Az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk Névadója előtt tisztelgett a Csenki Imre Művészeti Iskola

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIII. évfolyam 18. szám • 2012. december 5. • Ingyenes

„Az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk” Névadója előtt tisztelgett a Csenki Imre Művészeti Iskola

A Csenki család nevét Püspökladányban nagy megbecsülés övezi. Olyan nagyságok viselték és viselik ezt a nevet ma is, akik nem kevesebbet, mint művészetük, példás emberi tulajdonságaik, műveltségük alapján követendő példát állítottak számunkra. Id. Csenki Imre és fiai, Csenki Imre, Csenki Sándor – bár nincsenek már közöttünk – mégis jelen vannak a mindennapjainkban, hiszen iskola, kórus, sőt kitüntetés őrzi nevüket, alakjukat, ezzel is mutatva, hogy Püspökladány megbecsüli szellemi nagyságukat. Ennek adta tanúbizonyságát a Csenki Imre Művészeti Iskola, amikor névadói emléke előtt tisztelegve jubileumi rendezvényt

szervezett Csenki Imre születésének 100. és id. Csenki Imre halálának 50. évfordulója kapcsán. A rendezvénynek a Művelődési Ház adott otthont, ahol november 25-én délután elsőként egy kiállítással idézték meg a szervezők a két szellemi kiválóságot, majd emlékműsor következett a színházteremben. A köszöntők sorában, a város nevében Dombi Imréné polgármester méltatta a Csenki családot, kiemelve, nagyon szerencsés az a település, mely ilyen személyiségeket ad a nemzetnek, s amely elmondhatja magáról, hogy szellemi kiválóságok éltek és neveltek generációkat a földjén. (Folyatás a lapban)

Tisztelt Püspökladányiak!

„úgy hitte, azt tehet, amit akar”, és életét vesztette, mert a „sors így rendelkezett…” Szeretnénk, ha Püspökladány minden polgára tudná, NEM HAGYJUK a jellemtelen szocialista városi szervezetnek, hogy besározza elhunyt polgármesterünk emlékét néhány szavazat reményében, gonosz, alattomos módon, hiszen névvel nem vállalták egyik botrányos írásukat sem. Abban a reményben teszünk most eleget ennek a szomorú, ugyanakkor felháborító kötelességnek, -hogy a közvélemény előtt utasítjuk vissza a jellemtelen vádakat és stílust-, hogy Önök, Tisztelt Püspökladányiak majd ítélkeznek, és józanul látják: ilyen tettre csak erkölcstelen, tisztességtelen, szívtelen és romlott ember, vagy emberek, egy magát már ezerszer lejáratott szervezet, az MSZP Városi Szervezete képes csak. A kommunista világfelfogásban nevelkedett és élt Ladányi MSZP tagoknak talán nem mond semmit a hit, és a következő bibliai idézet, de attól még igaz és elgondolkoztató!

1,5 évvel a városunkat ért tragédia után, ismét szomorú kötelességnek kell, hogy eleget tegyünk, mint az önkormányzat többségi képviselő csoportja. Az MSZP Városi Szervezete egy olyan kiadványt juttatott el Püspökladány polgáraihoz, melyben nagyra becsült és köztiszteletben álló elhunyt polgármesterünk emlékét gyalázzák. Iránta érzett szeretetünk és erkölcsi kötelességünk, hogy a „Püspökladányi Tények” címet viselő kiadványban leírtakat teljes egészében visszautasítsuk, s elhatárolódjuk attól a párttól, mely ilyen gyalázatos, kegyeletsértő viselkedéssel akarja magára felhívni a figyelmet. A kiadvány négy oldalon kritizálja becstelen módon azt az embert, aki képviselőként, polgármesterként, a városért, a térségért végzett munkája során vesztette életét. Gyalázza azt az embert, akinek emlékét a Ladányi polgárok szentül őrzik. Gyalázza azt az embert, aki az Önök akaratából lett városvezető, és 12 sikertelen év után, -mely a szocialistákhoz köthető Püspökladányban- elindította ezt a várost a fejlődés útján. Mi, az önkormányzat többségi képviselő csoportja elhatárolódunk a „Püspökladányi Tények” kiadványban leírtaktól, mely szerint „bosszút szomjazva forgatta fel Püspökladányt”,

„Az igazak világossága örökkön ég, a bűnösök lámpása kialszik.”

Dombi Imréné polgármester Dr. Felszeghy Szabolcs, Tóth László, Márkus Gábor, Kiss Zsigmond, Kovács Krisztina, Szabó Attiláné, Petőné Papp Margit önkormányzati képviselők

2

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

Számot vetettek a gazdák:

közepes az év végi mezőgazdasági mérleg Lezárult a 2012-es év a mezőgazdaságban, a betakarítással végeztek, a hozamok összesítése most folyik, miközben lassan befejeződik az őszi kalászosok vetése is. Az idei év végi mérleget tekintve a gazdák közepes évet tudhatnak magukénak. A növénytermesztőknek pár éve a belvíz okozta nehézségekkel, míg idén a szárazság által kialakult problémákkal kellett megküzdeniük. Az aszály következtében a legnagyobb kár azokat a gazdákat érte, akiknek vetésszerkezete a tavasziak, tehát a kukorica és napraforgó irányába toldódott – tudtuk meg Matkó József falugazdásztól. Szabó Imre ladányi gazda 210 hektáron gazdálkodik, az idei évben őszi búzát, napraforgót és kukoricát termesztett, és mint mondta, a termés mennyiségének és jó árának köszönhetően nincs oka panaszra. Számára a korai vetésnek köszönhetően szerencsére nem okozott gondot a szárazság. – Őszi búzából 57 mázsás átlagot sikerült betakarítanom, napraforgóból 37 mázsát, a kukorica 81 mázsa lett átlagban. Az ár jó volt, én aratásra adtam el a búza nagy részét, akkor 5000-5400 forintért. Sajnos lehet, egy kicsit elkapkodtam, mert egy hét múlva 6000, illetve 6500 volt az ár. A kukoricát aratáskor 6500-6600 forintos nettó áron értékesítettem – mondta lapunknak Szabó Imre gazda, aki szerint a sikeres növénytermesztéshez – a szerencsét leszámítva – nagyon fontosak az időben elvégzett megfelelő talajmunkálatok, emellett az új technológiák bevezetése, mint amilyen a huminsavas műtrágyázás, melyet ő már ebben az évben is alkalmazott, a kedvezőbb talajadottságok érdekében. A másik, általunk megkérdezett gazdálkodó, Bihari Imre különböző területeken lévő földjein a szélsőséges időjárás következtében eltérő mennyiségű és minőségű termés keletkezett. Volt, ahol a kukoricatermés 80%-a leégett, máshol viszont jó termésátlagot hozott. – Vannak olyan kultúrák, illetve határrészek, ahol a tényleges kár kevés volt, de ez szerencse kérdése is. A kukoricából a Tilalmason 70-80 mázsányi termett, de a többi határrészen gyenge volt a kukorica. Volt olyan tábla, ahol 7-8 mázsa lett csak. Az eső is több helyen járt, aki például nagyon korán elvetette a kukoricát, azok egy picit jobban jártak, aki időben vetette, azok megsültek. Volt olyan nekem is, hogy később vetettem a rizskalickákba, mivel az optimális időpontban nem láttam jónak. Ott szerencsém volt, mivel egy picit többet adott, az jobban kibírta az aszályt – mondta lapunknak Bihari Imre gazda. Az említett súlyos légköri aszály veszteséget jelentett a gazdák számára, ám egy pozitívuma mégis akadt a jelenségnek, ennek következtében nem kellett külön összeget fordítani a növények szárítására, mely jelentős pénzösszeget emészt föl. Azon gazdálkodók, akik üzemi szinten 30% feletti hozamértékkiesést szenvedtek el, lehetőségük van kártérítés benyújtására, melynek utolsó határideje november 30-a. A kormány országosan 8 milliárd forintot szán az aszály okozta károk kompenzálására. A 2007-ben létrehozott nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer feltételül szabta ki a kárenyhítési hozzájárulás szeptember 15-ig történő befizetését. Az előzetesen benyújtott kárigény módosítására is van lehetőség, hiszen a kevés termést utólag kompenzálhatja az eladási ára, mely által javulhat a gazdák év végi mérlege. Arról még nincs információ, hogy pontosan mikor kártalanítják az érintett gazdálkodókat, de valószínűsíthetően még ebben az évben, vagy jövő év januárjában. A betakarítással a gazdák nagy része már végzett, ahogy az őszi

szántási, vetési munkálatokkal is. – Elvonultak az elmúlt évek nagy belvizei, tehát tavaly év őszétől már tudtak őszi búzát, őszi kalászosokat is vetni a termelők. Így a vetésszerkezetük visszaáll átlagos, normális viszonyok közé. Az őszi kalászosokat sikerült időben elvetni, az elmúlt hetek csapadékai hatására még a később vetettek jobban is jártak, tehát gyakorlatilag már kisoroltak a táblák. Viszonylag, az időhöz képest, jó kondíciót mutatnak. A szántások minősége is jónak mondható”– mondta Matkó József falugazdász. A mezőgazdasághoz elengedhetetlen a megfelelő szakértelem, a korszerű gépek és technológiák alkalmazása, ám az időjárás, mint rizikófaktor felülírhat minden előzetesen befektetett munkát. Ahogy 2-3 éve a belvíz, idén a szárazság okozott kárt. A szakértők szerint utóbbi jelenti a nagyobb veszteséget. A gazdálkodók az őszi munkálatok elvégeztével már csak bízni tudnak benne, hogy a következő év szerencsésebb és sikeresebb lesz számukra. Lovassy Bernadett

A gimnázium angoltanára lett a tankerület igazgatója November 15-én hivatalosan is bemutatkoztak Debrecenben a hajdú-bihari tankerület igazgatói a debreceni városházán. – Nem azért veszi át az állam az intézmények fenntartását, hogy a rendszer olcsóbb legyen, hanem azért, hogy hatékonyabban működjön. A hatékonyság azt is jelenti, hogy ne pazaroljuk az erőforrásokat, de ezután sem fogunk kevesebbet költeni az oktatásra, mint a korábbi struktúrában. A magyar közoktatás olyan átalakulás előtt áll, amely példa nélküli az elmúlt húsz évben: az állam magához vonja az önkormányzati iskolák fenntartását – mondta el a debreceni sajtótájékoztatón Kósa Lajos. Aki azt is hangsúlyozta: eddig többnyire az önkormányzatok anyagi lehetősége határozta meg az intézmények színvonalát, és inkább a születési hely, mint a tehetség határozta meg, miként tud egy-egy gyerek bekapcsolódni a rendszerbe, hogyan alakul az életpályája. A 3000-3500 közötti lakosú településeken a működtetés is az államhoz kerül, a nagyobb településeken az infrastruktúra működtetése az önkormányzatoknál marad. Marekné Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke kiemelte: az új, hálózatos struktúrában a 198 tankerületi igazgatóság karöltve működik majd az önkormányzatokkal, hogy a központi, egységes elvi irányítás mellett meg lehessen őrizni a tankerületek sokszínűségét is. A sajtótájékoztatón ezután bemutatták a tíz hajdú-bihari tankerület igazgatóját. A püspökladányi központú tankerület vezetőjévé Bartháné Balogh Annát, a Karacs Ferenc Gimnázium angoltanárát nevezték ki, akit lapunk következő számában tervezünk bemutatni.

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

3

A saját termés az igazi!

Folytatódik a konyhakert program 2013-ban is Ahogy arról az elmúlt hónapokban már több alkalommal is beszámoltunk, Karcag város kezdeményezésére indult „Magyarország legszebb konyhakertje” elnevezésű pályázat sikerrel zárult. A szervezők ezért – immáron a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával – egy konferencia keretében a 2013-as évre is meghirdették a versenyt. A konferenciasorozat második állomása Püspökladányban volt, november 22-én a Turisztikai, Információs és Rendezvényközpontban, ahol többek közt beszédet mondott Dombi Imréné polgármester as�szony is, aki szerint némi befektetett energiával javíthatunk magunk és családunk életkörülményein is. Majd hozzátette, Püspökladány önkormányzata már lépéseket is tett a kezdeményezés határon túli kiterjesztésére is.

törvény kapcsán hívta fel a figyelmet a kiskertgazdaságok és őstermelők érintettségére: nekik is lehetőségük nyílik kamarataggá válni és annak előnyeit élvezni. A Püspökladányban tartott konferencia során a szervezők és a szakemberek több szempontból is rávilágítottak a „Magyarország legszebb konyhakertje 2013” elnevezésű pályázat fontosságára. A jövőben az önkormányzatok a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával országos szintre emelnék a térségi kezdeményezést. A régi, tradicionális konyhakertek eszméit felelevenítő pályázat a 2013-as évben több lehetőséggel, szélesebb körben várja a jelentkezőket. LB

Még mindig viseli a nyáron kiderült pénzügyi krízis következményeit a Többcélú Nevelési, Oktatási Intézmény A Vidékfejlesztési Minisztérium látván a sikeres pályázatot, támogatásáról biztosította a szervezőket a kezdeményezés folytatásában. Céljuk, hogy a térségi pályázatot országos szintűvé terjes�szék ki. Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára és egyben az esemény fővédnöke elmondta, tekintettel a jelenlegi gazdasági, egészségügyi helyzetre, kiváltképp fontos és hasznos lehet ez a kezdeményezés, mely régi, bevált tradíciókra épül, melyek mind hasznára válhatnak a társadalomnak. – A friss élelmiszer és gyümölcs egyre inkább tudatosul a fogyasztóban, nemcsak a városi, hanem a vidéki fogyasztókban is, hogy nem feltétlen az áruházakban kell a több száz kilométerről odaszállított terméket megvenni, hanem érdemes azt a saját magunk háza táján megtermelni, mégiscsak nyugodtabb szívvel teszi oda az ember a család elé, mintha nem tudja pontosan, hogy az honnan érkezett – mondta Feldman Zsolt helyettes államtitkár. „Karcagon volt az első olyan rendezvény, amikor alpolgármester asszony, és polgármester úr beszámolt arról hogyan is zárult ez a rendezvény 2012-ben. Akkor, Püspökladány városa azt a feladatot kapta, mivel mi már itt eredményeket értünk el, tudtuk értékelni a 2012-es évet, hogy próbáljuk meg nemzetközivé tenni ezt a versenyt. Én szeretném bejelenteni Önöknek, hogy az elmúlt hétvégén felvettük a kapcsolatot a lengyel testvérvárosunkkal és a napokban kaptuk meg a visszajelzést, hogy ők is jelentkezni fognak erre nagyon szép kezdeményezésre.”A püspökladányi konferencia alkalmával is több szakmai előadást hallgathattak meg a megjelentek. Az egyik előadást dr. Roszík Péter egyetemi docens tartotta Biokert a ház körül címmel, mely a biotermékek otthoni előállításának fontosságát hivatott propagálni. Roszík Péter, aki egyben a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vezetője is, riporterünknek elmondta, nagyon jónak tartja a konyhakertek visszaállítását célzó kezdeményezést, és reméli, hogy a jövőben egyre többen már a termékek előállítása során is biomódszereket alkalmaznak. A másik szakmai előadást Szabó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Agrárkamara megbízott elnöke tartotta, aki a 2012. augusztus elsejétől életbe lépett új agrárkamarai

