Ahol léteznek jogszabályok, ott léteznek bűncselekmények is, hiszen a bűncselekményt legegyszerűbben úgy definiálhatjuk, mint jogsértő magatartást.28 Többnyire azért követjük a társadalmi szabályokat és normákat, mert a szocializáció során megszoktuk, hogy így viselkedünk. 29 1.1 Szocializáció
A szocializáció kifejezést a társadalomtudományok a 19. század végétől használják. Elsőként E.A. Ross a szociális ellenőrzés folyamatát jelölte ezzel a szakkifejezéssel, illetve 27
A. Giddens: i.m. 138.o. A. Giddens: i.m. 140.o. 29 A. Giddens: i.m. 139.o. 28
14
azt, hogy az egyének a csoport szükségleteinek megfelelően formálják érzéseiket és vágyaikat. 30 Fogalmát tekintve azt az életen áthúzódó folyamatot, amely során az egyén társadalmi lénnyé válik, beépül a társadalomba, miközben társas viszonyokkal gazdagodik személyisége, valamint alkalmazkodik a társadalmi erőkhöz és a kulturális jelenség rendszerekhez szocializációnak nevezzük.31 A társadalomkutatás szocializációnak nevezi azt a folyamatot, miközben a gyermekek megtanulják, hogyan kell a társadalomban élni, azaz elsajátítják az adott társadalom kultúráját, normáit, értékeit. Másrészt az a folyamat, mely során a gyermek magáévá teszi azon szerepeket, melyeket életében be kell töltenie. A szerepet viselkedésminta, jogkör és kötelesség kíséri. Ezek státuszfüggőek, azaz az egyén különböző státuszaiban, a társadalomban elért pozícióiban eltérő szerepeket tölthet be. 32 Auguste Comte33 a szocializációt három szakaszra szűkítette le: A teológiai szakasz, amikor a gyermek ismerkedik a dolgok belsőtermészetével. A metafizikai szakasz során a serdülők az evilági dolgok felé fordulnak, de keresik az élet értelmét, célját is. Végül a pozitív szakasz folyamán az érett ember értelmezi a világot. 34 Valamennyi kultúrában a család a legfontosabb szocializációs közeg, de a folyamat egyéb tényezői közé tartoznak a kortárscsoportok, az iskolák és a tömegkommunikációs eszközök is. A családok a különböző kultúrákban más-más helyet foglalnak el a társadalom intézményei között. A legtöbb tradicionális társadalomban az a család, amelybe az egyén beleszületik, nagyrészt meghatározza a társadalmi helyzetét egész életére. 35 A sikertelen szocializáció okozza az eltévelyedést (devianciát), az egyén képtelenségét, hogy a társadalmi normákat és az értékrendet elfogadja, élje. Ebben az esetben szükséges az ismételt szocializáció, illetve reszocializáció.36 30
Geulen David: Die historische Entwicklung sozialisationstheoretischer Paradigmen. K. Hurrelmann – D. Ulich (Hrsg.): Handbuch der Sozialisationsforschung. Weinheim, Basel, 1980. 31. 31 Dr. Teleki Béla PhD: Szocializáció, Erkölcsi, társadalmi és családi élet alapjai, Sopron 2010. 3.o. http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-2011-2/szocializacio_.pdf (megtekintés időpontja: 2012.11.05) 32 Dr Teleki: i.m. 3.o. 33 francia filozófus, a szociológia atyja: „három stádium törvénye” 34 August Comte: A pozitív szellem. Bp. Helikon-Európa 1979. 35 36
A. Giddens: i.m., 102.o. Dr Teleki: i.m. 2.o.
15
Bizonyos esetekben felnőtt emberek reszocializáción mennek keresztül, azaz a korábban követett értékektől és viselkedésformáktól jelentősen eltérő mintákat kell elsajátítaniuk. Az ilyen esetek egyik típusa az, amikor az egyén karcerszervezetbe kerül (elmegyógyintézet, börtön), vagy más olyan intézménybe, ahol elszigetelik a külvilágtól, és szigorú új rendszabályokat és követelményeket állítanak elé. Az egyén gondolkodásmódjában és személyiségében ily módon bekövetkező változások egészen drámaiak lehetnek.37 A szocializáció fogalmán kívül a deviancia fogalmát is tisztázni szükséges. 1.2 Deviancia
Az értékrend, normák, viselkedési szabályok megtartása lényeges feltétele a társadalom egyensúlyának és a polgárok társadalmi együttélésének. Mégis előfordul, hogy egyes személyek megszegik az értékrendet. Ezt nevezzük eltévelyedésnek (devianciának). Az eltévelyedett (deviáns), normaszegő viselkedés az a magatartásforma, amely eltér az adott családban, illetve társadalomban elfogadott értékkövetéstől.38 A deviancia más szóval olyan, az uralkodó normáktól, az elvárt és a még tolerált magatartási formáktól eltérő, ön- és közveszélyes viselkedések halmaza, amelyek éppen e minőségük miatt, az adott társadalmi viszonyok között intézményes reakciókat váltanak ki. Az intézményes reakciók a szaktudományok lehetőségeinek megfelelően lehetnek gyógyító, kezelő, nevelő és büntető jellegűek. 39
1.2.1
Az eltévelyedés (deviancia) formái, okai 40
Az eltévelyedés (deviancia) gyakori formái az öngyilkosság, bűnözés, alkohol-, valamint kábítószer-fogyasztás betegség. A deviáns viselkedések közül szakdolgozatom kiemelten a bűnözés kérdéskörével foglalkozik, mely a dolgozat témájának a teljesség igénye nélküli kidolgozásához elengedhetetlen.
37
A. Giddens: i.m., 104-105 o. Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Bp., 2000. 511-545.o. 39 Gönczöl Katalin: Devianciák ,bűnözés és a megelőzési stratégia http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/gonczol_devianciak.pdf (megtekintés időpontja: 2012.10.31.) 40 Andorka R.: i.m. 526-543.o. 38
16
A bűnözés szociológiai értelemben heterogén társadalmi jelenség, magában foglalja a legdurvább erőszakos, a vagyon elleni, a közlekedési, a politikai és a gazdasági bűncselekményeket is. Közös vonásuk, hogy megvalósításukat az adott társadalom az adott viszonyok között büntetőjogi tilalom alá helyezi és az elkövetőkkel szemben büntetőjogi szankciókat alkalmaz. 41 A bűnözés okai: -
Anómiás állapot (szegénység, munkanélküliség, a családi élet ziláltsága, a kábítószer-kereskedelem, az erőszakkultúra stb.)42
-
Családi légkör, szocializáció és nevelés (két vagy több deviáns viselkedésforma megjelenése a családban már deviánssá teheti a gyermekeket) 43
-
Család hiány: A család nélkül nevelkedett fiatalok hajlamosabbak a bűnözésre. Részben a szeretethiány, másrészt a nagy megrázkódtatás, a szülők rossz példája, elhanyagoltság, az utca hatása miatt.44
-
Erőszakkultúra: Újabban a média terjeszti az erőszakot. Agresszivitást sugall.
A deviáns viselkedési formák nem egyformán érintik a társadalmi rétegeket, megoszlásuk általában egyenetlen. A társadalmi periférián a deviáns magatartások szinte minden formája halmozottan fordul elő.45 A deviáns viselkedéseket nem lehet megszüntetni, meg kell tanulnunk együtt élni velük, miközben mindent el kell követni, hogy gyakoriságukat az elviselhetőség határain belül tartsuk. A deviáns jelenségek, bár megjelenési formájukban eltérőek lehetnek, mégis összefüggenek, és manifesztálódásuk hátterében azonos kulturális-gazdasági gyökerek igazolhatók. 46
41
Gönczöl K.: i.m. 1.o. Merton R.K.: Társadalomelmélet és társadalmistruktúra. Gondolat, Bp., 1980. 43 Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Drogok és fiatalok. ISM, Bp., 2000. 55-56.o. 44 Zsidai Zoltán: Hagyjuk sorsára? Magatartászavar fiatalkorban. Nemzeti Tkk, Bp., 1997. 80-113.o. 45 Gönczöl Katalin: Bűnös szegények, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest,1991. III. fejezet. 46 Münnich Iván – Maksony Ferenc: Devianciák Magyarországon. Közélet, Bp., 1994. 9.o. 42
17
2. Az elítéltek reszocializációját elősegítő 4 pillér meghatározás 2.1 Az elítéltek nevelése
A nevelés – mint a társadalomba való visszahelyezés és a bűnismétlés esélye csökkentésének eszköze – tudatos, tervszerű tevékenység, amelynek általános célján túl feladata, hogy egyénileg alakítsa helyes irányba a személyiség antiszociális irányultságát, megváltoztassa a magatartás hibás motivációját, indítékrendszerét.47 A nevelés tehát a „pozitív irányú befolyásolás” gyűjtőfogalma a magyar büntetésvégrehajtásban, amelybe beletartozik az elítélt megismerése, foglalkoztatása, önképzése, rehabilitációs
és
szabadidős
tevékenységének
szervezése,
jutalmazása,
fegyelmi
felelősségre vonása, a családi és társadalmi kapcsolatok támogatása.48 Az elmúlt évek folyamán számos szakember feltette már a börtönneveléssel kapcsolatos paradox kérdéseket: kompenzálhatja-e egy büntetés-végrehajtási intézet környezete a korábbi hiányokat? Kifejleszthet-e olyan tulajdonságokat, amelyek nélkül lényegében elképzelhetetlen a társadalom által elfogadható életmód? Elláthatja-e ezeket a szociális feladatokat a büntetés-végrehajtás, azaz rendelkezik-e a büntetés-végrehajtás szocializációs eszközökkel? V annak-e egyáltalán speciális rabnevelési módszerek?49 Egyértelmű, hogy a fogva tartott neveltek egészen különleges élethelyzetben vannak. Személyiségük, jelenlétük, aktivitásuk az átlagos pedagógiai helyzetekhez képest rendhagyó. A fogvatartottak helyzete azért is speciális, mivel életük a rács mögött egymásra épülő követelmények láncolatából áll, mindent utasításra végeznek, minden tevékenységre felszólítják őket; nemcsak azzal kapcsolatosan fogalmaz meg az intézet elvárásokat, hogy mit cselekedjenek, hanem azt is megmondja, hogy hogyan tegyék. 50 A pedagógiai folyamatban mindig szükséges figyelembe venni a célcsoport sajátos szociológiai és pszichológiai, valamint andragógiai jellemzőit, az így keletkező előnyöket felerősíteni, kiaknázni, a hátrányokat pedig lehetőség szerint közömbösíteni. A büntetés-
47
Czenczer Orsolya: Az oktatás mint reszocializácis eszköz a fitalakorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben. In: Börtönügyi Szemle 2008/3. 1.o. 48 Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése In: Börtönügyi Szemle 2010/3. 55.o. 49 Czenczer: i.m., 2.o. 50 Czenczer: i.m., 2.o.
