NME Közlemıfnyrí, Mlskolv, l'. Sııromt, Iilr.vm!ulmntudományok, 27(1981) köret, 31 42.
AZ EGYETEMI HALLGATÓK SZABADIDEJÉNEK ESSZERÜ FELHASZNALÁSA MINT A KOMMUNISTA NEVELÉS RÉSZE R. O. KARAPETJAN
Dinamikusan fejlődő társadalmunkban szüntelenül növekszik a munkában és a munkán kívüli, a tanulással és az azon túl eltöltött idő ésszerű felhasználásának jelentősége. Produktív munkára és folyamatos tanulásra csak az az ember képes, aki helyesen tudja beosztani és felhasználni az idejét. Különösen jelentős ez a kérdés az ifjúság esetében. A szovjet felsőoktatás nemcsak a tudományos-technikai haladás igényéből fakadó, magasan kvalifikált szakemberképzéssel foglalkozik, hanem a személyiség arculatának formálásával is. Ennek a feladatnak a megoldása függ az oktató -nevelő munkától, valamint ennek összetevőitől is, például a szabadidő ésszerű felhaszrıálásától. „Rendkívül fontos - hangsúlyozta L. I. Brezsnyev a Komszomol XVII. kongresszusán -, hogy a atalok megtanulták a szabadidő ésszeñ felhasználását". [I] Az egyetemi hallgatók nevelése magában foglalja a szabadidő felhasználásának olyan kulturáltságát, amely hozzájárulhat a politikai képzettség, a látókör kiszélesitéséhez, a kulturális színvonal emeléséhez, a fizikai edzettséghez. A Szovjetunió alkotmányának 41. cildce megerősíti a szabadidő ésszerű felhasználásáról szóló törvényes jogot. Ez fontos alkotórésze a hazánk állampolgárai számára lıtztositott alkotmányos jogoknak és lehetőségeknek.
A szerző címe:
R. O. KARAPETJAN a filozófiai tudományok doktora,
tanszékvezető Moszkvai Kőolaj- és Gázipari Egyetem Moszkva Kázlrut beérkezett: 1980. október 1.5.
Abból a célból, hogy a szabadidőnek a hallgatók kommunista nevelésében betöltött szerepét feltáıjuk, az MINH és GP [2] felsőfokú intézményben 1976-1976 között kutatást végeztünk, melynek során a tanulók időbeosztását vizsgáltuk. A kutatás folyamán jelentős következtetésekre jutottunk a hallgatók szabadidő-beosztásának és volumenének struktúráját, annak realizálási formáit és célszeñségét tekintve. Ezek, mint összetevők rámutatnak a politikai és szakmai képzettség növekedésére, a sokoldalú személyiség fejlődésére, valamint arra, hogy az egyetemnek a társadalom szervezetében elfoglalt helye és szerepe hogyan tükröződik az egyetemi hallgatók értékbeállítottságában. A kutatás lehetőséget teremtett arra, hogy az egyetemi hallgatók szabadidejének tartalma és szerkezete alapján a népesedési és más faktorok befolyását, valamint mértékét feltárjuk. Az egyetemi hallgatók szabadidő-beosztása Az áttekintendő probléma helyes megértése szempontjából - egyebek mellett jelentős a tanuláson kívüli idő és a szabadidő meghatározása, valamint ennek szociális funkciója. Tanuláson kívüli időn értendő az összesolyan idő, amelyet annak az időnek a levonásával kapunk, amit a hallgató a foglalkozásokon tölt el. Ha a tanuláson időből levonjuk azt, amit az egyetemi tanulmányokkal kapcsolatos teendők lekötnek (utazás az egyetemre és vissza, az órákra való felkészülés), valamint azt az időt, amit a házimunkák végzésére és fıziológiai szükségletei kielégítésére (alvás, tisztálkodás, táplálkozás, stb.) fordít, az ezen túl fennmaradó idő a szabadidő. A hallgatók szabadideje a személyiség sokoldalú fejlődésének és kibontakozásának lehetőségét szolgálja, a kultúra egyéni és kollektív elsajátítása révén. Ilyenek: az egyetemek különféle kulturális körei, valamint rendezvények látogatása, olvasás, rádióhallgatás, televízió műsor megtekintése stb. De ide sorolhatók az arnatőr mozgalomban való részvétel, társadalmi tevékenységek, sportolás, valamint a más emberekkel