K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
ÖNÉRTÉKELÉSI LISTA
Az alábbi lista az önértékelési folyamat első szakaszát hivatott orientálni. A lista elkészítését az önértékelésben közreműködő vezetők, szakemberek és pedagógusok közösen végzik. Az önértékelési lista elemei alapján azonosíthatóak azok a problémák, területek, melyekre választ a kiegészítő információk szisztematikus gyűjtése alapján adható válasz. Az alábbi önértékelési lista elemei két csoportba rendeződnek. Ha, az intézmény most készül az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményi feladatokra az első, „minimum” szint alkalmazása javasolt. A lista elemei segítenek annak feltérképezésében, hogy milyen feltételeket kell biztosítani az együttnevelést támogató szolgáltatások kialakítása érdekében. Amennyiben az intézmény már korábbi, az együttnevelést támogató szolgáltatásokkal rendelkezik, és már meglévő fejlesztések eredményeire is támaszkodhat, az „optimum szint ” alkalmazása az indokolt. Az önértékelési lista tartalmazza a lehetséges intézményi és szolgáltatástípusra vonatkozó feltételeket. Az intézmény értelemszerűen, a rá jellemző típusok vonatkozásában készíti el az önértékelési listáját.
1.1.
ÖNÉRTÉKELÉSI LISTA A „MINIMUM” SZINT SZÁMÁRA
ÓVODA Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8510 Óvodai nevelés szakfeladatot. Az óvodai nevelés az Óvodai nevelés országos alapprogramjára, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvére illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvére épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az óvodai nevelési program tartalmazza a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 47.§-ban és az 50.§. a) pontjában előírt elemeket. Az óvodai felvétel, átvétel a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 65. §-ának megfelelően zajlik. Az óvodai csoportok szervezése a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 3. számú melléklete alapján történik. Az intézmény biztosítja az óvodai nevelést a gyermek 3 éves korától tankötelezettsége megkezdéséig. Az óvodában foglalkoztatottak létszáma és köre a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 1. számú melléklete alapján kerül meghatározásra. A foglalkoztatottak végzettsége a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 17.§. (1) bekezdés a) pontja,
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
17.§ (3) bekezdés a) pontja és a 30.§. (11) bekezdésének megfelelő. Az óvoda gondoskodik a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséről. Az óvoda gondoskodik a gyermekek személyiségfejlesztéséről, képességeik kibontakoztatásáról. Az óvoda gondoskodik a gyermekközösség kialakításáról, fejlesztéséről. Az óvoda folyamatosan együttműködik a szülőkkel és szülői közösségekkel. A gyermek az óvodában biztonságban és egészséges környezetben nevelkedik. Óvodai életrendje – életkorának és fejlettségének megfelelő - pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával került kialakításra. Az óvodában szülői szervezet működik. A szülői szervezet a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 59. §ának megfelelő jogosítványokat gyakorolhatja. A szegregáltan és integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek státusza csak és kizárólag a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői boztottságok szakértői véleményével válik érvényessé. A sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez kapcsolódó különleges gondozást, fejlesztést támogató normatívákat és azok nyilvántartását törvényesen és körültekintően kezeli az intézmény. A sajátos nevelési igényű óvodás egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban részesül. A sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó intézmény rendelkezik azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, melyek az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátás biztosításához szükségesek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek fejlesztő foglalkoztatása megvalósul. ISKOLA Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8520 Alapfokú oktatás szakfeladatot. Az iskola igazgatója a fenntartó által meghatározott időre megküldi a pedagógus munkakörbe foglalkoztatottak kötelező órabeosztását és a fenntartó kérésére együttműködik az alkalmazottak kirendelés keretében történő foglalkoztatásában. Az iskolai osztályok létszámhatárainak megállapítása, osztályok alakítása, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezése a Ktv. 3. sz. mellékletének alapján történik. A normatív hozzájárulás meghatározásakor a tanulói létszám megállapítása a Ktv. 1. sz. melléklet 2. részének iránymutatásai szerint történik. Az iskola Helyi Pedagógiai Programja tartalmazza mindazokat a tartalmi elemeket, szabályozókat, amelyeket a Ktv. 48.§ előír. A Helyi Pedagógiai Program a tartalmi szabályozás helyi
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
alapdokumentumaként tartalmazza a Nevelési Programot, az Egészség-és Környezetnevelési programot és a Helyi Tantervet a fenntartó feladat-ellátási, intézmény-működtetési és fejlesztési tervével és a hatályos jogszabályokkal összhangban. Az iskola Helyi Pedagógiai Programja, benne a Helyi Tanterv tartalmazza - a Ktv. 50.§-a szerint – a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. Nevelési programja támogatja az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósulását. A nevelési program elősegíti a sajátos nevelési igényű, tartósan beteg, hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyermekek életminőségének javulását. AZ IKT eszközöket és módszereket beépíti pedagógiai programjába és azokat a leírtaknak megfelelően alkalmazza. A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai és követelményrendszere - a többször módosított 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény szerint érvényesül az iskola gyakorlatában. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2.§-ban foglaltak szerint minden nevelési évre intézményi éves munkaterv készül, amely a tanév helyi rendjét jelöli meg. A tanítási év rendje, a tanítási időkeretek, a tanórán kívüli foglalkozások tartalma és szervezése megfelel a Ktv.52.§ és 53.§ előírásainak, különös tekintettel a fogyatékossági típusok által meghatározott habilitációs - rehabilitációs órák arányaira. Az állami, önkormányzati fenntartású iskola világnézet független, de lehetőséget biztosít a szervezett fakultatív vallásoktatásnak. Az iskola egész pedagógiai gyakorlatát az individualizált fejlesztés jellemzi. Az iskola egyaránt gondot fordít a tanulók felzárkóztatásra, a tehetségkutatásra és a tehetséggondozásra. A nevelési tevékenység segíti a környezet- és egészségtudatos gondolkodás fejlődését. Az iskola betartja és betartatja a tankötelezettséget, amely a szülő kérésére iskolába járással, vagy magántanulóként teljesíthető. Az osztályozó és különbözeti vizsgák menete a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletben meghatározottak alapján történik. Az iskola 4., 6., 8. (és 10.) évfolyamos tanulói részt vesznek az országos (szövegértési és matematikailogikai kompetencia), vagy a speciális mérés-értékelés rendszerében. A tanulói jogviszony létesítése, fenntartása és megszüntetése a Ktv. 66.§ - 77.§-ának és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 15-19. és 28.§-ának megfelelően történik. Az iskola szavatolja a tanuló jogainak biztosítását és garanciákat épít be kötelezettségei betartatására. (HPP, SZMSZ és Házirend, DÖK jogosítványok) Az iskola – tanulói és /vagy szülői kérelemre – diákigazolványt ad ki. Az iskola, a Ktv. 114.§-ának megfelelően jár el az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
számára ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásaival kapcsolatosan. A Ktv. 115. és 116.§-ában meghatározott térítési díj-fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások nyújtásában szabálykövető magatartást tanúsít az intézmény. A térítési díj maghatározása a Ktv. 117.§-ának megfelelően történik. Szülői igényeknek megfelelő napközis – felső tagozaton tanulószobai - foglalkoztatás biztosít az iskola: 1-4. évfolyamon napi 4,5 óra; 5-8. évfolyamon napi 3 óra időkeretben. Ha a nevelés-oktatás iskolaotthonos rendszerben valósul meg, - a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C §-a szerint - a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, a napközis és szabadidős foglalkozások, a testedzés, a tanulók arányos terhelésére figyelemmel, felváltva jelenik meg. Az iskolaotthonos rendszerben való részvétel nem tehető kötelezővé. A szegregáltan és integráltan beiskolázott sajátos nevelési igényű tanulók státusza csak és kizárólag a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői bizottságok szakértői véleményével válik érvényessé. A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez oktatásához kapcsolódó különleges gondozást, fejlesztést támogató normatívákat és azok nyilvántartását törvényesen és körültekintően kezeli az intézmény. A sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságuk típusa és mértéke szerint részesülnek a Ktv. 52.§ (6) bekezdésben szavatolt egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs ellátásban. Ha az SNI tanuló szakértői bizottsági szakvéleménye alapján magántanulóként tesz eleget tankötelezettségének, osztályozó vizsgára való felkészítéséről az iskola gondoskodik. Súlyos, az iskolai kereteken túlmutató gondok esetén, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős felveszi a kapcsolatot a területileg illetékes családgondozóval, gyermekjóléti szolgálattal, gyámhatósággal. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítését valamennyi pedagógus kiemelt feladatának tekinti, kiváltképp a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős. Az iskolai könyvtár, könyvtáros pedagógus gyűjti, rendszerezi és kölcsönzi az oktató nevelőmunkához, a tanuláshoz szükséges könyveket, kiadványokat és egyéb információhordozókat. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. sz. melléklete szerinti működési renddel és gyűjtőköri szabályzattal rendelkezik. Az intézmény megteremti a mindennapos testedzés feltételeit és gyakorlatát. Az iskola biztosítja a tanuló számára az iskolaegészségügyi ellátást, orvosi javaslatra a tanulónak helyben ad módot könnyített testnevelés igénybe vételére. Gyermekbaleseteket az iskola a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete szerint jelenti. Az iskolai diákönkormányzat a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 31.§ szerint, diákönkormányzatot segítő pedagógus mentori tevékenysége mellett gyakorolja véleményezési és javaslattételi jogait. Az iskola szavatolja a szülő jogainak biztosítását és garanciákat épít be kötelességei betartatására (HPP, SZMSZ és Házirend). A szülői szervezet folyamatosan gyakorolja véleményezési, egyetértési,
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
javaslattételi jogát. Az iskola tájékoztatja és a megfelelő igazolással ellátja a szülőt, hogy a Ktv. 120.§ (2) által meghatározott esetekben a tanulónak és kísérőjének járó, a fejlesztő felkészítést, a nevelést, oktatást biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi közlekedési díj megtérüljön számára.
GYÓGYPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS, KORAI FEJLESZTÉS ÉS GONDOZÁS Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8560 Oktatást kiegészítő tevékenységek – 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások szakfeladatot. A pedagógiai szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások, a működési körzet, valamint a gyermekek, szülők fogadásának rendje az intézményi honlapon vagy a helyben szokásos módon elérhető. A gyógypedagógiai tanácsadás a nevelési év /tanév közben a gyermek igényjogosultságának fennállásától kezdve bármikor igénybe vehető és befejezhető. Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8560 Oktatást kiegészítő tevékenységek – 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások szakfeladatot. A nem helyi önkormányzat által fenntartott intézmény a korai fejlesztés és gondozás feladatainak ellátásához a KT. 79. §-ának (1) bekezdésében és a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott engedéllyel rendelkezik. A pedagógiai szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások, a működési körzet, valamint a gyermekek, szülők fogadásának rendje az intézményi honlapon vagy a helyben szokásos módon elérhető. A korai fejlesztés és gondozás feladatainak ellátásához a foglalkoztatottak létszáma a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 1. számú melléklete alapján kerül meghatározásra. A gyermekekkel való közvetlen foglalkozást gyógypedagógus (terapeuta), konduktor vagy gyógypedagógus (terapeuta) illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó látja el. A korai fejlesztés és gondozás feladatainak ellátásához az intézmény rendelkezik a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 3. számú melléklete által előírt helyiségekkel, eszközökkel és felszerelésekkel. A korai fejlesztés és gondozás feladatainak ellátása – a tanév rendjéhez igazodó - éves munkaterv alapján történik. A korai fejlesztés és gondozás a fejlesztési év közben az igényjogosultság fennállásától kezdve megkezdhető. Az igényjogosultság alapja az érvényes szakértői vélemény. A foglalkozások minimális időkerete egyéni foglalkozás esetén a gyermek nulla–hároméves kora között legalább heti két óra, három–ötéves kora között legalább heti négy óra. A foglalkozások minimális időkerete csoportfoglalkozás esetén a gyermek nulla–hároméves kora
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
között legalább heti négy óra, három–ötéves kora között legalább heti hat óra. A korai fejlesztés, gondozás szervezője az ellátott gyermekről a központilag kiadott forgalmi naplóban nyilvántartást vezet. A fejlesztés éves, illetve a fejlesztési év hátralévő időszakára készült egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az egyéni fejlesztési tervet a foglalkozásokat irányító gyógypedagógus vagy konduktor készíti el. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza - a gyermek állapotától függően – az értelmi, a hallás-, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait. Az egyéni fejlesztési terv egy példányát megküldik a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. A korai fejlesztést és gondozást végző gyógypedagógus (terapeuta), konduktor, illetve más szakember központilag kiadott nyomtatványon gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet. A fejlesztést végző szakember a gyermek fejlődését a fejlesztési év végén – központilag kiadott nyomtatványon (értékelési lap) – értékeli. Az értékelési lapot négy példányban állítja ki és igazolhatóan átad két példányt a szülőnek, egy példányt a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, egy példányt az intézmény irattárának. A különleges gondozásra jogosult gyermek intézményváltása esetén az intézmény megküldi a gyermek szakértői véleményét, az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lapot a fogadó intézménynek. UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI ELLÁTÁS Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8560 Oktatást kiegészítő tevékenységek – 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások szakfeladatot. A pedagógiai szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások, a működési körzet, valamint a gyermekek, szülők fogadásának rendje az intézményi honlapon vagy a helyben szokásos módon elérhető. Az utazó gyógypedagógiai feladatok ellátásához a foglalkoztatottak létszámának és óraszámának meghatározása a fenntartó által ellátott óvodákban és iskolában együttnevelt sajátos nevelési igényű (121.§ 29. a, b pontja) gyermekek és tanulók számának függvényében, a Kt. 52.§-a 3. és 6. pontjának, valamint a Kt. 1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez értelmében történik. Az együttnevelésben részt vevő sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátását, valamint a velük foglalkozó pedagógusok segítését a Kt. 30.§a értelmében a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor látja el. Az utazó gyógypedagógiai szolgáltatást biztosító intézmény speciális, a fogyatékossági típusnak megfelelő gyógypedagógiai segítséget nyújt a befogadó intézmények számára abban, hogy a speciális foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
eszközök biztosítottak legyenek; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása megfelelő legyen. Az utazó gyógypedagógiai feladatok ellátása – a tanév rendjéhez igazodó - éves munkaterv alapján történik. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás a fejlesztési év közben az igényjogosultság fennállásától kezdve megkezdhető. Az igényjogosultság alapja az érvényes szakértői vélemény. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások minimális időkerete a Kt. 52.§-a 3. és 6. pontjának megfelelő, a sajátos nevelési igényű gyermek sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükségesen kialakított. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az egyéni fejlesztési tervet az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást irányító gyógypedagógus vagy konduktor készíti el. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslati alapján előírt fejlesztési területek fejlesztésének lehetőségeit. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást végző gyógypedagógus (terapeuta), konduktor központilag kiadott nyomtatványon gyermekenként/tanulónként egyéni fejlesztési naplót vezet.