Újabb 35 millió forint segítséget kaptak az önkormányzattól Újabb 35 millió forintot kellett hogy odaadjon az önkormányzat a Többcélú Nevelési, Oktatási Intézménynek, hogy az általános iskolák fenntartását biztosítani tudja. A pótfinanszírozásról a napokban rendkívüli ülésen döntöttek a képviselők, mivel az intézmény a nyár során kirobbant finanszírozási válságból még mindig nem lábalt ki. Mint arról több alkalommal beszámoltunk, a nyár során derült fény arra, hogy fizetésképtelenné vált az általános iskolákat összefogó többcélú intézmény. A szolgáltató ki akarta kapcsolni a gázt az intézmény 2011. évi kifizetetlen számlái miatt. Akkor a főigazgató lemondott, s az önkormányzat 30 millió forint rendkívüli segítséggel karolta fel az intézményt, de már lehetett tudni, ez az összeg nem lesz elég a hiány kezelésére, mivel a 70 millió forintot meghaladta a többlet-kötelezettségvállalás, vagyis azoknak a számláknak a mennyisége, melyekre nem volt, nincs fedezete az iskolának. A nyár során átadott 30 millió forint mellett most érkezett el az idő, amikor újra segítségre szorul az intézmény, hiszen a helyzet azóta nem sokat változott, az iskola még mindig küzd a hiánnyal. A hiány oka, ahogy azt már leírtuk – a közelmúltban készített szakértői vélemény szerint –, a nem megfelelő költségvetési tervezésen és keretszám be nem tartáson túl, hogy az intézmény nem hozta meg azokat az intézkedéseket, melyek révén csökkenteni lehetett volna a működés költségeit. A csökkenő gyermeklétszámmal arányosan az önkormányzat nem csökkentette az önkormányzati támogatást, ennek ellenére sem tudta megtartani a működőképességét az intézmény. Dombi Imréné polgármester lapunknak elmondta: az újabb 35 millió forint átadását soron kívüli testületi ülés keretében tárgyalta a képviselő-testület, és egyértelműen látszott, hogy a 2012-es számlákra már nincsen fedezet, összesen 35 millió forintra tehető, ami ahhoz szükséges, hogy az év végéig a gazdálkodás zökkenőmentesen folyjon az iskolákban. A 65 millió forint komoly összeg a város költségvetésében, ennek ellenére az önkormányzat gazdálkodása nem rendült meg a rendkívüli kiadás miatt, ami Püspökladány stabil pénzügyi helyzetét mutatja.

4

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

Rendőrségi Hírek Graffitikészítő fiatalokat azonosítottak a püspökladányi nyomozók októberben. A fiatalemberek az idén jelentős kárt okoztak a vasútnak, intézményeknek, magánszemélyeknek azzal, hogy több vonatszerelvényt és épületet rongáltak meg festékszóróik segítségével. Az elkövetőket a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki. A rendőrség rendelkezésére álló adatok szerint a tettesek több mint 60 településen tevékenykedhettek. Munkáikat meg is örökítették. 30 nap elzárást kapott egy püspökladányi személy engedély nélküli vezetés miatt. A gépkocsit vezető férfit október 17-én délelőtt 11 óra után igazoltatták a rendőrök, mely során megállapították, hogy nincs érvényes vezetői engedélye, és a gépkocsi forgalmi engedélyét sem tudta a rendőrök kérésére bemutatni. Az intézkedés során kiderült az is, hogy a férfi korábban több alkalommal követett el hasonló szabálysértést. A sofőrt a Püspökladányi Rendőrkapitányságra állították elő a járőrök, majd a szükséges intézkedések után a Püspökladányi Városi Bíróságra szállították, ahol a gyorsított eljárás keretében még aznap megkapta megérdemelt büntetését. Lopás miatt indult nyomozás a Püspökladányi Rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen, aki október 25. és október 29. között egy püspökladányi lakatlan lakóház udvaráról egy létrát, a melléképületből pedig két fűrészt és téglákat lopott el. A tettes a melléképület ajtajáról levágta a lakatot, így jutott a zsákmányához. A Bűnügyi Osztály nyomozói alapos, kitartó adatgyűjtés után felderítették az elkövetőt, akit aztán gyanúsítottként hallgattak ki. Az eltűnt létra is előkerült. Az ügyben a részletek tisztázása miatt a nyomozás tovább folytatódik. 6 hónap felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kapott az a férfi, aki egy püspökladányi szórakozóhelyen bántalmazott egy számára ismeretlen fiatalembert. Október közepén a tettes ittas állapotban szórakozás során ököllel ütötte meg a sértettet, aki ennek következtében orrcsonttörést szenvedett.

Gyalogszerrel a rend őrei

Gyalogosan közlekedő járőrök figyelik a közrendet és közbiztonságot Püspökladány utcáin szeptember 1-jétől. A közrendvédelmi osztály egyenruhásai a járőrszolgálati idejük 50%-ában ezentúl gyalogosan teljesítenek szolgálatot. Az új szolgálatot Dr. Tóth Ferenc rendőrkapitány vezette be, hogy a lakosság és a rendőrség közelebb kerüljön egymáshoz.

A gyalogos járőröknek kötött útirányuk van városunkban, ahol minden nap megjelennek. Az útvonaltól az eseményekre való tekintettel bármikor eltérhetnek, attól függően, hogy a bűnügyi operatív helyzet mit indokol. – Püspökladányban a hét minden napján történik gyalogos rendőrjárőri szolgálat, vagy önállóan, vagy pedig a gépkocsizó járőrök által gépkocsiból kiszállva, bejárva a környező területeket – tudtuk meg Majoros Lajostól, a Közrendvédelmi Osztály vezetőjétől.

Eredményes évet zárhat a Püspökladányi Rendőrkapitányság a gyorsított eljárások tekintetében. Az idei év első tíz hónapjában 25 %-kal nőtt a bíróság elé állítások száma a tavalyi év hasonló időszakához képest. A gyorsított eljárás sajátossága, hogy a bűnelkövető rövid időn belül kapja meg cselekményéért a büntetést, így annak visszatartó ereje is nagyobb. Az ittas járművezetőkre a Püspökladányi Rendőrkapitányság munkatársai különös figyelmet fordítanak. Az egyes rendőri intézkedések során minden esetben történik ittasság-ellenőrzés. Akiről bebizonyosodik, hogy ittasan vezette járművét, az komoly büntetésre számíthat. November közepén ezt egy férfi saját bőrén tapasztalhatta meg, amikor a bíróság 300.000 Ft pénzbüntetést szabott ki rá ittas járművezetés bűncselekményének elkövetése miatt. Az ősz végi időjárás minden közlekedőtől fokozottabb figyelmet és fegyelmet követel. A gyakran csúszós utakon fontos a megfelelő sebesség és követési távolság megtartása. A látási viszonyok sokszor még napközben sem optimálisak, ezért a láthatóság mindenki számára elvárás. A „Látni és látszani kampány” keretében az elkövetkező hetekben a rendőrök fokozottan figyelni fogják azt, hogy a forgalomban részt vevő és az álló járművek vezetői betartják-e a járművek kivilágítására vonatkozó rendelkezéseket. A rendőrség felhívja a gépjárművezetők figyelmét, hogy lakott területen kívül mindig használni kell a tompított fényszórókat, emellett pedig korlátozott látási viszonyok között is ki kell világítani a járműveket. A ködlámpa használata csak lakott területen kívül megengedett. A rossz látási viszonyok között megálló járművet a helyzetjelző lámpa használatával kell láthatóvá tenni. A kerékpárosok esetében szintén fontos a láthatóság. A kerékpározónak elöl fehér, hátul piros fényű lámpával kell kivilágítania magát. A kerékpáros ruházatán, karján, lábán, fején is viselheti a világító, fényvisszaverő berendezéseket. Ajánlatos világos színű ruhákban vagy akár láthatósági mellényben kerékpározni. A láthatósági mellény viselése lakott területen kívül kötelező. Szilágyi Erika rendőr őrnagy A lakosság bármilyen problémával fordulhat az utcán lévő rendőrökhöz. Oda tudnak menni a gyalogos járőrökhöz, elő tudják adni panaszaikat, kérdést tehetnek föl nekik, és közvetlen segítséget tudnak kérni tőlük. Amiben a rendőrjárőr tud a helyszínen intézkedni, azt megteszi, amit pedig nem tud megoldani, azt jelzi a vezetői felé, és a szükséges intézkedések megtörténnek. – A rendőrség egy szolgáltató tevékenységet végez. A rendőrségnek az is feladata, hogy a lakosság igényeinek megfeleljen. A püspökladányi lakosok és a térségben, a területünkön élő valamennyi lakos, illetőleg az ide látogatók bármilyen problémával fordulhatnak a rendőreinkhez, legjobb tudásunk szerint igyekszünk azokat megoldani – tájékoztatta lapunkat Dr. Tóth Ferenc, r. alezredes, a Püspökladányi Rendőrkapitányság vezetője. A gyalogos járőrözés nem új keletű, a rendőrség megalakulásától kezdve létezik. A technika fejlődésével azonban fokozatosan áttértek az autók használatára, mivel így sokkal gyorsabban közlekedhetnek. Ezzel azonban távolabb került egymástól a rendőrség és a lakosság. A járőrszolgálat teljesítése közben városunk utcáin még rendkívüli cselekményekkel nem találkoztak a gyalogosan járőröző rendőrök. Néhány esetben az unatkozó fiatalok hangoskodását kellett megakadályozniuk az esti órákban. A járőrszolgálat felének gyalogos szolgálattal történő kiváltásával természetesen költségeket tudnak spórolni, de nem ez az elsődleges célja a régi-új szolgáltatási forma bevezetésének. Kapitány úr egyértelműen a lakosság és a rendőrség közötti kapcsolat javulását, valamint az információáramlás gyorsítását, közvetlenségét és a hatékony bűnmegelőzést várja tőle. Emellett azonban természetesen megmarad a gépkocsival közlekedő járőrszolgálat is, hiszen a közbiztonság megőrzése érdekében mindkettőre szükség van. KCS

5

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

„Az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk” Névadója előtt tisztelgett a Csenki Imre Művészeti Iskola

(Folytatás az 1. oldalról) – A nagy események, amelyek velünk történnek, meghatározzák életünket. Amikor évfordulókat ünneplünk, a fontos eseményekre gondolunk, s ezáltal ezek az ünnepek közel hozzák és ráirányítják a figyelmünket mindarra, ami fontos az életünkben. Az egyik legfontosabb pedig az életben – talán egyetértenek velem – a szüntelen tanulás. A tanítás, a példa, az értékek átadása, azok befogadása. Ennek egyik fő színtere az iskola. Az általános iskolában tanuljuk meg az alapokat, melyek az építkezéshez szükségesek. De a művészeti iskola adja a lélek épüléséhez szolgáló fundamentumot. A püspökladányi művészeti iskola remek pedagógusai, művésztanárai, tanítványai is a fundamentumhoz nyúltak vissza, amikor nevet választottak az intézmény számára. A Csenki nevet. A Csenki család az érték hordozója Püspökladányban. Id. Csenki Imre a püspökladányi igazgató, tanító, karnagy, a jó értelemben vett klasszikus „néptanító”, népművelő. Aki iskolai és felnőtt kórusaival Bartók, Kodály, Bárdos műveit szólaltatta meg hitelesen. És fia, Csenki Imre zeneszerző, aki kezdetben a debreceni kollégiumi kórust vezette, majd a Magyar Állami Népi Együttes igazgatója és a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya volt. De nem feledkezhetünk meg a testvérről, Csenki Sándor etnográfusról sem. Ez a család munkájával, példaszerű életpályákkal kitörölhetetlen nyomot hagyott maga után Püspökladányban. Csenki. A név, melyet mindenki ismer és tisztel. Amikor nevet választott magának a művészeti iskola, jól választott. És jól választanak azok a szülők is, akik ide íratják gyermeküket, ebbe a Petőfi utcai művészeti intézménybe, mely otthona a magas szintű kultúrának, értékeinknek, mindannak, mely építi a lelket, mely jobbá, többé teszi az embert, a közösségünket. Minderre pedig csak a művészet képes. A mi művészeti iskolánknak, elmondhatjuk: múltja van. S ami ettől is fontosabb, nem csak múltja, de jelene is, sőt jövője. Emellett minden városvezetőnek kötelessége kiállni, mindegy, hogy a változó idők milyen nehézségeket gördítenek elénk. Az iskola névadóinak dupla jubileumán ezt fontosnak tartom hangsúlyozni. –Szeretném, ha tudnák, hogy Püspökladány város önkormányzata és polgármestere elkötelezett támogatója a püspökladányi művészeti oktatásnak. Ilyen formában, mint jelenleg, és ami szintén fontos, abban az épületben, abban az otthonban, ahol jelenleg. Bízom benne, hogy a most tanítók kezei alól is olyan nagyságok kerülnek ki, mint a névadó Csenki Imre. Hogy szülők, gyerekek, a ladányi emberek, közösségek örömére még sokáig gyönyörködhetünk a tehetséges gyerekek zenei és egyéb művészeti produktumaiban. Hogy a művésztanárok olyan töretlen hittel tanítják a gyerekeket a jövőben is, mint eddig. A Csenki család számunkra példakép, hiszen megmutatták, hogy legyen bármilyen mostoha is a világ, a tehetség mindig utat tör magának, nekünk pedig nincs más dolgunk, mint segíteni, támogatni a művészet iránt fogékony püspökladányi diákokat. Erre kötelez bennünket Csenki Imre karnagy és fia, Csenki Imre zeneszerző máig velünk élő szellemisége is. Kívánom, hogy miként az Ő emlékük, úgy maradjon meg ez a szép nap is a gondolatainkban, amikor összegyűltünk, együtt voltunk a tisztelet okán. Mert az életet nem azok a napok jelentik, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk – mondta ünnepi beszédében Dombi Imréné polgármester. Az ünnepi rendezvényen a Csenki Imre nevét viselő művészeti iskola igazgatója, Kovácsné Csuzda Judit elmondta: örömteli alkalom Püspökladányban apa és fia, id. Csenki Imre és ifj. Csenki Imre jubileumának az ünnepe, s megtisztelő, hogy a család elfogadta a meghívást, Csenki Imre lánya, Csenki Éva és unokája, Szilasi Alex zongoraművész is osztozik ezekben a szép pillanatokban. – Az, hogy Csenki Imre itt van-e közöttünk, én bátran állíthatom, mint unoka, hogy itt van. Itt hagyta a névjegyét azokban a gyermekekben, akik azóta már felnőttek – ezzel a gondolattal szólt

Szilasi Alex az ünneplőkhöz. – Különválasztanám a kétfajta Csenki Imre jelenséget. Az egyik mint pedagógus, mint tanító, mint oktató, mint nevelő, aki otthonról hozza ezt a fajta magatartást, hozzáállást, hogy minden egyes pillanatban megvan az a lehetőség, hogy valamit jobban tegyen, mint az előző pillanatban. Csenki Imre mint tanár, mint kórusvezető elsősorban az emberre, az emberi fejlődésre figyelt. Ezért volt számára oly fontos, hogy olyan alapokat adjon a tanítványai számára, amivel el lehet indulni. Ezért nem meglepő, hogy mint kórusvezető olyan hihetetlen repertoárt tanított be a kórusai számára, pontosan annak érdekében, hogy a múlt örökségét is megismertesse a tanítványaival, és legyen mire építeni. Ugyanis nem ragadt meg a múltjában, hanem a jelenkort is magába foglalva megpróbálta a jövőt valamilyen módon kijelölni – mondta beszédében Szilasi Alex, Csenki Imre unokája. Majd műsorok követték egymást az ünnepen. Fellépett a Csenki Imre Művészeti Iskola ez alkalomra alakult gyermekkórusa, az iskola pedagógusai, növendékei, az ÁFÉSZ Énekkari Egyesület és az id. Csenki Imre Vegyeskar. Az emlékműsor után a zeneiskola igazgatója, Kovácsné Csuzda Judit lapunknak elmondta, nagyon fontosnak tartják, hogy az emberek megismerkedjenek a Csenki család munkásságával, hiszen id. Csenki Imre a néptanítás mellett színházat alapított, színjátszást tanított, szimfonikus zenekart szervezett. A művészcsalád negyedik generációjának szülöttje Szilasi Alex zongoraművész, aki 9 éves kora óta foglalkozik a zenével. Elmondása szerint tehetségét nagyapja fedezte fel. Számára természetes volt, hogy a zenei pályát választja, így folytatva a családi tradíciót. Véleménye szerint a Csenki Imre Művészeti Iskola olyanfajta útravalót jelent, amelyet minden súlyával és minden garanciájával együtt, tovább kell vinni. Az, hogy ez az ünnepség létrejött, jelzi a város, a zeneszerető emberek nagyszerű hozzáállását. A cél az, hogy még több ember megismerhesse a Csenki család életpályáját, munkásságát – mondta a Ladányi Híreknek Szilasi Alex zongoraművész. Fekete Bernadett

Életút 70.