tartott - közös érdeklődésből fakadó - kapcsolatok, mint amilyenek a baráti beszélgetések otthon, a kollégiumban, presszóban, pihenés közben, stb. A szabadidő is magában hordozza a társadalmilag hasznos tevékenység lehetőségét, ennek meghatározott volumenét, ezért ezt társadalmi időnek (társadalmasodottan felhasz nált időnek) tekinthetjük, és mint ilyet, célirányosan, orientáltan kell felhasználni az aktív szociális személyiség nevelésében. L. I. Brezsnyev úgy fogalmazott, hogy „ha a szabadidő a gazdag társadalmi valóság részévé válik, akkor ez megteremti a sokoldalúan fejlett, érdeklődő személyiséget, aki képességeivel azután még inkább megsokszorozza az egész társadalom anyagi és szellemi potenciálj át”. [3] A felmérés során a Gáz- és olajipari, Kémiai-technológiai, Automatizálási és számítástechrıológiai karokat vizsgáltuk, amelyek ősszetételben különböznek egymástól. A mintát oly módon választottuk ki, hogy minden kart és kategóriát átfogjon. A mintavétel során 617 hallgatót választottunk ki, ami a beiratkozott hallgatói létszám 73%-át jelentette; Gáz- és olajipari a karról 314 fő (70,7%), a Kémiai-technológiai karról 173 fő (71 ,5%), az Automatizálási és számítástechnológiai karról 130 fő (81 ,3%). 32
A szabadidő megoszlás vizagálatába bevont hallgatók szociális szempontú összetéte let az l. rdbla mutatja. A hallgatók szabadidejének kutatása során vizsgálat tárgyává tettük az egyetem tár ıııtlııloıııtudomárıyi tanszékeirıek, a könyvtámak, a tudományos diákkőmek, valamint a teıtııevelésl tanszék munkáját, és a kiilőnböző önképzőkörök tevékenységét. A feldolgozás módja az interjú és a kérdőíves felvétel volt. Ennek során lehetőség volt tırrıı. hogy a hallgatók kritikai megjegyzéseket és konkrét javaslatokat tegyenek a Inlıett kérdésekkel kapcsolatban. I. tábla
Szociális-demográfiai jellemzők
A teljes minta %-ában
I .._. I
Evfolyam (%) ...___ ..._ II III IV ı
Neme: fér
53,8
1
nő
46,2
49,0 51,0
Párttagság: párttag
3,7 91,7 4,6
2,4 94,0 3,6
1,6 93,5 4,9
5,95 88,1 5,95
6,0 90,0 4 ,0
66,3 20,1 10,1 3,5
45,8 28,4 18,4 7,4
9,1 62,4 20,1 8,4
0 64,7 20,6 14,7
53,6 5,2 37 ,6 3,6
51,0 3,8 40,1 5,1
61 ,7 1,0 30,4 6,9
81,1 11,7 7,2
71,0 14,0 15,0
64,4
34,3 5,6 56,0
29,1 3,4 67,0
Komszomoltag
Nem tag Eletkor: 17-19 év 23-25 év
34,6 40,7 16,9
25 év felett
7,8
I akóhely: kollégium albérlet családdal saját lakásban
5 2,6
20-22 év
55,8 44,2
55,5 44,5
57,4 42,6
l
3,5
39,1 4,8
48,5 2,9 44,0 5,6 r
Családi állapot nem házas házas gyerek nélkül
86,6 7 ,5
házas gyerekkel
5,9
Származás: munkás
33,6
paraszt szellemi foglalkozású
4,5 61 ,9
95,3 1,8 2,9 37 ,9 4,2 61,7
zi
1
P93°)\°`i.ı 36,7
4,5
í
1
I-Igyetemre kerülés előtti
lakhelye: Moszkva más város falu
ligyetenıre kerülése előtti tevák eny sége : középiskolás technikum dolgozók iskolája
dolgozott katona volt
35,3 54,8 9,9
37,9 50,9 11,2
36,7 54,8 8,5
34,3 55,9 9,8
29,1 60,5 10,4
57,3 3,2 1,1 28,7 9,7
57,6 3,5 0 28,6 10,3
56,4 5,5 1,2 29,5 7,4
53,1 3,5 0,9 31,0 11,5
56,5 9,9 0,8 29,2 9,6
A kérdőivekből és az interjúk során nyert anyag analízise szolgált alapul a hallgatok napi időbeosztásának feldolgozásához (2. tábla), valamint a tanuláson kívüli szabadıdo ter jedelmének meghatározásához (3. tábla). 2. tábla
AZ egyetemi hallgatók
Idő (órában) __ı
1
napi időbeosztása
A teljes mintánál
I.
Egyetemen töltött idő
7,3
1,,
II. III. évfolyam
IV.
7,2
7,2
7,4
7,6
1-I NI
1,2 16,8 3,7
1,0 16,6 3,8
1 ,8 16,4 3,8
III.
IV.
ebből könyvtári és
laboratóriumi idő Tanuláson kívüli idő ebből szabadidő
li
mal-~. ı~;_ ,t×>
ch oo
fa) U1
3. tábla
A tanuláson kívüli idő megoszlása
Idő (órában) A teljes
I.
mintánál
II.
