AZ AUSZTRÁLIAI MAGYARSÁG EGYETLEN HETILAPJA * THE ONLY HUNGARIAN WEEKLY IN AUSTRALIA

Mailed on Friday, 7th October 2011.

Price $ 3.20 Including GST

AZ AUSZTRÁLIAI MAGYARSÁG EGYETLEN HETILAPJA No 2690. 13 October 2011.

*

THE ONLY HUNGARIAN WEEKLY IN AUSTRALIA

Printed post approved – PP 349034/00008

LIII. évfolyam 40. szám

2011. október 13.

1IHHMKQEK]EVEQEK]EVMHIKIRFIR# (OÜV]ÝU LV DUUD IHOHOMãQN PL D PD J\DU NL D PDJ\DU" (QQHN D NÒUGÒV QHN ÛULËVL LURGDOPD YDQ HO LV OHKHW EHQQHYHV]QL1HPOÒSãQNEHHVâUâ UHQJHWHJEH QHNãQN PRVW QHP WXGR PËQ\RV QHP LURGDOPL QHP ÒU]HOPL YËODV] NHOO $ FÒOSRQW DPL IHOÒ WDU WXQN HEEHQ D] ÖUËVEDQ HOIRJDG HJ\ NÝOWÜLPHJKDWËUR]ËVW

0DJ\DURNYROWDN0DJ\DURUV]ËJQÒONãO 0DJ\DURNYDQQDN0DJ\DURUV]ËJQÒONãO 0DJ\DURNOHV]QHN0DJ\DURUV]ËJQÒONãO 0HUWD]RUV]ËJQËOPÒO\HEEDPDJ\DUVËJ .L]ËUMXNWHKËWDIDMHOPÒOHWHWD]ËO ODPSROJËUVËJRWDV]ãOHWÒVLKHO\HWÒV WDOËQ D PDJ\DU Q\HOY KDV]QËODWËW LV 1HPYHVV]ãNILJ\HOHPEHD]WDURVV] V]RNËVWKRJ\DNLQHPWHWV]LNPHJWD JDGMXNWÜOHPDJ\DUYROWËW$PLKH]YL V]RQWQHNLMRJDYDQWHKËWPDJ\DUD] DNLDQQDNYDOOMDPDJËW(]PËUKDV] QËOKDWÛPHJKDWËUR]ËV0RQGKDWQËQN OÒOHN GROJD DPHQQ\LEHQ D OÒOHN D NÝ]ÝVVÒJL NXOWáUD ÒOWHWÜ HOHPH $NL PDJ\DUNXOWáUNÝUEHQQHYHONHGHWWD] PDJ\DUQDN ÒU]L PDJËW DNNRU LV KD IHOQÜWWNÒQWÒOHWHMDYËWPËVRUV]ËJEDQ QHPPDJ\DUËOODPSROJËUNÒQWÒOLOH$ NXOWáUNÝUEÜO XJ\DQ HOWËYR]RWW GH DQ QDNWHUPÒNHNÒQWáMKD]ËMËEDQFVDNLQ WHJUËOÛGQLIRJGHDVV]LPLOËOÛGQLQHP $]HGGLJLHNNHOEL]RQ\ËUDPLQGHQNL HJ\HWÒUW$]ÒOHWPHQHWHD]RQEDQWR YËEEL NÒUGÒVHNHW YHW IHO DQQDN VR UËQKRJ\DNÝ]IHOIRJËVV]HULQWDPD

J\DU NXOWáUD DODSMD D PDJ\DU Q\HOY WÝNÒOHWHVLVPHUHWH7HUPÒV]HWHVHQH] FVDN PDJ\DU NÝ]ÒSLVNROËEDQ ÒUKHWÜ HOD]ËOODPKDWËURNRQNÖYãOÒOÜNUÒV]Ò UH 'H D PDJ\DU NXOWáUD V]ÖYÛVVËJD IÝOLVPHUKHWÜVHNÒO\HVQ\HOYWXGËVHVH WÒEHQ LV WRYËEE JRQGROYD D V]ËUPD ]ËVWXGDWWáOÒOLDQ\HOYHOYHV]ÖWÒVÒWLV (UUHVRNSÒOGËWWDOËOXQN.LPDJDVOÛD PDJ\DUDSËWÛOIUDQFLDDQ\ËWÛOV]ãOH WHWW ,YHV GH 'DUXYDU PDJDV UDQJá IUDQFLD J\DUPDWL WLV]WYLVHOÜ WÝUWÒ QÒV] DNL WLV]WËQ V]ËUPD]ËVD WXGDWË EDQ PDJ\DU Q\HOY LVPHUHWH QÒONãO PDJ\DUNÝUQ\H]HWLHPOÒNQÒONãOPËU PLQW)UDQFLDRUV]ËJHJ\LNKËERUáVKÜ VHNÝQ\YHWÖUW7ULDQRQHOOHQDPL3Ë UL]VEDQMHOHQWPHJWHUPÒV]HWHVHQIUDQ FLDQ\HOYHQ (]DSÒOGD,OO\pV*\XOiQDNDGLJD ]DW6]LWQ\DL=ROWiQQDNV]HPEHQDNL DQ\HOYHOYHV]WÒVÒWYÒJ]HWHVQHNÖWÒOWH HJ\ ÖUËVËEDQ PÒJ D KDWYDQDV ÒYHN EHQ µUGHNHV NÝYHWQL H]W D NXULÛ]X PRW6]LWQ\DLqDV]Ë]DGHOÜEHQQÒSV]H UâÒVQHYHVPDJ\DUÖUÛqPËUHPLJUË FLÛEDQPHJMHOHQWx,OO\ÒV*\XOD3ËUL]V EDQyFÖPâÖUËVËEDQ )HOHPOÖWL6]LWQ\DLKRJ\D%XGDSHVW UÜO D] HPLJUËFLÛ PLQGHQ PHJV]HUH] KHWÜFÖPÒUHLQJ\HQV]ÒWNãOGÝWWNÒSHV áMVËJEDQ q xDPHO\ ODSRW D PDJ\DU HPLJUËQVRN KD]DFVDORJDWÛQDNQHYH] WHNHOyq,OO\ÒVDNLWHJ\ÒENÒQWQDJ\RQ WLV]WHOáJ\Q\LODWNR]RWWKRJ\ xDGÖV] WHUPHN ãQQHSL IDODLUÛO OH NHOO YHQQL

ÜGYVÉDI MUNKAKÖZÖSSÉG TANÁCSADÁS MINDENFÉLE ÜZLETI ÜGYBEN HÁZ ÉS MÁS INGATLAN ADÁSVÉTELE ÉS BÉRLÉSE VÉGRENDELETEK KÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA KÉPVISELET PERES ÜGYEKBEN ÖRÖKSÉG ÜGYEK KÖZLEKEDÉSI ÉS ÜZEMI BALESETEK BEVÁNDORLÁSI ÜGYEK CSALÁDI ÜGYEK ÉS VÁLÓPEREK TÁRSULÁS FINANSZÍROZÁS ADÓSSÁGOK BEHAJTÁSA MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSÚ ÜGYEK INTÉZÉSE KÖVETSÉGI HITELESÍTÉS

MAGYARUL BESZÉLÜNK 10 CECIL PLACE, PRAHRAN 3181 Telefon: 9529 6222 Fax: 9529 6777 Email: [email protected]

'WETÅ)RHVI .ÝOFVH\MHOPRQGDWËWz1\HOYÒEHQÒOD QHP]HWly xµSSHQPRVWqNÒUGL6]LWQ\DLqDPL NRUHJ\MÝYHYÒQ\ÒVNDS]VLQÒSKËURP PLOOLÛQ\L DXWRFKWRQ PDJ\DUW ÖWÒOW QHP]HWKDOËOUD (UGÒO\EHQ V ÖWÒOHWÒW HOVÜVRUEDQ Q\HOYH HOQÒPÖWËVËYDO NÒ V]ãOYÒJUHKDMWDQL"µUWKHWÜGÝEEHQHW +LV]HQ H] D NÝOWÜ D PDJ\DU NÝOWÜN NÝ]ãOHJ\HWOHQDNLEHQIHOMDMGXOW zDQ\XJDWUDIXWÛËUDGDWÒUWlDPHOO\HO zFVRERJl D] RUV]ËJ YÒUH LV z0LW ÒU PDJËEDQ D] ãYHJ KD D ERUD NLGâO"l ¹PH LWW YDQQDN ÜN DNLN zNLGâOWHNl DNLNHWDQÒPHWV]DNDGÒNWÛOIÒOWHWWÒV DNLNHW WÒUEHQ PÒJ WËYRODEEL NXOWáUD EËMROWPDJËKR]y 6]LWQ\DL LWW DUUD XWDO KRJ\ HJ\ EH V]ËPROÛWROYDVRWWDPHO\,OO\ÒV*\XOD SËUL]VL OËWRJDWËVËUÛO V]ÛO x(OÜWWH D 3ËUL]VEDQÒOÜPDJ\DURNPDJ\DUUXKËV J\ãOHNH]HWH SLURV QDGUËJEDQ NDOR WDV]HJLXMMDVEDQPâNHGYHOÜ]HQÒV]HN SUXV]OLNRV QÜN ERUMáV]ËMDVLQJHV OH JÒQ\HNÒVDWDWËUV]HPâV]ÒSVÒJzRO\ ÒGHVHQ HUÜOWHWYH IUDQFLD Q\HOYÒW D PDJ\DUV]DYDNKR]l/ËWV]ÛODJFVXSD PDJ\DU GH KD EHV]ÒGEH HOHJ\HGLN YHOãN WROPËFV NHOO KRJ\ PLQGHQNL PHJÒUWVH $ NÝOWÜQHN WHUPÒV]HWHVHQ LOOLNYDODPLWPRQGDQLy 0DMG ÖJ\ IRO\WDWMD D] HPLJUËQV 6]LWQ\DL xµUWKHWÜÖUËVDLEÛOLVÒUH]KHWÜEHQVÜ NÖQ HPHOYÒQ\UH NÒQ\V]HUãOWHQ QHP IUDQFLËXOV]ÛODOPHJEËUWHKHWQÒKL V]HQWXGÛVDHQ\HOYQHN0DJ\DUXOEH V]ÒO V]ÖYH KDQJV]HUÒQ D]RNKR] DNLN PHJÒUWLN ¹J\ zMREEDQ ÒV KDPDUDEE HOÒUL FÒOMËW D V]ÖYHNHWl 9LJDV]WDOQL DNDUÒVWDOËQYLJDV]WDOÛGQLLVDQQDN D PHJILJ\HOÒVQHN DGYD NLIHMH]ÒVW KRJ\ zYLOËJV]HUWH ÒUGHNHV YËOWR]ËV DODWW YDQ D QHP]HWL KRYDWDUWR]ËV IR JDOPD  D QHP]HW PËU QHPFVDN D Q\HOYÒEHQÒOµOD]RQWáOLV6ÜWDQÒO NãOLV6ÜWYDQQDNVDMËWRVQ\HOYQÒO NãOL QHP]HWHN 0LQWKD PÒJ WÝEE LV OHKHWQH EHOÜOãN 1ÒSFVRSRUWRN DPH O\HNUÒJHOWâQWHNHJ\HJ\QDJ\Q\HOY ÛFHËQMËEDQ HJ\V]HUUH NRUËOOV]LJHW NÒQWNLHPHONHGQHNNÝ]ÝVPáOWDWV]R NËVWVMÝYÜWHPOHJHWYHYDJ\LVQHPD Q\HOYNãOÝQEÝ]ÜVÒJHOHPHLEÜOIRUPËO YD NÝ]ÝV VRUVRW (] D ;; V]Ë]DG HJ\LN OHJYËUDWODQDEE WÝPHJOÒOHNWDQL WãQHWH-ÛLUËQ\áHURVV]HPËVPHJ ÖWÒOÒVly 6]LWQ\DL=ROWËQNHPÒQ\ÖWÒOHWHWPRQG  x.ÝOFVH\WÒWHOHQHPYHV]WHWWHÒUYÒ Q\ÒW$QHP]HWDPHO\LGHJHQQ\HOYHW DGRSWËO VDMËWMËYË OHKHW XJ\DQ QHP ]HWGHQHPD]DPLYROW0LPDJ\DURN PDJ\DURNDNDUXQNPDUDGQLDPDJXQN Q\HOYÒYHO ÒV KD]DIRJDOPËYDO $] D PDJ\DU SHGLJ DNLEHQ NLKâOW D PD J\DUV]ÛYËJ\DÒVD]DYËJ\LVKRJ\ J\HUPHNHL PDJ\DURN PDUDGMDQDN Q\HOYãNEHQ LV D] D PDJ\DU WÝEEÒ QHP PDJ\DU  5RNRQWDODQ NLV QÒS

YDJ\XQN (XUÛSD HJ\PËVVDO URNRQ QÒSHL NÝ]W ÒV QHP PRQGKDWXQN OH HJ\HWOHQPDJ\DUUÛOVHPKDWËUDLQNRQ EHOãOYDJ\WáOEËUPÖO\PHVV]HYHWÜG QHNDYLOËJWÒUEH6]ÖYãNHWDPDJXQNÒ QDNYDOOMXNYÒUãNHWYLVV]DNÝYHWHOMãN ÒVHOYËUMXNWÜOãNKRJ\VHVRUVFVDSËV VHVRUVXNEROGRJXOËVDHOQHIHOHGWHVVH YHOãN DQ\DQ\HOYãNHW $ JHUPËQ ÒV V]OËY QÒSHN V]RURQJDWÛ J\âUâMÒEHQ KDWDOPL HUÜYHO VRKD HJ\HGãO Q\HO YãQNPHJWDUWËVËYDONÒQ\V]HUÖWKHWMãN NLQHP]HWLÒVËOODPLOÒWãQNH]HUÒYHQ ËWPLQGPËLJIHQ\HJHWHWWÝQËOOÛVËJËW $PDJ\DUHPLJUËFLÛOHJV]HEEWÝUHN YÒVHH]WDFÒOWV]ROJËOMD6DMWÛYDOLUR GDORPPDOWËUVDGDOPLPHJPR]GXOËV VDO ÒV D QÒPHW Q\HOYWHUãOHW PÒO\ÒQ ÝQHUHMÒEÜO OÒWHVÖWHWW JLPQË]LXPPDO ÒVNROOÒJLXPPDODPHO\EHWHQJHUHNHQ LQQHQL ÒV WHQJHUHNHQ WáOL MÛ PDJ\DU V]ãOÜNNãOGLNÒYUÜOÒYUHILáNOËQ\RN V]Ë]DLW KRJ\ PDJ\DUXO WXGÛ PâYHOW ÒVMÛPDJ\DURNDWQHYHOMHQHNEHOÜOãN 2GD PHQMHQ D NÝOWÜ OËVVD ÜNHW VDMËW V]HPÒYHO)RUUÛIRJDGWDWËVEDQOHQQH UÒV]Hy ¹PHNÒWQDJ\PDJ\DUÖUÛNÝOWÜNÒW V]HPV]ÝJEÜO QÒ]L XJ\DQD]W ÒV HOOHQ WÒWHV NÝYHWNH]WHWÒVUH MXW 6]LWQ\DL D NÝOWÜLUËQWLQDJ\WLV]WHOHWWHOPHQWHQL DNDUMDSËUL]VLqV]ËPËUDÒUWKHWHWOHQq PHJQ\LODWNR]ËVËW x$PLW D NÝOWÜ 3ËUL]VEDQ PRQGRWW D]WQHPDEEÛODSRGJ\ËV]EÛOERQWRWWD NL DPHO\HW D V]ÖYÒEHQ KR]RWW 0HJ NÝQ\ÝUãOÒVYËOWRWWDNLUÝJWÝQ]ÝWWV]D YDLWDJ\ãOHNH]HWHOÜWWDPHO\QHNHJ\ UÒV]H PËU QHP ÒUWL PDJ\DU V]DYËW DNLNQÒOEHWHOMHVãOWDzNÒWKDOËOlNÝ]ãO D YÒJ]HWHVHEE $ YHUVÒEHQ MÛVROW zYÒJ DPHO\HQ WáOUÛO KD]D QÒS QHP WÒUW PÒJ VRKDl 7UDJLNXV OËWRPËV V]RPRUáWDOËONR]ËV$NÝOWÜV]ËQGÒND D]RQEDQ Q\LOYËQYDOÛ D PDJ\DUVËJ HJÒV]ÒEH ÝOHOQL D]RNDW LV DNLN IHOHG WÒNQ\HOYãNHWGHPÒJÒOEHQQãNPD J\DUVËJXN WXGDWD ÒV D KD]DILVËJ YD ODPL WËJDEE IRJDOPËYDO YLJDV]WDOQL D]RNDWDNLNPËUIHOV]ÖYÛGWDND]LGH JHQ QÒSEH GH PÒJ PHJNÖVÒUWL ÜNHW PDJ\DU V]ËUPD]ËVXN QRV]WDOJLËMD $ NÝOWÜ YLJDV]WDOQL ÒV YLJDV]WDOÛGQL DNDUW0LQGH]ÒUWKHWÜy 6]LWQ\DLKD]DLUËQWLV]HUHWHWHÒVDJ JRGDOPDGUËPDLUÒPOËWËVEDWRUNROOLN LGÒ]HWWÖUËVËQDNEHIHMH]ÜVRUDLEDQ x$]ROYDVÛD]RQEDQDNLHVRURNDWÖU MDPDJDLVNÒWÒYWL]HGHÒODKRQWDODQ VËJEDQÒVWDQáMDDQQDNKRJ\DQHP ]HWKH]YDOÛUDJDV]NRGËVPLNÒQWPËO OLN V]ÒW D]RNQËO DNLN QHP ÜUL]WÒN PHJ DQ\DQ\HOYãNHW ÒV J\HUPHNHLN EH PLQW HOHYHQ NRSRUVÛED KDQWROWËN PáOWMXNDW $ NÝOWÜ Q\HOYãQN WLV]WHOW ÒVV]HUHWHWWDSRVWRODDKRQWDODQVËJEDQ LVÒVDPLWÜYDOOYDJ\WDJDGD]URP EROÛ ÒUYYÒ YËOKDW D]RNQËO DNLNEHQ PHJYDQ D KDMODP KRJ\ NÝQQ\HEE EROGRJXOËVXNÒUWPDJËWDQHP]HWHWLV PHJWDJDGMËNy 6]LWQ\DL=ROWËQHPLJUËFLÛVÒOHWãQN EHQIËNO\DKRUGR]ÛYROWPDJ\DUVËJXQN

PHJWDUWËVËEDQ ¿ WXGWD LJD]ËQ PHJ IRJDOPD]QL QHP D SROLWLNXVRN KRJ\ PLO\HQ ÒUWÒNHW KR]WXQN PDJXQNNDO ÒV D]W PLQGHQ NÝUãOPÒQ\HN NÝ]ÝWW ËSROQL NHOO $ IHQWHEE LGÒ]HWW SËUL]VL HVHWUÜO V]ÛOÛ ÖUËVËEDQ PHQWVÒJHW WD OËOW ,OO\ÒV V]ËPËUD KRJ\ ]DYDUËEDQ YLJDV]WDOÛDQ V]ÛOW D Q\HOYãNHW HOKD J\ÛNKR] 6]LWQ\DL WÒYHGHWW DPHULNDL PDJ\DURN LV V]ËPRQWDUWMËN KRJ\ ,OO\ÒV *\XOD DPHULNDL OËWRJDWËVD VR UËQEDQKDVRQOÛNÒSSHQV]ÛOWKR] ]ËMXN x0LQWKDD]LGÜFËIROQLNH]GHQÒ .ÝOFVH\W KRJ\ Q\HOYÒEHQ ÒO D QHP ]HW1\LOYËQOËWMËWRNPHJPDUDGKDWD QHP]HWLÒU]ÒVEãV]NHVÒJËOGR]DWDGËV D]DQ\DQ\HOYWXGËVDQÒONãOLV$PD J\DUVËJQDNHONHOOÒUQLHH]WDJUËGXVW LVy $KDWYDQDVÒYHNEHQPLLV6]LWQ\DL QDN DGWXQN LJD]DW LWW $XV]WUËOLËEDQ QRKD WXGWXN KRJ\ YDQQDN $PHULNË EDQRO\DQPDJ\DUV]HUYH]HWHNDPH O\HN q ÒYHV PáOWUD WHNLQWHQHN YLVV]D WDJMDLN PËVRGKDUPDGJHQH UËFLÛV PDJ\DURN WËUVDOJËVL Q\HOYãN DQJRO 0D PËU ,OO\ÒVQHN DGXQN LJD ]DW PHUW LWW LV IHOQÜWW D] XQRNDQHP ]HGÒN DPHO\ WXGMD PDJ\DU V]ËUPD ]ËVËW EãV]NH LV OHKHW UË GH q NHYÒV NLYÒWHOWÜOHOWHNLQWYHqPËUFVDNDQJR OXO OHKHW YHOH HOEHV]ÒOJHWQL (] LV D] ÒOHWWÒQ\HLNÝ]ÒWDUWR]LNGHPRVWDU UÛO ÒUWHNH]ãQN PHGGLJ PDJ\DU DNL HOPHQW YDJ\ PËU PËVXWW V]ãOHWHWW (J\HWÒUWVãQNH 6]LWQ\DLYDO xD PD J\DU SHGLJ DNLEHQ NLKâOW D PDJ\DU V]ÛYËJ\DÒVD]DYËJ\LVKRJ\J\HU PHNHL PDJ\DURN PDUDGMDQDN Q\HO YãNEHQ LV D] D PDJ\DU WÝEEÒ QHP PDJ\DUy  YDJ\ EÖ]]XN D] LOOHWÜUH HVHWOHJHUÜVÖWKHWMãNDEHQQHV]XQQ\D GÛV]ËUPD]ËVWXGDWRW" ,O\HQWDSDV]WDODWRNWãNUÒEHQNHOOÒU WÒNHOQLPLQGD]RNDWDNLNPHJDMËQGÒ NR]WËN LWW V]ãOHWHWW J\HUPHNHLNHW D PDJ\DU Q\HOY HOVDMËWÖWËVËYDO HOVÜ VRUEDQ DQQDN ÒUGHNÒEHQ KRJ\ QH D MÛOURVV]XO HOVDMËWÖWRWW DQJROXQNNDO KDQHP D OÒOHN UH]GãOÒVÒUH LV ÒU]Ò NHQ\ PDJ\DUXQNNDO WXGMXQN YHOãN WHOMHV ÒUWHOPL ÒV ÒU]HOPL NDSFVRODWRW IHQQWDUWDQL 7HOMHVHQ KHO\WHOHQ DUUD JRQGROQL KRJ\ NÒW Q\HOY HJ\V]HUUH WDQXOËVD NËURV (OOHQNH]ÜOHJ ÒSS D PDJ\DU Q\HOY D] SRQW D] DQJROWÛO RO\ NãOÝQ EÝ]ÜVÒJHPLDWWDPLUËYH]HWLDWDQXOÛW PLQGNÒWQ\HOYV]HUNH]HWÒQHNÒU]ÒNH OÒVÒUH WHKËW MREE PHJÒUWÒVÒUH 6]H UHQFVÒV D] D V]ãOÜ DNLQHN PÛGMËEDQ ËOOJ\HUPHNÒWPDJ\DULVNROËEDMËUDW QL 0RVW áJ\ WâQLN KRJ\ D] ¾KD]D NR PRO\DEEDQ ÒUGHNOÜGLN D] HOWËYR]RWW QHP]HWUÒV]HN LUËQW q PRQGMXN PHJ YÒJUHNÒWHOYHV]WHJHWHWWÒYWL]HGXWËQ $ YËOODOËV NRPRO\VËJËUD XWDO KRJ\ PHJKLUGHWWÒNDQHP]HWHJ\HVtWpVSURJ UDPMËW$NRUPËQ\]DWÒUGHNOÜGÒVHD PDJ\DUQ\HOYPHJWDUWËVDNÒUGÒVHLUH LUËQ\XOHOVÜVRUEDQ )RO\WDWËVDROGDORQ

2. oldal

MAGYAR ÉLET

MAGYAR

BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNUNK! Október 13. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Kálmán és Ede nevû kedves olvasóinkat. Kálmán: Török eredetû, régi magyar személynévbôl származik. Jelentése: maradék. Ede: Az Edward német rövidülésébôl önállósult. Köszönthetjük még: Edgár, Edvárd, Edvarda, Jakab, Jákob, Reginald, Teofil nevû barátainkat. Október 14. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Helén nevû kedves olvasóinkat. Helén: A Heléna nôi név angol Helen és francia Hélene formájából alakult. Rokon nevek: Elina, Héla, Hella, Heléna, Ila, Ilka, Ilona. Köszönthetjük még: Alán, Beatrix, Kocsárd, Domokos, Hella, Huba, Ilma, Lívia nevû barátainkat. Október 15. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Teréz nevû kedves olvasóinkat. Teréz: Görög eredetû név, eredete vitás. A Habsburg-házban a spanyol kapcsolatok révén vált népszerûvé. Köszönthetjük még: Terézia, Aranka, Auróra, Rella, Tekla nevû barátainkat. Október 16. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Gál nevû kedves olvasóinkat. Gál: Az ismeretlen jelentésû kelta-ír Gallo nevet a rómaiak Gallus formában vették át a kakas jelentésû gallus köznév hatására. Ebbôl lett a magyar Gálso, majd késôbb rövidülve a Gál. Köszönthetjük még: Ambrus, Baldvin, Gálos, Gellért, Lehel nevû barátainkat. Október 17. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Hedvig nevû kedves olvasóinkat. Hedvig: A német Hedwig névbôl. Az összetett név mind a két elemének jelentése: harc. Köszönthetjük még: Alajos, Alojzia, Leó, Lucia, Margit, Margitta, Rudolf, Salamon, Samu nevû barátainkat. Október 18. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Lukács nevû kedves olvasóinkat. Lukács: A latin Lucas névbôl. Fejlôdési sora: Lukás, Lukács. Jelentése: Lucania tartományból való férfi. Köszönthetjük még: Jusztusz, Jusztin, Jusztina, Aladár nevû barátainkat. Október 19. Szeretettel köszöntjük névnapjukon Nándor nevû olvasóinkat. Nándor: A 19. század elsô felében mesterségesen a Ferdinánd név magyar megfelelôjévé tették. Köszönthetjük még: Alpár, Berény, Lúciusz, Ferdinánd nevû barátainkat.

DOLLÁR ÁRFOLYAM 2011. okt. 6-án 1.00 AUD = 213.57

2011. október 13.

getlen Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke beszédében úgy fogalmazott, hogy a „kormány egyedül a gazdagok ellen nem folytat háborút”. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke a Kossuth téri demonstráció végén úgynevezett szolidaritási mozgalmat hirdetett, amelyhez szakszervezetek, civilek és magányszemélyek csatlakozását várják. A felszólalások végén a hallgatóság többször is hangosan követelte Orbán Viktor miniszterelnök távozását, illetve ilyen tartalmú táblákat tartottak a magasba. A demonstráción több ellenzéki politikus, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök is megjelent magánemberként.

A kommunizmus és a konzumerizmus egyaránt elborzasztotta

TÜNTETTEK A SZAKSZERVEZETEK

Rendbontás nélkül ért véget a mintegy száz érdekvédelmi és civil szervezet által támogatott szakszervezeti demonstráció a Parlament elôtti Kossuth Lajos téren. A Kossuth-szobor és a Vértanúk tere közötti területet megtöltô tömeg egy része a Clark Ádám térre indult, ahol csütörtökön kezdôdött ülôsztrájk a D-Day Operatív Törzs szervezésében. A szervezôk a demonstráció kezdetén felolvasták azt a kiáltványt, amelyet petíció formájában már eljuttattak a köztársasági elnökhöz. Abban egyebek mellett a visszamenôleges törvénykezés megszüntetését, a társadalmi párbeszéd és a sztrájkjog, valamint a korábbi szolgálati nyugdíjrendszer visszaállítását követelik. A demonstráción ugyancsak felolvasták a nemzetközi és az európai szakszervezeti szövetség, valamint német és katalán érdekképviseleti szövetségek vezetôinek közleményeit, amelyek szolidaritásukról biztosították a fôvárosi demonstráció résztvevôit. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke a közmunkaprogramot bírálta, amelyhez még a létminimumot sem elérô bért ad a kormány. Szerinte meg kellene becsülni azokat, akik valódi munkát végeznek. Árok Kornél, a Hivatásos Tûzoltók Füg-

Makovecz Imrérôl közölt megemlékezést szombaton a Financial Times. A londoni gazdasági-politikai napilap internetes kiadásában megjelent, Az építész, akit a kommunizmus és a konzumerizmus egyaránt elborzasztott címû írás szerzôje, Edwin Heathcote neves brit építômérnök és építészeti szakíró megállapította: az életének 76. évében elhunyt Makovecz Imre a XX. század „egyik legfigyelemreméltóbb és legmélyebben politikus építômûvésze volt”. Heathcote szerint az 1992-es sevillai világkiállítás Makovecz által tervezett magyar pavilonja Magyarország újból meglelt szabadságának jelképévé vált. Makovecz Imre 1956 után minden lehetséges alkalommal szembeszállt a kommunista rezsimmel, amely folyamatosan igyekezett ôt félretaszítani, bár e törekvés ritkán járt jelentôsebb eredménnyel. Makovecznek már az 1960-as években is minden alkotása kísérlet volt a rendszerszerû, elôre gyártott elemekre alapozott, „tömegtermelési” módszerrel dolgozó építészet elhatalmasodó folyamatának visszaszorítására, jóllehet Magyarország arra volt „ösztönözve”, hogy ezt a módszert importálja a Szovjetunióból –– írta megemlékezésében a Financial Times szakírója. Heathcote szerint Makovecz Imre hevesen ellenezte az univerzális tervezési megoldásokat, és abban hitt, hogy az építészeti terveknek kötôdniük kell a tájhoz és a népi emlékekhez. Az 1970-es években olyan építészeti nyelv kifejlesztésébe fogott, amely vegyíti a népi motívumokat az organikus építészettel. Fiatal tanítványok csoportját gyûjtötte maga köré, akiket titkos összejöveteleken arra oktatott, hogy saját kezükkel építsenek és értsék az elnyomott magyar kultúrát. Ez az iskola túl fogja ôt élni –– állt a Financial Times szombati írásában. Edwin Heathcote szerint Makovecz Imre –– számos sikeres kortársával ellentétben –– nem akart globális szupersztárrá válni; túlságosan kötôdött a magyar tájhoz és a nyelvhez. Építészeti, jelképi stílusa egyszerre tette ôt nemzetközi ihletô erôvé és utánozhatatlan jelenséggé. Költôi volt, karizmatikus, végtelenül nagyvonalú, ugyanakkor hajthatatlan; egyedi módon magyar és igaz, nagy ember –– zárta le Makovecz Imre méltatását a Financial Times szakírója.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett testvér, sógor és nagybátya

)5GM_GX;`KRRKS 4jZNGZGZRGT5`K[SjHGT G+YGVz-TJXKY`KXQKY` ZKZZK5GM_GXfRKZIuS NKZORGVLqRq\Y`j`GJUY TKS`KZOY`URMjRGZG 5)/A):h:h3;f/ )5GM_GXUXY`jMqXZ )RGVuZ\jT_K`KT NGZjXU`GZjZG` )XGT_Q}T_\|X`O

BARTOS LAJOS 2011. szeptember 30-án, életének 86-ik évében visszaadta nemes lelkét Teremtôjének

Gyászolják: Öccse, József Sógornôje, Erzsébet Sógornôje, Bertika Unokahuga, Enikô és családja Unokahuga, Gizi és családja Unokaöccse, Lajos József és családja Keresztfia, Robert és családja Unokahuga, Erika és családja, és Ausztráliában, Magyarországon és Erdélyben rokonai, barátai és ismerôsei.