18
végrehajtási intézetekben levő fogvatartottak esetén ezek a jellemzők nagymértékben eltérhetnek az átlag felnőtt populáció jellemzőitől.51 A fogvatartottak nevelésnek kerete a börtönrezsim. A börtönrezsim a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának módját jelenti, amely magába foglalja a fogvatartott életmódjának, életrendjének, a bánásmódnak, a jogok és kötelezettségek terjedelmének és gyakorlatának milyenségét. Az európai gyakorlatokat tekintve alapvetően négyféle börtönrezsim különíthető el: szigorúan őrzött, magas biztonsági fokozatú, illetve közepes biztonsági fokozatú zárt rezsim; valamint félig nyitott és teljesen nyitott rezsim. A börtönrezsimek fizikai elkülönítése megvalósulhat az intézetek illetve egyazon intézet egymástól elválasztható részei között. 52 A rezsimrendszer mellett a nevelés másik sarkalatos kérdése a fegyelmezés. A magánelzárás Európa-szerte elfogadott, ám feltételesen alkalmazható szankciófajta. Kiszabása előtt az orvos írásban igazolja, hogy az általa lefolytatott vizsgálat alapján az elítélt fizikailag és pszichikailag egyaránt alkalmas a büntetés kiállására,
53
továbbá napi
rendszerességgel ellenőrzi a fogvatartott fizikai, szellemi állapotát, és amennyiben azt szükségesnek találja, javasolnia kell a börtönigazgatónak a büntetés befejezését, illetve megváltoztatását.
54
Ehhez képest a Bv. tvr. 42. § (9) szűkszavúan csak annyit mond, hogy
ha az orvos az elítélt egészségi állapota miatt magánelzárás végrehajtásának folytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását félbe kell szakítani. 55 2.2 Az elítéltek oktatásának kulcskérdései
Nem csak magyarországi tapasztalat, hogy a szabadságvesztés-büntetésre ítéltek iskolai végzettsége, képzettsége alacsonyabb az adott ország lakosainak átlagos képzettségi szintjénél. A fogvatartottak többségénél a szocializációs folyamatok nem a normális mértékben, vagy minőségben történtek meg, ezt jelzi alacsonyabb képzettségi szintjük is.
51
Kassai Attila: A szakképzés speciális pedagógiai kérdései börtönkörülmények között., In: Börtönügyi Szemle 2008/3. 27.o. 52 Börtönszabályok, 104. 1. Szabály. 53 Börtönszabályok, 43.4. Szabály 54 Börtönszabályok, 43.2. Szabály 55 Börtönügyi Szemle 2011/2.
19
Ebből egyértelműen következik, hogy oktatásukkal, a hiányzó műveltség pótlásával lehet elősegíteni – többek között – társadalmi beilleszkedésüket. 56 Kontinensünkön jelenleg a tanárok börtöntanárokként történő alkalmazásának több típusa működik párhuzamosan: az önellátó modell szerint a tanárok a büntetés-végrehajtás állományába tartoznak; az import modell szerint a külsős iskolák oktatói párhuzamosan tanítanak a börtönben és a kinti társadalomban is; a szerződéses modellben a külsős tanárok kizárólag a börtönben tanítanak) míg a vegyes modell az egyes intézetek saját iskolát üzemeltetnek saját tanári karral, ezzel párhuzamosan más helyeken a külső iskolák oktatóit veszik igénybe. 57 A társadalomba való sikeres visszailleszkedésük egyik alapvető feltétele a megfelelő iskolai végzettség, illetve szakképzettség megszerzése. A fogvatartottak iskolázottság szerinti összetétele arányaiban nem változott az elmúlt évekhez képest, azonban a büntetésvégrehajtás feladatai között egyre erőteljesebben jelentkezőigény, hogy az általános iskolai oktatás és a szakképzés biztosítása mellett a középiskolai végzettség megszerzésére is legyen lehetőség. 58 A 2011. december 31-ei adatok alapján az elítéltek végzettség szerinti megoszlása a következőképpen alakult 1. ábra: Az elítéltek iskolai végzettség szerinti megoszlása 2011 Megnevezés
Fő
Analfabéta
% 170
1
Ált. iskola 8 osztály
8061
46,4
Szakmunkásképző iskola
2491
14,4
Szakközépiskola
757
4,3
Gimnázium
588
3,4
Főiskola
275
1,6
Egyetem
163
0,9
4705
28
17210
100
Egyéb Összesen
Forrás: Büntetés-végrehajtási szervezet Évkönyv 201159 56
Kőszegi: i.m. 55.o. Giordmaina, J. – Raundrup, K. – Ruzsonyi, P.: Initial and in-service teacher training. Elhangzott a „Pathways to Inclusion – Strengthening European Cooperation in Prison Education and Training” című konferencián, Budapest, 2010. február 22-25. 58 Maurer Péter: Az oktatás helyzete a büntetés-végrehajtási intézetekben – a katedra két oldalán állók szemszögéből. In: Börtönügyi Szemle 2011/2. 30.o. 59 http://epa.oszk.hu/02100/02162/00011/pdf/BVSZ_evkonyv_2011.pdf megtekintés időpontja: 2012.11.05 57
20
A táblázatból kitűnik az általános iskolai végzettséggel bíró, de szakmát nem tanult elítéltek magas száma, akiknek nagy segítséget jelent a büntetési időhöz idomuló, rövid időtartamú tanfolyamokon és a hosszabb, iskolarendszerű oktatásban való részvétel lehetősége. 2010ben 20 OKJ-s végzettséget adó képzésre 367 fogvatartottat iskoláztak be, míg az értékelt időszakban 24 féle szakmai oktatásban 400 fő részesült.60 Az oktatásban, képzésben való részvételre sarkall, hogy a 6/1996. (VII.12.) IM rendelet 132. §-a szerint: „Az alapfokú oktatásban, a szakképzésben vagy továbbképzésben részt vevőelítéltet – ha nem állították munkába – a képzés ideje alatt az alap-munkadíj egyharmadának megfelelő pénzbeli térítés illeti meg.” Ez az ösztöndíjnak is nevezett illetmény jelenleg 7 945 Ft. Az általános iskolai képzés esetében sajnos a jelentkezést sok esetben csak az ösztöndíj indokolja, azaz a képzésre jelentkezők egy részét többnyire csak ez készteti arra, hogy elkezdje, vagy befejezze általános iskolai tanulmányait. Az ösztöndíjat a tanulmányi eredményekhez lehetne kötni, ezzel sarkallva a fogvatartottat a képzésben való tudatos részvételre.61 A büntetés-végrehajtásban folyó fogvatartotti oktatás, képzés típusai közé tartoznak az általános iskola, a középiskola, az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés és a felsőfokú tanulmányok. Az elmúlt, közel egy évtizednyi időszak oktatási adatait az alábbi táblázat szemlélteti: 2. ábra: Az elítéltek oktatására vonatkozó adatok 2001-2010 Tanév
Általános iskola Középiskola Szakképzés Összesen
2001/2002
811
137
1238
2186
2002/2003
904
190
1191
2285
2003/2004
991
240
889
2120
2004/2005
889
383
1350
2622
2005/2006
878
457
648
1983
2006/2007
789
497
950
2236
2007/2008
908
451
651
2010
2008/2009
974
781
495
2250
2009/2010
896
933
404
2233
Forrás: Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése
60 61
Büntetés-végrehajtási szervezet Évkönyv 2011 Kőszegi: i.m. 55.o
21
Az évek folyamán jól megszervezett és valamennyi letöltő házban elérhető oktatási gyakorlatnak köszönhetően folyamatosan emelkedik a középfokú oktatás iránti érdeklődés. A 2010/2011-es tanévben 878 fogvatartott jelentkezett, akik közül 858 fő elvégezte a megkezdett évfolyamot. A 2011/2012-es tanévet 920 fő kezdte meg.62 A fogvatartottak szabadulás utáni, munkaerőpiacon való elhelyezkedésére ma már döntően valamilyen szakképzettség birtokában van esély. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a felnőttoktatás
keretében
megvalósuló,
iskolarendszeren
kívüli
szakképzések
megszervezésére, biztosítására. 63 2009/2010-ben indított szakképzéseket az alábbi táblázat szemlélteti: 3. ábra: A 2009/2010-ben indított szakképzések
Képzés
Intézet Tiszalöki Országos Bv. Intézet
15
2009. augusztus
Élelmiszer-eladó
Váci Fegyház és Börtön
24
2010. június
Emelőgép-kezelő
Tiszalöki Országos Bv. Intézet
12
2010. április
Gyorséttermi eladó
Kalocsai Fegyház és Börtön
18
2009. június
Pálhalmai Országos Bv. Intézet
24
2009. június
Pálhalmai Országos Bv. Intézet
24
2010. június
Pálhalmai Országos Bv. Intézet
22
2011. június
Szegedi Fegyház és Börtön
16
2010. április
Állampusztai Országos Bv. Intézet
18
2010. május
Szegedi Fegyház és Börtön (Nagyfa)
16
2009. augusztus
Győr-Moson-Sopron Megyei Bv. Intézet
40
2010. június
Váci Fegyház és Börtön
25
2010. június
Szalmafonó
Tiszalöki Országos Bv. Intézet
15
2009. április
Számítógép-kezelő
Szegedi Fegyház és Börtön (Nagyfa)
15
2009. április
Szobafestő
Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön
16
2010. augusztus
Szegedi Fegyház és Börtön
16
2009. július
Takarító
Szegedi Fegyház és Börtön (Nagyfa)
16
2009. augusztus
Település-karbantartó
Baranya Megyei Bv. Intézet
12
2009. augusztus
Térburkoló
Pálhalmai Országos Bv. Intézet
20
2009. augusztus
Pálhalmai Országos Bv. Intézet
20
2010. június
Pálhalmai Országos Bv. Intézet
20
2010. december
Raktárkezelő
Forrás: Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése
63
Befejezés
ECDL
Hegesztő
62
Fő
Büntetés-végrehajtási szervezet Évkönyv 2011 Maurer Péter:i.m., 32.o.