Lackó-Szilágyi Imre kiállítása a Karacs Ferenc Múzeumban Életút 70. Ezt a címet kapta Lackó-Szilágyi Imre püspökladányi képzőművész kiállítása, melynek megnyitója november 10-én volt a Karacs Ferenc Múzeumban. A megjelenteket a Karacs Ferenc Múzeum vezetője köszöntötte. Kiss Istvánné elmondta: 43 képet láthatnak az érdeklődők, melyek egytől-egyig különleges és igényes alkotások. A művész életútját és munkásságát Kerékgyártó Kálmán debreceni költő ismertette és méltatta, majd Sárosi Károly szórakoztatta harmonikajátékkal a közönséget. Lackó-Szilágyi Imre több technikában is otthonosan mozog. Készít olajfestményt, akvarellt, grafikát, pasztellt és szitanyomatot is. Képein gyakran megeleveníti utazási élményeit, a látott tájakat. A most kiállított képek a festő kedvencei. Témái között sokszor szerepel Püspökladány és a környék. De nagyobb városok nevezetes épületeit is szívesen megfesti. A művésztől megtudtuk: napjainkban egy igen érdekes technikával dolgozik. Saját maga által készített merített papírra viszi műveit. A későbbiekben pedig ezt az új technikát szeretné még tovább tökéletesíteni. Lackó-Szilágyi Imre festményei a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban január 22-ig tekinthetők meg. Szépen szervezett kompozíciói, lágy tónusú színvilága magával ragadja a szemlélődőt. Rábai Sarolta

6

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

Erős(s) iskolakezdés Az újraindult püspökladányi református általános iskolai oktatás második tanéve is az Isten áldásával, szeretetben és békességben kezdődött meg augusztus utolsó hetében. Osztályaink, a hagyományoknak megfelelően, családi délutánokon találkozhattak újra a nyári szünidő elteltével. Amíg tanulóink ismét birtokba vehették az iskolaudvart, játszóteret, sportpályákat, az új filagóriát, addig a szülőkkel áttekintettük a nyáron elvégzett felújítási munkálatok eredményeit, a kialakított szép ebédlőt. Valamennyien együtt örültünk annak, hogy az iskolaépület ablakait új, modern műanyagablakokra, az ajtókat pedig szép faajtókra cserélték ki. Az átalakítás során szükségessé vált renoválási munkák az iskola külső megjelenését is szebbé, ápoltabbá tették. Ezúton is köszönjük a fenntartó református közösségnek és egyháznak azt a sok és nehéz áldozatot, amelyet azért végez, hogy tanulóink és pedagógusaink szép és harmonikus környezetben tanulhassanak és taníthassanak. A nyár iskolánk tanulóinak létszámában is gyarapodást hozott, az előző tanév 100 tanulójához képest a 2012/2013-as tanévet 145 diákkal kezdtük meg. Szinte valamennyi évfolyamra érkeztek tanulók, és sajnos 14 hozzánk jelentkező gyermeket el kellett utasítanunk helyhiány vagy esetlegesen meglévő más kizáró ok miatt. A túljelentkezés másik eredményeként, presbitériumi döntés alapján tanév közben csak szándéknyilatkozatokat fogadunk, tanulók átvételére nem kerül sor. Folyamatosan érkeznek viszont az óvodáskorú gyerekek szándéknyilatkozatai, aminek nagyon örülünk, és amelyeket szívesen fogadunk. Örömmel töltött el bennünket, hogy az óvodáskorú gyerekek szülei tudatosan, felkészülten választják iskolánkat. Az új tanév a pedagógusok összetételében is hozott változásokat. Két főállású nevelő, Sárosi Katalin és Ráczné Kövesi Klára, valamint Nemesné Nagy Erika igazgatónő, Kissné Csőke Katalin és Rásó Mihályné tanárnők óraadóként kezdték velünk az új tanévet. Ebben a tanév-ben a hittanoktatást teljes egészében az egyházközség nagytiszteletű lelkészei Pelláné Ábrám Anikó és Pella Pál végzik. A hivatalos tanévünket hagyományosan ünnepi Istentisztelet keretében kezdtük meg. A tanév első, diákönkormányzati rendezvényeként horgászversenyt rendeztünk a gyerekek számára, amelyen 2-3 fős csapatokban, szülők, nagyszülők, segítségével mérhették össze tudásukat a gyerekek. A versenyt követő délutánon halászlé főzésével és elfogyasztásával erősítették meg a közösségben átélt szép élményt. Az estebéd tanulóinknak, szülőknek, pedagógusoknak egyaránt ízlett. Köszönjük szépen az azt elkészítő Faragó Sándor bácsinak. A minden évben szeptember végén, október elején megrendezésre kerülő „Népmese napja” elnevezésű városi vetélkedőt ebben a tanévben is megrendeztük. Több mint 100 kisdiák és felnőtt látogatott el hozzánk ebből az alkalomból, és vett részt a rajzversenyen, vetélkedőn, kézműves foglalkozáson. Október 6-ára emlékezve tanulóink a 13 aradi vértanúról elnevezett csapatokkal, „csapataiként” akadályállomásokon ismerkedtek meg a vértanúhalált halt magyarjainkkal, az 1848–49-es események szereplőivel, helyszíneivel. A megemlékezés minden évben legmeghatóbb mozzanataként iskolánk valamennyi tanulója együtt szavalta el a Himnuszt. Osztálykeretben október 23-áról, nemzeti ünnepünkről is megemlékeztünk. Az őszi szünetről visszatérve az ÖKOISKOLA-programhoz kapcsolódva, egészség-programunk részeként egészségnapot tartottunk. Ezen a közös zenés torna után az egészséggel kapcsolatos tanórákat vezettünk, gyümölcs- és zöldségtálakat, szobrokat készítettek és fogyasztottak el tanulók és szülők együtt. Délután közös főzés, fitneszterem-látogatás, kerékpározás, elsősegélynyújtó alapismeretek és még sok színes program tette teljessé a napot. Szeretettel láttuk vendégül ez alkalommal is a szülőkkel hozzánk

érkező óvodás gyermekeket. Nagy számban, örömmel látogatták meg elsőseinket az óvó nénik. Megtekintették az ifjú iskolások itteni életét, majd jó hangulatú közös szakmai tanácskozáson vettünk részt. Októbertől elindítottuk iskolánk lovas programját is, amely keretén belül a vállalkozó kisdiákok heti rendszerességgel lovagolnak. A hideg idő beálltával a gondozással, valamint kapcsolódó elméleti ismeretekkel ismerkedhetnek meg a „kis lovasok”. Iskolánk májusban elnyerte a kitüntető ÖKOISKOLA-címet, amely nemcsak jutalom a környezettudatos nevelésért és oktatásért, hanem folyamatos feladatot is ad. Az ehhez kapcsolódó tevékenységünkről, amennyiben erre a Püspökladányi Hírek oldalain lehetőséget kapunk, a következő számban szeretnénk tájékoztatást adni. Addig is programjainkról és iskolai életünkről tájékozódhatnak a www.erossreformatusiskola.eoldal.hu címen, iskolánkban is, illetve a hozzánk járó gyerekektől és szüleiktől. Áldás, Békesség! Borsosné Lekvár Erika, igazgató

Tánc, mulatság, avagy Márton-napi ludasság az Ifiházban Márton-nap alkalmából Márton-napi ludasságot tartottak az Ifjúsági Házban, mely több mint 4 hónappal ezelőtt nyitotta meg kapuit. Azóta is színes, változatos programokkal várják az idelátogató fiatalokat hétről hétre. Ez alkalommal a TANGOprojekt aktuális témaestje köré szerveztek egy zenés-táncos, kreatív estet. A hagyomány szerint Márton-nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, vásárok. Ez alkalomból ma is sok helyen táncos mulatságot rendeznek. Nem volt ez másképp az Ifjúsági Házban sem, ahol a résztvevők a Pergő Hagyományőrző Egyesület közreműködésével kézműves foglalkozáson vehettek részt, és ami talán a legtöbb fiatalt vonzotta az est folyamán, az a táncház, melynek keretében hajdúsági tánccal ismerkedhettek meg. „A táncházban itt most a gyermekek hajdúsági táncokkal ismerkedhetnek meg, ebből is lassú csárdást, friss csárdást és csikós verbunkot tanítunk nekik. Egyébként a táncház, mint mozgalom, mint egyfajta módszertan az 1970-es évek elején Székről indult. Ezt a hagyományt, a városi fiatalok vették át, ami egy olyan interaktív programot takar, amit bárki bármikor kipróbálhat és elsajátíthat, közben pedig a zenekar az adott tájegységnek megfelelő zenét játszik.” Hercz Vilmos, a táncház vezetője azt is elmondta, hogy a püspökladányi fiatalok számára nem okozott különösebb nehézséget a tánc, láthatóan őrzik és művelik az ezzel kapcsolatos hagyományokat. Hozzátette, az ilyen és ehhez hasonló táncházakba bárki jelentkezhet, minden korosztály számára vannak elsajátítható elemek, emellett fontos közösségkovácsoló, összetartó ereje is van egy ilyen táncközösségnek. Az Ifjúsági Ház estjén többen kedvet is kaptak hozzá, hogy a jövőben is folytassák, és minél többféle táncot elsajátítsanak. Ráczné Fekete Ilona elmondta, a TANGO-projekt keretében több, ehhez hasonló témanapot szerveznek, melynek kapcsán szeretnék bemutatni az adott ünnephez kötődő tradíciókat, szokásokat. A jövőben is szeretnének az ünnepkörökhöz kapcsolódva táncházat megvalósítani az épület falai között. Az Ifjúsági Ház első, bemutatkozó témanapja a Márton-napi ludasság nagy sikert aratott. A szervezők a jövőben is várják az érdeklődőket, hiszen még számos ünnep kapcsán rendeznek hasonló esteket. A legközelebbi ilyen alkalomra decemberben kerül sor, mely az adventi témakört öleli fel. Lovassy B.

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

Tanévkezdés a Többcélú Intézményben A kedélyeket felkavaró nyári események ellenére a 2012/2013. tanév a korábbi évekhez hasonlóan kezdődött. A nevelőtestületek elkészítették és elfogadták a tantárgyfelosztást, kialakították az osztályokat, csoportokat. Több esetben népszerűtlen intézkedéseket is meg kellett hoznunk annak érdekében, hogy a működőképességünket megőrizzük, ám a pedagógusok és a szülők is belátták ennek elkerülhetetlenségét. A nyár folyamán elvégeztük a legszükségesebb karbantartási és festési, valamint nagytakarítási munkákat, rendbe tettük az udvarokat.

Mivel a személyi és a tárgyi feltételek adottak voltak, szeptember 1-jétől minden készen állt a tanulók fogadására. Az ünnepélyes tanévnyitót követően szeptember 3-án 1097 tanuló, köztük 125 első osztályos kezdhette meg tanulmányait a három általános iskolai tagintézményben, 46 osztályban. Az eltérő tagozaton 1-12. évfolyamon 49 gyermek tanul, és heten részesülnek fejlesztő felkészítésben, a püspökladányiakon kívül a kistérség más településein lakókat is beleértve. A művészeti iskolába még szeptemberben is jelentkezhettek a gyerekek. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy jelenleg 464 növendék veszi igénybe a CSIMI magas színvonalú képzéseit, a különféle zenei és művészeti ágakban, negyvenen több tanszakosak. A Többcélú Intézmény tagintézményei közé tartozik a kistérségi feladatokat is ellátó Pedagógiai Szakszolgálat, ahol hat szakalkalmazott (pszichológus, pszichopedagógus, logopédus, gyógypedagógus, szociálpedagógus) látja el a 13 település gyermekeinek szűrővizsgálatát, szakvéleményeket készítenek, nevelési tanácsadást szerveznek, gondoskodnak a logopédiai ellátásról, a gyógytestnevelés megszervezéséről. Munkájukat egy fő adminisztrátor segíti. Az egész intézményben 135 tanító és tanár, 9 nevelő-oktató munkát segítő végzi feladatát, egyéb munkakörben pedig ötvenen dolgoznak. A tanulói összetételről megállapítható, hogy magas a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma és aránya, utóbbi esetén ez 24%, a tagintézményi megoszlásban vannak eltérések. Számukra nagy lehetőséget jelent az Útravaló Ösztöndíjprogram, melynek keretében mentortanárok segítik őket, valamint az integrációs pályázat, amely színes programok megvalósításával, egyéni és kiscsoportos fejlesztőfoglalkozásokkal törekszik a hátrányok kompenzálására. A sajátos nevelési igényű tanulókat az eltérő tagozaton szegregáltan oktatjuk, míg az intézményben integráltan 39 gyermekkel foglalkozunk. Számukra szakemberek segítségével biztosítjuk a törvényben előírt fejlesztőfoglalkozásokat, ugyanez vonatkozik a BTM-es (beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő) gyerekekre is. A 2012/2013. tanévben két fő változás történt a tanulókat közvetlenül érintő ügyekben: beindítottuk a sportiskolai osztályt, amely ugyan még a kezdeti stádiumban van, de folyamatosan igyekszünk ki-, illetve felépíteni a hivatásos sportolóvá válás rendszerét, a karrierépítés alapjainak megteremtésével. A városban működő sportegyesületek, szakágak vezetői maximális segítőkészségükről tettek tanúbizonyságot ez ügyben. A másik változást pedig a mindennapos testnevelés bevezetése jelenti első és ötödik évfolyamon. A megnövelt és a jövőben folyamatosan növekvő testnevelésórák megtartásához a feltételeink adottak, tornatermeink mellett a városi sportcsarnokban, sportpá-

