Az egészségügy és gyógyszerügy fontosabb hazai és nemzetközi intézményei
Az Egészségügyi Törvény (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyrıl) 1.
2. 3.
Az egészségügyi szolgáltatások során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag a beteg egészségi állapota által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie kell az esélyegyenlıségnek. Az egészségi állapot javításának elsıdleges eszköze az egészség megırzése és a betegségek megelızése.
4.
5.
Az egészségügyi szolgáltatások alapvetı szakmai feltételrendszere tulajdon-és mőködési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapul. Az egészségügy intézményrendszer szakmai ellátási szintekre tagolt felépítése és mőködése emberközpontú, az eltérő jellegő és súlyosságú megbetegedésekben szenvedık egészségi állapota által meghatározott szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és költség-hatékony eljárásokon alapul.
Az egészségügyi szolgáltatás feltételei
Az egészségügyi szolgáltatás kizárólag az egészségügyi hatóság által kiadott mőködési engedély birtokában folytatható. Feltétel a felelısségbiztosítás A tárgyi feltételrendszernek biztosítania kell az ellátáshoz szükséges követelményeket Egészségügyi tevékenységet szakképesítéssel rendelkezı és mőködési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. A mőködési nyilvántartást az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) végzi.
Egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés
Az egészségügyi képzés feladata a képzési fokoknak megfelelı elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása. A továbbképzés feladata a megszerzett ismeretek folyamatos szinten tartása és fejlesztése a tudomány korszerő színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelıen. A szakképzés és továbbképzés szabályait az államtitkár a Magyar Gyógyszerész Kamarával egyeztetve rendeletben szabályozza. Az egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés tekintetében az egészségügyi államtitkár döntéselıkészítı, véleményezı, javaslattevı testületeként az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (ESZTT) mőködik.
Emberi Erıforrások Minisztériuma
2010: ez a minisztérium fogja össze a korábbi Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó feladatokat az oktatásért, a tudománypolitikai koordinációért, a kultúráért, a sportpolitikáért való felelısséggel kapcsolatos feladatokat A miniszter felel továbbá a szociális és nyugdíjpolitikával, a családpolitikával, a kábítószer-megelızéssel és kábítószerügyi koordinációs feladatokért, a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a gyermek- és ifjúságpolitikával, a fogyatékosok esélyegyenlıségének elımozdításáért való felelısségével kapcsolatos feladatokért is. Az egészségügyért államtitkár felel
Az egészségügy országos irányításának korábbi intézményei o o o o o o
1989-tıl: Szociális és Egészségügyi Minisztérium 1990-tıl: Népjóléti Minisztérium 1998-tól: Egészségügyi Minisztérium 2002-tıl: Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium 2004-tıl: Egészségügyi Minisztérium 2010-tıl: Nemzeti Erőforrás Minisztérium, több minisztérium összevonásával
o
2012-tıl: Emberi Erıforrások Minisztériuma
Az egészségpolitikáért felelıs államtitkár által irányított szervezeti egységek
Egészségpolitikáért felelıs helyettes államtitkár Egészségpolitikai Fıosztály Népegészségügyi Fıosztály Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Fıosztály Egészségbiztosítási és Ágazati Tervezési Fıosztály
Egészségügyi koordinációért és EU-ügyekért felelıs helyettes államtitkár Nemzetközi és Európai Ügyek Egészségügyi Ágazati Fıosztálya Egészségügyi Ágazati Humán Erıforrás Fıosztály Intézmény Felügyeleti Fıosztály
Az egészségügyért felelıs államtitkár irányítást gyakorol
az egészségügyi és egészségbiztosítási ágazat mőködésével, hazai és uniós fejlesztésével, az egészségügyi ágazati, valamint az ágazati gazdasági stratégiai tervezéssel, az egészségügyi ágazati informatika kialakításával, a területfejlesztési és területi tervezési folyamatokban való egészségügyi ágazati részvétellel, a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátással, a közvetlen betegellátói tevékenységgel, a népegészségüggyel, az ápolással, az egészségügyi ágazati szakmai képzéssel, a humánerıforrás-fejlesztéssel és az egészségügyi ágazat területén a nemzetközi két- és többoldalú kapcsolatokkal és az európai uniós tagsággal kapcsolatos feladatok tekintetében. Az egészségügyért felelıs államtitkár a jogszabályok keretei között irányítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tevékenységét, ennek keretében a minisztertıl átruházott jogkörben gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyek átruházását jogszabály nem zárja ki.
