1 „Az ellentmondások oka a tudatlanság. Ahol van tudás, ott nincs harc, mert az igazság egy. Csak a tudatlan emberek ellenségeskednek.” Rajan Sankaran: A homeopátia szubsztanciája
Az élet rendje A modern orvostudomány – miközben a hatékony gyógyítás érdekében végezte kutatásait – kihagyott valamit: a mechanikai – biokémiai összefüggések felfedezése során a nagy lelkesedésben megfeledkezett magáról az emberről. Teljesen figyelmen kívül maradt a lélek és az agy. (Dr. Ryke Geerd Hamer) A LÉLEK – az érzelemtestünk. Az érzelem: egy lelki jelenség, amely a külső és belső történésekre reagálva, pozitív, illetve negatív viszonyulást hoz létre bennünk. Érzelmeink lakhelye tehát a lélek. Igazolja ezt nyelvünk is, hiszen ha valakinek a „lelkére beszélünk”, az érzelmeire kívánunk hatni. Arra próbáljuk rávenni, hogy valamely történésre vonatkozó viszonyulását változtassa meg, annak ellenére, hogy az „ész-érvek” alapján az adott történésről kialakult „logikus” gondolata nem ezt diktálná. AZ AGY Az agy más néven agyvelő a gerincesek központi idegrendszerének a koponyaüregben elhelyezkedő része. „Kénytelen vagyok azt feltételezni, hogy létünket két alapelemből kiindulva kell megmagyarázni. Az agy egy számítógép, és olyan valami programozza, ami rajta kívül van.” (Dr. Wilder Penfield kanadai sebész, négy évtizednyi agykutatás után)
Az Új Orvostudomány (GNM) működését többen megtapasztalták anélkül, hogy rendszerét, működési elvét felfedezték, megértették volna. Ezt egyedül Dr. Ryke Geerd Hamer professzor tette meg.
A gyógyítás nem más, mint annak a megértetése a beteggel, hogy betegségének gyökere abban az általa létrehozott valóságban van, ami világlátásának, hiedelemrendszerének alapja. (Bóna László: Szenvedésben hasonló) Az illúzió különös dolog, hiszen saját érzékszerveink kapuin keresztül érkezik valami információ, ami oly esős valóságérzetet kelt, hogy gyakran minden további nélkül elfogadjuk, és csak nagyon ritkán kérdőjelezzük meg. Illúzióink egy része közös, így az is természetes, hogy vélt valóságként beépítjük világképünkbe. (Balogh Béla: A végső valóság) Olyan gyógyszerre van tehát szükség, ami annak az anyagnak is csupán a lelkiállapota, szellemisége, gondolata, amiből létrejött a gyógyszer. Minél nagyobb a hígítottság, minél nagyobb a dinamika annál jobban közelíti meg az anyag: - azt a gondolatot, ideát, szellemiséget, ami őt formálta, - azt az információt, amivel az ő léte leírható, - azt az eszmét, hiedelemrendszert, gondolatvilágot, ami az ő sorsa, és amit ilyen dinamizált formában ő el tud mondani, meg tud mutatni. Át tud adni információként annak, akinek éppen erre az információra van szüksége ahhoz, hogy kitaláljon saját labirintusából. (Bóna L.) „Az anyag alkotóelemeit ma már nem tekintik tömör, vagy elpusztíthatatlan részecskéknek. Tömeg nélküli részecskék, mint pl. a foton, anyagi tulajdonságokat mutatnak, ugyanakkor részecskepárok, pl. a pozitronok és elektronok, maradéktalanul sugárzási energiává alakíthatók. Olyan elementáris részecskéket, mint a quarkokat, nem sikerült direkt módon megfigyelni, és valószínű, hogy nem is lehet leválasztani, és elszigetelt jelenségként vizsgálni." (Tor Ragnar Gerholm: Svéd Nemzeti Enciklopédia, 1997, „materia" címszó alatt. … Ha az anyagot megkíséreljük mind apróbb részecskékre bontani, ugyanúgy eltűnik, mint ahogyan az élet kifolyik a biológus ujjai között, ha azt boncolókéssel keresi. (Balogh B.)
2 Azok a szerek hatnak jól, amelyek az ember teljes lelkiállapotának, legfontosabb, leginkább előtérbe kerülő érzésének felelnek meg. Nincs az a helyi, testi, fizikai tünet, ami ne az egész ember lelkiállapotának a kifejezésformája lenne. (GNM szerint a betegség: Lelki konfliktus – DHS – által beindított, AGY által vezérelt szervi elváltozás.) A homeopátiás szerválasztásnál a mentális állapot megkerülhetetlen, nem segít a legegyszerűbb testi bajokban sem, ha nem a teljes lelkiállapot alapján lesz kiválasztva. (Bóna L.) Köztudott dolog, hogy a fény bizonyos körülmények között hullámként viselkedik, más körülmények között anyagi tulajdonságokat mutat. A fizikusok rájöttek arra, hogy ez a különös kettős természet az általunk anyagnak tekintett „valamire" is érvényes. Ez a paradoxon a fizika talán legvitatottabb rejtélye. Végső soron mi az, ami bennünket körülvesz? Főként anyagi részecskék, amik néha hullámtermészetet mutatnak, vagy hullámok, amik néha anyagi természetet mutatnak? A fizikusok szerint mindkettő. Mi történne, ha az anyagot hullámként kezelnénk? A fizikai és matematikai lehetőség ugyanis adott. E=mc2 mondja ki Einstein speciális relativitáselméletének közismert képlete, ahol E az energia, m a tömeg és c a fény sebessége vákuumban. A képlet azt mutatja, mennyi energia felel meg egy bizonyos tömeggel rendelkező részecskének. Ezek a bizonyos részecskék tehát, amiket mi anyagként érzékelünk, tulajdonképpen kis „energiacsomagok". A részecskék energiái, Max Planck törvényének értelmében, frekvenciában is kifejezhetők. Max Planck már 1900-ban felfedezte, hogy magasabb energiához mindig magasabb rezgésszám tartozik. így különböző típusú és rezgésszámú hullámok különböző szubatomi részecskéknek felelnek meg. Amit mi anyagnak érzékelünk, valóban leírható hullámként, de itt nem akármilyen hullámokról van szó, hanem azok egyik különös fajtájáról, azaz állóhullámokról.