22
A folyamatos oktatás, képzés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a munkaadók és a munkavállalók lépést tudjanak tartani a fejlődő technikai-technológiai folyamatokkal. A büntetés-végrehajtási intézetekben szabadságvesztésüket töltő fogvatartottak ebből a szempontból többszörösen hátrányos helyzetben vannak. Egyrészt a hosszú tartamú szabadságvesztést töltő, vagy a többszörösen visszaeső fogvatartottak esetében sok esetben előfordul, hogy „elhalt szakmával” rendelkeznek. A rendszerváltás előtt nagy létszámmal oktatott szakmák – mint a vájár, vasbetonszerelő stb. – mára már kevésbé, vagy egyáltalán nem keresettek a munkaerőpiacon. Másrészt a fogvatartottak egyik leggyakoribb kulcsproblémája, hogy már gyerekkorukban, kamaszkorukban a közoktatási rendszerből kiestek, iskoláikat nem, vagy nem jó eredménnyel fejezték be.64 Az intézetek oktatási rendszereit vizsgálva az is egyértelmű, hogy az oktatás–képzés sarkalatos pontja a hazai börtönügynek. Az oktatási programok, célok az elmúlt években jelentősen átalakultak, ez a börtönökben folyó tanításra is igaz. A kinti, civil életben elterjedt képzési formák, szakmák, munkalehetőségek „betörtek” a börtönökbe is, az intézetek pedig nyitottá váltak az új lehetőségekre. Itt elsősorban az idegen nyelvű képzéseket és az informatikai (számítás-technikai) kabineteket kell megemlíteni, melyek által a fogvatartottak elsajátíthatnak egy nyelvet, illetve megismerhetik a számítógépes munkát, az interneten való eligazodást, a szövegszerkesztést. Bár elvárás lenne és több intézet meg is próbálkozott vele, az idegen nyelvű képzés szinte azonnal megbukott. Az intézetek szerint a fiatalok döntő többségének a magyar nyelv írás–olvasásával is komoly nehézségei vannak. Ami a számítógép-kezelési programokat illeti, meg kell jegyezni, hogy biztonsági okokból egyetlen intézet sem engedélyezte az internet használatához való korlátlan és felügyelet nélküli hozzáférést. A mai világban a számítógép, internet adta lehetőségek és érdekességek – kétség nem fér hozzá – vonzanák a fiatalok figyelmét, hiszen azt tapasztalhatjuk, hogy a számítógépes játékok hihetetlen népszerűségnek örvendenek a fiatal fogvatartottak körében.65
64 65
Kassai Attila: i.m., 26.o. Czenczer: i.m., 7.o.
23
2.3 Az elítéltek foglalkoztatására ható tényezők
A nevelés másik kiemelkedően fontos területe a foglalkoztatás. Ebbe a fogalomba nem csak a munkáltatás tartozik, hanem a terápiás foglalkoztatás, a művelődési, szabadidős, sport-, személyiségfejlesztő, gyógyító, rehabilitációs programokon való részvétel is. A foglalkoztatás a testi és mentális egészség fenntartásán túl a „kinti” társadalomban is felhasználható alap- és szaktudás megszerzését is biztosítja, normális életvitelhez szoktat, segít elkerülni a kényszerű semmittevés okozta agressziót vagy depressziót.66 A Börtönszabályok nem határozta meg, hogy mekkora az az időtartam, amelyet a fogvatartottaknak szabadidős tevékenységgel kellene eltölteniük, ugyanakkor a CPT napi 6-8 óra, zárkán kívüli értelmes elfoglaltságot tart megfelelőnek. 67 A magyar bv. intézetekben folytatott vizsgálatok tapasztalatai szerint a CPT ajánlásának ezen elvárása a fogvatartottak jelentős részének esetében nem érvényesül megfelelően, a zárkákban biztosított tv-nézési lehetőséggel mindez nem pótolható. A fogvatartottak zárkán kívüli programokon és egyéb elfoglaltságokon való részvétele különösen a hétvégi és a munkaszüneti napokon korlátozott. Ennek legfőbb oka az, hogy a bv. intézetek ezeken a napokon nem tudnak a jelenleginél több program szervezéséhez elegendő létszámú személyzetet szolgálatba állítani, a szabályozás pedig nem célorientált, hiszen a Bv. tvr. 36. §-a (1) a különböző szabadidős tevékenységeket a bv intézet lehetőségeihez köti.
68
Bár a
bv. szakemberek közül többen szorgalmazzák a napi 1 órás testmozgás kötelezővé tételét, erre vonatkozóan nincs semmiféle európai szintű elvárás. 69 A szabadidős
tevékenységekkel
kapcsolatban
külön
kiemelendő
még,
hogy a
Börtönszabályok kívánatosnak tartja, hogy ezeket a programokat ne csupán az intézet nevelésért felelős alkalmazottai, hanem maguk a fogvatartottak is szervezhessék, vagyis a büntetés-végrehajtás adjon minél nagyobb teret az öntevékenységnek. 70 A személyiségfejlesztő, gyógyító és rehabilitációs programokon a felnőtt férfi elítéltek közül 208 fő (1,8%), a felnőtt női elítéltek közül 72 fő (10%), a fiatalkorú férfi elítéltek 66
Kőszegi: i.m. 55.o. Csordás Sándor – Vokó György: A fogvatartottakkal való bánásmód elvei és gyakorlata. Börtönügyi Szemle, 2004. 4. 12. old. 68 Aleku Mónika – Csordás Sándor – Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete. Börtönügyi Szemle, 2006. 1. 76. old. 69 Börtönügyi Szemle 2011/2. 30. old. 70 Börtönszabályok, 27. 6. Szabály. 67
24
közül 109 fő (35,2%), a felnőtt férfi előzetesen letartóztatottak közül 229 fő (6,5%), a felnőtt női előzetesen letartóztatottak közül 40 fő (17%), a fiatalkorú férfi előzetesen letartóztatottak közül 39 fő (25,2%) vett részt. Személyiségfejlesztő, gyógyító és rehabilitációs programokat 17 bv. intézetben szerveztek. Például a Fővárosi Bv. Intézetben a bv. intézet pszichológusai heti 2 óra időtartamban 10 fő férfi elítélt, 25 fő férfi előzetesen letartóztatott, 12 fő női elítélt és 25 fő női előzetesen letartóztatott részére tartottak személyiségfejlesztő tréningeket. E programokon – a felmérések szerint – a fogvatartottak havi 10-20 óra közötti időt, naponta átlagosan 0,5-1 órát töltöttek el. 71 4. ábra
Forrás: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/pogany_judit_a_csillagban_megvalto_szenvedes/2065072/
A művelődési és szabadidős programok keretében rendszeres foglalkozásokra – amelyeken nagyjából állandó létszám és a személyi összetétel –, valamint ad hoc jellegű programokra kerül sor. Művelődési és szabadidős programokon a felnőtt férfi elítéltek közül 2909 fő (25,62%), a felnőtt női elítéltek közül 465 fő (64,5%), a fiatalkorú férfi elítéltek közül 137 fő (44,2%), a felnőtt férfi előzetesen letartóztatottak közül 857 fő (24,3%), a felnőtt női előzetesen letartóztatottak közül 127 fő (54%), a fiatalkorú férfi előzetesen letartóztatottak közül 63 fő (40,6%) vett részt.
71
Aleku Mónika – Csordás Sándor – Pacsek József: A fogvartartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete
25
A rendszeres programokat általában szakkörök formájában szervezik, melyeket a bv. intézetek szakemberei vagy külső szakemberek vezetik. Például a Budapesti Fegyház és Börtönben a következő szakkörök működtek: – zene-szakkör 10 elítélt részvételével, hetente 2 alkalommal 1-1 óra időtartamban, – angol nyelvi szakkör 15 elítélt részvételével heti 2 óra időtartamban, – képzőművészeti szakkör 7 elítélt részvételével heti 4 óra időtartamban, – roma folklór szakkör 15 elítélt részvételével heti 1 óra időtartamban, – művészettörténeti szakkör 8 elítélt részvételével, heti 1 óra időtartamban, – akvarisztikai szakkör 10 fő részvételével, heti 5 óra időtartamban. A művelődési és szabadidős programokon a fogvatartottak havi 10-12 óra időt töltöttek el. Néhány bv. intézetben a rendszeres programok mellett időnként nagyobb rendezvények megtartására is sor került. 5. ábra
Forrás: http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/bortonmustra_avatounnepseg
A fogvatartottak a bv. intézetek lehetőségeihez képest sportolhatnak, ezek a lehetőségek azonban intézetenként differenciáltan állnak rendelkezésre. Sportprogramokon és egyéb sportolási lehetőségeken a felnőtt férfi elítéltek közül 3904 fő (34,38%), a felnőtt női elítéltek közül 38 fő (5,3%), a fiatalkorú férfi elítéltek közül 310 fő (100%), a felnőtt férfi előzetesen letartóztatottak közül 1036 fő (29,4%), a felnőtt női előzetesen letartóztatottak közül 49 fő (20,85%), a fiatalkorú férfi előzetesen letartóztatottak közül 115 fő (74,2%) vett részt. Sportolással a fogvatartottak havi átlagban 20–25 óra közötti időt töltöttek el, ami naponta átlagosan 3/4 óra elfoglaltságot jelentett. 26
A fogvatartottak a szabadidős és sport programokat nagyobb választékban és lényegesen több időtartamban igényelnék, a bv. intézetekben azonban erre a célra nagyon szűkösek a lehetőségek. Nincsenek megfelelő helyiségek, illetve udvarok, nincs megfelelő és elegendő felszerelés, valamint a programok szervezéséhez és lebonyolításához nélkülözhetetlen szakemberek sem állnak rendelkezésre megfelelő létszámban. A szabadidős, a sport, a kulturális és közművelődési programok szervezésére a Bv. tvr. 37. §-a és a R. 77. §-a szerint az elítéltek öntevékeny szervezetei működhetnek. A vizsgálat tapasztalatai szerint a bv. intézetekben nem gyakorlat az öntevékeny szervezetek működése. Ehelyett a nevelők inkább megbíznak néhány elítéltet a programok szervezésében való közreműködéssel.72 6. ábra
Forrás: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/sport_a_szegedi_csillag_bortonben/2135863/
Az elítéltek foglalkoztatása elsősorban a büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok keretében történik. A társaságok 100 % tulajdonú állami Kft-k, közülük négy mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, 8 ipari termelést folytat. Az ipari Kft-k termelése rendkívül széles tevékenységet ölel fel. Konfekcióipari, varrodai tevékenységtől (ágynemű, ruházati termékek varrása) a seprű és kefegyártástól az épület asztalosipari termékek gyártásán, az irodabútorokon keresztül a cipőgyártásig és a háztartási papíripari termékek gyártásáig terjed. Foglalkoznak sportszerek, fűrészáruk, valamint radiátorok, kazánok, fém épületelemek és sok más termék gyártásával és forgalmazásával. 72
Aleku Mónika – Csordás Sándor – Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete
27
A négy mezőgazdasági Kft. állattenyésztéssel (baromfi, sertés, szarvasmarha, juh, ló, kecske), gabonatermesztéssel, vetési célú magfeldolgozással, gyümölcs, zöldségfélék termelésével, feldolgozásával, húsfeldolgozással, dísznövénytermesztéssel, stb. foglalkozik. A gazdasági társaságok által végzett elítélt–foglakoztatás fontos szerepet kap a büntetésvégrehajtás reszocializációs tevékenységében. A korábbi évek gyakorlata alapján a társaságok átlagban 4 000-4 500 fő fogvatartottat foglalkoztatnak, alapvetően piaci körülmények között. 73 7. ábra
Forrás: Tóth László: A gazdasági társaságok jelene, a gazdasági működés jövőbeni tervei
A diagramot megtekintve tapasztalható, hogy a piaci nehézségek hatása az ipari társaságok foglalkoztatására negatívan hatott. A termelés csökkenése a foglalkoztatott létszámot is visszavetette. A tavalyi évben valamennyi társaság foglalkoztatását kedvezőtlenül érintette az utolsó negyedévben bekövetkezett gazdasági válság.74 A gazdasági társaságok és tevékenységi körük leírása az 1. számú mellékletben található.
