Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Logisztikai Intézet
Az egyedi készletazonosítás elmélete és gyakorlati alkalmazásának, bevezetésének lehetőségei a Borsod Volán Zrt-nél
Szakdolgozat
Készítette: Dul Zsolt (IK3X1S) 3800 Szikszó, Móra Ferenc u. 55 Miskolc, 2014.
Tartalom 1. Bevezetés ....................................................................................................................................... 5 2. A Borsodvolán Személyszállítási Zrt. bemutatása .......................................................................... 6 2.1 A cég története......................................................................................................................... 6 2.2 Működésének célja .................................................................................................................. 6 3. A raktárak szerepe, típusai ........................................................................................................... 10 3.1 Térbeli elhelyezkedés ............................................................................................................. 11 3.2 Raktárak fajtái ........................................................................................................................ 13 3.3 A kedvező raktárépület tulajdonságai.................................................................................... 15 4. A Borsod Volán Zrt raktározási tevékenységének bemutatása.................................................... 16 4.1 Anyagok tárolási helyének meghatározása ............................................................................ 16 4.2 Az elkülönítésre vonatkozó előírások..................................................................................... 17 4.3 Raktári készletek bevételezése .............................................................................................. 18 4.4 Bevételezés bizományosi raktárba......................................................................................... 18 4.5 A tárolt anyagok azonosíthatóságának biztosítása ................................................................ 19 4.6 Anyagkiadás............................................................................................................................ 20 4.7 A raktározás során felmerülő problémák............................................................................... 21 5. Az RFID technológia...................................................................................................................... 22 5.1 Története................................................................................................................................ 22 5.2 Az RF ID technológiai alapjai .................................................................................................. 24 5.3 Az RFID Transzponder ............................................................................................................ 25 5.4 LF, HF és UHF RFID rendszerek ............................................................................................... 26 5.5 Jelcsillapítás ............................................................................................................................ 27 5.6 Az RFID szabványok és eszközök csoportosítása.................................................................... 27 5.7 RF ID rendszerek elemei és költségek .................................................................................... 30 5.8 RFID Tag-ek és olvasók ........................................................................................................... 30 5.9 EPC megfelelőségű RFID tag adatai ....................................................................................... 34 6. Optikai azonosítás (Vonalkód)...................................................................................................... 35 6.1 A főbb vonalkód típusok ........................................................................................................ 35 6.2 A vonalkód kialakulásának története ..................................................................................... 35 6.3 A vonalkódok felépítése és néhány tulajdonsága .................................................................. 36 6.4 A UPC ...................................................................................................................................... 37 6.5 Az EAN .................................................................................................................................... 37 6.6 Az RSS ..................................................................................................................................... 39 7. RFID és a vonalkód összehasonlítása ........................................................................................... 42
7.1 Vonalkód alapú rendszer elemei ............................................................................................ 42 7.2 RFID rendszer elemei ............................................................................................................. 43 7.3 Konklúzió, ajánlás ................................................................................................................... 44 8. A szoftver...................................................................................................................................... 46 8.1 A fejlesztés során felhasznált eszközök .................................................................................. 46 8.2 Termék felvitele...................................................................................................................... 48 8.3 Keresés ................................................................................................................................... 50 8.4 Törlés ...................................................................................................................................... 51 8.5 Raktári címke nyomtatása ...................................................................................................... 52 9. Összegzés ..................................................................................................................................... 53 10. Abstract ...................................................................................................................................... 54 Felhasznált irodalom, források:........................................................................................................ 55
4
1. Bevezetés A logisztika feladata annak biztosítása, hogy a piaci, termelési, áruforgalmi elvárásokhoz alkalmazkodva: [1] - a megfelelő anyag (késztermék, áru), - megfelelő időpontban - a megfelelő helyen, - a megfelelő mennyiségben - a megfelelő minőségben - a megfelelő költséggel rendelkezésre álljon A logisztika alkalmazása elengedhetetlen áruszállítási, raktározási folyamatokban. Napjainkban a hatalmas volumenű termékgyártással, és mind az online mind az offline kereskedelem növekedésével egyre nagyobb szerep jut a logisztikának, ezen belül is a raktározási feladatoknak, hiszen a hatalmas termékmennyiségeket egyre nehezebb hatékonyan tárolni, menedzselni. Ma már a technológia kellőképpen támogatja a raktározott termékek megfelelő nyilvántartását, azonosítását, köszönhetően a termékazonosítási rendszerek fejlődésének és elterjedésének. A számítógépes adatbázisok használatával nagyszámú termék nyilvántartható. A megfelelő azonosítási rendszer kiválasztása azonban kulcsfontosságú
döntésnek
bizonyulhat,
hiszen
az
egyes
rendszerek
kiépítése
nagymértékben eltérhet például költség szempontjából, amely nagyobb vállalatoknál, de akár kisebb vállalkozásoknál sem elhanyagolható tényező. Dolgozatomban a logisztikai folyamatok közül a raktározással, raktárba kerülő termékek egyedi azonosításával foglalkozom. Először a raktározásról írok pár szót általánosságban, majd a Borsod Volán Zrt raktározási tevékenységének bemutatásával törekszem rávilágítani olyan problémákra, mint amilyen az egyedi termékazonosítás szükségessége. A jelenleg népszerű RFID és vonalkódos rendszerek ismertetésével, azok összehasonlításával, és bevezetésükre vonatkozó ajánlással folytatom szakdolgozatomat, végül pedig egy alternatív megoldásra írt egyedi azonosító generálására alkalmas saját magam által készített egyszerű és könnyen kezelhető szoftver bemutatásával zárom soraimat.
5
2. A Borsodvolán Személyszállítási Zrt. bemutatása 2.1 A cég története Jogelődje, a Teherautófuvarozási Nemzeti Vállalat miskolci főnöksége 1949. január 1-jén jött létre, és 1950. július 1-jétől önálló Tefu vállalatként működött tovább. 1953-ban megalakultak az Autóközlekedési Vállalatok, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 31-es (Miskolc, tisztaprofilú személyszállítási vállalat), 36-os (Miskolc, tiszta profilú teherfuvarozási vállalat) és 37-es (Ózd, vegyes profilú vállalat) AKÖV néven. 1961. január 1-jétől a 3 vállalatot 3-as AKÖV néven összevonták. A 60-as években sorra épültek a vállalat autóbuszállomásai és műszaki-forgalmi telepei. [2] 1964. január 1-jén létrehozták a 3. sz. AKÖV üzemegységeit. 1968 január 1-jétől az AKÖV-ök felügyeletét addig gyakorló Autóközlekedési Vezérigazgatóság helyét a megalakuló Volán Tröszt vette át. 1970-ben a 3. sz. AKÖV neve 3. sz. Volán Vállalatra változott, 1984-től pedig önálló megyei vállalattá alakult. Az 1990-es évek elején, a profiltisztítás során a teherfuvarozási üzletág kft-kké szerveződött, s a cég tiszta profilú személyszállítási vállalat lett. 1992. december 31-én a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium megalapította az akkor 100 %-ban, jelenleg 96,57 %-ban állami tulajdonú BORSOD VOLÁN Személyszállítási Részvénytársaságot . 2.2 Működésének célja Céljuk, hogy utasaik és megrendelőik megbízható, stabil, pontos partnere legyenek színvonalas szolgáltatásaik révén. Társaságuk alapvető feladata a Borsod - Abaúj - Zemplén megyében jelentkező autóbuszos menetrendszerű helyközi személyszállítási igények kielégítése. Tevékenységüket 500 autóbusszal, 1700 dolgozóval, 7 műszaki-forgalmi telepen, 11
6
autóbuszállomáson végezik. Évente közel 60 millió utast szállítanak, több mint 30 millió kilométeren. (1.ábra)
1. ábra: Autóbusz-állomások és telephelyek Helyközi járataik 2.290 km hosszú vonalhálózaton 356 települést kapcsolnak az ország közlekedési vérkeringésébe, amellett, hogy 77 település (összekötőutak építésének hiányában) csak egy irányból, betérési szakaszok végpontjaként érhető el. A vasúti összeköttetés hiányában 266 településre a tömegközlekedési eszközök közül csak a társaság autóbuszaival lehet eljutni. Emellett biztosítják a helyi autóbusz-közlekedést Tiszaújvárosban, Ózdon, Kazincbarcikán és Edelényben, távolsági járataik pedig eljutnak Kelet-Magyarország valamennyi megyeszékhelyére, nagyvárosába, üdülőhelyére és a fővárosba is. Különjárataik Európa szinte valamennyi országába közlekednek. Műszaki szolgáltatásaik keretében saját járműparkuk napi karbantartási feladatain túl a régió legnagyobb szervizhátterével és legjobb szakembereivel állnak a gépjármű-tulajdonosok rendelkezésére.
7
Garanciával, és kedvező áron vállalják az IKARUS típusú autóbuszok szakszervizelését, valamint az M-3 járműkategórián belül az IKARUS, MAN, MERCEDES, VOLVO, és CRAVTEX
gyártmányú
autóbuszok,
továbbá
Miskolcon
és
Sátoraljaújhelyen
személygépkocsik hatósági műszaki vizsgára való felkészítését és vizsgáztatását. A megye öt településén működő, korszerűen felszerelt vizsgálóállomásaik diagnosztikai műhelyeiben a diesel üzemű járművek környezetvédelmi mérését, illetve megrendelői igények
alapján
egyéb
diagnosztikai
vizsgálatokat
végzik.
Gumiabroncs-felújító és szerelő műhelyükben a megrendelők számára gyári új futásteljesítményt elérő "H" minőségjelű felújított gumiabroncsainkat kínálnak gépi szereléssel és kiegyensúlyozással. Korszerű festő-előkészítő és festőkabinnal rendelkező festőműhelyükben vállalják személy- és tehergépjárművek, autóbuszok alvázvédelmét és fényezését. Vállalják a VEEDER-ROOT 8400 és 2400, típusú tachográfok beépítését, illesztését és szükség szerinti javítását is. Autóbuszaik oldal- és hátfelülete a hirdetők számára kínál reklámlehetőséget. A BORSOD VOLÁN Sportegyesület természetjáró, asztalitenisz és tömegsport-szakosztályt működtet. Fokozott hangsúlyt helyeznek a környezetvédelemre szolgáltatásaik tervezése és megvalósítása során. Felelősnek érezik magukat a környezet állapotáért, szükségesnek tartják a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását, folyamatosan korszerűsített,
megbízható,
környezetbarát
működésre
törekednek.
Az összefogott, átgondolt környezetvédelmi tevékenységük legfontosabb feladatai a járműveik füstgázemissziójának csökkentése, karbantartásukkal, valamint a telepeink és az autóbusz-pályaudvaraik üzemeltetésével összefüggő környezetterhelés minimalizálása. Összes autóbuszuk már környezetkímélő motorral üzemel, melyek füstgáz emissziója az 50%-át sem éri el a régi Rába motornak. Céljuk e téren továbbra is a járműállomány folyamatos korszerűsítése, a környezetkímélő arány növelése, illetve az infrastruktúra üzemeltetésével összefüggő környezet elemeinek és folyamatainak védelme.