Az állóhullám - nevét meghazudtolva - tulajdonképpen nem azt jelenti, hogy valami statikus dologról lenne szó. Állóhullámok egyszerűen előállíthatók, pl. egy több méter hosszú gumiszalag segítségével. Keltsünk a szalag szabad végén (B) rezgéseket (1. ábra). A hullámok a szalagon végighaladva a rögzített végen (A) visszaverődnek, és szembetalálkoznak az (B) felől érkező hullámokkal. A kialakuló kép általában igen változékony, bizonyos frekvenciánál azonban a hullámalakzat állandósul, és a kialakult állóhullám két alapvető jellegzetessége jól megfigyelhető. Az egyik az, hogy a szalag különböző részei nem egymásután, hanem egyszerre végzik rezgésüket. A másik jellegzetesség az amplitúdó eloszlásnál figyelhető meg. Bizonyos pontok gyakorlatilag nyugalomban vannak, mások pedig maximális amplitúdóval végzik rezgésüket. Az előbbieket csomópontoknak, az utóbbiakat duzzadási helyeknek nevezzük. Az állóhullámot tehát nem csak a frekvenciája, hanem a szimmetria típusa is jellemzi. Ami az anyagot illeti, az atommag és az elektronok bizonyos kísérletekben határozottan hullámtermészetet mutatnak. Az elektron tehát állóhullámként is leírható. Az első az, hogy ezek az állóhullámok csak addig „állnak", amíg energiával tápláljuk őket. Az elektronnak is állandóan energiára van szüksége, hogy rezgésszámát és szimmetriáját megtartsa. Az atomok molekulákba szerveződhetnek, a molekulák az élő és élettelen anyag alkotórészei, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy egy ember is állóhullámok többszörösen összetett halmazaiból áll. (Balogh B.: Végső valóság) Megtörtént eset: Egy kétszázasra hígított homeopátiás szer bevétele után gyógyszervizsgálati tünet jelent meg, mielőtt minden betegség javult volna. Ebben az esetben konkrét, azonnali, radikális fizikai elváltozást tudott létrehozni a szer. Nem az a homeopátia hatása, hogy időről időre, különböző alkalmak során kitágítsa az ember érzékelését (ilyenformán kinyissa a tudatát), hanem: a nem-anyagi erők, anyagi világot szervező
3 realitásával szembesít, közvetlenül a hétköznapi életen belül. Megmutatja, hogy a transzcendencia léte, a gondolatok realitása nem hit kérdése, nem különböző elvek követésétől függ, hanem mindezek tapasztalata reális, elérhető, közvetlen napi gyakorlat. A testi tünetre szert adni → a szer lelki beállítottságát ismerve, azt visszakérdezni a betegtől → a szer a testi tünet mögött feltárja az azt létrehívó lelkiállapotot lelki hátteret. Betegség: egy központi probléma, ami megjelenítődik mentálisan és testi tünetekben is. A testi tünetek pontos képei; szimbólumai, metaforái a lelkiállapotnak, ahogy a homeopátiás szer is metaforája a központi problémának. Ami látható, érzékelhető anyagi formában megjelenik, pontos képe egy központi problémának, melyek egyszerre zajlanak lelki változásokkal, és mindezek a testi tünetek olvashatóvá teszik a problémát. A homeopátiás szer minden esetben a központi hiedelem korlátozó következményei ellen lép fel anélkül, hogy a hiedelemtől megfosztaná az egyént. A betegségben a beteg energiája blokkolva van, mert a tünetekre megy el. Arra fordítja az energiáit, hogy fenntartsa a tüneteit. Mindenki úgy akar gyógyulni, hogy közben ne kelljen változnia. Hiedelemrendszere, világszemlélete sértetlen maradjon. A gyógyuláshoz a valóságnak át kell rendeződnie. Az egészség az, amikor valaki a sorsában továbbhalad, függetlenül attól, hogy az pozitív vagy negatív fordulatot hoz az életében. A homeopátiás szer továbblendítheti a sorsot, visszahelyezheti az embert az életébe. (Bóna L.) A DHS (Dirk Hammer Syndróma, lelki -, agyi-, testi elváltozást elindító sokk) kialakulásának 5 (egyidejű) feltétele:
Mi való előbbre, a test vagy a lélek? Nem a lelkiállapot a gyökere azoknak a testi problémáknak, amelyek megjelennek egy betegségben. Nem a mentális problémák okozzák a fizikaiakat és nem fordítva. Ezek párhuzamos kifejeződései az életerő zavarának, valaminek, ami a fizikai és a mentális problémák mögött húzódik, és amiről nem tudunk, csak a kifejeződését látjuk. (Bóna L.)