73
Tóth László: A gazdasági társaságok jelene, a gazdasági működés jövőbeni tervei. In: Börtönügyi Szemle 2009/2. 1.o. 74 Tóth László: i.m. 6.o.
28
2.4 Az elítéltek vallásgyakorlásának lehetőségei
A fogvatartás és a vallásgyakorlás között többszörös a kapcsolódás. Egyrészről észlelhető a fogvatartottak vallásgyakorlás iránti igényének élethelyzetükből adódó felerősödése. Lélektanilag érthető és átérezhető, hogy a joghátránnyal járó megfosztottság és a radikális környezetváltás elszenvedése a bűn és büntetés témáját a büntetőeljárási összefüggésből vallási síkra tereli. A kapcsolódás második vetülete ebből a megfigyelésből ered: már az újkori büntetőpolitika is tudatosan épített a vallásgyakorlásra mint korrekciós eszközre. A francia börtönökben már a XIX. sz. első felében széles körű lelkipásztori hálózatot építettek ki azért, hogy így is erősítsék a fogvatartottak erkölcsi nevelését. 75 A magyar közjogi gondolkodásban a vallásszabadság biztosítása más államokhoz képest szembeötlően korán jelent meg: a tordai országgyűlés Erdélyben már 1568-ban meghirdette a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius vallások szabad gyakorlását. Ekkoriban Nyugat-Európában ilyen széles körű vallásszabadságról szó sem volt. A cuius regio, eius religio elvét rögzítő 1555-ös augsburgi birodalmi gyűlés is csak a katolikus és az evangélikus felekezetre, és csak a fejedelmekre vonatkozóan ismerte el a hit megválasztásának és gyakorlásának lehetőségét.76 Az egyházak képviselői már a kereszténység kialakulását követően részt vállaltak a közösség által elmarasztalt emberek szenvedéseinek enyhítésében. Az egyházak, felekezetek áldásos működése 1949-ig folyamatos volt Magyarországon, míg az akkori igazságügy-miniszter a börtönlelkészek tevékenységét meg nem szüntette.77 A szocializmus évtizedei után az egyházakkal szemben ideológiai alapon tartózkodó hazai büntetés-végrehajtás ismét fogadókésszé vált a lelkészek intézeten belüli tevékenységére. Azóta az egyházak szerepvállalása egyike lett a számos nehézséggel küzdő büntetésvégrehajtás
kétségtelen
sikertörténeteinek.
A
büntetés-végrehajtási
intézetek
mindennapjaiban szembetűnő az egyházak jelenléte. A szertartások, az egyéni és csoportos lelki gondozás mellett a lelkészek részt vállalnak a szabadulás előkészítésében és az
75
Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs, 2006. 128. Horváth Márta – Körmendy András: A fogvatartottak vallásgyakorlása – jogi szabályozás és jogalkalmazás hazánkban és külföldön In: Börtönügyi Szemle 2009/03. 21.o. 77 Hajdú Miklós: A börtönpasztoráció lehetőségei a büntetés-végrehajtásban. In: Börtönügyi Szemle 2006/01. 1.o. 76
29
utógondozásban is. Ez utóbbi erőfeszítések biztató eredményeit a pártfogói gyakorlat is visszaigazolja a feltételes szabadságra bocsátottak esetében. 78 A magyar büntetés-végrehajtás egyes intézeteibe már 1989 őszétől, általánosan azonban 1990-től léphetnek be egyházi szolgálat végzése céljából az egyházak és a különféle felekezetek képviselői, valamint a missziós- és a karitatív szervezetek tagjai.79 A kezdeti fellángolások újdonságok erejével hatottak, a felekezetek képviselői egymást váltották az intézetekben. Mikor tapasztalták a feladat nehézségét, sokan visszarettentek ettől a szolgálattól, mivel a bejövő lelkészek nem voltak felkészülve az új körülményekre, nem ismerték az intézetek sajátosságait, a fogvatartotti állományt, a velük való foglalkozást. A minisztérium viszonylag rövid időn belül kiadta a 8/1990 (IV.27.) sz. IM rendeletét, mely a fogvatartottak vallásgyakorlását hivatott szabályozni, mely még abban az évben hatályba lépett.
80
A büntetés-végrehajtás rendszerében megjelenő egyházak munkatársai az ingyenes szabadidős programokon túl minőségi többlettel is hozzájárulnak a büntetési célok eléréséhez. Az egyházak megszólító ereje szélesebb hatókörű a büntetés-végrehajtás eszközeinél: a lelkészek szolgálata nemcsak a fogvatartottak felé fordul, hanem eléri a fogvatartottak családjait, az áldozatokat, a nevelőt és a felügyelőt, a fogvatartott ügyében eljáró rendőrt, bírót, ügyészt és ügyvédet is. 81 Magyarországon 1991 szeptemberében megalakult a Magyar Börtönpasztorációs Társaság. E társaság fogja össze, irányítja a magyarországi börtönökben ténykedő katolikus, református, evangélikus, metodista, adventista stb. lelkészek munkáját. Ezt követően
szerveződött
1991
őszétől
a
Magyar
Testvéri
Börtöntársaság.
A
Börtönpasztorációs Társaság keretein belül szerveződött egy újabb segélyvonal, a Levelező Szolgálat. A Börtönpasztorációs Társaság eredményeként megjelenik a 6/1996. IM (VII.12.)
rendelet,
amelyben
a
93-99.
szakaszok
foglalkoznak
az
elítéltek
vallásgyakorlásával összefüggő feladatokkal. Valójában ez az az IM rendelet, amelyik a vallásgyakorlás, a lelkigondozás végrehajtását szabályozza. 78
A börtönlelkészi szolgálat
Horváth Márta – Körmendy András: i.m., 25.o. Hajdú Miklós: i.m., 1.o. 80 Dr. Estók József: A börtönpasztoráció és a börtönlelkészi szolgálat helyzete. www.bortonugyiegyesulet.hu/dokumentumok/estokcikk.rtf (megtekintés időpontja:2013.02.02.) 81 Roszík Gábor: Lelki szolgálat. A Magyar Testvéri Börtöntársaság céljai. In: Börtönügyi Szemle, 1995/2. 78.o. 79
30
létrehozásával a fogvatartottak lelkigondozása és a hitéleti tevékenység a korábbi időszakhoz viszonyítva szervezettebbé vált. (13/2000. IM (V1114.) rendelet). 82 A börtönlelkész legfontosabb feladata az intézetben folyó lelkigondozással hitélettel, vallásgyakorlással kapcsolatos feladatok szervezése, koordinálása. Ez két fő formában valósul meg: egyéni illetve csoportos lelkigondozás keretében. Fontos feladat a meglévő agresszió oldása, megelőzése is. Ezen kívül az elítéltek körében egyházi szertartásokat végez, bibliaórákat tart. A fő feladatok tehát az elítéltek morális tartásának újraépítése, egy valóban igazi emberkép kialakítása, formálása, az örök érvényű törvények szerint, azaz az erkölcsi, etikai morál pozitív irányú befolyásolása. Többen a feladatok között említik még a büntetésüket töltők hozzátartozóival való törődést, foglalkozást is. A szabadult, de kapcsolatokkal nem rendelkező emberek társadalomban való visszailleszkedésének elősegítését is elvárják a Szolgálattól. Végül, a személyi állománnyal való foglalkozás is kiemelkedő szerepet kap a szolgálatban. Szentmisék tartása, keresztelők, házasságkötések, temetések és a mindennapi munka során az állománnyal kapcsolatosan felmerülő problémák megoldására tett vallási javaslatok, tanácsadások. 83 A pasztorációs munka elsőrendű, legfontosabb feladatai közé sorolom az egyéni beszélgetések és foglalkozások tartását. Tudjuk, az eredményes lelkipásztorkodás egyik fő feladata, hogy egy közösség tagjaival minél közvetlenebb, őszintébb kapcsolatot alakítson ki a lelkész, hiszen egy-egy személy mélyebb megismerése a közösség szervezésénél, alakításánál elengedhetetlenül fontos. Egyéni beszélgetés elindításához – akár a mindennapi életben – több lehetőség is kínálkozik, mint például, hogy hol dolgozik, voltak-e látogatói, van-e családja, a szüleivel milyen a kapcsolata, vannak-e kapcsolattartói, mikor kapott csomagot stb. 84
82
Dr. Estók József: i.m., 2.o. Dr. Estók József: i.m., 4.o. 84 Hajdú Miklós: A börtönpasztoráció lehetőségei a büntetés-végrehajtásban 83
31
8. ábra
Forrás: http://www.mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/helybeliek-es-az-eliteltek-ugyanabba-a-templombajarnak/2011-10-18/8636
A börtönlelkész lelkipásztori munkájának még számtalan más további lehetősége van. Ezek közül néhány: – „Művész-keresés” (különféle alkotó tevékenységekre – festés, írás, kézművesség stb. – vagy egyszerűen az olvasásra való serkentés); – Az elítéltek kegytárgy-vásárlásával kapcsolatos tevékenység; – Külső, egyházi eseményeken való részvétel (például keresztelés, házasságkötés, temetés). A börtönlelkész rátermettségén és leleményességén is múlik, hogy milyen és mennyi „külső segítőt” tud bevonni az intézet vallási életébe. Csak címszavakban a lehetőségekről: – Mécses Klub foglalkozások; – Fórum jellegű beszélgetések kialakítása (a fogvatartottakat érdeklő problémák megbeszélése, megoldási javaslatok); – Biblia- és egyházi színjátszó kör, énekkar szervezése, vezetése stb. (az ilyen, illetve hasonló jellegű csoportok szervezése előtt egyeztessünk a kultúrnevelővel, lehetőleg ne lépjünk az õ „felségterületére”); – A szentmisék és liturgiák állandó részeinek hangos mondása (az olvasás, az együtt hangzás érdekében a másokra való figyelés gyakoroltatása); – A gyakrabban felcsendülő énekek szövegeit egy bármikor bővíthető énekfüzetbe össze lehet állítani, és belső használatra ki lehet adni; – Közös éneklés; 32
– Önálló belső újság létrehozása, esetleg rádió- és TV-műsorok készítése és sugárzása a zárt láncú rendszeren keresztül.85 A felsorolt feladatok végrehajtása komoly kihívást jelent, ezért is szükséges a börtönlelkészi képzés, amely segít megismerni az intézeti munkát, az intézetek feladatait, a jogszabályi rendelkezéseket és a belső szabályzatokban foglaltakat.