Emlékét örökre megôrizzük

!@à@ÂÌ‘kÎ +XQJDULDQ /LIH

)HOHOÛVV]HUNHV]WÛÑVNLDGÚ0ÊUII\$WWLOD 6\GQH\LV]HUNHV]WÛ-Ú]VD(ULND )ÛV]HUNHV]WÛ&VDSÚ(QGUH

,URGÊN

0HOERXUQH

5RVHO\Q&UHVFHQW (DVW%HQWOHLJK9LF 7HO  )D[  (PDLODPDUII\#QHWVSDFHQHWDX /HYÑOFÕP32%R[ &DXOILHOG9LF

6\GQH\ 0DULQHOOD6WUHHW 0DQO\9DOH16: 7HOHIRQ  (PDLO KXQJDULDQOLIHV\GQH\#JPDLOFRP PHFVDSR#ELJSRQGFRP

+LUGHWpVLGtMV]DEiVFPFROXPQ,QFO*67 +DViERQNpQWFPPpO\pVFPV]pOHV (O{IL]HWpVHJ\pYUH*67YHOHJ\WW³ ³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³ $GYHUWLVLQJUDWH&ODVVLILHGFPFRO,QFO*67 +DOISDJH³)XOOSDJH³ 7UDQVODWLRQDQGDUWZRUNIUHHRIFKDUJH ³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³³ 3URSULHWRUDQG3XEOLVKHU+XQJDULDQ/LIH3XEOLVKLQJ

3ULQWHGE\$WWLOD0iUII\5RVHO\Q&UHVF(DVW%HQWOHLJK9LF

2011. október 13.

HÍREK Nemzeti középosztályt akar az új köznevelési törvény

Hosszas elôkészítés után megjelent a Nemzeti köznevelésrôl szóló törvény koncepciója, amely alapján hamarosan el is készül az új jogszabály. Az új törvény 2012-tôl lép életbe. A koncepció szerint 3 éves kortól kötelezô lesz az óvoda, a tankötelezettség 16 éves korig tart, érettségizni öt tantárgyból, köztük egy idegen nyelvbôl kell. A koncepciót már augusztus végén tárgyalta a kormány, de azóta többször újra elôvette. Hoffmann Rózsa államtitkár országjáró körútra is indult, hogy az elképzeléseket ismertesse, de egyre több szakmai szervezet kifogásolta, hogy látni szeretnék a teljes szöveget. A most közzétett szöveg a korábban ismertetett változathoz képest nem sokat változott, de az tudható volt, hogy a Miniszterelnökség új bevezetôt írt hozzá. Ebben szerepel az a mondat, amely szerint „a közösségi nevelés nem lehet csavargyártás”, „a közösségi nevelés célja tehát nem más, mint megtanítani a magyar gyermekeket magyarul gondolkodni és beszélni.”

Feljelentést tesznek a Duna TV botrányos szerzôdései miatt Feljelentést tesz a Duna Televízió Zrt. által 2010-ben, Cselényi László elnök-

ségi idôszaka alatt megkötött egyes mûsorgyártási szerzôdések vonatkozásában a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelô Alap (MTVA) vezérigazgatója –– tájékoztatott az MTVA szóvivôje. Cserháti Ágnes közleménye szerint Böröcz István Kálomista Gábor producerrel közösen, a Fôvárosi Fôügyészségen teszi meg feljelentését. Az MTVA hamarosan részletes tájékoztatást ad a közszolgálati médiában lefolytatott vizsgálatokról –– melyek egyaránt érintették a Duna Televízió akkori vezetése, valamint az általa megbízott, a valódi producerek és a Duna Televízió közé beékelt „fantomcégek” felelôsségét ––, illetve a feljelentések tartalmáról – olvasható a közleményben. Az MTVA kommunikációs igazgatója elmondta: mintegy 8 olyan cég lehet érintett az ügyben, amely a Duna TV-vel kötött mûsorkészítési szerzôdést, ám a filmeket más vállalkozással gyártatta le, az eredetileg vállalt összeg 30-40 százalékáért. Szabó László hozzátette: a televízió a tavaly kapott plusztámogatásból mintegy másfél milliárd forintot fordított összesen 11 fikciós vagy dokumentumfilm legyártatására. A produkciók valódi elkészítôinek egy része legyártotta a megrendelt alkotást, míg vannak olyan mûsorok, amelyek nem készültek el. A kommunikációs igazgató elmondta: a gyártók között van olyan, amely az elkészítés ellenére sem jutott hozzá a neki járó pénzhez, annak ellenére, hogy a Duna Televízió a közbeiktatott cégekkel kötött szerzôdési összeg 90 százalékát elôfinanszírozásban kifizette. A vitatható szerzôdések kapcsán a Duna TV tavaly két ügyben bírósághoz fordult, és mindkét esetben jogerôsen megnyerte a pert. Mivel a szerzôdések január 1. óta az MTVA-ra szálltak, az alap indított belsô vizsgálatokat az ügyben, amelyek eredménye alapján fordul most a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelô Alap vezérigazgatója az egyik károsult producerrel, Kálomista Gáborral az ügyészséghez, és ha kell, a bírósághoz is.

Népszámlálás: összesen négy kérdés lesz a nemzetiségrôl és a nyelvi kötôdésrôl A népszámlálási kérdezôbiztosok a nemzetiségen kívül rákérdeznek arra is, hogy a családi, baráti közösségben melyik nyelv használata a jellemzô. A nemzetiségre, nyelvi kötôdésre négy kérdés vonatkozik az idei népszámláláson –– mondta Virágh Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási szóvivôje. A személyi kérdôíven az a kérdés szerepel, hogy a válaszadó melyik nemzetiséghez tartozónak érzi magát, a megjelöltön kívül tartozik-e másik nemzetiséghez is, valamint rákérdeznek az anyanyelvre, és arra is, hogy családi, baráti közösségben melyik nyelvet használja - közölte a szóvivô. A kérdôív ötödik, a nemzetiségrôl és a nyelvi kötôdésrôl is szóló –– nem kötelezôen kitöltendô –– fejezetének elsô részében az alábbi választási lehetôségek szerepelnek: magyar, bolgár, cigány (roma), görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán. Ezeken kívül külön feltüntetik a valószínûsíthetôen nagy számban Magyarországon élô további kisebbségek közül az arabot, a kínait, az oroszt és a vietnamit, de az „egyéb” rovatban más kisebbség megjelölésére is lehetôséget nyújtanak. A KSH adatai szerint Magyarországon csaknem 200 ezer külföldi állampolgár is tartózkodik, közülük azok, akik életvitelszerûen legalább három hónapja itt élnek, a törvény alapján kötelesek adatot szolgáltatni a népszámláláson. A külföldiek közül 164 ezren európaiak, 25 ezren ázsiaiak (ebbôl 11 ezer a kínai, 3 ezer a vietnami), csaknem 5 ezren amerikaiak, 2500-an pedig afrikaiak.

MAGYAR ÉLET járókelô ujját. A Gyurcsány Ferencék által jutalmul elôléptetett és 280 ezer forintos nyugdíjjal 38 évesen leszerelt elítéltet Doszpot Péter exnyomozó, volt MSZP-s képviselô cége foglalkoztatta, ám Doszpot nem érzi úgy, hogy most meg kellene szólalnia. A hatályos jog szerint Vágó az ítélet ellenére is megtarthatja a csúcsnyugdíját. Révész Máriusz, aki öt éve szintén Vágó szadista osztagának esett áldozatul, örömmel fogadta az ítéletet.

Százötvenezren kértek magyar állampolgárságot Hetente csaknem négyezer kérelmet adnak be a határon túli magyarok, amely megfelel az elôzetes hatástanulmány által prognosztizált adatoknak, tájékozta-tott a nemzetpolitikai államtitkárság. Egyszerûsített honosítási kérelmet eddig hetvenkét külképviseleten, 1264 polgármesteri hivatalban, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal huszonhá-rom ügyfélszolgálatán és március 15-tôl huszonkilenc kormányablaknál lehet beadni. A beadványok körülbelül 40-40 százalékát külképviseletekhez és az anyakönyvvezetôkhöz érkeztek, míg a Bevándorlási és Állampolgársági Hiva-tal a 20 százalékát vette át. Péntekig 150 107 egyszerûsített honosítási kérelem érkezett Budapestre. A kérelmek hetven százalékát már elbírálták, és eddig már több mint 55 ezren tették le az ünnepélyes állampolgársági esküt. A legfiatalabb kérelmezô háromhetes, míg a legidôsebb 104 éves volt. A magyar állampolgárságot január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerûsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyûlés 2010. május 26-i döntése tett lehetôvé.

Gyomorforgató hazaárulás képe körvonalazódik Orosz különítmény érkezett az elôzô kormányzati ciklusban Magyarországra azért, hogy hazugságvizsgálatnak vesse alá a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tisztikarát –– írja a Heti Válasz az államellenes bûncselekmények gyanújával folyó nyomozás apropóján. A lap úgy tudja, az orosz „vendégek” másfél tucat NBH-munkatársat vetettek hazugságvizsgálat alá, amelynek elvégzéséhez saját technikai hátteret telepítettek az NBH székházába. Az eszközök a ferihegyi kisgépes terminálon keresztül érkezhettek az országba, a feltûnésmentes behozatalt az NBH repülôtéri kirendeltsége biztosíthatta –– szoros együttmûködésben a budapesti légikikötô védelmi rendszereit mûködtetô Zömök Kft.-vel. E cég tulajdonosi köre egykori állambiztonsági, majd üzleti vonalon is Gyurcsány Ferenc családtagjához, ifjabb Apró Antalhoz kötôdik. A Zömök Kft. nem csak a reptér „védelmével” tett szert közpénzekre, hiszen lapunk információi szerint a vállalkozás a kifutópályákat körbeölelô kerítés kiépítésére korábban 2,5 mil-liárdot vehetett fel, és alig akad olyan fontos állami intézmény, amelytôl ne kapott volna különféle komoly megbízásokat az elôzô ciklusban. A Magyar Hírlap azt is megtudta, igaznak bizonyult az a korábbi információnk, amely szerint Vágó József ––, akinek a neve az izraeli kémrepülôbotrány kapcsán vált ismertté –– jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fôtanácsadójaként a védelmi stratégián dolgozik. Vágó korábban a budapesti légikikötô NBH-s kirendeltség vezetôje, majd a Nemzeti Közlekedési Hatóság légi közlekedési igazgatója volt. Ez idô alatt Magyarország és a repülôtér elbukott a hazánkat ellenôrzô repülésbiztonsági, úgynevezett ICAO-felülvizsgálaton. A Heti Válasz szerint, noha Galambos Lajos volt NBH-fôigazgató környezetében azt terjesztették, a Zömök Kft. égisze alatt „baráti” bolgár szakemberek végzik az NBH tisztikarának poligráfos vizsgálatait, az „orosz munkanyelvû” kollégák nem balkániak voltak, hanem „hús-vér oroszok”. A hetilap úgy tudja, a Zömöknek fedôszervi-közvetítôi szerepet osztottak, ami abban nyilvánult meg, hogy a céget jegyzô Püski László fuvarozgatta Budapesten az orosz különítményt. Hazai viszonylatban ugyanakkor igenis jelentôs volt ez a vállalkozás. A Heti Válasz szerint a kilencvenes évek közepén az a – Zömök becenéven emlegetett –– Gyimesi György indította el az üzletet, aki a BM III/II-es csoportfônökségnél osztályvezetôtársa és barátja volt ifj. Apró Antalnak. Sôt, Zömök és Apró a rendszerváltás után megint együtt ôrködött –– akkor épp a reptér biztonsága felett. Elôbbi, ahogy írtuk, a behatolásjelzô és kerítésvédelmi rendszert mûködtette, utóbbi egyéb biztonsági szolgáltatásokat nyújtott. Emellett testvérével, Apró Piroskával, Gyurcsány Ferenc anyósával, közös részvénytársaságát, az S-Komplexet oda is költöztette az I/A portára. Az Apró család cége idôközben „kifulladt”, a Zömök pedig Gyimesi bizalmasára, Püski Lászlóra szállt. (M.H.)

November 13. lett a magyar nyelv napja Az Országgyûlés 2011. szeptember 26-án egyhangúan, 339 igen szavazattal,

ellenszavazat és tartózkodás nélkül november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította. „Ezzel lehetôséget teremt arra, hogy évente egyszer a közfigyelem hivatalosan is ráirányuljon a szellemi-kulturális örökségünk és nemzeti identitásunk alapját jelentô magyar nyelvre” -–– olvasható a Nemzeti Erôforrás Minisztérium Kultúráért Felelôs Államtitkárságának közleménye a kormány hivatalos weboldalán. „November 13. –– amely a magyart államnyelvvé tevô törvény 1844-es elfogadásának idôpontja –– ezután alkalmat ad az oktatási, a tudományos és a kulturális intézményeknek, a médiának, az anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezeteknek, közösségeknek a magyar nyelv közös megünneplésére, a haJogerôsen egy év nyolc hónap letöltendô börtönre ítélték Vágó Lászlót, aki gyományôrzéssel, a nyelvvédelemmel és -fejlesztéssel kapcsolatos tudásuk és 2006. október 23-án az egyik leghírhedtebb osztag parancsnoka volt. Bár az azo- szándékaik megjelenítésére, kezdeményezések elindítására” –– áll a közlenosítók hiánya miatt Vágó feltételezett bûneinek többsége büntetlen marad, az ményben. bizonyítást nyert, hogy az Astoriánál szándékosan eltörte egy már megbilincselt

Letöltendôt kapott a szadista rendôr

3. oldal

Perselypénz

Országos kalapozásba kezdett Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíció platformja. A szocialistákhoz tartozó brigád a HVG értesülései szerint az Euroatlanti Integrációs Nonprofit Kft.-n keresztül gyûjti az áldozatra kész támo gatók felajánlását, illetve regisztrálja az önkéntes pártmunkára jelentkezôket; emellett könyveket és DVD-ket is árusít, abból is összejöhet egy kevés. (Késôbb talán pénzt is veretnek majd, mint Csák Máté annak idején.) Minden megveszekedett forintra szükség van, csehül áll a mozgalom, jó múltkor már az ôszödi ember is bliccelni kényszerült a melegfesztiválról jövet a földalattin… Nagy a tét, ha nem tud megizmosodni a platform, nem tud kellô méretû mellénnyel szövetséget kötni Mesterházy nyugdíjasaival, oda a revánshevület. Bonyolíthatja a szervezést, hogy Gyurcsánynak idôközben sukorói ügyekkel is kell foglalkoznia –– azzal is sok a teendô, merthogy ott meg, mint mondta, vádlónak készül… Elvben persze nem kéne perselyezni, hiszen a platformfô civilben nábob, mutatós vagyonnal bír, de hát az más tészta. A pénzgyûjtögetés munka –– a politika szenvedély. Gyurcsány nem költ a szenvedélyre, aki kíváncsi rá a porondon, fizesse meg a fellépését. Ez történik most (is). A gyûjtést lebonyolító kft.-vel nem lesz gond, rutinos csapat. (A cég jogelôdje az az Euroatlanti Integrációs Kht., amelynek volt ügyvezetôje és egyik tulajdonosa, Pálinkás Szilvia hajdan a sokmilliárdos KISZ-ingatlanok áron aluli értékesítésében szerzett hervadhatatlan érdemeket, ez jó ajánlólevél.) Gyurcsány további terveirôl és receptjeirôl a Facebookon részletesen tájékozódhatunk. Vagy ha beütjük a Google-ba: „No pasaran.”

A félidôben Blum vezet

A Székesfehérvári Városi Bíróság elsôfokú ítélete szerint nem tekinthetô közokirat-hamisítónak Joav Blum. Ártatlan. Az izraeli–magyar kettôs állampolgár akaratán kívül botlott bele a törvénybe – – indokolt a bíró –––, szegény nem tudta, hogy csak akkor jelentkezhet be frissen vásárolt sukorói házába, ha életvitelszerûen ott lakik. Tipródott is elôzôleg az üzletember, bejelentkezzen-e vagy sem, végül aztán bejelentkezett, mert sem a polgármester, sem a jegyzô, sem az ügyintézô, de még a saját ügyvédje sem mondta neki, hogy ilyesmit nem szabad. Ô egyébként sem ért magyarul –– tudja is azt, mik errefelé a szokások… Mellesleg nagyon tetszik neki az ország, fôképpen Sukoró és környéke. Az emberek is kedvesek, befogadók, volt már, hogy bográcsozott velük, egyszer meg pingpongozott a helyi nádvágókkal… Nagy kár, hogy a Legfelsôbb Bíróság tavaly érvénytelenítette a bejelentkezését, azóta is ezen kesereg. Magán a mostani tárgyaláson nem vett részt a gyengélkedô Blum, ügyvédje útján értesülhetett, elsô fokon visszakapta a becsületét. No, persze hátravan még a másodfok, merthogy fellebbezett az ügyész, vagyis még változhat minden. Egy tudós jogász nyilatkozott is a televízióban, hogy álljon már meg a menet; az nem mentô körülmény, hogy a vádlott nem ismerte a törvényt. Hát miért nem nézett utána? Ez tipikusan a gondatlanság kategória, tévesen döntött a bíró asszony, vélekedett a jogtudós. De ha elfogadjuk, hogy a vádlott érdeklôdött a paragrafus iránt, ám félrevezették, akkor meg polgármester uramékat kell perbe fogni bûnrészesség címén. Sukoró kapcsán egyébként nemsoká lesz egy másik pör is. Talán még érdekesebb…

Pilhál György (Magyar Nemzet)

4. oldal Egy közelmúltban elhangzott beszédében Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „a devizahiteleseknek segíteni kell, mert az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak”. Majd azt is hozzá tette, „világossá kell tenni, hogy Magyarország nem gyarmata senkinek sem, amit nem lehet megcsinálni Bécsben, Berlinben, Párizsban vagy éppen Brüsszelben, az a magyarokkal szemben sem engedhetô meg”. Nagyon világos, drámai mondatok ezek, ezért érdemes kicsit végiggondolni, hogy vajon mi lehet az oka ennek a még Orbántól is szokatlan szókimondásnak. A választ részben a miniszterelnöki beszéd további része adja meg. „Európa nagy bajban van” — folytatta Orbán Viktor —, „és ha becsukjuk a szemünket, az nem változtat a tényeken. Európán csôdhullám söpör végig. Az a kérdés, hogy mi magyarok képesek vagyunk-e ettôl a csôdhullámtól megmenteni magunkat. Ha nem fizetjük vissza az ország államadósságát, akkor holtunk napjáig másoknak fogunk dolgozni.” Kezdjük töprengésfüzérünket elôször talán a gyarmat fogalmával. Bár mindnyájan úgy véljük, hogy természetesen tökéletesen tisztában vagyunk a gyarmat és gyarmatosítás szavak értelmével, azonban ez koránt sem biztos, hogy így van. Az elmúlt évszázadok során ugyanis a gyarmatosítás fogalmához a többé-kevésbé nyílt birodalmi alávetés képei kapcsolódtak, pedig a gyarmatosítás lényege nem feltétlenül jelenik meg ilyesfajta alá-

MAGYAR ÉLET

Magyarmat vetésben. A gyarmatosítás lényege elsôsorban inkább az, hogy olyan globális „munkamegosztási” rendszer jön létre, ahol a nyertesek és vesztesek világa nagyjából mindig ugyanabból a körbôl kerül ki. És mivel senki sem szeret folyamatosan vesztes lenni, a lázadozó alávetettek féken tartásához van szükség az erôszak valamilyen formájára. A gyarmatosításra jó példa a konkvisztádorok kora, amikor néhány európai ország példátlan brutalitással egyszerûen kifosztotta az alávetett világot, tekintet nélkül tettének következményeire. Az elsô egy-két évszázad során egész civilizációk semmisültek meg a hódítók kegyetlenkedése miatt. Ez az az idôszak, amikor — egy elemzô megfogalmazása szerint — a Nyugat buldózerrel járt almát szedni. A második szakaszban, fôként India és Kína alávetése idején jelent meg a függés új eszközeként a kereskedelmi és földbérleti szerzôdések rendszere. A Nyugat itt mint a világkereskedelem „szabadságának” elszánt híve jelent meg. És amikor az alávetni szándékozott országok ráeszméltek a számukra elônytelen szerzôdések pusztító következményeire, és tiltakoztak volna, akkor itt is megjelent a katonai kényszerítô erô. Ugye ismerôs? A harmadik szakaszban a Nyugat már egész adminisztrációs rendszerét kiépítette az alávetett helyi társadalmakban, kiegyezett a helyi kollaboráns elittel, és arra törekedett, hogy az általa alkalmazott

1IHHMKQEK]EVEQEK]EV )RO\WDWËVD]ROGDOUÛO +ÖUÒWYHWWãNDQQDNLVKRJ\áJ\QH YH]HWW 1HP]HWL5HJLV]WHUNÒV]ãODPL HJ\IDMWD NDSFVRODWUHQGV]HU OHV] RU V]ËJÒVHPLJUËFLÛNÝ]ÝWW(UUÜOV]ÛOÛ EHMHOHQWÒVW WHWW 6HPMpQ =VROW QHP ]HWSROLWLNËÒUW IHOHOÜV PLQLV]WHUHOQÝN KHO\HWWHV MáQLXV ÒQ D 3DUODPHQW EHQ 0LQWNLIHMWHWWHPDJ\DUV]HUYH ]HW QHYÒW LVPHULN UDMWXN NHUHV]WãO V]HUHWQÒN HOÒUQL D NãOÝQEÝ]Ü ã]HQH WHNNHODYLOËJPDJ\DUVËJËW$]HPLJ UËFLÛEDQ ÒOÜN QHPFVDN PDJ\DUXO KDQHPDQJROXOLVPHJNDSMËNPDMGD] ã]HQHWHNHW D NÒVÜEELHNEHQ SHGLJ VSDQ\ROXO LV HOMXWWDWMËN D]RNDW D GÒO DPHULNDLDNUDYDOÛWHNLQWHWWHOqPRQG WD+R]]ËWHWWHHQQHNDMHOHQWÜVÒJHD] KRJ\ D PDJ\DU QHP]HW WÝUWÒQHOPL RNRNEÛOYLOËJQHP]HWOHWWDPHO\QHP FVDN 0DJ\DURUV]ËJRQ ÒV D .ËUSËW PHGHQFÒEHQ ÒO KDQHP D YLOËJEDQ V]ÒWV]ÛUWDQ ÒV xPL QHP PRQGXQN OH HJ\HWOHQ PDJ\DUUÛO VHPy D]RNUÛO VHPDNLND]HPLJUËFLÛEDQKDUPDGLN QHJ\HGLN JHQHUËFLÛNÒQW PËU QHP WXGQDN áJ\ PDJ\DUXO PLQW D] DQ\D RUV]ËJLDN ÆGYÝ]ÝOMãN H]W D NH]GHPÒQ\H]ÒVW DPLUÜOWÝEEHWIRJXQNPHJWXGQLDPL QLV]WHUHOQÝNKHO\HWWHV RNWÛEHUYÒJL DXV]WUËOLDL OËWRJDWËVD VRUËQ .ãOÝQ ãGYÝ]ÝOMãN DQQDN PHJÒUWÒVÒW KRJ\ DQJRO Q\HOYHQ LV ËUDPOLN D] LQIRU PËFLÛ0LLWWQDJ\RQMÛOWXGMXNKRJ\ ILDLQN XQRNËLQN QHP DQQ\LUD D] ÒU GHNOÜGÒV KDQHP D NHOOÜ V]ÛNLQFV ÒV NLIHMH]ÒVNÒV]OHW KLËQ\ËEDQ QHKH]HQ YHV]QHNUÒV]WDWËUVDOJËVEDQHJ\PËV NÝ]ÝWW D]RQQDO ËWYËOWDQDN D] LVNRODL

PâYHOWVÒJãNFVLV]ROWD Q\HOYUH $GYD YDQWHKËWDIHODGDWDJROQ\HOYHQNHOO ÒEUHQ WDUWDQL LOOHWYH IHOÒEUHV]WHQL EHQQãN D PDJ\DUVËJWXGDWRW ÒV ÒU GHNOÜGÜYÒ NHOO WHQQL PLQGHQNLW DNL V]ËUPD]ËVD UÒYÒQ HUUH PHJNÝ]HOÖW KHWÜ $NLN LWW V]ãOHWWHN LWW ÒOWÒN HP OÒNGáV ILDWDOVËJXNDW QHP NDSKDWWËN D]WDNÒSHW0DJ\DURUV]ËJUÛODPLWPL KRUGXQNV]ÖYãQNEHQ1HNLNWDQXOWLV PHUHWDQ\DJOHV]PLQGHQPDJ\DUVËJ LVPHUHWãN DPLW NËUSËWPHGHQFHL OË WRJDWËVRNNDO WXGQDN ÒOÜYÒ ÒV HPOÒN V]HUâYÒWHQQL,WWNHOOPHJHPOÖWHQLD WXUL]PXV V]ãNVÒJHV EHNDSFVROËVËW D QHP]HWHJ\HVÖWÒV SURJUDPMDLED DPL MÛV]HUYH]ÒVVHOH]ËOWDOÝQILQDQV]ÖUR]Û YËYËOKDW $QHP]HWQHPFVDNIL]LNDLHJ\ãWWOÒW KDQHPV]HOOHPLHJ\ãWWOÒWLVJD]GDVË JLHJ\ãWWOÒWLVWXGRP\ËQ\RVHJ\ãWWOÒW LV $] LQWHUQHW DONDOPDV HV]NÝ] DUUD KRJ\ÒOÜNDSFVRODWRWOHKHVVHQWHUHP WHQLHPEHUHNNÝ]ÝWWDNLNHJ\ÒENÒQW VRKD QHP LV WXGQËQDN HJ\PËVUÛO 0âYHOÜGÒVL D]RQRV ÒUGHNOÜGÒVâ V]DNPDL NDPDUËNDW OHKHW ÖJ\ ÝVV]H KR]QLPâNÝGWHWQLDQÒONãOKRJ\YDOD KD WDOËONR]]DQDN HJ\PËVVDO $ PD J\DU QHP]HW HGGLJ PÒJ QHP OÒWH]Ü GLPHQ]LÛEDQWXGKDWPHJYDOÛVXOQLÒV YLUWXËOLV WÒUEHQ YDOÛVËJRV HUÜWÒQ\H ]ÜYÒ YËOQL +XPRUL]ËOYD LQWHUQDFLR QËOLV LQWHUQHWQDFLRQDOL]PXV NHOQH ÒOHWUHNÝ]ÝVQDJ\DNDUDWRNPHJYDOÛ VÖWËVËUD 0LQGHQNL PDJ\DU DNLEHQ ÒO D PD J\DUV]ËUPD]ËVWXGDWDDPDJ\DUNXO WáUD WLV]WHOHWH NÝWHOHVVÒJÒU]HWH D QHP]HW LUËQW 9DOÛEDQ FVDN DNDUQL NHOO

erôszak csak ritka kivételként jelenhessen meg. És végül a 20. század második fele óta megszûnt a közvetlen gyarmati alávetés, a katonai erô alkalmazására már csak elvétve kerül sor. Ám a globális „szép új világ” erôforrás-áramlási rendszere továbbra is pontosan ugyanúgy mûködik, mint eddig. Csak most már nem katonai erôvel kikényszerített kifosztás zajlik, hanem a kamat- és profitszivattyúk sokkal elegánsabb, de sokkal veszélyesebb rendszere mûködik. „Ha nem fizetjük vissza az ország államadósságát, akkor holtunk napjáig másoknak fogunk dolgozni” — mondta már idézett beszédében a miniszterelnök. Aligha véletlen, hogy Orbán Viktor egyértelmû háborús retorikája az adósságot tekinti a legfôbb ellenfélnek, bár kicsit pontosítani kellene ezt a szóhasználatot. Az államadósság ugyanis nem maga az ellenfél ebben a háborúban, hanem a fegyver! Az ellenfél a globális pénzhatalmi rendszer, amelynek már a létét sem szabad feltételeznie annak, akinek kedves az élete, hisz mint tudjuk, ez puszta fantazmagória és összeesküvés-elmélet. És ez az ellenfél forgatja ellenünk végzetes sikerességgel az adósság fegyverét. A másik pontosításra azért lenne szükség, hogy világossá tegyük: a külsô devizaadósság az elpusztításunkra használt csúcsfegyver, és nem általában az államadósság. Hogy mennyire így van, azt éppen maga Orbán Viktor mondja ki e beszédének már idézett elsô mondatában. A devizahitelesek adóssága ugyan nem (nemzet)államadósság, megsegítésük mégis nemzeti ügy! A lassan negyven éve lezajlott tudatos külsô eladósításunk stratégiai célja ugyanis pontosan az volt a miniszterelnök szerint is, hogy „holtunk napjáig másoknak dolgozzunk”. Avatott kezek akkor végtelenített pénzszivattyút szereltek ránk, amely eleve lehetetlenné teszi, hogy olyan belsô társadalmi-gazdasági célt alkothassunk, amelynek hozadéka hosszú távon meghaladja a hitelért fizetendô kamatot. Azért, hogy soha ne lehessen visszafizetni. Bármilyen fájdalmas is belátni, a foglalkoztatás növelése és a gazdasági növekedés gyorsítása nem tud ezen segíteni. Azért nem, mert ezekhez is forrás kellene, és ezeket a forrásokat ugyanez a világot igazgató globális pénzhatalmi rendszer méri ki számunkra is, így aztán, ha volna is mibôl gyarapodni, annak hasznát kizárólag ez a gépezet fölözné le, és ezzel a kör bezárul. A magyar társadalom saját erôforrásaiból pedig azért nem lehet visszafizetni a külsô adósságot, mert ez a magyar társadalom fizikai megsemmisülésével volna egyenlô, hisz az egész lakossági vagyon összesen sincs akkora, mint a külsô devizaadósságunk. Akárhogyan is kerülgetjük tehát, a legkényesebb kérdés mégiscsak az, hogy a gyarmati függést folyamatosan újratermelô globális szuperstruktúra elleni háború áldozatait, kockázatait és mellékhatásait képes lesz-e elviselni a magyar társadalom. Bogár László (Magyar Hírlap)

2011. október 13.