évfolyam
Szabadidő
ebből társadalmi munka A napi utazással töltött idő Az órákra való felkészülési idő Házi teendőkre fordított idő Alvás
w-~rP l\)O'\lDl~JO`-1
Összesen:
16,7
`§Él" 'Ul\J)LlA'“-P@l-^\DUJ(Jt
16,8
o ı- ~.)ı- ı-ID.) ~h~U'lCDI\.>O~J
0 1-ı -1 -1-us l~JU'l@l\J©®
16,8
16,6
0 1-ı -lt LGUJ
1- ^ˇcıo`Í-ı`i~.>\DO\
16,4
A MINH és GP egyetem hallgatóinak szabadidő beosztásában a napi tanuláson kívüli idő 16,7 órát tesz ki. Ebből szabadidő 3,7 óra. A szabadidőbő'l 1 óra a társadalmi munka. A hallgatók 55,5 százalékának van egy állandó megbízatása, 15%-ának két vagy három állandó megbízatása van. A többi hallgató alkalomszerűen végez társadalmi munkát. Ennek megfelelően az időráfordítás kb. 1-1,5 óra, illetőleg 0,7 óra. A társadalmi munkák jelentős hányadát az első három évfolyam hallgatói végzik. A tanuláson kívüli idő - ellentétben a szabadidővel - magába foglalja a házi munkák végzésére forditott 1,6 órát, az egyetemre és a visszautazásra fordított 1,2 órát, az alvással töltött 8,2 órát, a felkészülésre fordított 2 órát. A kutatás tapasztalatai szerint a hallgatók egy része rendszertelenül készül az órákra a szorgalmi időben. Meg kell azonban állapitani, hogy a lányok rendszeresebben készülnek, mint a fiúk, és az önálló felkészülésre több időt fordítanak. A hallgatók jelentős hányada (70%) nem tervezi meg előre a szabad napjának eltöltését, ami egyik bizonyítéka annak, hogy nem tudják helyesen eltölteni idejüket. 34
A kapott adatok felfedik azokat a tényeket, amelyek a szabadidő és a nem munkával töltött idő volumenére hatással vannak. lgy például azok a hallgatók, akik kollégiumlııııı vagy albérletben laknak, a házi munkák elvégzésére 36%-kal több időt fordítanak, ııılııt 11 zok, akik szüleikkel vagy saját családjukkal laknak. Az egyetemre és a visszautazással töltött idő a kollégista úknál 1,5 óra körül van ııııpotıta, azoknál, akik albérletben laknak, 2 óra, a szülőkkel együtt élőknél ez 1,3 órát jelent. Ennek magyarázata, hogy a leánykollégium közelebb van az egetemhez, mint a ll ılkollégium, így a lányok jelentős részénél minimálisra csökken az oda-visszautazásra for ılllııll ltlfl.
A Iıallgatók szabadidej ének nagysága függ az egyetemen (tanórákon) töltött idő lıosszıltól, és jelentős mértékben az ezen kívül tanulásra fordított idő struktúrájától. A lııtllgııtók egyetemen töltött idejének hossza naponta átlagban 7,3 órát tesz ki, és függ az dvlolyaıııtól; pl. a IV. évfolyamra - az elsőhöz képest - 5%-kal megnövekszik. A szabaduló voluınene tulajdonképpen minden évfolyamnál stabil: 3,7 óra. A kollégiumban lakó lányok - éppen mert kevesebb időt fordítanak az oda-visszaııtaı.ásı`ıı - 10%-kal több szabadidővel rendelkeznek, mint a úk. A nőtleneknek és hajatloııokııak 20%-kal több szabadidejük van, mint a házasoknak. Azok a hallgatók, akik jol tııııulnak, következésképpen helyesen tudják beosztani az idejüket, 8%-kal több szalnıtlttlővel rendelkeznek, mint a többiek. Tapasztalataink szerint a szabadidő kizárólagosan a tanulással töltött idő rovására ııııvvkszlk a hallgatók mindennapi gyakorlatában (ha egyáltalán növekszik). Mindez arra llgvelıııcztet, hogy javítanurık, tökéletesítenünk kell a szolgáltatási és egyéb olyan szféııtlt ııt _ ıııııelyek a szabadidő volumenére és struktúrájára hatnak. Ismerve azokat a faktorokat, amelyek hatással vannak a szabadidőre, tudományos alajıoıı lehet hatni ezek volumenére és kthasználására. Mint ahogy a hallgatók megjegyzik, első évfolyamon a legtöbb időt műszaki rajz lzzmıttlııı re és a gyakorlatokra való felkészülésre fordítják, második évfolyamon a legıolılı ıtlőt a laboratóriurni órákra való felkészülés köti le, valamint a társadalomtudománvı ns nyelvi szemináriumokra való készülés; a harmadik évfolyamon a legtöbb időt a ıvakorlatokra való felkészülés és az évfolyam dolgozat készítése igényli; IV. évfolyamon tt legıııkáhb időigényes az évfolyamdolgozat és a társadalomtudományi tantárgyak szeıııtııaı ttııııaira való felkészülés. A szabadidő volumenének egyik növelési lehetősége - a kutatás tapasztalatai alapjztıı az előadások, gyakorlatok és szemináriumok színvonalának emelése. Arra a kértlnıw, hogy milyen mértékben elégedettek a különféle tantárgyak előadásaival, a hall_g1ııt`ık 58,8%-a fejezte ki elégedettségét az általános-elméleti tantárgyakkal kapcsolatlııııı. ıtlszhen elégedett a hallgatók 37,6%-a, míg a második tantárgy-csoportnál a részIn-ıı altlgetlettség 32,9%. Az elégedettséget vizsgáló kérdés kapcsán a hallgatók kritikai emevıltelel az előadások és gyakorlatok színvonalára vonatkoztak: úgy ítélték meg, hogy a 1. alacsony színvonalú előadás és gyakorlat az egyetemen kívüli tanulási időt növelt meg 11 szabadidő rovására.