Az egészségügyért felelıs államtitkár által irányított szervezeti egység feladatai
A Magyar Köztársaság állampolgárai szociális és egészségügyi ellátásának elvi irányítása és felügyelete A lakosság egészségi állapotával kapcsolatos kormányzati teendık (pl. gazdaságpolitika, környezetvédelem, oktatás, területfejlesztés egészségüggyel való összehangolása) Minden egészségügyi tevékenység irányítása függetlenül a tevékenységet folytató szerv jogállásától és alárendeltségétıl
A Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Fıosztály
Célja az egészségpolitikai feladatok részét képezı gyógyszer-politikai elvek, szabályzók kialakítása, koordinálása valamint a végrehajtás ellenırzése. Feladata:
A gyógyszerészek tárcán belüli képviselete A gyógyszerellátás idıszerő kérdéseinek elemzése A gyógyszerellátás jogi szabályozásának elıkészítése A gyógyszerár és árrendszer ügyeinek koordinálása Állatgyógyszerek, izotóp-és diagnosztikai készítmények minısítési ügyeiben való közremőködés Kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal kapcsolatos engedélyezési nyilvántartási, adatszolgáltatási feladatok Gyógyszerré minısített termékek jogszabályi kihirdetése Gyógyszer export-import engedélyezése Magyarországi gyógyszertárak nyilvántartása Munkakapcsolat: ÁNTSZ, MGYK, MGYT
Egészségpolitikai ágazati feladatok
Közegészségügyi határértékek meghatározása Egészségvédelmi feladatok a terhes nık és gyermekek egészségmegırzésével kapcsolatosan Élelmiszerek elıállításának és forgalmazásának egészségügyi feltételeinek meghatározása A Nemzetközi Kábítószer Egyezmény hatálya alá esı gyógyszerek forgalmazása, rendelése szabályainak kidolgozása Az egészségügy területén fizetendı térítési díjak meghatározása A gyógyszerek kereskedelmi árrésének meghatározása (egyetértésben a pénzügyminiszterrel) Az emberi felhasználásra kerülı gyógyszerek elıállítása, minısége, minıségellenırzése, törzskönyvezése forgalomba hozatala, rendelése szabályainak kidolgozása
Az egészségügyi ellátás feladatainak kidolgozása Az egészséget nem veszélyeztetı munkavégzés szabályait a létesítmények tervezésének, üzemeltetésének közegészségügyi feltételeinek meghatározása A foglalkozási megbetegedések bejelentésére, kivizsgálására vonatkozó szabályok kidolgozása A közgyógyellátással összefüggı szabályok kidolgozása Az iskolai tananyag részét képezı , kábítószer-, dohányzás és alkohol elleni küzdelem szakmai javaslatának kidolgozása A felsıoktatási intézményekben folyó egészségügyi betegellátó tevékenység irányítása Az egészségfejlesztési kutató tevékenység irányítása
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
A társadalombiztosítás általános érvényő sajátossága a kötelezı, szervezett gondoskodás az egyénekrıl és a társadalomról A gondoskodás biztosítási alapokra, társadalmi kockázatközösségre épül. Alapvetı célja a biztosítottak esélyegyenlıségének biztosítása. A társadalombiztosítás Magyarországon általános és kötelezı. A munkavállalók meghatározott járulékot fizetnek a garantált és egységes szolgáltatás fejében. A munkáltató is fizet járulékot az általa kifizetett bérek után, így a járulékfizetés megoszlik a munkáltató és a munkavállaló között. Az egészségügyi szolgáltatásokat a társadalombiztosítási pénztárak fizetik ki a szolgáltatást nyújtó intézményeknek, orvosoknak. Az OEP önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A hatáskörébe tartozó feladatokat az ország egész területére kiterjedı illetékességgel látja el. Irányítása alá tartoznak az egészségbiztosítási pénztárak.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Központi szervei:
Országos Tisztifıorvosi Hivatal (OTH) - önállóan gazdálkodó és teljes
jogkörrel rendelkezı központi költségvetési szerv, az ÁNTSZ központi irányító, koordináló szerve (vezetıje – országos tisztifıorvos) OTH irányítása alá tartozó országos intézetek – részjogkörrel rendelkezı, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (vezetıje – fıigazgató): Országos Alapellátási Intézet (OALI) Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) Országos „Frederic Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSzMK) Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI)
Az ÁNTSZ területi szervei:
Regionális intézetek – OTH közvetlen irányítása alatt mőködnek,
részjogkörrel rendelkezı, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek (vezetıje – regionális tisztifıorvos) Helyi szervei: Kistérségi, ill. fıvárosi kerületi intézetek – regionális tisztifıorvos közvetlen irányítása alá tartozó, a regionális intézetek jogi személyiséggel nem rendelkezı, önálló feladatkörrel felruházott szervezeti egységei Országos Tisztifıorvosi Hivatal hatásköre és feladatai ÁNTSZ központi irányító, koordináló szerve Felügyeli a az irányítása alá tartozó részben önállóan gazdálkodó és részjogkörrel rendelkezı költségvetési szerveket Irányítja, szervezi és koordinálja az országos népegészségügyi programok végrehajtását
Az ÁNTSZ feladatai és hatásköre
Környezet-és település-egészségügyi, munkaegészségügyi, élelmezés-és táplálkozásegészségügyi, járványügyi feladatok ellátása Közegészségügyi ellenırzés az ország területén (a fegyveres erık, rendvédelmi szervek kivételével) Népegészségügyi tevékenysége keretében Vizsgálja a lakosság egészségi állapotának alakulását Mőködteti a fertızı és nem fertızı betegségek, környezeti ártalmak okozta egészségkárosodások bejelentési rendszerét Tudományosan megalapozza az egészségügyi követelményeket, határértékeket, az egészségkárosító kockázat csökkentésének módozatait
Egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében Felügyeli az egészségügyi intézmények mőködésére vonatkozó szabályok érvényesülését Felügyeli a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenységét Engedélyezi az egészségügyi szolgáltató tevékenységének végzését Nyilvántartja a megye ügyeleti, készenléti ellátásának, betegbeutalásának területi rendjét, a gyógyszertári ügyeletet gyakorolja a lakossági gyógyszerellátással kapcsolatos hatósági feladatokat Az ÁNTSZ a fenti feladatokat a tisztifıgyógyszerész (tisztigyógyszerész) útján látja el
Gyógyító-megelızı ellátás vezetı intézményei és országos gyógyintézetek
Szervezési-módszertani, oktatási és tudományos alapintézmények
Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Országos Onkológiai Intézet Országos Traumatológiai Intézet Országos Psychiátriai és Neurológiai Intézet Országos Igazságügyi Orvostani Intézet Országos Kardiológiai Intézet Országos Érsebészeti Intézet Központi Stomatológiai Intézet Országos Fül-Orr-Gégészeti Intézet Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet Országos Sebészeti Intézet Országos Sportegészségügyi Intézet Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet Országos Haematológiai Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet Országos Mentıszolgálat
Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézet (OGYÉI) 2010-2014: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minıség-és Szervezetfejlesztési Intézet GYEMSZI 1962-2010: Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI)