Gundel út lesz az Állatkerti útból

A II. kerületben a Margit híd budai hídfôjénél, a déli oldalon lévô névtelen területet Gyóni Géza (1884-1917) magyar költôrôl, a XIV. kerületi Állatkerti utat pedig Gundel Károly világhírû vendéglôsrôl, több gasztronómia könyv szerzôjérôl nevezik el. A III. kerületben három névtelen terület viseli majd Hamvas Béla filozófus, író, a kolozsvári születésû Toldalagi Pál (1914-1976) költô és Pércsi Lajos 56-os mártír ôrnagy nevét. A Dugovics Títusz tér visszakapja korábbi nevét, Korona tér lesz újra. A XI. kerületben a Bercsényi utca északi részének fásított közkertjében található Gárdonyi szobor környékét hivatalosan is az íróról fogják elnevezni, mivel a köztudatban évtizedek óta Gárdonyi térként használják. A XVI. kerület képviselô-testületének javaslata alapján az ottani Ságvári Endre utcát Krenedits Sándorról (1876-1939), a kerület egykori fôjegyzôjérôl és díszpolgáráról neveznék el.

Elégséges a szlovák alkotmány a részleteiben?

A Magyar Élet 2011. szeptember 8-án a Lukács Csaba (Magyar Nemzet) tollából eredô, --- Kitagadja--- címû cikkéhez szeretnék hozzászólni, általában, de az odatartozó, „Egy szlovák-magyar kettôs állampolgár közleményéhez” különösen. Mint egy olyan ember, akinek a sport politikában, már volt dolga, a Nemzetközi Sport Törvényszékkel, és mint egy békebíró szeretnék a fönti sürgôs és fontos (imperative), magyar ügyhöz hozzászólni. Hogy, hogy kerültem én oda? Az úgy történt, hogy egy Sydney-i birkózó akart 2000-ben az ausztrál birkózó szövetség (Australien Wrestling Union INC.) elnöke lenni, de mivel ô korábban nem ellenôrizte eléggé, az ABSZ. pénztárat, így nem kapta meg azt a beosztást. De mivel az neki nem tetszett, a Sydney-i Olimpia folyamán, mint egy gazdag kocsmáros fia, meghívta a F.I.L.A. képviselôit egy nagy ebédre, ahol állítólag bôven volt szeszes ital is. Így amikor visszamentek a birkózó stadionba, a FILA. elnöke, egy média konferencián kijelentette, hogy valami „kitalált”, ok alapján az A.B.SZ. elveszítette, a FILA. tagságát. Amikor ez megjelent az ausztrál újságokban, az A.B.SZ. akkori elnöke, a Mr. Ken Mack, felhívott engem telefonon, mint a A.B.SZ. akkori, „társadalmi felelôsét” (public officer), hogy mit szólók hozzá, mivel a törvényes ügyek, a társadalmi felelôs felelôsségei ---, hogy a bejegyzett cégek törvénye idôszerû legyen, és hogy a bejegyzett cég adminisztrációja, a bejegyzett cég idôszerû törvényei szerint legyen végezve ---. Mivel akkor én jól ismertem, úgy a FILAS, mint az ABSZ. törvényeit, én nem láttam legális okot a mi kiközösítésünkre. Sôt, mivel az ABSZ. elnöke a MR. Ken Mack is egyet értett velem, átadtuk az ügyet egy jó melbournei ügyvédnek, aki specialista volt ezen a téren. Az ügyet meg is nyertük, de az az ABSZ-nek és az ausztrál adófizetôknek belekerült 43 ezer dollárjába. Vajon mennyibe kerülne manapság, elôkészíteni és elôterjeszteni, egy olyan komoly ügyet? 95—100 ezer dollárba. Ezt azért írom meg, hogy az érintetteknek felhívjam a figyelmét, az ide tartozó törvényes folyamatokra, és a velük járó anyagi költségekre. Sôt a Gubik László úr és mások figyelmét arra is szeretném felhívni, hogy manapság sok esetben a törvények is „csak politikailag korrektül” vannak használva. Így gyakran elôfordul olyan eset, hogy igaznak bizonyul az a felfogás, hogy: „Mennél több pénzed van, annál több igazságot kapsz”. (The more money you have, the more juctice you get!). Illetve, minél több pénzed van, annál több igazságtalanságot kap az ellenfeled! A föntiektôl eltekintve, a látottak szerint a szlovák---magyar kettôs állampolgárság tisztában van a szlovák alkotmány alaptörvényeivel. Így a szlovák állampolgársági törvény alkotmány ellenes, mert nem biztosit, egyenjogúságot. Értem alatta, hogy a kifejezés, hogy: „Saját akaratán kívül senki sem fosztható meg állampolgárságától! Szerintem, a komplikált és vegyes szlovák—magyar társadalmi helyzetet figyelembe véve, a szlovák törvények ide tartozó része az „Egyenjogúság terén” nem elégséges, mert nem veszi figyelembe az ott élô magyarok, nem egyenjogú, szomorú helyzetét. Ha szlovák alkotmány alapvetô rendelkezése, azt állítaná, hogy: „Saját akaratán kívül (Semmilyen körülmények között) senki sem fosztható meg a szlovák állampolgárságától ---, akkor egyenjogú lenne, de így ahogy van, nem az ---, én szerintem! A látottak szerint, annak idején a szlovák alkotmányírók, egy kicsit túl nagy önbizalommal, és nem elég körültekintéssel és „ az egyenjogúság törvényének, nem megfelelôen írták a szlovák alkotmányt!” Így nem felel meg az egyenjogúság törvényének! A szlovák alkotmányában van más hasonló rendellenesség is? Az segítene! Így az érintettek, mint a Gubik László és társai jogot éreznek a fellebbezésre, az egyenjogúság törvénye alapján! A szlovákok ide tartozó, nem egyenjogú vitája, engem nem gyôz meg! Szükség esetén, ha olyasmire sor kerülne, én a saját költségemen szívesen elmennék egy olyan tárgyalásra, az ide tartozó nemzetközi törvényszéken, mint az ügy támogatója, vagy mint egy tanú, ha hivatalos felszólítást kapnák! Mi a Gubik László telefonszáma? Érdeklôdéssel várom a fejleményeket.

Magyar nemzettársi tisztelettel: Ráskövy István

2011. október 13. Akkor szervezett hungarológiai intézetet Újvidéken, amikor ezt a szót nem volt ajánlatos használni Budapesten. Magyarul ma is ritkán hallani, pedig a magyarsággal foglalkozó tudományágak szintézise a néprajztól a nyelvészeten át a zenéig. ...És mint ki tengerrôl jött, sok veszéllyel, amint kiért lihegve, visszafordul, még egyszer a vad vízen nézni szélylyel: úgy lelkem, még remegve borzalomtul végignézett a kiállt úton újra melyen még élve senkisem jutott túl. Dante Alighieri: Pokol Zentán, a zentai csata (1697) évfordulójának napján, 1921. szeptember 11-én született Szeli István. A trianoni diktátumon alig száradt meg a tinta. Az új államkonglomerátumba, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságba kerülô, szerbül nem is tudó magyarság még föl sem ocsúdott. El sem tudta képzelni, hogy országos ügyeit nem Budapestrôl intézik ezentúl. Helyzetét rémálomként élte meg, ideiglenesnek vélte. Hitt abban, hogy azt nemsokára orvosolják. Nem így történt. Az anyaország kivérzett, a nagyhatalmak ragaszkodtak a létrehozott torzókhoz. Szeli Pistát szülei kereskedônek szánták, mert egy kis vaskereskedésbôl legalább szûkösen meg lehet élni. Az elemi után inasiskolába járt, és szorgalmasan szállítgatta a kisebb-nagyobb vasárukat biciklivel a Zenta környéki településekre. Kamaszkorában derült ki, hogy a nyurga fiúnak tehetsége van az irodalomhoz,

MAGYAR ÉLET

Partbeomlás a nyelvekhez. Így kortársainál két évvel késôbb került a zentai gimnáziumba. Húszévesen érettségizett, jeles eredménnyel. Kilencszáznegyvenegy áprilisának második felére a szétesô Jugoszlávia romjain bevonuló magyar honvédség megszállja a Délvidéket a Bánság (Bánát) kivételével. Szeli István bölcsészhallgató a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen; két évet tud elvégezni, ’44 ôszén megkapja a katonai behívót. Az összeomlás Lengyelország területén éri, hadifogságba esik. Szerb nyelvtudásának és Jugoszlávia sûrû „emlegetésének” köszönhetôen az oroszok elengedik a gyûjtôtáborból. Krakkótól többnyire gyalog teszi meg az utat Zentáig a leszerelt baka, a „féldiplomás” bölcsész. Ôsz van, mire számára véget ér a háború. Otthon megtud ja, mit mûveltek a szerb–jugoszláv partizánok 1944–45 fordulóján, s hogy a magyar holokauszttal párhuzamosan folytak-folynak a kitoloncolások, a kiutasítások, a magyarok elüldözése. Ennek a népirtásnak a föltárására napjainkban kerül sor. A lassan haladó munkának egyszer meglesz a „számszerû” eredménye. De addig is álljon itt egy döbbenetes adat, amely egy életre meghatározta Szeli István sorsát, jövôjét: 1945 ôszére, mire a „fölszabadítók” mindennel és mindenkivel végeztek, három (nem sajtóhiba!) diplomás magyar tanár (nem magyartanár) maradt a Vajdaság területén! Az új hatalom

„gálánsan” megengedte a testvériségegység kommunista jelszó égisze alatt a nemzetiségi iskolák, ténylegesen inkább tagozatok indítását –– de kivel, kikkel? Kik tanítsanak ott? Az 1945–46-os tanévet Szeli gimnáziumi tanárként kezdi Zentán, de „áttanít” a szabadkai tanítóképzôbe is, hogy legalább az általános iskolákba jusson (részben) képzett pedagógus. Írja az ideiglenes magyar elemista tankönyveket és fôiskolai jegyzeteket. Az indulás sikeresnek mondható, sorra nyílnak a kis iskolák. Normalizálódni látszik a viszony a kibontakozó hamis internacionalizmus leple alatt Magyarország és Jugoszlávia között. A fiatal gimnáziumi tanár (1949-tôl igazgató) már arról álmodozik, hogy befejezi félbeszakadt tanulmányait Budapesten, amikor Moszkva odavág Belgrádnak, s a Komintern-határozattal kitaszítja Jugoszláviát a lágerbôl. A határok lezáródnak egészen 1956-ig. Ezt a jégkorszakot Szeli egy Arany János-idézettel jellemzi: „Lélek ez ajtón se be, se ki!” A Rákosi-érát a délvidéki magyarság szemszögébôl szarkasztikusan ítéli meg: „a Duna is csak Rajkától Mohácsig folyt”. Az ötvenhatos forradalom elôtt egy nappal követi meg a magyar pártküldöttség Titót, aki Hruscsov pár nappal késôbbi, brioni-szigeteki titkos látogatásakor trónra segíti Kádárt. A magyar–jugoszláv kapcsolatok vele sem oldódnak meg, mert a népszerûsége és nemzetközi elismertsége csúcsa felé

1MRÆW¼KMMXEPSO1MWOSPGVÅP

1%+=%64™0-2/%¼W0-/ª6 0)7>™00¤8388™632 /%4,%8©&->32=37

(%21964,=7±>0)8)/&)2

4µPMROµO  %:QP  l+ÇRG^Mz&EVEGO l&IW^XIVGIMz7^MPZE l>EQEXSWz/ÇVXI l,IK]EPNEMz8ÇVOÇP]

0MOÆVÇO  %:QP 

/µZ¼ 1SGLE 'WµW^µVOÇVXI +SPHIR4IEV l&ÀFSVz1IKK] 7SYV'LIVV]

-QTSVXÆV 4%0-2/%-143687%9786%0-% %&2 0-')2')2343&S\/); 8)0ZEK]

5. oldal tartó Tito elítéli Nagy Imréék kivégzését. A határok azonban legalább részben megnyílnak és a déli oldalról átjárhatóvá válnak. Az elsôk között lépi át a már önálló kötettel (Bevezetés az irodalomelméletbe, 1955) rendelkezô Szeli István, s ezzel a lendülettel az ELTE kapuját is. Két év alatt végzi el az egyetemet, elsôként a Vajdaságból, s szerez harminckilenc évesen kétgyermekes apaként Budapesten diplomát. Otthon tartományi szakfelügyelôként dolgozik, fejleszti a magyar iskolahálózatot. (Jellemzô a korabeli magyar „nagyvonalúságra”, hogy Szelinek szinte mindenbôl újra kellett vizsgáznia, pedig a „marxista” hangtan és szófajtan kísértetiesen hasonlít a „horthystára”.) Úgy nyílik meg 1959-ben az Újvidéki Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszéke, hogy a tanárok közül senkinek nincs tudományos fokozata. Ez a feladat is Szeli Istvánra hárul. Az egyetemesség nemzeti költôjét, Madáchot választja, akivel egész életén át foglalkozik. Megérzi, hogy Sinkó Ervin, az érettségivel sem rendelkezô tanszékvezetô Révai József hatására utálja Madách Imrét, így vált Radnótira. Elköveti azonban azt a hibát, hogy majdnem kész disszertációját odaadja betekintésre egy „kollégának”, aki olyannyira magáévá teszi, hogy pár év múlva saját neve alatt monográfiaként adja ki. Végül a Hajnóczy és a délszlávok munkacímû doktori disszertációja ér célba. Az irodalomtudományok doktora cím elnyerése után lesz egyetemi tanár, de 1960-ban még létrehozza a Jugoszláviai Magyar Nyelvmûvelô Egyesületet. Hogy milyen volt személye, arról Hornyik Miklós így ír: „ez az engedékeny természetû, szerény modorú, kellemesen udvarias ember megvesztegethetetlen és rendíthetetlen, ha szellemi és közösségi értékek védelmére kényszerül, a lelkiismeretes munkát, a tájékozottságot és szorgalmat mindenkor többre becsüli a vakmerô ötleteknél. Egész magatartása igényességre intett; a vele folytatott köznapi beszélgetésnek is rangja volt.” Szeli István tudta, hogy a délvidéki magyarságnak haladék kell a sorstól, szusszanásnyi idô a megmaradáshoz, s ehhez –– a hetvenes évekre oldottabb „jugó” légkörben –– további intézmények. 1969-re kitalpalja a Hungarológiai Intézet megnyitását, amihez nagy lökést adott a hagyatékként kizárólag a magyar intézet céljára adott villaépület. Hungarológiai intézet nemhogy Erdélyben vagy a Felvidéken, de még Budapesten sem létezett. Egyedülálló volt Közép-Európában, miként programja is, amely: „tanulmányozza a jugoszláviai magyarság nyelvét, irodalmát, kultúráját, a magyar–jugoszláv mûvelôdés, irodalom és nyelv kapcsolatait”, célként fogalmazza meg szótárak, monográfiák, bibliográfiák stb. kiadását. Az ötfôs induló csapatot Szeli pár év alatt tizenegyre bôvítette a tanszéken végzett kiemelkedô hallgatók visszahívásával vagy intézetbe „terelésével”. Integráló személyisége az idôsebb korosztály mellé befogadta az Új Symposion-nemzedék tehetséges tagjait. Három év alatt elkészült a százhúszezer címszavas, háromkötetes szerb-horvát–magyar nagyszótár, amelynél a mai napig nem született jobb. Az intézetigazgató-tanszékvezetô Szeli István vezetése alatt egyesül 1976-ban a két mûhely. Ekkor a közös egyetemi magyar területen dolgozók száma huszonkilenc fô. Az évtized végére mérnöki mûgonddal foglalja össze

a délvidéki magyar kultúra állapotát az újvidéki Magyar Szó: „A jugoszláviai magyar kultúra viszonylag önálló. Arra törekszik, hogy adottságaihoz és lehetôségeihez mérten a maga által kijelölt úton sajátos értékekkel gyarapítsa a magyar kultúra egészét, szem elôtt tartva azokat a szükségleteket, amelyeket a körülmények követelnek meg tôle, továbbá azokat a mozzanatokat, amelyek a közös kulturális örökségbôl és a nyelvi együvé tartozásból adódnak, erôs nyomatékot helyezve azonban arra a történelmi és társadalmi szituációra, amelyben a félmilliónyi jugoszláviai magyarság már több mint hat évtizede alakítja a maga sorsát és jelenét, egy ezúttal olyan állami és társadalmi közösségben, amelyben az megadatott neki.” A nyolcvanas évekre már a harmadik generációt tanította Szeli bácsi. Sokan hívták így, pedagógusok százai, könyvtárosok, levéltárosok, újságírók, fordítók, sôt még színészek is, akik nála végeztek. A legnagyobb érdemei neki vannak a délvidéki magyar humán értelmiség (újra)teremtésében. Életmûve betetôzéseként a Vajdasági Tudományos Akadémia megszervezésében vesz részt. Akadémikusként annak magyar alelnöke lesz. 1983-ban vonul nyugdíjba. Igaza van Németh Lászlónak: „a nagy fák árnyékában nem nô semmi!”. Szeli utódlása sikertelen volt. Évente váltották egymást a vezetôk, akik fôleg magukkal, rangjaikkal-címeikkel voltak elfoglalva. Felelôtlenségükkel hozzájárultak a Szabadka–Újvidék-, magyar–magyar ellentét kiélezôdéséhez. Szeli István, aki Hornyik Miklósban látta volna utódját a torzsalkodók helyett, ez idô alatt „restanciáit” pótolta. Hét kötetet jelentetett meg 1991-ig. Olyan meghatározó mûveket, mint a Nyelvhasználatunk etikája (1985), Az erózió ellen (1986), miközben a mélyben megkezdték munkájukat a sötét politikai erôk. Szeli otthon minden kitüntetést (Híd-díj, Szenteleky-díj, Szarvas Gábor-díj) megkapott. A rangos magyarországi elismerések elkerülték, mert nem tudott törleszkedni. Ha kellett, ugyanúgy mondott ellent Aczél Györgynek, mint Sôtér Istvánnak a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság alelnökeként. A „Miskákat”, Czinét meg Iliát szerette, tisztelte. Azért túl a kánonon voltak Pesten, akik nem feledkeztek meg az öregrôl (felesége hívta így). 1989-ben a Bethlen Gábordíjat Újvidékrôl Szeli István és Pozsonyból Turczel Lajos vehette át az Országos Széchényi Könyvtárban. Az alakuló VMDK-tól (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) a Magyar Nemzeti Tanácsig minden szervezet tiszteletbeli tagjának választotta Szelit, aki a politikai pártosodásban nem vett részt. Egyrészt kora, másrészt a délvidéki magyarság megosztása miatt. A „történelmi partbeomlás” után, így nevezte a jugoszláv tragédiát, benne az egyik legnagyobb vesztes magyarsággal, visszavonult. Felesége halála (1996) óta újságíró fiával él Új vidéken, amirôl bámulatos kötetei: A peremkultúra élettana (1993), Nyelvünk, kultúránk, nyelvi kultúránk (1997), Emlékezések könyve (2001) tudósítanak. Mi, magyarok tudunk a világon a legjobban temetni. Az újratemetésben még többre vittük! Ideje lenne a még élôkre is odafigyelni. Éltesse a Jóisten, Tanár Úr!

Juhász György (Magyar Nemzet)

6. oldal

MAGYAR ÉLET

1%+=%6'¤18™6

16:,0$*<$56=g9(76e*6=(59(=(7(. (*<(6h/(7(.(*<+É=,.g=g66e*(.,6.2/É. 16:L 0DJ\DU 6]|YHWVpJ  32 %R[  0DUULFNYLOOH 16:  .DUGRV %ÒOD 7HO ‹(PDLOENDUGRV#ELJSRQGQHWDX‹+RQODSZZZKXQJDULDQVRUJDX ‹‹‹'pOYLGpNL0DJ\DU6]|YHWVpJ*OHQGHQQLQJ5G*OHQGHQQLQJ16: 7HO‹‹‹0DJ\DU+i] ‹%UHXVW3O3XQFKERZO7‹‹ 6]HQW(U]VpEHW2WWKRQ6\PRQGV5G'HDQ3DUN7HO )D[‹‹

7iUVDGDOPLpVNDULWDWtYV]HUYH]HWHN 6]HQW(U]VpEHW.DULWiV]7iUVDViJ3DUUDPDWWD5G$VKILHOG7HO ‹‹‹ $XV]WUiOLDL 0DJ\DU .LVHEEVpJL $ODS%ËQNLµYD%RURQLD5G*UHHQDFUH 16:7HO

7iUVDGDOPL pV pUGHNN|]|VVpJL V]HUYH]HWHN  +XQJDULDQ0DJ\DU 6RFLDO&OXE‹6PLWKILHOG5RDG(GHQVRU3DUN16: 7HO)D[‹‹%ODFNWRZQL0DJ\DU1\XJGÖMDVRN7ËUVDVËJD.LOGDUH 5GÒV*ULEEOH3ODFHVDURN%ODFNWRZQ(OQÝN.HQGUHOOD*L]HOOD7HO

%DMWiUVLV]HUYH]HWHN

)JJHWOHQ0DJ\DU6]DEDGViJKDUFRV6]|YHWVpJ$XV]WUiOLDY%HQH)HUHQFHOQÝN )06=6=32%R[+HOHQVEXUJ16:7HO)D[

0DJ\DUHJ\Ki]N|]|VVpJHNpVOHONpV]HN )U3HWHU+HQOH\NDWROLNXVOHONLSËV]WRU2XU/DG\4XHHQRI3HDFH32%R[*UH\VWDQHV 16:7HOHIRQ 0RELO‹0DJ\DU(YDQJ(J\Ki]N|]VpJ 1W %UHJOHF ®USËG  3DUN $YH .LQJVZRRG 16:  7HO  ‹ 0DJ\DU 5HIRUPiWXV (J\Ki] 1W 3ÒWHUII\ .XQG 7HO  0RE    (PDLOPUHV\GQH\#\DKRRFRPDX&ÖP+DPUXQ&&75RRW\+LOO

0DJ\DU,VNROiNpV,IM~ViJL6]HUYH]HWHN )OHPLQJWRQL 0DJ\DU ,VNROD ([HWHU 5G +RPHEXVK :HVW 16:  .DWRQD 5Û]VD 7HO‹‹q %DQNVWRZQL ÉOODPL 0DJ\DU .|]pSLVNROD0RQD6WUHHW%DQNV WRZQ16:6ÛO\RP-XGLW7HO‹0DJ\DU &VHUNpV] 2WWKRQ 0HOYLOOH 5HVHUYH+DPSVWHDG5G+RPHEXVK:HVW7HO²²0DFL.OXE0DJ\DU-iWV]y FVRSRUW &VHUNÒV]RWWKRQ0HOYLOOH5HVHUYH+DPSVWHDG5G+RPHEXVK:HVW16: 3ÒWHUII\5ÒND7HO+HJ\L9DQGD7HOYDJ\

7>%/1%-'¤18™6

ڑl­ÝŠÅk‘kÎ

$ÂݞÅ^

ZZZPIDJRYKXHPEFDQEHUUD 7HOHIRQ  ÒV  )D[ 

$·ž­lbÌ/kNlÅä

1EK]EV2EK]OÇZIXW¼K&tP 'U+DOiV](OLVDEHWK*3 %HDOH&UHVFHQW'HDNLQ$&7 $:DUGHOO5G'XOZLFK+LOO 7HO (PDLOFRQVXODWHFEU#NXPKX ,QWHUQHW

1\LWYDKÒWIÜNHGGV]HUGDFVã WÝUWÝNqÛUËLJHOÜ]H WHVWHOHIRQEHMHOHQNH]ÒVDODSMËQ

אÂAÅä@Î^Ì

6ZHHW.LVV&DNH6KRS

&ORYHOO\5G&ORYHOO\ 7 :HOOLQJWRQ&DNH6KRS %RQGL5G%RQGL 2SS:HOOLQJWRQ6W 7HO

ÅäkÂlÅä^

'U6]RPRU=ROWiQ7ÒUGFVLSÜÒV HJ\ÒEPR]JËVV]HUYLEHWHJVÒJHNVH EÒV]LNH]HOÒVH7HO>@ q2UPRQGH3GH+XUVWYLOOH ZZZV\GQH\KLSDQGNQHHVXUJHRQ FRPDX

žžÂݞÅ^

'U2OLYHU6]DNiOO+LOOHQG5G 'RRQVLGH7HO

žŞÂÌÅ­kXŠ@‘ŠÅÎ@^ÌÌ 'HQWDO3URWKHWLVW1RUWK%RQGL 7HO

/äA‘‘‹ÎŸ_Ì¡‘ΡäÎkΠ^Ì

*iVSiU-iQRV6XLWHUG)ORRU 266:RUOG:LGH0RYHUV3W\/WG .LQJ6W6\GQH\ ‹%HDULQJ5G6HYHQ+LOOV 7 )D[  7HO)D[ PRELOH

1ž‘•AXÅ_ÌžÂb‹ÎŸ^Ì

ÎÎkÂk•_Ì8kšbl‘AÎAÅ^Ì %iUiQ\0iUWD

&RUQHU&VDEDpV=VX]VD PDJ\DUÒWWHUPH )UHQFKPDQV5G5DQGZLFN 7HO &$)(=,=, PDJ\DUNiYp]ypVSDODFVLQWi]y 1RUWRQ6WUHHW/HLFKKDUGW 7HO

7HO)D[

6àÝlbk^Ì (VWKHU6LPRQV%LUUHO6W 4XHHQV3DUN16:%RQGL -XQFWLRQ  7HO)D[

$%7|U|N &RPSDQ\ 7DUFXWWD+DOIZD\0RWRU,QQ0D /HYHO%XUZRRG5G J\DUYH]HWÒVDODWW +XPH+LJKZD\ %XUZRRG 7DUFXWWD7HO  7HO)D[

!žÎk‘^Ì

)D[ 

!@à@Â̊Î@‘ž

*RXOEXUQ:LQH 6SLULWV %ULVEDQH6W'DUOLQJKXUVW 7HOID[

*HOOpUW5yEHUWJ\YpGpVN|]MHJ\]{ /DQJ*HOOHUW &R %URQWH5G%RQGL-XQFWLRQ 7HO)D[ (PDLOUREHUW#ODQJJHOOHUWFRP

2011. október 13.

HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK= Nem tesz említést Kárpát-Ukrajnáról az ukrajnai iskolák érettségizô osztálya számára készült új történelemtankönyv, amelyben ugyanakkor helyet kapott Viktor Janukovics elnök életrajza –– adta hírül a Gazeta Po-Ukrajinszki címû napilap online kiadása. A cikk szerint az elôzô 11. osztályos történelemtankönyvet –– az oroszbarátnak tartott –– Dmitro Tabacsnik oktatási miniszter követelésére írták át. A Viktor Juscsenko elnöksége idején kiadott, ukrán nacionalista szemléletet tükrözô korábbi tankönyvvel ellentétben az új tanévre megjelentetett kötet például az Ukrán Nacionalisták Szervezetének (OUN) szerepét egy mondatban ismerteti, míg az elôzô kiadás még három bekezdésben foglalkozott vele. A narancsos forradalom eseményeit a korábbi kiadás egy egész fejezetben ismertette, míg a mostani mindössze két bekezdést szentel neki. Magyar szempontból érdekes fejlemény, hogy az új ukrán történelemtankönyv semmilyen említést nem tesz az 1939-ben Huszton kikiáltott, tiszavirág életû Kárpát-Ukrajnáról, amelyet a bevonuló magyar csapatok foglaltak el. A napilap által ennek kapcsán megszólaltatott Volodimir Szerhijcsuk történész nehezményezi, hogy a könyvbôl kimaradt Kárpát-Ukrajna, mivel szerinte ennek kikiáltásával kezdôdött az ukránok számára a második világháború. „Nem szeptemberben, mint a lengye-

lek esetében, hanem már 1939 márciusában, amikor a magyarok agreszsziót követtek el a Kárpátalján frissen kikiáltott ukrán állam ellen. A kárpátaljaiak számára a Magyarország elleni harc honvédô háború volt, mert a hazájukat védték” –– mondta, hozzátéve, hogy a Szovjetunió kötelékében lévô akkori Ukrajna nem volt független állam. *** Nem a festôként is ismert Francisco Franco tábornok volt az egyetlen olyan diktátor, aki a mûvészetekben élte ki alkotóvágyát: Mussolini például fordított, Hitler pedig a Disney-filmek mesefiguráit rajzolta.Jóval hatalomra jutása elôtt Hitler Bécsrôl készített rajzokat próbált rásózni a turistákra, hogy így keresse meg napi betevôjét, de kétszer is elutasították, mikor az osztrák fôváros Szépmûvészeti Akadémiájára jelentkezett. Nagy rajongója volt a hollywoodi filmeknek is, amelyeket magánmozijában tekintett meg; egyik kedvence egy német tündérmese klasszikus adaptációja, Walt Disney Snow White címû alkotása volt. 2008ban az is kiderült, hogy a kettô paszszióját esetleg ötvözhette is, amikor egy norvég mûvészeti galéria tulajdonosa rálelt egy Hitlernek tulajdonított, képregényfigurákat (A hét törpe, Pinokkió) ábrázoló rajzra. A magát intellektuális fölényben érzô Mussolini igazi mûvészetpártoló volt. Kiváló hegedûmûvész hírében állt, s állítólag minden reggel elolvasott egy

A morált a kispadra ültették

A demokrácia olykor a demokrácia halála. Hallgatom, ahogy Nyugaton bírálják Orbánt és a magyar kormányt. A jószerivel hamisan elképzelt európai együttmûködés kerülne veszélybe a bankok elleni magyar fellépéssel? Megint a kettôs mérce: a volt szocialista miniszterelnök megszállottként végigverethette Budapestet a forradalom ötvenedik évfordulóján, még magas rangú vendégei sem rótták meg ezért. Ha viszont utódja a másik, a nemzeti oldal képviselôjeként az anyagelvûség szûk dogmáit kétségbe vonja, gyanúsnak és diktatúrára hajlamosnak ítéltetik meg Brüsszelben. Ennek az anyagelvûséget a morállal azonosító szellemnek egyik letéteményese a hamburgi Spiegel, amely sem a vallással, sem a nemzeti érzésekkel nem hajlandó kacérkodni. Az érzelmek világába tartozó dolgok ugyanis magas kockázati kamattal járnak. A hamburgi lap római tudósítójának egy régebbi, a pápával kapcsolatos írása nagyon jellemzô erre a mentalitásra: a Nagy Inkvizítornak már nincs mondanivalója. „Voltunk pápa” –– írja Alexander Smoltczyk. „Most Merkel vagyunk, Steinbrück, Schmidt –– nem egészen véletlenül protestánsok, csontszáraz lutheránusok, akiknek a lángolás, az idea szomjazása, a vigasztalás idegen.” A barokk látványosság és a nagy szavak ideje lejárt, „a józanság ideje jött el. A buddenbrooki kereskedô etikáé. Cselekedni anélkül, hogy (Szent) Ágoston biztosítaná a hátunkat.” A morál nem húz ki a válságból, csak az adott világ szabályainak figyelembevétele: „A bankárok végezzék csak dolgukat, józanul, hanzavárosi szellemben, kalmárként. Protestánsként.” Olyan gonoszan okos, olyan népszavás szöveg ez. S megtévesztô. Hiszen ma nem a tôkés, a protestáns etika áll szemben a katolicizmus barokkos tekintélyelvével, mint a 19. század német kultúrharc, a Kulturkampf idején, hanem a bankok lassan az egész nyugati társadalommal. „Ha a pénz a tényleges munkavégzés igazolása lesz, az véget vet a legsötétebb és legáltalánosabb visszaélésnek; az uzsorának” –– írta még a két háború közt Ezra Pound, akit egyik kortársa „együgyû forradalmárnak” nevezett, s ’45 után Amerika ellenességéért 11 évre a bolondok házába dugtak. (A pénz önmagát termeli újjá, s így –– mennydörögte Pound –– csak a bankárok gazdagodnak, az emberek többsége pedig tartósan pénzszûkében leledzik.) Egy másik együgyû forradalmár, Karl Marx a 19. században az uzsoratôkét a tôke özönvíz elôtti formájának nevezte, s barátja, Heinrich Heine az 1842-es nagy hamburgi tûzvész után –– amely csodák csodája, a tôzsde fôkönyvét megkímélte ––

versszakot Dantétól. Ha éppen nem Abesszínia meghódításán törte a fejét, akkor szívesen írt romantikus regényeket és fordított olasz klasszikusokat olaszról németre. Észak-Korea diktátora, Kim Dzsong Il magát a világ legnagyobb filmôrültjének nevezi –– alighanem joggal. A jól értesültek úgy tudják, mintegy 20 ezerre tehetô filmgyûjteménye, a diktátor saját bevallása szerint pedig nem kevesebb mint 27 alkalommal látta az Elfújta a szél címû Oscar-díjas alkotást. Sztálint már kevésbé érdekelték a mûvészetek, a szovjet diktátor inkább az autókért lelkesedett. Szenvedélyesen gyûjtötte a négykerekûeket, köztük volt egy ZIS-115 páncélozott limuzin is, amelyet kifejezetten a szemé lyére szabtak a tervezôk. Mások a sportot szerették. Fidel Castro, Kuba öt éve leköszönt nagyhatalmú vezetôje elmondása szerint akár a profi baseball-karriert is választhatta volna, ha úgy alakul, hogy nem a forradalmi útra lép. A véreskezû Idi Amin könnyûsúlyú bokszbajnok volt, mielôtt Uganda elnöke lett, az idén amerikai tengerészgyalogosok által likvidált nagyra nyúlt terrorvezér, Oszama bin Laden pedig röplabdázott. *** „Az új kormány nemzetépítési politikája –– melynek célja a határok megváltoztatása nélküli nemzetegyesítés –– nagyon erôs” emelte ki délvidéki útjának második napján, Muzslyán

gunyoros sorokban írta: „De hál Isten, még áll a Bank, / a város ezüst lelke! / s a Fôkönyv! S benne, hogy mit érsz / készpénzbe és hitelbe!” A modern élet elemévé vált a pénzkölcsönzés, a hitel: ezen a marxi és poundi zsörtölôdés sem segített. A fôkönyvi mentalitás számára idegen a munkavégzés igazolásának pénzként való felfogása: a munkapénzt fizetô nácikat és az amerikai Társadalmi Hitel Pártjának zöld inges tagjait –– akik a bankoktól nemzeti osztalék fizetését követelték –– a sajtó nevetségessé tette. A piac szabadsága a feltétele a szabad társadalomnak –– mondták ki dogmaként a nyugati világban közgazdászok és politikusok egyaránt. Ha az ember a pénz és a piac funkcióit korlátozó nemzeti szocialista és szovjet típusú gazdálkodásra gondol, hajlamos igazat adni nekik. Csakhogy ez a protestáns etika ihlette józan kalmárszellem a Szovjetunió szétesésével a kispadra került. Ami a szovjet rendszer fennállása idején okos gazdaságpolitika volt, az most két évtized alatt uzsorás, vízözön elôtti világgá változtatta a mûvelt Nyugatot. A felelôs politikusoknak nincs merszük, hogy végiggondolják, milyenné vált a bankrendszer, s mit kéne kezdeni vele. S azt, hogy a száraz közgazdasági eszmefuttatások bosszantják a szép játékra vágyó nagyérdemût. Miért ül a morál, a józan kalmárszellem a kispadon? S miért tûnik a demokrácia a demokrácia halálának? Vessünk egy pillantást a vízözön elôtti világra. A bankári üzlet a pénzváltásból fejlôdött ki. A kölcsön, az átutalás, a hitellevelek kibocsátása és fogadása mind kamattal jártak Babilontól egészen Rómáig. A római bankárok nem elégedtek meg a hagyományos üzletágakkal, hanem a gazdasági és politikai életet is ellenôrzésük alá vonták. A választási vesztegetéseket megfelelô jutalék ellenében bonyolítgatták, s szívesen foglalkoztak közületeknek adott hitelekkel, ahol a szokásosnál magasabb kamatlábat alkalmaztak. Míg Rómában évi 12 százalékot szedtek adósaiktól, addig a tartományokban évi 48-at, úgyhogy a kihelyezett tôke már két év alatt visszajött kamatban. A provinciák városai ezen tönkrementek, de a római helytartók megvédték a befektetôket (uzsorásokat), s a rendelkezésükre álló katonasággal segítették a tôke és a kamatok erôszakos behajtását. S mintha lapunk hasábjain az ember az ókori Róma, az akkori mûvelt világ gazdaságtörténetének egyenes folytatását olvasná Bogár László írásaiban.

Tamáska Péter (Magyar Hírlap)

2011. október 13.

MAGYAR ÉLET

7. oldal

=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK=HÍREK Schmitt Pálné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége. A kato-likus fiúkollégium diákjainak arról beszélt, hogy a magyar kormány in-tézkedései a teljes Kárpát-medencei nemzet számára egy új élet kezdetét jelentik, mert a kettôs állampolgárságról vagy a nemzeti összetartozás napjáról szóló jogszabályok megalkotásával „egy csapásra lehetôség nyílt barátkozásra, ismerkedésre és építkezésre” az anyaország, illetve az elszakított nemzetrészek közösségei között.Katalin asszony látogatást tett a Nagybecskereki egyházmegye püspökénél, Német Lászlónál is, akinek jelezte: a legközelebbi jótékonysági akció során a vajdasági magyaroknak szeretne adományt gyûjteni, mert tapasztalatai szerint itt a legnagyobb a szükség. Német László elmondta: a 135 ezer lelkes városban harminc-negyven százalékos a munkanélküliség, és keményen meg kell küzdeni a napi megélhetésért. A püspök emellett beszámolt arról, hogy ülésezik Szabadkán a Magyar Nemzeti Tanács, s ezen kezdeményezni fogja, „hogy június 4-ét, a nemzeti összetartozás napját Délvidéken is nyilvánítsák hivatalos ünnepnappá”. A találkozó után az államfô felesége a katolikus leánykollégiumban tájékozódott a helyi magyar fiatalok életérôl, majd rövid sétát tett a városközpontban. Tóthfaluban, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium sporttagozatánál elérzékenyülve méltatta az oktatók-nevelôk munkáját. A kétnapos

utazás utolsó állomása Szabadka volt, ahol a Vajdasági Magyar Folklór Központ tagjai látták vendégül Makray Katalint. *** „Elégedetlenségünket fejezzük ki és tiltakozunk a Szerb Köztársaság oktatási minisztériuma meggondolatlan szóbeli rendelete ellen, amellyel felszólította a nagykikindai Fejôs Klára és a Szent Száva Általános Iskola igazgatóit a magyar nyelv tagozatok öszszevonására. A szülôk beiratkozáskor magyar tagozatokba íratták gyermekeiket és nem egyeznek bele az osztatlan tagozatok létrehozásába, mert ez a magyar nyelv közoktatás felszámolásához vezetne városunkban.” Többek között ez áll abban a levélben, amelyet magyar szülôk fogalmaztak meg tiltakozásul, hogy a belgrádi hatóságok, az alacsony osztálylétszámokra hivatkozva, egyre másra szerb-magyar vegyes tanintézeteket hoznak létre. A folyamat ellen nagyon nehéz küzdeni, mert a most nevesített iskolákban 4-7 fs osztályok alakultak volna, amelyeket a szerb oktatási minisztérium nem akar finanszírozni. Ráadásul a szerb többség településeken igen ers az asszimiláció. Talpai Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagja elmondta: idén is meglátogatták azokat a nagykikindai színmagyar vagy vegyes házasságban él szülket, akik idén els osztályba kellett volna, hogy írassák gyermekeiket. Körülbelül 40 családról van szó, és ezek közül

KORONA CSÁRDA ÉTTEREM 760 Boronia Rd. Wantirna

Októberi program ajánlata:

Október 15-én, szombaton 7 órától Névtelen Együttes zenél 4 fogásos vacsora

Ár: $ 49.00 Október 28-án, pénteken 7 órától Híres Várdos Est

egyik sem adta magyar osztályba gyerekét. Nagykikindán már négy éve folyik a harc a magyar osztályok megmaradása érdekében és ez eddig mindig sikerrel járt. Vajdaságban 78 olyan általános iskola van, amelyben magyar tagozat is mûködik. Ezekben az intézményekben 2135 magyar nyolcadikos tanuló van, és csaknem 200-zal kevesebben indultak szeptemberben a magyar tagozatokon elsô osztályba. A legtöbb községben eme csökkent tendencia volt megfigyelhet, így többek között Szabadka, Topolya, Magyarkanizsa, Zombor községben is, Nezsényben, Tiszakálmánfalván és Szilágyin pedig olyannyira kevesen vannak, hogy itt nem is nyílhatott meg az önálló magyar tagozat.. Udvarnokon az idén sem írattak be elssôst a magyar osztályba, ami hosszútávon veszélyezteti az egyetlen osztatlan tagozat fennmaradását, de jó hír volt, hogy Muzslyán bár csökken a tanulók létszáma, mégis sikerült megtartani a három magyar osztályt. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint minden törvényes eszközzel harcoltak és harcolnak a kis létszámú magyar tagozatok összevonása és megszüntetése ellen. „A minisztérium 15-ös osztálylétszámot vett alapul, szerintük az a racionalitás mértéke. Ez nem csak pedagógiai és emberi szempontból elfogadhatatlan. Nem csak a pedagógusok és az iskolák szemszögébl elfogadhatatlan, hanem jogilag is. A tartományi hatóságokkal karöltve folytatott erfeszítéseknek köszönheten, úgy tnik, hogy egyetlen 5ös osztálylétszámnál nagyobb tagozatot sem szüntetnek meg a Vajdaság ban” –– írta állásfoglalásában. *** Október 6-án avatják fel Esterházy János emlékmûvét a dél-szlovákiai Dunaszerdahelyen. Lipcsey György Munkácsy-díjas szobrászmûvész alkotását Dunaszerdahelyen a Fô utcán, a Városi Mûvelôdési Központ melletti épület falán helyezik el és avatják fel október 6-án –– olvasható a felvidéki Pázmaneum

EBÉD HÁZHOZSZÁLLíTÁS!!! BUDAPEST CATERING Magyar ételek, házias ízek! Új családi vállalkozás. Rendelje meg háromfogásos heti menünket kedvezô áron. Kérje menü füzetünket telefonon.

Polgári Társulás honlapján. Lipcsey Györgynek több történelmi vonatkozású szobra áll már a dél-szlovákiai városban. A Pázmaneum Polgári Társulás szervezésében közadakozásból elkészült emlékmû avatásán Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke mond majd ünnepi beszédet. Ezt követôen a dunaszerdahelyi Vermes-villában Boráros Imre elôadásában látható Siposhegyi Péter Esterházy János gróf életérôl készült monodrámája, a Hantjával sem takar. Az elôadás elôtt Csáky Pál, az MKP volt elnöke mond beszédet. Esterházy János születésének 110. évfordulóján, március 14-én Kassán állítottak szobrot, ezt augusztus 23-án Ivan Gasparovic szlovák államfô helytelennek nevezte, amiért szerinte a két világháború közötti szlovákiai magyar politikus Hitler és a faizmus híve volt. Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselôje, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítésérôl szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd csehszlovák hatóságok azért hurcolták meg, mert Esterházy nyilvánosan elítélte az 1940-ben a szovjetek által elkövetett katyni vérengzést, amelyben több mint 20 ezer lengyelt mészároltak le. *** A 2006 augusztusában Nyitrán megvert magyar diáklány megtámadása után néhány hónappal, 2006 novemberében hazugságvizsgálaton esett át az izraeli Tel-Avivban, s a poligráfos teszt eredménye egyértelmûen azt igazolja, hogy nem hazudott –– közölte a cas.sk szlovák hírportál portál . A hírt a Novy Cas címû pozsonyi szlovák laphoz tartozó hírportál közölte, amelynek a közelmúltban a birtokába kerültek az öt évvel ezelôtti hazugságvizsgálat eredményérôl készített feljegyzések. A portálon közöltek szerint Koby Rabin szakértô egyebek között négy kérdést tett fel a 2006. augusztusában történt támadásra vonatkozólag: Kita-

lálta a 2006. augusztus 25-én történt támadást? Ön, vagy valaki az Ön kérésére írta a blúzára a „Magyarok a Dunán túlra” és “Paraziták nélküli Szlovákiát” feliratokat? Ön vagy valame lyik ismerôse postázta az említett dokumentumokat otthonába? A két fiatal, aki megtámadta a parkban, azt mondta Önnek, hogy „Szlovákiában szlovákul”? Malina Hedvig az elsô három kérdésre nemmel, az utolsóra pedig igennel felelt. Koby Rabin szakvéleményében leszögezi: a poligráfos vizs gálat szerint Malina Hedvig igazat mondott, a legapróbb hazugságra utaló jel sem merült fel a teszt során. Dobroslav Trnka korábbi fôügyész három évvel ezelôtt többször is felszólította az egykori nyitrai diáklányt –– aki jelenleg már kétgyermekes családanya ––, hogy vesse alá magát hazugságvizsgálatnak. Malina Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica a felvetésre azt válaszolta, erre védence csakis külföldön lenne hajlandó, Szlovákiában viszont nem, mert a rendôrség eddigi eljárása alapján arra lehet következtetni, hogy itt nem biztosítanának számára elfogulatlan vizsgálatot –– emlékeztetett a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál. A Novy Cas megszólította a fôügyészséget a korábbi izraeli poligráfos vizsgálat eredménye kapcsán, azonban Jana Tökölyová szóvivô ugyanazt válaszolta, mint az elmúlt hónapokban mindig: az üggyel kapcsolatban nem nyilatkoznak, mivel még zajlik az eljárás. Malina Hedviget 2006. augusztus 25én verték meg Nyitrán, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Robert Fico volt szlovák miniszterelnök szerint a Malina Hedvig-ügy kísérlet volt kormánya lejáratására és hangulatkeltésre. Robert Kalinák volt belügyminiszter azt állította: az eset nem történt meg, illetve másképpen történt, mint ahogy azt a lány állította. Azóta Malina Hedvig ellen folyik eljárás állítólagos hamis tanúzás miatt.

Ì./"Ì!;. />"1./31 žÎŸNkÂÌÕ¥‰lšÌkÅÎkÌɲÐ扐žÂÌk‘ @b@ @Ì l‘ÝŠblŠÌ!@à@ÂÌ‘×N‰N@š

Kiszállítás:

Х̑kšbkššŠšÌ.ž@b_Ì‘kšbkššŠš

North Shore és Eastern Subs. Hívja Jánost a

7DPiVLÉURQ

04-06-022-905 számon (Sydney)

a Gyöngyösbokréta tánccsoporttal 4 fogásos vacsora

Ár: $ 49.00 Karácsonykor különleges büfével várjuk kedves vendégeinket Asztalfoglalásért kérem hívja 9801 8887 Nyitvatartás: minden péntek, szombat este 6 — 11 Vasárnap ebéd: 12 — du. 3. Látogassa meg web oldalunkat: www.korona.com.au

Fordítások, ausztrál bevándorlási és magyar honosítási kérelmek

Hajdu Gábor

(MARN: 0962683, NAATI: 22224) www.gaborhajdu.com.au

Mobil: 0423-893-206

X‹•ÙÌÅ䋚•ÙÝlÎ .kšbkä ^ÌžÝAXÅ̠ŠšX /äkÂk­‘ ^

'RK\ÉGiP9DUJD-y]VHI6LSRV,ND+RUYiWK *\|QJ\L%UDGIRUG$UWXU0iOLN1LNROHWWD .HUHNHV6iPXHO-iURV*\|UJ\.RYiFV. %RJOiUND9DUJD/HLODpV0iUWRQ7DPiV 6~JyN6LQGD-y]VHI6SLQGD0DJGL

$EHOpSŃMHJ\iUDV]HPpO\HQNpQWGROOiU

8. oldal

MAGYAR ÉLET Szabó Frigyes

5. SÍKÁROS

Sokszor hallottam apánktól anyánknak kiáltani: Mék a Síkárosra! Apa olyankor mindig elemózsiát készített, a kis batyut a kapanyélre húzta, a kapát a jobb vállára vette, baljába egy kötött üveg vizet, s indult gyalog. Én még sose voltam a Síkároson, nem is tudtam hol van, s nekem nagyon titokzatosnak tûnt az egész hely a nevével együtt. Ha kérdeztem, apa messzire, ismeretlenbe, napnyugta irányába, valahova el, az égaljra mutatott mindig. Én meg csak még kíváncsibb lettem a Síkárosra. S mentem volna. –– Messze van, meleg lesz, zivatar is

Bölcsôhelyem körül volna a titokzatosnak képzelt Síkáros? Azt a rövid olajfasort, fölszántott, bevetett földeket láttam; fölgazlott meg keléses tarlókat; kaszálókat, szikes foltokat, szénát feketedô boglyákban állva; szárkúpokat, vágatlan kukoricaszárat, gúlákba rakott vályogot, ismeretlen irányba elkanyargó kocsiutat; nem túl messze, kicsit szétszórva, fákkal körülvett házakat, tanyákat. –– Azok ott a Huszkák, amott az

Ágostonok. Nagygazdák mind –– mondta apa, amikor látta, hogy fürkészem a közelt és a távolabbat is. - Ott balra meg Császár Frigyes. Körösztanyád nagy szerelme. Róla a neved. Ezt nem tudtam. De anyánktól sokszor hallottam rosszallóan emlegetni, hogy a korozsmámat még most is hozza Száva Bözse, apai elsô unokatestvér-körösztanyám. –– Mink is itt... –– folytatta volna apa,

Síkárosi olajfák (A szerzô felvétele) jöhet, meg csak elunnád ott magad ––, sorolta ellenvetéseit apa, hogy kedvemet szegje a titokzatos Síkárostól. Egyszer aztán –– jó késô ôsz volt már –– megint oda, abba az ismeretlenbe készült. S akkor meg azt kérdezi tôlem, mennék-e vele én is. –– Hazahozzuk a szárat Gyöngyösnek. Örültem, készültem; indultunk. Gyalog. Kocsink-lovunk nem volt, biciklink meg minek, apa se tudta volna hajtani. Mindenhova gyalog járt. Mentünk hát kanyargós, ismeretlen, mélyre vájt kocsiutakon, dûlôkön, földeken át; kaszálókon, száraz, szikes lapályokat hagyva el, hogy minél rövidebb legyen az út. De arrafelé haladtunk, amelyik irányba apa mindig mutatott. Meglépdelhettünk már jó hosszút az útból, amikor hirtelen csak eszembe jutott: –– Hogy visszük haza a szárat? –– Pityu Pistával. Ott lesz, mire odaérünk. –– Messze-e még? –– Nem. Csak gyere. Az ott mán Síkáros. Horgasi fôd. A mienk ott van a –– s fák sorának irányába mutatott apa. A földünk végin, göcsörtös olajfánál álltunk meg. Öreg volt már az a fa, halvány barnára pirult bogyói lehullottak a fûbe, megfonnyadtak-feketedtek már. ––- Ha mán még nincs itt –– a kocsira gondolt apa ––, rágyútok. Cigarettát csavart, aztán kicsi taplócsomót igazított a kovára, csiholt kettôt-hármat a lapos acéldarabbal a kövön, ráfújt a tüzet fogott taplóra, meg is lengette ujjhegyein tartva, s mikor a parázs már elég erôs volt, cigarettája végére nyomta, hogy oda is tapadt az, elégve meg leesett a cigaretta hamujával. Én meg nézelôdtem csalódottan. Ez

de kerekek zörgése hallatszott a kocsiút kanyarulatából. Kiléptünk az útra. A kocsi már kiért a kanyarból, látszott a két ló, meg ült valaki a kocsi két oldalába megakasztott deszkaülésen. –– Ô lesz az, az én Pityu Pista egykomám –– mondta apa, s igaz öröm volt a hangjában. A lovak, engedve a gyöplû húzásának, befordultak az útról a földünk végire. –– Hôhe, te! Penészesek… Hozott Isten bennünket, Jóskám! Inasod is van? –– hangoskodott a kocsiról lelépô magas, fekete borostás idegen. –– Hozott-ë, nem-ë, itt vagyunk, ugye fiam? –– nevetett apa, s kezét nyújtotta a jólesô találkozáshoz. –– Ez itt –– én voltam az –– a legkisebb. Mi újság errefelé? ––- Mint tegnap is. –– Kutyaszôr maradsz te mán! De a lovaid jók… –– Majd nyilván kisebbre veszem az abrakostarisznyát. Neked meg adok egy barackot. Szereted-e? –– kérdezte tôlem hamiskás-komoly hangon Pityu Pista, de apára nézett mielôtt fejemre nyomta volna jobb hüvelykujja hegyét, bütykeit koppintani ott aztán. Én meg a barackozás után nekimerészedtem: –– Hogy híjják a lovait? –– Ez Hëgza, a kanca meg Kontësz. Teccenek tán? –– Szép a nevük is. Csak olyan… uras. ––- Ennye, az urakba, hát csak nekik lehet? –– mondta zavartan nevetve Pityu Pista. Apa meg figyelte, mire megyünk. Láttam, elégedett. Most nem is szólt rám, hogy „Ne komázz, pupák!” –– Épp azt meséltem volna neki mielôtt ideértél, Pista, hogy szomszéd gyerekek voltunk itt. A lovaglásainkat, futtatásainkat arra a nagy kaszálón, ami Marcinknak a fél lábába került…

–– Hát a Marci akkor nyakát is szeghette vóna. Pedig jó kiálló csípejû, horpaszos vót az a rossz szürke. Ki se lehetett vóna nézni belüle. S hogy nekivadút csak ëccërre! Mintha valami táltosféle –– élte bele magát a nagyon régi történetbe Pityu Pista. –– Hallod? –– nézett felém apa. –– Ezért lett papucsos mester Márton bátyádból. S ezt úgy mondta, mintha neki tán nem is bátyja volna a falábú Marci bácsi. Aki legény korában még Pesten is dolgozott meg csavargott, s akirôl hírelték, hogy tán ottani örömtanyáról hozta volna magával a kietlen tanyavilágba a magas Ménesi Máriát, Mariángyónkat. Megnézték aztán apáék, megigazgatták a vendégoldalakat; a köteleket a rudak kiálló végire akasztották az eperágból vágott kukákkal rajtuk; kezdôdhetett a rakodás. Én úgy segítettem, hogy adogattam apa kezébe a kévéket a kúpokból, ô meg föl a kocsira, Pityu Pistának. Nem sokáig tartott megrakni a parasztkocsit. A két kötéllel, úgy keresztbe vetve egymáson, jó erôsen meghúzgálva, lekötötték a szárat. Aztán mi is fölkapaszkodtunk a rakományra. Középre ültünk, Pityu Pista mögé. Jobb hüvelykem meg mutatóujjam közt tartottam a nagy vörös mezei egeret, amit az egyik szárkúpnál csíptem meg. Mire hazaértünk, lemorzsoltam belefeledkezve a farkáról a bôrt. –– Na, gyerünk! Hegza, Kontesz! A puha rakományon ülve, csak a kocsi himbálózását éreztük az úton, a ráfozott kerekek apróbb zötykölôdését fölfogta a leveles rakomány. Hazafelé hosszabb lett az út, mint ide jövet. Teherrel nem lehetett földeken, dûlôkön, székes lapályokon átvágni. Az oldalgós, másutt meg mélyen kitaposott, poros keréknyomokon kellett haladni. –– Te Jóska, mé’ nem adod el ezt a

2011. október 13. kis fôdet Rada Lajos, vagy Szebellédi Feri sógorodnak? Szomszédod mind a kettô –– fordult egyszer hátra Pityu Pista. –– Megvennék. Neked messze van ide eljárni. Meg sovány is… Apa igazított erre hóka bajusza mindkét ágán egyet. –– Meg. Megvennék. Egy pár tyúké’. Apai örökség ez, Pista… Pityu Pista értette: apával errôl nem lehet többet beszélni. Akkor csönd ült meg hosszasabban a rakományon. Lassan azért oldódtak aztán ôk ketten. S mentek vissza, a gyerekkorukba. Meg katonáékhoz. Jól elidôztek ott. „Ugye, fiúk, szép élet a…” Onnan el Galíciába, meg az olasz frontra. A Piavéhoz. Véres-zavaros, dermesztô vizéhez. Halottakon gázolni. Gránátrobbanás. Kartácstûz. Beszorult a závár!!! Szuronyos ro-haaam! Szentséges Szûz, csak azt ne! Vissza!!! Hullák leszakadó lila ujjai, mikor megfognák a hideg kezet. Az ember egyik oldala lefagy, a másik megég ennél a császári-királyi rohadt tábori kályhánál! Ki volt az?! Le-lö-ve-teeem!! Nem! Fölkoncolni az ilyeneket! Vérhas. Könnyû, aztán földnehéz, hosszú lebegés, zuhanás fölszökô lázban. Domani, dopodomani via tutti casa!* Szabó közlegény! Ugye nem szûrünk teát a gázálarc filterén! Értettem?! Bornyút föl! A magaslatnak! Komjáti is! In-dulj! És nem kenünk lecses barackot a káplár fejére! Ungheria caput, Italia malata.** Mért nem tudott az az egy málé talián is át azon a szaros kerítésen ott a többi után… Hidegleléses vacogás. … Hanem rám a puskája csövét… Vártam vóna tán, hogy ô engem?… És aztán az áldott jó gyógyír: a sok erôs rum, meg a rengeteg, félig már rohadt narancs. Biztos ezen az átkos olasz földön termett. Bözse tárta a kaput, hogy hazaértünk a rakománnyal. –– Oda valahogy, a széna mellé –– irányította apa Pityu Pistát. Kötélbe s kévékbe fogózva csúsztunk le a kocsi tetejérôl. Én aztán vittem a megmeredt vörös zsákmányt Csidri macskának. De hiába szólítgattam, nem jött az egérért a fekete kandúr. Vágó Jolán néni adománya Borinknak. –– Nehogy Visnyeiék galambpadlásán egyen a fene, hogy még fölkössönek a végin! Lerakodás elôtt apáék kifogták a kocsiból a lovakat, és a fakó eperfa alatti nyári jászolhoz kötötték ôket, hámhoz fölhúzott istrángokkal, lecsatolt fejzôvel. Amikor már kúpban állt a szár, Pityu Pista meg apa az asztalhoz ültek a konyhában. –– Próbáld meg ezt –– nyújtotta tózniját a kocsis.