FEJLESZTŐ FELKÉSZÍTÉS Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8560 Oktatást kiegészítő tevékenységek – 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások szakfeladatot. A nem helyi önkormányzat által fenntartott intézmény a fejlesztő felkészítés feladatainak ellátásához a KT. 79. §-ának (1) bekezdésében és a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott engedéllyel rendelkezik. A pedagógiai szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások, a működési körzet, valamint a gyermekek, szülők fogadásának rendje az intézményi honlapon vagy a helyben szokásos módon elérhető. A fejlesztő felkészítés feladatainak ellátásához a foglalkoztatottak létszáma a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 1. számú melléklete alapján kerül meghatározásra. A
gyermekkel
való
közvetlen
foglalkozást
gyógypedagógus
(terapeuta),
konduktor
vagy
gyógypedagógus (terapeuta) illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó látja el. A fejlesztő felkészítés feladatainak ellátásához az intézmény rendelkezik a 4/2010. (I.19.) KM rendelet 3. számú melléklete által előírt helyiségekkel, eszközökkel és felszerelésekkel.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
A fejlesztő iskolai oktatás a tanév rendjéhez igazodóan kerül megszervezésre. A fejlesztő felkészítés feladatainak ellátása – a tanév rendjéhez igazodó – éves munkaterv alapján történik. A gyermek, tanuló fejlesztő felkészítésre, különleges gondozásra való jogosultságát szakértői bizottság, szakértői véleményben határozta meg. Az igényjogosultság alapja az érvényes szakértői vélemény. A fejlesztő felkészítés a nevelési év/tanév közben az igényjogosultság fennállásától és megszűnésétől megkezdhető illetve befejezhető. A fejlesztő felkészítés – jogosultság esetén – öt éves kortól igénybe vehető. A fejlesztő iskolai oktatás – jogosultság esetén kérelemre – 23 éves korig igénybe vehető. Az óvodáskorúak fejlesztő felkészítésének minimális időkerete egyéni foglalkozás esetén legalább heti 4 óra, csoportfoglalkozás esetén legalább heti 6 óra. A tankötelesek fejlesztő felkészítése fejlesztő iskolai oktatás vagy egyéni fejlesztő felkészítés formájában valósul meg. A fejlesztő iskolai oktatásban a heti fejlesztő foglalkozások száma legalább heti 20 óra. Az egyéni fejlesztő felkészítés heti óraszáma egyéni foglalkozások esetén legalább 8 óra, csoportfoglalkozások esetén legalább 10 óra. A fejlesztő iskolai oktatás fejlesztő csoportjaiba a tanulók besorolása fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján történik. A fejlesztő iskolai oktatás a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatása irányelvének alkalmazásával kerül megszervezésre. A fejlesztő iskolai oktatás rehabilitációs pedagógiai program alapján történik. A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az egyéni fejlesztési tervet a foglalkozásokat irányító gyógypedagógus vagy konduktor készíti el. A fejlesztő felkészítés a szülő(k) bevonásával valósul meg. A fejlesztő felkészítés a gyermek/tanuló foglalkoztatásán túl szülőknek szóló tanácsadással is kiegészül.
NEVELÉSI TANÁCSADÁS Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8560 Oktatást kiegészítő tevékenységek – 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások szakfeladatot. A pedagógiai szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások, a működési körzet, valamint a gyermekek, szülők fogadásának rendje az intézményi honlapon vagy a helyben szokásos módon elérhető. A nevelési tanácsadás feladatainak ellátásához a foglalkoztatottak létszáma a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 1. számú melléklete alapján kerül meghatározásra. A nevelési tanácsadás feladatait gyógypedagógusok, pszichológusok, pedagógus és szakorvos
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
(gyermekszakorvos, gyermekneurológiai szakorvos vagy gyermek- és ifjúságpszichiátriai szakorvos) látja el. A nevelési tanácsadás feladatainak ellátásához az intézmény rendelkezik a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 3. számú melléklete által előírt helyiségekkel, eszközökkel és felszerelésekkel. A nevelési tanácsadás feladatainak ellátása – a tanév rendjéhez igazodó – éves munkaterv alapján történik. Az éves munkatervet megküldi az érintett nevelési-oktatási intézményeknek. A nevelési tanácsadás igénybevétele a tanév során bármikor megkezdhető. A nevelési tanácsadó szakvéleményt készít a szülő kérésére, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetve iskolai oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából, valamint a fenntartó kérésére. A nevelési tanácsadó szakvéleménye tartalmazza a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 21. §. (2) bekezdésében felsorolt elemeket. A nevelési tanácsadó szakvéleménye megfelel a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 6. mellékletében foglalt szakmai követelményeknek. A nevelési tanácsadó a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek, tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő második évben, ezt követően háromévenként felülvizsgálja. A nevelési tanácsadó ellenőrzi az általa kiadott szakvéleményekben foglaltak végrehajtását. Hiányosságok feltárása esetén intézkedik. A nevelési tanácsadó a fejlesztő foglalkozáson részt vevő gyermekek, tanulók számára nyújtott ellátást munkanaplóban rögzíti. A nevelési tanácsadó a folyamatos ellátásban, terápiás gondozásban részesülő gyermekek, tanulók fejlődését, állapotát egyéni fejlesztési lapon tartja nyilván. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő gyermekek óvodai nevelése, a tanuló iskolai nevelése és oktatása kezdetén az érintett pedagógussal egyezteti a szakértői véleményben foglaltak végrehajtását, a tanuló felkészítését szolgáló egyéni fejlesztési terv elkészítését és végrehajtását. A szakértői véleményekben foglaltak végrehajtását legalább évente egyszer óvodai foglalkozáson illetve tanórán megfigyeli. Tapasztalatait a fejlesztésben részt vevőpedagógusokkal összegzi és megküldi az illetékes szakértői bizottságnak.
ÓVODA- ÉS ISKOLAPSZICHOLÓGIAI ELLÁTÁS Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8560 Oktatást kiegészítő tevékenységek – 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások szakfeladatot. Az óvoda– és iskolapszichológiai hálózat által nyújtott szolgáltatások, a működési körzet, valamint a gyermekek, szülők fogadásának rendje az intézményi honlapon vagy a helyben szokásos módon
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
elérhető. Az óvoda és iskolapszichológusok óraszáma az 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklete értelmében meghatározott. A gyermekekkel való közvetlen foglalkozást pszichológus látja el. Az óvoda - és iskolapszichológiai feladatok ellátásához az intézmény rendelkezik a a megfelelő helyiségekkel, eszközökkel és felszerelésekkel. Az óvoda - és iskolapszichológia feladatainak ellátása – a tanév rendjéhez igazodó - éves munkaterv alapján történik. Az óvoda - és iskolapszichológiai ellátás a fejlesztési év közben az igényjogosultság fennállásától kezdve megkezdhető.
LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8560 Oktatást kiegészítő tevékenységek – 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások szakfeladatot. A pedagógiai szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások, a működési körzet, valamint a gyermekek, szülők fogadásának rendje az intézményi honlapon vagy a helyben szokásos módon elérhető. A logopédiai ellátás feladatainak ellátásához a foglalkoztatottak létszáma a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 1. számú melléklete alapján kerül meghatározásra. A gyermekekkel való közvetlen foglalkozást logopédus (tanár és/vagy terapeuta) végzettségű gyógypedagógus látja el. A logopédia ellátáshoz az intézmény rendelkezik a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 3. számú melléklete által előírt helyiségekkel, eszközökkel és felszerelésekkel. A logopédiai fejlesztés feladatainak ellátása – a tanév rendjéhez igazodó - éves munkaterv alapján történik. A logopédiai ellátás a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 9.§ (1), (2) alapján történik. A fejlesztési év közben az igényjogosultság fennállásától kezdve megkezdhető a logopédiai ellátás. A logopédiai vélemények tartalmazzák a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 9.§ (3)-ben leírtakat. A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből, tanulóból álló csoportfoglalkozás keretében történik. A logopédiai szakszolgálat szervezője az ellátott gyermekről a központilag kiadott forgalmi naplóban nyilvántartást vezet. A logopédiai ellátásban részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról munkanaplót kell vezetnek a szakszolgálat logopédusai. A legalább heti három alkalommal logopédiai ellátásban részt vevő, valamint a beszédfogyatékos gyermekek, tanulók fejlődését egyéni fejlesztési lapon figyelemmel kísérik.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátást végző logopédus, központilag kiadott nyomtatványon beszédfogyatékos gyermekenként, tanulónként egyéni fejlesztési naplót vezet. A beszédfogyatékos gyermekek/tanulók részére nyilvántartási tasakot vezetnek. A beszédfogyatékos gyermekek/tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik. Az egyéni fejlesztési tervet a foglalkozásokat irányító logopédus készíti el. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslati alapján előírt fejlesztési területek fejlesztésének lehetőségeit. A logopédiai munka eredményét a fejlesztő tevékenység során hathónaponként, valamint az ellátás befejezésekor a munkanaplóban szövegesen értékelik.