8
A cég központja Miskolcon található. Területi igazgatóságokat működtetünk Miskolcon, Ózdon, Sátoraljaújhelyen és Tiszaújvárosban, illetve részlegeket Kazincbarcikán, Mezőkövesden és Encsen. Autóbuszállomásaik a felsoroltakon kívül Sárospatakon, Szerencsen, Edelényben és Mezőcsáton is az utazóközönség rendelkezésére állnak.
9
3. A raktárak szerepe, típusai A raktárak szerepe kiemelkedő fontosságú a kereskedelemben, és általában véve a logisztikai folyamatokban. A raktározásnak alapvetően két fő funkciója van: Tárolási funkció: A gyártás, termelés megelőző fázisban elkészült termékek állagát megóvó elhelyezését biztosítja. Ellátási funkció: a következő felhasználási fázis igényei szerint az áru megfelelő rendelkezésre állásáról gondoskodik. A raktárak helyét az ellátási láncon belül két féle szempontból vizsgálhatjuk: funkcionálisan és térben. Funkcionálisan a vállalat az ellátási lánc önellátó egysége, amelynek a tevékenységét a vállalati logisztikai rendszer fogja össze. A vállalat tevékenységének egyik fő célja, hogy a felmerülő valós illetve potenciális vevői igényeket a lehető legnagyobb mértékben kielégítse, vagyis értékesítsen. A termelés feladatait az értékesítés határozza meg, a termelés pedig meghatározza a beszerzés feladatait. Ezek a részterületek (beszerzés, termelés, értékesítés) ugyanolyan szállító-vevő kapcsolatban vannak egymással, mint az ellátási lánc bármely fázisában 2 egymást követő elem, vagyis az áruáramlási ütemkülönbségek kiváltják a vállalaton belüli raktározás szükségességét. [3] A
vállalat
áru
áramlási
rendszerben
betöltött
funkciója
szerint
beszélhetünk:
• Alapanyag raktárról (beszerzés és termelés között) • Félkész termék raktárról (a termelés egyes fázisai között) • Végtermék raktárról (termelés és értékesítés között) A termelés elosztási folyamathoz tartozik a terméket előállító vállalat működési területén kívül levő, tehát a külső ellátási lánc részét képező kereskedelmi elosztó raktár (K) is, amelynek a feladata megtermelt termékek eljuttatása a térben szétszórt felhasználókhoz. Raktártípusok funkcionális elhelyezkedése az ellátási láncban (2. ábra):
10
A:
Alapanyag raktár
F:
Félkész termék raktár
V:
Végtermék raktár
K:
Kereskedelmi raktár 2. ábra: Raktártípusok funkcionális elhelyezkedése az ellátási láncban
3.1 Térbeli elhelyezkedés A raktárak térbeli elhelyezésének is elsősorban a hatékonyság maximalizálása a fő szempontja. A hatékonyság azt jelenti, hogy minél magasabb kiszolgálási színvonalat próbálnak meg minél alacsonyabb költséggel megvalósítani. Gazdasági szempontból a raktárak térbeli elhelyezését a minimális költségek elérésére való törekvés határozza meg. Mindig össze kell hasonlítani, hogy a szállítói költségek vagy egy új raktár létesítése a kedvezőbb. Térben nagy távolságra eső raktárak hátránya lehet, hogy a felmerülő termékigényeket nem tudják azonnal teljesíteni. Emiatt a vevőknek csökkenhet az elégedettsége. A vevők ebben az esetben máshonnan fogják beszerezni a nekik szükséges termékeket. A raktár létesítési és üzemeltetési költségei a létesítési hely szempontjából közömbösek (bárhol építjük fel, ugyanannyiba kerül), ezért csak az áru utánpótlási és kiszállítási költségei a meghatározóak. A raktártelepítés optimális helyét ezért a szállítási összteljesítmények minimuma határozza meg. A raktározás akkor kellőképpen hatékony, ha megvan a megfelelő összhang a tárolás és ellátás között. A tárolt készleteknek fő feladata, hogy tegyél lehetővé az ellátási tevékenység minőségi lebonyolítását. Logisztikai követelményrendszernek megfelelő raktározási tevékenység jellemzői:
11
• Ellátási körzetből érkező megrendelések igény szerinti kielégítése, gyors átfutási idővel, nagy pontossággal, rugalmassággal. •
Megrendelések megfelelő szintű kielégítéséhez szükséges minimális készletek tárolása.
A raktározás szerepe azért meghatározó, mert az ellátási lánc egymást követő fázisai a közöttük lévő raktárakon keresztül kapcsolódnak egymáshoz és gócpontját képezi az áru és információáramlásnak egyaránt. Emiatt napjainkra a raktározás technikai és szervezési módszerei igen nagyfokú fejlődésen mentek keresztül melyek alábbi jellemzői egyben a mai korszerű raktárakra is érvényesek: 1. Új módszerek megjelenése a raktárszervezésben: A számítógépes programok megjelenése. A számítógépes programok segítik a raktár forgalmi adatainak elemzését, raktár elrendezést, komissiózó rendszere kezelését, raktárirányítási folyamat megtervezését. A logisztikai követelményrendszernek való megfelelés súlypont eltolódást eredményezett a raktár tervezésében, mivel korábban a tárolási módok, eszközök és a tárolótér elrendezése volt a fő feladat. Manapság az ellátási funkcióhoz kapcsolódó komissiózási folyamat és a raktárirányítás tervezése a legfontosabb. (Komissiózás: A raktározás azon feladata, melynek során a raktári árukészletből az egyes megrendelések szerinti áruválaszték kerül összeállításra.)
2.
Integrálódás a termék előállítási és elosztási folyamatába:
A raktáraknak olyan áruáramlási és információáramlási kapcsolatban kell állniuk a környezetükkel, amely lehetővé teszi, hogy az ellátási láncba egyenrangú tag lehessen. 3. A megrendelések teljesítéséhez szükséges árfutási idők csökkenése: A logisztikai követelményrendszer egyik pontja a „megfelelő idő”, amely a vevő követelménye. A vevő elvárja, hogy igényeit minél gyorsabban kielégítsék. A raktáraknak ezért a megrendeléseket minél gyorsabban kell teljesíteni. Ez vezet elégedett vevőhöz/ profithoz! Ehhez két feltétel szükséges: - Külső feltétel: a megrendelőkkel való jó kommunikáció
12
- Belső feltétel: a raktári folyamatok gyors és pontos lebonyolítása. (pontos raktártervezés, gyors kiszolgálás) 4. Az áru és információáramlás integrációja: A raktáron belüli áruáramlásban számos mozgatási és kezelési fázisa van az árubeszállítástól a kiszállításig. Ezt a folyamatot irányítani és követni kell, amely a raktárirányítás feladata. Hatékonyságához a két folyamat egyidejűsége és szinkronitása kell.
3.2 Raktárak fajtái - Ipari raktárak: Az iparban különbözőtermékek (Gépek, bútorok, ruhák, stb.) előállításával foglalkoznak. A termelési folyamat a folyamat különbözőfázisai között eltérő raktárfajtákkal találkozunk.
- Alapanyag raktár: Itt a termékek gyártásához szükséges főalapanyagokat (pl.: bútoroknál a bútorlapok) illetve a segédanyagokat (pl.: csavarok) tárolják - Félkész termék, műveletközi vagy Puffer raktár: A termékek előállítása különböző, egymástól elkülönülő lépések sorozata. E lépések egymástól időben és néha térben is elválhatnak egymástól. A termelés egyes lépései közti különbségek áthidalását szolgálják ezek a raktárak, készleteikkel biztosítva a termelés folyamatosságát. (pl.: az autók karosszériájának gyártása a lemezek préselésével kezdődik, amiket aztán összeállítanak, festenek, készre szerelnek, stb.) Fontos logisztikai feladat az itt tárolt készletek, illetve az ilyen raktárak számának csökkentése. - Végtermék raktár: Az elkészült termékeket az értékesítésig szintén tárolni kell. Ennek a raktártípusnak az alapvető feladata a termelés és az értékesítés ütemkülönbségének -amely lehet időbeni és térbeni egyaránt - áthidalása! A tárolás alatt a megfelelő állapotban kell
13
megőrizni. Amennyiben a termelést a felhasználásnak, fogyasztásnak megfelelően tervezik és valósítják meg, úgy ez a raktár kimaradhat az elosztási folyamatból. - Egyéb raktárak: ilyenek például a csomagolóanyag raktár, szerszámraktár, alkatrész raktár vagy irodaszer raktár Mezőgazdasági raktárak: A mezőgazdasági ágazat az ipartól alapvetően a feldolgozott és az előállított termékek jellegében tér el. Elsősorban élelmiszerek előállításával foglalkozik. A mezőgazdasági előállítási folyamatban hasonló funkciójú raktárakat találunk, mint az iparban. Nagykereskedelmi raktárak: A nagykereskedelem viszonylag kevés cikkelemfajtát - a kiskereskedelemhez képest - nagy tételekben értékesít elsősorban a kiskereskedők, vagy a termelők részére. Ehhez nagy alapterületű raktárak szükségesek. A raktározási-, valamint szállítási költségek csökkentése miatt e raktárakat nagyvárosok peremkerületeibe, közlekedési csomópontok közelébe telepítik. Kiskereskedelmi raktárak: A kiskereskedelem az áruit közvetlenül a termelőktől vagy a nagykereskedelemből szerzi be. Kialakítja a vevők elvárásainak megfelelő széles választékot, sok cikkelemmel. Mindez természetesen a kiskereskedelem profiljától függ, hiszen jelentős választékbeli eltérést találunk például az élelmiszer diszkont áruházak és a hipermarketek között. A kiskereskedelmi raktárak szolgálhatnak területül a közvetlen értékesítés számára (raktáráruházak), illetve lehetnek tartalékraktárak az eladóterek mögött, ahol a termékek az áruátvételtől az értékesítésig kezelik, tárolják.