7 lyán, uszodában is lehetőséget kapunk a fiatalok mozgásszükségletének biztosítására. Nevelő-oktató munkánk legfontosabb területét a tehetségek felismerése és gondozása jelenti. Tanórákon és tanórán kívül folyamatosan végezzük e tevékenységet. Változatos módszereket alkalmazva – differenciálás, kooperatív technikák, projektmódszer stb. – törekszünk képességeik kibontakoztatására. A versenyekre való felkészítés a pedagógusok elhivatottságának köszönhetően az egyik fő erősségünk. A középiskolai felkészítők, az egyéni fejlesztőfoglalkozások pénzügyi hátterét az előző tanévben jórészt pályázatokból sikerült biztosítani (IPR, TÁMOP, korábban HEFOP), a jelenleg beadott esélyegyenlőségi és innovatív pályázatok sikerében bízva idén is számítunk hasonló forrásokra. A különböző szintű sportversenyeken való sikeres szerepléshez az iskolai diáksportkörök is nagymértékben hozzájárulnak. Köszönet illeti a szülőket is, akik közül sokan vállalnak részt a versenyeztetésben, programszervezésben anyagilag, szabadidejük feláldozásával, ötleteikkel, tudásukkal. Sokszínű, mennyiségileg is jelentős iskolai rendezvények szintén elősegítik a tanulók fejlődését. A város közművelődési alapítványa mellett a tagintézmények alapítványai is fontos szerepet játszanak a finanszírozásban, kivitelezésben. Nagyon figyelünk arra, hogy programjaink színvonalasak legyenek, és hogy minél több gyerek kapcsolódjon be, legyen aktív részese ezeknek. A tanuló – szülő – pedagógus jó együttműködését igazolják a kellemes hangulatú rendezvények, a tanulmányi és sportversenyeken elért kiváló helyezések, a sikeres középiskolai felvételik, visszatérő régi diákjaink beszámolói. A szeptembertől november közepéig tartó időszak eseményei közül – a teljesség igénye nélkül – hadd emeljek ki néhányat! Iskolai hulladékgyűjtés, színházlátogatások, elsősök és ötödikesek avatása, Less Nándor túra; Petri-nap, köztársaság napi kerékpártúra és városi ünnepség a Petritelepi Tagintézmény szervezésében; nagyszabású jubileumi ünnepség, kukorica hete a Kálvin Téri Tagintézményben; családi nap, tökfesztivál a Petőfiben. A városi ünnepségek elmaradhatatlan közreműködői a művészeti iskola zenélő és táncoló diákjai, és így tovább… November és december hónapban pedig következik a petőfis TESI SHOW, a CSIMI jubileumi rendezvénye, jönnek a karácsonyi koncertek, projektek, láthatóan nem unatkozunk. Közben pedig tanulóink hozzák a szebbnél szebb eredményeket a versenyekről, ezek a tagintézmények honlapjain megtekinthetők. Összegezve tehát megállapítható, hogy az intézményben intenzív, nagyon sokrétű munka zajlik, a mindennapok egyhangúsága egyáltalán nem jellemző ránk. Bízom abban, hogy a közoktatásban hamarosan bekövetkező változások inkább erősítik majd ezeket a jellemzőket, és a tanév végén kiváló eredményekről számolhatok be. Ennek letéteményesei azok a nagy szakmai rutinnal rendelkező, ismert és elismert pedagógusok, akikkel együtt dolgozhatok, és azok a gyerekek, akikért érdemes a mindennapok harcait megharcolni. Nagy Sándorné, főigazgató

Várja leendő tagjait a ladányi nótakör A Püspökladányi Magyar Nótakör 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy ápolják és tovább adják a magyar nótákat, megőrizzék a nótakincset az utókornak. A tagok 2011 januárjában egyesületet hoztak létre, hogy 5 év után még hatékonyabbá tegyék munkájukat, hiszen a tagok száma folyamatosan nő, s kiadásaik fedezésére pályázati forrást kell találni, ami csak civil szerveződés révén lehetséges. – Jelenleg 17 aktív taggal működik az egyesület – mondta el lapunknak Sass Mihály, az egyesület elnöke. A tagok szabadidejükben kéthetente tartanak próbát a Dorogi Márton Művelődési Központban. Művészeti vezetőjük Kárai Lajos, aki több évtizede sikeres zenész. Ő szolgáltatja a zenét a próbák és fellépések során, irányítja az énekeseket a daltanulásban, választásban, és segíti a csoportot a dalok megtanulásában is. Az egyesület tagjai több városi rendezvényen felléptek már. Rendszeresen szerepelnek vidéken is, ahol kedves, többnyire már baráti meghívásoknak tesznek eleget. Mindemellett versenyekre is eljárnak. És ami a legfontosabb, várják az új tagokat, bárki csatlakozhat hozzájuk, aki szereti a nótákat, a közösséget, no és a vidámságot! RS

8

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

Új CT és röntgen szolgálja a ladányi betegeket is a karcagi kórházban – folytatódik az intézmény fejlesztése

Idén július elsején életbe lépett az új egészségügyi területi ellátás, melynek alapjai ugyan változatlanok, hiszen a betegnek továbbra is a háziorvosához kell fordulni egészségügyi probléma esetén, ugyanakkor a területi ellátás rendje megváltozott.

van, gyakorlatilag a nap 24 órájában működtethető, és feltehetőleg nappal teljes üzemben, éjszaka pedig sürgősségi CT-ellátást is tudunk biztosítani. Ezenkívül most szerelik be a radiológiai osztályra az új digitalizált radiológiai röntgenkészülékeket. Az elmúlt hónapban készült el a teljesen felújított laboratórium, illetve a napokban fogjuk átadni az új steril központunkat, ahol modern gépekkel fogják a műtőeszközöket sterilizálni –mondta el lapunknak Dr. Farkas Béla. Az intézmény Karcagon, a Zöldfa utca 48. alatt található. A város egyik legnagyobb épülete a 4-es főútról könnyen megközelíthető. A vasútállomástól helyi buszjárattal szintén elérhető. Aki pedig telefonon érdeklődne a kórház szolgáltatásairól, az munkaidőben megteheti az 59-es körzet 507-106-os telefonszámon. Emellett a kórház honlapja is sok hasznos információt tartalmaz a szakrendeléseket illetően.

Elektronikus kölcsönzés a könyvtárban Ezzel korábbi lapszámunkban már foglalkoztunk, megosztottuk olvasóinkkal a hírt, miszerint Püspökladány területileg július 1-jétől a karcagi Kátai Gábor Kórházhoz tartozik. Az átszervezés fő szempontja az volt, hogy a betegek a legközelebbi helyre, a lehető leggyorsabban jussanak el – tudtuk meg Dr. Nagy Mihálytól, a Kátai Gábor Kórház főigazgatójától, aki elmondta: a karcagi kórház számára több szempontból is új a rendszer, hiszen Szolnok helyett Debrecenhez tartoznak, emellett pedig nőtt az ellátási területük, mindez a hatékonyság érdekében. A püspökladányiak számára nem idegen a karcagi kórház, hiszen eddig is sokan igénybe vették az intézmény szolgáltatásait, a baleseti sebészetet, a nőgyógyászatot vagy akár a szemészetet. Főigazgató úr elmondta viszont, hogy az elmúlt hónap tapasztalatai azt mutatják, még szokni kell az új rendszert. Az ellátási terület növekedésével párhuzamosan gyarapodott a kórház dolgozóinak munkája is. Leginkább a sürgősségi osztályon nőtt a betegellátás az elmúlt hónapokban, de az intézmény vezetése mindent megtesz a zökkenőmentes munkavégzés érdekében. Dr. Nagy Mihály főigazgató azt is elmondta, az intézmény fejlesztése folyamatos, nem csak a tárgyi, a személyi feltételek tekintetében is odafigyelnek a színvonalra. Egy most elnyert pályázattal például a kórház szakos ellátottságát, illetve a szakemberek számát tervezik növelni. Hamarosan pedig elindul az új kardiológiai rehabilitációs osztály is. – A Kátai Gábor Kórház egy telephelyen működik 9 emeleten, összesen 451 fekvőhellyel. 11 fekvőbeteg-ellátó részlegünk van, mindemellett több önálló szakrendelésünk is – mondta el lapunknak Dr. Farkas Béla stratégiai igazgató. – Aktív fekvőbeteg-ellátásban van csecsemő- és gyermekosztályunk, belgyógyászatunk, neurológiai osztályunk, kardiológiai aktív részlegünk, sebészet, baleseti sebészet, szülészet, nőgyógyászat, neurológia és pszichiátria. Ezenkívül krónikus ellátási formáink is vannak, mint ápolási osztály, rehabilitációs osztályok, van egy 48 ágyas mozgásszervi rehabilitációs osztályunk, pszichiátriai rehabilitációs osztályunk, és a múlt hónapban beindítottuk a kardiológiai rehabilitációs osztályt is, aminek a felvevőterülete gyakorlatilag a legnagyobb a környék lakosait illetően. A kórház épületét nemrégiben újították fel, de folyamatosan zajlik az orvosi műszerek cseréje is, így elmondható, hogy színvonalas és komfortos a betegellátás. A napokban üzemeljük be az újonnan beszerzett CT-készülékünket, ami szeretnénk, ha január 1-jétől teljes üzemben működne. Ezzel a környező lakosok várólistáját, a különböző CT-rendeléseket remélhetőleg jelentősen le fogjuk tudni csökkenteni. Nagyon jó finanszírozási megállapodásunk

A Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ közel 1000 taggal rendelkezik. Eddig olvasójegy használatával volt lehetőségünk könyveket kölcsönöznünk. A TÁMOP és a TIOP pályázati forrás azonban mostantól lehetővé teszi azt, hogy internet segítségével, elektronikus módon is hozzájuthassunk a szükséges művekhez. A könyvtár igazgatójától, Tányér Józseftől megtudtuk, hogy hos�szas munka előzte meg, amíg Püspökladánynak ily módon is sikerült csatlakoznia a megyében működő elektronikus adatbázishoz. A könyvtár ellátottsága gazdagodott 5 számítógéppel, 1 szervergéppel, multifunkciós nyomtatóval, 2 vonalkódolvasóval, vezeték nélküli internetkapcsolattal (Wifivel), vakok és gyengén látók számára felolvasó- és nagyítószoftverrel. Ez a felszereltség nagyban megkönnyíti a dolgozók munkáját, hiszen hatékonyabbá válik a kölcsönzés, az olvasók kiszolgálása gyorsabb, tájékoztatásuk pontosabb lesz. Az itt található olvasmányokat feldolgozták, átalakították őket, így számítógépen keresztül is elérhetővé váltak. Minden olvasó kapott törzslapot, ami annyiban tér el az eddigiektől, hogy vonalkóddal történik az azonosítás. Ez a fajta technika gyorsabbá teszi a kölcsönzést, lehetőséget ad különböző kategóriák megkülönböztetésére. A dolgozók és a tagok is rendelkeznek egy belépési kóddal, ami ahhoz szükséges, hogy hozzáférhessenek az új formához, amely csoportokra van bontva. A programot, melyben a kötetek találhatóak, rendszeresen frissítik, és folyamatosan karbantartják. A könyvtárlátogatóknak lehetőségük van arra, hogy a könyvhosszabbítást ezentúl e-mailen vagy telefonon intézzék, továbbá módjukban áll interneten keresztül olvasmányokat előjegyeztetniük. A statisztika szerint az elmúlt 2 hétben több mint 600 dokumentumot kölcsönöztek ki. – Pozitív visszajelzéseket kapunk. A könyvtárunk honlapján található on-line katalógusunk, ahol a könyvek adataira bárki rá tud keresni, akinek van otthon internet-hozzáférése. Böngészhetnek szerző, cím, tárgyszó, kiadási év alapján is. Láthatják, hogy jelenleg bent van- e az adott mű. Ehhez nem kell belépési kód, akinek van internete, és szeretne kutakodni a könyvtárunk adatbázisában, akkor ezt megteheti a www.plkonyvtar.hu, és a www.tunderkonyvtar.hu -n. A gyerekkönyvtárunk az óvodás korosztálytól 14 éves korig várja a beiratkozni vágyó gyermekeket. Felnőtt könyvtárunk többnyire a középiskolásokat és a nyugdíjasokat tekinti célcsoportjának, de szeretettel várunk, minden érdeklődőt – tájékoztatta lapunkat Tányér József a Dorogi Márton Városi Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója. A könyvtár dolgozói kérik az olvasókat, hogy használják ki ezt a lehetőséget, és továbbra is legyenek hűséges könyvtárlátogatók. Fekete Bernadett

9

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

Az államnak olcsóbb, a lakosságnak gyorsabb lesz az ügyintézés a Járási Hivatalok által

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Jó Állam – 2013’ Járások és kormányablakok címmel rendezett sajtókonferenciát november 20-án a megyei és helyi sajtó meghívott képviselői számára, melynek célja az volt, hogy a területi közigazgatás reformjával összefüggő, 2013. január 1-jével életbe lépő jelentős változásokról mind a fővárosban, mind a vidéken élő emberekhez hiteles információkat juttassanak el. A konferencián a Püspökladányi Tájékoztató Központ is részt vett. A rendezvény a területi közigazgatás reformjával összefüggő, 2013. január 1-től hatályba lépő lényeges változások megvitatására teremtett lehetőséget. Olyan részletkérdéseket érintettek az előadók és a kérdezők, mint a 30 év után újra megalakuló, a megyei, fővárosi kormányhivatalokon szervezetén belül  felálló 175 járási hivatal megalakulása vidéken és a 23 kerületi hivatal létrejötte a fővárosban. Az eseményen köszöntőt mondott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, előadást tartott Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár és Tarnai Richárd kormánymegbízott, továbbá jelen volt Biró Marcell közigazgatási államtitkár, Rétvári Bence parlamenti államtitkár, valamint a kormánymegbízottak.