TOVÁBBTANULÁSI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8560 Oktatási kiegészítő tevékenységek – 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások szakfeladatot. A pedagógiai szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások, a működési körzet, valamint a gyermekek, szülők fogadásának rendje az intézményi honlapon vagy a helyben szokásos módon elérhető. A pályaválasztási tanácsadás feladatainak ellátásához a foglalkoztatottak létszáma a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 1. számú melléklete alapján kerül meghatározásra. A tanuló(k)nak, szülő(k)nek szóló tanácsadás gyógypedagógus, pszichológus és pedagógus közreműködésével zajlik. A pályaválasztási tanácsadás feladatainak ellátásához az intézmény rendelkezik a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 3. számú melléklete által előírt helyiségekkel, eszközökkel és felszerelésekkel. A pályaválasztási tanácsadás feladatainak ellátása – a tanév rendjéhez igazodó – éves munkaterv alapján történik. A pályaválasztási tanácsadás igénybevétele a tanév során bármikor megkezdhető illetve befejezhető, és a szülő kezdeményezésére vagy beleegyezésével történik. A pályaválasztási tanácsadó a tanulót - első alkalommal - forgalmi naplóba nyilvántartásba veszi. Ezután minden alkalommal rögzíti (pl. munkanaplóban, konzultációs űrlapon, egyéni lapon) a számára nyújtott szolgáltatást. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó figyelembe veszi a tanuló személyes adottságait, érdeklődését. A pályaválasztási tanácsadó továbbtanulási javaslatait a tanuló meghallgatása, vizsgálata, a tanuló pedagógusainak szakmai véleménye alapján alakítja ki. A pályaválasztási tanácsadó pedagógiai, pszichológiai és egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal és továbbképzésekkel segíti az iskolák pályaorientációs tevékenységét. A pályaválasztási tanácsadó kapcsolatot tart a foglalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8560 Oktatást kiegészítő tevékenységek – 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások szakfeladatot. A nem helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, ha a konduktív ellátás a korai fejlesztés és gondozás keretében valósul meg, a KT. 79. §-ának (1) bekezdésében és a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott engedéllyel rendelkezik. A befogadó intézmény (óvoda, iskola) akadálymentesített. A konduktív pedagógiai feladatok feladatainak ellátásához a foglalkoztatottak létszáma a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 1. számú melléklete alapján kerül meghatározásra. A konduktív pedagógia feladatainak ellátásához az intézmény rendelkezik a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 3. számú melléklete által előírt helyiségekkel, eszközökkel és felszerelésekkel. Kondukciós tevékenységet csak konduktori végzettséggel rendelkező személy lát el. A pedagógiai szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások, benne a konduktív pedagógiai szakszolgálat a működési körzet, valamint a gyermekek, szülők fogadásának rendje az intézményi honlapon vagy a helyben szokásos módon elérhető. Az otthon történő konduktív fejlesztéshez az utazó konduktor a szülővel való konzultáció után egyéni fejlesztési tervet készít. Abban az esetben, ha a szülő deklaráltan is aktív részese a konduktív pedagógiai ellátásnak, a konduktor házi képzéssel, bemutatással és állandó konzultációs lehetőséggel segíti az otthoni fejlesztést. A korai intervenció keretében történő konduktív megsegítés igazodik a többi fejlesztési területhez, irányhoz. A 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 32. § (1) szerint a konduktív pedagógiai ellátás lehet egyéni és csoportos. A konduktív eljárások, terápiák minimális időkerete egyéni foglalkozás esetén a gyermek nulla– hároméves kora között legalább heti két óra, három–ötéves kora között legalább heti négy óra. A konduktív eljárások, terápiák minimális időkerete csoportfoglalkozás esetén a gyermek nulla– hároméves kora között legalább heti négy óra, három–ötéves kora között legalább heti hat óra. Az óvodában történő konduktív fejlesztés igazodik a nevelési év rendjéhez. A konduktor az óvodai nevelési évhez igazodó éves fejlesztési tervet készít a kisgyermek számára. A 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 32. § (1-4) szerint az óvodai neveléshez és az iskolai neveléshezoktatáshoz kapcsolódóan konduktív pedagógiai ellátás tanév, vagy nevelési év közben is, az igényjogosultság megállapításától megkezdhető. A konduktív pedagógiai tevékenység igazodik az óvodai nevelési év, az iskolai tanév rendjéhez .
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
A tanév rendjéhez igazodóan a konduktor éves feladattervet, valamint a testi fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermek(ek) számára egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a komplex konduktív pedagógiai eljárások célját, feladatait, eljárásai és eszközeit. A tanköteles, testi fogyatékos, mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a befogadó iskola – a kötelező oktatáspolitikai dokumentumok mellett figyelembe veszi az SNI irányelv / 2/2005.(III.1) OM rendelet/ előírásait. Tanköteles korú mozgáskorlátozott gyermek esetében az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációt szolgáló konduktív eljárások, terápiák időkeretéhez irányadó az országos szakértői és rehabilitációs bizottság tanuló szakértői véleményének ajánlása, egyéb esetben a tanuló évfolyamára meghatározott heti tanítási órák 40%-a. A konduktor az általa ellátott gyermeket a központilag kiadott forgalmi naplóban regisztrálja és a tanuló fejlődéséről munkanaplót vezet. A különleges gondozásra jogosult gyermek intézményváltása esetén az intézmény megküldi a gyermek szakértői véleményét, az egyéni fejlesztési tervet és az értékelési lapot a fogadó intézménynek.
GYÓGYTESTNEVELÉS
Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8560 Oktatást kiegészítő tevékenységek – 85601 Pedagógiai szakszolgáltatások szakfeladatot.
A gyógytestnevelői feladatok ellátásához a foglalkoztatottak létszáma a 1. számú melléklet az 1993. évi LXXIX. törvényhez alapján kerül meghatározásra.
A gyógytestnevelés feladatainak ellátásához az intézmény rendelkezik a 4/2010. (I.19.) OKM rendelet 3. számú melléklete által előírt helyiségekkel, eszközökkel és felszerelésekkel.
Gyógytestnevelő munkakörben gyógytestnevelő tanár végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tevékenykedik (1993. évi LXXIX. törvény 2.§ (2) f)). Ha a gyógytestnevelést az óvodai nevelés vagy a nem szakrendszerű iskolai nevelés és oktatás keretében szervezik meg, az 1993. évi LXXIX. törvény 2.§ (2) bekezdés f) pontjában meghatározotton kívül megfelelő végzettség és szakképzettség a (2) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt bármelyik végzettség és szakképzettség, a gyógytestnevelés szakirányú továbbképzési szakon szerzett végzettséggel együtt.
A pedagógiai szakszolgálat által nyújtott szolgáltatások, benne a gyógytestnevelői pedagógiai szakszolgálat a működési körzet, valamint a gyermekek, szülők fogadásának rendje az intézményi honlapon vagy a helyben szokásos módon elérhető.
Gyógytestnevelői ellátásban (speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatásban) részesül minden rászoruló gyermek, tanuló amennyiben az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógyvagy könnyített testnevelésre utalja.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenhat fős csoportonként heti három óra áll rendelkezésre. (1993. évi LXXIX. törvény 52. § (8))
Abban az esetben, ha a szülő is aktív részese a gyógytestnevelési pedagógiai ellátásnak, a gyógytestnevelő házi képzéssel, bemutatással és állandó konzultációs lehetőséggel segíti az otthoni fejlesztést.