14
3.3 A kedvező raktárépület tulajdonságai Az anyagmozgatás és tárolás szempontjából az egyszintes raktárépület tekinthető a legkedvezőbbnek. Az épület alapmérete és belmagassága az anyagmozgatási technológiához kell, hogy igazodjon. A közlekedő utak a be- és kitárolást, valamint a belső anyagmozgatást teszik lehetővé. Az átadó és kiadóhelyeket ugyancsak a raktárépületen belül célszerű kialakítani, ezek raktárépületen belüli elhelyezése és egymáshoz viszonyított elrendezése az áruáramlás irányát és egyben hatékonyságát is meghatározza. A raktárkapuk a raktár zárhatóságát és az áruk tárolótérbe történő be - és kiszállítását szolgálják. Szerkezeti kialakításuk szerint lehetnek: forgó vagy lengőszárnyúak, vízszintes vagy függőleges irányban eltolhatóak, harmonikarendszerűek vagy gördíthetők. A korszerű kapuk elektromos vagy elektronikus működtetésűek, és vezérlése a beálló gépkocsiról vagy targoncáról végezhető. A rakodók (rámpák) A rakodók általában a raktárépület külső fala mentén létesített a csatlakozó út, illetve a vasút szintje fölé emelt közlekedő felület, melyek megkönnyítik az áruk járművekbe való be, illetve kirakását, és alkalmas területet biztosítanak a különböző rakodási műveletekhez. A vasúti vágány melletti rakodók sínkorona feletti magassága 1,2 méter. A rakodók szélességének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy mivel a vasúti kocsikkal nem lehet közvetlenül a raktár bejárati kapuja elé állni, ezért a rámpákon hosszirányú közlekedést is lehetővé kell tenni. A gépkocsiút mellett létesített rakodók magassága közepes teherbírású gépjárművek esetében 1,1-1,4 méter, míg nagy teherbírásúaknál 1,4-1,6 méter. Tehergépkocsiknál ki- és berakodás közben a terheléstől függően változik a rakodófelület magassága, ezért a rámpa és a rakodófelület között megfelelő áthidaló felületre (pl. bordás lemez) van szükség. Szélessége jellemzően 2,5-3,5 méter. A nagy tömegű árukat mozgató és jelentős forgalmú elosztó raktárak rakodói az épület belső terében van kialakítva. A rakodók egyik végén lépcsős, másik végén lejtős feljáró van kialakítva.
15
4. A Borsod Volán Zrt raktározási tevékenységének bemutatása 4.1 Anyagok tárolási helyének meghatározása [4]
3. ábra: A raktározás folyamata
16
Az anyagok, alkatrészek, fődarabok, gumiabroncsok, üzem és kenőanyagok és az egyéb anyagok a Borsod Volán Zrt. egész területén csak az - arra kijelölt helyen, - azonosíthatóan, - az állagmegóvást biztosítva, - környezetszennyezést kizáró módon tárolhatók. Az Igazgatóságok anyagellátásáért felelős vezető (központi raktárakban a Logisztikai vezető) a raktárvezetőkkel együtt határozzák meg a raktárakban az anyagcsoportok konkrét helyét. A raktárban tárolt anyagok elhelyezése csak az alább meghatározott tárolási módok szerint történhet: - polcon - ládában - raklapon - hordókban, tartályokban Csak a nagy tömegű, ill. alaktalan anyagok esetében engedélyezett a talajon való elhelyezés. Az anyagféleségenkénti tárolást a raktárosoknak a raktárvezető által meghatározottaknak megfelelően kell megoldani. 4.2 Az elkülönítésre vonatkozó előírások A raktárakon belül egyes anyagokat egymástól elkülönítetten kell tárolni. Az elkülönítés szükségességét az anyag konzisztenciája, tulajdonságai, használtsági foka, vagy veszélyessége és bizományosi szerződésben rögzítettek határozzák meg. Más anyagoktól elkülönítetten kell tárolni: Helyileg is elkülönítetten: - üzemanyagokat: földalatti tartályokban az üzemanyag kutaknál. - kenőanyagokat: kenőanyag raktárban és az erre a célra kijelölt tároló helyen hordókban, konténerben - gumiabroncsokat: a gumi raktárakban állítva talajon tárolva. . Polcokon elkülönítetten: - javításra váró és a javított alkatrészeket: cikkszámonként polcokon elkülönítetten / Más anyagokkal, alkatrészekkel azonos raktárban is tárolhatók.
17
- idegen (bizományosi) készleteket: elkülönítetten, de a Borsod Volán Zrt. saját anyagokkal azonos módon kell tárolni. A bizományosi anyagok tárolásánál a Borsod Volán Zrt. előírásait és a bizományosi szerződésben rögzített előírásokat kell betartani. - veszélyes anyagok: csak az erre a célra kijelölt tárolóhelyen – megfelelő veszélyjelzéssel tárolhatók! - festékek, hígítók: festékraktárban - töltött akkumulátorok: akkumulátor raktárban - fagyálló folyadék: hordóban, illetve tárolótartályban az arra kijelölt helyen - oxigén, dissu és egyéb gázok: palack tárolóban. Az elkülönítésre vonatkozó előírások betartásáért a raktárvezetők a felelősek. 4.3 Raktári készletek bevételezése A beszerzett anyag leadását, átvételét követően azonnal el kell kezdeni a raktári dolgozóknak a bevételezést (cikkszám kérés esetén max. két munkanapon
belül!)
A megrendelő
engedélyező számot fel kell tüntetni a számlán és bevételi bizonylaton. A bevételezés a bevételezésről gépi Anyag Bevételezési Bizonylatot kell nyomtatni. Anyag bevételezési ügyintézés kell: - anyagvásárlás, - bizományosi anyagok raktárra vételezése, - idegen javítású alkatrészek raktárra vételezése, - saját javítású, illetve gyártású alkatrészek műhelyből történő raktárra vétele, - bontási anyagok raktárra vétele esetén. A bevételezések előírásoknak megfelelő elvégzéséért a raktárvezetők és a raktárosok a felelősek. A beszerzés alapbizonylatait a megrendelő szám feltüntetésével bevételezés után – két munkanapon belül – a bevétel, másodpéldányát a számlával vagy a szállítólevéllel a számla likvidáció felé kell továbbítani, a bevétel eredeti példánya hó végi zárásig a raktában marad. 4.4 Bevételezés bizományosi raktárba Működését a „Bizományosi raktárszerződés szabályozza. Bizományosi raktárba csak a bizományosi szállítóval érkező anyagok vételezhetők be. Az érkező bizományosi anyagot
18
átvevő-bevételező közvetlenül felelős az általa átvett anyagok szemlevételezéséért minőség és mennyiség vonatkozásában. A raktári dolgozók kötelesek az anyaggal érkező szállítólevelet az engedélyezett megrendelővel összevetni. Az anyagmozgást a Logisztikai csoportvezető köteles folyamatosan felügyelni (Fogyás, készletforgási sebesség). A hó végi számlakérő elszámolást aláírásával hitelesíteni. A bizományosi készletek esetében a bizományosi készletraktár szám elé „XK” jelzést kell tenni. Az idegen készletek nyilvántartására szolgáló „XK” kezdetű raktárak kezelése a Libra 6i elnevezésű számítógépes anyagnyilvántartó rendszerben eltér a szokásostól. Az anyag megérkezésekor az árral ellátott szállítólevél alapján kell az anyagot bevételezni. A hó végi felhasználási jelentés alapján érkezik a számla a tárgyhónapot követően.
4.5 A tárolt anyagok azonosíthatóságának biztosítása Az anyagok, alkatrészek tárolása során biztosítani kell azok azonosíthatóságát. Azonosító lehet: - meghatározó első azonosító a Borsod Volán Zrt. cikkszámgazdája által adott cikkszám, - másod azonosító a számlán szereplő gyári-, illetve rajzszám, - lehetséges még a szállító által alkalmazott egyedi azonosító. A BORSOD VOLÁN ZRT. saját cikkszámával minden esetben el kell látni a tárolt saját anyagokat, alkatrészeket, de célszerű másod azonosítót is feltüntetni. A Borsod Volán Zrt. cikkszámgazdája által társaságunknál „Cikktörzset” kell fenntartani annak érdekében, hogy a Borsod Volán Zrt.-nek egyértelmű saját termékazonosító rendszere legyen.
A
termékazonosító jellel való ellátást a termék beérkezését követően 48 órán belül meg kell oldani. Rendkívüli esetben a 48 órán túli azonosítatlan terméket „ÜGYINTÉZÉS ALATT!” táblával kell jelölni és el kell különíteni. A raktárakban tárolt anyagokat azonosíthatóságot biztosító adatokkal, Raktári Címkével (BA 1501/03) - továbbiakban: Címkével - kell a raktári kiadónak ellátnia. Azonosító jelölés nélkül anyag, alkatrész nem tárolható raktárban. Kisméretű anyagoknál az ezeket tároló dobozokat kell felcímkézni. A Címkén fel kell tüntetni: - az anyag, alkatrész társasági azonosító számát, - az anyag megnevezését, - az anyag, alkatrész másodazonosítóját - a beszerzés azonosítását.
19
Anyagokat, alkatrészeket, részegységeket raktározási helyre tenni csak az átvételi ellenőrzés megfelelő eredménye és a termékazonosító jel (Címke) megléte esetén lehet. 4.6 Anyagkiadás Raktárból készletet (anyagot) kiadni csak utalványozott bizonylat alapján szabad. Az utalványozás a Libra 6i rendszer anyagmoduljában elektronikus formában történik. Az elektronikus utalványozás menetét az utalványozási szabályzatunk és a Libra rendszerleírás részletesen tartalmazza. Valamennyi utalványozást elektronikusan kell végezni, kivéve az alábbi eseteket: - Áramszünet, vagy rendszerhiba miatt a Libra elérhetősége nem biztosított. - Cikkszámhiány esetén amennyiben az anyag azonnali felhasználása indokolt. - Néhány speciális anyagféleség kiadásakor, melyeket az utalványozási szabályzatban tételesen rögzíteni kell.
Az utalványozás rendjét és jogosultságait, társaságunk
utalványozási szabályzata tartalmazza. A Borsod Volán Zrt. raktáraiból a következő készletkiadások fordulhatnak elő: - Felhasználás - Értékesítés - Raktárközi mozgás - Leltár hiány - Selejtezés - Bizományosi raktárból való készlet átvétel saját készletre majd kiadás Minden
szolgálati
hely
raktárvezetője
az
engedélyezett
raktárkészlet
szintje
figyelembevételével olyan raktárközi anyagigénylő levelet köteles a Logisztikai csoportnak megküldeni heti ütemezésben, mely tartalmazza az igényelt anyagnak a társasági cikklistában feltüntetett pontos megnevezését, cikkszámát (rajzszámát), és az igényelt mennyiséget. Anyag, alkatrész felhasználás történhet munkaszámra, rendszámra, vagy törzsszámra. A készletkiadásra vonatkozó előírások betartásáért a raktárvezetők felelősek.
20
4.7 A raktározás során felmerülő problémák Az anyagok, alkatrészek raktározása során a jelenlegi rendszer legnagyobb problémáját a raktárból kikerülés FIFO jellegéből adódóan a termékek egyedi azonosítása jelenti. Előfordulhat például, hogy azonos típusú alkatrész több különböző áron van jelen a rendszerben bekerülése idejéből, illetve jellegéből adódóan (meg kell különböztetni például, hogy új vagy felújított alkatrészről van e szó). A Libra6i rendszer anyagkiadáskor automatikusan a legrégebben bekerült alkatrészt választja kiadásra, a valóságban viszont egyáltalán nem biztos, hogy a polcról pontosan azt az alkatrészt emelik le több egyforma közül. Például kemikáliák, vegyi anyagok esetén ez egyáltalán nem előnyös, mivel azok rendelkeznek szavatossági idővel is. A jelenlegi rendszer mellett minden darabot címkézni is kell. Ezekre a problémákra megoldást jelenthetnek a piacon régóta jelen lévő egyedi termékazonosításra alkalmas rendszerek, mint az RFID és a vonalkód technológia. Ezek közül azonban meglehetősen nehéz választani, hiszen mindkét technológiának megvannak az előnyei. A továbbiakban ezen technológiák bemutatását és összehasonlítását tűztem célul.