–– Nézzük, no, leégett-e a pajtája –– mosolygott apa Pityu Pista szemébe. –– Nem homoki csörmô ez –– nevetett vissza a borostás. –– Egésségünkre! ––, s megemelte pálinkáspoharát. Míg elszívták cigarettájukat és megpálinkáztak –– apa nem volt pálinkás, csak egy pohárral ivott most is ––, addig Franci néném rántottát sütött a vályogból rakott sporheton a kék lábosban. Meghintette a tetejét piros paprikával, és az asztalra tette, Pityu Pista elé. Néztem a szép piros rántottát. Apa meg engem. Fájt a szemvillanása. Láttam, Pityu Pista nem eszik jó étvággyal. Azon az ôszön, apa járt még egyszer a Síkároson. A búzát elvetni. Szép hosszú, éretten meghajló kalászú bánkúti búzát, a fölszántott kukoricaföldbe. Kézzel vetett. A vetômagból –– mindig becsávázta kékkôvel, teknôben ––keskeny zsákba öntött annyit, hogy ne legyen nehéz cipelnie a szántáson. A zsák aljának és szájának egyik-egyik csücskét madzaggal összekötötte, bal hóna alá és jobb vállára igazította, jobb markával merítette a zsákból a magot, és tempósan lépve hintette azt a friss szántás tetejére. Amikor estefelé hazaért –– láttam: boros kicsit ––, csak mosolygott hóka bajusza alatt; nem nézett rám, úgy mondta: –– Ereggy ki az udvarra. Vár ott egy gyerek. Gyerek? Milyen gyerek? Biztos csak tréfál. Kimentem. Gyerek sehol az udvaron. Hanem az akol oszlopához kötve egy vörös kutya! Fiatal. Indultam felé. Örült, hátsó lábaira állt, farkát csóválta! Látom, csakugyan gyerek! Kan. Ami lesz –– s megsimogattam a fejét. Dehogy akart volna az harapni! A kezemet nyalta, ágaskodott rám. –– Hogy hívnak? –– Citrom. Ezt apa mondta, aki közben kijött megnézni, milyenre sikerül a találkozás. –– Hun vette? Egy leszeklegény juhászgyerektül. Hosszút nyelt belôle kövidinkás üvegembül. Kettôt is. Drága vót kicsit ez a vörös… –– Vág hozzá a neve. Leguggoltam, simogattam. –– Pulinak jó lesz-e? –– Tán. Nézd meg! Sötét a szájpallása! Megnéztem. Hagyta. Sötétbarna volt az. *** * olasz: Holnap-holnapután mindnyájan megyünk haza. ** olasz: Magyarország halott, Olaszország beteg.

BELLA MARINA magyarul beszélô ügyvédnô

Forduljon hozzám bármilyen törvényes ügyével Ingatlan adás-vétele és bérlése Ingatlan vétel finanszírozása Végrendelet készítése, végrehajtása, megtámadása Örökség ügyek Válóperek és családi ügyek Követségi hitelesítés

Suite 2, Level 7 / 221 Queen St. Melbourne 3000 CAULFIELDI IRODÁMBAN is fogadok ügyfeleket Telefon 9505-4999 Fax 9505-4899 E-mail: [email protected]

2011. október 13. Hasznos és „élet-fa” mentés lenne, ha –– jelképesen –– a köpeci szilfaóriás koronájának ernyôje alá idônként, népszámláláskor, választáskor, autonómia teremtés végett össze tudnánk gyûlni. A világhálón olvasom nagy empátiával az erdôvidékiek ügyködését, hogy legyen az Év fája a köpeci 300 éves mezei szilfaóriás (Ulmus campestris) Köpec falutól északra, a Barót vize fölött átívelô híd szomszédságában, amely egy néhai vízimalom udvarán áll és ôrködik. Az impozáns méretû, több mint 35 méter magas háromágú famatuzsálem körmérete 1,4 m magasságban, 7,3 m, így átöleléséhez öt felnôtt emberre is szükség van –– olvasom a Demeter Zoltán jegyezte felhívásban. Hozzám a lényegre törô felhívás-szövegben az „átöleléséhez” szó áll a legközelebb, s az hogy ehhez „öt felnôtt emberre is szükség van”, mert az „átölelés”, mint mértékegység a felhívásfogalmazók érzelmi kötôdését is kifejezi. Mennyivel találóbb ez a szó, mint az ilyenkor szokásos nyelvi formula: „derekát öt ember (se) érné be”. Arról, hogy mennyire az erdôvidékiekhez nôtt ez a hatalmas szilfa a további szöveg és a gazdag fotóanyag gyôz meg, az olvasót-nézôt is magához ölelô, szeretô közelség. Egyébként ehhez hasonlatos volt a szilfák históriai szerepe is. A magányos szilfák hatalmas koronája ernyôként védte a tûzô naptól az alája sereglô környékbeli embereket, akik ügyes-bajos dolgaikat a mi szilfánk esetében ez alatt hánytákvetették meg. Miközben a malom duruzsolva mondikálva ôrölte a kenyérlisztet. A köpeci szilfa bemutatása, akarva, akaratlan azért is meggyôzô, mert a felvételek zömében ott áll a fa alatt, vagy ennek a kérgét simogatja Antal

MAGYAR ÉLET

Legyen a köpeci szil az Év fája

Jenô, nyugalmazott erdész, ô maga is keménykötésû szilfaember, az erdôvidéki kistáj öreg fáinak személyes ismerôje, ezek egyenkénti számon tartója és védelmezôje, akit én szemé lyesen több évtizede ismerek, hisz a ’70-es évek elején együtt ügyködtünk és aggódtunk a Bodvaji vashámor maradék hutájának megmentéséért, majd, évtizedek múltán nekem adatott meg, hogy bemutassam remek memoárkönyvét, a Vadászemlékeim címût.

Nincsenek errôl információim, de a felhívás további szövegében is az Antal Jenô egyéniségét és személyiségét érzem, meg az erdôvidéki erdész- és környezetvédô szakemberekét, a kistáj, a természeti és emberi környezet az Antal Jenôjénél fiatalabb generációját képviselô neves és névtelen emberekét, akik az öt felnôtt által átölelhetô köpeci szilfa mellett az olvasót a szilfélék egészében gyönyörködtetni képesek.

9. oldal A köpeci szil bemutatása képbe hozza az erdôvidéki kistáj történelmét is. „A szilfától nem messze található –– olvasom –– a 48-as szabadságharc december 9-i köpeci csatájában elesett honvédek sírhantja, amely egy 18481849 feliratú fejfával van megjelölve. Kétszáz méterre található a már említett köpeci, illetve a december 13-i Felsôrákos-rikai csaták emlékére gránitkôbôl állíttatott, törött kardmarkolatot formázó véczeri emlékmû”. Ezt megelôzôen már megismerkedhettem Nagy Károly köpeci lelkész-esperes „Baj van Köpecen” szólás-értelmezésével, amely, a régebbi szólás-mondások eredetmagyarázatát magába olvasztva Köpec 1849-es feldúlására, kirablására, felégetésére, a lakosság legyilkolására utal. Mindez engem arra sarkall, hogy ismereteimet a tágabb táj –– a Kárpátmedence –– szilfahistóriáival is kiegészítsem. Történelmi témáknál maradva gyönyörködve olvasom, hogy számos szilfa –– „szilaj” fa, ahogyan a régiek nevezték –– a Nagyságos Fejedelem emlékét ôrzi, akárcsak több várrom is. Balog Ádám kuruc generálisnak is van szilfája Szekszárd határában, ahol elfogták, Máramarosban a ruszinok pedig annyira tisztelték II. Rákóczi Ferencet, hogy egy szilmatuzsálem alá azért állítottak keresztet, aki arra jár, fôt hajtson elôtte és keresztény módra keresztet vessen. Eötvös Károly írja a XVIII. századra fátlanná vált Alföld egyetlen keményfájáról amelyet a Vikipédia is idéz: „Van fája a síknak is. De csak puha fája. A nyár, a fûz, a rekettye. Szilaj fája csak a szilfa. Erôs, kemény, szívós, viharokkal szembeszálló, a mit hajdan szilajnak nevezett az irodalom is, a népnek nyelve is...” Ugyancsak Eötvös Károly írja: „...ezer falu, város, halom, dûlô, határrész viseli nálunk a

Szilas és a Szilágy nevet. S hol e név van: ott magyar lakik, ott magyar telepedett meg ezer év elôtt.” Szilas az én felsô-háromszéki szülôfalum –– Csernáton –– hatalmas kiterjedésû erdôrészének a neve is. Beszédes nevek a Szilágyság, a Káposztásmegyernél a Dunába ömlô Szilaspatak, a Szilasliget, Szilágysomlyó és sok-sok társuk. Mikor tehát a köpeci szilfa-matuzsálemet ünnepelve köszöntjük és az Év fája titulussal megtiszteljük, ezzel a gesztussal magunkat is becsüljük. Mert szilfasorsra emlékeztet a mi történelmünk is. Hatalmas kiterjedésû szilfaerdeinket elôbb a hamuzsír fôzés tizedelte meg, majd ezekre az erdôkre rontott a szilfavész, támadta a nagy farontó és a kis farontó lepke... Csodák csodája, hogy ez a köpeci mezei szil dacolt minden vésszel, viharral, égi és földi csapással. Az Év fáját figyelmünkbe ajánló erdôvidéki felhívás, és maga a köpeci szil szép kora, léte is azt sugallja, hogy ebben az egymást vészesen rontó politikai kalamajkában, amely aztán Erdôvidéket egyáltalán nem kíméli, képletesen szólva, újra össze kellene gyûlni az egykori köpeci malom udvarában a hatalmas fa koronája alá, hogy a lobbanékony indulatokat, politikai hevületet mérsékelje a szilfaóriás árnyéka, mert nemcsak egy sokszázados fa, hanem a magunk megmentéséért is szavaznunk kell. Hasznos és „élet-fa” mentés lenne, ha –– jelképesen –– a köpeci szilfaóriás koronájának ernyôje alá idônként, népszámláláskor, választáskor, autonó mia teremtés végett össze tudnánk gyûlni. A köpeci szilre a szavazatokat ahttp: www.evfaja.ro/voteaza.php?id=22 linkre kérik. Sylvester Lajos (Gondola)

10. oldal

MAGYAR ÉLET

2011. október 13.

REFORMÁTUS SZEMLE Az Ausztráliai Magyar Református Egyház fizetett melléklete és kiadása Felelôs szerkesztôk. C. és J. Csutoros Postai címünk: P. O. Box 1187, North Fitzroy VIC. 3068 Telefon: (03) 9439-8300 — (03) 9481-0771

AZ IGE MELLETT.

Az Ausztráliai Magyar Református Egyház 121. St. Georges Road, North Fitzroy Vic. 3068

szolgálatai A victoriai kerület lelkipásztora Dézsi Csaba Lelkészi hivatal: 121 St. Georges Road, North Fitzroy

Postacímünk: P.O. Box 1187 North Fitzroy, 3068

Az Egyház honlapjának címe: www.hungarianreformedchurch.com E-mail: [email protected]

„Ismerve képmutatásunkat.” (Mk. 12.13.-17.) Vigyázzunk, hogy miközben alázatra törekszünk, valamiképpen képmutatóvá ne legyünk. Tele van az életünk sandításokkal, amelyek arra írányulnak, hogy uralkodjunk a másik felett. Erre nézve idézem Szilágyi Ákos Sandítások címû versét: „Z..., egyre az örökkévalóságra sandít, Istenre, sorsra, nagy ídôre... M., a hatalomra sandít, vezérre, posztra, kitûntetésre, sarzsira. G., a közönségre sandít, tetszési indexre, sikerre, pénzre. I., nem sandít semmire, Úgy tesz mint a fák, felhôk, kövek. De mivel a fák, felhôk, kövek, nem tesznek így, mégis csak sandítás ez: Istent dicséretesnek tartja, a hatalom kitûnteti érte és méltán hangzik fel felette a piaci siker. Nincs sandák között önnáló sandább. Nincs sandaságban ônála nagyobb.” A mi Urunk volt az egyetlen, aki nem sandított kétfelé, hanem mindenütt eleget tett Isten akaratának, a császár elôtt és Isten elôtt is..., Úr Jézus Krisztus, te adj nekünk is sandítások helyett Neked tetszô indulatokat és mozdulatokat, képmútatástól mentesen...

A North Fitzroyi Gyülekezet október, november, december havi programja.

Október 23-án vasárnap de. 11 órakor a Magyar Szabadságharc Emlékünnepi Istentisztelet keretében koszorúzás a temploom bejáratánál álló 56-os Szabadságharc Emléktáblájánál, utánna ebéd a Bocskai nagyteremben. Október 30-án vasárnap de. 11 órakor a Refomáció Emlékünnepe, Úrvacsora közösség, ebéd után 1 órától a North Fitzroy Gyülekezet évi rendes Közgyülése. A novemberben tervezett Bazár presbiteri ûlés határozata értelmében jövô év február harmadik vasárnapján lesz megrendezve. December 4-én Istentisztelet, majd ebéd után Mikulás délután. December 9-én pénteken este Adventi koncert. Molnár Gizella magyarországi mûvésznô fellépésével. December 18-án A Vasárnapi Iskola évzáró mûsora. Decenber 25-én Karácsony Ünnepi Istentisztelet Úrvacsora közösség, ünnepi ebéd a Bocskai Nagyteremben.

Telefon: (03) 9481-0771 Mobile: 0414-992-653 (Dézsi Csaba lelkész) 9439-8300 (Csutoros Csaba fôgondnok) MELBOURNE (VIC) 2011. október 16-án vasárnap d.e. 11 órakor ISTENTISZTELET a Magyar Templomban Igét hirdet: Dézsi Csaba 121 St. Georges Rd. North Fitzroy. (112-es villamos a Collins St.-rôl, 20-ik megálló) Vasárnaponként 12 órától ebéd Bocskai Nagyteremben Délután 1. órától nôszövetségi és presbiteri ülések minden kedden 12 órától Biblia óra a Bocskai Nagyteremben Két órától klub élet Mindenkit szeretettel hívunk és várunk. SPRINGVALE (VIC) 2011. október 16-án, vasárnap du. 3 órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet: Nt. Incze Dezsô a springvalei lutheránus templomban (3 Albert Ave.) SYDNEY STRATHFIELD(NSW) 2011. október 16-án, vasárnap de. 11.30 órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet: Nt. Péterffy Kund Uniting Church, Carrington Ave. BLACKHEATH NSW 2011.október 15-én, szombaton du. 14.30 órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet Nt Péterffy Kund Govett’s Leap Rd. Blackheath Uniting Church ADELAIDE (SA) 2011. október 16-án, vasárnap de. 11 órakor ISTENTISZTELET Igét hirdet: Nt. Szabó Attila az Unley Uniting Churchben (Unley St. és Edmund Ave. sarok) Minden szerdán du. 2.30-kor BIBLIAÓRA Mindenit szeretettel hívunk BRISBANE (QLD) 2011. minden vasárnap d.e. 11. órakor ISTENTISZTELET 150 Fourth Avenue, Marsden, a marsdeni Magyar Házban Igét hirdet: Nt. Kovács Lôrinc Minden hónap negyedik vasárnapján du. 2 órakór ISTENTISZTELET a St. Paul’s templomban St. Paul’s Terrace, Brisbane Igét hirdet: Nt. Kovács Lôrinc GOLD COAST — ROBINA 2011. minden hónap harmadik vasárnapján d.u. 2 órakor ISTENTISZTELET

Ajándékként lepje meg rokonait ismerôseit a nem rég megjelent: A North Fitzroyi Magyar Református Gyülekezet története a „MEGVALÓSULT ÁLMOK” Nt. Dr. Antal Ferenc... igehírdetéseinek tükrében. A könyv ára 20 dollár, megvásárolható Istentiszteletek után a Bocskai Nagyteremben. 123 St. Georges Rd. Nth. Fitzroy, vagy megrendelhetô postán, küldje rendelését csekkel együtt a Hungarian Reformed Church... PO Box 1187 Nth, Fitzroy 3068 címre és engedjen + 5 dollárt a postázásra.

VASÁRNAPI ISKOLA,

minden hónap elsô és harmadik vasárnapján délelôtt a Bocskai Nagyteremben. Az Istentisztelet alatt a gyerekek a Hit és magyarnyelv oktatáson vesznek részt. Szülôk figyelmébe: vasárnapi iskola (korosztály 5-8 év), minden hónap elsô és második vasárnapján 9.30-tól — 11 óráig magyarnyelv oktatás. Játszóház korosztáy: (1.5-4 év), minden hónap elsô és harmadik vasárnapján 11-12 óráig. A gyermek foglalkozásokkal kapcsolatban érdeklödni lehet Makkai Mártánál a 0408 950 491 számon.

2011. október 13. Az igazság és az igazságosság minden társadalom alapvetô problémája. Mivel a teljes igazság birtokában nem lehet senki, és mivel az igazságosság fogalmát régen évszázadonként, ma pedig évtizedenként (vagy évenként) vitatták és vitatják, ebben a rövid cikkben én sem próbálok igazságot tenni. Ugyanakkor egyre erôsebb a vágyam, hogy a magam belsô igazságát megvalljam, vállalva a tévedés és elfogultság összes kockázatát. Az ôszinte szó mindig veszélyes, a társadalmi és tudományos igazság áldozatainak listája kötetekre rúgna, nem is szólva a vallási igazságok (vagy tévhitek) vértanúiról. Egyszer, nagyon régen, egy azóta elhunyt, idôs íróbarátom nagyon megsértôdött, amikor az általa írt filmrôl nem túl kedvezô kritikát közöltem. Késôbb azt mondta: „Ha egy barátunk félszemû, mindig az ép szemét kell dicsérni”. Ez a több évtizeddel ezelôtt elhangzott intelem

Gyapjas (NJ):

Sérelem Önérzet és szerelem; Nem egy nép sajátja, Tisztelet s az értelem Isten adománya. Minden nemzet hasonló Különbözôségben, A teremtést csodáló Sokszínûségében. Álomszép a természet: Isteni alkotás! Eldobni egy részletet Önzô sáfárkodás. Tarka-virág nemzetem Is ez igében rejlik Fájlalom, s nem szeretem Ha szirmát letépik. A jó kertész fát nevel Dús virányú lombot, Hûs árnyában énekel, Elûzvén a gondot. Palántánk most feldúlta Kertünk látszat-ôre, Üszkös szennyet borítva Megmaradt mezônkre. Láncot zörget lant helyett S mint repedt kolompból, Átkos szóval gyújt tüzet Távoli toronyból. Irígység a rombolás S a rétünk tiporni, Nem szolgálja a tudás Hiányát pótolni. Jelenkorunk hajnalán Törekvô nemzetünk Hozzáértô kéz nyomán Ápolja majd kertünk. Hosszú századok alatt Tisztán zengô dalban Ez éltetô akarat Védelmez a harcban. Tisztelet volt, s szerelem Rónánk énekében S nem irányult sérelem Más kert ellenében. Önérzet; ha egyesít Szívünk magyarsága, Sérelmünkben megbékít Isten adománya!

MAGYAR ÉLET

Szentmihályi Szabó Péter (Magyar Hírlap)

Sarkosan fogalmazva

tüskeként megmaradt bennem. Az általam elképzelt teljes igazságot valószínûleg csak emlékirataimban fogalmazhatom meg, abból kiindulva, hogy már senki sem árthat nekem, túlélvén kortársaimat, akik beperelhetnének rágalmazásért. De ez az általam elképzelt „teljes” igazság is csupán egy darabja a széttört tükörnek, amelybe a magyarság belenézhetne. Majd az emlékiratok írása közben gondban leszek, hogy miért mered az égnek még mindig a rémes vaskefe az Ötvenhatosok terén, miért nincs köztéri szobra Horthy Miklósnak, és vajon miért ellenzi oly elkeseredetten az idôs bírák nyugdíjaztatását a balliberális ellenzék. Idôs író barátom, akitôl sokat tanultam (és akivel oly jóízûen vitatkoztam, amikor ez még szokás volt) azt hajtogatta: „Péterkém! Meghalni, ezeknek? Ugyan már!” Aztán mégis meghalt. Azóta az igazságnak mindig csak a fél szemét dicsérem. De egyszer sort kerítek majd a másik szemre is. A vakra, az üresre. *** Az MSZP tagjai mostanában azzal a megnyugvással hajthatják álomra a fejüket, hogy „máma már nem szakad tovább” a párt, az ország népe pedig követheti a régi szappanopera folytatását, a kisgazdák, majd az MDF felbomlásának történetébôl már jól ismert, kissé unalmas epizódjainak remixét. A butaság, hiúság, féltékenység és kapzsiság tragikomédiája kevés embert érint, de azt a keveset nagyon: önbecsülésrôl már régen nincs szó, de egzisztenciáról nagyon is. Fogalmam sincs arról, miként hat valakire, ha megfosztják a díszpolgári címtôl. Vajon ül egy sötét sarokban és keserû könnyeket hullat, vagy büszke rá, mert üldözik a balliberálisokat? Heller Ágnes, az MTA tagja, Budapest díszpolgára (!) abszurdnak tartja Kertész Ákos kitüntetésének visszavonását, mert ilyesmi még a sztálinizmus idején sem fordult elô (dehogynem), és mert K. Á. a kitüntetést nem a véleményéért, hanem a teljesítményéért kapta –– akárcsak a filozófus hölgy. Mivel a magyar polgárok túlnyomó többsége nem volt és nem is lesz díszpolgár, sôt a francia Becsületrendet sem fogja megkapni soha, ebben az esetben is jelképes küzdelem folyik hazafiak és világpolgárok között. A felháborodástól hörgô Amerikai Népszava megállapítja: „Az írót nagy veszteség nem érte: egy olyan városnak,

ÜGYVÉD BUDAPESTEN nagy gyakorlattal és szakértelemmel, mindenféle ügyintézést, jogi tanácsadást vállal.

Forduljon bizalommal:

Dr. Horváth Anna e-mail: [email protected] fax: (0011) 36-1-4038503

amelynek ilyen sötét, ostoba vezetése van, nem nagyon érdemes a díszpolgárának lenni.” Nem is kellett volna erôltetni. A balliberális uralkodóréteg tudja, hogy „Magyarország ordas eszmék foglya”, és most vagy az ôszödi rém vagy Mesterházy képes csak felemelni a vörös zászlót a diktatúra ellen. Nagy kár, hogy a baloldal „elherdálta minden pozitív szellemi vagyo nát, teljes történelmi örökségét Dózsa Györgytôl Petôfin és Adyn át Károlyi Mihályig, Bibó Istvánig, Nyers Rezsôig, a keletnémet turisták elôtt a határt megnyitó Horn Gyuláig”, és így tovább, mindjárt elsírom magam, Nyers Rezsôn különösen. Ha kisírtuk magunkat, vegyük elô a díszpolgárok névsorát, meg az akadémikusokét is… *** Talán még emlékeznek a tisztelt olvasók, hogy valamikor régen a Fidesz felállított egy Demokrácia Központot. Most az MSZP is létrehoz egy ilyen elnevezésû intézményt, vagyis buzgón igyekszik másolni a Fideszt ebben is, ami meglehetôsen szánalmas dolog, ráadásul ha az MSZP védi a demokráciát, az a polgárok többségével megutáltatja magát a fogalmat is. A demokráciát senki sem védi ingyen, Bolgár György is búcsút mondott a Népszavának, mert ingyen ô nem ír. A demokráciát nemzetközi szinten sokkal érdemesebb és kifizetôdôbb védelmezni és építeni, jó példa erre a WikiLeaks egyik anyaga, amelyet az origo.hu ismertetett. „Kubában, Fehér oroszországban és Bolíviában is terjesztette a demokráciát a Magyarországon szinte ismeretlen, a magyar kormány által alapított és bôkezûen támogatott, budapesti székhelyû Demokratikus Átalakulásért Intézet, amely George Bushtól is »erôs támogatást« kapott” –– derül ki a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai táviratokból. Az amerikaiak fôleg Kubában számítottak a magyarok segítségére, de a szervezet vezetôjét, Gyarmati Istvánt belpolitikai kérdésekben is kiváló információforrásnak tartották. Az intézet vezetôje, Gyarmati István volt NATO-nagykövet szerencsés ember, a 2010-es köz-

11. oldal hasznúsági jelentés szerint évi tízmilliót kapott, akárcsak az igazgatóhelyet tesek. Egy év alatt több mint 260 milliós támogatást mondhattak magukénak, százmillió forintot a központi költségvetésbôl, 28 milliót a magyar Külügyminisztériumtól, a többi pénzt külföldrôl. A kilenc alkalmazottal mûködô intézet 96,5 millió forintot bérre és egyéb személyi költségekre fordított, 34 millióba kerültek a repülôjegyek és majdnem húszmillióba a szállásköltségek. Gyarmati az ôszödi rémet egyszer „a mi hülye miniszterelnökünknek” nevezte, ez is bizonyítja, hogy pártfüggetlenül terjesztette az euroatlanti demokráciát. Mindenre van közpénz, ha nagyon akarjuk. Igaza van Bolgárnak, nem kell ingyen védeni a demokráciát, ha van, ahol megfizetik. *** Kidôlt egy nagy tölgyfa, egy igaz magyar emberrel kevesebb lett itt lent, a Földön. Nem tudom, olvassa-e a nekrológokat, ha igen, hamiskás mosollyal legyint, hiszen ez már nem számít. Az építômûvészt sokan méltatják, s valóban: Makovecz Imre gyönyörû, Istennek és embernek is tetszô nyomokat hagyott maga után, én most azonban a barátról szeretnék szólni, akinek mindig volt jó szava, bölcs ítélete, és –– amint Fekete György megfogalmazta ––, akinek legfôbb jellemzôje a becsület volt, a kérlelhetetlen, megalkuvást nem ismerô tisztesség. A magyar nép legjobb tulajdonságaival rendelkezett, közülünk messze kimagasló lángelme, de szeretô szíve és egyszerûsége folytán sosem éreztük nyomasztónak természetes fölényét. Volt benne valami „nagyapás” jóság, pedig életkorunk szerint inkább bátyám lehetett volna, és volt benne valami maradandóság ebben a folyton változó, zûrzavaros magyar életben. És persze a hit ereje, nemcsak Istenben, hanem ebben a teremtett világban, melynek szépségéhez, mint látomásos építômester maga is hozzájárult. Sokan szerették, de sokan gyûlölték is, éppen azért, mert kemény ember tudott lenni, ha elvekrôl volt szó, szenvedélyes igazságkeresô volt, ha kellett, néptribun és egyszemélyes párt. Korán ment el, de gazdag élete volt, nem kell szégyenkeznie a mennyország kapujában. Sok álma nem valósult meg, és egy nagyon elárvult, lezüllesztett országot hagyott maga mögött: nem érhette meg a haza

feltámadását. Kitüntetéseit, díjait is idelent hagyta, tôle már nem kérhetik vissza az ellene acsargók. Hatalmas örökséget hagyott ránk. Hadd idézzem annak a versnek utolsó szakát, mellyel hetvenedik születésnapján köszöntöttem: „Míg él itt magyar, mûvét dicsérik, / Bámulva nézik új évezredek –– / Ô csak ballag a messze égig, / Szólít pokolba szálló lelkeket –– / Gazemberek! Ti mit építettetek?” *** Ilyen nyúlfarknyi írásban igazán nem merek érdemben hozzászólni a köz- és felsôoktatás reformja körüli vitához, pedig mint nyugdíjas pedagógust foglalkoztat az ügy. A különbözô kiszivárgott tervezetek, közlemények, nyilatkozatok zûrzavarából annyi azért kiderül, hogy létezik egy baloldali, egy liberális és egy kereszténydemokrata álláspont, valamint ezek sajátos keveréke. Mély ellentét van az úgynevezett angolszász, illetve porosz modell között, aztán az államilag támogatott és a fizetôs helyek arányait firtatják, nem is szólva az „államosítás” és az önkormányzati fenntartás érveirôl. Emlékszünk még a Hiller-féle csodás „fejlesztési részhozzájárulásra”, valamint a tandíj, illetve önköltség közötti fogalmi vitára. Felröppent a hír, hogy jogászból, közgazdászból, kommunikációs szakemberbôl már van elég, aki ilyesmit akar tanulni, fizessen, de már ezt a hírt is cáfolták. Folyik a paláver a középiskola és a szakmunkástanuló intézetek közötti egészséges összhangról, valamint a szabad tankönyvválasztás körül kialakult áldatlan helyzetrôl, de nem folytatom, pedig ott van még az életpályamodell is, amelyhez viszont nincs pénz, mint általában semmiféle ilyen modellhez. Az évtizedek óta tartó oktatásügyi barkácsolás után jó lenne valami tartós „terméket” létrehozni, a jövô és a haza érdekében. Nehogy már Vásárhelyi Máriának legyen igaza, aki szerint „a kormány a gazdag hülyék elôtt nyit korlátlan lehetôséget”. Nem, nem ez a kormány az. A gazdag hülyék és azok hülye gyermekei minden jól fizetô poszton ott vannak, és ráadásul tanítanak is. A még gazdagabb hülyék még hülyébb gyermekei pedig külföldön szerzik értékes diplomájukat, ha máshol nem, hát Panamában, mert a Lomonoszov Egyetem már nem olyan menô, és a foxi-maxi egyetemen is szünetel az oktatás.