Navracsics Tibor miniszter a szemléletváltást és a valóban az emberek érdekeit szem előtt tartó, szolgáltató jellegű ügyfélszolgálatok fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az előkészítés végső fázisába érkezett az államigazgatás átalakítása, a járási hivatalok és kormányablakok kialakításában 2013. döntő év lesz. 1983-ban megszüntették az ország egyik talán legnagyobb hagyományaival rendelkező közigazgatási szerveit, a járásokat, 2013-ban azonban újraindulnak. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a múlt feltámasztása vezérli a kormányt a járások újbóli létrahozásával, a cél, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsenek meg. Navracsics Tibor fontosnak tartja, hogy a lakosság számára könnyen elérhetőek legyenek a járási hivatalok, hogy ne kelljen egész napokat utazni vagy szabadságot kivenni az ügyintézéshez. Szabó Erika államtitkár történelmi léptékű átalakításnak nevezte a területi közigazgatás megkezdett reformját. Magyarországon a diktatúra évtizedeit követő 20 év átmeneti időszakként telt el, ami kevés volt arra, hogy állam és a polgárok közötti bizalmi viszony helyreálljon. A bizalom kialakításához az államnak sokat kell tennie és minden lépésével azt kell mutatnia az állampolgárok felé:

„tudom, hogy a te adóforintjaidból működtetem az államszervezetet és szeretnélek a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálni”. Hajdú-Bihar megyében 10 járás jön létre. Járásközpont lesz: Balmazújváros, Berettyóújfalu, Debrecen, Derecske, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Nyíradony, Püspökladány. Minden településen, ahol jelenleg okmányiroda működik, ott kormányablak lesz (19 helyen), a többi településen járási kirendeltségek működnek vagy ügysegédek dolgoznak majd. Amikor a kormány, majd az Országgyűlés a járási hivatalokról döntött, 3 fő cél vezérelte: Rend legyen végre az állam és az önkormányzatok között. Ne keveredjenek a feladatok, és megállítsa azt a  folyamatot, amely ahhoz vezetett, hogy a magyar önkormányzatok az elmúlt években  tömegesen dőlnek be, mert a folyamatosan csak egyre az ő vállukra rakott feladatok  ellátását az előző kormányok valahogy mindig elfelejtették finanszírozni. Egyre több feladat lett, egyre kevesebb pénzből. Több, dinamikusabb ügyfélbarát ügyfélszolgálat segítse a lakosságot és a gazdasági szereplőket az ügyeik intézésében.   A járási hivatalokhoz kerülnek főszabály szerint a jegyző - kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője - hatáskörébe tartozó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek. A járási hivatalok kizárólag államigazgatási ügyeket vesznek át, nem önkormányzati feladatokat. A teherelosztás válik arányossá, és ezzel megszűnik az állapot, hogy 1990 óta az önkormányzatok látták el megbízás alapján az állami szolgáltatások nyolcvan százalékát.  Az átalakítások végső  célja, hogy az okmányirodák bázisán 2013 végére létrejöjjön az  egyablakos ügyintézés (kormányablak). Ezek a hivatalok átveszik a jegyzőktől az államigazgatási ügyek kb. felét: okmányirodai feladatokat, egyes gyám-és gyermekvédelmi ügyek, szociális igazgatási, családtámogatási, köznevelési, menedékjogi ügyek, egyes speciális építésfelügyelet és építéshatósági feladatok, egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése, egyes kommunális, állategészségügyi, vízügyi hatáskörök, helyi védelmi bizottságok vezetése, valamint a szabálysértési feladatok, amely már április 15-étől a kormányhivatalok látnak el. A jegyzőnél maradnak mindazok az ügyek, amelyek elsősorban helyi ismeretek szükségesek, illetve   helyi mérlegelésre van lehetőség: pl. birtokvédelem, hagyatéki ügyek, anyakönyvi eljárás, adóigazgatás és végrehajtás, egyes építésügyek, kereskedelmi engedélyezés, helyi önkormányzati rendelethez kötött szociális ellátások, gyermekvédelmi támogatások, helyi állattartás szabályozása stb. A járási, illetve fővárosi kerületi hivatalokba   -garantálva számukra az eddigi bérüket- átkerülnek azok a köztisztviselők is, akik jelenleg a polgármesteri hivatalban végzik államigazgatási feladataikat, s az ingó és ingatlan vagyonra az állam ingyenes használati jogot kap. DSA

10

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

A felkelő nap országában is ugyanolyanok a gyerekek, mint itthon Nemrégiben ismét két hetet töltött Japánban Papp Lászlóné, aki az ottani Kodály Intézet meghívására látogatott el Tokióba. Az utazás célja, hogy a japán gondozónőket, óvónőket megismertesse az „Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel” című programmal és annak gyakorlati tapasztalataival.

Két évvel ezelőtt hívták először intézményvezető asszonyt a felkelő nap országába, a tavalyi meghívásnak a katasztrófa miatt nem tudott eleget tenni, idén azonban ismét útra kelt. – A kéthetes ottlétnek precíz programja volt. Hat napot voltunk óvodát látogatni, reggel nyolctól délután öt óráig. A nap része volt egy komoly szakmai konzultáció, mivel rajtam kívül más óvodákból is érkeztek hospitáló vendégek. Ilyenkor szakmailag elemeztük a tapasztalatokat. Azért nyúlt ki a nap délutántól estéig, mert szinte nem volt olyan, hogy ne utaztunk volna két órát, hogy odaérjünk a megadott helyszínekre. A hat nap alatt három óvodát látogattunk meg, egy óvodába két napot mentünk, a tolmácsom, az intézet 2-3 szaktanácsadója és én – meséli Japánban töltött élményeit Papp Lászlóné, az Egyesített Óvodai Intézmény vezetője. Igazgató asszony az óvodalátogatásokkor hamar fel tudta venni a kapcsolatot a japán gyerekekkel is, hiszen a világ minden táján szeretnek játszani az apróságok.

Elődeink nyomában

Paraszti bőrviselet Az egykori paraszti viseletben hosszú múltra tekint vissza a legegyszerűbb bőrruha, a kacagány. Szabás nélkül készült, párjaként mellre kötött bőrdarabot hordtak. A Hortobágy pásztorai egészen a közelmúltig viselték. Használata olyan általános volt még a 19. század elején is, hogy a gyermekek abban jártak iskolába. A kacagány továbbélése, a suba fekete gallérja volt, amelyen gyakran a bárány lábait, körmeit és a farkát is rajta hagyták. A paraszti viselettel szemben a nemes prémből való kacagány a gazdag, nemesi, illetve katonai öltözet kiegészítője volt. Ennek az ősi öltözetnek leszármazottja volt a zárt elejű, vállon és oldalt gombolódó melles, amely köznapi férfiviseletnek számított, de szívesen hordták a lányok is. Az elöl nyitott melles vagy mellrevaló lehetett egyenes hátú vagy karcsúsított. Ezt a ruhadarabot az asszonyok viselték. A korabeli szűcsök talán legszebb munkái a ködmönök voltak. A ködmön egy elöl nyitott bőrujjas, amelyet általában gazdag rátétes dísszel láttak el, gyakran fekete prémmel és fehér „cifrákkal” ékesítettek. Igen régi ez az öltözet is, amelyet még őseink hoztak magukkal. A suba eredete már nem nyúlik ennyire régre vissza. Írott emlékek szerint Mátyás király korában a főrangúak is viselték. A brokáttal vagy bársonnyal borított subákat gyakran úgy ajándékozták,

– Tulajdonképp szavak nélkül is értettük egymást. Játszani a gyerekkel mindenhol ugyanúgy kell, a gyerekek mindenhol ugyanazt szeretik, ha rájuk figyelünk, ha kedvesek vagyunk hozzájuk, egy jó játék pedig kötődést alakít ki – mondja Papp Lászlóné. Az óvodalátogatás mellett Papp Lászlóné két előadást is tartott, ahol a vezetők a magyar óvónőképzésre voltak kíváncsiak, többek között a tehetséggondozásról is szó esett, ami náluk még ismeretlen. Két szemináriumot tartottak az ottani óvónőknek a játékelméletről, a gondozónők szerepéről a játékban, majd a résztvevők prezentációkat és videofilmeket elemeztek. Intézményvezető asszony úgy látja, hogy az általa megismert óvodákban nincsenek nevelési programok, a Kodály Intézethez tartozó óvodákban is a korábban Magyarországon tanult módszer szerint dolgoznak. A gyermekgondozás alapjai megfelelőek, de a japán képzési rendszer nem ad elég lehetőséget arra, hogy fejlődni tudjanak a gondozónők. Az előadásokon részt vevők nyitottak és érdeklődőek voltak az új dolgok iránt, hiszen egy különleges világ tárult fel előttük. A munka és a kötelező programok mellett szabadidejében több érdekes helyre is ellátogatott Papp Lászlóné. Szívesen próbálta ki a különleges ételeket, a csigákat, kagylókat is megkóstolta a vendéglátó országban, de városlátogatáson is részt vett, többek között az óceánpartot és Japán büszkeségét, a tokiói tornyot is megtekintette. Emellett egy különleges kiállításra is elvitték a vendéglátói. A világ másik végén töltött két hét nagy része – bár munkával telt – még az utazás, az időeltolódás miatti fáradalmakat sem vette észre Papp Lászlóné, hiszen a legfontosabb feladata az volt, hogy átadja tudását és tapasztalatait vendéglátói számára. – Nagyon hosszú, töredelmes ez az út, de azt gondolom, hogy nem is kell gondolkodni, hogy az ember egy ilyen feladatot elvállaljon vagy teljesítsen-e. Aki ismer, az tudja, hogy én megszállottja vagyok a munkámnak, és nagyon boldog vagyok akkor, hogy ha az általam fontosnak tartott értékeket tudom közvetíteni másoknak is – mondja Papp Lászlóné, aki az Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesületének vezetői által megálmodott művészeti programot alkalmazza a gyakorlatban a püspökladányi óvodákban, s ez a világ számos pontján felkeltette a szakemberek figyelmét. Így juthatott el többek között Japánba is intézményvezető as�szony. Vendéglátói pedig hamarosan a gyakorlatban is megtekinthetik, hogyan működik a művészeti program, hiszen tavasszal ők érkeznek ide, Püspökladányba. Katona Csilla mint az uralkodói jóindulat jelképét. A nép használatában főleg az ujjatlan, juhbőrből készült palástszerű darabot nevezték subának vagy bundának. E ruhadarab használata valójában a reformkorban erősödött meg, mert gyakran hangot adtak annak a véleménynek, hogy a nép művelődésének jele, hogy „véres katzagány” helyett „czifra juhász bundát” kellene viselnie. Ezért, bár a 19 század közepéig a szűcsök céhében a ködmön volt a legszebb munka, aztán viszont előtérbe került a cifra díszítésű suba. A selyemhímzés terjedésével pedig kibontakozott a subadíszítés is, amely eleinte sokszínűen, később főleg csak zöld selyemmel dolgozott. A gazdagoknak szánt selyemhímzésű suba mellett készült olcsóbb suba is, melyet színes gyapjúfonallal varrtak ki. A gazdag uraknak való bundákat a reformkortól kezdve főleg barnára festették. Ebből alakult ki a kisbunda, amely nagyon népszerű lett a református asszonyok körében. Divatja Debrecenből áramlott szét a hajdúvárosokba, a Sárrétre, a Nagykunságra és más tiszántúli református helységekbe. Eleinte ez a ruhadarab is színes varrással készült, majd idővel egyszínű fekete hímzést alkalmaztak. Gyakori bőrkiegészítő volt még a kostökzacskó, mely a dohány elterjedésével jött létre, és a későbbi korokban is szívesen hordták. Ennek az elkészítése és díszítése szintén szűcsszakértelmet kívánt. A leggyakoribb díszítmények az állatok, a címer és a virágmotívumok voltak. Érdekesség, hogy inkább a gazdagabb urak keresték és használták az egyszerűbb díszítményekkel ellátott dohányzacskót.

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

Nevek és az ő ladányi kedves viselőik…

Boldog névnapot, Miklós! December 6-a Miklós névnap. A név a görög Nikolaosz név szláv változatából származik, jelentése győzelem, nép, illetve egyes források szerint nép ragyogása. Folyamatosan népszerű név évszázadok óta. Városunkban ennek a szép keresztnévnek egyik viselője Bódiss Miklós, zeneiskolai tanár. 1956. december 12-én születtem Sajószentpéteren, Borsod megyében, értelmiségi család második gyermekeként. Apám (néhai Bódiss János) mérnök volt, édesanyám pedig biztosan jó tanárnő lett volna, de a történelem sajnos „megakadályozta” ebben (a kitelepítés és más események miatt). De ez egy másik történet. Nevemet annak köszönhetem, hogy édesanyámnak az egyik kedves gyerekkori pajtását hívták így, és ezért határozta el, hogy lesz egy Miklós nevű fia is. Ami a hagyományokat illeti, a családban legfeljebb az volt az elvárás, hogy ismert magyar neve legyen a gyereknek. Igaz, annyi hivalkodó, külföldi eredetű név – Renáto, Rikárdo, a lányoknál Vanessza vagy például Zsáklin – még az osztályomban se volt. Eléggé „viharos időkben” születtem, mivel bő egy hónappal a forradalom után jöttem világra. Bár ebből csak annyit éreztem, hogy az 56-os eseményeket „ellenforradalomnak” kellett hívni, és nem illett beszélni – otthon sem – arról, hogy mi is történt ezekben a napokban. Zenei tehetségem elég hamar kiderült, az egyik ezzel kapcsolatos történet a nevemhez is kapcsolódik: Miklós napján jön el a gyerekekhez a Mikulás, és ez a mi kis családunkban is így volt. Természetesen nálunk is a szüleim „öltöztek be” Mikulásnak, ezúttal édesanyámon volt a „sor”. Én talán kétéves lehettem, nagyapám ölében ülve figyeltem, majd mosolyogva rámutattam a Télapóra és felkiáltottam: Mama, mama! Nagyapám elmondása szerint ekkor reszketni kezdett a Mikulás szakálla a nevetéstől, majd a gyerekek barátja gyorsan eltűnt az ablak alól. Úgy látszik, a zenei hallásom már akkor is jó volt. Anyám szeretett énekelni, sokáig szép hangja is volt, engem pedig mindig boldoggá tett, ha hallottam Őt dalolni. A zene nemcsak így – anyám révén – vált az életem részévé, hanem úgy is, hogy nálunk sokszor szólt a zene, többnyire az olasz operák szebbnél szebb felvételekről, és ez úgy is igaz, hogy kiváló minőségű CD-k, DVD-k akkor még nem léteztek. Szüleim elmondása szerint már kétéves koromban Verdi Rigoletto című operájának nyitó jelenetét hallgattam úgy, hogy amíg szólt a zene, megszűnt számomra a világ!

Városvédő szemmel

Elfeledett határneveink – Kórósérhát A régi határnevek közül ez alkalommal egy olyan területről szólunk, amely ma az egyik legjobb szántóterülete Püspökladánynak. Kórósérhát, ez a hosszan elnyúló, nagyobb árvizek idején is nagyrészt szárazon maradó terület nevét a mellette csordogáló Kórós-érről kaphatta. A Kórós-ér a bárándi területen egykor meglevő Kerek Mogyorós nevű mocsaras rétségből eredt. A kabai határon keresztül kígyózó medre a hármas határon, majd onnan a püspökladányi-bárándi határon végighaladva a Futak-ér és Bikás-ér összefolyásánál keletkező nagyobb mocsaras rétségbe torkollott. A Kórós-ér többször is említésre került számos, főleg a határperekkel kapcsolatos dokumentumban. Az egykor a kabai határ mellett található Kórósérhát, a mai 4. számú főúttól egészen a bárándi határig nyúlt, a település felől pedig az Eperjes határolta.