4
A GNM szerint DHS a lélekben keletkezik. Hol a lélek? Az emberi test – a hindu filozófia szerint 5 rétegből (testből) épül fel
A rétegek, belülről kifelé haladva: I. Durva test – Annamaya kosa Táplálékból álló fizikai test, anyagtest. A három alsó csakrához tartozó elemekkel (gyökércsakra: föld, keresztcsonti csakra: víz és a köldökcsakra: tűz) van kapcsolatban. A fizikai testet emellett prána (energia) szövi át, mely közvetlenül a következő burokból érkezik. A prána szállításáról több ezer csatorna, a nádik vagy meridiánok gondoskodnak. Neve az anna a gabonától vagy élelmiszer mennyiségtől való függését fejezi ki. II. Energiatest – Pránamaya kosa A pránából az életenergiából áll, ami aktivizálja a testet és motiválja az elmét. Az asztráltest, mellyel érzelmeink állnak szoros összeköttetésben. Körülbelül 25-40 cm-re terjed a fizikai testen kívül, ez alkotja a második védőburkot. Erre a területre leginkább légző gyakorlatokkal tudunk hatni. A szív- és a torokcsakrával áll kapcsolatban. III. Elmetest – Manomaya kosa
5 Az elme síkja, ami tartalmazza az értelmet, az emlékezetet, a fogalmakat és az okokat. Az elmeműködés színtere. Részei: Manas: érzékelő elme, az Ahamkára: éntudat, ego, a Buddhi: értelem, és a Csitta, a tudattalan, tudat alatti. Az elme első védőburka, s konkrét gondolatainkat hordozza magában. Ezt a réteget prána (csí, om, reiki, szentlélek, nullponti energia) hatja át, mely energiával látja el a gondolatokat. Ez a burok is a szív- és a torokcsakrával áll kapcsolatban. Az egyes részek között összhangot kell teremtenünk. A MANASZ (éber tudat, érzékelő elme, elmeműködés) funkciói: A beérkező információk összegyűjtéséért, szortírozásáért felelős és a belső érzések és gondolatok kinyilvánításáért a külvilág felé. Feladatának ellátásához 10 eszköze van: a) az 5 finom érzék, az érzékszervek: a látás, a hallás, a tapintás, a szaglás, az ízlelés; b) az 5 durva érzék: a száj, a kéz, a láb, a kiválasztás két szerve. Állandóan támadva van az öt érzékszerv által, ezért állandóan tennie kell a reakcióit a külvilág felé, de nincs felhatalmazása dönteni, átengedi azt a Buddhinak. A kételkedő funkciót is ellátja. Az AHAMKÁRA (Én-tudat, ego): Amit a Manasz behoz, azzal két dolog történhet: vagy az Én-tudat része lesz (ekkor az Ahamkára növekszik) vagy lefojtódik a tudattalanba. Az érzékcsalódások bányája, eltakarja előlünk a valóságot. A BUDDHI a tiszta értelem: Az elmeműködés legfejlettebb része. Dönt, elfogad vagy elutasít arra vonatkozóan, hogy mit akarunk és mit nem akarunk megtenni. Irányítja a MANASZT abban, hogy hogyan használja eszközeit, az érzékszerveket. Állandóan két dolgot művel: megkülönböztetés és a racionalizálás. Ez a két dolog a funkcióinak csak az 1%-a. Az átlagember ezen a szinten megakad. A megkülönböztetés és a racionalizálás mögött húzódik meg a Buddhinak a képessége az intuíció (az intuíció mögött még vannak rétegek). Az intuitív reakció meghaladja a megkülönböztetést és a racionalizálást és egy sokkal mélyebb tudásból reagál. Ha a Manasz dolgozik és az Ahamkára le van kötve, a Buddhi úgy tudja segíteni a működést, ha megkülönböztet és a racionalizál, de ekkor nem működik az intuíció. Ha a testem ellazítom, nem jönnek be az elmémbe a belső információk. Ha leválasztom az érzékszerveimet (pratjahára), nem ömlenek be a külső információk. A Manaszom nem terheli meg a Buddhit, így az már nemcsak megkülönböztet és racionalizál, hanem elkezd intuitívan reagálni a világra. A tudatban egy hatalmas tágulás következik be. A tompa tudat egyhegyű tudatba vált át (Ékagra). Az intuitív megismerés mindenki számára elérhető. Hogy mennyi idő alatt az attól függ, hogy karmikusan mennyire terhelt, és mennyit gyakorol. CSITTA A tudás, az emlékek, a benyomások, a szanszkárák raktára. A TUDATTALAN. Itt keletkeznek a gondolathullámok, amik a manaszban nyilvánulnak meg. Amikor a Buddhi intuitívan is működik, a világgal való kapcsolatunk döbbenetes módon átalakul. Mögé tudunk látni a dolgoknak. A Buddhi összekapcsolódik a tudattalannal, fel tud hozni olyan dolgokat, és össze tud velük kapcsolódni, amivel egyébként nem tud összekapcsolódni. A tudattalant így elkezdem tudatosítani. A tudat tágításával az egyhegyű tudatállapot elkezd tágulni, ami nem volt ismert és nem volt tudott, az felemelkedik a tudatba és (tanulás nélkül) használhatóvá válik a mindennapokban. Ehhez azonban a kondicionáltságomat át kell alakítani. A Manasznak azt a részét, amelyik közel van a Csittához, át kell dolgozni ahhoz, hogy mélyebben kapcsolódjunk magunkhoz. Ez az önismeret első, nagyon komoly szintje, melynek többnyire a végére sem jutunk el. IV. Értelemtest – Vijnanamaya kosa A magasabb tudás rétege, amit az intuíció felvillanásakor érzünk. A tudatalatti emlékeket tárolja, magasabb elmével összefüggésben álló, az elvont elképzelésekhez, gondolatokhoz kapcsolódik. Ez a burok a homlokcsakrával, az intuíció székhelyével áll kapcsolatban.