35
A szabadidő növelésének lehetőségeit kutatva az alábbi tényezőkben rejlő lehetőségeket kell fıgyelembe vennünk: csökkenteni kell az egyetemre (és vissza)-utazás idejét, a könyvtárban és ebédlőben sorakozásra fordított időt, valamint ki kell bővíteni a szolgáltatások körét, a különféle ülések szervezettségét növelni kell stb. Fentiek jelentik azt a tartalékot, mely a szabadidő megnövekedését eredményezheti. Meg kell azonban jegyezrıi, hogy a szabadidő volumenének egyszerű növelése - mint ahogy azt a gyakorlat is mutatja - nem mirıdig vezet szellemi gyarapodáshoz. Nagyon sok függ magától a személyíségtől, attól, ahogyan fel tudja használni szabadidejét. A szabadidő hatéronyabb kihasználása és a hallgatók szemäyiség-fejlődésének özeftiggése A szabadidő kihasználásának passzív és aktív módja különböztethető meg. Passzív szabadidő eltöltése az, amelyben a hallgató nem vállal tevékeny részt, s csak mint kellemes időtöltést használja ki (szépirodalmat olvas, fılrnet néz, koncertet hallgat, múzeumot látogat, sportrendezvény látogatása stb .); aktív tevékenységhez olyan formák tartoznak, melyekben a hallgató tevékeny részt vállal egy kollektíva, vagy a társadalom érdekében és eközben megnyilvánítja tehetségét, tudását, tapasztalatait, készségeit (társadalmi munka, építőtábor, sport, önképzô'köri munka, itjúgárda tagság stb .). A passzív tevékenységek néhány fajtája attól függően, hogy milyen tartalmat hordoz, képviselheti a szabadidő eltöltésének aktív formáját is, például irodalom olvasás, TV-nézés, rádióhallgatás; mindezek segíthetik a tanulást, az önképzést, a társadalmi életre való felkészülést. Ellentétben a tanulási idővel, a szabadidőt nem szabályozhatjuk, és ennek kihasználása sokban függ magától a hallgatótól. Vitathatatlan, hogy a hallgatók kommunista hevelésének szolgálatában áll egész életünk rendje: a különböző szintű pártszervezetek, a Komszomol, a szakszervezet, a rektori hivatal, a kar különféle kollektívái; fentiek tevékenységén túl a család hatása, az irodalom és művészetek, a tömegkommunikáció és a propaganda eszközei. S mindezek mellett a hallgató személyiségének kialakulása nagymértékben függ saját magától, attól, hogy képes legyen saját energiáját és gondolatait helyes mederbe terelni. A szabadidő jelentős részét - mint munkánk bebizonyította - a hallgatók önképzésre és szisztematikus kulturálódásra fordítják. Erről beszélnek a 4. tábla adatai. Ha a MINH és GP hallgatóinak tevékenységét rangsóroljuk, akkor ez azt mutatja, hogy a vezető tevékenység az irodalom olvasása: szabadidejük 1/3-át fordítják könyvek, folyóiratok és újságok olvasására. Érdekes a hallgatók kulturális életének analízise. Ez azt mutatja, hogy egy hónap lefolyása alatt a hallgatók 88%-a átlagban kétszer megy moziba, több mint 2{3-uk havonta egyszer megy koncertre vagy színházba, 54,8%-uk kiállításra vagy múzeumba, 40,2%-uk zenei-irodahni estre; a hallgatók 314-e kb. 20 órát néz egy hónap alatt televíziót. A kutatás azt mutatja, hogy a fenti tevékenységi formákat a lányok jobban szerctik, mint a úk. A úk nagyobb gyelmet szentelnek fakultatív előadások meghallga-
36
4. tábla. A MINH és GP egyetem hallgatóinak havi szabadidő beosztása (%) A hallgatók szabadidőben
A teljes
végzett
minta
tevékenységi formái
%-ában
Könyvolvasás TV-nézés Baráti összejövetel Randevú
31,41 14,61 14,33 10,24 8,88 4,48 4,4 3,36 1 ,76 1,28 1,00 0,96 0,6 0,52 0,41 1,76
Sportolás Kirándulás Hobby Mozi Színház, koncert Múzeum Gyűjtés
Önképzőköri munka Pihenés Presszó
Előadások meghallgatása Egyéb tevékenység
I.
II.
III.
IV.
évfolyam 31,76 14,79 13,94 10,04 10,20 3,58 4,75 3,5 1,67 1,13 1,82 0,78 0,55 0,43 0,39 1,67
30,84 15,94 15,33 12,23 8,69 3,51
31,21 13,88 15,14 9,45 8,33 4,43 5,02 3,13 2,19 1,26 1,19 0,86 0,89 0,59 0,3 3,13
2,5
3,63 1,62 1,35 0,70 1 ,49 0,41 0,53 0,31 0,92
33,51 14,79 11,21 9,43 9,72 5,13 5,01 2,98 1,78 1,37 1,37 0,66 0,33 0,54 0,99 1,24
ttlıtlıııtk, a sportnak, különféle gyűjtéseknek illetőleg az eszpresszó látogatásának. Ezt lılmııylljtl az 5. tábla.