11 A zenetanulást eléggé későn, negyedik osztályos koromban kezdtem csak el, mivel Budapesten a rokonoknál, ahol szinte „albérletben” laktunk, nem nagyon viselték el a gyakorlással járó „kellemetlenségeket”. Szerencsére nagyon jó tanárhoz kerültem, édesanyám pedig mindig velem volt – a csellóórákon is – így aztán természetes dolog volt, hogy minden nap gyakoroltam, és „szaladt velem a szekér”. 1985 augusztusában kerültem Püspökladányba, 2001 októbere óta lakom a városban. Újabban a gyerekek „Cselló-bácsinak” is hívnak! A nevemmel kapcsolatban még annyit, hogy a Miklóst zeneileg is olyan komoly, szép hangzású névnek találtam, nem nagyon tetszett, amikor „Mikinek” hívtak – ezzel, azóta is így vagyok. Tetszenek a nevem külföldi „változatai” is, nagyapám tizenéves koromban rendszeresen „Nikolaus-nak” hívott, olasz barátainknak pedig ismeretségünk kezdete óta „Nicola” vagyok. Az utóbbi években – amióta unokák is vannak a családban – már én sem „úszom meg”, hogy Miklós napján Mikulássá „váljak”, de ezt szívesen megteszem a gyerekek kedvéért. A Miklósok védőszentje myrai Szent Miklós püspök. Róla szól az a legenda, hogy a szomszédjukban lakó három szegény lányt úgy mentette meg a bordélyházba kerüléstől, hogy aranyat dobott be hozzájuk az ablakon. Egyéb jótettei miatt is tartják a házasság, az anyaság és a gyerekek barátjának, védelmezőjének. Híres magyar Miklósok: Barabás Miklós festő, grafikus, Horthy Miklós egykori kormányzó, Wesselényi Miklós reformkori politikus, Zrínyi Miklós hadvezér, politikus, költő. A gyerekek Miklós napján azt tartják a legfontosabbnak, hogy tiszta cipőjüket előkészítsék a Mikulás-ajándéknak. Persze aggódnak kicsit, ha mégis rossz fát tettek a tűzre, lehet, hogy csak virgácsot kapnak. De persze a gyerekek csak jók lehetnek, így ők és minden Miklós is ünnepeljen vidáman ezen a napon. Rásó János A területe az egykori Gunárhát-dűlőből lett leválasztva 1766-ban. Ekkor még az urasági rétek között került említésre. A Gunárhátdűlő a településtől keletre található Sas-halom-dűlőnek mintegy folytatásaként, a kabai határ, illetve az Eperjes között húzódott a bárándi határ felé. A vízrendezési munkák következtében mind szárazabbá váló terület – ezen a néven – 1852-re már csak mintegy 45 hektár szántóföldet és utat foglalt magába. Az egyik legjobb minőségű szántóterülete volt a településnek. A Kórósérhát 1819-ben több mint 210 hektár területtel az uradalom saját kezelésében levő legelő és kaszáló volt. A település növekvő népessége miatt elkerülhetetlen volt, hogy idővel a lakosság is kapjon lehetőséget használatára. A korabeli dokumentumok 1838-ban a kórósi és makkodi kaszálók között említették. 1841-ben már úrbéri szántóként írták le, nyilván először a magasabb, hátasabb részeket vették eke alá, amelyeken az áradások alkalmával is bízni lehetett abban, hogy megmarad a termés. 1864-ben már az egész területe szántóföldként volt megjelölve, és ma is így van használatban. Rásó János

12 December - jeles napok és ünnepek Ünnepek és szokások

December (Karácsony hava - Télelő - Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban. Elnevezése a latin „decem” szóból származik, melynek jelentése tíz. A karácsonyi ünnepkörnek köszönhetően ez a 31 napos hónap általában a megbékélés, az öröm és a jó hangulat jegyében telik. Advent a karácsonyt megelőző négy hetes időszak, amely az örömteli és meghitt készülődés, várakozás jegyében telik. A keresztények számára a karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjával kezdődik, és egészen vízkeresztig tart. Az advent eredete a 4. századig nyúlik vissza és számos jelkép, valamit szokás, hagyomány kapcsolódik hozzá. Az adventi időszak a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal veszi kezdetét és karácsonyig tart. December 1. - Az AIDS elleni küzdelem világnapja A WHO (World Health Organization) 1988-ban december első napját az AIDS elleni küzdelem világnapjává nyilvánította. Az AIDS Világnap legfontosabb célja a figyelemfelhívás és a biztonságos szexuális élet fontosságának tudatosítása, valamint a betegségről és annak megelőzéséről szóló ismeretterjesztés, a betegeket érintő előítéletek leküzdése és a kutatásra, valamint a gondozásra szánt adományok gyűjtése. Szintén ezen a napon, a világ békemozgalmának aktivistái minden évben tiltakoznak az igazságtalanul bebörtönzöttek szabadon bocsátásáért a békéért bebörtönzöttek nemzetközi napja keretében. 1925 december 1-én, este 8 órai kezdettel indult meg a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Erre az eseményre emlékezünk meg országszerte magyar rádiózás napján. 1800-ban ezen napon született Vörösmarty Mihály magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. Az első névnap decemberben Eligius, a franciaországi Szent Eligius püspök tiszteletére, aki a középkori Európában az aranymívesek és kovácsok védőszentje volt. December 1. a meteorológiai tél kezdete is. December 3. - A fogyatékos emberek nemzetközi napja Az ENSZ december 3-át a Fogyatékos Emberek Világnapjává nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség vagy katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira. December 4. - Borbála napja A Borbála-nap hiedelmei és szokásai részben hasonlóak a Luca-nap hagyományaihoz, azonban a magyar nyelvterületen csak szórványosan terjedtek el. Ez a nap Szent Borbála 3. századi keresztény vértanú emléknapja, aki a bányászok, tüzérek, hajadon lányok védőszentje. December 4. (más hagyományok szerint szeptember első vasárnapja) a bányászat, a bányászatban dolgozók nagy áldozatokat követelő munkájának az ünnepnapja is. Itt a télapó! Szent Miklós püspök nevéhez számos legenda fűződik - ezekből alakult ki a ma ismert, szakállas jótevő alakja, aki ezen a napon apróbb ajándékokat hoz a gyerekeknek . Az ajándékozás szokása a 19. század végén terjedt el Magyarországon és a modern magyar néphagyomány szerint december 5-én éjjel látogatja meg a gyermekeket a Mikulás, ha az elmúlt évben jól viselkedtek. December 10. - Az emberi jogok napja 1948. december 10-én az ENSZ közgyűlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. Ennek emlékére a közgyűlés 1950-ben december 10-ét az emberi jogok napjává nyilvánította. Ezen a napon kerül sor a Nobel-díjak átadására is, amelyet Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló alapított végrendeletében. Évről-évre a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, valamint az irodalom legjobbjai, illetve az a személy, aki kiemelkedő erőfeszítéseket tett a béke érdekében, részesülhet ebben a díjban és a vele járó 10 millió svéd korona juttatásban. December 13. - Luca napja A Luca-naphoz számos hiedelem és népszokás kapcsolódik. A legenda szerint Szent Luca keresztény vértanú volt, az egyház azonban nem ismeri el valós történelmi személynek. A Luca-napi hagyományok eredete valószínűleg Gergely-naptár bevezetése előtti időkre vezethető vissza,

Püspökladányi Hírek 2012. december 5. amikor ez a nap volt az év legrövidebb napja, illetve a leghosszabb éjszakája (ellentétben a mai téli napfordulóval, ami december 21-én van). Magyar nyelvterületen december 13-át „gonoszjáró nap”-nak is nevezik, legismertebb szokása pedig az úgynevezett Luca-szék készítés. December 18. - A kisebbségek napja Magyarországon A magyar kormány 1995-ben a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében december 18-át a kisebbségek napjává nyilvánította. Ezen a napon 1992-ben fogadta el az ENSZ a Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozatot.

Böjte Csaba: KILENC DIÓFA

Egy idős néni áll a tavaszi zimankóban az út szélén, fején kartonkendő, kezében egy kisebb zsák, és szelíden integet. Megálltam, felvettem a nénit, és elkezdünk társalogni. Hamar kiderül, hogy dióbelet visz a szentgyörgyi piacra. Kérdés nélkül elkezd mesélni:

– Gyerekkoromban nagytatámmal ültettünk tíz diófát, locsoltuk a közeli patakból, de egy még abban az évben ki is száradt, a többi gyökeret eresztett. Teltek az évek, aztán engem az élet elsodort hazulról. Nagytatám egy szomorú nyári napon halt meg, hazajöttem a temetésre, a szépen felcseperedett diófák árnyékában ravatalozták fel. Az egész szertartás alatt én némán álltam a nyurga nagy fák árnyékában... – Teltek az évek! Nyugdíjas lettem! Egyedül maradtam és hazaköltöztem a szülőfalvamba. Nyugdíjam oly kevéske, így ősszel összeszedem a diót, és télen megtöröm. Kilós, félkilós csomagokban nagyon hamar el tudom adni, két óránál tovább még sohasem álltam kint a piacon. Ha hiszi, ha nem, ez a kilenc diófa engem átsegített a télen! Az idén is, nemcsak tűzifát tudtam venni a dióbélből, hanem még egy kis malackát is. És most ha ezt a maradékot sikerül eladnom, szeretnék venni tíz kis facsemetét. Tudja, van egy aranyos unokám, nemsokára hazajön, el fogjuk ültetni a kis fákat, és ha majd ő is megöregszik, diótörés közben biztos majd el fog mondani érettem egy-egy imádságot.... Az autó halad a tavaszi verőfényben... A néni elhallgatott, én is hallgatok, némán vezetek. Nemsokára a piacnál fékeztem, megálltam, és utasom a reszkető kezével egy fél kiló zacskó dióbelet csúsztatott az ülésre. Tiltakoztam, de ő szelíd mosollyal csak annyit mondott: vegye csak el, nekem is a jó Isten adta a drága nagyapámat, ki a diófákat ültette.... Szó nélkül sebességbe teszem az autót, vezetek, de fél szemmel a dióbelet nézem: az egyszerű székely asszony válaszát a gazdasági krízisre. Kezembe vettem a szépen bekötött kis csomagot, kibontottam, és elkezdtem ropogtatni a finom dióbelet, a becsületes, évtizedeken áthajló munka gyümölcsét, a finom, egészséges választ egy nagymama anyagi gondjaira. Járható út... Megyek, és én is veszek tíz diófacsemetét!

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

Mit hozott a Mikulás? Gyakran tesszük fel a gyerekeknek ezt a kérdést, s eszünkbe sem jut, hogy a gyermekek kedvence, a Mikulás egy valóban hajdan élt személy, aki sok szokatlan dolgot művelt, püspökké emelték, és halála után szentté avatták Szent Miklós néven. A 3-4. században élt, és a személye köré szövődött legendák erre a korra jellemzőek, de ma is hatnak, hisz életét és vagyonát az emberek megsegítésének szentelte. A matrózok megmentése egyik korai tettei, csodatételei közül való. Tudni kell a fiatal papról, hogy jól megtermett, sportot kedvelő ifjú volt, aki rendszeresen tornázott, és kitűnő úszó lévén sokszor kilométereket úszott a tengerben. Íme, ezt így mondja el az eredetlegenda leírója, Farkas Imre:

„Az eset 270-ben a Jeruzsálembe tartó zarándokúton történt. Akkoriban is rendszeresen zarándokoltak az emberek a Szentföldre. Ezt tette az ifjú Miklós pap is. Ezek a zarándoklatok ősszel történtek, amikor nem volt olyan nagy meleg. Igen ám, de ilyenkor a tenger az egyik pillanatról a másikra kiszámíthatatlanul viharos tud lenni. Ezért a zarándoklatra tartó hajók biztonságból egymáshoz közel, konvojszerűen haladnak. Ezen az úton is kitört egy váratlan vihar. Miklós pap hajója mellett alig száz méterre haladó hajónak az orrvitorla árboca kitört, ennek helyretételéhez legalább két ember kell. Ki is mentek elvégezni a munkát, de mindkettőt lesodorták a hullámok. Tudni kell, hogy ezek a kishajók 3-5 fős személyzettel rendelkeztek, így nem volt, ki megjavítsa a hajót, ami ezáltal süllyedésre volt ítélve. Valamint azt is tudni kell, hogy aki viharban a tengerbe esik, annak nincs túlélési esélye! A helyzetet látva Miklós pap minden gondolkodás nélkül a vízbe vetette magát, és elsőként a két fuldokló tengerészt mentette ki, és ezt követően kapaszkodott fel a tehetetlenül hánykódó hajóra, ahol egymaga helyezte vissza az orrvitorla árbocát, majd megköszönve Istennek a segítségét, imádkozni kezdett. Közben a megrémült és a hajófenékbe menekült emberek csak azt vették észre, hogy a hajó stabilizálódott, és amikor kimerészkedtek a fedélzetre, egy a hajójuk elejében imádkozó embert láttak. Mindenki arra gondolt az ismeretlen megjelenésével, hogy valami égi Szent segített rajtuk. Az ima befejeztével pedig szemük láttára belevetette magát a habok közé, és eltűnt. Ez a tengerbe ugrás egyet jelentett az odaveszéssel, s ezért ezt egyszerű ember nem tehette. Amikor elcsendesült a vihar, mindenki megdöbbenésére, a vízbe esett halottnak hitt zarándok nyugodt álmát aludta a hajófenéken. Miklós a zarándokútról hazafelé ellátogatott Anatólia fővárosába, Myrába*. Itt legendás körülmények között püspökké választották. Majd később, amikor a jeruzsálemi út tengerészei közül néhányan Myrában jártak, hálaadásra betértek imádkozni a templomba, ahol Szt. Miklós püspökben felismerték a hajójukon a viharban imádkozó személyt, s ettől kezdve a tengerészek hozzá imádkoztak a bajban, és így a védőszentjükké vált.” A legismertebb legenda a három eladó lányról szóló. Valószínűleg ebből származik a mai világunkig átívelő „szerepe”. Pontosabban az önzetlen adakozás, segítség. Történt, hogy a fenn említett Myra városában élt egy elszegényedett nemesember, akinek három leánya már eladósorba ért. Olyan szegények voltak, hogy házuk is már szinte rájuk omlott. A leányok apja elhatározta, hogy eladja őket a bordélynak. Így gondolt megszabadulni a ránehezedő adósságoktól. A leányok hiába is sírtak-ríttak, könnyeik nem indították meg a sötét lelkű öreget. Miklós pap tudomást szerzett a lakásához közel zajló szerencsétlen helyzetről. Éjszaka nagy titokban egy zacskó aranyat dobott be a legnagyobb leány ablakán. Ez