6 V. Üdvtest, érzelemtest (lélek?) – Anandamaya kosa A tiszta boldogság dimenziója (kozmikus tudat), transzcendens vagy mennyei boldogság–test. A kauzális test a koronacsakrával áll kapcsolatban. Spirituálisan fejlett embereknél a színe halványkék, kevés ibolya árnyalattal. Ez a védőburok magában hordozza jelenlegi inkarnációnk okát, valamint az összes információt minden korábbi életünkről. Vannak, akiknek haláluk idején mindez megmutatkozik, a megvilágosodottak pedig már életük során tisztában vannak az itt tárolt információkkal. VI. SZAMÁDHI a forma nélküli tudatosság. Ezeknek a rétegeknek az eléréséhez a jóga hajszálpontos lépéseket ismer. A csakrák, érzékszerveinkkel nem érzékelhető energiaközpontok, egyfajta energiatölcsérek, melyek állandó működésben vannak, energia halad át rajtuk. A csakrák összefüggnek a fizikai testtel és annak működésével. Testünknek hét fő csakrája van – ezek, melyek az auramezők fokozott elektromágneses aktivitásának a pontjai, úgynevezett marmapontok. Ezeken a pontokon „átjárás” van a fizikai testünk és a többi réteg között. Testünk hét fő csakrája: 1, Gyökércsakra 2, Nemicsakra 3, Köldökcsakra (Plexus solaris) 4, Szívcsakra 5, Torokcsakra 6, Homlokcsakra, „harmadik szem” 7, Koronacsakra
A betegség statikus állapot, egy labirintus, egy póznára tekeredés (Bóna L. példája: A póznához kikötött kecske feltekeredik, anélkül, hogy tudná, mi történik vele. Csak a korlátozódást tapasztalja). A dinamizált szer térkép; azért dinamikus, hogy irányt adjon az elmozduláshoz. Segíti a személyiséget, hogy leoldozódjon a hiedelmek póznájáról. (Bóna L.) Következtetés: A homeopátiás szer oldja hiedelmet, amit a DHS váltott ki. A betegség kialakulása: a lélekben keletkezett hiedelem érzelmi sokkot okoz, aminek az agyban látható jele van. A sokk a konfliktus érzelmi tartalmának megfelelő agyi területen csapódik be a testbe (az agyba) és az agyon keresztül vezérelve elindított Értelmes Biológiai Különprogram lefutását segíti elő, ha az: - egy ponton megakadt, - függő gyógyulásba megy át, - „sín” hatására folyton visszakapcsol az Értelmes Biológiai Különprogram elejére.
Teremt-e a gondolat? A potenciált szer bevétele után nemcsak a lelkiállapot változhat. Nem szükségszerűen az ember saját fizikai állapotára vagy mentális állapotára hat, hanem van úgy, hogy a körülötte lévő külső valóságban hoz létre valamilyen változást. Amit az ember gondol, amilyen változások a lelki életében zajlanak, az képes közvetlenül a külső világ valóságában is változásokat létrehozni vagy eseményeket elindítani.
7 A potenciált szer teremtő gondolat. A magas potencia valóságot képes létrehozni. Nem áll meg annál, hogy a testi tüneteken túl a mentális szférában okozzon változást, hanem képes az adott személy közvetlen környezetében is változásokat előidézni. A homeopátiás szer egy tőlünk független információ. Csak olyan mértékben és formában reagálunk rá, amilyen mértékben és formában szükség van félelmeink, fájdalmaink leküzdéséhez. Segíti a lelkiállapotot manifesztálódni egy fizikai, testi tünetben, hogy a lelki problémát a megoldáshoz segítse. A magasrendű információ képes arra biztatni, hogy soha nincs késő, mindig van remény arra, hogy az ember akár élete utolsó napján is megszülje saját indivídumát, beteljesítse azt a személyiséglényeget, amiért valójában a világra jött. Következtetés: A homeopátiás szer a – DHS hatására a lelkünkben kialakult – hiedelmünket oszlatja el: - kis potenciában: az agy által vezérelt szervi elváltozásra gyakorolt helyi hatása útján a szervi elváltozást szünteti meg, - közepes potenciában: az agyra, a DHS becsapódásának helyére gyakorol hatást, az AGY vezérlésével meggyőz arról, hogy hiedelmünk téves, ennek következtében megoldódik a konfliktus (KM) és innen lefut az ÉBK hátralévő része, - nagy potenciában: gondolataink megváltoztatása útján környezetünkben lévő külvilágot változtatja meg úgy, hogy „saját magunktól” tapasztaljuk meg azt, győződjünk meg arról, hogy hiedelmünk téves. Miután a külső bizonyíték láttán hiedelmünk megszűnt, megszűnik a konfliktus aktív szakasz (KA), és innen lefut az ÉBK hátralévő része.