85
Hajdú Miklós: A börtönpasztoráció lehetőségei a büntetés-végrehajtásban
33
3. Bűnözés hazai viszonylatban 3.1 Bűnözés a számok tükrében
A bűnözés mindig is a társadalmi érdeklődés középpontjában állt. Fokozottan így van ez a rendszerváltozás óta, mikortól is a bűnözés szerkezetében és nagyságrendjében egyaránt lényeges változások következtek be. A nyolcvanas évek folyamán a bűnügyi mutatók még lassan, fokozatosan emelkedtek, majd a kilencvenes évektől kezdve a változás felgyorsult, korábban példátlan mértékű növekedés kezdődött. Új bűncselekmény fajták jelentek meg, és terjedőben van a szervezett bűnözés is. E jelenségek ráirányítják a figyelmet a bűnözés vizsgálatának
fontosságára.
A
bűnözés
megfigyelése
a
statisztika
eszközeivel
természetszerűleg csak részleges lehet, hiszen csupán a nyomozó hatóságok tudomására jutott, vagyis ismertté vált esetek számbavételére szorítkozhat.86 A statisztika csak a bűnüldöző szerveknél bejelentett bűncselekményeket regisztrálja, a rejtve maradt, látens bűntetteket és ezek elkövetőit nem tartja nyilván. A Gallup Europe szerint Magyarországon 2005-ben minden tíz elszenvedett bűneset közül közel nyolcat jelentettek a rendőrségen, ami körülbelül az EU átlagának felel meg.87 3.2 Bűnözési helyzetkép országosan, régiónként
3.2.1 A regisztrált bűncselekmények számának alakulása A regisztrált bűncselekmények száma évről évre folyamatosan növekvő tendenciát mutat. 2006-ban a regisztrált bűncselekmények száma 425.528 volt, mely 2011-ben már elérte a 450.000-et. (451.140) 88 Ebből a legjelentősebb főcsoportok közé tartozik a személy elleni bűncselekmények (27.190), a közrend elleni bűncselekmények (107.635), valamint a vagyon elleni bűncselekmények (256.070). Az alábbi táblázat mutatja a bűncselekmények számának alakulását 2011-ben a fent említett kiemelt főcsoportok szerint. Az országban mutatkozó eltérések bemutatása miatt a 86
Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon, Központi Statisztikai Hivatal, Miskolc, 2008 http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=531 (megtekintés időpontja: 2012.11.05.) 87 Az ismertté vált bűncselekmények és elkövetőik Magyarországon. 88 www.ksh.hu\stadat táblák
34
táblázat regionális adatokat tartalmaz. Látható, hogy a legtöbb regisztrált bűncselekmény a Közép-magyarországi régióhoz köthető. Ha eltekintünk a főváros központi szerepétől és helyzetétől, a legtöbb regisztrált bűncselekmény az Észak-alföldi, majd a Közép-dunántúli régióhoz köthető. 89 9. ábra: A regisztrált bűncselekmények számának alakulása kiemelt főcsoportok szerint 2011-ben
Forrás: http://www.ksh.hu/igazsagszolgaltatas
3.2.2 A regisztrált bűnelkövetők számának alakulás A regisztrált bűnelkövetők száma 2011-ben országos szinten csaknem 110.000 Fő volt (109.280), amelyből 10.969 fő fiatalkorú. A legtöbb regisztrált bűnelkövető a KözépMagyarországi régiótól ismételten eltekintve az Észak-alföldi, Észak-magyarországi valamint a Dél-Alföldi régióban található. A fiatalkorú regisztrált bűnelkövetők száma az Észak-Alföldi régióban a legmagasabb. Ha az Észak-magyarországi régió számait részletes áttekintjük, akkor láthatjuk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a bűnelkövetők száma (10.024) - mind a fiatalkorúak,
89
A részletes adatokat tartalmazó táblázatok a függelékben találhatóak.
35
mind a felnőtt korúak tekintetében - több mint háromszorosa a másik a két régióban található megyének. (Heves megye: 3.803; Nógrád megye: 3.147) Az alábbi táblázat tartalmazza a regisztrált bűnelkövetők számának alakulását az egyes régiókban.
10. ábra: A regisztrált bűnelkövetők számának alakulása 2011-ben
Forrás: http://www.ksh.hu/igazsagszolgaltatas
3.2.3 A jogerősen elítéltek számának alakulása A 2011-ben jogerősen elítéltek száma 85110 volt, mely az előző évekhez képest csökkenést mutat. A regionális adatokat áttekintve a számok az előző, vagyis a regisztrált bűnelkövetőek számához hasonló arányokat mutat. Az Észak-magyarországi régióban tapasztalható jelentős eltérések szemléltetése külön táblázatban jelenik meg.
36
11. ábra: Jogerősen elítéltek számának alakulása 2011-ben régiónként
Forrás: http://www.ksh.hu/igazsagszolgaltatas
12. ábra: Jogerősen elítéltek számának alakulása 2011-ben az Észak-magyarországi régióban
Forrás: http://www.ksh.hu/igazsagszolgaltatas
37
4. A magyar büntetés-végrehajtás 90 A büntetés-végrehajtás állami, fegyveres, rendvédelmi szerv, amely külön jogszabályban meghatározott
szabadságelvonással
járó,
büntetéseket,
intézkedéseket,
valamint
büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, továbbá elzárást hajt végre. A büntetés-végrehajtási szervezet felépítése A büntetés-végrehajtási szervezet központi vezető szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, amely főosztályai révén a büntetés-végrehajtási intézetekben folyó szakmai munka felügyeletét, ellenőrzését végzi, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységeket. Elvégzi továbbá a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdasági társaságok és a foglalkoztatásra létrehozott költségvetési szervek működésével kapcsolatos, a miniszter által meghatározott feladatokat. Ellátja
a
munkavédelemmel,
tűzvédelemmel,
polgári
és
katasztrófavédelemmel,
honvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat. Együttműködik az állami és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, nemzetközi szervezetekkel, de a végrehajtást segítő magánszemélyekkel is. A Büntetés-végrehajtási szervezetet országos parancsnok vezeti, aki gondoskodik a szervezet törvényes működéséről. A büntetés-végrehajtási intézetek ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat, a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását. Az intézetek mindegyike többfunkciós. Az intézetek megyei és országos végrehajtó intézetekre tagozódnak. A megyei intézetek alapfeladata az előzetes letartóztatás végrehajtása, a biztonsági és egyéb okból elhelyezett elítéltek fogva tartása, továbbá az elzárással összefüggő büntetésvégrehajtási feladatok ellátása. Az országos intézetek ellátják a fogház – börtön - fegyház fokozatú elítéltek szabadságvesztés büntetésének végrehajtását, továbbá speciális feladatokat oldanak meg.
90
Rendészeti Szakvizsga Büntetés-végrehajtás igazgatás 2012: i.m.
38
Többségük „kétfokozatú”, de néhol mindhárom fokozat végrehajtására is sor kerül. A fokozatok intézeten belüli elkülönítése komoly szakmai feladatot jelent. 4.1 A Büntetés-végrehajtási szervezet intézményei A Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja (Budapest). Az intézményben a személyi állomány alap- és középfokú szakmai oktatása, szakképzése, továbbképzése és szakmai vizsgáztatása folyik. A szakirányú felsőfokú végzettséget adó képzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Büntetés-végrehajtási Tanszékén folyik. Szintén az Egyetem ad otthont a szakirányú (rendészeti vezető) mesterképzésnek is. A
Büntetés-végrehajtási
Szervezet
Továbbképzési
és
Rehabilitációs
Központja
Pilisszentkereszten, illetve Igalon működik. Az intézményben az állomány továbbképzése, illetve Igalon a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében orvosi rehabilitáció és rekreáció folyik. A Büntetés-végrehajtás Központi Kórháza a büntetés-végrehajtási intézetekből beutalt beteg fogvatartottak, valamint Budapest és Pest megye területéről orvosi kivizsgálás, megfigyelés és műtét céljából a rendőrségi fogdán elhelyezett előzetes letartóztatottak egészségügyi ellátása. Végzi a büntetés-végrehajtási szervezeten belül a fogvatartottak egészségügyi ellátásának, továbbá a krónikus utókezelő részleg szakmai felügyeletét. Beszerzi a nagy értékű orvosi műszereket és az egészségügyi fogyóanyagokat. Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI), mely 1896-tól működik, végzi a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak ideg- és elmegyógyászati ellátását, a kényszergyógykezelésre, az ideiglenes kényszergyógykezelésre utalt betegek és a szabadságvesztés végrehajtása alatt elmebeteggé vált elítéltek gyógykezelését, az előzetes letartóztatottak elmeállapotának megfigyelését. Magyarországon napjainkban működő országos és regionális, valamint megyei büntetésvégrehajtási intézetek, intézmények és gazdasági társaságok számát és elhelyezkedését az alábbi ábra mutatja:
39
13. ábra
Magyarországon működő országos és regionális, valamint megyei büntetés-végrehajtási intézetek, intézmények és gazdasági társaságok Forrás: http://www.bvop.hu/?mid=4&lang=hu
40
III.