A gyógytestnevelői tevékenység igazodik az óvodai nevelési év, az iskolai tanév rendjéhez.
A tanév rendjéhez igazodóan a gyógytestnevelői pedagógiai szakszolgálat éves munkatervet készít.
A gyógytestnevelő az általa ellátott gyermeket forgalmi naplóban regisztrálja és munkájáról, valamint a gyermek/tanuló gyógytestnevelés órán való részvételéről Könnyített és gyógytestnevelési naplót vezet.
TARTÓSAN BETEG GYERMEKEK ELLÁTÁSA A tartósan beteg gyermekek ellátásával összefüggő szolgáltatások a működési körzetben élő gyermekek számára elérhetőek. A tartósan beteg gyermekkel való közvetlen foglalkozást a jogszabályokban meghatározott végzettségű szakember végzi. A tartósan beteg gyermekek ellátása – a tanév rendjéhez igazodó – éves munkaterv alapján történik. A tartósan beteg gyermek otthoni vagy egyéni tanrend szerinti iskolai ellátása a betegség igazolt fennállásától kezdve bármikor megkezdhető. A beteg gyermek ellátására vonatkozó írásbeli szülői kérelmekre az intézmény vezetője a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33.§-a által megszabott határidőn belül válaszol. Az egyéni tanrend szerinti haladásról vagy a tanórai foglalkozások alóli felmentésről az igazgató dönt, majd határozatot hoz, melynek száma a törzslapba és a naplóba is rögzítésre kerül. Magántanulói státusz esetében az egyéni foglalkozások időkerete heti 10 óra. A magántanulói státusz engedélyezéséről igazgatói határozat készül, melynek száma a törzslapba, naplóba és bizonyítványba is rögzítésre kerül. Az egyéni foglalkozások nyilvántartására haladási naplóban kerül sor. 5 év feletti óvodáskorú tartósan beteg gyermek óvodai nevelés alóli felmentését az óvoda vezetője engedélyezi.
SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS Az intézmény alapító okirata tartalmazza a 8560 Oktatást kiegészítő tevékenységek – 85602 Pedagógiai szakmai szolgáltatások szakfeladatot.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
Szakmai szolgáltatásai segítséget nyújtanak az integráltan nevelt-oktatott gyermekek/tanulók pedagógusai számára.
1.2.
o
szaktanácsadás vagy
o
pedagógusok továbbképzése, felkészítése vagy
o
tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése vagy
o
pedagógiai tájékoztatás, tanulói tájékoztató és tanácsadó szolgálat
ÖNÉRTÉKELÉSI LISTA AZ „OPTIMUM” SZINT SZÁMÁRA
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
ÓVODA Befogadó, és az egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz. Nevelési programja támogatja az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósulását. A nevelési program elősegíti a sajátos nevelési igényű, tartósan beteg, hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyermekek életminőségének javulását. Az óvoda pedagógiai gyakorlatában előtérbe helyezi a képesség kibontakoztató, kompetencia alapú nevelést. A nevelési tevékenység segíti a környezet- és egészségtudatos gondolkodás fejlődését. AZ IKT eszközöket és módszereket beépíti nevelési programjába és azokat a leírtaknak megfelelően alkalmazza. Az egyéni fejlődés nyomon követésére a pedagógusok portfóliót készítenek. Az óvoda-iskola átmenet segítéséhez folyamatos kapcsolatot tart a körzet iskoláival. Az óvodai nevelés megvalósításának értékelése évente megtörténik.
ISKOLA Befogadó, és az egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszereket alkalmaz. Az iskola pedagógiai gyakorlatában előtérbe helyezi a képesség kibontakoztató, kompetencia alapú nevelést, oktatást, a tanulói aktivitáson alapuló, kooperatív tanulásszervezési formák alkalmazásával. Az intézmény támogatja a kooperatív technikák, differenciálás és az értékelés új formáinak (pl. önértékelés, tanulói kölcsönös értékelés) alkalmazását. A tanulók életkorához és képességstruktúrájához alkalmazkodva a multikulturális elemeket megjelenítik a tananyagban. Az egyéni fejlődés nyomon követésére a pedagógusok portfóliót készítenek. Valamennyi évfolyamon, hangsúlyosan 5. és 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás alapú szemlélettel és kooperatív tanulásszervezésben történik. Az iskola beíratás, tanulói felvétel előtt kapcsolatot tart a körzet óvodáival (óvoda-iskola átmenet program). Az iskola - a szülővel együttműködve - segíti a tanuló pályaorientációját és felvilágosítást ad a szülő számára a középfokra továbblépés lehetőségeiről, módozatairól. Az iskola pályakövetés, utógondozás keretében figyelemmel kíséri végzett tanulóinak életútját.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
Szabadidő-szervező segíti a pedagógiai programhoz kapcsolódó és azon kívüli tartalmas, a környezet és egészségnevelést segítő szabadidős tevékenységek szervezését, lebonyolítását. Amennyiben a szakértői bizottság által sajátos nevelési igényűnek diagnosztizált tanuló nem a megállapított fejlettségi szintjének, állapotának megfelelően teljesít, az iskola kezdeményezi a rendkívüli kontroll vizsgálatot. Kiváltképp, ha a tanulóról a pedagógiai gyakorlat során kiderül, hogy átmeneti retardáció okozta alulteljesítését. Az iskola – a szülővel együttműködve kezdeményezi a gyermek visszahelyezését a többségi általános iskolába.
GYÓGYGPEDAGÓGIAI TANÁCSADÁS, KORAI FEJLESZTÉS ÉS GONDOZÁS A gyógypedagógiai tanácsadás feladatot szakvizsgázott gyógypedagógus illetve konduktor látja el. A gyógypedagógiai tanácsadást igénybe vehetik szülők, befogadó pedagógusok és más, a fogyatékos gyermekkel kapcsolatba kerülő szakemberek. A gyógypedagógiai tanácsadás kapcsolódik a sajátos nevelési igényű tanulók integrált és szegregált óvodai, iskola ellátásához, a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, a fejlesztő felkészítéshez és a logopédiai ellátáshoz. A gyógypedagógiai tanácsadás kapcsolódhat a nevelési és a pályaválasztási tanácsadáshoz. A tanácsadás a gyermek ellátási helyén és ambulánsan is megvalósul. Az intézmény kapcsolatot tart más gyógypedagógiai tanácsadást nyújtó intézménnyel. A szolgáltatás eljárásrendje az intézményi dokumentumokban szabályozásra került. A szolgáltatás megvalósítása az intézményi szabályozásnak megfelelően történik. A gyógypedagógiai tanácsadás megvalósításának értékelése évente megtörténik. A gyermekekkel való közvetlen foglalkozást szakvizsgázott gyógypedagógus illetve konduktor végzi. A szakemberek teamekben dolgoznak (gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus, szociális munkás, gyermekneurológus, gyermekorvos, DSGM terapeuta, konduktor). A korai fejlesztés és gondozás alapja a kora gyermekkori intervenciós gondolkodás. A fejlesztés – a bevonás, bevonódás szemléletének megfelelően
- a szülő/gondviselő
közreműködésével valósul meg. A diagnosztika és a fejlesztés komplex formában valósul meg. Az egyéni fejlesztési terveket – a diagnosztikus és fejlesztési tapasztalatoknak megfelelően módosítják. Az egyéni fejlődés nyomon követésére a pedagógusok portfóliót készítenek. A korai fejlesztés és gondozás ambuláns ellátás, otthoni ellátás, utazó bölcsődei, óvodai, családvédelmi intézményi gondozás formájában is igénybe vehető. A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás illetve csoportfoglalkozás keretében is megvalósul. A csoportfoglalkozásokon a csoport legfeljebb három-öt gyermekből áll.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
Többféle – korai ellátásában hatékony – direkt terápia áll a kliensek rendelkezésére. A korai gondozás indirekt szolgáltatási elemei is megjelennek (pl. szülőcsoport, játszóház, játékkölcsönzés, információs iroda). Az intézmény – igény esetén - megvalósítja a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő felkészítését. A fejlesztő felkészítés óraszáma egyéni foglalkozás esetén legalább heti négy óra, csoportfoglalkozás esetén legalább heti hat óra. Az intézmény kapcsolatot tart más korai fejlesztést végző intézménnyel és szakmai szervezettel. A szolgáltatás eljárásrendje az intézményi dokumentumokban szabályozásra került. A szolgáltatás megvalósítása az intézményi szabályozásnak megfelelően történik. A szakértői és rehabilitáció bizottság egyéni fejlesztési tervre és a gyermek ellátására vonatkozó vizsgálatai pozitívak (pl. kevés az EFT átdolgozási kezdeményezés). A korai fejlesztés és gondozás megvalósításának értékelése évente megtörténik.
UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI ELLÁTÁS A gyermekekkel való közvetlen foglalkozást szakvizsgázott gyógypedagógus illetve konduktor végzi. A szakemberek teamekben dolgoznak (gyógypedagógus, befogadó intézmények pedagógusai, gyógytornász, konduktor, pszichológus, szociális munkás, gyermekneurológus, gyermekorvos, egyéb segítő szakemberek). A fejlesztés – a bevonás, bevonódás szemléletének megfelelően
- a szülő/gondviselő
közreműködésével valósul meg. A egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás megszervezése során az utazó gyógypedagógiai ellátást biztosító intézmény és munkatársai figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni szükségleteit, a befogadó intézmény igényeit, elvárásait, és lehetőségeit, valamint a szülői igényeket és lehetőségeket is. A diagnosztika és a fejlesztés komplex formában valósul meg. Az egyéni fejlesztési terveket – a diagnosztikus és fejlesztési tapasztalatoknak megfelelően – a együttműködő szakemberek team munkában készítik el, valósítják meg, és módosítják. Az utazó gyógypedagógiai egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás ambuláns ellátás, utazó óvodai, iskolai ellátás formájában is igénybe vehető. A egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs ellátás egyéni foglalkozás illetve csoportfoglalkozás keretében is megvalósul, a sajátos nevelési igényből fakadó szükségleteknek megfelelően. Az egyéni fejlődés nyomon követésére a pedagógusok portfóliót készítenek. A csoportfoglalkozásokon a csoport legfeljebb három-öt gyermekből áll. Többféle terápia, különböző foglalkoztatási formákban és módokon áll a kliensek rendelkezésére.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
Az utazó gyógypedagógiai tevékenység támogatja a befogadó és az egyéni fejlődést biztosító oktatásnevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszerek alkalmazását. Támogatja a kooperatív technikák, differenciálás és az értékelés új formáinak (pl. önértékelés, tanulói kölcsönös értékelés) alkalmazását. Az utazó gyógypedagógiai ellátás indirekt szolgáltatási elemei is megjelennek (pl. szülőcsoport, játékkölcsönzés, információs iroda, pedagógus klubok, konferenciák, tb.). Az intézmény kapcsolatot tart más utazó gyógypedagógiai ellátást biztosító intézménnyel és segítő szakmai szervezetekkel. A szolgáltatás eljárásrendje az intézményi dokumentumokban szabályozásra került. A szolgáltatás megvalósítása az intézményi szabályozásnak megfelelően történik. A szakértői és rehabilitáció bizottság a gyermek ellátására vonatkozó vizsgálatai pozitívak. Az utazó gyógypedagógiai tevékenység megvalósításának értékelése évente megtörténik. Az utazó gyógypedagógiai szolgáltatás egész évben folyamatosan működik, szorgalmi időn kívül ügyelettel áll a szülők rendelkezésére.
FEJLESZTŐ FELKÉSZÍTÉS A gyermekekkel való közvetlen foglalkozást szakvizsgázott gyógypedagógus illetve konduktor végzi. A szakemberek teamekben dolgoznak (gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus, szociális munkás, gyermekneurológus, gyermekorvos). Az egyéni fejlesztő felkészítés otthoni és intézményi ellátásban is megvalósul. A fejlesztő felkészítés egyéni foglalkozás és csoportfoglalkozás keretében is megvalósul. A diagnosztika és fejlesztés komplex formában valósul meg. Az egyéni fejlesztési terveket – a fejlesztési tapasztalatoknak megfelelően - módosítják. Az egyéni fejlődés nyomon követésére a pedagógusok portfóliót készítenek. Többféle – a fejlesztő felkészítésben hatékony – direkt terápia áll a kliensek rendelkezésére. A fejlesztő felkészítés indirekt szolgáltatási elemei is megjelennek (pl. szülőcsoport, információs iroda). Az intézmény kapcsolatot tart más fejlesztő felkészítést biztosító intézménnyel. Az intézmény kapcsolatot tart a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekeket és szüleiket támogató szakmai és civil szervezetekkel. A szolgáltatás eljárásrendje az intézményi dokumentumokban szabályozásra került. A szolgáltatás megvalósítása az intézményi szabályozásnak megfelelően történik. A fejlesztő felkészítés megvalósításának értékelése évente megtörténik.
NEVELÉSI TANÁCSADÁS A nevelési tanácsadás feladatait szakvizsgázott gyógypedagógus, pszichológus és pedagógus látja el.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
A nevelési tanácsadást családsegítő támogatja. A nevelési tanácsadó szakemberei teamekben dolgoznak (gyógypedagógus, pszichológus, pedagógus, gyermekneurológus, családsegítő). A nevelési tanácsadó szakemberei rendszeresen esetmegbeszéléseket tartanak. Az ellátás – a bevonás, bevonódás szemléletének megfelelően - a szülő/gondviselő közreműködésével illetve a szülővel való folyamatos kapcsolattartással valósul meg. Az eset függvényében egyéni és csoportfoglalkozások is igénybe vehetőek. A nevelési tanácsadóban szűrő-, kontroll- és iskolaérettségi vizsgálatokat is szervez. Fejlesztés esetén a diagnosztika és fejlesztés komplex formában valósul meg. A pszichoterápiás ellátást kisgyermekek és serdülők is igénybe vehetik. Többféle direkt terápia áll a kliensek rendelkezésére. A nevelési tanácsadás indirekt szolgáltatási elemei is megjelennek (pl. tanácsadás, tanfolyamok). Az intézmény kapcsolatot tart más nevelési tanácsadással foglalkozó intézménnyel. A szolgáltatás eljárásrendje az intézményi dokumentumokban szabályozásra került. A szolgáltatás megvalósítása az intézményi szabályozásnak megfelelően történik. A nevelési tanácsadás megvalósításának értékelése évente megtörténik.
ÓVODA- ÉS ISKOLAPSZICHOLÓGIAI ELLÁTÁS Az óvoda - és iskolapszichológiai ellátás szervezője az ellátott gyermekről a forgalmi naplóban nyilvántartást vezet. Az óvoda - és iskolapszichológiai ellátást végző pszichológus gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet. A gyermekekkel való közvetlen foglalkozást szakvizsgázott pszichológus végzi. Az óvoda – és iskolapszichológus teamekben dolgozik (pedagógus, gyermekvédelmi felelős, szociális munkás, gyermekneurológus, gyógypedagógus, gyermekorvos). Az ellátás – a bevonás, bevonódás szemléletének megfelelően - a szülő/gondviselő közreműködésével valósul meg. A diagnosztika és a fejlesztés komplex formában valósul meg. Amennyiben a tanuló sajátos nevelési igényű, az óvoda – és iskolapszichológus részt vesz a gyermek/tanuló egyéni fejlesztési tervének elkészítésében, végrehajtásában és módosításában. A óvoda - és iskolapszichológiai ellátás ambuláns keretek között, valamint utazó óvodai, iskolai keretek között is igénybe vehető. Az óvoda - és iskolapszichológiai ellátás egyéni foglalkozás illetve csoportfoglalkozás keretében is megvalósul. Többféle direkt és indirekt ellátási forma áll a kliensek rendelkezésére (pl. szülőcsoport, játszóház,
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
játékkölcsönzés, információs iroda, stb.). Az óvoda – és iskolapszichológiai hálózat kapcsolatot tart más óvoda – és iskolapszichológiai tevékenységet végző intézménnyel és szakmai szervezettel. Az óvoda – és iskolapszichológiai hálózat szakmaközi kapcsolatokkal rendelkezik A szolgáltatás eljárásrendje az intézményi dokumentumokban szabályozásra került. A szolgáltatás megvalósítása az intézményi szabályozásnak megfelelően történik. Az óvoda – és iskolapszichológiai ellátás megvalósításának értékelése évente megtörténik.
LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS A gyermekekkel való közvetlen foglalkozást szakvizsgázott logopédus végzi. A szakemberek teamekben dolgoznak (logopédus, befogadó intézmények pedagógusai, gyógytornász, konduktor, pszichológus, szociális munkás, gyermekneurológus, gyermekorvos, egyéb segítő szakemberek). A fejlesztés – a bevonás, bevonódás szemléletének megfelelően
- a szülő/gondviselő
közreműködésével valósul meg. A logopédiai ellátás megszervezése során az utazó gyógypedagógiai ellátást biztosító intézmény és munkatársai figyelembe veszik a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló egyéni szükségleteit, a szolgáltatást igénylő intézmény igényeit, elvárásait, és lehetőségeit, valamint a szülői igényeket és lehetőségeket is. A diagnosztika és a fejlesztés komplex formában valósul meg. Az egyéni fejlesztési terveket – a diagnosztikus és fejlesztési tapasztalatoknak megfelelően – a együttműködő szakemberek team munkában készítik el, valósítják meg, és módosítják. A logopédiai fejlesztés ambuláns ellátás, utazó óvodai, iskolai ellátás formájában is igénybe vehető. A logopédiai fejlesztés egyéni foglalkozás illetve csoportfoglalkozás keretében is megvalósul, a gyermek/tanuló szükségleteinek, beszédállapotának megfelelően. Többféle direkt terápia áll a kliensek rendelkezésére. A logopédiai ellátás indirekt szolgáltatási elemei is megjelennek (pl. szülőcsoport, játszóház, játékkölcsönzés, vizsgálat és tanácsadás, szakmai napok, nyílt napok, bemutató foglalkozások, stb.). Az intézmény kapcsolatot tart más logopédiai fejlesztést végző intézménnyel és szakmai szervezettel. A szolgáltatás eljárásrendje az intézményi dokumentumokban szabályozásra került. A szolgáltatás megvalósítása az intézményi szabályozásnak megfelelően történik. A logopédiai tevékenység megvalósításának értékelése évente megtörténik. Az logopédiai szolgáltatás egész évben folyamatosan működik, szorgalmi időn kívül ügyelettel áll a szülők rendelkezésére.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
TOVÁBBTANULÁSI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁS A pályaválasztási tanácsadás egyéni tanácsadói beszélgetés, csoportos tanácsadás, strukturált csoportfoglalkozás, valamint egyéni és csoportos diagnosztika keretében is megvalósulhat. A pályaválasztási tanácsadási tevékenység igényfelméréssel, problémafeltárással kezdődik, mely után a tanácsadó bevonja kliensét egy olyan problémamegoldó folyamatba, melynek a kliens is aktív résztvevője. A diagnosztika kiterjed az érdeklődés, személyes értékek, motivációs rendszer, egyéni képességek, személyiségstruktúra és –dinamika megismerésére. A szakszolgálat lehetőséget biztosít az egyéni és csoportos képzési, pálya-, életviteli (személyes, szociális), tanulási és munkaügyi tanácsadásra. A tanácsadó – az intézményi igényeknek megfelelően - egyénileg is segíti, erősíti az iskolák pedagógusainak életpálya-építő, pályaorientációs tevékenységét. Szülői kérésre a tanácsadást nyújtó szakember segíti a tanuló további elhelyezését. A pályaválasztási tanácsadó rendszeres kapcsolatot tart a segítő szakmákban dolgozókkal (pl. szociális munkás, családgondozó, iskolapszichológus). A pályaválasztási tanácsadó rendszeres kapcsolatot tart a továbbképző intézményekkel illetve a felnőtt fogyatékosok ellátását biztosító napközis vagy bentlakásos intézményekkel. Az intézmény kapcsolatot tart más pályaválasztási tanácsadást végző intézménnyel. A szolgáltatás eljárásrendje az intézményi dokumentumokban szabályozásra került. A szolgáltatás megvalósítása az intézményi szabályozásnak megfelelően történik. A pályaválasztási tanácsadás megvalósításának értékelése évente megtörténik.
KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI ELLÁTÁS A konduktív pedagógiai ellátás korai fejlesztés és gondozás ambuláns ellátás, otthoni ellátás, utazó bölcsődei, óvodai, alap- és középfokú iskolai és családvédelmi intézményi gondozás formájában is igénybe vehető. A korai fejlesztés kapcsán megvalósuló kondukcióhoz egyéni fejlesztési tervet készít a konduktor, amelyről konzultál a szülővel és aktív segítséget ad a csecsemő, vagy kisgyermek otthoni fejlesztéséhez. Szükség szerint, a szakemberek teamekben dolgoznak (konduktor, gyógypedagógus, gyógytornász, pszichológus, szociális munkás, gyermekneurológus, gyermekorvos, ortopéd szakorvos, stb.) Rendszeres időközönként, de gyermek fejlődési „csomópontjainál” vagy
probléma esetén
mindenképpen, a team kiegészül a szülővel. A konduktív pedagógiai szakszolgálat vezetője, vagy a konduktor tájékoztatja a szülőt az őt megillető speciális jogokról, kedvezményekről, juttatásokról.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
A konduktor állandó szakmai, konzultációs kapcsolatot tart a korai intervencióban dolgozó szakemberekkel. A konduktor szakvizsgával rendelkezik. A konduktív pedagógiai feladatokat ellátó intézmény speciális eszközparkja folyamatosan és célirányosan bővül. A konduktív pedagógiai ellátás lehet egyéni és csoportos. A csoportfoglalkozásokon a csoport legfeljebb három-öt gyermekből áll. Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza - a gyermek állapotától függően, a kondutív elemeken túl – az értelmi, a hallás-, a látásfejlesztés, az adaptációs tréning, a mozgásfejlesztő terápiák, a logopédiai terápiák, a pszichológiai fejlesztés feladatait, illetve ezek integrálását, harmonizálását is. Az egyéni fejlesztési terveket – a diagnosztikus és fejlesztési tapasztalatoknak megfelelően módosítják. Az egyéni fejlődés nyomon követésére a pedagógusok portfóliót készítenek. A konduktor folyamatos konzultációs segítséget nyújt a szülőknek, az óvodapedagógusoknak és a dajkáknak. A kondukció áthatja a tanuló egész napját, integrált nevelés keretében a befogadó közegét is. A befogadó pedagógusok és tanulók részéről ez nem pozitív diszkriminációt jelent, hanem megismerést, odafigyelést és természetes elfogadást. A testi fogyatékos, mozgáskorlátozott tanuló befogadása az iskolai felnőtt és gyermekközösség, valamint az integrációban érintett szülők konszenzusán alapul. A befogadó intézmény - mind pedagógiai programjában, mind pedagógiai tevékenységében figyelembe veszi a NAT műveltségterületeinek speciális vonatkozásait, a befogadott tanulókhoz adaptálja a tanulói értékelés kritériumrendszerét és szükség szerint támogatja az alternatív kommunikációs formákat. (IKT kompetenciák, számítógép használat valamennyi tanórán, stb.) A testi fogyatékos, mozgáskorlátozott tanulók reális pályaorientációját, az önálló, minőségi felnőtt létre való felkészítését kiemelt feladatként kezeli. A konduktor a kötelezően vezetendő, illetve elkészítendő dokumentumokon - forgalmi napló, egyéni fejlesztési terv, értékelő lap – kívül saját felméréseit, megfigyeléseit dokumentálja a gyermek számmára készített fejlődési naplóban. Ha a gyermek írásos, rajzos tevékenységre képes, számára portfoliót nyit és vezet. Többféle – a konduktív pedagógiai eljárásokat segítő, vagy azokat kiegészítő – direkt terápia áll a kliensek rendelkezésére. A konduktív pedagógia indirekt szolgáltatási elemei is megjelennek (pl. szülőcsoport, játszóház, játékkölcsönzés, információs iroda, segédeszköz csere és kölcsönös gyermekfelügyelet a szülők között, stb.)