13 éppen elégséges volt a leány hozományára. A következő években a másik két leányt is ugyanígy megajándékozta, és így sorsuk jobbra fordult. Azóta, egészen napjainkig neve napján, december 6-án szeretteink, különösen a gyerekek ajándékokat kapnak Szent Miklóstól, a Mikulástól. Azonban emellett a jóságos, titokban ajándékosztogató öreg apó mellett van egy bírói szerepet vállaló, számonkérő, felelősségre vonó alakja is. Rengeteg, vidékenként változó népszokás, játék fűződik hozzá. Lássunk néhányat! Ha december elején havazik, azt mondják a csángó vidéken, hogy „Miklós rázza a szakállát”. Másik: „ha Miklós fehér lovon jő, János feketén távozik!” Azaz, ha Mikuláskor havazik, fekete lesz a Karácsony. Egyes helyeken ezen a napon gyümölcsfaágat tesznek vázába, s ha az Újévre kivirágzik, gazdag termést várnak. Térjünk vissza az eredeti kérdésünkhöz. Mit hoz a Mikulás? Kinek, mit és hol? Nálunk a „jó” gyerekek kapnak mindenféle édességet, diót, almát, és egy virgácsot emlékeztetőnek, ha esetleg mégse lennének olyan jók. A skandináv országokban régi hagyománya van a gyerekek megajándékozásának ezen a napon, Krisztus előtti időkig nyúlik vissza az eredete. A viking isten, Odin nyolclábú lován járja télen a világot, hogy megajándékozza a jókat, és megbüntesse a rosszakat. A kereszténység Szent Miklós alakjába személyesítette meg ezt a régi legendát. A ghánai keresztények hite szerint az apó a dzsungelből érkezik, Hawaii szigetén egy bárkából száll partra. Dániában a gyerekek úgy tudják, hogy az ajándékhozó Sinter Klaas rénszarvasok által vont szánon érkezik. A gyerekek kitesznek egy tányér tejet vagy tejberizst a kedves állatok számára. A lengyelek szerint az ajándékok az égből származnak, és Szíriában azt tartják, egy fiatal teve hátán érkezik az ajándék. Olaszországban Befana* anyó az ajándékosztó. Érdekes legendája Jézus születése idején játszódik. Befana egész álló nap szorgalmasan söpörgetett, takarított. Egy nap bekopogtak hozzá a keleti bölcsek, akik a kis Jézust keresték. Befana azonban elküldte őket, mert nagyon lefoglalta a sepregetés, takarítás. Kis idő múlva észrevett egy fényt az esti égbolton, gondolta, ez mutatja a helyet, ahol megtalálható a kis Jézus. Bepakolt mindenféle süteményt, ajándékot egy zsákba a kisded részére, fogta a seprűjét és indult, segíteni a fiatal anyának. Befana elindult, hogy megkeresse a kis Jézust. Kereste, kerteste, de nem találta sehol. És azóta sem találja, hiába teltek évszázadok. Ma is házról házra jár, ahol kisgyerekek vannak, és mindenütt otthagy az ajándékokból a jó gyerekeknek, mert a kis Jézus minden gyermekben jelen van. A különös történetek közt előkelő hely illeti meg Mikulás kísérőjének, a kampusznak francia változatát. A piros palástos Mikulás gyakori kísérője egy ijesztő alak, a krampusz, aki megvesszőzi virgácsával azokat, akik azt érdemlik. Franciaországban ennek érdekes történelmi magyarázata van. V. Károly német-római császár 1552-ben megostromolta Metz városát. Az ostrom októbertől decemberig tartott. A takácsok céhe, a városi lakosság bátorítására készített egy csúnya, groteszk bábut, a császár hasonmását, s ez az alak egy korbáccsal rohangált az utcán a fiatalok után, hogy büntesse meg a helytelenkedőket. Hogy emiatt, vagy a megérkező francia segítség miatt, de tény, hogy Metz rövidesen megszabadult az ostromtól. A következő években, a győzelem örömére felelevenítették az idétlen maskara tréfás szerepét. Ez pedig éppen egybeesett Szent Miklós ünnepével. Telt-múlt az idő, és az emberek már rég elfelejtkeztek V. Károlyról, de ezen a napon az ajándékosztó Mikulás mellett jelen van a rossz gyerekeket büntető virgácsos figura, akit Metz város lakói Virgácsos Apónak (Père Fouettard) neveznek. Szent Miklós tisztelete világszerte elterjedt. Oroszországban különös tiszteletnek örvend, ő az ország fő patrónusa, de máshol is számtalan templom, társulat, foglalkozás patrónusa: tanulók, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok stb. Tisztelete a Kárpát-medencében is jelentős, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy a történelmi Magyarország területén 37 helység viseli a nevét Törökszentmiklóstól Lajtaszentmiklósig. Bige Szabolcs Csaba *- Farkas Imre: Nemzetközi Santa Claus Béketanács Európai Képviselő - Myra (gör. Müra): ókori görög város Kis-Ázsiában - Befana: az olaszok jó boszorkánya, neve a görög epifánia (επιφάνεια) szóból ered, melynek jelentése „megjelenés”

14

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

Az adottság nem mindig elég, szerencsére is szükség van Sok fiatal szeretne befutott és híres modell lenni. Csillogó kifutó, szép ruhák, profi fotósok. Kívülről nézve a modell élete csupa szórakozás, siker, könnyű pénzkereset. A modellkedés manapság igen divatos szakmának számít, ám nem is gondolnánk, hogy aki bekerül ebbe a közegbe, egy szigorú, szabályokkal teli világba csöppen, ahol a szépség csupán alapkövetelmény. Megkérdeztünk egy sikeres ladányi kötődésű modellt arról, (aki nem árulhat el többet magáról) hogyan lehet beilleszkedni a nemzetközi divat világába, és milyen áldozatokkal jár fiatalon a csúcsra törni. – Sokan gondolják, hogy ha valaki elég magas és vékony, az már modell lehet, de ez nem egészen igaz – mondta Renáta. – Az arc is ugyanúgy számít, mint a magasság. Sokan tévedésben vannak az arcmodellekkel kapcsolatban, mert valójában olyan nincs is. Valaki, hogy modell lehessen, nemcsak magasnak, vékonynak és karakteres arcúnak kell lennie, hanem ezen felül jó személyiséggel kell rendelkeznie. Ezen azt értem, hogy fontos a magabiztosság. – Hogyan lehet egyáltalán belevágni? – Elkezdeni ezt az egészet nem könnyű. Először végig kell gondolnia, hogy miért is akarja ezt csinálni. Ha csak azért, hogy elmondhassa, hogy modell, akkor nem érdemes el sem kezdeni. Ha megvan benne, hogy igen is, neki ez az álma, és azért kitartóan fog küzdeni, hogy nagy divatmárkákkal dolgozzon együtt. Azt is elfogadja, hogy több hónapra ki kell utaznia, és hátrahagyni a családját, barátját, meg persze az iskolát, valamint tudja folytatni a tanulmányait magántanulóként. Ja, és tudja tartani a méreteit mostantól fogva! Akkor nyugodtan belevághat. A méretek: minimum 172 cm magasnak kell lennie, hogy egyáltalán elkezdhessen modellkedni, de kifutóra 175 felett mehet csak. A 172 és 175 közötti lányok általában csak magazinokban és katalógusokban szerepelnek, és persze reklámfilmekben. Egy modellnek nem a súlya a lényeg, hanem a „centije”. A csípő nem mehet 90 fölé – az ideális 85-89 között van –, de sokan tévedésben vannak a csípő mérésének a fogalmával, mert nem a felső csípőcsontot kell mérni, hanem lent, ahol a legszélesebb az ember. A derék 55-60 között lehet. A mell nem számít, sőt minél kisebb, annál jobb, mert elképzelhető, hogy valaki nem fér bele egy ruhába a melle miatt. Inkább a természetesség a fontos. Szigorúan tilos a smink, a műköröm, a hajfestés, a barna bőr – azaz napozni tilos – és a színes ruhák, csecsebecsék viselete. Fontos viszont a magas sarkú cipő, és az egyszerű fekete-fehér vagy szürke ruhák viselete. Azért, mert a színes ruhák és az ékszerek elterelik a figyelmet a személyről, az egyszerű ruhák pedig csak az arcra irányítják a figyelmet, és persze az alakra. – Hány éves korban érdemes elkezdeni a modellkedést? – A legideálisabb életkor az elkezdéshez 14-16 év, és átlagosan 25 éves korig csinálják (kivéve a top- és szupermodellek). Azért, mert amikor valaki elkezdi ezt, először is „tervet” kell kialakítani, mert valaki csak kifutóra jó, valaki meg csak magazinokba, valaki meg mind a kettőre. Azért kell elkezdeni ilyen fiatalon, mert általában egy 15 éves lány még félénk, és meg kell tanulnia magabiztosnak lenni, hogy csúnyán mondva „el tudja adni magát” a kliensnek. Mert valljuk be őszintén, senkit semmilyen munkahelyre nem vennének fel úgy, hogy meg ne győzze a munkaadót: ő a megfelelő. Először szinte minden lányt Ázsiába küldenek ki összesen 1-2 évre, hogy szerezzen tapasztalatot, magabiztosságot, és építse a könyvét (azaz szerezzen sok új fotót, amivel később jobban eladhatja magát a nagy cégeknek). Miután ez megvolt, és az illető készen áll arra, hogy Európában folytassa, „bemutatkozzon” a nagy divatmárkáknak, és elkezdje a fashion weekeket, ahol a legjobban lehet befutni, és topmodellé válni. – Hogyan lehet topmodell valakiből? A világon 50 topmodell van – vagyis nagyon nehéz bekerülni közéjük a több százezer modell közül. Ezek a fashion weekek, azaz divathetek,

évente kétszer vannak. Az első február és márciusban, amikor a következő őszi és téli ruhákat mutatják be a modellek. A második szeptemberben és októberben. A nagy divatmárkák ilyenkor mutatják be az új kollekciójukat. Általában minden évben 2-3 új topmodell lesz, mert ezeket a showkat általában több évig adott modellek csinálják. Ezért ilyen nehéz bekerülni a top 50-be. Általában nagy kitartás kell, mert bár valakinek egyből sikerül, és valakinek csak 2-3 év múlva, de persze a 90%-nak soha. Csak olyan ember felel meg, akinek szép, arányos, de mégis valamiképpen furcsa arca van. Általában sok modell úgy néz ki, mint aki a Marsról jött. Persze soknak van szép, arányos, gyönyörű arca, de hogy egyszerűen fogalmazzak: a manófejű, csontosabb arcú lányokat keresik! Van néhány olyan modell a világon, aki egyből befutott az arca miatt. Nekik rendkívül különleges arcuk van. Mint pl. Daphne, aki még csak 15 éves volt, amikor a párizsi Vogue címlapjára került, ami nem kis teljesítmény. – Ezután házhoz jönnek a felkérések? – Miután egy lány topmodell lesz, még nem biztos, hogy az is marad. Általában azokkal a lányokkal, akikkel a show-kat csinálták, a nagy divatcégek és magazinok dolgozni akarnak. Minden divatcégnek van egy saját kampányarca, aki csak topmodell lehet. Általában negyedévente vagy félévente csinálnak új kampányt, de a magazinoknak havonta mindig más van a címlapján. Ha valamelyik modell nem kap kampányt a show után, vagy valami nagy címlapot, akkor szépen eltűnhet a listáról. Sajnos ez nagyon nehéz szakma, nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is bírni kell. – Hogyan zajlik egy „munkanap”? – Vannak ügynökségrangsorok, vagyis hogy melyik országban melyik a legjobb. Az, hogy valaki topmodell lehessen, attól is függ, hogy melyik ügynökségnél van. Mert a divatcégek elég sznobok – nekik csak a legjobb ügynökségtől való lányok kellenek. Ha valakit felvesz egy ügynökség, és azt akarja, hogy az kimenjen pl. New Yorkba, akkor általában oda ki kell utazni 1 hónapra minimum. Egy nap abból áll, hogy az előző nap este megkapjuk a castingok listáját, ha nincs fashion week, akkor naponta 5-6 casting van. Ha meg van, akkor akár 30 casting is lehet. Ez azt jelenti, hogy 1 nap alatt 31 különböző helyre kell elmenni egész New Yorkban. Általában egyedül, metróval, busszal, esetleg taxival vagy gyalog. Ez nagyon fárasztó, mert egy casting tarthat 1 perctől több óráig is, ami attól függ, hogy hány modell várakozik. A casting annyiból áll, hogy megnézik a bookunkat, lefényképeznek, esetleg fel kell próbálni egy ruhát, és kivesznek egy „szedkártyát” a könyvünkből – így tudnak ránk emlékezni, és így tudják, melyik ügynökségnél vagyunk. Egy munkanap, ha például magazinnak dolgozunk, akkor általában 1012 órát jelent. 6-8 ruhát kell lefotózni. A magazinoknál pózolni kell, de a katalógusnál nem. Ott előfordul, hogy 100 ruhát is le kell fotózni egy nap. Tévhit az, hogy a modell megkapja a ruhákat. A stylist öltöztet, ő ezeket a ruhákat úgymond bérli más cégektől, és utána visszaviszi. És persze minden fotózás előtt megcsinálják a sminket, ami kb. 1 óra, és a hajat is, ami szintén 1 órát vesz igénybe. – Ejtenél pár szót arról is, hogy mennyit keres egy modell? – Amikor valaki elutazik egy munkára, akkor neki az ügynökség fizeti a szállást, a repülőjegyet, sőt még zsebpénzt is biztosítanak. Ezt az összeget viszont le kell dolgoznia, vagyis pl. New Yorkban 80 % a modellé, és 20 % az ügynökségé. Ha egy modell kap egy munkát, először is a repülőjegyet meg a szállást vonják le, és ha ezen felül keres, azt megkapja. Viszont ha nem keresi meg az ügynökség mínuszát, akkor sincs probléma, mert ezt az ügynökség bukja. Még akkor sem baj, ha egyetlen egy munkája sem volt, mert a modell sohasem fizet semmiért, a modellnek fizetnek! A katalógusnak végzett munka jobban fizet, mint a magazin, de a magazin hírnevet ad, amit a katalógus viszont nem. A kampányok és a reklámfilmek a legjobban megfizetettek, a nagy divatmárkáknál a show-k is nagyon jók, viszont a legkevésbé megfizetettek a címlapok. Tehát alapjában véve a modellnek nem saját magát kell eladnia, hanem gyakorlatilag reklámoz valamit, és annak az értékét kell növelnie. Azért kell a legjobbnak lennie, hogy az adott szituációban tudja, hogyan viselkedjen, és olyan érzelmeket közöljön a tekintetével és a mozgásával, amire akkor éppen szükség van a termék minél jobb marketingjéhez. Rásó János

15

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

Helytörténeti arcképcsarnok

Nábrátzky Antal uradalmi ügyvéd, járási főszolgabíró Ma már nehezen értjük meg, milyen is lehetett két évszázaddal ezelőtt a település, a járás élete. Teljesen más volt a társadalmi berendezkedés, az életvitel, és mások voltak a szokások is. Nábrátzky Antal főszolgabírót – ha az aktív korában élt embereket kérdeztük volna meg – talán nem mindenki látta volna szívesen e sorozatban, de úgy vélem, hogy a tevékenységének eddig megismert részletei alapján helye van a településünk életét meghatározó személyek között. Nézzük a hivatalait: Uradalmi ügyvéd. A római katolikus egyház már a 18. század második felétől foglalkoztatott ügyvédeket, akiknek feladata az uradalom és az egyház jogi képviselete, a peres ügyekben való eljárás volt. Szerepet kaptak az úriszéki ügyekben, a vitás szerződések megkötésénél vagy felbontásánál, az árvavagyon kezelésében. A szabadságharc után a jobbágyfelszabadítással kapcsolatos úrbéri perekkel kapcsolatos teendők jelentették az ügyvédek fő munkáját. Járási főszolgabíró. Ez egy ősi magyar tisztviselő, aki eredetileg főleg igazságszolgáltatási feladatokat látott el. A főszolgabíró a járás hatósága és első tisztviselője volt egykor. A vármegyei törvényhatósági bizottság a főszolgabírót élethosszig választotta a járás élére. Igen szerteágazó volt a tevékenységi köre. Eljárt közés állategészségügyi, anyakönyvi, erdészeti, gyám, gondnoksági, házassági, cseléd, ipari, népoktatási, vadászati, vásári, vízjogi ügyekben. Emellett kihágási bíráskodást gyakorolt. A főszolgabíró a községi közigazgatás közvetlen felügyelője volt. Elnökölt egyes községi képviselő-testületi közgyűléseken, jelölt a legtöbb községi elöljárói állásra. A községi közegekhez rendeleteket intézhetett, a nem engedelmeskedő és hanyag községi tisztviselőkkel szemben pedig rendbírságolási joga volt, valamint a fegyelmi hatóságot is gyakorolta felettük. A főszolgabíró az alispán közvetlen felügyelete alatt működött – tőle kapta utasításait. A főszolgabírót munkájában a járási tisztviselők támogatták. Nábrátzky Antal uradalmi ügyvéd, járási főszolgabíró püspökladányi tevékenységéből kiemelkedik két részlet, amely máig ható jelentőséggel bír, még akkor is, ha azt kortársai esetleg másképp látták. 1. Azt jól tudjuk, hogy az 1840-es tűzvészt követően az egész településre kiterjedő városrendezésre került sor. Nábrátzky javaslatára a község központját a jelenlegi Hősök terén alakították ki, és itt épült fel a Nagyvárosháza. A telek a vallásalapítványi uradalom tulajdonában volt, melynek megvásárolására és az épület felépítésére Nábrátzky rávette a városi elöljáróságot és a lakosokat, hogy a községi legelőből osszanak ki területet a földes gazdáknak, akik majd felesben megművelik azt. Az ily módon megművelt területet – egyébként ma is – az akkori elnevezéseként Muszáj-földnek hívják a lakosok. Az elnevezés úgy ragadt rá, hogy gyakran mondogatták, hogy „muszáj Nábrátzky Antal intézkedéseinek engedelmeskedni”. Két év termésének jövedelméből össze is jött a szükséges pénzösszeg, és a telket az akkor rajta álló épületekkel együtt megvásárolta a település. 1851-ben felépült a Nagyvárosháza impozáns épülete, amely ma is méltó helye a város működését biztosító intézménynek.