A kezdeti rosszabbodás A gyógyulásnak általában a biztos jele. Jele annak, hogy a szer hatni kezdett és gyógyító inspirációkat ad. A kezdeti rosszabbodás később enyhül, majd javulásba csap át. Tágabb értelemben értelmezhetjük úgy, mint egy zavart okozó központi teremtő gondolat felerősödését, kiterjedését, akár külső környezetre is. Az az értelme, hogy tükör legyen, amiben egyértelműen meglátható az ilyenformán felerősödve bemutatott valóságot teremtő gondolat. A gyógyulás alapfeltétele egy mentális állapot: a gondolatnak, mint teremtő erőnek a tapasztalása. A gyógyulás alapfeltétele a DHS hatására kialakuló érzelmi Konfliktus Megoldása (KM). (GNM)
A kezdeti rosszabbodás nem más, mint a megoldás utáni szakasz közepén jelentkező epileptokrízis, ahol az eredeti tünetek újra intenzíven, de gyorsan, rövid idő alatt újra jelentkeznek. (GNM) A homeopátiás szer közvetíti az egyén pillanatnyi helyzetét életfeladataihoz. Az egyéni sors szempontjából fejti ki jelenbe ható segítő erejét. A beteg a homeopátiás szer által nemcsak arra képes, hogy meggyógyuljon egy konkrét fizikai tünetből, tünetcsoportból, nem is csak arra, hogy mentálisan
8 feldolgozzon egy pszichés helyzetet, egy alkalmazkodási nehézséget, hanem, hogy kapcsolatot teremtsen egy elfelejtett, lezárt, időben, térben távoli esemény és jelenlegi állapota között. Ez a kapcsolat teszi őt képessé arra, hogy saját betegségtüneteit meggyógyítsa. Mindig egy egész állapot információját kell, hogy hordozza. Segít a betegnek magasabb, tudatosabb szinten látni a saját problémáját visszatükrözés formájában. Ha ez a kapcsolat nem jön létre, akkor a fizikai tünetek értelmetlenül, értelmezhetetlenül, egymástól független jelenségként állnak egymás mellett és valójában nem lehet tudni, hogy melyik tünetet melyik gyógyszerrel és hogyan kell gyógyítani. A homeopátiás szer egyetlenegy adagja a bevétel első pillanatától kezdve képes segíteni. Feltárja azt a múltbéli történést, (DHS által kiváltott érzelmi konfliktust) ami jelenlegi állapotának a háttere. Egy magas (!) potenciájú szer ahhoz, hogy változást idézzen elő, valamilyen információt közöl. (A magas potenciájú homeopátiás szer a lelkünkben fejti ki hatását úgy, hogy megszünteti a DHS által előidézett hiedelmet, amelynek hatására kialakul a szervi elváltozás. Megváltoztatja a gondolkodásmódunkat, a tünetekhez való hozzáállásunkat és mivel a gondolatnak teremtő ereje van … ) Minél magasabb potenciájú, annál irányítottabb, közvetlenebb és határozottabb információt ad az egyénnek, hogy merre és hogyan változzon. Potenciálás: hígítás és dinamizálás. Más szóval: anyag kivonás és rezgésszám növelés. Ez a váratlan, kívülről jövőnek érzett, szokatlan, sorsszervező információ különbözőféleképpen kehet becsomagolva: - előző életről szóló történet, - feledésbe merült emlékek tárulnak fel a szer hatására, - álom, - bármilyen szituáció, ami a szert bevett személy közvetlen környezetében valóságosan is előáll, - ihlet, sugallat, - földönkívüliek megjelenése. Lehetnek az élet adott pontján megjelenő valóságos személyek is, váratlanul előállt sorsfordító kapcsolatok, egy mester, egy tanár, egy szerelem vagy akár csak egy mondat, ami jókor, jó helyen célzottan, magas potenciában sorsfordító információt közöl. Ha valamely homeopátiás szer nyomán egy álom, gondolat vagy látomás vagy valamilyen történet előző életként jelenik meg az illető számára, akkor ez információs értékkel bír, gondolat-alakzat, energia-forma, valóságot formáló erő. Az erős hatású, határozott formájú hiány a gyógyító, vagyis valóságteremtő információ. A gyógyulás az a reakció, ami ezt a hiányt kitölti. Az esetfelvétel nem más, mint sorsanalízis, annak a drámai pontnak a megfogalmazása, ahol a sorsban elakadás történt. (Konfliktuskutatás – a Total Biology szerint) Az ember lehet, hogy nem léphet ki a sorsából de különféle módon élheti: egészségként és betegségként.
A daganatba rejtett információk A Carcinosinum információja: a beteg úgy érzi elvesztette saját életterét, elvesztette létének értelmét azáltal, hogy nincs lehetősége kézben tartani saját sorsát. Úgy érzi, nem a saját életét éli, az teljes egészében kívülről irányítottá válik. Elveszti identitásának azt a központját, hogy ki is Ő valójában, hol a helye, hol van a szabad akaratból elkövethető cselekedeteinek a határa. A szabad élet bezárult, az autonómia megsérült, az egyéni életút megakadt, kívülről irányított lett. (GNM szerint: önértékelésletörés.) A sorstéma nem szűnik meg.
Árthat-e a homeopátia? Ahhoz, hogy a gyógyító ne ártson, tudnia kell, hogy Ő maga milyen szinten képes átlátni a beteg problémáját és tudnia kell ahhoz mérten választania potenciát. Ismernie kell saját figyelmét, hogy mire képes figyelni, hogy milyen síkon képes egy ember problémáját megérteni. Értenie kell, hogy nem
9 gyógyszert ad, hanem információt, vagyis csak impulzust. Mindebből kell, hogy következzen számára, hogy mikor ismétli ezt, mennyit vár a hatására, mikor vált át másik szerre. (GNM: a beteg alapkonfliktusát, az ÉBK-t előidéző konfliktusát fel tudja-e tárni. Amennyiben igen, a jó szer hatására bekövetkezhet a KM, és innen lefut az ÉBK hátralévő része.) Ha egy gyógyító képes a fizikai síkon jól eligazodni, képes a legapróbb testi tüneteket észlelni, jól olvas ezekből a tünetekből, bizonyára nagyon hatékonyan tudja gyógyítani a panaszokat ezen a síkon, ha ennek megfelelő alacsony potenciákat ad, megfelelő adagolásban. Bizonyára árthat, ha ezekből a jelekből kiindulva, túl magas potenciákkal folyamatosan a betegtől idegen mentális állapotban tartja őt, lelki életének kérdéseibe avatkozik be. De ha egy gyógyító képes magasrendű figyelemre, átlátja egy ember sorsának tágabb összefüggéseit, akkor lehet, hogy hasznosabb, ha magasabb potenciákat ad, mintha alacsony potenciákkal testi rosszabbodásokat okozna. A gyógyítónak tehát ismernie kell saját „beavatási fokát”, azt, hogy milyen mélységben látja át a sorsalakító erőket.