Államigazgatási feladatokkal felruházott intézet (1962-ben alapították) Szervezési-módszertani továbbképzı és tudományos kutató alapintézmény Mind hatósági, mind szakhatósági jogkörrel rendelkezik
Hatóság: kiadja a határozatot, dönt. Szakhatóság: nem ı határoz, de részt vesz az eljárásban, vétójoga van
Hatósági jogkör:
Gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezése, a nem megfelelı tételek forgalomból való kivonása Humán klinikai gyógyszervizsgálatok engedélyezése Egyedi gyógyszerimport engedélyezése A magyar gyógyszerkönyv módosítása, kiegészítése
Szakhatósági jogkör:
A gyógyszergyártási engedély kiadása elıtt és folyamatosan A gyógyszer-nagykereskedelmi engedély kiadása elıtt Biztonsági vizsgáló laboratóriumok ellenırzése során Gyógyszerek, gyógytermékek reklámozása, ismertetése, a gyógyszerismertetés felügyelete terén
Az OGYÉI feladatai
Ellátja a gyógyszer-felügyeleti hatósági, piacfelügyeleti hatósági, egészségügyi géntechnológiai hatósági feladatokat Az élelmezés- és táplálkozás-egészségügy, valamint a kozmetikai termékekkel összefüggı szakterületen ellátja a hatósági, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, értékelési szakvéleményezési feladatokat Ellátja a gyógyszer-ellátással kapcsolatos hatósági feladatokat, a gyógyszertárak mőködésének és gyógyszerellátási tevékenységének ellenırzését, koordinálását, felügyeletét, a megyei, illetve fıvárosi tisztifıgyógyszerészek, tisztigyógyszerészek felügyeletét. Ellátja a gyógyászati segédeszközök minısítésével, az egészségügyi szolgáltatók orvostechnikai, technológiai beruházásaival, üzemeltetésével kapcsolatos szakértıi feladatokat.
Az OGYÉI fıosztályai
Beadványok és módszertani fıosztály Gyógyszerminıségi fıosztály Orvosbiológiai fıosztály Klinikai vizsgálatok fıosztály Inspektori fıosztály Törzskönyvi fıosztály Reklámfelügyeleti és információs fıosztály
Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság
Az MGYT alapvetı célja és feladata a gyógyszerészeti tudományok ápolása, fejlesztése, a tudomány és gyakorlat egységének megteremtése, a képzés, továbbképzés és szakképzés területén jelentkezı feladatok koordinálása. Célja a gyógyszerészet társadalmi megbecsülésének és a gyógyszerészi tudományok mind teljesebb elismertetése Fontos cél a gyógyszerészet tudományos színvonalának emelése Az MGYT közremőködik az egyetemi képzés curriculumának, a szakképzések és továbbképzések tartalmi részének kidolgozásában. Figyelemmel kíséri a Ph.D. képzés tudományos vonatkozásait. A különbözı területen dolgozó gyógyszerészek számára megfelelı tudományos fórumokat szervez
Magyar gyógyszerész Kamara 1994. évi LI. Törvény a Magyar Gyógyszerész Kamaráról A szakmai önkormányzat lehetıvé teszi, hogy a gyógyszerésztársadalom közvetlenül és választott testületei, tisztségviselıi útján demokratikusan - a jogszabályok által meghatározott keretek között önállóan intézze szakmai ügyeit, meghatározza és képviselje szakmai, gazdasági és szociális érdekeit, társadalmi szerepének és súlyának megfelelı mértékben járuljon hozzá az egészségpolitika alakításához, a lakosság gyógyszerellátásának javításához. A Magyar Gyógyszerész Kamara a gyógyszerészek szakmai, érdekképviseleti és önkormányzati köztestülete. A Kamara tagjai a Kamara Alapszabályában meghatározott módon és feltételek szerint a területi szervezeteken belül helyi csoportokat alakíthatnak, amelyek ellátják az Alapszabályban meghatározott szervezetek által átruházott kamarai feladatokat. A Kamara feladatai A Kamara a gyógyszerészi hivatás gyakorlásával összefüggı ügyekben képviseli és védi a gyógyszerészi kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, és a gyógyszerészek jogait.