Összegzés
A szabadságvesztés végrehajtásának célja az, hogy meghatározott joghátrány érvényesítése során
elősegítse
az
elítélteknek
a
szabadulása
után
a
társadalomba
történő
visszailleszkedését, s azt, hogy tartózkodjék újabb bűncselekmény elkövetésétől. Mindezek megvalósítását segíti a büntetés-végrehajtási nevelés, melynek programja is abból az alapállásból indul ki, hogy minden ember formálható és nevelhető, így az elítélt is.91 Az elítéltek nevelése, oktatása, kapcsolataik alakulása a börtön sajátos, zárt világa miatt még nehezebben megvalósítható. A bv. nevelés fejlesztő és korrigáló hatások olyan összehangolt rendszere, mely zárt intézeti viszonyok között, s jogszabályi keretek mellett, az elítélt személyiségéhez igazodó differenciáltsággal segíti elő a bv. cél elérését, s a társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedés és magatartás kialakulását.92 Mind az elítélteknek, mind a társadalomnak az érdekében áll, hogy olyan nevelési programban vegyenek részt, amelyek elősegítik a börtönön kívüli életbe való beilleszkedésüket. Mivel minden ember más személyiség, ezért fontos, hogy a börtönben alkalmazott nevelési módszerek is személyiséghez igazodóak legyenek. Úgy gondolom, hogy a börtönben végzett munka, mint a nevelés egyik legfontosabb alappillére, nagy hatással van az elítéltekre, mind a konfliktusok kezelése, feszültségek megelőzése esetén is. Ugyanakkor hasznosnak is érezhetik magukat, tartalmas időtöltést biztosít számukra, és a mindennapi életre neveli őket. Az
oktatás,
a
szakképzés
segítségével
hozzájuthatnak
egy
életképes
szakma
megszerzéséhez, mellyel a mindennapi életben boldogulhatnak. Fontosnak tartanám ugyanakkor, a kellő motiváltság elérése érdekében egy megfelelő ösztöndíjrendszer, munkabér bevezetését is. Ez hozzájárul már a börtönben eltöltött időszakban is a jövő tudatos tervezéséhez, spóroláshoz bizonyos célok elérése érdekében, esetleg a kint élő családtagok segítéséhez.
91
1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról Ranga Attiláné: A büntetés-végrehajtási nevelés sajátosságai http://www.kimisz.gov.hu/data/cms19475/Ranga_Attilane_2009_09_24.pdf (megtekintés időpontja: 2012.08.23. 92
41
A bv. intézetekben azért kerülnek a társadalom normái ellen, szabályaival szembe kerülő, „lázadó” tagjai, mivel kárt okoznak a társadalomnak, minek következtében a társadalom harmonikus működését kockáztatják, veszélybe sodorják. A bv. feladata, hogy a helytelen útra kerülőknek alkalmat adjon arra, hogy az életmódjához nélkülözhetetlen
normákat,
szabályokat
tudomásul
vegyék,
elsajátítsák,
melyek
eredményeképpen szabadulásuk után vélhetően ezek alapján fognak élni, illetve a társadalom tisztességes állampolgáraivá válni. A börtönéletnek azonban negatív hatása is van a fogvatartottra nézve, mivel a fogvatartott büntetésének letöltését követően sokkal több, számára illetve a külvilág számára is hátrányos, káros „tudást” birtokolva kerül ki a való életbe (pl. bántalmazás, kíméletlenség, embertelenség, brutalitás). A rabok társaiktól újabb stratégiát sajátítanak el a bűnözésre, illetve olyan információkat is szereznek, ami segítséget nyújt nekik ahhoz, hogy a rendvédelmi szervek hatalmukba kerítsék őket. A fogvatartott elveszíti emocionális képességét, lélektelen lesz, lehetetlenné válik a bűntudat, az együttérzés, kegyelem, könyörület kifejezésére, ezekkel való azonosulásra. Mindezek alapján pedig valószínűleg érzéki csalódás lenne azt hinni, hogy a fogvatartott, antiszociális,
agresszív,
erőszakos,
lelkileg
tisztességtudó állampolgár válna.
42
instabil
elkövetőből
normakövető,
Melléklet 1. számú melléklet: A gazdasági társaságok és tevékenységi körük leírása
Ipari jellegű gazdasági társaságok 1. DUNA-MIX Ipari Kereskedelmi Szolgáltató Kft. : Székhely: 2600 Vác, Barabás Miklós u. l., Postacím: 2601 Vác, Pf. 18, Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.dunamix.hu Főtevékenység: Teljes körű nyomdai szolgáltatások, könyvkötészet, varroda, konfekciógyártás, galvanikus horganyozás és nikkelezés, fémmegmunkálás, lakatos munkák, faipar, bútorgyártás, bérmunkák Tevékenységi kör: Bakelit- és egyenruházati gombok, labdák, műanyagipari termékek, igény szerint emblémázva reklámcélokra, hirdető táblák, kórházi fémszekrények, zárkaajtók, acél nyílászárók gyártása, továbbá épület- és bútor asztalosipari termékek, nyomdai és konfekcióipari termékek készítése, labdavarrás, galvanizálás, valamint forgácsolási és egyéb fémmegmunkálási bérmunkák végzése. 2. ÁBRÁND-TEXTIL Termelő és Kereskedelmi Kft. Székhely: 3980 Sátoraljaújhely. Kazinczy u. 35., Postacím: 3980 Sátoraljaújhely, Pf. 65., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.abrand.atw.hu, Főtevékenység: Konfekcionált textiláru gyártása(kivéve: ruházat) Tevékenységi kör: ágynemű és egyéb háztartási textíliák konfekcionálása, egyéb konfekció-ipari termékek előállítása, felső ruházat készítése saját anyagból, illetve bérmunkában. A cipő-, fémipari- és különböző bérmunkában végzett tevékenységen kívül terápiás foglalkoztatást is folytatnak. 3. Kalocsai Konfekcióipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Székhely: 6300 Kalocsa,Szent István király u. 26., Postacím: 6300 Kalocsa, Pf. 46., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.freeweb.hu/konfekci Főtevékenység: Munkaruházat gyártása Tevékenységi kör: Formaruházat, védőruhák, munkaruhák, munkaköpenyek, egészségügyi ruházat, alsóruházat készítése, finom konfekció, szőnyegszövés és népművészeti termékek előállítása. Cipőfelsőrész és egyéb bérmunkák végzése. 4. Nagyfa-Alföld Mezőgazdasági és Vegyesipari Kft. Székhely: 6724 Szeged, Cserzy Mihály u. 11., Postacím: 6724 Szeged, Pf. 87., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://invitel.hu/nagyfalkft/ Főtevékenység: Gabonaféle(kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Tevékenységi kör: Bútorok, asztalok, székek, egyéb kisbútorok, bútor alkatrészek gyártása, fémipari és egyéb bérmunkák végzése, ingatlan bérbeadás, továbbá szántóföldi és kertészeti növénytermesztés, állattenyésztés, húsfeldolgozás. 5. Ipoly Cipőgyár Termelő és Szolgáltató Kft. Székhely: 2660 Balassagyarmat, Madách u. 2., Postacím: 2660 Balassagyarmat, Madách u. 2., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.ipolycipo.hu
43
Főtevékenység: Lábbeligyártás Tevékenységi kör: Munkavédelmi cipők, bakancsok, utcai férfi félcipők, kismama lábbelik, klumpák igény szerinti gyártása. 6. BUFA Budapesti Faipari Termelő és Kereskedelmi Kft. Székhely: 1108 Budapest, Kozma u. 13., Postacím: 1108 Budapest, Kozma u. 13., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.bufa.hu Főtevékenység: Egyéb bútorgyártás Tevékenységi kör: faipari termékek gyártása, tömörfa megmunkálás, lapszabászat. Egyedi megrendelés alapján lakossági és közületi szekrénysorok, kisméretű bútorok, garnitúrák, pultok, irodabútorok készítése helyszíni összeszereléssel, valamint egyéb vegyesipari jellegű bérmunkák végzése. 7. Sopronkőhidai Ipari és Szolgáltató Kft. Székhely: 9407 Sopronkőhida, Pesti Barnabás út 25., Postacím: 9407 Sopronkőhida, Pesti Barnabás út 25., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.webpole.hu/skiparikft Főtevékenység: Konfekcionált textiláru gyártása (kivéve: ruházat) Tevékenységi kör: Ágynemű-, munkaruha-, műszaki szövetek gyártása. Formaruhák, munkaruhák, alsóruházat, ágyneműk, éttermi kiegészítők konfekcionálása. Munkaruhák emblémázása, konfekcionálás saját anyagos, illetve bérmunka konstrukcióban. Fémipari tevékenység, zárkaajtó gyártás, hegesztés, fémmegmunkálás, valamint egyéb bérmunka tevékenységek végzése. 8. DUNA PAPÍR Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Székhely: 2316 Tököl, Ráckevei út 6., Postacím: 2316 Tököl, Ráckevei út 6., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.dunapapir.hu/ Főtevékenység: Háztartási, egészségügyi papírtermék gyártása Tevékenységi kör: Háztartás higiéniai papírtermékek (egészségügyi papír, papír zsebkendő), gyártása, értékesítése. Kooperációs bérmunkában papíralapanyag gyártása. 9. NOSTRA Vegyesipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Székhely: 2629 Márianosztra, Pálosok tere 1., Postacím: 2629 Márianosztra, Pálosok tere 1., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://nostrakft.hu/ Főtevékenység: Tároló fatermék gyártása Tevékenységi kör: : Fűrészáru gyártása; egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása; háztartási egészségügyi papírtermék gyártása. Mezőgazdasági jellegű gazdasági társaságok 10. Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Székhely: 6327 Állampuszta 1., Postacím: 6327 Állampuszta 1., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.allampusztaikft.hu Főtevékenység: Gabonaféle(kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Tevékenységi kör: Szántóföldi növénytermesztés, gabonafélék, ipari- és takarmánynövények és szőlő termesztése. Állattenyésztés: sertés, vágójuh, pulyka, ló. 11. Annamajori Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Székhely: 2471 Baracska, Annamajor 1., Postacím: 2471 Baracska, Annamajor 1., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.annamajor.hu
44
Főtevékenység: Gabonaféle(kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése Tevékenységi kör: Szántóföldi növények, termesztés, gabonafélék, ipari- és takarmánynövények, zöldségfélék termesztése, valamint zöldségfeldolgozás. Állattenyésztés: szarvasmarha (tejtermelés), sertés, ló. A társaság saját sütödéjében pékárut készítenek kereskedelmi célra. 12. Pálhalmai Agrospeciál Mezőgazdasági Termelő, Értékesítő és Szolgáltató Kft. Székhely: 2407 Dunaújváros, Pálhalma l., Postacím: 2407 Dunaújváros, Pálhalma l., Elektronikus levélcím:
[email protected], Honlap: http://www.agrospec.hu Főtevékenység: Vegyes gazdálkodás Tevékenységi kör: Szántóföldi növénytermesztés (gabonafélék, ipari- és takarmánynövények), gyümölcstermesztés. Állattenyésztés: szarvasmarha (tejtermelés), sertés. Vegyesipari bérmunkák végzése.