2. Szintén Nábrátzky Antal nevéhez fűződik a Makkodi-csatorna megépíttetése is, melyet ő kezdeményezett, és a ladányi határban – a rá jellemző állhatatos módon – végig is vitt. A meder ásásához az 1830-as évek végén fogtak hozzá. A csatorna elkészítését azért szorgalmazta, hogy az a Tiszából érkező árvizet le tudja vezetni anélkül, hogy a víz a települést fenyegetné. Ladányi jobbágyok és idegen, fogadott munkások dolgoztak az építésen. A földmunkát falapáttal és gyékényből, vesszőből font saroglyával végezték. Keservesen haladt a munka, amiért is Nábrátzky elmarasztalta a ladányi embereket, akik szemlátomást lassabban dolgoztak, mint a fogadott munkások. Ám, hogy azoknak sem igen tetszett ez a munka, azt jól mutatja az a történet, miszerint a második napra virradóra már csak hűlt helyüket találta, mert azok mind elszöktek. Annak, hogy a ladányiak sem igazán erőltették a munkát, az volt az oka, hogy féltek attól, hogy a csatorna a Tisza vizét túl közel hozza a településhez. Nem hittek Nábrátzkynak, aki éppen a védelem miatt a keleti és a déli oldalra hányatta a földet, oda készíttette a csatorna gátját. Be is igazolódott az elgondolásának helyessége, mert az 1844-45-ös nagy árvíz idején a gát megvédte a települést, és csak mindössze néhány lapályosabb helyen levő kertet borított el a víz. Csak Nábrátzky erélyes fellépése mentette meg a gátat attól, hogy a nép az ártól való félelmében lerombolja azt. Szidták, majdnem vízbe is dobták, és még gúnydalt is költöttek róla, de nem engedett, és éjjel nappal őriztette a gátat, ami kitartott, így a falu megmenekült az áradás pusztításától. Rásó János

Libazsíros kenyér, bor, tea Márton-napi lakomával várta a múzeum a ladányiakat

A Karacs Ferenc Múzeum idén is megrendezte a Múzeumok Őszi Éjszakája Fesztivált november 10-én. Márton napja a 40 napos karácsonyi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű, gazdag falatozás és a vigasság még megengedett. Kiss Istvánné, a Karacs Ferenc Múzeum vezetője lapunknak elmondta: sok népi hagyomány kapcsolódik ehhez a naphoz. – Ez már őszi ünnep, ekkor már ráértek régen az emberek. Ilyenkor szabad volt vigadni, és megkóstolni az új bort. Ekkor már meghíztak a Márton-napi libák, és kezdődtek a jókívánságok, köszöntések, ezt a hagyományt próbáljuk meg a múzeumban folytatni, feleleveníteni. Idén 4. alkalommal hirdette meg az intézmény a Márton-napi vigasságot, ahol fellépett többek között a Sárréti Népi Együttes, de volt meghívott népmesemondó is. Sőt, egy hangszerkészítő mester is érkezett Hajdúszoboszlóról, hogy megismertesse a közönséggel a régi népi hangszereket. Volt emellett táncház és vetélkedők, közös játék, majd tűzgyújtással zárták a jelenlévők a Márton-napi vigadalmat. Rábai Sarolta

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos : Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő : Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Bíróné Szabó Brigitta

Szerkesztőség : 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel : 54/514-171 email:[email protected] Nyomdai előkészítés : multimedia design Nyomás : Hektográf Nyomda Püspökladány

16

Püspökladányi Hírek 2012. december 5.

SPORTHÍREK PKE: tízgólos előnyről sem sikerült nyerni

Negyven percen keresztül kiemelkedően kézilabdáztak a fiúk a 3. helyezett Szeged-Algyő elleni hazai meccsen, a hétgólos félidei előnyt követően a második játékrész derekán már tízgólos is volt az előnyünk, mégsem sikerült begyűjteni a két pontot. A sorozatos cserék megzavarták a támadójátékunkat, sorra maradtak ki a ziccerek, s ezt kihasználva a vendégek vérszemet kapva ledolgozták a hátrányukat. A vége 30-30 lett, ami előzetesen nem számított volna rossz eredménynek, ám így… A mieink közül a kapuban Darai Zoltán szenzációs teljesítményt nyújtott, míg mezőnyben Mészáros Ádám 13, Darai Márton 9 góllal segítette a csapatot. ( junior: 27-43). A 9. fordulóban a 9. helyezett Újkígyós vendégeként esélye sem volt a tartalékosan felálló mieinknek a pontszerzésre, hiszen a félidőben már 11 gólos volt a hazaiak előnye. Ezt a fórt aztán a végéig meg is tartották, így 34-23 lett oda. A leggólerősebb ladányi a 9 találatot elérő Mészáros Ádám volt. (junior: 34-14).

Az NB II. Dél-keleti csoport állása 1. Törökszentmiklós 9 7 1 1 259-221 15 2. Pick Szeged II. 9 6 1 2 271-248 13 3. Szeged Algyő 9 5 2 2 241-241 12 4. Kunszentmárton 9 5 1 3 285-269 11 5. Makói KC 9 5 1 3 245-241 11 6. Kiskunmajsa 9 4 0 5 228-231 8 7. Kiskunfélegyháza 9 3 2 4 249-253 8 8. Martfű 9 4 0 5 225-230 8 9. Újkígyós 9 3 1 5 260-250 7 10. Mezőtúr 9 3 1 5 255-281 7 11. Békéscsaba 9 2 1 6 238-248 5 12. Püspökladány 9 1 1 7 223-266 3

Középmezőnyben a P. MÁV sakkozói

Idegenben, a Hajdúszoboszlói Sakkiskola vendégeként aratott magabiztos, 7-3 arányú győzelmet a P. MÁV a megyei sakkcsapat-bajnokság 3. fordulójában. A négy egyéni győzelmet Tóth Gyula, Czigler Dezső, Nádházi Imre és Serdült József aratták, míg Egri László, Szathmári Gábor, Hegedűs Sándor, Keserű Tibor, Egri Zsolt és Tóth Lajos remizett. Együttesünk az első fordulóban szabadnapos volt, így egy csapatmérkőzéssel kevesebbet játszva, eddig 12 pontot gyűjtve a tabella 5. helyét foglalja el a kilenccsapatos pontvadászatban.

Negyedik helyen zárták az őszt a hölgyek

A Téglás elleni kiütéses, 37-15 arányú győzelemmel zárták női kézilabdázóink a jelenleg folyó megyei bajnokság őszi idényét. A Győriné Hollósi Ildikó által irányított gárda a félidőben már 21-9-re vezetett, azaz hamar eldőlt a két pont sorsa. A játékosok közül Károlyi Anikó 11, Kiss Nóra 6, Tóth Gabriella 5 gólt szerzett. Ezzel csapatunk a 4. helyen várhatja a tavaszi folytatást. S akkor jöjjön egy kis összegzés. Látványosan lépdelnek előre azon a bizonyos ranglétrán a PKE hölgyei. Egy évvel ezelőtt az akkor nyolccsapatos pontvadászat félidejében 2 győzelemmel és 5 vereséggel 4 pontot gyűjtve csak a 6. helyet foglalta el a tabellán a társaság. Aztán a tavaszi idényben tovább javítva a mérleget 3 újabb győzelemmel és 4 vereséggel megtoldva a produkciót, végül az 5. helyre ért be a csapat. A jelenlegi bajnokságban 11 gárda küzd a pontokért, s ebben a tavalyinál erősebb mezőnyben eddig 7 győzelem mellett csupán 3 vereség szerepel a mieink eredménylistáján. A 3. helyezett Létavértessel azonos pontszámmal állnak lányaink a 4. pozícióban, két ponttal lemaradva attól a Nagyhegyestől, amelyet simán, 8 góllal vertek. A listavezető Balmazújváros és a 3. Létavértes mögött a harmadik legtöbb gólt (301) szerezték a mieink. Mindehhez hozzátartozik, hogy a 10 lejátszott mérkőzésből mindössze 4 alkalommal léptek itthon pályára Károlyiék, miközben 6-szor vendégként öltöttek szerelést. Tavasszal tehát hat hazai fellépés mellet csupán négyszer kényszerül idegenbe a csapat, azaz minden adott lehet akár az éremszerzéshez is.



A megyei női kézilabda-bajnokság állása 1. Balmazújváros 10 10 0 0 366-154 20 2. Nagyhegyes 10 8 0 2 253-180 16 3. Létavértes 10 7 0 3 301-182 14 4. Püspökladány 10 7 0 3 261-218 14 5. Amatőr Hajdúszoboszló 10 6 0 4 191-211 12 6. Berettyó MSE 10 5 1 4 253-253 11 7. Komád 10 4 1 5 202-236 9 8. Hajdúszoboszló NKSE 10 3 0 7 172-242 6 9. Téglás 10 3 0 7 192-267 6 10. Nádudvar 10 1 0 9 182-279 2 11. HRSE Debrecen 10 0 0 10 150-301 0

Itthon tartották a birkózók a kupát

Hogy telik az idő. Már negyedik alkalommal emlékeztek meg a birkózók a kiváló edzőről és sportvezetőről, Szabó Gáborról egy színvonalas nemzetközi verseny keretében. 19 klubból közel kétszáz birkózó lépett szőnyegre, köztük a lengyel testvérvárosból, Krasnikból, valamint szlovákiából érkezett versenyzőkkel. A viadalt Dombi Imréné, Püspökladány polgármestere nyitotta meg, aki miután külön is köszöntötte a külföldi delegációkat, örömmel újságolta el a résztvevőknek, hogy városunkban - a birkózók támogatásával - immár működik a sportiskola. Dombi Imréné után az egykori kiváló válogatott birkózó, a Magyar Birkózó-szövetség jelenlegi ügyvezető igazgatója, Gáspár Tamás szólt a fiatalokhoz, majd ezt követően Kövesi Józsefnek átnyújtotta a Magyar Birkózó-szövetség diplomáját, megköszönve neki a sportágban nyújtott több évtizedes kiemelkedő és önzetlen munkáját. Az ünnepi részt követően két szőnyegen összesen négy korosztály indulói feszültek egymásnak az 56 súlycsoport minél fényesebb érmeiért. A mieink egyik legfontosabb célja a csapatverseny megnyerése volt, amihez természetesen minél több, és minél fényesebb érmek kellettek. A Kovács Lajos edző által előzetesen remélt nyolc aranyérem – mint utóbb kiderült – bizony kevés lett volna a csapatgyőzelem bezsebeléséhez, mivel a nagy rivális, az olimpiai bajnok Repka Attila által irányított Diósgyőr is igencsak sok medállal gazdagodott. Szerencsére azonban a ladányi fiatalok másként gondolták. Nyolc helyett 11 aranyérmet szállítottak a különböző korcsoportokban. Ehhez még társult 8 ezüst-, és ugyancsak 8 bronzérem is, azaz 27 ladányi induló állhatott fel az eredményhirdetéskor a dobogó valamelyik fokára. Kiváló teljesítmény, ami természetesen biztosította is a csapatelsőséget. Az aranyérmeket Nádházi Gergő, Némethi Ákos, Kovács Bence, Horváth Zsolt, Dodó Dániel, Horváth Tamás, Turcsányi Zoltán, Turcsányi Tibor, Papp Melánia, Nyíri Dóra és Makula Ramon nyerték. A nyolc ezüstszínű medál Németh Balázs, Fülöp Bence, Gali Dávid, Dodó Bence, Kárai Péter, Orbán Csilla, Kiss Gergő és Tenkés János nyakába került, míg a nyolc bronzérmet Sárándi Bence, Holdasi Dominik, Szabó Döme, Kiss Viktor, Faur Zoltán, Kis Simonka Péter, Szabó Imre, Babik Máté nyerte. Soha rosszabb ladányi produkciót, s biztosak lehetünk benne, hogy ez a mostani Szabó Gábor Emlékverseny is jól szolgálta a mieink felkészülését a további erőpróbákra. A viadalt követő hétvégén aztán birkózóink viszonozták a lengyel testvérváros csapatának szereplését, és részt vettek egy kisebb delegációval a Krasnikban megrendezett nemzetközi viadalon. A nagyszabású erőpróbán 8 országból több mint 400 birkózó lépett szőnyegre, s közülük Papp Melánia a 3., Kiss Gergő az 5., Horváth Tamás a 8. helyen végzett súlycsoportjában.

Tizenegy csapat a teremfoci bajnokságban

Az elmúlt évekhez képest igencsak szűk létszámmal rajtolt el lapzárta után, november 25-én a városi téli teremfoci-bajnokság. A rendező az idén is a Városi Kispályás Labdarúgó-szövetség. Takács János, a szövetség elnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy az egyfordulós alapszakaszt követően az első hat helyezett a felsőházban, míg a 7-11. helyezettek az alsóházban folytatják a rájátszást, ami ugyancsak egyfordulós lesz. Így a pontvadászat február közepéig fog tartani. A páratlan létszám miatt az alapszakaszban minden fordulóban lesz egy szabadnapos gárda. A résztvevő csapatok: Stoni FC, FMF kft, T.D.T., Pl-Galaxy, Szarvas Elektro, Dream Team, Reno Vako Petri SE, Sziszi SE, Szerag-G-Night, Bulls, Arany Ászok.