A Kamara véleményezi: a gyógyszerészeti tevékenység szervezetére és mőködésére, alapvetı fejlesztési elképzeléseire vonatkozó terveket; a gyógyszerészképzés, szakképzés és szakmai továbbképzés során érvényesítendı követelményszintet; a gyógyszergyártást, a gyógyszerellátást és forgalmazást, a gyógyszerészek szakmai tevékenységét, illetve anyagi helyzetét, valamint a Kamara feladatait és mőködését közvetlenül érintı jogszabályok tervezeteit; a magasabb vezetı és vezetı beosztású gyógyszerész kinevezését, a gyógyszertárak létesítését és mőködtetését; tagjairól nyilvántartást vezet; elmarasztalja az etikai és szakmai szabályokat vétkesen megszegı gyógyszerészeket; elızetesen véleményt nyilvánít a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadásakor
A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ) 1991-ben a gyógyszerészek civil szervezıdése során jött létre a gyógyszerészet új ars poeticájának megfogalmazása, a gyógyszerészi hivatás fejlesztése és társadalmi megbecsülése elımozdítása érdekében A gyógyszerpiac szereplıivel, a gyógyszergyártók és nagykereskedık szervezeteivel való érdekazonosság hangsúlyozása A magángyógyszertárak mőködési feltételeinek javítása, a kiszámítható szakmai-, gazdasági- és jogi környezet megteremtése. Kiegyensúlyozott kapcsolat a mindenkori állami, szakmai vezetés képviselıivel
Az egészségügy nemzetközi szervezetei
Egészségügyi Világszervezet World Health Organization (WHO)
Az ENSZ megalakulásakor 1945-ben San Franciscóban határozták el megalakítását. 1946-ban az ENSZ által összehívott nemzetközi egészségügyi konferencia eredményeként alakult meg 26 ország közremőködésével, mőködését 2 év múlva kezdte meg. Feladata: nemzetközi gazdasági, szociális, egészségügyi és rokon feladatok megoldása és nemzetközi kulturális és nevelésügyi együttmőködés A WHO-nak mintegy 150 tagja van. Célja: elımozdítani, hogy a világ összes népe a lehetı legmagasabb egészségügyi színvonalat érje el.
Mőködési területek:
Epidémiás, endémiás betegségek leküzdése Balesetek megelızése A környezet-higiénés tényezık javítása Nemzetközi egészségügyi egyezmények, szabályzatok kidolgozása Egészségügyi információk átadása Tudományos eredmények összegyőjtése és dokumentálása Nemzetközi betegségi és haláloki névjegyzék összeállítása Gyógyszerek nomenklatúrájának revíziója és kidolgozása Gyógyszerek, biológiai termékek standardizálása Mikroorganizmus-törzsek egységes leírása Nemzetközi gyógyszerkönyv szerkesztése A világ egészségügyi statisztikáinak elkészítése Stb…
1977: „Egészséget 2000-re mindenkinek” Az 1988-ban Új-Delhiben megfogalmazott WHO dokumentum (A gyógyszerész szerepe az egészségügy rendszerében) állást foglal amellett, hogy a gyógyszertárak egyik legfontosabb feladata a betegeknek nyújtott tanácsadás. Ezt a célt szolgálta a 2001-ben kidolgozott és meghirdetett „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-2010”
Kábítószer Bizottság
A tömeges kábítószer-élvezet nagy embercsoportok munkáját, fejlıdését, elırehaladását veszélyezteti. Az illegális droghasználat visszaszorítására csak hathatós nemzetközi együttmőködéssel lehet esély. 1912: Hágai Nemzetközi Ópiumegyezmény Magyarország az egyezményt 1923-ban törvénnyel fogadta el
1931: Genfi Egyezmény: újabb szigorított rendszabályok A II. világháború óta a kábítószerellenırzés az ENSZ Gazdasági és Szociális tanácsának hatáskörébe tartozik. Ennek funkcionális szerve a Kábítószer Bizottság. Magyarország kezdettıl fogva tagja, mint jelentıs morfin-termelı és exportáló ország. 1961: Egységes Kábítószer Egyezmény (New York) leszögezi: a kábítószerek használata gyógyászati és tudományos célokra nélkülözhetetlen, ugyanakkor a kábítószer-élvezet súlyos csapás mind az egyén, mind a társadalom számára, ezért annak visszaszorítása minden állam közös érdeke. Az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtását a Nemzetközi Kábítószerellenırzı Szerv hivatott biztosítani.