21
5. Az RFID technológia 5.1 Története Általánosságban elmondható, hogy az RFID a II. Világháborúban használt radar rendszerekből fejlődött ki, amit a skót fizikus Sir Robert Alexander Watson-Watt fedezett fel 1935-ben. A probléma abból adódott, hogy a radaron nem lehetett megkülönböztetni a saját vagy ellenséges repülőgépet. A németek észrevették, hogyha a pilóta himbálja a gépet, a visszavert rádióhullámok megváltoztak. Ez a nyers módszer nevezhető az első passzív RFID rendszernek. Watson-Watt vezetésével egy titkos projekt keretében a britek kifejlesztették az első aktív saját repülőgép felismerő rendszert (IFF = Identify Friend or Foe). Egy adót helyeztek el minden brit repülőgépre. Amikor ez jeleket vett a földi radarállomástól, egyedi jeleket kezdett sugározni, amit a földi állomás érzékelt és azonosította a repülőgépet. Az RFID ugyanezen az elven működik. Ez a módszer nevezhető az első aktív RFID rendszernek. A 60-as években fejleszti ki többek között a Sensormatic az elektronikus termék-felügyeleti rendszert (EAS), elsősorban a bolti lopások megelőzésére. Ezek a tag-ek 1-bitesek voltak, olcsók és mikrohullámú vagy induktív technológiát használtak. Az alkalmazás csak a tag meglétét, illetve hiányát jelezte. Kétségtelenül az EAS címkék voltak az első és legelterjedtebb RFID alkalmazások. A 70-es években komoly fejlesztések folytak, mind Amerikában, mind Európában. Ekkoriban elsősorban állatok nyomon követésére készültek alkalmazások. Az első USA-beli RFID szabadalom Mario W. Cardullo nevéhez fűződik, aki 1973. januárban védte le az aktív RFID tag-et, amely újraírható memóriával rendelkezett. Ugyanebben az évben kapta meg Charles Walton találmánya, a passzív transzponder a szabadalmat, amivel zárt ajtót lehetett kinyitni, kulcs nélkül. A 70-es években az USA Los Alamos-i kutatóintézete kifejlesztett egy rendszert a nukleáris eszközök nyomkövetésére. A 80-as években, amikor a kutatók kereskedelmi cégeknél helyezkedtek el, a módszert autópálya díjfizető rendszereknél is alkalmazták. A Los Alamosi intézet szarvasmarhák azonosítására is fejlesztett RFID rendszert az USA Mezőgazdasági Minisztériuma számára. Passzív 125 kHz-en (LF) adó RFID transzpondereket használtak, amelyet üvegkapszulában a szarvasmarhák bőre alá ültettek be. Az olvasó által kibocsátott
22
rádióhullámot modulálva verte vissza a transzponder. Ezt a technológiát jelenleg is használják szerte a világon. Idővel a 125 kHz-ről áttértek a 13,56 Mhz-es sávra (HF), ami az egész világon szabad frekvenciasáv volt. A nagyobb frekvencia a nagyobb olvasási távolságot és a gyorsabb adatátvitelt is lehetővé tette. Különösen Európában terjedt el a HF rendszerek használata, elsősorban újrafelhasználható konténerek és más vagyontárgyak nyomkövetésére. Manapság a 13,56 Mhz-es RFID rendszerek beléptető, díjfizető (Mobile Speedpass), és smart-card rendszereknél terjedt el. A 80-as években jelentős rendszertelepítések folytak: Amerikában a vasúttársaságok a konténerek kezelésére, Európában, és elsőként Norvégiában autópálya díjfizetésre készült rendszer. New Yorkban a Lincoln-alagútnál a buszközlekedés gyorsítása érdekében alkalmazták az RFID-t. A 90-es években egyre több területen kezdték alkalmazni az RFID technológiát: autópálya díjfizetés, autó indítás-gátló, tankolás, síbérlet, személyek illetve járművek beléptetése. Egyre több cég lépett be az RFID piacra: Texas Instruments, IBM, Micron, Philips, Alcatel, Bosh, Combitech, hogy csak néhányat említsünk. A 90-es évek elején az IBM fejlesztette ki az első UHF RFID rendszert, ami még nagyobb olvasási távolságot biztosított (maximum 6 méter) és gyorsabb adatátvitelt. Az IBM véghez vitt néhány projektet a Wal-Mart-tal közösen, de mikor a fejlesztések nem váltották be a reményeket, és pénzügyi gondok is adódtak, értékesítette a szabadalmakat és a technológiát az Intermec-nek. Az Intermec több rendszert értékesített, azonban a technológia jelenleg drága az értékesített rendszerek kis száma és a nyitott nemzetközi szabványok hiánya miatt. 1999-ben az UHF RFID lendületet kapott, amikor a Uniform Code Council, az EAN International, a Procter &Gamble és a Gillette megalapították az Auto-ID Centert a a Massachusetts Institute of Technology-n. David Brock és Sanjay Sarma vezetésével kifejlesztették az olcsó, mikrocsipet is tartalmazó RFID tag-et. Elképzelésük az volt, hogy csak egy sorozatszámot tárolnak a tag-ben, ami így kis memóriával olcsóbb lesz és a sorozatszám alapján egy Internet alapú adatbázisból kereshető ki további információ a termékről. Sarma és Brock lényegében változtatta meg az RFID szerepét. Addig egy RFID tag valójában egy mobil adatbázis volt. Sarma és Brock az RFID-t hálózati technológiává változtatta azzal, hogy a tárgyakat a tag-ek révén az Internet-hez kapcsolta. Az üzleti életben ez jelentős változást hozott, mert, lehetővé vált az, hogy a termék útja a két fél által folyamatosan követhető legyen.
23
1999 és 2003 között az Auto-ID Center elnyerte több száz multinacionális cég, az USA Védelmi Minisztériumának és több jelentős RFID szállító támogatását. Kutató laboratóriumok nyíltak Nagy-Britanniában, Svájcban, Japánban és Kínában. Kifejlesztettek két Air Interface Protocolt (Class 0 és Class 1), az Electronic Product Code (EPC) számozási módszert, és megtervezték azt a hálózati környezetet, amely tárolja az információkat biztonságos Internet adatbázisban. A technológiát átadták 2003-ban a Uniform Code Council-nak, majd létrehozták az EPCglobal nevű szervezetet az EAN International-lal közösen, hogy terjesszék az EPC technológiát. Az Auto-ID Center 2003. októberben bezárt és kutatási területeit átadta az Auto-ID laboratóriumoknak. Néhány jelentős kereskedelmi világcég - Albertsons, Metro, Target, Tesco, Wal-Mart - és az USA Védelmi Minisztériuma tervezik az RFID bevezetését ellátási láncukban. Más iparágak is - például gyógyszeripar, autógumi gyártás, védelmi rendszerek - érdeklődnek az RFID iránt. Az EPCglobal 2004 decemberében jóváhagyta a második generációs szabványokat, ezzel is segítve az RFID világméretű elterjedését. [5] 5.2 Az RF ID technológiai alapjai Az RFID működési elve egyszerű: (4. ábra) helyezz egy transzpondert - mikorcsipet egy antennával - egy termékre, és használj egy olvasót - egy eszköz egy vagy több antennával ahhoz, hogy a mikrocsipből kiolvasd az adatokat rádióhullámok segítségével. Az olvasó az adatokat számítógéphez továbbítja, és ezzel üzleti értéket teremtünk.
4. ábra: Az RFID működési elve Sokféle RFID rendszer létezik, az alkalmazásunkhoz a helyeset kiválasztani az egyik legfontosabb feladat. Szintén fontos olyan rendszerszállítót választani, aki rendelkezik a megfelelő tapasztalattal, és szaktudással.
24
5.3 Az RFID Transzponder Nagy többségben az RFID transzponderek (más néven tag-ek) szilikon alapú mikrocsipet használnak arra, hogy egy egyedi sorozatszámot - valamint gyártófüggő további adatot tároljanak. Alapvetően az RFID rendszerek kétfelé csoportosíthatók: aktív és passzív RFID rendszerek. A passzív RFID tag-ek nem rendelkeznek adóval, csak az olvasóból kisugárzott energia segítségével verik vissza a (modulált) rádióhullámokat. Az aktív tag-ek saját adóval és többnyire saját energiaforrással rendelkeznek. Az aktív tag-ek a mikrocsipjükben tárolt információt sugározzák rádióhullámok útján. Aktív RFID rendszereket használnak például nagy értékű konténerek, vasúti kocsik, stb. követésére. A használt frekvencia általában 455 MHz, 2,45 GHz vagy 5,8 GHz és az olvasási távolság általában 20-100 méter. Tágabb értelemben kétféle aktív tag-ről beszélhetünk: transzponder és beacon. Az aktív transzponder az RFID olvasó rádióhullámaira ébred fel, egyébként nem ad. Ezek általában beléptető és autópálya díjfizető rendszereknél használatosak. Ha egy autó a beléptető kapu előtt elhalad, a kapunál elhelyezett olvasó által kibocsátott rádióhullám hatására a szélvédőn elhelyezett transzponder felébred és kisugározza az egyedi azonosítóját. A transzponder az elemének élettartamát azzal növeli, hogy csak az olvasó jelének hatására ad. A beacon-ok valósidejű helymeghatározó rendszerekben (real-time locating system = RTLS) használatosak, ahol nagy értékű eszközök pontos helyének meghatározása fontos. Az RTLS esetében a beacon rendszeres időközönként leadja az egyedi azonosítóját, ami lehet három másodperc vagy egy nap is, alkalmazástól függően. Ha a beacon jeleit legalább három különböző vevő veszi, az eszköz pontos helye könnyen meghatározható. Ezt a rendszert nagy értékű autóknál használják a lopások megelőzésére. Az aktív transzponderek olvasási távolsága 100 méter körüli, ára kb. 10-50 US dollár, attól függően, hogy mekkora a memóriája, milyen az elem élettartama, milyen egyéb (pl. hőmérséklet) érzékelővel van felszerelve, és milyen a tokozása (az ipari kivitelű drágább). A passzív RFID transzponder egy mikrocsipet tartalmaz, ami egy antennával van egybeépítve. A tokozásuk sokféle lehet. Lehet egy hordozó rétegre felerősítve, vagy papír címke és ragasztóréteg között nyomtatható RFID címkeként vagy lehet smart-label. A transzpondert lehet plasztik kártyába ágyazni, kulcstartóra fűzni vagy műanyag dobozba zárni, hő és kémiai behatások elleni védelem miatt. A speciális tokozások általában emelik a költségeket.