45
Hivatkozott irodalom 1) Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris, Bp., 2000. 2) Anthony Giddens: Szociólógia Osiris Kiadó, Budapest, 1997 3) August Comte: A pozitív szellem. Bp. Helikon-Európa 1979. 4) Borbíró Andrea és Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és társadalmi bűnözés megelőzése. I. Fresh Art, Bp., 2009. 19-37-58. 5) Czenczer Orsolya: Az oktatás mint reszocializációs eszköz a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben. In: Börtönügyi Szemle 2008/3. 6) Domokos Andrea: Büntetőjogi szabályok az erdélyi törvénykönyvekből (15401848). In: Jogtudományi Közlöny, LIV. évfolyam, 2000. november 7) Durkheim Émil: Az öngyilkosság. Közg.és Jogi Kk., Bp. 1967. 8) Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Drogok és fiatalok. ISM, Bp., 2000 9) Finkey Ferenc:
A
magyar
büntetőper
jogi
tudomány háromszázados
fejlődéstörténete 1619-1914; (Sárospatak, 1948), A Jogászok a Kultúráért Alapítvány, 2000. 10) Fliegauf Gergely: Mivel foglalkozik a börtöntudomány? David Gordon Scott pönológiai alaptémái és néhány kritikai, illetve elméleti megfontolás. In: Börtönügyi Szemle 2011/4 11) Földvári József: Magyar büntetőjog. Általános rész. Osiris Kiadó, Budapest, 1997 12) Geulen
David:
Paradigmen.
K.
Die
historische
Hurrelmann
–
Entwicklung D.
Ulich
sozialisationstheoretischer (Hrsg.):
Handbuch
der
Sozialisationsforschung. Weinheim, Basel, 1980 13) Giddens Anthony: Szociológia. Osisris, Bp., 1995. 14) Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója. Borbíró Andrea és Kerezsi Klára (szerk.): A kriminálpolitika és társadalmi bűnözés megelőzése. I. Fresh Art, Bp., 2009. 19-36. 15) Gönczöl Katalin: Bűnös szegények, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest,1991. III. fejezet. 16) Hajdú Miklós: A börtönpasztoráció lehetőségei a büntetés-végrehajtásban. In: Börtönügyi Szemle 2006/01.
46
17) Horváth Márta – Körmendy András: A fogvatartottak vallásgyakorlása – jogi szabályozás és jogalkalmazás hazánkban és külföldön In: Börtönügyi Szemle 2009/03. 18) Kassai Attila: A szakképzés speciális pedagógiai kérdései börtönkörülmények között., In: Börtönügyi Szemle 2008/3. 19) Kerezsi Klára – Dér Mária: Mennyibe kerül a büntető igazságszolgáltatás, avagy az alternatív szankciók költsége. Kriminológiai Tanulmányok, XXXV. Budapest, OKKRI, 1998. 20) Kolozsi Béla: Deviancia. Gondolat, Bp., 1992. 21) Kőszegi Szilvia: A fogvatartottak oktatása és képzése In: Börtönügyi Szemle 2010/3 22) Lőrincz József: Börtönügyünk a rendszerváltozás időszakában. In: Börtönügyi Szemle 2011/2. 23) Lőrincz József – Nagy, Ferenc: Börtönügy Magyarországon. BVOP, Budapest, 1997, 24) Lyons, Lewis: A büntetés története. Magyar Könyvklub Kiadó, Budapest, 2005 25) Maurer Péter: Az oktatás helyzete a büntetés-végrehajtási intézetekben – a katedra két oldalán állók szemszögéből. In: Börtönügyi Szemle 2011/ 26) Merton R.K.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat, Bp., 1980. 27) Mezey Barna: Büntetés-végrehajtás a feudalizmusban. ELTE, Budapest, 1999 28) Mezey Barna: Középkori tömlöctől a modern büntetés-végrehajtási intézetekig. ELTE, Budapest, 2000 29) Münnich Iván – Maksony Ferenc: Devianciák Magyarországon. Közélet, Bp., 1994. 30) Roszík Gábor: Lelki szolgálat. A Magyar Testvéri Börtöntársaság céljai. In: Börtönügyi Szemle, 1995/2. 31) Somlai Péter: Szocializáció. Corvina, Budapest, l997. 32) Scott, David G.: Penology. London, Sage Publications, 2008. 33) Tájékoztató a bűnözésről, 1990. év. Budapest, BM Adatfeldolgozó Szolgálat és Ügyészségi Információs Központ, 1991. 34) Tóth László: A gazdasági társaságok jelene, a gazdasági működés jövőbeni tervei. In: Börtönügyi Szemle 2009/2. 35) Vókó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2006.
47
36) Zsidai Zoltán: Hagyjuk sorsára? Magatartászavar fiatalkorban. Nemzeti Tkk, Bp., 1997. 37) Giordmaina, J. – Raundrup, K. – Ruzsonyi, P.: Initial and in-service teacher training. 38) 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról
Az
ismertté
vált
bűncselekmények
Magyarországon, Központi Statisztikai Hivatal, Miskolc, 2008
48
és
elkövetőik
Felhasznált irodalom 1) Aleku Mónika – Csordás Sándor – Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának
és
programlehetőségeinek
jelenlegi
helyzete.
In:
Börtönügyi Szemle, 2006./1 2) Börtönszabályok 3) Budai István: Az elítéltek költségvetési foglalkoztatása In: Börtönügyi Szemle 2009/2. 4) Joubert Kálmán – Vavró István – Bodzsár Éva: A fiatalkorú elítéltek biodemográfiai vizsgálata http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1999/1999_04/1999_04_225.pdf 5) Kapa-Czenczer Orsolya (2008): Fiatalkorúak reszocializációs nevelése a szabadságvesztés büntetés alatt. Doktori (PhD) értekezés. Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kar, Doktori Iskola. Kézirat. 6) Lőrincz József – Kabódi Csaba (1996): A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának hatásrendszere. In: Kriminológiai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. ( Szerk. Gönczöl, Korinek, Lévai.) Budapest, Corvina. 7) Pacsek József: Zsúfoltság és magány A fogvatartottak elhelyezésének időszerűkérdései In: Börtönügyi Szemle 2011/4. 8) Pallo József- Törőcsik Balázs: A magyar büntetés-végrehajtás szabályozási környezete az európai elvárások tükrében (1. rész) In: Börtönügyi Szemle 2011/2. 9) Pintér Tibor: A bűnözői magatartás kialakulásának lehetséges szocializációs, mentális okai In: Börtönügyi Szemle, 2008./3 10) Ritter Ildikó: Vitairat a szegénység és a bűnözés kapcsolatáról In: Börtönügyi Szemle 2010/3. 11) Ruzsonyi Péter: Reflexiók „Az oktatás helyzete a bv. intézetekben...” című cikkhez In: Börtönügyi Szemle 2011/2. 12) Tóth Mariann: Egyes alkotmányos jogok érvényesülése az elítéltek reintegrációja szempontjából In: Börtönügyi Szemle 2010/4. 13) http://hvg.hu/itthon/20111116_rabok_dolgozzanak Teljes foglalkoztatás a rabok közt: az önfenntartó börtön illúzió 2011. november 16., szerda, 13:35
49
14) http://hvg.hu/karrier/20111019_repassy_borton A rabok szerződéses alapon is dolgozhatnának 2011. október 19., szerda, 15) http://blog.cvonline.hu/2012/erdekessegek/bortonmunka-szabadsag-esmunkadij-jar/2325 Börtönmunka – kényszermunka? by ADMIN on 2012. Július 3. Kedd
50
Internetes irodalomjegyzék: a) Büntetés-végrehajtási szervezet Évkönyv 2011 b) http://epa.oszk.hu/02100/02162/00011/pdf/BVSZ_evkonyv_2011.pdf megtekintés időpontja: 2012.11.05 c) Dr. Estók József: A börtönpasztoráció és a börtönlelkészi szolgálat helyzete. www.bortonugyiegyesulet.hu/dokumentumok/estokcikk.rtf
(megtekintés
időpontja:2013.02.02.) d) Dr. Hodosy Annamária: A szabadságvesztésről és annak alternatíváiról http://www.jogiforum.hu/publikaciok/431 (megtekintés időpontja: 2012.08.23) e) Dr. Kabódi Csaba - Dr. Mezey Barna - Dr. Lőrincz József: A büntetéstan elméleti és történeti alapjai Budapest, 2003 http://www.jegyzetportal.hu/download/buntetes_vegrehajtas/bvhanyag1.doc (megtekintés időpontja: 2012.11.18) f) Dr. Teleki Béla PhD: Szocializáció, Erkölcsi, társadalmi és családi élet alapjai, Sopron 2010. 3.o. http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/bpfk/Segedletek/2010-20112/szocializacio_.pdf (megtekintés időpontja: 2012.11.05) g) Gönczöl
Katalin:
Devianciák,
bűnözés
és
a
megelőzési
stratégia
(megtekintés
http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/gonczol_devianciak.pdf időpontja: 2012.10.31.) h) Gyimóthy
Éva:
Börtönmunka:
szabadság
és
munkadíj
jár
http://www.hrportal.hu/hr/bortonmunka-szabadsag-es-munkadij-jar20120702.html (megtekintés időpontja: 2012.08.24.) i) Ranga
Attiláné:
A
büntetés-végrehajtási
nevelés
sajátosságai
http://www.kimisz.gov.hu/data/cms19475/Ranga_Attilane_2009_09_24.pdf (megtekintés időpontja: 2012.08.23. j) Rendészeti Szakvizsga Büntetés - végrehajtás igazgatás 2012 http://www.bvop.hu/download/buntetes-vegrehajtasi_igazgatas.doc/buntetesvegrehajtasi_igazgatas.doc (2012.08.23) k) http://www.bvop.hu/?mid=4&lang=hu l) http://www.ksh.hu/igazsagszolgaltatas
51
m) http://www.ksh.hu/apps/shop.kiadvany?p_kiadvany_id=531
(megtekintés
időpontja: 2012.11.05.) n) http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/bortonmustra_avatounnepseg (megtekintés időpontja 2013. 03. 08.) o) http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/sport_a_szegedi_csillag_bortonben/213 5863/ (megtekintés időpontja 2013. 03. 08.) p) http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/pogany_judit_a_csillagban_megvalto_sz envedes/2065072/ (megtekintés időpontja 2013. 03. 08.) q) http://www.mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/helybeliek-es-az-eliteltekugyanabba-a-templomba-jarnak/2011-10-18/8636 (Megtekintés 2013. 03. 08.)