Nemzetközi Vöröskereszt
1859: Solferinoi csata
Henri Dunant
A csatára a legjellemzıbb volt az áldozatok elégtelen orvosi ellátása (30 000 halott és sebesült, 20 000 eltőnt, 40 000 beteg)
Henri Dunant olyan szervezet felállítását követelte, amely feladata már békeidıben felkészülni a háború áldozatainak megsegítésére. 1864: Genfi Egyezmény
A sebesültek és betegek nem tekinthetık ellenségnek, a kórházak és betegszállító jármővek semlegesek A nemzetközi szervezet neve Svájc iránti tiszteletbıl Vöröskereszt, székhelye Genf Henri Dunant-t a világon elsıként Nobel békedíjjal tüntették ki 1901-ben
A solferinoi csata
Harc Solferinóért. Háttérben a Spia d’Italia torony.
A Spia d’Italia: („Itália kémje”): középkori torony a csatateret uraló magaslaton, véres harcok színhelye. Henri Dunant a solferinói csatatéren
A Vöröskereszt elızményei Magyarországon
1848-49: Kossuth Zsuzsanna felhívása 1878: Bosznia megszállása: Központi Segélyezı Nıegylet mozgalmat indított a harcoló katonák, valamint az itthon maradt hozzátartozóik megsegítésére. 1879: a Magyar Országos Segélyezı Nıegylet kezdeményezésére bontakozott ki hazánkban az önkéntes és hivatásos ápolónıképzés. 1881: megalakult a Magyar Szent Korona Országai Vörös-kereszt Egylet. 1882: a Magyar Vöröskereszt Társaságot a Vöröskereszt nemzetközi bizottsága a mozgalom 25. tagjaként ismeri el. A Magyar Vöröskereszt feladata: közremőködik a lakosság egészségügyi képzésében, a betegségek megelızését szolgáló intézkedések végrehajtásában és a járványok elleni küzdelemben. Elısegíti a vérellátás biztosítását önkéntes véradók toborzásával, elemi csapások idején részt vesz a lakosság megsegítésében, stb. Nemzetközi együttmőködés, természeti katasztrófák idején küldött segélyek 1993-ban a Magyar Vöröskeresztrıl törvény született (1993.évi XL.tv.).
A Vöröskereszt jelképei
A vörös kereszt jelképet kizárólag a következık jelzésére használhatják: Sebesült és beteg katonák ellátásával foglalkozó létesítmények Hadseregek orvosi személyzete Katonai lelkészek Vöröskereszt szervezetek A 182 országos Vöröskereszt
Vörös
félhold
Elsıként az Oroszország és az oszmán birodalom közti fegyveres összecsapás idején használták (18761878) 1929-ben fogadták el hivatalosan, eddig 25 muszlim ország ismerte el
Vörös
kristály (2005)
A jelképet könnyen felismerhetıvé tervezték, célja, hogy elfogadható legyen különböző kultúrák számára
Nemzetközi Gyógyszerészeti Szövetség (FIP) 1912-ben Hágában alakult meg a Fédération International Pharmaceutic (FIP) Az elıkészítı bizottság munkájában Koritsánszky Ottó magyar gyógyszerész is részt vett, akit alelnökké választottak. Feladata az alapszabály értelmében: „A gyógyszerészeti tudomány, gyakorlat és oktatás fejlesztése, az elért eredmények közzététele a tagállamokban.