Az egészség, mint szabadság A betegség az, ami megakadályozza az egyént abban, hogy szabad legyen. A beteg úgy érzi, hogy alapvetően korlátozva van a cselekvésben, mindig későbbre halasztja a cselekvést, azt gondolja, majd ha sokféle feltétel megvalósul, akkor fog belekezdeni valamibe. Az a homeopátiás szer tehát ami az élet adott pontján megfelelő választ ad az egyén kérdésére, az autonomitást adja vissza az egyénnek, azt a szabadságot, ami nem külső dolgok, más személyek, kapcsolatok engedélyéhez van kötve. Segíteni tud, hogy az ember vállalja, ami gyógyuláshoz kell, ami hiányzik neki. A külső valóság csak beteljesíti a belsőt. Csak láthatóvá teszi, megnyilvánítja. Emlékeiben visszajuttatja a beteget abba az állapotba, ahol valami elromlott. Megkeresi a „programhiba” kezdetét, hogy onnan másfelé irányíthassa az életét.
Mi válik sorssá? Ha megváltozik a belső tudattartalom, megváltozik a külső környezet is, megváltoznak az embert körülvevő események. Ha tudatosul egy probléma, egy régóta fennálló, megoldásra váró helyzet, akkor az ember visszanyerheti autonómiáját, és ezzel cselekvés-és döntésképes állapotba kerülhet. Ha nem tudatosul, akkor küldő események fogják sorshelyzetként döntés és cselekvés elé állítani, sorseseményként fogja megélni. A gyógyítás igazi célja: sorssegítés.
Kapcsolati terápia A kapcsolati szer megtalálásának is több útja lehet: analitikus vagy szintetikus. Analitikus: A kapcsolat lényegének esszenciális részét nézzük: milyen életszituációt, milyen témát testesít meg az adott kapcsolat, mi az, ami összetartja a kapcsolatot. A különböző témák egy – egy ismert szernek a képét vetik fel. Ha kapcsolati szerként használjuk őket, a kapcsolatra adnak információt. Választ adnak arra, hogy miért elengedhetetlen az adott kapcsolat fenntartása. Egy kapcsolati témát próbál essszenciálisan meghatározni és a szerekhez kötődő témákkal összepárosítani. Szintetikus: repertorizáció útján, a tünetek, tünetjegyzék alapján történő, hierarchikus értékelése alapján. A kapcsolat szereplőinek egyéni tüneteit egybevéve, egy személy tünetképeként értelmezve. Ha az anamnézisnél jelen levő személyeket (család vagy pár) egyetlen képként értelmezzük, akkor a legfeltűnőbb jelenség valószínűleg nem véletlenül a legfeltűnőbb. Ez nyilvánítja meg a legalapvetőbben a problémát, akármelyik rétegből is származik ez, akár miazmatikus, kapcsolati vagy individuális rétegből. Ha a kapcsolat szereplői egyszerre veszik be a szert, nagyobb lesz az ereje. Ha a szer által közvetített információ a közös szellemiségre irányul, akkor bármelyik ponton beléphet ez a magasrendű információ a kapcsolat közös szellemi terébe, minden résztvevőre hatni fog.
Mikor kell kezelni az akut állapotokat? Ha egy meghűlés vagy valamilyen fertőzés következtében köhög a beteg, akkor mondhatjuk, hogy a köhögés természetes testi reakció, a probléma természetes megoldása. Minden kezelés csak elnyomná a
10 test természetes saját kiválasztó reakcióját. Ha a köhögés nem képes megoldani a test problémáját és tartósan fennmarad, akkor bizonyára valamilyen mélyebben fekvő mentális probléma kifejeződésévé vált. Tehát: a nem elsősegélyt igénylő akut állapotokat csak akkor kell és lehet kezelni, ha világosan látjuk, hogy a tünetek nem egyszerűen csak funkcionálisak, hanem szimbolikus kifejeződések. Kifejeződései egy mélyebben fekvő megoldatlan mentális szituációnak.
Egy szer vagy több szer? Egy beteg egy állapotban van, egy dinamizálható életereje van, tehát egyetlen szer egyetlen adagját kell kapnia és mindaddig várni kell a szer ismétlésével vagy váltásával, amíg annak hatása le nem cseng.
Vissza-visszatérő élettémák Ahol egy élettéma vissza-visszatérő módon megjelenik, az bizonyára valami miatt választ vár, megoldatlanságot jelez. A megoldatlanság megoldatlan volta információkkal üzen. Minél sürgetőbben megoldatlan egy élet-téma, úgy tűnik, annál patologikusabb információk formáját ölti fel. Az egyéni sorskérdés egyre sürgetőbb megoldást kíván.
A kivetítés Nem a kávézacc, a madár alakzat vagy a kártya mondja meg a sors irányát, nem az hozza az információt az egyéni sorsra vonatkozóan, hanem az a konkrét, célzott érdeklődés, ami valamilyen határozott kérdéssel fordul a világ felé.
A figyelem ereje A repertorizáció a meditáció egy formája a gyógyító tudatállapot változása. A gyógyító egy másik emberi életre koncentrál, hogy segítséget találjon neki. Figyelmét összesűríti egyetlenegy csatornába, egyetlenegy életre, személyiségre, emberre koncentrálja egy adott pillanatban. Így egyfajta azonosulás jön létre. A megfigyelő és a megfigyelt élete hasonlóvá válik egy, emberek feletti közös emberi sors szempontjából. A gyógyítás, ami kapcsolatteremtés magasrendű információk és egyéni sorsok között, a tárgyszerű megfigyelés és azonosulás útján vezet keresztül. Ez nem más, mint a szeretet gyakorlásának az útja. Érezni lehet minden gyógyító beszélgetésben, hogy létrejön-e egy egymásra hangolt figyelés vagy nem. Hogy kialakul-e, feltárul-e egy adott ember sorsának teljessége a részletekből, vagy apró részletekre, darabokra esve marad a beszélgetés befejezése után is. Hogy képes-e a gyógyító személye az adott kapcsolatban gyógyító információ lenni. Hogy elég erős és koncentrált-e a figyelme. És hogy a segítséget kérő ember életében Ő, mint gyógyító jókor, jó helyen, kellő pillanatban érkezett-e.