25
Passzív tag-ek léteznek 125 kHz, 13,56 MHz, és UHF (860-960 MHz) tartományban. Némely rendszer a 2,45 GHz-es sávot illetve egyéb sávot is használhat. 5.4 LF, HF és UHF RFID rendszerek Az LF és HF rendszerek általában induktív csatolást alkalmaznak. Lényegében egy tekercs van az olvasó antennájában és a tag antennájában is, amelyek együtt egy elektromágneses mezőt alkotnak. A tag ebből az elektromágneses mezőből nyeri az energiáját, és a beépített mikrocsip áramot kap, majd megváltoztatja az antennán a terhelést. Az olvasó érzékeli ezt az energiaváltozást és ezeket a változásokat egyesekké és nullákká változtatva számítógép számára értelmezhető adatokká alakítja. Mivel az olvasó és a tag antennája együtt alkotja az elektromágneses mezőt, viszonylag közel kell lenniük egymáshoz. Ez az olvasási távolság egyik korlátja. A passzív UHF rendszerek úgynevezett "propagation" csatolást alkalmaznak. Ebben az esetben az olvasó és a tag nem alkot elektromágneses mező, hanem az olvasó által kibocsátott energiát a tag arra használja, hogy az antennáján megváltoztatja terhelést és egy módosított jelet sugároz vissza. Ezt nevezik backscatter-nek. Az UHF tag-ek háromféle módon tudják a bitsorozatot visszaküldeni: amplitúdó-, fázis- és frekvencia "shift key" módszerrel. Az LF és HF rendszerek általában induktív csatolást alkalmaznak, így az olvasó mező mérete kisebb, jobban ellenőrizhető az olvasás. Az UHF rendszerek propagation csatolást alkalmaznak, és ezért nehezebben ellenőrizhető, mert a hullámok nagyobb távolságra szóródnak szét a térben. A hullámok visszaverődnek a felületeken, és elérhetnek olyan tageket, amit nem is akarunk olvasni. Az LF és HF rendszerek jobban működnek fém- és folyadékfelületek közelében, mint az UHF rendszerek. Az olvasási problémák elsősorban UHF rendszereknél jelentkeznek. Néhány olyan téma, ami fontos a megfelelő RFID rendszer kiválasztásánál: Az antenna elhangolása: Ha a tag olyan terméken van, ami a nem "RF barát", elhangolódhat az antenna, ami azt okozza, hogy a tag nem képes elég energiát felvenni a jelek visszaküldéséhez. Speciális tokozás, pl. légrés képzése megoldhatja a problémát, sőt fém felület esetén a sebesség növekedését is eredményezheti.
26
5.5 Jelcsillapítás Ha a tag kisebb energiát tud csak felvenni, akkor az olvasót közelebb kell tenni az olvasandó tag-hez. Az olvasó által kibocsátott energia sűrűsége a távolság négyzetével arányosan csökken. Az UHF RFID tag-ek (amelyek nem tartalmaznak elemet), nagyon kis energiával adnak. A tag-ek által visszavert energia a távolság negyedik hatványával csökken. Más szavakkal, az olvasó által kibocsátott energia sűrűsége a távolsággal csökken, a tag-ek által visszavert energia ennél sokkal gyorsabb mértékben csökken. Sok olvasó külső antennát (vagy antennákat) használ, amelyek koaxiális kábellel vannak az olvasóhoz csatlakoztatva. Ha az antennák nagy távolságban vannak (pl. fix olvasók, kapuolvasók), a jel csillapodik és gyenge teljesítményt érhetünk el. A víz, a szén és egyéb anyagok elnyelik az UHF energiát. Ilyen termékek esetén (pl. gyümölcslevek, üdítők, akkumulátorok, elemek) az energia jelentős csillapítást szenvedhet. Elektromágneses interferencia (EMI) Az elektromágneses interferencia lényegében zaj, amitől nehezebben lehet tiszta jelet venni az UHF tag-ektől. Nagyon sok motor okozhat EMI-t, és az RFID rendszerek érdekében ezeket árnyékoló lemezekkel kell ellátni. Okozhat EMI-t a szállítószalag, a robotok illetve a gyártósorok is. Interferenciát okozhatnak más RF alapú rendszerek is. Ilyenek pl. a régebbi telepítésű WLAN hálózatok, amelyek az UHF sávot használják. A IEEE 802.11 szabványnak megfelelő hálózatok nem okoznak interferenciát az UHF RFID rendszerekben. Vezetéknélküli telefonok és WLAN terminálok is okozhatnak interferenciát az RFID rendszerekben.
5.6 Az RFID szabványok és eszközök csoportosítása A szabványok fontosságát nem kell hangsúlyozni az RFID rendszerek esetében sem. Az elmúlt évtizedben készültek az RFID szabványok nagy része. Vannak elfogadott és kidolgozás alatt lévő szabványok az "air interface protocol"-ra (a tag-ek és az olvasók közötti kommunikáció protokollja), az adattartalomra (adatformátum és adatszervezés), a megfelelőségre (hogyan kell tesztelni az eszközöket) vonatkozóan.
27
A szabványokat a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet koordinálja (ISO). Az ISO 11784 definiálja a tag-ek adatstruktúráját. Az ISO 11785 definiálja az "air interface protocol"-t. Az ISO két további szabványt definiált az RFID "air interface protocol"-ra, ezeket a díjfizető rendszereknél és smart card-okban (ISO 14443, ISO 15693) érvényesítik. A tesztelések egységesítésére további két szabvány szolgál: ISO 18047 (megfelelőség) és ISO 18046 (sebesség). A szabványok körüli bonyolult helyzetet csak fokozza az, hogy az Auto-ID Center, amely kifejlesztette az Electronic Product Code technológiát, saját air interface protocol-t hozott létre. Az Auto-ID Center szándéka az volt, hogy az általa kifejlesztett rendszer az egész világon használható legyen, és nyitott szabványokon alapuljon. Az Auto-ID Center, amikor kifejlesztette a saját protokollját, a licenszét átadta az EPCglobal szervezetnek úgy, hogy gyártók és végfelhasználók számára a felhasználása jogdíjmentes legyen. Eredetileg az Auto-ID Center tervei között az szerepelt, hogy minden RFID tag-et (5. ábra) ugyanazzal a protokollal lehessen olvasni. A Generation 1 alatt az egyes Class-ok az évek folyamán
változtak,
az
eredeti
felosztás
az
alábbi
táblázatban
található:
5. ábra: RFIF tag-ek A Class 0 és Class 1 tag-ek eltérő protokollt használnak, ezért azok a felhasználók, akik mindkét típusú tag-et olvasni szeretnék, multiprotokoll olvasót kénytelenek alkalmazni. A Class 0 és Class 1 tag-eknek az inkompatibilitás mellett más fogyatékosságai is vannak. Egyik ilyen, hogy nem felelnek meg az ISO RFID szabványnak. Másik probléma, hogy nem
28
terjedhet el az egész világon. Az UHF Class 0 tag-ek eltérő frekvencián küldik vissza a jeleket, mint ahol az olvasó küldi. Ez az eljárás az Európai Unióban nincs engedélyezve (jelenleg tárgyalások folynak az Uniós alkalmazásról). 2004. decemberében az EPCglobal elfogadta a Generation 2 protokoll szabványt, ami nem kompatibilis visszafelé (sem Class 0, sem Class 1), de megteremti a világszintű egységes RFID "air interface protocol" alkalmazását. A Gen 2 protokoll alkalmazásánál egy kisebb véleménykülönbség van az EPCglobal és ISO között. Minden ISO RFID szabvány tartalmaz egy ún. Application Family Identifier-t (AFI), egy 8-bites kódot, ami az adatok eredetére utal. Az EPCglobal szeretné kiterjeszteni ennek a 8-bites azonosítónak a jelentését, azonban még nincs egyetértés a két szervezet között. A probléma megoldása egy éven belül várható. Az eredménytől függetlenül a gyártók el tudják kezdeni a Gen 2 eszközök gyártását. Az RFID eszközöknél használt "air interface protocol"-ra vonatkozó szabványok az ISO 18000-es sorozat néven ismertek, ezek a következők: (6. ábra)
6. ábra: RFID szabványok Az új UHF Gen 2 szabvány várhatóan az ISO 18000-6 szabvány alá fog tartozni.
29
5.7 RF ID rendszerek elemei és költségek Egy RFID rendszer telepítése nem csak abból áll, hogy kiválasztjuk a megfelelő RFID olvasót és a hozzá való tag-eket. Ahhoz, hogy üzleti értéket nyerjünk az RFID rendszerben meglévő összes információból, szükség van további elemekre: ún.n middleware-re, esetleg fejleszteni kell a vállalati rendszert, integrálni az RFID-vel. Minden ilyen elemnek van közvetlen költsége és nem költségek is felmerülhetnek. Részletesen leírni egy általános listát nem lehet, de megpróbáljuk a főbb szempontokat összefoglalni. 5.8 RFID Tag-ek és olvasók Egy RFID rendszer legfontosabb részei a tag-ek és olvasók. A passzív tag-ek olcsóbbak, mint az aktív tag-ek. A passzív tag-ek ára függ a frekvenciától: a HF tag-ek antennája több rezet tartalmaz, ezért drágábbak, mint az UHF tag-ek. Befolyásolja az árat még a tag-en található memória mérete, az antenna kialakítása, a transzponder tokozása. A passzív tag-ek nagy tételben 20 centtől néhány dollárig terjedő ársávban kaphatók. Egy RFID transzponder ára termál transzfer címkével, amelyre vonalkód is nyomtatható, 40 centtől indul. Az RFID tag-eket gyakran keverik össze az RFID címkékkel. Az RFID tag egy transzponder, ami egy hordozórétegre lett rögzítve. Az RFID címke egy olyan transzponder, ami egy ragasztóréteg és egy papír között helyezkedik el, amely papírra nyomtathatunk is. A tag áraknál figyelembe kell venni a teszteléshez szükséges mennyiséget, ami a teljes mennyiség 20%-a is lehet. Az aktív tag-ek árai 10 és 50 US dollár körül mozognak. Az árat befolyásoló tényező az elem élettartama, a memória mérete és a tokozás minősége. Az aktív tag-ek nem tömegtermékek, és általában nincs probléma az antennájukkal, mert műanyag házban egybeszerelt a mikrocsippel. Az UHF olvasók árai 500 és 3000 US dollár körül mozognak, attól függően, hogy milyen funkcionalitással bírnak. Léteznek „buta” olvasók, korlátozott számítási képességekkel, és okos olvasók, melyek beépített számítógépet tartalmaznak, így képesek az adatokat szűrni, tárolni és parancsot végrehajtani. A gyors olvasók képesek többféle protokollal
30
kommunikálni a tag-ekkel és vannak multi-frekvenciás olvasók, melyek a különböző frekvenciájú tag-eket képesek olvasni. RFID olvasók rendelkezhetnek külső illetve belső antennával. A külső antennával rendelkező RFID olvasókhoz egy vagy több porton keresztül csatlakoztatható antenna (a jelenlegi olvasók maximum 8 antennacsatlakozóval vannak ellátva). Az olvasó rendelkezhet bemeneti és kimeneti portokkal, amelyeken keresztül külső eszközök csatlakoztathatók. Bemenetként pl. elekromos szem, kimenetként pl. PLC, szállítószalag leválogató. Az olvasó rendelkezhet egyéb portokkal, amelyeken keresztül számítógéphez vagy hálózathoz csatlakoztatható. A régebbi olvasók soros porttal rendelkeznek, a legtöbb új olvasó USB, Ethernet, Wi-Fi portokkal rendelkezik. Az RFID olvasók ára nagymértékben függ képességeitől és funkcionalitásától. Általában az RFID olvasók árában nincs benne az antenna és a kábelezés. A felhasználónak számolni kell az RFID olvasók tesztelésének és üzembe állításának költségével is. A jelenlegi EPC olvasóknál még azonos gyártó azonos típusú két terméke között is lehet használatbeli különbség. RFID Middleware és szerverek Middleware-nek nevezzük azt az elemet, ami az olvasó és a vállalati alkalmazás között helyezkedik el. A middleware kulcsfontosságú a rendszer szempontjából, mert a middleware veszi a nyers adatot az olvasótól (az olvasó másodpercenként 100-szor is olvashatja ugyanazon tag-et), megszűri az adatokat, és küldi a háttéralkalmazásnak. A middleware kulcsszerepet játszik abban, hogy a megfelelő információ, a megfelelő időben a megfelelő alkalmazáshoz jusson el. Több RFID middleware alkalmazás található a piacon. Ezek mindegyike elvégzi az alapvető szűrési műveleteket, sok közülük további funkciókat nyújt. Ilyen lehet pl. az RFID olvasó felügyelete, konfigurálása, szoftver upgrade letöltések, stb. Némely RFID middleware iparágtól függő speciális funkciókat nyújthat, pl. elektronikus üzenetet küldhet egy termék feladásakor egy megadott címre. Az alkalmazott middlewareek nem kell, hogy mindenhol ugyanazon gyártótól származzanak, ugyanis a middleware-ek az egymás közötti kommunikációra szabványos Internet nyelvet és protokollt használnak, úgymint az XML (Extensible Markup Language), és a SOAP (Simple Object Access Protocol).