A FIP feladatai
Kapcsolat az Egészségügyi Világszervezettel A gyógyszerészeti tudomány és gyakorlat eredményeinek közzététele A gyógyszerészképzés folyamatos tanulmányozása és egységesítése A gyógyszerészeti jogszabályalkotás összehangolása A gyógyszerészeti tudományok fejlesztése, kérdések véleményezése, tanácsadás Nemzetközi kongresszusok szervezése A rendezvények határozatainak, eredményeinek feldolgozása Nemzeti gyógyszerészeti társaságok támogatása
A FIP szervezeti felépítése
Közforgalmú Gyógyszerészi Szekció Kórházi Gyógyszerészi Szekció Katonai Gyógyszerészi Szekció Akadémiai Gyógyszerészi Szekció Gyógynövényügyi Gyógyszerészeti Szekció Gyógyszeripari Gyógyszerészi Szekció Hatósági Gyógyszerellenırzési Szekció Gyógyszerügyi Szervezési Szekció Klinikai-biológiai Szekció Gyógyszerészeti Információs Szekció
EuroPharm Forum (The European Forum of Pharmaceutical Associations and WHO) 1992.
Az európai gyógyszerészeti társaságok és a WHO közötti együttmőködés
European Federation for Pharmaceutical Sciences (EUFEPS) 1991.
Koordináló tudományos társaság, az MGYT a szervezet alapító tagja.
EuroPharm Forum Programjai: Kérdezzen gyógyszerészétıl Aszthma szerviz CINDI (Hipertónia kezelés) Diabetes gondozás Dohányzásról való leszokás Gyógyszerészek és a HIV/ AIDS
Az Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportja (PGEU)
A közforgalmú gyógyszertárak gyógyszerészeinek érdekvédelmi szövetsége, a gyógyszerészek „hangja” Brüsszel felé 34 ország több mint 400 000 gyógyszerésze A PGEU missziója: a gyógyszerész - a közegészségügy kulcsszereplıje - jelentıségének hangsúlyozása Feladatok:
Képzés és továbbképzés Európai gyógyszerpiac Betegtájékoztatás Egészség és internet Táplálékkiegészítık
Gyógyszerészhallgatók Nemzetközi Szövetsége (International Pharmacy Students Federation – IPSF) A FIP védnökségével és támogatásával mőködik 40 ország tudományos és érdekvédelmi szövetségeként. 1949-ben 8 gyógyszerészhallgató alapította Londonban Jelenleg 84 országból 350 000 hallgató a tagja Diák-csereprogramok, nemzetközi kongresszusok, tudományos és publikációs lehetıségek támogatása
Európai Gyógyszerészhallgatók Szövetsége
Az EPSA mottója: „A gyógyszerészet, a tudás és a hallgatók összekapcsolása”, mely tükrözi a célját, hogy népszerősítse az ötleteket és a véleményeket az európai gyógyszerészhallgatók körében, hogy ezzel is fejlesszék az oktatást, a gyógyszerészeti szakmát és a gyógyszerészeti tudományokat. Az EPSA és az IPSF között van egy Megállapodási Nyilatkozat, melyet kétévente az egyesületek mindenkori elnökei újra és újra aláírnak. A Nyilatkozat értelmében mindkét egyesület elnökét egyszer meg kell hívni egy vezetıségi ülésre mindkét egyesületnek, és ezen belül egy napot szánni kell a két egyesület közötti együttmőködés megvitatására.