52
Függelék 1. A regisztrált bűncselekmények számának alakulása kiemelt főcsoportok szerint Területi egység
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Bűncselekmények száma összesen Közép-Magyarország
149 833
146 056
144 202
140 909
147 955
150 964
Közép- Dunántúl
47 153
41 061
38 985
38 562
46 904
51 234
Nyugat-Dunántúl
34 042
36 813
30 318
29 866
35 056
37 658
Dél-Dunántúl
41 178
38 946
35 062
34 688
47 025
43 517
Borsod-Abaúj-Zemplén
31 093
28 940
27 923
24 428
26 778
23 765
Heves
10 532
13 106
11 088
10 416
10 797
12 235
Nógrád
7 166
9 522
6 944
6 138
7 011
8 298
Észak-Magyarország
48 791
51 568
45 955
40 982
44 586
44 298
Észak-Alföld
55 957
58 881
69 779
67 411
73 566
73 775
Dél-Alföld
48 574
53 279
43 821
41 011
51 759
49 694
425 528
426 604
408 122
393 429
446 851
451 140
Ország összesena
Ebből: Személy elleni bűncselekmény Közép-Magyarország
2 976
3 740
4 855
5 424
6 277
5 908
Közép- Dunántúl
2 032
1 654
2 420
2 893
3 116
3 935
Nyugat-Dunántúl
1 340
1 369
1 725
2 036
2 349
2 290
Dél-Dunántúl
2 510
1 404
2 062
2 545
3 536
2 985
Borsod-Abaúj-Zemplén
1 427
2 427
1 726
2 037
2 139
2 031
Heves
511
571
579
620
810
805
Nógrád
632
373
430
604
646
569
Észak-Magyarország
2 570
3 371
2 735
3 261
3 595
3 405
Észak-Alföld
3 218
3 687
4 848
5 243
6 140
5 667
Dél-Alföld
1 609
1 801
2 231
2 499
2 870
3 000
16 255
17 026
20 876
23 901
27 883
27 190
Ország összesena
Közrend elleni bűncselekmény Közép-Magyarország
27 186
24 766
24 607
21 792
26 951
31 643
Közép- Dunántúl
11 422
7 418
8 222
9 405
10 843
14 347
Nyugat-Dunántúl
7 421
7 338
6 237
5 821
7 162
11 314
Dél-Dunántúl
7 067
6 175
5 929
5 706
12 710
12 100
Borsod-Abaúj-Zemplén
5 435
4 615
5 409
4 754
8 027
4 991
Heves
1 353
1 775
1 598
1 487
1 766
3 653
Nógrád
1 606
1 214
1 299
1 286
1 134
2 124
Észak-Magyarország
8 394
7 604
8 306
7 527
10 927
10 768
Észak-Alföld
9 708
9 796
10 707
9 914
13 359
14 857
12 075
13 218
8 488
8 755
11 621
12 606
Dél-Alföld
53
Ország összesena
83 273
76 315
72 496
68 920
93 573
107 635
Vagyon elleni bűncselekmény Közép-Magyarország
95 085
101 056
100 631
100 128
101 040
99 483
Közép- Dunántúl
24 744
25 914
22 925
20 488
26 692
26 867
Nyugat-Dunántúl
20 096
23 106
17 882
17 876
20 645
18 922
Dél-Dunántúl
27 164
25 793
22 758
21 659
24 729
22 840
Borsod-Abaúj-Zemplén
19 509
18 591
17 535
14 558
13 535
14 134
Heves
7 550
9 127
7 639
7 060
7 052
6 469
Nógrád
4 248
4 252
4 066
3 313
4 351
4 669
Észak-Magyarország
31 307
31 970
29 240
24 931
24 938
25 272
Észak-Alföld
33 926
37 091
46 440
44 953
45 866
36 051
Dél-Alföld
27 675
31 124
25 733
23 169
29 572
26 635
259 997
276 054
265 609
253 204
273 482
256 070
Ország összesena
54
2. A regisztrált bűnelkövetők számának alakulása Területi egység
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Bűnelkövető összesen Közép-Magyarország
31 652
28 276
27 602
27 677
29 287
25 303
Közép- Dunántúl
12 461
10 705
11 448
10 514
11 194
10 680
Nyugat-Dunántúl
10 002
9 540
9 480
9 289
10 474
10 021
Dél-Dunántúl
11 311
10 785
10 574
10 911
13 213
11 793
Borsod-Abaúj-Zemplén
10 724
10 614
11 011
10 392
11 221
10 024
Heves
3 637
3 721
3 747
3 684
4 098
3 803
Nógrád
2 819
2 659
3 013
2 957
3 026
3 147
17 180
16 994
17 771
17 033
18 345
16 974
119 448
112 573
113 570
108 797
119 666
109 280
Észak-Magyarország Ország összesen
Ebből: fiatalkorú Közép-Magyarország
2 275
1 960
2 100
1 901
2 215
2 064
Közép- Dunántúl
1 162
998
1 130
928
1 099
1 101
Nyugat-Dunántúl
899
895
862
929
1 038
945
1 328
1 535
1 409
1 122
1 230
1 086
Heves
365
368
462
447
440
394
Nógrád
300
305
359
309
284
397
1 993
2 208
2 230
1 878
1 954
1 877
Hajdú-Bihar
876
757
890
697
784
777
Jász-Nagykun-Szolnok
573
612
536
504
544
634
Szabolcs-Szatmár-Bereg
919
947
1 049
801
863
985
2 368
2 316
2 475
2 002
2 191
2 396
Bács-Kiskun
538
683
653
479
530
504
Békés
414
343
361
319
347
365
Csongrád
445
394
515
409
459
451
11 197
10 845
11 369
9 922
11 179
10 969
Borsod-Abaúj-Zemplén
Észak-Magyarország
Észak-Alföld
Ország összesen
55
3. Jogerősen elítéltek számának alakulása Területi egység
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Felnőtt Közép-Magyarország
24 944
22 155
21 878
23 124
24 538
21 620
Közép- Dunántúl
8 884
8 213
7 642
7 495
6 910
6 850
Nyugat-Dunántúl
7 992
7 248
6 875
6 721
6 628
6 776
Dél-Dunántúl
8 321
7 150
7 089
7 099
7 864
7 622
Borsod-Abaúj-Zemplén
8 152
7 431
6 880
7 499
7 824
7 795
Heves
3 015
2 441
2 148
2 165
2 231
2 377
Nógrád
1 863
1 982
1 716
1 905
1 796
1 868
Észak-Magyarország
13 030
11 854
10 744
11 569
11 851
12 040
Észak-Alföld
16 126
14 528
13 932
14 425
14 827
13 814
Dél-Alföld
11 027
10 157
10 063
10 185
10 171
10 548
Ország összesen
90 324
81 305
78 223
80 618
82 789
79 270
Fiatalkorú Közép-Magyarország
1 468
1 065
1 226
1 328
1 443
1 058
Közép- Dunántúl
740
651
736
553
590
598
Nyugat-Dunántúl
471
488
430
431
498
494
Dél-Dunántúl
500
443
427
446
550
541
Borsod-Abaúj-Zemplén
1 130
1 116
963
987
912
809
Heves
268
215
167
249
257
234
Nógrád
198
202
210
199
191
205
Észak-Magyarország
1 596
1 533
1 340
1 435
1 360
1 248
Észak-Alföld
1 556
1 247
1 266
1 285
1 316
1 196
789
770
809
805
797
705
7 120
6 197
6 234
6 283
6 554
5 840
Dél-Alföld Ország összesen
Összesen Közép-Magyarország
26 412
23 220
23 104
24 452
25 981
22 678
Közép- Dunántúl
9 624
8 864
8 378
8 048
7 500
7 448
Nyugat-Dunántúl
8 463
7 736
7 305
7 152
7 126
7 270
Dél-Dunántúl
8 821
7 593
7 516
7 545
8 414
8 163
Borsod-Abaúj-Zemplén
9 282
8 547
7 843
8 486
8 736
8 604
Heves
3 283
2 656
2 315
2 414
2 488
2 611
Nógrád
2 061
2 184
1 926
2 104
1 987
2 073
Észak-Magyarország
14 626
13 387
12 084
13 004
13 211
13 288
Észak-Alföld
17 682
15 775
15 198
15 710
16 143
15 010
Dél-Alföld
11 816
10 927
10 872
10 990
10 968
11 253
Ország összesen
97 444
87 502
84 457
86 901
89 343
85 110
56