5. tábla
Tevékenység formák ı
1
1
1
Lányok (%) 1
Könyvolvasás Mozi TV-nézés
Baráti összejövetel Múzeumlátogatás, kiállítás
í
1
ı
í
1
90,5 64,9 55,7 48,1 38,6
Fiúk (%) l
1
ı
1
79,7 54,4 43,1 37 ,9 20,3
Attekintve a hallgatók szabadidejének struktúráját családi állapotuktól függetlenül ıııeglıgyelhető, hogy a családos hallgatók több időt szentelnek a TV-nézésnek. Ritkábban ıııetıııek színházba, de többet olvasnak. A szabadidő eltöltésének módozatai között első helyen áll az olvasás (84,4%). Ebben tu hısı.el`tlggésben jelentősen megnövekszik az egyetemi könyvtár szerepe. Sok hallgatónak van ırılılt könyvtára, de az irodalom jelentős részét mégis kölcsönzés útján szerzik be, ezért A Iıallgııtók szabadidő felhasználásának kutatása során tanulmányoztuk az egyetemi könyvtılı ıııııııktlját ls, amely jelentős láncszem a fiatal szakemberképzésben. ` Az egyetem könyvtára, amely a hallgatókat különféle irodalommal ellátja, négy oszttılvnı otıztlıató: tankönyvkölcsönzésl osztály, tudományos irodalom kölcsönzés, Olvasóter37
rem (az irodalom napi használatára), szépirodalrni kölcsönző. A tankönyv kölcsönzési osztály I-IV. évfolyamíg látja el a hallgatókat irodalommal. 4 881 nappali tagozatos hallgató tagja van, amely kb. 87,3%-át teszi ki az összes nappali hallgatói létszámnak, ebből ewévesl 311 fő, másodéves l 219 fő, harmadéves 1 237 fő, negyedéves l 114 fő. A hallgatói létszám bizonyos csökkenése magasabb évfolyamon azzal magyarázható, hogy a negyedik évfolyam hallgatói nagyobb mértékben kutató jellegű irodalmat használnak: beszámolók, dolgozatok, ágazati tudományos kutató munka, laboratóriumok, tervezési intézetek kutatási munkái stb. elkészítéséhez). A negyed- és ötödéves hallgatók egy része Moszkva különböző tudományos kutató intézeteinek könyvtárát használja, valamint a tudományszervezési intézet normatív technikai dokumentácíóit. A tudományos irodalom kölcsönzési osztály az ötödéves hallgatókat és a szakmai dolgozatokat készítőket szolgálja ki. Ezt az osztályt az alsóbb évfolyamok hallgatói is használják, de jelentéktelen hányadban: kb . 10-1 2%. Ami a könyvtár olvasótermi szolgálatát illeti, ebben minden évfolyam és minden kar hallgatói részesülhetnek, akik irodalomhoz akarnak jutni. A könyvtár látogatottsága a szorgalmi időszakban nem állandó. Az utóbbi évek átlagában szeptemberben, októberben az olvasótermek látogatottsága naponta kb. 900 fő, novemberben l 000-1 200 fő, decemberben 1 300-1 S00 fő. Ez a növekvő olvasói aktivitás azzal magyarázható, hogy vizsgaidőszakban növekszik a hallgatók érdekeltsége a politikai, technikai, tudományos, ismeretterjesztő irodalom olvasásában. A szorgalmi időszak elején nagy a kereslet a szépirodalom iránt. Ez a szorgahni időszak végére erősen megcsappan. A szépirodalmi kölcsönzési osztály minden évfolyam hallgatóit kiszolgálja. 1978. március 1-i adatok szerint 3 174 nappali tagozatos hallgató iratkozott be, az összes nappali tagozatos hallgató 56,4%-a. A szépirodalom iránti érdeklődést szeınléletesen mutatja a 6. tábla (a karok létszámát 100%-nak véve): 6. tábla
Kar
Szépirodalrnat olvasók %
Mérnök közgazdász Kémiai technológus Gázolaj geológus, geofizikus és geokémikus Olaj mechanikai kar Gáz- és Olajipar Automatizálási és számítástechnikai
90,3 81,9 5 3,9 5 2,3 50,4 46,8
A 6. tábláról leolvasható, hogy a szépirodalmi részleget főként a mémök közgazdász kar hallgatói és a kémiai technológiai kar hallgatói használják. Szépirodalom olvasásában a legpasszívabbak az automatizálási és számítástechnikai kar hallgatói. Ez azzal magyarázható, hogy a szépirodalom kölcsönzés összefügg a kollégiumban lakással. Minél 38
több hallgató lakik az adott karról ıı kollógtııııılııın. aıııırll nagyobb részarányban veszik Igénybe e kar hallgatói a szépirodalmi részleg szolgáltatásait. Az automatizálási és számltıhıtechnikai kar hallgatóinak többsége nem kollégiumban lakik, így nagyobb részt más köııyvtárakat használ (házi könyvtár; ismerősök, barátok könyvtára; a szülők munkahelyén működő könyvtárak stb
A kutatás anyagai azt mutatják, hogy a hallgatók 78,1%-a elégedett az egyetemi könyvtár társadalmi-politikai irodalmával, 60,6%-a pedig a technikai és szépirodalmi ellátottsággal. Ennek alapján megjegyezhetjük és javasolhatjuk, hogy javítsa a könyvtár nnınkáját, mivel ezzel a hallgatók szabadidejét kedvezően befolyásolhatja. A hallgatók olvasási igénye szakadatlanul nő. Ez azzal magyarázható, hogy növekıztk a fiatalság politikai, önképzési és kulturális színvonala. Nagy keresletnek örvendenek I. I. Hrezsnyev könyvei: A kis föld, Az újjászületés, A szűzföld, amelyek gazdag tárházát telentlk a hallgatók ideológiai-politikai és haza as nevelésének, és annak az aktivitásnak, ınely minden szovjet embert mozgósithat a kommunizmus építésében. Attekintve azokat a motívumokat, amelyek a hallgatókat könyv kiválasztására, ııtnlıtlz