SPHEP

SOXÅFIV

1%+=%6 0)8

%YW^XVµPMEMQEK]EVOÇ^ÇWW¼KMXµN¼OS^XEXÅ $] RV 0DJ\DU )RUUDGDORP ÒV 6]DEDGVËJKDUFÒYIRUGXOÛMDPÒOWÛ PHJHPOÒNH]ÒVÒUHPHJKÖYWXNGÖV]YHQ GÒJQHN 0DJ\DURUV]ËJ PLQLV]WHUHO QÝNKHO\HWWHVÒW'U6HPMpQ=VROWRW D .HUHV]WÒQ\GHPRNUDWD 1ÒSSËUW HO QÝNÒWDNLHOIRJDGYDD 16:L0DJ\DU 6]ÝYHWVÒJ ÒV WDJV]HUYH]HWHL PHJKÖ YËVËW HOÜUHOËWKDWÛODJ RNWÛEHU  ÒV NÝ]WWHV]OËWRJDWËVW$XV]WUËOLËEDQ (QQHNVRUËQHOOËWRJDW6\GQH\EH&DQ EHUUËEDÒV0HOERXUQHEH 0LÒUW KÖYWXN PHJ ÒSSHQ 6HPMÒQ =VROWRW" 0HUW PLQW PLQLV]WHUHOHQÝN KHO\HWWHVQHNQHNLMXWRWWIHODGDWËXOD QHP]HWSROLWLND PÛGV]HUWDQËQDN NL GROJR]ËVD ÒV J\DNRUODWED ãOWHWÒVH $ FÒODKDWËURQWáOLV]ÛUYËQ\ÒVDNãO IÝOGLWHQJHUHQWáOLGLDV]SÛUDPDJ\DU MDL LGHQWLWËVD PHJÜU]ÒVH HPEHUL MR JDLQDN WËPRJDWËVD ÒV PHJYÒGÒVH D QHP]HWLÝVV]HWDUWR]ËVNRUPËQ\DËOWDO OÒWUHKR]RWW 1HP]HWL (J\ãWWPâNÝGÒV 5HQGV]HUHÒUWHOPÒEHQ (QQHNDOËWËPDV]WËVËUDMHOHQWPHJD PáOWKÛQDSEDQ6HPMpQ=VROWNÝQ\YH x0HJKDUFROXQNPLQGHQPDJ\DUÒUWy DPLEHQ VRUMË]]D EHV]ÒGHLW Q\LODWNR ]DWDLW ÒV HOYÒJ]HWW WHYÒNHQ\VÒJÒW D QHP]HWHJ\HVÖWÒVHV]PHLÒVJ\DNRUODWL WHHQGÜLWHUÒQ (]W EL]RQ\ÖWMËN D] D]ÛWD PHJMHOHQW Q\LODWNR]DWDLLVRNWÛEHUPËVRGLNËQD V]DEDGNDL IÜNRQ]XOËWXVRQ D] ãQQH SÒO\HV ËOODPSROJËUVËJL HVNãWÒWHO VR UËQ D NÝYHWNH]ÜNHW PRQGWD DPL D PDJ\DUVËJ PHOOHWWL KLWYDOOËVDNÒQW NÝQ\YHOKHWÜHOx0LQGHQQHP]HWHJ\ V]HUL ÒV PHJLVPÒWHOKHWHWOHQ ÒUWÒN ,VWHQQHN HJ\ VDMËWRV JRQGRODWD $ WÝEELQHP]HWKH]KDVRQOÛDQDPDJ\DU QHP]HWQHNLVD]D]HOVÜGOHJHVNãOGH WÒVH KRJ\ PHJÜUL]]H D] ÜVHLQN ËOWDO UËQN KDJ\RWW DODSYHWÜ JD]GDJVËJRW Q\HOYãQNHW NXOWáUËQNDW ÒV WÝUWÒQHO PãQNHW (] RO\DQ ÒUWÒN DPLW HJ\HV HJ\HGãO PL DGKDWXQN D] HJ\HWHPHV HPEHULVÒJQHN+DPLHOWâQãQNDWÝU WÒQHOHPEÜODNNRUD]HJ\HWHPHVHP EHULVÒJ OHV] ÝUÝNUH V]HJÒQ\HEE HJ\ VDMËWRVGDOODPPDO,VWHQQHNHJ\JRQ GRODWËYDO D]]DO DPLW PDJ\DUVËJQDN QHYH]ãQN 1HNãQN PDJ\DURNQDN OHJDODSYHWÜEE NãOGHWÒVãQN D] KRJ\ PHJÜUL]]ãNPHJPXQNËOMXNÒVIHOPX WDVVXN PDJ\DUVËJXQNDW (QQHN HV] NÝ]H D PDJ\DU ËOODP ÒV D PDJ\DU ËOODPSROJËUVËJ+DYÒJLJQÒ]HNDPD J\DU WÝUWÒQHOHP ÒYV]Ë]DGDLQ DNNRU D]W OËWRP KRJ\ D PDJ\DU QHP]HW 6]HQW ,VWYËQ ÛWD QHPFVDN NXOWáU KDQHP NÝ]MRJL QHP]HW LV DPLW PDL NLIHMH]ÒVVHOD]ËOODPSROJËUVËJWDUWRWW ÝVV]H0RVWOHKHWÜVÒJãQNQ\ÖOLNDUUD KRJ\ D WÝUWÒQHOHP YLKDUDL ËOWDO V]ÒW V]DNÖWRWW PDJ\DU QHP]HWHW DPHO\ SHUV]H PLQGLJ HJ\ YROW Q\HOYÒEHQ NXOWáUËMËEDQÒVWÝUWÒQHOPÒEHQDNÝ] MRJ YDVDEURQFVËYDO LV HJ\EHIRJMXN $PLNRUPHJDONRWWXND]ËOODPSROJËU VËJLWÝUYÒQ\WQDJ\RQILJ\HOWãQNDUUD KRJ\ QH OHJ\HQ $ ÒV % NDWHJÛULËMá ËOODPSROJËU (J\HWOHQ PDJ\DU QHP ]HW YDQ HJ\HWOHQ PDJ\DU ËOODPSRO JËUVËJJDOy $ 'ÒOPDJ\DURUV]ËJQDSLODSWXGáVÖ WÛMD NÒUGÒVHLUH D NÝYHWNH]Ü YËODV]W Q\áMWRWWD q -DQXËULJ DPLNRU ÒOHWEH OÒS D] áM DODSWÝUYÒQ\ PÒJ  VDUNDODWRV WÝU YÒQ\W NHOO HOIRJDGQLXN D SDUODPHQW EHQ%ÖUQLIRJMËNDWHPSÛW" q %ÖUQXQN NHOO WHKËW EÖUQL IRJMXN  PËVRGLN IÒOÒYH D]]DO WHOW HO KRJ\ PHJHOÜ]]ãN D] ËOODPFVÜGÝW DPLEH D V]RFLDOLVWËN WDV]ÖWRWWËN D]

RUV]ËJRW,GÒQD]HOVÜIÒOÒYÒEHQDIÜ IHODGDWXQN D] DODSWÝUYÒQ\ PHJDONR WËVD YROW $ PËVRGLNEDQ D] DONRW PËQ\EÛO NÝYHWNH]Ü NÝ]HO KDUPLQF NÒWKDUPDGRV WÝUYÒQ\W NHOO PHJKR] QXQN ÖJ\ SÒOGËXO D NÝ]RNWDWËVL D IHOVÜRNWDWËVLD]HJÒV]VÒJãJ\UÜOV]ÛOÛ ÒVDYËODV]WÛMRJLWÝUYÒQ\W q0LO\HQYËODV]WÛMRJLWÝUYÒQ\WNÒS ]HOHO"0LO\HQMRJDLOHQQÒQHNDKDWË URQWáOLPDJ\DURNQDN" q0LQGLJD]WPRQGWDPÒVD]LVIRJ PHJWÝUWÒQQL KRJ\ D KDWËURQ WáO ÒOÜ PDJ\DURNQDN OHV] V]DYD]DWL MRJD

/EVHSW&¼PE

OÇ^¼VHIOÌXµN¼OS^XEXÅNE NHOWHN KRJ\ 6]HUELD D] (8 WDJMËYË YËOMRQ GH H] FVDN DNNRU WÝUWÒQKHW PHJ KD D] RUV]ËJ HOIRJDGMD D] XQLÛ HUNÝOFVL QRUPËLW MHOHQWÜ DODSYHWÜ HOYHNHW 6]HUHWQÒQN KD QHP NHOOHQH IHOãOYL]VJËOQXQN D PDJ\DU ËOOËVSRQ WRW KRJ\ WËPRJDWMXNH 6]HUELD WDJ MHOÝOWL VWËWXVËW GH H] D WÝUYÒQ\ DUUD NÒQ\V]HUÖWEHQQãQNHWKRJ\NÒQ\WHOH QHNOHJ\ãQNIHOãOYL]VJËOQLy

ÒSÖWÒVWLQJ\HQ +R]]ËWHWWHH]WV]ROJËODWNÒQWÒVQHP ã]OHWNÒQW IRJWËN IHO KLV]HQ PDJ\DU HPEHUHNQHNEL]WRVÖWRWWDNRWWKRQW(O PRQGWDPDPËUH]HNEHQDKË]DNEDQ EROGRJDQ ÒV Q\XJDORPEDQ ÒOQHN D] HPEHUHN $] ÒSÖWÒV] IHOLGÒ]WH KRJ\ WÝEE WÒ YÒQÒO ÒV áMVËJQËO LV MËUW PHJNÒUYH ÜNHW KRJ\ NÒWKHWHQWH ÖUMDQDN DUUÛO KRO WDUW D] áMMËÒSÖWÒV MÝMMHQHN ÒV EHV]ÒOJHVVHQHND]HPEHUHNNHO 0DNRYHF] HOPHVÒOW HJ\ WÝUWÒQHWHW )HOVÜ]VROFËQ HJ\ ÝUHJ FLJËQ\ DV] V]RQ\ (U]VL QÒQL ËOODQGÛDQ RWW VHU WHSHUWÒOWD]ÒSÖWNH]ÒVHQPDMGPLNRU ËWDGWËN D] áMMËÒSÖWHWW KË]DNDW Ü LV NDSRWW HJ\ ODNËVW ,QQHQWÜO NH]GYH QHPOËWWËN(U]VLQÒQLWÖJ\HOLQGXOWDN

PHJNHUHVQL $ODNËVËQDNDNRQ\KËMËEDQWDOËOWËN PHJ ÒSSHQ NDYDUJDWRWW YDODPLW $ NÒUGÒVUH KRJ\ KRYD WâQW D]W YËOD V]ROWD D]W QHP WXGMD KRJ\ KRO YDQ FVDN D]W KRJ\ ÒSS PLW FVLQËO 0HUW RO\DQ V]ÒS H] D KË] KRJ\ QÒKD QHP WXGMD KRJ\ D IÝOGÝQ YDQH YDJ\ D PHQQ\RUV]ËJEDQ 0DNRYHF] NHVHUâHQ EHV]ÒOW DUUÛO KRJ\HJ\HWOHQKDVRQOÛSR]LWÖYWÝUWÒQHW YDJ\ PRQGDW VHP MHOHQW PHJ D PD J\DUVDMWÛEDQ6]HULQWHFVDNDQHKÒ] VÒJHNUÜO D YLVV]DÒOÒVHNUÜO ÒV FVDOË VRNUÛOV]ÛOQDN+RORWWDPLD]HPEHU WXGDWËED EHNHUãO D] DODNÖWMD D] HP EHU WXGDWËW (]ÒUW NHOO H]W D OÒJNÝUW PHJYËOWR]WDWQLÒVD]HPEHUHNJRQGRO NRGËVËW SR]LWÖY LUËQ\ED IRUGÖWDQL

!k‡‹ÝŸ $]RV0DJ\DU)RUUDGDORPpV6]DEDGViJKDUF pYIRUGXOyMDPpOWyPHJHPOpNH]pVpUHGtV]YHQ GpJQHNPHJKtYWXN0DJ\DURUV]iJPLQLV]WHUHOQ|N KHO\HWWHVpW'U6HPMpQ=VROWRWD.HUHV]WpQ\GH PRNUDWD1pSSiUWHOQ|NpWDNLHOIRJDGYDDPHJKt YiVWUpV]WYHV]DQDSIRO\DPiQPLQGHQHVHPpQ\HQ (OÜV]ÝU LV D V]DYD]DWL MRJ D] ËOODP SROJËUVËJEÛO NÝYHWNH]LN 0ËVRGV]RU D NÝUãOÝWWãQN OÒYÜ RUV]ËJRN 6]ORYË NLD &VHKRUV]ËJ 6]HUELD +RUYËWRU V]ËJ5RPËQLDLVPHJDGWDH]WDMRJRW DKDWËUDLNRQWáOÒOÜQHP]HWWËUVDLQDN $] XQLÛ  WDJËOODPËEÛO EHQ YDQ YDODPLO\HQIRUPËEDQV]DYD]DWLMRJDD KDWËURQ WáOLDNQDN ÖJ\ WHUPÒV]HWHV KRJ\ D PDJ\DUVËJ LV PHJNDSMD $] RUV]ËJJ\âOÒVL NÒSYLVHOÜN V]ËPËW UD GLNËOLVDQ FVÝNNHQWMãN D NÝYHWNH]Ü YËODV]WËVRNRQ UÛO UD (QQHN NLFVLWWÝEEPLQWDIHOHHJ\ÒQLYËODV] WÛNÝU]HWEÜO MXWKDW EH D PËVLN IHOÒW HJ\RUV]ËJRVSËUWOLVWËUÛOOHKHWEHV]D YD]QL ÒV XJ\DQHUUH D OLVWËUD YRNVRO QDNPDMG6]HJHGHQ3R]VRQ\EDQ6HS VLV]HQWJ\ÝUJ\ÝQ ÒV /RV $QJHOHVEHQy q ÒV WHJ\ãN KR]]Ë $XV]WUËOLËEDQ ÒV $PHULNËEDQLV $'ÒOYLGÒNL0DJ\DU6]ÛEDQDQHP UÒJLEHQ HOIRJDGRWW 6]HUE 5HVWLWXFLÛV 7ÝUYÒQQ\HONDSFVRODWEDQqPHO\NLUH NHV]WLD]RWWÒOÜPDJ\DUVËJ]ÝPÒWqD IHOWHWWNÒUGÒVHNUHYËODV]ROYDNLMHOHQ WHWWH x(OIRJDGKDWDWODQQDN WDUWMXN D MRJV]DEËO\W6]ÝJHVHQHOOHQWÒWHVD]HP EHULMRJRNNDODPHO\HNIãJJYÒQ\ÒEHQ FVXSËQ HJ\ÒQL EâQÝVVÒJ YDQ NROOHN WÖY QHP 6HQNL VHP IHOHOKHW D] DSMD YDJ\ D QDJ\DSMD WHWWHLÒUW $ MRJV]D EËO\ HOOHQWÒWHV D] (XUÛSDL 8QLÛ HU NÝOFVL PÒUFÒLYHO LV .ÝYHWNH]ÒVNÒS SHQ IËMÛ V]ÖYYHO GH KDWËUR]RWWDQ D]W NHOO PRQGDQXQN 0DJ\DURUV]ËJ V]Ë PËUDHOIRJDGKDWDWODQKRJ\DNROOHN WÖYEâQÝVVÒJHWWÝUYÒQ\EHQPHJIRJDO PD]Û LOOHWYH NLPRQGÛ RUV]ËJ LO\HQ PÛGRQ D] (8 NÝ]ÝVVÒJÒQHN D UÒV]H OHKHVVHQ 0L PLQGHQW PHJWHWWãQN 6]HUELD XQLÛV FVDWODNR]ËVËQDN D] ÒU GHNÒEHQ GH HJ\ LO\HQ NROOHNWÖY MRJ IRV]WËV PHOOHWW HONÒS]HOKHWHWOHQQHN WDUWMXN KRJ\ HJ\ RUV]ËJ DNËUFVDN WDJMHOÝOWL VWËWXVW LV NDSMRQ %Ö]RP DEEDQKRJ\UÒV]LQWDV]HUEHOQÝNáU ÒVUÒV]LQWDV]HUESROLWLNXPLVËWJRQ GROMDDGROJRWÒVPHJKR]]DD]WDWÝU YÒQ\PÛGRVÖWËVWDPHO\OHKHWÜYÒWHV]L KRJ\ D] HPEHUHNHW HJ\ÒQL ÒOHWáWMXN ÒV QH NROOHNWÖY PHJÖWÒOÒV DODSMËQ PÒUOHJHOMÒN0LDEEDQYDJ\XQNÒUGH

 $ 0DJ\DU µOHW PáOWKHWL V]ËPËEDQ

PHJMHOHQW V\GQH\L SURJUDPWHUYH]HW KH]PÒJKR]]ËDGKDWMXN 2NWyEHU pQ SÒQWHNHQ GÒOHOÜWW 1W 3pWHUII\ .XQG YH]HWÒVÒYHO D 'RRQVLGHL )HDWKHUGDOH:LOGOLIH3DUN PHJOËWRJDWËVDLVPHUNHGÒV$XV]WUËOLD NãOÝQOHJHV ËOODWYLOËJËYDO  'ÒOXWËQ D .ÒNKHJ\HNIHVWPÒQ\LWËMDL.DWRRP ED7KUHH6LVWHUV(FKR3RLQW%ODFN KHDWK(YDQVNLOËWÛÒVD*RYHWWV/HDS VWE D] RQQDQ OËWKDWÛ 0HJDORQJ ÒV *URVH YÝOJ\HN PHJWHNLQWÒVH (EÒG 0W 9LFWRULËEDQ Y 7DVViQ\L -y]VHI ÒV0DWLOGRWWKRQËEDQ



$NÝ]HOPáOWEDQHOKXQ\W0DNRYHF] ,PUHNÖYËOÛÒSÖWÒV]ãQNXWROVÛLQWHUMá MËEDQáJ\YÒOHNHGHWWÒVH]PHJV]ÖY OHOHQGÜ KRJ\ x$ MÝYÜ D PDJ\DUVËJ NH]ÒEHQYDQy q %ËUPHQQ\LUH LV V]HQYHGÒVVHO ÒV PHJSUÛEËOWDWËVRNNDO YDQQDN WHOH D] HOPáOWÒYWL]HGHNDMÝYÜDPDJ\DUVËJ NH]ÒEH YDQ OHWÒYH q PRQGWD 0DNR YHF] ,PUH .RVVXWK GÖMDV ÒSÖWÒV] HJ\LN XWROVÛ LQWHUMáMËEDQ DPLW D .RVVXWK5ËGLÛ9DVËUQDSLáMVËJFÖPâ PâVRUËQDNDGRWWDEEÛOD]DONDORPEÛO KRJ\6]HQW,VWYËQGÖMMDOWãQWHWWÒNNL x(OHPL NÝWHOHVVÒJãQN XQRNËLQNNDO J\HUHNHLQNNHOV]HPEHQKRJ\DMÝYÜ EHQ HUÜVÖWVãN EHQQãN D]W D JRQGROD WRW DPHO\ D .ËUSËWPHGHQFHL QÒSHN ÝVV]HIRJËVËWV]RUJDOPD]]DyqPRQGWD 0DNRYHF] ,PUH 3ÒOGDNÒQW HPOÖWHWWH D .ÛV.ËURO\(J\HVãOÒVWDPHO\HW PDJ\DURUV]ËJL  V]ORYËNLDL ÒV  URPËQLDL FÒJ DONRW PHJYDOÛVÖWYD H]]HOD]ÒSÖWÒV]HNÝVV]HIRJËVËW 0DNRYHF]áJ\YÒOWHËWNHOODODNÖWD QL PHQWDOLWËVXQNDW DPLKH] VRN ÝV] WÝQ]ÒVUH ÒV VHJÖWVÒJUH SÒOGËXO D WÝ PHJNRPPXQLNËFLÛ D PÒGLD VHJÖWVÒ JÒUH LV V]ãNVÒJ YDQ +R]]ËWHWWH VDM QRVHJ\KÖU0DJ\DURUV]ËJRQFVDNDN NRU KÖU KD URVV] D MÛ KÖUHN QHP ÒU GHNOLNDPÒGLËW 0DNRYHF] ,PUH IHOHOHYHQÖWHWWH D .ÛV .ËURO\ (J\HVãOÒV IHOYËOODOWD D IHOVÜ]VROFDL D EHUHJL D NRORQWËUL ÒV GHYHFVHUL NDWDV]WUÛIËN XWËQ D] áMUD

$16:L0DJ\DU6]|YHWVpJpVD)JJHWOHQ

0DJ\DU6]DEDGViJKDUFRV6]|YHWVpJ

V]HUHWHWWHOKtYpVYiUPLQGHQKDJ\RPiQ\ŃU]Ń

KRQÀWiUVDW

RNWyEHUiQYDViUQDS DN|YHWNH]ŃHJpV]QDSRVHVHPpQ\VRUR]DWUD

yUDNRUD]RVKŃV|NpVPiUWtURNWLV]WH OHWpUHWDUWDQGyPHJHPOpNH]pVUHpVDNHJ\HOHW NRV]RU~MiQDNDPLQLV]WHUHOQ|NKHO\HWWHViOWDOYDOy HOKHO\H]pVpUHD+ŃV|N.HUHV]WMpQD5RRNZRRGL 7HPHWŃPDJ\DUUpV]OHJpEHQ$]HVHPpQ\HQD V]HUYH]HWHN]iV]OyLNNDOYHV]QHNUpV]W

yUDNRU5HIRUPiWXV,VWHQWLV]WHOHW8QLWLQJ &KXUFK&DUULQJWRQ$YHQXH6WUDWKÀHOG,JpWKtUGHW 1W3pWHUII\.XQG$V]HUWDUWiVXWiQLVPHUNHGpV DJ\OHNH]HWWDJMDLYDODV]HUHWHWYHQGpJVpJHQ (]WN|YHWLD0DJ\DU+i]EDQNRUNH]GŃGŃ ²%UHXVW3ODFH3XQFKERZOV]HPEHQDYDV~W iOORPiVVDOEHMiUDWD+LJKFODUH$YHQXHUyO

!6"",; 

DKRODJiODPŝVRURQHOŃDGyPŝYpV]HLQN V]tQHMDYDIRJIHOOpSQL hQQHSLEHV]pGHWPRQGpVNLWQWHWpVHNHWDGiW

6HPMpQ=VROWPLQLV]WHUHOQ|NKHO\HWWHV

,WWN|V]|QWMNKLYDWDORVDQ0DJ\DURUV]iJ1HP]HWL (J\WWPŝN|GpV5HQGV]HUH.RUPiQ\iQDN~M FDQEHUUDLQDJ\N|YHWpW6LNy$QQDDVV]RQ\W 'pOEHQyUiWyOHEpGOHKHWŃVpJ$KiURP IRJiVRVHEpGHW.RYiWV*iERUV]DNiFVPHVWHU pV.ULV]WLQDNpV]tWLNpVEDNHUO(EpG UHQGHOKHWŃ%iQNLeYDpV&ViUGiV .DWLWHOHIRQV]iPiQ(]HQNtYOKi]LODJ NpV]tWHWWVWHPpQ\HNNiYppVK~VtWŃLWDORNLV NDSKDWyN %HOpSŃGtMDN|OWVpJHNIHGH]pVpUHHJ\VpJHVHQ ²'LiNRNQDNLQJ\HQHV

2011. október 13. „Nem fog a világranglista helyettünk futballozni” mire jó a fociválogatott 27. helye?

A magyar labdarúgó-válogatott a svédek és a moldávok elleni gyôzelem után csúcsot döntött a FIFA 1993 óta létezô világranglistáján, és a 27. helyezett. A csatár Szabics Imre szerint önbizalmat adhat a válogatottnak, hogy „lettünk valakik”, Dárdai Pál azt mondta, négy év gödör után látható, hogy mennyit dolgozott a csapat, Mészöly Kálmán szerint pedig kétségkívül a mostani az elmúlt 18 év legjobb válogatottja. A magyar labdarúgó-válogatott 1986 óta egyetlen világeseményre sem jutott ki, a legközelebb ehhez akkor volt, amikor 1997-ben a Csank János vezette együttes — a finnek elleni elképesztô öngól után — vb-pótselejtezôt érô helyen végzett. Ekkor újabb pofont kapott a magyar futball, Jugoszlávia ugyanis 12-1-es összesített eredménynyel jelezte, hogy a magyar válogatottnak semmi keresnivalója nincsen a világbajnokságon. Azóta egyszer sem sikerült pótselejtezôt érô helyen végeznie a magyar válogatottnak, most is csak akkor lehet esélye, ha a svédek október 7-én nem gyôznek Finnországban. A Svédország (otthon 2-1) és a Moldova (idegenben 2-0) elleni magyar sikerek arra biztosan jók voltak, hogy Egervári Sándor csapata sok ponthoz jusson, és feljöjjön a 27. helyre a most kiadott, legfrissebb FIFA-világranglistán — megelôzve többek között Szlovéniát, Belgiumot, Szlovákiát vagy éppen Csehországot. „Ez önbizalmat ad a játékosoknak, hiszen nem mindegy, hogy a világranglista 85. vagy 27. helyezettjeként játszunk egy válogatottal. Önbizalmat ad, hogy lettünk valakik” — mondta a helyezésrôl Szabics Imre, aki sokat hozzátett az elôrelépéshez, hiszen fontos gólokat szerzett az Eb-selejtezôkön. A Sturm Grazban szereplô csatár szerint, míg a klubokat a költségvetésük alapján szokás összehasonlítani, addig a fociban a világranglistán elfoglalt hely a mérvadó. „Ez a rangsor reálisan megmutatja az erôviszonyokat — ön is ezt szokta megnézni egy-egy meccs elôtt, nem? —, de az is biztos, hogy nem fog a világranglista helyettünk futballozni. Azért kellemes érzés, hogy huszonhetedikek vagyunk” — mondta a 30 éves játékos, aki 25 válogatott meccsén 12 gólt szerzett. Az évek óta a magyarok mumusának számító svédek elleni 2-1-es sikerrel megtört a jég, hiszen a szeptember 2ai selejtezô elôtt zsinórban hatszor a svédek gyôztek. Mindez rögtön látszik a világranglistán is: a svédek mindössze két pozícióval a magyarok elôtt, a 25. helyen állnak. Szabics szerint elértünk a svédek szintjére: „Nagyon közel áll a két válogatott tudásban egymáshoz, és apróságok döntenek az ilyen mérkôzéseken, nagyon hasonló képességû csapatok játszanak egymás ellen.” A moldovai meccsen csapatkapitányként szereplô Juhász Rolandot nem érdekli különösebben a ranglistás helyezés. Szerinte hiába elôzünk meg több jó nevû válogatottat, lehet, hogy valamelyik elôttünk jár, van olyan, amelyikkel egy szinten vagyunk, míg akad olyan, amelyiknél tényleg jobbak vagyunk. „De a legfontosabb, hogy saját magunkra figyeljünk, mert az a jövôben is eredménnyel fog párosulni.