Ami kint, az bent, ami bent az kint A betegség esszenciája nem abból derül ki, hogy a beteg magáról mit mond el, hanem abból, ahogy a külvilágról beszél. Amilyen impulzust ad az ember a külvilágnak, annak a hatását, lenyomatát láthatja. Az ember kivetíti belső érzéseit a külvilágra, megformálja azokat kívül, és gyönyörködhet benne, vagy szenvedhet tőle. Mindenki olyan világot teremt amilyen Ő maga. Ezért jöhet létre az a jelenség, hogy egy homeopátiás szer hatása nem feltétlenül a beteg változásában jelentkezik, hanem egy külső eseményben, ami olyan erősen hat rá, hogy változni kénytelen. Egy homeopátiás szertől valójában a beteg belső állapota változik meg, amitől így másféle világot kezd teremteni maga köré, de mindezt csak a külvilág változásaként és külső hatásként érzékeli, ha eddig is azt hitte, hogy a körülmények hatására
11 beteg. Mindenki olyan világban él, amilyet teremt maga körül. Mindenki azt kapja, amit a világba belead. Ahogy a nem-anyagi potencia konkrét valóságeseményeket alkot, és testi változásokat hoz létre, úgy teremt a személyes gondolat- és érzelemvilág konkrét valóságot az ember körül. A gondolat, teremtő realitás, a szellem teremt és a teremtett valóság lenyomatként hat a szellemre: ez az élet homeopátiás rendje. A homeopátia szellemisége Az a szer, amelyik a mentális és az általános tüneteket, akkor is meggyógyítja az adott szervi betegséget, ha az nem szerepel a Materia Medicában (Homeopátiás szer-könyv). Egy adott szer mentális és általános tünetei a legtöbb betegnél közösek, míg a „helyi” vagy lokális tünetek egyéni eltérést mutatnak. A főként mentális és az általános tünetek által jelzett központi zavar jelentkezik először, ezután következnek be az egyes szervrendszereket érintő, az egyén patológiai hajlamaitól függő változások. Egy adott állapot komponensei nem függetlenek egymástól. A kapcsolatot az teremti meg köztük, hogy a betegnek mindegyikre szüksége van egy bizonyos szituációban. Egy homeopátiás szer egy sajátos helyzetet reprezentál és az adott páciensre jellemző állapot szintén egy, a múltbéli helyzetből ered, amelyben a jelenlegi állapot komponensei szükségszerűek voltak. A betegség: túlélési mechanizmus. A betegség gyökerei hajlamok, amelyek – valamilyen kiváltó ok hatására – speciális betegségek formájában nyilvánulnak meg. Ezek a hajlamok a múlt vagy az előző generációk életének helyzeteiből származó benyomások, amelyek ugyanolyan érzésekre és reakciókra késztetik az egyént, mintha még jelenleg is abban a szituációban lenne (az a téveszméje). A téveszme a valóság hamis érzékelése, a betegség pedig a valóság téves érzékelésének a kifejeződése. A gyógyítás, az egészség helyreállítása azáltal, hogy a beteget szembesítjük téveszméjével, azzal, hogy tévesen érzékeli a valóságot. Bizonyítékot szolgáltatunk Neki arra, hogy az adott konfliktushelyzet nem áll fenn, vagy az, nem az Ő konfliktusa. (Total Biology.) Ha a választott szer nem fedi a páciens mentális, és sajátos helyi tüneteit, akkor általában nem hat. De ha a mentális és általános tünetek illenek egy szer tüneti képéhez, a szer akkor is hat, ha a páciens aktuális betegsége nem található meg a szer tüneti képében – a szervi elváltozás magától visszafejlődik. Ha a páciensre jellemző sajátos mentális állapotot és a hozzá társuló általános állapotot kezeljük homeopátiás szerrel, akkor a patológia automatikusan visszafejlődik. A betegség a középponttól a periféria felé halad. A mentális állapot alakul ki először, ez a páciens igazi problémája. A betegség nem valami helyi jelenség, nem egy testrész megbetegedése, hanem az egész emberre jellemző létállapot. Ezt az állapotot kell kezelni és nem az egyes testrészeket, hiszen ezeknek működése újra normalizálódik, amikor a mentális állapot helyreáll. Amikor csak a helyi tüneteket kezeljük, az eredmény törvényszerűen átmeneti és egyben ártalmas lesz. A mentális állapot egy bizonyos helyzetből ered: tüneteivel együtt, a páciens túlélési mechanizmusa. A beteg állapot a szervezet által felvett magatartás egy bizonyos helyzet túlélése érdekében. Amíg a szituáció fennáll, amíg ez a viselkedés adekvát (arányban áll), összhangban van az adott helyzettel, addig semmilyen kezeléssel nem lehet rajta segíteni. A betegség tehát egy mentális és fizikai állapot, egy adott szituációnak megfelelő magatartás, amit akkor kell kezelni, ha: 1. az adott szituáció már nem áll fenn, 2. már más a szituáció,
12 3. a reakció nincs arányban a szituációval. A betegség az egész személyiség megbetegedése; egy túlélési mechanizmusként alkalmazott magatartás, amely megfelelő reakció volt egy olyan helyzetben, amely jelenleg már nem áll fenn.