Iátogatásra, koncertek meghallgatására, kiállítások, filmek megtekíntésére insptııtljltlk, Ieszögezhetjük, hogy legtöbbjük tekintélyes emberek véleményére hagyatkozik, Innıttııi vagy az adott területen híres ember véleményére ad. Az ifjúság egy része (28,4%) vftlasztásában az újságok javaslataira, rádió és televízió propagálásaira támaszkodik. Az egyik kérdésünk arra irányult, hogy a hallgatók milyen forrásból szerzik be az ak t nrtltrı bel- és külpolitikai életre vonatkozó információikat. Erre a kérdésre válaszolva tt Inıllgııtók szovjet folyóiratokat, újságokat, a televíziót és a rádiót nevezték meg. Ezen ltıvııl t`ontos információs bázist jelentenek a hallgatók számára a társadalomtudományi zılmnlıtsok, szemirıáriumok és ezen tanulmányaikról folytatott baráti beszélgetések. A kutatás rámutatott arra, hogy a hallgatók nagy érdeklődést tanusítanak a nemzetttmı koıınnunista és munkásmozgalom, az etika, az esztétika, a valláskritika, a természettınloııııtnyok és a technika fejlődése tárgykörökben meghirdetett fakultatív kurzusok iránt vılıııııltıt a leendő szakmájukkal összefüggő elrnéleti diszciplinák iránt. Ilyen jellegű tanulnntnyokat a hallgatók elsősorban a II-IV. évfolyamon folytatnak. A szakemberképzés színvonalának emelése tekintetében az egyik effektív eszköz lelwt ıı tehetséges, alkotóképes ñatalok gyakorlati tudományos kutató munkával való ını~|;tı|`.r.ıtsa, ami a szabadidő hasznos felhasználását is eredményezi. Jelenleg az egyeteıııitalt tolıh mint 3 000 hallgatója vesz részt tudományos kutató munkában. A l`entiek mellett meg kell jegyezni, hogy nem minden hallgató vesz részt tudományos tllıtkköri munkában. Ennek oka nemcsak a hallgatók időhiányában, vagy nem megtalvlö telkészültségében keresendő, hanem abban a passzivitásban is, amelyet néhány tanmılt oktatói tanusítanak a tudományos kutató munka iránti érdeklődés felkeltésében. A személyiség formálását tekintve fontos szerepe van a sportnak, ami nemcsak az z-gaıı.ı«tg megőrzésének eszköze, hanem az egyetemi ifjúság erkölcsi nevelésének is font. tı tényezője. A sport aktívan hat az állhatatosság, a céltudatosság, bátorság, akarat, a tsnzttokkııl és a kollektivával való szolidaritás érzés fejlődésére. Aı. SZKP XXV. kongresszusán mondta I.. I. Brezsnyev, hogy „H szociális feladaloltl 39
között nincs annál fontosabb, mint a szovjet emberek egészségéről való gondoskodás” [4], Az MINH és GP testnevelés tanszékein 1 700 hallgató 22 különféle szakosztályban sportol. Legnagyobb az érdeklődés a küzdő sportok iránt: szambó [5] - 532 fő, kosárlabda - 145 fő, röplabda - 120 fő, könnyű atlétika - 107 fő, stb. Az egyetemen megvannak a tömegsport feltételei: három tornaterem, sítelep, sportfelszerelések, sportlőtér. Évente a Luzsnyiki sportkombináttól bérelünk uszodát, könnyűatlétikai-, futball- és jégkorong pályát, valamint kézi- és kosárlabdapályát; téli és nyári sporttáboraink vannak. A kutatás eredménye azt mutatta, hogy a rendszeresen sportoló hallgatók részaránya csak 30% körül mozog, és ők hetente kb. 6 órát fordítanak sportolásra. A hallgatók ilyen szintű bekapcsolódása a tanórán kívüli sportolásba azzal magyarázható, hogy részben kevés a hallgatók szabadideje, részben azzal, hogy sokan közülük más tevékenységeket részesítenek előnyben (a megkérdezettek 29%-a adott ilyen választ). A hallgatók személyiség-formálásának fontos területe az esztétikai nevelés, a művészi ízlés formálása, az alkotó képességek kibontakoztatásához szükséges feltételek megteremtése. Ezen a területen különös jelentősége van az öntevékeny művészeti köröknek, amelyekben a hallgatók 7,9%-a vesz részt. Ennek a tevékenységnek hetente kb. 4 órát szentelrıek a résztvevők. Voltak olyanok a megkérdezettek között, akik az egyes öntevékeny körökben való részvétel kiszélesítését kívánták: drámai körét 89 fő, az énekkarét 69 fő, a koreográfıai körét 63 fő, 41 hallgató nyilatkozott úgy, hogy egyéb - fentiektől különböző kör munkájában kıvánna részt venni. A hallgatók kommunista nevelésének része a honvédelmi-hazafias nevelés is, a haza és annak fegyveres erői, az elmúlt nemzedék hadi dicsősége iránti tudatos szeretet érzés, az állam haderejének erősítésére való törekvés kialakítása a hallgatóságban. A Nagy Honvédő Háború szovjet veteránjai kapcsolatot tartanak az egyetem Komszomol szervezetével, és nagy gondot fordítanak arra, hogy a fiatalságot hazánk és armak hadserege dicső hadi tradícióival megismertessék. A honvédelmi-haza as nevelés jelentős mértékben függ a DOSZAAF [6] munkájától, amelynek anyagi bázisa jelenleg megerősödött, szélesedett a rádió klub munkája, növekedett a hallgatók száma a különböző más szakkörökben is, Sok hallgató nyilvánította ki óhaját az egyes szakkörökben való részvételre: autókészítő 39%, ejtőemyős 12,5%, búvár 12%, lövész 9,5%. A kutatás kimutatta, hogy a hallgatók