31
Az RFID middleware eszközök árai sok tényezőtől függ: a telepítések számától, az alkalmazás bonyolultságától, és még sok egyéb tényezőtől. A Forester Research adatai alapján az RFID middleware rendszerek árai 183.000 és 12 milliárd US dollár között volt az elmúlt években (forrás RFID Journal). Az RFID alkalmazásokhoz általában külön szervert is szoktak használni, melyet ú.n. edge szervernek neveznek, mert a hálózat peremén van, ahol a digitális világ a valós világgal találkozik. Ezek az edge szerverek teljesen általános szerver számítógépek. Nincs bennük speciális hardver, az olvasók soros vagy USB porton keresztül csatlakoznak hozzájuk.
EPC globális hálózati infrastruktúra Az Auto-ID Center elképzelései között szerepelt egy globális hálózati infrastruktúra kialakítása, amely lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy alapvető információt kapjanak az ellátási láncukba bekerülő termékekről. A termékekről további információkat egy biztonságos adatbázisban tudnak megosztani egymással a partnerek. 2005. januárban ez a hálózati infrastruktúra még kiépítés alatt van. Várhatóan 2005 folyamán vagy 2006 elején lesz széleskörűen használható. Azok a vállalatok, amelyek csatlakozni kívánnak ehhez a nyílt hálózathoz, működtetniük kell egy lokális szervert az Object Name Service (ONS) funkció számára. Az ONS hasonlóan fog működni a DNS szolgáltatáshoz. Az elképzelések között szerepel az "EPC Information Service", amely az EPC illetőségű adatok tárolásáról gondoskodik. Ezt a vállalatok lokálisan működtethetik vagy kihelyezhetik olyan cégekhez, mint pl. a VeriSign. A rendszer használata során olyan költségekkel is számolni kell, mint üzemeltetés, oktatás, rendszerintegráció. A Forester Research 2004 márciusában közzétett jelentése szerint a termékekre 12 milliárd, konzultációra és integrációra 128 ezer, a belső projekt team-re 315 ezer, és a tag-ek és olvasók tesztelésére 80 ezer US dollárt költöttek. Ahogy a technológia fejlődik és terjed, az eszközök egyre olcsóbbá, az installáció egyszerűbbé válnak. RFID Alkalmazási területek A következőkben felsorolom az RFID néhány főbb alkalmazási területét.
32
RFID könyvtári alkalmazások Az USA könyvtáraiban (és más országokban is) évek óta használják az RFID-t. Kezdetekben ez biztonsági célt szolgált, jelenleg a raktármenedzsmentet, az önálló kölcsönzést és az automatikus visszavételt támogatják. Nagyobb szállítók a Checkpoint Systems és a 3M. A 13,56 MHz-es HF RFID rendszerek terjedtek el, az alkalmazott tag-ek árai 50-70 cent körül mozognak. RFID vagyontárgyak nyomkövetése Nagyobb értékű tárgyak követésére alkalmazzák, illetve olyan eszközökre, amelyek elvesztését vagy ellopását akarják megakadályozni. Ilyen rendszerrel takarít meg évente több millió dollárt az Air Canada, amikor az élelmiszer konténereinek mozgását követi RFID rendszerrel. RFID gyártás-optimalizálás Az egyes részegységek beépítés előtti megfelelő időben történő szállítása csökkentheti a tárolási, raktározási költségeket. Több nagy gyártó alkalmazza az RFID-t gyártásának optimalizálására, mint pl. Johnson Controls, Boeing, AM General (Hummer), és a Club Car. RFID ellátási lánc menedzsment Az RFID technológia segítségével a hurok csökkenthető, illetve a lánc minél nagyobb része automatizálható. 13,56 MHz alapú RFID rendszert használ pl. a Procter & Gamble Spanyolországban. A Paramount Farms, amely az USA pisztáciafogyasztásának 60%-át szállítja, a beszállítói láncának automatizálására szintén RFID rendszert alkalmaz.
RFID a kiskereskedelemben Több multinacionális kereskedő cég tervezi vagy már elkezdte az RFID rendszer bevezetését: pl. Best Buy, Metro, Target, Wal-Mart.
33
Díjfizető rendszerek RFID alapon Sokfelé használják díjfizető rendszerekben, mert megállás nélkül, gyorsabban intézhető a díjfizetés az
RFID
alkalmazásával.
Ilyen
rendszer működik több autópályán,
gyorséttermekben, buszjáratokon, metrón, sípályákon. Biztonsági és beléptető rendszerek Az RFID, mint elektronikus kulcs szolgál ezen alkalmazásokban. A 125 kHz-es RFID rendszerek terjedtek el, de egyre több helyen alkalmazzák a 13,56 MHz-es RFID rendszereket is ezen a területen. Az autó indításgátlókban is egyre több gyártó használja az RFID-t. 1994 óta az autólopások száma 50%-kal csökkent az RFID-nek köszönhetően. Az USA Közlekedési Minisztériuma a biztonsági konténereket jelöli meg RFID tag-ekkel, remélve, hogy ezzel is csökkenti a terrorveszélyt. További alkalmazási területek: állatok azonosítása (útlevél), víziparkban gyerekek követése RFID karpereccel, betegek távoli felügyelete, pénzszállítás biztonságának növelése. 5.9 EPC megfelelőségű RFID tag adatai Az EPC megfelelőségű RFID passzív tag 96 bit információt tartalmaz. A 96 bitet a 7. ábrán látható módon struktúrálták:
7.ábra: EPC megfelelőségű RFID tag
34
6. Optikai azonosítás (Vonalkód) 6.1 A főbb vonalkód típusok A különböző cégeknél indult fejlesztésekből az elmúlt két-három évtizedben mintegy harminc-negyven különböző vonalkód született, amelyek közül azonban közel egy tucatnyi vált elterjedtté illetve szabványossá. A szabványosítást végző szervezetek közül a legfontosabbak: AIM, ANSI, CEN, EAN, UCC és EDI. [6]
6.2 A vonalkód kialakulásának története A vonalkód ősének sokan a Morse kódot tekintik, amiben az angol abc és a számjegyek szerepelnek különböző hosszúságú jelek és köztük lévő szünetek formájában. Például az A betű formája: jel-szünet-jel-jel, ugyanez számjegyekkel: 1011; vagy a B betű formája: jel-jel-szünet-jel-szünet-jel-szünet-jel, amely számjegyekkel: 11010101. A többi betű is hasonló, eltérő számú és váltakozó elhelyezkedésű "jel" sorozatokból áll, amelyeket a megkülönböztetésükhöz szükséges "szünet" választ el egymástól. Az említett "jel" az elemi információ, az egy bit, vagy vonalkódos nevén: modul. A vonalkód két lényeges pontban tér el a Morse kódtól. Egyrészt, a modulok közti "szünet" nem egyszerűen a jel elválasztására szolgál, hanem maga is jel értékű információ lehet, tehát a vonalkód sötét és világos modulok sorozatából áll. Másrészt egy kódolandó karakter mindig rögzített számú modulból áll, és azon belül a sötét és világos jel-párok száma is rögzített.(8. ábra) Kódtípus
Modulméret
Jelpárok száma
EAN/UPC CODE128 PDF417
7 11 17
2 3 4
Kódolható Felhasználható karakterek száma karakterek száma
20 252 10480
8. ábra: kódtípusok
35
10 106 2787
Biztonsági faktor
2,0 2,4 3,8
6.3 A vonalkódok felépítése és néhány tulajdonsága Minden vonalkód típus egy általános szabályrendszer szerint épül fel, ugyanakkor szinte mindegyik megsérti az általános elvek legalább egyikét. Valamennyi vonalkód felépítésére az alábbi struktúrán alapul: a vonalkód elején egy nyugalmi zóna található, ezt követi a start karakter, egy vagy több adatkarakter, opcionálisan egy vagy több ellenőrző karakter, majd a stop karakter, végül a hátsó nyugalmi zóna. (9. ábra)
Általános felépítésű vonalkód aasd
Nyug. Start zóna
kar.
Adatkarakterek Ell. Stop Nyug. kar. kar. zóna
9. ábra: Általános felépítésű vonalkód Egy vonalkód karakterkészlete azt adja meg, hogy az adott kódrendszer segítségével milyen karakterek kódolhatók (numerikus, alfa-numerikus, kis- és nagybetűk, vezérlő karakterek). A vonalkód modulmérete (’X’ méret) a vonalkódot alkotó legkeskenyebb vonal fizikai szélességét határozza meg, és általában a hüvelyk ezredrészében adják meg. (mil) A vonalkódok lehetnek fix hosszúságúak vagy tetszőleges hosszúak. (Ebben az esetben csak az olvasás gyakorlati követelményei szabnak határt.) Önellenőrző a kód akkor, ha egy egyszerű nyomtatási hiba hatására nem kapunk vissza más karaktert olvasáskor, azaz nem történik úgynevezett helyettesítési hiba. Önszinkronizáló a vonalkód, ha az olvasó a kód struktúrájából tud következtetni a vonalak és vonalközök relatív szélességére.