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
A konduktív pedagógiai szakszolgálat egész évben folyamatosan működik, szorgalmi időn kívül ügyelettel áll a szülők rendelkezésére. Az intézmény – igény esetén - megvalósítja a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő felkészítését. A fejlesztő felkészítés óraszáma korai kondukciós fejlesztésben egyéni foglalkozás esetén legalább heti négy óra, csoportfoglalkozás esetén legalább heti hat óra. A fejlesztő iskolai foglalkozás maximálisa 6 fős csoportban szervezhető. Az intézmény kapcsolatot tart más konduktív pedagógiai szakszolgálattal rendelkező intézménnyel, szakmai szervezettel, kiváltképp a Mozgássérültek PETŐ András Nevelőképző és Nevelőintézetével és a Mozgásjavító EGYMI-vel A szolgáltatás eljárásrendje az intézményi dokumentumokban szabályozásra került. A szolgáltatás megvalósítása az intézményi szabályozásnak megfelelően történik. A konduktív pedagógiai tevékenység megvalósításának értékelése évente megtörténik.
GYÓGYTESTNEVELÉS A gyógytestnevelő szakvizsgával rendelkezik. A gyógytestnevelői ellátás ambuláns ellátás, valamint utazó óvodai, alap-és középfokú iskolai ellátás formájában is igénybe vehető. Szükség szerint, a szakemberek teamekben dolgoznak (gyógypedagógus, gyógytestnevelő, pszichológus, szociális munkás, gyermekneurológus, gyermekorvos, ortopéd szakorvos, stb.) Rendszeres időközönként, de gyermek fejlődési „csomópontjainál” vagy
probléma esetén
mindenképpen, a team kiegészül a szülővel. Amennyiben sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló gyógytestnevelése valósul meg, a gyógytestnevelő team munkában együttműködik a gyógypedagógussal, és részt vesz az egyéni fejlesztési terv elkészítésében, megvalósításában, módosításában. Az egyéni fejlesztési terveket – a diagnosztikus és fejlesztési tapasztalatoknak megfelelően – módosítják. A gyógytestnevelő a kötelezően vezetendő, illetve elkészítendő dokumentumokon – forgalmi napló, munkanapló, minősítések, hiányzások jelentése – kívül saját felméréseit, megfigyeléseit dokumentálja a gyermek számára készített fejlődési naplóban. Többféle direkt terápia áll a kliensek rendelkezésére. A gyógytestnevelés indirekt szolgáltatási elemei is megjelennek (pl. szülőcsoport, játékkölcsönzés, információs iroda, segédeszköz csere és kölcsönzés, stb.) A gyógytestnevelői szakszolgálat egész évben folyamatosan működik, szorgalmi időn kívül ügyelettel áll a szülők rendelkezésére. Az intézmény kapcsolatot tart más gyógytestnevelői szakszolgálattal. A szolgáltatás eljárásrendje az intézményi dokumentumokban szabályozásra került.
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
A szolgáltatás megvalósítása az intézményi szabályozásnak megfelelően történik. A gyógytestnevelői szakszolgálati tevékenység megvalósításának értékelése évente megtörténik.
TARTÓSAN BETEG GYERMEKEK ELLÁTÁSA A tartósan beteg gyermek szülőjének tájékoztatása a tankötelezettség teljesítésének lehetőségei illetve a gyermek előrehaladása tekintetében folyamatos és pontos. A szülőnek lehetősége nyílik – a szakorvosi javaslat és a gyermek aktuális állapotának függvényében – tanköteleskorú gyermek esetén a kórháziskolai, kórházpedagógiai, otthoni, egyéni tanrend szerinti iskolai és normál tanrend szerinti iskolai ellátás közül, óvodaköteles gyermek esetén az óvodai nevelés alóli felmentés vagy az óvodai nevelésben való részvétel között választani. A tartósan beteg gyermek ellátása életkorának, állapotának, egyéni szükségleteinek megfelelően történik. Az ellátását biztosító pedagógus a tananyag összeállításakor a betegséggel összefüggő speciális ismereteket és egészségnevelési ismereteket is beépíti a tananyagba. Az ellátást biztosító intézmény gondoskodik a beteg gyermek igényeinek megfelelő fejlesztési/tanulási környezet kialakításáról és megfelelő segédeszközöket alkalmaz az optimális ellátás biztosítása érdekében. Magántanulói ellátás esetében a pedagógiai fejlesztés biztosítása egyéni fejlesztési terv alapján történik. A tartósan beteg tanuló beszámoltatásának módjáról, helyéről az intézményvezető a tanuló állapotának figyelembevételével dönt. A tartósan beteg tanuló osztályozóvizsgájának megszervezése rugalmasan történik. A
tartós,
súlyos
betegség
következtében
esetlegesen
előforduló
teljesítménycsökkenés,
viselkedésproblémák megfelelő kezelése mindig megtörténik. A gyermek ellátásáért felelős pedagógus – a gyermek állapotától és a család igényeitől függően – rendszeres kapcsolatot tart a gyermekkel és szüleivel. A beteg gyermek és szülője pszichés támogatása az egyéni szükségleteknek megfelelően valósul meg. A gyermek ellátásáért felelős pedagógus rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik más szakemberekkel (pl. kórházpedagógus, egészségügyi személyzet). A gyermek csoportvezetője, osztályfőnöke az életkornak megfelelő tájékoztatást nyújt a betegség fontosabb jellemzőiről a beteg gyermek csoporttársainak és elősegíti a kortársi kapcsolatok ápolását, a gyermek csoportba való (vissza)illeszkedését. A gyermek csoportvezetője, osztályfőnöke tájékoztatja a gyermek nevelésében-oktatásában részt vevő kollégáit a szükséges tudnivalókról. Speciális diéták esetében intézményi szinten sor kerül a speciális étkezés megszervezésére,
1
K-2008-TÁMOP-3.1.1-08/1 TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002 Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények standardja
8/B. sz. melléklet
biztosítására. Az intézmény kapcsolatot tart a tartósan beteg gyermekek ellátását támogató szakmai és civil szervezetekkel. A szolgáltatás eljárásrendje az intézményi dokumentumokban szabályozásra került. A szolgáltatás megvalósítása az intézményi szabályozásnak megfelelően történik. A szolgáltatás megvalósításának értékelés évente megtörténik.
SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS Az együttnevelést támogató szakmai szolgáltatásai különböző formában valósulnak meg (pedagógus továbbképzés, kiadványok, szaktanácsadás stb.) Az együttnevelést támogató szakmai szolgáltatások különböző csoportokat céloznak meg (pl. pedagógusok, más szakemberek, intézményvezetők, szülők, gyermekcsoportok, civil társadalom stb.) Szakmai szolgáltatásai támogatják a befogadó és az egyéni fejlődést biztosító oktatás-nevelés eljárásait érvényesítő pedagógiai módszerek alkalmazását. Az intézmény szakmai szolgáltatásai támogatják az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósulását. Az intézmény szakmai szolgáltatásai közvetlen vagy közvetett módon elősegítik a sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok életminőségének javulását. Az intézmény szakmai szolgáltatásai közvetlen vagy közvetett módon elősegítik a (halmozottan) hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok életminőségének javulását
1