mind nagyobb számban szentelik szabadidejüket társadalmilag hasznos tevékenységnek. Ezt a FOP [7] foglalkozásaí segítik elő, amelyek megteremtík a hallgatók számára annak lehetőségét, hogy megszerezzék a szükséges elméleti és gyakorlati jártasságot társadalomszervezésben, tömegpolítíkai és kulturális-népművelő munkában, sport- és turisztikai szervezésben, valamint a munkások körében végzett politikai-technikai propagandamunka területén szerezzenek ismeretet. Ezért a FOP munkája rendkívül fontos láncszem a hallgatók szabadidejének aktív felhasználásában. A marxista-leninista világrıézet formálása nemcsak az oktatás folyamatában történik, hanem a hallgatók szabadidejében is - a társadalmi-politikai gyakorlat folyamán, 40
tı l*`()l' szekcióinak foglalkozásain és az lljústlgl körök előadásain a politikai informálás kefelében stb. Az éppen itt megvalósuló egységes oktatási-nevelési elvek megerősítik és fejlettzt tk minden hallgató tudását, képzettségét és jártasságát a propaganda, szervező és nevelöınunkában. A tapasztalatok tanulsága szerint a társadalmi-politikai gyakorlat növeli a hallgatók lgéıtyét a társadalmi-politikai tevékenységben való aktív részvételre, alkotó kapcsolatokra ne volt a jövő szakembereit, képessé teszi őket munkájuk szervezésére, a szabadidő helyes elt öltésére, ösztönöz a tudományos-technikai forradalom vívmányainak elsajátítására, vaItttttlııt segíti a személyes érdek és a közösség' érdek összhangba hozását. A kutatás eredményei bizonyítják a hallgatók érdekeltségét a szabadidő ésszerű felItttttıtıttlttsában. Igazolja ezt az az aktív közreműködés, amit az alább feltett kérdés megválttızttlttsttnál tanusítottak: „Hogyan lehetne az ön véleménye szerint a szabadidőt ésszerübheti te|Iıasználni'?”. A vélemények rámutattak, hogy a szabadidő mesterséges növelésének leltetöttége a kötelező órák számának csökkentésével nagyobb arányú önálló tanulással, a ne nt kötelező előadás látogatás bevezetésével, oktatási programok változtatásával, az előttthtıttk volumenének csökkentésével stb. Az ilyen megoldásokkal nem lehet egyetértenl, tt tttttttgyl szakemberek feladata a korszerűsítés kidolgozása. Elhangzottak olyan vélemények ıı, hogy a tantárgyak lehallgatásának varíációs rendszere kívánatos, úgy, hogy az az önálló tellteıztllés és a szabadidő szempontjából kényelmesebb legyen. A heti két szabad nap beveıttteıtéttek igénye is felmerült. A hallgatók túlnyomó többsége számot vetett azzal, hogy meg kell tanulni a szabadidő helyes beosztását. A kutatás eredményét megvitatta az egyetem pártalapszervezete, az egyetem kibőv ıtett ltttllgatói tanácsa. A vizsgálat és az eredmények széleskörű vitája hozzájárulást jelentett tt szabadidő racionálisabb felhasználásához. JEGYZETEK
1 f I t 1 tt
tttt I- ZSNYI-lV, L. I.:A lenínt úton - Beszédek és c ckek. 5. kötet, 49 (orosz nyelven) Mttıılt vttt Kőolaj- és Gázipari Egyetem (Fordításban). ttlt I- 7.SNYIšV, L. I.: i. m. 3. kötet, 481. ttltl"!..'~tNYl.-ZV, L. I.:i. m. 5. kötet, 493. aıtttıtltti. Önvédelmi sport - a szovjet fiatalok körében közkedvelt Itt ı.'~l!.AAI«`: A Szovjetunió Hadserege, Légierene és Flottája Támogatására Alakult Össz-szövetségi
F
lol ll' A szabadidő hasznos eltöltését segítő helyi szervezet
lótıtıtıılg
4l
SPARE TIME AS PART OF WAY OF LIFE
by R. 0. KARAPETJAN Summary The oonstitution of Soviet Union provides the right to pass usefully the spare time. This was confirmed by the speech of L. I. Brezhnev, too, which he spoke on the 8. Congress of the Komsomol. In this sense investigations have been made on the passing of the spare time of students of the University for Oil and Gas Industry, Moscow. The results of the investigation showed that although the students had no much spare time, they did their utmost to utilize it extensively. To utilize rationally the spare time the students get the most various support from the university library and from social organizations of the university and from any other social organizations outside of the university.
DIE FREIZEIT ALS DER TEIL DER LEBENSWEISE von R. O. KARAPETJAN Zusammenfassung
Die Verfassung der Sowietunion versichert die Recht zur nützlichen Verbringung der Freizeit. Das hat auch die Rede von L. I. Breschnew verstärkt, was er am XVIII. Kongresse des Komsomols gesagt hat. In dieser Annáherung haben die Forscher auf der Moskauer Universitãt fúr Steinöl- und Gasindustrie Untersuchungen gemacht, über die nützlichen Verbringung der Freizeit der Studenten. Das
Ergebrıis der Untersuchung hat gezeigt, datlı die Studenten, obwohl sie nicht zu viel Freizeit haben, streben sich es vielseitig auszunutzen. In der sinnvollen Ausnutzung der Freizeit bekommen die Studenten sehr vielseitige Unterstützung von der Universitätsbibliothek, von den gesellschaftlichen Orga-
nen auf der Universitãt und au er der Universität.