MAGYAR ÉLET

SPORT Helyén kell kezelni minden eredményt, de a gyôzelmek után számítottam rá, hogy elôbbre fogunk lépni. A finnek most a 72. helyen állnak, nem hiszem, hogy ezek alapján meg lehetne mondani az esélyeket, ennyi különbség azért nincsen a csapatok között” — mondta a védô, aki szerint nem kétséges, hogy elôrelépés történt. „A szerzett pontok száma és a világranglistás helyezés is egy visszajelzés, hogy jó úton járunk.” Az egykori szövetségi kapitány Mészöly Kálmán „óriási dolognak” tartja, hogy 18 helyet javított a csapat, de hozzátette, „még nagyobb lenne, ha megvernénk a finneket, és úgy alakulna, hogy mi jutnánk tovább. Mindez akkor ér valamit.” Mészöly szerint a mostani válogatott bizonyította, hogy nemcsak fogadkozik, hanem el is éri az eredményeket. „Ebben sajnos nekem is volt részem, hogy jól indultunk, aztán nem lett jó a vége. Örülök, hogy a mostani sikereket a FIFA is elismeri, és nem véletlen, hogy az októberi magyar-finn Ebselejtezôre már alig lehet jegyet kapni.” Szabics egyetért Mészöllyel, a támadó szerint a jó ranglistás helyezés ellenére az maradt a cél, hogy a válogatott legyôzze Finnországot. „Ha a tíz Ebselejtezôbôl hetet megnyerünk, azaz 21 pontot szerzünk, az szép teljesítmény, borzasztó nagy siker. Ha ez nem elég ahhoz, hogy továbbjussunk, akkor gratulálni kell a másik csapatnak, hogy egy pár góllal jobb volt” — mondta Szabics. Az osztrákok 77. helye szerinte nem mérvadó, a válogatott nem szerepel a képességeinek megfelelôen, de ez neki csak javítja a helyzetét Grazban. „Örömmel nézem, hogy ötven hellyel elôttünk vagyunk, mert ez magyarként segít a megítélésemen” — fogalmazott. A 61-szeres válogatott, a profi labdarúgástól már visszavonult Dárdai Pál örül a csapat sikerének, de még sok hiányosságot lát. „Egy nagy gratuláció annak, aki pár éve megpróbálta felújítani a magyar labdarúgást, amely elôtte négy évig gödörben volt. Gratulálok azoknak, akik most keményen dolgoznak, örömteli, hogy ezek a fiatal srácok ennyi pontot gyûjtöttek, bár van még mögötte ûr, klubszinten sokat kell még tenni azért, hogy jobb legyen a magyar futball. A ranglista akkor lesz reális, ha két év múlva ugyanígy néz majd ki. De az lenne a legszebb, ha egy-két klubcsapat is jó eredményeket tudna elérni” — mondta. A FIFA-ranglista megnyitása, azaz 1993 óta nem volt ilyen elôkelô helyen a magyar csapat, de Szabics szerint nehéz megmondani, hogy tényleg a mostani csapat lenne-e a legjobb. Szerinte nem lehet összehasonlítani a csapatokat, „de a világranglistán elfoglalt hellyel nem lehet túl nagyot csalni”. „Sokan örülnek most ennek a hírnek, de a legboldogabbá szerintem az tenné az embereket, ha kijutnánk az Eb-re. Ha kijutunk, az se baj, ha a 80. helyen állunk.” Dárdai úgy véli, az eredmények alapján Csank János csapata volt az utóbbi 18 év legjobbja, Gellei Imre válogatottja pedig egy lépésre volt attól, hogy Eb-pótselejtezôn szerepelhessen, de nem sikerült nyerni a sorsdöntô, lettországi meccsen.

Csank János szerint jól döntött az MLSZ, amikor gyengébb ellenfelek ellen kötött le barátságos meccseket: „Jól csinálták, mert ezeket megnyerte a csapat, majd a tétmeccseket is hozta. Ez a 27. hely bravúros, nagy dolog.”„De hogy van-e jelentôsége a FIFA-ranglistás helynek? „Igen, hiszen megelôztük a környezô országok csapatait.” Kenyeres Imre segédedzô: „Ez a helyezés elismerése annak a teljesítménynek, amelyet a megfiatalodott, szellemiségében megváltozott válogatott nyújtott az elmúlt bô egy évben. Ha értékén kezeljük ezt a javulást, akkor igenis örülhetünk neki, hiszen az elvégzett munkának az elismerése.” Kenyeres szerint a legjobb harmincba kerülni óriási dolog, de akkor lenne igazán értéke, ha ezt a pozíciót sikerülne tartósan megôrizni, és „nem csupán egyszeri kirándulást tennénk az élmezônybe”. „Én magam érzek annyi erôt ebben a válogatottban, hogy meg tudja tartani ezt a jó pozíciót, és késôbb bebizonyíthatja, nem egyszeri kiugró eredmény a huszonhetedik hely, hanem a csapat valódi erejét mutatja.”

Felemásra sikeredett újpesti öröm

Már csak egy veretlen csapat van az NB I.-ben, a Debrecen, amely jókora szerencsével ikszelt Kaposvárott. A 10. fordulóban a Gyôri ETO Diósgyôrben elszenvedte elsô vereségét. Újpesten sok gólt és hazai gyôzelmet láthattak a nézôk, de Pollák Zoltán balhéja miatt nem volt felhôtlen fesztiválhangulat. A DVSC nemcsak jól összerakott, de szerencsés csapat is. Kaposvárott sokáig úgy tûnt, oda a veretlenség, ám a vége elôtt kapott a Loki egy erôsen vitatható 11-est, amelyet aztán Coulibaly belôtt, ezzel lett 1–1 a vége. A Szusza Stadionban jó meccset játszott az Újpest a Haladással. A 4–1es végeredmény nem tükrözi valósan az erôviszonyokat, mert a vendégeknek is sok helyzetük volt. A meccs után a lilák edzôje, Zoran Szpisljak is elismerte, a végeredmény nem reális, a 4–3 vagy a 4–4 sem lett volna igazságtalan. A szurkolók — érthetô módon — most nem a játékosokat vagy az edzôt szidták, hanem a tulajdonos, Tolnai Sándor távozását követelték. Elsôsorban az utóbbi idôkben tapasztaltak miatt. Komoly hullámokat vert Pollák Zoltán nyilatkozata, a válogatott védô azt állította, hogy nincs pénz, tartoznak neki (állítólag hárommillió forinttal), és hamarosan kirakhatják az albérletébôl, s kislányával az utcára kerül. Azt is mondta, volt olyan meccs, amikor éhezett, nem tudott mit enni, korgó gyomorral lépett pályára, mert nem volt pénze. A klub ezt közleményben cáfolta már a megjelentek után. A szombati meccset követôen Bartha Csaba ügyvezetô igazgató elismerte, hogy tartoznak a játékosoknak, de csak az augusztusi pénzekkel, tehát nem hosszú hónapok óta. „Az Újpest FC vezetôsége úgy döntött, nyilvánosságra hozná Pollák Zoltán fizetését, illetve azt az összeget, amelyet pályafutása újpesti idôszaka alatt keresett. A játékos azonban ezt elutasította, pedig megláthatnánk, valóban éhezésre ad-e okot egy ilyen fizetés” — mond-

13. oldal ta a klubvezetô. A Blikk információja szerint a védô a legutóbbi három évben negyvenmillió forintot keresett a liláknál. A Magyar Hírlap információja szerint a havi bére 810 ezer forint volt az újpesti éhezômûvésznek. Ennyi pénzbôl tényleg nagy teljesítmény nélkülözni. Jegyezzük meg, egy olyan játékos története ez, akinek egy emlékezetes megmozdulását sem tudjuk felidézni, pedig a Megyeri úton állandó helye volt a kezdôben, ha egészséges volt. Az OTP Bank Liga, 10. forduló: Videoton–ZTE 4–1, Kaposvári–DVSC 1–1 (0–0), Kaposvár, 3000 nézô, Újpest–Haladás 4–1 (2–0), Szusza Stadion, 3026 nézô, Pápa–Vasas- 0–0, Pápa, 2500 nézô, Siófok–Bp. Honvéd 0–0, Siófok, 1500 nézô, Paks–Pécs 4–4 (2–1), Paks, 2130 nézô, Kecskemét–Ferencváros 1–0 (1–0), Széktói Stadion, 5500 nézô, Diósgyôr–Gyôri ETO 2–0 (1–0), Miskolc, 10000 nézô,

Csillagos ötös a DVSC-nek a DVTK ellen

Átgázolt az újonc Diósgyôrön az éllovas Debrecen, öt góllal verte meg hazai pályán az NB I. 11. fordulójában. A zárómérkôzésen a Fradi hazai pályán 1–0-ra kikapott Videotontól, amely ebben az idényben elôször nyert idegenben. A bajnokság 11. fordulójában több rangadónak is nevezhetô összecsapás ígérkezett. Így a tabella 3. helyezettje fogadta az elôzô idény ezüstérmesét Kispesten. Az elsô félidôben a Honvéd volt az aktívabb, mégis a Paks szerzett vezetést. A szünet után is a hazaiak támadtak, de ekkor már eggyel kevesebben voltak, s bár Botis egyenlített, sokáig nem örülhettek a hazai drukkerek, mert négy perccel késôbb megint a vendégek vezettek. A félidô derekán az új szerzemény, Torghelle egyenlített, de végül mégis a Paks ünnepelhetett, mert Vayer megszerezte második gólját, s a vége 2–3 lett. „Az elsô félidôben az öltözôben maradtak a játékosaim” — mondta csapata angyalföldi játékáról Zoran Szpisljak. És ezzel az Újpest edzôje finoman fogalmazott. Az elején ugyan akadt két helyzetük a vendégeknek, ám azután csak a Vasas volt a pályán, és mintha egy ificsapat ellen játszana, olyan könnyedén futballozott. A hazaiak legjobbja, Beliczky Gergô mind a három gólban benne volt, elôbb Dajicot ugratta ki, aztán Bárányosnak adott gólpasszt, majd maga is betalált

Balajcza kapujába. Az egy hete a Haladás ellen parádézó Újpest játékán ezúttal semmilyen szervezettséget vagy tudatosságot nem lehetett felfedezni. Már az elsô félidôben látszott, ha vért isznak a szünetben, akkor sem tudnak innen felállni. A második játékrészben valamivel agilisabbak lettek, de még a szépítés sem jött össze. A Vasas meg szépen, okosan játszott — fôleg az elsô félidôben, a másodikban meg inkább taktikusan. Már nem erôltette a támadást, a 3–0 tökéletesen megfelelt neki. A ragyogóan szereplô, újonc Diósgyôr úgy utazott Debrecenbe, ha nyer, feljöhet a dobogóra. Ez persze nem ígérkezett könnyû feladatnak az eddig veretlen DVSC otthonában. Olyannyira nem, hogy a vége csúnya lett — mármint miskolci szemszögbôl, a debrecenibôl meg csodálatos. A Loki gyorsabban, pontosabban és sokkal jobban is játszott, mint a DVTK. Az 5–0 a Debrecen legnagyobb arányú gyôzelme ebben a bajnokságban, és a legnagyobb veresége a Diósgyôrnek. A DVSC ezzel továbbra is vezeti a tabellát, és egy pont elônnyel és jókora önbizalommal várhatja a jövô heti, Gyôri ETO elleni rangadót. A bajnoki címvédô és a bronzérmes is a vártnál gyengébben kezdte az idényt, s a Videoton az utolsó elôtti Ferencváros ellen akart javítani csapnivaló idegenbeli mérlegén. A mindössze ötezer nézô azt látta az Üllôi úton, hogy Alves a 15. percben, a hazai védôk segítségével, vezetést szerez a Videotonnak. A vendégcsapat még több helyzetet is kidolgozott, de elônyét nem tudta növeli. A második felvonásban is számtalan szabálytalanság tördelte a játékot, ennek ellenére ez a félidô élvezetesebbre sikeredett. Elvétve néhány helyzet is akadt mindkét oldalon, de mindegyik kimaradt, így 1–0-ra nyert a Videoton, amely ezzel megszakította hosszú, több mint féléves idegenbeli rossz sorozatát. Az OTP Bank Liga, 11. forduló: Gyôr–Kecskemét 4–0, Honvéd–Paks 2–3 (0–1), Bozsik stadion, 2500 nézô, Vasas–Újpest 3–0 (3–0), Illovszky stadion, 3000 nézô, Pécs–Kaposvár 1–1 (1–1), Pécs, 3000 nézô, Haladás–Siófok 2–1 (2–0), Szombathely, 6000 nézô, ZTE–Pápa 1–1 (1–1), Zalaegerszeg, 3068 nézô, DVSC–Diósgyôr 5–0 (3–0), Debrecen, 10 500 nézô, Ferencváros– Videoton 0–1 (0–1), Albert stadion, 5000 nézô,

Suite 1, 128 Acland St. St.Kilda VIC 3128

Tel.: 9534-0901 Bel- és külföldi utazását, rokonok kihozatalát nagy gyakorlattal végzi

Szabó Edith

Ha nyugodtan akar elindulni és hazaérkezni

akkor forduljon hozzánk bizalommal!

14. oldal

MAGYAR ÉLET

Kiss Zoltán (Németország)»

IRKAFIRKA Csipetnyi apróságok a szocializmus fénykorából

Egyik nagy példányszámú heti lap „Olvasói levelek” c. rovatában panaszos levél látott napvilágot: „28 éves munkásasszony vagyok, három kisgyermek édesanyja. Férjem bádogos a Lenin szeme nevû VIII. kerületi kisipari szövetkezetben. Szépen keres, de ebbôl mi nem sokat látunk, mert ahogy kézhez kapja, elsô útja a kocsmába vezet, ahol fûnek-fának fizet, csakhogy együtt vedelhessen a sok léhûtô csavargóval. Természetesen holtrészegen tántorog haza, és ilyenkor elszabadul a pokol. Hatalmas robosztus termetû ember, 46-os bakancsot hord, akkora tenyerei vannak, mint két falusi péklapát. A múlt héten is részegen tért haza, azonnal nekiláttam vacsorája fölmelegítéséhez, kitálaltam az ételt, amit pillanatok alatt befalt, majd fölkapta a körülötte tébláboló kisebbik lányunkat, mindenáron ki akarta vele törölni a zsíros lábast. Tiltakozásomnak az lett az eredménye, hogy össze-vissza rugdosott, ormótlan nagy bakancsával. Könyörgöm, segítsenek, mitévô legyek, mert már nem bírom tovább ezt az életet. Aláírás: Egy minden poklot megjárt munkásasszony.” A rovatvezetôtôl megtudtam, hogy a cikk megjelenése után 38 levél érkezett a szerkesztôséghez. Egytôl-egyig az iránt érdeklôdtek, hol lehet 46-os bakancsot vásárolni, mert az is hiánycikk… *** Egy angyalföldi kocsmában, ittas férfi asztalra könyökölve, egy szál cigány cincogásának kíséretében, lilára színezôdött arccal üvölti a nótát: ---

Tanár úr kérem Válaszok a legutóbb feltett kérdéseinkre: 1. Andrea Bocelli, 2. Magyar vizsla, 3. Az Üdvhadsereget, 4. Kerberosz, 5. Gellért püspök, 6. Gácsér, 7. Tamási Ároné, 8. Johan Sebastian Baché, 9. Fegyvert, „Nincs pisztoly a kezemben, baráti jobbomat nyújtom”, 10. Margaréta-terv. E heti kérdéseink: 1. Ki írta és rendezte a Gyöngyvirágtól lombhullásig címû természet filmet? 2. Milyen anyagból készültek Gutenber elsô mozgatható, nyomdai betûi? 3. Az enyhén ittas embert pityókásnak nevezik. De melyik növényt nevezik egyes vidékeken pityókának? 4. Mi közös neve idegen szóval a cirkuszi erômûvésznek, kötéltáncosnak és légi tornásznak? 5. Melyik városban született Arany János? 6. Mi a neve Jordánia egyetlen kikötô városának? 7. Mit tesz a pók hálójával, mielôtt újat készít? 8. Mit jelent az allegretto zenei utasítás? 9. Melyik szigetország Afrika legnyugatibb pontja, amely buja nôvényzetérôl kapta nevét? 10. Milyen nemzetiségû Csingiz Ajtmanov, A versenyló halála címû világhírû regény írója? A válaszokat jövô heti számunkban közöljük. Összeböngészte: B.A.

Nem tudom az életemet, hol rontottam én el? Erre a másik asztaltól egy még részegebb idôs férfi átordít emennek: --- Ott édes pajtikám, hogy nem léptél meg idôben még olajra. Most meg már bánhatod, késô… *** Mélyen megrendülök, amikor az ún. Harmadik Világ népeinek mérhetetlen nyomorúságát látom a tévében. Ugyanakkor gyanakodva nézek azokra a hervadásnak indult filmszínésznôkre, akik elutaznak Afrikába játszani a „jóembert”, csontvázzá soványodott négergyerekeket cirógatnak, ölelgetnek, imígyen akarják fölhívni magukra a világ figyelmét, mert különben elfelejtik ôket…

Páncélautóval a tilosban parkolókra

Huszonegyedszer hirdették ki az Nobel-díj görbe tükrének szánt IgNobeldíj nyerteseit. Az elismerést a Harvard Egyetem tudományos humorlapja, az Annals of Improbable Research szerkesztôi alapították. A díj elsô éveiben a szervezôk olyan eredményeket jutalmaztak, amiket „nem lehet vagy nem kellene reprodukálni”, de késôbb finomítottak ezen a megfogalmazáson. Az elmúlt években már olyan felfedezések kaphattak IgNobelt, amelyek „az embert elôször megnevettetik, majd elgondolkodtatják”. Világvége sokadszor A díjat szinte minden esetben komoly kutatók, valamilyen tudományos szaklapban publikált, nem viccnek szánt tanulmány szerzôi kapják meg, de néha olyanok is bejutnak a mezônybe, akik nem tudománnyal foglalkoznak. Idén két kategóriában is ez történt. Az egyik az IgNobel-békedíj, amit ezúttal Vilnius polgármestere, a litván Arturas Zuokas érdemelt ki. Zuokas néhány hónapja újságíróknak bemutatta, hogy mit fog tenni a tilosban parkoló luxusautókkal: páncélozott csapatszállítóval hajt végig rajtuk. A díjat kommentálva Zuiokas megnyugtatta az AP hírügynökség újságíróját, hogy a mindennapokban azért inkább az elszállítást és a büntetôcédulát alkalmazzák. Matematika volt a másik kategória, amiben nem tudósok nyertek –– hanem a világvégét jövendölô televangelisták, próféták. Az elismerést megosztva kapta Dorothy Martin (ô 1954-re jósolta a világvégét), Pat Robertson (ô 1982-re), Elizabeth Clare Prophet (1990), Lee Jang Rim (1992), Credonia Mwerinde (1999) és Harold Camping (ô elôször 1994. szeptember 6-ra, majd 2011. október 21-re várta az apokalipszist). A világvége-jövendölések szempontjából nevezetes 2012-es év küszöbén a díjazottak az indoklás szerint azzal érdemelték ki az elismerést, hogy „megtanították a világot arra, óvatosnak kell lenni, amikor az ember matematikai számításokat végez.” A vizelet jó tanácsadó, de mégsem A kémiai díjat japán kutatóknak ítélte a harvardi humorbizottság: Imai Makoto, Urusihata Naoki, Tanemura Hideki, Tadzsima Jukinobu, Goto Hideaki, Mizogucsi Koicsiro és Murakami Junicsi olyan riasztórendszert talált fel, ami wasabit juttat a levegôbe. A rendszert tûz vagy más vészhelyzet esetén alkalmaznák alvó emberek fel-

ébresztésére. Az élettani IgNobelt az osztrák Anna Wilkinson és kollégái, Natalie Sebanz, Isabella Mandl és Ludwig Huber érdemelték ki, amiért felfedezték, hogy az ásítás nem ragályos a szenesteknôsök körében (a haszontalannak hangzó kutatás valójában az állatok mentalizációs képességeirôl árul el sokat). A norvég Karl Halvor Teigen nem az ásítást, hanem a sóhajtást kutatja, és próbálja megérteni, hogy nehéz helyzetekben miért sóhajtoznak az emberek –– a téma máris ért neki egy pszichológiai IgNobelt. Élettani mellett külön orvosi kategóriában is osztottak díjat, ezt megosztva kapták holland, illetve amerikai és ausztrál kutatók, mindkét csoport a vizelet visszatartása és a döntéshozás közti összefüggéseket feszegette. Mirjam Tuk, Debra Trampe és Luk Warlop arra jutott, hogy teli hólyaggal jobb döntéseket hoznak az emberek, a Matthew Lewis, Peter Snyder, Robert Feldman, Robert Pietrzak, David Darby és Paul Maruff részvételével készült tanulmány szerint viszont nem ajánlatos fontos dolgokban dönteni, amikor már nagyon kell pisilni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Lewisék csoportja valójában a fájdalom és a döntéshozatal kapcsolatát boncolgatta, csak a kísérletekben a fájdalom egyik egyszerû elôidézése volt, hogy arra kérték az alanyokat, tartsák viszsza vizeletüket, amíg csak bírják. Szédült diszkoszvetôk A biológiai IgNobelt a kanadai Darryl Gwynne és David Rentz kapta, ôk már a nyolcvanas években megfigyelték, hogy egy ausztrál ékszerbogár hímjei párosodni próbálnak egy bizonyos fajta sörösüveggel. Az elismerés jó példája a díj mottójának: elôször mulatságos, majd elgondolkodtat. A sörösüveg ugyanis színével és fénytörésével ellenállhatatlan nôsténynek

2011. október 13. tûnik az ékszerbogárhím szemében, és a bogár akár addig is képes próbálkozni az üveggel, amíg el nem pusztul a forró napsütésben. A kutatás tehát voltaképpen a környezetszennyezés egy szomorú következményére hívja fel a figyelmet. A fizikai díjat francia tudósok –– Philippe Perrin, Cyril Perrot, Dominique Deviterne, Bruno Ragaru és Herman Kingma –– kapták, amiért utánajártak, hogy a diszkoszvetôk miért szédülnek el, ugyanakkor a kalapácsvetôk miért nem. Közbiztonság kategóriában is osztottak IgNobelt: a kanadai John Senders olyan kísérletsorozatot végzett, amelynek során egy autópályán száguldó sofôr szeme elé folyton lecsapódik egy rostély, rövid idôszakokra megvakítva a vezetôt. Végül az irodalmi IgNobelt a Stanford egyik kutatója, John Perry kapta A strukturált halogatás címû elméletéért, amelyben leírja, miként lehet jól érvényesülni azáltal, hogy fontos dolgokat végzünk csak azért, hogy más, még fontosabb teendôket elkerüljünk. Pingvinszéklet, papírrepülô Korábban magyarok is kaptak IgNobelt, 2008-ban például Tóth Ágota, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének docense. Tóth japán kollégáival azt kutatta, hogy a nyálkagombák milyen útkeresô módszerrel próbálnak eljutni egyik helyrôl a másikra, illetve kijutni egyszerû labirintusokból. 2005-ben Gál József fizikus is részesült az elismerésben, amiért a Brémai Egyetemen kutató kollégáival leírta, hogy a pingvinek milyen nagy nyomással lövik ki székletüket. A legelsô béke-IgNobelt pedig 1991-ben (még az eredeti mottó szellemében) Teller Ede nyerte, általában az egész életmûvéért. Az idei IgNobel-kiosztó ceremónián szokás szerint igazi Nobel-díjasok is részt vettek: Dudley Herschbach (ké-

Fix it

miai Nobel, 1986), Rich Roberts (orvosi, 1993), Jack Szostak (orvosi, 2009), Eric Maskin (közgazdasági, 2007), Peter Diamond (közgazdasági, 2010), Louis Ignarro (orvosi, 1998) és Roy Galuber (fizika, 2005). Glauber a díj lelkes támogatója, és a díjkiosztón hagyományossá vált papírrepülô-hajigálás után általában ô az egyik takarító, aki lesöpri a színpadról a repülôket. Egyébként tétezik már olyan tudós is, aki IgNobel- és Nobeldíjjal is büszkélkedhet: a grafénkutatásaiért tavaly fizikai Nobel-díjjal elismert orosz Andrej Geim még 2000ben békák mágneses térben való lebegtetéséért kapott IgNobelt. Mint korábban többször, az idei díjátadón is volt tudományos opera („Kémikus a coffee shopban” címmel), és lehetett randit nyerni egy Nobeldíjassal. Az IgNobelt átvevô vagy videoüzenetben kommentáló kutatók (idén csak a matematikai díj nyertesei hagyták szó nélkül az elismerést) egy percben köszönhették meg az elismerést. Az idô leteltét idén is egy nyolcéves kislány, Miss Sweetie Poo jelezte azzal, hogy odament a díjazotthoz, és elkezdte kántálni: „Kérlek, hagyd abba. Unatkozom!” (Index)

NA NE... –– Hogy szolmizálnak a részegek? –– MI-TI-SZO?! *** –– Mi a kannibálok kedvenc gyorskajája? –– A pizzafutár... *** –– Mit eszik a vegetáriánus kannibál? –– Zöldségest.. *** –– Hova járnak a csúnya fiúk iskolába? –– Zámbó Gimibe! *** –– Hogy hívják a búzamezôn verekedô parasztok sportját? –– Tájbox! *** –– Mi az, ha a helyedre egy szakképzetlen szôke bombázót vesznek fel? –- A szopás hatalma. *** –- Honnan lehet felismerni az orosz mikrochipet? –– Hát elég messzirôl. *** –– Mennyi a pálinka és az aszpirin összege? –– 11, ugyanis a pálinka üt az aszpirin meg hat és ugye üt meg hat az tizenegy. *** –- Mi a közös a matekban és az evésben? –– A SZÁM! *** –– Miért buta a fa? –– Mert esze ágában sincs! *** –– Mi lenne a földön nôk nélkül? –– Globális felmelegedés! *** - Mi van az idegbeteg ló lábán? - Pszichopata! *** Mosópor reklám: - Nézze milyen ragyogóan fehér lett ez az ing! - Szép, szép de nekem kockásan jobban tetszett... ***