36
6.4 A UPC A UPC kód egy vonalkód típust és egy termékazonosítási rendszert takar egyidejűleg. Az adattartalom meghatározása nem önkényes, meg kell, hogy feleljen az egyedi termékazonosító kiadásáért felelős szerv előírásainak. (10. ábra)
UPC-A
1
23456 78901
UPC-E
2
0
123456 5
10. ábra: UPC kód A kód tipikusan kereskedelmi alkalmazásokra lett kifejlesztve kb. 20 évvel ezelőtt az USA-ban. Rögzített hosszúságú (12 illetve 6 karakter), numerikus, (7,2) típusú kód. Önellenőrző, folytonos, moduló 10-es ellenőrző algoritmust használ.
6.5 Az EAN Az EAN ötvözi a UPC kódot, így az első világméretű termékazonosító rendszer és kódtípus. Az adattartalom a UPC-hez hasonlóan meg kell feleljen az egyedi termékazonosító kiadásáért felelős szerv előírásainak. Az EAN-13 felépítése az alábbi szabályokat követi: az első 2 vagy 3 karakter az ország azonosító, Magyarország 599. A rákövetkező négy-öt karakter a gyártó azonosítója. A további karakterhelyeken, egészen a 12. karakterig a termékazonosító karaktert találjuk, amelynek meghatározása a gyártó feladata. Az utolsó karakteren szerepel az ellenőrző szám. Az EAN-8 az EAN-13 rövidített formája, egyszerű helytakarékossági okokból. (11. ábra)
37
EAN-13
EAN-8
5991 2347
5 991234 500013
5 991234 567894
11. ábra: EAN-13 és EAN-8 Rögzített hosszúságú (13 illetve 8 karakter), numerikus, (7,2) típusú kód. Önellenőrző, folytonos, ellenőrző jeggyel a végén. A UPC és EAN kódok elláthatók egy kiegészítő kóddal, amely 2 vagy 5 hosszú lehet. Funkciója a termék változatok egyedi jelölése, így például azonos tartalmú könyv különböző kötésben történő megjelenése, vagy képeslapok egyedi változatainak megjelölése (12. ábra)
EAN-13+5 12345
5 991234 500020
12. ábra: EAN-13+5
Az UPC és EAN kódok nyomtatását a négyféle vonalvastagság, valamint a teljesen nyílt rendszerű felhasználás miatt körültekintően kell elvégezni. A szabvány ajánlásában megtalálhatók a mérettől függő tűrések is.
38
6.6 Az RSS Az RSS az elmúlt két évtized egyetlen igazán új kódrendszere, amelyet kereskedelmilogisztikai alkalmazásokra kifejlesztettek. Az új kódrendszert az alábbi igények hívták életre: kis méretű és változó súlyú tárgyak jelölése és kiegészítő, másodlagos információ kódolása. A kódrendszer az EAN/UCC által kifejlesztett, a kereskedelmi folyamatokra optimalizált megoldás. Az RSS kód önállóan is használható, vagy kétdimenziós kóddal kiegészítve, úgynevezett összetett (kompozit) kódban egyaránt szerepelhet. Az RSS nem helyettesíti az EAN/UPC kódokat, viszont komplex felépítésének és különféle változatainak köszönhetően univerzálisabb jelöléstechnikát kínál. A kód nagyméretű kódszavakból áll, melyek legalább négy, maximum hét vonalból és vonalközből állnak. A kódszavakat alkotó vonalak egytől nyolc egység szélesek lehetnek. Valamennyi RSS kód, felépítéséből következően alkalmas több irányból, illetve teljesen irány független olvasásra. Ezt a kódban elhelyezett vezérlő karakterek biztosítják, melyek mintegy irányítják az olvasót, hogy a kódnak éppen melyik részét pásztázza. Az alábbi ábrán az RSS különböző változatait foglaltuk össze (13. ábra):
RSS kódok RSS Normál
RSS-14
RSS Kiterjesztett
RSS-14 RSS-14 Rövidítetett RSS-14 Halmozott RSS-14 Halmozott többirányú
RSS Kiterjesztett RSS Kiterjesztett halmozott
13. ábra: RSS Az RSS normál a legkisebb méretű tagja a családnak, két kódszóból és egy ellenőrző karakterből áll. A két kódszóban egy 14 hosszú EAN/UCC azonosítót és egy kapcsoló mezőt helyezhetünk el, amely a 2D kódrészre mutat. Az RSS-14 és ennek négy különböző változata négy kódszóból és egy ellenőrző karakterből áll.
39
Az RSS kiterjesztett változata (14.ábra) 4-22 kódszóban 74 számjegyet vagy kb. 40 alfanumerikus karaktert képes kódolni. Az irány független olvasás és a nagy információ kapacitás miatt egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. A halmozott változata tulajdonképpen egy 2D kódként is felfogható.
RSS Kiterjesztett-halmozott
14. ábra: kiterjesztett RSS
Néhány ország vonalkód prefixe [7]:
Ország
Prefix
Ausztria
613
Anglia
500-509
Ausztrália
930-939
Ausztria
900-919
Belgium/ Luxemburg
540-549
Brazília
789-790
Bulgária
380
Ciprus
529
Csehország
859
Dánia
570-579
Dél-Afrika
600-601
Dél-Korea
880
USA/Kanada
000-139
Franciaország
300-379
Fülöp-szigetek
480
Görögország
520
40
Hollandia
870-879
Horvátország
385
India
890
Indonézia
899
Írország
539
Japán
450-459,490-499
Kína
690-695
Lengyelország
590
Magyarország
599
Malajzia
955
Németország
400-440
Norvégia
700-709
Olaszország
800-839
Oroszország
460-469
Románia
594
Spanyolország
840-849
Svájc
760-769
Svédország
730-739
Szlovákia
858
Szlovénia
383
Tajvan
471
Törökország
869
Ukrajna
482
Vietnam
893
41
7. RFID és a vonalkód összehasonlítása Automatikus azonosítási rendszer kialakításakor a megfelelő eszköz kiválasztásához fontos ismernünk a lehetséges megoldások előnyeit és korlátait. A kereskedelmi és ipari felhasználásokban legtöbbször felmerülő két Auto ID eljárás a vonalkódtechnika és a rádiófrekvenciás azonosítás. (A mágneses és biometrikus, chipkártyás valamint az alakfelismerési rendszerek nem alkalmasak termékazonosítási és követési feladatokra.) Az alábbiakban bemutatjuk a vonalkódtechnika és az RFID főbb hasonlóságait és különbségeit. [8] 7.1 Vonalkód alapú rendszer elemei
Adathordozó: Vonalkóddal ellátott címke, csomagolás, vagy termék
Adatírás: címkenyomtató, nyomda, feliratozó berendezés
Olvasás: Vonalkód olvasó
Interfész elemek
Eszközkezelő és kommunikációs segédszoftver (Eszköz és Felhasználói rendszer közötti kommunikáció, ha szükséges)
Felhasználói rendszer
Kapcsolódó rendszerek Előnyök:
Alacsony költségek; többféle technikával előállítható nagyon sokféle felületre.
Kiforrott, csak olvasható optikai olvasási technika.
Különböző jelképek a numerikus és alfa-numerikus adatok kódolására igény szerint. Korlátok:
Az olvashatóság nagyban függ a jelkép minőségétől (ami a sokféle előállítási technika miatt széles tartományban mozog), az olvasó minőségétől (optika, technológia, dekódolást segítő segédszoftverek, stb)
42
Alacsony kapacitás az 1D jelképeknél: ált. 15-50 karakternyi adattároló képesség a jelképtípustól függően. 2D jelképek kapacitása már 3-4000 karakter is lehet. Összetett kódok (1D+2D) átmenetet jelentenek.
Az olvasónak „látnia" kell a jelképet.
Egyszerre egy kód olvasható le. (van speciális kivétel)
Egyszer 'írható', később nem módosítható Rádiófrekvenciás azonosítás
7.2 RFID rendszer elemei
Adathordozó: RFID-tag (antenna és microchip)
Adafelírás: Gyártótól vásárolt szabványos RFID-tag, előre megírva, RFID nyomtatóval nyomtatva és megírva
Olvasás/Írás: Olvasó/író berendezések (antenna, író/olvasó elektronika)
Interfész elemek
Eszközkezelő és kommunikációs segédszoftver (Eszköz és Felhasználói rendszer közötti kommunikáció, ha szükséges)
Felhasználói rendszer
Kapcsolódó rendszerek Előnyök:
Hatékonyabb, mint az optikai rendszerek (vonalkód 1D/2D, karakterfelismerés, stb.), mivel nem kell „látni" a címkét.
Az adathordozó gyártása speciális üzemekben, gépeken ellenőrzött körülmények között történik, így minősége mindig megfelel a szabvány előírásoknak nem úgy, mint a vonalkód esetében.
Több információ tárolható, továbbítható vele.
Nagy távolságból is „olvasható".
Olyan területen is alkalmazható, ahol az optikai megoldások nem.
Strapabíró: működhet magas, alacsony hőmérsékleten, bepiszkolódva, stb.
Kisebb a hibalehetőség.
Egy időben több címke leolvasása is lehetséges.
Olvasható / Írható adathordozó.
43
Korlátok:
Az adathordozó költségei magasabbak, mint az 1D vagy akár a 2D vonalkódnál, az olvasó író berendezések árai az alsó kategória kivételével közel hasonlóak.
Rádióhullámok használatának szabályozása nem egységes, így az adathordozók többsége globálisan használható, de olvasó/író berendezésből eltérő verziókra van szükség.
A különböző anyagok eltérően hatnak a rádióhullámokra ezzel esetenként rontva az olvashatóságot.
7.3 Konklúzió, ajánlás A 2010es évben a válság érzékelhetően visszavetette mind a rádiófrekvenciás azonosítással, mind a vonalkóddal kapcsolatos hardvereszközök forgalmát, azonban a 2010es évtől kezdődően mindkét területen lassú növekedés volt előrelátható. Már az akkori statisztikák is rámutattak, hogy a vonalkód technológián alapuló alkalmazásokat továbbra is költséghatékonyan lehet majd alkalmazni a kiskereskedelemben és a logisztikában, míg az RFID-megoldások néhány speciális területen kapnak majd hangsúlyt. Bár az RFID hardverek némiképp jobban tűrték a válságot a vonalkódnál, a vállalkozások szűk költségvetése következtében mindkét szektor jelentős károkat szenvedett. Az RFIDmegoldások kivitelezési költségei egyelőre jóval magasabbak, mint a hagyományos vonalkódos címkéké, ez önmagában is determinálja a felhasználási területeket. Az RFID címkék előállításának költségcsökkentése érdekében folyamatos kutatások folynak, ezen a technológián alapuló eszközök belátható időn belül valószínűleg továbbra sem lesznek elterjedtek a jelenleg is jellemzően vonalkódos azonosítást használó ágazatokban (pl. logisztika, kereskedelem). [9]
A Borsod Volán Zrt korábban már rendelkezett a következő vonalkódleolvasó rendszerrel:
ChiperLab 720 típusú kézi adatgyűjtő számítógép;
Easy Coder 301 típusú asztali vonalkód nyomtató;
PSC QuickScan 6000 típusú kézi vonalkódolvasó.