CBOBOIIHOE BPEMÍI, KAR IIACTB BblTA P. O. KAPAIIETHH Pearoıue
Koncrırryrrnsr Conercrcoro Coroaa o6ecne\rHnaeT npaaa noneanoro ncnoıızaonanmr cnoőonnoro Bpemenn. 3To nornepııcnaerca nrtrcryrmenıtreıvr JI. PI. Bpezcnena Ha XVII. czeane Korvrcomona. B onnan c arrrm nponerrerrrzr nccnerıonarrnn noneanoro ncnomzaonanrra cnoõonnoro npeıvrernr crynenTon, B Mocrconcrcoıvr nrrcT1«rTyTe Hedmı rr raaa. Peaynızrarrzr nccnenonaı-ma noxaarzrnaror, vTo crynenTsı, xora He pacnonararor ıvrnoro cnoőonrrızrm npenreuent, crapaıorcsr ırcrromzaonartz ero Mnorocroponne. .llıısr paaymroro ırccnonızaoaanıfrsr cnoõonnoro npeıueırn crynenraıvı oxaaarnaror ncecroponrıyro ıronnepztrcy, r
42
A NEHEzıPAııı MŰSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI
V. sorozat
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 27. KÖTET ~ 1-4. FÜZET A SZOCIALIZMUS ÉPITÉSÉNEK AKTUÁLIS GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS IDEOLÓGIAI KÉRDÉSEI
Nemzetközi tudományos konferencia Magyarország felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére
MISKOLC. 1981
HU ISSN 0324--6779
SZERKESZTÖ BIZOTTSÁG:
KUN LASZLO felelős szerkesztő NAGY ALADĂR, SZOKOLI LÁSZLÓ, TUBA IMRE
Kiadja a Nehézipari Műszaki Egyetem Kiadásért felelős: Dr. Kozák Imre rektorhelyettes NME Sokszorosító üzeme,
Miskolc-Egyetemváro s, 1981 Nyomdaszám: KSZ-1250-81-NME Engedély száma: MTTH-III-31 83! 1976. Sajtó alá rendezte: Dr. Farkas József egyetemi tanár
Technikai szerkesztő: Molnár Lászlóné Megjelent az NME Közleményei Szerkesztőségének gondozásában
Kézirat szedése: 1980. dec. 1.-1981. márc. 15. Sokszorosítóba leadva: 1981. márc. 27. Példányszám: 450 Készült IBM-7 2 composer szedéssel, rotaprint lemezről az MSZ S601-59 és MSZ 5602-55 szabványok szerint 12 BIS ív terjedelemben Ajokszorosításért felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető
TARTALOMJEGYZÉK
Plenáris ülés Megnyitó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kun László: A munkahelyi demokrácia néhány elméleti kérdése
. . . . . . . . . . . . . .
Társadalompolitikai szekció
Bela Belafi: A szocialista életmód és a munka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . R. 0. Karapetján: Az egyetemi hallgatók szabadidejének ésszerű felhasználása mint a kommunista nevelés része . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . K. J. Torncsev: A demokrácia kritériuma. a reális szocializmus viszonyai között . . . . . . Bozsik Sándorné: A szakszervezetek a proletárdiktatúra rendszerében . . . . . . . . . . .
G. Fritz-U. Fritz: Az NSZEP gazdaság- és szociálpolitikájának kölcsönhatásai és a szocialista életmód kialakulása
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Lehóczky Al -éd: Az életmód szerepe a különböző társadalmi csoportok helyzetének alakulásában
. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Fabinyi Erzsébet: Az életmód és a tudati viszonyok néhány összefüggése
. . . . . . . . .
Majoros György: A szocialista demokrácia és a munka szerinti elosztás . . . . . . . . . . . Mike János: A munkaerkölcs időszerű kérdései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Gazdaságpolitikai szekció Lengyel Béla: Külgazdasági változások és a gazdaságirányítás . . . . . . . A. I. Belúj.` Gazdasági mechanizmus a fejlett szocializmusban . . . . . . . Szokoli László: Strukturális változások és gazdasági növekedés . . . . . . A. Jankowska Klapko wska: A lengyel nepgazdasag szerkezetváltozásainak I
I
_
. . . . . . . . . . . . hatása
. . . a
. . . . . . . . . . . . szoci
ı
alista országokkal való együttműködésre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szabó László: Külgazdasági stratégiánk és a fejlődő országok . . . . . . . . . . . . . . . . Magda Brunanska.` Változások a munkaerő helyzetében és szerkezetében a szocializmus építése során a CSSZSZK-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tóthné Sikora Gizella: A munkaerőgazdálkodás és ösztönzés kérdései . . . . . . . . . . . Helge Wendt: A műszaki fejlődés politikai és szociális problémái a szocializmusban . . Nagy Aladár: Vállalati innováció megváltozott feltételek között . . . . . . . . . . . . . . I úsági szekció Lőrincz Sándor: A munkához való viszony egyes kérdései
. . . . . . . . . . . . . . . . . .
Kesik László: KISZ alapszervezet csoportdinamíkai elemzése
. . . . . . . . . . . . . . . .
Veszteg József: A magyar árrendszer - 1980 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pribil Vencel.` A KGST árrendszere fejlődésének néhány kérdése . . . . . . . . . . . . . .