SOXÅFIV

1%+=%6 0)8

3OXÅFIVL¼XJÆ

3OXÅFIVW^IVHE 3OXÅFIVOIHH ̕ÙŞŠb Î̕@à@žÂÅäAŠÌŠb äŸšAN@šÌ@b×Ì +LPQXV] +LPQXV] 'XQDDQ]L[ +ÖUHN +ÖUDGÛ +LPQXV] 'XQDVSRUW 'XQDVSRUW +ÖUHN µMMHOLUMËUDW +HWL+ÖUPRQGÛ 'XQDVSRUW .Ý]EHV]ÒG .OXEV]RED µMMHOLUMËUDW .ÖYËQVËJNRVËU +D]DMËUÛ .Ý]EHV]ÒG 7ÒUNÒS &VHOOHQJN .ÖYËQVËJNRVËU 7ÝUYÒQ\ËOWDOYÒGYH 9DQQDNYLGÒNHN 7ÒUNÒS *ÝPÝU 5HIRUPËFLÛQDSL 9DQQDNYLGÒNHN LVWHQWLV]WHOHWNÝ]YHWÖWÒVH 6SRUWDUÒQD +RUWREËJ\ +HWL+ÖUPRQGÛ 1DJ\YËUDGUÛO .OXEV]RED 0HJ\HMËUÛ+HYHV $UFÒOHN 0áOWLGÒ] (WQR.OXE9HQGÒJD PHJ\H $PHJQHPWÝUWÒQW )YËURVDWÛSDUWMËQ IRUUDGDORPËOGR]DWDL %HVKRGUR0 7RURQWÛLPDJ\DURN$ +HWL+ÖUPRQGÛ %XNDUHVW$ILOPD 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL NDQDGDLPDJ\DUVËJIYË PDJ\DUIRUUDGDORPNÝYHW DUFNÒSFVDUQRN=VLJPRQG URVËQDNLVQHYH]LND]2Q NH]WÒEHQD%XNDUHVWL0â WDULÛWÛSDUWMËQIHNYPHW V]DNL(J\HWHPHQNLURE   URSROLV]W7RURQWÛW$]LWW EDQWGLËNOË]DGËVUÛOV]ÛO &VDOËGEDUËW ÒOWÝEEWÖ]H]UHVPDJ\DU 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL +ÖUDGÛ µMMHOLUMËUDW.XOWX VËJPDLÒOHWÒWPXWDWMDEH DUFNÒSFVDUQRN+XQ\DGL DILOP UËOLVWUDGÖFLÛÒVNRUWËUV -ËQRV PâYÒV]HWÒUWEHV]ÒOJHWÒ 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL &VDOËGEDUËW VHNÒVEËWUDQIHOYËOODOWYL DUFNÒSFVDUQRN'HËN +ÖUDGÛ )HUHQF WËNqH]WNÖQËOMDDPâYÒ µMMHOLUMËUDW V]HWLDGÛYËDODNXOÛ'XQD &VDOËGEDUËW 7ÒUNÒS +ÖUDGÛ áMNXOWXUËOLVPâVRUD 7ËOHQWXP.RUQLVV µMMHOLUMËUDW 7ÒUNÒS 3ÒWHU 7ÒUNÒS 7ËOHQWXP.RYËFV /XNËFV*\ÝQJ\L 7ËOHQWXP6ËUNÝ]L $QGUËV)HUHQFNÝOW ËULDHVWMH $V]HOOHPILOR]ÛIXVD 0ËUWDD9ËODV]FÖPâ $SËPWËQFD IRO\ÛLUDWNLDGÛMD )ãOHS/DMRV .ÝQF]HL®GËPHPOÒNH +D\GQJPROOYR %DFVÛ.ULVWÛI 'XQDDQ]L[ QÛVQÒJ\HVRS1R +ÖUDGÛ'ÒOL 4XDUWHW +2%,,,HD.RGËO\ .Ý]EHV]ÒG 'XQDDQ]L[ YRQÛVQÒJ\HV +ÖUDGÛ'ÒOL 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL 3HWURYLFV(PLO,,, DUFNÒSFVDUQRN .Ý]EHV]ÒG 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL YRQÛVQÒJ\HVHD.RGËO\ µMMHOLUMËUDW YRQÛVQÒJ\HV  DUFNÒSFVDUQRN'HËN 7ÝU]VDV]WDO 9HQHWR0DJ\DU )HUHQF 7ÒUNÒS LVPHUHWWHUMHV]WILOP µMMHOLUMËUDW $UFÒOHN +D]DMËUÛ7XULV]WLNDL 3RUWUÒILOP%ËUVRQ\ $WÝUWÒQHOHP .DWËUÛO PDJD]LQPâVRU áWYHV]WL 'XQDDQ]L[ 7ÒUNÒS %HDYDWËV $EÝOFVKD]ËMD0D +ÖUDGÛ'ÒOL .LNÝW([WUD .Ý]EHV]ÒG J\DUGRNXPHQWXPILOP µOQÒS]HQH 2NWÛEHUÒQYDQDKD]D 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL 'XQDDQ]L[ EÝOFVÒQHN'HËN)HUHQF DUFNÒSFVDUQRN+XQ\DGL =HQHL0âKHO\ -ËQRV V]ãOHWÒVLÒYIRUGXOÛMD +DWËUWDODQXOPD $WÝUWÒQHOHPáWYHV] µMMHOLUMËUDW J\DU0âYÒV]HWLWXGRPË WL$V]XH]LYËOVËJ $UFÒOHN Q\RVPDJD]LQPâVRU6RUR 7ÒUNÒS %HDYDWËV ]DWXQNEDQDYLOËJNãOÝQ %DODVVDJ\DUPDW 'XQDV]ÖQSDG EÝ]SRQWMDLQÒOPDJ\DU NLQFVHL+RUYËWK(QGUH µOQÒS]HQH NÝ]ÝVVÒJEHPXWDWËVËUD ÝUÝNVÒJH 'XQDDQ]L[ YËOODONR]XQN .Ò]MHJ\&VHUKDOPL 0áOWNRU 0áOWLGÒ] *\ÝUJ\SRUWUÒ $UFÒOHN +ÖUDGÛ 9LOËJNLNÝW $QQR0HVÒOD µOWHJ\V]HUHJ\ 'XQDDQ]L[ )LOPKÖUDGÛ -ËQRVYLWÒ]" /\XNDVÛUD +ÖUDGÛ /XNËFV*\ÝQJ\L $OHJGÒOLEEGÒOYLGÒ 7ÝU]VDV]WDO ËULDHVWMHD0DJ\DU®OODPL 9DODNL NLHN'HPLDQ-Û]VHIÒV 2SHUDKË] -Û]VD(ULNDILOPMH$XV]W +ÖUDGÛ &VËV]ËUFVDWRUQD UËOLËEDQPLQWHJ\WÖ]H]HU .RPRURN$ILOP .ÖQD GÒOYLGÒNLPDJ\DUÒODNLN .RPRU0DUFHOOÒSãOHWHLQ µMMHOLUMËUDW$PD UHQGNÖYãOLPÛGRQUDJDV] ÒVKDJ\DWÒNËQNHUHV]WãO JD]LQEDQKHWHQWHKËURP LGÒ]LPHJD.RPRUFVDOËG V]RU9HLV]HU$OLQGDIRJDG NRGQDNDJ\ÝNHUHLNKH] WÝUWÒQHWÒW KDJ\RPËQ\DLNKR] MDDYHQGÒJHNHW$KÒWIL /XNËFV*\ÝQJ\L +D\GQJPROOYR .217$.7DOFÖPâDGËVRN QÛVQÒJ\HVRS1R ËULDHVWMHD0DJ\DU®OODPL EDQKÖUHVVÒJHNNHOEHV]ÒO +2%,,,HD.RGËO\ 2SHUDKË] JHWDPâVRUYH]HW$V]HU &VËV]ËUFVDWRUQD YRQÛVQÒJ\HV GDL5(75¾%$1D]HOPáOW 3HWURYLFV(PLO,,, .ÖQD IÒOÒYV]Ë]DGNXOWXUËOLVH YRQÛVQÒJ\HVHD.RGËO\ $NLVNXQRN VHPÒQ\HLYËOQDNÒUWKHW Pá]HXPD YRQÛVQÒJ\HV  YÒ$WÒQ\IHOWËUÛMHOOHJâ µMMHOLUMËUDW &VËV]ËUFVDWRUQD FVãWÝUWÝNL.21.5µ7%$1 µGHV$QQD  .ÖQD SHGLJYLWËVIHOHNãOQHNHJ\ ,,5ËNÛF]L)HUHQF 0DJ\DUWÒYÒILOP5HQGH] DV]WDOKR].HGGHQÒVSÒQ WH(V]WHUJËO\RV.ËURO\ $%&ÒVNÝQ\YHFVNÒMH WHNHQ7HV]ËUL1ÛUDNÝV]ÝQ 6]HUHSON(V]WHUJËO\RV µMMHOLUMËUDW WLDQÒ]NHWDNHGGL$ /$  &HFÖOLD0HQVËURV/ËV]OÛ .8/7%$1D]DNWXËOLVNXO (J\UãOWÒMV]DND  0DJ\DUMËWÒNILOP 1DJ\.ËOÛ]\(V]WHU7RU WXUËOLVNÖQËODWËUÛOV]ËPRO 5HQGH]WH.DUGRV)HUHQF G\*Ò]D=QDPHQËN,VW EHDPHO\KH]DSÒQWHNL 6]HUHSON%HDWD7\V]NLH YËQµGHV$QQD9L]\ÒNKH] .8/,66=®%$1PâKHO\WLW NHUãOFVHOÒGQHN9L]\QÒ ZLF]*DUDV'H]V*ÛU NRNNDSFVROÛGQDN NLVOËQ\DKDOËODÛWDPLQGHQ .LVSROJËURN  1DJ\0ËULD.ËOODL)H UHQF.ËQ\D.DWD0HQVË ÒU]HOPÒWÒVHQHUJLËMËWD 0DJ\DUWÒYÒILOP6]HUHS URV/ËV]OÛ6]LUWHV®GËP FVHOÒGHNxQHYHOÒVÒQHNyËO ON.RQF]*ËERU0DGD GR]]D$QQËWKRONÒQ\H]WH UDV-Û]VHI0ËUNXV/ËV]OÛ 7ÝUFVLN0DUL 3ËUDWODQSDQRUËPËN WLKROPHJDOË]]D8QRND 2V]WHU6ËQGRU6]LOËJ\L ÝFFVH-DQFVLNDHOFVËEÖWMD 7LERU (JHUV]DOÛN DILDWDOOËQ\W 'XQDDQ]L[ 'XQDDQ]L[

3OXGWÍXÇVXÇO +LPQXV] +ÖUHN 'XQDVSRUW µMMHOLUMËUDW .Ý]EHV]ÒG .ÖYËQVËJNRVËU 7ÒUNÒS 9DQQDNYLGÒNHN 6RPOÛ 5HQGKDJ\ÛWÝUWÒQH OHPÛUD'ÒOYLGÒN WÛOD]HQWDLFVDWËLJ /ÒOHN%RXOHYDUG %DUNÛ-XGLWPâVRUD 'DQQ\%OXHPHQWDOLVWD 7ÝU]VDV]WDO 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL DUFNÒSFVDUQRN.DSLV]WUËQ -ËQRV &VDOËGEDUËW +ÖUDGÛ µMMHOLUMËUDW 7ÒUNÒS 7ËOHQWXP6\OYHVWHU /DMRV /XNËFV*\ÝQJ\L ËULDHVWMH (]YROWDGLYDW (]OHWWDGLYDW6]HUHS ON*UÛV].ËURO\6ãW (QLN:LPPHU0ËUWD VWE=DODWQD\6DUROWD 'LYDWÒVSROLWLNDÝVV]HIãJ JÒVHLWPXWDWMDEHDILOP NÝQQ\HGV]ÛUDNR]WDWÛIRU PËEDQWODNLOHQF YHQHVÒYHNLJHOVVRUEDQ PDJ\DURUV]ËJLSÒOGËNRQ 'XQDDQ]L[ +ÖUDGÛ'ÒOL .Ý]EHV]ÒG 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL DUFNÒSFVDUQRN0ËW\ËV NLUËO\ µMMHOLUMËUDW +DWËUWDODQXO PDJ\DU 7ÒUNÒS $UFÒOHN+DV]PDQQ 3ËO .RUWËUVDLP6HOPH F]L*\ÝUJ\PâVRUD &VHPLF]N\0LNOÛV 9LOËJNLNÝW*Uá]LD .XOWáUËNNHUHV]WáWMËQ 'ËYLGÒV.DPLOOD 0DJ\DUGRNXPHQWXPILOP 'XQDDQ]L[ /ÒOHN%RXOHYDUG 8WÛNRU =HJ]XJRVWÝUWÒQHWHN +ÖUDGÛ $GUÛWRVWÛWÒVD] XWROVÛPRKLNËQ ;91HP]HWNÝ]L &LJËQ\NDUQHYËOUÒV] ;91HP]HWNÝ]L &LJËQ\NDUQHYËOUÒV] $QDSYHQGÒJH $XJXV]W2OJDFXNUËV] &VËV]ËUFVDWRUQD .ÖQD µMMHOLUMËUDW 7ÒYHGÒVHNYÖJMËWÒND 5HQGH]WH.HUÒQ\L,PUH 6]HUHSON+RUYËWK6ËQ GRU-Û]VD,PUH.DORFVD\ 0LNOÛV.LVKRQWL,OGLNÛ 0ËUWRQ$QGUËV6XQ\RY V]N\6]LOYLD7ÖPËU%ÒOD (J\LNHUSËUPLQGNÒWWDJMD XJ\DQDEEDQDYËURVEDQÒO GHQHPWXGQDNHJ\PËVUÛO %RQ\ROÖWMDDKHO\]HWHW KRJ\V]ROJËLNLVLNUHN.L WâQDODSKHO\]HWDYÖJMË WÒNKR]KRJ\PLQGHQNL PLQGHQNLWÝVV]HWÒYHV]W$ IHOYÒWHOD6]HQWHQGUHL7H ËWUXPEDQNÒV]ãOWEHQ

SPHEP 3OXT¼RXIO

3OXW^SQFEX

3OXZEWµVRET

'XQDDQ]L[ +LPQXV] +ÖUHN 'XQDVSRUW µMMHOLUMËUDW .Ý]EHV]ÒG .ÖYËQVËJNRVËU 7ÒUNÒS 9DQQDNYLGÒNHN 6]LJHWYËUÒVWËMDL 5HQGKDJ\ÛWÝUWÒQH OHPÛUD'ÒOYLGÒN'ÒOYL GÒNLEHWHOHSÖWÒVHNÒVáMMË ÒSÖWÒVD;9,,,V]Ë]DGEDQ /ÒOHN%RXOHYDUG 7HV]ËUL1ÛUDPâVRUYH]HW +DWËUWDODQXOPD J\DU0âYÒV]HWLWXGRPË Q\RVPDJD]LQPâVRU 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL DUFNÒSFVDUQRN0ËW\ËV NLUËO\ &VDOËGEDUËW +ÖUDGÛ µMMHOLUMËUDW 7ÒUNÒS 7ËOHQWXP 2EHUVRYV]N\*\XOD $KRODV]LYËUYËQ\ YÒJHWÒUx0LNÒWKD]ËQDN WLV]WHONHGãQNy0DJ\DURN 9HQH]XHOËEDQ 'XQDDQ]L[ +ÖUDGÛ'ÒOL .Ý]EHV]ÒG 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL DUFNÒSFVDUQRN%HDWUL[ NLUËO\QÒ µMMHOLUMËUDW 8WÛNRU 7ÒUNÒS $UFÒOHN/ULQF &VHOHV]WLQ $WÝUWÒQHOHPáWYHV] WL %HDYDWËV /\XNDVÛUD µOQÒS]HQH 0DJ\DURN =ãULFKEHQ 'XQDDQ]L[ µSÖWÒV]HW;;,q &VRQWRV-ËQRVPâVRUD 3DQQRQLDNHUÒNHQ +XQJDU,4 +ÖUDGÛ 3RUWUÒ&VÛND\ $QGUËVLGHJVHEÒV]UO .DVV-ËQRVã]HQHWH 0DJ\DUGRNXPHQWXPILOP .DVV-ËQRV.RVVXWKGÖMDV JUDILNXVPâYÒV]ÒYHV NRUËEDQD]LGÒQKXQ\WHO .ÝQ\YLOOXV]WUËWRUNÒQW WDOËQDOHJLVPHUWHEE$] ÒOHWáWLQWHUMáVDMËWSËO\Ë MËQÒOHWÒQWáOL]JDOPDVEH WHNLQWÒVWQ\áMWDKHWYHQHV Q\ROFYDQDVVWDNLOHQFYH QHVÒYHNPâYÒV]HWL ÒOHWÒEHLV µMMHOLUMËUDW +ËURPOËQ\NÒNEHQ  5HQGH]WH$VFKHU 7DPËV6]HUHSON%ËVWL -XOL6]LUWHV®JL8GYDURV 'RURWW\D$FÖPYLVV]DXWDO &VHKRY+ËURPQYÒUFÖ PâPâYÒUHEËUH]HND OËQ\RNQÒKËQ\QHP]H GÒNNHONÒVEEQHPWHVW YÒUHNFVDNPËVRGXQRND WHVWYÒUHN0LQGHJ\LNH J\HGãOYLV]LD]ÒOHWÒWX J\DQD]RNNDODQDSLSURE OÒPËNNDO$]ÒOHWRO\NRU IHQ\HJHWKHO\]HWHNHOÒ ËOOÖWMDNHWGHHKKH]DNã OÝQÝVNRPÒGLËEDQPLQGHQ PHJROGÛGLNÒVPLQGHQáM UDNH]GGLN$]HODGËVWD .DWRQD-Û]VHIV]ÖQKË]EDQ UÝJ]ÖWHWWÒN

'XQDDQ]L[ +LPQXV] +ÖUHN 'XQDVSRUW µMMHOLUMËUDW .Ý]EHV]ÒG .ÖYËQVËJNRVËU 7ÒUNÒS 5HQGKDJ\ÛWÝUWÒQH OHPÛUD'ÒOYLGÒN'ÒOYL GÒNDUHIRUPNRUEDQÒVD V]DEDGVËJKDUFEDQ /ÒOHN%RXOHYDUG/Ë ]ËU$QQDDV]ÒNHO\ÖUÛQ 8WÛNRU 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL DUFNÒSFVDUQRN%HDWUL[ NLUËO\QÒ 6HO\HPáW6WHLQ $XUÒOQ\RPËEDQ 0áOWLGÒ] 0XQGL5RPDQL 2URV]RUV]ËJ )HOHOHWD]ÒOHWQHN 0HVH 9DQQDNYLGÒNHN %DMDÒVNÝUQ\ÒNHUÒV] x$YHUVD]DPLW PRQGDQLNHOOy9HQGÒJ -XKËV])HUHQF µMMHOLUMËUDW 7ÝU]VDV]WDO +ÖUDGÛ'ÒOL $QQR0HVÒOD )LOPKÖUDGÛ 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL DUFNÒSFVDUQRN%DNÛF] 7DPËV 9DODNL µMMHOLUMËUDW %HV]ÒOHPOÒNKË]DN 0LNV]ËWK.ËOPËQ HPOÒNKË]+RUSËFV $&RUYLQNÝ]WO 3ËUL]VLJ6XMËQV]N\-HQD UËNRVLVWD0DJ\DURUV]ËJ HOOHQHVV]HUYH]NHGÒVÒUW ãOWÒVQRYHPEHUÒQV]D EDGÖWRWWËNNLDIRUUDGDO PËURN5ÝJWÝQD&RUYLQ NÝ]EHQMHOHQWNH]HWWV]D EDGVËJKDUFRVQDN7ÝUWÒ QHWHD]ÒUWUHQGKDJ\Û PHUWQHPFVDNLWWDIRUUD GDORPDODWWKDQHPWÝEE ÒYWL]HGHQËW3ËUL]VEDQLV áJ\V]ROJËOWDDKD]ËWKRJ\ HJÒV]ÒOHWÒEHQDPDJ\DU IRUUDGDORPÒVV]DEDGVËJ KDUFãJ\ÒWIÒQ\HVÖWHWWH (XUÛSDÒVDYLOËJHOWW µMMHOLUMËUDW +DWËUWDODQXO PDJ\DU /ÒOHN%RXOHYDUG 8WÛNRU $UFÒOHN .Ò]MHJ\ +ÖUDGÛ $IRUUDGDORPHOHV WÒMH$]HPOÒNãQQHSNÝ] YHWÖWÒVHIHOYÒWHOUOD %XGDSHVWL0âV]DNL (J\HWHPDXOËMËEÛO $32&$/,6=7/LV]W )HUHQFÒOHWH 'RNXPHQWXPILOP +DMÛQDSOÛ 9DUVÛLJRQGRODWRN $JDWD%X]HNDOHQJ\HO V]ÖQMËWV]ËVILDWDOQHP]H GÒNÒQHNNÒSYLVHOMHD KLYDWËVÒVD]ÒOHWGROJDLUÛO PRQGMDHOJRQGRODWDLW x6RNPDJ\DUYÒUQHN NHOOHWWHOKXOOQLDy$ILOP EDQNÒV]ãOWDPLNRU PÒJQHPV]ÛODOKDWWDN PHJD]RNDxNLVyHPEHUHN DNLNXJ\DQáJ\D IRUUDGDORPKVHLYROWDN PLQWD]RNDNLNHWRUV]ËJ YDJ\YLOËJV]HUWHLVPHUWHN

x0DJ\DURUV]ËJD PËVRGLNKD]ËPyq(J\ IUDQFLDGLSORPDWD%XGD SHVWHQEDQ$GRNX PHQWXPILOPPHOD EDQHOKXQ\W*X\7XUEHW 'HORIUDHPOÒNH]ãQN +LPQXV] +ÖUDGÛ 'XQDVSRUW (JÒV]VÒJ 0XQND7ËUV 9HV]ÒO\EHQ(J\ PâVRUD]RNÒUWDNLNQDS PLQWQDSNÒV]HND] ÒOHWãNHWËOGR]QLPËVRNÒUW 3DQQRQLDNHUÒNHQ +DMÛQDSOÛ $IRUUDGDORP5Û PËEÛOQÒ]YH%HV]ÒOJHWÒV *LXOLR$QGUHRWWLYDO (WQR.OXE9HQGÒJHN 'âY1ÒS]HQHL(J\ãWWHV ÒV+ROHF],VWYËQQÒ.DQ\Û 0DUJLWULPÛFLKDJ\R PËQ\U]ÒVD1ÛJUËG 7ËQFHJ\ãWWHVWËQFRVDL 3ËSDLNãOÝQNLDGËV $]RVIRUUDGDORP PËUWÖUMDLNÝ]ÝWWWÝEEHJ\ KË]LV]HPÒO\WLVWDOËOXQN NÝ]WãN*XO\ËV/DMRV UHIRUPËWXVOHONÒV]WDNLW IHEUXËUMËEDQKDOËOUD ÖWÒOWHNÒVNLYÒJH]WHN 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL DUFNÒSFVDUQRN%DNÛF] 7DPËV *D]GDNÝU 0H]DUWLQKDUFD 3ËUL]VLEHV]ÒOJHWÒV 6XMËQV]N\-HQYHO µVIÒOWDSËUW.HOHW QÒPHWV]ROLGDULWËVD IRUUDGDORPPDO )HOHOHWD]ÒOHWQHN 0HVH 9DQQDNYLGÒNHN .DORWDV]HJÒVD1ËGDV PHQWHUÒV] 6]ÒSPDJ\DUQR YHOOD6]DEÛ3ËO6]HJL $QQDFVÛNMD µMMHOLUMËUDW 0áOWNRU 'ÒOLKDUDQJV]Û +ÖUDGÛ'ÒOL =HJ]XJRVWÝUWÒQHWHN 0DJ\DUWÝUWÒQHOPL DUFNÒSFVDUQRN1DJ\ ,PUH +XQJDU,4 %HHWKRYHQx(UR LFDyV]LPIÛQLËMD(VGáU  RSRS µSÖWÒV]HW;;,q &VRQWRV-ËQRVPâVRUD µMMHOLUMËUDW 1\HOYU] .ÒWDVV]RQ\NÝQQ\HL )ÝOGHV*ËERU V]ÖQKË]LUHQGH]WD] RVIRUUDGDORPXWËQEHNÝ YHWNH]PHJWRUOËVVRUËQ ÖWÒOWÒNNÝWÒOËOWDOLKDOËOUD µOQÒS]HQH 7ÝU]VDV]WDO 8WÛNRU .Ò]MHJ\ +ÖUDGÛ ÆQQHSLVWáGLÛ$ V]DEDGVËJQDSMD ),/0-(,06®5$ 6®1'2502=,-$7DOSD ODWQ\LIÝOG 0DJ\DU MËWÒNILOP5HQGH]WH%ËQ )ULJ\HV6]HUHSON0DN OËUL=ROWËQ0ÒV]ËURV®JL 0ROQËU7LERU3DWDNL0LN OÛV6]LUWHV®GËP $]XWFDPËVLNROGD OËQ 0áOWLGÒ]

16. oldal

MAGYAR ÉLET

2011. október 13.

apróhirdetések=apróhirdetések=apróhirdetések= apróhirdetések=apróhirdetések=apróhirdetések

Melbourne Melbourne Melbourne HÁZTETÔFESTÔ, magyarul beszélô háztetô restaurátor Melbourneben. Reg. tetôrestaurátor. 1979 óta bizalommal fordultak hozzám terracotta és betoncserepû háztulajdonosok a tetô problémáikkal. A háztetôrôl magas víznyomással a mohát eltávolítom (vegyszer nélkül). Figyelem, a víztilalom rám nem vonatkozik!. A tetôje lehet terracotta vagy betoncserép. Színes cementtel kúpcserepeit (dudacserepeit) átcementezem, a törött cserepeket mind kicserélem vagy leragasztom. A terracotta cserepet leglazúrozom vagy a mohanövést gátló vegyszerrel bevonom, a betoncserép tetôjét szükség esetén az ön által választott színnel befestem és glazúrozom is. Ha a tetô közötti pléh völgy rozsdás és a kémény körül is a pléh rozsdás és már folyik, ezt is mind kicserélem. Szélvihar okozta kárt a tetôn gyorsan rendezem és nyugtát adok a biztosító részére. Amennyiben garázs, veranda, carport vagy ehhez hasonló épületen tetôproblémája van, hullámvas, decking stb. szükség esetén megjavítom, kicserélem, átfestem. Használok Zincalum Colorbond anyagot. Öreg Fiberglass tetôt kicserélem új Fiberglassra vagy Laserlite-ra, hasonló anyaggal is. Szükség esetén darab vízcsatornát is kicserélek. Csatorna kitakarítást is végzek (szükséges ez tûz esetén). Padlás forgó levegôzôt is berakok a tetôbe. Bármilyen tetô problémája van, bizalommal forduljon Jánoshoz. Amennyiben sürgôs szolgálat kell, hívjon reggel 7-8 óra között, Melbourne 80 km-es körzetében és Geelongban is, vagy hívja magyarul-angolul a 9318-5103 vagy mobilon 0422-770957. Ha nem jelentkezik, hagyja üzenetetrögzítôn az ön telefonszámát és visszahívom.

GRÜNER HENTESÜZLET * Delicatessen * * 227A Barkly St., St. Kilda. Telefon/Fax: 9534-2715.

Egész évben sonkavásár, csabai, debeceni és más kolbászok, finom húsok, magyar konzervek és befôttek, hársfaméz. GRÜNER HENTESÜZLET

HEARTY HUNGARIAN

MAGYAR fogtechnikus nemcsak NAGYVÁRADRÓL keressük volt Gardenvale-i rendelôjében fogad ügy- osztálytársnônket osztálytalálkozó feleket, de kérésre — elôzetes meg- szervezése miatt. beszélés szerint — saját otthonában is Lánykori neve POP EDIT MÁRTA. felkeresi. Telefon 9596-6611 (Mel- 1970.VII.23 született Romániában. bourne). Kérje Izabellát. Nagyváradon járt iskolába az “Al. Moghioros” Liceumba. Osztályfônök HÁZAK, hozzáépítések, beázott te- Teoareanu Éva. tôk, stancok javítását, bejárati ajtók Kérjük, ha bármilyen infor(fixing lock up), konyhák, fürdôszobák mációval segíteni tud, tegye meg és átalakítását vállaljuk. Hívja Józsit a jelentkezzen a 0433-290681 tel. szá9547-2453 (Melbourne) telefonszámon. mon, vagy a [email protected] email címen.

KALOCSÁN, 64 nm2-es, két szobás, gázfûtéses lakás, nagyon szép helyen, kertvárosban eladó. Irányár 75.000 ausztrál dollár. Érdeklôdôk hívják Gábort a 0411-812-320 vagy (03) 95236630 telefonszámon.

Michael Sándor & Associates

MOSÁST, fôzést, takarítást, általános házimunkát és idôs emberek gondozását vállalja 50 éves magyar nô. Telefon 0400-988-998 (Sydney)

Barristers & Solicitors TANÁCSADÁS — a helyi törvények ismeretében. CSALÁDI ÜGYEK — (kibékülés vagy válás) VÉGRENDELET— készítése és végrehajtása PERES ÜGYEK — képviselete és intézése ADÓSSÁGOK BEHAJTÁSA McPherson Building Telephone: (03) 9650 7574 Level 3, 546 Collins Street Fax: (03) 9650 7761 Melbourne, Vic. 3000 Email: [email protected]

MAGYARUL BESZÉLÜNK

!"Ì .1Ì1.8 /LF1R +D XWD]iVL FpOMD 0DJ\DURUV]iJ (XUySD YDJ\ D YLOiJ EiUPHO\PiVUpV]HEL]DORPPDOIRUGXOMRQKR]]iQN5R NRQRN NLKR]DWDOD DXWyEpUOpV V]iOORGDIRJODOiV pV HJ\p QL LOOHWYH FVRSRUWRV XWDN V]HUYH]pVH ž‘XÅŸÌ Ažšv

‹Ý@Ì/X‡Þ@ÂXäÌ‘AÂAÎ 1k‘kxžš^̯æа̛zÕÐÌʛp¥ÌÌÌ̲²Ì¯æа̛ÉæzÌÊ}Ép 1k‘kx@ß^̯æа̛zÕÐÌæʛzÌÌÌÌÌ!žNŠ‘^Ìæ}¥pÌ¥æpÉÐæ ÊppÌ‘kš‡×šÎ‘àÌ.ž@b_Ì/ž×Î‡Ì @בxŠk‘b_Ì8ŠXÌÐ¥ÊÕ

Figyelem!

Keressen fel Weboldalonkun: cs-magnacartatravel.com.au

Tel: 9537-0700

TAKARíTÓT

keresünk VAUCLUSE-i (Sydney) házba heti 5 napra. Gyakorlat, referencia lényeges.

Hívja Tinát a 9261-7000 számon. AUTÓBÉRLÉS MAGYARORSZÁGON

Korlátlan kilométerrel, adóval és biztosítással Repülôtéri vagy címen történô átadással OPEL ASTRA manual 290 AUD/HÉT OPEL VECTRA, automata 330 AUD/HÉT OPEL VECTRA automata, aircond. 390 AUD/HÉT OPEL OMEGA automata, aircond. 420 AUD/HÉT E-mail: [email protected] WEB: http.//www.amrencar.hu

AUSZTRÁL AUTÓKÖLCSÖNZÔ Kft. Huszka József H-6000 Kecskemét, Felsôcsalános 112 Tel.: 0011-36-76-481-834 Fax: 0015-36-76-508-770

Megrendelem

A Magyar Életet ____ évre Mellékelek $ _______-t. Elôfizetési díj egész évre (50 szám) GST-vel együtt $ 160.— Félévre (25 szám) GST-vel együtt $ 80.— Külföld egy évre: Magyarország $ 240.- NZ $ 220.A Magyar Életnek régi elôfizetôje vagyok új elôfizetôje vagyok

Név _______________________________________________

Specilis rendelések 48 órás elôrendeléssel.

(Ferdén szemben a St.Kilda Town Hallal)

KÖZÉPKORÚ, intelligens hölgy keresi 60 éven felüli, kocsival rendelkezô úriember ismeretségét közös idôtöltés, utazás céljából New South Walesben. Hjvja Lilit a 95193205 (Sydney) számon.

A Magyar Élet Kiadóhivatalának P.O. Box 210, Caulfield, Vic. 3162

levesek, fôételek, egészséges magyar ételek, édességek — diós-, mákos beigli, rétes, krémes — minden nap kapható helyi fogyasztásra vagy elvitelre.

156a CARLISLE St. St.Kilda

Sydney

!!

Eredeti magyar ételek

Nyitva minden nap de. 11.30-tól este 8 óráig.

A SZENT ERZSÉBET KARITÁSZ társaság minden hónap elsô szombatján családi vacsorát rendez 6 órai kezdettel a 120 Parramatta Rd Ahfield-i ott”honában. Vacsorarendelés minimum 3 nappal elôtte. Tel: Nagy Anna 96449653 vagy Krassai Marianne 9750-0459 számon.

Cím _______________________________________________ 30 Gaine Rd. Dandenong South VIC 3175 Tel.: 03 9799-5800 Fax: 03 9799-5888

______________________________Postcode__________ A csekket HUNGARIAN LIFE névre kérjük kiállítani. MONEY ORDER átutalása esetén kérjük, ne felejtse el a postán kapott nyugtát azonnal elküldeni hozzánk a fenti címre. A nevet és a címet olvasható nagybetûkkel kérjük kitölteni. Címváltozás esetén szíveskedjék a régi címet is közölni.