Rajan Sankaran: „A homeopátia szubsztanciája” című művében így fogalmazza meg a betegséget: A (betegség)gyökerek valójában hajlamok, amelyek – valamilyen kiváltó ok hatására – speciális betegségek formájában nyilvánulnak meg. Ezek a hajlamok a múlt (vagy az előzőgenerációk életének) bizonyos helyzeteiből származó benyomások, amelyek ugyanolyan érzésekre és reakciókra késztetik az egyént, mintha még jelenleg is abban a szituációban lenne (téveszme). (Total Biology) A gyógyítás az egészség helyreállítása. Ez azáltal történik meg, hogy az emberben tudatossá válik: tévesen érzékeli a valóságot. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha szembesül saját téveszméjével. EZ a hasonlósági törvény alapja, amely a homeopátiafundamentuma is egyben. A betegség nem lokális, hanem az egész lényt érintő zavar. A központi zavar kezelése által a lokális problémák is enyhülnek. Egy potenciált szer kizárólag központi zavart idéz elő. A mentális állapot gyakran döntően meghatározza a szerválasztást. A homeopátia potenciált szerekkel gyógyít, amelyek már nem tartalmaznak anyagi részecskéket, tehát nincs fiziológiai, patológiai, vagy szervi hatásuk. Kizárólag dinamikus hatásuk van. (Elmére irányuló hatásuk, rezgésük van. Oda hat, ahol a DHS létrejött.) Először mindig a központi zavar alakul ki, majd ez a központi zavar átterjed az érzékenyebb szervekre, és olyan helyi panaszt okoz, amelyre a páciens fogékonyabb de mindig a központi zavar jellegzetes hatásmechanizmusával. A betegségben a központi zavart kell meggyógyítani és nem a patológiát. A nozóda egy betegség terméke, amely teljesen a fertőzés hatása alatt álló szövetből készül. Az akut válasz a túléléshez szükséges azonnali reakció. (A beteg) az érintett személy egy jelenleg nem létező helyzetre reagál, ám Ő úgy érzi, hogy túlélése érdekében ugyanúgy kell reagálnia, mint az alapszituációban. Ez az Ő téveszméje, ez az Ő betegsége. Dr. Mikao Usui a reiki megalapítója „Dr. Usui hamarosan elhagyta a kolostort, mert úgy érezte, hogy a szegényeket és a betegeket kell gyógyítania. Hét évig dolgozott Kyoto külvárosában élelmiszerárusként, hogy be tudjon illeszkedni környezetébe, s közben gyógyított. A hét év elteltével feltűnt neki, hogy sokan azok közül, akiken segített, ismét visszakerültek korábbi állapotukba. Úgy látszott, mintha a régi, megszokott életvitel kellemesebb lett volna számukra, mint az új, nehézségekkel, problémákkal, felelősséggel terhes élet, melyhez gyógyulásuk által jutottak. Dr. Usui ráébredt, hogy ezeket az embereket csak látszólag sikerült meggyógyítania, csak betegségük
13 tünetei szűntek meg, de az okai megmaradtak. Nem tanította meg az embereknek, hogyan állják meg a helyüket az életben. (A betegséget kiváltó lelki ok megszüntetése, téveszme feloldása!) Ekkor újabb elhatározásra jutott: csak azokat volt hajlandó tanítani, akik határozottan változtatni akartak az életükön, és ezért áldozatokra is hajlandóak voltak. Ekkor alkotta meg a tanítványok számára követendő életszabályokat, melyek segítségével átalakíthatták gondolkodásmódjukat is.” Szubatomi szinten a valóság szerkezete hologrammra emlékeztető tulajdonságokkal rendelkezik. A betegség az érzelmi kilengések matematikailag kiszámítható egyenes következménye. (Dr. Ryke Geerd Hamer) A gyógyulás tulajdonképpen a tudatra ébredés mellékhatása.
A betegség: a lélekben létrejött DHS hatására megbomlott energiarendszer megjelenése a fizikai testben. A DHS biológiai megélésének a mikéntjétől függ, hogy mely energiatestünk mely frekvenciája „siklik ki”. Mivel a lélekben keletkezett, ott kell helyreállítani. Konfliktus megoldás nélkül nincs gyógyulás, csak átmeneti tünetelnyomás. Helyreállítása homeopátiával: esetfelvétel alapján kiválasztott szerrel közlünk egyfajta frekvenciájú rezgést. Ha jó szert választottunk, jó frekvenciájú rezgést közlünk a beteggel, a kisiklott frekvencia helyreáll, a beteg meggyógyul. Ha nem jót, nem gyógyul meg, de mellékhatás sem keletkezik. Helyreállítása reikivel: reiki kezelés alkalmával az univerzális energiát közvetítjük a betegnek, amelyben minden frekvenciájú rezgés benne van, ezért benne lesz az is, amelyik a kisiklott frekvenciát újra a megfelelő rezgésszámra állítja be. (F.G.) Az „esszé” alapja Dr. Ryke Geerd Hamer által feltárt Új Orvostudomány. Felhasznált irodalom: Dr. Ryke Geerd Hamer: Tudományos táblázat Barnai Robertó: Szervatlasz Vithoulkas: Eszenciák Rajan Sankaran: A homeopátia szubsztanciája Rajan Sankaran: A homeopátia szellemisége Rajan Sankaran: „Érzet módszere” Rajan Sankaran: Lelkületek és homeopátiás szerek Bóna László: Szenvedésben hasonló Bóna László: Méreg ami éltet – Homeopátiás halottaskönyv Bóna László: A formáktól az erőkig – A sors homeopátiás felfedezése Bóna László: Nemszeret – szeret Ralph Twentyman: a gyógyítás tudomány és művészete Dr. S. R. Phatak: Homeopátiás gyógyszertan Dr. S. R. Phatak: Homeopátiás gyógyszertan (Meria Medica Homeopatica) Szvámi Véda Bhárati: A kundalínierő rejtelmei Szvámi Véda Bhárati: A meditáció és a meghalás művészete Szvámi Véda Bhárati: Isten Szvámi Véda Bhárati: Mantra és meditáció Szvámi Ráma: Szamádhi Szvámi Ráma: A spirituális élet lényege Szvámi Ráma: szabadulás a karma kötelékéből Szvámi Ráma: A jóga útjai Balogh Béla: Végső valóság