Melyhez szoftveres komponensek tartoztak:
adatgyűjtő alkalmazás, melyet kifejezetten a ChiperLab 720 kézi adatgyűjtőkhöz fejlesztettek
44
ChiperLab 720 adatgyűjtőhöz fejlesztett program, amely a gyűjtött adatok személyi számítógépre való áttöltésére szolgál Bár a libra6i rendszer mind az RFID, mind pedig a vonalkód rendszerekkel kompatibilitást biztosít, a fentiek figyelembevétele után én a vonalkódos rendszert javaslom, mivel költséghatékonyabban megvalósítható, mint az RFID.
45
8. A szoftver Az egyedi termékazonosítás problémájának megoldására a fentiek mellett még számos más megoldás, alternatíva kínálkozik. Ilyen megoldás lehet egy saját azonosítási módszer, rendszer alkalmazása. Az alábbiakban egy saját fejlesztésű, egyszerű programot mutatok be, amely az egyedi termékazonosítás problémáját a jelenleg használt raktári címkék alapján egy 10 karakteres, automatikusan generált azonosító segítségével valósítja meg.
8.1 A fejlesztés során felhasznált eszközök A
program
fejlesztéséhez
a
Java
programozási
nyelvet
választottam,
amelynek
platformfüggetlensége miatt az elkészült szoftver ideálisan alkalmazható különböző operációs rendszerek alatt, így egy későbbi esetleges operációs rendszer váltás nem okoz zavart a működésében. Az elkészítés során a népszerű fejlesztőkörnyezetek közül az Eclipse-t használtam robosztussága és hatékonysága miatt. A program működése során az adatokat egy SQL adatbázis táblájában tárolja, ezért használatához egy adatbázis szerver, illetve adatbázis kezelő rendszer szükséges. A programhoz a MySQL adatbázis kezelő rendszert választottam, mivel ma ez az egyik legelterjedtebb rendszer, nyílt forráskódú, és a konkurenciáihoz képest költséghatékonyan üzemeltethető. Indítás után a 15. ábrán látható felületet kapjuk. (15. ábra)
A program kezelőfelületét jól elkülönített, csoportosított beviteli mezők, nyomógombok, menü, és státuszjelző sor alkotja. A státuszjelző sor célja, hogy tájékoztatást adjon a felhasználó számára a MySQL adatbázishoz való csatlakozás állapotáról. Ha indításkor sikeresen kapcsolódott az adatbázishoz, a „Kapcsolódva az adatbázishoz” szöveg jelenik meg a sorban, amennyiben hiba következett be a csatlakozásban, hibaüzenet jelenik m
15. ábra: A program indítás után
46
eg a sorban. A menüre kattintva a következőt láthatjuk: (16. ábra)
16. ábra: A menü Az
„A
miskolci
egyetem
honlapja”
menüpontra
kattintva
az
alapértelmezett
böngészőszoftverben megnyílik a Miskolci Egyetem honlapja. Ha a kilépés menüpontra kattintunk, a program bontja a kapcsolatot a MySQL kiszolgálóval és befejeződik. Az „A programról”
menüpont tulajdonképpen egy súgónak tekinthető, amely tájékoztatja a
felhasználót a program funkcióiról, és használatának mikéntjéről. (17. ábra)
47
17. ábra: A program névjegye
8.2 Termék felvitele A „Termék felvitele” részen találhatjuk a „Cikkszám”, „Megnevezés”, „Másodazonosító”, „Beszerzés azonosító” és „Dátum” mezőket. Ezek szolgálnak inputként az SQL táblába való beszúráshoz, amelynek felépítése, létrehozásának parancsa a következő:
Create table Raktar(elsoazonosito varchar(10) NOT NULL, megnevezes varchar(20) NOT NULL, masodazonosito varchar(15) NOT NULL, beszerzesazonosito varchar(15), egyediazonosito varchar(10)NOT NULL primary key, datum DATE); A termék felvitelénél láthatjuk, hogy a tábla úgy van kialakítva, hogy a beszerzés azonosító kivételével nem lehet üres mező. A beszerzés azonosítót a beszállító adhatja meg, megadása nem kötelező, ezért elhagyhatjuk. Egyedi azonosítót nem kell megadnunk, mivel azt a program automatikusan generálja felvitelkor egy 10 karakterből álló véletlenszerű
48
karaktersorozat formájában, amely 0-9 számokat és az ABC nagybetűit tartalmazhatja. Amennyiben nem minden szükséges mezőt töltünk ki felvitelnél, a ”Felvitel” gombra kattintva a program figyelmeztet: (18. ábra)
18. ábra: Hiányos adatok Amennyiben sikerült a termék felvétele az adatbázisba, erről is üzenetet kapunk: (19. ábra)
19. ábra: Sikeres termékfelvétel Sikeres termékfelvitelt követően a program beszúrja a táblába a megadott adatokkal a terméket. Mivel a táblában az egyedi azonosító lesz a primary key, ezért tetszőleges számú ugyanolyan nevű, illetve cikkszámú termék szerepelhet a listában. A listában szereplő termékeket a „Lista” gombra kattintva tekinthetjük meg. (20. ábra)
20. ábra: Az adatbázisban található termékek listája
49
A program nem fogad el kizárólag számokból álló nevet, mivel az nagymértékben rontja az azonosíthatóságot és csökkenti az áttekinthetőség mértékét. A program erre is figyelmeztet. (21. ábra)
21. ábra: Érvénytelen név
8.3 Keresés A listából Ctrl+C billentyűkombinációval kimásolhatunk adatokat, például nyomtatáshoz, vagy kereséshez az egyedi azonosítót. Kereséshez a „Termék keresése” részben a beviteli mezőbe írjuk be a keresett termék egyedi azonosítóját. A „Keresés” gomb megnyomása után a program megkeresi az adatbázisban a kívánt terméket. Amennyiben a termék létezik az adatbázisban, adatai megjelennek. (22. ábra)
22. ábra: Sikeres keresés Amennyiben nincs a termékek között a megadott azonosítóval rendelkező, a program tájékoztat erről. (23. ábra)
23. ábra: Sikertelen keresés
50
8.4 Törlés Terméket törölhetünk egyedi azonosítója alapján az adatbázisból, ehhez a „Termék Törlése” részben az egyedi azonosító beírása után kattintsunk a „Törlés” gombra. Ekkor, ha megfelelő azonosítót írtunk, a megadott azonosítóval rendelkező termék törlésre kerül. (24. ábra)
24. ábra: Termék törlése
Ha nem írunk be azonosítót, hibaüzenetet kapunk. (25. ábra)
25. ábra: Nincs megadva azonosító
Amennyiben nem létező azonosítót adunk meg, a program erre is figyelmeztet bennünket. (26. ábra)
26. ábra: A törlésre kijelölt azonosító nem létezik
51
8.5 Raktári címke nyomtatása A termékek raktárban való felcímkézéséhez ki kell tudnunk nyomtatni a megadott termék adatait. Ehhez a programban a „Raktári címke nyomtatása” részben adjuk meg a termék egyedi azonosítóját. A program először végrehajtja a megadott azonosító kikeresését az adatbázisból. A keresésnél tárgyalt módon figyelmezteti, illetve tájékoztatja a felhasználót a keresés eredményéről. Miután megtekintettünk a keresett termék adatait, az „ok” gombra kattintva a program megnyitja az alapértelmezett szövegszerkesztő eszközt (Windows rendszereken a jegyzettömb programot), majd a megtalált termék adatait bemásolva elindítja annak nyomtatását.
52
9. Összegzés Manapság a logisztika szerepe megkérdőjelezhetetlen a kereskedelemben és a termelési folyamatokban. Kiemelkedő szerep jut a logisztikának a raktározás kapcsán is. Szakdolgozatom elkészítése során megvizsgáltam a Borsod Volán Zrt raktározási tevékenységét, a raktározási folyamat során felmerülő nehézségeket, és megoldási javaslatot tettem. A dolgozatban leírtak figyelembevételével elmondhatjuk, hogy bár jelenleg számos termékkövetésre és azonosításra alkalmas rendszer elérhető a piacon (pl.: QR kód), mégis a hagyományos vonalkód és az RFID mondható a két legkeresettebb, legkedveltebb megoldásnak. Ezeknek a rendszereknek a népszerűsége előreláthatólag a jövőben is töretlen marad majd. Dolgozatom elkészítése közben a két rendszert összevetve azok tulajdonságai, felépítésük és telepítésük költsége alapján összehasonlítva a hagyományos vonalkódot találtam legmegfelelőbbnek a Borsod Volán Zrt. raktári tevékenységeinek támogatására sokoldalú felhasználhatósága és főként az RFID-hez képest alacsony ára miatt. Rávilágítottam továbbá, hogy a számítógépes SQL adatbázisok használata nagymértékben leegyszerűsítheti a raktározás során az azonosíthatóság érdekében keletkező hatalmas adathalmazok átláthatóságát és kezelését, amelyhez ugyanakkor nem feltétlen kell költséges szoftvermegoldásokat alkalmazni.
53
10. Abstract Nowadays the necessarity of logistics is unquestionable in trade and production processes. It has a remarkable role in storage process, too. During the process of making my thesis, I examined the process of storage at Borsod Volán Zrt, and I gave possible solution options for problems that can occur during the process. There are numerous systems on todays market, which are suitable for product identification purposes (for example: QR code). But, we can see the original barcode and RFID systems are still the most favoured and most popular systems. Popularity of these systems will certainly remain constant in the near future. In the process of making my thesis I compared the two systems according to their attributes, structure, and cost, and I found out that barcodes are a better choice for storage purposes at Borsod Volán Zrt, because barcodes have more flexibility and are much more cost effective than RFID systems. Moreover, I came to a conclusion that using SQL computer databases in the process of storage and unique product identification can make the whole process more simple, comfortable, and transparent. At the top of that, it isn’t always necessary to use expensive software products.
54
Felhasznált irodalom, források: [1] http://www.logisztika.com/logisztika-szotar/logisztika-fogalma Letöltés: 2014. április 24.
[2] http://www.borsodvolan.hu/ceginformacio Letöltés: 2014. március 2. [3] http://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2830%3A1411 4&catid=307&Itemid=426 Letöltés: 2014. április 12. [4] A Borsod Volán Zrt dolgozói számára szánt belső, E-740-01 jelzésű, „Anyagellátás és kiszolgálás folyamata” c. dokumentum alapján. [5] http://www.bcs.hu/hu/tudastar/tudastar_centrum/rfid_tudastar/ Letöltés: 2014. március 8. [6] www.sarkany.hu/feltoltes/file/barcodetypes.DOC Letöltés: 2014. március 12. [7]
http://www.fogyasztok.hu/cikk/20090625/vonalkod_aru_azonositas_tudnivalok
Letöltés: 2014. április 16. [8] http://www.vonalkod.hu/tudastar/rfid_technologia/rfid_es_a_vonalkod_osszehasonlitasa/ Letöltés: 2014. március 8. [9] http://www.hobbielektronika.hu/hirek/hir_154.html Letöltve: 2014. április 10.
Linkek utoljára ellenőrizve: 2014. május 1.
55
